NOSTRADAMVS AVAGY JEVENDÔLÉSEK

Átírás

1 O NOSTRADAMVS H U N G A R I C U S AVAGY JEVENDÔLÉSEK M A G Y A R O R S Z Á G R Ú L Í D E S N Y E L V Ü N K R E Ü L T E T V E ß Z E N T M I H Á L Y I ß Z A B Ó P É T E R T ô L T E R V E Z T E T E T T É S ß Z E D E T E T T A ' STYLER CÉH M Ü H E L Y E I B E N P A T A Y L Á S Z L Ó É S P É T E R T Ô L A ' KONTAKT CÉH B I Z O M Á N Y Á B A N A Z M I L L E C E N T E N N Á R I U M E ß Z T E N D E J É B E N

2 Kedves Éva, kedves Erik! Ez egy agyo goromba politikai pamflet, de jó játék volt NOSTRADAMUS-al megjósoltati, hogy mûve megjeleik okos gépeke, és iteraktív floppy-köyvet csiáli belôle. Egy biztos, Szetmihályi em fog érte kossúth dijat kapi sem most sem a következô kormáytól. Alcsút, 1996 augusztus 3. Szeretettel a köyvmetszô Patay Laci

3 OSTRADAMUS ( ) zsidó származású fracia asztrológus jóslatai folytá az egyik legismertebb törtéelmi év az egész világo. Külööse válságok idejé forgatják gyakorta próféciáit, s a hozzájuk fûzött kommetárokat. Magyarországo 1989, a redszerváltozás óta sok mû jelet meg, mely Nostradamusra hivatkozik okkal, ok élkül, de e köyvek és hivatkozások száma egymagába is jelzi a társadalmi válság mélységét. A bolsevista diktatúra korába bármiféle próféciát tilos és tudomáytala tevékeységek yilváítottak, ezért aztá a Rákosi-Kádár-korszak összeomlása utá igecsak felértékelôdött mide, amit a marxizmus-leiizmus áltudomáyak, baboáak evezett. Nostradamus eredeti eve MICHAEL de NOTREDAME volt és provace-ba született. St. Rémybe, Avigoba filozófiát tault, majd Motpellier-be orvosi egytemet végzett 1529-be be az Aix közelébe fekvô Saloba praktizált, ahol sikerrel helytállt a pestisjárváy megpróbáltatásai között. Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozi, 1555-be jelet meg rímekbe szedett prófétikus köyve, a CENTURIÁK. A csillagjóslás féykorába született mûvet, melyek verseit azóta is számtala kiadváyba jeletették meg és értelmezték, dodoai megfogalmazásuk folytá akár sokféle törtéelmi eseméyre is lehetett, és lehet voatkoztati. A katolikus egyház 1781-be idexre tette, vagyis üldözedôek miôsítette Nostradamus jóslatait és megtiltotta kézirataiak közlését. A magam részérôl midig is ikább kultúrtörtéeti érdekességek tartottam Nostradamust, s a külöbözô, magyarul is megjelet törtéelmi jóslatokat sosem vettem komolya. Zavaros idôkbe azoba midig feltûô érdeklôdés támad az okkult tudomáyok és mûvelôik irát, és most, a második évezred végé külööse megôtt az irracioális, természetfeletti világmagyarázatok értéke. Az újságok tré-

4 fás, vagy komoly horoszkópját az is átbögészi, aki em hisz az asztrológiába, s a kártyavetô vagy teyérjós jövedôlését még az is kívácsia fogadja, aki kételkedik abba, hogy a jövôk meg vagyo írva. Mit említettem már, 1989 elôtt a Pártcezúra tiltotta és üldözte midazt, ami összeférhetetle volt saját doktriáival. Így 1989 utá az emberekre valósággal rázúdult a sok addig tilalmas literatúra. Az ideológiai zûrzavar, az értékek válsága és az egziszteciáis bizoytalaság felfokozta a baboaságok fotosságát és a csodavárást Magyarországo. Nostradamus törtéelmi személye és valóba létezô próféciái áluk is hatalmas érdeklôdést váltottak ki, oha a ehézkes, sokféleképp értelmezhetô, homályos versezetek valószíûleg sokakba keltettek csalódást. Köye belátható, hogy ha egyáltalá létezik valamilye jövôbelátás, akkor iformációit yílvá em lehet potos dátumokkal és helyszíekkel összeköti, részbe az érzékelés bizoytalasága miatt, részbe pedig yelvi okokból. Ha egy ókori vagy középkori jós lát például egy repülôgépet, yílvá csak valami agy, ezüstös madár -két írhatja le, melyek a szárya mozdulatla, de képtele evé evezi, és mûködési elvét maga sem érti óta sok száz kiadásba jeletek meg a PRÓFÉCIÁK külöféle fordításokba és válogatásokba, külöféle szádékkal, és célzatos ferdítésekkel, vagy idege szövegekkel, hamisítváyokkal. Nostradamus komor látomása a jövôrôl éppe azért hátborzogató, mert az emberiség eddigi törtéete bôségese kíálja az aalógiákat. Nostradamus köyvét tíz ceturiára, azaz tíz darab, száz versbôl álló részre tagolta, így összese ezer égy-, illetve

5 más tagolással yolc soros verset írt a világtörtéelemrôl. Magyarországra a IX. Cetúria 90. verse voatkozik: A agy Németország egy kapitáya szílelt segítséget fog yújtai, királyok királyakét segíti Magyarországot, lázítása agy véráradatot okoz. Magyarország Paóia éve szerepel, és a agy Németország kapitáya akár Hitler is lehet, aki bekéyszeríti Magyarországot a II. Világháborúba az általa szílelt segítséggel, elszakított területei visszaszerzésére. Nem csoda, hogy Nostradamus látókörébe ikább Fraciaország és a köryezô országok esek, s e térségbôl veszi képeit, példáit is, em pedig az akkor agyo távoliak számító, törökkel küzdô,,,három részre szakadt Magyarországról. Aál meglepôbb volt, amikor a jelelegi köyv ayagára bukkatam édesapám régi köyvei között. Apám szevedélyes törtéész volt, amatôr yelvész, akiek furcsa köyveit bevallom úgy ôriztem évtizedekig, hogy alig lapoztam beléjük, s csak a költözések sorá poroltam le ôket. A köyvet házilagosa kötötték, több rövid yomtatváyt foglaltak egy kötetbe, s a bordájá eyi áll: ESSAI HISTO- RIQ (sic!) sur L Origie DES HONGROIS et Miscellaia. Vagyis: Törtéeti esszé a magyarok eredetérôl és vegyes írások. A köyvbe Zichy Jeô gróf pecsétje áll, s a címadó esszé Párizsba jelet meg, 1844-be. Ezt követi Emlékbeszéd Kôrösi Csoma Sádor felett elmodá B. Eötvös József, megjelet Peste, (Hartlebe Korad Adolf bizomáya), 1943-

6 ba. Majd jö A magyar yelv keleti emlékei (Sopro, 1844), s egy 1842-be, Berlibe megjelet taulmáy a szlávok ôstörtéetérôl (Die Slawe i de alteste Zeite bis Samo /623/. Eie liguistisch-geographisch-historische Utersuchug.) A köyvkötô végül egy fracia yelvû kéziratot illesztett a gyûjteméy végére. A Les Oracles de Nostradamus sur la Hogrie címet viselte (Nostradamus jóslatai Magyarországról). 99 számozott verset tartalmazott a gyûjteméy, egy csakem teljes cetúriát, fracia yelve moderebb volt mit Nostradamusé, és szembeszökô módo általába rímes és yolc soros versekbôl állt. Mide valószíûség szerit az 1840-es évek elejé keletkezett, meglehetôse durva hamisítváy volt, vagy egy korábbi muka alapos átdolgozása. Eek elleére agy izgalommal és élvezettel kezdtem olvasi és fordítgati az egy híjá száz jóslatot csakis a magyar törtéelemrôl. (A 99-es számak külö jeletôsége va, hisze a 6-os, vagy megfordítva a 9-es a Sátá száma.) A 98- as és 99-es verssel kezdtem a vizsgálódást, s a szöveg elég egyértelmûe céloz arra: Nostradamus élete végé, örege és betege kapta a megredelést egy magyar fôembertôl, hogy írjo próféciákat Magyarországról. Ez a agyhírû és vitéz emzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusak ezért a mukáért, s a megredelô személyébe a 99. vers alapjá gróf Zríyi Miklósra ismerük, a szigetvári hôsre, aki valóba három hóappal élte túl a jóslatok szerzôjét, s 1566 szeptember 8-á halt hôsi halált. Mit a vers megjósolja, a pogáy török még valóba százhúsz évig uralja Magyarországot, és Zríyi valóba két ép, a magyar és a horvát közös hôse. Nem tudhatjuk, Zríyi milye módo vette fel a kapcsolatot Nostradamussal, talá elsô felesége, Fragepá Katali, talá a második feleség, Roseberg Éva grófô közve-

7 törtéelmi személyiség portréjára, és számos, azóta beteljesült eseméyre is. Nehezebb a helyzet a jelekori törtéelemmel kapcsolatba, hisze óhatatlaul sokmidet beleérzük beleolvasuk a próféciákba. Ezért felfedezéseimet ráismeréseimet em kíváom évvel elláti, ehogy befolyásoljam az olvasót. Ki-ki a maga meggyôzôdése szerit helyettesítse be a lehetséges személyeket: Nostradamus - vagy hamisítója - itt is óvatosa fogalmaz: éppe ezért a lehetséges találatokat csak alfabetikus sorredbe adom meg, és em oldom fel a jóslatok rejtvéyeit. Ám talá így érdekes és izgalmas ez a gyûjteméy - üzeet a régmultból, vagy otromba csalás Nostradamus evébe, - aki persze talá szélhámos volt maga is. Bár, ki tudja!? A kézirat elsô oldaláak margójá, agyo elmosódotta, íróal odavetve az alábbi kiegészítô próféciát találtam: Midaz, mit megjósoltam itte, sok síri éve át rejtôzködik, szerecsés lésze majd sok ember, ki jövedôek megfejti titkait. A yomda eve lésze AQVA, de mûvem olvasható lesz gépeke; betûk leszek számokból kirakva, miket még fel sem fog az értelem. S íme, a jóslat beteljesedett! Nyomtatott formába pedig csakugya az AQUA Kiadó godozásába jeleek meg a Jóslatok a Köyvhéte! jauár. Szetmihályi Szabó Péter

8 1 Fejé vaskoroa, mely a vállát yomja, egyszer elárult már, egyszer visszavota. Paoföldre lépett Keletrôl az ördög, s a ép megválasztja, kit emrég megdötött. N

9 2 Köpcös fogadós képtele a Törtéész helyére lépi, Bagolyak csúfolják, de em Madarak segítségét kéri, em vár rá dicsôség, sem ôrség, csak elmulasztott lehetôség. N

10 3 A Törtéész csak három évre lehetett országa doktora, idege hadak elmeek végre, s majdem megtörtéik a csoda. Nyugat kapuja félig yitva áll, de gyûlölik soka a beteg férfit, kit épéhez bilicsel lassú halál, s késô, mire szerepét megértik. A kapu a temetés utá bezárul, beszéli fogak róla, agy királyról. N

11 4 Jö egy kövér böléy, ki félti épét, s úgy szóokol, akár a szípado, em tudi, vajo szolgált-e kémkét, akikért szóli fog, azokak árt agyo. Egyedül va, s ereje em lohad, folytoos küzdésre termett, maga mellé állít még másokat, kik Istet ismerek, s em kegyelmet. N

12 5 Pufók, kis ember a bölcs taácsba, bolodak tartják, s az is talá, midig az igazság oldalá va, csak az igazság ics az oldalá. Soka evetek rajta majd, De a vidéki ép még agyra tartja, s ki korá evete, magára hoza bajt, lesujt reá a csörgôsipkás kardja. N

13 6 Akkor a agy folyó majd visszafelé folyik, rettetô mostrum a folyót elzárja, kôbôl és vasból va a szöryeteg itt, s a legagyobb várost feyegeti árja. Háború feyeget a agy folyó miatt, elfogy az ivóvíz, a föld is kiszárad, Az emberi gooszság ettôl visszariad, a két ép mégis megmarad barátak. N

14 7 Zsaroki eszme katoája sokáig, Kelete evelik hazája elle, hûsége idege mezbe kiviláglik, helytartó em lesz a szabad szellem. Élére áll a reméytele forradalomak, bár sejthetô: em lesz számára kegyelem, gyilkosai égy évig hazudozak, temetik jelteleül a díszhelyeke. Ki vállalá örökét, em akad seki, épe emlékezi em tud, csak temeti. N

15 8 Kelet helytartójakét kövér kis ember jö Paoföldre, telve gyûlölettel. Hosszú börtöévek diszóvá hízlalják, rövid országlása csúfos véget ér Erôszakos halálát soka kíváják, hamis evét kísérik átkok, a ép sosem felejti gyászos országlását, számûzetésbe hal meg kárhozotta. Emlékmûvét ledötik, képeit elégetik, az Úr írmagját is kiirtja oa. Nevetség, szégye tárgya lesz, aki követte, s kéköves pokolra jut, ki hitt eki. N

16 9 A Törtéész vérébôl és mesterségébôl való, fáradhatatlaul dolgozik, száryak élkül is sokat repül, soka támadják, és csak a hó ad yugalmat éki itt. Külországokba védi Paóiát, messze földö ismert a eve, de megváltozik gyorsa a világ, s ô em akar változi vele. N

17 10 Lett vola agy világcsodája a Kárpátok középsô részé, a szittyák sokasága várta, több ációak sarja rá leézvé. Nem vala ugya elég aray, de a cselekvés is hibádzik, gyöge vezérek érte hasztala küzdeek, gyôz a fukar másik. A Dua mellett elmarad az üep, a vidékrôl soka elmeekülek. N

18 11 Jö majd egy ember, a második milleium utá, ki felette áll mide torzsalkodásak: Ô lesz az itt, ki Paoföldrôl Istehez kiált, és Iste meghallgatja imádságait. Ô lésze az, kiek uralkodása folytá Paóia ismét erôs lesz és gazdag, agyobb lesz, mit akármely szultá, az ô szavára mide országba adak, s ökét kezére bízak mide hatalmat. N

19 12 Nagy diasztia utolsó sarja, az utolsó király fia em lesz király, köye vált yelve germáról magyarra, yomdokaiba em lép seki már. Soká tagadja ôshazája, ám keblére fogadta ôt Paóia, az ôsök bûe em hull vissza rája, s jogar élkül is büszke lesz fia. N

20 13 Börtöbe ült sokáig, s kezéhez vér tapadt. kísértette a másik, kit gyává elárult, súly alatt. Lázadás juttatta tróra, amelyet eltiport, király lehetett vola, de Ruszföld bolodja volt. N

21 14 Keméy fôpap börtöbe töretik, meg em alázkodik pribékek elôtt, Két hét boldog szabadság utá a hit sem elég, levágak mide hit-evelte fôt. Ismét tömlöcbe, mégis szabado, ottho de idegebe, hosszú évekig, idege oltalomba lelkekek oltalom, már életébe szetkét tisztelik. N

22 15 Nemes család sarja, mégis a köz érdeke yûgözi le életébe, folyókat redszabályoz, partot összeköt, s tudósokat övel rég elfecsérelt péze. Királya hívekét szít forradalmat, épe szolgájakét magába réved, s midô egész Paóia reszketve hallgat, egyetle lövéssel vet ömagáak véget. N

23 16 Amíg külhoba jár a fômiiszter, ô védelmébe veszi a régi forradalmat, melyet besároztak, de régesrége egyszer már megredítette a goosz birodalmat. Nagy zûrzavarba sok álarc lehull, ki árulóak tartja, ki bölcs vezérek, s bár soka bízak bee változatlaul, a ép hamar felejt, és midet késô ért meg. N

24 17 Nagy hajós, ki tegerét elveszti, réges, de felette ics király, helyette em kormáyoz seki, s a vérzô ország lassa talpraáll. Germáia véres hatalmát gyege hazájától erôvel távoltartai, s bár Ruszföldtôl békét szerete, szétfoszlaak szép álmai. Számûzve hal meg, csakem elfeledve, szabad hazába lesz majd eltemetve,. Vesztes országak ics gyôztes vezére, hosszú az áryéka és erôs a féye. N

25 18 Magyar fôpap, magyar, s mégsem magyar, az erdô túl bátor taúságot tesze. Midkét ép megérti a pap mit akar, testével védi ôt, s gyûlik utcá-tere. A zsarok hatalma, udorító gôgje megredül. Gyorsa elfogják s kivégzik, a ép örvedezik, ám összefogi dôre: szabadságát már rég elyomói védik. N

26 19 Ki germáoktól kap goosz hatalmat, lerombolt ország és vérzô város felett, meghosszabbítja kíjait mide magyarak, és sötétségbe taszítja majd a emzetet. Nyugatot kívája védei Kelet vörös hordái elle utolsó csepp vérig, de visszájára fordúl haza és becsület. A gyôztesek a goosztevôket kivégzik. Reméytele harcba hozott bármely áldozat a vezér fejére visszahulló örök kárhozat. N

27 20 Nevezik ôt mit magyarok elejét, éljezik is, de gyorsa belefagy a szó, titok felhôzi homlokát, s evét, a ép választja, és mégsem a ép. Bölcs ítélkezésre személye való, a peát tartja jobba a jogarál, em midig szól a Mérleg yelvé, s ha ajkáról a mosoly kihalt már, társai feledik, jósorsa betelvé. N

28 21 Láthatatla sugárzás képe agy erôre kap, mideki látva látja, állam lésze államba, s a vad gooszság, hatalom s arayak vágya gyöge vezetôt emel a székbe: A tudós férfiú a cselszövéybe él s visszaél a joggal, ez sokakak tetszik, de hazugsághalmazát a kékbe a zöldek sohasem felejtik. N

29 22 Királyi kastély Párizs mellett, lésze magyarok szégyee, kik kéyszerû békét szerezek, hazát árulak el vele. Mit Árpád vére vérrel szerzett, vesztik egyetle perc alatt, jövevéyek midet megeszek, hegyek leválak, a síkság marad. N

30 23 Eljö a ap, a kövér törpét elsöpri majd a épharag, sok sebet rövid szabadság föltép, s emléke örökre fömarad. Keletrôl jöek agy ármádiák, mögöttük szürke, olcsó árulók, saját ayjukat is megtagadák, kitütetik a rosszat, gyilkolják a jót. N

31 24 Sayarú fiskális, szamárfülekkel, kétszer akarja Paóia vesztét, másodszor székébôl ökét felkel, s vigyorog azoko, kik vesztét keresték. Gyûlölt adószedô, pokolra szállvá díszhelyre ivitálja a Sátá. N

32 25 Király lehete, de csak herceg, a magyarok királykét tisztelik. Istebe hívô, uralkodásra termett, a Császár elle vezérli híveit. Úr és paraszt szolgálatába áll, a magyar szabadság szárba szökke, de em lehet belôle agy király, pogáy teger partjá hal meg számûzötte. N

33 26 Jö majd idô, hogy szite eltûik Paoföldrôl, ki magyarak született, fiaikat az ayák meg sem szülik, s a hágóko át jöek barbár seregek. A magyarokak még evét is lopják, s rettegek még emléküktôl is. Már csak evébe lesz Magyarország, s evébe mide egyezség hamis. N

34 27 Még evét is csak kölcsöözte, merev vigyor, hazúg pufók. Nics külöbség Júdás és közötte, még ôsei is csak árulók. Úgy tûik el a törtéelembôl, hogy szite még jele se volt, vigyorába a tikosredôr, semmirekellô, élveholt. N

35 28 Nagy, barom ember, rossz paraszt, a világot járja, mit király, mide szava törvéytele malaszt, saját yelvé makog ha szóli áll. Aljas és gyáva volt, akár az állam, része em volt, csupá a rothadásba. N

36 29 Magyarho közepé agy sátrat leverek, félig titokba, de üldözést se félve? legjobbjaiba gyûlik ott a emzet, hitük szerit egy újabb ezredévre. Mikor megit összegyûlek, kipróbált régi köztük már alig. De a sátor em semmisül meg, kookul ôrzi régi álmait. N

37 30 A Hóhér mögött ô a fômiiszter, Midere godja va, mi godolat, azok fogják cserbehagyi egyszer, kik melegették tüzéél hátukat. Kezébe futak össze mid a szálak, egymás elle állít polgárt, parasztot, sírjá követ, virágot em találak. Ô tiltott és tûrt a Hóhér akasztott. N

38 31 Egy hitváy péklegéy midet elárul, amit csak lehet Paóiába, em magyar vérbôl, em magyar vágyból, s em yughatik pokolra szállta. Keleti zsarokok yomorult bábja, habzó száját a halál lezárja. Több szót em kell rá vesztegeti múltja vörös ködbe, és a eve: seki. N

39 32 Keletrôl jöek, mit szabadítók, ám hódító hordák, durva gyilkosok. Megölelik, s elhurcolják a beük bízót, goosz tauk mide fôt átmosott. Országuk eve térképrôl eltûik, s haduk vér élkül majd kiódalog, de soká felejtik ocsmáy bûeik, s jelképüket, a goosz csillagot. N

40 33 A gyege gróf csiál rossz forradalmat, agy háború utá midet feladvá, em ad fegyvert mide magyarak, áruló ôsök gyögesége arcá. Átadja hatalmát gyáva idegeek, ki hiába számít lágoló Keletre, a gróf és hívei is külföldre meek, s Paóia hárma zsugorodik egyre. Egyszer talá a gróf majd visszajö még, de midekiek csak kellemetle emlék. N

41 34 Költôk királya, jobbágyok utóda, frak yelve is szól ékese, éhezôk helyett is éhes szabad szóra, em tátorítja vésége sem. Szilárd, de óvatos, hallgat, de bátor, zsarokokkal koccit és vitázik, midebe alkotó, s bár mit se másol, fölébe ô holtába is az ifjú másik. N

42 35 Egy ifjú ember, hiú, csalárd, pártot cserél és behajtja bérét, miiszter lesz és megvetésre szát, evét em ôrzik köyvek, arcát érmék. Tudásból éki em túl sok jutott, erkölcsbôl még aál is kevesebb: jogtalaágból doktorált, s elmaradt a jog. Pártjáak szégyee: miiszter lehetett. N

43 36 Családtól elszakítva Magyarho elle evelik, harcos ayjáak mégis utóda lesz, Iste kedvét leli a Nagy Fejedelembe, s a császárra lázadása csakem végzetes. Mide, mit tesz, felsôbb és tiszta szellem yomát hordozza: sok évig róla éekelek és visszavárják, de elhagyotta, számûzötte, pogáy teger partjá yer végsô kegyelmet. N

44 37 Alacsoy sorból jött ifjú legéy, kiek Iste em sok évet eged, de seki sem tesz túl a szellemé, legagyobb poéta lesz, kit Paóia termett. Vádorol sokat, és gyorsa él, egész világra szól mide sora, csotjait ôrzi déle csatatér, yugvóhelyét em lelik soha. N

45 38 Fiatal oroszlá, tiszteletreméltó, bátra élteti a régi forradalmat, de az öreg oroszláé lesz a végszó, ifjúra véek ritká szavazak. Sok kacskarigós utat mér be, míg Istetôl rászabott útját bejárja, de eljut a legagyobb tisztességre, és sokáig éki em lesz párja. N

46 39 Fiatal arc, hamar lesz elsô ember, de az elyomó red bevégzi ôalatta. Hazugságból em jö létre redszer: valaki lehetett vola, s em jött el a apja. Okos fiú, godol a jövôre, pézzel foglalkozik, em politikával, Bôre alatt is péz va, és vastag a bôre, de em jut magasra árulása által. N

47 40 Idege uzsorás sok magyar arayal kiszolgál elyomót, idege hatalmat. A kis ország felett sötét agyal, az Uzsorásak csupá aprócska gyarmat. Udok pofája akár az ördögé, számolatla pézt em ád, csak taácsot, eladja országát, mely sosem volt övé, s vagy a teger végez vele, vagy a rácsok. N

48 41 Magyar uzsorás sok idege arayal kiszolgál elyomó idege hatalmat. Kis ország felett sötét agyal, az Uzsorásak csupá aprócska gyarmat. Udok pofája akár az ördögé, számolatla ad taácsot, csak pézt em, eladja országát, mely sosem volt övé, gyilkos kór végez vele, vagy szégye. N

49 42 Moszkóviába szolgál, de megmarad magyarak. Sokat szeved belül, de érdekli mide szídarab, s mide szerepbe próbál emberül. Mikor a ruszok elmeek végleg, ô zászlót leget és majdem király, de akkor em kell a gyaakvó épek, s midig csalódik, ha jobb szerepre vár. N

50 43 Paraszti sorból jô a króikás, Paoföldö talá a legagyobb. Elbeszéli ála jobb ics seki más, mézkét csurogak ajká régmúlt századok. Tudós költô, szeréy és hallgatag, sok hosszú éekéhez idô kell eki, bár yelvébe midíg ô a gazdagabb, hírét csatába halt barátja elfedi. N

51 44 Bölcs ember, a jogok tudósa, szeréy és agyhatású szóok, em volt ilye kétszáz év óta, törvéybe mér sok országos godot. Amit fegyverrel el em ér ország, eléri azt ô türelmes godolattal, általa békül meg magyar és osztrák, köt egyezséget az ördög és az agyal. N

52 45 Párhuzamos vaspályá futó kocsik hálózzák majd be a szárazföldet. Paóia földjé e kocsik vezetôi mutatak majd erôt elôször egyedül, a goosz ökéyel szembe, de aggódik s még midig gyáva a ép, mely egykori kízóitól remél alamizsát. N

53 46 Orosz fogolykét orosz megbízott, agy, vesztes háború utá. Hazatér, s orosz respublikát erôltet rá a épre. Néháy hóapos uralma vért és szevedést hoz. Oroszhoba, tömlöcbe végezek vele, és seki sem siratja, egyetle emzet sem vállalja ôt, szobrát is ledötik, s emlékét felejtik, akarok árulóét. N

54 47 A legagyobbak közt is legagyobb lesz századába, bár épét ostorozza, poétakét csillaga fet ragyog, de bû és tévelygés a földi sorsa. Megér agy háborút és gyöge forradalmat, ágyba hal meg, soka golyótól halak. Szülôhelye, bár késôbb evé evezik, idege föld lesz, s országa szétesik. N

55 48 A hagszerek királyá ô uralkodik, megírja szöryû éjszakák zeéjét, Kelet s Nyugat hagja vegyül el itt, vulkái lág, s hideg akár a jég. A agy háború elôl messze vádorol, s magáyosa hal meg távol valahol. N

56 49 A kétezredik év utá hamar agy lesz az ország és erôs, visszatér hazájába midegyik magyar, s magyar földbe yugszik mide ôs. De a magyar föld része lesz a agyak, erôs királyság, melyek ics határa, a keresztéyek farkasai már em ugatak, Krisztus elleségeit a föld kizárja. N

57 50 Legszebb szavak írója Erdôelvé, békés, komoly, bátor és kook, drámákba csordul köye törtéelmé, s helyé marad, bár sokak türelme fogy. Szelíd szava sok századokra termô, magyar igéje sosem szól zsarokul, sosem tolakszik, mégis ô az elsô, idege zsoldosoktól félig megvakul. N

58 51 A hazaáruló agykövet lett a pribék fôkacellár. A hoatyák még mekegek, a ép béget, a yírás mehet már. Ez az egész ép szégyee, sírak, kik rosszul szavaztak, Mária szíve is vérzee, ha országát akarta szabadak. N

59 52 Lesz éháy esztedô, mikor reméy csilla fel Hugáriáak, megszabadul elyomóitól, de az aljaép újra támad. Eltorlaszolják a város útjait, hazug szavakkal bódítják a épet. A vörös és a sárga összefog megit, a szabadság elbukik, mihelyt felébredt. N

60 53 Volt katoa, rab és miiszter, em fogadta be semmiféle kaszt. Nem paktált le semmiféle hittel, maradt magyar író, paraszt. Csizmája sekit em taposott lejjebb, fehér igé em hagyott semmi szeyet. N

61 54 Rövid kacelláriába ostoba kis ember, még azt képzeli, Moszkóvia mögötte, feyegetôzik fehér veszedelemmel, pedig már kevese szavazak vörösre. Békébe átadja csekély hatalmát, feledik szolgái és kiebrudalják. Elvoul csödbe, magáyos farkas: akkor legbölcsebb, mikor em hatalmas. N

62 55 Az Iste és a béke híve, lati s görög auktorokak doktora, poéták királya, s erôs a szíve, de a torka em lesz erôs soha. Lakozi majd felmé a hegyre, de csak, hogy pokolra szálljo, két agy háború fogja keretbe, szótla szavát lezárja csödes álom. N

63 56 Géiuszt evel a icstele család, kit zavaros kora em ért meg, verseibe ott lesz az egész világ, zavart elméje egyre messzebb téved. Csókra és otthora agy bee a vágy, s ifja vet öö életéek véget, mûveit okosa kisajátítják, s mide javára bille majd a mérleg. N

64 57 Ügyvéd, író, kit bebörtöözek, szóok, kire mideki hallgat, a emzet éki sokat köszöhet: a császár godot és forradalmat. Hosszú életébe csak reméykedik, pártfogókért megy yugatra és keletre, bukott ügyét szetkét megôrzi hit, hogy egyszer meggyegül a Sas és a Medve. N

65 58 A második milleium utá a víz csak csordogál, a föld kiszárad, forró aszály söpör át Huiá, s keletrôl meekvôkek em vet gátat. A Daubiuso száraz lábbal átkelhet bárki, ám háborúk miatt, mit vívak három szomszédos királlyal, a ép Daubiuso túlszalad. N

66 59 A céhek agyobb céhekbe olvadak, vagyot szerezek s elárulják a céhek mukásait. Eljô a agy ap, megváltoztaták a muka sorsát, de az éhesek ottho maradak. A agy kövér céhfôök midet elárul, mégsem meekülhet a pusztulástúl. N

67 60 Nagy zeeköltô, leghûbb emzetéhez, száryakra kelti a épi dallamot, melódiájába legszebb lesz az éek: magáyos élô, diadalmas halott. Szet öreg a zsarokság alatt - örök taító: bölcs, komoly, szabad. N

68 61 Piszkos körmû vállalkozó vállalkozik evetséges szerepre, lesbe áll, ide-oda vadorzó, de kacellár belôle sosem lehete, a szépfiú államférfiúak csúya, szerepcseréit a ország megúja. N

69 62 Lesz majd, hogy a péz egyre kevesebbet ér, s az emberek apraját eldobják, és hiába leszek a pézek egyre szebbek, súlyuk miatt már a koldusok sem hordják. Értéke em lesz semmi a mukáak, és em lesz semmi hasza a pézek, uzsorások magyar földre licitálak, gazdagok helyett fizetek a szegéyek. N

70 63 Szabad ép elsô kacellárja, em gyáva, de ics hatalma, a forradalmat em kívája, király iráti hûségét bevallja. Gróf ugya, de mégis forradalmár, hôs és vértaú, ki midekit kímél, emlékszik róla szószék, katedra, oltár, s golyó végez vele, bár száva volt kötél. N

71 64 Új betegségek támadak egyre, elleük em yújt segítséget seki, Délrôl húzódik Nyugatra, Keletre, elôlük sekiek sics hova mei. Magyarország goosz mútjába téved, Európába itt lesz legrövidebb az élet. Gyilkol a vörös és pusztít a sárga, csak a zöld em visz a pusztulásra. N

72 65 Ne szokjátok meg a zsarokságot, e szokjátok meg az apró lépéseket, e tûrjétek el a zsarokságot az ártatlaság köye lépremegy. Ne hagyjátok, hogy visszajôjeek, mert idejük hamar leáldoz, e támogassatok hamis törvéyeket, a múltból ezt üzei Nostradamus. N

73 66 Róka, s hiéa vezeti a épet, alattuk szétesik az ország, a róka egyedül sokat téved, a hiéa megássa a sírját. Végtele a ép ostobasága, de lassa feltámad az új erô, em hallgat róka hiéa szavára, Paóia em lesz dögtemetô. N

74 67 Magyarok eltiprója, ifjú császár, agyravágyó, korlátolt, kook, birodalmát erôse összetartvá összesímulak épek, századok. Zsarokból jóságos atya lesze, morc öregúrból szeretett király, diasztiája sorsa mégis reméytele, birodalmáak határa lágba áll. N

75 68 A második ezredév utá Paóia váratla erôre kap, királyok gyûlése lesz Budá, de császáruk magyar marad. Kelet s yugat közpotja lesz, egy évszázadra legyôzhetetle, szembeszálli velük em érdemes: uralkodik a Lélek és a Szellem. N

76 69 Orvosak készül, ámde lesz épe lelkéek orvosa, s épéek méltóságot szerez, és em lesz áruló soha. Ír regéyt, drámát és esszét, és fordít sokat, türelmese, szavát em fojtja el sötétség, hogy Paóiából kert legye. N

77 70 A Legfôbb Törvéyt kevese ôrzik, a legfôbb törvéyt soka támadják, elkergeték legfôbb ôrizôit, mert titkuk ôrzik régi, szeyes akták. Midig a bírákat küldik el elôször, hogy e legye taú s ítélet, hamis törvéy mögül a zsarok elôtör, s elfogja rettegés a épet. N

78 71 Egy gróf, ki magyarok választott vezére, tudós férfiú, az ifjúság barátja, rossz, veszélyes korba lép az élre, kéyes becsületére és szavára. Germá hadak délek voulak, a háború már elkerülhetetle, eldobva életét, védi meg a múltat, bár lehet, gyilkos meréylet elle. N

79 72 Idege eszmék magyar hírdetôje, másik yelve orosz, másik yelve émet, Kegyetle úr, óvatos szolga lesz belôle, s erôvel boldogítaá a épet. Filozófus, bár godolata em sok, köyveiek száma éveivel bôvül, kártékoy és hitváy aggastyákét e bloc köyvtárakra marad emlékeztetôül. N

80 73 Nomád épek jôek Paóiába, egyre számosabba és megvetette, e emzet veszti yelvét s Európába árva, a föld épe em fogadja be, sem a szellem. Csak tácol s zeél, koldul, lop ha kell, és vádorol tovább, örökké vágytól hajtva, hogy egyszer végsô hazát is érdemel, és bara bôre em lesz bélyeg rajta. N

81 74 Hadmérökbôl lesz lelkes forradalmár, okos geerális, rettethetetle, mide elvész, de még áll a Nagy Vár, dacol émet s orosz túlerôvel szembe. Kormáyzójához midig hûségese külországba is hírévre tesz szert, a vár a agy folyó túlpartjá lesze, s mikét a hadvezér, majd hazatér egyszer. N

82 75 Jö új emzedék, mely erôs lesz, és em szégyeli többé, hogy magyar, a véek emzedéke ömagá erôt vesz, s emcsak ömagáak túr és kapar. Erkölcsébe megújul majd az ország, és végre büszke lesz mide fia, mert ámulatba ejti egész Európát ezerszáz évek elteltével Paóia. N

83 76 A gyáva ép megérdemli sorsát, Vezéreit meghali hagyja, bitó alatt tapsol az ország, a zsarok számíthat sok szavazatra. A számos idege, ki beszivárog, em érzi ömagát magyarak, kevés a tatár és a török átok, az idegeek új zászlót akarak. Az új zászló mukálkodások eszköze, de a pribékekek mukához ics köze. N

84 77 Ott ül a agy Országházba, mikor már seki sicse ott, bátor és szeréy a gyászba, kivégezék, bár ics rá semmi ok. Nagy godolkodó és közvetítô, övé az együttérzés és a béke, ha Paóia viszályából kijô, hálával emlékezik evére. N

85 78 A költô félszemére vak, de messzebb lát, mit kortársai. Iste kezébe tiszta lap: épét óhajtja megváltai. Nyelve s elméje tisztaságát a politika sem yelte el, szet dalát mormolják, kiáltják, amíg magyar még éekel. N

86 79 A agy zeész Európa féye, mide királyi udvar csillaga, kocertjeiek sohasem lesz vége, amíg karmester lesz, s zogora. Bár em tud yelvükö, szívébe ég a pusztaság örök szimfóiája, s Szetpétervártól Párizsig magyar zeét varázsol a zogorák magyar királya. N

87 80 Egy kövér bolod, ki rosszul öltözött, de jól bírja a strapát, egy kövér bolod a sok között megsejti, mit kívá a Párt. A vízfejû paraszt végleg kiáll a játékból, em lesz király. N

88 81 Csak szolga volt e külügyér, és ráadásul ostoba, em jegyzik fel evét az évköyvek soha. Nem ismeri saját hazáját, s talá még fel sem fogja, gyáva és gyege, tehát leváltják, a múlt jelöltje, s a Pártja foglya. N

89 82 A régi rablók egy csoportja fodorlattal szerez hatalmat, agy ez a zsák és agy a foltja, szabad patkáyok jót harapak. de meggyûlöli ôket a ép, a patkáyok elmeekülek, elválik egymástól vörös és a kék, hátrahagyják az eltékozolt földet. N

90 83 Istehez és hazához hû, komoly és bús költôkirály, saját poklába elmerül, mide jó ügyért kiáll. Ereje icse szép szavakak, háborúba elcsuklik az éek, az országra és rá lecsapak torokszorító szevedések. N

91 84 Az írott szó elhal majd, és egyre szegéyebb lesz a beszéd, a emzetre egy taláy hoz bajt, mely elveszi az emberek eszét. Egész ap otthoukba ülek, bámulak hazug, mozgó képeket, s mire a bálváyok ledôlek, már alig születek gyermekek. N

92 85 A Nagy Öreg választott utóda, költô, de sokkal több aál, hatalma szellemi, de halála óta a Nagy Öreg helyett regál. Ôrzi mide magyarokak sorsát, s ökétes áldozattá válik a versél fotosabb az ország, de mide sora él és világít. N

93 86 Ötve esztedô lejártá új világ lesz, a magyarok végre kézbeveszik sorsuk. Nem a péz lesz az úr, haem a muka, a törvéy az uzsorásokat sújtja. Az ország még sokáig em lesz gazdag, de többé seki sem hal éhe, a éppel új királyt is választatak, s kezdôdik elölrôl mide, mit rége. N

94 87 A magyar yelv apostola lesz a émet yelvvel szembe, új szókat szerez régiek helyett, vezeti ôt a szív és a szellem. Német tömlöcbe rab lesz sokáig, számlálhatatla mûvet alkot, levelez, szervez, és iráyít: a emzet hálájába boldog. N

95 88 Nagy hazafi és jó katoa, em szavakba de tettekbe, emlékét mégsem ôrzi hoa dicsôségbe és kegyeletbe. A Vezérrel szembe egedetle, ikább saját lelkére hallgat, em áldoz hadat a túlerô elle, s aggastyákét ágyba meghalhat. N

96 89 Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörtéik majd Hugáriába. Seki em boldogul erôvel, sem ésszel, csak gyilkos ármáy és ravaszság va. Dolgozi akarál, de ics muka, pedig a földek parlago heverek, aki eddig a mukáját csak uta, most koldusa lesz az idegeekek. N

97 90 Az Erdô túl él az ország jobbja, de számába kisebbik része, földjét az erôsebb elrabolja, ezeregyszázból yolcva évre. Már csupá yelvébe él, de él még, s gyarapszik, míg Erdô ie fogyak, az ô küzdelmük hozza el a békét és egységet mide magyarokak. N

98 91 Forradalmi ifjú, a béke híve, emzetéek a tollával szolgál, messze földö mid agyobb a híre, elismeri mûvét a tró és az oltár. Múltról és jelerôl víg kedvvel mesél, mukáit száz köyvbe gyûjtik össze, aráyba áll bee ész és szevedély, a magyar féykorba lesz szülötte. N

99 92 Földi létem utá égy esztedôvel agy fôpap születik majd ama tájo, Jézus gyermeke lesz, kit az Úr redel eretekség elle, hogy harcba szálljo. Hazáját szolgálja midig lakadatla, s Iste igazságára vezérel, uiverzitása él majd halhatatla, a Bíboros elé az utókor letérdel. N

100 93 A Kormáyzó utá az elsô ember, erdôtúli gróf a vörös törpe elle, alatta világos red lesz és erôs redszer, tekitélyét ömagától kapja a émetek em lelik rejtekhelyé, s elpusztul, mit oroszok foglya. N

101 94 Keletrôl primitív, barbár horda tör Magyarországra, em elôször. A ép mide vagyoát elhordja, a csôcselék a mélybôl elôtör. Megérkezek a haza elárulói, sértôdöttek és idegeek, tíz évig tudják a épet zsaroli: Vörös és sárga a címerbe egyek. N

102 95 A tró örököse veszélyes útra megy, és em hisz a jóslatokak. A világjáró fôherceget em aggasztja a holap. Katoakét egyre ô a ragja, tárgyali idul forrogó délre, A béke percét elmulasztja, utáa háború és országáak vége. N

103 96 Elfajzott pap, tudós és forradalmár, titkos tudomáyokba járatos. Feltaláló, vegyész és áruló bár, agyravágyása sok bajt okoz. Párizs eszméiek jó ismerôje, besúgó, s lázadó császára elle gyáva, gyege, ôrült koráak hôse, vértaúvá lesz a goosz szellem. N

104 97 Csak temeti tudak, em üepeli, erejük gyorsa elfogy, szalmalág, türelmesek, de kitartásuk semmi, vezérük rosszul végzi midaháy. Költôiket elfelejtik gyorsa, akárcsak régi éekeiket, magyar se marad sok a hoba, de magyarul szólak az idegeek. N

105 98 Immár vé és beteges koromba távoli emzetek ködképeit láttam, Iste a taúm, hogy amit eddig modtam, megtörtéik egyszer majd a valóságba. Nagyhírû és vitéz emzet fia kérte, lebbetsem elôtte föl a jövô fátylát háromezer ezüst volt a mukám bére, örvedeek eki koldusok és árvák. N

106 99 Akiek midezt írtam redelésre, három hóappal él tovább mit magam. Csatát veszít, de a harcak em lesz vége, mide ledôlt toroyak súlya va. A pogáy még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobba gyegül személye két emzet közt híd lesz, s utódja agy mûvet ír a küzdelemrôl. N

107 ACZÉL GYÖRGYxADY ENDRExALAPSZERZÔDÉ SEKxALKOTMÁNYBÍRÓSÁGxANTALL JÓZSEFxA RANY JÁNOSxASZÁLY 2000 UTÁNxBABITS MIHÁLY xbartók BÉLAxBATTHYÁNY LAJOSxBÉKESI LÁSZ LÓxBETHLEN ISTVÁNxBIBÓ ISTVÁNxBOROSS PÉ TERxBÔS-NAGYMAROSxCIGÁNYOKxCSINTALAN SÁNDORxCSÓRI SÁNDORxCSURKA ISTVÁNxDEÁK FERENCxEGYESÜLT EURÓPA ERDÉLYxEXPÓ 96 xferenc FERDINÁNDxFERENC JÓZSEFxFODOR GÁBORxGÖNCZ ÁRPÁDxGÖRGEY ARTÚRxGRÓSZ KÁROLYxHABSBURG OTTÓxHANKISS ELEMÉRx HORN GYULAxHORN ÉS PETÔxHORTHY MIKLÓS xillyés GYULAxINFLÁCIÓxJESZENSZKY GÉZA xjókai MÓRxJÓSLAT ÚJ KIRÁLYRÓLxJÓZSEF AT TILAxKAZINCZY FERENCxKÁDÁR JÁNOSxKÁRO LYI MIHÁLYxKISGAZDÁKxKLAPKA GYÖRGYxKOA LICIÓxKODÁLY ZOLTÁNxKOSSUTH LAJOSxKO VÁCS LÁSZLÓxKÖLCSEY FERENCxKUN BÉLAxLA KITELEKxLISZT FERENCxLOSONCZY PÁLxLUKÁCS GYÖRGYxMAROSÁN GYÖRGYxMARTINOVICS IG NÁCxMINDSZENTHY JÓZSEFxMUNKANÉLKÜLI SÉGxNAGY IMRExNAGY SÁNDOSxNAGY-MAGYAR ORSZÁGxNEMZETHALÁLxNÉMETH LÁSZLÓxNÉ METH MIKLÓSxNOSTRADAMUSxORBÁN VIKTOR xoktóber 23.xPALOTÁS JÁNOSxPÁZMÁNY PÉTER xpetôfi SÁNDORxPOZSGAY IMRExII. RÁKÓCZI FERENCxRÁKOSI MÁTYÁSxSOROS GYÖRGYxSÜTÔ ANDRÁSxSZÁLASI FERENCxSZÉCHENYI ISTVÁNx SZOVJETUNIÓxSZÛRÖS MÁTYÁSxTAXISBLOKÁD xteleki PÁLxTELEVIZIÓxTORGYÁN JÓZSEFxTÔ KÉS LÁSZLÓxTRIANONxÚJ ZÁSZLÓxVÁLASZTÁ SOKxVASUTASSZTRÁJKxVERES PÉTERxVÖRÖS HADSEREGxZRÍNY MIKLÓSxZSARNOKSÁG.