Nro. 29. A FELS. R. CSÁSZÁRNAK ÉS /v. KIRALYNAK KEGYELMES ENGEDELMÍCBÖL. Htidi Kiirnyülallások.

Átírás

1 Nro. 29. A FELS. R. CSÁSZÁRNAK ÉS /v. KIRALYNAK KEGYELMES ENGEDELMÍCBÖL. Költ Bétsben Pénteken Aprilisnek 11 ik napján, igoo-ik ejztondőien. Htidi Kiirnyülallások. alosággal el kezdődött már Olafz Orfzágbas az ellenségeskedés, retteg a Liguriai Rés. pubüka, végső óraihoz való közejgetését érezvén magában, hármas ellenséggel is kell annak kiiízködni, úgymint az éhseggel, a ragadó nyavalyával, és az ellene forditatott fegyverrel. A Cs, és Kir. árniádiának fö vezérje General M élás, Martzius 21-ikén, maga ío hadi fzallasát Turinbél AhjfanUritíba tette által, a hová a következett napnak eíiéjén fzerentséílen meg is érkezett. A vezérlése alatt lévő ármádiahoz. intezett hír* detményébcn ki is jelentette a táborozásnak el V i

2 44* kezdödését. Minden Olafz Orfzági truppols. mozdulásban vagynak, mindenik maga rendeli helyére marsirozik. Az Alexandria környékén fekütt hadi feregek.közelebb mentek Génuához, hogy az által helyet adjanak az utánnok menendőknek. Kétség kivül a Bochettai fzoros paíl zuít fogják lég elsőben is meg támadni. Montenotte és Se/tri környékén is volt már valami apró tsí tázás, mellyről mindazáltal még eddig femnii officialis tudösitáfl nem vettünk. Ma holnap vifzi a* M. Kurír a fok gyözedelmet. Már Tirolisban egyetlen egy Cs. K, katonát fém láthatni, valamennyi ott volt, mind elóbre nyomult, és vagy Graubündenbe, vagy a Kenus mellé maríitozott. Majdan a Tiroíisi ftuttzos kompániák is fogják őket követni, a kik ritkán Tutik ki fegyvereiket héjába. A Tiroíisi legények mind meg haggyák a bajuszaikat nőni, hogy aanál nagyobb félelmet öntlie/lenek a bajuíztalaa Francziák fzivekbe. A Rérius környékén is harsognak a trombiták, nyeritnek a déltzeg paripák a vitézek alatt, mintha ugyan a kövér legelőre kellene azoknak menni Szemközbe áll a két ellenséges tábor egymáflal, tsikorgattyák egymás ellen fogaikat, olly nagy mértékben vagyon a Haza és Fejedelem védelmezesére való kéí'zség bennek. A Salis nevet viselő Graubündeni legénységből álló emigráns fereg Martzius 8o-ik napján meg muítraltatván, új zál'zlót nyert vitézi tetteinek meg jutalmaztatasara, a meüyre ezen igik vagynak aranyos betűkkel feftve : Pro Deo et Patria, az az, az IJlenért és a hazáért; annakutánna eskiiveffel kötelezte ez a íéreg magát, a haza, a* Respublika, és azon fejedelmek hivségére, a tik annak a1 kgzönseges ellenségnek elnyomass-

3 ta, a ki az Ö hazájokat, fzab ultságokaf, mástól tfaló nem függéseket, és válásokat el nyomni így ti* kezett, fzoros irigyet kötöttek egymáüal. B. Kray Cs. Kir. hadi Tárnokmefter, Schmidt Generáí-Lajtinántnak társaságában, minden Rénus mellyékén fekvő Cs. K. feregeket, s földi erajtjgéket ízemeflten meg visgált, s kinek kinek kimutatta a maga poíztyát. Freyburgban General GyuLay, Oiienburgban Gén. Lajt. Kiemnayer és M érj éld comm.indiroznak, Waidshutnál Kérd in.:u i d fö herczeg ( a Majlandi herczegnek a fia) áll a réá bízatott brigadával. - Bázel mellett táborozik Moreau fö vezér kónnányozása alatt egy nagy Fr. ármádia, a' mellyet a fzomfzéd ofztályok tartoznak táplálni. Ez az ármádia által í zándékozik a Rénuson jönni, de nem teheti a veie ízeiiiközb-i; álló Cs. K. ármádia miatt, mellyben Hántol az ellenség ellen viaskodni akaró tűz, Franczia Respublika, A Fö Conzul Párisból való elmenetelének há* logatása lökféle gondolkozásra ízo gáltatott alkaimatoíiagot. Némellyek úgy vélekednek, hogy ö nagyon tart a Jakobinusoktól, a kik az ó ti* vo ;ylétele alatt vérlzemet kapván, könnyen meg zavarhattyák a köz tsendeli'égetí Másoknak még molt is reménységek vagyon a békellegmeg nyeleséhez, s azeit gondollyák, hogy a ifó Con* 2,ul halogatja a maga útját Mások a pengő pénx ízúkségét vetik okúi, meily nélkül a Solouok fenő boldogulhatnak. A Tribunatusnak 19-ík Martiusi ülésé! f i, Chaptal,%Moreau, St. Mery és Pétiét Status '1 ai.átsosok, a Conzuloknak egy olly aktaját ölvafták fel, a melly által, az új Conft. tutiónak 33-ik tzik- Jielye fzeréat, a töívénytévó tettnek gyülléjét

4 444 Germinfilnak i-ső napjától, 10-ikig (Martius 2l«ikétöl 31-kig ) hofízabbitotta meg. C/iaptal Status Tanátsos lévén a ízóízálló, iily fzókkal kezdetle el a maga befzédjet: Polgár Tiibunusok! Hólnap el végződik a ti elfő törvényes gyúllésteknek az ideje, a melly ha fziate kevés holnapokig tartott is; még is mindazáltal tökélletelfen meg győzte arról a nemzetet, hogy az a Conftitutió, u>ellyet maga magának adott, hogy azoka tisztviselők, a kiket magának válafztott, elegeniíuk leíznek az ő boldogságának efzkozlésére. Annakmánna igy feíiette le az Ex Directoroknak uralkodásokat: Még moll is friss emlékezetünkben vagynak azok a fzornyú idők, a melylyek alatt a törvényeknek temploma a lég vadabb indulatoknak teátruma vala, a1 midőn egyik fzakadás a másik után Nemzeti Gyiillés nevezet alatt uralkodott, a midőn néhány betsülletet fzomjúzó haramiák Népnek nevezték mago kát;.a mi^ dón a lég gonof'zabb erofzaktételek törvényeseknek tartattak,^ s a midőn a fzemélyt, és vagyont ki vévén, mindenek oltalom alá vetetödtek. Minden betsíilteteti, tsak a virtusok és talentomok nem. A 5 volt Directoriurrt első fel állasától fogva erőtlen lévén, egyedül fortélya, és kegyetlensége állal uralkodhatott, nem Volt arra ereje elegendő, hogy igaílagot fzeretö, és nemes indulata lehetett, volna. Hol mint fzolgarab, hol mint tyranntts fel áldozta a törvértytévöket, és önnön magát is. A Status nyomorúságát nem maga teíletetlenfégének, hanem a hazájokból már régen ki költözött, és fzámkivettetett lakosoknak tulajdonította. Ebből az otsmány alkotmányból fzármaztak a kezesekről, az eröfzakos költsönözés* röl, a nemeseknek, papoknak az emigránsok lais. tromaba való be irattatásokról hozatott törvények. A jó/,án okoírágnak, és az emberiség jus~ sainak ezen meg sértődései figyelmetefté tették azt a Kormány izéket, a melly jól érzett^ a

5 magában, hogy az igaflag gyakormla nélkül lehetetlen annak erősnek I nni, s ugyan azért lég e ej.vse.t t s ezen igali'igia! ui'iá :oknak eltö r lésére fordította t8 napnyi.: _;oli OIz: ilyok fiiggefztették ki a párfoífígnak z i ' tsak azért, in vei azt gondolák, ho«y m >íi * az előbbi dolgok fordulnának elő. Az a nagy heros, a ki a bckeűeget ottan viffza ízérzet t?, Európába is vilfza akarta azt ál iltini. A fő Conzulnak egyenes fzivüsége, és a nem/.eii törvényeknek illeni dó betsben való tartása barátjatvá teí'zik az öfz* ve fzövetkezett Háta malfágokat, s minden népek Izeretpi é3 be.tsiilni l'ogják azokért őtet. Fitth Minifter ellen is ki kőit. ezen befzédjében, s minden nyomorúságoknak őtet telte J'zerző oká* vá, t Fr. Admirális B riiix, jllveíén procv.imatiót küldött a Fr. hajó í'eregeknek vezérjeihez, kapitányaihoz, felsőbb s alsóbb rangú lifztyeihez, és köz emberihez, Ve.ntosnak 27-ik napján ( Mártius 18 tkán) A Respublikának elsq Conzulja azt mondatja általam tinéktek, hogy ó a ti Torsotokra f'iggeízlette a mag t izéméit. Ö valaininta hajó feregeknek /ehjeil b--: '!vó"vitani, ú,:y»»ii»d azokat, a.! ir.e Ivek a? Szakaa <sokivik tirannizai'isa alatt a Respublikát t-rhelták, meg könnyíteni iqyekfzik. Bízván én zor> 6 igirateibeu, a meliveket a teu geri erőnek bó dogságára nézve telt, és bizonyság léven azoknak eizkozlésekre va ó hatalmáról és arról is, hogy 0 ízinte ollv nagy graditsra emelheti a hajó í'eregeknek di tsoítégét, mi»t a* mi* némiire emelte a hadi feregekét, arra emlékeztetlek titeket, hogy ha fzinte kevés sikerét, érzet, tétek is mé? eddig az ö ti erántatok való fzor galmatoltágának, azt nem egyébnek, hanem egyedül av ti előttetek is tudva lévő fzoros környülállásoknak, s ki váltképen pedig azojigoaofz háborúnak kell tula jdoniuiai, a melly Ha*

6 44$ zánknak!«g gazdijabb tort.ományaít'tl pufztitof. ta, és a Nemzet bó (tagságának kútfejeit m;*g fojtotta. Ez a tsaa S is e! múlt inár. NJ iádén pártos társalgók el olzlntuk a FI maparte fzavára, az ü ljen ek viítzi meavén ha:'n'rra el futottak a fzabadtság földjéről; az ö lta'ok el tsábittatott Francziák pédig, a haza z?;zlói a li Sízve gyüllöttek. Derék hajóferegek, ti is el jutottatok azok iák a ti fok fziiksr-geit eknek,és á; dozatoknak hatarára, a mellyeket ekkorig bátran el viseltetek. - Igen is úgy vagyon! az a héros, a ki minket igaz.at az a héros, a ki a mi ellenségeinket annyifz 'r megverte, vi.tza fogja a Fr, ártnádiáknak fzerentséjeket hozni. Q az ; a ki egyik kezében a békeífégnek olaj igát, a in-'síkban a fegyvert tartván, derek katonákv-i. fog ki inenni, azért, hogy vagy hékefleget adjon í\urópának, vagy gyözede mek áital végezze el a háborúi. kedves pajtásim! mi is sieíl űnk a'-ö ditsóíféges fzándékját eló menetelesiteiú, azoknak b í tellyesittetésekben mi reánk is fzámoí tart. Minket is meg kénál azon riitsöirégben való réízesiiiélfel, a mellyel az ö fosaiéi előtt a több f r. ármádiák meg foci 'k magok it tet-zni. Azt ak*rja, hogy tökéi1,eieífen mfnékiink s azoknak tulajdonítsa Fr. Őriz ig s Euró >a a békcítégnek édes gyfj'íiöltsét, és hogy nem fokára vi/'z.i térvéa lionnyainkb.i, valamint Ház.nknak főbb védelmezői, úgy mi is famíliáinknak boldogságokban, és polgártársainknak erántunk való hálariatodá jokhan talá juk inunkainknik meg jutalmaztatá.sát, Én, a ki titeket esmér ek, eskülzöm az első Konzulra, hogy ö meg nem tsalatkozik reménységében. Meg mondottam nékie, hogy n fokkal nagyobb buzgoságot, bátorságot, és barátságot fogok ti bennetek találni, hogy fém Szaknak a táíentomoknak bé tellyesitésekre, a* jmeilyek n.'ik'i! én masain fzíikölködöm, meg ki- <V&ai@t(iápúk. Végtere arra is meg csküttem né-

7 ,. 44r "kié, hogy valamiképen ö, úeyti 5s győzedelmesben fogtok viílza térni, Kedves barátim, hát ti nem esküdnétek e arra m eg! B ruix. A Párisi officialis újság levélben, egy hazug agytól fzármazott, és Görög nyelvből Francziára dlial fordított level olvaltatik, a melly is a* mint költ ötték, Smirndbdl jimjierdamba, innen periig Gautlin Em il Tribunushoz Várisba küldetett. Ex a lével betű fzerént ekként vagyon á!tal fordítva : Azt hirdeti az ellenség, hogy az Egyiptömi ármádia capitulált volna a nagy Vezérrel, é;í hogy majdan ki takarodik ebből az Orfzágból. Mi tellyefleggel hitelt nem adhatunk azon hirnek, egy olly levél utaíittatván Februarius ebő napján hozzánk Smirnából, a mellyből azt olvafíúk, hogy tellyes diadalmat vettek a Francziák a nagy vezéren, hogy 7 Basával és 30 ezer emberrel együtt ö maga is a tsata piaczon maradt, következésképen, örököfíen a Francziák birtokában fog E- gyiptom maradni. így igyekezik azon Párisi officiális újság a Fr. népet el amitani. Azt is igyekfzik ez a Párisi officialis újság levél de minden fundamentom nélkül meg hamisítani, hogy Bonaparte búzával kénálkozott volna Angliának, illy formán: Azért költötte úgymond, a Londoni minilterium e dolgot, hogy az által a kenyér fzüksége miatt zúgolódó Anglus népet le tsendeíitheíle. Jól tudja azt a Párisi Kórmányfzék, minémü Ínséggel küfzködjék az emberiség, kétség kivül fajnallya is az Anglusokat. l^e azon állapatban, a mellyben moít Európa va» gyón, minden gondját Fr. Orízág boldogságára köteles fordítani, és jó ideje, hogy az élet ki hor datását meg tilalmazta, a1 melly fránt ki adatott parantsolatját moít is meg újította, hogy ekképen, mind jobban jobban uevekedvén Angliának nyo-

8 448 moruiága, fzaporittsa a maga erejét és áldozata it s. a. t. Batava Respublika. Egy 25-ik Martiusi Hágai magános levélből eleket olvafluk : Közönségeiren tudva való dolog az, hogy a mi Respublikánkat határos eddig Palatinatusi Val.Fejedelemféghez tartozott tartományokat 4 millió liverért adta el minekünk a Fr. Kórmányfzék. Azó'.ta ismét 6 milliót kivánt Lolliink, mellynek hypothecajáúl, az úgy nevezett JRegens gyémánt követ, mellynél nagyobb Eurófi «rdöket kötötte le. Itt Hágában i'enki se ügyelt tában nintsen, és a Trieri Val. Fejedelemségbeezen dologra, annakutánnaámlterdámba mentek a Fr. Comiflariusok, a hol öfzve hivatván a nevezetesebb kereskedőket, haíőnló feltételek mellett pénzt kértek töllök, és a midőn ellenkezői válaízt vettek volna, világosan ki mondották, hogy akár hol vefzik, annak bizony meg kell lenn i, más fenyegető fzókkal is éltek ; aliozképeft meg vakarván az Amíterdámi kereskedők a íülök mellyékét, gondolkozásra való időt kértek magoknak. Kétség kivül több is fog illy következni* tsak várjuk el. Déli Hollandiának várasából F'laerdingenböl jgy írnak Martius 22-ikén.,,A mi ennekelőiíe boldog állapatban vólt várasutik, lég jobb keresmény enek kútfejét a heringfogáft a revolutió miatt el vefztvén, fzának ozásra méltó környülálláfok közt fetreng, és hanemha másként fordúl a dolog, lehetetlen leizen az éhséget, és az azt követő döghalált el kerülnünk. A mi municipalitáíunk, az az, polgári Előjáróink, illyen módon festette le a Kórmányfzék előtt jelenvaló állapatunk a t: Varasunknak 5625 főre mennek a lakosai, tik közül 4ooo-ren tsupán alamisnából élnek, s

9 a nélkül éhei lia ásra kellene nékkk jutni; ezen 4000-ek kozziil 2000-ren, naponként 6 lat kenyeret vefznek a fzegényekre ügyelő Elöjáróktó', ez is pedig tsak addig fog tartani, mig a kenyér sütőknek külfő fegedelemhez való reménységek el nem enyéfzik, és az idegen nemzetbcüektöl hitelbe életet vehetnek. Naponként mind több több ember hal meg közöttünk. Más Hollandiai helységeknek is nints jobb sorsok. Mindezeket egyeli eflen a 1 evoluüónak, és az e miatt támadott háboíúuak kell köízönnünt, H e Iv é t z i a. Ezen éhhaláftal, és minden incéggel kiifzködő Köz Társaságnak végre hajtó CotnmiíTiója, olly parantsolatot adóit ki a financiális minifteruek, h'ogy a Statusnak 'I-o^ató fzükségei miatt, a közönséges adóiak mjg hátra lévő réfzét, 14 napok el forgása alatt Izedettelle bé. A Wald- Jietteni Kapucinusoknak meg engedte ugyan a lielvétziai Kórmáuyfzék, hogy közönséges gyülléft tarthaílanak ; mindazáltal ollyatén rendeléseket tett erántok, hogy a mig a tart, mindenkor ízemen tartsa ökel a polícia (Waldfiettennek neveztetnek Helvétziában, az Úri. Scfnvi^zi, Un térvaldeni és Zugi apró Canronck, s külömböznek a Svéviai kerületbeli Walc!/iet;entkx.6\y a mellyeken Rheinfolden, Seckingen, Lnufenburg, és Waldshűt várasok értetetnek, és az Aiiünaií>irodalomlioz tartoznak.) Azon fok nyomorúságoknak közepette is,a* mellyekkel ez a fzánakozásra méltó Respublika moftan küfzködik, nem a f&üköiködő lakosok táplálásokról, nem arról, hogy miként menekedhessenek meg fok Ínségeiktől, hanem egy új Conítitutiónak ki kéfzitéséről gondolkoznak a Helvetziai denugogák, mellynek első Szakai zát már öízve

10 45» toldozták fómozták, Ennek a fzakafznak az emberiségnek juítait tették fundarnentomáúl, a melly valamint az árnyékos lzabatság 's egyenlőség baratjainak rendkívül való örömet, ú^y a tsendességet fzerető, s meíl'ze néző lakosoknak mélly fzomoruságot okozott, előre el látván ezek azt, hogy eddig í'zenvedett nyomorúságaik újabb ínséggel és viízontagságokka! fognának a miatt tetéztetödni. önnön maga polgár Kuhn. is, a ki az ezen Respublikában történt váll ozásoknak lég főbb efzköze, va!a, minden valoságos l'zabadtság alkotmányával ellenkező és egyedül a7 mások erfzén vének ki üreíitésére czélzó Szakafznak tartya azt lenni. Egy Helvétzia közönséges levél ekként nyilatkoztatja ki ezen tárgyról való vélekedését í A ' tsendefleget fzeretö ember, úgymond, azon fok mindenféle mismásból, a mellyekkel a mi jelenvaló Uralkodói oknak agy ok veleje meg tőit, mind jobban jobban által láttya azt az igafíágot, hogy ok a moílaei ínségek közt épen olly alkalmatlanak légyenek a kóraiányozásra, mint a Kranczia democraták a lég több gazdagságok közt : sőt maga a jelenvaló Fr. Kórmánylzék is akként nyilatkoztatta magát ki a Helvétziai új Ccmíiitutió aránt. hogy jobb volna annak ki kéfzitését boldogabb s tsendesebb időkre halafztani. Zürich várasának az a külső réfze, a melly Sitinek neveztetik, illy foglalatú inltántziát nyújtott, bé a Helvétziai Kórmányfzéknek : Meg engedjetek hazánknak nemes attyai, meg engedjetek, de kéntelenek vagyunk világosan ki mondani, hogy mi reá úntunk arra a fok mindenféle íz in, titulus és formalitás alatt reánk vetett nagy terhekre mellyek miatt tsak nem kétségbe esésre kelletik polgár társainknak jutni. Ezen Ínségnek nagy SPÍzét a Züreh varasával való éggyesíilésünknek

11 45í köfzönhettyük.»kérünk titeket, ne kénfeeritsetek minket azon betsó nat>y hajlandóságunknak k'iub elzközökkel való kinyilatkoztatasára, a ír-* ly még moft is vonfzol bennünket a régi Coníhiuiióhoz s. a. t. A múlt. Martiu.s 5 ikén, a mellyen lik, két. efztendövel annake ötté Bero.a rá vial^a, a Francziák bé r»entek, lem.ni különös vu; ; -g nem vé'l; és azon vendégségben is, a mellvet a Fr. Respub'ikának új követje polgár Rcinhard kéfzittetett, a" Kórmányfzéknek moltani tagjain kiviil fenki fém jelent meg, azoknak is nem nagy volt. azappetinisok. A ' következett napon két Franczia lovas regemeninek paradirozása alatt a végre hajt-í Tanáts látogatására ment Rcinhard, még is kevesen találtatlak a lakosok közt, a kik ezen fényes pompának meg-tekintésére mentek volna. A n>it í/jvízakadva várlak és íeménylettek a Helvvtusok, tudniillik Respubükajokriak neutralitásátr. ; Parisban felejtette a nevezett Fr. követ. A Helvéfziai új Conllitutiónak harmadik Szakalgában azon feltételek határoztatnak meg, a mel'vek mellett Helvécziában a polgári juít elérhetni, a ízületeit Helvé^usnak 20 efztendósnek kell lenni, a törvényes esküvéít le tenni, és mind olvasni, mind irni tudni. A z idegen nemzetbelieknek is tsak úgy lehet a polgári juít megnyerni, ha már a 20 eíztendót meg haladtak, ha 10 efztendeig laktak Helvétziában, és ha jó erkölczökröl és arról is bizonyos tanúbizonyság levelet mutathatnak, hogy 3000 livert erő jófzágok vagyon, és hogy femmi adoflag nem fekfzik azokon- Olasz Orfzdg. r i l. Pius Pápa még moft is Velentzéhen múlat,

12 453 ott. is marad mind addig,míg nem tökelletelvcn heív re áll Olafz Orlzágban a tsendeflég. Sok oda va ó és külföldi Uraságok voltak már Ö Szentségénél kéz és láb tsókolásra. Martius 28 ik napján tartott első Coníiítoriuinot, kiket emelt abban Cardinalisi rangra, még mólt nem tudatik. A Sz. Benedek Szerzetéhez még moll is különös jó indulattal viseltetik, a kik közijlök'tik,teleiére mentek, igen nyájafíán fogadta azokat. Áz ezen efztendaben 50 napig tartott Olafz; Orfzági effözések miatt, lók í'zerehisétlenség történt Rómában, Maylandban, Turinban, s több helyeken Sok paloták, házak és más epiiletek öfzve omlottak ; jsrfpoly varasában az efsö/.és alatt föld indulás is volt, a mel'y fok templomokat és épületeket meg károfitott. Sok házaknak fedelei 1* roggyottak a falu helységekben. Barom is fok el vefzett, kivált a hegyek közt fekvő helységekben, az azokról le omlott viz özenőkben. A ' Genereux nevezetű, 70 ígyús Fr. hajónak Ánglus liajók által lett el vetetéléról, Hlyeién tudósítás adódott ki Paíermóban: Innen, úgymond, Málta fzigete a^í akart Admirál KcUk evezni, és kifzálló feregeket oda vinni. Ott való mulatása közben, értésére adatván egy Anglus Kutter által, hogy egy ellenséges ílottátska közeigetne oda, három linea hajóval és egy fregattal eleibe ment az 1 linea hajóból és 4 fregatból állott Fr. ílotiatskának, a mellyek 1200 föböl álló fereget, eleséget és munitiót fzándekpztak a la FaleLtai Fr. katona őrizetnek vinni. Legelsőben is a Sucess nevezetű Angkis fregat rohant a Genereux F t. Iiuea hajóra, a mellyen volt Fr. Vice-Admirális Petie, mingyárt a második ágyú lövés után agyon iövetett. Azon fzerapillantásban Kelson Admira-

13 453 Ks is oda érkezvén a Fulminans nevezetű Anglu^s linea hajón, a Gcneraux Fr. hajó magát m egadta, és a Syrakuzai kikötő helybe vezettettett bé utói érhette e a többit is, arról l'emmi oflículis tudósítás nem adattatott ki. Nagy Britannia. A FranCzia fő Conzul békefleges ajanlásai miatt nagy vetélkedés volt az Angliai Fariamén* tumnak utolsó gyüllesében, egy átallyában azt vittatván az antiminifterialis rétz, hogy jobb volna moll a békelleget kereső Frantziákkal meg békélleni, mint a háborúnak kétséges ki menetelére támafzkodni. Másként folynak, úgy mondának sokan közzülök, moll Fr. Orizágban a dolgok, mint az Ex-Directorok idejekben. Ezek alatt kiki azt mivelte a mit akart, és sem ő magok, fém a hadi miniíter'k nem ügyeltek hazájok kö^ javára, hanemjinkább a magok boldogulások-! ra. Moll pedig tsak égy fzeméilybt n concentr%» lódika* végre hajtó hataiotn, a kit lem a manómon, fém a* fényes igiretek, fém más egyébb el nem tántoríthatnak a democratismus alkotmányától, nagyobb lévén ó benne a* ditsöt/tégre váló vágyódása Crezus kinkénél. Dundas Status Titoknok és Pitth minifter foatos okokkal meg mutatták azt, hogy tellyelleggel el nem lehet a Bonaparte által ajánltatoit be* kefféget Angliának fogadni. Ka m i, úgymond Dundas, kérdéft tennénk is arról, ha álhatatofia^ tneg fogja e ö a békelféget tattani, de eztftmvólna tanátsos mivelni, mivel a kötótf fxövetségek* re való nem ügyelés az ó uralkodó characterjc. A moítani Fr. Kórmányízék is valóságos Jaco. binusokból áll, és feakinek lem lehet igtreteiretá* jnafekodni, ma ezek, holnap máiok a-z uralkodók,

14 454 ír - ír és a mit az.egyik épített, a másik el ront va. T o vább azt is említette, mit rr.ivelteka Canipv Fórmioi békeítég utáu a Francziák? Minekutanna mindent fel forgatott volna Bonaparte Olafz Ürfzágban, minden előre való had izenés nélkül ki ízállott Egyiptomba; és ha 3 vagy 4 efztcndóvel ennekeiotte, mi is meg békéltettünk volna ő vé- Je, épen úgy jártunk volna mint Áuftria, újabb háborúba kellett volna minekünk kevered, mink. Pitth minifternek e tárgyról mondott befzédje 4 óránál is tovább tartott, mel!y ;.e,i minden ré* ízet f :j I Lonczoíta a Fr. revo tuti ónak, s a többi kijzt Így lzóllo t. A Fr. revolutiónak első ízerruuliantásátó! fogva mindenkor a magok nagyítása volt az ott uralkodott democratáknak a* tzéllyok. Bonaparte Egyiptomi Izerentsétlen ex. peditiója á'.'ai minden előbbi hírét nevét meg homályoíitván, moít már mint törvényhozó és diplomaticus ember akar eló állani, és azt., a miben moft vagyon, erőfzakós és vakmerő fzerentséje által efzközlötte is. De tekintsünk tsak ennek az embernek eddig folyt éleiére. Az Auftriával kötött békeffége után arra únfzolta ó katonait, hogy a Themse mellett igyekezzenek magoknak újabb boroítyán kofzorúkat kötni, (A Themse vize London mellett í'oíy el) mivel lehetetlen Fr. Orfzágnak és Angliának együtt meg állani. Melly hitetlenül viselte légyen magát hazája. ellen is, világosan ki tettiik abból, hogy a 3-ik el'ztendöbeli Conílitutiót bajonettakkal várta polgár társai gallérjokra, meg eskütt arra mind ni3ga, mind katonai midőn Egyiptom ellen ment voina, onnan lett vifzfza jövetele után is!e tette arra a hitet, méi» pedig azon a napon, a mely. lyen azt fel fordította. Valamennyi békeftéget kötött a revolutiónak kezdetétől fogva Fr, Ür-

15 45S- Jfzág, mind meg rontotta, s töbnire míndeniknek Bonaparte volt a rugója. BékeHegre lépett Ö a Szárdiniai Királlyal, Gcnuával, Majlandai, Módénávat\ Rómával, s Velentze'vel, a melly békeííégeknek álhatatlan vóltaból ki lehet húzni, minéinü hite t érdemellyen ez a bekefíeg Izerző biró. ö kél'zitette, ö eí zközlötte, s ö hagyta félba az Egyiptomi exp«ditiónak a planumát, és hogy újabb Komédiát jatzhaflon, s hogy az Európai királyokat el tsábithafla, ki fzökött Egyiptomból. De minekekelötte onnan is elébb állott volna, a* nagy Vezérrel való meg békellésre inftructiót hagyott a maga tií zti követőjének. ( y f többit másszor.) Elegyes Dolgok. Dümourier FrancziaEx-Generál rubei.aízteiidei flzetélí'el Orolz hadi ízolgálatba állott. Azt a* Nápoly Orízági Iní'urgensek vezérét, a ki a Francziáknak onnan lett ki verésekben nagy eízköz volt, hanem azután gyakorlott fok tsintalanságaira nézve, közönségell'eni^a JDiavolónak, az az, Ördög bátsinak neveztetett, 2500 tallér efztendei fizetéffel Oberíterségre emeltete a Fels. Nápolyi Király. A Madritti Kir. udvarból ki küldetett dámáknak vétkek abba» állott, hogy ök, másoknak fugallásokból, a moliani Spanyol fő minidért meg buktatni igyekeztek. A múlt Februftrisnak 26, és 27-ik napjain meg lehetős földindulás volt Lijfzabonában, a melly miatt egy Izép palota, és egy néháuy házak rakásra omlottak, hanem ember egy se veízett el. «Még mólt is friss emlékezetekben lévén a Lilz* fzabőnbelieknek az a fzörnyú föld indulás, a melly 175^-ik efztendöben, November í-sö napján történt, igen kevesen maradtak meg a*.városban, kiki a mezőségre futott, s d^rab ideig sá

16 torok alatt laktak. A* Tiroíisi ftuttzosok ko zdl, már egynéhány Compánia Graubündenbe irtarsirozott. - Az Angliában lévő fzegény Franczia etnigranfok, réfz fzerént alamisnából, réfz fzerént kézi munkájokáltal élnek, és békeltéggel tűrik sorso kát. A minden emberi érzékenység nélkül Való Fr. Ex Directorok által hazájokból ki űzetett, és fzámkivetésbe küldetett Cath. Belgiumi papok, laffan laltan vilfza mennek honynyaikba, St, Cyr Fr. Generál Parisban meg hóit. Magyar Örfzdg. Szatthmár Vármegyében, Martius 20-ikán. Egy bizonyos menyafízonyt a mátkája lakadalmi innepléílel haza akarván vinni, midőn Izembe kerültek volna, meg üti magát a menyaífzony, hogy az a fzeméiy nem a volna a ki Ötét magának el jegyzette, és tsak azt állította, hogy azt valofággal máfial tserélték volna fel, s alüg hozhatta efzére a leányt á náfznép előre le tett esküvésévelis, hogy végtére, meg hagyta magát a legénnyel eskettetni. Egy fzegény kevély ember, mind tsak azon panafzollkodott nem régiben, hogy Ö a Papjától l'emmit se tudna tanulni, melly hir a Pap fülébe is el jutott. Történt pedig tsak hamar azután, hogy a fzegény ember fó lopásba eíett, miért is je g y e n a Papjához, hogy mitsoda tanatsával segíthetné Ötét ezen ínségében? A Pap azt feleli: Barátom! én tégedet femmi jóval nem fegithetlek, mert én még eddig, femmire se tudtalak tégedet tanítani, és még tsak ezt az egy pár igit fe tanúi* iiattad meg tőllem : Ne lopj\ Formában panafzolkodhatom, hogy ezen folyó holnapnak 12-ike, oliy dérrel dúrraí és hóval állott *1 5, hogy fzéitében fzánkázni lehetett harmad napig is, házakat, tsüröket iftállókat, sót meg a templomoknak héjazatjait. is rút hóval bá terítette* D. D, S