TANULMÁNYOK A TUDÓS TANÁRKÉPZÉS MŰHELYEIBŐL DISZCIPLÍNÁK TANÍTÁSA A TANÍTÁS DISZCIPLÍNÁI 1. KÁROLY KRISZTINA és PERJÉS ISTVÁN
|
|
- Antal Varga
- 3 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELTE Tanárképző Központ SZERKESZTETTE KÁROLY KRISZTINA és PERJÉS ISTVÁN TANULMÁNYOK A TUDÓS TANÁRKÉPZÉS MŰHELYEIBŐL DISZCIPLÍNÁK TANÍTÁSA A TANÍTÁS DISZCIPLÍNÁI 1. ELTE EÖTVÖS KIADÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
2 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Papp Gabriella ELTE Bölcsészettudományi Kar Bodnár Gábor, Borsodi Csaba, Dobszay Tamás, Feldné Knapp Ilona, Frank Tibor, Gonda Zsuzsa, Molnár Gábor Tamás, Raátz Judit ELTE Informatikai Kar Zsakó László ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Garai Imre, H. Nagy Anna, Halász Gábor, Hunyady György, Lévai Dóra, M. Nádasi Mária ELTE Természettudományi Kar Homonnay Zoltán, Horváth Erzsébet, Kárpáti Andrea, Michaletzky György, Radnóti Katalin, Szalay Luca, Tasnádi Péter, Vancsó Ödön ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Garam Ágnes, Munkácsy László ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium Molnár Katalin, Nyakas Tünde ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Csapodi Zoltán, Schróth Ágnes ELTE Tanárképző Központ Balogh Andrea Angol nyelvi lektor: Hoffmann-né Dobai Dorothy Kinga
3 Diszciplínák tanítása a tanítás diszciplínái 1. TANULMÁNYOK A TUDÓS TANÁRKÉPZÉS MŰHELYEIBŐL Szerkesztette Károly Krisztina és Perjés István Budapest, 2015
4 MAGISTER NON NASCITUR, SED FIT (A mesterek nem születnek, azzá válnak) FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA MURÁNYI ZOLTÁN EKF Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet Eszterházy Károly Főiskola, Természettudományi Kar ABSZTRAKT A tanárképzésben köztudottan nagy hagyományokkal büszkélkedő egri Eszterházy Károly Főiskolán 2003-tól folyik kémia szakos mestertanárképzés, melynek elsődleges célja a már jellemzően kémiatanári diplomával esetleg más szakon alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettséggel rendelkező kollégák felkészítése a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben ellátandó kémiatanári feladatokra. Természetszerűleg a korábban szerzett szaktárgyi ismeretek felfrissítése mellett a legmodernebb szakmódszertani tudnivalóknak, módszereknek, fejlesztési irányzatoknak a megismertetése a leginkább hangsúlyos eleme a képzésnek, melynek sikeres teljesítése esetén általános iskolai tanárból okleveles kémiatanárrá (master of teacher) válnak hallgatóink. Évtizednyi tapasztalatunk, hogy az iskolatípus-váltás, az általános iskolai tanárból középiskolai tanárrá válás folyamata nem egy esetben már a képzés során is nehézséget, problémát jelent a hallgatóknak. Gondolunk itt elsősorban a tanulók életkorából adódó különbségekre, a módszertani fegyvertár jól defi niálható és szükségszerű bővítésére, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és egyáltalán a tananyagtartalmakban és követelményszintekben megmutatkozó különbségekre. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a mesterképzésben megszerzett magasabb fokozat birtokában, az immáron középfokú intézményekben is tanító kémiatanároknak milyen mértékben sikerül azonosulniuk a középiskolai kémiatanár szerepével, milyen konkrét nehézségekkel szembesülnek a pedagógiai tervezésben, a felkészülésben, a mérés-értékelésben és maguknak a tanóráknak a megtartásakor, azaz a mindennapok tanári gyakorlatában. Megállapításainkat a képzések során szerzett oktatói tapasztalatainkra és nem utolsósorban a mesterképzésben végzett hallgatóink körében lefolytatott kérdőíves felmérésre alapozzuk. 1. BEVEZETÉS A tanárképzésben köztudottan nagy hagyományokkal büszkélkedő egri Eszterházy Károly Főiskolán 2006-tól folyik kémia szakos mestertanárképzés, melynek elsődleges célja a már jellemzően kémiatanári, esetleg más alapszakon, vagy más felsőfokú képzés keretében szerzett diplomával rendelkező kollégák felkészítése a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben ellátandó kémiatanári feladatokra. Természetszerűleg a korábban szerzett szaktárgyi ismeretek felfrissítése mellett a legmodernebb szakmódszertani tudnivalók, módszerek, fejlesztési irányzatok megismertetése a képzés leginkább hangsúlyos eleme, melynek sikeres teljesítése esetén középiskolai kémiatanárrá válnak hallgatóink. 220
5 Magister non nascitur, sed fit Évtizednyi tapasztalatunk, hogy az iskolatípus-váltás, az általános iskolai tanárból középiskolai tanárrá válás folyamata nem egy esetben már a képzés során is nehézséget, problémát jelent a hallgatóknak. Gondolunk itt elsősorban a tanulók életkorából adódó különbségekre, a módszertani fegyvertár jól definiálható és szükségszerű bővítésére, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban és egyáltalán a tananyagtartalmakban és követelményszintekben megmutatkozó különbségekre. 2. A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS BEMUTATÁSA Tanulmányunkban, amelyet egy későbbi kiterjesztett kutatásunk előfutárának szánunk, arra a kérdésre keressük a választ, hogy a mesterképzésben megszerzett diploma birtokában, az immáron középfokú intézményekben is tanító, illetőleg az újabb diploma megszerzésével erre már felhatalmazott kémiatanároknak milyen mértékben sikerül azonosulniuk a középiskolai kémiatanár szerepével, milyen konkrét nehézségekkel szembesülnek, szembesülhetnek majdan a pedagógiai tervezésben, a felkészülésben, a mérés-értékelésben és maguknak a tanóráknak a megtartásakor, azaz a mindennapok tanári gyakorlatában. Megállapításainkat a képzések során szerzett oktatói tapasztalatainkra és nem utolsósorban a mesterképzésben korábban végzett hallgatóink körében lefolytatott kérdőíves felmérésre (N = 55) alapozzuk. Az online kérdőív kitöltése anonim módon és önkéntes alapon történt. A kérdőívben feltett kérdéseket a Függelék tartalmazza. 1. ábra: A kérdőív felülete 221
6 Farkasné Ökrös Marianna Murányi Zoltán 3. A FELMÉRÉSBŐL NYERT ADATOK A mesterképzésben diplomát szerzett 126 tanárból 105 főt, a végzettek 83%-át sikerült elérni. A címen közreadott kérdőívet 55 kolléga töltötte ki. Ez a megkeresettek 52%-a, a végzettek 44%-a. Jobbára a időintervallumban végzettek válaszoltak (64%). Iskolatípus 1. táblázat: Iskolatípusok a képzés alatt és után Képzés előtt/alatt (fő) Képzést követően (fő) Általános iskola Szakiskola 0 1 Gimnázium Szakközépiskola Nem tanít kémiát 0 1 Összességében szemlélve, az iskolatípus nem változott lényegesen, nagyjából ugyanannyian tanítanak MA diplomával is az általános iskolában, mint korábban nélküle (55%, ill. 53%). Van, aki gimnáziumból szakiskolába vagy általános iskolába távozott, illetve azóta már nem tanít kémiát 1 fő. Maguknak a változásoknak a vizsgálatából azonban több érdekes tény is felszínre kerül, például, hogy a válaszadók 45%-a (N = 25) már eleve középfokú intézményben (gimnáziumban vagy szakközépiskolában) tanított a képzés ideje alatt is, illetve, hogy a képzést követően csupán 4 fő, azaz a korábban általános iskolában tanítók kb. 13%-a került át középfokú intézménybe: 2 fő gimnáziumba, 2 fő szakközépiskolába. Véleményünk szerint a középszinten megfelelő fokozatú képesítés nélkül tanítók viszonylag magas száma a szakos ellátottságban hosszú évek óta mutatkozó utánpótlási problémákat igazolja, még a viszonylag kis N érték ellenére is. Másként fogalmazva, az adatokból az is kitűnik, hogy a mesterképzésben megszerzett diploma a válaszadó tanárok 45%-ánál (N = 25) járult hozzá ténylegesen a gimnáziumba vagy szakközépiskolába kerüléshez, vagy tette azt legitimmé. A válaszadók 44%-a (N = 24) tanít középfokú intézményben, gimnáziumban vagy szakközépiskolában a képzést követően is. A középiskolai kémia-tananyagtartalmak és az érettségi követelmények ismertségi fokát mutatja, illetve hasonlítja össze a következő táblázat. 222
7 Magister non nascitur, sed fit Pontszám 2. táblázat: Ismeretek szintje Tananyagtartalom Érettségi követelmények 10 35% 22% 9 33% 20% 8 18% 29% 7 9% 18% 6 5% 5% 5 0% 2% 4 0% 4% <= 3 0% 0% A válaszadók 67%-a (N = 37) vélekedik úgy, hogy elég jól ismeri a középiskolai tananyagtartalmakat, 27%-uk (N = 15) jól ismeri, 6% (N = 3) pedig kevésbé. Ezzel szemben az érettségi követelményeket jól ismerők aránya már csak 42% (N = 23). Ugyanez az érték a gimnáziumban tanítóknál (N = 14) a következőképpen alakul: 50% (N = 7) nagyon jól ismeri, 29% (N = 4) jól, míg 7%-uk (N = 1) már csak közepes mértékben ismeri, és 14% (N = 2) vallja úgy, hogy kevésbé ismeri. Megítélésünk szerint mindkét mutatót feltétlenül javítani szükséges, egyfelől már a képzés során is, másrészt törekedni kell arra, hogy a pedagógusokban kialakuljon az önképzés és a célirányos pedagógus-továbbképzéseken való részvétel iránti igény, hajlam. Fodor (2010: 116) szerint: A pedagóguspálya sikeres gyakorlásához többek között nélkülözhetetlen az úgynevezett tantárgy-pedagógiai ( szakmódszertani, metodikai, metodológiai) felkészültség is, hiszen csakis ennek birtokában válik lehetségessé az adott tantárgy anyagába foglalt jellegzetes ismeretek, fogalmak, elvek és elméletek eredményes megtanítása Egyetértvén ezzel a megállapítással, különösen fontosnak tartjuk a végzett hallgatók módszertani kultúrájával kapcsolatos visszajelzéseket. Az Ön megítélése szerint mekkora különbség mutatkozik az általános iskolai és a középiskolai kémiatanítás módszertanában? kérdésre a válaszadók átlagban 6 pontot adtak (1: minimális; 10: maximális). Összességében magas azoknak az aránya (45%), akik átlag alatti pontszámmal válaszoltak (N = 25), valamivel többen (N = 26), a válaszadók 47%-a gondolja számottevőnek a módszertani különbséget, és a válaszadók 7%-a (N = 4) gondolja azt igen nagynak. 223
8 Farkasné Ökrös Marianna Murányi Zoltán 2. ábra: Különbségek a módszertanban A válaszadók többsége szerint (55%, N = 30) lényeges különbség mutatkozik a tanulók életkori sajátosságainak leginkább megfelelő módszertanban. Árnyaltabb képet kaphatunk, ha a konkrét iskolatípusokra lebontva is elemezzük az értékeket. Az összes válaszadó 47%-a (N = 27) dolgozott a képzés előtt és a képzést követően is általános iskolában. Esetükben az átlagérték 5 pont, aminél magasabbat 38%-uk (N = 10) adott. Figyelemre méltó, hogy ezzel szemben az iskolatípust váltóknak már a 60%-a adott 7 pontot vagy annál magasabbat. Megítélésünk szerint ezek az adatok azok, amelyek a tényleges tanári gyakorlatból, annak összehasonlításából erednek és így a valós módszertani különbözőségeket leginkább tükrözik. Mindezek alapján igazolva látjuk azon hipotézisünket, mely szerint a már több éve pályán lévő pedagógusok számára is nélkülözhetetlen a szakmódszertani, metodikai ismeretek mesterképzésbeni újraértelmezése. A mindenkori tanári munka egyik legfontosabb eleme a felkészülés, a tanórák, foglalkozások alapos megtervezése. Tapasztalatunkat, mely szerint a mesterképzésbe belépő gyakorló tanárok számára is sok esetben kihívás egy-egy foglalkozásnak, tanórának a korszerű didaktikai elveken alapuló, megfelelő szintű megtervezése, alátámasztják az Önnek mennyire okoz gondot az órák megtervezése? kérdésre adott válaszok. Egy tízes skálán, amelyben az 1-es a semmilyen gondot nem jelent, a 10-es pedig a súlyos problémát jelent válasszal volt egyenértékű, az alábbi eredmények adódtak: 3. táblázat: A tervezés nehézségei Pontérték Jelölés (%) (fő)
9 Magister non nascitur, sed fit Csupán az összes válaszadó 27%-a (N = 15) véli úgy, hogy egyáltalán nem okoz gondot számára a pedagógiai tervezés, míg 19% (N = 10) a tízes skálán a 7-es, 8-as értéket jelölte be. Az egyes értékeket összevetve a középiskolai tananyag ismertségi mutatóival, megállapítható, hogy azok számára, akik jobban ismerik a tananyagtartalmakat, a tervezés is kevesebb problémát jelent. Ez érthető, hiszen a konkrét tervezést meg kell, hogy előzze magának a tanítandó témának, tananyagtartalomnak a meghatározása. A mit tanítsak nélkül kivitelezhetetlen és értelmetlen is a hogyan. Annak tudatában, hogy a válaszadók mesterképzést végzett gyakorló tanárok, és mint ilyenek vélhetően több diplomával és többéves tanítási gyakorlattal rendelkeznek, ha nem is aggasztónak, legalábbis elgondolkodtatónak tartjuk ezeket az értékeket, és szükségesnek gondoljuk magának a tanári MA képzésnek az ideje alatt a pedagógiai tervezés terén mutatkozó hiányosságoknak a pótlását, mind a képzők, mind pedig a gyakorló tanárok (hallgatók) vonatkozásában. Sajnálatos módon az utóbbi évek gyakorlata nem követelte meg a pedagógusoktól a tanulócsoportokra és tanítási egységekre lebontott részletes tervezést, így meglátásunk szerint ennek metódusa a gyakorló tanárok jelentős hányadánál feledésbe is merült, illetve a pályakezdők esetében igazából nem is alakulhatott ki. A mai magyar oktatás jellemzően curriculumjellegű és szabályozását tekintve háromszintű. Ezek a szintek: a Nemzeti alaptanterv szintje, kerettantervi szint és az iskolai helyi tanterv szintje (Farkasné Ökrös 2013: ). A tantárgyi helyi tantervek képezik az alapját a csoportszintű tanmeneteknek, melyekből végső soron az egyes tanítási egységek (tanórák, foglalkozások) egyedi tervezetei származnak. A legújabb szabályozás kötelezővé teszi a pedagógus számára, hogy oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze (Nkt. 62. /1/). Fontos hangsúlyozni, hogy a tanítási órák tervezése amellett, hogy immáron törvényi kötelezettség is, pedagógiailag is indokolt. Ahogy Hunyadyné és M. Nádasi (2004: 121) is kifejti, sokszor lehet találkozni olyan nézettel, hogy az óra megtartásához elég a szaktárgyi tudás, annak meg úgyis birtokába jutott a pedagógus képzése során. Csakhogy az óra tervezése nem a szaktárgyi ismeretek felidézését vagy újra tanulását, kibővítését jelenti csak, hanem annak átgondolását, hogy ebből a tudásból mit kell, érdemes, lehetséges a tanulók számára közvetítenünk, hogy ezt a tananyagot hogyan érthetik meg, hogyan dolgozhatják fel, hogyan fedezhetik fel a gyerekek. A tervezés problémakört egy másik aspektusból is megközelítettük. A Mennyire tudatosan készül a tanóráira? kérdésre 9 pontos átlagérték adódott, a válaszadók közül 58% (N = 32) jelölte a 10-es értéket, a 9 és 8 pont valamelyikét pedig egyaránt 15-15% (N = 8). Ez a három érték együttesen 87%-ot jelent (N = 48), ami egyértelműen a tudatos tanári tervezés dominanciáját mutatja. Azoknak az átlaga, akiknek nincsenek problémáik a pedagógiai tervezéssel (N = 15), 9 pont. Érdekes, hogy erre a kérdésre még a tervezési nehézséggel leginkább küszködők is (N = 8) 1 fő kivételével 10 pontot adtak, az átlag ebben az esetben még magasabb, konkrétan 9,85 pont lett. 225
10 Farkasné Ökrös Marianna Murányi Zoltán Az értékekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanórákra, foglalkozásokra való készülés tudatos, a kollégák kerülik az ad hoc jellegű tanítást, ugyanakkor sokak számára az alapos tervezés problémát okoz. Mindezekből egyenesen következik, hogy a pedagógiai tervezést is (újra)tanulni, gyakorolni kell, akár még a mesterképzésen belül is. Szorosan ehhez a tárgykörhöz tartozik az újbóli képzés során szerzett módszertani ismeretek hasznosíthatósági, hasznosulási foka, konkrétan a Mennyire hasznosak a képzés során szerzett szakmódszertani ismeretek? kérdésre adott válaszok. Ebben az esetben is egytől tízig lehetett pontozni (1: egyáltalán nem, 10: a lehető legnagyobb mértékben), az eredményeket mutatja a 4. táblázat. 4. táblázat: Módszertani ismeretek hasznosulása Pontérték Jelölés (%) (fő) A válaszadók 35%-a (N = 19) véli úgy, hogy a mesterképzés során újólag megszerzett módszertani ismereteik maradéktalanul hasznosulnak tanári munkájukban. További 20 fő a még elég jól hasznosul minősítés 8 és 9 pontjának valamelyikét jelölte meg, így összességében megállapíthatjuk, hogy a kérdőívet kitöltők 71%-a (N = 39) számára jól hasznosíthatók az új ismeretek, míg a fennmaradó 29% (N = 16) válasza megoszlik az 1 7 pontok között. A válaszok átlagértéke közel 8 pont, és mindösszesen a válaszadók 4%-a (N = 2) jelölte az egyáltalán nem válasz lehetőséget. A már az átlagtól is jelentősen eltérő 1 5 pontértékek (N = 11) 20%-os aránya magasnak, kedvezőtlennek tűnik, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az érintett 11 válaszadó közül a képzést megelőzően 7 fő (64%) és közülük még a képzést követően is 6 fő (55%) általános iskolában tanított. Ennek ismeretében a középfokú intézményben tanítók esetében a teljes merítésre vonatkoztatva 11%-ra (N = 6) tehető azoknak az aránya, akik bevallásuk szerint kevesebbet profitáltak a képzésből, legalábbis ami a módszertani kultúrát illeti. A 11 fő átlagban 6 pontot adott az általános iskolai és középiskolai módszertan eltéréseit firtató kérdésre, közülük ketten 8, hárman pedig 7 pontot adtak. A kapott értékek összhangban állnak azokkal a gyakorlóiskolai vezetőtanári tapasztalatokkal, miszerint az általános 226
11 Magister non nascitur, sed fit iskolában tanítóknak problémát jelent a gimnáziumi korosztályhoz való igazodás, mind a korosztályi sajátosságok, mind pedig az ajánlatos munkaformák, módszerek (hogyan tanítsunk) tekintetében. Nem egy esetben ehhez még hozzájárul a tananyagtartalmak (mit tanítsunk) ismeretének és a kísérletezőkészségnek a hiánya is. Számos hazai és nemzetközi tanulmány is megfogalmazza, hogy a kémia egy kísérletező tudomány, éppen ezért az elvégzett kísérletek száma és kivitelezésük minősége rendkívül fontos mind a tanítás-tanulás eredményessége, hatékonysága, mind pedig a tantárgyi attitűd szempontjából (Farkasné Ökrös Murányi 2014: ). Ennek okán szükségesnek véltük egy erre vonatkozó kérdés beépítését is az előzetes kutatásba. A Milyen gyakorisággal kísérletezik? kérdésre a Sosem opciót egyetlen válaszadó sem jelölte meg, minden tanórán kísérletezik 31% (N = 17), hetente egyszer 56% (N = 31), míg csupán havonta egyszer 13% (N = 7). Az általános iskolában tanítóknál (N = 29) 34% (N = 10) kísérletezik minden órán, ugyanez a mutató a középiskolai tanárok (gimnázium és szakközépiskola) esetében már csak 21%. Összességében az általános iskolában kísérleteznek többet. Indokolt lenne maguknak a rendszeres kisérletezést akadályozó tényezőknek a részletes vizsgálata is, egy olyan önálló kutatás lefolytatása, melynek eredményei jelentős mértékben hatással lennének a tananyagcsökkentés, az óraszámemelés, a laboráns munkakör általánossá tétele, a természettudományos laboratóriumok kialakítása és általában a természettudományos oktatás érdekében kifejtett erőfeszítések eredményeire. A módszertani kultúrára és a kísérletezésre vonatkozó kérdések mellett legalább olyan fontos a kémia tanításában használatos új módszerek feltárását segítő kérdésre adott válaszok vizsgálata. A kémiatanárok 45%-a alkalmaz valamilyen kooperatív technikát. Az összes válaszadó 19%-a nevesítette magát a projekt módszert, a játék az esetek 7,5%-ában fordul elő, elenyésző a vita (3%). A felfedeztető-kísérletező tanulást (IBST) a kérdőívet kitöltők mintegy 26%-a alkalmazza, ők jellemzően gimnáziumi tanárok. Szemléltetőeszközök vonatkozásában még mindig domináns a PowerPoint prezentáció (30%), ugyanakkor megjelennek a tudásrepozitóriumok (pl. SDT), 1 a digitális tanés szemléltető anyagok (animációk, 3D modellezés, videó) a felsorolásban. A digitális táblát a válaszadók 22%-a említi (pl. SMART). Egy esetben találkozunk a tablettel mint eszközzel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kérdőívet kitöltők milyen kémiatanár-továbbképzésen vennének részt szívesen. A válaszok a következőképpen kategorizálhatók: középiskolai szakmódszertan, IKT-támogatású kémiaoktatás, a kémiai kísérletezés újszerű módszerei, kémiai számítások, feladatmegoldási stratégiák tanítása, differenciálás, tehetséggondozás (versenyfelkészítés), érettségifelkészítés (közép- és emelt szinten), tantervi szabályozás, tananyagtartalmak, tankönyvek, környezeti és hétköznapi kémia, laborgyakorlat, projektoktatás, iskolai szertárhulladék kezelése. Túlzás nélkül állítható, hogy az itt felsoroltakkal mint problémákkal szinte napi rendszerességgel találkoznak a gyakorló kémiatanárok. Még ebben a kis volumenű felmérésben 1 A mesterképzésben a Tudásbázisok használata a kémiatanításban önálló tanegységként szerepel. 227
12 Farkasné Ökrös Marianna Murányi Zoltán is jól érzékelhető, hogy a gyakorló kémiatanároknak milyen nagyfokú és széles spektrumú igénye mutatkozik a hiánypótló, a gyakorlatias, hasznos és praktikus ismereteket nyújtó szakmai továbbképzések iránt. A felsorolást áttekintve azonban elgondolkodtató, hogy a szakmai ismereteket megújító, a tudományterület legújabb eredményeit, azok gyakorlati aspektusait megismertető továbbképzésekre nincs igény. Reményeink szerint ennek fő oka az, hogy a képzésben kellően intenzív a szakmai tartalmak átadása. 2 Nagyon tanulságosak és nem egy esetben megfontolandók is a válaszadók által megfogalmazott egyéb megjegyzések, amelyeket az alábbiakban szintén szó szerint adunk meg: Szerettem Egerbe járni és hiányzik. Abból élek, amit ott tanultam. Sajnos két éve nem kaptam pénzt vegyszerekre, így amit tavaly meg tudtam csinálni kísérleteket, idén már nem tudom. Alapvető vegyszerek fogytak el. Még mindig borszeszégővel rendelkezik a jól felszerelt kémia laborom, igazi múzeumi tárgy. Nagyon kedveltem az EKF-képzést. Tetszik a kérdőív elnevezése. Módszertani megújulás kellene azoknak, akik éve szerezték a diplomájukat, mert a mai gyerekeknél nem működnek azok a fogások, amik működtek éve. Annak ellenére, hogy csupán egyetlen válaszadó (2%) véleményét tükrözi, nem hagyható figyelmen kívül a következő megállapítás: Aki 20 évig általános iskolában tanított eddig, nehezen birkózik meg az emelt szintű kémiaérettségi szintjével, ami rettentő kínos a diákok előtt. Felvetődhet, hogy eredménytelen az a mesterképzés, amelyből olyan tanár kerül ki, aki nem képes az emelt szintű érettségire felkészíteni a diákjait. Megítélésünk szerint ebből az egy előfordulásból ilyen súlyos általános következtetést egy képzés egészére nem vonhatunk le, hiszen más képzésekhez hasonlóan a mesterképzés követelményei sem csak jeles eredményekkel teljesíthetők. Ez a probléma szinte az oktatás minden szintjén, színterén létezik. Feltétlenül továbbgondolásra érdemes, hogyan lehet a képzés kimeneti eredményein ilyen tekintetben is javítani, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy önmagában egy bizonyítvány, egy diploma megléte még nem elégséges feltétele a jó szakemberré válásnak, és nincs ez másként a kémiatanárok esetében sem. 4. ÖSSZEGZÉS A felmérést egy későbbi, nagyobb volumenű kutatásunk előkészítésének szánjuk, az itt bemutatott kérdőív értelemszerűen majd számos ponton módosításra, kiegészítésre, finomításra szorul, a feldolgozás most alkalmazott metódusaihoz hasonlóan. Az előkészítés és a tapasztalatszerzés mellett elsődleges célunk volt a kutatási téma létjogosultságának tényekkel való bizonyítása. Eredményeink és következtetéseink még ilyen kis 2 Kémiatanár MA képzési háló elérhetősége: 228
13 Magister non nascitur, sed fit mintaszám esetében is tanulságosak, és akár újabb pedagógus-továbbképzések indítását is generálhatják a már meglévők szükségszerű átgondolása mellett. Felmérésünkben mesterképzésben diplomát szerzett egykori hallgatóink működtek közre. Reményeink szerint valamennyien és az olvasók is osztoznak abbéli meggyőződésünkben, hogy a mesterek nem születnek, hanem azzá válnak. HIVATKOZÁSOK Farkasné Ökrös M. (2013): NAT-2012, mint a természettudományos műveltség alapköve? In: Pajtókné Tari I. Tóth A. (szerk): Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék, Eger Farkasné Ökrös M. Murányi Z. (2014): Felfedeztető tanulás vs. krétakémia. In: Torgyik J. (szerk): Sokszínű pedagógiai kultúra III International Research Institute s.r.o., Komárom Fodor L. (2010): Általános iskoladidaktika. Scientia Kiadó, Kolozsvár. Hunyady Gy. M. Nádasi M. (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs. Magyarország Kormánya: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. Magyar Közlöny, 162.: (Letöltés ideje: január 30.) FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA kémia földrajz informatika szakos tanár, mesterpedagógus, szaktanácsadó. Oktatási tevékenységei: kémiaoktatás, vezetőtanár, tudásbázisok alkalmazása a kémiaoktatásban, kémiatörténet. Kutatási területei: a kémiatanítás módszertana, természettudományos vizsgálati módszerek elvén alapuló tanítás, infokommunikációs technikák, integrált természettudományos oktatás és környezeti nevelés ben az év pedagógusa. MURÁNYI ZOLTÁN matematika kémia szakos tanár, intézetigazgató, főiskolai tanár. Egyik oktatási területe a kémiatanítás módszertana, fő tevékenységi területe a tehetséggondozás, a tudománydisszemináció és a motiváció, különös tekintettel a demonstrációs kísérletezésre. Science on Stage fődíjas, 2011-ben az év leginnovatívabb kémiatanára. 229
14 Farkasné Ökrös Marianna Murányi Zoltán FÜGGELÉK Az online kérdőív kérdései: 1. Mikor szerezte meg a diplomáját a kémiatanár mesterképzésben? 2. Milyen iskolatípusban tanított a képzést megelőzően (képzés alatt)? 3. Jelenleg milyen iskolatípusban tanít? 4. Végez-e érettségifelkészítést kémia tantárgyból? 5. Végez-e érettségiztetői feladatokat kémia tantárgyból? 6. Válaszolja meg egy tízes skálán az alábbi kérdéseket: 6.1 Mennyire ismeri a középiskolai tananyagot? 6.2 Mennyire ismeri a középszintű érettségi követelményeket? 6.3 Az Ön megítélése szerint mekkora különbség mutatkozik az általános iskolai és a középiskolai kémiatanítás módszertanában? 6.4 Önnek mennyire okoz gondot az órák megtervezése? 6.5 Mennyire tudatosan készül a tanóráira? 6.6 Mennyire hasznosak a képzés során szerzett szakmódszertani ismeretei? 7. Milyen gyakorisággal kísérletezik? 8. Milyen kémiatanár-továbbképzésen venne részt szívesen? 9. Milyen új módszereket ismer / alkalmaz a kémiatanításban? 230
Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központ és TÁMOP Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című projekt. Konferencia-program
Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központ és TÁMOP Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című projekt Tudós tanárok tanár tudósok Konferencia a minőségi tanárképzésről és Ember
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Kispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista 1. Pedagógusok végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Oktatási intézmény Megszerzett szakképzettség ; Eötvös Lóránd
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenMTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM
MEGHÍVÓ MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM TERMÉSZETTUDOMÁNYI-MATEMATIKAI-INFORMATIKAI OKTATÁS MUNKACSOPORT BESZÁMOLÓ KONFERENCIA MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM TERMÉSZETTUDOMÁNYI-MATEMATIKAI-INFORMATIKAI
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Oktatási intézmény ; Eötvös Lóránd Tudományegyetem képző Főiskolai Kar; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar; Budapesti Műszaki Egyetem- és Társadalomtudományi Kar; Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA
ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA I. Pedagógiai megfigyelés - Fókuszban a tanítás (NBP_TA203G2, LBP_TA203G2), 2 kredit, gyakorlati
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenPedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/
A természettudományos tanárképzés jelentősége és útjai Homonnay Zoltán ELTE TTK Kémiai Intézet A természettudományos tanárképzés jelentősége A tanárképzés célja nem lehet más, mint az ismeretek hatékony
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenEGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
RészletesebbenA természettudományok oktatásának jelenlegi helyzete
Biró Kinga Vegyész mérnöktanár A természettudományok oktatásának jelenlegi helyzete Megoldási javaslatok a köznevelésben - BME, 2017. április 20. A természettudományos műveltség folyamatosan hanyatlik
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és
RészletesebbenAZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS
AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS SZAKDOLGOZATÁNAK KÖVETELMÉNYEI Készítette: Antalné Szabó Ágnes (Bölcsészettudományi Kar), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Cseszregi Tamás (Oktatási Igazgatóság),
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE
ENDREFALVAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján
RészletesebbenEGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenPolgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT
Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által
RészletesebbenKülönös közzétételi lista
Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola
RészletesebbenFáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gomba. Az iskola dolgozói. NÉV OKLEVÉL kiállítója VÉGZETTSÉG
Az iskola dolgozói 1. Apró Rita 2. Bendıné Mag Anikó 3. Erdélyiné Buzás Éva NÉV OKLEVÉL kiállítója VÉGZETTSÉG Szabadkai Pedagógiai Akadémia - Eötvös József Fıiskola, Baja Eszterházy Károly Tanárképzı Fıiskola,
RészletesebbenA MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN
A MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN Dr. Kocsis Imre DE Műszaki Kar Dr. Papp Ildikó DE Informatikai
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév Tisztelt Hallgatónk! egyoktatós kurzusok Az ELTE igen fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók munkájáról.
RészletesebbenK Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:
K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,
RészletesebbenKülönös közzétételi lista
Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenII. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK
II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő angol nyelv és kultúra tanára,
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi
RészletesebbenINTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ KÉPZÉSEK
INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ KÉPZÉSEK A 4 évfolyamos gimnáziumi osztályaink Emelt idegen nyelvi képzések Intézményünkben nagy hagyományai vannak az emelt szintű angol és német nyelvoktatásnak. A nyelvi tagozaton
RészletesebbenCsászári Zrínyi Ilona Általános Iskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA
Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A pedagógusok iskolai végzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tanított tárgyak
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő
RészletesebbenA 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés eredményei év
Idegen i mérés eredményei - 2017. év srsz. Mérési azonosító Évfolyam Idegen Mérési eredmény (százalék) 1. X443-W859 6 angol 70% 2. J147-U624 6 angol 76% 3. U159-A876 6 angol 56% 4. F393-P633 6 angol 100%
RészletesebbenFelvételi tájékoztató
Felvételi tájékoztató 2019-2020 A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatója Tisztelt Szülők! Kedves Diákok! Nevelő-oktató munkánk feladata: Korszerű oktatás (kiemelkedően felszerelt
Részletesebbensorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát
A pedagógusok iskolai végzettsége és az általuk tanított tantárgyak a 2016/2017-es tanévben: sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz horvát 2. horvát, orosz horvát 3. tanító
RészletesebbenII. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK
II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő angol nyelv és kultúra tanára,
RészletesebbenBEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
RészletesebbenMárki Sándor Általános Iskola
Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenA TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenKözzétételi lista. Szakképzettségek
Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenS.sz. Név Hol végzett Szakképesítés Osztályfőnök Beosztás Tanított tárgy
Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, 5540, Kossuth u. 17 (alsó tagozat) S.sz. Név Hol végzett Szakképesítés Osztályfőnök Beosztás Tanított tárgy 1 Pedagógus 1 i Brunszvik Teréz Óvóképző Intézet,
RészletesebbenProbléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán
Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:
RészletesebbenAZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS
AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉNI GYAKORLATÁNAK KONCEPCIÓJA Készítette: Antalné Szabó Ágnes (Bölcsészettudományi Kar), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Cseszregi Tamás
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenAZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS
AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS SZAKTÁRGYI TANÍTÁSI GYAKORLATÁNAK KONCEPCIÓJA Készítette: Antalné Szabó Ágnes (Bölcsészettudományi Kar), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Cseszregi Tamás
Részletesebben1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.
Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenSZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY
SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Megbízó: Németh László Pér Község Önkormányzata közoktatási szakértő 9099 Pér, Szent Imre
RészletesebbenPalonai Magyar Bálint Általános Iskola
Intézmény neve: Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Igazgató: Makkos Csaba Címe: Fonyód Fő u. 8. Telefon / fax: 85 / 361423 Email cím: mbaltisk@tonline.hu OM azonosító: 034007 Telefon: 85361423 1. Pedagógusok
RészletesebbenHELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N
HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N DR. BETLEHEM JÓZSEF, DR. DEUTSCH KRISZTINA Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002
RészletesebbenKülönös közzétételi lista:
Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai
RészletesebbenKépzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN
Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenELTE Informatikai Kar Nyílt Nap
ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,
RészletesebbenKÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018/2019
KÖTELEZŐ KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018/2019 Az intézmények sségéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,
RészletesebbenAz újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
RészletesebbenA MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA
Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
Részletesebben1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztását
1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztását Legmagasabb iskolai végzettség Szakképzettség német nyelv és irodalom - orosz nyelv és irodalom
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. az ELTE Kollektív Szerződése kiegészítéséről és hatályának az Egyetem által fenntartott közoktatási intézményekre kiterjesztéséről
MEGÁLLAPODÁS az ELTE Kollektív Szerződése kiegészítéséről és hatályának az Egyetem által fenntartott közoktatási intézményekre kiterjesztéséről Alulírottak: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban:
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenMINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE Tanfolyam képzési időtartama: 2015. január 22-23-24. (30 óra elméleti és
RészletesebbenPedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának tájékoztatója
Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának tájékoztatója Pap Judit Oktatási Hivatal Szakmai Szolgáltatások Osztálya osztályvezető Vázlat Gyorsjelentés a szaktanácsadásról - elégedettségmérés,
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenHallgatói elégedettségmérés október (papír alapon megismételve: február)
Oszlop1 Hallgatói elégedettségmérés 2017. október (papír alapon megismételve: 2018. február) Osztatlan tanárképzés, földrajz szak A válaszadók száma és aránya a megkérdezett hallgatók számához képest Oszlop2
RészletesebbenÚjhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés
Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A TEHETSÉGGONDOZÁS NÉHÁNY ASPEKTUSA AZ ISKOLAI HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTJÁBÓL KALOCSAI JANKA HÖRICH BALÁZS FÓKUSZOK ÉS MÓDSZEREK Milyen tehetséggondozási tevékenységeket
RészletesebbenSzemélyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete Különös közzétételi listát határoz meg a nevelési - oktatási intézmények részére. A fenti rendelkezésnek az alábbi a dokumentummal kívánunk eleget
RészletesebbenKülönös közzétételi lista
Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Sorszám Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI TERV 2015-2016-OS TANÉV
Szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 5000 Szolnok, Rákóczi út 45. TOVÁBBKÉPZÉSI TERV 2015-2016-OS TANÉV 1 S.sz. Pedagógus neve, munkaköre, lakcíme végzettsége Továbbképzést biztosító intézmény
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenKépzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények
RészletesebbenA PORTFÓLIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A 2, 4 ÉS 5 FÉLÉVES TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN
A PORTFÓLIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A 2, 4 ÉS 5 FÉLÉVES TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN Hatályos: 2017. november 13-tól, az ELTE Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács 17/2017. (XI.13.) sz. határozata
RészletesebbenOsztatlan tanárképzés
Osztatlan tanárképzés Az osztatlan tanárszak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelelően az iskolai nevelésoktatás, valamint
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenKísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért
Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért Kiss Edina 1, Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet drkissed@gmail.com 2 Debreceni
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
Részletesebben