Békés megye helyi jelentőségű védett természeti értékei

Átírás

1 Békés megye helyi jelentőségű védett természeti értékei

2

3 1. Battonya / Tompa-pusztai öreg tölgy Csorvás / Szociális otthon fenyőfája Battonya / Kis-tompai löszpusztarét Csorvás / Sztojanovics-nyárfasor Békés / Bő-foki öreg tölgy Doboz / Kastélypark faállománya Békés / Kettős-Körös-parti fehér nyár és 65. Doboz / Szanazugi fehér nyárfák 117 kocsányos tölgyek Békéscsaba / Árpád sori vadgesztenyefák és 66. Doboz / Vadkörtefa 117 Árpád-ligeti tölgyek Békéscsaba / Bandikafa Dombiratos / Kocsányos tölgyfák Békéscsaba / dr. Becsei Oszkár utcai nyírfasor Füzesgyarmat / Hosszú-erdő védett növényei Békéscsaba / Cimborafa Füzesgyarmat / Tüzefa kocsányos tölgy Békéscsaba / Deák utcai fasorok Gerendás / Fasorok (Fő utcai hársfasor és Petőfi úti tölgyfasor) Békéscsaba / Élővíz-csatorna botoló füzese Gerendás / Római katolikus templom környezetében lévő hársfák Békéscsaba / Élővíz-csatorna két oldala 72. Geszt / Emlékpark 120 Veszelytől Sikonyig Békéscsaba / Fényestanya tölgyfája Gyomaendrőd / Erzsébet-liget Békéscsaba / Gerlai kastélypark Gyomaendrőd / Piramis tölgyek Békéscsaba / Gyóni Géza úti ezüstjuharfasor Gyomaendrőd / Torzsási-holtág szelídgesztenyefái Békéscsaba / Híd-és Vízmű Szakközépiskola 76. Gyomaendrőd / Endrődi Népliget 121 Kollégiumi kertjének fái Békéscsaba / Kinizsi úti japánakácfasor Gyomaendrőd / Hársfasor Békéscsaba / Kórházkert faállománya Gyula / Béke sugárúti vadgesztenyefasor Békéscsaba / Lencsési úti kocsányostölgyfasor 79. Gyula / Bírósági udvar fái Békéscsaba / Nagyréti tanya kocsányos tölgye Gyula / Egykori szivattyútelep kocsányos tölgyei Békéscsaba / Pósteleky-kastély parkja Gyula / József szanatórium Békéscsaba / Széchenyi-liget és izraelita 82. Gyula / Mályvádi erdő idős tölgyfája 123 temető Békéscsaba/ Tölgyfa csárda tölgyfái Gyula / Mályvádi őstölgyes Békéscsaba / Veszelyi csárdai tölgyek Gyula / Népkert értékesebb fái Békéscsaba / I. világháborús hősi temető 85. Gyula / Óvári kastélykert Bélmegyer / Kárászi-kastélypark 86. Gyula / Petőfi tér fái 124 maradványfái Bélmegyer / Idős fehér fűz Gyula / Platánfák Csabacsűd / Közterek faállományai 88. Gyula / Szoborkert platánfája 124 (Alkotmány tér, Templomkert, Községháza tér) Csabacsűd / Sallai úti japánakácfasorok Gyula / Várfürdő, kastélypark faállománya Csabacsűd / Sportpálya és játszótér faállománya Kétegyháza / Kastélypark faállománya Csabacsűd / Parkerdő és játszótér 91. Körösladány / Gulyalegelői ősgyep 126 faállománya Csabacsűd / Útőrház előtti kocsányos tölgyfák Kötegyán / Tarcsai-dűlő kocsányos tölgye Csabaszabadi / Volt Beliczay-kastély parkja Lökösháza / Bréda-majori kastélypark 127

4 33. Csorvás / Almádi-tó parkjának faállománya Medgyesegyháza (Bánkút) / Baross László búzanemesítő sírhelye és a kastélypark Csorvás / Bírótanya jegenyenyárfái Medgyesegyháza / Köztéri park faállománya Csorvás / Brucellatelep faállománya Medgyesegyháza / Szociális otthon parkjának faállománya Csorvás / Diákotthoni idős császárfa Mezőberény / Vasútállomás kocsányos tölgyfái Csorvás / Gubján-forrás menti nádas Mezőberény / Városi liget faállománya Csorvás / Hankó-gyep Mezőhegyes / Belterület idős faegyedei Csorvás / Homokbánya-tó Mezőhegyes / Kocsányos tölgyfák (6-os major) Csorvás / István király utcai fasor Mezőhegyes / Platán és szürke nyár (22-es major) Csorvás / István király utcai vadgesztenyefák Mezőhegyes / Jegenyenyárfasor és kocsányos tölgyfa (29-es major) Csorvás / Károlymajori vadgesztenyefa Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (32-es major) Csorvás / Kondorosi törpe mandulás Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (48-as major) Csorvás / Köztemető fái Mezőhegyes / Ménesudvar fái Csorvás / Mágocs-ér Mezőhegyes / Rajta-erdő idős kocsányos tölgyfája Csorvás / Makkosi kiserdő Okány / Erzsébet királyné fája Csorvás / MÁV-állomás fái Orosháza / Rágyánszki-arborétum Csorvás / Óvoda előtti jegenyenyár Pusztaföldvár / Kistatársánc Csorvás / Ősgyep Szarvas / Anna-liget Csorvás / Petőfi-liget gesztenyefái Szarvas / Békakonty és kígyónyelv élőhelye Csorvás/ Petőfipusztai park Szarvas / Egykori Bolza-kastély és parkja Csorvás / Petőfi utcai platánfák Szarvas / Erzsébet-ligeti rnocsárciprusok Csorvás / Piactér fái Szarvas / Tessedik akácfája Csorvás/ Polgármesteri hivatal fái Szeghalom / Egykori D'Orsay kastélykert Csorvás / Rákóczi utca hársfái Szeghalom / Kórházkerti kocsányos tölgyek Csorvás / Rákóczi u. 68. szám alatti 117. Szeghalom / Kék-tó 136 szelídgesztenyefák Csorvás / Római katolikus temető 118. Tarhos / Kastélypark faállománya 136 faállománya Csorvás / Rudolfmajori kastélypark faállománya Tótkomlós / Községi liget kocsányos tölgyfája Csorvás / Sarkadi-dűlő akácfái Tótkomlós / Törpemandulás Csorvás / Szabadság park faállománya Körös-völgyi Természetvédelmi Terület Csorvás / Szikes-dűlői szórvány nádasok 115

5 1. Battonya / Tompapusztai öreg tölgy Battonya külterületén az egykori Purgly-birtok központját képező kastély és kastélypark emlékét csak egyetlenegy szerencsésen megmenekült tölgyfa és néhány vadgesztenyefa őrzi. Az egyéb értékekből a Kálváriadomb és egy magtárépület maradt meg. A védetté nyilvánított tölgyfa korát 250 évesre becsülik, törzskerülete 580 cm. 2. Battonya / Kis tompai löszpusztarét Battonya-Mezőkovácsházát összekötő út mellett a 8-as km-kőnél a Száraz-ér kanyarulatában található az egykori nagy kiterjedésű Békés-Csanádi löszhátság egy 20 hektáros maradványfoltja. Fennmaradását csak a természetvédelemnek köszönheti. Az egykori tatárjuharos tölgyesekkel és pusztai cserjésekkel előforduló löszpusztagyepek nagy kiterjedésű löszfelszíneket fedtek. Sajnos a társulások gazdag talaját a természetformáló ember nagyon korán feltörte, szántóként és egyéb mezőgazdasági céllal hasznosította. Feltevések szerint az ország területének legalább 7,5 %-át borították egykor löszpusztagyepek, amelyekből sajnos napjainkra zsebkendőnyi foltocskák maradtak. A löszpusztarét zárt gyep, a növények fajgazdagsága és a védett, ritka növényfajok előfordulása jellemzi. A terület növényvilága páratlanul gazdag, mintegy 150 növényfaja ismert. Legjellegzetesebbek: réti ibolya, dárdalevelű csucsóka, csikorka, ugyanitt kora ősszel a lila réti őszirózsa, az árvalányhajas, csenkeszes gyep díszlik. Minden hónapban más és más növényfaj virágzik, márciusban a borzas ibolya, a mezei tyúktaréj, a homoki pimpó, a csattogó szamóca és a pusztai meténg. Áprilisban virít a kónya madártej, a kék atracél, a kakascímer, az osztrák zsálya, a hegyi len és a lila ökörfarkkóró; májusban a sárga nőszirom, a koloncos legyezőfű, a kakukkfű, a hölgymál és a magyar szegfű, legértékesebb növényfaja a macskahere. Júniusban bontja virágait a tejoltó galaj, a fehér gyíkfű, a kosboros veronika és a kis ezerjófű.

6 Nyár végén virít a közönséges borkóró, az imola, a réti peremizs és a kunkorgó árvalányhaj. A terület állatvilága is gazdag. Nevezetessége a ma már nagyon kevés helyen előforduló, fokozottan védett rágcsáló, a földikutya. Előfordul még a fürge gyík, a fácán, és a fürj is (Csató András leírása alapján). A kistompapusztai löszrét tájképi és régészeti értékekben is igen gazdag. Kunhalomra is rátaláltak a kutatók, és ennek kultúrrétege sok izgalmas kérdésre adhat választ az elkövetkező időkben. 3. Békés / Bő foki öreg tölgy Békés-Mezőberényt összekötő 47. számú főközlekedési útról közelíthető meg a Kettős-Körös irányában R. Nagy Sándor tanyája. Itt a tanyaudvarban áll magányosan egy közel 180 éves kocsányos tölgy. Sajnos az elmúlt aszályos évek és a környék vízrendezése nagyon megviselte, ezt jelzi a kezdődő csúcsszáradás is. 4. Békés / Kettős Körös parti fehér nyár és kocsányos tölgyek A Békés-Tarhosi út Kettős-Körös hídjától a folyó jobb oldalán Mezőberény felé körülbelül 3 km-re a gát belső oldalán található ez a messziről is feltűnő, egyedül álló, hatalmas fehér nyár. Kora körülbelül 150 év, törzskerülete 300 cm. A kirándulók és turisták kedvenc pihenőhelye, egyben nagyszerű tájékozódási pont. Érdemes megtekinteni ugyanitt a külső (mentett) oldalon a meliorációs árkok szélén két szép kocsányos tölgyfát, az egyik 80 éves, a másik 120 év körüli.

7 5. Békéscsaba / Árpád sori vadgesztenyefák és az Árpád ligeti tölgyek Vadgesztenyék és szomorúfűz Horse-chestnut trees (Aesculus) anda weeping-willow (Salix alba Fritis ) Az Árpád sor a város egyik jellegzetességének, az Élővíz-csatornának jobb partján helyezkedik el Az Élővíz-csatornát az 1770-es években létesítették. Az akkor kezdett nagyobb arányú építkezésekhez az olcsó víziszállítás lehetőségét teremtették meg egy csatorna létesítésével, mely Gyulaváritól Békéscsabáig tart, illetve onnan Békéshez kanyarodik vissza. Békéscsaba belterületén szép sétányok szegélyezik a csatornapartot, medrét kedves hidak ívelik át. Az Árpád sor az Élővíz-csatornának a Gyulai úttól a Bajza utcáig terjedő szakasza, amelyet mindkét oldalon vadgesztenyefasor szegélyez. A csatornaparton szoborsétányt alakítottak ki, itt helyezték el a város és a megye jeles férfiai, valamint az itt járt kiváló írók, művészek emlékműveit. Itt látható például Áchim András, Munkácsy Mihály, Gyóni Géza, Móricz Zsigmond, Bartók Béla és Kodály Zoltán szobrai, Pátzay Pál, Borsos Miklós és más nagyszerű művészek alkotásai. Az Élővíz-csatorna mentén a ligetet 1912-ben telepítették. Az eredetileg háromszög alakú kertet gesztenyefák szegélyezték. Ezen kívül öreg kocsányos tölgyek, feketefenyők és magyar kőrisek képezik a faállományt. Két részletben, 1920-ban és 1962-ben az Árpád-liget egy részén fürdőt építettek.

8 Az Árpád Gőz- és Strandfürdő nyitott medencéit és fedett gyógyfürdőjét 74 C-os alkálikus hévíz táplálja. A régi strandmedencék körül éves tölgyek, szomorúeperfa, szivarfák, császárfa, vasfa és egy nagyméretű platánfa díszlik. A közel százéves platánfa törzsvastagsága 320 cm. 6. Békéscsaba / Bandikafa Erről a fehér nyárról esett le a kisfiú The little boy fell off this white poplar (Populus alba) A Békéscsabán átfolyó Élővíz-csatorna árterületén - szintén a Nagyréten - található két fehér nyárfa, törzskerületük egyenként 550 cm. Valamikor 3 fehér nyárfa állt itt, sajnos néhány éve az egyik fa elpusztult. Kedvelt kirándulóhely és turistaútvonal a nyárfák környezetét képező árterület. Sajnos a kirándulók a fákon hagyják névjegyüket, a törzseket televésték monogramokkal és szívmotívumokkal. Reméljük mára már idejét múlta ez a népművészet. A hagyomány szerint az elnevezés egy sajnálatos gyerekbalesetre utal, állítólag egy Bandika nevű kisfiú olyan szerencsétlenül esett le az egyik fáról, hogy egész életére nyomorék maradt. 7. Békéscsaba / Dr. Becsei Oszkár utcai nyírfasor

9 A nyírfasor tavasszal a legüdébb The avenue of briches (Betula) is by far the freshest in spring A nyírfasor csak a Deák és Bajza keresztutcákkal határolt szakaszon díszlik. A fák évesek. Sajnos korai öregedés és kiszáradás jelei mutatkoznak egyes példányoknál. Pótlásukról gondoskodni kell. 8. Békéscsaba / Cimborafa Békéscsaba külterületén a Nagyréten, az Élővízcsatorna gátoldalában található az a hatalmas méretű fehér nyárfa, amelynek törzskerülete 730 cm. Becsült kora 150 év. A fa víz felőli oldalán villámcsapás nyomai láthatók. Valamikor nevezetes ünnepek és nagy események idején, így karácsony előtt betlehemezéskor, húsvéti locsolkodás idején vagy aratáskor a munka után itt találkoztak a fiatalok.

10 9. Békéscsaba/ Deák utcai fasorok Csupa napfény a hársfasor The avenue of lime trees (Tilia) is bathing in sunshine A Deák utca mindkét oldalát egészséges, éves kis- és nagylevelű hársfák szegélyezik. A patinás épületekből álló utcasor kellemes hangulatát zömében a hársfasornak köszönheti. A fasor közvetlenül kapcsolódik Békéscsaba egyetlen szoborsétányához, a szintén védett Árpád sorhoz. 10. Békéscsaba / Élővíz csatorna botoló füzese

11 A botoló füzek adják a kosárfonás alapanyagát Osiers (Salix viminalis) provide raw material for basketry Télen is elragadóak a füzek The willows (Salix) are very attractive in winter too A matuzsálemkorú öreg füzek koronáját valamikor minden évben levágták. Rengeteg rőzsét, fűzvesszőt adtak a fák az akkor még vízjárta vidék gátépítéséhez és az ügyes kezek sok hasznos tárgyat fontak a gallyakból. Főleg téli foglalatosság volt. Asztalt, széket, kosarat készítettek hazai és külföldi értékesítésre. Ma már odvasak az öreg törzsek, de olyan vastagok, hogy egy törzsbe 4-5 ember is beleférne. A valamikori sok fűzfából mára csak 35 fa maradt. A fűzfák a sikonyi üdülővel párhuzamos oldalon találhatók. Sikonyt a XIII. században élt Szikond jobbágyról nevezték el, aki fosztogatta a környéket. 11. Békéscsaba / Élővíz csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig

12 A csatorna festői képet nyújt The canal is picturesque A 14 km hosszú mesterséges Élővíz-csatorna Gyulavárinál a Fehér-Körösből ered és Békésig tart, ahol a Kettős-Körösbe torkollik. A csatorna medrét a békéscsabaiak 1770-ben kezdték ásni. Ezzel a nagy munkával 1777-ben a települést bekapcsolták a Körösök vízrendszerébe és terjedelmes mocsarakat csapoltak le. A csatorna lehetővé tette a megindult városi építkezéshez szükséges faanyag olcsóbb, vízi úton történő szállítását Arad és Bihar megyéből. Ez a szállítás kisebb-nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig tartott. A csatornának több neve is van, Nádor-csatornának, Körös-csatornának és Élővíz-csatornának nevezik. Az Élővíz-csatorna mindkét oldalán gazdag a növényvilág. Legértékesebb szakaszok az Árpád sori gesztenyefák, a Degré utcai és Erdélyi sor közötti sétány kocsányos tölgyfái, az Ifjúsági tábortól Veszelyig húzódó erdősáv a kerékpárúttal. Gazdag a terület madárvilága. Az alsó szakaszt a békési zsiliptől Sikonyig 1989-ben kotorták. A faállományt zömében kocsányos tölgy, szürke nyár alkotja, gyakori a kecskefűz és a kőris, külső szélén megjelenik az akác. Cserjeszintje is fajgazdag, kökény, bodza, mogyoró, veresgyűrű, som tenyészik a területen.

13 12. Békéscsaba / Fényestanya tölgyfája A negyvenes években létesült tanya építésekor is idős volt a ma már védett kocsányos tölgy. Békéscsaba II. világháborút követő esztendők főkertészének tanyaudvarát díszítette ez a 150 év körüli hatalmas termetű tölgyfa, amelynek törzskerülete 450 cm. Valószínű a valaha kiterjedt és napjainkra kipusztított ártéri erdők egyik utolsó hírmondója ez a tölgymatuzsálem. 13. Békéscsaba / Gerlai kastélypark A kastély ma iskola és polgármesteri hivatal The country house now houses a school and the town hall

14 Megközelíthető a Békéscsaba-Dobozi útról. A kis lélekszámú község a Wenckheim birtok része volt. Az itteni romantikus stílusú kastélyt Ybl Miklós tervezte. Az egykori kastélyban iskola és a polgármesteri hivatal kapott otthont. A kastély körül megmaradt faegyedek a legjelentősebbek, közöttük legidősebb a belső udvarban álló kocsányos tölgy, törzskerülete 6 m. Van itt egy 100 éves platánfa is. A kápolna felőli oldalon valószínűleg a megye legnagyobb piramis tölgyfája látható. A kastély falu felőli részén vadgesztenyéket, juharokat, nyarakat, a park déli részén kocsányos tölgyet, hársat, vadgesztenyét és egy termetes török mogyorót találunk. Sajnos sem a kastély, sem a park állapota nem kielégítő. 14. Békéscsaba / Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor Békéscsaba belvárosi utcáinak egyik legszebb, legegészségesebb fasora 32 db ezüst juhar fából áll. A fák évesek, feltűnően hatalmas méretűek. Az Észak-Amerikából származó és nálunk az 1800-as évektől telepített fafaj rendkívül gyorsan nő. Zárt állományú telepítése nem ajánlatos. A nyesést jól bírja, ezért főleg utcai sorfaként és parkok díszfájaként ültetik. 15. Békéscsaba / Híd és Vízmű Szakközépiskola kollégiumi kertjének fái Az épületet feltehetően 1850-ben építette Steiner Jakab, Munkácsy Mihály nagynénjének férje, amelyet később az Omaszta-család vásárolt meg. A kert legidősebb fái valószínű egykorúak a kúriával, a két 200 és 240 cm-es törzsvastagságú török mogyoró, kocsányos tölgy, hársfa, két 150 és 100 cm törzskerületű páfrányfenyő és egy 335 cm törzskerületű

15 platánfa. A park egyik színfoltja egy később telepített, ma már hatalmas méretekkel rendelkező mocsári ciprus. Több cserje, így például tiszafa, kúszó boróka és tujafélék gazdagítják a kert növényállományát. A területében mintegy fél hektárra zsugorodott park jól látható a gyulai útról. Az épületben ma a Munkácsy Múzeum állandó régészeti kiállítását helyezték el. 16. Békéscsaba / Kinizsi úti japánakácfasor A fák jól viselik a szennyezett városi levegőt These trees tolerate air pollution Az utca mindkét oldalát körülbelül darabból álló japánakácsor szegélyezi. A fák egészségesek, jól tűrik a városi levegőt. Az eddig végzett vizsgálatok szerint a japánakác elviseli a városi szennyezettebb levegőt, a várostűrő fafajokhoz tartozik.

16 17. Békéscsaba / Kórházkert faállománya A kocsányos tölgyek alatt könnyebb a gyógyulás Convalescence is faster under the roburs (Quercus robor) Több mint 40, főleg kocsányos tölgyből, nagylevelű hársból, juharból, vadgesztenyéből áll a kert faállománya. A legöregebb kocsányos tölgyek évesek, törzsvastagságuk cm. Újabban lucfenyőt és több cserjét, így aranyesőt, kányabangitát, gyöngyvesszőt, fagyalt telepítettek. 18. Békéscsaba / Lencsési úti kocsányostölgy fasor

17 Békéscsaba egyik legszebb természeti értéke ez a fasor, mely az egykori öntözött rét szélét jelezte és amelynek nagy része mára már lakótelep. A 100 év körüli fasorból csak 31 faegyed maradt. A legnagyobb példány törzskörmérete 570 cm. Nagyon sok fa beteg, a közeli építkezés, a csatornázás és a betonozás okozta gyökérkárosítások, valamint a vízháztartásegyensúly káros változása miatt. 19. Békéscsaba / Nagyrétitanya kocsányos tölgye A magántulajdonban lévő tanyaudvaron egy körülbelül 150 éves, 400 cm törzskerületű hatalmas koronájú kocsányos tölgyfa áll. A hatalmas tölgyfa mellett szinte eltörpül a régi tanyaépület. 20. Békéscsaba / Pósteleky kastély parkja

18 Romantikus hangulat a kastély romjaival Romantis atmosphere with the ruins of the country house Békéscsaba-Gyulát összekötő 44. számú főközlekedési útról lehet megközelíteni a védett területet. Az között neobarokk stílusban épített Wenckheim kastély ma romhalmaz. Csak a falak egy része és az egykori épület alatti pincerendszer maradt meg után a környék lakói széthordták az épületet, így csak rendkívül élénk fantáziával lehet következtetni az egykori ragyogó épületre és méltó környezetére. (A kastélyt Siedek Viktor tervezte.) Az eredeti park a dendrológiai tájképi kertek sorába tartozott. Az elhanyagolt 10 hektáros park növényállománya még ma is értékes. Az ültetési anyag a környék uradalmaiból (Gerla, Doboz, Kígyós, Csorvás, Farkas, Gyula) származik. A kert kiemelkedő dísze volt a 30-as évek elején létesített rózsakert, amelyet mintegy 600 rózsafaj töve díszített. A hátsó kertben artézi kút vizével táplált csónakázótavat alakítottak ki. A megmaradt fák évesek, közülük említést érdemlő fafajok a vérbükk, a tulipánfa, a kocsányos tölgy, a vadgesztenye, az ezüst hárs, a platán, a török mogyoró, a jegenyefenyő, a lucfenyő, a tiszafa, a tuja. Az egykori parksétányokat szegélyező puszpángok is felismerhetők. Lágy szárú növények közül foltokban odvas keltikét és erdei ibolyát találunk. A park kedvelt kirándulóhely, főleg Békéscsaba, Gyula, Békés és a környező kisebb települések lakói látogatják.

19 21. Békéscsaba / Széchenyi liget és izraelita temető A liget első fáit még a múlt században ültették The first trees of the grove were planted in the last century Az izraelita temető sírköveit befutotta a borostyán The tomstones of the Jewish cemetery are covered with ivy (Hedera) Békéscsaba első közparkja melyet az egykori temető helyén alakítottak ki - a városi mulatóerdőcske 1850-ben létesült. Elnevezéséről 1860-ban a képviselő testület határozata döntött. A parkosítási tervet Sztraka Ernő városi mérnök készítette, a kivitelezési munkához 1876-ban Felbner Imre műkertész irányításával kezdtek. Ekkor építettek egy kisebb üvegházat és a kertészlakást is. A ligetben ma is található idős fák jelentős részét Lischka Lipót városi főkertész irányításával telepítették. Lischka negyven éven át volt a város főkertésze. A kor divatjának megfelelően 1896-ban a Sörkert bal oldalán favázas nyitott kerti pavilont építettek. Előtte virágágyást és szép vonalvezetésű utat alakítottak ki. Amikor zenekar játszott a pavilonban, itt sétált, korzózott a város ráérő lakossága. A század elejére kialakult liget meghitt hangulatot árasztó, kedvelt és látogatott park volt. A ligetben található az évi kolerajárvány áldozatainak obeliszkje. Felirata tudtul adja: Kétezer ember nyugszik itt az emlék tövében, akinek az epe mirigy dühösködő mérgében öt hetek lefolyta alatt kedveseiktől el ragadt. A park mai fái közül az idős kocsányos tölgyek a legjelentősebbek, a legvastagabb fa törzskerülete 510 cm. Néhány öreg, szép formájú japánakác, narancseper, vadgesztenyék, lepényfák, páfrányfenyők,

20 valamint a sörkert és az üvegházak közötti szép idős, 170 cm törzsvastagságú tiszafa díszíti a parkot. Egy város kultúráját és történetét jól tükrözik a temetők. A temetők mindenkori állapota pedig azt jelzi, hogy az utódok tisztelik-e, emlékeznek-e elődeikre. Széchenyi szerint csak a múlt megbecsülésével építhető a jövő. Az izraelita temetőt valamikor régen a Széchenyi-liget gyepes részeiből választották le. A temető szép éves példányokból álló vadgesztenyefasora védelem alatt áll. 22. Békéscsaba / Tölgyfa csárda tölgyfái Békéscsabáról Szarvas felé a telekgerendási útelágazásnál még ma is működik a Tölgyfa csárda eredeti búboskemencével és mestergerendával. Mellette a két kb. 150 éves kocsányos tölgyfa és akácfa védett. 23. Békéscsaba / Veszelyi csárdai tölgyek A területet és a csárdát a középkori Vesze faluról nevezték el, bár egyesek Vesszősnek is említik, mert az itt termett fűzvessző fontos alapanyaga volt az egyik legjelentősebb házi foglalatoskodásnak, a kosárkötésnek. A valamikor 11 db-ból álló kocsányos tölgyfacsoportot 1989-ben védetté nyilvánították. Ekkor már csak 9 db-ból állt, ma pedig csupán 2 db őrzi az egykori facsoport emlékét. A hiányzókból hét törzset 1994 őszén a Békéscsaba-Gyula főközlekedési út négysávosításakor vágták ki. A tölgyfák életkora 150 év körüli.

21 24. Békéscsaba / I. világháborús hősi temető 1916-ban, a hadikórház javaslatára határozta el Békéscsaba város képviselő-testülete a hősi temető kialakítását. Itt a Békéscsabán elhunyt sebesült katonákat és a harctéren elesett, de hazahozatott hősöknek kívántak különleges tiszteletadással gondoskodni végső nyughelyükről. A mintaszerűen gondozott hősi temető botanikai értékei: szomorú japánakác, erdeifenyő, feketefenyő, ezüstfenyő, tiszafa, vadgesztenyesor. A temető különlegessége egyben feltételezhetően országos ritkaság - a talapzaton álló zászlótartó honvédet ábrázoló 5-6 m magas szobor, mely téglából készült. 25. Bélmegyer / Kárászi kastélypark maradványfái Mohás őstölgy A moss-covered oak (Quercus)

22 Bélmegyer külterületén, az erdőben építtetett a szeghalmi Kárász-család egy vadászkastélyt. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Egészségesek és jól fejlettek a japánakácok, a török mogyoró, a vörös tölgy, a piramistölgy, a vadgesztenye és a szilfák. Van egy nagyméretű simafenyő, egy 80 éves feketefenyőcsoport, a lucfenyők 100 év körüliek és idősek a tiszafák is. A kastélyhoz vezető utat éves kocsányos tölgyfasor kíséri. Jelenleg a Hidasháti Állami Gazdaság vadászkastélya. 26. Bélmegyer / Idős fehér fűz A Bélmegyerre vezető út jobb oldalán a települést jelző táblához közel található egy fehér fűzfa. A matuzsálem korú fát 200 évre becsülik, törzskerülete 6 m. Ez a megye legöregebb fája. 27. Csabacsűd / Közterek faállományai (Alkotmány tér, Templomkert, Községháza tér)

23 A templomkert nyírt sövénye The trimmed hedgeof the church garden A főleg japánakácból telepített parkban fiatal kocsányos tölgy, nagylevelű hársfa, szürke nyár, akác stb. található. A három terület több mint 1 hektár, nagyon ápolt és gondozott. 28. Csabacsűd / Sallai utcai japánakácfasorok Az utca mindkét oldalát 40 éves japánakácsor szegélyezi. Érdekessége, hogy a főutca felől a Sallai utca bal oldalán szomorú japánakácból alakították ki a fasort. A szomorú japánakácok jelenlétének története van. A magasfeszültségű vezeték elhelyezésekor a fasort biztonsági okokból ki kellett volna vágni. Megmenekülésüket egy leleményes kertész zsenialitásának köszönhetik. Ötlete az volt, hogy 3 m magasan levágták a koronát és szomorú változattal oltották be.

24 29. Csabacsűd / Sportpálya és játszótér faállománya A sportpályát körülvevő szürkenyárfasor és a ligetszerűen elhelyezkedő játszótérre telepített kocsányos tölgy, nagylevelű hárs és szürke nyárfák kellemes színfoltot, hangulatot jelentenek. A környékbeli lakók szívesen töltik itt szabadidejüket gyermekeikkel együtt. 30. Csabacsűd / Parkerdő és játszótér faállománya Parkerdőnek nevezik, de valójában köztéri park a Petőfi és a József utca sarkán, ahol a gyerekjátszótér kialakítására is gondolt a tervező. A középkorú faállomány zömmel kocsányos tölgyből, nagylevelű hársból és szürke nyárból áll. Kedvelt pihenőhely. 31. Csabacsűd / Útőrház előtti kocsányos tölgyfák

25 A kocsányos tölgyek jelzik az útőrházat Roburs (Quercus robur) mark the place of the road-surveyor s box A 44-es főútvonal melletti régi útőrház előtt négy éves, cm-es törzskerületű védett kocsányos tölgyfa található. 32. Csabaszabadi / Volt Beliczay kastély parkja A kastély hasznosításra vár The country house is waiting to be utilized

26 A klasszicista építészeti stílus értékes megyei emléke a Beliczay-kastély. A kastély egy 500 holdas, több külső majorsággal rendelkező birtok része volt, melyet az 1900-as évek elején építettek. A Békéscsaba-Csanádapácai út és a kastély között 300 m hosszú, téglával kirakott, bejáróutat létesítettek, két oldalát fasor szegélyezte. A kastélyhoz tartozó tűztornyos lovardát és az egykori cselédházakat is lebontották. A régi kerítés és a kovácsolt vasból készített kapu is eltűnt, a bejáratot csak egy útszéli kereszt jelzi. A kastélyban előbb az állami gazdaság, majd a Csabaszabadi Mgtsz irodái voltak. Az 500 lelkes település 1994-től önálló falu lett. Terveik között szerepel a kastély megmentése és hasznosítása. A kastély mögött még megtalálható a jelenleg is üzemképes fürdőmedence. A park területe az egykori 9 hektárról mára 2 hektárra zsugorodott. Ez a csökkent terület került védelem alá. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, bár az egykori értékes faállományból még szép és értékes tanúfák maradtak fenn. Az egykori parktervező a meglévő erdő faállományához kapcsolta a tájképi stílusban komponált kastélyparkot. Különlegesség a nyugati tujának egy szomorú változata, amely a megyében egyedül csak itt található. Árnyékában mindig szívesen pihent a Beliczay-család. Szépek az évszázados kocsányos tölgyfák, a hatalmas méretű erdeifenyő, a feltűnően szép alakú vadgesztenyefák, de van hársfa, juharfa, 100 évnél idősebb akácfa és ebben a környezetben különlegességet jelent a narancseperfa előfordulása is. 33. Csorvás / Almádi tó parkjának faállománya A Csorvás-Nagyszénási határban kicsit nehezen található meg a terület. Egy Almádi nevű család birtokához tartozott ez a ma szántóföld közepén található m 2 -es parkmaradvány. Ezt a feltevést támasztja alá a faállomány közepében elhelyezkedő és épségben megmaradt nagy fürdőmedence is. A faállományban legtöbb a szürke nyár, de vannak fiatal kocsányos tölgyfák, mezei szilfák és különböző cserjefélék is.

27 34. Csorvás / Bírótanya jegenyenyárfái Csorvás szélén, magántulajdonú tanya bejárójának kétoldalán 9 egészséges jegenyenyár áll. Koruk év, törzskerületük cm. 35. Csorvás / Brucellatelep faállománya Régi földbirtokosi kúria valamikori hangulatosan kialakított kertjében még ma is megtalálható 2 török mogyoró, 7 piramistölgy, 1 vérbükk, 4 hárs, 1 platán, 1 kocsányos tölgy, 1 jegenyenyár, 3 vadgesztenye, 2 akác. A fák zöme egészséges, életkoruk év között változik. A terület elnevezésének eredete nem pontosan tisztázott. Valószínűnek tartják, hogy egy betegség elferdített megnevezésével van összefüggésben. A háziállatoknak és embereknek ugyanis a Brucella abortus baktériumokkal történt fertőzése súlyos betegséget jelentett. Szarvasmarháknál és sertéseknél elvetélést, heregyulladást okoz. Ritkábban jelentkezett emberi betegségként, ekkor a hullámzó láznak nevezett betegséget idézte elő. Az ötvenes és hatvanas évek elején nagyon gyakori állatbetegség volt. Lehet, hogy ez a telep a beteg állatok gyűjtőhelye volt, egyesek úgy tudják, hogy a betegségre rezisztens állatfajokat tartották itt.

28 36. Csorvás / Diákotthoni idős császárfa Ritkaság Békés megyében, de országosan sem tartozik a túl gyakran előforduló fafajok közé. Hazája Japán. A múlt században került Európába, ahol főleg meleg, védett fekvésben díszfaként ültetik. Az idősebbek úgy emlékeznek, hogy 1912 körül több császárfát ültettek, de fagyérzékenységük miatt nem maradtak meg. Úgy tűnik, hogy ez a példány a Diákotthon udvarán megfelelő védett helyre került. Rendkívül dekoratív, halványlila virága lombfakadás előtt nyílik. 37. Csorvás / Gubján forrás menti nádas A település végén, Orosháza irányában az utolsó ház után balra található a Maros egyik fattyúágának mélyedése, amelynek nádtermése évről évre igen gazdag. A nádat nem aratják le minden évben. 38. Csorvás / Hankó gyep

29 A homoki gyepek növényfajai találhatók itt The speciesof the arenisolous meadow live here Csorvás és Békéscsaba között a 47. számú közlekedési út jobb oldalán a régi tanyacsárda előtt található egy 500 m 2 -es szabálytalan gyepterület. Az előforduló növényfajok indokolják a védettséget. 39. Csorvás / Homokbánya tó A település végén az Orosházára vezető útról egy jobb oldali dűlőúton közelíthető meg az egykori homokbánya helyén kialakult tó. Jelenleg horgászati célokra hasznosítják. Az egykori termelő nem végzett sem tájrendezést, sem rekultivációt, így a természetes beerdősülés alakítja a felszín arculatát. A humuszrétegből kialakított halmok, humuszhányók érdekesen törik meg a sík alföldi tájat. Az elhagyott homokbánya helyén vizes élőhely alakult ki A wet habitat developed in the given up quarry

30 40. Csorvás / István király utcai fasor Az István király utcát és folytatását az iskoláig különböző fafajokból ültetett fasor szegélyezi. A fasor egyedeinek felmérése még várat magára. 41. Csorvás / István király utcai vadgesztenyefák A két templomtorony a vadgesztenyék fölé nyúlik The two towers of the church are tallen thanthe horsechestnut trees (Aesculus) A községi park belső szélén, a két templom és a parókia előtt szegélyfasorként ültették a vadgesztenyéket.

31 42. Csorvás / Károlymajori vadgesztenyefa Ritka az ennyire szabályos vadgesztenyefa Such a symmetrical horse-chestnut tree (aesculus) is really rare Megközelítése a Csorvás-Orosházi útról a Rudolfmajoron átvezető kövesútról lehetséges. Gróf Wenckheim Károly egykori kastélyparkjából és az ahhoz tartozó épületekből egy hatalmas vadgesztenyefa, két magtárépület és az 1926-ban elhunyt gróf síremléke maradt meg. A kastélyt lerombolták, a vadgesztenye kivételével az összes fát kivágták a parkban. A megmaradt kétemeletes magtárépület műemlék jellegű. A még megmaradt erdő sarkában a sírhely egy kerítéssel övezett kőtömb tetején lévő 2 m magas feketemárvány kereszt. 43. Csorvás / Kondorosi törpe mandulás A törpe mandula tavaszi virágzásban An almond (Amydgdalus nana) in full blossom A Csorvás-Kondorosi határút akácfa sorában található ez a legfeljebb 1 m-re megnövő cserjeféle, amely kora tavasszal virágzik. Virága szép rózsaszínű. A tatárjuharos lösztölgyesek és a sziki tölgyesek jellemző növényfaja.

32 44. Csorvás / Köztemető fái A fiatal erdő még nem teszi ligetté a temetőt The young forest does not yet turn the cementery into a grove A faállomány fiatal, éves, főleg vadgesztenye, platán és nyírfasorokat helyeztek védelem alá. 45. Csorvás / Mágocs ér A nádas szinte összeolvad a tájjal The reeds (Phragmites) almost blend with their surroundings

33 Valamikor a Hajdúságból kanyargott itt egészen a Marosig a Hajdú-ér az Ottlakaicsatornával. Az aszályos években is van benne víz, ennek köszönhető a gazdag nádtermés. Évtizedekkel ezelőtt még nagy kiterjedésű gyepes sáv szegélyezte, azóta ezek a részek már szántott területek. 46. Csorvás / Makkosi kis erdő A Csorvást és Orosházát összekötő vasút mellett a Gerendás felőli oldalon a vasúti töltés kubikgödrében található egy viszonylag kicsi és fiatal erdősáv, amely 150 m hosszú és m széles. A környékbeliek csak makkos kiserdőnek emlegetik ezt a főleg kocsányos tölgyekből telepített erdősávot. Tájképileg is meghatározó, de a fészkelő madarak, a kisemlősök és egyéb állatfajok számára is fontos, mert számukra megfelelő életfeltételt teremt. 47. Csorvás / MÁV állomás fái Idős vadgesztenye és japánakác sorfák állnak védelem alatt. Életkoruk év. Valószínű, a japánakácok jobban bírják majd a közlekedés okozta állandó szennyeződést.

34 48. Csorvás / Óvoda előtti jegenyenyár A község főutcáján a 3. számú Óvoda előtt áll ez a körülbelül 70 éves, egészséges 250 cm-es törzskerületű jegenyenyár. 49. Csorvás / Ősgyep Csorvás-Orosháza között a vasúttal párhuzamosan 10 m-es szélességben húzódik a védett löszpusztai gyep. Ennyi maradt abból a hatalmas pusztából, amelyen a múlt század közepén még a gyulai pásztorok legeltettek. A növénytársulásban fellelhető növényfajok a postglacialis mogyoró fázisban jutottak be a Kárpát-medencébe. Közöttük az egyik legritkább növényfaj, az erdélyi hérics is előfordul ezen a területen. Sajnos a vasút közelsége miatt a dízelesítés előtti időkben többször volt tűzeset, ez az eredeti vegetáció növényfajaiban kárt okozott és segítette az olyan igénytelenebb cserje- és növényfajok elterjedését, mint például a vadrózsa. 50. Csorvás / Petőfi liget gesztenyefái A település belterületén található ez a mintegy félhektárnyi liget. Kissé sűrű állású középkorú vadgesztenyefák találhatók a területen, melynek szélén cserjefélék és gazdag aljnövényzet díszlik.

35 A páfrányok jól érzik magukat a gesztenyék alatt Ferns thrive under the horse-chestnust trees (Aesculus) 51. Csorvás / Petőfipusztai park Wenckheim Sándor birtokához tartozott ez a park, amelybe két kastélyt tervezett a tulajdonos. A régebbi, úgynevezett kiskastély ma is áll, de az úgynevezett nagykastélynak szánt épület nem készült el, mert befejezetlenül 1973-ban felrobbantották. Az egykori park területe ma 10 hektárra zsugorodott. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, de az értő szemek ma is felfedezik az értékes faegyedeket. Nagyon szépek a kocsányos tölgyek, a gyertyánok, a bükkök, a vadgesztenyék, a bejáratnál lévő vadgesztenyefasor és a piramistölgycsoport. A park épített díszítő elemei közül felismerhető a kiszáradt tómeder és annak szegélye, sőt a szökőkút is.

36 52. Csorvás / Petőfi utcai platánfák Az 50 év körüli platánfák szép utcai fasorként díszítik a Petőfi utcát. Árnyékukkal kellemes hűst adnak a nyári nagy melegben. 53. Csorvás / Piactér fái A piac területén fasorként és elszórtan elültetett fafajok, zömmel platánfák, az eladók és portékáik védelmére, a nagy hőség elleni védekezést szolgálják. Tavasztól őszig kellemessé teszik a vásárlást a vevőknek. 54. Csorvás / Polgármesteri hivatal fái

37 Szép hársak, vadgesztenyék együttese Lindens (Tilia) and horse-chestnust trees (Aesculus) are really nice together A községháza szárazbejáróján jutunk az udvarba, amelyet díszít és nyáron kellemesen árnyékol a db, 80 év körüli nagy- és kislevelű hárs, valamint a vadgesztenyefák. A szárazbejáró elnevezés olyan kapualjat jelent, mely a kaputól az udvarra vezető tágas, kocsibehajtásra alkalmas, sokszor boltozott folyosó. 55. Csorvás / Rákóczi utca hársfái A éves fákból álló fasor az út mindkét oldalát díszíti. Az aránylag fiatal fák egészségesek és még sokáig gazdagítják az utca képét.

38 56. Csorvás / Rákóczi út 68. szám alatti szelídgesztenyefák A Rákóczi út 68. számú ház kertjében 60 éves, bőtermő, szépen fejlett, az Alföldön ritka 3 szelídgesztenyefa díszlik. Nemcsak termése és fája értékes, de bőséges, könnyen bomló lombjával javítja a talajt is. 57. Csorvás / Római katolikus temető faállománya Békés nyugalmat árasztanak a éves temetőutakat szegélyező vadgesztenyefasorok. Védett növényként tartják számon. 58. Csorvás / Rudolfmajori kastélypark faállománya A fák mögött tűnik fel a major épülete The farmhouse emerges behind the trees

39 Csorvás után az orosházi útról jobbra egy nyárfasorral szegélyezett, 3 km-es betonúton lehet megközelíteni. A bekötőutat 1947-ig több mint száz luc és erdeifenyő szegélyezte. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Rudolf volt. A park eredeti területe mára 4 hektárra csökkent. A növényállomány viszonylag gazdag, 18 lombos, 4 cserjefaj és 3 örökzöld faj díszlik a területen. Említést érdemlő fafajok a piros virágú vadgesztenye és a kocsányos tölgy. 59. Csorvás / Sarkadi dűlő akácfái Az akácfák csoportja megtöri az alföldi tájat A group of robinias (Robinia) breaks the typical landscape of the plains Az erdőben szegény Alföldön feltétlenül biztosítani kell a meglévő faállományok, kisebb facsoportok védelmét, fenntartását. Így a Sarkadi-dűlőben tenyésző akácfák is oltalomra méltók. Bár az akác nem őshonos fafaj, jelentősége nem elhanyagolható. A nagyon fényigényes, fagy érzékeny, közepesen szárazságtűrő, gyorsan növő, kiváló mézelő fafaj, faipari jelentősége is fontos. Kedvelt mezőgazdasági szerfa, bányafának és vezetékoszlopnak is keresik, nyersen is jó tűzifa. A méhészek kedvelik, fontos exportcikk az akácméz. Virágzásakor bódító illatot áraszt.

40 60. Csorvás / Szabadság park faállománya A fák alatt árulták termékeiket régen a kofák Market-women used to sell their produces under these trees A harmincas évek elején itt tartották a heti piacot és havonta a vásárokat. Mindkettő fontos eseményt jelentett a kistelepülés és a környező tanyavilág számára. A negyvenes években a valamikori piac- és vásártér egy részén parkot alakítottak ki. A legidősebbek a régi vásártér eladóit és portékáit árnyaló faállományból megmaradt nagylevelű hársfák, de ültettek ide piramis tölgyet, szürke nyarat, kőrist is.

41 61. Csorvás / Szikes dűlői szórvány nádasok A régi vízivilág hajdani mélyedéseiben itt-ott még előjönnek a nádasfoltok. Sajnos az egyre gyakoribb aszályos évek hatására több ilyen nádasfoltnak nyoma veszett. A Csárda-dűlő elnevezés azt igazolja, hogy az itteni mélyebb részeken még ma is több csárda található. Ilyen például a régi kondorosi út mellett a Berneczky csárda. 62. Csorvás / Szociális otthon fenyőfája Az évszázados erdeifenyő The century-old Scotch fir (Pinus sylvesteris) A főutcán, a polgármesteri iroda mellett a szociális otthon udvarán áll egy 100 év körüli erdeifenyő. A famatuzsálemet védetté nyilvánították. Imponáló méretei: magassága körülbelül 15 m, törzskerülete 150 cm.

42 63. Csorvás / Sztojanovics nyárfasor A nemesnyárasból telepített fasor nevét egy Sztojanovics nevű földbirtokosról kapta. Sajnos a nyár idős korában törékennyé válik. 64. Doboz / Kastélypark faállománya A kápolna és a mauzóleum szinte megbújik a hatalmas fák alatt The chapel and the mausoleum hide under the huge trees Doboz a Sebes- és Kettős-Körös által alkotott úgynevezett Kis-Sárréten fekszik. Ősi magyar falu. A község belterületén a régi Fekete-Körös (ma holtág) ölelésében félszigetként terül el a 6 hektáros Wenckheim-kastélypark. A kastélyt a XVIII. században az Almássyak építtették, eredeti stílusjegyeit a többszöri

43 átépítés teljesen megváltoztatta. A kastély melléképületeit Ybl Miklós tervezte, ezek a mai napig is használatban vannak. A park nagy nevezetessége Nikolaus Siedek bécsi építész tervei alapján épített neoromán kápolna és a Wenckheim-mauzóleum. A park kialakításával kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezünk. Valószínű a múlt században a kastély átépítésével egyidejűleg történt. A tervező tájképi parkot komponált az eredeti faállomány, főleg tölgyfák felhasználásával. A park nagy ligetnek tűnik, amelyben a tisztások és facsoportok váltakozása kellemes harmóniát teremt. Faállománya napjainkra nagyon megritkult, az elmúlt aszályos évek hatására sok fa kiszáradt, a megmaradt idős fáknál sajnos a csúcsszáradás jelei mutatkoznak. Az eredeti faállományt jelentő kocsányos tölgyfákon kívül hárs, platán, vadgesztenye, ostorfa, páfrányfenyő és fehér nyár csoport, valamint remek erdei- és feketefenyő példányok díszlenek a parkban. Sok a kökény, a vadrózsa és a gyöngyvessző cserje. 65. Doboz / Szanazugi fehér nyárak A szanazugi rész Dobozon át közelíthető meg. A vízrendezések során a Fekete-Köröst is szabályozták, medrét megrövidítették. A Szanazugon áthaladó régi mederben - mely ma holtág - található elszórtan a védett 10 fehér nyár. A Fekete-Körös régi medervonalát Dobozig erdő fogja közre, de az állományból kimagasló nyárfák magukra vonják a figyelmet, könnyen megtalálhatók. Szanazug ez az érdekes név egy valamikor létezett falu, a törökök által elpusztított település, Szana nevét őrzi azzal, hogy a folyamszabályozásnál itt jelölték ki a Fehér- és Fekete-Körös összefolyását. Itt Szanazugnál alakult ki a környék egyik legkedveltebb üdülőterülete, fürdési és sportolási lehetőségekkel.

44 Ha felnézünk a nyárfára Looking up at the poplar (Populus) 66. Doboz / Vadkörtefa Dobozról Békéscsaba felé a 4239 úton a Kettős-Körös 1983-ban átadott új hídja után 1 km-re az út jobb oldalán található (balra a Marói-erdő van). A vadkörtefa korát 170 évre becsülik, törzskerülete körülbelül 200 cm. Földig ágas példánya lomb nélküli állapotban érdekes, tavaszi virágzás idején tündérmesébe illő látványt nyújt.

45 67. Dombiratos / Kocsányos tölgyfák A három tölgy lombhullás után The tree oaks (Quercus) after the leaves have fallen A három tölgyfa egyidős, körülbelül 120 évesek. Már messziről feltűnnek hatalmas lombkoronájukkal és figyelemreméltó méreteikkel uralják a tájat. A jó állapotban levő fák védelméről folyamatosan gondoskodnak. 68. Füzesgyarmat / Hosszú erdő védett növényei Szeghalom-Füzesgyarmati összekötő főútvonaltól jobbra a Csíkéri-legelőn át érhető el a Hosszú-erdő, mely közvetlenül a Berettyó előtt, illetve azzal párhuzamosan a folyó bal oldalán terül el. A 350 hektáros erdő védett része a belső Csíkéri-legelőtől a volt erdészházig terjedő, körülbelül 3 ha-os terület. Az erdőtelepítést között kezdték és több ütemben 1980-ig tartott. Az első telepítésnél között kocsányos tölgy csemetéket ültettek. Elegyfaként fekete diót, hársat, nyírt és magas kőrist, erdei- és feketefenyőt alkalmaztak. Az első erdősítési ütemet a birtokos Blankenstein-család irányította. Az ültetések zöme az ötvenes évekre esett, a nyolcvanas években a befejező munkákra került sor. A teljes erdőterület 350 hektár, ebből 3 hektár a védett. A terület figyelemreméltó lágy szárú növényfajai: fehér és kardos madársisak, békakonty,

46 pajzsikafélék, hölgypáfrány, erdei deréce, különböző moszatok stb. A gombaszedők számára valóságos gombaeldorádó az erdő, itt több mint 12 fajból lehet válogatni; megterem például az erdei csiperke, karcsú őzlábgomba, óriáspöfeteg, kerti tintagomba. Ezen a 350 hektáros erdőterületen a Munkácsy Múzeum munkatársai 10 éve figyelik a védett lágy szárú növényfajok állományát, annak esetleges változásait. 69. Füzesgyarmat / Tüzefa kocsányos tölgy A tüzesfa The so-called fiery tree A Füzesgyarmat-bucsai úttól jobbra dűlőúton lehet megközelíteni a már messziről is jól látható magányos idős kocsányos tölgyet, melyet a környék lakói tüzefának, tüzesfának ismernek. Ez az elnevezés emlékeztet arra, hogy a határ kiemelkedő pontjába, ebbe a méretes fába a villám nemegyszer belecsapott, így maradt rajta ez az elnevezés. 70. Gerendás / Fasorok (Fő utcai hársfasor és Petőfi úti tölgyfasor) A tölgyfasor meghatározza az utcaképet The avenue of oaks (Quercus) determines the look of the street

47 A főutcát végig mindkét oldalon hársfasor díszíti. Koruk átlagosan 60 év. A fasor utolsó alapos rendbetétele - elhalt ágak és egyedek eltávolítása stb ben volt. A Petőfi úti tölgyfasor 40 éves, jól fejlett egyedekből áll. A fasor csaknem 100 m hosszú. Egy hatalmas hárs Gerendáson A huge lime tree (Tilia) in Gerendás 71. Gerendás / Római katolikus templom környezetében lévő hársfák Gerendás valamikor Békéscsabához tartozott, 1924-től önálló község. A kis település egyik legöregebb fája egy hársfa a templomkertben található. A templomkert előtti hársfasor éves.

48 72. Geszt / Emlékpark Az Emlékpark kultúrtörténeti emlékeket őriz The records of cultural history can be found in the Memorial Park Közvetlenül a magyar-román határ közelében található Geszt, mely a Tisza-család hatalmas uradalmának központja volt. A református parókia kertjében kialakított Történelmi Emlékpark a település történelmi, kultúrtörténeti emlékeinek és a Gesztről származó nevezetes személyiségeknek kíván emléket állítani. Az emlékpark teljes területét füvesítették, az eredetileg is itt díszlő idős fák mellé értékes örökzöldeket ültettek. A Tisza-család tiszteletére emlékkövet helyeztek el és a régi temetőből az 1848-as sírköveket átmentették a gondozott parkba. Az egykori Tisza-kastély barokk épületét 1772-ben emelték, ma iskolának és kultúrháznak ad otthont. A kastélyparkot a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakították ki a meglévő fás növényzet felhasználásával. Már 1851-ben sok idős fa díszítette az akkor 27 holdas parkot. Két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vérbükk, néhány szil és egy fekete diófafasor egyedek emlékeztetnek az egykori parkra. A kastélyparkban álló kis nádfedeles házban 1851-ben több hónapig tartózkodott Arany János, aki Tisza Domokos nevelőjeként került Gesztre. A költő születésének 150. évfordulója alkalmából felújították a II. világháború során elpusztult kerti lakot. A geszti Tisza-kastély Ady Endre költeményeiben és prózai munkáiban többször szerepelt. Ezekben az írásokban a magyar feudalizmus jelképeként emlegette Gesztet.

49 73. Gyomaendrőd / Erzsébet liget 1982-ben Gyoma és Endrőd egyesítésével jött létre Gyomaendrőd. Gyoma főteréről a Hármas-Körös irányában a Révlaposi holtág hídjától jobbra érjük el az 5 hektáros Erzsébetligetet, mely a Révlaposi-holtág és a Hármas-Körös között terül el. A terület harmadát sűrű faállomány borítja, az alig 5 hektáros liget területén faegyed díszlik. Legnagyobb elegyarányban a kocsányos tölgy van jelen, de sok a mezei és korai juhar, a mezei szil, a kisés nagylevelű hársfa, magas kőris, vörös tölgy, vadgesztenye, ostorfa, akác, bibircses nyír, boróka, óriás nyár, tuja, sajmeggy, bálványfa, mogyoró, feketefenyő. Az Erzsébet-liget területén található a strandfürdő, vizét 1960-ban gyógyvízzé nyilvánították. Sok látogatót vonz. A strand nyitott medencéit 450 l/perc vízhozamú 60 C-os alkálihidrogénkarbonátos, magas fluortartalmú, 1000 m mély hévízkút táplálja. 74. Gyomaendrőd / Piramis tölgyek A piramis tölgyek az között copf stílusban felépített református templomot övezik. Az alig éves fákat kissé közel ültették a templom falához, ezért időnként nyesni kell az ágakat.

50 75. Gyomaendrőd / Torzsási holtág szelídgesztenyefái A gyomai Hármas-Körös hídjától jobbra, a 47-es kilométerkőnél a Torzsási-holtág és védgát találkozásánál találhatók a szelídgesztenyefák. A körülbelül 60 éves, három sorban ültetett fák egészségesek és bőtermők. E fafaj alföldi előfordulása szokatlan, mert az ittenitől eltérő termőhelyi igényekkel rendelkezik. A Torzsás név eredete könnyen magyarázható: ez a vidék alkalmas a káposztatermelésre. A káposztának torzsája is van, ez a torzsa volt a névadó. 76. Gyomaendrőd / Endrődi Népliget A főtéren lévő Hídfő étteremtől rövid sétával érhetjük el a 2 hektáros Népligetet. Gazdag faállománya elsősorban kocsányos tölgyekből áll, de itt is megtalálhatók a különböző juhar- és hársfajok, szürke nyarak és az akác. A két, 110 év körüli kocsányos tölgyfán kívül a ligetet a század elején ültették. Az alföldi ember kedveli a fákat és mindent elkövet, hogy a fában szegény Alföldön minél több ilyen kis zöld sziget létesüljön.

51 77. Gyomaendrőd / Hársfasor Az I. világháborúban elesett katonák emlékére ültették a Hősök útját végig szegélyező fasort. A hársfát mindig szívesen alkalmazták utcafásításra. Virágzás idején rendkívül kellemes illatú, jó mézelő. 78. Gyula / Béke sugárúti vadgesztenyefasor A Béke sugárút mindkét oldalán a Népkerttől 1,5 km hosszan a vasútállomásig húzódik a 100 év körüli vadgesztenyesor. 79. Gyula / Bírósági udvar fái A megyei bíróság kertjében 6 lucfenyő, 8 platán, 1 vérbükk és 1 török mogyoró élvez védettséget. A fák egészségesek, jól fejlődnek.

52 80. Gyula / Egykori szivattyútelep kocsányos tölgyei A Fehér-Körös partján a magyar-román határ szélén belvíz-mentesítési célokból telepített állandó szivattyútelep és szolgálati lakás helyét ma már csak két 100 év feletti kocsányos tölgyfa jelzi. 81. Gyula / József szanatórium

53 A szanatórium parkja igazi gyógyerdő The park of the sanatorium is a real healing forest A Fekete-Körös jobb partja és a Remetei-erdő közötti egykor Lugas-erdőnek nevezett részen található az 1914-ben létesített és általában József szanatóriumnak ismert Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórház, melynek 19 hektáros parkja 1944 óta védett. A szanatórium létesítésének célja az Alföldön pusztító tüdővész enyhítése, a betegek gyógyítása volt. A park faállománya rendkívül értékes, elsősorban az ősi erdőrész, amelynek legidősebb fája a 200 év körüli fehér nyár, a 100 év feletti kocsányos tölgyek. Az általában ritka vasfából itt számtalan példány található. A fiatalabb fák között sok a lucfenyő, az akác, a vasfa, a kocsányos tölgy, valamint a kőris, a gesztenyefa és a jegenyenyár. Különlegességek az ezüstfenyők, selyemfenyők, atlasz cédrusok, tiszafák és atlasz cédrusok. 82. Gyula / Mályvádi erdő idős tölgyfája