FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VIRÁGKÖTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM LÁTÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA 2008

2 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével Jóváhagyási szám:./2008..

3 I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. (IV. 1.) törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított évi CXXV. törvény, az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészetiműszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, a szakképzésfejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005.(V. 31.) Kormányhatározat, a Virágkötő, berendező, virágkereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó módosított 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet (amely tartalmazza a Virágkötő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit) alapján készült. A tanításitanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján

4 elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

5 2. A szakképesítés OKJban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: A részszakképesítés azonosító száma: Virágkötő, berendező, virágkereskedő A részszakképesítés megnevezése: Virágkötő Hozzárendelt FEOR szám: 5119 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor:

6 3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 17. ában, valamint a szakképzésről szóló, többször módosított évi LXXVI. törvény 17. ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. A képzésben résztvevő szakoktatóknak, gyógypedagógusoknak és gyógypedagógiai asszisztenseknek a látássérült gyermekek nevelésében, oktatásában jártasnak kell lenniük. Ismerniük kell a gyengénlátók által használt speciális módszereket és eszközöket. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: tanbolt demonstrációs terem tanterem taniroda számítógépterem tankert nagyüzemi termelőhely (kertészeti üzem) gyakorlóterem virágüzlet természeti környezet A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez a következők szükségesek: demonstrációs terem: felszerelések, anyagok,

7 kellékek, növények, virágok, selyemvirágok megfelelő mennyiségben és minőségben, a növényismereti jegyzékben szereplő növényismereti anyag. tanterem nagyítók, világító nagyítók, nagyított ábrák, fotók, adaptált növényismereti képgyűjtemény, domború ábrák, folyamatábrák, makettek, modellek, adaptált szakmai anyagok (nagyított, hangos) nagyító másológép, magnetofon, diktafon, magnókazetták, írható CD, speciális szoftverrel felszerelt számítógépek olvasó televíziók zártláncú nagyító televízió

8 4. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is Vagy Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek nem szükségesek szükséges Virágkötő szakképesítést szerezhet minden tanuló, aki nem színtévesztő, és akit a kötelező pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton egészségügyileg alkalmasnak minősítettek. Szakmai alkalmassági követelmények: esztétikai érzék, kézügyesség, kreativitás, kommunikációs képesség, megfelelő fizikai állóképesség, kifogástalan személyi higiénia. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.) munkatársai végzik a képzésre jelentkező látássérültek pályaalkalmassági vizsgálatát. Szemész, általános orvos, pszichológus, gyógypedagógus szakvéleménye alapján dönt a képző intézmény a tanulók felvételéről.

9 5. A részszakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 5119 Egyéb kereskedelmi foglalkozások A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Virágkezelést, előkészítést végez Virágdíszeket készít Rendezvények virágdíszítését végzi Közreműködik az üzlet/telephely szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásában A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Kereskedő Vegyesiparcikkkereskedő Kereskedő, boltvezető Bolti eladó

10 6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A látássérült fiatalok szakképzésének célja a munkaerőpiaci igényeket kielégítő szakmai tudáson túl, a többségi társadalomba beilleszkedő, önálló életvitelre alkalmas személyiség kialakítása. Ennek érdekében a látássérülés súlyosságát, valamint a csatlakozó sérüléseket figyelembe véve, habilitációs tényezők az alábbiak: a piacképes tudás, a munkakészség, mely tegye lehetővé az elsődleges vagy másodlagos munkaerő piaci elhelyezkedést, önállóság az ismeretszerzésben, a közlekedésben, önkiszolgálásban, önállóság az életvezetésben, szociális készségek, megfelelő közösségi kontaktusok a munkahelyen és a lakókörnyezetben. a szakmaképzésen túl, speciális feladatként jelentkezik az önálló ismeretszerzésben, értő olvasás, rendezett, olvasható síkírás, a számítógép eszközszintű használata, a tájékozódás és mindennapi tevékenységek tanítása és a látásnevelés.

11 7. A részszakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: Megjegyzés: A látássérült tanulók teljesítménye egyéni látásteljesítményük miatt eltérhet az ép látású tanulóktól elvárt teljesítménytől. Ezért a látásra feltétlenül támaszkodó feladat és tulajdonságprofilok esetében a speciális megsegítés szükségességét külön jelöljük (*gal illetve beírással). A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja/betartatja a baleset, munka, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek (a látássérülés jellegének és mértékének megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír (a látássérülés jellegének és mértékének megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet/telephelyet/szalont a biztonsági és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Baleset, munka, tűz és környezetvédelmi szabályok, higiéniai előírások C A különböző áru és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői B Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási, környezetvédelmi C követelmények A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok B A számlázás, nyugtaadás szabályai A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának B szabályai B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok A Pénzforgalmi nyilvántartások B Munkaügyi nyilvántartások C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai

12 B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja C A számítógépek és perifériáik használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: Olvasott szakmai szöveg megértése (a látássérülés jellegének és mértékének 3 megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) Számítógép elemi szintű használata (a látássérülés jellegének és mértékének 1 megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Pontosság Megbízhatóság Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Ismeretek helyén való alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Körültekintés, elővigyázatosság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Növényismeret és kezelés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vágott virágok, zöldek kezelését végzi (visszavágás, lelevelezés, vízberakás) Cserepes növényeket gondoz (öntözés, tápoldatozás, tisztítás) Előkészíti a növényeket, kellékeket virágkötészeti felhasználásra Szaktanácsot ad a virágdíszek kiválasztásával kapcsolatban Szaktanácsot ad a növényelhelyezésre, ápolásra vonatkozóan

13 Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Vágott virágok, vágott zöldek kezelési eljárásai A Cserepes növények gondozása B Kellékek előkészítése virágkötészeti felhasználásra C A növények morfológiai tulajdonságai B A növények fiziológiai tulajdonságai A Dísznövények felismerése A A növények felhasználási lehetőségei D Élettani betegségek, kór és kárképek felismerése A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 5 Hallott szakmai szöveg megértése Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése (a látássérülés jellegének és 3 mértékének megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) 5 Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használata Személyes kompetenciák: Látás* Önállóság Precizitás Szorgalom, igyekezet Kézügyesség Stabil kéztartás Társas kompetenciák: Közérthetőség Segítőkészség Hatékony kérdezés készsége Módszerkompetenciák: A környezet tisztán tartása Körültekintés, elővigyázatosság Figyelemösszpontosítás Áttekintő képesség Információgyűjtés Problémamegoldás, hibaelhárítás

14 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Virágkötészet A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Csokrokat készít Tűzött virágdíszeket készít Koszorúkat készít Alkalmi virágdíszeket készít Díszítési feladatokat végez Csomagolási feladatokat végez Növényösszeültetéseket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Csokrok készítésének technikái, szabályai A Tűzött virágdíszek készítésének technikái, szabályai A Koszorúk készítésének technikái, szabályai A Alkalmi virágdíszek készítésének technikái, szabályai B Díszítések készítésének technikái, szabályai B Csomagolási technikák C Növényösszeültetések készítésének technikái, szabályai B Formák, vonalak B Formai törvények B Színtörvények B Biológiai törvények B Virágkötészet stílusai, művészeti irányzatai A szint megjelölésével a szakmai készségek: Olvasott szakmai szöveg megértése (a látássérülés jellegének és mértékének 5 megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Mennyiségérzék 4 Kézírás 5 Virágkötészeti kéziszerszámok, eszközök használata

15 Személyes kompetenciák: Látás* Önállóság Kézügyesség Szorgalom, igyekezet Precizitás Stabil kéztartás Döntésképesség Tapintás Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Prezentációs készség Határozottság Közérthetőség Módszerkompetenciák: Intenzív munkavégzés Kreativitás, ötletgazdagság Új ötletek, megoldások kipróbálása Körültekintés, elővigyázatosság Eredményorientáltság Tervezés A környezet tisztán tartása

16 A azonosító számú, Virágkötő megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Növényismeret és kezelés Virágkötészet

17 8. A képzés szerkezete A azonosító számú, Virágkötő megnevezésű részszakképesítés időterve 1. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám Hetek száma sl/1.0/ sl/2.0/ sl/1.0/ sl/3.0/ sl/4.0/ Megjegyzés: Az időterv 36 hétre átlag 35 órával tervezett. Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra). A kötelező óraszámok kiegészülnek: a kötelező összefüggő nyári szakmai gyakorlat óraszámaival (javasolt 90 óra = 3hétx5napx6óra) a hatályos közoktatási törvény rendelkezései szerint a látássérült tanulók számára kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszámokkal A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: a azonosító számú, A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek a azonosító számú, Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

18 2. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám Hetek száma sl/1.0/ Megjegyzés: Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 32 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 64 óra). A kötelező óraszámok kiegészülnek a látássérült tanulók számára kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú óraszámokkal (a hatályos közoktatási törvény szerint). A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek: a azonosító számú, A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek a azonosító számú, Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegység További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. A szabadsáv kitöltésére javasolható tananyagegységek: Kommunikáció Idegen nyelv Informatikai alapismeretek Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok Szocializáció Élet és pályatervezés Egészséges életmódra nevelés Testnevelés

19 A azonosító számú, Virágkötő megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek sorszáma azonosítója A tananyagegység megnevezése óraszáma elméletigényes elméleti gyakorlati összes gyakorlati 1 334sl/1.0/ Üzleti levelezés sl/2.0/ Jogszabályok alkalmazása I sl/3.0/ Jogszabályok alkalmazása II sl/4.0/ Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek sl/1.0/ Dísznövényismeret sl/1.0/ Virágkötészet Mindösszesen óra: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. A táblázat óraszámai kiegészülnek az 1. szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári szakmai gyakorlat óraszámaival (javasolt 90 óra), valamint valamennyi évfolyamon a látássérült tanulók számára kötelező egészségügyi és pedagógiai célú (re)habilitációs órák számával.

20 9. A részszakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakképzési törvény alapján: "12. [1] (2)[2] A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat." A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány A szakmai vizsga részei: 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kereskedelmi egységek működésére vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és értelmezése, a kereskedelmi gyakorlatban való alkalmazása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A kereskedelmi egységekben használt bizonylatok elkészítése, formanyomtatványok kitöltése (a látássérülés jellegének és mértékének megfelelő, speciális informatikai eszközök és szoftverek segítségével) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 60% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Növényismeret és kezelés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A növényismereti jegyzékben felsorolt növények felismerése, megnevezése kettős nevezéktannal (30 db)

21 A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc

22 A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vágott virágok, cserepes növények, virágkötészeti anyagok kezelése, előkészítése virágkötészeti felhasználásra és értékesítésre A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az egyes dísznövénycsoportok jellemzése, felhasználása a virágkötészetben A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 30% 3. feladat 40% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Virágkötészet A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Virágdísz készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az egyes virágdíszek jellemzése, típusai, készítési technikái. A virágkötészet törvényszerűségeinek ismertetése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%

23 A szakmai vizsga értékelése %osan A azonosító számú, Virágkötő megnevezésű részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek, és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 60 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Mentesül az adott vizsgarész letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri. Ilyen esetben az osztályzatot a súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %os teljesítmények átlaga szerint, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló hatályos rendelet alapján kell megállapítani. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni. 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 5. (4) 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok Fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. /Szakképzési törvény 11. (6)/

24 11. Módszertani ajánlás a látássérült tanulók szakmai képzéséhez Pedagógiai szempontból látássérültnek tekintjük azt a személyt, akinek a jobban teljesítő szemén mért látásteljesítmény maximális korrekció mellett sem éri el a 30%ot, illetve akinek a látótere 20 nál kevesebb. A látássérülteket nagyon leegyszerűsítve két nagy csoportra oszthatjuk: gyengénlátókra (és aliglátókra), valamint vakokra. Az előbbiekre optikoakusztikus (látáshallás), az utóbbiakra akusztikotaktilis (hallástapintás) megismerési forma jellemző. A látás sérülése folytán a tanítástanulás folyamata közben a tapintási és hallási ingerek állnak. Egy tárgy tapintásos megismerésekor a kezek részletről részletre haladnak, ami nagyfokú fizikai, szellemi aktivitást, tudatosságot igényel, különös tekintettel a részletek egységes érzékletté formálására. A kialakított fogalmak központjában a hallás, tapintás, íz, szag, bőr, és izomérzékletek állnak. A látássérülése módosítja a személy többi funkcióját, mint például: a kognitív funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) motoros funkciók, (cselekvés, helyváltoztatás,), illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép, önértékelés, beilleszkedés) területén. Mindezen területeket a tanításitanulási folyamat során folyamatos fejlesztésben kell részesíteni, annak érdekében, hogy a látássérült tanuló alkalmassá váljon a feladatok végrehajtására. A virágkötészeti szakma oktatása során a látássérült tanulóknak minden megismerendő tárgyat a kezébe kell adni, felhívni a figyelmet a tárgy jellegzetes jegyeire, pontjaira, valamint időt biztosítani a tárgy képének pontos kialakítására. A látássérült fiatal számára lényeges a megfelelő helyet megtalálni az osztályteremben. Egyeztetni kell, milyen fényviszonyok a legalkalmasabbak a számára. A gyakorlatok úgy végezhetőek eredményesen, ha 34 tanulónál nincs több egyszerre a foglalkozásokon. A tanítástanulás folyamata közben elhangzó információk követése és lejegyzése során az alapvető szempont: a táblára írt, az írásvetítőn, képernyőn megjelenő vizuális információk érthető és megfelelő tempóban történő diktálása. A látássérült tanuló órai jegyzetelése történhet diktafon segítségével. Általános elv, hogy a látássérült fiatal teljesítményeit ugyanolyan mércével mérjük, mint társaiét. Előre megbeszélt esetekben lehet bizonyos feladatok, anyagrészek alól felmentést adni. Pedagógiai szempontból azonban elkerülendő, hogy az értékeléskor engedményeket tegyünk. A virágkötészet szakmai képzése folyamán fokozott mértékben szükséges alkalmazkodni az egyéni adottságokhoz. A feladatokat kisebb lépésekre kell bontani, és egyéni fejlődési ütemüknek megfelelő tapasztalási és gyakorlási lehetőséget kell biztosítani. Az egyes eszközök használatának megtanításában aprólékosan kidolgozva a fokozatosság elvét kell alkalmazni. A helyes használati mód megmutatása, bemutatása, kézbeadása, a munkamozdulat megtanítása egyénenként, a tanuló mellett vagy mögött állva történik. Kifogástalan minőségű szerszámokkal, fokozott figyelemmel és munkafegyelemmel végeztessük a tevékenységet. A munkakörülményeket úgy kell alakítani, a munkára

25 fordítható időt úgy kell megszabni, hogy figyelembe vegyük a tanuló látássérülésének mértékét. Az elméleti és gyakorlati anyag elválaszthatatlan. A gyakorlati ismeretek köré kell csoportosítani az elméleti anyagot. A tanulói tapasztalatok hiányában alkalmazhatók a nagyméretű képek, diaképek, tanulmányi kirándulások során szerzett információk. Az egyes munkamozzanatoknál feltétlenül javítsuk ki a hibákat, hogy a helyes gyakorlat rögződjék. A gyakorlati oktatás során fontos az ízlésformálás. Tanítsuk és mutassuk be, hogy milyen színeket lehet együtt alkalmazni, mert nem biztos, hogy a látássérült tanuló rendelkezik előzetes tapasztalatokkal! Az elektromos árammal működő fénymásolók, nyomtatók használatát gondos és alapos betanítási folyamat előzze meg. Törekedjünk a műszaki eszközök használatakor a balesetvédelmi előírások betartására.

26 1. számú melléklet FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE (a jelenleg hatályos közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és a 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet értelmező rendelkezései, valamint a 15/2008.(VIII.13.) SzMM rendelet 5. számú melléklete alapján) A tanulói felvétel feltételeihez: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a szakmai képzésre jelentkező testi adottságai és egészségi állapota alapján képese felkészülni a választott szakképesítés birtokában ellátható munkatevékenységre, képese azok elvégzésére, és annak során nem kerüle veszélybe egészsége [a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 67. (3) bekezdése szerint] Pályaalkalmassági követelmény: a szakmai képzésre jelentkező egyéni képességeivel és személyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthető munkakör megfelelő ellátásra (Kt. 67. (3) bekezdése szerint). Szakmai alkalmassági követelmény: a képzésre jelentkező számára meghatározott követelmény, amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezike a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéshez szükséges optimálisan kifejleszthető képességekkel (Kt. 67. (3) bekezdés szerint). (A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.) A szakképesítés követelménymoduljaihoz: Feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok csoportokba rendezett listája Időkeret: a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tananyagelemek elsajátításához a képzés során rendelkezésre álló, tanítási órákban megadott idő Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen Módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek Szakmai ismeretek fogalma: A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, az összetettebb eszköz és forráshasználatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. Típusai: A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb.