"Megosztott beszéd határokon túl is" Beszámoló a FR1-GRU sz.grundtvig partnerségi program

Átírás

1 "Megosztott beszéd határokon túl is" Beszámoló a FR1-GRU sz.grundtvig partnerségi program lengyelországi találkozójáról. Francia kezdeményezésre indult 2008-ban a Parpadela program, amely a párbeszéd erejére alapozva közelíti meg a vidék fejlődésének kérdéseit. A programban belga, francia, német, lengyel és magyar szervezetek, intézmények szakemberei oktatók és felnőtt tanulók vesznek részt, akik az egyes országok gyakorlatát tanulmányozva az interkulturális párbeszédre helyezik a hangsúlyt. Arra, hogy a hátrányos helyzetű rétegek is könnyen be tudjanak kapcsolódni a társadalmi párbeszédbe, lehetőséget adni számunkra véleményük megfogalmazására, tapasztalataik megosztására. Közösen rávilágítani arra, hogy melyek napjainkban a legfontosabb társadalmi problémák, melyek közösek a partnerek országában. Nagy kérdés számunkra hogyan lehet megtalálni a "közös nyelvet", A projekt nagy hangsúlyt fektet a résztvevőik közötti hálózat kiépítésére, a jó gyakorlatok megismerésére, az adott ország társadalmi, kulturális, szociális helyzetének megismerésére, közös képzési projekt kidolgozására. A lengyelországi találkozóra 2012.március között került sor Sucha Beskidzkában. A Turisztikai és Ökológiai Főiskolán tett látogatás alkalmával az igazgatónő beszámolt arról, hogy már a rendszerváltás előtt megfogalmazódott a gondolat bennük a főiskola létrehozására, arra, hogy a fiatalok a turisztikai területen el tudjanak helyezkedni a régióban. Nagyon sok nehézségbe ütközött a főiskola létrehozása ebben a 10 ezer fős kisvárosban, ahol ökológiai és társadalomtudományi tagozat is működik. -2-

2 Fontos feladat volt a nyitás Európa és a világ más részei felé, hogy a szerzett tapasztalatokat be tudják építeni, hiszen a célkitűzésük volt, hogy a fiatalok maradjanak ebben a térségben, ezzel is próbálják megakadályozni az elvándorlást, hiszen a turisztikai és rekreációs menedzserek könnyebben találnak munkát. A fiataloknak 4 hónapos szakmai gyakorlatot és 1 hónapos brüsszeli vagy strasszburgi tanulmányúton való lehetőséget is biztosít a főiskola. A főiskola alapítványa kiveszi a részét a térség felnőttképzéséből, segít a vállalkozásoknak és a helyi közösségeknek, különösen az alábbi témákban: -hogyan lehet work-shopot vezetni a munkahelyen -pályázatírás -fesztiválok szervezése -agroturisztikai együttműködés -karitatív tevékenység -LEADER projektek -közösségfejlesztés Kutatásokat végeznek azzal kapcsolatban, milyen fejlesztésekre van szüksége a helyi közösségeknek. Együttműködnek különböző programok tervezésében, pl.turisztikai útvonalok tervezése, kialakítása a határ menti területen (szlovák-lengyel) A házigazdák bemutatkozását követően a Liege találkozó óta eltelt tevékenységek elemzésére került sor, melyen a következő kérdések fogalmazódtak meg a projekt partnerek részéről: -hogyan segítette a program a közös tevékenységet, -hogyan motiválta az embereket az életükben -milyen szociális helyzetben, szituációba történtek az akciók -mi az, ami megváltoztatta a dolgainkat személyesen is és a helyi közösségben is. Lengyel partner: az eltelt idő óta beindították és megvalósítottak egy vidéki gazdasági koordinátor képzést szakirányként, amely helyi gazdasági animátor elnevezést kapott és feladata a mezőgazdaságban dolgozó gazdák segítése. -3- Az aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás keretében pedig a helyi tűzoltó egyesület

3 (amelynek nagy hagyománya van Lengyelországban) együtt valósít meg programokat a nyugdíjasok csoportjaival. Belgiumi partner:a liegi-icsoport beszámol arról a közösségi konyháról, amelyben alkalmanként rászoruló is részt vesz. A Kollektív Konyha c.projekt -szociális étterem, az új forma szerint már főznek és felszolgálnak is-mert eddig csak melegítő konyha volt.. A zöldségféléket a kiskertből állították elő, együtt készítették az ebédet, és a az ebéd után beszélgetőkört is szervezetek, alkalomadtán külső előadót is meghívtak. Szakácsképzést is indítottak, a migránsok is bemutatták saját nemzeti ételeiket. Fejlődött ezáltal a kifejezőkészségük,mások bizalmát is élvezhették, hallgattak mások tanácsára. A konklúzió véső soron az,hogy mindez lelkesíti az egyént, sok a szegény és munkanélküli, többen egyedülállók, s ez a program egy közösséget is adott nekik. A részvétel a lényeg, hetente 1 alkalommal van a találkozás, fizetni az ebédért, amely 1,50 Euróba kerül. Francia partner: -először is a megosztott beszéd a helyes-hiszen a mindennapi tevékenységünkben gyakoroljuk azt: a találkozás, a megismerés a megértés által, ez a 3 lépcső ebben az együttműködésben, sokat kell beszélgetni. -a másik fontos szempont, hogy akadálymentes legyen a párbeszéd -4- -mindig nagyon fontos, hogy kiket vonunk be a beszédbe, mert nem mindenki tudja kifejezni a gondolatait pl. nálunk 2013-ban szerveződik a Nemzeti Szociális Egyesület Kongresszusa,amelynek a fő értékei: az emberi humanitás

4 a demokrácia-aktív állampolgárság szolidaritás lesznek. Ezekhez még több téma fog kapcsolódni:diszkriminálás-kirekesztés képzés-oktatás lakáshelyzet szegénység-szeretnék munkát egészség-egészségbiztosítás Salam-i projekt:kosaras szolidaritás (cipőt a kosárba) kiraknak egy üres kosarat a térre,és aki akar tesz a bevándorlóknak bele cipőt, ruhát, néha élelmet is-nagy idegenkedést kellett először legyőzni. Német partner: Frankfurt Gallus negyedében zajló program figyelembe vette, hogy itt 17 %-os a munkanélküliség. Marginalizálódott csoportok élnek a területen.pl. idősek, akik megélték a világháborút, az ő körükben készítenek beszélgetéséket oral history a háború utáni időkről. A szegények számára olcsó szociális lakások készülnek, a fiataloknak pedig rendelkezésükre áll egy ifjúsági ház. A magyar partner beszámolója Az elmúlt időszakban egy dokumentumfilm fesztivált rendeztek meg Magyarországon, amelynek témája a vidéki élet volt, Európa 12 országából érkeztek filmek összesen 50 alkotás. A rendkívül sokszínű és néhol drámai történeteket feltáró filmek Martfűn, egy alföldi kisvárosban kerültek a zsűri elé. Az alkotók hozzájárultak ahhoz, hogy közösségek számára a filmek bemutathatók legyenek, ezzel kiváló alkalom nyílik arra, hogy az élet fontos témáiról (elöregedés, szegénység, marginalizálódás, hagyományok tisztelete és ápolása..) beszélgetéseket, találkozókat szervezzenek, hozzájárulva ezzel a helyi értékek feltárását. -5- A lengyel partner beszámolója Lengyelország déli régiójában a kis falvakban különösen nagy probléma az elöregedés,

5 felértékelődik a szociális ápolók munkája,akik kapcsolatot építenek az idősek és a fiatalabbak között. Elindult egy kezdeményezés Az én receptem címmel nagyanyáik kedvenc ízei gyűjtötték egy kötetbe A projekt zárásaként a partnerek összefoglalták, hogy mi az ami hasonló volt, mi az ami megkönnyítette, mi az ami megakadályozta az együttműködést közöttük. Mindannyian hasonló problémákkal találkozunk: -szegénység, egyedülállók helyzete, cigányok helyzete, generációk közötti problémák. -jó ötleteket kaptunk egymástól,hogyan kezeljük ezeket a problémákat, -a találkozókat jobban segítette volna egy előzetesen kiadott kérdőív, szempontrendszer -jó lett volna a tananyagokat, a jó gyakorlatokat egy protokoll szerint kicserélnünk egymással. -egész Európában jelen van a szegénység, a rasszizmus, a munkanélküliségi -jó volt együtt játszani pl.jászfényszarun a Népfőiskolán -kapjon a népfőiskola kiemelt szerepet -hiányoztak a meghatározások, nem volt vita,nem volt konklúzió,sok időt veszítettünk a fogalmak értelmezésével -megtanultuk, hogy mások a szokások, a módszerek és a szükségletek -a találkozások nagy hatással voltak ránk, kialakult a párbeszéd, az egymással megosztott történetek kapcsán -türelemre és időre van szükség ahhoz, hogy ebből eredmény szülessen -még jobban meg kellene ismernünk országaink szociokulturális különbségeit nagyon fontos volt, hogy: -időt szántunk a beszédre, -lehetőség volt a fordításra, értelmezésre -reflexióra volt lehetőség más nézőpontból, -nyitott volt a környezet, -6- Más kultúrák megismerése, újabb kérdéseket vet fel, a kulturális közeledést hátráltatja a közömbösség, a különállás, az érdektelenség és a nemzeti felsőbbrendűség.

6 Célunk egy régebbi és egy újabb tagország közötti kapcsolat fejlesztése, amelyek a civil társadalom fejlődését segítik elő. Biztosítva egy pontosabb, igazságosabb képviseletet az országok kultúrája között. Nagyon fontos megosztani tapasztalatainkat a tanulókkal helyi és európai szinten is. Általános célunk a partneri kapcsolatépítés Európában, európai szinten a helyi közösségek, a vidéki térségek és városok között a Jó gyakorlatok cseréjével. Megismerni, gyűjteni és megosztani a pedagógiai módszereket. Megérteni, hogy ezek a gyakorlatok hogyan járulnak hozzá az állampolgári cselekvéshez.. Nagyné Kiss Mária