A filozófia diszciplináris határai
|
|
- Zita Fülöp
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A filozófia diszciplináris határai A Filozófiai Vitakör 2014 november 14.-i Konferenciája Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár Tudós filozófusok filozófus tudósok Előadó: Dr. Héjjas István A természettudós és a filozófus célja hasonló: szeretnék megismerni és megérteni a valóságot. A tudós gyakran mérésekkel, képletekkel, számításokkal dolgozik, a filozófus pedig gyakran tovább gondolja, mi következhet azután, ameddig a tudós eljutott. Úgy is mondhatjuk, hogy a filozófia ott kezdődik, ahol a tudomány véget ér. A kutató tudós is és a filozófus is ezen a képlékeny, folyton változó határterületen mozog, a tevékenységük átfedi egymást. Egy hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. Ami a gömb belsejében van, az a tudásunk. A gömb felszínén sorakoznak a kérdések, amelyekre keressük, kutatjuk a választ. A gömbön kívüli sötét térben pedig olyan kérdések sorakoznak, amelyeknek a létezéséről sem tudunk, amelyekkel kapcsolatban fogalmunk sincs arról, hogy még milyen kérdéseket lehetne feltenni. Minél nagyobb a gömb, annál nagyobb a felszíne. Minél nagyobb a tudásunk, annál több a megválaszolatlan kérdés. Ezért azután az igazi természettudós egy kicsit filozófus is, és az igazi filozófus egy kicsit tudós is. Persze ezzel azért nem mindenki ért egyet. Sigmund Freud például úgy fogalmazta meg a tudós és a filozófus közötti különbséget, hogy a tudós olyannak szeretné megismerni a világot, amilyen a valóságban, míg a filozófus olyannak szeretné bemutatni a valóságot, amilyennek látni szeretné. Freudnak azonban nem volt igaza. Egyrészt azért, mert ő maga is egyszerre volt tudós és filozófus. Másrészt azért, mert a filozófia az előítéletektől mentes gondolkodás tudománya, amely csak a tökéletes szellemi szabadság állapotában művelhető. Az a filozófia pedig, amely rá akarja erőltetni a nézeteit másokra, az többé már nem filozófia, hanem ideológia. Erre a szintre azonban igazi filozófus nem süllyedhet. És ez igaz a tudományra is, ha kategorikus, megkérdőjelezhetetlen igazságként nyilvánít ki olyasmit, ami még további vizsgálatra szorul. Az előadás az ókortól napjainkig a teljesség igénye nélkül rövid áttekintést ad azokról a szellemi kiválóságokról, akik egyszerre voltak tudósok és filozófusok. A történelem első igazi nagy filozófus tudósa alighanem Püthagorász (Kr.e ) lehetett, a számok atyja, akinek a tanítása szerint a számok idősebbek a testnél, ezért nélkülük lehetetlen elérni és megérteni a rendet és a szépséget, amelyek meghatározóak a zenében, a kozmikus, az etikai és a társadalmi világban. Tudományos eredményei közé tartozik a róla elnevezett Pitagorasz tételen túlmenően többek között a rezonancia törvényének felfedezése, az, hogy a 2:1 arányú, 3:2 arányú, és 4:3 arányú hosszúságú rezgő húrok hangjainak viszonya megfelel az oktávnak, a kvintnek, és a kvartnak. Azt is felfedezte, hogy az esti és a hajnali csillag azonos. Ezt nevezzük ma est-hajnal csillagnak, amely azonban a valóságban csupán bolygó (azaz bolyongó) csillag, ismertebb nevén: Vénusz. Püthagorász filozófiai tanítása szerint a lélek halhatatlan, és a halál után más testi formában újra megszületik. Ezért mindent, ami élőként jön a világra, rokonunkként kell kezelni. Mivel pedig az ember akár állat formájában is újjászülethet, gyakran prédikált állatoknak is. Püthagorász azt is állította, hogy képes visszaemlékezni négy előző életére. Platón (Kr.e ) szerint is a matematika és a geometria alapos ismerete nélkülözhetetlen a filozófus számára, ezért az iskolájának kapuja fölött ez a felirat volt olvasható: Ide ne lépjen be senki, aki nem ismeri a geometriát! Platón kidolgozta a tökéletes államról szóló elméletét, amely akkor valósulhat meg, ha az állampolgárokat már kora gyermekkoruktól a saját képességeinek megfelelően a legjobb neveltetésben részesítik. Platón filozófiája szerint létezik a tapasztalható világ mellett a nem anyagi természetű, örök és változatlan ideák, formák, eszmék, ősképek birodalma, minden földi dolog ezek tökéletlen utánzata. Más szóval: az érzékelhető anyagi világ nem azonos a végső valósággal. Hasonlata szerint egy barlangban leláncolt rabok ülnek háttal a bejáratnak, ahonnan fény árad be,
2 és a barlang falán megjelenő árnyképeket a rabok valóságnak hiszik. Ha azután valamelyikük kiszabadul, megláthatja a valóságot. Ha pedig visszatér a barlangba, a többiek nem fognak neki hinni, és bolondnak nézik. Platón is hitt a lélekvándorlásban, amelynek a lezajlását a vázlat szemlélteti. Milétoszi Thalész (Kr.e ) volt a hagyomány szerint a matematika és a filozófia atyja. Neki tulajdonítják a geometriai szög fogalmának bevezetését, és azt a felismerést, hogy két háromszög akkor egybevágó, ha megegyezik az egyik egy oldaluk és az azon fekvő két szög. Megállapította azt is, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok és megfogalmazta a geometria egyik fontos tételét, a róla elnevezett Thalész tételt. Az ő eredménye a párhuzamos szelők tétele is amely szerint, ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik szögszáron keletkező szakaszok hosszának aránya megegyezik a másik szögszáron keletkező megfelelő szakaszok hosszának arányával. Ennek alapján Thalész egyszer állítólag megmérte az árnyéka alapján egy piramis magasságát. Olyan műszert is szerkesztett, amelynek a segítségével meg lehetett mérni a tengeren úszó hajók távolságát. Thalész filozófiája szerint a világ az istenek akaratából származik, benne mindennek lelke van, ezért még a látszólag élettelen dolgok is élő sajátosságokat mutatnak. Arisztotelész (Kr.e ), Nagy Sándor nevelője és tanítómestere volt. Filozófiája szerint létezik egy innenső és egy túlsó világ. Az innenső világ földből, levegőből, tűzből és vízből áll, a túlsó világban lévő testek és tárgyak alkotóeleme pedig az éter. Arisztotelész szerint az érzékszerveinkkel tapasztalható dolgok változékonyak és esetlegesek, ezért létezhetnek is, meg nem is. A valóság megismerése során azonban nem az érzékszerveink csalnak, hanem a gondolkodásunk hibás, az, ahogyan a tapasztalásainkat értelmezzük. A helyes értelmezés eszköze pedig a logika, amely nélkülözhetetlen a filozófia és a tudomány műveléséhez. Mivel pedig a dolgok mozognak, léteznie kell egy szellemi természetű végső mozgatónak, egy isteni teremtő erőnek. Arisztotelész sokféle tudománnyal foglalkozott, ezek közül a legfontosabb a logikai következtetés szabályainak kidolgozása. Amikor George Boole ( ) megalkotta a logikai algebra tudományát, többé-kevésbé Arisztotelész logikai műveleteit írta le matematikai szimbólumokkal, méghozzá olyan korrekt módon, hogy az a modern számítógép tudományban is hasznos eszközzé vált. Érdemes megemlíteni, hogy hasonló logikai rendszert Indiában is ismertek, amint ez a szanszkrit nyelvű Nyája-Szútra szövegében olvasható. Keletkezési ideje kb. Kr.e VI-V. szd. Plótinosz (Kr.u ) filozófiájának központja az Egy, amelyből minden létező levezethető. Az Egyről nem mondható, hogy létező, mivel korában volt, mint maga a létezés. A fizikai világ pedig úgy jött létre, hogy az Egy kisugározta magából. Ezt nevezzük így: emanáció. Plótinosz is hitt a lélekvándorlásban. Szerinte a halál után a lélek elválik a testtől, és akik bűnökben éltek, azoknak újra meg újra meg kell születniük mindaddig, amíg megbánják és jóvá teszik a bűneiket, és felismerik, hogy az igazi otthonuk ott van, ahonnan származtak, vagyis az Egynél. Bár Plótinosz filozófus volt, és nem természettudós, azonban az emanáció fogalmának bevezetése a filozófiába hatást gyakorolt a későbbi tudományos gondolkodásra is. Az ókor után következett a sötét középkor, amely ugyan semmivel nem volt sötétebb, mint a XX. század, azonban annyiban mégis csak sötét volt, hogy az Inkvizíció árnyékában meglehetősen kockázatos vállalkozásnak számított új tudományos és filozófiai gondolatokat felvetni és hirdetni. E korszak meghatározó irányzata a tekintélyelvű skolasztika, amely a katolikus egyház tanítását igyekezett filozófiai érvekkel alátámasztani, és ehhez felhasználták az ógörög arisztotelészi és sztoikus logika eredményeit is. Roger Bacon ( ) ferences rendi szerzetes filozófus szerint a keresztény hit megerősítéséhez biztos tudásra van szükség. Ezt azonban akadályozza az emberi gondolkodás négy nagy tévedése, nevezetesen a hamis tekintélybe vettet hit, a megszokás hatalma, a megalapozatlan előítélet, valamint a tudatlanság, amely látszólagos tudásként mutatkozik. Az igazi tudás alapja pedig a tapasztalás. Ez késztette arra, hogy a spekulatív skolasztikus teológia helyett alaposabban foglalkozzon természettudományokkal. Igazi polihisztorként foglalkozott csillagászattal, optikával, orvostudománnyal, fizikával, matematikával, sőt még nyelvészettel is, készített csiszolt optikai lencséket, távcsövet, szemüveget, és az 1240-es években Párizsban egyetemen tanított. Teológusként fontosnak tartotta az egyház reformját. Eretnekségbe hajló nézetei miatt élete utolsó éveit a ferences rendi kolostorban házi fogságban töltötte. William Ockham ( ) ferences rendi szerzetes szerint az emberi megismerésnek korlátai vannak, ezért el kell elfogadni a kettős igazság (veritas duplex) elvét, amely szerint a tudomány és a hit igazsága nem mindig esik egybe. Ockham szerint Istennek nincsenek morális kötelességei, és ezért az abszolút hatalmával bármit megtehet, ami nem vezet logikai ellentmondáshoz. Szerinte az ember szabad akarattal rendelkezik, 2
3 morálisnak lenni pedig azt jelenti, hogy a szabad akaratunkat alárendeljük Isten akaratának. Ockham tudományos jelentősége abban van, hogy megfogalmazta a gazdaságosság, azaz a minimális számú hipotézis elvét, amelyet Ockham borotvája néven szokás említeni, és amely kimondja, hogy ha egy jelenségre több magyarázat lehetséges, akkor a legegyszerűbb magyarázatot kell elfogadni. René Descartes ( ) már az újkor tudósa és filozófusa. Szerinte a kételkedés fontosabb, mint a hit, és azt javasolta, hogy felül kell vizsgálni valamennyi korábbi ismeretünket, és csak azt szabad elfogadni igaznak, ami tisztán és világosan megérthető. Ehhez viszont önmagunk puszta létezését, öntudatunk bizonyosságát kell megalapozni. Ehhez kapcsolódik híres mondása: Gondolkodom, tehát vagyok (cogito ergo sum). Ugyanakkor Descartes a hívő ember számára fontos hitigazságokkal kapcsolatban az észt nem tartotta illetékesnek. Ennek ellenére, logikai úton, racionális érvekkel igyekezett bebizonyítani Isten valóságos létezését. Természettudósként neki köszönhetjük az analitikus geometria kidolgozását, amely lehetővé teszi az euklideszi geometria szabályainak kifejezését matematikai egyenletek formájában. Descartes filozófusként idealista, természettudósként viszont gyakorlatilag materialista volt. E kettős hozzáállást misztikus jós álmok előzték meg, amelyek utat mutattak számára a jövő feladatai felé. Az analitikus geometriában használt koordináta rendszert ma is Descartes koordináta rendszernek nevezzük, amelyben Descartes szerint a középpontban elhelyezkedő origóból sugárzódik ki a vertikális és horizontális tengely, és ez bizonyos értelemben az isteni teremtés szimbólumaként is értelmezhető. Isaac Newton ( ) alighanem az elmúlt évezred legnagyobb tudósa volt. Hányatott gyermekkora ellenére a tehetsége hamar kibontakozott, olyannyira, hogy 25 éves korában már Cambridge-ben a Trinity College tanára lett, ahol rövidesen tanszékvezető professzorrá léptették elő. 54 éves korában azonban elhagyta az egyetemet, miután nézeteltérése támadt az egyetem vezetésével. Az előzmény az volt, hogy Newton titkos laboratóriumot rendezett be, amelyben többek között alkimista kísérleteket is végzett. Itt tartotta azokat a könyveket is, amelyek okkultizmussal, asztrológiával, és más misztikus tudományokkal foglalkoztak, valamint az ilyen tárgyú saját kéziratait. Ezoterikus írásai közül csak egy jelent meg könyv alakban, 6 évvel a halála után A bölcsek köve (The Philosopher's Stone) a címmel. Newton az egyetemről való távozásakor hatalmas ládában vitte magával a titkos dokumentumokat, amelyek megmaradt részét a világhírű közgazdász John Maynard Keynes elemezte évtizedeken keresztül. Ő mondta az ünnepi beszédet 1942-ben Cambridgeben Newton születésének 300-adik évfordulóján, amelyben úgy jellemezte Newtont, hogy nem csak nagy tudós volt, de egyben ő volt a Földön az utolsó igazi nagy mágus, a babiloni és sumér varázslók méltó utódja. Newton legfontosabb problémája az volt, hogy mikorra várható Krisztus második eljövetele. Ehhez a csillagok és bolygók állásában kereste a választ, mert úgy vélte, hogy Isten a világ teremtésekor elegendő nyomot hagyott ahhoz, hogy megfejthető legyen annak működési elve. A bolygómozgások pontosabb megfigyelése inspirálta a parabola tükrös távcső megalkotására, és a minden dolgok közötti rejtett mágikus kapcsolatokra vonatkozó meggyőződése vezette rá az égitestek közötti láthatatlan vonzóerő (gravitáció) felismerésére. A bolygók mozgásának pontosabb kiszámítása tette szükségessé az égi mechanika egyenleteinek kidolgozását, és ezek megoldása inspirálta arra, hogy kidolgozza a differenciál és integrál számítás módszerét. Newton az elméletének többszöri módosítgatása után végül 2060-ra becsülte Krisztus második eljövetelét, de soha nem volt biztos abban, hogy tényleg jól számolt-e. Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus. Filozófiája szerint kétféle igazság van, a tényigazságok, amelyek esetlegesek, és az észigazságok, amelyek szükségszerűek. Az utóbbiakból pedig levezethető az alapigazság, amely szerint a dolgok végső oka Isten, aki sokféle világot teremthetett volna, de a jósága miatt ezek közül a legjobbat teremtette meg. Leibniz ugyanakkor egyike volt a német felvilágosodás alapítóinak. Tudományos munkássága során Newtontól függetlenül ő is felfedezte a differenciál és integrál számítást, és ebben a mérnökök és a matematikusok a mai napig az általa javasolt praktikusabb jelölés rendszert használják. Leibniz felfedezte a kettes számrendszert, és a matematikai logika egyes tételeit is. Kidolgozta továbbá a filozófiai monász elméletet, amely szerint a monászok a természet igazi atomjai, a dolgok őselemei, amelyek örökké léteznek. Az élőlényekben pedig a lélek a központi monász, eköré csoportosulnak az alacsonyabb rendű monászok, amelyek a testet alkotják. A monászok hajtóereje pedig az ún. eleven erő, amelynek a mennyisége a 3
4 világban a teremtés óta Isten akarata szerint állandó. Ezzel voltaképpen Leibniz megsejtette az energia megmaradás törvényét. (v.ö. még: Kiss Miklós ARSZO elmélete) Jean Le Rond d Alembert ( ) és az Enciklopédisták. D Alembert, a Francia Enciklopédia egyik kezdeményezője és szerkesztője, egyszerre volt matematikus, mérnök, fizikus, és filozófus, és a tudományos pályafutása során foglalkozott többek között a folyadékok mechanikájával, a viszkozitás jelenségével, a fénytöréssel, és felállította a matematikai kritériumot a számtani sorozatok konvergenciájára. Az Enciklopédisták a természettudományok eredményeit kívánták feldolgozni, filozófiai értelemben pedig a szemléletmódjuk alapvetően racionalista, ateista, és materialista volt. Csakhogy abban az időben ez veszélyes dolognak számított. Jellemző, hogy amikor d Alembert 66 éves korában meghalt, istentagadóként jelöletlen tömegsírban temették el. Az Enciklopédisták igyekeztek kialakítani egy elfogadható kompromisszumot, és ez volt a Deizmus. Ennek lényege az, hogy bár Isten létezik, azonban, miután megteremtette a világot és megszabta annak működési szabályait, többé nem avatkozik bele a működésébe. Más szóval: a világ magától működik, mint valami gépezet, és a jövője legalábbis elvileg előre kiszámítható. Ebben a vonatkozásban hivatkoztak Newton mechanikai törvényeire is, azonban ez nem volt teljesen megalapozottan. Newton szerint a kiszámíthatóság csupán az égi mechanikára érvényes, vagyis a bolygók, holdak és üstökösök mozgására, a földi világban azonban a szabad akarat elve uralkodik. Minden esetre a deizmus alapozta meg a mechanikus materializmust, amelyet Marx is bírált, de azért elfogadta annak egyes megállapításait, és azt Hegel dialektikájával kombinálva alkotta meg a dialektikus materializmus elméletét, amely szerint a társadalom fejlődésének tendenciája előre megjósolható. A XVIII-XIX. században a gőzgépek elterjedésével hatalmas fejlődésnek indult a termodinamika tudománya, amelynek a felhasználásával igyekeztek az energia termelés hatékonyságát javítani. Számos sikertelen kísérlet történt örökmozgó (első fajú perpetuum mobile) előállítására is, azonban miután 1842-ben Robert Mayer publikálta az energia megmaradás törvényét, vagyis a termodinamika első fő tételét, ez a próbálkozás lassan elhalt. Felmerült azonban a kérdés, hogyan lehetne hőenergiából mechanikai energiát úgy termelni, hogy a gép csupán egyetlen hő-tartályhoz kapcsolódik. Rudolf Clusius és Lord Kelvin azonban megfogalmazta a termodinamika második fő tételét, az ún. entrópia törvényt, amely kizárja ilyen örökmozgó (másod fajú perpetuum mobile) lehetőségét, és kimondja, hogy mechanikai energiát csak úgy lehet hőenergiából termelni, ha a hőenergia egy melegebb helyről egy hidegebb hely felé áramlik, és akkor a hőáramlás megcsapolásával a hőenergia egy része mechanikai energiává alakítható. A kérdés lassan filozófiai színezetet kapott, és számos elméleti próbálkozás történt az entrópia törvény cáfolatára, de sikertelenül. Legszellemesebb James Clerk Maxwell modellje, lényege a következő: Képzeljünk el egy gázzal töltött tartályt, amelyet egy fallal kettéválasztunk. A falon van egy kis csapóajtó, amelyet egy démon (az ún. Maxwell démon) kezel, aki figyeli a csapóajtó felé közeledő gázrészecskéket, és úgy nyitogatja-csukogatja a csapóajtót, hogy az egyik térfélben a nagyobb energiájú, a másikban pedig a kisebb energiájú részecskék dúsuljanak fel, miáltal hőmérséklet különbség jön létre a tartály két része között, és lehetővé válik a hőenergia hasznosítása. A sok vitát kiváltott ellentmondást Rolf Landauer ( ) 1961-ben publikált elmélete oldotta fel. Eszerint minden egyes gázrészecske átengedése vagy át nem engedése esetén a Maxwell démonnak egy bit információra van szüksége. Ámde, mivel a memóriája véges, előbb-utóbb törölnie kell ezeket a fölöslegessé vált, értéktelen biteket, márpedig bármilyen adathordozón tárolt egy bit információ törlése legalább k*ln(2) mennyiségű entrópia növekedéssel jár (k = Boltzmann állandó). Mivel pedig a Maxwell démon, és annak memóriája is része a rendszernek, ezért a teljes rendszer entrópiája nem fog csökkenni, és nem sérül az entrópia törvény. És ezzel el is érkeztünk a XX. század egyik nevezetes fizikai-filozófiai problémájához, nevezetesen az információ fizikájához. Az információ ugyanis ugyanolyan szerves része a fizikai világnak, mint az energia és az anyagi tömeg. Ugyanakkor szoros kapcsolat áll fenn egyrészt az entrópia és az információ, másrészt az energia és az entrópia között. Egy rendszer entrópiája nem más, mint a rendszer rendezetlenségének a mértéke. Minél rendezettebb egy rendszer, annál alacsonyabb az entrópia szintje, és annál magasabb az információ tartalma. A rendszer entrópiája arányos a rendszer állapot termodinamikai valószínűségének logaritmusával, a rendszer információ tartalma pedig arányos a rendszer állapot valószínűség reciprokának a logaritmusával. Figyelembe véve a logaritmus függvény matematikai szabályait, ki lehet mondani az entrópia és az információ közötti kapcsolat szabályát: entrópia egyenlő negatív információ, illetve: információ egyenlő negatív entrópia. Másfelől a termodinamikából azt is tudjuk, hogy mind az energia, mind pedig az entrópia ún. extenzív mennyiség, és azt is, hogy ahol energia áramlik, ott entrópia is áramlik. 4
5 Ez a gondolatmenet az alapja Tom Stonier információfizika elméletének, amelyet az 1990-es években publikált. Eszerint ha egy rendszerben a passzív potenciális energia átalakul valamilyen aktív, működő energiává, akkor a rendszer entrópiája növekszik és az információ tartalma csökken. Ebből pedig az következik, hogy a potenciális energia voltaképpen nem más, mint negatív entrópia, azaz információ. És ha a potenciális energiából például hőenergia lesz, akkor voltaképpen információ alakul át energiává. Stonier professzor matematikai levezetéseiből azonban az is kitűnik, hogy az információ és energia átváltási aránya nem fizikai konstans, nem természeti állandó, mivel függ a rendszer hőmérsékletétől is. És akkor felmerülhet egy teológiai-filozófia gondolat a lassan feledésbe merülő emanáció elméletéről, amely szerint Isten úgy teremtette a világot, hogy Plotinosz szerint Isten kisugározta magából. Ez a kisugárzás a Biblia szerint szavakkal, azaz információ formájában történt, úgy, hogy Isten kimondta az akaratát, mire az megvalósult, valahogy így: Legyen világosság, s lőn. János gnosztikus színezetű evangéliumában pedig azt olvashatjuk, hogy Kezdetben volt az IGE,. és azután testet öltött az IGE. Hasonlóval találkozunk a hindu védánta bölcseletben is, amely szerint Brahman úgy teremti (folyamatosan) a dolgokat, hogy belőle kiáramlik a teremtő hang, amely azután tárgyiasul. Az emanáció elméletben tehát arról van szó, hogy modern megfogalmazás szerint a kisugárzott teremtő információ sugárzó energiává, majd a sugárzó energia tárgyiasult anyagi dolgokká alakul át. Lehet, hogy az ősi szakrális szövegek szerzői megsejtettek valamit Stonier és Einstein elméletéből? A XX. század gyökeres fordulatokat hozott számos tudományos területen, így a fizikában, a biológiában, és a pszichológiában. Átalakult a fizikai világképünk amelynek során az objektív fizikai jelenségekkel kapcsolatban megjelent egyfajta szubjektív tényező. Így például Einstein elmélete szerint egy rendszer energiája, tömege, mérete, attól is függhet, hogy a vizsgált rendszer hozzánk képest hogyan mozog a térben. A kvantumelmélet Niels Bohr és Werner Heisenberg által publikált koppenhágai modellje szerint pedig a mikrorészecskék világában a fizikai jelenségek lefolyását azok puszta megfigyelése is befolyásolja. Ezek e felvetések azután számos paradoxonhoz vezettek, mint amilyen a relativitás elmélettel kapcsolatos iker paradoxon, vagy kvantummechanikával kapcsolatos Schrödinger macskája, Wigner barátja és Einsteint egere paradoxonok. Ez utóbbi Einstein és Bohr több évtizedes nyilvános vitája során merült fel, miután Bohr felvetette, hogy amikor senki nem figyeli az anyagi tárgyakat, olyankor az azokat alkotó részecskék valószínűségi hullámok formájában lebegnek a térben, és a megfigyelés hatására billennek át részecske állapotba. Einstein válasza erre az volt, hogy nagyon nehéz elhinni, hogy amikor senki, még egy egér sem nézi a Holdat, olyankor az nincs is ott. Einstein egyébként meg volt arról győződve, hogy a világ teljesen megismerhető, híres mondása ez volt: Isten ravasz, de nem rossz indulatú. Ebben a vonatkozásban Newtonnal értett egyet, aki szerint Isten elegendő nyomot hagyott ahhoz, hogy megfejthető legyen a világ működési elve. Kétségtelen, hogy a XX. század fizikusai behatóan foglalkoztak a tudományukhoz kapcsolódó filozófiai kérdésekkel, és gyakran éppen ez inspirálta őket újabb kreatív gondolatokra. Niels Bohr például egyik levelében így írt Soren Kierkegaard Stádiumok az élet útján című könyvéről: az egyik legelragadóbb dolog, amit valaha is olvastam. Bohr tanulmányozta a keleti filozófiákat is, főleg a kínai taoizmust, olyannyira, hogy amikor 1947-ben Dániában lovagi ranggal tüntették ki, az általa tervezett lovagi címer közepébe a taoista tai-csi szimbólumot helyezte. A XX. század másik nagy előre törése a pszichológia bámulatos fejlődése, amely végül a pszichológiai és fizikai jelenségek közötti kapcsolat felismeréséig jutott el. Miután Sigmund Freud felfedezte, hogy az ember lelki működésének túlnyomó része tudattalanul zajlik, Carl Gustav Jung az elméletet tovább fejlesztve felfedezte a kollektív tudattalan működését, és ennek alapján kidolgozta a szinkronicitás elméletet, amely szerint kölcsönhatás van az emberi tudat és az anyagi világ jelenségei mögött. Munkájában segítette a fizikai Nobel díjas Wolfgang Pauli, akivel közösen írtak könyvet a jelenségről, és annak lehetséges kvantumfizikai hátteréről. Ennek továbbfejlesztése volt azután Robert Anton Wilson agykutató vitatott kvantumpszichológia elmélete is, amely kölcsönhatást feltételez az emberi tudat és a mikrovilágban működő kvantumkáosz között, magyarázatot kínálva többek között a placebo hatásokra, és a parapszichológia körébe sorolt egyes megmagyarázhatatlan jelenségekre. Összefoglalásul megállapítható, hogy a nagy tudósok általában komoly érdeklődést mutattak a filozófia iránt, az igazi nagy filozófusok pedig komoly tájékozottsággal rendelkeztek a tudományok terén. Mindezek alapján megkérdezhetjük, hogy tudomány-e a filozófia. A válasz az, hogy igen is meg nem is. Filozófia és tudomány nem választható el élesen egymástól, közöttük a határ bizonytalan, és azt sem túlzás kijelenteni, hogy egyik a másik nélkül csaknem értelmetlen október 5
Modellek és változásaik a fizikában I.
Modellek és változásaik a fizikában I. Az ókor Kicsik vagyunk, de hódítani akarunk Kis képes relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik, hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében.
IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
TUDOMÁNY: MEGFIGYELÉS ÉS HIT
TUDOMÁNY: MEGFIGYELÉS ÉS HIT Azok az emberek, akik hisznek a tudományban, ezt többnyire nem személyes hitük megnyilvánulásának tartják. Így tekintenek önmagukra, mint akik olyan tény elôtt hódolnak meg,
IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT
Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá
Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old.
Dr. Grandpierre Atilla A kozmikus tudat 1. rész Megjelent: IPM 2015. Június, 10-15. old. Létezik egy kulcs a tudat kozmikus titkához, és mindannyian ezt a kulcsot használjuk, amikor gondolatainkat valóra
Létezik-e Antikrisztus?
Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:
Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam
Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység címe órakeret 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 10 óra 2. Geometria 30 óra 3. Számtan, algebra 32 óra Az
Kozmológia. Ajánlott irodalom. Soós Anna
Ajánlott irodalom 1] Leon Sterling: The Art of Prolog, MIT, 1981. 2] Márkusz Zsuzsanna: Prologban programozni könnyû, Novotrade.1988. 3] Makány György: Programozási nyelvek: Prologika. Mikrológia, 1989.
Fedezd fel Isten tervét: Békesség és élet
Fedezd fel Isten tervét: Békesség és élet Istennek az a szándéka, hogy boldog életünk legyen itt és most. Miért nem ismeri a legtöbb ember ezt az igazi életet? Isten szereti az embereket, és szeret téged.
Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza
Molnár Zoltán A matematika reneszánsza Művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat 1350/1400-1600. (XV-XVI. század) A szó (renaissance) jelentése: újjászületés Visszatérés az antikvitáshoz (ókori
Matematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
Szószék - Úrasztala - Szertartások
Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás
ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS
Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk
KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!
KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.
Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
Névtár. Bruner, Jerome (1915 )
Névtár Arisztotelész (kr.e. 384 322) Ókori görög filozófus, Platón tanítványa volt, majd mestere halála után Nagy Sándor nevelője. Az általa alkotott világkép volt hosszú évszázadokon keresztül a hivatalos
A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.
A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik
Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
Tudományközi beszélgetések
VILÁGOSSÁG 2003/9 10. Tudományrendszer Tudományközi beszélgetések Molekuláris biológia A XXI. század tudományrendszere című nagyprojektje keretében tudományközti beszélgetések sorozatát indította el az
Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016
László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim
- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga
A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga Kiss Zoltán J Azoknak, akik nem tudtak eljönni és azoknak is szeretettel
MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ
MATEMATIKA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a
Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.
vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk
Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *
Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:
Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat)
Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat) 1. Erőhatás és erőtörvény fogalma. Erőtörvények a) Rugalmas erő b) Súrlódási erő Tapadási súrlódási erő Csúszási súrlódási erő Gördülési súrlódási erő c)
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt
AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum
MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten
TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június
TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
Christiaan Huygens. Jövő a múltban
Christiaan Huygens Jövő a múltban VINCENT ICKE CHRISTIAAN HUYGENS Jövő a múltban Budapest, 2007 Hungarian translation Balogh Tamás, Typotex, 2007 Originally published by Historische Uitgeverij as Christiaan
Jézus az ég és a föld Teremtője
1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
Mester Béla: Szabadságunk születése
balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes
Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
Az átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik
A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl
128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett
büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei
2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei
Miért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság
Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február
Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február 1 A TANTERV SZERKEZETE Bevezető Célok és feladatok Fejlesztési célok és kompetenciák Helyes
Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.
Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a
Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről.
Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. A következőkben két könyvre akarom a figyelmet felhívni. Egy pár idézetet bocsátok előre: Amig a fizika a közönséges világon való pepecselésével,
EGYHÁZAK ÉRTÉKEI. Könnyebb lenne, sokkal könnyebb a vallások vagy a kereszténység értékeiről beszélni
Máté-Tóth András EGYHÁZAK ÉRTÉKEI Mottó Hiábavaló hajnal előtt kelnetek, és késnetek a lefekvéssel, akik a fáradság kenyerét eszitek, hiszen ő álmában is megad mindent annak, akit kedvel. (Zsolt 127, 2)
Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása
Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom
Pesti krimi a védői oldalról
Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való
A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt
Van valahol egy rejtett világ. A szépség és elegancia eldugott
Előszó Van valahol egy rejtett világ. A szépség és elegancia eldugott univerzuma, amely ezer szállal kötődik a mindennapi világunkhoz. Ez a matematika világa. És ez legtöbbünknek láthatatlan. Ez a könyv
A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.
2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem
Harmadik országbeli kutatók Magyarországon
DR. ILLÉS SÁNDOR Harmadik országbeli kutatók Magyarországon Gellérné Lukács Éva (szerk.): Harmadik országbeli állampolgár kutatók magyarországi integrációja. (Third-country national researchers integration
A tanítványság és az ima
január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,
Véletlen vagy előre meghatározott
Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon
Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára
Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka
Newton természetfilozófiai
ELŐSZÓ Newton természetfilozófiai írásaihoz Nehezen kezdhetnénk a természetfilozófusok munkáit közreadó köteteinket alkalmasabb szerzővel, mint Isaac Newton. Már sorozatunk címét is úgy nyertük, hogy egyetlen
Az európai időszemlélet változása és értelmezése
MACZÁK NÓRA Az európai időszemlélet változása és értelmezése Toronyórák, karórák, templomharangok szabdalják az éveket hónapokra, a hónapokat napokra, a napokat órákra, az órákat másodpercekre. Az idő
A matematikai logika alapjai
A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya
Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos
Bevezetés Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos élményem eredményeként született. Nem egy olyan személy túlfûtött képzeletének vagy ábrándozásának terméke, aki valami jobb után vágyódik,
REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
A boldogság emlék* A tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el Pécsett, a Pszichológiai Kultúra Hete rendezvényén, 1985 októberében.
Pressing Lajos M A BOLDOGSÁG MINT MISZTÉRIUM A boldogság emlék* élyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1 Arra kértek, hogy a mai estén a boldogságról beszéljek Önöknek. Én azonban nem kívánok arról szólni,
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,
DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG
Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette
Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy
Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.
Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)
138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.
OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség
Számsorozatok Sorozat fogalma, példák sorozatokra, rekurzív sorozatokra, sorozat megadása Számtani sorozat Mértani sorozat Kamatszámítás
12. évfolyam Osztályozó vizsga 2013. augusztus Számsorozatok Sorozat fogalma, példák sorozatokra, rekurzív sorozatokra, sorozat megadása Számtani sorozat Mértani sorozat Kamatszámítás Ismerje a számsorozat
A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján
A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett
MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET 2012-2013 9. OSZTÁLY
MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET 2012-2013 9. OSZTÁLY Heti 4 óra Évi 148 óra Készítette: Ellenőrizte: Literáti Márta matematika tanár.. igazgató 1 / 5 I. Az általános iskolai ismeretek ismétlése 1. óra: Műveletek
Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?
Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek
Dr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉST
A FIZIKAI SZERTÁR Városunkban az 1600-as évek végére nyúlnak vissza az iskolai oktatás kezdetei. A jezsuita rend által 1754-ben emelt gimnáziumi épületünk falai közt, a fizikai szertárban őrizzük a múlt
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
A metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)
S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal
A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.
3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a
Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1.
FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Mintafeladatok 1. A rész Filozófiatörténeti kérdéssor (30 pont) 1. A feladat az antik görög filozófiához kapcsolódik. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy
GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL
1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte
Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.
11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki
DOMSZKY ZOLTÁN. Rendhagyó matek II.
DOMSZKY ZOLTÁN Rendhagyó matek II. Ajánlom ezt a könyvet illetve sorozatot mind közül is legkedvesebb tanáraimnak, Molnár Györgynének, aki korrekt szigorúságával a középiskolában alapozta meg szeretetemet
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában
Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában Az alapvetően látásközpontú európai kultúra meghatározó időszaka a korai újkor. A 17 18. századi gondolkodásban a perspektíva fogalmának
Az aratás és az aratók
12. tanulmány Az aratás és az aratók március 15 21. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36-38; Lukács 15; 24:4-53; János 1:40-46; 4:28-30; Apostolok cselekedeti 1:6-8 Abban dicsőíttetik meg az
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint
Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0813 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 27. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!
SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol