DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Dráma középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 21. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK (30 PONT) Feladatonként a pontszámot nem kell kerekíteni. Ha az Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). 1. A képek alatti négyzetekbe írt sorszámokkal rakja az építés idejének sorrendjébe az alábbi színházépületeket, majd sorolja fel az adott kor színházának 4-4 jellemzőjét! (A helyes sorrend 1 pont, a jellemzők 0,5-0,5 pont, összesen 6 pont, mindösszesen 7 pont.) Pl.: ókori görög színház Epidauroszban; szabadtéri arénaszínpad; nappali fényben játszás, részei: theatron, orkhesztra, thümelé, proszkénion, logeion, szkéné; csak férfi színészek; ingyenes, akár napidíjas nézők; a közösséget foglalkoztató témák, mítoszok a színpadon; színpadi gépezet: ekkükléma, bronteion, deus ex machina; zenei kíséret: diaulosz 2. Pl.: reneszánszkori angol színház; a londoni Globe rekonstrukciója; nyitott tetejű kör alakú épület; nappali fényben játszás, éjszaka jelzésére fáklya stb.; csak férfi színészek; részei: kötény, hell, haven, carpet; előfüggöny nincs; nézőtér: földszinti olcsó helyek, körgalériák; fizető nézők; szódíszlet, néhány fontos díszletelem vagy kellék, pl. trón; csak a szerephez igazodó korabeli öltözet a jelmez; prózai előadások zenei kísérettel 3. Pl.: XIX. századi kukkenbühne ; dobozszínpad; a Pesti Magyar Színház színpada és nézőtere; előfüggöny; fedett épület; eleinte gyertyás, később elektromos világítás; férfi és nő színészek; karakter-jelmezek; romantikus, deklamáló, megemelt színészi játék; társulati munka; repertoárjátszás; prózai és zenés színházi előadások; fizető akár bérletes nézők (Bármely más megfogalmazású, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 2. Olvassa el a Wikipédia két műnemi meghatározását, majd fogalmazza meg hasonlóan lényegre törően legalább hat tartalmi elemmel a drámai műnem jellemzőit! (3 pont) Színpadi előadásra szánt, párbeszédekre (dialógusokra) és olykor monológokra (magánbeszédekre) épülő, irodalmi alkotás, a líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike. Az elnevezés az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. Formája szerint lehet prózában írt és verses dráma. Fő műfajai: tragédia, a komédia és a középfajú színmű. A dráma a írásbeli vizsga / május 21.

3 konkrét, egyedi figurák feszültséggel teli cselekvéseit jelen idejű formában mutatja be, a konkrét jelentés mellett felmutatva a téma általános érvényűségét is. A dráma valamely probléma felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig eltelő időt vizsgálja. A feszültséget az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell, a cselekvés azonban akadályba ütközik, s a döntés eredményeként érdekek ütköznek (konfliktus), és értékvesztés következik be (katasztrófa). A dráma szerkezetét a lezártság jellemzi. A drámai mű által kiváltott hatást katarzisnak nevezzük. (A meghatározásban elvárt legalább 6 tartalmi elem. Bármely más megfogalmazású, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 3. Az alábbi idézet segítségével fejtse ki röviden, miben különbözik a valóságos tér és idő a drámai, illetve a színpadi tértől és időtől! (3 pont) Ó, bocsánat, Kedveseim, hogy néhány törpe szellem E méltatlan deszkákra mer behozni Ekkora tárgyat: e kakasporondon Elfér-e a tágas Franciaország? Tegyük föl most, hogy e falak övébe Két hatalmas királyság van bezárva, S egymásra emelt homlokuk csupán Veszélyes, szűk tenger választja el: Gondolat pótolja hiányainkat Vigyétek őket erre-arra, át- Ugorva az időn, az éveket Egy óra pergésébe beszorítva. (Shakespeare: V. Henrik, Prológus, Vas István fordítása) Shakespeare a nézők segítő hozzáállását kérve a valóságos tér és a valóságos idő, illetve a színpadon létrejövő tér és a színpadon sajátos módon zajló idő közötti különbségre hívja fel a figyelmet. A költői képekben gazdag drámai nyelv segítségével felélesztett nézői fantázia egy a valóságtól elrugaszkodó fantasztikus teret hoz létre, ott vagyunk, ahol a szereplők mondják. Ugyanígy működik a színpadi idő is, a valóságos idő felgyorsulhat, kihagyhatunk perceket-órákat-napokat-éveket, az éppen folyó jelenetben azonban mindig jelen idejű cselekvés zajlik. (Bármely más megfogalmazású, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 4. Drámai és színházi TOTÓ Karikázza be a Shakespeare-rel és Molière-rel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok közül a helyes megoldásokat! (Megoldásonként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) x. Cristopher Marlowe b) 2. nagy tragédiák c) 2. előfüggöny hiánya d) 1. XIV. Lajos e) x. Jean-Baptiste Poquelin f) 1. Tartuffe írásbeli vizsga / május 21.

4 5. Fejtse ki röviden az alábbi drámai és színházi fogalmakat! (Megoldásonként 1 pont, összesen 3 pont.) szkéné konfliktus Az ógörög szó eredeti jelentése sátor, a klasszikus korban már a színpad hátterében álló díszletként, takarásként, öltözőként és raktárként funkcionáló épület. A dráma szereplői közötti olyan ütközés, amely mögött ellentétes szándékok, érdekek, értékek szembenállása áll. katharzisz Az eredetileg megtisztulást jelentő görög szón azt a hatást értjük, amely a nézőt a hétköznapok világából kiemeli, és egy megtisztult erkölcsi, lelki világba emeli. (Bármely más megfogalmazású, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 6. Írjon egy-egy drámacímet az alábbi táblázatban szereplő drámaírók életművéből, és határozza meg a választott drámák műfaját! (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) Szerző Műcím Műfaj Katona József pl.: Bánk bán tragédia Molnár Ferenc pl.: Liliom, Játék a kastélyban tragédia, vígjáték Örkény István pl.: Tóték, Macskajáték groteszk játék, tragikomédia 7. Nevezzen meg a képek segítségével négy az epikus színházban használt elidegenítési effektust! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) Pl.: song, narrátor közbeiktatása, feliratozás, feliratos táblák, fejezetcímek vetítése, maszk, láttatott színházi masinéria, térbeli és időbeli eltávolítás, az átélés/beleélés kiiktatása, a szerző és a rendező álláspontját érvényesítő racionális színészi játék, mimikus és gesztusos kifejezésmód, a nézőkkel tartott közvetlen kapcsolat, átélés helyett szemtanúi nézői attitűd (Bármely más megfogalmazású, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 8. Az alábbi vázlat alapján ismertessen egy szabadon választott kortárs magyar drámát! (Az első 5 válasz 0,5-0,5 pont.) (A Cselekményvázlat 1,5 pont.) (A Sematikus ábra 2 pont.) (Mindösszesen 6 pont.) Pl.: Szerző: Cím: Műfaj: Hol játszódik? Mikor játszódik? Cselekményvázlat: Spiró György Csirkefej tragédia Budapest, Józsefváros A XX. század nyolcvanas éveiben. Spiró György 1985-ös drámája 16 jelenetből áll. A szocializmus utolsó szakaszában egy végletesen lecsupaszodott kommunikációjú kisközösség céltalan élete villan fel néhány órában. Az egyszerű cselekmény háttere a nyolcvanas évek egyre sivárabbá váló szocialista írásbeli vizsga / május 21.

5 mikrotársadalma: egy külvárosi lakóházban meggyilkolnak egy öregasszonyt, miután a macskájával végeztek. A szereplők viszonyrendszerének sematikus ábrája pl.: Törzs Közeg Apa Anya VÉNASSZONY Tanár Nő Srác Haver Csitri Bakfis (Bármely más, tartalmában helyes ábra elfogadható.) írásbeli vizsga / május 21.

6 II. JELENETÉRTELMEZÉSHEZ, A JELENET SZÍNHÁZI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KÖTŐDŐ, ELEMZÉST ÉS ÉRTELMEZÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK (30 PONT) Feladatonként a pontszámot nem kell kerekíteni. Ha a Jelenetértelmezés összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). 9. Oldja meg az alábbi feladatokat, illetve válaszoljon a kérdésekre! a) Nevezzen meg két, minden korszak tragédiájára jellemző katarziselemet Hankiss Elemér szövegéből! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) Pl.: Az élet leértékelése. Halálvágy. Bátor halál. Mártírhalál. Költőiesített halál. Szeretők közös halála. Őrülési jelenet. A hős megváltozása. b) Emelje ki a szövegből az Erzsébet kor szinte minden tragédiájára jellemző katarzisgépezet megnevezését! (1 pont) A negatív hős halála c) Nevezzen meg egy Shakespeare-tragédiát, amelyben megtaláljuk a b) pontban megnevezett, az Erzsébet kor tragédiáira jellemző katarzisgépezetet! (1 pont) Pl.: Hamlet, Lear király, Macbeth. 10. Miért van szükség a katarzisgépezetekre Hankiss Elemér szerint? (1 pont) Hogy a néző el tudja viselni a mi kultúrkörünkben legfájdalmasabb értékvesztést, az értékes ember halálát, és vissza tudjon térni a hétköznapi létbe. 11. Az alábbi drámákra melyik katarziselem a legjellemzőbb? (Egy katarziselem több helyre is beírható.) (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.) Szophoklész: Antigoné Shakespeare: Romeo és Júlia Shakespeare: Hamlet (Ophélia halála) Csehov: Sirály Örkény István: Tóték 12. Értelmezze Molnár Ferenc alábbi szerzői instrukcióit! Mártírhalál Szeretők közös halála Őrülési jelenet Az élet leértékelése Az élet leértékelése a) Az instrukció melyik két része vonatkozik arra, hogy milyen embernek mutatja magát a haldokló Liliom! (0,5 pont) csöndesen, tréfásan b) Milyen embernek szeretné láttatni magát ezek alapján Liliom? (0,5 pont) Bátornak, könnyednek, aki nem terheli környezetét, aki a halállal szembenézve is megmarad ligeti vagánynak, igazi férfinak stb. c) Idézzen egy olyan mondatot, amely erről a kifelé mutatott viselkedésről árulkodik! (0,5 pont) Pl.: mint ahogy a vendéglőbe, mikor vége van a vacsorának, aztán ahogy mondja az ember fizetni. Cáln. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) írásbeli vizsga / május 21.

7 d) Írjon le két szót a szerzői instrukcióból, amelyek Liliom valódi, elrejteni kívánt érzelmeiről árulkodnak! (0,5 pont) elfogódottan, dacosan e) Fogalmazza meg röviden, mit érezhet ezek alapján a halállal szembenéző Liliom! (1 pont) Fél a haláltól, dühös és elkeseredett, gyengének érzi magát, eltölti a bűntudat, sajnálja Julit stb. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) f) Írja le két-három mondatban, hogy Liliom vajon miért nem vallja be valódi érzelmeit Julinak! (1 pont) Nem akarja, hogy gyávának lássa őt. Félszeg természet, nem tudja, nem meri elárulni érzelmeit, amiket talán még magának sem vall be. Kímélni akarja őt, nem akarja megszomorítani. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 13. Írásjelek és szerzői szándék a) Írja le, milyen írásjel szerepel Liliom legtöbb mondatának végén! (0,5 pont) három pont b) Írja le, hogy mire következtehetünk ebből! Milyen tempóban, ritmusban, szünetekkel beszél Liliom? (1 pont) Liliom lelkiállapotára vall: sok szünettel, el-elakadva, mondatait félbehagyva, elhalkulva beszél stb. c) Írja le két-három mondatban, mi okozhatja, hogy így szólal meg Liliom! (1 pont) Zaklatott, küzd, vitatkozik önmagával. El-elgyengül, hiszen a halálán van. Nincs teljesen magánál. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) d) Írjon példát arra, amikor ponttal zárja Liliom mondatát a szerző! (0,5 pont) Pl.: Hát aztán most fogd meg a kezemet. Hát szorítsd meg jobban. e) Fogalmazza meg, miért éppen ezeknek a mondatoknak a végén áll pont! (1 pont) Ezek kijelentő mondatok, egyszerű, rövid mondatok. Liliom megnyugszik, vállalja gyengeségét, nem küzd önmagával. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) f) Hogyan instruálná egy ön által elképzelt előadásban a Liliomot játszó színészt? Hogyan mondja a ponttal végződő mondatokat? Milyen gesztusokat, akciókat javasolna a Liliomot játszó színésznek? (1 pont) Egyszerűen, tisztán, nagyon érthetően. Gyöngéden, megnyugodva. Nézzen rá Julira, keresse egyik kezével a kezét. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 14. Írja le sorrendben, hogy milyen témákat érint Liliom halála előtt, majd fejtse ki néhány mondatban, hogy mire utalhat ez a sorrend, mit tudunk meg ebből Liliomról, mi és mennyire volt fontos számára az életben! (A felsorolás legalább öt helyes válasz esetén 1 pont, a kifejtés 1 pont, összesen 2 pont.) írásbeli vizsga / május 21.

8 1. a körhintát 2. hogy milyen csalogató volt ő 3. Hózlingert 4. Amerikát, az új életet 5. az el nem vállalt házmesterséget 6. az esztergályost, Juli sorsát az ő halála után 7. a születendő gyereket 8. Istent 9. Juli megverését 10. Juli fogja meg a kezét Pl.: Fontos volt számára a körhinta, hogy jól csinálta, amit csinált. Sikeres volt. Egyre őszintébben beszél és egyre fontosabb dolgokat említ, így később a gyermekéről beszél, családja jövőjéről, végül Juliról, hogy mennyire bánja, hogy rossz társ volt, és megverte Julit. 15. Juli válaszai a) Fogalmazza meg, hogy miért válaszol Juli Liliom minden kérdésére egy rövid Igen -nel! Mit tudunk meg Juli szándékairól, Liliomhoz fűződő viszonyáról ebben a tragikus helyzetben ezekből az Igen -ekből? (1 pont) Juli Liliomra figyel, őt hallgatja. Nem hozakodik elő saját fájdalmával, gyászával. Meg akarja nyugtatni szerelmét, önzetlenül, magára nem gondolva összeszedi erejét, hogy békében kísérje el Liliomot. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) b) Hiszen mindig fogom. Fejtse ki röviden, hogy milyen összetett, szimbolikus tartalma lehet Juli idézett mondatának! (1 pont) Mindig szerette, minden ellenére szerette őt. Mellette áll most is, és hűséges lesz hozzá halála után is. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) c) Írja le, milyen nyelvi eszközzel készíti elő, teszi fontossá ezt az egy mondatot Molnár Ferenc! (1 pont) Korábban csak Igen -eket hallottunk tőle, semmi mást nem mond, csak azt, hogy Liliom mellett áll, szereti őt, mert ez a legfontosabb. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 16. Színpadon a) Keresse meg, és írja le a jelenetből a színpadi világításra utaló instrukciót! (0,5 pont) Még nincs egészen sötét. Jól látni őket. b) Fogalmazza meg, hogy milyen atmoszférát, hangulatot ad a jelenethez ez a fény! (0,5 pont) Pl.: Meghitt, melankolikus ez a szűrt alkonyi fény. Kiemeli az elmúlás fájdalmát. c) Írja le, hogy milyen színpadi világítással valósítható meg ez a hatás! (1 pont) Pl.: Szűk pontfényben van a két alak. A színpad többi része homályba borul. Vagy belső világítás, például gyertya fénye mutatja őket. írásbeli vizsga / május 21.

9 17. Katarzisgépezet a) Nevezzen meg legalább két katarzisgépezetet, amely hat ebben a jelenetben! Válaszához segítséget nyújt Hankiss Elemér fentebb idézett tanulmánya. (Elemenként 0,5 összesen 1 pont.) Pl.: Az élet leértékelése. Bátor halál. Kibékülési jelenet. A hős megváltozása. Költőiesített halál. b) Válasszon egyet ezek közül, és indokolja meg néhány mondatban, hogy miért jellemző erre a jelenetre ez a katarzisgépezet, és hogyan hat a befogadóra! (2 pont) Pl.: Az élet leértékelése és a bátor halál: Liliom el akarja hitetni, Julikával, hogy nem fél a haláltól, ő különben is gazember volt, s úgysem juthat tovább magasabbra a magafajta ember ebben az életben. Az élet nem több, mint egy vacsora; az ember fizetés után távozik. Kibékülési jelenet: Liliom, aki meg is verte Julit, mégis szerelme kezét szorítva hal meg. A hős megváltozása: Liliom halála előtt megenyhül és őszintén meg meri mutatni gyengeségét, szeretetét. Költőiesített halál: Alkonyi fényben szerelme kezét fogva távozik Liliom. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) 18. Fejtse ki néhány mondatban, hogy milyen belső utat jár meg Liliom a halála előtt! Feleletében segítségére lehetnek a fenti kérdésekre adott válaszai. (2 pont) Liliom a dacos megjátszott hányavetiségtől eljut a megnyugvásig. Nem akarja, hogy sajnálják, ezért kezdetben még tréfálkozik halálával. Aztán számot vet életével. Önmagával vitatkozva, küzdve felidézi mindazt, ami igazán fájt neki; hogy pótolható volt a körhintánál, hogy bántotta Julit. Gondoskodni szeretne születendő gyermekéről. Szégyelli magát, magyarázkodik, mert nem tud. Elmondja, hogy a jobb jövő érdekében tette, amit tett. Szeretné, ha megbocsátanának neki. Végül, ahogy Juli szorosan fogja a kezét, megbékélve köszön el. (Bármely más, tartalmában helyes válasz elfogadható.) írásbeli vizsga / május 21.