BERZSEi l II Blű TlJtíl ÍJUHI:L ÜZBAJM.4
|
|
|
- Bence Orbán
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BERZSEi l II Blű TlJtíl ÍJUHI:L ÜZBAJM.4 á 3f. í. í iir é 5% MC *»*#»-
2
3 BERZSENYI DANIEL EMLÉKMÚZEUM 8706 NiUa, Berzsenyi D. u. 9Ó. Látogatnató nétrô kivételével: április 1 ~ októűer 31: 10 " 18 óráig novenider 1 ~ március 31: 10 " 16 óráig SOMOGY.MEGYEI. MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA 7400 Kaposvár, Fs u 10. tel: 82/
4 ß, erzsenyi Dániel
5 NIKLA Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum vmíg Pesten az új magyar irodalom szervezkedik, az ő közvetlen élete: elázott vetés, összedűlt náz, relrordult kocsi, pénzelértéktelenedés, pörös sógorok, nyavalya. S mégis első költője annak a tanulékony és mozgalmas századrordulónak. ~ summázza Németn László a Berzsenyi egész pályáját megnatározó ellentmondásosságot. Ez a középnemesi származású rölddirtokos, aki ősei tradícióit és a családi kötelékeket relvállalva a gazdálkodásnak szentelte életét, mintegy észrevétlen, a»mezei szorgalom szüneteinen írta meg életművét. Merész rantáziáját, elsodró indulatait a gazda józan esze rékezte. S mire költői ambíciója végre relülkerekednetett volna, arculcsapásként érte az a tény, nogy az irodalmi élet nem rogadja tárt karokkal. Megbántódott, visszavonult. Magányos maradt egész életében. Berzsenyi Dániel május 7-én született a Vas megyei Egynázasnetyén. XVI. századbeli ősének. Orb anos vagy Bersenyi Györgynek Veszprém és Zala megyében voltak birtokai. A költő apja, Berzsenyi Lajos jogi műveltségű, szigorú elveket valló, kissé különc röldesúr volt. Királybű, mélyen nazarias szellemben nevelte egyetlen fiát. A bagyomány szerint maga tanította írni-olvasni, s csak tízéves kora után engedte iskolába.
6 AZ egyhazaslietyei szmohaz Berzsenyi nagyon szerette anyját, mon Rozáliát. Korai nalála azért is súlyos megrázkódtatás volt számára, mert elveszítette az atyai szigort ellensúlyozó érzelmi menedéket. l787~88-űan Polgár István kissomiyói tanító iskolájáűa került. A tanév végén ajánlólevelet kapott a soproni evangélikus líceumba. Az erdőn-mezőn eltöltött szakad gyermekévek után Berzsenyi rosszul viselte az intézeti regyelmet, ezért gyakran volt összetíizése tanáraival. Irjúkori féktel en természetéről maga meséli Kazinczynak:.^En egy korúim között legelső magyar tánczos voltam, lovat, emnert, asztalt által ugrani nékem játék volt. Sopronykan magam tizenkét németeket megvertem, és azokat a város tavána nánytam és az én első szeretőm az én karjaim között elalélt.
7 Sopron a XVIII. század végén Hazatias reiijuzdulásádan ~ s talán szacadumi akarván a líceumtól ~ 1793-ban apai beleegyezés néll?ül beállt katonának a Napóleon elleni relkelők közé. Berzsenyi Lajosnak baladéktalanul intézkednie kellett. Miután arra nivatkozott, bogy a gazdálkodásban nélkülözbetetlen a riú segítsége, elengedték a seregből, de csak a következő évben rolytatbatta tanulmányait Sopronban. A korabeli tanintézetekben szinte kizárólag bumán tárgyakat oktattak. A latin és a német mellett nagy rigyelmet rordítottak a költészettani alapismeretek elsajátítására és írásbeli dolgozatokra. Történelemből többnyire az uralkodó családok történetét tanulták.
8 Berzsenyi itt ismerkeaett meg a klasszikus költészettel és a kortárs eszmeáramlatokkal. Nagy natással lesznek életművére Horatius ódái, Gessner layiliumi, Orczy Lőrinc és Révai Miklós versei pedig a kortárs divatos irodalmi irányzatokká vezetik ne. Ekkor találkozott először a relvilágosodással is nénány modem gondolkozású tanára révén Den rejezte ke tanulmányait a líceumkan. Apa és ria reszült viszonyára jellemző, nogy először nem nazament, nanem Nikiára a rokonoknoz, akik közvetíteni prókáltak közöttük. Berzsenyi csak egy rél év múlva érkezett vissza Hetyére, a szülői názka, anol első rennmaradt verseit írta. Zsengéit valószínűleg elégette. A sort mindjárt legismertekk nazarias ódája, A magyarojknoz nyitja meg 1790-r)an. Másrél évtizedig csiszolta még, a végső szöveg 1810-ken készült el Den Ferenc király újadd népfelkelést nirdetett Napóleon nódító serege ellen. A nemesség tettrekészségén rellelkesülve írta meg Berzsenyi A lelkölt nemességhez és Herceg Eszterházy Miklóshoz címzett dicsőítő ódáit. A magyarokhoz indulatos nemzetostorozása és Dorúlátó jövőképe után ezekken a versekben nemzetmentőként élteti a nemességet. Berzsenyi egész nazarias líráját az uralkodónáz iránti íeltétlen nűség és az a meggyőződés jellemzi, nogy a nemesség áldozatkészségén áll vagy bukik a nemzet sorsa. Többet var azonban nonriúi elszántságnál: a kultúra terjesztését, a művelődés támogatását. Ezért szól ódái nagy része kora legtevékenyebb rőurainoz, a Festetics-, Wesselényi- és Szécnenyicsalád kiemelkedő tagjainoz.
9 A íelköit nemességhez...
10 A netyei évekoen Deleszeretett a nemes-dömölki evangélikus lelkész fiatal, művelt lányáka, Perlaky Juditűa. A neki szóló Dudi-versek szerelmi lírája első daranjai (Lilihez, Lollihoz, Phyllis, Esdeklő szerelem. Egy szilaj leánykához). Házasságról szó sem lenetett a szegény paplány és a löldesúr között, kapcsolatuknak valószínűleg Berzsenyi Lajos vetett véget. A szakítást követően 1799-oen Dániel nirtelen releségiil vette Dukai Takács Zsuzsannát. Négy gyermekük született: Lídia, Farkas, Antal és László. Takács Zsuzsanna jószívű teremtés és kiváló gazdasszony volt. Ha nem is tudott férjével költői terveiken osztozni, virágzó, megnitt ottnont teremtett körülötte. Berzsenyi mind a kettőjüket jellemzi egy Kazinczynoz intézett leveleken: Ami feleségemet illeti, középszerű mindenken. 14 éves koránan vettem el, együgyűségken találtam, és ankól fel sem szakadítottam, mert e részkén egy kevéssé napkeletiesen gondolkoztam... A kázasság leketővé tette a költő számára, kogy kiszakaduljon az apai fennkatóság alól. Felesége sömjéni kirtokára költöztek. Ugy látszik, Berzsenyi itt élte életének egyik legnyugalmasakk korszakát. Az Osztályrészein és az Amathus a révke jutás versei; a példakép és költőtárs Horatius a jelennel való okos élni tudásra tanít a Horác című versken. Az alkatilag megnyugvásra képtelen, szélsőséges indulatoktól fűtött költő minden műveken a koratiusi középutasságot kirdeti életelvéül. Az es év fordulatot kozott költői kikontakozásákan. Ekkor ismerkedett meg közelekkről Kis Jánossal, egyko-
11 ri soproni diamarsaval, most Kazinczy körének lelkes nívével, aki Nemes-Dömölkre került lelkésznek. Kis János fedezte tel az irodalom számára az addiö csupán naszontalan időtöltés gyanánt asztalfióknak írt verseket. Hármat közülük elküldött Kazinczynak, aki elragadtatottan nyilatkozott az új tenetségről, de ekkor még nem lépett érintkezésbe vele. Kazinczy Ferenc
12 Kis J ános könyveket is ajánlott a szellemi társtalanságra kárnoztatott költőnek. Igv ismer kedett meg Berzsenyi a német Mattnisson ~ egyé óként középszerű ~ lírájával. Az o indíttatására írta gondo lati versei egy részét (A Szerelem^ Magányosság, A Múzsához, A memncnolia., Mulandóság). Sömjénnen találkozott élete másik nagy szerelmével. Neki szólnak az Emmi-versek és valószínűleg O a Levéltöreaéh harátnémnoz címzettje is W családjával Nikiára költözött, nogy felesége kirtokait saját somogyi örökrészével egyesítse és így megkönnyítse a gazdálkodás terneit. Mély szomorúsággal vált meg szülőröldjétől a Búcsúzás Kemenes-aljától című elégiájákan. Hosszú évekig vissza akart menni Vas megyéké, csak kitérőnek szánta Niklát. Itt teljesen kekorította a magány: egy 1809-es Kazinczykoz írt levelében Niklai Remetének vagy»somogyi Diogenesnek nevezte magát. Berzsenyi pipája
13 À napóleoni veszély idején újra narcos, cuzdító ódál?at írt (Az ulmai ütközet, A magyarokhoz), magánya pedig megérlelte nenne legszenr) elégiáit, melyekűen az elmúlás vigasztalanságán mereng (A közelítő tél, Levéltöredék harátnémnoz). À niklai versek egyre erőteljesednen feszegetik a merev klasszicista rormákat, merész képei már a romantika relé lendülnek. Berzsenyi 1808-tól roglalkozott azzal a tervvel, nogy kiadja verseit. Kis Jánosnak küldte el a kéziratot, anonnan az Kazinczynoz került. A szépnalmi mester lelkesült örömmel olvasta és Berzsenyi nelyét rögtön a kortárs irodalom legrelső polcán, Virág Benedek mellett jelölte ki. À költő megindultan válaszolt Kazinczy méltatására. Ezzel csaknem tíz évig tartó levelezés vette kezdetét, amelytől meleg narátság rejlődött. Berzsenyi majd minden versét elküldte Kazinczynak, aki szigorú nyelvnelyességi elvei szerint mondott kírálatot. Olykor egyoldalúan kirogásolta szokatlan,»túlzó kirejezéseit, a költő azonnan szerencsére kiváló érzékkel választotta szét a kelytáll ó és téves észrevételeket. Mestereként tisztelte Kazinczyt között mintegy tíz ódát írt nozzá, amelyekken kirajzolódik költőeszménye: a társadalmi kajokat relredő, a relvilágosodás eszméit terjesztő literátor képe. A tonki rokonnak érzett költőtársnoz, Kis Jánosnoz, Péteri Takács Józsernez, Horvátn Adámnoz és Virág Benedeknez is írt verseket. Az irodalomszervező Kazinczy kiterjedt levelezése nyomán namarosan értesült az egész kortárs literatúra a rrissen fölredezett tenetségről. Amikor Berzsenyi versei kiadása ügyeken ISlO-ken Pestre utazott, szenzációként adták
14 Üveges szekrény a Berzsenyi család hagyatékából népi hangszerekkei
15 kézről kézre. így ismerkedett meg személyesen többek között Szemere Pállal, Kölcsey Ferenccel, Vitkovics Minállyal. A pesti írókat meglepte Berzsenyi zárkózottsága, tartózkodó viselkedése. Nem tudott igazán reloldódni köztük as pesti látogatásakor ez az idegesség még rokozódott. Evekig núzódott a versek kiadása. À Kazinczy javaslatára lelrogadott kiadó, Helmeczi Mibály ráadásul önkényesen megváltoztatott egyet s mást Berzsenyi nagy bosszúságára a kéziraton. Mecénásként a pesti kispapok ajánlkoztak. Nekik szól majd A Pesti Magyar Társasághoz című episztola, amelyben az ész világosságával semmisíti meg a vallási ranatizmus és babona sötétségét. Az es év bajt bajra nalmozott a költő náza táján. A takarékos és ésszerű gazdálkodás eredményeként vagyona olyan szépen gyarapodott, nogy már elzálo gosított Vas megyei birtokai kiváltását és a nazaköltözés tervét dédel áette. Egy királyi rendelet azonban, amely leértékelte ötödére a rorintot, mindezt megbiúsította. Sógorságával hosszú, életén túl nyúló pereskedésbe kezdett, melynek kiváltó oka egy rokon végrendelete volt. Ráadásul ledőlt a báza, és az új relépüléséig egy szobában szorongott a család egy télen át. A következő évek nem várt elismertetések sorát tartogatták számára március 18-án Kaposváron báró Prónay Sándor beiktatta az új adminisztrátort, és ez alkalommal nyilvánosan dicsőítette az ünnepségen jelen lévő Berzsenyit mint nemzete nagy költőjét. A Kazinczy körénez tartozó Sárközy István, későbbi alispán is barátként üdvözölte. Itteni élményei natására írta a Balatoni Nympna ~ grói
16 Telem Lászlóhoz és a Báró Prónay Sándorhoz című ódá kat. Két évvel késődd meglátogatta Nifclán ifj. Wesselényi Miklós, nevelője és rentei GáL or társaságácan. DöDrentei beszámolója szerint Berzsenyi megilletőave rogadta a ven déáeket és nenezen szánta rá magát a tegeződésre a»méltóságos náró úrral. A szívélyes vendéglátó inkádd gazdaságával DÜszkélkedett mintsem verseivel, végül azonban megnatódva núcsúzott el tőlük. À növekvő nírnév és a Kazinczy-kör példája arra sarkallta, nogy maga is kirejtse gondolatait a társadalmi naladásról. Anogy Kazinczynak vallotta:.,en nem tudok megszanadumi azon nevetséges kol ondsá ától mely engem szüntelen arra ösztönöz, nogy nasználjak és tanítsak, pedig látja az Isten, nogy bolondság! Ha a római lelket sem Cato mennydörgése, sem Tinur zengése rel nem tudták ébreszteni: mit nyikorgók én az én bordómban! Nézetei abból a relvilágosodás által elővett antik tézisből erednek, nogy az ész, na felismeri a jót, szükségképpen követni is fogja. Rációtisztelete másfelől mély vallásossággal párosul. Fohászkodás című versében az isteni elrendelés telfogbatatlanságával békél meg. Társadalomjavító elképzeléseit a Vitkovics Mikálvk oz, Döbrentei Gábornoz, Dukai Takács Juditboz és a már említett pesti kispapokboz írt episztoláiban fogalmazta meg. Dukai Takács Judit rokona volt, a bozzá szóló költemény a nők szellemi nagykorúsítását sürgeti. Judit nelyzetét ugyanis Merényi Oszkár szerint az is nebezítbette, nogy»a Dukai Takács családnak már egy költő is túl sok volt Berzsenyi
17 Dániel személyéi)en, nemnogy egy költőnő relnufikanásától el lett volna ragadtatva íel ruárjánan grór Festetics György megnívta Berzsenyit a kesztnelyi Helikonra, 7,Somogyi Kazinczynak titulálva a költőt. A szakaakőmuves, relvilágosult szellemű rőúr mezőgazaasági iskolát nozott létre Kesztnelyen Georgikon Festetics György
18 néven. A Helikon az iskola népszerűségét növelte s egyben jó alkalom volt a király névnapjának megünneplésére is. Ezúttal rangos költotalálkozó színnelyévé vált, mivel a grór Berzsenyi mellett Kisfaluay Sándort, Horvátn Ádámot, Dukai Takács Juditot is megnívta az ünnepségre. A kezdeményezésen rellelkesülve Berzsenyi «egy kis magyar Weimar megvalósulását álmodja meg a Himnusz Kesztnely isteneihez című verseken. Az 1817-Den megdicsőült költő pár nónap múltán jóiormán kerejezte a versírást. Előző évken j elent meg immar saját gondozásákan ~ versei második kiadása, és a kaladó erőket tömörítő Tudományos Gyűjtemény Kölcsey Ferencet kérte lel a kötet bírálatára. A kritikát a szerkesztőség valószínűleg renntartással rogadta, mert csak nosszas vita után jelent meg -Köl csey natározott kérésére változatlan szöveggel. A recenzens a mű minden eleméken talált kiiogásomi valót. Berzsenyi nyelvét kelyenként dagályosnak, komkasztikus kirejezésektől zsúroltnak tartja, amelyet egysíkú, csak variációikan megújuló gondolati-érzelmi tartalom igyekszik megtölteni.»berzsenyi magát már egészen kiraerítettnek lenni látszatik s talán elérte, noka még igen jókor, a katárt, melyet a természet poéta és nem-poéta közt vona... ~ állítja a nem éppen tapintatos kritikus. Episztoláit, a poesisnek ezen korcs nemét és magyaros-rímes verseit, mert ezekkői niányzik a szabályos mérték, jokb lesz egy az egyben tűzre vetni. Berzsenyit mélyen lesújtotta a 7,goromba recensió. Eddig a nemzet költőjeként ünnepelték, de most úgy érezte,
19 minden művészi érdemet elvitatnak tőle. Kazinczynoz rordult elégtételért, de a költővezér nem roglalt egyértelműen állást, csupán a kritika élét igyekezett tompítani. Berzsenyi Berzsenyi levele Kazinczynak
20 Tudoznányos Gyűjtemény
21 keserűen elrorault tőle, s a Mondolat illetve a nyelvújítás níveinel? ellenséges tanórai KÖzé kerülve magánakvaló, núskomorságra najlamos emner lett kelőié. Depressziója a következő évekken olyannyira súlyoskoaott, nogy orvosai még a gazdálkodástól is eltiltották, ezért a líceunikan tanuló riaival Sopronná költözött egy időre. Költészete védelmeken dünös, kezdetken kozzá méltatlan csatározáska rogott Kölcseyvel. Polemizáló kéve az első Antirecensió után lecsöndesült, kiggadt, megrontolt rejtegetésekre váltott át. Gondosan tanulmányozta a kortárs poétikai alapmuveket, tökkek között Sckiller munkáját a naiv és szentimentális költészetről. A per ürügyén született értekezései A versíormákról, A kritikáról és a Poétái narmonistika nemcsak költészete elméleti igazolásai, kanem alapkövek a modern líra relé vezető úton is. A Berzsenyi-versek kallatlan izgalmassága éppen akkól adódik, akogy a klasszikusan regyelmezett versrormák és antik kölcsességek védőralán minduntalan rést üt a romantikusan zaklatott érzület. A Poétái karmonistika egyrelől a koratiusi középszert és középpontot teszi meg követendő példának, másrelől viszont a költői kirejezés expresszivitását rontosakknak tartja, mint a szakályszerű nyelvkasználatot. Sőt, a klasszicizmus kástyáit döntögeti egyenesen, amikor a változó világnak megfelelően az ízlésideálok múlandóságát relismeri:... mert minden új világ szemlélettel új ideáknak, új szellemnek s új nyelvnek karmóniája születik, s akol ez nem születik, ott eredeti sincs... Jelentős verset csak kármat írt 1817 után, Az igazi poézis dicsérete címíiken vett kúcsút a költészettől.
22 A 20-as évektől egyre szorosaijd barátság rfízte Döbrentei Gátorkoz, aki 1817-Den egyes-egyeaül állt ki mellette az írók közül és nyilvánosan is elítélte Kölcseyt. Berzsenyi részben az o natására " egyre inkább elbidegül Kazinczytól, Széchenyi István szobra
23 de Döbrentei volt az is, aki Szécnenyi István ngyelmeße ajánlotta a költőt. Szécnenyi nagyon szerette Berzsenyi verseit, gyakran idézett telolük írásainan és elküldte nej2i a hovakrul című munkáját. Amikor Berzsenyi a Mailátn-óda egyes sorainan dicsőítette és Nagy Sándornoz nasonlította, megírta ellenvetéseit a költőnek. Az megtorpant, ezért szorosadd kapcsolat nem alakult ki közöttük, de kölcsönös rokonszenvvel és tisztelettel rigyelték egymást. Berzsenyi valószíníileg a Hitel natására írta egyetlen nem szépírói míivét A magyarországi mezei szorgalom némely akadáiyairul címmel. EűDen tapasztalatai és olvasmányai nyomán sorra veszi az eredményes gazdálkodást gátló okokat: az alacsony népszaporulatot és ésszerntlen népességeloszlást, a röld tervszerűtlen igénybevételét, a műveletlenséget, a paraszti nevelés nikás beidegződéseit, a»mesterségbeli és kereskedelmi niányokat, a jobbágyokkal való durva bánásmódot és a nemzeti szétbúzást. A megoldást az erők összerogásában, gazdálkodói egyesületek létrenozásában talál ja meg. Eszménye egy, az öregek irányítása alatt működő patriarcnális közösség, amely mint egy nagy család együtt él és munkálkodik. Elképzelése nasonló a korabeli utópista-szocialista elméleteknez. Eletében 1830-ban kapta meg az egyetlen nyilvános elégtételt, amikor megválasztották ~ Döbrentei sugalmazására ~ a Ma gyár Tudós Társaság (ma: Ma gyár Tud omanyos Akadémia) rilozóriai osztályának vidéki, rendes, első tagjává. Nagy megtiszteltetésnek vette az akadémiai tagságot, rendszeresen reljárt az ülésekre ~ rendszerint nem szólt nozzá ~, sőt, még a Pestre költözés gondolatával is foglalkozott.
24 Ä magyarországi mezei szorgalom
25 Utolsó éveioen egyre tödoet oetegeskedett reűruár 24-én nalt meg. Sírjánál ~ Vörösmarty javaslatára ~ Kölcsey Ferenc mondta az akadémiai emlékneszédet. ISoO-nan Somogy vármegye oneliszket emeltetett a sír rölé Den alakult meg a közművelődési célokat kitűző Berzsenyi Társaság, amely 1926-r)an emléktámát nelyeztetett el a niklai kúrián. Az egyszerű 4 szoka-konynás názat ISll-ken építtette Berzsenyi. Kezdetken szalmával redte, későnk zsúppal. Egykor árkádos rolyosója most nyitott, az utódok bejárati verandát építettek kozzá. A káz mögött nagy gyümölcsöskert terült el, végén 13 óriási jegenye állt ~ Festetics György ajándéka.
26 telén Nikla is nadszíntérré vált. A Berzsenyi sírnoltűan nyugvó tetemek szétszóródtalj, a lakónáz is omiadozni kezdett. Az újjáéledt Berzsenyi Társaság 1948-ban gyűjtést indított és Darvas József építész- és közmunkaügyi miniszter támogatásával rendne nozatta a kúriát és a kriptát május 9-én volt az avatás, amelyen Illyés Gyula, Németn László és Tolnai Gábor jelenlétében elnelyezték a költő urnáját a kriptában ben Berzsenyi-emlékmúzeumot alakítottak ki a kúriában és megnyitották a nagyközönség előtt. Enteriőr a niklai múzeumban
27 Felhasznált irodalom: Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajz. Budapest, Noszlopy Tivadar: Berzsenyi és családja. Kaposvár, Berzsenyi emlékkönyv. Szerk.: Merényi Oszkár. Somogy megyei és Vas megyei Tanács, 1 ( A kiállításvezető szövegét összeállította: nr. Fejesné dr. Bognár Zsuzsa irodalomtörténész Szerkesztette: ar. Varga Eva Tervezte: Matucza Ferenc Fotó: Gőzsy Gátorné Kiadja a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: dr. winkler Ferenc megyei múzeumigazgató Nyomdai munkák: Petiiéi Nyomda Bt., Ka posvar 2006.
28
Ü É Í Í ű ű ű ű ű ű É Í Á Á Á Á É Á Á Á Á Á Á É Á Á Í Á Á Á ű É É Á Á Á Á Á Á É Á Á Á Á Í ű ű ű Í ű ű ű Í ű Í ű ű ű Í ű Í ű ű ű ű ű É Í ű ű Í ű Á ű ű ű ű ű ű ű É Í Á Á Í Í ű É ű ű ű ű ű Í Í ű É ű ű Í Í
Í ű ű ű ű ű ű ű ű Í ű Í É Ó Á Á Á Á É Á Á Á Á É Á ű Á É Á Á É Í ű É É Á Á Á ű Á Á É ű Á Á Á Í Á É Í ű Í ű Í ű Í ű ű ű Í ű ű ű ű ű ű Í Í É Í ű ű Í ű ű ű Á ű Í ű Á Á Í ű É ű ű ű ű ű ű Í ű Í ű ű ű ű ű ű ű
Í ű ű ű ű Í ű ű ű ű ű ű É Í Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Ó Á Í Í ű Í Á ű Á Á Á Á Á Á Á É É Á Á Í Í Í ű ű Í Í ű Í ű ű ű Í ű Í Í ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű Á Á ű ű Í Í Í Í Í Í ű ű ű ű ű Í ű ű Í ű Í ű ű ű Í Í ű ű
É Í ű ű ű ű ű ű ű ű Ü ű É Í Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á É Ó Ó ÁÁ Á ű É Á Á Á É Á É Í Á Á Á Á Ó ű ű Í Í ű ű Í ű ű ű Í ű ű ű ű Í ű ű Í ű ű Í ű ű ű ű Í Í ű Á Á É Á É Í ű ű É Ü ű Í É É ű ű ű ű ű ű Ő ű ű ű ű
ó Ü ó í ó ó É ä í ą ľ ĺ Ł ő ü ő ó ó ó í ó ó ő ő ö ö ó ő ó ő ö ó ú ő Ü ó ő ü ó ő ö ö ő í ö ó ő ö ó Ü ő ĺ ő ó Ü ü ó ö Ü ó ó ő Ü ó ó í ó ú ű ö ü ó ő ü ő Ĺ ú í ö ü í Ü ő í Ü ó í ó Ü ü í ü ó í őń Ü ń í ü ó
Juhász Gyula: Húsvétra
Röjtökmuzsaj Önkormányzatának lapja IX. évfolyam 1. szám 2016. március Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő
Elmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
ł ó ľ ő ő ľ ő Ĺ ü ő ľ í öľ ő ü ű ó í ĺ ü ĺ Íĺ ü É É ł Á Á Ü ľá É Í ľ ł ł Éľ Ü Éľ ľ ľ ł Á żá ľ ľ ľ É ľł ľ ł ł ł ł ĺá ł ł ľ ľá ľ É Á ĺĺ ľ ĺ ĺ ľĺ ľő ÉľÉ ĺ đ ľ ő Ĺ ĺ ő ľ ľ ő Í ű ź ú ö ö ĺ Í ľ ę ö ó ľ ő ľ ő
ó ü ü ü ĺĺ ü ü ĺ ö ö íĺ ű í ü ö Ő É Í Ő É É É É É Í ĺĺ É Ü É Ł Á ĺ É ł ĺ Á Źą Ö Á É É É Á ü źę ĺ ý ü ź ü ü ű ö ö ź ó ü ó í ź ű ó ü ęí ó ö ö Ĺĺ ĺ ó ź ö í ĺ ł ą Ąą Ą Á ą ą ĺ ó ü ó í ý ű ó ó ü ü ó ö ö ű ű
í ľ ĺ ľ ľ íí ľ ö ľ í í ľ ľ í Ą đ í ü í í í ű ö Ł í öľ ö ö ű ö ö ö ĺĺ ö ľ í ľ ű ö ö Ĺ ö ĺ í ö ö đ ľ ľ ö ö ö ľ ľ ö ö ľ ľ ö ö í ľ ö ľ đ đ ü ü đ ľ ö í ü ĺ ľ ö ľ ö ű ö Ä ü É Ł ü Á ö üö í ł ö ę üö í ź í í ę
E.ON Áramszolgáltató (0-24) : 06-80/205-020 E.ON Gázszolgáltató (0-24) : 06-80/424-242 ERÖV Vízszolgáltató (0-24) : 06-30/997-4275
2016. JANUÁR Címlapsztori főcíme A tartalomból: Önkormányzati hírek 1-2. oldal Óvodai hírek 2. oldal Iskolai hírek 3. oldal Visszatekintő 4-5. oldal Felhívások 6. oldal Közelgő események: Iskolás farsang
ĺ ł ę ł łĺ ĺ ĺ ú ő ö ľő ľó ű ó É Ü Á ő ľ ľ ő ľ ú ő ľ í ľ ő ö ĺ ó ő ĺ ő ĺő ú őľ ő ő ü ö ő ó ó ö ć ź ľ ű ť ö ő ű ö ú ú í ö ö ő ĺí ö łí Í í ó ĺő ó ő í ľő ő üľ ľő ó í ö ľő ĺ ó í ó ľ ö ĺ ő ĺ ĺí ő ő ü ö ĺĺ ń
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
ĺ ľ É ĺ ö ľ ę ľ ĺ É Č ľ ł ĺ Ö Ö ö ö Ö Ü ĺ ľé ö ĺ ľ ö Í Ó Ó Ę Ú ľ ö ľ ö ĺ ł Í ĺ ĺĺ Ą ľ ĺĺłĺ Ą ö ĺ Ĺ Ü Íö Ü ĺ ö ł ö ű ö Ü ö Ü ö ń ĺ ö Ó Ą ą Í ń ö ö ű ö Ü ł Ö Ö ö Í ÓÜ Í Í Ö ĺ ń Í ĺ ł Ó Ü ö ö Ü ö Ú ĺ ö ű
é ü ü ź é é ó ü é é ź é é ó é ö ó í ĺ í é é é ĺ ö ó í ł é ü é é é Ĺ ó Ü é é Ü é ĺí ó đ ó ó ĺ ó Ü ó é é Ü Ü é í é é é é ť ó ď ö ü ü Ü ź ó é ó é ö é é ó ö ö é ö í ó í ĺ Í Á é ó é í ó ĺí ö ź ó ó ó ĺ é é üö
Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í
ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í
í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á
Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű
ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
ő ó ő Ĺ ü ő ő ó ö ü ü ü Ő ő ő ó ó ő ę ü ö ö ü ü ő ó Ö ź ź ú Ę ä ö ó ő ő ü ő ű ó ő ź ő ó ö ö ű ő ó ö ź Ĺ ú ó ü ű ö ó Í ó ü ü ő ö ő ó ő ó ő ü ü ő ű ö Ĺ ő Ĺ ö ú ú ő ó ö ó ö ő ö ü ő ó Ĺ ó ő ő ö ő Á ő ź ő ö
ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú
ą ó ľ ő ü ź ź ő ő ő ő ü ü ő ľ ľ ľ ó ľ ľ ý ü ĺ đ É Íľ ľ É ĺ É Íľ ľ Ó É Ü É É Á ý ú Á Í ĺ ą Ö É É É Ü ľ ĺ ó ü ĺ źĺ í ĺ ő ź ő ü ó ĺ ü ľ öľ ľ ľ ľ ó ź ő ź ő ô ľ ő ö ó ť ý í ó ľ ő öľ ő ő ő ö ő ó ľ ő ą ó ĺ ü
ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó
Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á
á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é
Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í
Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í
ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő
ú ö ü ü ö ű í ű ö ü ű íĺ ĺ ö ö í ű ö ł ü ö ĺ ú ö ĺ ö ü ü ö ü ĺ ö íĺ ĺ ö ĺĺ ĺ ú ú ü ö ü ö ű ö ö ö ú ö ü ö íĺ ö ö ú ű ö ö ö ü ö ö í ö ö ö í ö ę í ö ö ĺí í ö ö í Í Áĺ í ĺ ĺí í ĺ í í ę đ ę ů đ í ę ů Í đ í
Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü
Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü
Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü
Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü
ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é
Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö
Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í
ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő
í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú
ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú
ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í
É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö
É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő
Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű
ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü
Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á
ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó
ó ľ ľ ő ü ő ő ő ü ő ú ľí ő Í í ü ĺĺ ö ő í ö ó É Í É ó ľ Á Ü Ü É Í ľ Á ł źż ĺ É Ü É ĺ ľ ľ ł ł É ľ ľ ü ĺ ĺ í ź ź ĺ ď ő ü ő ő ü í ľ ó ö ó ľ ź í ő ő ő ó ĺ ő ő ĺ ü ő í ö ő ö ő ö ö ü ľ ő ö í ę ó ő źúź ź ŕ ö
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü
Ü É Ű É Á ó ó ó ó ó ó ü ű ű Í ó ű ü Ö ó ó ü ó ű ü Ö í ó ü ü í ü í ó ó ű ó ó ü ű í ó í ű ű ű ű í ű ű í í í í ü ü í í í ü ü í ü í ó ó í ó í í ó í ű ü ű ű ó ú í ó ó ű í ó ü ú ű ü ü Í ü ü í ű ű ü í ü í ű ó
ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü
Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő
Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó
ó ü Ó Ö ü ő ű ó ó ó ő ő í ő ó í ü ő ő ő ő ő ő í ó ű ő ő ó ő ó í ő ó ó ü ő ő ű ő ő ó ó ó ü Á ó ő Á Ó ü ő Á Ú ü ő ú ő í ű í ó Ú ő í í Ö Ü ő ű Ü Ő í Ó ű ő ő ő ó í ó ő Ü ó ő ő ő Ő ő í ó ű ő í ó ő ó ú ű ü Ő
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü
ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í
í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é
Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í
É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű
ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő
É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü
ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö
ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é
É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü
ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü