DEBRECENI REFORMÁTUSOK KÉPES NAPTÁRA

Átírás

1

2 f 1 DEBRECENI REFORMÁTUSOK KÉPES NAPTÁRA Szerkesztette : SfPOSS IMRE, í fta MIa. B» * a Vasárnap" felelős szerkesztője A r a O W IIIICT.

3

4 GAZDÁK BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZETE BUOAPEST, IX., ÜLLÖI-ÚT 1. SZ. ALAPÍTTATOTT : 1899 Kartellen kívül. BIZTOSIT: Tüz-, jé(j-, élet-, betöréses lopás, baleset, autó és szavatossági, valamint állatkárok esetérc. Vezérképviselőség : DEBRECENFerenc József-út 32., /. e. Temetkezési segélybiztosítás az Országos Református Jóléti és Gazdasági Tarsulat Egyházkerületi Irodaja által Debrecen, Kálvin-ter 5., I. emelet és a Katholikus Népszövetség Temetkezési Segftőpenztáránál Debrecen, Ferenc JOzsef-út 32. szám, I. emelet.

5 A MONE" Orvosi Műszerüzem és Kórházberendező Rt. debreceni fiók: Ferenc József-út 41 Orvosi műszerek, kötszerek és betegápolási cikkek legolcsóbb beszerzési helye l.<') iiii \(ihli választékot (nlál Kántor Ernő és Társa cégnél (Debrecen, Városháza épület) játékáruban, bőröndökben, sportcikkekben, háztartásiés kozmetikai cikkekben. Állandó retikül újdonságok. Á NAGY ISTVÁN puskamüves m. kir. löporáruda Debrecen, Vár-utca 9. sz. Ajánlja a legjobb gyártmányú VA DÁ SZFEGY VE RE IT, melyeknek jóságáért és tartósságáért a legmesszebbmenő jótállást vállalja. Mindennemű vadászfegyver-, flóbert- és pisztolyjavítások általam a legolcsóbban és legjobb kivitelben eszközöltetnek. Barnítások és fegyveragyazások elsőrendű kivitelben. Kilőtt hüvelyek újratöltését vállalom. EISZ BERTALAN FESTÉKNAGYKERESKEDÉS DEBRECEN, HATVAN U. 8. Festékáruk, - háztartási cikkek, olajok, gazdasági cikkek legolcsóbb beszerzési forrása. CSIKÓS SÖSBO It SZ ESZ Fontolja meg mily nagy előnyöket biztosit háztartásában A GÁZ HASZNÁLATA A gáz olcsó, tiszta, kényelmes, gyors, veszélytelen, higiénikus, könnyen kezelhető. Mindezen előnyöket élvezheti, ha a gázt."> évi részlet - fizetésre bevezetteti. - Mindenfajta készüléket : gázspórokat, resókat, fürdőkályhákat stb. kaphat kölcsön, filléres havi díjakért. Tatarozással kapcsolatban alkalma van a bevezetési költség felét megtakarítani. A gáz főzésre, fűtésre, fürdésre utolérhetetlen és a fánál is sokkal olcsóbb. Keresse fel díjtalan felvilágosításért Debrecen sz. kir. város Világítási Vállalata városi üzletét Balthvánvi-utca 17. -z. Telefon: 28-5:1.

6 DEBRECENI REFORMÁTUSOK KÉPES NAPTÁRA AZ ÉVRE SZERKESZTETTE: SÍPOSS IMRE A \ \SVRNAP" FELELŐS SZERKESZTŐJE il parányi búzaszemek zsákokba töltve hatalmas magtárakat megtöltenek, ezért hajolunk le és szedünk fel minden búzaszemet ; a fillérek is nagy bankjegyekké nőnek, ha rendszeresen berakjuk a takarékba, ezért áldásos a DEBRECENI KÖLCSÖNÖS SEGÉLYZŐ EGYLET unoomtlj II n 0l heti és havi befizetéses könyvecskéje. Felvilágosítás- ImUllrU. 0. ÜL. sal az intézet pénztára szolgál. Telefon: DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS KÖNYVNYOS1DA-VÁLLALATA EGYHÁZKERÜLET

7 d35 Postai tájékoztató. Levélpostai díjszabás. Vuí^'^^ m- ^T*"" Sürgői távulsági beszélgetésekért az egv- S "n fi szerű beszélgetési dij háromszorosa Jár A Belföldre»ti -2 2 budapesti és vidéki távbeszélő előfizetők. 3 közt a postahivatalok üzeneteket közvetítenek. St >í35 ö Hészletes felvilágosítást a távbeszélő központok külde- g t ifi g l S adnak. 'neme f 1 P flll 1 TávIrö-dljSZabáS. B '" d,d f i l l é r j j 10 szóig fillér Minden további sző 20 gr-ig I 32 I szóig fillér még 10 fillér _ 3 40 gr-ig <ia minden további 20 gr-ért,. Kul/óldre: 250 gr-ig 1,S 'Jtj Ausztria szavanként 12 llllér Cseh-Szlovákia 18 fillér 500 gr-lg Németország 28 Levelezőlap Rom4ní " 18 " A sürgős távirat dija háromszoros. 10 gr-ig 2 f 50 gr-onként A közönséges Uvirattap ára 2 fillér. Nyom- 50 gr- g 4f A vasárnap és Szent-István-napJán feladott tatvány 100 gr-ig ^8 f táviratonként még 40 fillér pótdíj jár. súlyhatár 2000 gr gr-ig t gr-g 70 f.,,... Postautalvány-díjszabás. 50 gr-onként Bef/öMre; Küllőidre: Áruminta 50 gr-ig 6 f, I g I g 20 F-ig 20 f 40 P-ig 50 f 700 P-ig ítn gr "- 8 Ia f gr 500 gr-lg 30 f ' legkisebb 500., 120 f t f 1, I 12 I 12 " 1, ' 1 '! f f 1, d e f gr-onként f f P*P' r 500 gr-ig 30 f 4 6T 6 ", gr-ig 60 f j ~ Űrlap. Belföldre rózsaszínű, külföldre sárga gt 2000 gr-ig 90 f de legkisebb szlnű utalványürlap használandó. Ára 2 fillér Közönséges levélben pénzt küldeni tilos és Ajánlási dlj 20 I ve,zélye '- K.press-dii 80 sö~ ~8o Tudnivalók a rádióról. Belföldi csomagdíjszabás. Kizárólag a rádióhlrmondó-állomások véte- Nam terjedelmes csomagért. lére " olgá10 bárm,lyen renjü^radióberende- " zés létesítésére vagy üzembentartására minden I I II I III.I IV V vi.lvil magyar állampolgár engedélyt kaphat. Vidéken Slijy. J -! - ' a helybeli postahivatalnál. Kérvényminta a fokozat díjövben a díj levélkézbesltőknél díjmentesen kapható. p,7 p 11 pl 11 p 11 pl 11 p f I p i ülj : A rádióhirmondó vevőberendezések után j j j j j havonként 2 P 40 fillér. 1 kg ig Í- :,ol iol jd 50 Ha a rádióengedélyes a lakásból elköltözik, ne 5_10" 50 5o i TT 2o 1 4of~2 2 ',e,e i t5e el 8 postahivatalnál bejelenteni ", üoj 2 J 3 3 A rádióját nyaralásra is magával vibeti, de az 15-20, engedélyokiratot is tartsa magánál. Ne hasz- 3 fillér"" 4 köiönaége,t 2 '"*' UUtr - utánvételeié ná j 0Q engedély nélkül rádiót, mert ez bünte- ' tendő cselekmény. Ha szomszédjai a rádió Távbeszélő-díjszabás. vételében fattyüléssel zavarják, panaszával a Helyben nyilvános Állomásról fillér helybeli postahivatalhoz forduljon. Postatakarékpénztár! betétkönyvet minden 3 percenként 96 fillér postahivatalnál bárki válthat.

8 Ae/1SE/K I ralkodó bolygó. Az úgynevezett uralkodó bolygó ez évben : a Szaturnusz. A hold fényváltozásának & új hold, 3 első ( utolsó negyed. jegyei. negyed. holdtölte Nap- és holdfogyatkozások. Ez évben két napfogyatkozás és egy holdfogyatkozás lesz. 1. Teljes napfogyatkozás június 8-án. Kezdődik 10 óra 1 perckor, végződik 23 óra 21 perckor. Látható Polinéziában, a Csendes Óceán nagv részén, Északamerika déln u- gati részében, Középamerik;'ban. az Ant'llákon és Délamerika északír u ati részein. 2. Részleges holdfogyatkozás november 18-:'n. Kezdődik 8 óra 37 perckor, végződik 10 órakor. Látható Európa északi és északnyugati szélein. Angliában, az Atlanti Óceán északi részén. Északamerikában. Dolamerikában. a Csendes Oce non és Ázsia északnyugati részében..'). Gy üríts napfogyatkozás december 2 3-án Kezdődik 22 óra 18 perckor, végződik 1 óra ">2 perckor. Látható Ázsia keleti artjain. Japánban, Fiilup-szigeteken, a keleti Szunda-szigeteken. Uj-Gineában, Polinéziában, a Csendes Óceánon és Északamerika nyugati részében. Csillagászati évszakok. Tavasz: kezdete március 21-én 1 óra 45 perckor. Ezen időben a nappal és éjjel egyenlő bosszú: tavaszi napéjegyenlőség 1 (aequinoctium vernale). Nyár : kezdete június 21-én 21 óra 12 perckor. Most a leghosszabb a nappal: nyári napfordulás (solstitium aestivale). Tél: kezdete december 22-én 7 óra 22 perckor. A leghosszabb éj : téli napfordulás (s dstitium hiemale). Az állatkör (zodlal,us) jegyei. I. ITfl kos Jlrtj bika ^ ikrek II. HIK rák ^ oroszlán x sz űz III. mérleg skorpió Jtf nyilas IV. <ií bak vízöntő 3S halak Az első három jegy tavaszi, a második három nyári, a harmadik három őszi s a negyedik három jegy téli. Farsang tartama. ősz: kezdete szeptember 23-án 12 óra 13 perckor. A nappal és éjjel Ismét egyenlő : őszi napéjegyenlőség (aequinoctium autumnale). A farsang tart Vízkereszt napjától Húshagyó keddig, vagyis január 7-től február -ig, tehát 34 napig. Törvénykezési szünnapok. Törvényszünetek iránt az 1868 : LIV. tc. a következőket rendeli III. cím I. fejezet a : Sürgős eseteket kivéve, senki sem idézhető meg vallásának ünnepein, ilyen idézés elrendelése vagy elhalasztása miatt helye van a perorvoslatnak. V. tc. I. fejezet a : Az évi XV. tc. II. r ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, a legközelebbi köznapig terjed. VIII. cím I. fejezet (1881 : LX. tc. 22. ). A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. Az 1927 : XXXI. t.-c. alapján március 15-ike nemzeti ünnep, hivatali és törvénykezési szünettel, azonban nem munkaszünet nap. Határozatok Magyarország részére az 1883 : XXXIII. t.-c. által : 1.. A kir. bíróságoknál évenként július hó 1-ső napjától augusztus 31-ik napjáig szünidő tartandó. 2.. A szünidő által nem érintetnek: sem a törvény, sem a bírói határozat által, sem pedig a felek kölcsönös megegyezése által kitűzött határidők és határnapok. A hozott bírói határozatok a szünidő alatt is kiadandók és foganatosítandók. Izraelitákat az 1840 : XV. tc. I. cím 5. fejezet 55. -a értelmében nem szabad törvénybe idézni : Az összes szombati napokon. Purim napon (febru'ir 25.). A húsvéti ünnfepek 1., 2., 7. és 8. napján március 27., 28., április 2. és 3. Sabout(pünkösd)- ünnepén május 16., 17. Jeruzsálem pusztulása napján július 18. Üjév 1. és 2. napján szeptember 6., 7. Engesztelés napján szeptember 15. Sátoros únnepen szeptember 20., 21. Törvényöröm napján szeptember 28. Földek, házak, telkek eladása, vétele, bérlete ügyében forduljon bizalommal DIENES JÓZSEF O. F. B. ingatlanforgalmi irodájához DEBRECEN, Füvészkert-utca 16.

9 Q. a z J- V. H. K. Cs. P. Protestáns naptár 1 Ujév 2 Ábel Római kath. naptár íjjév Makár Gör.-kath napt.l O Na P kelte (ÚJ Idősz. szerint) o. p. 6. p. Ujév Szilveszter p Jézus sz. neve: Prot. ev. Mt. 2, 13 23; olv. Titus 3, 4 7. Kath. ev. : Jézus körülmetélése. Luk. II, Benjámin 4 Leona 5 Simon fi Vízkereszt 7 Attila 8 Szörény 9 Marcell C Jézus sz. n. Titusz pk. Teleszfor p. Vízkereszt Lucián vt. Szörény Julián vt. C Vizk. el. v. Teoktisztusz Teona Epifánia Iván Bazilissza Polyeukt vt Szentcsalád: Prot. ev. : A 12 éves Jézus a templomban ; olv. Róm. 12, 1 6. Kath. ev. : ugyanaz. Luk. 11, V. H. K. Cs. P. ~V7 H. K. Cs. P. 10 Melánia 11 Ágota 12 Ernő 13 Vidor 14 Bódog 15 Lóránt 16 Gusztáv f.l Szentcsalád Higin p. vt. Ernő ap. Veronika Hilár pk. ea. Remete Pál Marcell p. vt. C Vizk. ut. v. Teodóz ap. Tp.ciára Sztratonik Szinai vtk. Pál remete Péter láncai 3. II. vas. Vízkereszt után : Prot. ev.: A kánai menyegző. Ján. 1 11; olv. Róm. 12, Kath. ev.: ugyanaz. 17 Antal 18 Piroska 19 Sára 20 Fáb.és Seb. 21 Ágnes 22 Artúr 23 Zelma C2 Anlal apát Piroska sz. vt. B. Margit Fáb. és Seb. Ágnes sz. vt. Vince vt. Raimund C Triodium N. Atanáz Eufrozina Eutim ap. Jenő és Valér Anasztáz Kelemen vt Septuagesima vas. : Prot. ev.: Példabeszéd a szőlőművesekről. Mt.,20, 1 16; olv. Kor. 1, 9, 21 10, 5. Kath. ev.: ug\anaz. V. H. K. Cs. P. 124 Tádé 24 Pál fordul. 26 Vanda 27 Lothár 28 Károlv 29 Adél 30 Mártonka < Hetvened \ as. Pál megtérése Polikárp pk. Arany sz. Ján. Nagy Károly Szalézi Fer. Martina sz. C Hetvened Naz. Gergely Simon Krizoszt. er. Efrém Ignác er. Három püspök , j Sexaeesima vas. : Pmt. ev.: Példabeszéd a magvetőről; Luk. 8, 4 15; olv. Kor. II, 11, 19 12, 9. Kath. ev. ugyanaz. V. 31 C Virgilia C Hatvanad vas. C Húshagyó nap Hold fényváltozásai. /S*" Utolsó negyed 1-én 15 ó. 22 p. jgt Üjhold 12-én 17 1 óra 47 perckor. Első negy. 19-én j) 21 óra 2 perckor. gép,. Holdtölte 26-án 18 óra 15 p. Hold a földtávolban 6-án 16 órakor. Hold a földközelben 22-én 4 órakor. - 1-én a nap hossza 8 óra 32 perc; a hó végéig 1 óra 1 perccel nő. Időjárás Hersehel szerint: Eleje nagyon hideg ig csendes havazások ig hideg és szeles. Azután sok hó. Izraeliták naptára. 18 Tebeth S. Semoth. 26 S. Waera. 1 Sebat R. Kh. 4 S. Bo. 11 S. Besalakh. 15 Fák ünnepe. 18 S. Jithro.

10 Kelet BEVÉTEL KIADÁS X A P L Ó pengő fillér pengő fillér 1-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEINT-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

11 Február 2 8 nap Protestáns Római kath. Gör.-kath. napt. z naptár naptár (új Iriöiz. izerint) H 1 Ignác Ignác pk. vt. Triíon K. 2 Karolin (íy.-sz. B.-A. Jé/.. Isiik. Sim. 3 Balázs Balázs pk. Simeon és A. Cs. 4 Ráhel Korz. András pk. Izidor P. 5 Ágota Ágota sz. vl. Teodula 6 Dorottya DoroKva sz. vt. Julián orvos Nap kelte nyűg. b. p. 6. p llold fényváltozágal. Utolsó negyed VL."-ín 13 ó. 4 p. gt Újhold 11-én 8 < ra 34 perckor. J Elsőnegy. 18-án 4 ó. 50 p.-kor. 6. Quinquagesima vas.: Prot. ev. : Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését ; olv. Kor , Kath. ev. : ugyanaz, Luk. XVIII Holdtölte 25-én 8 ó. 43 p.-kor. V. H. K. Cs. P. 7 Farsang vas. 8 Aranka 9 Abigail 10 Elvira 11 Bertold 12 Lidia 13 Ella (1 Farsang vas. Máthai sz. Ján. Alexandr. Cirill Hamvazószerda Lurdi Mária 7 szerv. alap. Ricci Katalin C Vajhagyó Zaka riás Nikefor vt. Pál vt. Teodóra Melét pk. Forina Hold a földtávolban 3-án 13 órakor. Hold a földközelben 15-án 21 órakor. i 7. Nagyböjt I. vas.: Prot. ev. : Jézus böjtje és megkísértése; olv. : Kor. II. 6, Kath. ev.: ugyanaz, Mt. IV, 1 11 V. H. K. Cs. P. 14 Bálint 15 Fí.usztin 16 Juliánná 17 Donát 18 Konrád 19 Zsuzsánna 20 Álmos C.l Invoeahit Kolombiere K. Julianna vt. Donát pk. vt. K Simon vt. Konrád hv. Aladár pk. C Nb. 1. vas. Onezim Pamfil vt. Marianna Leó p. Appia Leó pk , s. Xb. II. vas.: Prot. ev.: Az Ur színváltozása. Mt. 15, ; olv. Tess. I. 4, 1 7. Kath. ev.: Mt. XVII, 1 9. V. 21 Eleonóra H. 22 Gerzson K. 23 Alfréd 24 Mátyás Cs. 25 I. G'tza P. 26 Sándor 27 Ákos ("2 Reminiseere Péter székfogl. Dam. Péter et Mátyás aps. Géza vt. Kort. Marg. Gábor passzion. C Nb. 2. vas. Eug. vtk. Polikárp János feje m. Taráz Porfir Prokóp 1-én a nap hossza 9 óra 33 p., a hó végéig 1 óra 29 perc- cel nő. Időjárás Ilerschel szerint: Derűs hidegek q tól borús és havas. 1J 17-ig viharos szelek fújnak. A hó második felében sok csapadék Nb. III. vas.: Prot. ev.: Egy néma ördög kiűzése i ^ a jelzebúbvád; olv. Efez. 5, 1 9. Kath. ev.: ugyanaz, Luk. XI V. 28 Elemér C3 Ociili C Nb. 3. vas ; Izraeliták naptára. 25 S. Mispatim 30 Ros Khodes 1 Adar R. Kh. 2 S. Theruma 9 S. Thezave 13 Eszter böjt 14 Purim I 15 Susan Purim 16 S. Ki Thiza

12 * VANZOI *IIIIIO\ DA9I4KZT KARDOS LÁSZLÓNÁL Kelet N A P L Ó BEVÉTEL KIADÁS pengő fillér pengő fillér 1-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

13 Március 31 nap o. a z Fi. K. Cs. P. V. H. K. Cs. P. Protest áns naptár 1 Albin pk 2 Lujza 3 Kornélia 4 Kázmér 5 Adorján 6 Gottlieb Római kath. naptár Albin pk. Simplic Kunigunda Kázmér Özséb Perpetua Gör.-knth. napt. (új Idösz. szerint) Eudocia Teodót Baziliszk Gerazim Konon Amorii vtk. G Nap ó e p e l y p g,,old fényváltozásai Nagyböjt IV. vas.: Prot. ev.: Az első kenyérszaporítás; Ján. VI ; olv. : Gal. 4, Kat. ev. : ugyanaz. 7 (A. Tamás 8 Zoltán 9 Franciska 10 Olimpia 11 Aladár 12 Gergely 13 Krisztián C4. Laetare Istenes János Franciska 40 vértanú Szilárd I. Gergely p. Szabin <:. Nb. 4. Vas. Te.ofilakt Szebasztei vtk. Kodrát Szófrón pk. Teofánesz Nicefor pk Passió vas.: Prot. ev. : Ki vádolhat engem közületek bűnről. Ján. VIII, ; olv. Zsid. 9, Kath. ev. : ugyanaz. V. H. K. Cs. P. 14 C5. Matild 15 Nemzeti ünnep 16 Henriette 17 Gertrúd 18 Sándor, Ede 19 József 20 Hubert C5. Fekete vas. Nemzeti ünnep Geréb pk. Patrik pk. Sándor pk. Fájdalmas Szűz B. Csák M. C. Nb. 5. vas. Nemzeti ünnep Szabinusz vt. Elek Cirill pk. Krizsánt Szabb. vtk Pálma vas. : Prot. ev : Jézus iinnepélves bevonulása Jeruzsálembe. Mt. XXI, 1 9; olv. Filip 2, Kath. ev.: ugyanaz. V. H. K. Cs. P. 21 C6. Benedek 22 Oktávián 23 Frumenc 24 Gábor 25 Gyümo. B.-A. 26 Nagypéntek 27 Hajnalka C6. Virágvas. Genuai Katal. Viktórián vt. Gábor főangyal Nagycsüt. Nagypéntek Nagyszombat C. Virágvas. Vazul vt. Nikon Zakariás hv. Gyümo. B.-A. Nagypéntek Nagyszombat f3t~ Utolsó negyed, <CL 5-én 10 ó. 17 p. jg ri Újhold 12-én 20 IS$ óra 32 perckor. Első negy. 19-én J) 12 óra 16 p.-kor. fgp. Holdtölte 27-én, Xs) 0 ó. 12 p.-kor. Hold a földtávolban 3-án 9 órakor. Hold a földközelben 15-én 4 órakor. Hold a földtávolban 31-én 2 órakor. Tavasz kezdet 21-én 1 ó. 45 p. 1-én a nap hossza 11 ó. 2p., a hó végéig 1 óra 44 perccel nő. Idöjárös Herschel szerint: Barátságtalan, nyirkos napokkal kezdődik ig esős,12- től 18-igváltozékony, ig újra esős. A hó vége derűs, az éjjelek hidegek. 13. Föltámadás vasárnapja: Prot. ev. : Jézus föltámadását angval hirdeti. Márk XVI, 1 7 ; olv. : Kor. I, 5. Kath. ev.: ugvanaz. V. 28 C. Húsvétvas. H. 29 Húsvéthétfő K 30 Izidor 31 Árpád C. Húsvétvas. Húsvéthétfő Kerény vt. Guidó C. Húsvétvas. Húsvéthétfő Húsvétkedd Hipác ^ Izraeliták naptára. 6 S. Vajakhel 1 I'. 13 Nizan. S. Vaj. [R. Kh. 20 S. Zav 27 Passzah 1. n. 28 Passzah 2. n.

14 Kelet BEVÉTEL N APIÓ KIADÁS pengő fillér pengő fillér 1-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

15 Ál prilis a Z Cs. P. 14 ~vt ii. K. Cs. P. Protestáns naptár 1 Hugó 2 Áron 3 Keresztély In albis : Prot. ev. XX, ; oh '. CL Izidor 5 Vince 6 Cöelesztin 7 Hermán 8 Lidia 9 Erhardt 10 Zsolt Római kath. naptár Hugó pk. Paulai Fer. Rikárd pk. Cl. Feliérvas. Gyümo. B.-A. Cölesztin p. Herm. József Dénes pk. Konrád Ezekiel Gör.-kath. i apt (új idó»r. szerint) Egypt. Mária Titusz Nikéta ap. Cl. György Diodór Eutik Kalióp vt. Herodion Eupszik Ferenc ). II. vas. húsvét utá n : Prot. ev.: Én va gyok a jó pásztor. Ján. lí 11 16; olv. Pi ter I. 2, Kath. ev.: ugyan az. 11 C2. Leó C2. Misericord. C2. Antipa H. V. 12 Gyula Gvula p. Vazul pk én a nap hossza K. 13 Ida Hermenegild Márton p óra 49 perc; a hó 14 Tibor József oltalm. Arisztark végéig 1 ó. 37 p.nő. Cs. 15 Atala Anasztázia Kreszcenc P. 16 Lambert Latírei B. J. Irén r. Időjárás Hersenel 17 Anicét Anicét Agapit szerint: kelte 6. p. F51Ö Jézus kétízben meg jelenik tanítványi inak. Jau.. Ján. I. 5, Kath. ev.: ugy anaz nap Nap nyug. Hold fényváltozásal gr Utolsó negyed 31 4-én p. 32 A ^V ü Í llold ll én «óra 10 perckor. Első negy. 17-én ]8-53 JP 21 ó. 34 perckor. :; 1 iga. Holdtölte 25-én 36í W 16 ó. 24 p -kor jq Hold a földközel 42 ben 12-én 9 órakor. x Hold a földtávolban 27-én 11 órakor. 16. III. vas. húsvét után: Prot. ev. : Krisztus távozásáról beszél. Ján. Eleje esős és szeles, XVI, 16 22; olv. Péter 1, 2, Kath. ev. : ugyanaz ig gyakori eső, ig kellemes V. 18 C3. Ilma C3. Jubilate C3. János szerz i o napsütés, hideg sze- H. -. lekkel valtakozik. 1 /- 19 Kocsárd Emma Pafunc 05 K. 20 Tivadar Tivadar hv. Teodor hv szeles. Azután kelle- 21 Anzelm P. Konrád Január mesebb. Cs. 22 Szótér Szótér és Kájusz Syc. Teodor P. 23 Béla Béla pk. vt. György OOj 24 György György vt. Szaba vt Izraeliták naptára. 17. IV. vas. húsvét ut án : Prot. ev.: Krisz lus megígéri a Vi.. 12 Passzah 7. n.?asztal ot - 3 Passzah 8. n. Ján. XVI, 5 14 ; o Ív..Jakab 1, Kath. ev. : ug \ a"az. 10 S. Semini 1. P. V. 25 C4. Márk irt no 11 Khodes C4. Cantate C4. Márk ev Ijar R. Khod. H..6 Ervin Kiüt és Marcellin Vazul pk S. Thaszria 2. P. K. 27 Arisztid Kaniz. Péter et. Simon J. r. 51! Seni böjt 28 Valéria Keresztes I?ál 9 vértanú Khamisi böjt Cs. 29 Albertina Péter vt. Szozipater "e 24 S. Akh. M. 3. P Seni böjt P. 30 Katalin Sienai Katalin Jakab ap j 29 I.ag beomer V

16 í ARISNYA. ZSEBKENDŐ KARDOS LÁSZLÓNÁL Kelet X A P L Ó BEVÉTEL KIADÁS pengő fillér pengő fillér l-én..debrecen" előfizetési díja 2 40 Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re helyi és fővárosi újságot egyesít, inert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos és világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt oldal. KiadútiivateJ : József királyi herceg-u'ca 1. szám. (Bikabérház.)

17 Május 31 nap Nap Protestáns Római kalli. Gör.-kath. napl. naptár naptár (új idí.z. tzerint) Nap kelte nyug. ó. p. ó. p. llold fényváltozásal. 1 Fülöp Fülöp és Jakab Jeremiás ( J 11 áj*- Utolsó negyed VL 3-án 19 ó. 37 p. 18. V. vas. húsvét után: Prot. ev. : Amit csak kérni fogtok az Atyától- Ján. XVI, ; olv. Jakab I, Kath. ev.: ugyanaz. Újhold 10-én 14 V. 2 C5. Zsigini nd C5. Itoyate C5. N. Atanáz tsj óra 18 [erekor. H. 3 Irma f feltalál.) Teodóz Első negy. 17-én K. 4 Flórián Mónika / Pelágia sz ó. 49 perckor. 5 Gotthard V. Pius p. Iréné vt Cs. G Áldo/.óesüt. Áldozóesüt. Jézus menyi) jssu Holdtölte 25-én 8 ó. 38 p.-kor. P. 7 Napoleon B. Gizella Szt. t megjel Gizella Mihály főa. mgj. János ev Áldozó csiit. nyolcadában : Prot. ev. : A Szentlélek és ;í tanítványok bizonysága. Ján. XV, 26 XVI, 4 ; olv. Péter I. 4, Kath. ev.: ugyanaz. V. 8 C6. Gergely CG. Exaudi CG. I/.aiás pr H. 10 Ármin Antonin Zelot. Simon K. 11 Mam rtus Hieron. Ferenc Móc vt Pongrác Pongrác Germán Cs. 13 Szervác Bellar. Róbert et. Glicéria vt P. 14 Bonifác Bonifác vt. Izidor vt Zsófia Salle Ján. Akill Pünkösd : Prot. ev. : Ha valaki szeret engem, az én beszédemet megtartja. Ján. XIV, ; olv. Ap. csel. II, Kat. ev. : ugyanaz. V. H. K. Cs. P. 16 C. Pünk. vas. 17 Pünk. hétfő 18 Erik 19 Ivó 20 Bernát 21 Konstantin 22 Júlia C. Pünkösdvas. *Pünk. hétfő Venanc' Cöleszt. Kánt. Bernardin Bobolaii And. Júlia sz. vt. C. Piinkösdvas. Pünk. hétfő Péter és Dénes Patrik és társai Talalé Konst. és Ilona Baziliszk Szentháromság: Prot. ev. : Ján. 3, 1 15; olv. Róm. 11, Kath. ev. : Jézus tanítványait minden néphez küldi. Mt. XXVIII, V. 23 C. Szenthárom. Cl. Szenthároms. C. Mindensz H. 24 Eszter Keresztények s. Simeon styl K. 1-5 Orbán VII. Gerg. p. Ker. Ján. feje m Fülöp Nérei Fülöp Kárpusz Cs. 27 Béda Űrnapja Hellád P. 28 Emil Ágoston pk. Nicét Maxim Pazzi Magd. Teodózia Hold a földközelben 10-én 19 ó. Hold a földtávolban 24-én 14 ó. l-én a nap hossza 14 óra 26 p.; a hó végéig a nap 1 ó. 15 perccel nő. Időjárás Hersehel szerint : Kezdetben egyenletesen meleg. 10-től 16-ig néhány változékony nap után újra derült napsütés. 17- től 24-ike közt esősre fordul. A hó vége hűvös: Izraeliták naptára. 1 S. Emor 4. P. 8 S. Behar 5. P. 11 Sziván R. Kh. 13 ) Selosah jeme vas. pünkösd után: Prot. ev. : Luk. 16, ; olv. Ján. I. 4, Baini. 6. P Kath. ev. : Példabeszéd a vacsoráról. Luk. XIV, Sabouth 1. n. V. 30 Cl. Nándor 17 Sabouth 2. n. C2. Arki Janka C2. Izác S. Xassza 1. P. H. 31 Petronella Kegvelemo. BA. Herma Vt S. Behal. 2. P.

18 földek, házak, telkek MSÉ.,,, á _» - forgalmi irodájához eladasa, vetele, berlete Debrecen, ügyében forduljon bizalommal Fűv észkert-utca 16. Kelet BEVÉTEL KIADÁS N A P L Ó pengő fillér pengő fillér 1-én.,DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 i Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

19 Június 30 nap Nap K. Cs. P. V. H. K. Cs. P. Protestáns naptár j Pamfilius 2 Anna 3 Klotild 4 Kerény 5 Bonifác Római kath. naptár Pamfil vt. Erazmus vt. Klotild Jéz. Szts. Szíve Bonifác pk. vt. 'Gör.-kalh.napt. (ÚJ Idösz. szerint) Jusztin Nicefor Paula sz. Metrofán Tiri üorót o kelte 6. p III. vas. pünk. után: Prot. ev.: Luk. 14, 16 24; olv. Ján. I. 3, Kath. ev.: Példabeszédek az elveszett juhról. Luk. XV, «C2. Norbert 7 Róbert 8 Medárd 9 Félix 10 Margit 11 Barnabás 12 Klaudius C.3. Norbert pk. Róbert hv. Medárd pk. Primusz és Fel. Margit kir.-nő Barnabás aps. Fakundói János C3. Thekla Theodót vt. Teodor er. Cirill és At. Sándor Barnabás aps. Onufrius Nap nyug. Ilold fényváltozásul Utolsó negyed VL 2-án 6 ó. 24 p..g^ fjjhold 8-án 21 óra 43 perckor. (Sp. Holdtölte 15-én 20 ó. 3 p. 'fii Első negy. 23-án J) 23 óra 59 p. Hold a földközelben 8-án 3 órakor. Hold a földtávolban 20-án 21 ó. 24. IV. vas. pünk. u. : Prot. ev.: Luk. 15, 1 10; olv. Péter I. 5, Kath. ev. : Jézus Péter hajójában. Luk. V, V. H. K. Cs. P. 13 C3. Tóbiás 14 Vazul 15 Vid 16 Jusztin 17 Töhötöm 18 Arnold 19 Gxárfás C4. Páduai Antal Nagy Vazul Jolán Régisz Ferenc Rainer hv. Eírém ea. Gyárfás és Protáz C4. Aquilina Metód Ámosz Tikon pk. Szabel Leone Júdás aps Nyárkezdet 21-én 21 óra 12 p. l-én a nap hossza 15 óra 41 p.; 21-ig 17 p. nő ; azután a hó végéig 4 p. fogy. % V. H. K. Cs. P. 25. V. vas. pünk. után : Prot. ev. : Luk. 6, 36 42; olv. Róm. VIII, Kath. ev.: Jézus a haragról és kibékülésről. Máté V, C4. Ráfael 21 Alajos 12 Paulina 23 Zoltán 24 Iván 25 Vilmos 26 János és Pál (5. Szilvér p. Gonzága Alajos Ákos Ediltrud Ker. Ján. szül. Vilmos hv. János és Pál C5. Metód pk. Julián vt. Özséb pk. Agrippina Ker. Ján. szül. Febronia Dávid VI. vas. pünk. után : Prot. ev. : Luk. 5, 1 11 ; olv. Péter I, 3, Kath. ev.: A második kenyérszaporítás. Márk VIII, 1 9. V. H. K. 27 C5. László 28 Arszlán 29 Péter és Pál 30 Pál C6. László kir. Ireneus S/.ent Péter és Pál Pál emlékezete C6. Sámson Cirus és János Péter és Pál 12 apostol Időjárás Ilerschel szerint: Változékony és nagyon szeles ig gyakori rövid esők. 15-től 22-ig erős szél és sok zápor. 23-ika után szépre fordul. Izraeliták naptára. 5 S. Selakh-L. 3. P. 9 Ros Khodes 10 Tliamusz R. K. 12 S. Korakh 4. P. 19 S. Khukath 5. P. 26 S. Balak 6. P. 27 Templomelf.bőjt.

20 Kelet BEVÉTEL KIADÁS N A P L Ó pengő fillér pengő fillér l-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN" re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

21 Jl ílius a Protestáns naptár Római kath. naptár Gör.-kath. napt. (új Idfisz. zerint) 31 nap Nap kelte 6. p. nyug. ó. p. Hold fényváltozásnl ft Utolsó negyed Cs. 1 Tibold Jézus sz. vére Kozma P. 2 Ottokár Sarlós B.-A. B.-A. meze l-én 14 ó. 3 p. 3 Kornél Minden sz. pápa Anatól Újhold 8-án VII. vas. pünk. után : Prot. ev. : Máté \, ; olv. Róm. (1, 3 Kath. ev. : '.sak a jótett iidvőzf L Máté VII, IS óra 13 p. V. 4 CB. üírík C7í Ulrik pk. IT. Kii i. Andi í) 59 3$) 15-én 10 ó 36 p. H. 5 Enese Zakkari Antal Márta özv ! K 6 Ézajás Izaiás pr. Lucia 09 r.(i (SpL Holdi ölte 23- n -q ' 1 ' 1Q 1,1 ora 111* (, p. 7 Cirill Cirill és Metód Tamás 10 Cs. 8 Teréz Erzsébet kir.-né Prokóp vt.,0 íc" Utolsó negved P. 9 Lukrécia Veronika sz. Pankrác án 19 ó. 47 p. 10 Amália Amália Leone vt VIII. vas. pünk. u. Prot. ev. : Márk 8, 1 9; olv. Róm. 6, rioiu I!,.],! a _ loiukozeiben 6-í'n 10 órakor. ÍXI.ll.Xwnl -* Kat. ev. : Példabeszéd a hűllen sáfárról. Luk. XVI, 1 9. V. ii <7. Lili C8. í. piiis j). C8. Eulcnia ; H. 12 Izabella Gualbert János Hilárion 14 K. 13 Jenő Anaklét p. Gábor főa ban 18-án 11 ó. 14 Eőrs Bonaventura Aquila és Pr , ~ Cs. 15 Henrik Henrik cs. Quirik l-én a nap hossza P. 16 Valter Karmelh. B.-A. Atenogén ó. 54 perc; a hó 17 Elek Elek hv. Marina végéig 56 p. fogy. 29. IX. vas. pünk. után : Prot. ev.: Máté 7, ; olv. Róm. 8, Kath. ev.: Jézus megsiratta a várost. Luk. XIX, Időjárás Hersehe) V. 18 C8. Frigyes C9. Kamill hv. C9. Jácint szerint: H. 19 Emilia Páli sz. Vkice Makrina , jg 7-ig tart a szép K. 20 Illés Jeromos hv. Illés próféta 22 ^^ napos idő ig 21 Dániel Praxedes Simeon rem. 23 ^- gyakran esik Cs. 22 Mária Magd. Mária Magd. Mária Magd. 25 j- \ T Ó dll'izu, It A7A LUDIJ f nkk Adpui- P. 23 Lenke Apollinár pk. Ezekiel pr esővel ig min- 24 Krisztina B. Kinga Krisztina 27 Hon UVII nan liui' ősik V. Ol A. 30. X. vas. pünk. után Prot. ev. Luk. 16, 1--9 ; olv. Kor. I, Kath. ev. : A farizeus és a vámos imádsága. Luk. XVIII, /rüi>l i I Al. - imnfíiru V. 25 C9. Jakab C10. Jakab aps. C10. Eufrázia :1 c IV,, 4,... O o. I llliwuiü 1. I. H. 26 Anna Anna asszony Hermolaus 29 9 Ab R. Kh. K. 27 Olga Pantaleon Pantalemon S. Matoth, Mass. 28 Ince Ince p. Nikánor [2. Perek Cs. 29 Márta Márta sz. Teodota 33 q v 17 S. Debarim P..>-- 18 Jer. p. nojt 30 Judit Juciit -vt. Szila S. Voethka 3. I'. 31 Oszkár Loyolai Ignác Eudocim s! Ekev. 4. P.

22 Földek, házal, telkek MS*..,,..» - forgalmi irodájához eladasa, vetele, berlete Debrecen, ügyében forduljon bizalommal ^"^rt-utca 16. <v X A P L Ó BEVÉTEL KIADÁS pen"ő fillér pengő fillér l-t n DEBHECEN" előfizetési díja 2 40 ; Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

23 Augusztus 31 nap a «/ Protestáns naplát Római kath. naptár Gör.-kath.napt. 1 O Na P kel,e. nyuft- (uj Idosz. szerint) 5 p 4 p- 31. XI. vas. pünk. után: Prot. ev.: I.uk. 19, 41 48; olv. Kor. I, Kath. ev. : Egy siketnéma meggyógyítása. Márk VII, 31 V. H. K. Cs. P. 1 CIO. V. Péter 2 Lehel 3 Hermina 4 Domonkos 5 Oszvald 6 Berta 7 Ibolya Cll. Vasas Péter Liguri Alfonz István er. Domonkos Havas B.-A. Úr színvált. Kajetán hv. Cll. fkór. Istsán er. Fausztulusz Efezi gyerm. Fábiusz Urunk színv. Pulkeria XII. vas. pünk. után : Prot. ev.: Luk. 18, 9 14 ; olv. Kor. I, 15, Kat. ev.: Az irgalmas szamaritánusról. Luk. X, V. H. K. Cs. P. 8 Cll. László 9 Emód 10 Lörincz 11 Tibor 12 Klára 13 Ipoly 14 Özséb C12. Cirjék vt. Vianney János Lőrinc vt. Zsuzsanna Klára sz. Ipoly és Kas.sz. Özséb vt. C12. Emilián Mátyás aps. Lőrinc vt. Euplusz diák Fotin Maxim hv. Marcell vt Nagyboldogasszony: Prot. ev.: Márk 7, 31 37; olv. Máté 21. r. 87. sz. Kath. ev. : Mária a legjobb részt választotta. Luk. X, V. H. K. Cs. P. 15 Cl2. Mária 16 Ábrahám 17 Anasztáz 18 Ilona 19 Huba 20 István király 21 Sámuel C13. Nagy B.-A. Joakim Jácint hv. Ilona cs. Lajos pk. * István kir. Sant. Francisk. C13. Nagy B.-A. Dioméd Miron pap Laurusz András vt. István kir. Tádé XIV. vas. pünk. után : Prot. ev.: Luk. 10, ; olv. Gal. 3, 15 Kath. ev. : Jézus a gondviselésben való bizalomra int. Máté VI, V. H. K. Cs. P. V. H. K. 22 Cl3. Menyhért 23 Farkas 24 Bertalan 25 Lajos 26 Izsó 27 Gebhárd 28 Ágoston Cl4. Timót Beniti Fülöp Bertalan aps. Lajos kir. Zefirin p. Kalazanti József Ágoston pk. C14. Zotik Kallinik Eutik Bertalan Natália Libér Mózes rem XV. vas. pünk. után: Prot. ev.: Luk. 17, ; olv. Gal. 5, 16- Kath. ev. : A naimi ifjú feltámasztása. Luk. VII, Cl4. Er, eszt 30 Róza 31 Erika Cl5. Ker. J. fejv. Limai Róza Rajmund Cl5. Ker. J. fej. Sándor pk. B.-A. öve Hold lény változásul. Üjhold 6-án 13 IgJ' ó 37 perckor. Első negy. 14-én 3 ó. 28 perckor. ísfik Holdtölte 22-én VÍZ 1 ó. 47 p.-kor. áf* Utolsó negyed VÍL 29-én 0 ó. 55 p. Hold a földközelben 3-án 5 ó. Hold a földtávolban 15-én 4 ó. Hold a földközelben 29-én 4 ó. l-én a nap hossza 14 óra 58 p.; a hó végéig 1 ó. 35 p. fogy. Időjárás ilerschel szerint: Eleje szép meleg ig újra változékony, ighűvös esők, ig kellemes, derűs. Izraeliták naptára. 7 S. Refih 5. P. [K. Kh. 8 Elul. R. Kh. 14 S. Softim 6. P. 21 S. Ki Theze [1. 2. P. 28 S. KI Thova (3. 4. P.

24 MENYASSZONYI M KELENGYE a ALAPÍTÁSI ÉV: 1831 ( ARDOS LÁSZLÓNÁL Kelet BEVÉTEL KIADÁS N A I ' L Ó pengő fillér pengő fillér l-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 F * Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

25 Szepteml ber 30 nap a A Cs. P. Protestáns naptár 1 Egyed 2 Rebeka 3 Hilda 4 Rozália Római kath. naptár Egyed István kir. Manszvét pk. Vilerbói Róza Gör.-kath. íiapt.l (*J Idő.*..zerint, Évkezdet Mamánt vt. Teoktiszt Babilasz érs. O n^p n J u p«; llold fényváltozásai. Újhold 4 én 23 óra 54 p. ^ Elsőnegy. 12-én JJ 21 ó. 57 p. 36. XVI. vas. pünk. u. : Prot. ev. : Málé 6, 24 34; olv. Gal. 5, 25 6, 10. Kath. ev. : A vízkóros meggyógyítása szombaton. Luk. XIV, Op, WJ Holdtölte 20-án 12 óra 32 perc. V. H. K. Cs. P. 5 C15. Viktor 6 Zakariás 7 Regina «Mária 9 Ádám 10 Erik 11 Teodóra C16. Juszt. Lőrinc Ida Kassai vért. *Kis lloldojj-assz. Klá\er Péter Tolent. Miklós Piotáz és Jácint C16. Zakariás Mihály csod. Szocont vt. K^asszony Szeverián Menodóra Teodóra t<t" Utolsó negyed VL 27-én 6 ó. 43 p. Hold a földtávolban 11-én 23 ó. Hold a földközelben 24-én 22 ó. 37. XVII. vas. pünk. után : Prot. ev.: Luk. 7, ; olv. Efez. 3, Kath. ev.: A főparancs. Mt. XXII, V. H. K. Cs. P. líi C16. Guidó 13 Ludovika 14 Szerénke 15 Nikcdém 16 Edit 17 Ludniilla 18 Titusz C17. Mária neve Notburga ker. felmag. Fájd. Kánt. Kornél p. Fer. sebhelye Kup. József C17. Autonóm Kornél ker. fel. Filoteusz Jozafát érs. Zsófia Ariadné vt XVIII. vas. pünk. után : Prot. ev. : Luk. 14, 1 11 ; olv. Efez. 4,1 6. Kath. ev.: Az inaszakadt meggyógyítása. Máté IX, 1 8. V. H. K. Cb. P. V. H. K. Cs. 19 Cl7. Vili el. 20 Friderika 21 Máté 22 Móric 23 Tekla 24 Gellért 25 Kleofás Cl8. Január vt. Euszták Máté aps. Móric vt. Tekla sz. vt. Fogoly kiv. M. Gellért vt. Cl8. Trofim Teopiszta Jónás pr. Fóka pk. Ker. Ján. fog. Tekla sz. Eufrozina XIX. vas. pünk. után: Prot. ev.: Máté 22, 34 46; olv. Kor. 1, 4 9. Kath. ev. : Példabeszéd a királyi menyegzőről. Máté XXII, <i Cl8. Jusztin. 27 Adalbert 28 Vencel 29 Mihály 30 Jeromos C19. Cipr.és Jus/t. Kozma és Damj. Vencel kir. Mihály főa. Jeromos ea. C19. Nilusz Kalisztrátusz Baruch pr. Kiriak rem. Gergely pk ősz kezdet 23-án 12 óra 13 perckor. l-én a nap hossza 13 óra 23 perc, a hó végéig 1 ó. 41 perccel fogy. Időjárás Hersehel szerint: Zavartalan szép napok ig napos meleg ig szelesre fordul szeles és esős napok. Izraeliták naptára 4 S. Nezavim 5.6. P. 6 Thisri Újév 2. n. 8 Zom Gedaljah bőjl 11 S. Vajelek Jom Kippur 18 S. Haasszinu 20 Szukkoth 1. n. 21 Szukkoth 2. n. 25 Sabbath 26 Hosana rabbab 27 Sem. azereth 28 Szimkhat thorah

26 Kelet BEVÉTEL KIADÁS N A P L 0 pengő fillér pengő fillér l-én DEBRECEN" előfizetési díja 2 40 : Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

27 Október 31 nap Nap P Protestáns naplár 1 Malvin 2 Petra Római kath. naptár Rémig pk. őrangyalok Gör.-kath.napt. (új Idösz. szerint) B.-A. védelme Ciprián pk. 10. XX. vas. pünk. után : Prot. ev. : Máté 9, 1 8 ; olv. Efez. Kath. ev.: A kafarneumi tisztviselő fiának meggyógyítása. Ján V. :i Cl9. Helga C20. Liziői Teréz C20. Dénes H. 4 Ferenc Assziszi Ferenc Hierót K. 5 Aurél Piacid vt. Mamelta fi Rrunó Brúnó hv. Tamás aps. Cs. 7 Amália Rózsafüzér Szergiusz P. 8 Etelka Magy. N.-A. Pelágia 9 Dénes Dénes pk. Jakab aps. O Nap kelte 6. p. nyug. 6. p. llold féiiyváltozánal át, Újhold 4-én óra 58 perckor. IV, IV, XXI. vas. pünk. után: Prot. ev. : Máté 22, 1 14; olv. Efez. 5, Kath. ev.: Példabeszéd a szívtelen szolgáról. Mt. XVIII, V. 10 C20. Gedeon C21. Borg. Ferenc C2I. Eulamp H. 11 Brigitta Piacidia Fülöp diak K. 12 Miksa Miksa Andronik Kálmán Ede kir. Papil Cs. 14 Helén Kalliszt j). Nazár P. 15 Teréz Teréz sz. Lucián vt Gál Gál ap. Longin vt XXII. vas. pünk. ut;»n : Prot. ev. : Ján. 4, ; olv. Efez. 6, Kath. ev. : Szabad-e adót fizetni a császárnak? Máté XXII, V. H. K. Cs. P. 17 C21. Hedvig 18 Lukács 19 Lucius 20 Iréné 21 Orsolya 22 Előd 23 Gyöngyike C22. Alak. Margit Lukács ev. Alkantarai Péter Vendel Orsolya vt. Kordula sz. Ignác pátr. C22. Ozeás Lukács ev. Kleopátra Artemiusz Hilárion ap. Aberc pk. Jakab aps. (» "jh Első negy. 12 én D 16 ó. 47 p. Holdtölte 19-én 22 ó. 18 p. Utolsó negyed VL 27-én 14 ó. 26 p. Hold a földtávol- ban 9-én 19 ó. Hold a földközelben 21-én 17 ó. l-én a nap hossza 11 óra 42 p.; a hó végéig 1 ó. 40 per.eel fogy- Időjárás Ilersehel szerint: 12-ig tartós esők, ig borult, de enyhe, többször esik. Az utolsó napok kellemesen derültek. 43. XXIII. vas. pünk. után: Prot. ev. : Máté 18, 23 35; olv. Filipp. 1, Kath. ev. : Az elüljáró leányának feltámasztása. Máté IX, Izraeliták naptára V. 24 C22. Salamon C23. Ráfael főa. (23. Proklusz H. 25 Blanka Mór pécsi pk. Marcián S. Beresith K. 26 Dömötör Dömötör Demeter vt Ros Khodes 27 Szabina. Szabina vt. Nesztor vt Markh. R. Kh. Cs. 28 Simon, Júdás Simon és Júdás Terenc vt Noakh. P. 29 Zenő Nárcisz pk. Anasztázia Seni böjt 30 Kolos Rodr. Alfonz Zenób. vt Khamisi böjt 16 S. Lekh-Lekha 44. Kr. kir. ünnepe: Prot. ev.: Mt ; olv. Filipp. 3, Seni böjt Kath. ev.: Te vagy-e a zsidók királya? Ján. XVIII, S. Vajere "vtj 31. C23. Ref.eml. C24. Kris/.t. kir. C24. Epimak 6 41 [ S. Khaje Szarah

28 mm^^mmmi^m wmmwmm mm mm mm mm PAPLAN MATRAC má ftí&fáll KESZEN ES j iviáivix RENDELESRE wzxwix iiwamm 111wuwm 1 KHRR OS [11521 ü l VSlOS'iV ~ 1 mm '? 4* QJ iá X A I» L Ó HKVÉTKL * KIADÁS pengő fillér pengő fillér l-én DEBRECEN- előfizetési díja Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN" re helyi és fővárosi újságot egyesit, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos és világesemény ekei. Hétköznap 12 olda', vasárnap képes melléklettel együtt oldal. Kiadóhivatal : József Királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

29 November 30 nap j Protestáns Római kath. a Z naptár naptár II. K. Cs. P. 1 Marianna 2 Achill 3 Győző 4 Károly 5 Imre 6 Lénárd Mindenszentek Halottak napja Hubert pk. Boroméi Károly Imre herceg Lénárd hv. Gör.-kath.napt. (új idösz. szerint) Dámján Acindin Acepszimasz Nikandor Galaktion Pál pk. 45. XXV. vas. pünk. után : Prot. ev.: Mt. 9, 18 26; olv. Kol. 1, 9 14; Kath. ev.: Példabeszéd a konkolyról. Máté XIII, V. H. K. Cs. P. 7 C24. Rezső 8 Gottfried 9 Tivadar 10 Luther 11 Márton 12 Jónás 13 Szaniszló C25. Engelb. pk. Gottfried Tivadar vt. Avell. András Márton pk. Márton p. Koszt. Szaniszló C25. Hieron Mihály füa. Matróna Olimpia Géza Alam. János Ar. sz. János ) Nap kelte nyug. 6. p. 6. p. Hold lényváltozásai es Újhold 3-án 5 46 le$ óra 16 perckor Első negy. 11-én D 10 ó. 33 p XXVI. vas. pünk. után : Prot. ev. : Mt. 24, ; olv. Tess. I. 4, Kat. ev.: Példabeszéd a mustármagról. Mt. XIII, V. 14 C25. Klemen. H. 15 Lipót K. 16 Ottmár 17 Hortense Cs. 18 Ödön P. 19 Erzsébet 20 Jolán C26. Jozafát vt. Nagy Albert et. Ödön pk. Csodatevő Gerg. Pét. és P. bazilika Erzsébet assz. Valois Félix C26. Fülcp Szamónasz Máté ev. Csod. Gergely Román vt. Abdiasz Dek. Gergely 47. Utolsó vas. pünk. után : Prot. ev.: Mt. 25, ; olv. Tess. II. 1, Kath. ev.: A végpusztulás előjele. Mt. XXIV, V. H. 21 C28. Olivér 22 Cecilia K. 23 Kelemen 24 Emma Cs. 25 Katalin P. 26 Milos 27 Virgil V. H. K. C27. M. bem. Cecilia vt. Kelemen p. Keresztes János Katalin vt. Ber. sz. János Érmes Mária C27. B.-A. felaj. Filémon Amíilok Kelemen p. Katalin Nikon Perzs. Jakab űip. Holdtölte 18-án Wf 9 ó. 10 p. i%- Utolsó negyed 25-én 1 ó. 4 p. Hold a földtávolban 6-án 11 ó. Hold a földközelben 19-én 2 ó. Elsején a nap hosz sza 10 óra 2 p., a hó végéig 1 óra 16 perccel fogy Időjárás Hersehel szerint : Orjövet I. vas.: Prot. ev.: Mt. 21, 1 9; olv. Róm. 13, Kath. ev. : A világ vége. Luk. XXI Cl. Stefánia 29 Noé 30 András Cl. Pignatelli hv. Szaturnin András aps. C28. Irenark Párámon András aps Első felében bőséges esőzés ig csípős hideg, 25-től pedig szeles. Izraeliták naptára. 4 Ros Khodes 5 Kiszlev R. KK 6 S. Tholdoth 13 S. Vajeze 20 S. Vajislakh 27 S. Vajesev 29 Khanuk. kezdit

30 Földek, házalt, telkek MM.,,, 4 _ r - forgalmi irodáiéhoz eladasa, vetele, berlete Debrecen, ü g y é b e n f o r d u l j o n b i z a l o m m a l F ű v é s z k e^-utcan. Kelet N A P L 0 BEVÉTEL KIADÁS pengő fillér pengő fillér l-én.,dkbkece\ előfizetési díja 2 40 t * * : - Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEIST-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

31 December 31 nap a cd Z Cs. P. Prolesláns naptár 1 Elza 2 Aurélia 3 Olivia 4 Borbála Római kath. njptár Elegy pk. Bibiana vt. Xavér Ferenc Borbála vt. Gör.-kath.n: pt. (új Idóiz. izer.nt) Nahum j>r. Habakuk Szoloniasz pr. Borbála sz. kelte ) Nap nyug. ó. p. ó p :.o Ürjövet II. vas. : Prot. ev.: Luk. 21, ; olv. Róm. 15, Kath. ev. : Ker. János kérdése a fogságból. Mt. XI, V. H. Cs. P. V. H. K. Cs. P. 5 C2. Vilma 6 Miklós 7 Ambrus 8 Mária 9 Natália 10 Judit 11 Árpád C2. Szabb; s ap. Miklós pk. Ambrus pk. Szeplőtl. fogant. Fourier Péter Melkiades p. Damáz p. C29. Szabbasz Miklós Ambrus ea. Pa! áp B.-A. fogant. Menna Dániel stilit Ürjövet III. vas.: Prot. ev.: Mt. 11, 2 10; olv. Kor. 1, 4, 1 5. Kath. ev. : Ker. János kilétét tudakolják. Ján. I, C3. Gábriel a 13 Luca 14 Szilárdka 15 Johanna 16 Albina 17 Lázár 18 Auguszta C3. Otillia Luca sz. Nikáz pk. Valér Kálit. Etelka cs. Lá zár Grácián C. Ősatyák Eusztrát Tirzus vt. Eieutér pk. Aggeusz pr. Dániel pr. Sebestyén vt Ürjövet IV. vas.: Prot. ev. Ján.: 1, 19 28; olv. Kilipp. 4, 4 7. Kath. ev. : Ker. János fellépése. Luk. III, 1 6. V. 19 C4. Viula H. 20 Teofil K. 21 Tainás 22 Zénó Cs. 23 Viktória P. 24 Ádám és Éva 25 Karácsony V. H. K. Cs. P. C4. Pelágia Tiniót vt. Tamás aps. Zénó Viktória Ádám és Éva Nagykarácsony C. Szentatyák Ignác vt. Juliánná sz. Anasztázia Krétai 10 vt. Kar. előbőjt. Nagykarácsony Karácsony nyolcadában: Prot. ev.: Mt. 23, 34-39; olv. Ap. Cs. 6, 8 7. Kath. ev.: Simeon jövendőlése. Luk. II, C. István 1. vt. 27 János 28 Kamilla 29 Dávid 30 Zoárd 31 Szilveszter C. István l.vt. János aps. Aprószentek Tamás pk. Dávid Szilveszter p. C. Ist<-nsz. M István 1. vt. 47 Több ezer vt. 47 Aprószentek 47 Anizia sz. 48 Melánia Hold fényváltozásal. ^ Üjhold 3-ín 23 Igj' óra 11 perckor. Első negy. 11-én J 2 ó. 12 p. iga. Holdtölte 17-én Vl/ 19 ó. 52 p. ff^ Utolsó negyed VL 24-én 15 ó. 20 p. Hold a földtávolban 3-án 18 órakor. Hold a földközelben 17-én 15 órakor. Hold a földtávolban 30-án 19 ó. Télkezdet 22-én 7 óra 22 perckor. l-én a nap hossza 8 ó. 46 p.; 22-ig 19 p. fogy, azután a hó végéig 3 perccel nő. Időjárás Uersehel szerint: 10-ig hideg, gyakori szél, ig borongós, többszöresik. 17- től 23-ig havazás és hideg, envhe, többször napsütés. Izraeliták naptára. 4 S. Mikez R. Kh. 5 Tebeth R. Kh. 6 Szoth. Khanuk. 11 S. Vajigas 14 Jer. o. böjt 18 S. Vajekhi 23 Sobebim böjt 25 S. Semoth

32 Kelet X A V L Ó BEVÉTEL, KIADÁS pengő fillér penfő j fi'!ér l-én DEBItECEN" Híífizptési díja 2 40 J Ne felejtsen előfizetni a DEBRECZEN"-re Iifilyl és fővárosi újságot egyesít, mert gyorsan, pontosan, tárgyilagosan közli a helyi, országos s világeseményeket. Hétköznap 12 oldal, vasárnap képes melléklettel együtt Vt III oldal, kiadóhivatal : József királyi herceg-utca 1. szám. (Bikabérház.)

33 w f * kalapok.... P 6 80-tól divat ingek.. P 4-50 I I remek nyakkendő P 1*80 WERNER SÁNDOR TELEFON: úridivat üzlete, Ferenc József-út 70. szám. A P A F I ' l ^ - wmmmmmmmmmmmmmmmmamkmmnammmm 8 i apafi" GŐZMALOM ÉS IPARTELEP HARSÁNYI ÉS TÁRSAI B.T. I 0 F O G L A L K O Z I K : I vámcsere és kereskedelmi őrlés- I sel, darálással, lucernaőrléssel. I Eladás nagyban és kicsinyben DEBRECEN, APAFI-UTCA 8. TELEFON i ^ cftetotigömbvas, vasgerendák és más építkezéshez szükséges vasanyagok kaphatók Sesztina Lajos vasnagykereskedésében DEBRECEN, P1AC-U. 23. TELEFON: és

34 S IT ORONTÁLI ERDÉLYI SZÖNYEGHÁZ ZŐNYEGEK, FÜGGÖNYÖK, DEBRECEN, FERENC JÓZSEF-CT 34. EBÉDLŐ-SZŐNYEGEK futó-szőnyegek, bútorszövetek, ágyés asztatgarniturák, flanelt takarók és összekötők nagy választékban SAJAT KÉSZÍTÉSŰ PAPLANOK garantált minőségben BELVÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR RT. BUDAPEST MAGYAR PERZSA EBÉDLŐ-SZŐNYEGEK DEBRECENI Foglalkozik a banküzlet saját minden műhelyemben ágával. készülnek Folyósít eredeti keleti mintákban. lörlesztéses kölcsö- Olcsó, FIÓK IA ingatlanokra jelzálogkölcsönöket, TELEFON: DEBRECEN, ERDÉLYI FERENC JÓZSEF-ÚT SZŐNYEGHÁZ CÉGT. szabott (PIAC-UTCA) özv. árak. ERDÉLYI Szolid ISTVÁNNÉ 34. kiszolgálás nőket 35 éves időtartamra, legkedvezőbb feltételek SZ. mellett. Teljesít átutalásokat s kiállít csekkeket a ^^B világ összes piacaira. Betéteket legmagasabb kamat ^ mellett gyümölcsöztet ÁLLANDÓ HKTIRCL IUDONSÁGOK R R ±1 P Harmathy Ferenc Legnagyobb választékot ta- W ^ Debrecen, lál játékáruban, bőröndök- h m Ferenc József-út 7. ben, sportcikkekben, háztartási és kozmetikai cikkekben Könyv-, papírkereskedése és. nyomdavállalata Kantor Ernő és Társa

35 ANGYA 99 KER. FOGY ÉS ERT. SZÖVETKEZET FIÓKOK: llózsn-iilcii 2.. I'iae-ulca, voli Csanak-iizW'l és a város minden részében Debrecen legnagyobb és legolcsóbb jüszercsemege iizlete. A llandóan friss újdonságok isn TOKES LONA I FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERME DEBRECEN, CSAPÓ-U.1 TÓTH GYULA Készíti a legmodernebb technikával a legszebb gyermek, családi és esküvő képeket. TAKAR KOSSÁG" TAGJA, hathavi hitel, amateur cikkek fényképezőgépek, állandóan friss es nagy raktára TELEFON: É jület- és bútorvasalások, minden iparághoz szerszámok, valamint háztartási cikkek legolcsóbban beszerezhetők VASÜZLETÉBEN DEBRECEN, VÁROSHÁZA SARKÁN.

36 Legnagyobb választékot talál játékáruban, bőröndökben, sportcikkekben, háztartási és kozmetikai cikkekben, w? _íí z.,,',,,, Kantor Ernő es Tarsa Állandó r e t i k u l újdonságok, v á r o s h á x a é p u i e t. TARTALOM-MUTATÓ. Naptári rész. Oldal Postai tájékoztató 4 Farsang tartama 5 Csillagászati évszakok 5 Az állatkör (zodiakus) jegyei 5 A Hold fényváltozásainak jegyei 5 Törvénykezési szünnapok 5 Naptári év 12 hónapja (i Szépirodalmi rész. Köszöntő. Síposs Imre 33 Makláry Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület új püspöke. Magyar Bertalan. 34 Dr. Simái Erdős József. Dr. Nagy Sándor 37 Kálvin halhatatlansága. Dr. Erdős József 38 Mire van szüksége a debreceni református egyháznak? Dr. Révész Imre 39 Séta Debrecenben. Vray Sándor 40 A garbolci harang. (Vers.) Szilágyi Lajos 47 Kossuth Lajos és az édes anyia. Hegyaljai Kiss Géza 48 Különös ünnepek. Szenes László 50 Kazinczy Ferenc. Juhász Géza 52 Dunántúl. Farkas Pál 56 A szent-jobb története. Szabó István 58 A halott pásztor. (Vers.) Szilágyi Lajos 64 Református összefogás. Dr. Módis László 65 Csokonai Vitéz Mihályról. (Vers.) Baja Mihály 67 Az én újabb könyvem. Dr. Nagy Sándor 69 Miért megyek rossz időben is templomba vasárnap 1 E. K 74 Kálvin-érem 75 A debreceni utcamisszió. Diakonissza-testvér 76 Debreceni Szenei Molnár Ének- és Zenekari Egyesület. Kulcsár Lajos 77 liánom új református templom Debrecenben. (7 képpel.) Dr. Z. L 79 l)r. Haltazár Dezső püspökségének és debreceni lelkipásztorkodásának negyedszázados örömünnepe. It s 88 Iskolában : a hetedik napon. Ében háézer. (Vers.) Sípos Károly 92 I.evelek egy régi felekezeti küzdelemről. Dr. Soós Béla 93 Az újra rendezett és kibővített Thaly-szoba. s. j 96 Dr. Haltazár Dezső püspök betegsége, halála és temetése 97 Református intézmények címtára 111 Debreceni vásárok 122 Országos vásárok..' 123 Névnapok SCHÖN SÁNDOR TELEFON KESZTYŰ, KÖTSZER ES ORVOSI MŰSZERTÁRA DEBRECEN, PIAC-UTCA 14. CSAPÓ-UTCA SAROK

37 iac-ulca 7. szám. Bészler és Dávid -\ Kossuth-szobor mellett. vaskereskedés tartási és vízvezetéki cikkek. FÉRFIAK ÉKESSÉGE a FEin.it, i'knyf.s r:s ki:ménv uaix ii. töhi' s- MENTESEN MOSSA, VKtiYILEK TISZTÍ'I l S MINDEN SZlNHE FEST PALOTA Y KÁL\ IN-TÉIl 5. SZÁM. IIATTIIYANY-1 TC A VITÁRIUS SÁNDOR aranyéremmel KiiÖntetett orvosi kötszerészinester, speeiálista ÍÜ/.ÍÍ-, Itaslartó-, sérvkötö-, műláb-, járógép kénül, aki 2."> évig :i Piac-utcán az Alföldi palotában volt, tisztelettel értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy üzletét Debrecenben a Városháza épületében, Kossuth-utca 2. szám alatt MEGNYITOTTA. További szíves pártfogást kér I ACZEL Állandóan vesz egyes könyveket, egész könyvtárat magas áron. Raktáron S/ÍTI l\fy l-l 2 S/ ANTIKVÁRIUM DEBRECEN Iiirt mindenféle s/ak- és szépirodalmi könyveket antiquar és új állapotban. ' ' Ugyanott mindenféle papír, írószer és zenemű legolcsóbb beszerzési helye. Kisteiliploili mö(jöt(. Debrecen legrégibb fűszer- és csemegeüzlete Alapítási év DEUTSCH ALBERT ÉS FIA Hatvan-utca sarok, a református püspöki palota mellett a legjobb bevásárlási forrás tea, kávé, rum, likőr, fűszer- és csemegeárukban.

38 33 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. Köszöntő. iet az ember élni, minden törekvésében meglátszik a rohanásszerű V^f^/ előretörés, akárhova nézünk. Pedig akármilyen hatalmas és gyors szárnyakat öltsiink is, sokkal nagyobb iramban suhan ál rajiunk az idő, amit ugyan próbálunk megmérni és kiszabni, de nagyon elmaradunk, sőt egyszer egészen kimaradunk belőle, amikor az élet utolsó ideje megjelenik, elhalványítja orcánkat és nem látjuk többé ezt a világol, amelyben születtünk és amelyikei itthagyunk. A mi esztendeink változásaihoz sok-sok reménységet fűztünk, mindig hittük a jobbnak elkövetkezésél s egyszer csak ráeszméltünk, nem az emberi bölcsesség és tudomány szabja meg eleiünk folyását, hanem az a láthatatlan, de mégis sokszor megtapasztalható isteni ^kegyelem, mely körülvesz. Számtalan történés igazolja előttünk azt is, hogy igaza voll a Zsoltárírónak, ki így kiáltott fel: ne bízzatok emberekben. Mi lehet a mi köszöntőnk az évre, annyi sok bú és kevés öröm között, amikben élünk : csak egy, hogy kívánjunk egymásnak Istentől minden jót, úgy, hogy azokra érdemessé tettük magunkat azzal a törekvéssel, hogy mindinkább ragaszkodunk törvényéhez s így minden új napnak kezdetén hálát adunk kegyelme őrizetéért, melyet reánk árasztott az éjszaka sötétségében éppen akkor, amikor lehetetlenek voltunk. Sírásunk emésztő idején, megfogyatkozott kenyerünk látásakor, vagy amikor szinte mezítelenek vagyunk, mert esztelen divatban le akarjuk dobni a test ruháit, másokról pedig leszakkasztja a szükség a lélek és test takaróit, vájjon akadna-e ember, ki rajtunk segítsen? Örömeinket kárhoztatja a világ, mert nem adjuk oda az egész árat, melyet kíván hiúságával. Még van időnk az Isten országa keresésére, a bizonyság erejével szól hozzánk az új esztendő erről, amikor még itt lehetünk, míg másoknak porsátora, de nekünk kedves ábrázatuk nincs többé. Legyen köszöntésünk szavában erő a hitre, szeretet a szolgálatra, hogy többet nyitjuk imára ajkunkat mennyei Atyánk előtt s többet nyujtjuk ki kezünket a munkára és a szerelel gyakorlására. A Sátán hatalmaskodásával szemben, mely haláltáncra őrjíti a lázongó emberek millióit, szelíden hívjuk az Igéhez, hogy egy cél lebegjen előttünk : Krisztust követni s róla bizonyságot tenni megújuló szolgálattal. Ezt kívánjuk magunknak és mindazoknak, akiket köszöntünk : kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi mennyei Atyánktól és az ő szent Fiától, az Ür Jézus Krisztustól, hogy vehessünk Szentlelket az ő országa terjesztésére. SlPOSS IMRE.

39 34 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. A debreceni református gyülekezet 1934-ben rendkívül értékes egyéniséggel, kiváló, szerető szívű lelkipásztorral gazdagodott Makláry Károly lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző személyében. A gyülekezet békéjét felverte a lelkészválasztási harcok küzdelme, amely már évek óta nyugtalanította a lelkek békéjét, de éppen ilyen nyugtalanságot idézett elő a kétszer megválasztott lelkész választásának a megsemmisítése is. Keresni kellett olyan férfiút, akinek tekintélye, súlya, közéleti méltósága, kiváló igehirdetői készsége, odaadó pásztori szolgálata, mindenkit megnyerő szeretetteljes egyénisége képes lesz a gyülekezetre ráfekvő békétlenséget szétoszlatni és vezetheti a gyülekezet hajóját a békés útján csen- fejlődés és felvirágoztatás des és nyugodt vizeken. Makláry Károly. Nagyon bölcsen járt el a debreceni egyházközség vezetősége, amikor mindezeket a kiválóságokat Makláry Károlyban látta felismerni s példaadó egyöntetűséggel a presbitérium meghívására a gyülekezet Árpád-téri lelkipásztorává választotta. Makláry Károly lelkipásztor 1876-ban született a borsodmegyei Hejőpapiban, ahol néhai édesatyja lelkipásztor volt. Középiskolai tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon, a theologiát Sárospatakon és Budapesten végezte. Ügy az I., mint a II. lelkészképesítő oklevelet jeles eredménnyel szerezte meg, segédíelkészi éveit Atányban és Tiszanánán töltötte Í-ig ben Nyékládházán rendes lelkész lett. Itt szolgált 1904-ig, amikor is a nagy kunhegyesi gyülekezet lelkipásztora lett. Harmincévi kunhegyesi lelkipásztori szolgálat után hívta meg lelkipásztorául egyakarattal a debreceni fényes nagymúltú gyülekezet. Makláry Károly, mint kiváló lelkipásztor, igen fontos közegyházi tisztségeket töltött és tölt be. A hevesnagykunsági egyházmegyének nyolc éven keresztül volt közpénztánioka, tizenkét évig tanügyi bizottsági elnöke, húsz éven keresztül tanácsbírája, tizenöt éven át főjegyzője. A tiszántúli református egyházkerület presbitériumai 1924-ben egyházkerületi jegyzővé és tanácsbíróvá, 1928-ban pedig egyház- kerületi főjegyzővé választották. Az I Egyetemes Konventnek nyolc éve rendes tagja, az Országos Zsinatnak rendes képviselője. Az évben életbeléptetett új egyházi törvényeknél ő volt a lelkészválasztási törvénytervezet készítője és előadója. A közegyházi élet terén kifejtett érdemei elismeréséül a Kormányzó úr 1933-ban m. kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki. A debreceni presbitérium debreceni lelkipásztorrá 1934 január 8-án hívta meg teljes egyhangúsággal s a presbitérium meghívását szintén egyakarattal hagyta jóvá a Nagytemplomban január 24-én a választók gyülekezete. Makláry Károly meghívása az új egyházi törvények szerint első volt a debreceni gyülekezetben, de elsők közt az egész országban is. Beiktatása nagy lelkesedéssel ment végbe 1934 május 27-én a Nagytemplomban. A beiktatást maga a nagy püspök dr. Baltazár Dezső végezte, akihez mindenkor a teljes bizalom és megértés kötötte. Baltazár Dezső többször kifejezést is adott ennek a bizalomnak és szeretetnek, amikor Makláry Károlyt lelkefelének és altér egojának nevezte. Az Árpád-téri egyházrészben június 3-án tartotta beköszöntő prédikációját. És már a bemutatkozás is megnyerte a gyülekezet teljes bizalmát és szeretetét. És ez a szeretet két év alatt nem csökkent, hanem mind bensőségesebb és mélyebb lett a gyülekezet és pásztora között. Beköszöntő beszédjében azt mondotta, hogy nem vezérül jött, hanem mint aki Krisztus terhét alázattal felveszi és -könnyűnek tartja. Azt mondotta, nem akar csak a gazdagok és előkelők papja lenni, hanem mindenkié. Meteor csillár vezet! Részletre is. Debrecen, Piac-utca Bika-szálln<Ia mellett.

40 MAKLÁRY KÁROLY A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE

41 Debreceni Reformátusok Képes Napiára. Mindenki számára óhajtja hirdetni az evangéliumot, amire a megbízást gyülekezete számára Istentől vette. Alázatos, hívő, Istenben élő léleknek a vallomásai voltak ezek, aki nem a maga erejében bízik, hanem a Mindenhatóéban, aki nem a maga dicsőségét keresi, hanem önáldozásig boldog örömmel szolgálja Istennek örökkévaló dicsőségét. És nem jött vezérnek és lett vezér. Mint áldottemlékü Baltazár Dezső püspök hivatali helyettese annyi megértéssel és szeretettel tudta intézni a tiszántúli egyházkerület ügyeit, hogy amikor Baltazár Dezső elhunytával megüresedett püspöki méltóság betöltéséről tanácskozni gyűltek össze a vének és atyák, akkor a kiválasztás valamennyi egyházmegye elnöksége részéről egyhangúlag személye iránt nyilatkozott meg. És hogy ez a kiválasztás mennyire kelyes volt, igazolta az egyházközségek óriási többségének a bizalma és szeretete, amely őt a nagynevű előd : dr. Baltazár Dezső püspök örökébe méltán emelte. Azt mondotta, hogy nemcsak a gazdagok papja akar lenni és amikor száz és száz szegény áldása kíséri gyülekezetében a tőle nyert segítésért, jóságáért, ugyanakkor egy olyan baráti együttműködést tudott kiépíteni városunk legelőkelőbbjeivel, amelynek hiányát a debreceni gyülekezet már nagyon érezte. Az Árpád-téri egyházrészben nemcsak a szegények és gazdagok tesznek szeretetükkel bizonyságot Makláry Károly mellett, hanem bizonyságot tesznek róla két évi rövid működése alatt létrehozott alkotásai : a teljesen megújított gyülekezeti otthon többezer pengős költsége és annak megint többezer pengős berendezése. Azt mondotta beszédében beiktatása alkalmából, hogy életét az evangélium hirdetésére teszi reá és ennek az evangéliumi életnek és igehirdetésnek a legszebb bizonyítékai az elért eredmények és cselekedetek lettek. Amikor gyülekezetének a gondja mellett, mint püspökhelyettesnek a mindjobban gyöngülő nagy püspök helyett fel kellett venni mind teljesebb mértékben az egyházkerület gondját is még egy újabb megbízatást is nyer. Baltazár Dezső, mint altér egojára, mint legbizalmasabb és legmeghittebb emberére reábízta az általa annyira szeretett, az általa alapított, irányítása alatt álló Lelkészegyesület, az Országos Beformátus Lelkészegyesület hivatalos lapjának a szerkesztését. Akit a gyülekezetek, pályatársai anynyira szeretnek, annak nagyon jó embernek kell lenni. Hogy mennyire jó ember, azt az látja igazán, aki közelről ismeri családi életét. Ez a családi élet bensőséges, példaszerű, a legszeretetteljesebb. Felesége Kérészy Anna néhai Kérészy Barna tiszanánai lelkész, volt egyházkerületi tanácsbíró, konventi, zsinati rendes képviselő leánya : az áldottlelkü, igazi hivatása magaslatán álló papné mintaképe, akinek nincs az életének célja azok nélkül, akiket annyira szedet: férje, gyermekei, unokái, akinek az élete csak azért ég, hogy ezeket minél boldogabbá tegye. Makláry Károly a debreceni gyülekezet lelkipásztora és lelkészelnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke, tömérdek gond és elfoglaltságok embere akkor igazán boldog, amikor a szolgálatnak igáját, amely most még nagyobb felelősséggel nehezedik vállaira, néhány pillanatra félretéve; -ennek a családi közösségnek és szeretetnek érezi a melegét, magához ölelve kis unokáit : Juditot és Tamást. Makláry püspökben a tiszántúli egyházkerület gyülekezetei a szeretet emberét választották meg és jól választottak, mert legnagyobb a szeretet. Magyar Bertalan. lvi 11c ismerné a VASÁRNAP" GYÜLEKEZETI LAPOT, amelyik határozott irányával, mint fáklya jelzi a református keresztyének szolgálatának eélját. Olvassuk hűséggel és szaporítsuk olvasói táborát. Előfizetési dija csak 1 I' 7(1 fillér egynegyed évre. Körösi és Nagy, Debrecen ú r f é s n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

42 37 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. Dr. simái Erdős József, a Tisza István-tudományegyetem theologiai fakultásának emeritus professzora, ez évben lépett Istentől áldott életének nyolcvanegyedik esztendejébe. E kedves alkalom késztet arra, hogy őt itt nincs református parókia főleg atiszántúlon, hol az ő kedves emlékét a volt tanítványok a hála, a tisztelet és a szeretet érzéseivel ne ápolnák. Mert a ma élő lelkipásztori generáció ez országrészben talán mind egy szálig az ő keze DR. SIMÁI ERDŐS JÓZSEF. Olvasóinknak bemutassuk. Ami a bemutatást illeti, voltaképpen felesleges munkát végzünk. Hisz az ő mindenektől tisztelt és szeretett személyisége általánosan ismeretes távol és közel. Valamint hazánkban, sőt európaszerte alig akad tudós kör, mely Dr. Erdős József nevét és személyét az ő egész kis könyvtárt kitevő tudományos munkái révén nem ismerné, azonképpen alól került ki és abban a valamennyi tanítvány között is a legnagyobb, a nem régen elhunyt Dr.Baltazár Dezső püspök. Debrecenben meg éppen nincs ember, sem kicsi, sem nagy, sem gyermek, sem felnőtt, akinek ne lett volna már itt s ott vele találkozása. Talán csak az utcán, ahol e hajlott korában is fiatalos frissességgel járó, mosolygó tekintetű, nyájas, őszhajú öreg úr szokott

43 sétáit végzi. Talán csak rövidke pillanatig tart e találkozás, de azt sem mulasztja el a nép legegyszerűbb fiához is leereszkedni, közvetlenné lenni tudó és melegszívű öreg professzor, hogy megtudakolja, ki ija-fija az az ismeretlen gyermek. Néha azonban negyedóra számba is megy ez a találkozás, s a nyájasan megszólított idegen vagy jól ismert emberfia csak ámul-bámul s beszélgetés közben azon gondolkodik, hogy e ridegarcú világban, hol ma az emberek egymás mellett csak közömbö- Debreceni Reformátusok Képes Naplóra. sen suhannak cl kiki a maga dolgára, akadnak még kivételes lelkek, kiket más embertársuk életkörülményei érdekelnek, hogy nyerjenek tőlük ügyes-, Kálvin halhatatlansága. Az Institutio 400 éves jubileumára. bajos dolgaikban jó tanácsot, vagy nehéz állapotukban vigasztaltatást. Az ismeretség kérdését illetőleg hát Dr. Erdős József nem szorul reá a bemutatásra. Az a tisztelet azonban, mely az ő nyolcvanéves ősz fejét mindenek részéről övezi, e helyen is leróni akarja iránta a nagyoknak méltán kijáró adót, amit mi abban látunk, hogy Isten iránt érzett hálás szívvel mások okulására reámutassunk : Ecce homo... íme az ember. Az ember, aki az ember ellenére is ember. Az embertestvérrel együttérző embertestvér. Dr. \a; y Sándor. ^^^m i A nagy emberek különféle cselekményeikkel örökíthetik meg emléküket az utókor számára, de minden időben mégis az lesz a legnagyobb, aki nemcsak kortársait tudja a jónak és igaznak megnyerni, hanem életének példájával és tanításaival a késő nemzedékek részére is a tiszta gondolatnak és a lelki világnak kincseit hagyta örökségül. Nem elég nagy cselekedeteket véghez vinni, ha annak nyomában múló dicsőség támad, amelyet milliók szenvedésének könnycséppje kísér, mert az emberiséget az ilyen tettek nem viszik előbbre, amint a történelem eseményei bizonyítják. Meghasonlott emberekből álló társadalmak és népek állandóan harcban vannak egymással, amíg meg nem találják lelki nyugalmukat. A XVI. század első fele ilyen képet tár felénk, amikor Kálvin Genfben elkezdte és be is végezte reformátori munkáját. A lelki tusát vívó nemzeteket meg kellett nyugtatni, hogy az igazság, amit epedve keresnek, ott van a bibliában, abban a szent könyvben, amit nem szabad olvasniok és amelynek tanai meghamisítva kerülnek elibök. Ma a majdnem kizárólag anyagi javakat hajhászó világban nehéz megérteni, hogy volt idő, mikor a lelki javak keresése és feltárása üldöztetést vont maga után. Kálvin megírta tehát Institutioját, a Keresztyén vallás rendszere című örökbecsű munkáját, hogy mindenki megismerhesse Krisztus tanításainak igazságait. A négy könyvre osztott nagyterjedelmű mű méltó ismertetése sorozatos előadásokat kívánna és az Instutitio 100 éves jubileuma nagyon is alkalmas idő arra, hogy a benne foglalt hiterősítő tantételeket minél szélesebb körben terjesszük. Református hitünk egyik alaptétele a praedestinatio itt van kifejtve. Az Institutio 400 év elteltével is eleven erővel hat és értéke sohasem fog alábbszállani, mert ami benne van, az mind a bibliából van merítve, Isten beszéde pedig el nem múlik soha. Az Institutio meghozta gyümölcsét, mert a kálvini reformáció meghódította Angliát, ehhez csatlakoztak Svájc, Hollandia, Észak-Amerika és mi magyarok. Kálvin a reformátori munkának minden ágazatáról gondoskodott. Genfben megalapítja a főiskolát, hogy lelkészeket képezhessen és nevelhessen. Ez Meteor csillár vezet!! Részletre Debrecen. Piac-utca í). Bika-szálloda mellett.

44 39 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tfzezren olvassák. a Schola (ienevensis lett az alapja a későbbi egyetemnek, amely 1909-ben Kálvin 400 éves születési évfordulóját ünnepelte. Ekkor emeltetett az a Reformációi emlékmű, amelyen minden egyes nemzet reformátussága megörökítette a maga kiválóságát, így mi magyarok Bocskaival vagyunk képviselve, akinek falba vésett alakja előtt szokott ünnepelni a genfi magyarság. Kálvin nemcsak hittudós volt, hanem kiváló jogtudós is. A genfi tanács reá bízta alkotmányának kidolgozását. (íenf egyház és állam alkotmánya pedig nemcsak erőssé tette a gyenge hitüeket, hanem legyőzött minden támadást, amelyet a reformáció ellen indítottak a lesbenállók. Kálvin jogi tevékenysége sok időt vett igénybe és ezen munkája tartamára a hétköznapi istentiszteletek tartásától mentesült csupán. Kevesen tudják, hogy még a polgári peres eljárás codexét is ő szerkesztette. Az igazságot Isten adományának tekintette, amelynek földi igazságszolgáltatásában sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy végső fokon az égi bíró kéri számon ítélkezéseinket. Kálvin a reformátorok között a legnagyobb, aki üldöztetést is szenvedett. Mennyivel könnyebb ehhezképesí a mai generáció helyzete, amely mégis erőtlenebb, holott ma nagyon is szükség van öntudatos és akcióképes kálvinizmusra. Dr. Erdős József. egyházkerületi és kolléga mi ügyész. Mire van ma legnagyobb szüksége a debreceni református egyháznak? Erre a kérdésre csak akkor felelhetünk helyesen, ha tudjuk, mire van mindig, tehát tegnap, ma és holnap legnagyobb szüksége, a debreceni református egyháznak. Ez a legnagyobb szükség valójában az egyetlen igazi szükség. Az az egy szükséges dolog", amit maga Urunk nevez így (Lukács 10 : 42) : az Evangélium, az Ige írott és prédikált állapotban és benne maga az örök Evangélium, a testet öltött élő Ige, a Megváltó Űr Jézus Krisztus. Az, aki van és aki vala és aki eljövendő" (Jelenések 1:8) aki tehát tegnap és ma és örökké ugyanaz" (Zsidók 13:8). Hogyha ebben szilárdul bizonyosak vagyunk, akkor sok hiábavaló fejtöréstől és erőlködéstől meg vagyunk kímélve. Mert ebben már benne van nemcsak a mit", hanem & hogyan?" kérdésére is a felelet. Csak az Evangéliumot, az Igét és bennük Jézus Krisztust adhatjuk, és csak az élő meg az irott szó bizonyságtevése útján adhatjuk. Ami pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon." (Máté 5: 37.) Ez az egyház számára nemcsak a debreceni, de minden, a nevét nem teljesen méltatlanul viselő egyház számára is nem mai, de egyszersmindenkori szabály. Ma tehát legföljebb arról lehet szó, hogy a gyarló emberi bölcseség, Isten szent Lelkének világosságáért állandóan esedezve, megpróbálja megkeresni ennek a bizonyságtevésnek azokat a formáit és eszközeit, amelyek a mai lehetőségek és adottságok között legalkalmasabbaknak látszanak az Ige hathatós hirdetésére. Ebben a keresésben talán segítségül lehet a követekező néhány gondolat: 1. Csak a Krisztust kell prédikálni. Senkit és semmit Bajta kívül. Teljes tisztasággal kell hirdetni azt az Evangéliumot, amelyet a reformáció fedezett fel újra és vívott vissza az egyháznak. Csak a Krisztust kell hirdetni, amiképen egyedül Őt hirdette Kálvin és Öróla tesznek bizonyságot hitvallásaink. A sorainkba férkőzött római propa-

45 40 Debreceni Hí joriniílusnk Képen Napiára. ganda ellen ez az egyedül biztos védelem és orvosság. Minden cgvéb, amit javasolni szoktak, tulaj donképen csak altatószer. Még aina bizonyos nagy kálvinista öntudat" hangoztatása sem egyéb. Mert először is éppen a kálvinista öntudatot" hangoztató embernek van rendszerint legkevesebb köze a csak Krisztust prédikáló Kálvinhoz. Másodszor pedig a kálvinista öntudat" sokszor éppen evangéliumi szempontból kétségbeejtő ürességeknek szokott lenni a takarója. Kálvintól és a hitvallásainkból tanuljunk meg egyébre nem is tanítanak, csak erre az egyetlenegyre! egyedül a Krisztusban hinni, egyedül (5t szeretni, egyedül Benne reménykedni. 2. Az egész Kri>/.lu>t kell prédikálni. A mérhetetlenül irgalmasat is, de a kérlelhetetlenül ítélőt is. A szelídet és alázatosat is, de azt is, aki ostort ragad a templom tornácában. Meg kell mondani róla nemcsak azt, hogy nem volt kommunista vagy szociálista, de azt is, hogy kapitalista, vagy fascista éppen olyan kevéssé volt. Annak a Krisztusnak, akit mi prédikálunk, meg kell teremtenie egyházunkban az egészséges fegyelmet és bizony a nyilvánvaló paráznaságban élők ellen csak éppúgy, mint pl. a reverzális-adók ellen ; olyan erőt J kell kölcsönöznie a kathedrában hangzó és azon kívüli bizonyságtevés számára, hogy az a világi közélet kétségbeejtő hangzavarában is tiszta és erős visszhangot verjen ; igen, annak a Krisztusnak, akit mi prédikálunk, oda krtt vinnie bennünket az egymásnak rohanni kész pártok és irányok közé amint oda vitte egykor hűséges szolgáját, Kálvint, a genfi kardok közé és azt a szót keli Neki a mi ajkunkra is adnia, amelyet egykor a Kálvinéra adott: Csak az én testemen át érhettek el egymás testéhez!" 3. I'ecsétet kell tenni a prédikálásunkra. Tudjuk, hogy az Ige pecsétjei a sákramentomok : a keresztség és az úri szent vacsora. De a gyülekezeten, maradandókig meg kell látszania annak, hogy nem hiába él a sákramentomokkal. Ennek pedig csak egy módja van : a megkereszteltek * gyülekezetéből a tisztaság gyülekezetét, az úrvacsorázók közösségéből a szeretet közösségét kialakítani. Hazug igehirdetésen hamis pecsétek lógnak ott, ahol a gyülekezetben nem patakzik állandóan a tisztító és segítő szeretet árja. Ne vitatkozzunk azon, hol vannak ma a nagyobb bajok : a lelkek elszennyesedésében, vagy a testek nyomorúságában. Tartsunk egyet bizonyosnak: azt, hogy keresztyén gyülekezet sem az egyiket, sem a másikat nem nézheti tétlenül, sem önmagában, sem rajta kívül. 4. Végül pedig. ha már mindezt megcselekedtük helyesebben azt hisszük, hogy mcgcselekcdtük, olvassuk cl Urunk szavait a Lukács 17: 10-ből. Hévész Imre. Sokszor elgondolkozom arról, hogy mennyi szép és érdekes látnivaló van Debrecenben. Harminchárom éve lakom itt s mindig találok' látnivalót, megfigyelésre méltót. Elgondolkozom azon is, mennyi volna a látnivaló itt, ha a törökvilágban és a kuruc háborúk idején, annyi pusztulás nem zúdult volna a mi szép városunkra, melyet, sajnos, hegyek, bástyák, tornyok és kőfalak sose védtek. Ocsín ium ít! Séta Debrecenben. Legszebb történelmi emlékeink elpusztultak. Ami pedig a múlt nagy alkotásaiból megmaradt, azt annál inkább védenünk, ápolnunk kell s számon kell tartanunk, hadd lássák a hozzánk jövő idegenek, de hadd lássák a mi gyermekeink és ifjaink is. Debrecen a világháború óta rohamosan fejlődik. Modern nagy város képét öltötte magára s kivált nagyerdei park- Körösi és Nagy, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

46 Debreceni lle/ormúltisok Képes Napidra. 41 Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. jávai és fürdőjével, mellette díszes köztemetőjével : még a világjártas emberek számára is nyújt bőven élvezetes látnivalót. De én most nem a nagyvárosias, külsőséges szépségről óhajtok szólani; ahelyett inkább Debrecen patináját keresem és a múlt emlékeiben gyönyörködöm. A Naptár olvasóit első helyen Debrecen egyháztörténelmi emlékei fogják érdekelni. Nagy szolgálatot tenne Debrecennek az a szakember, aki gondosan, lelkiismeretesen, történelmi rendszerrel összeállítaná egy színes szép tanulmányban Debrecen történelmi látnivalóit. Vezető kalauzkönyvre gondolok, amely méltán foglalna helyet a legválogatottabb tartalmú könyvespolcon is. Kiváltképpen gondolok e kalauzkönyvvel az ifjúságra. Mennyi okulást nyújtana az nekik. És mennyire megszerethetnék belőle Debrecent. (Még azok is, akik itt, talán évtizedek óta, valósággal behunyt szemmel" járnak...) Ennek a rövidke cikknek itt a Naptárban, egyáltalán nem lehet az a célja, hogy egy ilyen kalauzkönyvet pótoljon. Mégis azt remélem, hogy a szent ügyet fogom szolgálni, ha kedves Olvasóimmal egy kis sétát teszünk Debrecenben s elmondom, hogy még annak is, aki nem többre, csak egy sétára vállalkozik a mi jo öreg civitásunkban : mennyi látnivalója akadna? Kezdjük a sétát a Nagyállomásnál. Mintha most érkeznénk Debrecenbe. A Petőfi-téren Árgus-szemekkel, mondhatni nagyítóüveggel kellene felfedezni'' azt az emléktáblát, melyen azon a kis öreg házon áll, melyben 1844-ben Petőfi oly keserves telet töltött Debrecenben. Utána tekintsük meg az Ispotálytelepet. A négy évszázadot hirdető emléktáblát ; mellette Debrecen legrégibb templomát; az öreg paplakot, ahol Szikszay György, Könyves Tóth Mihály és Kálmán éltek ; a diakonissza intézetet és szegényházat. A főtérre érve, érdemes megnézni a Ludas Matyi ugyancsak eldugott (pedig nagyon szép) emléktábláját. A díszes megyeház bejárata alatt a debreceni huszárok remek domborművét. Utána siessünk a Kistemplomhoz, amelynél kívül és belül annyi a látnivaló, hogy magáról erről külön cikket lehetne I sőt kellene írni. Jön a Nagytemplom. Ennél szebb épület nincs a világon! Harminchárom éve mindennap elmegyek mellette, de mindig meglassítom lépteim iramát s áhítattal nézek fel reája. Külön élmény a Rákóczi-harang szavát meghallgatni. Csöndes estéken még az óraütése is áhítatra kelt. Hát még a Kollégium! Erről egyenesen könyvet lehetne írni, annyi benne a látnivaló, okulnivaló. A Nagykönyvtárban egyre gyarapodik a múzeumi rész ; ennek mielőbb külön helyiséget kellene biztosítani s országos református múzeummá kellene fejlődnie. Mekkora nevelő értéke volna ennek! Ha a sétánk idejéből (és a szerkesztő által kimért helyből) még telnék : látogassuk meg a Kossuth-utcai templomot, melynek éppen most folyik a kifestése Haranghy mester művészi ecsetjével. Ma délben láttam a nagy munkát; egyharmada kész, a tervek sokat ígérnek... Ez is megérdemel majd jövőre egy külön és önálló ismertetést. Utunkat gyors léptekkel folytatva, nézzük meg a díszes Árpád-téri templomot ; utána a három külsőségi kisebb templomainkat: a Kerekes-telepen, Homokkertben és a Nyilastelepen. Ezeknek örök nevezetessége és dicsősége marad az, hogy egy év alatt (1935-ben) építette meg azokat debreceni református egyházunk. És még csak egyet. Menjünk ki a Nagyerdőre és az Egyetem előtt, keressük fel a Méliusz Juhász Péter szobrát. Álljunk meg előtte és nézzük meg, sokáig, gondosan, minden oldaláról. És közben gondoljunk arra, hogy ez a nagy püspök, ez a szellemóriás adta meg valójában Debrecen karakterét. Ő tette Debrecent a magyarság és a

47 12 Debreceni lie/oriikílusol, Képen N<ti>l<íra. refonnáció fellegvárává és világító tornyává Hódoljunk a Méliusz emlékének! íme, mintha gépkocsin, vagy repülőgépen mentünk volna : mégis mennyi drága emlék, drága tanulság! Óh bárcsak ilyen rövid útra is elvinnők a mi gyermekeinkel és ifjainkat évrőlévre, hogy lelkök teljesedjék meg a dicsőséges múlt gazdag tanulságaival s szívok tüzesedjen át Debrecen iránt örökkétartó szeretettel! Urav Sándor. A falu templomában régi idők óta állott egy szép mesterséggel faragott, hátas, ereszes pad a szószék alatt jobbfelől. Az Eszter padjának hívták. Vagy kétszáz esztendőkkel ennekelőtte állíttatta azt a padot oda az Isten házának kegyes építtetője, özvegy Cserényi Az Eszter padja. írta : Makkai Sándor. Farkasné, Csúthy Eszter nagyasszony, az eklézsia akkori nemesszívű patrónája. Apad attólfogva az ő leszármazottjainak tisztelt és becsült helye vala a templomban s emberöltőkön át ott ültek az apai és az anyai ágon való családtagok az istentiszteleteken. Mindig is volt a faluban e családnak egyegy hajtása s a pad nem állt üresen egyszer sem, mert a család minden ága buzgó, Istenfélő, kegyes kálvinista volt, s mindig vallotta a zsoltáríróval : Jobb nékem egy nap a te pitvaridbán, hogynem másutt ezer." A falu népe, az Isten házába járó kegyes lelkek idők folyamán úgy megszokták ezt a padot s a benneülőket, hogy el se képzelhették volna a dolgot másképpen. Sőt büszkék is voltak arra, hogy az ő templomuknak ilyen nevezetes régi padja van s abból az Isten kegyelme sohasem hagyta kifogyni a templomépíttető nagyasszony hozzá méltó maradváit. Jobban esett a lelkűknek a prédikáció is, ha látták, hogy azt éppen olyan alázatosan hallgatják az urak, úrasszonyok, úrfiak és kisasszonyok, akár az utolsó, szegény koldusasszony, Sári néni, ott az ajtó sarkában. Az atyafiaknak volt is okuk az Eszter padjának megbecsülésére. A nemes família mindig a maga költségén tataroztatta az Isten házának romlásait, az Ür asztalának drágalátos aranycsipkés, sokszínű selyemhimzésü takaróit s a szószék bíborbársony borítóját az úrasszonyok és kisasszonyok kezei varrták, ha rendre feltakarta őket a tiszteletes úr a sátoros ünnepeken a szent jegyekről, olvashattad neveiket nemzedékről-nemzedékre, s vájjon a szent kenyér aranyos tányérja s a remek kelyhek nemdenem az urak ajándékai voltak az Isten dicsőségére? Kenyeret s bort nem ők adtak-e minden időben a szent asztalra? Tiszteletes úr, mester úr földjeit, kepéje javát bizony megint csak ők adták, szegények, özvegyek, árvák istápolásában az ő jó példájuk fényeskedett elől s illatozott Istennek tetsző kedves áldozatul. Csak örömmel lehetett szemlélni hát azt, hogy külön padjuk volt; senki bizony azon soha meg nem botránkozott, ők maguk se büszkélkedésből ültek abban, hanem inkább azért, hogy ezzel is mutassák : rajtuk vagyon elsősorban az eklézsia gondja s ők azt vállalják is szívesen. Hallatszott egyszer-másszor más eklézsiákból afféle kedvetlen hír, hogy a hívek összevesztek volna a külön padokért s hogy püspök uram itt-ott a kálvinista egyenlőség szent nevében az efféle megkülönböztetést kárhoztatta ; de a mi falunkban ezen rosszalólag csóválták a fejüket s az Eszter padja megmaradt nagy tisztességében. Hanem egyszer csak rosszara fordult az idők kereke. Lárgba, vérbe borult a világ s özvegyek és árvák könnyeinek omlása se tudta eloltani ezt a nagy tüzet. S mikor elaludt aztán, gyászos korom és Meteor csillár vezet! W^ Részletre is. Debrecen, I'iac-utea 9. Bika-szálloda mellett.

48 Debreceni fíe/ormálusok Képes Napiára. -13 A n0hr0p70n",ü 9setlen politikai napilap, újság 9jUCUI CÜLCII minden eseményről hűen, lárgyilayo- A a san, pontosan tájékoztatja olvasóját. hamu maradt utána sok-sok szívben, A nemes famíliára is igen rossz idők következtek. Elvesztették birtokukat s leszegényedtek. Alig maradt meg nekik az ősi kúria s egy kis kert körülötte. Az idők megváltoztak, de ami nagyobb baj, megváltoztak az emberek is. - A háborúból hazakerült emberek, új soha nem hallott eszmék magvait hintegették szét a csendes faluban. Nem néztek többé mindnyájan a régi tisztelettel az Eszter padjára s a benne ülőkre. A régi nevek is a takarókon, szószéken, szent edényeken mintha szúrták volna a szemüket. Mikor pedig a nemesi udvarház nem tudta többé a régi bőséggel ontani az áldást és segítséget, hamarosan akadt még a presbitériumban is ember, aki hangoztatni kezdte, hogy minden ember egyenlő, senkit nem illet meg külön pad az ősei kedvéért az Isten házában s hogy inkább a koldusok valók előbbre, mint az urak, akik a világot tönkretették s minden bajnak az okozói. Ez időben a nemesi család már mindössze csak három tagból állott : Csúthv Mihály úrból, a feleségéből Nagy Anna asszonyságból és György nevű serdülő fiókból. Olyan jószívű, buzgó és derék emberek voltak, mint az őseik, csakhogy elszegényedve s nélkülözve éltek, csak szegénységükből adhattak ők is valamit másoknak. Csúthy Mihály uram a presbitériumban, amikor némelyek erősen hánvtorgatták neki az ősei adományait, azt mondta : Atyámfiai, hibámon kívül jutottam szegénységbe. Nem adhatok annyit papnak, mesternek, templomnak, szegényeknek, mint őseim. Lássák meg kegyelmetek : amim van, abból most is adok. Az idők megváltoztak. Most maguknak van több. Eddig csak az én családom adott mindent az egyháznak ; rriost mindenkinek adnia kell, hogy az eklézsia megmaradhasson. De mivel a sokakra oszlott teher, ha nagyobb is, egyre-egvre kisebb része jut, hát szívesen kell hordozni az anyaszentegyházért s az iskoláért, ahol a jövendőnket nevelik, a gyermekeinkből faragnak Istennek tetsző embereket, j A presbiterek zúgolódva oszlottak el s senki sem akart fizetni az egyház szükségleteire. Legyen úgy, mint régen, mondották ; tartsa el az egyházat, iskolát, papot, tanítót az udvar. Bezzeg, ezt is a szegény emberekre akarják nyomni! Inkább ne legyen templom és pap, tanító és iskola, minthogy örökös adókkal terheljük meg még az unokáinkat is!... A faluban egy-egy Oroszországot járt atyafi még tódította is a korcsmaasztal mellett: Minek is a templom meg a pap? Én biza egy veres krajcárt se adok effélékre! Tartsa el az úr a papot, úgyis csak a szegény embert bolonditják a templomban!... Csúthy uramék felett aztán végkép beborult az ég. Már-már a betevő falatjuk sem volt meg. Végre nagy dologra szánta el magát a férfi. Ügyes, szép, okos serdülő fiával együtt kiment Amerikába, szerencsét próbálni. Ügy volt, hogy nem sok időre ; csak amíg annyit szerezhet, hogy itthon újra helyreállíthassa valahogy az állapotját. Aztán vissza fog jönni hamar. Éppen ezért Anna asszonyt rá is beszélték, hogy ő maradjon itthon, őrizze a régi házat, míg visszajöhetnek. A kis kertből eléldegél valahogy, amíg pénzt küldhetnek neki. Úgy is lett. Nagy keserves könnyhullatás közt váltak el egymástól. A szegény nagyasszony szíve megsejtette hogy jó urát többé soha se fogja viszontlátni. Ügy rítt a nyakában, majd meghasadt a szíve. S hogy aztán egyedül maradt, az élete nem is volt egyéb, mint csupa imdákozás az eltávozott kedvesekért. Vasárnapról-vasárnapra ott láthatták a hívek a szegény nagyasszonyt az Eszter padjában, fogyó, sápadó arccal, könnyes szemekkel, imádkozó ajkakkal. Ahogy telt az idő, úgy pusztult szegény s hír csak nem jött Amerikából; nem bizony, pénz se, soha. A szükség mindennapos vendég lett a régi úri házban. Más gazdákhoz vándorolt minden lassacskán, ami csak mozdítható volt. Tisztességes ruhája is csak egy maradt, régi, fekete selyemruha ; attól nem vált meg Anna asszony; miben ment volna az Isten házába?

49 44 Debreceni Kc/orniálusok Képes Napiára. liogy tilt volna enélkül az Eszter padjába s miben temetnék el, ha ezt is eladja? Hanem ahogy a kegyetlen idő forgott tovább, a fekete selyemruha is kopni kezdett, feselni, szakadozni. És mégsem jött hír Amerikából!... Kínosan javítgatta Anna asszony a ruháját, de egyszer csak az se segített rajta : málladozott már, sőt annál jobban, minél inkább varrogatta. Hideg tél volt, közelgett a szent karácsony ünnepe. Anna asszonynak nem volt már tüzelő fája, falat kenyér se. Kérni meg nem kért volna senkitől. A tiszteletes úr, mester úr, ahogy tudták, segítették, de hát ők is szegény emberek voltak ; a falu régi jámbor népe pedig gonosz apostolok tanításain hízott: kárörömmel nézte a dolgot, vagy közönyösen. Volt a faluban egy gazdag ember, annak volt egy kövér, szép felesége, aki selyemkendővel, drága ruhában járt az Isten házába s magát a falu első asszonyának tartotta. Az ura jámbor ember volt, segíteni akart egyházon, iskolán, segíteni akart a szegény nagyasszonyon is. De Kata asszonynak, a feleségének már régen szeget ütött a fejébe az Észter padja. Minél kopottabb s szomorúbb lett a szegény nagyasszony, annál jobban felfújta magát Kata asszony, annál inkább főtt a feje valamiben s öntötte el a pulykaméreg és a felfuvalkodottság. Egyszer, hogy az ura szót tett neki az Isten háza romlásáról, az iskola bajairól, az Isten szolgájának nyomorúságáról meg a szegény nagyasszony Ínségéről, hogy jó volna tenniök valamit, mint első gazdáknak, Kata asszony kitálalta, ami begyébe' volt : Bezzeg, nyelvelte dühösen, rongyos, mint egy koldus, maholnap rongyosabb Sári néninél, aki a templom ajtóban kuporog, éhezik is, de azér teccik neki külön padba ülni! Nemhogy ő adna valamit az eklézsiának, de kéregetnie kell maholnap! Mit keres akkor a külön padban, ahová azok ültek, akik adtak? Ha kódus lett, aló az ajtó sarkába, a kódus mellé!... Az Észter padjába annak van helye, akinek van módja adni! A falu első emberéé, asszonyáé az a pad, az is vót mindig! Eddig az urak vótak benne, de ha lealjasodtak, mit pöfögjenek tovább az orrunk alá? Én meg, né! ha egy cseppet késem a templomból, bezzeg kereshetem a helyemet. Nékem nincs helyem. Minden Nrongyos, senki, semmi elém ülhet. Elém is ül! Én biza, hallja ked, édes uram, nem adok egy veszett garast se, nem se a papnak, se a mesternek, se a templomnak, se annak a kódus naccságának, amíg Penzsi, Zsuzsi, mindenki teheneborja elém ülhet a templomban!... Hát mit akarsz? hűlt el a jámbor gazda. Mit? Bezzeg élhetetlen ember kelmed!... Ha magának vónék rég kivittem vóna a presmitériumban hogy kilökjék azt a koldust az Eszter padjából, ahol a világ csúfjára rongyosan hivalkodik!... Vagy első ember kelmed a faluban, vagy nem. Az ökrei után, meg a ládafia után pedig első kéne hogy legyen, hallja-e? S ha az, akkor miér tűri kelmed, hogy a felesége elé üljenek a templomban? Ne bomolj, te asszony! morogta a gazda. Igenis hát igenis kimondom, a nemes úri familia kiveszett. Az Eszter padja azt illeti ezután, akinek van miből adni. Minket illet, tudja meg. Akkor adunk, ha beleülhetünk. Én belé akarok üini! Én karácsonykor az Eszter padjában akarok ülni! Ott, ott, ott!... Az ember eleinte kacagott, bosszankodott, szidta az asszonyt, szóból-szó I lett, össze is vesztek. De Kata nem pihent. Hízelkedéssel, sírással, nyelve pörgésével, százféle asszonyi furfang- > gal lassanként belelovalta a férjét a < dologba s kitanította, mit kell tennie, j hogy kezdje, hogy vigye keresztül.] A következő presbiteri gyűlésen aj tiszteletes úr igen keservesen panaszko-j dott, hogy az eklézsia dolgai a hívek. közönyössége miatt immár végképpen 1 rosszul állanak. A templom fedelét! a hó be fogja roskasztani az idén, aj falak hasadoznak, pap, tanító éhezik,! Olcsón üzmet Körösi ú r i és nő és Nagy, Debrecen i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l!

50 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. Már reggelije mellett olvashatja a DEBRECZEN"-t, mert pontosan a lakására kézbesítj ük kora reggel. Fizessen elő. az iskola fűtetlen, már a kerítéseket is mind feltüzelték a nép nem ad semmit a szent eklézsiának, a korcsma pedig tele van, a magyar ember pénze és élete ott pusztul el a pálinka ördögének karmai között. Az atyafiak konokul hallgattak. Hosszú hallgatás után íme előáll a falu első gazdája s mintha a Szentlélek szállta volna meg, mindent magára vállal s mindent felajánl. A templom fedelét megcsináltatja, a szent hajlékot kireperáltatja, tiszteletes úrnak, mester úrnak ennyit s ennyit ad búzában, fában, ekében; a közeledő ünnepre s ezután mindig kenyeret s bort az Űr asztalára... mindent, amit régen az urak adtak... A tiszteletes úr megöleli az embert s Istennek hálálkodva magasztalja ezt a csodálatos isteni indíttatást! Már jegyzőkönyvbe is vétetné, mikor a gazda kijelenti, hogy mindezeknek egy feltétele vagyon : az Eszter padja. () meg a felesége, meg az utódjai üljenek ezután az Eszter padjába, mert azt illeti a külön pad, aki adakozik... aki patrónus. Ő patrónus akar lenni, az Eszter padja a szent karácsonykor már az övék legyen!... A tiszteletes úr elkomorodott, szomorú s haragos lett. Igaz, hogy ez az ember mindent ad, de íme hiúságból. Lehet-e Isten áldása ezen? Nem, bizonyára nem! Hosszas töprengés után így szólott: Az Eszter padja a nemes famíliáé. Annak még most is élnek tagjai. Jelenben is itt van a szegény Nagyasszony. A pad az övé. Ő rendelkezik felette. A presbitérium nem adhatja másnak. Akkor semmit sem adok 1 jelentette ki kurtán az első gazda. Akkor tőlem éhen halhat meg az eklézsia!... A tiszteletes úr kegyes, szelíd magyarázatba fogott, hogy megértesse : az adakozó lélek jutalma nem egy hitvány padban való ülésében vagyon, hanem az Isten előtt való kedvességben!... De a presbiterek igazat adtak a gaztiának. Aki adakozik, azé az Eszter padja, annak van jussa hozzá. Nagy lárma és veszekedés lett. A tiszteletes úrnak végre eszébe juttot valami : Nem bánom, mondotta sóhajtva. Megkérdeni a nagyasszonyt, hogy nem osztaná meg a padot kegyelmetekkel? Ha beleegyezik, hát üljenek együtt bele!... Hogyisne! pattant fel az ember. Tán azt hiszi a tiszteletes úr, hogy az én feleségem összeül egy rongyos asszonnyal? Azt már nem! Vagy a miénk egészen, vagy nem kell!... Rongyos asszony? kérdezte a tiszteletes úr szomorú szemrehányással. Hát csináltasson neki kelmed szép ruhát, adjon a kelmed felesége neki a magáéból selyemkendőt, mindjárt nem lesz rongyos szegény! Bezzeg, amíg adakozhatott, nem volt rongyos!... Ez a hála???... A presbiterek azonban örvendtek, hogy megalázhatják a nagyasszonyt. Kijelentették, hogy a padba ne merjen más ülni, mint aki íme mindeneket kész adakozni!... Én ezt a határozatot el nem fogadom s megfelebbezem! jelentette ki a tiszteletes úr. Tiszteletes úr ne is fogadja el, mondták, ne is tudjon róla. Majd mi eligazítjuk!... Még aznap este elmentek a szegény Anna asszonyhoz s megmondták, karácsonytól fogva ne merjen az ősei padjába ülni, mert az új gazdát kapott, aki adakozik is az egyháznak! A szegény, éhező, lesoványodott Anna asszony lelkében felébredt a büszekség. - Amíg élek, nem hagyom el azt a padot! kiáltotta zokogva. Nincs egyebem ezen a világon, csak az a pad, őseim padja, jótetteiknek tanúbizonysága, szebb idők emléke, nekem mindenem! Nem adom, nem adom!... Ha nem adja, majd elvesszük! szólt durván egy ember s azzal köszönés nélkül betették az ajtót. Szent karácsony ünnepén különös szorongással tódult a nép a templomba. Mindenkitudta, hogy valami nagy dolognak kell történnie. De nem lehetett az Isten áldása ezen az ünnepen, mert az

51 /Ifi Debreceni Re/orindtusnk Képes Naptára. Isim India, hogy az emberek szívét a Megváltó drága születése napján gonosz, bűnös kíváncsiság tölti el s nem a jászolban született Jézusra gondolnak itt a lelkek, hanem a szegény Anna asszony megalázására. Az Úr Isten jelét is adtá búsulásának. Iszonyatos* hóvihar dühöngött, óriási szél, sűrű, vágó hóomlás. Mégis elment mindenki. Anna asszony ma még korábban beült, sápadtan dideregve, éhesen és keshedt ruhában az Eszter padjába. A pad könyöklőjére borulva imádkozott. Mi- (előtt a tiszteletes úr jöhetett volna, ' belépett az első gazda a feleségével, cifra ruhában s gőgösen. Két presbiter vezette őket az Eszter padjához. Megragadták a szegény Anna asszony összekulcsolt kezeit s kirángatták a padból. Az asszony nem akart menni. Az emberek húzták. A gazda meg a felesége gőgösen álltak s várták, mi lesz. Végre kitépték az asszonyt a padból. Kitántorodott szegény s elesett a templom kövezetén. A gazda meg a felesége beültek az Eszter padjába. A szegény Anna aszszony ekkor felemelkedett s ég felé tárva karjait, reszkető hangon felkiáltott : Te hatalmas Isten! elvetted az uramat, a gyermekemet, most íme megengedted azt is, hogy az Eszter padját elvegyék tőlem!... Ha tetszett ez neked, én Istenem, megnyugszom benne, de ha szent haragoddal szemléled Fiad születése napján ezt a cselekedetet, adj jelt és döntsed össze őseim templomát, amelyben a kevélység és szívtelenség ütött tanyát!... Oh, Istenem!... sikoltott fel, a szívéhez kapott és holtan esett össze. A nép felugrált a padokból iszonyodva s mind odatódultak. De ugyanekkor egy hatalmas reccsenés ropogott végig a templom fedélzetén. Dől a templom! kiáltotta valaki rémülten. Iszonyú félelem vett erőt mindenkin s egymást taposva tódultak az ajtónak. Vészjósló recsegés zúgott utánuk. Egymást össze-vissza taposva, ütve, káromolva valahogy kijutott a nép a szent hajlékból, mire a hótömeg alatt hatalmas ropogással beszakadt a templom fedélzete, magával rántva a falak egy részét is. A tiszteletes úr ekkorra érkezett, a széllel-hóval viaskodva, a templomhoz. Mire mindent megértett, így szólott : Jertek az iskolába! A nép remegő lélekkel, sírva tódult utána. A tiszteletes úr maga is könynyezve, de szent haraggal tárta népe elé a bűnt és annak a szörnyű büntetésnek jelét, amely rajtuk esett. Mindenki megtörve, sírva bánta bűneit és soha szomorúbb karácsonyt nem ért a falu, mint ekkor. De a lecke használt: az emberek megrettentek saját maguktól. A hóvihar elülte után eltakarították a romokat. Minden összetört a templomban, de csudák csudájára épen maradt a felterített Úr asztala és az Eszter padja. A régi nemes szívek jótetteinek tanúi megmaradtak, ítéletül a jelen ellen!... A szegény Eszter asszony holttestét is épen találták meg. Puha hótakaró fedte be szelíden. Temetésén könnyet ontottak és szent fogadalmakat tettek az emberek. Az első gazdát, a feleségét, meg a két presbitert nem lehetett látni azóta sehol. Alig mertek később is kibújni a házból s mindenkit félve kerültek. Tavasszal el is költözködtek a faluból. A megtért emberek most minden erejükkel az Isten házának megépítésén fáradoztak. Versenyezve adták pénzüket, munkájukat. De bezzeg, amit könynyü lett volna annak idején kisebb áldozatokkal kijavítani, nehéz volt most egészen újból építeni 1 Csakhamar látták, hogy a maguk erejéből nem bírnak eredményre jutni. Eljött az ősz is, s félő volt, hogy pénz híján a tél fedél nélkül fogja találni a falakat. Ekkor a legnagyobb tanácstalanságban és búbánatban a tiszteletes úr nagy összeg pénzt kapott. Dárga dollárokban, Amerikából. Levél is jött mellette, az ifjú Csúthy Györgytől. Valami magyar újság tévedett el hozzá Isten akarata volt ez! s abból értesült a szomorú történetről, anyja halálá- Meteor csillár vezet! Részletre Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett.

52 47 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tízezren olvassák. ról s a templom sorsáról. Édesapja is ültessétek bele. Hadd emlékeztessen meghalt az idegenben, őmaga azonban ez titeket a bűneitekre, amelyeket soha Isten kegyelméből szerencsésen fel küz- se szabad elfelejteni és serkentsen jó dötte magát és kitartó munkával meg- cselekedetekre, amelyek nélkül az élet gazdagodott. Nem haragszik senkire, gyümölcstelen faként hervad el. írta, Isten akaratja volt, hogy ha a Nem, jó uram! szólott ekkor egy szegény anyja az életével már nem liasz- öreg, jómódú gazda alázatosan. A szenálhatott az eklézsiának, a halálával gény boldogult nagyasszony emlékét rázza fel az emberek szívét a közöny- úgy őrizzük meg, legjobban s bűneinkből, az anyaszentegyház iránt való ről is akkor emlékezünk Isten gyermeszeretetre és bűneikből való megtérésre, keihez illően, ha nem engedjük meg, A pénzt az Isten házának felépítésére I hogy a gyülekezetben koldusok legyeküldi. Maga is indul nemsokára haza. nek. Én ezt a szegény, hajléktalan s ha az ÍJr akarja, az új templom fel- asszonyt házamhoz fogadom, felruháavatásán már ott is lesz. zom, táplálom. Ne álljon többé kére- Emlékezetes, nagy ünneps volt ez getve, az Isten háza ajtójában. Az a felavatás a faluban. Maga a püspök úr I Eszter padja ürességével hirdesse ezvégezte fényes ünnepség keretében. Az után, hogy ebben a gyülekezetben nin- Eszter padja helyreállítva a katedra csenek elhagyottak, de nincsenek felalatt állott megint. Csúthy György úr is fuvalkodott gazdagok sem, akik az megérkezett, de nem ült bele. Soha se Isten előtt is nyomorult földi javakkal fogják elfelejteni az emberek, ami ekkor kérkednek, szívüket pedig nem adják történt. Csúthy György az istentiszte- az Úrnak. Mi alázatosan, Istenben bízva let után mindenki szemeláttára kézen- akarunk ezután Isten parancsolatai szefogta a templom ajtóban álló koldus- rint élni! asszonyt, Sára nénit s elővezetve, «t A püspök úr áldó keze tárult ki ültette bele az Eszter padjába. a zokogó gyülekezet felett. Azóta az Azt akarom, mondotta csendesen Eszter padja üresen áll a templomban, a gyülekezetnek, hogy ez a pad jó de most még nagyobb a becsülete, mint anyám emlékét azzal tartsa fenn, hogy régen. Mintha az Isten angyala ülne mindig a legszegényebb asszonyokat benne, úgy néznek reá az emberek. I A garbolci harang. Fehér falú kicsinyke házak a trianoni határszélen sorakoznak fel szépen rendre. Középen áll a templom. Tornya magasan felszökik a légbe, fájón viggáz a messzeségbe, <diol mostan magyarnak lenni nehéz, s a rabhazában egyre pusztul a székely nép virága. Harangja búg határon túlra. Szavára rab harang-testvérek felelnek vissza érces hangon, lieszédjöket oláh nem érti. nem mennydörgés annak a hangja, de biztató. Határon túl is hitel csepegtet rab szívekbe, hol kétségnek van már tanyája. Szavában sír a néma bánat, esdeklőn szállva fénges égbe az Ür Istennek zsámolgához egg árva népért esdekelve : Uram! tudod, hogy bűnünk ára fejében ment a (íolgotára Fiad, ki a bűnt nem ismerte, liününket Ö le vezekelte elégeld meg a szenvedésünk! Halkan beszél kicsiny harangja, SZILÁGYI LAJOS.

53 18 Debreceni lifl'irmdlusnl, Képes Xttptara. Kossuth Lajos és az édesanyja. íilii : Dr. Hegyaljai (ié/.a. Kossuth Lajosnak, a legfényesebb lelkű magyarnak, azt is dicséretére lehet elmondani, hogy páratlanul jó fia volt az édesanyjának. Ez az áldott szelíd magyar asszony mindenki lis/.leletérc méltán érdemes. Szülei : Wéber András olaszliszkai dilizsánc-postamester és llidegkövy Erzsébet ben született s így 1802-ben, Kossuth Lajos életbeindulásakor harminckétéves, derűslelkű nagyasszony. Mikor férjhez megy Kossuth Lászlóhoz, előbb egy kis leánya születik, aki csecsemő korában elhunyt, aztán jött napvilágra Lajos és utána négy leány : Karolina, Emilia, Lujza és Zsuzsanna. Ennyi leány mellett nagyon becses az egyetlen fiú, aki mind a sírig megőrzött szeretettel vonzódik a szüleihez és a testvéreihez. Anyjától örökli Kossuth hullámos sötét haját s talán tündöklő kék szemét is. Nőies lelki finomságát különösen vallásosság, szelídség, emberszeretet jellemzi. Tüzes harcias férje-ura mellett a csillapítás, békés közbenjárás szerepe vár reá. Szíve azért dobog, hogy övéiért éljen s különösen egyetlen fia emelkedését készítse elő. Szereti őt azzal a remegő szeretettel, mellyel az egyetlent szokták, de azzal az okossággal, mely előre érzi : mi lesz majd az, aminek gyermeke legtöbb hasznát veszi s azzal igyekszik ellátni mindjárt az élet elején. Egyébként ő is azok közül a martírságra rendeltetett édesanyák közül való, kik szeretetükben hordozzák az aggodalom és fájdalom emésztő lángját s akiknek szívét a kínok éles tőre járja át nagyrahivatott gyermekükért. Emberszeretete családi körén is messze túlterjedt és jótékonyságáért Zemplén védangyala címmel tisztelik meg. Ennek a folyton éber szeretetnek a bizonyságai azok a levelek is, melyeket Kossuth Lászlóné irogatott a fiához, melyek az anya és fiú egymáshoz való viszonyát legszebben világítják meg. Sajnos, csak két időszakból maradtak fenn ilyen papírra vetett üzenetek. Abból az időből, mikor Kossuth Lajos 18.'i7 májusától 1X10 májusáig börtönbüntetést szenved a sajtószabadságért. Ekkor a fiú írja szigorúan ellenőrzött leveleit, melyekben élete módjáról számol be, és az érzéseiről, melyekkel övéiért aggódik és az anyja fáradozásait, örökös gondját és küldeményeit köszöni meg. A majdnem negyvenéves, országoshírű fiú ezeket a leveleket így végzi : Kedves szüleim kezeit csókolom, testvéreimet ölelem, kedves anyámnak engedelmes fia : Lajos." Ilyen levél több van és ezek nyomtatásban is megjelentek. A vigasztalás nagy erejével szólnak ezek az édesanyához, aki közben özveggyé lett, mert Kossuth László, míg fia a budavári börtönben szenvedett, meghalt 1839 június 13-án Alsódabason. Van azonban néhány levél Kossuth Lajos hátrahagyott iratai között, melyet eddig senki sem közölt s amelyet én magam is csak megfeszített erővel tudtam a nyolcvanéves kopott kéziratban pontosan kibetűzni. Néhány részletet itt mutatok be ezekből a levelekből, annak bizonyítására, hogy menynyi aggodalomon, szenvedésen kellett átmenni a legfájdalmasabb édesanyának fiáért és gyermekeiért a szabadságharc után. De panasz nélkül, szemrehányás nélkül szereti fiát és menyét mindvégig, a hűséges szív utolsó dobbanásáig. Az első levél 1849 őszéről való, terjedelme két és féloldal, a vége zik. így szól: Lelkem szeretett gyermekeim! hiány- A stejer lapok adataiból merített boldog érzésekkel egészségem jóllétéről, valamint egész nagy családunk fel- Körösi és Nagy, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

54 Debreceni H</orrnálusok Képrs s piára. 49 Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. vidulásáról akarlak benneteket, lelkeim tudósítani... Megvont életet élünk] igen sok hű barátnétól kerestetve. Csak a ti szabadlétetek kárpótol kedveseim mindenért. Óhajtva várják Londonban kedves gyermekeitek mimódoni elrendezéséről a rendeletet. Tóni (Marton Antónia) és Lujza örömmel gondoskodik a gyermekekről. Ebben valamint mindenben, amit tőlünk kívántok, kedveseim, egész nyíltságot kérünk, bizonyossá tévén benneteket kedves angyalaim, hogy szerető testvéreid mindenre nemcsak készek, de ezer örömmel teljesítik minden kívánságotokat. Mindenekre kérlek Kedveseim, írjatok... Csókoljátok helyettem mindnyájunktól forrón szeretett gyermekeiteket. A hatalmas Isten őrizzen, áldojn meg benneteket, minden lépésetek legyen áldott, ez milliók kívánsága velünk meg 1000 meleg csókom, ha ezen a papíron átvehetnétek, a legboldogabb anya legmelegebb érzelmeivel!... A következő levelet 1850 február 20-án Pestről keltezi a fájdalmas anya és zaklatásaikat írja le az őszinteség megkapó közvetlenségével. Kár, hogy ennek a hatoldalas beszámolónak hiányzik a vége, bár így is teljes képet kapunk belőle, hogy mit kellett elviselni Kossuth minden hozzátartozójának az osztrák uralom részéről. Lássuk : Szeretett kedves Fiam! Három hónapja lesz, hogy ágyban fekszem. Azon borzasztó éj, melybe az ajtót ránk törve rohantak be a gen d'armok (zsandárok), melyek főnöke gróf Forgács, 2 óráig tartó házkutatás után elragadták tőlem szeretett kedves Lujza és Zsuzsi leányomat s gyalog, fagy, sár, hóvízbe kísérték az Új Épületbe, már akkor is többet feküdtem, mert régi bajom, az irtózatos fájdalmak, erőmet felemésztették. De megkísértem kiaszott kezeim erejét, lehet, hogy utolsó feljajdulása az anyai szívnek hozzád, szeretett bálványom, Fiamhoz! aki helvzetem és szerencsétlenségem nagyságát, fájdalmát hinni akarom kommentár nélkül fogod fel. Milim szerencsémre, tehetetlenségemben, bent lakott, Józsit, Ahonvban elfogták... Bécsből jött a parancsolat az elfogatásra nézve, úgy legyünk mi is készen mindenre... A gyanakodás irtózatos s a legnagyobb szigor sok egyének elfogatása, akik csak közeledtek hozzánk. De élő Istenemre esküszöm, hogy minden lehető beavatkozástól, ami csak politikai színt viselhetett volna, távol tartva, minden kobozás (hiába), mert semmi sincs. Mert miután elvitték őket, még teljes négy óráig kerestek, irtóztatóan, semmi adat nem létezvén, nem lelhették. Józsi olyan materiális életet élt, hogy soha egy lapot nem olvasott, mégis befogták. Marton Tónit, kire Isten látja, oly valamit reáfogni nevetség, mégis elfogták. Elég világos, hogy elég bűn rokonodnak, annál inkább anyádnak és testvérednek lenni, és így reánk a legirtózatosabb vár és fog elkövetkezni rajtunk.. Isten irgalmazzon nekünk! Ha az én halálom kielégítené szomjokat, óh mely örömmel lépnék vérpadra. Eddig a levél. Valóban úgy van, mint Kossuth anyja írja : magyarázat nélkül is beszél. Beszél gyászos magyar sorsról és asszonyi lelkek magasztos hősiességéről. A harmadik levél 1850 október 18-án kelt. Néhány részlet belőle : Lelkem szeretett kedves Fiam! Ne gondold, hogy nem fogom fel nehéz életednek mivoltát, sőt hidd el kedvesem, veled érezzük mi irtózatos szenvedéseidet. (írja aztán, hogy lelke nem nyugodt.) De azt se pénz, semmi semmi meg nem adhatja, míg a kedves Haza és benne a sok jó ember bilincsbe verve nyögnek. Én hát köszönetemet teszem küldeményedért. Óh Te nagy Isten, engedd, hogy szívemhez szoríthassalak benneteket mind Kedveseim, most csak forró 4

55 50 Debrccr.ni Rc/rirm'ífusok Képes Naptára. könnyek között áld a te szerető, fájdalmas anyád és testvéreid! A negyedik levél is 1850-ből való és Brüsszelből írja a hét hónapi fogságból kiszabadult kesergő édesanya. Szeretett volna kimenni oda, ahol fia él, Amerikába, de ez már teljesületlen óhajtás marad. Milyen megható ez az utolsó felsóhajtás : Legyen bár sírom bárhol vagy a tengerben, csak kedveseimet szabadnak és gyanúsításoktól mentve tudjam." Brüsszelben szakadt meg az élete ennek a fájdalmas édesanyai szívnek, hogy ne kellcsen többé szenvednie fiáért, aki bolyongó üstökös lett, akit nem láthatott többé azután, hogy 1849 augusztusában utoljára ölelte keblére. Nyolcvanéves szép életének minden öröme és minden fájdalma, minden érdeme és értéke összefoglalható ebben a mondatban : áldott volt ő a magyar asszonyok között, mert adott nemzetének egy örökké ragyogó csillagot, Kossuth Lajost 1 A külföldre jutott magyar diák szeme elé oly sok új dolog kerül, hogy nem csoda, ha az így eltöltött néhány esztendő egyidőre föléje kerekedik az addig eltöltött éveknek s hamarosan az életrekészülés hőskorává növi ki magát. Szívesen gondolurk erre még akkor is, amikor az első lelkesedés és friss benyomások idejei már régen elmúltak s úgy éljük napjainkat, mintha mindig itthon lettünk volna és soha többé át nem léphetjük az ország határát. * Különös ünnepek. Első karácsony a messze idegenben. December huszonnegyedike van. A hatalmas internátusban csak külföldiek tartózkodnak, mert a francia diákok mind hazamentek vakációzni. Lehettünk vagy harmincan, tizennégy különböző országból. Különös nyugtalanság jelei mutatkoznak ma a fiúkon. Hiába : nagy dolog ezeken a napokon hazátlannak lenni! Az általános idegesség ráragadt a kis Bostagno-ra is, aki pedig a tél beköszöntése óta egész nap a meleg kályha mellett lustálkodik s keresi a szicíliai nap melegét. Egyszeribe újra olaszosan eleven lett s ma úton-útfélen faggat bennünket : Hogyan töltjük el a mai estét...? Végre megérkezik a boldog hír : egyik professzorunk meghívta az egész társaságot karácsony estére. Hála Istennek, csakhogy családnál lehetünk. Voltak közöttünk többen, akik nem < ismerték s voltak, akik kifogásolták a karácsonyfa szokását; de mire körülállhattuk a professzor úr hatalmas karácsonyfáját; mindenkinek a szívén csodálatos melegség futott át. S ennek úgy gondolom csak kicsiny részben volt oka az, hogy Strasbourgban, a karácsonyfa szülőhazájában voltunk....találtunk egy egyházi énekdallamot, amelyre csaknem mindenki tudott szöveget énekelni a saját hazája nyelvén. S így egyetlen egy dallam szárnyalásában tizennégy különböző nemzet nyelve és kiejtése adott egymásnak találkozót, Norvégiától Szicíliáig, Kanadától Indiáig. Karácsony estéjén felejthetetlenül nagyszerű pillanatok voltak ezek számunkra, akik különben naponként éreztük körülöttünk a különböző fajnak, nevelésnek és százados ellenségeskedésnek mély szakadékait. Úgy tetszett, mintha valami jótékony kéz levette volna a karácsonyfa csillogó ezüstszalagját s koszorúba kötötte volna vele tizennégy ország diákjainak szívét. Sohasem tudtunk ennyire testvérek Meteor csillár vezet! H ^ Részletre is. Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett.

56 A nphrpp7p!l" 51 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. fü 99etlen politikai napilap, újság, jfucui GUc-GII minden eseményről hűen, tárgyilago- A A I HBIM IIIII M! II san, O ft n pontosan 1,/ln l tájékoztatja Á l. ~ olvasóját JLi É^L lenni. Azért volt ez szép ünnep, rrö származott belőle. inert Egy esztendővel később egy csöppnyi Írországi faluban töltöttem a karácsonyi vakációt. A dombon épült parókia ablakából szépen idelátszott az Atlanti óceán szürkészöld mezője s a párás reggeli levegőben egy hajó körvonalai bontakoztak ki az amerikai partok felé vivő nagy vízi országúton. Hazagondoltam. Most karácsony első napjának reggele van s feketeruhás embercsoportok szálingóznak a templomok felé. Hirtelen megkérdeztem vendéglátómtól : Vájjon sokan lesznek a mai istentiszteleten...? Nem többen, mint máskor hangzott a felelet. Mi úgy tartjuk, hogy a vasárnap is elég nagy ünnep ahhoz, hogy mindenki a templomban legyen. S megfogja látni, hogy ma sem lesznek többen, mint az év bármely vasárnapján. Ügy volt. Ebben az országban, egy akkora városban, mint Debrecen, protestáns templom kétszer megtelik den vasárnap. * min- A színhely : Párizs ahová egy alkalmi, kedvezményes vonattal érkeztünk meg a Fegyverszünet Napjára (november 20). Vidéki egyetemi városunkban sokáig biztattak bennünket, hogy ezt az ünnepet a fővárosban kell megnézni. Évről-évre diadalmámorral ünnepli meg a francia nép a világháborúbefejezésének emléknapját. Hiszen az ő számukra győzelmet és örömünnepet jelent ez. A harangok zúgnak, zászlóerdők hajlonganak, katonazenekarok rikoltoznak ; az utcákon katonai parádé : tankok, ágyúk, motoros hadiszörnyek... A templomokban ünnepi istentisztelet, ahol arról prédikálnak, hogy a választott népnek" íme sikerült legyőzni régi ellenségeit s égi segítséggel elkészíthette a béke remekművét, amely senkit sem büntet, csak igazságot szolgáltat" egymás között is örökké békéttelenkedő ellenségei számára....az örömmámorban úszó városban két szomorú magyar diák bandukolt szótalanul egyik utcából a másikba. Én voltam az egyik. Sohasem felejtem el ezt az ünnepet". Angliában is láttam Fegyverszünet Napját, egy évvel később. Mennyire más volt ez az ünnep, mint amit a franciáknál láttam... Pedig Angliát is a győzők" közé szokták számlálni. Nem beszélnek győzelemről, nem verik a mellüket, nem csörgetnek új fegyvereket. A híres kétperces csend"- ben egy egész birodalom vérkeringése megáll s a dermedt csendben hangtala- nul imádkoznak a világ békéjéért. Igen, imádkoznak, kint az utcákon is, a Hősök Szobra előtt, hogy a háború tüzes pokla többé vissza ne térjen... Az ismeretlen katona" sírja előtt pedig végeláthatatlan hosszú sorok várakoznak az angol népnél egészen szokatlan nagy türelemmel. Várják, hogy virágot szórhassanak arra a szomorú szimbólumra, amely azt az igazságot hirdeti, hogy a világháborúban minden nemzet vesztes maradt. Figyeljük meg önmagunkon : a mi ünnepléseinkben nagy szerepet játszik az az érzés, hogy pontosan ugyanebben az időben rajtunk kívül még nagyon sok ember úgy érez, mint mi. Ézért gyakran odajutunk, hogy ünneplésünknél nem is annyira az ünnep tartalmát, mint inkább az egyező időt nézzük s így észrevétlenül is lélektelen és felületes ünneplőkké válunk....az'egyik Szilveszter-éjszakát az egyik némethatár melletti francia városban töltöttem. Az óra tizenegyet mutatott, mire a barátom, akivel szobámban beszélgettünk, elmélázva megjegyezte : Még egyetlen egy óra s azután átmegyünk abba az új esztendőbe,

57 52 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. amelyből többé ide vissza nem térhetünk... Ebben a pillanatban, a határfolyó túlsó oldaláról, harangzúgás szűrődött át hozzánk a tiszta éjszakában. Ott már a német harangok ujjongva üdvözölték az új esztendőt. A magyarázat egyszerű : a német időszámítás egy órával előtte jár a francia óráknak. S így amidőn náluk már éjfél van, mi még csak tizenegy óránál tartunk. A feltevés is egyszerű: Egy kedélyes német polgár megtehette volna, hogy megfelelő útlevéllel átjön még egy órácskára a múlt esztendőbe.... Ilyen gyarlóságot mondunk akkor, amidőn arról beszélünk, hogy ugyanazon időben az egész világ velünk ünnepel. A Szilveszter-éjszakáról azt szokták tartani, hogy éles időbeli határ a múlt és jövendő számára s ilyenkor az egész univerzum szíve utolsót dobbant a múlt és elsőt a jövő számára s íme kiderül, hogy teljes huszonnégy óráig tart, míg az egész földgolyóbison átvonul az új év ünnepélyes pillanata, A karácsony este sem egyszerre történik, hiszen ugyanakkor még Ausztrá-!! IMIIM liában ünnepszombat reggele van. Sőt a mi vasárnap reggelünk idejénél is J a föld ellenkező részén még csak a szombat esténél tartanak. Ebben a különös gondolatsorban nagy igazság és nagy vigasztalás van. Nagy igazság azért, mert nem azt kell keresnem, hogy vájjon rajtam kívül hányan ünnepelnek még...? Nagy vigasztalás pedig azért, mert egyszer mégis mindenhová elér az ünnepi érzések bpldog áramlata. A távoli harangzúgás azt hirdeti, hogy mi is ünnepelni fogunk a magunk rendelt idejében. Ha a határokon túlról áthangzik hozzánk boldog nemzetek ünneplése ; bizonyosak lehetünk, hogy hozzánk is el fog érkezni ez a pillanat.... Egyik helyen sötétségben ülő, múltjukon kesergő embereket látunk : a másikon pedig kigyulladt piros szívek harangoznak új esztendőre az őket megváltó Krisztus alakja körül és ez mind a kettő egy és ugyanazon időben történik. Azért ne az ünnepnapokat, hanem az ünnepi órákat keressük. Szenes László. 1. Az író küzdelmének nem vet véget a halál, művei folytatják a harcot tovább az ellenkező századokkal. Kazinczy száz éve halott s ezóta a magyar irodalom nagyobb változáson ment át, mint az egész előző idő alatt, de alkotásai kiállották a próbát, mégha sokszor úgy rémlett is közben, mintha minden terméke múmiává aszott volna. A hajdani teljhatalmú irodalmi vezér hanyatlása már élete végén bekövetkezik, félretaszítva kell tűrnie a fiatalok, Bajzáék támadását. Hű barátja, fegyvertársa, Kölcsey azzal búcsúztatja az akadémián, hogy népét nem irodalmi alkotáj saival kötelezte hálára. Ez a megállapítás a következő korszakokban még szigorúbb fogalmazást kap s lassanként G'csún ltbuait Kazinczy Ferenc. a Petőfi-iskola nyelvi szempontból is szinte lehetetlenné teszi, hogy Kazinczy művei iránt komolyan érdeklődhessék valaki. Egész hamis legenda képződik köré : idegen ízlésű, asszonyosan érzékeny lélek ő, az ember alig tudja elképzelni, hogyan is alakulhatott ilyen jellem egy alföldi kálvinista nemesházban. Még eszét és ízlését is kikezdi az utókor mitoszteremtő fantáziája : Kazinczy az a naiv lélek, aki minden fűzfaköltőt istenfinak nevez, úgynevezett kéregkritikát" művel, szóval csak a felületen mozog. De ez érthető is a kicsinylők szerint, hiszen maga sem több, mint jószándékú, erőtlen dilettáns. Mondanom sem kell, hogy ez a kép tökélete- Körösi és JVagy, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

58 53 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. Már reggelije mellett olvashatja a DEBRECZEN"-t, mert pontosan a lakására kézbesítjük kora reggel. Fizessen elő. :,en hainis; halálának százéves fordulója igazolta, hogy a művész Kazinczy diadalmasan kiállotla az idők próbáját, s napjainkban komolyabb méltánylás a része, mint száz év óta bármikor. Ezen a százados fordulón, 1931-ben sokszor hangzott föl elégedetlen panasz, még a hálátlanság vádja is nemzedékünk ellen. Összehasonlították az 1931-es Kazinczy-ünnepeket az 1859-iek kel, amelyek valóban nagyobb szabásúak voltak, csak az a szépséghibájuk a költő szempontjából, hogy nem neki szóltak, hanem a Bach-korszak nyomása alól szabadult ország ujjongta ki bennük a maga örömmámorát. S a születési centennárium után egyre inkább elfeledkezett a köztudat a maga nagy ébresztőjéről, már-már úgy rémlett, végleg elhomályosul az alakja. Századunk kezdetén azonban újra nem remélt fénnyel lobban föl a jelentősége.' Az Ady köré csoportosult nyugatosok szívesen hivatkoznak példájára, idézik gondolatait, sokszor vesznek kölcsön az ő fegyvertárából érveket nagy irodalmi vitáikhoz. A mai fiatalság már készen kapta Ady nemzedékétől a fokozott érdeklődést Kazinczy iránt. Egyre több kutató mélyedt a széphalmi mester írásaiba, s a merész újító, az európai ízlés nagy nevelője mögött fölfedezte az önálló szellemet és kiváló művészt is, aki költői stílreformjával összehasonlíthatatlanul több hálára kötelezi az utókort, mint nyelvújító tevékenységével, pedig ma körülbelül azt szokás főérdemének tekinteni. Olyan vonásainak örülünk most, amelyeket Gyulaiék kora sokban egyenesen hibának tartott. 2. Korunk újraértékelő munkája egyébként nemcsak Kazinczyt állította az eddiginél jóval kedvezőbb világításba, hanem gárdista elődét, Bessenyeit is, akinek éppen napjainkban jelennek meg egyremásra a kiadatlan munkái, köztük "főműve, a Tarimenes Utazásai. Ennek a munkának a kiadása óta szellemi életünk egyik legjelentősebb szellemét becsüljük Bessenyeiben : rettenthetetlen áttöprengője ő a fölvilágosodás radikális tanainak s mélyen látó szatirikus, aki a legijesztőbb határkérdésekig elmerészkedik s tolla hozzányúl a társadalomnak azokhoz a villanyoszlopaihoz is, amelyekre Martinovics példája a legvilágosabban írta rá : Érintése halálveszélyes." írónak sem jelentéktelen Bessenyei, de lényegében mégis ugyanaz a naiv típus, mint a régi magyar írók, ösztönösen alkot, az eszmékre, nem azok művészi kifejezésére fordítja főfigyelmét. Kazinczynak viszont abban áll sorsfordító szerepe, hogy kezdettől elsősorban magára a kifejezésmódra ügyel. Ugyanaz a tiszántúli kálvinista környezet rebbenti szárnyra, mint Bessenyeit, ugyanabban a pataki Kollégiumában tanul, ahol az. Apáczai Csere János még azon melegében hazahozhatta a XVII. század kálvinista iskoláiba Descartes filozófiáját, a következő században azonban a kormány mesterségesen gátolta már a külföldi tanulmányutakat s széttépte kapcsolatainkat a nagy protestáns egyetemekkel. Bessenyei, Kazinczy egyformán följegyzi, milyen keveset kapott az iskolában. De Kazinczy hazulról jó indítást hozott, apja biztatta az írói pályára s első munkácskáját anyja nyomatta ki. Született esztéta, rajzolni tanul s görög, latin olvasmányain magától jön rá, hogy a költőiség lényege nem a tartalom, hanem a kifejezés feszültsége, a szózatosság", mint később nevezi. S rájön, hogy : író az, akinek sokkal nehezebben megy az írás, mint más közönséges emberfiának. A XIX. század romantikus zseniimádata nem hiába fordult el Kazinczytól, semmiben sem felelt meg az ő alkata a zseni kellékeinek. Az áradó teremtőerőből alig mutat valamit, annál inkább megvan benne a művész alázata az alkotás iránt. Tiszta.intellektuális típus az őserejű magyar költők közt. A XVIII. század nyugati írói általában ilyenek voltak s napjainkra nálunk is megszaporodott a számuk. De a mai költő el sem tudja képzelni, mekkora roppant erőfeszítés kellett

59 Debreceni Reformátusok Képes X a piára. ahhoz, hogy valaki a Kazinczy tökéletes tömörségével, sűrítő erélyével fejezhesse ki magát. G az az író, aki mindig a lehetetlent hajszolja, minden leírt szót ezerszer megfontol, minden munkáját számtalanszor dolgozza át s önmaga iránti kritikáiban könvörlelen. Fordításokkal kezdi s ezekben époly kitűnő a szimata, mint a Bessenyeié. Már gárdista előde fölismerte, hogy Balassáék lírája, Zrínyiék epikája után a dráma meghódítása az első teendő. Kazinczy is drámákat fordít, sőt Bácsmegyeijében a regényműfajból is ízelítőt ad az elragadtatott kortársaknak. Mint eredeti költő azonban s ez megint új vonás irodalmunkban 1 a kis lírai műfajokra specializálja magát. Míg Bessenyei minden műfajban, a legkétesebb értékűekben is ontja a sűrítetlen alkotásokat, Kazinczy nem szórja szét magát. Lírikusaink az ő koráig bőbeszédű strófák özönében áradozták érzéseiket, ritkán kivétel ebben Balassa s nem mindig kivétel Csokonai sem. Kazinczy rövid dalai, tömör ódái Balassán és Zrínyin kívül minden elődénél értékesebbek, költőiebbek. Mindezzel épúgy küldetésszerű a szerepe, mint folyóirat-kísérleteivel s köztudatteremtő levelezésével. Pályájának első fele már a legmagasabb erőfeszítést mutatja, gyors sikerét ezenkívül előkelő származásának, vonzó egyéniségének, széleskörű műveltségének köszönheti. A fiatal Kazinczy mintha a sors dédelgetettje volna, II. József tisztviselő karának egyik legreménvteljesebb tagja, igen tekintélyes állása van s minden társaság kedvence. Egész sor gyorsan lobbanó szerelmet él át, jól érzi magát a világ forgatágában. Művészi becsvágyát a közéleti siker még csak fokozza. 3. A ragyogó évek tovaröppennek. A kalapos király halála után állását veszti, aztán omlani kezd a fejére minden csapás. Ártatlanul összeesküvés vádjával terhelik, halálos ítéletet mondanak ki rá s utána hat és fél évig szenved súlyos fogságot. Az elkényeztetett ifjút a tömérdek megaláztatás, szenvedés kemény harcossá edzi. A félrecsúszott ember hősiségével, melyet ártatlanságának tudata fűt, könyörtelen harcot indít a régi magyar világ ellen, amely oly szolgai és buta túl-lojalitással dobta ki őt magából, először a vérpadra, aztán borzalmas osztrák börtönökbe. Azon a téren támad erre a régi, vak és halálraméltó magyar világra, ahova a hivatása köti : az irodalomban. Már a bécsi Annalen der Literalurbau közzétett bírálatával megbolygatja a hazai érzékenységet, aztán gyors egymásutánban következnek fordításai, vakmerő új kifejezésekkel tele ; költői levele Vitkovicshoz, amelyben pompás torzképet fest a vadmagvar fűzfapoétáról ; végül Tövisek És Virágok c. epigramrngyü jteménye. Ezeknek sok darabjában diadalát üli szellemessége, művészi ízlése s kifejezéseinek tömör ruganyossága. De elismerés helyett országos fölháborodást kelt. Hü visszhangja a íölháborodásnak a Mondrflat, melynek gorombaságaira persze az újítók sem maradnak adósok. Kitör a nyelvújítási harc ; ez a Fichte mindenható énjéhez méltó gondolat : újjáteremteni a nyelvet. De nem romantikus mozgalom ez, éppen visszahatás a múltba menekülő Kisfaludy Sándorok ellen, igazi XVIII. századi racionalizmus, II. Józsefre emlékeztető könyörtelen ráncbaszedése a nyelvnek. Hogy. volt-e rá szükség, Csokonai, Kármán, Himfy, Berzsenyi, sőt a Bánk bán után : nagyon nehéz eldönteni. A nyelvújítás tulajdonképpen szakadatlanul folyik s irodalmunk már Hunyadi János korában példát ad rá, s azóta is tart napjainkig. A harc nem is az elv, hanem gyakorlati alkalmazása körül folyt s e tekintetben Kazinczy magatartása máskép meg sem érthető, minthogy a méltatlan támadásoktól elkeseredett ember csakazértis dühe tombolta ki magát benne. Még az ő kitűnő ízlése is sok zavaros szót csinált, azt pedig maga Kölcsey sem hagyja megrovás nélkül, hogy a magyarul is rosszul tudó Helmeczyre, igazi nevén Bierbrauerre, bízta magát. Ez a törekvés nem is diadalmaskodhatott. A romantikus nemzedék legnagyobb költője, Vörösmarty már alaposan megrostálja a nyelvújítás szókészletét s szélbe dobja nagy részét, mint a pelyvát. Petőfiék még tovább mennek visszafelé : újból az élő nyelvet teszik irodalmivá. Utódai mégsem a nyelvújítást helytelenítik, hanem az ortológusok magatartását, viszont meg-

60 55 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tízezren olvas sík. róják Kazinczyt azért az elvéért, hogy a magas művészethez a csőcseléknek nincs köze. Pedig ebben vitathatatlanul igaza van; Petőfiék népszerűsége nem szabály, hanem kivétel. A nyelvújítás szókincse, főleg prózában, annyire elévült, hogy szinte a Halotti Beszédnél is idegenebbnek érezzük ma ; mindenesetre idegenebbnek, mint Mikes, Pázmány, sőt a XVI. századi Bornemissza Péter nyelvét. De ha el is mondunk a nyelvújító Kazinczy túlzásairól minden kárhoztatót, el kell ismernünk, hogy ezzel a működésével épúgy meggyorsította a fejlődést, mint páratlan műgondú, minden alkotását sokszor átdolgozó módszerével. A nyomába lépő ifjabb nemzedék : Csokonai, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi már ott kezdheti, ahol a korukbeli európai irodalom áll : kész a számukra egy fölfrissült, villamossággal telített, korlátlanul hajlítható acélos nyelv, amelyben nem a rosszul s derűre-borúra gyártott szavak szerepe a fontos, hanem a művészi sűrítés, Kazinczy kerek dalszerkezetei s remekbe csiszolt mondatai. Lírája párolt, elvont ugyan, tiszta intellektuális költészet, de olyan kezdeményekkel tele, amelyek csaknem Petőfiig tartó érvénnyel egész sereg pályát nyi- i tottak költőink elé. Nem igaz, hogy annyira hideg, mesterkélt, erőltetett, mint a köztudat tartja. Vannak vaskos reális színei, sokszor lebben át helyzetein az érzés meleg fuvallata. Prózája pedig, ha túlfeszes is olykor s mondatfűzése fordításként hat is ránk, különösen a Pályám Emlékezetében, ma sem avult el ; csupa friss ötletesség, elevenség s művészi igazság. Lássunk néhány rövid illusztrációt müveiből. Hogy milyen elvont gondolati elemeket tud finom költői képbe öltöztetni, Berzsenyihez intézett verses leveléből idézem azt a helyet, ahol az énekszöveg és a versritmus összebékítőjét, Bádait magasztalja : Az ének és a vers ellenkezésben állottanak mind eddig. Az rövid ütést adott amannak hosszujára és amidőn ez megszökött, amaz balul hosszúra tátogatta száját. S így a tudom majd tüdőm, majd tudóm lön, s a lyányka mézes ajkát a zsolozma hamis hangzások ejtésére kínzá. Ilermesnek békebotját Rádai nyújtotta el a két versenygö felett; s ők mint a kígyók a boton, legoltan szerelmes összeölelkezésbe kőitek s viszálkodások harca véget ért. Pompás stílérzékenységének igazolására íme egy strófa Zrínyijéből, melyet a Szigeti Veszedelem formájában egész zord erővel zendít meg : Mint ama könnyű köd a forgószél előtt, Violám úgy futott én szemeim előtt, mint hideg hóharmat nap melege elölt, mint fürj karvalg előtt, mint árngék elölt. nap S hogy mennyire tudott egyszerű is lenni, kitűnő xéniái közül idézek egyet, melynek aktuálitása örök : Az új miért jobb, mint a régi? S a régi mért jobb, mint az új? A rossz, bár régi, rossz marad : fiz új, ha új is, jó, ha jó. Világos és csudálkozol. Végül komikai érzékét, életízü rajzkészségét hadd igazolja a következő kis lírai apróság : A Német Fiú : Nékem szép kis mád jár lánj feleségnek megkifán ; háj! de szép kis mádjár lánj német lékenyt nem ki fán. Montja szép kis mádjár lánj: ö mádjár lékeny kifán, mert a német lekénynek nincsen pajusz szekénynek. # Én hát pajusz nefelni, suviksszal kikenetni, úgy a szép kis mádjár lánj pajuszomra csókot hánj. Juhász Géza.

61 Debreceni Reformátusul Képex Kaptára. Meg mindig fáj :i szivem, amikor felszállok a Bakony alatt a kicsiny állomáson, hogy Pestfelé vegyem az utamat, mert mindenütt a vasút mellett gyermekkorom halhatatlan emlékei hajolnak reám és kísérnek el messze, hogy akárhol is vagyok ebben az országban, elmosolyodjam, ha hallok egy dunántúli emberi beszélni a Balaton jellegzetes tájszólásán, vagy ha a vasúti várótermek falain reámnéznek egy-egy plakát ról az otthon tájai. Nem lehel elszakadni a főidtől, amely bölcsőnket ringatta. Nem lehet megtagadni a közösséget, amely távolságokon is reánk süt és az íze olyan, mint a kenyér szépsége, amelyet gyermekkoromban ettem falusi konyhák padkáján, amikor kihűlt már a kemence és az egész udvart betöltötte a kenyér friss illata. A (lombtalan Debrecen horizontjára hegyek hajolnak be és félálomban hallom, ahogy az Ámostetőn tilinkó szól és a Piac-utca esti fényárján keresztül átüt a bakonyi ősznek pásztortüze. Dunántúl, ősi szülőföld, el lehet-e téged felejteni? Fehérvár, öreg utcáid homályában nem jár többé a kis diák. fehér reverendás ciszterci papjaid vájjon kiknek mutogatják ma a térképen Ázsia szépségeit? Nagyapám pincéjében befalazták-e már az alagutat, amelyeit a püspöki palota alá jutottunk kezünkben füstölgő bányamécsessel és szívünkben a gyermekkor kalandos dalaival? Áll és néz az öreg város, amikor elrobogok mellette, utánam küldi sóhajtásait és lustlobogóit utánam lengeti. És el lehet-e feledni téged, ifjúságom romantikájának városa Pápa, a májusi holdat várkerted felett, diákok zengő énekét a Tapolca partján, ahol feketeruhás professzorok néznek ki a Kollégium ablakaiból, amely előtt ma már délcegen áll a reformátusok kéttornyú temploma. Ott jöttek bele életembe legelőször a könyvek, amikor félénken bekopogtattam a főiskola könyvtárába és a jópongrácz professzor szelíden vezetett végig a könyvek légiója Dunántúl. Hallom harangjaidnak zúgását Veszprém és látom utcáidon az éjféli csendben lassan lépegetni István király szerető hitvesét, Gizellát. Nagynéném ott néz ki az Anna-téren a Vár felé és még mindig friss kávéval kínál, ha évenként belépek hozzá ésleülök a levendulaillatú szalonjában. Az öreg parókia szobáiban fenn a Jeruzsálem-hegyen fiatal pap jár és esténként farkasszemet néz a Vár kanonok-rezidenciáival, ahon nan zsolozsmák szűrődnek ki a csendességbe, amelyik egyik városban sem olyan mély Magyarországon, mint éppen Veszprémben. Sopron, Sopron, ahol rozsdabarna hányás/kabát feszült vállaimon egy őszön át és ahol mécsest lóbálva mentem a bányászok szalamenderében, láttad-e nfár a kicsi húgomat, amint fehér kabátjában szaladgál végig a Deák-tér fái alatt? Benéznek-e még reád az osztrák Alpok havas hegyei, amikor a Lajtán túl készülődni kezd az ősz és magára veti ködből szőtt köpönyegét? Győr, ahol a káptalandombon negyvenöt esztendővel ezelőtt apám ment komolyan könyvekkel hóna alatt a bencések gimnáziumába, mosolvogsz-e, ha a püspökvár alatt tavaszi éjszakákon dalolni kezd a Duna és csendesen ballag Komárom felé, amely magas templomával hátat fordít az ideát maradt városnak, múltnak és szépségeknek. Szombathelyen még mindig olyan kábító a nyári délután, izzik az aszfalt és jó az esti fagylalt, míg künn katonabanda szól és fehér ruhák világítanak a park fái között. A pécsi lejtőkön még most is csikordul a sí és esténként csengők szólnak a szánokon a dóm előtt karácsony előtt, ádvent utolsó napjaiban. Kaposvár, Rippl Rónai városa, ahol a mester soha nem látott színeket lopott palettájára, virágjaiddal integetsz felém a somogyi dombokon keresztül. Dübörög a vonat a Cuha-patak hídjain, a sziklából vágott kereszt lenéz a távolodó arcokra, ahonnan a kis Galamb Józsi lezuhant egy tavaszi délutánon. Zirc friisér József sírkőraktár Debrecen Ferenc J.-iíl611

62 57 Debreceni lielormátusok Képes Napidra. Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. ragyog a bágyadt napsütésben és a pályaudvaron emeletmagasságba mered a káptalan fája, amelyből tűz és élet lesz Dunántúl városaiban. Hajmáskér felett sötétkék homlokával időknek végéig áll a Bakony, havat küld és napfényt dobál szét a Séd mélabús völgyén, ahol apám él már harminc éve és egyre őszül a falusi magányban. És kicsiny falum a hegyek tövében, ahol először tártam szét karjaimat a világ csodái felé, hányszor fogod még hallani festett templomodban a szavamat, fiadnak ajkáról, aki messze ment és mégis a tiéd marad örökké. Balaton, kék tava az ifjúságnak, fogok-e fáradtan pihenni partodon, az almádi öreghegy alatt és Badacsony nyárfáinak zúgásában, amikor ősz lesz már az én életemben is és te őrzöd ifjúságom bedőlt bányafalait, ahova többé már nem lehet lejutni. Borod ereje árad szét tagjaimban és vitorlásaid fehér pillangói beszélnek a vágyakról, amikből nem lett semmi, mert elröpültek, mielőtt megfoghattam volna őket. így árad szét szépség, élet és ifjúság, így eresztik bele arcukat lassan a mulandóság folyamába a dolgok, amelyekről azt hittük, hogy örökkévalók. Minden elmúlik, megkopik, színét és illatát veszti, csak a szülőföld szépsége ragyog reánk egyre fiatalabb fényekkel. Bölcsőnk fája régen elkorhadt már és láttunk szebb tájakat, mint a dunántúli völgyek, de sehol nem ragyogtak úgv a csillagok, mint a templomunk felett az augusztusi éjszakában, amikor meteorok buktak alá a völgybe Fehérvár felé. Ettem kenyerét idegen népeknek, Párizs dalolt reám és ültem Londonban a Szent Pál templom alatt beszélgetve egy odatévedt fekete tücsökkel, álltam az Atlanti Óceán őrült viharában koratavaszi délutánokon, de talán sehol nem éreztem meg annyira, hogy szép a világ, mint egyszer künn a Balatonon, a szigligeti öbölben, amikor hazafelé tartott Keszthelyről velünk a kiránduló hajó. Koraősz volt és az ultramarinkék vízbe már lassan ereszkedtek alá a hervadás színei. Krisztus ilyenkor járhatott künn a Genezáret tengerének partján, hogy a hegyre menjen, ahonnan a világ legnagyobb prédikációja szálljon szerte a világ hallgatag füleibe. És tudom, hogy egyszer ottmaradok a hazai dombok alatt. Nem lesz jártányi erőm, hogy eljöjjek onnan. Megfínomul az esti harangszó a házunk előtt, az utcán lassan végig megy fekete kámzsájában egy ismeretlen vándor, odaáll ablakom "elé, bekopogtat és kinyitja. Kívülről hegyek fognak benézni reám, este les/, felgyúlnak a csillagok és hallgatom azoknak a dalait, akik előttem mentek haza. Hallgatom azok énekét, akik szerettek és akiknek keze megsimogatta homlokomat. Az ő arcuk néz reám, míg az én arcomon beborul az élet és felhők árnyékolják be csillogó szemeimet. Megbékélve és mosolyogva fogok elaludni, kopott bibliámmal ujjaim között és a hegyek megindulnak, hogy elrejtsenek fenyők frissillatú földjében, ahol boldogan fogok aludni a nagy éjszakán, 'mert a szülőföldem göröngyei veszik körül koporsómat. l)r. Farkas Pál. A predesztináció hite a vallásos hit mélységével párhuzamosan erősödik és mélyül. Ennek az az oka, hogy minél melyebb a vallásos érzés, annál feltétlenebbiil az Isten kezében érzi magái a lélek; és minél teljesebben az Isten kezében érzi magát, annál bizonyosabb az üdvösségről. Tehát a predesztinációt az üdvbizonyság hozta léire. A magyar közéletnek legértékesebb elemeit adja a szürke lisztviselő, aki úgy tűr és úgy dolgozik, mint egy napszámos, de úgy érez és úgy gondolkozik, mint egy levág. Idealista, aki sohasem álmodozik, hanem mindig dolgozik, a munkál azért szereli, mert eszményeket válthal valóra vele, lelket öltöztethet élő leslbe vele. RAVASZ LÁSZLÓ.

63 58 Debreceni R' lormálusok Képes Napiára. A szent-jobb" története. (TOrténet-krltlkal tanulmány.) A Vasárnap" szerkesztő-bizottságának felkérésére írta : Szabó István, vallástanár. I. István királyról, a magyar államiság magalapítójáról, a római egyház,,szent-istván"-járól három legenda maradt reánk: 1. A legenda minor. A legrégibb legenda, egy magyar pap- J nak az írása. Habár elmondja István király élettörténetét, sőt testének felemeltetését is, a jobbkézről egyáltalánem tesz említést. 2. A legenda maior. Részletesebb, mint az előbbi. Valami idegen papnak műve. István haláláig mondja a történetet. Sem testének felemeltetéséről, sem a jobbkézről nem beszél. 3. A Hartvik-legenda. Ilartvik regensburgi püspöknek a műve, aki Kálmán király uralkodása idejében élt. A Hartvik-legenda tulajdonképpen nem más, mint a legenda maior kibővítése. Részletesen elmondja István testének felemeltetését, a felemeltetéskor tör- volna. A várvavárt csodák megtörténtek. Egy "inaszakadt fiú, aki addig tagjait meg sem tudta mozdítani, az tént csodás eseményeket és a király oltárhoz szaladt. Egy hétéves béna jobbkezének különös történetét. Ez a gyermek felemelkedett és néhány lépést legenda a szent-jobb regéjének az ősforrása tett. A vakok visszanyerték látásukat, és az egyetlen bizonyítéka. sánták jártak s bélpoklosok meg- Későbbi írók, akik emlékeznek a szentjobbról, mint Bonfini és Laskay, mind tisztultak. Amikor a koporsót felbontották, abból olyan illatözön áramlott ki, a Hartvik-legendából merítették értesüléseiket. amilyent a körülállók soha nem éreztek. A III. István egyik okiratá- A koporsót színültig valami illatos folya- ban levő- szent-jobbra vonatkozó rész dék töltötte meg, amelyben már szét- szintén nem más, mint a Hartviklegenda előadásának egy merészebb variációja. Lássuk tehát, hogy miként adja elő Hartvik István király felemeltetésének és jobbkeze feltalálásának csodálatos történetét. Elmondja Hartvik, hogy VII. Gergely pápa elrendelte, hogy azoknak a testeit fel kell emelni, akik Pannoniában a hit magvait elhintették. László király elrendelte hát István királv testének a felemeltetését (1083-ban). Mivel István király teste eddig még csodákkal nem tündökölt, László király háromnapos böjtöt rendelt el, kérve Istent, hogy mutasson csodákat. A böjt elteltével a székesfehérvári templomba mentek, ahol István sírja volt. Megkezdték a sír felbontását. Megtörtént az első csoda. A követ, amely a koporsót takarta, bármint erőlködtek, nem tudták meg se mozdítani. Ekkor egy Caritas nevű apáca, Fehérvárhoz közel, bakonysomlyói cellájában, egy mennyei látomást látott. Angyal jelentette meg neki, hogy nem fogják tudni megemelni a követ mindaddig, amíg Salamon herceg fogságban van. (László király épp abban az évben záratta Visegrád várába az ő vetélytársát, Salamont.) László azonnal szabadon bocsájtotta Salamont. És erre csodák csodája ugy felemelték a követ, mintha súlya se lett esve hevertek a nagy király csontjai. A csontokat a folyadékból kiszedték és azokat fehér gyolcsban Szűz Mária oltárára helyezték. De a gyűrűt, amely István jobbkezére volt téve, sehol sem találták. Erre László elrendelte, hogy ezüst medencékbe merjék át a koporsó tartalmát, hogy így a koporsó kiürítése után a gyűrűt könnyebben megtalálják. Azonban minél nagyobb volt a kimerített mennyiség, csodálatos módon, annál inkább szaporodott a koporsóban az illatos folyadék. Amikor ezt a csodát látták, az összes kimert mennyiséget visszatöltötték a koporsóba és különös módon a koporsó ki nem csordult. Erre abbahagyták a keresést, befödték Meteor csillár vezet! Részletre Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett. ^Ij

64 64 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. san, pontosan A npbrpp70n",ü 9G e,,en Mlf GUI ub u politikai napilap, újság, minden eseményről hűen tarqyilagolájékoztatja olvasóját. a koporsót és visszatértek a Mária oltárhoz. Ezután egy függelékszerű rész fejezi be a Hartvik-legendát, ami kétségtelenül későbbi hozzátoldás és ebben a függelékben azt olvassuk, hogy volt a fehérvári templomban a koporsó felnyitása idején egy Mercurius nevű szerzetes, akit a király a felnyitáskor dorgáló szavakkal eltávolított a koporsótól, nehogy valamit elidegenítsen az i reklyék közül. Szomorúan vonult el Mercurius a templom szentélyébe, amikor egy fehérruhás angyal jelent meg előtte, aki egy posztóba takart tárgyat adott át neki, azt mondván : ezt őrizetedre bízom, annak idején hozzad nyilvánosságra! A szerzetes a templom egyik szögletébe húzódott és ott kíváncsian nézte meg a titokzatos csomagot és megdöbbenve vette észre, hogy abban István királynak teljesen ép keze volt a csodás művű gyűrűvel együtt. Senkinek se szólt, hanem kincsét a Berettyó vidékére vitte és ott titokban őrizte és amint az angyal néki jelentette csak három év multán tárta fel kincsét a király előtt, aki a szent-jobb felemelésére napot tűzött ki, őrzésére apátságot létesített és annak apátjául Mercuriust nevezte ki. Eddig a Hartviklegenda, amelynek Pauler Gyula megállapítása szerint hajdan csaknem kánonszerű tekintélye volt, de amit most alig vesznek figyelembe, mert interterpolált álműnek tartják. És.ez a vád valóban nagyon is alapos a legendával szemben. Először is meg kell állapítanunk azt a feltűnő tényt, hogy sem a legenda maior, sem a legenda minor, amelyek pedig Hartvik forrásmunkái voltak, nem tesznek említést a szent-jobbról. Csodálatos, hogy a legenda minor, amely Magyarországon készült, magyar papnak áz alkotása volt, a legközelkoribb az összes legendák közül ; habár elmondja István testének felemeltetését és a vele kapcsolatos csodákat is, a jobbkézről egyáltalán nem emlékszik meg. Márpedig, ha a szent-jobb csodája valóban megtörtént volna, elképzelhető-e, hogy a szerzetes író, aki a szenttéavatás után a legkorábban írt, s aki a felemeltetéssel kapcsolatos legapróbb csodákat is felemlíti, éppen ezt a legjelentősebb és legszembetűnőbb csodát hallgatta volna el?! Reá kel mutatnunk arra a feltűnő jelenségre is, hogy az eredeti Hartviklegenda nincsen is meg, hanem elveszett és annak csak egy XIV. századbeli másolata van meg a Nemzeti Múzeumban, valamint arra is, hogy a legenda pesti codexben közölt szövegének 26. paragrafusáról, vagyis éppen arról, amely a szent-jobb történetét közli, régen bebizonyosodott, hogy az későbbi hozzátoldás. Nem kevésbbé különös az is, hogy a Hartvik-legendán kívül az egyetlen másik XII. századbeli irat, amely Hartvik után említést tesz a szent-jobbról, a III. István már említett okirata, szintén nincs meg eredetiben, hanem csak a XVI. és XVII. században készült két kivonatban maradt meg. Sőt ezekről a másolatokról még csak azt sem lehet megállapítani, hogy az eredetiről, vagy már másolatról készült másolatokkal >' állunk-e szemben. Hartvik regensburgi püspök volt, István királyról szóló legendáját Kálmán király uralkodása idején, 1109-ben egy évi itt tartózkodása alatt Székes- Fehérváron írta. Hartvik tehát sem szemtanú, sem a leírt eseményekkel egykorú nem volt. Rövid itt tartózkodása alatt a már meglévő két István legendát (maior és minor) mende-mondákból és a nép bizarr fantáziájából született hagyományokból egészítette ki. Már dr. Karácsonyi János, aki pedig római katholikus lelkész volt, a Hartvik vita sarkpontjai" című értekezésében kijelentette Hartvik szavahihetőségét vitatva, hogy Hartvik egyáltalán nem tartozott a jólértesült tanuk közé, s azért vallomásai értéktelenek. Amikor pedig a Hartvik-legenda pesti codexben közölt szövegéről ír és elérkezik ahhoz a részhez, mely a szent-jobb épségbenmaradásának okait kutatja, ezeket mondja Karácsonyi. Erre az utolsó

65 60 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. okadatotósra nem szükséges ügyet vetnünk, inert hisz szívesen beismerjük, hogy a pesti codex szerkesztője jó theologns, de annál rosszabb hisloricus." S végül dr. Karácsonyi megemlítve azt a furcsa helyzetet, amelybe a Hartviklegenda vitatásával került, ezekkel a szavakkal fejezi be értekezését: katholikus pap létemre éppen nekem kell egyházunk egyik szentjének, éppen annak, akinek nagyságát, tiszteletreméltó voltát magam is nyilván hirdetem, Szent Istvánnak legendáit félig-meddig pellengérezni, de vezércsillagom az igazság szeretete..." Hartvik az ő legendájában súlyos történelmi baklövéseket követ el. Szerepelteti például Mesko lengyel herceget, mint aki az 1000-ik évben szintén koronáért küldött Rómába, holott Mesko herceg már 992-ben meghalt. Állítása szerint Szent Adalbert püspök Istvánt mindjárt születésekor, 975. évben, megkeresztelte, holott Adalbert akkor még püspök sem volt és István felnőtt korában keresztelkedett meg. Több ehhez hasonló tévedés mutatható ki Hartvik munkájában. Márpedig reá is áll az a kétségtelenül igaz történelmi elv : j.semel deprehensus, centies reus." ( Akit egyszer rajtakaptak, százszor gyanús.) Ha ezekkel az állításaival ilyen súlyos hibákat követett el, legendájának más részei sem tarthatnak igényt a hitelességre és szavahihetőségre. És ha történelmi eseményeket is elferdít az író, mennyivel inkább elferdíti a történelmi alapot nélkülöző, megbízhatatlan hagyományokból merített színes és csodákkal tarkított mende-mondákat. (Maga Mátyás Flórián a Hartviklegenda egy részéről írva, azt igazolhatatlan mende-mondá"-nak nevezi, azért merem én is ezt a kifejezést használni.) Mindezeket szemelőtt tartva, nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Dr. Karácsonyi János a Hartvik-legendát merő toldott-foldott műnek valóságos plágiumnak" nevezi és következtetéseit így fejezi be : Két gondolat támad ezeknek láttára lelkemben. Az egyik az, hogyan lehetett okos írónak, aki mégis püspökségig felvitte, ilyen ellenmondásos, toldozott-foldozott művet egy királynak ajánlania? A másik az, hátha azok az ellentmondások, toldások nem is az eredeti szerzőtől valók? Hátha valami középkori bővítő, azon egyetlen célt tűzvén ki magának, hogy a dicsőített szentről mentül bővebb életrajzot írjon, toldásaival megváltoztatta a szerző vallomásainak alakját?" Egy ilyen legendaírónak, kinek szavahihetőségét történetírók rég kétségbevonták, merő toldott-foldott", ellenmondásos, mende-mondákkal" teljes műve egy kétszáz esztendővel később készült másolatának egy hozzátoldott fejezetében van megírva a szent-jobb hiteles" története. Szabó Károly kiváló történész, a magyar szentek legendáinak fordítója, az Emlékiratok a magyar keresztyénség első századairól" című könyvének előszavában azt írja a legendák elé bevezetésül : e legendák hű tüköréül tekinthetők a középkori keresztyénség vallásos gondolkozásának és fölfogásának. A középkori legendák szerkesztésében uralkodott irány, amely különösen a csudatételek iránti előszeretetben nyilatkozott, gyakran oly tények előadására ragadta legendáink szerkesztőit, melyek a mai felvilágosodott kor józan történelmi bírálata előtt csak, mint a kor eszméinek nyilatkozatai, de történelmi szempontból éppen nem jöhetnek tekintetbe." Szabó Károly szavai különösképpen állanak a Hartvik-legendára. A Hartviklegenda a legtipikusabb középkori legenda, melynek szerzője valóban gyakran ragadtatta magát oly csodás események elbeszélésére, melyek nagyszerűen tükrözik a középkori ember gondolkozását, de amelyek a történetkritika előtt tündérmesékké zsugorodnak. Magán viseli ez a legenda a középkori csodakeresések minden jellegzetes vonását. Minden európai nemzetnek meg volt már úgyszólván a maga szentje, csak a magyarnak nem. Még a cseheknek is O'CSlifl HMM Körösi és JSTagy, Debrecen IIIIIIIIIIIUlMllllllllllllllllllllllillHI ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

66 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 61 Már reggelije mellett olvashatja a DEBRECZEN"-t, mert pontosan a lakására kézbesítjük kora reggel. Fizessen elő. volt már szentjük, szentté avatták Adalbertet. A magyarok sem maradhattak hát mögötte a többieknek. Szentet akartak ök is, saját vérükből valót. Szentté akarták hát avatni Istvánt, az első nagy árpádházi királyt. A szenttéavatásnak azonban elengedhetetlen feltétele volt, hogy a szenttéavatandónak vagy az élete tündököljék csodákkal, vagy testének felemelésekor történjenek csodák. Istvánnak életében csodák nem történtek. Kellett hát, hogy csodák történjenek koporsójának felbontásakor. A nép három napig böjtölt, készült a csodákra és amint Pauler Gyula a Magyar Nemzet Története az Árpádok korában" c. munkájában röviden, de hathatósan megjegyzi a csodák, mert a nép akarta és várta, meg is történtek". A modern psichojógia ezt a jelenséget könnyen megmagyarázza. A kő három napig meg sem mozdult. Caritas látomást lát; a -kő, mintha súlya sem lett volna, megmozdul; az inaszakadt fhí oltárhoz fut; a béna gyermek néhány lépést tesz; vakok látnak, sánták járnak, bélpoklosok megtisztulnak ; az 50 évig lezárt koporsóból illatözön árad; a koporsót színültig illatos folyadék tölti meg, amit mernek, de hiába mernek s mikor visszaöntik, ki nem csordul; Mercuriusnak angyal jelenik meg, csomagot ád néki és íme benne a jobbkéz és a gyűrű. Ezek a csodák bizony a mai felvilágosodott kor józan történelmi bírálata előtt nem jöhetnek tekintetbe". A Hartvik-legendának kétségtelenül leggyanúsabb része éppen az, amely a szent-jobb történetét mondja el. Amikor a szerző István testének felemeltetését írja le, egy szóval sem említi a szent-jobb eltűnését. Csak a gyűrű volt az, amit a koporsót betöltő illatos folyadékban kerestek, de nem a jobbkéz. Ha a jobbkéz, amit a karral együtt kell értenünk, hiányzott volna a rajtalévő gyűrűvel együtt, akkor Hartvik a kezet említette volna, mert mégis csak nagyobb fontosságú dolog egy kéznek az eltűnése, mint egy gyűrűé. Ezt a különös jelenséget már Fraknói Vilmos is észrevette, amikor a Szentjobb" c. értekezésében eképpen érvel: Az, amit Hartvik elbeszél, hogy t. i. a gyűrű megtalálása végett a koporsót betöltő folyadékot kimerítették, érthető, ha csak a gyűrűt nyomozzák, ellenben felesleges, ha olyan nagy tárgy, milyen a jobbkéz, kerestetik. Ezek után Hartvik szövegezéséből azt kell következtetnünk, hogy az ő tudomása szerint Szent István testének összes részei hiány nélkül megvoltak a felnyitott koporsóban és vitettek át a sírboltból a templomba ; csakis a gyűrűt nem találták meg." Ha a test felemeltetésekor a jobbkéz tfltűnt volna, azt Hartviknak feltétlenül meg kellett volna ezen a helyen említeni, hiszen ő 26 évvel a test felemeltetése után írta legendáját. Szokatlanul feltűnő és szerfölött gyanús tehát, hogy ezen a helyen hallgat róla és a szent-jobbról csupán a legenda legvégéhez csatolt pótló paragrafus beszél, amelyről pedig tudjuk, hogy a műhöz csatolt későbbi betoldás. Ez a betoldott függelék meséli el azt, amit Mercurius elmondott, hogy megmagyarázza miként jutott ő a szent-jobb birtokába. Ez a magyarázat erőltetett, túlzott, gyerekes és kifejezetten valószínűtlen. Mercurius a maga vallomásával a test felemeltetése után három esztendővel jelentkezett, miután vallomása szerint - három évig elásva tartotta a szent-jobbot Biharban. Erre elmondja, hogy István testének felemeltetésekor Székesfehérváron a templomban egy angyal adott néki át egy csomagot, amelyben István jobbkeze volt (karjával együtt) a király gyűrűjével és azt mondta néki, hogy vigye magával és csak annak idején (három évvel később) tárja fel kincsét a király előtt. Már maga az angyaljárás igen furcsa, de még furcsább, hogy az angyal néki adja István jobbkezét a gyűrűvel együtt, holott altkor a kéz nem is hiányzott, hanem csak a gyűrű. Furcsa az is, hogy az angyal egy éppen ilyen gyanús emberre bízza István jobbkezét, niánt Mercurius, akit László király a

67 test felemelésekor elparancsol a sir mellől, nehogy valamit ellopjon. Mercurius ragadós kezéről jól ismert lehetett a barátok között, hogy László királynak ilyen erélyes óvintézkedéseket kellett alkalmaznia vele szemben. Mercuriusnak ez a jellembeli fogyatékossága a barát meséjének szavahihetőségét is bizony nagy mértékben kétségessé teszi István okirata más változatban mondja el a történetet. Azt mondja, hogy István testének felemeltetésekor Mercurius barát István jobbkezét ellopta és a Berettyó mentére, a mai Szcntjóbra vitte. Három év múlva László király itt találta meg nála a szentjobbot. Ezt persze megcáfolja Llartvik leírása, mert hiszen először is a kéz a felemeltetéskor nem hiányzott, tehát nem lophatta el ; másodszor p(;dig a felemeltetéskor ismervén az ő megbízhatóságát" László eltávolította Mercuriust a sírtól, tehát semmiképpen sem lophatta el. Az eddigi gyanús jelek után rá kelt még mutatnunk egy rendkívül különös és áruló körülményre. Hartvik szerint ugyanis a koporsóban már csak István király szétesett csontjait találták, melyeket kiszedtek és az oltárra helyeztek; a Mercurius által előadott jobbkézen azonban végig rajta volt a reászáradt hús az inakkal együtt. Miként került a hús a csontokra azalatt a három év alatt, míg az a Berettyó vidékén a föld alatt elásva pihent? Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 67 Mindezeket az ellentmondásokat jól szemügyre véve, joggal tehető fel, hogy Mercurius barát, aki jelen volt István felemeltetésénél, aki tudta, hogy István gyűrűje eltűnt, de onnan semmit el nem tulajdoníthatott, három évvel később Biharban egy merész tervet eszelt ki; vett egy kezet, melyre Táfogta, hogy István jobbkeze, reá húzott egy gyűrűt, melyre ráfogta, hogy István gyűrűje (vagy esetleg a hiányzó gyűrűt a ravasz barát jó-előre el is lophatta), kitalálta hozzá az angyal megjelenésének meséjét és feltárta titkát. És mindezt tette az agyafúrt barát azért, mert apát akart lenni ; ismerte korának szellemét, tudta, hogy a szent kéznek őrzésére a király apátságot alapít és őt apáttá teszi. Teive sikerült is. László ott a helyszínen püspökeinek kíséretében megjelent és ünnepélyesen felemeltette a Mercurius által elásott jobbkezet, megalapította a szentjóbi apátságot és annak első apátjául Mercuriust nevezte ki, gazdagon n.egadományozva őt. A középkorban az ereklyékkel való különféle üzérkedések napirenden.voltak. Mercurius jelleméből ez a pia fraus" természetszerűleg következik és így érthető egyedül az a tény, hogy István jobbkeze el sem veszett és mégis megtaláltatott. Amilyen rejtélyes volt a szeijt-jobb feltalálásának legendája, éppoly kalandos annak további története tól tehát a biharmegyei szentjóbi apátságban őrzik a szent-jobbot és ott maradt az több, mint 300 évig. A XIII. és a XIV. század krónikái nem tesznek említést a szent-jobbról. A XV. század első évtizedeiben a szent-jobb helyet cserél. Átviszik Székesfehérvárra. A XV. század végén már minden bizonnyal Fehérváron van, mert Laskai Osvát prédikációjában említést tesz róla. Itt őrizték különben István koponyáját, többi testrészeit, palástját és Imre herceg ereklyéit is ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárat, a nagytemplomot földúlták és onnan a királyok és minden ott eltemetettek csontjait kihányták. Ami ereklye még a bazilikában volt, az a rombolásnak mind áldozatul esett. Mi lett István jobbkezével? Hogy kerülte el a pusztulást, ha ugyan elkerülhette? Ezek a kérdések válasz nélkül maradnak. Ezekre történeti emlékeink semmi feleletet nem adnak. A XVII. század elején mégis a ferencrendi barátok körében az a hagyomány élt, hogy az ő kolostoraik valamelyikében őriztetett a szent-jobb és onnan Lembergbe került. A lembergi ferencrendi kolostorban csakugyan őriztek Meteor csillár vezet! Részletre Is. Debrecen, Piac-ntea 9. Bika-szálloda mellett.

68 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 63 A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tízezren olvassák ben azonban a raguzai köztársaság 200 tallér árán megvette a szent- egy egész kart, amelyről azt állították, jobbot a dominikánusoktól és azt ajándékba küldte Mária Teréziának. A szent- hogy az István királyunk jobbkeze. János Kázmér lengyel" király értékes jobb megérkezett Bécsbe. Raguzából arany ereklyetartót is készített számára 1634-ben. Ez az ereklye ma is ereklyét, a szent-jobb ujjai között azon üzenet jött, hogy bontsák fel az Lembergben van a ferencesek szent találni fognak egy cédulát, amely igazolni fogja, hogy a kéz valóban ístván András templomában, mely ma már csak egy kis csontból áll, mely a jobbkezet ábrázoló ereklyetartóban van el- cédulát Pray György jezsuita vizsgálta keze. Az ereklyét felbontották és a helyezve és ezt a feliratot viseli i meg. Ezt olvasta le róla : Dextera Sancti Stephani primi regis manus beati Stephani regis et confessoris gloriosi", Boldog István király dicsősé- dextera." (Szent István első király jobbkeze.) ges és hitvalló jobbja." Pray kijelentette, hogy az írás valóban a XI. szá- Igen ám, de a XVII. század vége felé egy magyar úr járt lenn Dalmáciában zadból való és a jobbkéz hitelességét és azt a hírt hozta, hogy Ragnzában, igazolja. Nagy mértekben feltűnő azonban, hogy a cédula utána nyomban a dominikánusok templomában őrzik el is tűnt s így Pray ítéletét nem ellen- István királyunk jobbkezét ben pedig Brankovics Antal jezsuita hívta fel Pray György jezsuita történetíró figyelmét a Raguzában levő szentjobbra. Mária Terézia királynő elhatározta, hogy a szent-jobbot megszerzi Magyarországnak Raguzától. Remedelli dominikánus atyát küldték követségbe a raguzai dominikánusokhoz, hogy elkérje tőlük István jobbkezét. A dominikánusok azonban nem voltak hajlandók kiadni a szent-jobbot. Azzal érveltek, hogy István király emlékét nagy tiszteletben tartják a magyarok, horvátok és dalmátok. Kolostorukba gyakran zarándokolnak magyarok és horvátok. Reménységük van tehát arra, hogy a kolostoruk búcsújáróhellyé alakul és a szent-jobb kézből úgy mint Páduában szent Antal ereklyéiből jövendő nagyságuk és gazdagságuk forrása fog fakadni". Ellenben késznek nyilatkoztak István királynak egy birtokukban levő másik ereklyéjét, koponyájának egy részét, ajándékba adni a királynénak. Remedelli atya magával is vitte a koponyarészt Mária Teréziának. A dominikánusok azonban kijátszották őt, mert habár az egész birtokukban lévő koponyarészt ígérték, annak csak egy kis részét adták át, tetemesebb részét maguknak megtartották és az ma is Raguzában van. őrizhetjük. Ez a hitelesítés inkább negatív, mintsem pozitív bizonyíték. Ha a jobbkéz ujjai között elhelyezett cédula valóban a XI. századból való volt, az minden kétséget kizárólag igazolta volna a szent-jobb kora feltétlen hitelességét. Miért tűnt hát el a cédula? Miért nem helyezték azt vissza a szent-jobb ujjai közé, hogy az a kételkedőknek minden időben bizonyság legyen? Ha az a cédula valóban a XI. századból való lett volna, úgy érezzük, nem tűnt volna el. Mária Terézia a szent-jobbot Magyarországnak ajándékozta. Budára szállíttatta és a királyi palota kápolnájában helyeztette el. Augusztus 20-át pedig a királynő a nagy király emlékére ünnepnappá tette. Ezóta a szent-jobbot a várkápolnában őrzik és minden augusztus 20-án ünnepélyes pompával a várban dozzák. körülhor- A szent-jobb körül hordozása csak II. József uralkodása alatt szünetelt, a felvilágosult uralkodó ugyanis a processiókat eltiltotta. A kancellária szeretett volna kivételt kieszközölni az István-napi szent-jobb körmenet számára, de a császár ezt válaszolta :... Áhítatosság lehet Szent István napján, hogy a szent oltalmáért könyörögjenek, de ott is csak örök üdvösségben lakó lelkéhez szabad folyamodni, nem pedig tudja Isten milyen csontok-

69 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» I)ól álló kézéhez". (M. kané. levéltár ,895.) A szent-jobbkéz kalandos történetének íme annyi útvesztője, annyi gyanús és merész fordulópontja van, hogy még ha Mercurius vakmerő meséjét elfogadnék is, enrtek a szentjobbnak akkor is legalább három ízben kellelt volna feltétlenül megsemmisülnie. Kétségtelen tehát, hogy itt az ereklyékkel való üzérkedésnek egy klasszikus példájával állunk szemben, mely a középkorban mindennapi < semény volt. István király ereklyéivel épúgy üzérkedtek a középkor ereklyesáfárjai, mint más szentek testrészeivel. Maga Ipolyi Arnold is, aki pedig a magyar ereklyék messzemenő, nagy védelmezője, beismeri a középkori ereklyecsalásokat, amikor így ír Magyar Ereklyék" c. munkájában : hogy egyszer-másszor visszaélések is történtek, senki sem fogja tagadni, ki az ereklyéknek a középkorban anyagilag is nagy értékét s az embereknek gyakran szentségtörésre is kész nvervágyát ismeri". Hogyne nyerekedett volna a középkori ember éppen István király ereklyéivel, melyeknek nálunk mégis csak legmagasabb volt az ára. És hogy a szentségtörésre is kész nyervágy" éppen az István király ereklyéivel üzérkedett a leghathatósabban, mutatja az a tény, hogy habár István király koponyáját Szapolyai János 1527-ben Mád-Zomborban, amint Szerémi György barát a király udvari papja leírja, a németek zsákmányául hagyta, de ha csodálatos módon még onnan visszakerült volna is Székesfehérvárra, akkor pedig a törökök azt is kiszórták a többi csontokkal, tehát mindenképpen eltűnt ; ma mégis Székesfehérváron őrzik Ist ván koponya-, vagy agycsontját, a zágrábi székesegyházban pedig István egész fejét, az agycsonttal (craniummal) együtt, Raguzában mutogatják István koponyájának tetemes részét és Nagyszombaton őrzik István koponyájának szintén nem csekély részét. Iine az évszázadokkal ezelőtt nyomtalanul eltűnt egy István koponya helyett mégis mind a mai napig István koponyájának annyi darabja van forgalomban, amennyi legjobb esetben is két és fél ember koponyájából telhet ki, ami hitelességének és eredetiségének cáfolatát máris önmagában hordja. István jobbkeze, mely eredetileg karból és kézfejből állott, mely meseszerű módon találtatott fel, bár többízben ismételten nyomtalanul eltűnt, egyszerre csak két helyen bukkant fel, egészen megmagyarázhatatlan módon, Leínbergben és Raguzában. (Sőt a kar egy része a bécsi szent István templomban is.) Fraknói püspök ezzel kapcsolatosan megemlíti, hogv föltehetjük, hogy ez a két ereklye egymást kiegészíti. Igen, de mégis csak valamivel nagyobb bizonyossággal tehetjük fel azt, hogy a lembergi jobbkéznek a raguzai jobbkézhez semmi köze nincs ; sőt mi több, hogy István királyhoz köze pedig a kettő köziil azután éppenséggel egyiknek sincs. A halott Halott a pásztor, lelkünk pásztora, Ki minket szent mezőn legeltetett. Kidőlt a tölgy, mely sok vihart megállt, S lombjával annyi gyengét elfedett. Harangok fájón hirdetik a gyászt,.4 nap megáll a földnek peremén, Haló sugára onnan néz le ránk, Kiknek szívében halva a remény. pásztor. Halott a pásztor, ki vigyáz reánk, Ha vihar zúg el majd fejünk felett? Ki védi nyáját, hogyha jő a vész? Nehéz a kérdés, nincs rá felelet. Gyarlók vagyunk, nem érdemeltük őt. Az ősi példa minket nem tanít, Tagadni Öt meg, hányszor nyilt az ajk? Midőn felénk terité szárnyait. i l J M I i Körösi és Nagy, Debrecen llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ú r i és n ő i d i v a t a r u ü z i e t é b, I

70 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 65 Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. Gyarlók vagyunk, nem értettük meg öt, Kinek nagy lelke szállt felhők felett, S mivel követni nem tudtuk oda Szívünk irigységnek a kelghe lett. S míg lelke ott a szebb világban járt, Hol jóság, béke és a hit terem, Addig a földön várt már itt reá A gáncs, a vád és a sötét verem. Égő fáklyája volt Urának fi, Világított a sötét éjszakán. Az Úr keggelme elég én nekem" Zengett az ige bátran ajakán. Bízzál Istenben óh kicsiny hitű, Kinek irgalma hozzád végtelen, Meg nem tartja a lelked senki más, S ha fi veled, miért a félelem? Viharban úgy állt, mint egy ős Titán, Övezve homlokát az égi fény, S ha zúgtak is körötte a habok, A félelem nem vett erőt szívén. Ki adta néki ezt a nagy erőt, Amely előtt minden megszégyenült? A biblia, az égi védő paizs, Amely éltére áldón ráterüli! S ahogy lefogta a nagy fájdalom Halálra készült ággán csendesen, Békén várta azt így sóhajtva fel: Én Istenem, én édes Istenem!" S amily felséges volt az élete Az elmúlásban is példát adott, S koporsójában is az Istenben Vetett hittel pihen a nagy halott. A csillagok közül néz most le ránk, Szomorkodik az árva ngáj felett. Hallik felénk nagy lelkének szava : Hitet s hazát szeretve éljetek! Szabadság! óh az drága kincs legyen,.4 földi létben legfőbb értelem, S ha éltetek rögös is ott alant Megáld a mennyben az én Istenem /" szít.agyi i.ajos. Saját magyarországi református egyházunk helyzetével, bajaival, problémáival, célkitűzéseivel, jelen és jövő feladataival állandóan foglalkozunk. Ám olykor-olykor kívánatos, hogy hazánk határain túl is tekintsünk s határokon túli magyar testvéreink életéről is nyerjünk tájékozódást. Fenti cím a cseh területen élő magyar reformátusokhoz vezet bennünket. Ott született meg néhány hónappal ezelőtt a Református összefogás" nevű mozgalom, melynek mint könnyen megítélhetjük óriási jelentősége van. Az adott helyzet, a speciális körülmények, az élet nyomasztó, megroskasztó és megsemmisítésre törő terheinek kényszere váltotta ki ott szükségszerűen a Református összefogás. írta : Dr. Módis László. védekezésnek és élniakarásnak e mozgalmát. Mert ott már nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar reformátusság a régi rendszer, régi módszer, hagyományos külsőségek által a végveszedelem szélére jutott. Döbbenetes igazság, melysajnos, nálunk is jelentkezik. Ott megkeresték és megtalálták a menekülhetés, az újjászületés, az újraerősödés útját. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a református összefogás" gondolata bibliás magyar kálvinista lélekben született meg, abból vetítődött ki s minden kertelés és kerülgetés nélkül mutat rá a bajok okára, másrészt világosan és határozottan mutat rá a bajok, veszedelmek megszüntethetésének módjára.

71 66 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. A gondolat felvetője Sörös Hála, a losonci református egyház lelkipásztora, theologiai igazgató. Kétségtelen, hogy reformátori látással, erővel és fnunkaképcsséggel megáldott személyiség, aki bizonyságát szolgáltatta már nagyon sokszor annak, hogy Istennek Szentlelke a magyar lelken át is tud szólani a magyar lelkekhez s tud útmutatást nyújtani számukra a jelen megpróbáló nyomorúságai között. A mozgalom most még a kezdet kezdetén áll. De lényegét tekintve, olyan jövendő előtt áll, mely történelmi értékek közé fogja emelni. A következőkben a református összefogás" mozgalmának főbb pontjait ismertetem meg. Első az alapvető elvi rész, a második a gyakorlati rész. így oszthatjuk két részre azt a tervezetet, melyet Sörös Béla maga dolgozott ki és adott közre. Teljes egészében megjelent a Református Egyház és Iskola" évi 18. számában (Rozsnyó). Az elvi rész kezdődik az egyház meghatározásánál. Református felfogás szerint az egyház a Szentlélek instrumentuma. Az Ige, aminek hirdetésével és életté tételével misszióját végzi, mindig egy és ugyanaz. Isten kijelentése változhatatlan. De az a világ, amelyikben a kijelentés az Ige, az egyház és ennek missziója él, folytonosan változik... Más-más kérdésekkel áll elő a kutató ember, a fejlődő életszemlélet, az uralomrajutó életfelfogás... Azoknak, akik az egyház és az Ige szolgálatában részt vesznek, a maguk korában felmerült kérdésekre feleletet kell adniok." Ezután határozottan rámutat arra, hogy : A mi nemzedékünk egy olyan kornak a szülötte, amelyben elhalványodott a keresztyénség kötelességteljesítése... Az a mulasztásunk, hogy az új jelenségekre azonnal nem reagáltunk s a ma kérdéseivel szemben a régmúlt környezetéhez, a régmúlt nyelvén, a régmúlt gondolatvilágával szólottunk, megmerevítette az organizációnkat és jelentőségében visszavetette a megnyilatkozásainkat. A jelen számára érdektelenekké váltunk és értékteleneknek látszottunk. Minden habozás nélkül be kell ismernünk, hogy a mai idők megmozdulásai és új kollektívumai emiatt bennünket tudatosan mellőznek és számbaveendő tényezőnek el nem ismernek." Mennyire egyszerűen összefoglalt, mennyire megdöbbentően valóságos dolgok ezek, amelyek reánk is érvényesek, reánk is vonatkoznak! Az egyháznak, mint a hivők közösségének alapelveivel, valamint a gyülekezet s annak egyes tagokra kiterjedő kötelességeivel is részletesen foglalkozik. Isten szuverénitása a legelső alapvető tételünk... Krisztusban és Krisztus által új életet nyerünk... Isten Lelke immanens hatalom közöttük és bennünk. Ez a Szentlélek adja, őrzi és világosítja meg a nekünk szóló isteni kijelentéseket... Ilitünk a gyermek bizodalmas hite a szuverén, de jóságos Atyában, ragaszkodás az életünk megváltó Krisztusához, úgyis, mint életeszményhez és hűség a Szentlélekhez azzal a gondos vigyázattal, hogy ennek hatása meg ne oltassék közöttünk." Ezután az egyén és a kollektívum szerepéről szól részletesen. Világosan kifejti, hogy a református összefogás" nem akar az actio catholica" ellenlábasa lenni, már lényegénél fogva sem lehet az. Református Akció"-ról meggondoltan nem is beszélhetünk, mert erre nincs meg a szervezetünk." Ezek a fontosabb elvi megállapítások, amelyek után a gyakorlati élet legalapvetőbb és legsürgősebb teendőit tárgyalja meg. Ilyenek a céltudatos egyházpolitika. Különösen hangsúlyozza, hogy meg kell becsülni a gyülekezet ősi, eredeti önállóságát". Az egyházkormányzásból kiveszett bizalmat a helyére visszaültessük. Hívek és lelkészek, gyülekezetek és felsőbb hatóságok a Krisztus szolgálatában csak a bizalom talaján állhatnak. Egyébként minden magasabb érdeknek Júdásává válnak." Meteor csillár vezet! rrfcfr Részletre Is. Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett, ^je

72 Végül részletesen kifejti a gyülekezetek társadalmi, szociális, kulturális vonatkozásait és tennivalóját. Befejezése ez : A református összefogás megszervezése alapjában véve a mi keresztyénségünk realitásának a kérdése. Ha ez megvan, akkor a megoldás magától adódik. Még egyesületi alapszabály sem kell hozzá, csak a kötelességérzetünk megnyilatkozása. Ha nincs : akkor azt kell kérdeznünk, hogyan sikkadhatott el a kezünkön őseink vallása? De van... Ahhoz, amit a programmunk feladatként jelöl meg, aránylag igen kicsiny anyagi ^szközre van szükségünk, de annál több Lélekre. Ez a Lélek pedig kegyelemből megadatik nékünk. Annál bővebb mértékben, minél hívebb kötelességteljesítők leszünk. Ott, ahol az erre való készség megvan két-három emberben, ezek feltétlenül nevelni tudják a környezetüket. Hiszen lehetetlen az, hogy forgatni ne akarják a náluk letett értékeket. A forgatás által min- Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 67 A f n p h r P P 7 0 l l " ü e t l e n 99 politikai napilap, újság, jjuulil UU4CII minden eseményről hűen, tárgyilcigo- ^ ^ l ^ ^ H H B B i ^ H san, pontosan tájékoztatja olvasóját. Igen erősen hangsúlyozza továbbá, den érték gyarapodik, különösen így hogy a nagyobb, városi gyülekezetek van ez a krisztusi értékekkel..." vétessenek ki az egyházmegyei közigazgatás alól, mert így felszabadulván, * y Úgy gondolom, e rövid ismertetés sokkal szabadabban mozoghatnak és végezhetik feladataikat. nem hiábavaló. Egyrészt megmutat egy darabot távolabbi magyar református testvéreink életéből, másrészt bizonyságot tesz arról, hogy a Szentlélek magyar lelkeken keresztül is tud és akar világosságot gyújtani és útmutatást nyújtani. Végül, pedig az egész megmozdulás a leghatározottabb bizonyosság amellett, hogy a magyar református egyház egyik pontján immár megjelent a reménytkeltő hajnalhasadás, mely feltétlenül javunkra fog szolgálni nekünk. Közülünk senki sem álltathatja magát azzal, hogy a mi magyar református egyházunk élete teljesen rendben van, sőt minden nyitottszemű és hittel járó hívőnek sajnálattal és fájdalommal kell látnia, hogy siralmas az állapot. De az elcsüggedés mitsem használ, a hitetlenség és ineghunnyászkodás bűnül íratik fel. A református összefogás számunkra is alkalmas, hogy a Szentlélek vegyen lakozást és irányítást közöttünk s eltörölje a Sátánnak munkáját, szenteket emésztő dühöngő hatalmát! Csokonai Vitéz Mihállyal Találkozóra jöttem én S a csikóbőrös kulacsával Mely ott nyugszik a kebelén. Ha számadást vetünk magunkkal: Sokkal vagyunk adósai! S mi nem tudunk, csak jajszavunkkal Fizetni, jó Csokonai. Csokonai Vitéz Mihályról. BAJA Hej, hogyha úgy tudnék dalolni, Enyelgő, kedves-bájolón, Csengő-bongó rímmel dobolni Cimbalmon, hegedűvonón : Tudom, hogy e kerten keresztül Zefírek lengenének át S látván, hogy jókedved kizsendül Kacagna nimfa és najád. írta : MIHÁLY. Köszöntsük hát a víg diákot,' A pajkos kedvű cimborát, Szórjunk eléje rózsaláncot, Viruljon nárcis és borág. Mért is ne jönnél: hisz nevednek Tesz tisztességet e sereg, Hogy harmatos poézisednek Gyümölcsös ágál szedje meg. De. hát ki tud ma úgy dalolni, Ahogy te tudtál csak, Vitéz? Múzsádat bőven abrakolni, Hogy folyjon szőrirül a méz? Ahhoz te tudtál csak, te édes, Csengő szavú poéta te, Te játszi, könnyed és negédes, Te fürge méh, te kis lepe.

73 68 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. Csapongó kedved ím kiszállott A vén Kollégiom falán S köt bokrétába száz virágot, Hol jó a bor és szép a lány. Csengő pohár közt, nóta mellett Ki búsul, bármi bús a lét? Csapot-papot, mindent felejtett Szíved, mely bánkódott elébb. Ott a nagy erdő cimborának, Pelyhes diákok sátora : Víg nótaszóval hangicsálnak S nap, mint nap így tűnik tova. De nem elég! Jöjjön rá tornak Sallangos, víg legáció... Nagy ára lett a mádi bornak, Kesergí minden náció. Roncsolt hajódon állsz riadva, Legszebb zászlód lobogtatod : m Dalod alvó hazád riasztja ' S elnyomnak a süket habok. * Magasztos álmok és reméngek Zsibongják kebledet körül, Ah összetörnek, célt nem érnek S nincsen, ki rajtad könyörül. De nem! De nem 1 Beteg szívednek Még tán egy orvossága van. Lám a sebek máris hegednek, A puszta fán bimbó fogan : Az elborult siralmas égen Még egg szép fényes csillag ég, Száz poklot is megvált ez éden : Szép Lilla! ö szeret s tiéd! Szép Lilla l ö is, a kegyetlen, Jaj másnak adta már magát, Mihaszna dúlnak a kebelben A megemésztő bús csaták. Tihanynak bérce érti, hallja És visszasírja a panaszt: Éltét esengi még sóhajja, De már nem élhet több tavaszt. S leroskad láztól összetörve, De bízva még mindig belől. És álmodik még meggyötörve A halhatatlanság felöl. S jött a halál sötétes árnga, Mely mindent éjszakába ránt : Nagy álmok színes lepkeszárnya Borult rá szemfedő gyanánt. És jaj, a súgaras örömbe Ürömnek fojtó cseppje húllt, Rózsás kedved hát mindörökre Búsongó kóróvá virúlt. Hitvány világ, törvény tevése, Kígyó fogát megfente rád, Pedig a költő szívverése Halálig sírja igazát. Száműzve futsz az őshazából, Hová? Magad sem tudhatod. Csalárd szerencse jönne társul, Lábod hiába futtatod. A vak reménynek horgonyával Még itt-ott megkötöd magad, Nem bírsz a szívtelen, vad árral: Futó vihar tovább ragad. A debreceni temetőben Mióta alszol már, Vitéz? Síroszlopod sivár időben Vádolva az egekre néz. De rajta kikeletre kelve Trillázó kis madár örül : Egy nemzet az, mely vezekelve Sírhalmod állja már körül. Nézd 1 Tisztességed a hazában Mindinkább új erőre kap : Lantot verők csillagsorában Tündöklik arcod, mint a nap! Neked hódol ma minden elme, S mindönket egy hittel fon át: A szent magyarság hű szerelme, Míg áldjuk lábaid nyomát. Előadta szerző a szántódi Csokonai-emlék felavatásán, 1936 június 2S-én.

74 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» Már reggelije mellett olvashatja a DEBRECZEN"-t, mert pontosan a lakására kézbesítjük kora reggel. Fizessen elő. Az én újabb könyvem, vagy a férjhezmenés művészetének segédtudománya, írta : I)r. Nagy Sándor. Kiváltképpenvaló nagy örömet szerzett az nekem, mikor az én jó Béla Bátyám egyszer csak előmbe állt, hogy az 6 nagy leányai (már mint az ő leánykörének nagy leányai) egyszer már engem is szeretnének látni. A mult időkből visszamaradt téveteg ösztönösséggel nyúltam bajuszomhoz s értékem jól felfogott és biztos tudatával sodortam rajta egyet, akárcsak harminc év előtt. Béla Bátyám sajnálkozva tekintett le rám. Mirevaló már ez az oktalan erőlködés? Bugafejeddel tudhatnád, hogy a leányok előtt jobb holnap egy fiatal káplán, mint ma egy öreg vallástanár. Erőtelenül hullt vissza a karom s az örökkévaló igazságok előtt fejet hajtó megadással fújtam le ujjam hegyéről a pár ezüstös szilánkocskát. Könnyedén libbent az tova, mint az ősz közelgését bánatozó gyermekláncfű pihéje, ha a kóbor szellő hűvös ajkacskája csókot leheli rá. Akkor hát miről lenne szó? kérdeztem fájdalomba átremegő szókkal. Arról próbált Béla Bátyám a józanabb belátás ösvényére visszaráncigálni, hogy az én nagy leányaimnak tartanál előadást. Hát értek én az ilyenekhez? az önvizsgálódás őszintesége adta ajkamra a kérdést. Az nem baj próbálta Béla Bátyám tartani bennem a lelket. Nem baj, hogy az előadáshoz nem értesz. Fődolog csak az, hogy amiről beszélsz, érdekes legyen. No ez a kikötés meg egyenesen nyakát szegte minden könnyelmű vállalkozásra hajló merészségemnek. Minden erőmet összeszedtem, hogy lehetővé tegyem a lehetetlent. Mint ahogy a zongorajátékos tíz újja végigsiklik a billentyűk sorozatának öles térségein, hogy izmai rugékonyságát a játék előtt próbára tegye, úgy siklott végig az én elmém is a kínálkozható témák egész légióján. Bezzeg lett e sötét birodalomban nagy összeröffenés. Mintha órásműhelybe tévedtem volna. De olyanba, aminek mestere egy bolond pillanatában azt követte el, hogy olyan szerszámokat szerkeszt, melyek csilingelve és kakukkolva, harangozva és rikoltozva egyszerre szólaljanak meg. így ugrottak elő szempillantás alatt az én témáim s kínálgatták magukat egymást túlkiabáló zűrzavarban : rólam-rólam-rólam! Hallgattok el mindjárt 1 avatkoztam be erélyesen. Csak az beszéljen,aki előre tudja,hogy a nagy leányokkal meg tudja szerettetni magát. Mintha robogó szárnycsapásokkal darusereg suhant volna el fejem felett, oly zúgást hallottam. Az én témáim iramodtak vissza ész nélkül oktalanul megbolygatott fészkeikbe. Látod, Béla Bátyám kedvetlenedtem el nincs nekem témám a te nagy leányaidhoz. Az én Béla Bátyám makacs ember. Amit a fejébe vett, nem engedi onnan kiverni. Dehogy nincs, dehogy nincs erősítgette, csak gondolkozz. Könnyű annak, aki az effélében járatos. Én azonban tökéletesen megakadtam. Hanem ezzel Béla Bátyám nem sokat törődött. Köszönt, kezet fogott s távozott. Én aztán magamra maradtam gondolatnélküli gondolataimmal. Tehetetlenségem érzetében fáradtan hunytam le a szemem. S ímé, csoda történt. A szürke köd, mely imént még agyamra aláereszke-

75 Debreceni Reformátusok Képes X a piára. dett, kezdett lassanként világosságba átderengeni. Mintha a rózsaujjú hajnal szövögetné át-meg át a pirkadás bíboros selyem-szálaival. Lassanként olyanná lett az egész háttér, mintha bimbajából most fejlenék előttem valami óriási piros tulipán. A virág kelyhének közepéből pedig előlépegetett egy kis ember. Mosolygó orcával, hetyke rátartisággal lépegetett. Ki vagy te? Mi vagy te? kérdeztem bátortalanul. A kis ember rám mosolygott. Szelíd szemrehányással kérdezett vissza : Hát nem ismersz? Már te is eltelejtettél? Ismerlek, óh ismerlek hebeglem zavartan. Úgy emlékszem, hogy Ámor a neved. De az én koromban mintha nem lettél volna ennyire mazur. A kis ember egyet rántott a vállán s a nyakából lefityegő szűrét helyreigazította. Tépett, szakadt, rongyos volt az a szűr. Hja, barátom válaszolt az emberke, telik-mulik az idő. Valami kétezer évvel ezelőtt vetette a nyakamba ezt a szűrt édesanyám, a Bájos Szemérem, s lásd, már ennyire megrongyolódott. A kis emberke otthonosan találta magát. Hirtelen az ölembe pattant. Előbb azonban puzdráját lekanyarította a nyakából s odavetette a földre. Belőle a sok nyílvessző messze kiperdült. Akkora volt annak mindenike, mint parányi méhfulánk, de még annál is hegyesebb, pedig mintha mézestésztából gyúrták volna, oly hajlékony és puha. Ahogy a földre lepattant, a legtöbbnek megtompult a hegye. Némelyik meg éppen derékban tört ketté. Hanem erre a kis ember ügyet sem vetett, sőt fitymálva jegyezte meg : Nem igen kár'értük. Manapság már úgysem sok haszüukat veszem. Csak tán nem? simogattam meg a kis ember puhók arcocskáját. ki- Öreg hiba volna, ha a szerelem menne a divatból. A kis ember csintalanul kacsintott. Isten ments! Ennyire még éppen nem vagyunk. Csakhogy nyilaim után többé már a betevő falatomat sem tudnám megkeresni. Ezen igazán nagyon csodálkoztam. Akkor hát miből élsz? kérdeztem érdeklődve. Ebből ni! s a kis ember szaporán kezdett szűre bélése közt keresgélni s végre egy könyvet húzott elő. Ma is csodálom, hogy hol tarthatta azt a könyvet. Mert nagy volt az és vastag. Az emberke kis keze reszketett is súlya alatt, ahogy elébem tartotta. Kinyitottam a könyvet a címlapnál: Magyar királyi telekkönyv." Ámulatomba nem tudtam hová lenni. Hogy jutottál ehhez? A kis kobold a szemembe kacagott. Olyan volt az, mintha ezernyi csengő csendült volna össze. Ne hidd, hogy görbe úton. Sőt épp hivatalos meghatalmazásra. Tudd meg, jámbor tudatlan, hogy amennyire pang manapság az én mesterségem, annyira rosszul megy a pénzügyminiszteré is. Szegényke, ő is csak krumplikásán tengődik manapság. Mert hát a házasságok megritkultak, nincs aki adót fizessen. így aztán a pénzügyminiszter is sokat koplal. Szóval a közös nyomorúság összehozott bennünket. Hogv-hogy? Hát csak úgy, hogy közös keresetre társba léptünk. Ö átadta nekem a telekkönyvét, hogy ahova nyilam el nem ér, hasson ott a telekkönyvi kivonat. És ez, mondhatom, mindennél jobban célba talál. A házasságkötések száma örvendetesen gyarapszik, s a pénzügyminiszter kalácsa napról-napra fehérebb. Nem tagadhattam meg csodálkozásomat a pénzügyminisztertől. Ez ugyan érti a dolgát. ílven élelmes és ötletes emberre van nekünk szükségünk. Míg ezen elmélkedtem, nem vettem észre, hogy az én kis emberem ajka elpityeredik. Csak arra ocsúdtam, hogy szűröcskéje csücskévelugvancsak törölgeti a szemét. Qlcsűn M M M Körösi és ISFag-y, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

76 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 71 A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tízezren olvassák. Már meg mi bajod? Nekem már semmi sem volna szepegte azén kis emberem, sem a pénzügyminiszternek, hanem az én jó öreganyám... Ki a te öreganyád? vágtam közbe. A kis ember abbahagyta a sírást és úgy beszélt. Az, aki engem dajkált és felnevelt. Akinek köszönhettem nyilas sikereimet, míg a pénzügyminiszterrel össze nem hozott a sors. De akivel most már, mióta ezt a telekkönyvet hónom alatt hordom, senki sem törődik. Tudományából hát többé meg nem él. Jár rongyokban és mankóra támaszkodva.^koldulással keresi kenyerét. S mi a neve e szánalomra méltó öreg asszonyságnak? Az apró emberke áhítattal ejtette ki a nevét, mint ahogy illő is jólelkű és hálás unokához. Úgy hívják : Szerelmi Babona. -i- Óh, ismerem szóltam közbe élénken. Derék asszonyság. Kár, hogy az idők járása nagyon megviselte. A félszemére vak, az arcán meg akkora bibircsók, mint az öklöm. No lásd, ez történik most az én jó öreganyámmal. Ideje volna, hogy ennek a tolvajlásnak végre valahára végét szakítaná valaki. A recepteket összeszedné, a tudomány hamis elemeitől megtisztogatná, aztán kodifikálná, meg- s a szerzői jogot nagyanyámtól véve könyvben kiadná. Te szóltam rá a kis emberre, tán ismersz te engem? Mi tagadás, ennél a munkánál rád gondoltam. Téged tartalak minden írók közt a legmulyábbnak, aki írsz és írsz, írsz addig, míg kényszerzubbonyt nem adnak rád, hogy: te jámbor, nem látod, hogy az írásod a kutyának sem kell. Nono, mordultam közbe. A kis ember meg folytatta. De lásd, ez a munkád már nem menne kárba, sőt jó üzlet volna. Először is nagyanyám már nemsokáig él, nem kellene neki hosszú éveken át a szerzői évjáradékot fizetned. Aztán az anyaggyűjtés sem sok fáradságba kerül: minden lány letéteményese e tudománynak, csak járj utána. Ha aztán meg a könyv megvan, csak úgy fog dőlni utána a pénz hozzád. Az ajánlat valóban kecsegtető volt. De okos asszony magasztalta Hirtelen számot vetettem magammal a kis ember. és a körülményekkel. Hál' Istennek, Hogyne hagytam rá --, volt az országban még mindig kerül tán ideje, hogy megjöjjön az esze. Ha nem legalább annyi olvasó, mint ahány író. csalódom, Noéval járt együtt az iskolába. E téren hát nincs mit aggódni, ha fele Tudományának töredékeit azonban még veszi is meg a könyvemet. A leányokra itt s ott a nagy leányok körében még pedig, mint őket érdeklő és nélkülözhetetlen tudomány közönségére, mint egy mindig meg lehet találni. emberre számíthatok. Ez az, látod illeszkedett közbe az én kis emberem. Innen van az ő Vidáman csaptam bele a kis ember nagy nyomorúsága. Tudományát apró puha markába. receptekben mind eltékozolta, szétosztotta a leányok közt, azok most Örült ennek a kis ember nagyon. Áll az alku. A könyvet megírom. egymás közt ezeket másolgatják, ahelyett, hogy közvetlenül magához folya- címet válassz. Hanem aztán valami jó hangzatos modnának. Pedig tudod-e, hogy ez Csakis. Például : A férjhezmenés szerzői jogbitorlás? művészetének segédtudománya." Jó Hogyne tudnám nyugtattam lesz? meg igaz meggyőződéssel nekem is Nagyon. volt már tolvajom, aki engem jogbitorolt. az ölemből s kezdte összeszedni a A kis emberke szaporán lependerült cók-

77 niókját. Aztán nyakamba ugrott, s búcsúzásul kétfelől arcon csókolt. Majd aztán nagyanyám szerzői évjáradékait inkasszálni időnként én fogok eljönni. Legyen szerencsém. S a kis ember vidáman az ajtóhoz szökkent és eltűnt. Végigsimítottam a homlokomat. Éreztem, hogy most valami bolondot tettem. Megint könyvet kell írni. De aztán elűztem a kellemetlen érzésemet azzal, hogy erről az oldalamról már úgyis ismernek. Tehát nyomban hozzá kezdtem az anyaggyűjtéshez. Tanártársaim épp az emberi felvilágosultság mélységeit és magasságait mércsikélték bölcsességük zsinórzatával. Odakonkludáltak, hogy abban már igazán semmi kivetnivaló nincs. Odatelepedtem közéjük s egy ideig hallgattam. Hanem aztán én kezdtem új témát. Odaszóltam egyik fiatal társamnak : Miért nem házasodsz már? Öregségedben hisz a fogad is kezd már hulladozni. Az én barátom hálásan vetette fel rám a szemét. Azt hitte a jámbor, hogy fáj a szívem az ő agglegénységének szomorú állapotán. Pedig én csak az új könyvemhez gyűjtöttem anyagot. A fogam, a fogam ejtette bánatosan, az még hagyján. De látod ezt? A pogány is megszánta volna, ahogy tarkóján bánatosan húzgálta végig a tenyerét. Látod ezt? Igazán mondom, hogy nagyon keveset láttam. Minden szabványos fejtetőn ugyanis az ember elsősorban hajat akar látni. E fejtetőn azonban egyik hajszál a másikkal csak torkaszakadtából beszélhetett volna, olv messze esett ' egymástól. Hát ez az borongott elméjében az én barátom. Pedig az én Ilonkám mindent elkövet. Debreceni Reformátusok Képes Kupidra. Ezt a homályos beszédet nem értettem. Nem értettem a pedig" kötőszót, de nem értettem Ilonkát sem, aki mindent elkövet". Az én barátom hát világosabban beszélt. Tudod kezdte, a leányok babonásak. A zsebembe nyúltam s némán elővettem a noteszemet. Az én Ilonkám is babonás folytatta a társam. De tovább ezt én már nem birom. Ezt oly felcsattant hangon állapította meg az én barátom, hogy ijedtemben kitört a ceruzám grafitja, ahogy hegyezgettem. Mit nem bírsz tovább? kérdeztem közönbösen. Hát azt, hogy én ebbe a hajhúzgálásba beleőszüljek. Mintha az én hajamon s nem a kultuszminisztertől nyert fizetés csekélységén fordulna meg, hogy házasodjam-e, nem-e? Házasodni akarsz? Hisz épp ez ügyön szeretne Ilonka lendíteni. De persze a maga módján. Titokban a hajam szálait húzgálgatja. Azt hiszi a drága, hogy én azt nem tudom, mikor érzem. Sőt még többet is tudok, mert meglestem. Mikor egy-egy hajszálnak boldog birtokába jut, kerüífordul s már a konyhában mesterkedik. Vesfc elő ezt a mama súgta meg nekem ki tudja hol kerített hétféle gyökérszálat, megégeti s az orozott hajszálat rajta megpörköli. Mindez eljárást nagy megbotránkozások közt adta elő az én barátom. Én azonban vele együtt háborogni sem Ilonkára, sem a kultuszminiszterre nem tudtam. Most fontosabb dolgom volt. Adatot gyűjtök. Megelégedetten írtam be a noteszembe : Férfihajszál hétféle gyökérszál parázsán megégetve. Míg kultuszminiszter lesz a világon, tanármenyasszonyok kevés sikerrel alkalmazhatják. Mindazáltal igen széles körben elterjedt művelet lehet, amint ezt a köröttünk ténfergő sok kopaszfejű férfi példája igazolja/ez onnan van, hogy Meteor csillár vezet! Részletre is. Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett.

78 Debreceni Reformátusok Képes S'aptára. 78 Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. a hajak húzgálása a legtöbb esetben a hosszas gyakorlás miatt szenvedéllyé válik, s a leány még asszony korában sem tud leszokni róla." Az én barátom bambán bámult rám, míg írtam. De nem tartottam feladatomnak, hogy újabb vállalkozásom titkaiba beavassam. Annyit azonban megtettem, hogy udvariasan kezet fogtam vele : Köszönöm. Szentül meg volt győződve, hogy az eszemtől tisztulok. Délután mentein új adatok után. Nagyon megörült a kis unokahúgom, mikor azzal köszöntöttem be hozzá, hogy most pedig tehozzád jöttem". Boldogan nyitotta ki előttem szobácskája ajtaját s üléssel kínált. Leültem. Tessék parancsolni csicseregte. Előbb ülj le te is mondám s egy székre mutattam, mely kis asztalkájának túlsó oldalán, velem szemben volt. Klári húzódozott. Ülj le hát. A kis leány körülfonta a nyakamat. Hízelkedve mondta : Tessék ezt a széket nekem átadni. Ha csak ennyi kell, drágám, szívesen. Felálltam s átültem a túlsó székre. Hanem aztán megkérdeztem. Ugy-e Klári, valami fontos oka van annak, hogy te ezt a széket nem vállaltad? A kis leány zavarba jött. Óh semmi, semmi..., azaz hogy... No-no... Tetszik tudni, én nem vagyok babonás, de azért tükörrel szembe sehol sem szoktam leülni. S miért nem? Egyszerűen azért, mert a férjhezmenetelem esélyeit nem akarom kockáztatni. Aki tükörrel szemben ül le, az egy évig nem megy férjhez. Te Klári kezdtem, miközben már noteszemben jegyeztem tudom, mert mondod, hogy nem vagy babonás, de azért tudnál te nekem még a te tudományodból, amivel férjhezmeneteledet munkálod, egyet-mást elárulni? És a kis leány nyelve megeredt. Alig győztem jegyezni. Volt ott szó mindenről, ami semmiféle bölcs könyvben meg nem található, de amely mind nélkülözhetetlen tudomány a férjhez menendő leányoknak. Volt ott szó ama bizonyos kovászról, melyet karácsony éjjelén három kútnak szájból lisztre engedett vizéből gyúr össze a leány. Ezt aztán feje alá teszi, s akiről azon álmodik, az lesz az ura. Volt szó az András-napi gombócokról, melyek mindenikébe papírszeletecskén egy-egy férfinév kerül, hogy aztán a forró víz mutassa meg a jövendőbeli nevét azzal, hogy azt veti felszínre legelőbb. Volt szó a Luca napján papírszeletekből készült korongról, melynek minden egyes ágára egy-egy nevet ír fel a leányzó. Aztán ágyánál a feje felé akasztja, felébredésekor egy-egy ágat leszakít belőle s tökéletesen meg van felőle győződve, hogy az lesz az ura, aki karácsony éjszakáján szakíttatik le legutoljára. Habzsoltam az ismeretlen tudományt s ceruzám szaporán szántotta új könyvvem betűbarázdáit. A kis leányból pedig végeszakadatlan áradozott az oktatás. Ezt tessék lejegyezni, ezt csak én ismerem. Jegyzem, lelkem, jegyzem. Leülni háttal az ajtónak. A cipőt a lábon meglazítani s egy rúgással a fej felett átlendíteni. Ha a cipő az ajtó felé orrával fordulva esik le, a leány rövidesen férjhez megy, ha másként hull alá, akkor pártában marad. No és a te cipőid hogy működnek? Óh én már jól belegyakoroltam magamat. Nekem mindig orral mutat a cipő az ajtónak. Végre valami két órai nyelvpergés után kifogyott Klári a tudományából. Hanem ügyemet annyira szívére vette, hogy mikor már maga nem is gyarapíthatta első kézből vett anyaggal, önként útasított más források után. Erzsi a Kandia-utcán ismeri a békaoldalbordát, amivel az ideál oldalát

79 <74 Debreceni Reformátusok Képes Napidra. kell birizgálni; Jolán a Hatvan-utcán a kocsonyában lőtt csontok szakszerű alkalmazásának a mestere, mikor azokat az ajtóban seprűre kirakja s lesi, hogy az ő magáénak vállalt csontra hanyadiknak kerít sort a kutya, mert hat leánytestvére között majd az elhordott csontok sorrendjében kerül rá a férjhezmenetel ; Rózsa a disznó röfögésének a számából számlálja az évek sokaságát, melynek leteltével férjhez mehet; Márta a Luca napján először megkezdett s naponkénti beleharapásokkal épp karácsonyra elfogyasztott alma csutkájának egy ismeretlen férfi hátának nekidobásából próbál rájönni, nn neve lesz majd az ő urának. Aztán ott vannak e tudománynak többi bölcsei : Lina, Lili, Manci és Minka és valahány leánynév csak a naptárban van. Boldogan csuktam be a noteszemet. Hál' Istennek, van itt anyag s lesz majd olvasó. A forrásokat sorbajártam s alaposan kiaknáztam. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munkámat befejeztem, csak a sajtó alá rendezés van hátra. Miért megyek rossz időben is templomba vasárnap? 1. Mert Isten megáldotta az Úrnak napját és megszentelte azt s nem tett kivételt, hogy esős-e avagy, nem? 2. Mert elvárom, hogy lelkipásztorom ott legyen. Nagyon meglepődném, ha ő otthon maradna azért, mert rossz idő van. 3. Mert ha az ő kezei gyengeségből lehanyatlanak, teljes mértékben kárhoztathatnám magamat, hogy imádságommal és jelenlétemmel nem támogatom őt. (Lásd 2. Móz. 17, ) 4. Mert távollétem miatt elveszhet számomra a tanítás, amely nagy hasznomra lett volna és hasonlóképpen az imádságok, amelyek Isten áldását hozzák nekem. 5. Mert a jelenlétemre nagyobb szükség van azon a vasárnapon, mikor kevesen vannak, mint olyankor, amikor tömve van a templom. 6. Mert bármiféle helyem van is az egyházban, a példám hatással van másokra. Ha én félreállok, miért ne állanának félre a többiek is? 7. Mert ha valami fontos dolgom van, a rossz idő nem tart otthon és a templomban való részvétel Isten előtt nagyon fontos. (Lásd Zsid. 10, 25.) 8. Mert az élvezethajhászók tömegében úgy látom, hogy a rossz idő nem tartja távol a mulatozókat a báltól, a társaságtól, vagy a hangversenytől. 9. Mert egyéb áldáson kívül az ilyen idő megmutatja nekem, milyen fundamentomra van építve a hitem. Megpróbálja, mennyire szeretem Krisztust : a hű szeretet ritkán szalasztja el a találkozási alkalmakat. 10. Mert akik azért maradnak el a templomból, hogy nagyon meleg, vagy nagyon hideg, avagy nagyon esős idő van, igen gyakran elmaradnak a szép vasárnapokon is. 11. Mert a mentségeim kielégíthetnek engem, ám azokat Isten megvizsgálja ; jól meg kell alapozva lenniök, hogy ezt az ítéletet kiállják. (Lk. 14, 18.) 12. Mert különleges ígéret van aziránt, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek Krisztus nevében, Ő ott lesz azokkal. 13. Mert a templomból való indokolatlan elmaradás a lelki hanyatlás kétségbevonhatatlan bizonysága. A tanítványok előbb távolról követik Krisztust és aztán, mint Péter, megtagadták Őt. 14. Mert a hitemet önmegtagadó keresztyén életemből kell megismertetni, nem pedig a hőmérő emelkedéséből, vagy süllyedéséből. 15. Mert ha engedek a legyőzhető nehézségeknek, akkor könnyen erőt vesznek rajtam a képzelt akadályok, aminthogy ezeren meg ezeren nem mennek O'cstn olmím Körösi és Nagy, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

80 Debreceni Ke/ormá/usok Képes Xaptára. AnphrPP70n",ü 99etlen politikai napilap, újság, f UCUI GutCIl minden eseményről hűen, tárgyilago- a a K E pontosan tájékoztatja olvasóját. AkAí soha templomba és mégis azt gondolják, hogy alapos okuk van ilyes mulasztásokra. 16. Mert szombati alkalmatos beosztással kimerülés nélkül elmehetnék a templomba ; máskülönben szombat esti kései munkám époly bün, mintha az Úrnak napján is dolgoztam volna. 17. Mert nem tudom, hánv vasárnapot enged megérnem Isten és gyenge előkészület lenne az első mennyei vasárnapomhoz az utolsó földi vasárnapomnak elmulasztása. 1<S. Mert azt olvasom a bibliámban, hogy Jézus beméne szokása szerint szombatnapon a zsinagógába" (Lk. 4, 16.) és én követni akarom az én Uram példáját. Angolból. E. K. Kálvin-érem. Ezt az érmet a magyarországi református egyház egyetemes konventje verette annak emlékezetére, hogy ezelőtt négyszáz esztendővel, 1536-ban jelent meg Kálvin János főművének : A keresztyén vallásra való tanításnak (Institutio Religionis Christianaé) első kiadása. ' Az érmet Berán Lajos művész mintázta és a magyar királyi állami pénzverő sokszorosította. Előlapján Kálvin János alakját látjuk, amint elkészült művét alázatos mozdulattal felajánlja mindenki számára, aki éhezi és szomjúhozza az igazságot. Az ablakon beszűrődő fény a sötétség elmúltára és a napkelte világosságára emlékeztet. A körirat Thuri Farkas Pál tizenhatodik századbeli magyar református lelkipásztor rövid latin versének Szenczi Molnár Albert által készített fordítása, amely a Kálvin művét époly találóan, mint tömören méltatja. A hátlap Kálvin életének igazságát ábrázolja jelképesen, úgy, amint őmaga a pecsétnyomójára rávésette. A körirat abból a leveléből való, amelyben kijelenti, hogy az Úr parancsára visszatér Genfbe, még ha szíve beleszakad is ebbe az áldozatba. Készült egy latinszövegü érem is tudósok és külföldi testvéreink számára. Kálvin emlékezetét a magyar református egyház ércbe verette. De maradandóbb emléke az lesz, ha egyházunk tagjai szívökbe vésik az ő tanítását. Az érem bronzpéldánya 2 P-ért, ezüstpéldánya 8 P-ért a Bethlen könyvkereskedésben kapható, Budapest, IX., Kálvin-tér 8. sz. Mi a bibliát nem féltjük sem a politikai divatoktól, sem az emberek romboló ádázalátói, sőt még az ég és föld összeomlásálól sem féltjük: mert az Isten beszéde nem ember beszéde. Az Isten beszéde az Istené, aki örök és változhatatlan lényegében is, kijelentéseiben is. BALTAZÁR DEZSŐ

81 76 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. Pár esztendő óta folyik. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület először teljesen a maga erejére támaszkodva kezdette meg, aztán lassanként belekapcsolódott a társadalom. Ez évben az Országos Református Szeretet szövetség is csatla- A debreceni utcamisszió.. kozott a munkához, jelentős támogatást nyújtott neki s tervbevette a fiútábor felépítését a Halápon. A leányok munkáját ősztől kezdve a diakonisszaintézet vette át s a családban veszélyeztetett gyermekek számára otthont nyitott az Ebesen. Az Űr Krisztus a tanítványokat azzal a szent parancsolattal indította' el annak idején a szolgálat rögös, de felmérhetetlen örömökkel teljes útján, hogy tanítványokká tegyenek minden népeket. Küldetést kaptak a tanítványok ezt jelenti a misszió 1 nemcsak az ige hirdetésére, hanem arra is, hogy betegeket gyógyítsanak, poklosokat tisztítsanak, ördögöket űzzenek. S hogy e parancsnak eleget tehessenek, hatalmat adott nekik e bajok felett. S utcainis : szió...? Tudvalevő, hogy az utcákon zajlik le a világ forgalma. Ezért az utca hasonlatos egy nagy folyóhoz, mely aszerint tiszta, vagy zavaros, hogy mi kerül bele. Kivált nagy városokban ideömlik minden szenny és romlás s az utcamisszió ennek a folyónak a tükrét figyeli szüntelen s arra gondol, hogy ebben mennyi drága érték veszhet el. Ott áll a parton és igyekszik ezeket az elvesző értékeket felismerni és kiragadni idejében s ha már a végveszedelem pillanatához érkezett is, odaveti magát utána a hullámokba, akár a legnagyobb kockázatok árán. Hogy mit jelent az utca... elegendő magyarázatot kapunk e kérdésre, ha látunk egy gyermeket, ki mocskos szájú, rongyos, lezüllött, réme a többinek; az ilyenre azt szokták mondani: utcagyermek, az utca neveltje. Az utcamisszió szükségét azok is felismerték már, akik csak annyit figyeltek meg belőle, hogy egy sereg rongyos gyermek ácsorgott a város forgalmasabb utcáin s hazugságokkal, a képzelet legfantasztikusabb meséivel próbálták az emberek pénzét kicsalni, hogy moziba mehessenek ; mások ott kéregettek az utcasarkon s aki nem adott, azt megszurkálták tűvel, besározták a ruháját, szennyes szavakkal molesztálták; mások meg zsebtolvajokká lettek, vagy betörő társaságot alakítottak. Ezek megmentése érdekében indult meg az utcamisszió. A világ mindebből persze csak annyit lát s annyi érdekli r azóta nem ácsorognak gyermekek az utcán, nem molesztálják a járókelőket, nem fenyegetik javait megkárosítással, nem zavarja, bántja fülüket e kis csavargók mocskos beszéde. De akik az utcamisszió munkáját végzik, azok többet látnak és többért dolgoznak. Látják azt, ami azoknál nagyobb érték : e gyermekek lelkét, melyért a mennyei Atya egyszülött Fiát kereszthalálra adta, melyen eltorzult ugyan borzalmasan az istenkép, de amit az Űr Jézus úgy állított oda az emberek elé, hogy jaj annak, ki ezek közül egyet is megbotránkoztat! Az utcamissziónak kivált ezt a részét, úgy érezzük, közelebb kell hozni a szülők szívéhez. Mint mondottuk, az utcai járókelők előtt, kik nem apák és anyák, az utcamissziónak az a része számít, mely e gyermekeket eltakarította az utcákról. Ezért hajlandó még áldozatra is. De a szülők, az édesanyák elsősorban Carlyl meséjére kell, hogy gondoljanak : egy rongyos ruhájú, kiéhezett asszony jár házról-házra s kéri az embereket : segítsetek, hiszen testvéretek vagyok. Némelyek gúnyolódva a rokonságot igazoló írást kérik tőle, mások bolondnak tartják s rá sem hederítenek, ismét mások felháborodva a kihívó arcátlanságon" egyszerűen kidobják. Az asszony megkapja az éhtifuszt és széthurcolja Meteor csiilár vezet! Részletre is. Debrecen. Piac-utca 9. Bika-szálloda mellett.

82 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 77 Már reggelije mellett olvashatja a DEBRECZEN"-t, mert pontosan a lakására kézbesít j ük kora regge 1. Fizesse n elő. a város házaiba. S mikor a járvánv áldozatait s köztük a szegény asszonyt is viszik a temetőbe, az emberek, az elhaltak hozzátartozói akkor eszmélnek rá, hogy annak az asszortynak igaza volt, csakugyan testvérük, "legalább is ennek bizonyult a romlásban, a pusztulásban. Az anyák a rongyos, lezüllött gyermekekben nem a más rongyát, az utcák salakját s majdani börtöntölteléket nézik, hanem az kell, hogy eszünkbe jusson, hogy ezekért is fáj valakinek a szíve, hogy ezeknek is van ha tán anyjuk nincs is, ha a szülői szív is meg tudta őket tagadni de van mennyei Atyjuk, ki szomorúan néz alá reájuk. Vagy, ha erre nem gondolnának, eszükbe kell, hogy jusson legalább, hogy ezekkel a kis rongyosokkal óvhatatlan, hogy össze ne találkozzék az ő szívük becézett és féltett gyermeke s azok életének lelki-testi szennyje ezeket is megfertőzheti, ezeket is a lealjasodásra viheti. Nem mondhatják tehát ők sem Káinnál, hogy : avagy őrizője-e ezeknek?! Testvérem, ki e sorokat olvasod, mit tettél már az utcamisszió minél áldottabb és gyümölcsözőbb munkája érdekében? Diakonissza-testvér. Debreceni Szenei Molnár Ének- és Zenekari Egyesület. A felséges élményeket szomjazó, muzikális lelkekben régóta szunnyadó törekvés élt református ének- és zenekar megalakítása iránt. Ez a törekvés később sokakat megragadó eszmévé fejlődött s megvalósítása egyetemes óhajtássá vált. Minden eszme akkor valósul meg, amidőn komoly elhatározású, tetterős ember karolja fel. így teljesedett be a fenti óhaj is akkor, amikor D. dr. Baltazár Dezső néhai püspök úr kezdeményezésére 1920-ban megalakult a l Kálvinisták Templomegyesülete s ennek keretében 76 taggal a református egyházi énekkar. Ez az énekkar hét és fél esztendei működésével ébresztgette j városunk közönségében az egyházzene iránti érdeklődést. Ez volt az a mustármag, amelynek növekedésre szánt részeiből hatalmasan díszlő fává terebélyesedett 1934-ben a református egyház kebelében működő Debreceni Szenei' Molnár Ének- és Zenekari Egyesület. Megalakítása négy tanár Szigethy I Gvula, B. Szűcs Ferenc, Szabó Emil és! XXXIII. zsoltár 2 3. verse : Dicsérjétek az I rat citerával; tízhúrú hárfával zengjetek néki. Énekeljetek néki új éneket; lantoljatok lelkesen, harsogón." Csősz László nevéhez fűződik, akik a presbitériumhoz intézett beadványuk elfogadása után az egyházi vezetőségtől erre megbízatást kaptak. Az énekés zenekar gyakorlati készségének továbbfejlesztése Szigethy Gyula és Csősz László fáradozásának és önzetlen munkájának eredménye. Az egyesület helyzeténél fogva legelső sorban Isten dicsőségének szolgálatába állította magát; vallásos művek előadásával gyakran közreműködött istentiszteleteinken. Zenei teljesítőképesége mind magasabb és magasabb fokra emelkedett. Ez a fejlődés oly erőteljes és értéres volt, amilyenre egyházzeneművelésünk történetében eleddig még nem volt példa, ugyanis már 1936 április havában Bachhangversenyt tartott az Arany Bika dísztermében. Ez volt első nagyszabású s egyben történeti jelentőségű életmegnyilvánulása. Debrecen zeneértő közönsége a legnagyobb lelkesedéssel karolta fel és mind erkölcsileg, mind anyagilag a legmesszebbmenően támo-

83 Debreceni Reformátusok Képes X a piára. gatta e vállalkozást, mert felismerte korszakalkotó vonásait. Az elhangzott szakvélemények tárgyilagosak és mégis igen kedvezőek voltak. Dr. Tankó Béla egyetemi tanár, a kiváló zeneesztéta, önálló cikkben méltatta. Forrai István, a nem-protestáns kitűnő karmester egyik napisajtó-szervben nyilvánított bíráló szakvéleményt róla. Rendkívüli eredménynek s kiváló fontosságúnak" tartja. Szigethv Gyula főiskolai énekés zenetanár írja Forrai lelkes, kitartó munkássága és rajongó ügyszeretete legyőzte a lehetetlent s Csősz Lászlóval, a zenekarral és a kitűnő kórussal... teljes sikert arattak... A Bika dísztermét színültig megtöltő közönség Őszinte tapsaiból ítélve hiszszük, hogy az egyesület egyházzenei hangversenyei állandósulni fognak s állandó fejlődésük mellett nemcsak Debrecen egyházi és koncertéletében, de idővel országos viszonylatban is megérdemelt nevet vívnak ki maguknak." Az egyesület nagyszerű bemutatkozásával azt a tételt igazolta, hogy nem fényes múlt, hosszú fejlődés, lassú víz partot mos" szabálya irányítja életteljes megnyilvánulásait, hanem mindezek hozzáértő, nagy odaszánással és önzetlenséggel végzett értékes munka eredményei. A hangverseny művészi sikeréért az ének- és zenekar tagjait és a két vezető karnagyot illeti meg a dicséret. Az egyesület alkotóképességének ily magas fokra emelkedése a vezetők, de ezek közül is főként dr. Juhász Nagy Sándor egyházi főjegyző, egyesületi elnök aktivitásának eredménye. Az első nagy hangverseny méltó folytatásaként s egyházunk egyetemes élniakarásának feltétlen jeleként ezévi munkaprogrammjának középpontjává az istentiszteleteken való szereplés mellett három nagyszabású önálló hangverseny tartását tette, amely az elsőéhez hasonló fényes keretek között zajlik le. E hangversenyek nemcsak naggyá fejlődésének jelei, hanem a debreceni református egyház ének- és zeneéletének messzefényeskedő eseményei is, mert eddig elrejtett kincseinket értékesítjük általuk. Reméljük, hogy az egyesület rövidesen nemcsak a debreceni, hanem az egyetemes magyar református egyház reprezentánsa lesz. Célkitűzései nem öncélok, hanem a magyar nemzeti érdekek szolgálatában is állanak, éppen ezért feljődése nem érhet véget azon a ponton, amelyre már eljutott, hanem még magasabbra kell ívelnie ; nemcsak hazánkban kell szolgálnia Isten dicsőségét s ilvmódon egyházunk érdekeit, hanem csonka hazánk határain túl is hirdetniük kell az ének varázsos erejével a magyar hitet és életerőt. Eddigi eredményekben gazdag működésével igazolta nagyrahivatottságát. További fejlődésének előfeltétele erkölcsi és anyagi erőkben való gyarapodása. Egyetemes célokat szolgáló vállalkozás önmaga erejéből nem valósíthatja meg terveit; szüksége van a kívülállók támogatására. Ez az egyesület is úgy tudja elérni nemes célkitűzéseit, ha a debreceni református gyülekezetnek minden tagja felismerve a vállakózásaiban rejlő nagy erőt, gazdag szépséget, pótolhatatlan értéket, egyházunk és nemzetünk létérdekének tekinti megizmosodását. Két jelszó élteti egyesületünket: Isten-szolgálat, hazaszeretet. Istent szolgálja dallamosan zengő ének-imádsággal ; a hazát szereti lelkesen harsogó, igazságért zúgó magyar-dalolással. Kulcsár Lajos. egyesületi titkár. A biblia olyan mint a visszhang : fal kell hozzá, ami visszaverje, s csak akkor születik meg Kérdések kellenek, hogy feleletért az íráshoz forduljunk, szomjuságok, hogy ott keressünk csillapodási, fájdalmak, hogy ott vigasztalási nyerjünk..ve bámulni és kritizálni menjünk a Riblia királyi palotájába hanem menjünk, hogy megtaláljuk a királyt és nyerjünk kegyelmet tőle. RAVASZ LÁSZLÓ. Dinii m m m Körösi és ISFag-y, Debrecen ú r i és n ő i d i v a t á r u ü z l e t é b ő l

84 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 79 A Debreczen" apróhirdetése azért olcsó, mert eredményes, tízezren olvassák. Három új református t emplom Debrecenben. Valamelyik egyházi vezetőnk Debrecenre való vonatkozásban templomséggel megjavíttatta és kifestette. templom megkopottságait 6000 P költépítő esztendőnek" nevezte az évet. Az ódon ispotályi templom összes falainak vakolásával, padjainak, szószéké- Az elnevezés csakugyan találó. Mert az Isten igéjére szomjúhozó lelkek felbuzdulása egvszerre három templomot nak, gombjának, csillagának megaranek, úrasztalának kifestésével, sisakjá- emelt az Ur dicsőségére, a gyülekezeti nyozásával tetőtől-talpig egészen új, istentiszteletek hajlékául. díszes köntösbe öltözött. Hitbuzgó hívek A közmondás is azt tartja : három a az úrasztalát új kegyszerekkel ajándékozták meg ; a világháborúban leszerelt magyar igazság, amivel a valami merész, jeles, dicső nagy dolgot mívelő két harangja helyett egy nagyobb öt embert szokták biztatni. Nosza ismételd meg újra meg újra, úgy lesz munkád öntettek Tóth Gergely és fíartha István mázsást és egy kisebb harmadfélmázsást teljes, tökéletes! A debreceni református áldozatkész presbiterek. nép is a maga legsürgősebb keresztyénvágyainak hiánytalan megvalósulását, Tóth Lajos kályhásmester a templom- Mindezeken felül egy derék iparos, egyháza iránt időszerint való kötelességeinek tökéletes teljesítését', három bathi Istvánné, Veresmarthi Zsuzsanna alapító Báthori Szabó András, Szom- templom egyszerre felépítésében látta. és a Vecsey-házaspár nyomába lépett, A vallásos buzgóságnak, Krisztus-szeretetnek ez alkotó munkája annál inkább öt hold szántóföldjét tehermentesen, ímé három házastelkét, újkerti szőlőjét, megható, lélekemelő, mert külső városrészek még életében felajánlotta egyházának szegénysorsú lakosságát segítette közelebb lelki gazdagság kiapadhatatlan a Mester-utca végén tervezett templom felépítése költségeire". Evégből az egyház forrásaihoz. A Kerekes-telepen, a Homokkertben bizonyos szerény életjáradék és a Nyilas-telepen épült a három ellenében az ingatlanokat eladhatja. új csillagos templom. Mert a kegyes adományozó szeretné Ez a templomépítő esztendő a hitéletet megérni azt a boldog érzést, amikor szélesítő, elmélyítő és megerősítő más ebben az új templomban imádkozhat. alkotásokat is létrehozott; megújította, Az embernek valóban azt kell hinnie írta gyülekezeti lapunk, a Vasár- megnagyobbította a vallásos élet intézményeit. A Csapókert is tevékenyen nap, amikor az évi szeretetadományozók sorait felvonultatja, hogy mozgolódik saját temploma érdekében. Gyűjti a rávalót, a presbitériumtól már vagy nem ebben a világban történt eseményekről van szó, vagy legalábbis ígéretet kapott nagyobb építési segítség felől, sőt telket is lelkészi lakás számára nem ebben a sorsverte, aszálysújtotta a kertség közepén lévő Millénium-téren, Debrecenben mondhatjuk el, hogy az ahol az egyháznak iskolája van már, adományok egész áradata jön az egyház 1936 május 14-e óta pedig rendes lelkésze is dr. Dancsházy Sándor tevékeny felé". De másrészről, püspökünk szavait idézve, téves volna azoknak ítélete, személyében. A Kerekes-telepiek első imaházuk anyagából újonnan építették fel akik azt gondolnák, hogy az adományok hosszas sora gazdasági jólét, vagy földi gyülekezeti otthonukat; az ÁrpŰd-téri gazdagság jele. Nem, hanem a lélek egyházrész kibővítette szűknek bizonyult gyülekezeti házát; a presbitérium gazdagságáé és ha ezután vagyoni látszatadót kellene kivetni, annak csak a a Nyilastelepen és a Csapókertben 3 3 j mennyek országában volna helye". szobás lelkészlakásokat építtetett; a l homokkerti parókiát megnagyobbíttatta ; 1 Most pedig lássuk a három új templom az immár ötvenéves megépítésének Kossuth-utcai történetét. J" l *' r I 111 H

85 A KEREKES-TELEPI TEMPLOM 1935 JOL. 7-1 KI FELSZENTELÉSÉN RÉSZTVETTEK Debreceni Hejormátusok Képes Naptára.

86 Debreceni Re/ormálusok Képes Naptára. 8l Minden háziasszonynak fontos, hogy a DEBRECZEN naponta közli a piaci árakat. Fizessen elő. I. A Kerekes-telepi templom. Ez a telep e század első esztendeiben alakult, a Homokkert és a Várad-utcai temető megett, a sokáig Átkosföld néven ismert majorsági földek egy részén, amelyet akkori tulajdonosa, Kerekes Géza díszműáru kereskedő osztott fel házhelvekül. Egyidejűleg más kisebbnagyobb ülések "is keletkeztek a környékén. Ezek vallásos életének központja most már ez az új templom, a melléje épült parókiával és gyülekezeti otthonnal együtt. Kicsiny magból nőtt A KEKEKES-TELEPI REFORMÁTUS TEMPJ.OM itt néhány év alatt sok elfáradott embernek enyhet nyújtó terebélyes lombú fa. Jámbor, szegény özvegyasszony önként felajánlott kicsiny lakóháza változott át Szentlélektől megszállott új hívő gyülekezet díszes tornyos templomává csodákat tévő isteni kegyelem munkájával. Tíz esztendővel ezelőtt Ferenczi József nyugalmazott törvényszéki börtönőr özvegye, szül. Nagy Sára közös istentiszteletek helyéül ajánlotta fel zsoltáros szomszédainak a Kerekestelepi Szávay Gyula-utca 17. számával jelölt kétszobás házát. Az akkor még élő Ferenczy Gyula nyug. egyetemi tanár és Nagv István vallástanár buzgó készséggel vállalkozott az istentiszteleteken való lelkészi szolgálatra. Környékbeli református testvéreink nagy örömmel gyűltek össze közös imádságra Ferencziné kis házában. A presbitérium pedig mindjárt kezdetben megértő anyagi és erkölcsi támogatást adott a biztatóan szépen fogamzó, rügyező Kerekes-telepi hitéletnek. A kegyes özvegynő hamarosan azt is megengedte, hogy 295 O-öles házasudvara telekkönyvébe a debreceni református egyház javára. az elővásárlási jogot bevezessék (1932 május 25.); majd 1934 február 13-án az egész ingatlant örökösen is eladta az ekléz'siának 1000 pengőért holtig tartó bennelakás jogának kikötése mellett. A Kerekes-telepi reformátusok pedig inkább a saját szegénységük erejében, mint a nagy anyaegyház segítségében bizakodva, meglepően gyors elhatározás után tornyos templomot, mellé gyülekezeti otthont is emeltek a Ferenczyné telkén. A toronyba csengőszavú kis harangot is öntettek. A szamosháti apró falvak néhányszáz lelket számláló gyülekezetei járnak ilyen kis templomba". Hossza 11, szélessége 5-10, magassága 3-80, a torony magassága 1 1 mtr. A hívek természetben adott hozzájárulásán kívül, 5732 pengőbe került, ebből csak 1400 P volt a központi presbitérium segedelme. Alighogy felavatta ünnepélyesen Baltazár Dezső püspök 1934 pünköst ünnepén, már tágasabb másik templom építése foglalkoztatta elméjöket. A templom kicsinynek bizonyult az ő nagy áhítatosságulihoz képest. Csak 96 ülőhely volt benne, mégis az első karácsonyi istentisztelet keretében száznegyvenöten vettek úrvacsorát. Tehát a múlt év első napjaiban engedélyt kértek a presbitériumtól, hogy nagyobb templomot építhessenek. Ákik ebben elsők és legbuzgóbbak voltak, megérdemlik, hogy őket emlékezetokáért megnevezzük. Vitéz Szabó Endre egyházrészi lelkész, Jakab Zsigmond vegyeskereskedő, gondnok, továbbá Illisz Mihály, Zágonvi György, Géczi József, Nemes István,

87 82 btbrrrtni Helonwilusok Képes Safihirn. Farka.s László, Fejes Gyula, özv. Ferenczy Józsafné., Szeri József, Görög Jánosné, özv. Bakó Sámuelné, Bíró László, Nagy István, Veres Sándor, Dobos Jánosné, Kovács József, G. Kiss János, Mészáros Ferenc, Bikfalvi Miklós, Botka Ferenc, Kónya Lrtrine irlák alá a folyamodványt. A központi presbitérium az építkezésre az engedélyt megadta, elébb 5000, később még 1100 P segélyt is megszavazott, de biztosítékot kívánt arra nézve, hogy a vállalt építéshez szükséges összes költségről, ami az egyház segedelmén felül hiányzik, a Kerekes-telepiek gondoskodni fognak. A mozgalom irányítójalel ke, Jakab Zsigmond, a telep példás buzgalmú gondnoka maga vállalt készfizető kezességet, általában fizetési kötelezettséget, hogy a templomnak és a gyülekezeti háznak a bemutatott terv szerint leendő építéséhez szükséges költség teljes fedezete biztosítva lesz. \ templom tervét Balázs Péter építőmester készítette, az építést is vezette, vitéz Sipos László pedig a presbitérium megbízásából ellenőrizte ; de 200 P tiszteletdíjáról a templom javára lemondott július 7-én már fel is avatták ünnepélyesen a második új templomot Haltazár Dezső püspök, vitéz Szabó Endre és Kalas Ferenc lelkészek közreműködésével. A második templom jóval nagyobb az elsőnél. Külső szélessége 8 96, hossza mtr. Csínos sugártornya falának magassága 15, sisakjáé 7 mtr. Az elbontott régi imaház anyagának felhasználásával 12% méter hosszú, 5% méter széles gyülekezeti otthont is építettek ; van benne gyűlésterem, 2 szoba, 2 előszoba vallásos összejövetelek, szeretetvendégségek, bibliaórák, a körzeti nőegylet, leány és ifjúsági egyesület, vagyis mindazon tényezők számára, amelyek által a keresztyén hitelvek gyakorlatilag valóra válnak és az öntudatos református hit elmélyül, terjed és erősödik. Épült továbbá a templom mellé harangozó] lakás, és özv. Ferenczy Józsefné számára is egy szoba, konyha, fáskamakamara, baromfiól téglából. De a jámbor öreg nő egy éjjeli álomlátás után erről a szoba-konyháról is lemondott és vissza engedte a gyülekezetnek, amely azt a Kerekes-telepi templomban szolgáló segédlelkész lakásául rendelte. Jakab Zsigmond az építés befejezése után csak az egyháztól kapott 6610 P felhasználásáról számolt el okmányokkal. Mibe került az egész építkezés, nem kívánta részletezni. Dr. Juhász Naqy Sándor egyh. főjegyző megörökítés végett kérte tőle a templomra adakozók és a templom körül ingyen dolgozó hittestvérek névsorát. Még ezt sem adta elő. Mert ezt ők így határozták el magok között. Fedje azt homály írta jelentésében a gondnok úr - nem kérkedünk vele, mit adtunk ; örülünk, hogy adhattunk. Köszönetet sem várunk érte ; egyházunk iránti szeretetből szívesen tettük." Annyit mégis megemlített, hogy 8 kőmívest és 16 napszámost tizenegy héten keresztül foglalkoztattak, eleinte alacsony, később magasabb bérrel. Az ács, lakatos, bádogos, villanyszerelő, mázoló, szobafestő munkákhoz megbízható szakmunkásokat alkalmaztak megfelelő bérrel. Az egyház gazdasági bizottságának ha mégis aggályai volnának, azon esetre késznek nyilatkozott a gondnok öt évig érvényes olyan kötelezvény aláírására, hogy bárkinek követelését, amellyel ez építkezésből kifolyólag fog fellépni, azonnal kiegyenlíti. De tudja azt is, hogy erre nem lesz szükség. A presbitérium tudomásul vette az elszámolást. A névtelenül adakozó és munkálkodó gyülekezeti tagoknak elismerését, köszönetét fejezte ki. így épült fel a homokkerti egyházrészhez beosztott Kerekes-telepi templom és gyülekezeti ház kishivatalnokok, munkások, napszámosok, kisnyugdíjasok összefogásának, lángoló szent buzgóságának nagy dolgokra képesítő erejével. II. homokkerti templom. A Homokkert nevet viselő egykori szőlőskert a múlt század hetvenes éveitől fogva, amikor állandó lakosok kezdték azt kemény tilalom ellenére is megülni, Debrecen egyik legnagyobb, legnépesebb külvárosává nőtt. A legutolsó népszámlálás 3299 lelket talált a Homokkertben. Ebből 2226 református. Iskola, kisded óvoda, reform, jellegű olvasókör évtizedek óta működik ott. Templomért már harminc esztendővel ezelőtt mozgolódtak december 13-ika óta rend-

88 Debreceni Reformátusok Képes Xaptdrd. A HOMOKKERTI TEMPLOM ELSŐ KAPAVÁGÁSA

89 84 Debreceni Helormdtumk Képes Naptára. WBffl A HOMOKKERTI TEMPLOM ALAPKŐLETÉTEL. ÜNNEPSÉGE vwtnt^b- l- l ATT A TEMPLIíMAJTÓ A HOMOKKERT! TEMPLOM ^LSZENTE^ELÖTT KINYITÁSAKOR

90 Debreceni A'/ormátusok Képes Naptáré 'f v z z c > / o y

91 S6 Debreceni Reformátusai: Ki'prs Xaptdra. szeresítették a vasárnapi istculis/.leleteket ; 1929 szept. 15-én cgyházkiirzeti tanács alakult dr. Ferenezv Gyula önkéntes lelkész és dr. Erdős József ügyvéd gondnok elnöklésével ; 1932 ben paplakot építettek az ifjú gyülekezet kebelében sáfárkodó Kalas Ferenc számára ; vallásos buzgóságuk gyülekezeti otthonról is gondoskodott. Végre 1935 febr. 15-én tartott presbiteri gyűlés elhatározta, hogy sürgősen felépíti a homokkerti templomot, ami különösen azért késett ekkorig, mert a közvetlenül érdekelt lakosság nehezen tudott megegyezni, hová építsék a templomot? 3-án sokak nagv szomorúságára meghalt.. A különböző építési munkák vállalkozói voltak : Tóth-t esi vérek, akik a kőmíves munka árának 2%-át, 130 pengőt a templom javára ajánlották fel. Kovács Béla és Szekeres Gyula (asztalos) Podlócz György (bádogos), Király Imre (lakatos), Gombácsi József (mázoló, szobafestő),vit éz Ónody János (palafedő), Horváth Ferenc (villanyszerelő), ü. Szabó Imre (üveges), Tóth Gyula (vasnemű). A templomban, a karzat nélkül, 318 ülőhely van. Hossza, számítva a tornyot is, 28, szélessége 13-26, belső magassága 8 m. A torony a csillagig 27 m. Építési költsége az elszámolás szerint 36,349 pengő, 50 fillér. Külseje is tetszetős, magyaros ízlésű. A templomot 1935 nov. 10-én avatták fel ünnepélyesen, azzal a Cis- és F-hangú 212 és 103 kilogranmos két haranggal együtt, amelyet dr. Simái Erdős József egyházkerületi éskollégiumi ügyész ajándékozott Isten dicsőségére, szülei emlékére. Az első prédikációt dr. Baltazáj" Dezső püspök mondotta Máté evangéliuma 17: 18. alapján a Jézus Krisztusban való hitet állítván a gyülekezet elé, adakozásként pedig a létesítendő orgonát ajánlván a hívek figyelmébe. ///..4 nyilastelepi templom. A HOMOKKERTI REFORMÁTUS TEMPLOM A már meglévő néhány ezer pengő lemplomépítési alapon kívül a homokkertiek új gyűjtéssel hamarosan maguk is összeadtak négyezer forintot és szintén számottevő természetbeli támogatást ajánlottak meg; az anyaegyház közszükségleti pénztára is segítségei ígért az építéshez, amelynek költsége azonban nem mehetett túl 40,000 frt-on. Az alapfalak lerakását 1935 márc. 15-én kezdték meg dr. Dolhay Imre építészmérnök tervei szerint a kertet nyílegyenesen kettészelő széles Szabó Kálmánúton, a már működésben lévő református kultúrintézményekkel átalellenben. Július 12-én feltették a toronygombot Kalas Ferenc lelkész imádsága mellett, aki már nem érhette meg az aug. 16-án tartott bokréta ünnepélyt, mert aug. A nyilastelep egyike a vámospércsi és a belőle kiágazó létai országút két oldalán e század eleje óta keletkezett új településeknek, amelyek a MÁV műhelytől északra és keletre terülnek el csaknem a középkori Szalók-Sámsonfalva puszta templomhelyéig, Perzse-dombjáig. Mintegy 8000 református lakik ez új telepeken. Egyházi és társadalmi életének központja a MÁV-műhelyen és a gúthi erdei vasút állomásán túl, az említett két országút ijlágazása előtt alakult ki. Imaházas református és róm. katholikus elemi iskola, községi kisdedóvó, ref. olvasókör árasztották onnan ennekelőtte is a vallás és műveltség éltető fényét, melegét. A ref. presbitérium hozzájárulásával az ottani reformátusság egyházrésszé szervezkedett, 1934-ben gyülekezeti otthont isépíttetettszámára. Tavaly, 1935 ápr. 26-án pedig dr. Juhász Nagy Sándor főjegyző indítványát elfogad-

92 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 87 A f ü g g e t, e n n P h r P P 7 P l l " P litíkaí napilap, újság, yyugui u U L u l l minden eseményről hűen. tárgyilago- a a s a n. pontosan tájékoztatja olvasóját. ván, elhatározta, hogy a már előbb kijelölt, a polgármester által rendbe is Dr. Juhász Nagy Sándor ez egyházrész sokból befolyt adományok biztosították. hozatott templomtéren, a vámospércsi főgondnoka a szószéket, Szabó János országút tengelyében a homokkertihez' az úrasztalál csináltatta meg, Papp hasonló templomot épít, még abban az Gyula gyóygszerész úrasztali ezüst készletet, özv. Kovács Sándorné úrasztali évben, ember számára, mindkét oldalán karzattal. A költségekre terítőt ajándékozott. Hermáim Károly 25,000 pengőt szavazott meg. presbiter és neje pedig 2000 P költséggel Az építést a következő mesterek vállalták fel : a kőmíves munkát Asztalos 300 krg. súlyú harangot öntetett. A leg- András, aki a vállalati árból 500 pengőről lemondott a templom javára, az ács munkát Csapó Miklós, a bádogos munkát Szatmári Ferenc, a lakatos munkát Posta István, festő-mázoló munkát Gombácsi József, Monoki Mihály, asztalos munkát Kovács Béla és Szekeres Gyula, tetőfedő munkát. vitéz Ónody János, villanyszerelő munkát Földes Sándor, vasnemü szállítást Tóth Gyula, üveges munkát Uvegkereskedelmi Bt. Az alapkövet áldozócsütörtökön tette le Filep Endre egyházrészi gondnok Papp Imre lelkész imája mellett. Nov. 24-én pedig a kész templomot ünnepélyesen felavatta dr. Baltazár Dezső püspök, prédikációjában a kőszikláról épült házról elmélkedvén. Nagy közönség, sok előkelőség hallgatta. Ez a templom is dr. Dolhay Imre tervei szerint és ellenőrzése mellett épült. Hasonlít a homokkertihez ; tornya is emlékeztet az erdélyi református templomok tornyára. Kár hogy sisakja nehézkes és emiatt nyugtalanítólag nyomja a karcsú falazatot. A templom külső hossza toronnyal és előcsarnokkal együtt m., belső hossza 21-73, külsőszélessége m. A torony m. magas, ebből a sisakra 10 m. esik. A templomnak három oldalon van karzata. Befogadóképessége már ezért is, nagyobb mint a homokkertié. Építési költsége is több valamivel : 38, pengő. Ennek majdnem egynegyedét önkéntes pénz- és természetbeni "megajánlá- A NYILASTELEPI REFORMATUSJTEMPLOM nagyobb pénzadomány 800 pengő volt, az Államvasútak bpesti igazgatóságától; a MANSz teaestélye 574 pengőt jövedelmezett. Többen adtak pengőt és jóval többen erszényükhöz igazodó kisebb összegeket, de ugyanolyan buzságból és Isten előtt való teljes kedvességgel. A templomba járó híveknek az a kívánsága is beteljesedett, hogy mind a három új templomban orgonakiséret mellett énekelhetnek. Dr. Z. L. A,,VASÁRi\'AP"-ot minden egyháza ügyét szívén viselő református embernek olvasnia kell. mert az egyházrészek munkájáról minden héten beszámol. Presbiterek. egyházrészi tanácsosok járjanak elöl példaadókul.

93 10(i Debreceni Reformátusok Képes Naptára. Dr. Baltazár Dezső püspökségének és debreceni lelkipásztorkodásának negyedszázados örömünnepe. A kegyetlenség és hamisság állal megvont országhatárokon innen és túl lakó összes református magyarság testvéri érdeklődésétől kísérve, a magyar államkormányzat és az elfogulatlan magyar társadalom képviselőinek részvételével ünnepelte 1936 június 3-án a tiszántúli református egyházkerület a nagy prédikátor és igaz lelkipásztor Baltazár Dezső áldásos püspöki működésének 25-ik évfordulóját. A fényesen szép ünnepély a történelmi nevezetességű Nagytemplom fehérre meszelt falai között folyt le többezer főnyi közönség jelenlétében. Ott voltak a magyar Kormány, az Orsz. Református Zsinat és Konvent, a csonka ország négy egyházkerülete, az ág. evangélikus, az unitárius egyházak egyeteme, az elszakított részek egyházkerületei, püspökeik és világi gondnokaik személyében, a debreceni zsidó hitközség; egyházi, polgári, katonai hatóságok, testületek, intézmények vezetőik, előkelő küldöttségek által képviselve. A tiszántúli református egyházkerületi közgyűléstagjai csaknem teljes számmal eljöttek a díszgyűlésre. A hatalmas templom zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. Az esperesek és a lelkészi tanácsbírák báró Vay László kerületi l'őgondnok, főispánnal együtt az úrasztala körül foglaltak helyet. Gyülekezeti és énekkari ének, meg Török Imre legidősb esperes bibliaolvasása és imádkozása után a főgondnok üdvözölte a kitűnő nevű vendégeket, a Kormány, a Konvent, egyházkerületek, törvényhatóságok stb. képviselőit, akik úgy mondá egyfelől e 25 éves örömünnep fényét emelik, másfelől tanúbizonyságot tesznek az egyház iránti hűségükről, valamint arról is, hogy a vallásfelekezeti különbözőségeken felülemelkedve kifejezésre juttatják azt a belső erkölcsi erőt és értéket, amelyet az egyházi szervezet az államélet szervezetében mindenkor képvisel. A mai nehéz, sőt veszedelmes, vallás és keresztyénségellenes törekvésektől veszélyeztetett időkben a református egyházra váró nagy feladatok felé fordítván a figyelmet az ünnepélyes közgyűlést inegnyitottnak jelentette ki. Most Makiári) Károly egyházkerületi főjegyző terjesztette elő azt a javaslatot, amellyel az egyházkerület külső formákban is megörökíteni óhajtja Püspök úr jubileumát. Három pontból áll a határozattá emelt javaslat : 1. pont a püspök életnagyságú arcképének megfestéséről; 2. pont a Baltazár Dezső jubileumi emlékkönyv megírásáról és kiadásáról; a 3. pont pedig 25,000 pengős jubileumi emlékalap létesítéséről szól, mely Baltazár Dezső nevét fogja viselni. Az alapítványt a debreceni egyházközség nyitotta meg a maga 500Ö pengős hozzájárulásával, a Gazdák Biztosító Intézete 1000 pengőt, a HÉV 500 pengőt, az OBJÓ 1000 pengőt, az ORLF. 500 pengőt ajánlott fel már is. A további összegeket az egyházkerület valamennyi egyházközsége, lelkipásztora, tanítója, iskolái, tanárai adják össze, az alapítvány kamataiból szegény diákokat, szegény özvegy papnékat és árvákat segélyeznek. Majd bejelentette a kerületi főjegyző, hogy egész sereg üdvözlő távirat és levél érkezett a Püspök úr címére. Elsőnek Horthy Miklós Magyarország kormányzójának, azután vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök táviratát olvasta fel. Üdvözlő táviratot küldtek továbbá : dr. Darányi Kálmán, Lázár Andor miniszterek, dr. Finkey Ferenc ügyész, Ivády Béla a NEP országos elnöke, dr. Balogh Jenő zsinati és konventi világi elnök, br. Radvánszky Albert ág. ev. egyetemes felügyelő, gr. Széchényi Bertalan, Scitovszky Béla, az orsz. Izr. hitfelekezet központi irodája és sokan mások. Ezután Harsányi Pál esperes vezetésével küldöttség hívta meg az ünnepeltet, akit beléptekor báró Vay László fó'gondiiok, mint világi elnöktársa üdvözölt a következőképpen : Az életben csak nagyon kevés ember-

94 Debrrcrni Kcjormátusok Képes Xapl ára. 89 nek adatik meg az a szerencse, hogy A Mindenható egyházunk iránti erőben és egészségben, az Isten által különös kegyének. Nagyméltóságod adományozott szellemi képességek teljes birtokában egy negyedszázadot tölt- és munkabírásának köszönhetjük azt, kiváló képességeinek, akaraterejének sön el ebben a díszes méltóságban. I hogy a Tiszántúl reformátusságának Éppen ezért a Mindenható különös a múltban oly sok viszontagságot kegye kellett ehhez és ha visszatekintünk azokra az elődökre, akik ezt a viharainak a hullámaiban és örvényei- kiállott hajója - ezen 25 esztendő püspöki széket nagyniéltóságod előtt ben sem merült le, hanem változatlanul betöltötték, azt látjuk, hogy példa teljesíti évszázadokkal ezelőtt reá- nélkül áll ez az évforduló. hárult hivatását. Ha pedig felidézzük ennek a 25 Ezért ezen évforduló alkalmával arra esztendőnek a történetét és azokat az kérjük a Mindt nhatót, hogy tartsa meg eseményeket, amelyek ezt a korszakot Nagyméltóságodat erőben és jó egészségben, szellemi frisseségének teljes bir- betöltötték, úgy meg kell állapítanunk, hogy a nehézségek egész sorozatával tokában még hosszú éveken át." telt, küzdelmes korszak volt ez, amelyben nem volt könnyű dolog hatalmas kiterjedésű egyházkerületünk ügyeit A Piispök úr az üdvözlésre íjjy válaszolt : előbbre vinni. Nem volt könnyű, mert ebbe a korszakba esett bele a négyéves világháború a maga nélkülözéseivel és Az egyházkerületi főgondnok úr által tolmácsolt üdvözlést hálaadásságom elismerésével áldozataival, valamint mert ebbe és áldásmondással köszö- estek bele azok a háborút követő és nöm. különböző színárnyalatot játszó vörös A nehéz életpálya eme határköve forradalmak is, amelyek nemcsak a katonai és polgári szervezetek rendjét belső és külső vizsgálódásra indít. Gyarlónak bontották meg, de amelyek alapjában indult az én életem is, mint min- ásták alá és rendítették meg az egyházi den ember élete. Ennek idejében való életet és fásították el a vallásos érzületet is. felismerése és állandó szemelőtt tartása magyarázza meg Isten előtti alázatosságomat, a tökéletesség végcélja felé Ezekben az egyházellenes időkben nem volt könnyű feladat a magyar reformátusságnak ezen nagyjelentőségű sóvárgó vágyakozásomat, sok munkáim, őrhelyén helytállani. Éppen ezért igáim és keresztjeim csendes szívvel hor- annál nagyobb érdem az, hogy Nagyméltóságod ilyen nehéz időkben is úgy dozását ; a hivalkodástól és kevélységtől való tartózkodásomat és feljutásomat vezette a rábízott hajót, hogy azt baj nem érte, sőt még újabb létesítmények arra a magaslatra, ahol úgy a magam, is jelzik ennek a hajónak az útját. mint a mások gyarlóságára reátekintve Mulasztást követnék el, ha ezek közül egyedül Istennek engedtem és nem az alkotások közül ez alkalommal ki embernek". Ebből lett sok háborgattatásom, de lett Istenben való boldog nem emelném azt a nagyjelentőségű teljesítményt, hogy a legnehezebb időben sikerült Nagyméltóságodnak egy dicsekedésem is. távoli világrésznek: Amerikának a Idejekorán tudtam, kinek hittem". figyelmét nehéz helyzetben levő egyházkerületünk szükségleteire fel- A világosság, szabadság, igazság, szeretet Krisztusának, akinek rajtam való kelteni. Ennek a tengerentúli hittestvéreink soraiban Nagyméltóságod által feltétlen uralkodásáért igyekeztem a személyesen megszervezett és irányított világtól, annak kártékony befolyásától gyűjtési propagandának az ered- megüresíteni magamat. Világosságban ménye közel egynegyed millió pengőt jártam, hogy láthassa mindenki bizonyságtételemet. Hogy láthasson az Isten ért el és ez tette lehetővé azt, hogy a nehéz idők ellenére is likvidálhattuk az immár elviselhetetlenné vált súlyos terheket. szolgáltam" s akit egyedül és én is láthassam az Istent, akinek féltem.

95 90 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. Már reggelije mellett olvashatja a mert pontosan a lakására kézbesítj ük kora reggel. Fizessen elő. A szabadságom nem engedte, hogy litkon való gyönyörűséget keressek rejtőzködő célzatokban, társaságokban és gyülekezetekben. A Szentírás és az élet örök igazságaihoz való ragaszkodásom megoltalmazott attól, hogy jövőmenő szólamok és irányzatok jobbrabalra tántorítsanak. A szeretet pedig, amelyet egyetlen Uram s Királyom: az Úr Jézus Krisztus a kereszten élete feláldozásával pecsételt meg, életem kiolthatatlan evangéliumává lett, amelynek birtokával az emberek javának szakadatlan szolgálata mellett is az éghez tartozónak éreztem magamat és szánakozással és undorral néztem a haragot, mint minden isteni és emberi jó mérgét, inint a társadalom szégyenét és mint az ország veszedelmét. Nyugodt vagyok felőle, hogy életem múltja nem hajlott el őseimtől. Bizonyos vagyok benne, hogy a tiszántúli egyházkerület által különösképpen képviselt evangéliumi igazságok, kálvini elvek, nemzeti hagyományok, általános emberi kincsek nem vesztek el, sőt el sem értéktelenedtek a kezeim között és nem is vesznek, nem is értéktelenednek el, amíg az Isten kegyelme erőt, a gyülekezetek bizalma kedvet ad őrhelyemen állani. Megáldoztatásom ideje már nincs messze. Jól esik nyugodtan várakozni reá. Lelki családomat : az egyházkerületet Isten oltalmába kérem." A püspök beszédét az üdvözlések hosszú sora követte. Tasnádi. Nagy András közoktatásügyi államtitkár a kormány megbízásából elsőnek köszöntötte Baltazárt. Az összes református egyházak és intézmények képviseletében Ravasz László püspök beszélt. Ez a templom mondotta többek között a bujdosó magyar kálvinizmusnak, Isten eme kiválasztott népének kőbeépített és jelképes szent sátora. Itt más nevet magasztalás nem illethet, egyedül a Szentháromság egy igaz örök Isten nevét. Ünneplésünk éppen ezért meleg, bensőséges és felemelő. Úgy állunk egymással szemben, mint egy nagy csa Iád és a családnak legidősebb testvére... Huszonöt esztendő alatt megváltozott a magyar református egyház képe, de megmaradt egy erős kőszál, hiába mosta az idők vihara, hiába omlasztotta az ellenséges harag tengere, Isten kegyelméből most is állsz, itt vagy, viharszántott kőszirt. Reád szórjuk köszönetünk rózsaleveleit és megáldunk Téged. Sulyok István a Királyhágómelléki református egyház püspöke beszélt egyházkerülete nevében. Az evangélikusok üdvözletét Geduly Henrik tolmácsolta. Beszéltek még Csíky Gábor budapesti unitárius lelkész, Kölcsey Sándor debreceni polgármester, Benedek László, az egyetem rektora, Siegler Géza tábornok, Szilágyi Lajos főispán. Továbbá : Kállay Kálmán, dr. Rácz Jenő, vitéz Bessenyei Lajos, dr. Papp Ferenc, Molnár Zoltán, Ormós Lajos, Rásó István, vitéz Leel-Össy Árpád, Kántor József, dr. Incze Gábor a különböző református intézmények nevében. Dr. Hadházy Zsigmond a közjegyzői kamara, Bélteky Lajos Szoboszló, Szálkay Antal és Szolnoky Gerzson Böszörmény, dr. T. Szűcs Géza a volt iskolatársak üdvözletét tolmácsolta. Baltazár Dezső az üdvözlésekre összefoglalva meghatottan mondott köszönetet. Ami siker mondotta igénytelen nevéhez fűződik, azért egyedül Istené a dicsőség, aki kezébe odaadott erőtelenségében a maga erejét végezte el. Ha dicsekednie lehet, eggyel dicsekszik. Azzal t. i., hogy a debreceni Kollégiumot, ezt a magyar nemzeti tudományos és művelődési értékekkel teli hajót 25 esztendő nagyviharai között egy helyben tudta tartani, tartalmát nem bocsátotta áruba sem kecsegtetésre, sem fenyegetésre. Érintetlenül tudja ezt a nagyszerű készletet átadni annak, aki majd utána következik."

96 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» Délben az Arany Bika termeiben díszebéd volt a püspök tiszteletére. Mintegy hétszázan ülték körül a fehér asztalokat. Az első pohárköszöntőt Baltazár Dezső püspök mondotta a Kormányzóra : A nemzeti összetartozás épp olyan fontos, mint az egyetemes emberi összetartás. Ami az egyiknek káros, vagy hasznos, a másiknak is árt, vagy használ. A nemzeti összetartozás számára erőt, javakat, értékeket köteles szolgáltatni minden közösség. A magyar kálvinista egyház e téren is mindig a legteljesebbet nyújtotta. Ezért megszabadság őrhelyére és állassa ott még igen soká." A közönség felemelkedve helyéről lelkes ovációban részesítette a Kormányzó urat. Dr. Kácz Albert egyházkerületi főjegyző Baltazár püspök érdemeit méltatta lelkes szavakban, majd Török Imre esperes az illusztris vendégekre mondott pohárköszöntőt. A püspök ünneplése még a délutáni órákban is folytatódott, a kollégium művészi módon díszített virággal dúsan felékesített gyűléstermében. Itt a kántus éneke után dr. Boér Elek közigaz- KÖZÉPEN BALTAZÁR DEZSŐ PÜSPÖK, BR. VAY LÁSZLÓ FÖGONDNOK. KÖRÜLÖTTÜK AZ ESPERESEK, EGYHÁZKERÜLETI LELKÉSZ-JEGYZŐK ÉS TANÁCSBfRÁK. különböztetett érték a magyar állam gatási és egyházkerületi bíró leplezte erőállagában, ezért forrotl össze oly le Baltazár Dezső életnagyságú arcszorosan hitvallási hivatása nemzeti képét, amelyet Dienes János festőhivatásával, ezért nevezték magyar művész a Dóczi-intézet tanára festett vallásnak". Az evangéliumi szabadság- meg. Végül a kollégium ifjúsága, elemi gal gyarapítottuk, nemesítettük a nem- iskolások, gimnázisták, tanítóképezdézet emberi szabadságát. Az alkotmá- szek és egyetemi hallgatók apró adományos szabadságot védve és érvénye- nvaiból csinálta meg Nagy Sándor sítve emeltük hazánkat európai tekin- Dóczi-beli szobrászművész tanár a télivé. Most, amikor jobbról és balról püspök domborműves bronzmellképét jövő szélsőségek világszerte megtámad- ábrázoló emléktáblát. A kollégium ták a szabadság gyökerét, legyen hála főhomlokzata nyugati lépcsőházában az Istennek, hogv" e végletes és vég- Kállay Kálmán egyetemi tanár, kollézetes időkben a mi lelkünkből, hitünk- giumi igazgató leplezte le. Felirata : bői, szellemünkből adott kormányzót. A szeretet soha el nem fogy." A halas Horthy Miklóst az isteni gondviselés tanuló ifjúság állította emlékül annak különös jósága állította az alkotmányos a nagy főpapnak, aki működésével,

97 02 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. egész életével mutatott példát a végtelen krisztusi szeretetből. E nevezetes évfordulón Baltazár Dezsőt elsőnek a debreceni református presbitérium ünnepelte május 29-én tartott közgyűlésében. Ünnepelte nemcsak negyedszázados püspöki tevékenységét, hanem debreceni lelkipásztorrá választásának 25. évfordulóját is. Az üdvözlő beszédet, az ünnepelt érdemeinek, kiválóságának jellemzésével dr. Vásáry István főgondnok mondotta. Ismeretes ékes szólásával köszönte meg a Püspök úr az üdvözlést. Ezután dr. Juhász Nagy Sándor főjegyző határozati javaslatot terjesztett elő, mondván : az Ür évétől kezdve mind e mai napig e negyedszázad a debreceni egyház életében is a megpróbáltatások ideje volt, de egyben a fejlődés korszaka is. Ennek a fejlődésnek élén a Püspök úr fennkölt személye áll. ő szabja meg az irányt, amely a nagy reformátorok útjának egyenes folytatása ; ő tűzi ki az irányeszméket, amelyek nem mások, mint a Szentírás Kálvini szellemtől megvilágított örök igéi. A debreceni egyház tiszteletéről, hűségéről, szeretetéről biztosítván főpásztorát, ígéri, hogy az általa kitűzött irányban megingás nélkül, bátran és a szent meggyőződés hevületével fogja követni. A kettős jubileum emlékére 5000 P alapítványt tesz azzal a rendeltetéssel, hogy ennek kamatait az egyház pénztára a Püspök úr nevét viselő egyházkerületi alapnak szolgáltassa ki minden évben". A presbitérium egyhangúlag elfogadta Juhász Nagv Sándor főjegvző javaslatát. It s. Iskolában : a hetedik napon. Vallásból a hetedik napról Templomba ment hangzott a válasz, folyt éppen a szó egy szombaton. Egy kis leánykát kérdeztem épp. Hibás volt a kérdés is. Isten S egy gyermekajk se rebbent másra, mit csinált a hetedik napon? mintha mindnyájan igy értenék. És csend volt hosszan s én sem tudtam Kijavítni vagy szólni másat.jól van kislány, hogyha igy tudod! S megcsókoltam a Bibliámat. SlPOS KÁROI.Y. Ében háézer. 25 év kövénél az U. R. L. E. negyedszázados jubileumára. Éber háézer! Zengjen karban, Ében háézer... zengjen, zengjen! mert nagy dolgot tett az Űr velünk. I-egyen vele ég és föld tele. Megsegített, idáig hozott, Zengjük, zengjük, kiket egybeköt Ki Urunk és erős Istenünk. a szeretet aranykötele. Ében háézer! Zengjük újra! Ében háézer... Sámueltel Mispa és Sén lásson új csodát! tegyünk itt le mi is szent követ. Velünk az Ür! Szégyenkezzenek, Huszonöt év drága kövénél kikért hordjuk Isten ostorát. oszoljon le minden gyűlölet! Ében háézer... égjen, égjen, loboqjonzajhálaáldozat.. SÍPOS KAROL y.

98 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 93 Okmányok egy régi felekezeti küzdelemről. Mióta csak a reformáció elterjedt I Magyarországon, az evangéliumi egyházak még a lélegzetvételért is heves harcokat folytattak. Már a legelső században felvetődött a kérdés: vájjon Magyarországnak, ennek a száz sebtől vérző hazának a romlásáért nem ők felelősek-e? Mikor egy ország lelke! bizonytalan és tépett, úgy folyik az élete, mint a fejét vesztett emberé : maga sem tudja, mit akar tenni és egyszer új orvosságot keres, máskor I a régiben bízik inkább. Az meg egészen természetes, hogv ha a nemzet vezetői civakodnak, a nép pedig nyomorog, a bajokért minden párt a másikra szereti hárítani a felelősséget. A XVI. században politika és vallás összefonódott, s a reformáció, ez a lelki kérdés, hatalmi kérdéssé lett, mihelyt a római katholikus egyház vagyonhoz és befolyáshoz jutott. Ezzel szemben a protestánsok hitükhöz hűségesen ragaszkodva mindent elkövettek annak megvédésére. Egy sokat szenvedett gyülekezetnek, a Gyöngyös városában alakult református egyháznak 150 éves harcáról emlékezünk itt meg régi hiteles okmányok alapján februárjában Arszlán budai pasa egy régi háborúság elintézését vállalja. Már régebb idő óta voltak Gyöngyösön reformátusok és úgylátszik, hogy két templomot, papi lakot és hozzávaló jövedelmeket kaptak az egyházi birtokokból. Nyilván egy meggyengült egyház kerítései között ütöttek tanyát, mert a város békességnek okáért" könnyen adja nekik ezeket a javakat. A nép lelki vezetésére a meggyengült pápista egyház nem volt elegendő : a békességet kereső lelkek az evangéliumhoz menekültek. A reformáció sehol sem azért terjed el, mert nyugtalan és elégedetlen, vagy nagyravágyó emberek mindenáron a maguk hasznát keresték, hanem mert a nép lelkigondozásában szükség volt az ő segítségükre. Ezért voltak eleinte" békességben. Azonban, mikor erősödni kezdtek a reformáció egyházai, mint másutt, Gyöngyösön is sajnálni kezdte a római egyház, amit elveszített, és bizony erőhatalommal is visszavette volna elveszített templomait. Időknek a jele, hogy a protestánsok kénytelenek véclekezésül a pogány török hatósághoz fordulni. Egykorú pápista följegyzés azt állítja róluk, hogy ajándékokkal vesztegették meg a budai pasát; akárhogy is volt azonban, ez a jámbor úr a felekezeti torzsalkodást veszedelmesnek találta. Azért megszámláltatta a két felekezethez tartozó családokat. íme jelentkezik a számarány kérdése! Ennek alapján aztán az apácák templomát és szent- Orbán templomát véglegesen a protestánsoknak ítélte és minden békességháborító félre 800 forint büntetést rótt ki, sőt ezen felül elrendelte hogy az mellik rend az Templom feleöl háborúságot es viszavonast indit... 4 embernek feje elesésével meg büntettessék" ben Mehmed vezérpasa újra kemény szóval békességre inti a gyöngyösieket, mert azt mondja : a hatalmas török császárnak keze alatt 72 féle nemzetség vagyon és ő ezek közül egyiket sem háborgatja sem hitében, sem örökségében, az kik ő Felségének fő hajtván igaz hívei voltanak". Tehát a vallást politikai szempontból nézi, a rendbontást államellenes cselekvésnek. Természetes, hogy a pápista egyház papjai fájdalommal nézték ezt a dolgot. Radéczy István egri püspök a gyöngyösi bírákhoz 1579-ben haragos levelet küld. Felháborodással értesül róla, hogy a szentséges római katholikus egyházból némelyek új és átkozott eretnekségekbe estek és valami szakadár kálvinista prédikátort vittek Gyöngyösbe". Kéri őket, hogy ne engedjék magukat eltántorítani e hazug apostoltól, térjenek vissza az anyaegyház ölébe, bánják meg bűneiket és ha már ezt a lázító papot el nem távolítják, legalább a pápista rektort ne háborgassák munkájában. Itt az figyelemreméltó, hogy a katholikus püspök, mint világi hatóság ír: ő egyúttal a királyi helytartó és l így parancsol a gyöngyösi bíráknak. Az államhatalom képviselője, akinek pártatlannak kellene lennie, elfogult gyűlölője a gyöngyösi polgárnak, ha az református. t

99 !>4 Debreceni Refórmnlintoí Kipes S'apldrti. A protestánsok viszont vallást lesznek békességes szándékaikról ban pecsétes levelet adnak, hogy ők pápista uraimmal sem az egyház,,sem a hozzátartozó eretnekség felől" pörlekedni nem akarnak, hanem azt kívánják, hogy mindenik fél egymás békességét megadja és békességben tartsa, megbecsülvén egymást atyafiúi szeretetből". Hethlen Gábor fejedelmünk a maga nagylelkű gondoskodásáróljfelekezeti különbség nélkül egyházakat és papokat védő rendelettel tesz bizonyságot. A református fejedelem parancsolja meg a maga protestáns seregének, hogy senki papot vallásában háborgatni ne merjenek! Ez a nemeslelkű uralkodó azóta sokszor volt kénytelen eltűrni azt a vádat, hogy Erdélyben a nemzetiségeket nemhogy magyarosította volna, hanem még megerősítette mivoltukban ; így tesz a feleikezet i kérdésben is. Es azóta örökségünk nekünk ez a türelem : protestáns uralkodók az államot az egyháztól mindig külön tudták választani és meg bírtak maradni alattvalóikat egyéni értékük szerint becsülő államfőknek. Ellenben Lippai György esztergomi érsek egyik leveléből szinte-szinte mai hangulatú városi küzdelmekről nyerünk értesítést. Gyöngyös város bírói állásáról van szó : az érsek utasítást ad, hogy semmiképpen ne engedjenek oda reformátust megválasztani! Arról is panaszkodik, hogy viszont a környékbeli városokban sehol pápista bírót nem választanak. Sőt a harc a céhek körébe is behatol. A nemes mészáros céh tagjai úgylátszik kemény tusát vívtak azon, hogy hány református és hány pápista mészárosmester lehessen Gyöngyösön j és maga a nádor (gróf Pálffy Pál) ] tiltja meg, hogy református mészárosok ; üzletet nyithassanak! Pedig itt Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszonynak (a református fejedelemnének) egy bérbeadott mészárszékéről van szó. Á fejedelemasszony kénytelen közbelépni, hogy az 6 mészárosa böjti napokon is vághasson. Sőt később a számaránynak" még érdekesebb jelentkezésével találkozunk. Kisdi Benedek egri püspök úgy értesül, hogy a reformátusok a városi tanácsot elrontani igyekezvén, azon vannak, hogy fele a tanácsnak kálvinista, a fele pápista legyen", ö is Heves vármegyének főispánja és mint ilyen inti híveit ennek a hallatlan újításnak a meggátlására, megemlítvén, hogy aki külömbbet cselekszik, az anyaszentegyháznak átkában esik". Tehát a városi választások a püspök-főispánnak a figyelmét is felköltötték és beleszól a városnak ebbe a legbelsőbb ügyébe. Nagyon érdekes azonban, hogy a iöldesurak, amikor szintén határozottan tiltakoznak református embernek a tanácsba beválasztása ellen, másfelől ugyanakkor figyelmeztetik a protestánsokat, hogy a török ellen minden erejüket megfeszítve küzdjenek és akkor ne gondoljanak vallásuk sérelmére. Az adónak a kivetésében mindkét egyháznak a tagjai közül egyformán választassanak becsületes férfiak és ezt az adót az egész város egyező akarattal fizesse! Viszont a református egyháznak szükségleteire rendelt földek jövedelmét egy másik egri püspök minden jog ellenére a pápista templom építésére fordíttatja. A vármegyének kell közbelépnie, hogy a prédikátornak a jogos és igazságos követelését" érvényre juttassák. S maga az alispán kötelezi hivatalosan a püspököt, mint földesurat, hogy a lelkipásztort illető bor és búzarészt adja ki. Egyenesen megható, ahogyan lelkiismeretükben bántott református atyafiak fölpanaszolják az őket állandóan érő sérelmeket. Nagy szivünk fájdalmával érezzük, miólta ez nyomorult hazában ez siralmas zűrzavar támada, hogy még ez mi nyomorult várasunkban, várasunk körül lakó, nem fegyvert viselő, hanem az közönséges hódoltság alatt nyögő némely katholikus atyafiak is, nem gondolván sem Istennel, sem az ország törvényében letett büntetésekkel, bennünket mind személyünkben s mind vallásunk részéről háborgatnak, rút, illetlen szidalmazásokkal, káromkodásokkal illetnek, kiváltképpen törökösöknek, török hitűeknek és török istenüeknek kiáltván." Aztán jön a gyász-évtized ; 1688-ban az esztergomi érsek egyszerűen megparancsolja, hogy a kálvinista prédikátort és tanítót a városból ki kell űzni, sőt még az ellen is tiltakozik, hogy a városi tanácsba egyáltalában református ember bekerülhessen. Hiába volt a reformátusok védekezésea lelkipásztort és a tanítót elűzték, az

100 10(i DebreceniReformátusok Képes Naptára. eleitől fogva teljes joggal birtokukban gyösieket, sőt egyenesen parancsolja levő szent-orbán templomot és a református iskolát átadták a jezsuitáknak. engedelmeskedjenek, mint időbeli ma- nekik, hogy inkább Isten akaratának És az érsek a jövőre is gondolva, örök gán"(!) rendelkezéseknek, és erőszakkal időkre megtiltja eretnekeknek a városba is álljanak ellen a rendelet végrehajtásának. bebocsátását. Büszkén hivatkozik arra, hogy a legfőbb udvari hivatalnak, a Tanulságos adatok ezek. Megmutatják, milyen veszedelmes, ha egyházi kancelláriának ő a feje a királv után. s ezek a szemtelen nyugtalankodók" hivatalos férfiak közügyek intézésében hiába járnak akárhová panaszra, Gvön- ; fontos szerephez jutnak, hogy egy ország békességét, sőt városok belső életét gyös városába vissza nem kerülhetnek. Még arra is gondol, hogy a töröktől mennnyire meg tudja háborítani a visszavett területeken sehol az államhatalom prédikátort nem fog tűrni, makacs küzdelem, folytonos békétlen- türelmetlenség szelleme. Évszázados s annak a reménységének ad kifejezést, ség származik az erőszakosságból : bizony nekünk mostanvaló magyaroknak hogy Kőrösön és Kecskeméten már csak rövid ideig maradhatnak. A magvai azért kellene imádkoznunk, hogy minden veszedelmes fölforgató jelszó tűn- kancelláriának a kálvinista panaszok kivizsgálására küldött bizottságára jék el közéletünkből, s legyen a magyar nézve azt parancsolja a gyöngyösieknek, hogy ezek a szemtelen eretnekek anyja, aki gyermekeit különbség nélkül magyar. Hazánk mindnyájunknak édes- valahogy kifacsarták ugyan ezt a küldöttséget., de a város egyszerűen ne sok minden erőnkkel védekezünk is egyformán szereti. S ha mi reformátu- bocsássa be őket. Sőt, ha különben a magunk hitének csorbítása ellen, nem lehet, fegyveres kézzel álljanak mindig békességre igyekezők maradjunk, mert egy meghasonlott nemzet ellen kegyelmetek!" És amikor az országgyűlés határozott parancsára kebelében sohasem az a fontos kérdés, 1705-ben a reformátusok mégis visszakapják templomukat, Telekessy István ha a Haza kárt vall. hogy ki a hibás, hanem az a fájdalmas, egri püspök arra figyelmezteti a gyön- Dr. Soós Héla. A kövek ^ I B prédikálnak. t Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani." (Lukács 19 : 40.) Mi a kövek vagyunk, hidegek, kemények. De a pillérei hitnek és reménynek. Törvényünk, hogy idők országútján álljunk, Mikor minden hallgat, némán prédikáljunk. Mi vagyunk a hajlék, a rend és a béke. Menekülök, bénák, jázók menedéke. Mi vagyunk a határ, világok csontváza, Belőlünk lesz az út, meg az istenháza. Világrontó árnak mi emelünk gálát, Partjaink ölében az óceán vágtat. Rendeltetés vagyunk, bennünk az erő ez, Széthulló porunkból nagy termő mező lesz. Mélységből magasba mi vagyunk a lépcső, Mi vagyunk a bástya ; márvány és az ékkő. Velünk zengő vihar, tenger vívnak harcot, Belőlünk az Isten jarag Krisztus-arcot! VECSERY JÁNOS.

101 10(i Debreceni Reformátusok Képes Naptára. Az újra rendezett és kibővített Thaly-szoba. A kuruckor híres történetírójának, Debrecen város egykori népszerű képviselőjének, Thaly Kálmánnak, a Déri Múzeum kötelékébe tartozó emlékmúzeumát most már igen alkalmas helyen és kibővített új berendezésben adta át Debrecen város vezetősége a nyilvánosságnak. A Fíivészkert-utca 2. számú RÉSZI.ET A THALY-SZOnAnÓL RÉSZLET A THALY-SZOBÁBÓL iskolaépület í. emeletén, a Bocskaiemlékkertre néző sarkának két szobájában rendeztük be a Thaly-szobát azokkal az ereklyékkel és bútorokkal, melyeket Thaly Kálmán még életében és később örökösei ajándékoztak a városnak. Miután a város a költségek fedezetére ezúttal 700 pengőt áldozott, ez a legújabb elhelyezés a legteljesebb mértékben kielégítette a Thalv-család ma is élő tagjainak nem egyszer megújuló kívánalmait is. Most már nem csak az értékesebb relikviákat és képeket mutatjuk a művelt érdeklődőknek, hanem Thaly Kálmán összes díszpolgári okleveleit, budapesti és pozsonyi lakásának szebb bútorait, továbbá a Déri Múzeumnak a Bákóczi-kultuszra vonatkozó tárgyait, milyenek : Ocskav brigadéros nyeregfelszerelése, Sennyev Károly Kuruc tárogatós" c. bronzszobra, Pálfy József Thaly-arcképe stb. Bizonyos, hogy a Thalv-emlékmúzeum a legjobban illik ez országban Debrecen város tradícióihoz. Megtekinthető minden vasárnap délelőtt. s. {.

102 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 97 Dr. Baltazár Dezső püspök betegsége, halála és temetése. Megáldoztatásom ideje már nincs messze. Jól esik nyugodtan várakoznom reá. Lelkicsaládomat : az egyházkerületet Isten oltalmába ajánlom." A nagy püspök zengő ajakáról hangzottak el ezek a végközeledését sejtető, ezek a búcsúzó színű szavak a június 3-án tartott kettős örömünnepén, az egyházkerületi főgondnoknak, báró Vay Lászlónak üdvözlő beszédére mondott válasz berekesztő szavaiként. Amikor még fülünkbe csengtek az örömünnep üdvözlő beszédei, a hálátmondó imádságok és énekek, amikor még meg sem száradt egészen a festék a lélekemelő ünnep eseményeit megörökíteni készülő kalendáriomunk frissen nyomtatott lapjain, ki gondolta, ki hitte, hogy nagy hirtelenséggel, váratlanul leesik a mi fejünk koronája és mélységes gyász borul a nagy püspök vérszerint való kisebb családjára meg az ő százezreket, milliókat számláló lelkirokonságára. A június 3-i örömünnepet követő hetvenharmadik napon a püspök súlyos betegségének híre döbbenti meg híveit. Augusztus 25-én pedig estefelé, utolsót dobbant a minden embert egyformán szerető nemes szív. E naptár krónikása teljesíti a gyászos esetnek tartozó kötelességét is. Szomorodott szívvel és hűséget követő tollal írja tovább, amiket mostani balsorsunk diktál. A betegség. Baltazár Dezső püspökségének és debreceni lelkipásztorkodásának negyedszázados ünneplése után nem pihenni, hanem dolgozni a közeli erdős zeleméri pusztán lévő kies birtokára ment ki. A hivatalos ügyeket posta és küldönc közvetítésével onnan intézte el. Ott érte Horthy Miklós kormányzó legmagasabb kitüntetése, az újonnan alapított királyi titkos tanácsosi méltósággal. Augusztus 10-én zeleméri nyári lakában az évente szokásos püspöki ebéden készült Vendégül látni az egyházkerület vezetőit és barátainak szűkebb körét. A meghívókat is szétküldték, de az ünnepi lakomát mégsem lehetett megtartani. Mert éppen augusztus 10-én a püspököt heves rosszullét fogta el. Ezért kezelőorvosa, dr. Keller Ferenc egyetemi magántanár és veje, dr. Kontsek Béla OTBA főorvos behozták debreceni lakására. Minthogy állapota egyre rosszabbodott, aug. 15-én dr. Hüttl Tivadar egyetemi professzor sebészeti klinikáján helyezték el. Szomorú érdekesség, hogy azelőtt huszonötesztendővel pontosan aug. 15-én iktatta be püspöki székébe az egyházkerület örvendező közgyűlése. Betegsége, amely mint az őrlőszú a legerősebb tölgyet, a szervezetét is elpusztította, már három-négy év óta folytatta romboló munkáját. Csak barátai rábeszélésének engedve kezdte magát gyógykezeltetni elébb budapesti gyógyintézetekben, azután Karlsbádban, mert orvosai idült májsorvadást állapítottak meg. Karlsbádban minden alkalommal nagy szeretettel s világhírű nagyságának kijáró megkülönböztetéssel fogadták püspökünket. Sajnos, a gyógykezelés, melyet évente megismételt, csak átmenetileg javított rajta, mert mindig kevesebb ideig használta az ottani kúrát, mintahogy kellett volna. Most is munkatársai és családtagjai rimánkodtak neki* hogy nyolc hetet töltsön el a gyógyfürdőn és teljesen pihenje ki ott magát. Már három hét után elfogta a mindenáron dolgozni akarás vágya. Nem hallgatott orvosaira. Hazajött. Ámbár maga is érezte legyöngülését, maradékereje megfeszítésével generális püspöki vizitáló körútat tett egyházkerületében. Erre következett püspökségének negyedszázados ünneplése, lankadó erejének, beteg szervezetének újra próbára tevése. Az egyetemi klinikán. Áz egvházfő állapota már az egyetemi klinikára szállítás napján is válságos. Az első orvosi tanácskozáson 7

103 08 Debreceni Itelorinátusok Képen Naptára. megállapították, liogy a változatlanul meglévő régi májhajhoz vesezár csatlakozott. Ez a beteg szervezet anyagcseréjét teljesen megbénította és általános belső mérgezéssel fenyeget. Egyidőre szinte teljesen megszűnt az életműködése. A kezelőorvosok, llütll Tivadar egyetemi tanár, Decker István, Keller Ferenc magántanárok, Luszlig Józsa tanársegéd és Doroghi Lajos csodálatos akarással az orvostudomány minden vívmányát felhasználva próbálkoztak, liogy megmentsék, legalább meghosszabbítsák Baltazár Dezső életét. A püspök látszatra jobban is lett, a megszűnt anyagcsere újra megindult, a szövődményes vesezár feloldódott, a szív felélénkült, a tüdő kifogástalanul működött. Azonban a rendszeresen végzett laboratóriumi vizsgálatok kétségtelenül jelezték, hogy a vég elkerülhetetlenül közeledik. Az utolsó napokban már mind tovább tartott a kábulat, amely a püspök ragyogó szellemét hatalmába ejtette. Világos pillanataiban felkérte magához a klinika portáján kitett ívet, amelyre az érdeklődők a nevüket feljegyezték. Felolvastatta magának a névsort és minden egyes névnél megjegyezte halkságában is megindítóan szép bariton hangján : Köszönöm. Mondjátok meg néki, hogy nagyon jól esett az érdeklődése, én majd személyesen is megköszönöm, ha az Isten megsegít. A bizalom és kétségérzései váltakoztak a nagy beteg püspök körül. Vásáry József előtt fájdalmas lemondással sóhajtott fel: * Mennyi mindent építettem... Mennyi utam lenne még!... Istenem, meghalok, amikor annyi elvégezni való van itt még!... Kábultságában többször félrebeszélt. Összefüggéstelen szavakat mondott; néha felkiáltott. Egy ízben angol nyelven szenvedélyes beszédet mondott, mintha nagy hallgatósághoz szólt volna. A nagy beteg püspök állapotában a rosszabbodást az okozta, hogy a vesegyengeséghez májgyulladás járult. A kettős baj bizonyos lassú mérgezési folyamatot indított meg a szervezetben s ezt kellett az orvosoknak legelőbb is legyőzni. Ezért vasárnap és hétfőn vért vettek a püspöktől; hétfőn pedig Küzdelem a halállal. vérátömlesztéssel próbáltak rajta segíteni, hogy a többször apátiába esett beteg szervezetének ellenállóképességét felfrissítsék és a kettős baj romboló hatását csökkentsék. A vérátömlesztés után némi átmeneti javulás mutatkozott. A beteg felélénküli, sajnos rövid időre. Vasárnap az összes református templomokban és istentiszteleti helyeken közimát mondtak a püspök felgyógyulásáért. Az utolsó napokban hozzátartozói úgyszólván állandóan a klinikán tartózkodtak. Leányai, fiai, vejei és bátyja B diazár János csak rövid időre távoztak el a közeléből. Egyik veje Vásáry József felsőházi tag az éjszakát is ott töltötte. Csak a felesége nem látogathatta meg a halállal viaskodót. Csaknem egyidőben véle, a kegyelmes asszonyt is ágybafektette a hörghurut, amely azután féloldali tüdőgyulladásba ment át. Úgyhogy éppen a püspök halála napján hűséges hitvesét is az egyetemi klinika belgyógyászati osztálya vette ápolás alá. A család tagjai és az orvosok a nagv asszony előtt férje haldoklását, a püspök előtt pedig felesége súlyos betegségét hősies színleléssel, könnyeiket erővel elfojtva titkolták mindvégig. A püspök különösen nagy ragaszkodást mutatott titkárja, Futó András lelkész iránt, aki évek óta bizalmasa és minden útjára elkísérte. Betegsége alatt mindennap látni kívánta maga mellett. Hétfőn is sokáig ült a hűséges titkár a püspök ágyánál, aki eszméletén volt ; de szólni nem tudott. Csak némán és nagy szeretettel szorongatta titkára kezét. Előző nap atyai hangon beszélgetett érdemes régi hivatali szolgájával, Jakucs Sándorral is. A derék Sándor kedden is kint volt nagy beteg uránál, aki elhaló hangon csak annyit mondott neki : Imádkozzatok értem, Sándor fiam I Kedden a püspök nyugodt álomban töltött éjszaka után reggel jobban érezte magát. Délelőtt fiai, leányai, vejei mind a beteg szobája előtt voltak, csak felesége hiányzott. A szomszédos klinikán feküdt lázas betegen. A püspök néhány barátságos szót

104 /)ebrecen i Reformátusok Képes Naptára. Dr. BALTAZÁR DEZSŐ A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE

105 ton Debreceni Reformátusok Kfpea Napidra. intézeti környezetéhez. I)r. Ilulll professzor kérdésére, hogy érzi magát, halkan azt felelte : Ezt néktek jobban kell tudni. Majd leányához, Kolozsvári Kiss- Lászlóné felé fordult : Amig te nem sírsz, addig nem félek, monda, bizakodón. Maga kérte azt is, hogy borotválják meg. A délelőtt folyamán több koffeinés kánforinjekciót kapott; kevés folyékony tápszert is vett magához. Budapestről az Ausztriában vadászó kormányzó nevében a kabinetiroda ismételten érdeklődött hogyléte felől. Láthatólag jól esett a beteg püspöknek. Tájékoztatást kértek a miniszterelnökség, a kultusz- és az igazságiigyminiszterek, valamint a református Konvent elnöksége is. Beengedték hozzá zeleméri majorosát is, aki azt kérdezte tőle : parancsol-é valamit a kegyelmes úr? Nines több rendelkezésem, kedves fiain. Isten áldjon meg mindnyájótokat családotokkal egyetemben, mondotta neki a püspök. Délben Iliittl professzor és Decker magántanár ismét megvizsgálta a püspököt. Úgy találták, hogy a szív működése állandóan gyöngül, az érverés pedig gyorsul, percenként 130 körül van. A vég elkerülhetetlenül közeledett. Tüdővizenyő is fellépett. A püspökatyánk lélegzési nehézséggel küszködött. Mellkasa zihált. Kínosan próbálta kiköhögni a tüdővizenyőt. De már nem volt hozzá ereje. Néhány perc múlva kérte, támasszák fel vánkosait. Mikor ez megtörtént, elhaló hangon mondta, hogy adják kezébe kedves bibliáját. Szobájában ekkor az orvosokon és az ápolónővéren kívül László fia és leánya, Kolozsváry Kiss Lászlóné tartózkodott. Eléje tartották a bibliát. Baltazár püspök reszkető ujjakkal lapozgatott a szent könyvben. Hangtalanul mormolta maga elé az írás szavait. Néhány percig bírta ezt. Azután suttogó hangon fiát kérte, hogy olvasson néki a bibliából. E díszkötésű bibliának külön története van. A püspököt élete minden útján kísérte. Bárhová ment, mindig vitte a püspök magával. Vele volt a harctéreken, a kommunisták börtönében ; hivatalos egyházlátogatásain. Vele volt akkor is, amikor az oláhok a zeleméri : lányán reá és családjára halálos fenyegetésekkel törtek. Mikor legutoljára bevitték a sebészeti klinikára, a mentőhordágyon fekve kérdezte a püspök szolgájától. Sándor fiam, a bibliám itt van-é? Jakucs Sándor tudta, minek nem szabad otthon maradni. Legelőször a bibliát tette be a kézitáskába. Kevéssel három óra előtt a püspököt ismét elnyomta a kábult álom. Fiai, leányai, vejei mindnyájan megjelentek és néma csendben, zokogásokat visszafojtva állották körül a haldokló ágyál. A betegszoba előtt ilr. Hi'itll professzor utasította a kezelőorvost Doroghi doktort, hogy most már csak a legvégső esetben háborgassa orvosi beavatkozással a haldoklót. Negyednégy tájban a püspök többször, fájdalmasan, kínosan felnyögött. Tüdeje megrendítően küszködött. Halála előtt néhány perccel még felpillantott, pillantásaival közelebb intette magához gyermekeit; de már szólni nem tudott. Azután elvesztette eszméletét. Behunyt szemmel hátrahanyatlott. Utoljára öt órakor nyitotta fel szemét. Dr. Decker István tanár aug. 25-én, kedden délután öt óra tízperckor állapította meg, hogy a lélegzés megszűnt. A szív utolsót dobbant. Daliazár Dezső, a halálba szenderült. A püspök lesújtott hozzátartozói zokogva borultak egymásra. Most kitört belőlük a sokáig visszafojtott fájdalom. A klinika megállapítása szerint a halál közvetlen oka szívkimerülés, mely vese- és májbántalmakból következett be. A halál hírének hatása. Temetési előkészületek. A lesújtó gyászhírt délután egynegyed hat órakor maga Hiittl Tivadar profeszszor tudatta telefonon a püspöki hivatallal, ahol Futó András püspöki titkár, á püspök egyik legbizalmasabb lelkésztársa fogadta a szomorú tudósítást. Síposs Imre központi lelkész rögtön intézkedett, hogy a debreceni református templom harangja egy óra hoszszáig hirdesse ércnyelvével Debrecen, a tiszántúli református egyházkerület és az egész protestáns magyarság vezérének halálát. A püspöki hivatal táviratilag értesítette a kerület minden

106 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 101 egyházközségét, a testvéregvházkerületeket, a Kisújszálláson időző Hóman Bálint közoktatásügyi minisztert és a Konvent elnökségét. Táviratozott a megszállott területek református püspökeinek is. Hiszen a trianoni gonosz határmegvonások sem szakíthatták szét a kálvinista magyar lelkiegységet. Már az esti órákban a Tiszántúlon négyszáz gyülekezet harangjai siratták a magyarság nagy halottját. Siratták azután naponként is a temetés idejéig. A rádió híradásából pedig az egész ország és a határokon túl is minden magyar protestáns ember és minden elfogulatlanul érző magyar testvérünk már kedden este megtudta a mi roppant nagy veszteségünket. Az egyházi épületekre, a városházára, sok magánházra is nyomban kitűzték a feketezászlót. A városban pillanatok alatt elterjedt a gyász híre és mindenütt mély hatást tett a közönségre. Elmondhatjuk, egész Debrecen mély megilletődéssel értesült erről a nagyon szomorú halálhírről. Nemcsak gyönge nők, erős férfiak is könnyet hullattak, a harangok felzokogó síró szavára. Hivatalokban, üzletekben, családi körben, kint a mezőn is, az akác- és eperfalombos tanyákon pillanatra meg-megállt a munka és mélységes részvéttel emlegették a gyászesetet. A debreceni egyház és a tiszántúli kerület vezetői Makláry Károly egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes elnöklése mellett a püspöki hivatalban értekezletre gyűltek össze s a temetés rendezése felől tanácskoztak. Kutatták, nem tett-é a meghalt püspök temetésére vonatkozólag írott rendelkezést. Ilyent azonban nem találtak. Megjelent ez értekezleten Vargha Zsigmond egyetemi tanára kollégiumi híres nagykönyvtár igazgatója s magával hozott egy nagyalakú pecsétes levelet és bejelentette, hogy ezt a püspök 1934 március 13-án, tehát betegsége kezdetén helyezte el a kollégiumi nagykönyvtárban- megőrzés végett. A levél borítékján a püspök írásával ez áll :,,Halálom esetén bontandó fel." A család férfitagjai és Makláry Károly püspökhelyettes visszavonultak és felbontották a levelet, amely két sűrűn írott papírt tartalmazott. Később visszatértek az értekezletre és közölték, hogy az irat tartalmát nem tartják nyilvánosságra hozhatónak, legalábbis egyelőre, mert bizalmas természetű. Annyit sikerült megtudni, hogy történelmi vonatkozása is van az iratnak, de ezidőszerint nem tartják az időt alkalmasnak arra, hogy azt nyilvánosságra hozzák. Az értekezlet úgy határozott, hogy a borítékot újra lepecsételik és azt a kollégiumi nagykönyviárban helyezik el megőrzés végett. ítészvét nyilatkozatok. A veszteség nagyságát bizonyítja a legkülönbözőbb rendű-rangú egyénektől, igen magas és a legmagasabb helyekről érkezett táviratok, részvétnyilatkozatok özöne. Főméltóságú Horthy Miklós kormányzó úr, a magyar kormány minden itthonlévő minisztere, az élen a beteg miniszterelnök jákfaj vitéz Gömbös Gyula, a felsőház, a képviselőház és a református Konvent elnökei, a testvér evangélikus egyház egyetemes felügyelője báró Radvánszky Albert, a református és evangélikus püspökök, a határokon innenről és túlról, báró Perényi Zsigmond és gróf Teleki József koronaőrök ; a debreceni egyetem rektora ; több tényleges államtitkár és volt miniszter, az országos izraelita iroda, különféle hivatalok, intézetek, egyesületek vezetői, felsőházi tagok és országgyűlési képviselők; a Székesfőváros polgármestere, a tiszántúli és más vármegyék nevében az alispánok, sok közéleti vezető és közrendű ember, ref. presbitérium és vagy száz zsidóhitközség kondoleáltak. Igen jólesően, nagy megnyugvással emlékezünk meg a debreceni róm. kath. egyház meleghangú részvétiratáról, amelyet dr. FJndenberger János prépostplébános, a csonka váradi latinszertartású egyházmegye apostoli kormányzója írott alá. Dr. Virágh Ferenc pécsi püspök és a pannonhalmi apát részvét iratai ugyancsak az annyira felejthe- kívánatos magyar testvériség tetlen megnyilatkozásai. Horthy Miklós kormányzót távolléte sem gátolta meg abban,, hogy azonnal

107 102 Debreceni Heformdtuxok Köjtes Napidra. ki ne fejezze részvétét az özvegy előtt. Az ausztriai Hinter Risshől szerdán délelőtt a következő táviratot küldte az özvegynek : Mély megilletődéssel értesültem Nagyméltóságod érdemekben gazdag férjének gyászos elhunytáról. Fogadja kérem mélyen érzett részvétemet. Horthy." A református Konvent elnöksége előtt pedig Vértesy Sándor, a kabinetiroda főnöke tolmácsolta megbízásából az államfő részvétét, a következő táviratban : A kormányzó úr őfőméltósága őszinte, nagy sajnálattal értesült dr. Baltazár Dezső őnagyméltóságának, a tiszántúli református egyházkerület nagy nevű püspökének és az egész magyar közélet kimagasló egyéniségének elhunytáról és megbízni méltóztatott, hogy a súlyos veszteség alkalmából a nagyméltóságú és főtiszteletű Konventnek meleg részvétét tolmácsoljam." Gömbös Gyula miniszterelnök a magyarországi református egyház egyetemes konventjének elnökségéhez küldött alábbi táviratban fejezte ki a kormány részvétét:,,dr. Baltazár Dezsőnek, a magyarországi református egyház egyetemes konventje lelkészi elnökének, a tiszántúli református egyházkerület nagy püspökének elhunyta alkalmából, amely egyházának és közéletünknek is súlyos veszteséget jelent, fogadja a nagyméltóságú konventi elnökség úgy a magam, mint a magyar királyi kormány mélyen átérzett őszinte részvétét. Mindnyájan, akik ismertük és tiszteltük az ő kivételes egyéniségét, kegyelettel fogjuk megőrizni emlékét." Hóman Bálint kultuszminiszter egyik táviratát az egyetemes konventhez intézte : Mélyen megrendített Baltazár Dezső halála híre. Teljesen átérzem a veszteség súlyát, mely az ő elmúlásával a magyar református egyházat és a magyar reformátusságot érte. Gyászukban, mely gyásza közéletünknek is, őszinte szívvel osztozom." Bészvétét fejezte ki a kultuszminiszter a tiszántúli református egyházkerület elnökségének is : A gyász, mely Baltazár Dezső elhunytával a tiszántúli református egyházkerületet érte, gyásza az egyetemes magyar reformátusságnak, de gyásza nemzeti közéletünknek is. Mélyen átérezve a gyász nagyságát, őszinte szívvel osztozom a veszteség feletti fájdalmukban." Sürgönyben fejezte ki részvétét a Konventnek Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter is. Részvéttávirata így szól : Mély megrendüléssel értesültem a kimagasló egyéniségű vezetőférfiú, Baltazár Dezső haláláról. Eltávozása nagy iirt hagy maga után úgy a magyar református egyházban, mint a közéletben. Fájdalmukban őszinte részvéttel osztozom." Taspády-Nagy András államtitkár az özvegyhez ezt a táviratot intézte : Istenben boldogult ura halálhíre mélyen megrendített. A tisztelet és szeretet szálai fűztek hozzá és fognak mindenkor áldott emlékéhez is kapcsolni Elmúltát árván maradt családjával együtt szívből siratom." A magyar evangélikus egyház gyászát báró dr. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő a következő táviratban tolmácsolta : Baltazár püspök úr őnagyméltóságának halála az evangélikus egyetemes egyházat is mélyen megrendítette. Benne nemcsak a református testvéregyház lelkészelnökét, de a magyar protestantizmusnak is egyik legnagyobb értékét siratjuk. Elvesztését, mint a magunk veszteségét is gyászolva, kérem, fogadja Nagyméltóságod az egyetemes egyház és a magam mélységes együttérzésének kifejezését. Dalogh Jenő a konvent nevében az alábbi táviratot küldte Baltazár özvegyének : Mélyen megrendülve vesszük Baltazár Dezső püspök váratlan és korai elhunytának lesújtó hírét. Benne a magyar református egyház egyik leghűségesebb fiát és pótolhatatlan vezérét vesztette el.- Egész puritán életét nagy erkölcsi bátorsággal, teljes önzetlenséggel és önfeláldozással áldozta egyházának és hazájának. Egyetemes konventünk nevében benső részvétünket nyilvánítjuk Nagyméltóságodnak és családjának."

108 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 103 A hírlapok vélekedése. A magyar napi sajtó is sok érdeméhez, kincses értékéhez, vezéri szerepéhez illően hasábokon keresztül, nagyrabecsüléssel írott Baltazár Dezső püspökünkről. Nemcsak azok a lapok, amelyek életében is barátai voltak ; ellenfelei is lábhoz tett fegyverrel tisztelegtek a halott püspöknek. Még a vele szemben igen elfogult, hallgatólagosan avagy nyiltan és kifejezetten róm. katholikus lapok is szűkösen bár elismerték szellemi kiválóságát és jellemének tisztaságát. A lapok Baltazár-cikkeiből csokorba füzünk néhány jellemző nyilatkozatot. Imé. A Budapesti Hírlapból: Elvek embere volt, elvekért harcolt. A szépért, jóért, mindig jobbért, a nép javáért folytatott örök emberi küzdelertl egy vezér harcosa szállt alá a sírba vele." Az Est vezércikkéből : A nagy képességek valóságos gyűjteménye volt. Nagy pap, nagy prédikátor, nagy politikus, nagy lélek és nagy magyar... Fanatikusan szerette a szabadságot és az igazságot. Magyar ember volt hatalmas műveltséggel az agyában, az egész világ felé érzékeny lélekkel, de őt igazában mégsem érdekelte más, csak ez a magyar föld." A Magyar Hírlap ezt írt-a róla : Törhetetlen hűséget tanúsított három alaptételhez, a magyar paraszt sorsának javításához, a liberalizmushoz, a haladás parancsához." A 8 órai Újságból vesszük át ezeket : Könyvtárnyi tudású, európai látókörű harcosa volt a Kálvinizmusnak. A magyar protestáns egyháznak acélnál keményebb egyénisége dőlt ki véle az élők sorából." A Pesti Hírlap így festé meg lelki arcképét: Megszemélyesítője volt a harcos megalkuvást nem ismerő kálvinizmusnak. Egész egyénisége hajthatatlanságot, törhetetlen energiát magyar őserőt sugárzott. Elsősorban kiváló szónok volt, egyházának hosszú idők óta a legkiválóbb, legnagyobb prédikátora. Mint politikus azt az individuálizmust képviselte, amely az angol puritánizmusnak és a francia protestántizmusnak sajátja. Meggyőződéses szabadelvű és demokrata volt. Az egyház politikai tanításait akarta megvalósítani az életben." A Pester Lloyd hosszú cikkben emlékezett meg róla : Ajkairól írta a magyar nyelv a maga ős eredeti szűziségében hangzott. Ami őt történelmi elrendelt egyéniséggé tette, az az ő hatalmas, hajthatatlan, megrendíthetetlen harci természete volt. Krisztus harcosa volt. A valódi evangéliumi szeretetért szállt harcba. Nemes szíve semmit se gyűlölt, csak a gyűlöletet. Egész lényén méltóság sugárzott át." A Pesti Napló pedig így jellemezte : Nagy tudós volt, nagy szónok. Kálvinista szónoki hagyományok egyik legkimagaslóbb, legragyogóbb képviselője. Pártokhoz nem ragaszkodott, de ideáljaihoz annál inkább." Az Üj-Magyarság, Milotay lapja vezércikkben méltatta : Felfogásában a kálvinizmus s a magyar függetlenség gondolata a liberálizmussal azonos fogalom volt. Mindenkinek el kell ismernie az elhunyt püspök szellemi és egyéni nagyságát. Az egyházi vezetők közül elsőnek terelte rá a figyelmet a földkérdésre és a magyar falu apró, de jelentőségében nemzeti méretű gondjaira. Elsőként ismerte fel a magyar kálvinista papság megszervezésének szükségességét. Nagy, igaz ember és igaz magyar." A vele szemben állók táborából két lap bírálatát idézzük : A Magyarság írta : Markans, sok éllel, szöglettel bíró egyéniség volt. Éles átmenetek és állásfoglalások férfia. Baltazár Dezső és közvetlen hívei voltak a harcos protestáns klerikálizmus leghatalmasabb megtestesítői. Ajkán a régi prédikátorok elszánt, konok, kemény igéinek visszhangja zendült." Az ultramontán Nemzeti Újság többek között ezeket mondotta róla : Halálával egy anakronisztikus szín tűnik el a közéletből. A mindenáron való protestálás idejét múlta színe. Ellentétek embere volt, telve energiával, kétségtelen tehetséggel....a halált megillető mély részvéttel adjuk a hírt egy olyan férfi haláláról, aki ve-

109 10-t Debreceni Iic/ormdtusok Képes Napidra. lünk ellentétes úton és szellemben, de elfogultságában is tiszta kézzel, nagy akarattal dolgozott." Ilallazár-emlékalapílvány. Már a temetés előtt több felől fel-! merült a kegyeletes gondolat, hogy a nagy püspök emlékét maradandó módon örökítsék meg valamely emberszeretetet gyakorló alapítvánnyal, vagy szoborművel. A debreceni Kálvinisták Templomegyesülete arra gondolt, hogy hervadó virágok, koszorúk helyett alapítványt létesít, amelyből palásttal püspök halála évfordulóján felekezeti különbség nélkül szegényeket segélyezzenek. A ravatalon. DR. BALTAZÁR DEZSŐ PÜSPÖK A RAVATALON. A nagy püspököt abba a tógába öltöztették, amelyet a Kálvinisták Templomegyesülete ajándékozott 25 éves püspöki jubileuma emlékére. Reá terítették az Országos Református Tanítóegyesület által ajándékozott selyempalástot is. Holttestét pénteken reggel a Köztemető halottas kamarájából harangolátja el azokat az ifjú lelkészeket, akiknek a palást megszerzése súlyos anyagi gondot okoz. Erre a Baltazár-emlékalapra Kiss Ferenc egyetemi tanár 100 P, az Országos Református Szeretetszövetség szintén 100 pengőt fizetett be koszorúváltság címen. A Kálvineum pedig 1000 pengőt szavazott meg. Baltazár-alapítványra, vagy Baltazárszoborra szánt 50 pengővel váltotta meg koszorúját Debreczeni Jenő nyug. világítási vállalati igazgató. Láng Jenő debreceni származású nagykereskedő, a bécsi keresk. kamara elnöke Baltazár püspök szellemében nevelkedett diákok ösztöndíj-alapjára 100 pengőt küldött. A debreceni izraelita Szentegylet pedig 1000 pengős alapítvány tevését határozta el, hogy annak kamataiból a zúgás mellett, a család tagjaitól kísérve behozták a Kollégiumba és ott a díszteremben ravatalozták fel. A díszterem fekete gyászt öltött. A gyász színének komorságát délszaki növények üdesége mérsékelte. A nagy halott iivegfedelű koporsóban feküdt, a terem ugyanazon helyén emelt magas gyászpadon, ahol mint püspök az egyházkerületi közgyűlések alkalmával negyedszázadon keresztül elnöki székben ült. A ravatal mellett állandóan négy theologus diák állott őrséget, a Bethlen Gábor fejedelem idejétől fogva használt formaruhába, a történelmi zöld tógába öltözve. A ravatal előtt a református cserkészcsapatok tagjai, a bejáratnál díszruhás rendőrök és a helybeli temetkezési vállalatok testőrei. Egy-

110 mást felváltva a ravatal mellett tar- ' tózkodtak Kállay Kálmán kollégiumi igazgató, egyetemi tanár, Jakucs István helyettes igazgató és Síposs Imre lelkész. Reggel 9 órától fogva este 6 óráig a közönséget beengedték a terembe a ravatalon nyugvó nagy püspök meglátása végett. Valóságos népáradat hömpölygött a Kollégium felé, hogy mégegyszer utoljára lássa a szeretett főpapot, a koporsó üvegfedelén keresztül. Jellegzetes arcán elsimultak az utolsó napokon szenvedett, kínos fájdalmak nyomai. A földöntúli élet szelíd nyugalma ömlött el rajta. Kezei imára kulcsolva feküdtek a mellén. A halottnézök között a társadalom minden rétege képviselve volt. Nemcsak saját hitsorsosai. Más-vallásúak és politikai ellenfelei egyformán, ráeszmélve arra, hogy a magyar életnek milyen nagy értéke fekszik halálra váltan abban a koporsóban. Előkelő hölgyek, urak között kopottruhás szegény asszonyok, emberek tolongtak a ravatal felé kezükben kicsi virágcsokorral, néhány szál mezei virággal. A szívek mélyéből fakadó tiszteletnek, megbecsülésnek, hálának és szeretetnek ez a nagyszerű megnyilatkozása megindítóan szép volt. Ezen a napon közel negyvenezer ember nézte meg a püspök ravatalát. Kegyelete jeléül koszorúival, virágcsokraival teljesen elborította. Elől voltak a gyászoló család, a Konvent, a Zsinat, Egyházkerület, a Felsőház, a magyar királyi Kormány, az ORLE és a debreceni egyetem pompás koszorúi. A falak mentén is mindenütt koszorú meg koszorú, százakat haladó számmal. Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 105 A temetés. Szombaton délelőtt temette el Debrecen és a Tiszántúl népe Baltazár Dezső püspököt. Országra szóló gyász és részvét mellett. Koporsója körül valósággal az egész magyar reformátusság ezerkétszáz református gyülekezet együtt volt kiküldötteiben és képviseletében. Sokan voltak az elszakított részek reformátusai közül is. A kormány képviselőinek személyében pedig az egész ország adta meg Baltazár Dezsőnek a végtisztességet. Reggel nyolc órakor megkondultak az összes debreceni harangok. Zengésük betöltötte a gyászba öltözött várost. Csaknem lehetetlen előszámlálni a gyászoló közönség tömegében megjelent egyházi és világi közélet kitűnőségeit. A kormányt Lázár Andor igazságügyminiszter, Debrecen sz. kir. város országgyűlési képviselője, a kultuszminisztert Tasnádi Nagy András államtitkár, a miniszterelnököt Pataky Tibor államtitkár képviselte. A Felsőház és az Evangélikus Egyetemes Egyház küldöttségét báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi felügyelő, felsőházi alelnök és Kapi Béla evangélikus püspök vezette. Ott volt dr. Balogh Jenő konventi világi elnök, báró Vay László, Farkasfalói Farkas Géza egyházker. főgondnokokkal, gróf Teleki Tibor koronaőrrel és dr. Benedek Zsolt konventi tanácsossal ; Soltész Elemér protestáns tábori püspök, Sulyok István királyhágómelléki püspök, Thuri Kálmán főgondnokkal, Lichtenstein László evang. egyházker. felügyelő, Kemény Lajos, Duszik Lajos, Dómján Elek és Pass László evangélikus főesperesekkel; Józan Miklós unitárius püspöki helynök, A Református Egyetemes Konvent egész tisztviselői kara ; Lindenberger János apostoli kormányzó és Ruffy-Vargha Kálmán elnök vezetésével a debreceni római katholikus egyházközség, dr. Kari János piarista gimn. igazgató, Papp Gyula szentszéki tanácsossal a görögkathólikus egyházközség, Stern Samu udv. tanácsossal az élén az Országos Izraelita Iroda és a Pesti Izraelita Hitközség, dr. Schlesinger Sámuel főrabbival a helyi izraelita hitközség küldöttsége. Siegler Géza tábornok, vegyesdandárparancsnok vezette a honvédség nagy küldöttségét, Varga Zsigmond rektorhelyettes a debreceni Tudományegyetem tanári karát; az ORLE küldöttsége Czeglédy Sándor, Görömbei Péter és Molnár Zoltán főtitkárral jött le. Megjelent Oláh Lajos ítélőtáblai elnök, Jeney Sándor törvényszéki elnök, Kelemen Kornél a Testnevelési Tanács elnöke, Szirmay István kir. főügyész, Mező Sándor ügyészségi elnök, Debrecen város megbízottait Kölcsey Sándor polgármester, Hajdú vármegyéét Rásó István alispán vezette. Ott voltak még Balogh Elemcr titkos tanácsos, Szilágyi Lajos bihar m., Thuránszky Pál Szabolcs m.,-yw i TTUCirtT í< "l

111 10(i Debreceni Reformátusok Képes Naptára. főispánok, Sesztina-Nagybákai.Jenő, felsőházi tag, az OMKE elnöke, Ludány Miklós felsőházi tag, Mezősi/ Béla, Juhász Nagy Sándor volt miniszterek, Hegymegi Kis Pál, dr. Rácz Béla a kecskeméti református jogakadémia dékánja. Az összes állami és közigazgatási hivatalok vezetői : Horváth Dertalan min. tanácsos, pénzügyigazgató, dr. Nagy Endre postafőigazgató, Baróthy Zoltán kir. ítélőtáblai tanácselnök, elnökhelyettes, dr. Mező Sándor főügyész, kir. ügyészségi elnök, dr. Benkő Géza várni. t. főügyész, dr. Fráter Pál az ügyvédi kamara elnöke, Urbán Adolf udvari tanácsos, a HÉV elnökigazgatója, dr. Versényi Tibor a Debr. Első Tkp. igazgatója, Felbermann Zsigmond bankigazgató, Gebhardt Domokos a Gazdák Biztosítójának igazgatója, dr. Vág Sándor izr. gimn. igazgató, vitéz Lépes Győző ezredes a vitézi szék képviseletében és még sokan mások. A Kollégium nevében dr. Kállav Kálmán búcsúja. A temetési szertartás a Kollégium dísztermében kezdődött 0 órakor. Ide csak a család tagjai, a tiszántúli egyházkerület és a Kollégium küldöttségei és a világi kiválóságok mehettek be. A ravatalnál ekkor Nagy István, Siposs Imre, Farkas Pál, és Kiss Antal lelkészek álltak díszőrséget palástosan. Megrázóan hatott, hogy a gyászoló család tagjai közül hiányzott az özvegy, aki még ekkor sem tudta, nem is sejtette, hogy forrón szeretett férje már negyedik napja halott. A főiskolai Kántus éneke után, amelyben őszfejü papok, a kántus egykori tagjai is résztvettek, dr. Kállay Kálmán egyetemi tanár, kollégiumi igazgató búcsúzott el a nagy halottól. Szava a megindultságtól el-elakadt. Búcsúbeszédében ezeket mondotta : Fájdalmas szívű gyászoló gyülekezet! Ezer meg ezer szív, akik a debreceni Kollégiumot alkotják, a régi és a mostani nemzedék, öregek és ifjak, közel és távol, állnak megrendülten ennél a koporsónál. Ezer meg ezer szív, amelynek ez az egy dobogni megszűnt szív, amíg élt, a legnagyobb jóltevője, az Édesatyja volt. Jaj de árván ül a nagynépű város", az ősi Kollégium! Összeszorul a fájdalomtól a szíve, pedig most talán még csak sejti, hogy mekkora csapás érte azzal, hogy többé nem tekinthet a reá mindig csak megértést, jóságot, szeretetet sugárzó szemekbe. Baltazár Dezső igazi nagyságát csak a halálában látjuk. Mert az olyan valóban nagy életnél, amilyen az övé is volt, amelynek munkaerdejében a kívülálló alig tud tájékozódni, az, aki az ilyen élet fölött el akar gondolkozni, a halálkor teszi mérőserpenyőre az ellobbant életet. Mert a halál az élet legrövidebb fogalma. Mi, a Kollégium most látjuk csak igazán, hogy ki volt nekünk Baltazár Dezső! Mert keresztyén szavakban beszélni olyan könnyű, de keresztyén módon, a biblia lelkéből élni és cselekedni nagyon nehéz. És Baltazár Dezső ezt cselekedte. Minél magasabbra emelkedett, annál jobban szerette a Kollégiumot. Családja után minket szeretett a legjobban. Nemcsak szellemileg irányította a Kollégiumot az ősök által megszentelt úton, hanem anyagilag újra alapozta és áldozatot nem ismerve önzetlen, szent hittel és bátorsággal a pusztulástól mentette meg. Gazdagon, nagyon gazdagon, ahogy csak az ő érző szíve és meleg lelke tudott, fizetett a Kollégiumnak azért, hogy egykor egy kis darab kenyérre őt is magához fogadta. A most élő nemzedékben senki sincs, aki cselekedetekben megnyilvánuló szeretettel jobban szerette volna a Kollégiumot, mint ő. És most az Alma Mater, amely nemrégen örömkönnyeket hullatott nagy fia ünnepén, zokogva áll meg koporsója fölött és mellette az árvák, akikre nem süt többé az idősebb testvér szeretetének napja! De mert mi is nagyon szeretjük Baltazár Dezsőt, hálatelt szívünk mélyéről éppen ezért azt mondjuk, hogy a halál elvehette tőlünk Baltazár Dezsőt, de csak a testét. A halálnak csak a poron van hatalma. De Istentől nekünk ajándékozott lelke a miénk és az is marad mindig. Mert ez a lélek a miénk volt! A miénk egészen! És én tudom, hogy itt lesz velünk ezután is. Munkánkban, küzdelmeinkben, terveinkben, örömünkben és bánatunkban. És mi meg fogjuk érezni, hogy itt van és úgy fogunk élni és dolgozni, tanítani és tanulni, hogy

112 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 107 a lelke, amely itt van velünk, gyönyörködhessék bennünk. Fialt azár Dezső, a Kollégium ma is vallja, amit néhány hónapja mondott neked és amit kőbe is véstünk emléktábládon :,,A szeretet soha el nem fogy!" S amíg a mi szívünk dobogni fog, mindig is vallani fogjuk ezt, mert Te ta nítottál meg bennünket a szó keresztyéni értelmében szeretni és ez a szeretet a Te Kollégiumodban soha el nem fogy irántad. Ahogy az édesanya sohasem felejtheti el legdrágább fia képét, éppen úgy mi serri felejthetünk el soha! Mert a szeretet erősebb, mint a halál! Köszönjük a nagykegyelmű és irgalmú Istennek, hogy Téged nekünk adott. Köszönjük Nelved is, aki annyit imádkoztál és dolgoztál, küzdöttél és verítékeztél érettünk, hogy tanítottál, óvtál és mindenek fölött szerettél bennünket. Ésezért, ha most test szerint el is távozolközülünk, mi érezzük, hogy hatalmas, nagy lelkeddel itt maradsz e Neked is drága falak között, ahonnan mi fájó szívvel így bocsátunk el: Isten Veled, Édesatyánk, Baltazár Dezső! Áldjon meg Tégedet az Űr és őrizzen meg Tégedet. Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját Terajtad és könyörüljön Terajtad. Fordítsa az Úr az Ő orcáját Tereád és adjon Néked békességet. Ámen. Kállay Kálmán beszéde után újra felzendült a Szigethíj Gyula énektanár által vezényelt Kántus éneke. Utána Lázár Andor, Balogh Jenő, Tasnády Nagy András, br. Vay László főgondnok, Kölcsey Sándor polgármester és a többi méltóságok részvétüket fejezik ki a gyászoló család előtt. A gyászmenet megindul a Nagytemplom felé. Püspökök, esperesek, lelkészek selyem palástosan, világi előkelőségek lépdelnek hosszú sorban. A templomig kézben viszik a nehéz érckoporsót. Lassú léptekkel haladnak el az árván maradt püspöki lakás előtt. A Rákóczi-harang búsan kong. Az út két oldalán kollégiumi diákok, diákleányok, fiú- és leánycserkészek állanak sorfalat. A templom körül mindenfelé roppant néptömeg. A kereskedők pedig az általános gyász jeléül fél 10 órától fél 11 óráig boltjaikat bezárták. A Nagytemplomban. A Nagytemplom is a fenntartott helyek kivételével zsúfolásig megtelt. A szószéket fekete leplekkel vonták be. Féltíz órakor felbúgott a hatalmas orgona hangja. Nagy András kántor orgonált.. A nagy Rákóczi-haiang, a város többi harangja, meg a Rákócziharang kis atyjafia : a kollégiumi kis harang is e pillanatban elhallgatott. A koporsót a keleti portikusban tették le. A gyászoló család tagjai, az egyházi és világi előkelőségek a középső főajtón mentek be és elfoglalták helyeiket. A gyászszertartást itt is a kollégiumi Kántus éneke nyitotta meg. Utána megrendítő hatással zúgott fel többezer ajakról Szent Dávid örökszép éneke, a XC. zsoltár : Tebenned bíztunk eleitől fogva... A Nagytemplomban Farkas István miskolci lelkész, tiszáninneni püspök olvasott bibliát és imádkozott. Dr. Ravasz László püspök gyászbeszéde. Luk. ti : Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije vaii, békességben van. De mikor a nálánál erősebb reájővén, legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyben bízott és amit tőle zsákmányol, elosztja. Aki velem nincs, ellenem van, aki velem nem takar, tékozol. A Jézus példázatai örökkévaló igazságok nárdusolaját mindennapi dolgok agyagedényében adják elénk. Az, ami örökkévaló, olyan titokzatos és megfoghatatlan ; az, ami mindennapi, olyan magától értetődő és gyermekdeden biztos ; s a hasonlat vége az, hogy a megfoghatatlan kézzel foghatóvá válik: a zeniten szálló csillag a tenyerünkbe hull. így a felolvasott hasonlatban azt mondja Jézus : az erősebb győz s míg ezt igen-igen helyeseljük, kivilágosodik előttünk a titkok titka : ki a legerősebb? * Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van." Ebben az igében megtalálom Baltazár Dezsőt egészen. Mi volna ő más, mint erős, nagyon erős fegyveres, aki éberen, elszántan őriz egy drága palotát s annak reábízott kincseit.

113 108 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. Nem választom el a fegyvert a hőstől, mert ketten lesznek egyet. A kard vitéz nélkül ócskavas; a hősi szív pusztaökle is félelmes fegyver; Baltazár Dezső is egész egyéniségével lett erős fegyveressé. Már külsejében is a férfias erő élő szobra volt. Testét is remekbe alkotta az a Mindenható, aki bizonyára kedvét leli pompás magyar emberek megmintázásában. Alakja, hangja, mozgása olyan, hogy ezer közül is kiválik, nem azért, mintha ő törne előre, hanem azért, mert a többiek állottak mögéje és köréje. Patriárkális tekintélye ebből az ősi forrásból táplálkozott. Egészsége és munkabírása valóságos őserő ; lehetett volna városokat világítani vele, mint egy természetes energiaforrással. Századok óta éppen az ő nemzedékére szakadt az ú. n. történelmi idők legnagyobb próbája azokra, akik a világháború kitörésekor vezéri polcon állottak s személyes vonásai : jelleme és sorsa ezt a próbát még hihetetlenül felfokozta ; de az ő idegzete bírta ezt a feszültséget és sohasem láttam sem türelmetlennek, sem kapkodónak. Acélból volt az idege, acélból volt a lelke. De az a lélek nem volt passzív természetű, a tűrés és hallgatás virtuóza, hanem ugyancsak aktív : alapvonása, szellemiségének gyökere a bátorság volt. A bátorság az önállítás szabad lendületének érzelmi képe, amely az életet éppen annak kockáztatásával biztosítja. Baltazár nem félt az ütéstől, a vértől, a gyásztól, a tűztől, a haláltól, mert elég erős volt mindezt elhordozni, ezért bátorságát soha semmi sem fékezte legfeljebb higgadó bölcsessége és bajtársai iránt érzett kímélő gyöngédsége. Belső emberét is ez az ősi egészség és egyszerű nagyság jellemezte. Nem volt benne semmi dekadens, semmi komplikált, semmi talányos ; mindezt aszszonyi természetnek tartotta s férfiakban különösen lenézte. Minden egyéb volt, csak hamleti lélek nem. Egész életén át tanult s az eredményeket szépen sorba rakta egymás mellé. Csak kész igazságokat tartott raktáron - a bizonytalanokat, mint hasznavehetetleneket, félredobta. Orthodox típus volt, aki bírja a tiszta szín igazságot s ezért nem ismerte, mi a kételkedés; nem érezte a keresés sorvasztó ösztönét és nem viaskodott a kritika polipkarjaival. Alapmeggyőződéseit sohasem revideálta, legfennebb azok alkalmazása ütött ki néha eltérően. Világképe megalkotásában sem logikai, sem aesthelikai érdek nem vezette : a gyakorlati életre akarta alkalmassá tenni magát. Hivő lelke a kálvinizmus hitvallásait teljesen elfogadta s ezzel el volt intézve minden kérdés, ami Isten és ember viszonyára tartozott. Mindez hihetetlenül fokozta egyéniségének zárt, egyszerű és monumentális mivoltát, gyarapította harckészségét és megsokszorozta szavának átütő erejét. Nem a próféta, nem a pásztor, nem a theologus, vagy az evangélista jellemző benne, hanem a miles Christi, a Jézus Krisztus igaz egyházának jó katonája, aki egyképpen hű és nagy a közrenden és a vezéri polcon, a portyán, vagy a védelmi harcban, nyíllövésben, vagy a kézitusában. De akármit művelt ez az erős fegyveres, őrállónak tudta magát, aki az Űr palotáját őrzi és az ott letett drágalátos kincsekre vigyáz. Mi is volt az, amit őrizett? Azt kell mondanom, hogy a magyar református egyház ősi örökségét a maga teljes, történelmi birtokállományában. De aki egy kincseskamarát őriz, gondolhat különösképpen erre, vagy arra a gyémántra, kivált, ha arról van meggyőződve, hogy éppen arra vásik az ellenség foga. Baltazár Dezső úgy érezte, hogy különösképpen három kincset kell megvédenie : azt a tiszta tant, mely a Krisztus váltságát a maga hagyományos sokszor használattól ment érintetlenségében fejezi ki ; azt a szabadelvűséget, mely az egyetemes emberi méltóság útját egyengeti és azt a tiszai kálvinista magyarságot, mely számára a nemzeti szellemet, a nemzeti történelmet és a nemzeti hivatást tökéletesen és kirekesztőleg megtestesítette. Mindezeket ő egy ünnepi órában így foglalta össze: Debrecen ; mert ránézve Debrecen a kálvinizmus magva és gyökere, viszont a kálvinizmus a magyarság színe, lelke, lángja ; a magyarság pedig az emberiség címere és koronája. Debrecen ránézve nagy összefoglalása és konkretizálása minden nagynak és dicsőségesnek : a kálvinizmusnak, a magyarságnak és a humánumnak. Nem lett volna a teljes és kikere-

114 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 109 kitett meggyőződések embere, ha ezt a hármas tételt a contrario is nem vallotta volna, éppen ott és éppen akkor, ahol és amikor az legjobban fájt. Nem tartotta kálvinizmusnak, amit Debrecen hagyományos szellemével ellentétesnek érzett ; nem tartotta magyarnak, ami a tis/.ai magyarságtól idegen, vagy vele szembeszálló s embertelennek tartott mindent, ami nem az ő hite szerint: azaz szabadelvűén emberies. Aki velem nincs, ellenem van, és aki velem nem takar, tékozol." Nem lett volna erős fegyveres, ha nem érezte volna erejét és nem bízott volna fegyveréhez. Gyönyörködött az erejében, a testi egészségében épúgy, mint vezérlő hatalmában. Lappangott benne valami, a végbeli vitézek virtusos jókedvéből. Csöppet sem búsult azon, hogy félnek tőle, s szívesen tett róla, hogy féljék; különösen, mikor észrevette, hogy annál jobban szeretik hívei, minél inkább félik ellenségei. Az erős fegyveres őrzi palotáját. így áll a Baltazár Dezső alakja a baljós idők nőtető fénytörésében a történelem előtt. Viharban és éjszakában, hévségben és fagyban egymaga egy egész tábor. Körülötte mindenki zaklatott és nyugtalan, szidják és csodálják, nógatják és vissza akarják rántani : de ő áll, ércből öntött nyugalom és erő. És amije van, békességben van." * De csak addig, míg a nálánál erősebb reá nem jön és le nem győzi őt". így történt Baltazár Dezsővel is. Az a nálánál erősebb fegyveres ellenség, a halál. Más nem bírt vele, de ez igen. Elmondhatjuk, hogy ő ettől sem félt. Sokszor szembenézett vele s egész életén át szinte hergelte maga ellen. Az, amit vállalt s az, amit végzett: a halállal való szakadatlan kötekedés volt. Három évig tartott az utolsó döntő birkózás, amelynek csontropogtató keménységét senki sem látta, talán csak a legközelebb állók. Végre győzött az erősebb fegyveres, a félelmek királya és íme, gazdag zsákmányával takarodik vissza. Viszi Baltazár Dezsőt. Viszi harangszavát; szívünkbe nem nyilallik-e majd a csend, ha nem halljuk őrtornyainkon tiszta ércét megkondulni : vivos voco, fulgura frango? Viszi az ő nagyméretű egyéniségét; kiben fog a magyar kálvinista lelkész önmaga nagyított, hősies képére ismerni? Viszi az ő erős kezét, ki fogja tartani úgy a kormányaidat, ha a hajót gonosz szelek hányják és vetik? Viszi az erős kéz gyöngéd melegét: ki fog elesettet felemelni s bűnbánó fejeket megsimogatni? Viszi az ő jó szívét: a magyar nép igaz barátjának, nagy vigasztalójának és fel tüzelőj ének a szívét. Ki fog kicsinyeket védeni hatalmasokkal szemben ; ki fogja az igazságot szemébe mondani a világ fejedelmeinek ; ki fogja tulajdon kezével kitépni a galambot a ráró csőréből, a bárányt a farkas torkából? Eldőlt az oszlop, melyre a repkénylelkű hitves minden érzése és minden gondolata fonódott, minden virága belőle nyilt és neki nyilt. Eltörött a pásztorbot, amelylyel a gyermekeit és unokáit terelgette, védte, számukra a kősziklából is vizet fakasztott s ha pusztaságban szúrta is le, tanítások, mosolyok, mesék és áldások virágoztak ki rajta. Viszi zsákmányát, Baltazár Dezsőt, ellenség ostorát, fajtája címerét, seregek zászlaját, nagy éjszakánk egyik szép fényes csillagát. De a halálnál is van erősebb fegyveres. A legerősebb fegyveres, Krisztus. Nem engedi, hogy a halál békén bírja nagy zsákmányát: Baltazár Dezsőt. Kiragadja a kezéből és tulajdonába veszi, mert az övé volt az örök szeretet jogán és az ő szeretete erősebb, mint a halál. Fegyvere főpapi imádsága, amellyel közbenjárva, elkiáltja a Baltazár Dezső nevét; érdeme, amelynek királyi palástjába felöltözteti árva, didergő lelkét; hulló vére, amellyel tisztára mossa, mégha vétkei olyanok volnának is, mint a skárlát; tökéletes áldozatja, amellyel eltörölte ősi adósságát, melyet Ádám testéből örökölt. Nincs hatalom, amelyik ennek az erőnek ellene álljon. Az eleveelrendelés gördül tova benne és csikorogva engedelmeskednek a világ eresztékei. Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy az ő fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.

115 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» A PÜSPÖK KOPORSÓJÁT KIHOZZÁK A TEMPLOMBÓL. A KOPORSÓT A GYÁSZKOCSIRA TESZIK.

116 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 111 Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette." (Hóm. 8 : ) Igen. ez a Krisztus megőrzi az ő palotáját. Aki győz, oszloppá teszem az én Istenem templomába és többé onnan ki nem jő ; és felírom őreá az én Istenemnek nevét és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, mely az égből szállott alá az én Istenemtől ; és az én új nevemet." (Jel. 3., 12.) Baltazár Dezső győzött, mert a Krisztusra bízta.magát. Csakugyan : elég volt neki az <) kegyelme. Krisztus, az erős fegyveres, békén bírja Baltazár Dezsőt. Megtartja ezt a zsákmányt magának, ugyanakkor alapigénk szerint elosztja. Eredményeit átadja a történelemnek; késő korok számbaveszik és felírják. Példáját kitisztítva és megvilágosítva a következő nemzedékeié állítja : Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét és figyelmezvén életök végére, kövessétek hitöket." (Zsid ) Emlékét megannyi hervadt szirmot szétszórja síró kortársai között sírig illatozó ajándékul, ugy-e visz magával mindenki innen egy ilyen drága szirmot. Alakjából kivesz egy nagy tanítást és felírja az égboltozatra, most, mikor a mi egyetlen régi ellenségünk, a Sátán háborog velünk, erővel, fegyverrel és sok csalárdsággal és minden nagy hatalmassággal. Ez a nagy tanítás így hangzik a reformáció nyelvén : Nincsen nekünk semmi hatalmunk Mellyel neki ellene álljunk. Viaskodik az Úr érettünk Kit az Isten küldött le nékünk. Ha kérded, hogy ki legyen az Jézus Krisztus az! Seregek Ura Kinél nincs több Isten Nála vagyon a győzelem." Ez az erős fegyveres" őrzi palotáját : a vihartépte, felhőszántotta, tűzégette magyar Siont, amelynek oszlopai alá eltemetjük Baltazár Dezsőt, a boldog feltámadás reménysége alatt. * Mélységes hatást váltott ki Ravasz László prédikációja úgy a templomban szorongó gyülekezetben, mint a templom elibe, sereglett óriási tömeg lelkében. Mert a templomba be nem fért sokezer főnyi közönség számára hangszórókon közvetítették a prédikációt és az utána következett imádságot. A templomi gyászszertartást a Városi Dalegylet és a gyülekezet közéneke fejezte be, elénekelvén a 300. dicséretet : Menj el a te nyugalmadba..." A temetőbe induló gyászmenet. Az államrendőrség tapintatos felügyelete mellett alakult ki az óriási gyászmenet, amely a halott dr. Baltazár Dezsőt utolsó útjára elkísérte a nagyerdei Köztemetőben megásott díszsírhelyéig, sok-sok ezer ember sorfala között, amely végig állotta a hosszú Péteifia- és Simonyi-utakat. Elől a Dóczi-intézet és a református főgimnázium, a Bévész Bálint fiú cserkészcsapat, a leánycserkészek csapatai haladtak. Utánuk ment a református tanítóképző és a theologusok bajtársi egyesületeinek küldöttsége. Körülbelül 500 főnyi diákság nyitotta meg így a temetési menetet. A diákság után egy szakasz díszbeöltözött lovasrendőr haladt, majd két zászló alatt a Városi Dalegylet és a Tanítói Vegyeskar 120 főnyi énekese. Most élükön nyolc püspökkel a palástos lelkészek menete következett, 300 lelkész kísérte palástban utolsó útjára Baltazár püspököt. A lelkészek csoportja a Nagytemplomtól a sírig zsoltárokat énekelve haladt yégig. A lelkészek után különféle egyházi és világi küldöttségek 450 főt kitevő serege haladt, majd gyászfátyollal borított lobogó és fekete gyász-zászló alatt a Homokkerti Olvasókör húsztagú küldöttsége. A diakonisszák csapata és a Kálvinisták Templomegyesületének női csoportja követte őket ötven taggal. Ez után haladt virágokkal magasan megrakott, koszorúktól elborított öt virágos kocsi, majd ezek után hat lótól vont gyászkocsin az érckoporsó. A koszorúvívő kocsikat és a koporsós kocsit negyven fekete egyenruhás gvásztestőr vette körül, de mellettük haladt a koporsó mellett a négy palástos lelkész és Debrecen város két szakasz díszruhás hajdúja.

117 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» A koporsó ulán lehajtott fővel haladlak a család férfi tagjai és vejei. Mögöttük következtek a kormányzó, a miniszterelnök képviselői, Lázár igazságügyminiszter s egész sereg előkelőség, közöttük báró Vay László főgondnok. Közvetlen utánuk következtek a honvédtiszti és altiszti küldöttségek. A koporsó után következő menetrész körülbelül 200 embert tett ki. Mintegy tíz kocsin haladtak a koporsó után a Baltazár-család, a rokonság nőtagjai és néhány női előkelőség, a kocsikat pedig Debrecen város, a különböző felekezetek, a debreceni egyház küldöttoszolva állott tisztelgő sorba A néhány ezerre menő gyászoló közönség a ravatalozó épület előtt félkörben foglalt helyet. A sír közelébe csak a családtagok és az előkelőségek, a szereplő énekkarok : a Városi Dalegylet és az Egyetértés Dalkör tagjai juthattak. A téglával bélelt sírüregben üres tölgyfakoporsó várta a püspök érckoporsóját. A gyászének elhangzása után Maklárv Károly egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes lépett a nyitott sír elé és a következő búcsúbeszédet mondotta. MEGINDUL A GYÁSZ MENET. ségel és más előkelőségek többszáz főnyi csoportja követte. Három lovasrendőr és autók hosszú sora zárta be a menetet. A hatalmas gyászmenet a Debrecen felé vonzódó Tiszántúl élniakarását hirdető TIKÁV, a Tiszántúli Ipari és Kereskedelmi Vásár éppen aznapi ünnepélyes megnyitásra várakozó csarnokai előtt vonult el. Az árboci zászlók félig leeresztve intettek búcsút a nagy halott felé, aki életében úgy megbecsülte a tisztes munkáskezet és oly magasra értékelte a becsületes kereskedelem szép hivatását. A temetőben. Ahogy a menet a Köztemető elibe érkezett, az élen haladó diákság két oldalra Maklárv Károly beszéde a sírnál. Záporos könnyektől fátyolos tekintetünk itt az utolsó földi állomáson mégegyszer ráhull nagy halottunk koporsójára. Ha Baltazár Dezsőben csak a közélet egyik töretlen hűségű bajnokát gyászolnánk, alápergő könnyeink hullása közt, néma fájással dobnánk koporsójára egy elporló göröngyét és azután emléke beleomlanék az elmúlás természetes velejárójaként társult feledés szürkén tovafolvó homályába. Ha benne csak az áldottjóságú és minden bizalommal hozzáfordulónak baján, gondján segíteni akaró és segítségre kész igaz nagy embert, a legjobb

118 szívű embert siratnánk, csukló zokogással ráborulnánk mégegyszer koporsójára és sóhajos fájdalommal sokáig elemlegetnénk áldott szíve mondhatatlan jóságát. De Baltazár Dezső nem az elmúlásba hanyatlott és sok testi szenvedés után a dicsőség révébe jutott ember távozását keretező gyász szokásos formái között lehet és kell tőle búcsúznunk! Az ő élete kivételes élet volt, mit századok szülnek Isten jótetszéséből! Ezerfelé szertesugárzó közéleti működése olyan fényes volt, mintha csudásragyogású csillag toliflt volna vele tengernyi megpróbáltatástól borús egünk feketeségének eloszlatására! Történelmi idők történelmi nagyságául állította őt Isten keze vezérlő vigasztalás gyanánt egyházi és világi közéletünk legsötétebb időszakába. Míg élt oszlopunk volt, melyhez támaszkodtunk, sugárzó szép fáklyánk, amely ott világított legszebben, ahol mi vak sötétséget láttunk! Most, hogv az erős oszlop kidőlt, kábult bizonytalanság fogja meg lelkünket, hogy fénylő szövétnekünk kialudt, mintha üstökös csillag rohant volna le az égről és utána sötétségben tapogatóznánk tétován. Ebbe a sötétségbe most csak egyetlen sugár vetíti fényét : Istenbe vetett törhetetlen hitünk sugara, mely még itt e koporsónál is beleragyog bánatba tört lelkünk éjszakájába! Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 113 Magasztaljuk az erős Istent, aki drága ajándékul adta nekünk teremtő lelkének egyik legszebb remekét! * Egy alkalmi bibliai rész felolvasása, majd lelkészi áldás csal még több könnyet a síró szemekbe és a nagy püspök porhüvelyének sátorát, a nehéz érckoporsót lassan leeresztik a sírba. Hullani kezdenek a göröngyök reá. Míg a hívek gyászoló serege ajakán zeng a vigasztaló ének : Nincs már szívem félelmére Nézni sírom fenekére..." egyre hullanak a rögök. És a Nagyerdő lágy-puha homokjából új sírhalom domborodik a debreceni temetőnek a város által adott díszsírhelyén. A sírhalom még magasabbra nő a feliberakott temérdek koszorútól. A koszorúk halmaza alól alig látszott ki a tölgyfából faragott búsulófejű fej fa, melyen ez a kevésszavú, nagyon sokat mondó felírás olvasható : A B. F. R. A. Itt nyugszik dr. Baltazár Dezső a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Élt 65 évet. Meghalt 1936 aug. 25-én. Az Orsz. Református Gazdasági- és Jóléti Társulat SIPK0UI1S BELH Hüi: D E b R E C h N, NAGYVARAD-U. 15 (VOLT SZlV-UTCA). csekély havi fizetéssel beléphet bárki. ' J Felvilágosítással szolgál a Tükörgyártás, üuegcsiszo- Központi lelkészi hivatal, lás, épület-, portálüvegezés, vagy az ORJÓ iroda. elő- és fürdőszoba tükrök. \

119 114 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. Debreceni reformátusok Képes Naptárának CÍMTÁRA. Tiszántúli református egyházkerület. (Alakult 1551-ben. Székhelye: Debrecen, Kiterjeá : Bereg, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Szabolcs, Szatmár, Jász- Nagykun-Szolnok vármegyék területeire. Lélekszám : 942,229.) Püspök : Makláry Károly. Főgondnok: báró Vay László nagybirtokos, Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye főispánja, Zsáka (Bihar m.). Főjegyzők : egyházi : világi : Dr. Rácz Albert kir. közjegyző, Törökszentmiklós ; aljegyzők : egyházi : Kolozsváry-Kiss László debreceni és Gönczy Béla vésztői lelkész ; világi : Dr. Balla Bertalan városi tanácsnok, Debrecen és Luby Géza földbirtokos, Nagyar (Szatmár m.). Középiskolai felügyelő : Dr. Papp Ferenc tanügyi főtanácsos. Ügyész: Dr. Erdős József. Püspöki titkár : Futó András. Fogalmazó : Dienes József ; gép- és gyorsíró : Dr. Molnár Elekné. Püspöki hivatali altiszt: Jakucs Sándor. Egyházmegyék Alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye: Esperes : Bartha László tiszalöki lelkész. Gondnok : Rásó István Hajdú megye alispánja, Debrecen. 2. Békésbánáti egyházmegye : Esperes : Harsányi Pál, Gyula. Gondnok: dr. Széli Gyula ügyvéd, Szeged. 3. Beregi egyházmegye : Esperes : Kelemen Gyula Vásárosnamcny. Gondnok: Péchy Szabolcs főispán, Mátészalka. 4. Bihar-érmelléki egyházmegye : Esperes: Székelyhídv Béla Álmosd. Gondnok: vitéz Dr. Nadányi János Bihar megye alispánja, Berettyóújfalu. 5. Debreceni egyházmegye : Esperes: Dr. Szász Imre, Monostorpályi. Gondnok : Kulin Imre táblai tanácselnök, Debrecen. 6. Felsőszabolcsi egyházmegye : Esperes : Kiss Lajos, Demeiser. Gondnok : Káinoki Bedő Sándor Budapest, VIII., Józsefutca Hevesnagykunsági egyházmegye : Esperes : Török Imre, Kisújszállás. Gondnok : Kuszka István ny. főispán, Szolnok. 8. Középszabolcsi egyházmegye : Esperes : Porzsolt István, Újfehértó. Gondnok : Dr. Nánássy Andor korm.-főtanácsos, földbirtokos, N'agykálló. 9. Nagykárolyi egyházmegye : Esperes : Fóris Lajos, Olcsvaapáti. Gondnok : Péchy László ny. főispán, országgyűlési képviselő, Mátészalka. 10. Nagyszalontai egyházmegye : Esperes : Perecz István, Kornádi. Gondnok : Dr. Szarka Sándor. 11. Szatmári egyházmegye : Esperes : Tóth Sándor, Tyúkod. Gondnok: Dr. Gaál Endre országgyűlési képviselő, Budapest. A debreceni református egyház. (Hivatali helyiség : Kálvin-tér 17. sz. Telefon: Központi lelkészi hivatal telefon Gazdasági hivatal telefon ) Elnökség : Lelkészelnök : Makláry Károly püspök. Főgondnok: Dr. Vásáry István ny. polgármester, Kossuth-utca 54. Lelkipásztorok: egy választás alatt. Urav Sándor Révész-tér 2., Baja Mihály Kossuthutca 75., Molnár Ferenc Ispotály, Kolozsváry-Kiss László Kálvin-tér 8., dr. Soós Béla Széchényi-utca 4., Makláry Károly Kassa-út 12. Központi lelkész : Síposs Imre Töhötömutca 27. Püspöki másod-lelkész : dr. Farkas Pál. Belmissziói lelkész : Nagy István Ispotálytelep 9. Vallásoktató-lelkészek : Bagdy Dániel Rothermere-u. 56. Csapókerti lelkész : dr. Dancsházy Sándor Martinovics-u. 13., Halász András Varga-u. 14., Kántor József Péterfia-u. 21., Papp Imre Csapó-u. 50., Magyar Bertalan Kígyó-u. 23. Nyilastelepi lelkész : Mezey Béla, dr. Módis László Kígyó-u vitéz Szabó Endre Nyíl-u. 101., Vajda László Teleki-u. 23., Homokkerti lelkész: Kovács József Szabó Kálmán-u. 41 b). Segédlelkészek : Márki Kálmán, Kiss Antal. Tamás Ferenc Kulcsár Dezső, dr. Lencz G. Sándor, Szabados László, Szenes László. Egyházi tisztviselők : Főjegyző : Dr. Juhász Nagy Sándor Kossuth-utca 56. Jegyzőügyvéd : Dr. Szabó Ferenc ügyvéd, Simonyiút 13. Pénztárnok : Böszörményi Kálmán. Meszena-utca. Ellenőr : Ary Gyula, Kassa-út,

120 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» Számvevő: Dr. Erdélyi Sándor, Kálvin-tér 11. Számtiszt : Őrsy Tóth Gáspár. Gazdasági gondnok : Rásó János, Hatvan-u Irodavezető : Kalmár Gyula, Hatvan-u. 1. Gépírónő: Szathmárvné Nagv Ilona, Kükiillőutca 11. Eljárók: Ozsváth" István, Kálvintér 17., Szabó Sándor, Sinav Miklós-u. Szilágyi Sándor, Kálvin-tér 17." Debreceni református egyház presbitériuma január l-től 1937 december 31-ig. Lelkészelnök : Makláry Károly püspök. Főgondnok : Dr. Vásáry István. Lelkipásztorok : Uray Sándor, Baja Mihály Molnár Ferenc, Kolozsváry-Kiss László, dr. Soós Béla, Makláry Károly. Presbiterek : Ady Lajos Hatvan-u. 1., Aszalós Imre Korponai-u. 4., Bacsó Pál Hunyadi-u. 3., Bak József Kígyó-u. 55., Bakó József Pereces-u.!)., dr. Ballá Bertalan Miklós-u. 23., Balogh Béla Ajtó-u. 2. Balogh István Kossuth-u. 22., dr. Balogh István Vár-u. 5., Bartha István Ispotály-telep 3/b), dr. Bcnkő Géza Simonffy-u. 7., Bihari Gábor Hétvezér-u. 45., Biky Gábor Dugovics Títusz-u. 9., Birinyi Imre Tímár-u. 21., dr. Boldisár Kálmán Széchényi-u. 31., dr. Csűrös Ferenc Péterfia-u. 12., Erdei Péter Cserepes-u. 3., dr. Erdélyi Sándor Kálvintér 10., id. dr. Erdős József Kálvin-tér 9., ifj. dr. Erdős József Kálvin-tér 9., dr. Erdős Károly Kálvin-tér 9., Faragó István Csapóutca 88., Fehértói Dániel Dégenfeld-tér 4., Filep Endre Huszár Gál-u. 34., Futó András Honvéd-u. 9/k), dr. Görgey Márton József kir. hg.-u. 20!, dr. Gyöngyössy József Zöldfautca 4., dr. Hadházy Zsigmond Arany Jánosutca 4., Harsányi Gusztáv Magoss Györgytér 23., Harsányi Imre Apaffy-u. 8., Haty Kálmán Péterfia-u. 14., dr. Hegymegi Kiss Pál Poroszlay-út 45., Hermann Károly Fancsovics-u. 1., dr. Herpay Gábor Piac-u. 54., Hódy Béla Hatvan-u. 38., Ignáth Márton Diószegi-út 20/a), Illyés János Nyíl-u. 43., Imre János Hunyadi-u. 18., Jóna István Kossuth-u. 54., Jóna János Kossuth-u. 46., dr. Juhász Nagy Sándor Kossuth-u. 56., Kaszonyi József Boldogfalva-u. 14., dr. Kállay Kálmán Szappanos-u. 27., dr. Kertész Endre Teleki-u. 102., Kertész István Bethlenutca 49., Kertész János Bethlen-u. 20., dr. Kesserű Lajos Deák Ferenc-u. 18., Kiss Ferenc Nagyerdei vár. nyar. 1. sz., H. Kiss József Károly Ferenc József-út 5., Koncz Sándor Attila-tér 3., Kondor Kálmán Eötvösutca 49., Kovács József Vígkedvű Mihály-u. 59., Kovács Lajos Nyíl-u. 102., Kovács László Vendég-u. 84., dr. Kölcsey Sándor Piac-u. 59., Kulin Imre Bethlen-u. 30., dr. Kun Béla Simonyi-út 36/b), Lakatos János Balogh Mihály-u. 2., Lakatos Sándor Laktanya-u. 1., Leiter Péter Árpád-tér 5., dr. Magoss György Rákóczi-u. 25., Márk Endre Hatvan-u. 26., Márton Gyula József kir. hg.-u. 11., Mike János Mester-u. 27., Mocsári László Csapó-u. 46., Mogyoróssy Győző Maróthy György-u. 2., Móricz Ferenc Kossuth-u. 60., Nagy Lajos Hajnal-u. bérház, Nemes Sándor Kossuth-u. 59., Patay József Szabó Kálmán-u. 16., Pétermann Ferenc Fancsovics-u. 26., Piros József Telekiutca 55., Pongor Ambrus Mester-u. 9., Rabold Gusztáv Poroszlay-út 29., Rásó István Piac-u. 54., dr. Révész Imre Magoss György-tér 14., dr. Sallay Lajos Wesselényiutca 2., Salánky Mihálv Garay-utca 8., Sarkadi István Kígyó-u. 39., dr. Sáfár László Szent Anna-u. 23., Sápy István Nyomtatóutca 10., Síposs Imre Töhötöm-u. 27., dr. Szabó Ferenc Simonyi-út 13., Szabó István Rákóczi-u. 31., Szabó Lajos Pereces-u. 24., P. Szabó Mihály Burgondia-u. 2., Szendrei Sándor Homok-u. 83., dr. Szeremley Béla Jókai-u. 4., dr. T. Szűcs Géza Széchényi-u. 14., ifj. Szűcs Lajos Vendég-u. 32., Tóth Imre Lorántffy-u. 38., Törő Mihály Komlóssy-út 22., Üjvári József Arpád-tér 39., Varga Károly Eötvös-u. 20., Varjassy Gyula Vargautca 8., Varjassy Imre Berek-u.' 1., Vasady Lajos Simonyi-út 5., Vári Szalai Gábor Rakovszky-u. 40., Vásáry József Péterfia-u. 59., dr. Vekerdi Béla Erdősor 15., Zih Géza Vörösmarthy-u. 18. Testületi "presbiterek : Dr. Pap Károly Nagyerdő, Egyetem, v. dr. Bessenyei Lajos Péterfia-u. 1., dr. Veress István Rákóczi-u. 65., dr. Papp Ferenc Bessenyei-út 2., Hettesheimer Ernő Erdősor 5/c), Nagy Sándor János Péterfia-u. 37., v. Csánky Adorján Kossuth-u. 22., Ormós Lajos Kossuth-u. 52., Toros Károly Szabó Kálmán-u. 37., Jenei Mihály Kálvin-tér 7., Tar Imre Görbe-u.!) b). Nagy András Kálvin-tér 17., Mészáros Józset Rákóczi-u. 67., Molnár János Csap-u. 11. V Péteríia-uteai egyházrész rendes tanácsosainak névsora. Vezető lelkész : Dr. Farkas Pál püspöki inásodlelkész, Kálvin-tér 17. Tiszteletbeli főgondnok : Harsányi Gusztáv ny. kúriai bíró, Magoss György-tér 23. Gondnok : Dr. Balogh Gyula egy. gazd. hiv. igazgató, m. kir. kormányfőtanácsos, Klinikai felvételi épület. Segédlelkész : Dr. Lencz Géza Sándor, Kálvin-tér 17. Jegyző : Szathmáry Zoltán református tanító, Eötvös-utca. Pénztáros : Nagy Sándor református igazgató-tanító, Rothermere-utca 14. Ellenőr : Dienes József ny. főjegyző, Fűvészkert-utca 16. Káposztás Imre ny. tanító, Bethlen-utca 27. Bagdy Dániel vallásoktató lelkész, Rothermere-u. 52. Balázs Péterépítő mester, Domokos Lajos-utca. Özv. dr. Baltazár Dezsőné, püspök neje, Kálvin tér 17. Özv. Bisothka Gáborné magánzó, Magoss György 16. sz. Özv. dr. Boér Károlyné, vallástanár özvegye, Sinay Miklós-u. 14. Borsós János törvényszéki tisztviselő, Dózsa-u. 9. Dienes József püspöki fogalmazó, Fűvészkert-utca 16. sz. Dienes Józsefné, püspöki fogalmazó neje, Fűvészker-utca 16. Dózsa György nyomdaigazgató, Városi nyomda, Böszörményi-út 6. Dr. Erdélyi Sándorné. egvh. számvevő neje, Kálvin-tér 10. Ethev László, főszolgabíró. Kálvin-tér 12. Csáky Jánosné, ny. vágóhídi igazgató neje, Péterfia-u. 19. Dr. Frick Józsefné, gimnáziumi tanár neje, Hadházl-u. 30/c. Özv. Harsányi Andrásné magánzó, Búsi-utca 15. Dr. Harsányi Imre iparkam. titkár, Kardoss-u. 30/b. Dr. Hoffer András

121 116 Debreceni Re/ormdlusolc Képes Napidra. tanár, Gvadányi-u. Dr. Janka Dezső járásblró, Rothermerc-u. 5. Dr. Joó István városi tanácsnok, Pétcrfia-u. 15. Özvegy Kaisler Albcrtné magánzó, Thaly Kálmán-utca 5. Nagy Sándor ny. mátai biztos, Kossuthutca 61. özv. Karai Sándorné, ny. koll. igazgató neje, József kir. herceg-utca 54. Káposztás Imre ny. tanító, Bethlen-u. 27. Dr. Kesztyűs I.ajos gazd. akad. tanár, Pallag. I)r. Kesztyűs Lajosné, gazd. akad. tanár neje, Pallag. Király Gyula iparos, Eötvösutca 30. Kiss József ny. postaaltiszt, Szegfűutca 12. Kondor Erzsébet tanítónő, Kossuthutca 32. Dr. Kövendy Lajos bankigazgató, Arany János-u. 1. Kulcsár Gizella magánzó. Magoss György-tér 1. özv. Kulcsár Imréné. magánzó, Magoss György-tér 1. Ozv. Szabó Imréné, református lelkész özvegye, Eötvösutca 4. Lovass Rczsőné, reálisk. tanár neje, Rothermere-utca 41. sz. Dr. Mező Sándor ügyészségi elnök, Deák Ferenc-u. Miszti Károly ny. városi főügyész, Arany János-u. Nagy András kántor, Kálvin-tér 17. Nagy Andrásné, kántor neje, Kálvin-tér 17. Nagy Sándor igazgató-tanító, Rothermere-utca 14. Dr. Nagy Sándor gimn. vallástanár, Poroszlay-u. Nyáry Béla gimnáziumi tanár, Kálvintér 11. Oláh Lujza kereskedő, Miklós-utca. Orsy Tóth Gáspár egyh. számtiszt, Hadháziutca" 16. Dr. Rugonfalvy Kiss István egy. tanár, Rothermerc-u. 13. Dr. Sallay Lajos MÁV tanácsos, Wesselényi-tér. I)r. Sallay Lajosné, MÁV tanácsos neje, Wesselényi-tér. Szathmáry Zoltán református tanító, Eötvösutca. Szathmáry Zoltáuné, református tanító neje, Eötvös-utca. Vitéz Szentgyörgyi Lajosné, altábornagy neje, Bethlen-utca 33. Szentpétery Ferencné, pénzügyi tisztviselő neje, Eötvös-utca 4. Székely Sándor számtanácsos, Hadházi-utca 30. Ozv. Szilágyi Sándorné magánzó, Eötvös-utca 23. szám. Dr. Szondy György Dóczi int. tanár, Bama-u. Dr. Tankó Béla egyetemi rektor, Nagyerdei tanári lakások. Teíegdv K. Andor, Kálvintér 3. Tóth Lajos építész, Kétmalom-utca. Varjass Pál könyvkötő mester, Péterfia-u. 17. Dr. Vekerdy Béláné Dóczi polgári iskolai igazgató, Martinovich-u. Dr. Veress István tanítóképzőintézeti igazgató, Rákóczi-u. 65. Dr. Kovács Andor egyet, tanár, Egyetem. Dr. Erdélyi Sándor egyh. számvevő, Kálvintér 10. Rábold Gusztáv, ny. gimn. tanár, Poroszlay-u. 29. H. Kiss József, Károly Ferenc József-út 5. Dr. Hegymegi Kiss Pál, Poroszlay-út. Kertész István földbirtokos, Bethlen-utca 49. Id. dr. Erdős József ny. egy. tanár, Kálvin-tér 9. Harsányi Gusztáv nv. kúriai biró, Magoss György-tér 23. Dr. szentpéteri Kun Béla egy. tanár, Simonyi-út 36/b. Futó András püspöki titkár, Dolmány-u. Vásárv József földbirtokos, Péterfia u. 61. Dr. Sáfár László, Szent Anna-utca 23. Siposs Imre központi lelkész, Kálvin-tér 17. Rásó János egy. gazd. gondnok, Kálvin tér 17 Vértessv Gábor Rothermere-u. 32. Szűk Ödön, Jókai-utca 9. Dr. Fekésházy Endre, Hatvan-utca 1 3. Kalmár Gyula egyházi tisztviselő, Hatvan-u Dr. Pap Károly egyetemi tanár, Egyetem. Dr. Papp Ferenc, középiskolai felügyelő, tanügyi főtanácsos,, Bessenyei-u. Kántor József vállásoktató lelkész, Péterfia-u. 21. Dr. Varga Zsigmond egyetemi tanár, Komlóssy-út. Vasady Lajos ny. tanfelügyelő, Simonyi-út. Dr. Erdős Károly egy. tanár, Kálvin-tér 9. t A Kossuth-utenl egyházrés/. liináchosninnk névsora. Antal Erzsébet tanárnő, Kossuth-u. 33. Ary Lajos városi főszámvevő, Varga-u. 1. Bakó György ny. p. ti. főtiszt, Nap-u. 7. Balogh Istvánné, földbirtokos neje, Kossuthutca 22. Ozv. Barra Gyuláné magánzó. Kandia utca 7. Biky Gáborné, vallástanár neje, Dugovits T.-u. 9. Bőde Gyula hentesmester, Kossuth-utca 57. Vitéz Csánky Adorjánná, polg. isk. igazgató neje, Kossuthutca 22. Dr. (Isire Ferenc p. ü. titkár, Bocskaytéri városi bérház. Csiszár Ferenc gazdálkodó, Méliusz-tér 6. Dézsi István MÁV tisztviselő, Csapó-utca 53. Dömsödy Ferencné, fb. neje, Kandia-utca 13. Erőss Sándor városi népházi igazgató, Bocskay-tér 1. V. Vejes Zoltán ny. állampénztári igazgató, Dobozi bérház, B. lépcső. Ferenczy Károly MTI igazgató, Kossuth u. 53. Ozv. Gere Gyuláné magánzó, V. sz. Bocskay-bérház. özv. báró Györffy Miklósné, hordógyár tulajdonos, Nap u. 4. Dr. Hoffer András főgimnáziumi tanár, főgimnázium. Harsányi András villanyszerelő, Bocskay-tér 6. sz. Dr. Horváth Bertalan min tanácsos, p. ü. igazg. Kossuth utca 12. Horváth Lajos ny. tanító, Kandia utca 8. Horváth Ferenc HÉV főintéző, Vígkedvű Mihály utca 28. Dr. J. Nagy Sándorné, főjegyző neje, Kossuth utca 56. Király Imre műlakatos mester, Kossuth-u. 46. Király István kereskedő, Kossuth utca 73. özvegy Kiss Andrásné, tanító özvegye, Nap-u. 16. özv. Koncz Aurélné igazgató, Kossuthutca 33. Koncz Sándor dohánygyári főfelügy., Attila-tér 3. Kontsek Kornélné, nagykeresk. neje, Kossuth-u. 5. Csomor Gyula mozi tulajdonos, Bercsényi-u Kovács János egyházfi, Szappanos-u. 9. Kövesdy Imre földbirtokos, Szent Anna-u. 57. Kulcsár Imre ny. városi tisztv., Baross-u. 5. Mikó Lajos p. ü. irodaigazgató, Kossuth-utca 48. Morvay Béla MÁV főintéző, Híd-utca 4. Zilahi Zoltán polgári iskolai tanár, Kígyó-utca 45. Nagy Lajos tanító, Hajnal-utcai bérház. Pethő Józsefné, tímár neje, Teleki-utca 25. Polgáry István, földbirtokos, Nap-utca 6. Dr. Rásó Sándor ügyvéd, Batthyany-u. 8. Schlachta Jánosné háztulajdonos, kossuth-utca 61. Dr. Sáfár László járásbíró, Szent Anna-u. 23. Dr. Szabó Elek árvaszéki elnök, Hunyadiutca 24. Szabó József, városi adóellenőr, Csillag-utca 58. G. Szabó Kálmánné magánzó, Bocskay-tér V. bérház. Ifj. Szathmáry Mihály hentesmester, Zöldfa-utca 12. Szemes Károly tanítóképzőintézeti tanár, Arany Jánosutca 39. Szendy István el. iskolai igazgató, Aranv János-utca 53. Szabó Miklós áll. el. iskolái igazgató, Péchy-u. 10. Tóth Etelka tanárnő, Kossuth-utca 33. Tóth István építész, Kígvó-utca 24. Varjas Bálint tanító. Vígkedvű Mihály-utca 5. Varga Miklós tanító, Pacsirta-utca 51. Dr. Vajthó Lajos p. ü. titkár, Eötvös-utca 11. Dr. Veress Géza vár.

122 Behreceni Reformátusok Képes Naptára. 117 tanácsnok, Méliusz-tér 6. Dr. Zilahi Zoltánné tanár neje, Kígyó-utca 45. Versényi Tibor bankigazgató, Széchenyi-utca. Kovács Gyula in. kir. műszaki tanácsos, Burgundia-u 19 Koszorús Lajos Hatvan-utca 4. Török Tibor lanár, Dóczi-intézet. Szabó Emil zenetanár Arany János-utca 2. Dr. Messter István tőgimnáziumi tanár, Domb-utca 8. Dr. Farkas Ignác vallástanár, református főgimnázium. \ Piac-utcai egyházrész tanácsosainak névsora. Dr. Árvay Nándor ügyvéd, PÍac-u Uarna Mihály gazdálkodó,.miklós-utca 43. TóthArpádsiketnémaintézeti igazgató, Siketnéma-intézet. Böszörményi Kálmán egyh. pénztárnok, Kálvin-tér 17. Dr. Czakó Zsigmond orvos, Hatvan-u. 0. Dr. Des Combes László ügyvéd, Piac-utca 28. Csobav Péter gazdálkodó, Török Bálint-u. 25. Ifj. Csobay Péter gazdálkodó, Török Bálint-utca 25. Dr. Görgey Mártonné József kir. herceg-u. 20. Győrffi Lajos nyugdíjas, Margit-utca 16. Dr. Hódy Béla ügyvéd, Révész-tér 1. Háló Sándor ny. tanító, Arany János-utca 48. Horváth Gábor hentes, Kossuth-utca 13. Husz Lajosné Tisztviselő-telep, L.-u. 8. Iklódy János ny. városi tisztviselő, Városháza. Koppányi Juliska Török Bálint-utca 25. Hada Dezsőné Arany János-utca 33. Dr. Nagy Endre m. kir. posta főigazgatója, Hatvanutca 5. Dr. Nagy János ügyvéd, Szent Annautca Ökrös József gazdálkodó, Miklós-utca 36. Dr. Rácz Lajosné Miklós-u. 24. Szele Paula Révész-tér 2. özv. P. Nagy Zoltánné Miklós-utca 1. Boros-Tóby József földbirtokos, Széchenyi-utca 45. Tóth Jenő ny. tisztviselő, Bákóczy-u. 20. Dr. Thury László ügyvéd, Varga-utca 1. Versényi Tibor bankigazgató, Piac-utca Uray Sándorné. Bévész-tér 2. Adamcsik Ferencné Hatvan-utca 17. Schmogrovits Ernőné Nemzeti Bank. Csik Vilma Arany János-utca 2. Csurka Júlia Miklós-utca 16. Dienes János főgimnáziumi tanár, Hatvan-utca 1. Félegyházv János kereskedő, Piac-utca 63. Dr. Fodor Rezső b- P- ü. igazgató, Batthyány-u. 14. Gyarmaty József ny. tanár, Teleki-utca 13. Özv. dr. Katona Józsefné, Szent Anna-u. 35. Kontsek Gézáné Kossuth-u. 11 Ür Márton főreáliskolai igazgató, Főreáliskola. Koszorús Ferenc ny. alezredes, Hatvan-utca 4. Mikó Mátyás tanító, Nemes-u. 21. Fehértói Dánielné Degenfeld-tér 4. özv. Nimpher Lászlóné Arany János-utca 11. Dr. Salánki József orvos, Batthyány-utca 22. Seres Barna ny. táblabíró, Szoboszlói-út 11. Dr. Szabó Gusztávné Hatvan-utca 1. Szabó Gáborné Fazekas Mihály-utca 9. Dr. Szondv György főgimnáziumi tanár, Barna-utca 17. Steinfeld István földbirtokos, Piac-utca Szele György tanár, Piac-utca 18. Szűcs Károly házmester, Hatvan-utca 1. Dr. Tolnay Elemér anyakönyvvezető, Aczél-utca 4. Tóth Árpádné Bessenyei-utca 9. Varga Józsefné Kossuth-utca 9. Musza Ferenc kántor, Kálvin-tér 5. Zsigó Károlv tanító, Miklós-u. 12. Dr. Oláh Lajos táblaelnök, ítélőtábla. Kárpáthy Elemér bankigazgató, M. Ált. Hitelbank. Dr. vitéz Bessenyei Lajos tankerületi főigazgató, Simonffy-u. 2. Csapó István tanügyi előadó, Simonffy-utca 2. A debreceni református egyház ispotály! egyliázrészénck vezetősége és tanácsosai. Vezető lelkipásztor : Molnár Ferenc. Gondnok : Dr. Herpay Gábor. Segédlelkész-jegyző : Kulcsár Dezső ; tégláskerti körzetvezető segédlelkész : Birinyi János. Pénztárnok : Benyhe Imre. Ellenőr : Dr. Nagy Gyula. Tanácsosok : Bartha András, Bartha József, Lakatos László, dr. Debreczeny Barna, Fegyveres Sándorné, Hadzsi Istvánné, Harsányi Gábor, Hegedűs László, Katona Ignác, Király András, Kovács Gyula, dr. Ludmann Lajos, Makoldy Sámuel, Pesics Sándorné, Mikó Imre, Nagy Károly, Szilágyi Lajos, Nánássv Lajos, Thury Mihály, Sarkady Istvánná, dr. Versényi Klára, Szabó Lajos, dr. Szabó Mihályné, Szathmáry János, Székely Adorjánná, Tiszai Imre, Torjai József, özv. Vargha Zsigmondné, özv. Véghváry Lajosné, Pikó Józsefné, Bereczky János, id. Bíró András, Balogh József, Borköles Sándor, Vértessy Lajos, Dalmy Balázs, L. Dávid Nándorné, dr. Derekassy Istvánné, Juhos Benjámin, Kalmár Sándor, Kemény- János, Kocsár László, Korom József, özv. Kozma Gáborné. Pápay Lajos, Molnár Tamás, dr. Nagy János, Nagy Jenő, Németh Lajos, Papp József, dr. Rácz Lajos, Szabó Elek, özv. Szabó Ferencné, Somossv Józsefné, Süvöltős Sándor, özv. Tiszay Imréné, Thuróczy János, Veres István, Fekete Mátyás, dr. Nóvák József, Nyilas Ferenc, Szathmáry Elek, dr. Vargha Jenő, Porcsalmy Károly, Sallay József, Szutor Eszter, Tamás János, Kelemen Géza, Hosszú Kálmán, Kovács István, Soós Ándrás, Beregszászi Sándor, Erdődy László, Kovács Júlia, Molnár Imre, Papp Károly, Tornyai Sámuel, özv. Kinyik Jánosné, Szabó Károlyné, Veres Andrásné. Mester-utcai egyházrészi tanácsosok névsora. (Megbízatás tart 1938-ig.) Balkó Lajosné Mester-u. 26. Özv. dr. Boér Károlyné Sinay Miklós-u. 14/b. Özv. Demeter Gyuláné Szent Anna-utca 18. Diószeghy Istvánné Bethlen-utca 59. Fekete László Mester-utca 29. Fülöp László Mester-u. 6. Harangozó András Töhötöm-u. 10. Dr. Juhász Géza Péterfia-u. 12. Özv. Kecskés Jánosné Böszörményi-út 20. Kerékgyártó Istvánné Böszörménvi-út 1. Kiss József Vendégutca 4. Kiss Lajos Diófa-utca 24. Kolozsváry- Kiss Lászlóné Kálvin-tér 8. Leiter Gergely Mester-utca 37. Dr. Madav Pál Sinay Miklósutca 5. Dr. Orosz Árpád Bundi-utca 3. Pálfy József Csemete-utca 12. Bónaszéki Kálmánná Csillag-utca 78. Somogyi László Jókai-u. 12. Suba András Téglavető. Szabó Mihály Mester-utca 40. Dr. vitéz Szabó Sándor Mester-utca 30. Szigethy Gyula Garav-utca 8. Szőke János Borz-utca 3. Dr. Teghze Gyula Csemete-utca 18. Tóth Andrásné Cserepes-utca 10. Varga Gábor

123 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» B«rcasági-u. 28. Téglavető. Vargáné Háló Irén Köntösgáti iskola, Bellegelő.">83. Wolff.lúlia Böszörinényi-út 2. Zalányi Jánosné Böszörményi-út 2/a. \ Mesler-nleai cj V házrész 14:15 január liít-én hat évre mcjiválnsztoll tanácsosainak a névsora. Agárdy Gyuláné Gohér-utca 43. Dr. Baláry István Mester-utca 43. Békéssv I.ászióné Bethlen-utca Ki. Bencze Mihály Ajtó-u. 4. Erdei József Honvédtemető-u. 33. Győry I.ajos Boni József-utca (i. Héthy Imre Halastó-utca 13. Kardos Ferenc Jókav-u. 48. Kcmccsey Jánosné Sirály-utca 11. Kerékgyártó Béla Honvéd-u. 24. Kovács Ferenc Mester-utca 29. Ifj. Kovács Jánosné Mesterutca II. Kovács József Dózsa-utca 16. I)r. Kun Sándor Péterfia-utca 1. Kurdy Sándor Kishegyesi-úti gazdasági iskola. Ménes Mihály BetIden-u. 26. özv. Müller Györgyné Szabolcs-utca 13. Vitéz Nagy Pál Jókay-u. 9c. Oláh Mihályné Targoncás-utca 14. Ormósné Szilágyi Júlia Leány-utca. Palotay Lajosné Honvéd-utca 9. Pánczél Miklós Tanító-u Bácz Sándor Szekeres-u. 10. Bózsa Sándor Böszörményi-út 11. Torma Lajos Mesterutca 26. Szeremley Béláné Jókai-u. 4. sz. j Dr. Szilvássv Zoltán Domokos Lajos-u. 15. Tóth Árpád Cserepes-utca 4. Dr. Varga Lajos Domokos Lajos-u. 28. Zöld László Mesterutca 31. \z Árpád-téri ejiyliázrész tanácsosai. Csathó Mária Bakovszky-u. 9. Demjén Erzsébet Nyü-u. 85. özv. Magyar Lajosné Homok-u. 34. Morvay Ferenc Kossuth-u. 33. Nagy Ambrus Rakovszky-u. 23. Pásztor Lajos Baranvai-u. 22. Tóth Miklósné Timárutca 12. Zolnay Sándor Rakovszky-utca 42. Zolnav Sándorné Rakovszky-utca 42. Szathmáry Kálmán Kút-utca 122. Ary Gyula Kassa-út 12. Magyar Bertalanné Kígyóutca 23. Juvancz Sándorné Korponai-u. 4. Kovács Károly Dugovits T.-u. 1. Oláh Sándorné Lugosi-u. 2. Farkas Dánielné Homokutca 34. Szabó Istvánné Lugosi-u. 2. Szabó Klára Nyíl-utca 101. Gyarmathy Antal Te- j mető-utca 14. Kormány Lajosné Nyll-u I Káposzta Gyuláné Apafi-utca 22. Makláry Károlyné Kassa-út 12. Kovács Istvánné Nyfl-utca 96. Sttanack Istvánné Dobó-u. 20. l'ljváry Józsefné Árpád-tér 39. Kormány Sándor Hajnal-u. bérház. Hrabéczy Sándor i Félegyházy T.-u. 9. Vargha Zsigmondné [ Hadházi-u. 23. Nagy Lajosné Vasvári-u. 12. Bartos Géza Dugovits T.-u. 3. Monoki Istvánné Homok-u Pásztor Lajosné Baranyai-u. 22. Márki Kálmánné Bercsényi-u. 36. Bernád Györgyné Korponai-u. 5. Id. Gacsályi Géza Kút-utca 86. Ifj. Gacsályi Géza Kútutca 86. özv. Nagy Sándorné Kút-utca 21. Szabó Lajos Hadházi-u. 23. Szabó Lajosné Hadházi-u. 23. Vizi Imre Nyíl-utca 55. Ary Gyuláné Kassai út 12. Papp László Homok-utca 98. Konrád Irma Rakovszkvutcai iskola. Vitéz Katona Sándorné Kassaút 8. Aszalós Imréné Korponai-utca 4. Furkó Károly Rakovszky-u. 41. Giday Endréné \pafi-u Kovács Kálmán Klapkautca 46. Kovács Lajosné Sámsoni út 19. I.eiter Péterné Árpád-tér 5. Medgyessy Géza Bercsényi-utca 18. Oláh Sándor Lugosi-u. 2. Péterffy Lászlóné Dóczi-intézet. Sallay Vilma Apafi-utca 22. Soós Ferencné Bercsényiutca 11. Szabó István Lugosi-u. 2. Tassy Miklós Dobozi bérház. Tóth Jánosné Sarok utca 2. Zsadon Lajos Virág-utca 27. Bik\ Gábor Dugovits T.-u. 9. Csengerbagosi Bagossy Kálmán Bethlen-utca 31. Csengerbagosi Bagossy Kálmánné Betlilen-utca 31. A homokkerti ej \há/.rés/ tanácsosainak névsora. Az eyijházrész tisztikara. Vezető lelkész : Kovács József. Főgondnok : Dr. Balogh Sándor városi tanácsnok. Gondnok : Tőrös Károly ig.-tanító. Jegyzők : Balla Kálmán, Koncz Dániel. Pénztáros : Pataky Gyula. Ellenőrök : Szabó Gergely, Pocsay Gábor. Tanácsosok : Balla Kálmán református tanító, Szabó Kálmán-utca 35. Dienes Gyula ny. MÁV s.-tiszt, Bujdosó-utca 1. Kulcsár l-'erenc ny. MÁV altiszt, Akácfa-utca 11. Magyar Lajos ny. dohánygyári munkás, Harsányi G.-u. 33. Megyeri György ny. MÁV s.-tiszt, Oláh Károly-utca 6. Papp József MÁV s.-tiszt, Harsányi G.-u. 2. Siger Dániel ny. vármegyei hajdú, Oláh Károly-utca 53. Pataky Gyula ny. detektív, Óvoda-utca 19. Csukás István ny. MÁV vasútas, Akácfautca 13. Szabó Gergely ny. MÁV s.-tiszt. Óvoda-utca 10. Szentpéteri Antal MÁV s.-tiszt, Oláh K.-u. 14. Tóth József ny. MÁV altiszt, Tisza István-u. 2. Bencze Károly ny. csendőrtiszthelyettes, Monostorpály-u. 40. Móricz Bertalan városi tisztviselő. Köztisztasági vállalat. Varga Lajos ny. dohánygyári munkás, Hegyi M.-u. 42. Fábián Józsefné litb., Bujdosó-u. 17. Szabó Gusztáv nyugdíjas, Papp István-u. 24. Horváth Gábor kőműves, Kiss Á.-u. 15. Csiszár Jánosné htb., Bégánv-utea 1'4. Dobi István nyugdíjas. Epreskert-utca 24. özv. Ferenczy Józsefné nyugdíjas, Szávay G.-u. 17. Bikfalvy Miklós ny. rendőrbiztos, Kerekes G.-u. 2. Soós Sándor kovácsmester, Leiningen-utca 13. Fejes Gyula nyugdíjas, Szávay G.-u. 13. Jakab Zsigmond kereskedő, Leiningen-utca 17. sz. Nagy István postatiszt, Komáromi-utca 23. Károlyi Ambrus nyugdíjas, Gerébi-telep. Rudnay Lajos ny. MÁV. s.-tiszt, Wolaffkautca 11. Bánk Józsefné kereskedő, Monostorpályi-út 90. Harsányi Gusztáv nyug. kúriai bíró, Magoss György-tér 25. Kiss József ny. vasútas, Bujdosó-utca 32. Nagy Juliánná htb., Szabó Kálmán-uca 37. Papp Zsigmond ny. MÁV fűtő, Oláh Károly-u. 19. Szilágyi József cipészmester. Szabó K.-u. 6jb. Tóth István kereskedő, Harsányi G.-u. 6. Tömöri Miklós ny. MÁV. altiszt", Wekerle-utca',6. Özv. Gyarmathy Józsefné htb., Harsányi G.-u. 16. Papp Zsigmond nyugdíjas Gróf Tisza István-u. 4. Özv. Waschtnann Emánuelné nyugdíjas, Oláh K.-u. 57. özv. Üjváry

124 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 6» Józsefné nyugdíjas, Bujdosó-utca 9. Virágos Józsefné htb., Szabó Kálmán-u. 25. Idősb Kövér Gyula magánzó, Akáczfa-u. 21. Bajdor János ny. közs. főjegyző, Bujdosó-utca 2. I'erge Józsefné htb.. Szabó Kálmán-utca 19. Tróján Ferencné htb., Bujdosó-utca 38. Máté Lajos nyug. vasútas, Harsányi G.-u. 3. Mester András MÁV. s.-tiszt, Monöstorpályiút 88. Papp Imre Monostorpálvi-út 14. Vékony Sándor ny. MÁV. altiszt, BorsovaJ"- utca 12. Csukás József nyugdíjas. Egvletkertutca 42. Kovács Juliánná tisztv., Csónak-u. 6. Géczi József ny. MÁV altiszt, Szávay Gy-u. 7. Fazekas Gábor ny. MÁV s.-tiszt, Budolfutca 36. Zigonyi Gvörgv ny. MÁV s.-tiszt, Hudolf-utca 50. Szellő Sándor, nyug. MÁV altiszt, Lázár-utca 29. Kassa Gábor nyugdíjas, Komáromi-utca 19. Papp Lajos nyugdíjas Gróf Leiningen-utca 41. Üjlaki István nyugdíjas Wolaffka-utca 8. Nagy György nvugdíjas Szél-utca 4. Sápi Gyula ny. MÁV altiszt Wolaffka-u. 11.!\yilastele ii egyiiázrészi tanácsosok. Egyházrészvezető lelkész : Mezey Béla. l-'őgondnok : Dr. Juhász Nagy Sándor. Gondnok : Filep Endre. Tanácsosok : Ágoston Károly Nógrády M.-u. 15. Babicsák József Márton K.-utca. Balogh István Huszár Gál-utca 58. Balogh Lajos Márton K.-utca. Becs Lajos Tordai Gábor-u. 5. Bocskay Sándor Munkás-u. 1. Bökényi Györgyné Mák-u. 12. Csala Lajos Malvin-u. 37. vitéz Csengery János Pandurutca 5. Cser Istvánné Márton K.-u. 24. Csugány Miklós Márton K.-u. 36. Dr. Dabóczy Gyula Kolónia. Erdei Gábor Bekeutca 30. Erdélyi József Veresegyházi T.-u. 25. Erdei Árva Károly Néineth-u. 27. Faragó István Huszár Gál-u. 46. Garay Elek Széputca 11. Gazdag Károlyné Táncsis M.-u. 18. Helmeczy István Rásó Gyula-utca. Huszti Sándor Márton K.-u. 2. Hrabéczy Sándor Félegyházi T.-u. 9. Ivass Lajos Németh-u. 27. Kathó György Kolónia. Kézdi Ferenc Mákutca 1. Kiss Antal Kölesérv S.-u. 5. Kiskéry Zoltán Mák-utca. Dr. Kovács László Vámospércsi-út 13. Lévai Zsigmond Görög-utca. Lovász Lászlóné Sipos-utca 4. Luczy Lajos Túry András-utca. Makkav JózsefjBeke-u. 4. vitéz Markos Sándor Dévai-utca 51. Miskolczv Imre Munkás-u. 1. Miskolcay Ferenc Bálintpap-u. 7. Molnár Ferenc MalVin-u. 26. Mónus Jánosné Honti-u. 24. Nagy József Márton K.-u. 14. Nagy János Nagy Józsefutca 1. Nagy Sándor Fancsovics-utca 4. Nánássy István Márton K.-u. 4. Némethy Lajos Márton K.-utca 9. Nyilas József Görög-utca. özv. Ozga Antalné» Márton K.-u. 12. Papp Gyula Vámospércsi-út. Idősb Pénzes Imréné Bíró-utca 6. Ifj. Pénzes Imre Bíró-utca 10. Radetzky.József Városi faraktár. Román Albert Kölesérv S.-u. 28. Szabó Imre kántor. Alvinczy-téri iskola. Szabó Kálmán Márton K.-u. 20. Szabó István Kolónia. Vitéz Szép János Hétvezérutca 71. Széchy György Félegvházv T.-u. 26. Szigetváry Györgv Táncsics M.-u. 32. Szilva János Mák-utca 6. Som István Beke-u. 36. Tunyogi János Hétvezér-utca 25. Tokai Lajos Beke-utca 34. Török József Huszár Gál-utca 26. Dr. Vágó Vince Vágóhíd. Vér tessy Mihály Szép-utca 10. Vezendv Bálintné Bellegelő-utca 115. Zsúfos Sándorné Halassvutca 11. Tanyai segédlelkészek. Váry László Homok-utca 75. Kulcsár Ferenc Nyíl-utca 59. Birinyi János Méliusztér 11. Papp Géza Bercsényi-utca 30. Bárdi Ferenc nagycserei lelkészi lakás. Rápolti Árpád Kádár-dűlői lelkészi lakás. Nagy Dezső Eötvös-utca 56. Bíró Béla Csillagutca 12. Kovács Árpád Klapka-utca 46 Erdei Mihály Kerekes-telepi lelkészi lakás. Debreceni református Igazgatótanács : Kollégium. Elnökség : Makláry Károly püspök, báró Vay László főgondnok. Előadó-jegyző : Dr. Hoffer András. Tagok : a) az egyházkerület részéről : F. Varga Lajos, Harsányi Pál, Bartha László, Porzsolt István, Makláry Károly, Kolozsváry- Kiss László, dr. Csikesz Sándor, dr. Révész Imre, Rásó István, dr. Üjvárossv Lajos, gróf Tisza Lajos, dr. Kun Béla,'dr. Tóth Lajos, Kulin Imre, Hegymegi Kiss Pál, vitéz dr. Nadányi János és dr. Papp Ferenc egyházkerületi középiskolai felügyelő. íj A debreceni egyház részéről : Baja Mihály, Jóna István, dr. Juhász Nagy Sándor, dr. Kesserű Lajos, Márk Endre, Uray Sándor, dr. Soós Béla. c) Debrecen sz. kir. város részéről : Dr. Vargha Elemér, Zöld József, dr. Csűrös Ferenc, dr. Balla Bertalan. i/j A debreceni egyház, egyszersmind a főiskola részéről : Dr. Vásáry István egyházközségi főgondnok, a főiskola helyi gondnoka. e) A főiskola részéről: Kállay Kálmán kollégiumi igazgató, úgyis mint lelkészképzőintézeti igazgató, dr. Papp Károly, dr. Kun Sándor gimnáziumi igazgató, dr. Veress István tanítóképzőintézeti igazgató, vitéz Csánky Adorján polgári iskolai igazgató, dr. Vargha Zsigmond könyvtárigazgató. A főiskolai tanártestület által választott egy tag : Dr. Bacsó Jenő. A gimnáziumi tanártestület által választott két tag : Dr. Vekerdi Béla és dr. Hoffer András. A tanítóképzőintézel tanári testülete által választott egy tag : Szemes Károly. A polgári iskola tanártestülete által választott egy tag : Zilahy Zoltán. A közös tanári testület által választott A reformáció abban emelkedett világtörténelmi hivatásának magaslatára, hogy a Szentírás örök igazságait megtisztította az esetlen emberi találmányok penészeitől, cifraságaitól és mérgeitől. BALTAZÁR DEZSŐ.

125 13(1 Debreceni Reformátusok Képes Naptár*. egy tag : Jakucs István és dr. Erdős József kollégiumi ügyész. A debreceni református Kollégium intézőtanácsa : Elnök : Dr. Vásáry István helyi gondnok, li.-elnök : Dr. Juhász Nagy Sándor helyettes helyi gondnok. Előadó tanácsjegyző : Elek Tagok : Imre. a) az egyházkerület képviseletében : Makláry Károly, Kolozsváry-Kiss László, dr. Kun Béla, Harsányi Pál, dr. Tóth Lajos, Kulin Imre. b) debreceni református egyház képviseletében : Urav Sándor, Márk Endre, Kesseríí Lajos, dr. Kölcsey Sándor. c) Debrecen sz. kir. város képviseletében : Dr. Vargha Elemér, dr. Csűrös Ferenc, Zöld József. d) Az intézetek és intézmények képviselőiében : Dr. Kállay Kálmán kollégiumi és lelkészképzőint ézeti' igazgató, dr. Kun Sándor gimnáziumi igazgató, dr. Veress István tanítóképzőintézeti, vitéz Csánky Adorján polgári iskolai igazgatók, dr. Varga Zsigmond kön\ vtárigazgató. Jakucs István közös tanártestii'leti képviselő. Dr. Erdőss József kollégiumi ügyész. Dr. Csikesz Sándor koll. levéltárnok. Péter Zoltán tanárképzőint. igazgató. Egyházkerületi és kollégiumi gazd. hivatal. Hivatalvezető : Elek Imre tanácsjegyző. Pénztárnok : vitéz Agárdy Lajos. Ellenőr : Vilmányi István. Gazd. hivatali tiszt : Dr. Györffy János. Altiszt : Molnár János. A debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem Tanácsa az l!):tt» :$7. tanévben. Bector Magnificus : Dr. Tankó Béla, a bölcsészettudományi kar ny. r. tanára. Prorector : Dr. Benedek László, az orvostudományi kar ny. r. tanára. Dékánok : a református hittudományi karon : Dr. Erdős József ny. r. tanár ; a jog- és államtudományi karon : Dr. Marton Géza ny. r. tanár ; az orvostudományi karon : Dr. Neuber Ede ny. r. tanár ; a bölcsészettudományi karon : Dr. Berei Soó Rezső ny. r. tanár. Prodékánok : a református hittudományi karon : Dr. Varga Zsigmond ny. r. tanár ; a jog-és államtudományi karon: Dr. Szepesváraljai Haendel Vilmos ny. r. tanár; az orvostudományi karon : Bodnár János ny. r. tanár; a bölcsészet tudományi karon : Dr. Hankó Béla ny. r. tanár. Egyetemi tanácsjegyző: Dr. Kiss Zsigmond. Kir. tanfelogyelfihég. Dr. Fejes Kálmán kir. tanfelügyelő, dr. Kacsó Lajos tanügyi s. titkár, dr. Juhász János tanügyi s. titkár, Maksa Ferenc áll. isk. igazgató, Müller Mária díjnok. Tankerületi kir. főigazgatóság. (Sinionf/u-u. 2tb), 11. em. Telefon: ). Tank. kir. főigazgató : vitéz dr. Bessenyei í.ajos. Dr. Hoffmann K. István tanügyi lanácsos, Gáspár Gyula áll. középisk. r. tanár, középiskolai szakelőadó. Csapó István tan ugyi fogalmazó, dr. Kriesch Gábor tanügyi fogalmazó-gyakornok, özv. Petrovay Kálmánné sz. Kaveschán Irén irodatiszt, Bognár Béla irodasegédtiszt, Müller István gyakornok, Kemecsey Ferenc díjnok, oki. gazda, Dr. Tóth Erzsébet id. fogl. oki. középisk. tanár. Református gimnázium. (Péterfia-u Telefon : és ) Igazgató : Dr. Kun Sándor. Rendes tanárok : Dr. Renigny Gyula, Csorba András, l'élegyházi László, dr. Frick József, Gacsályi (iéza, dr. Hoffer András, Jakucs István, Kornva Sándor, Kónya József, dr. Molnár Pál, dr. Nagy Jenő, dr. Nagv Sándor, Nyárv Béla, Osváth Ödön, dr. Péter Zoltán, dr. Salánki József, dr. Szabó Márton, dr. Szeremley Béla, Szigethy Gyula, vitéz Váry Sándor, dr. Vekerdi Béla. Helyettes tanárok : Dr. Ember Ernő, Jakab Tamás, dr. Messter István, Nagy Géza, Rábold Gábor, Ványa János. Óraadó tanárok : Czuna Ferenc, dr. Fazekas Jenő, dr. örösi Pál Zoltán, szűcs Gergely. Nem református hitoktatók : Hutai Ferenc róm. kath., Griinhút Henrik izr., Lábossá Lajos ág. ev., Derzsi unit., Orosz Ágoston gör. kath. Református tanítóképzőiiitézet. (Kálvin-tér 16. Telefon : ) Kálmán Igazgató : Dr. Veress István.Tanárok : Dr. Bartha Károly, Bartók Miklós, Bányai Sándor, Bodnár Lajos, Kurdi Sándor, Somborjai László, G. Szabó Kálmán. Szemes Károly, dr. Varga Jenő, dr. Zombor Zoltán, Intézeti orvos : Dr. Trocsányi Béla. Gyak. isk. tanítók : Orosz István, Szűcs János. Református kollégiumi polgári fiúiskola. (Kálvin-tér 16. Telefon: ) Igazgató : Csánky Adorján. Tanárok : Bagdy Dániel, Csősz László, vitéz Kanabé Dezső, Magyari Kálmán, Nagy Ferenc, Nagy- József, Sós István, Székely Simon, Szieghart László, Veress Béla, Zilahi Zoltán. Református Dóczl-intézeti leánygimnázium, tanítónőképzöintézet. polgári iskola, elemi iskola. Igazgatótanács tagjai : A debreceni református egyház részéről : Kolozsváry-Kiss

126 Debreceni Reformátusok Képes Naptára. 121 László elnök ; dr. Juhász Nagy Sándor jegyző ; dr. Szabó Ferenc h.-jegyző ; dr. Baltazár Dezső, dr. Erdélyi Sándor, dr. Soós Béla, Márk Endre, dr. Révész Imre, Uray Sándor, Básó István, dr. Görgey Márton. Debrecen sz. kir. város részéről : Dr. Vásáry István, dr. Balogh Sándor, Zöld József. Egyházkerület részéről : Baja Mihály, dr. Kun Béla, dr. Pap Károly. Tantestület részéről : Koncz Aurélné, dr. Papp Ferenc, dr. Vekerdy Béláné, Mindszenthy Imréné igazgatók. Tóth Etelka, Péterffy László, F. Kiss István, Tóth Lajos, vitéz Csánky Adorjánné tanári képviselők. Igazgatók, tanárok és tanítónők : a) leánygimnáziumban : Koncz Aurélné Karácson Ottilia igazgató (egyúttal internátusi igazgatónő). Tanárok : Antal Erzsébet, Dienes János, Dienes Jánosné, Karácson.Juliska, dr. Fazakas József, Fazakas Katalin, Harsányi Margit, Hettesheimer Ernő, Horváth Károly, dr. Kopányi Mária, Kovács Margit, dr. Kun Ágota, Mátéfi Mária, Ormós Erzsébet (óraadó), Péterffy László, Rábold Gusztáv, Sípos Mária, Szathmáry Ákos, Szele Miklós, dr. Szondy György, Tóth Etelak, Török Tibor, Iskolaorvos : Dr. Jánossy Gyula. Hitoktatók : Lábossá Lajos ág. e\\, Derzsi Géza unitárius, Szabó Imre róm. kath., Fodor István gör. kath., Grünhút Henrik izraelita. b) A tanítónőképzőintézetben és gyakorlóiskolában : Igazgató : Dr. Papp Ferenc. Tanárok: Almási Irén (óraadó-helyettes), Bogyó Györgyi (óraadó-helyettes), Balásné Pálffy Piroska, dr. Gulyásné Benedek Berta, dr. Fejesné Incze Mária, Juhász Júlia (óraadó) Kiss Aranka, F. Kiss István, Mikes Margit (óraadó-helyettes), Rácz Erzsébet, Sebestyén Etelka (óraadó), B. Szűcs Ferenc, Tóth Lajos, Deim Mártonné gazd. szaktanár, dr. Illyés Endre. Az I. sz. gyakorlóiskola vezetője : Nánav Béláné, a II. sz. gyakorlóiskola vezetője :Tóth Katalin, a III. sz. gyakorlóiskola vezetője : Gergely Ilona. c) A polgári iskolában : Igazgató : Dr. Vekerdy Béláné Király Ilona. Tanárok : Biky Gábor, vitéz Csánky Adorjánné Csernátony Janka, Debreczeni Erzsébet, dr. Kiss Arthurné Szép Margit, Bunyitay Klára, Nagy Sándor János, Nádasdi Józsefné, Botytyán Erzsébet, Osváth Jenöné, Krucsó Margit, Mátyás Magda, Z. Polgáry Imréné Regula Margit, "dr. Szabó Gyuláné Tarr Júlia, Zovánvi Ilona. d) Elemi iskola: Igazgató: Özv. Mindszenthy Imréné Kiss Mária. Tanítónők : Dr. Zarándy Tiborné Dicsőfi Magda, Dicsőfi Margit, Kondor Erzsébet, Szele Paula, Szele Miklósné Dicsőfi Gizella, Uray Anna. A debreceni református tanítótestület tayjai. Kálvin-téri iskola : Jenei Mihály közp. ig. tan. Kálvin-tér 7. ; özv. Törőné Korpássy Mária Komlóssy-út 22. Bákóczi-u. isk. : Nagy- Júlia, Kossuth-u. 26. ; Ormósné Szilágyi Júlia, Rákóczi-u. 31. ; özv. Böszörmény iné Vida Júlia, Eötvös-u. 56. ; Szabó Vilma, Leány-u. 6. Eötvös-u. isk. : Szathmáry Zoltán, Eötvös-u. 52. ; Bodrogkozy János, Eötvös-u. 70. ; Szathmáry Kálmán, Kút-u ; Szabó Károly ig. tan., Eötvös-u. 50. ; Papp Gusztáv, Eötvös-u. 48. ; ifj. Törös Károly, Szabó K.-u. 37. Csapó-u. isk. : Mocsári László ig. tan., Csapó-u. 46. ; özv. Budaházyné Konrád Irén, Domb-utca 2. szám. Csonka-u. isk. : Hatvaniné Barna Bóza, Vilmos császár-körút 4. ; Szabóné Báthorv Vilma, Fazekas M.-u. 9. ; Morvayné Péterffy Ilona, Hajnal-u. bérház ; Nagy Kálmán, Csonka-u. 1. ; Bencsik András, Rothermereutca 4. ; Z. Szabó József, Poroszlai-út 28. Rakovszky -u. isk. Kovácsné Bíró Teréz: Nyíl-u. 96. ; Konrád Irm5, Kazinczi-u. 3., Csató Mária, Rakovszki-u. 9. ; Nagy Lajos, Hajnal-u. bérház C'3. Kossuth-u. isk. : Ormós Lajos ig. tan., Kossuth-u. 52. ; Varga Béláné, Kossuth-u. 61. Pacsirta-u. isk. : Pásztor Lajos, Baranyi-u. 22. ; Szendy István ig. tan., Arany J.-u. 53. ; Zsigó Károly, Miklós-u. 12. ; Nagy Sándor, Rothermere-ü. 14. ; Varga Miklós, Pacsirta-u. isk. ; vitéz Ury Lajos, Csapó-u. 78. Teleki-u. isk. : Juhász József ig. tan., József kir. hg.-u. 61. ; Szathmáry Elek, Teleki-u. isk. Vígkedvű Mihály-u. isk. : Ormósné Ökrös Erzsébet, Kossuth-u. 52. ; Baloghné Lápossy Erzsébet, Wesselényi-tér 2. ; Horkay Irén, Baross-u. 30.; Varjas Bálint, Vígkedvű M.-u. 5. Ispotálytelepi isit. : Balla László, Ispotály 6. ; Elekes Pál, Ispotály 12. ; Szabó Endre, Rothermereutca 31. ; Bartha József, Czegléd-u. 8. ; v. Váryné Kulcsár Mária, Nagyerdő, II. villa ; Benyhe Imre, Ispotály-u. 8. : Feketéné Telky Bóza, Ispotály-u. 10. Homokkerti isk. : Balla Kálmán, Szabó K.-u. 35. ; Törös Károly ig. tan., Szabó K.-u. 37. Csap-u. isk. : Molnár János ig. tan., Csap-u. 11. ; Géderné Kardoss Irén, Csap-u. 11. Jókai-u. isk. : Mikó Mátyás, Nemes-u. 21. ; Nagy József, Meszena-u" 20. Mester-u. isk. : Wolff Júlia, Böszörményi-út 4. ; Salánki Bóza, Batthyány utca 12. ; Varga Klára, Blaliáné-u. 2. Fűvészkert-u. isk. : Tar Imre, Görbe-u. 9/b) ; Tóth Sándor, Lehel-u. 9. ; Kerékgyártó Béla, Honvéd-u. 24. ; Mészáros József ig. tan., Rákóczi-u. 67. ; Benkő Miklós, Eötvös-u. 59. ; Gidai András, Apaffi-u Miklós-u. iskola : Bálint Mihály, Teleki-u. isk. ; dr. Sallay Lajosné, Wesselényi-tér 1. Csapókerti iskola : Hatvany Sándor, Vilmos császárkörút 4. ; Újvárosi Kálmán, Csapókerti isk. ; dr. Ormós Pál, Kossuth-u. 52. ; H. Sinay Gyula, Csapókerti isk. ; Pappné Sághy Mária, Domb-u. 22/b) ; Kovács Kálmán ig. tan., Klapka-u. 46/b) ; özv. Fórizsné Tamássy Erzsébet, Csapókerti isk. ; Szendyné Törő Katalin. Hatvan-u. 1. 1/30. : Hadházy Dániel ig. tan., Sámsoni-út 39. Nyilas-telepi iskola : Kovácsné Szabó Hona, Vörösmarti-u. 15. ; V. Szalai Gábor ig. tan., Nyomtató-u. 18. : Molnár Ferenc, Malvin-u. 26. ; Széch\ György, Félegyházi-u. T. 26. ; dr. Dudinszkiné Katona Erzsébet, Kondoros ; Csutoros Anna, Faragó-u. 9. ; dr. Imre Gáborné, Szent Anna-u. 54. ; Géder József, Csap-u. 11. ; Szabó Klára, Nyíl-u : Jakucs László. Nyilastelepi isk. Alvinczi-téri isk. : Szabó Imre, Alvinczi-téri isk. ; Fekete Sándor, i Nyilastelepi isk.

127 & Debreceni Relnrmnlusok Képes X a piára. A Debreceni Református Tanítók Segélycgyestlletének tisztikara. Elnök: Benyhe Imre, alelnök : Jeney Mihály, titkár : Giday Endre, pénztárnok : Szathmáry Elek. Református Tanitók \cg>cskara. Elnök : Mocsári László, alelnök : Jeney Mihály, karmester: Bálint Mihály, titkár': Elekes Pál, pénztárnok : Tar Imre, gazda : j Giday András, jegyző : H. Sinay Gyula, zászlótartó: Szabó Imre, ellenőr: Hadházy Dániel. Választmányi tagok : Kovács Juci, Weszprémv Kató, Kulcsár Ferenc, Nagy Sándor. Szilágyi Mlhály-iiitézet. (Poroszlay-úl 2. szám.) Az intézet a Tiszántúli református egyházkerület és Debrecen sz. kir. város fennhatósága altt áll. Intézeti főkúrátor : Makláry Károly püspök. Gondnok és felügyelőtanár : Dr. Nagy Sándor református gimnáziumi vallástanár. m > ^ m Debreceni Kálvinisták Templomegyesületr. (Kálvin-tér 17. szám.) Elnökség ; Makláry Károly püspök és dr. Vásárj István, a debreceni egyház főgondnoki. Szakcsoportvezetők : L'ray Sándor, Baja Mihály, Molnár Ferenc, Kolozsváry- Kiss László, dr. Soós Béla, Nagy István. Titkár: Siposs Imre. Elnökök. Balogh Istvánné, Koncz Aurélné. Választmányi tagok : Dr. Kesztyűs Lajosné, O. Szilágyi Júlia, Fehértói Dániclné, Borsos Károlyné,.dr. Ballay Béláné, özv. dr. Boér Károlyné, Karai Sándorné, P. Nagy Zoltánné, Kardos Gézáné, dr. Sallay Lajosné, Márk Endréné, báró Györffy Miklósné, Ady Lajosné, Simon Miklósné, Dömsödy Ferencné, Barra Gyuláné, Gyarmathy Istvánné, Békessy Lászlóné. Pénztáros: Ary Gyula. Kiadja a Vasárnap" c. gyülekezeti lapot. Felelős szerkesztő : Síposs Imre. Társszerkesztők: Dr. Erdős József és Magyar Bertalan. Szerkesztőség : Kálvin-tér 17. sz. Telefon : Kiadóhivatal : Fűvészkert-utca 16. sz. Telefon : = Debrecen sz. kir. város évi országos vásárainak jegyzéke, I. Remete Antal-napi vásár. Január hétfő, kedd : bőr-, gyapjú-, méz-, dió- stb., továbbá toll- és iparcikkek. Január 13. szerda : gabona- és terményvásár. Január vasárnap, hétfő, kedd : ipari- és kereskedelmi kirakóvásár. Január szombat, vasárnap : sertésvásár. Január vasárnap, hétfő: lóvásár. Január héttó. kedd : baromvásár. II. Szent György-napi vásár. Április hétfő, kedd : bőr-, gyapjú-, méz-, dió- stb. továbbá toll- és iparcikkek. Április 14. szerda : gabona- és termény vásár. Április csütörtök péntek : juhvásár. Április vasárnap, hétfő, kedd : ipari és kereskedelmi kirakóvásár. Április szombat, vasárnap : sertésvásár. Április vasárnap, hétfő : lóvásár. Április hétfő, kedd : baromvásár. III. Nagy boldog asszony-napi vásár. Augusztus hétfő, kedd : bőr-, gyapjú-, méz-, dió- stb., továbbá toll- és iparcikkek. Augusztus 11. szerda : gabona- és termény vásár. Augusztus csütörtök, péntek : juhvásár. Augusztus vasárnap, hétfő, kedd : ipari és kereskedelmi kirakóvásár. Augusztus szombat, vasárnap : sertésvásár. Augusztus vasárnap, hétfő : lóvásár. Augusztus hétfő, kedd : baromvásár. IV. Délies-napi vásár. Szeptember hétfő, kedd : bőr-, gyapjú-, méz-, dió- stb., továbbá toll- és iparcikkek. Szeptember 29. szerda : gabona- és terményvásár. Szeptember 30.. október 1. csütörtök, péntek : juhvásár. Október vasárnap, hétfő, kedd : ipari és kereskedelmi kirakóvásár. Október 2 3. szombat, vasárnap : sertésvásár. Október 3 4. vasárnap, hétfő : lóvásár. Október 4-5. hétfő, kedd : baromvásár. V. Hortobágyi állatvásár. Június hó 29-én, kedden és szeptember hó 7-én, kedden az ipari kirakóvássárral kapcsolatban, a hortobágyi csárda előtti vásártéren tartatik meg. VI. Ileti ipari és kereskedelmi kirakóvásárok kedden és szombaton tartatnak. VII. Heti állatvásárok : minden héten hétfőn sertésvásár, minden héten kedden : lóés szarvasmarhavásár van. Az évben a hétfői, illetve keddi napra eső ünnepnapok miatt a következő heti- \ ásárok helyeztetnek át : 1. március hó 13, hétfőre (\einzetltunnep) eső heti sertésvásár, a heti ló- és szarvasmarhavásárral egvidőben, évi március hó lk-án, kedden lesz megtartva. 2. március hó 29-re (Húsvét bétlo) eső heti sertésvásár, a heti ló- és szarvasmarhavásárral egyidőben, évi március hó 30-án, kedden lesz megtartva : 3. má.ius hó 17-re (Pünkösd hétfő) eső heti sertésvásár, a heti ló- és szarvasmarhavásárral egyidőben, évi május hó Ill-án, kedden lesz megtartva: 4. november lió l-re (Mindszentek napja) eső heti sertésvásár, a heti ló- és szarvasmarhavásárral egyidőben, 19:17. évi november hó 2-án, kedden lesz megtartva.

128 Országos vásárok czímjegyzéke. A rokszállá8,(jász-nagy-kun- Szolnokm.) február 24 25, jun , aug. 5-6, szept A hétköznapra es5 vásárok mindig a megelőző vasárnap tartatnak. Aranyos-Medgyes, (Szatmármegye) feh.-vas. het., nagyhétben, áld. csüt., junius 24., aug. 8., nov. 5. és decz. 24. mag. fogl. hét kedd, szerda, csiit. nap. Ha e napok ün. esnek, a megel. két nap. Avas-Felsőfalu, (Szatmárm.) a márcz. 19. megelőző és szept. 8. után köv. hétfő. Avas-Ujváros, (Szatmármegye) márcz. 1., május 1., junius 12., aug. 15., okt. 25. mag. fogl. het. hétfőjén. 1) alkány, (Szabolcsm.) ápr. 1-ét D jul. 1-ét, nov. 1-ét és decz. 25-ét megel. kedden. Balmaz-Ujváros,(Hajdumegye) febr. 2., május 25., aug 14., nov. 19. n. mag. foglaló hét szerda. Minden szerdán hetiv. állatfelhajtással. Beél, márczius 1., junius 1., szept. 1. és okt. 1 hetében, kedden és szerdán. Békés, márczius 24., junius 20., szeptember 29., vasárnap vagy megelőző vasárnapon. Békés-Csaba, márcz. 3., jul. 1., okt. 26., decz. 2-ik adv. vas. Belényes, (Beled) ó-naptár szerint Gyertyasz. b. assz., Szt.- György, Szt.-Illés és Demeter hetében csüt. és péntek. Berezel, (Szabolcsm.) febr. 16., jun. 2., aug. 24., okt. 15. Beregszász, virágvasárnap el. héten szerdán és csütörtökön, pünkösd előtt másfél héttel szerdán és pénteken, Pád. Antal napja után következő héten, Bertalan nap hetében, Mindszent ós Lucza nap hetében, mindig szerdán és csütörtökön, szept. 15-ét magába fogl. hét szerdáján országos sertésvásár. Berencs, (Szabolcsm.) julius 2., deczember 18. Berettyó-üjfalu, ápr. 24., aug. 15., okt. 9-ikét megelőző és jun. 21. magába fogl. héten szerdán és csütörtökön. Bihar-Püspök, (Biharmegye) november 30. Bikszád, (Szatmárm.) julius 12., aug. 25., szept. 19. Budapest, balparti rész: (IV Uí. ker) márcz. 2. vasárnapján (József), máj. utolsó vasánap, Dorozsma, (Csongrádm.) ápr (Medárd), aug. 3-ik vasárnapján, (János lefej.), novemb át megelőző vasárnap. 7., jun. 29., szept. 16., deczem vasárnapján (Lipót) kezdődik Dombrád, január 15., április és tart 14 napig. Az előtte 28. és október 8-ika hetében való héten az elővásár tartatik. Jobbparti rész: I II. ker. CMesd, febr. 25. hetében, hétfőn. szerd. Négy orsz vásár, a balparti vásárok után 1 héttel s egy hétig tartanak ; III. ker. febr. 16., május 25., aug. 15., nov. 1. A marha és lóvásárok a vásár második hetében vasárnap és hétfőn tartatnak. Ezeken kívül Szt.-György előtti vasárnapon, valamint október első hetében vasárnap, hétfő és kedd, még további két orsz. lóvásár. /""sap, márczius Gy.-oltó Bol- * J dogasszony napja el. szerdán, jun. 8., István kir és Boldogasszony fogant, előtti szerdán; ezenkívül jan. 25-ét, okt. 18-át megelőző szerdán marhavásár. Cséffa, ápr., aug., és decz. hó első csütörtökén. Ősege, (Hajdúm.) ápr. 12., jul. 1., szept. 20. és nov. 15. előtti hétfőn. Csenger, január 25., febr. 24., márczius 19., ápr. 24., május áld.-csüt., jun. Űrnap, jul. 22., aug. 20., szept. 29., okt. 28., nov. 19. utáni pénteken ós decz. 25. előtti pénteken. Csépa, ápr. 12., jul. 12., szept. 5., decz. 18. vasárnap vagy megelőző vasárnapon. Csongrád, márcz. 1., május 1., aug. 25., decz. 10-ót megelőző vasárnap. Czegléd, jan. 15., ápr. 19., jul. 22., nov. 1. napját megelőző vasárnap és hétfőn. Czibakháza, márcz. 31., május 30., szept. 15., nov. 18. vasárnap és hétfőn, vagy az előtte való vasárnap és hétfőn. 1 \engeleg, (Szatmárm.) márcz. V* 30., szept. 17. Derecske, (Biharm.) január 15., ápr. 24., aug. 15. és okt, 15. magába foglaló hót előtti pénteken Diószeg, (Ér-, Biharm.) február 1-ső hetében, márcz. 3-ik hetében, május 1-ső hetében, julius 2-ik hetében, szept. 2-ik hetében, decz. 2-ik hetében szerdai napokon. Dob, (Tisza) jan. 15., ápr. 17., augusztus 7., okt. 4. hetében hétfőn. Dorog, (Hajdúm), febr. 8., jul. 29., és nov. 11. hetében csütörtök. és csütörtökön. Alajos nap el., Máté és Lucza nap hetében csütörtök és péntek. Ér-Mihályfalva, (Biharmegye) márcz , jun , szept. 6 7., decz n mag. fogl. hét szerda és csütörtök. Erdőd, (Szatmárm.) február 2. ut., husv. ei., pünk. el., julius 2., szept., 14., nov. 1. és dccz. 16. után csütörtök. Erdöszáda, (Szatmárm.) márczius és jun. 1. het., aug. 3. és nov. 2. het. levő pént. n. Uegyvemek, (Puszta), márcz. ^ i P) jun. 1., szept. 12., nov. 20 vasárnap ós hétfőjén. Fehértó, (Uj-, Szabolcsm.) jan. 28., jun 8., aug. 26 és nov 20. hetében csütörtökön. Feketetó, Pál ford., Vincze apóst, oszlása és Pál apát. ut. hétfőn. Felsőbánya, január vízkereszt ünnep hetében, keresztjáró hétben, julius apóst, oszlása és okt. Szent Ferencz nap hetében hétfőn és keddon. Félegyháza, (Kis Kun-.), jan. 20., márcz. 19., máj. 27., aug. 18., okt. 4. Ha vasárnapra esik az előtti napon. Fehér-Gyarmat, (Szatmárm.) febr. 2. ut. hét., husv. előtti hét, pünk. el. hét, juu. 28. mag. fogl. hét, szept. 29. mag. fogl. ós kar. el. hét hétfőn. Földes, máj. 3 és nov. 2. hetb. szerda. Füred, (Tisza), jan. 4., április 15., aug. 4., okt. 3. hétfőjón vagy a megelőző hétfőn. Füzes-Abony, márcz. 12. jun 12., szept. 12., decz. 12. hétfőjén vagy a megelőző hétfőn. Füzes-Gyarmat, márcz jun , aug , okt G örcsön, (Szilágym.), márcz. 19., junius 24. szept. 21. nov. 25. Gyula, (Békésm.) Pál ford (jan. 25.), megel. héten szerdától bezárólag vasárnapig, tov. Exaudi'' vasárnap, jul. 22. és szeptember 8. megelőző hetében szerdától bezárólag vasárnapig.

129 Oyomo, mirok junius 1 2, aug nor adház, (Hnjdum.), márcz. H 12, julius 6., szept. 21. hetében csütörtökön. Halmi,(Ugocsam.) jan. 1. márcz. 1., ápr. 24., julius 13., aug. 24. iünküsd el. csiit., tov. 30. hete fíétfö és keddjén.. Hagymás-Lápos, Uy.-oltó Bold. Asszony és -Miklós napon. Hajdu-Böszörmény, febr. 3., ápr. 1., jun. 26., aug. 25. és november 19. hetében hétfőn. Hajdu-Nánás, márcz. 19., jul. 16., szeptember 14., decz. 4. hetében, szerdán. Hatvan, febr. 2, ápr. 28., jun. 2., aug. 31., okt. 2. és nov. 5. hetében vasárnapon és hétfőn. Hód-Mező-Vásárhely, január. Jézus neve napja ut. vasárnap és hétfőn, márcz. József, Űrnapot, jul. apóst. oszl. és okt. sz (iái napot megel. vasárnap és hétfőn. Hortobágy, (Hajdúm.) jun. 20. állatvásár. J ákóhalma, (Jász), márcz 4.. aug. 30. napján mindig két napon vasárnap és hétfőn, v. a megel. vasárnap és hétfőn. Iánk, (Szatmárm), május és szept. hó második csütörtökén. Jászapáti, február , junius , szeptember 8 9. és deczember 3 4. hét vasárnapján és hétfőjén. Jász-Árokszállás, (Szolnokra.) február , junius , aug. 5-6.,szept A hétköznap eaő vásárok a megel. vasárnap tartatnak. Jászberény, márczius május , aug , okt és deczember hetében vasárnap és hétfőn. Jász-Dósa, január 8., julius 8.,, és október 25. azon vagy a rákövetkező vasárn. és hétfőn Jász-Kisér, február 8., április 25., julius 25., nov. 11. vasárnap esetén a megelőző hétfőn. J4noBhida, január , Juli október lászladány, január 18., április 5., julius 2. és november 22. hét vasárnapján és hétfőjén aba, február Bálint, junius K Alajos, szeptember Kisaszszony és november Imre hetének szerdáján. Karczag, Mátyás nap pünköst. Margit nap, Szent-Mihály és Szent András nap hetében, vasárnap és hétfőn. A pünkösdi vásár ez ünnepet megelőző vasárnapon és hétfőn Kassa, január 20., május í juius 27., augusztus 15., nov. 19-iki hetében hétfő, kedd és zerda, ezenkivül minden hó alsó szerdán orsz. baromvásár. Keoskemét, márczius 12,május 10., augusztus 10., szeptember 26. november 25. Az országos vásár mindig hétfőn tart, 11:7 azonban, hogy ha a vásártartásra kijelölt fennebbi napok valamolyiko vasárnapra es.k, akkor a vásár utánna következő hétfőn, ha a hőt utolsó napjainak valmelyikére esik, akkor az azt megelőzd hétfőn tarta tik. Kérner, (Szilágym.) május hó második hetének hétfőjén és keddjén. Keresztes, (Biharmegye), május 29., szeptember 12. Király-Darócz, február 2., ápril 9., május 28., julius 23., szept. 9., november 12., decz. 24 Királyháza, május 15-ét, junius 27-ét, augusztus 30-át ós nov. 10-ét magábnn foglaló hétben hétfőn és kedden. Kis-Marja, (Biharmegye) márczius 9., junius 12., szeptember 11., deczember 11. Kisújszállás, márczius , junius 30., szeptember 4 5., deczember 13-át megelőző vasárnap ós hétfőn Kolozsvár, január 10., márczius 12., jun. 13., szept. 1., nov. 2. Juhvásár május 5. Koltó-Katalin, január 6., ápril 24., junius 24., szept. 29. Kornádi, márczius 20., április 20., auguszus 16., október 1. hetében pénteken és szombaton. Körös-Ladány, május 10., juni. 28., szeptember 15. Kötegyán, (Biharm.) január 10., julius 10. Krassó, (Szatmármegye) május, julius és szeptember első, nov. második keddi napján. Kraszna-Béltek, (Szatmárm.) február 10. Húsvét és Pünköst hétfő után következő kedden, julius 21., szeptember 22., november 10., deczember 22 Kun-Szent-Márton, február , május , aug , november hetében vasárnap és hétfőjén. Kun-Szent-Miklós, február hó 3 4., május , auguszt , deczember T ekencze, (Szatmármegye) márczius 1. julius fi A/fándok, (Szabolcsm.) Judicu ' vasárnapot követő hétfőn, junius 29., október 28-át ma- gába foglaló hétfőn és Advent első vasárnapját követő hétfőn Margita, (Biharm.) január 6., április 24., junius 13 szept. 14., nov 5-ét magába foglaló szerda, csütörtök és pénteken. Máriapócs, (Szabolcsm.) febr. 6., május 3., aug. 21. Mária neve napja utáni hétfőn. Mármaros-8zigct, ó naptár szírint, böjt első hétfő és kedd napján, ó-naptár szerint Pünköst hétfő ós kedd, ó-naptár szerint Illés nap hete hétfő és keddjén, ha Illés vasárnapra esik, a következő hét ugvanazon napjain ; október 13. hót hétfőjén és keddjén, ha október 13-ika vasárnapra esik, ügy, raint az Illésnapi, a reá következő héten, decz. második felének első hétfő és kedden. Mátészalka, jan. 25. és márcz. 19 hetében hétf., ápr. 24. és szept. 29. hete hétfőjén; jul. Mária-Magd és nov. Erzséb. nap hote hétfőjén. Mezötür, jan. 1, máj. 1, aug. 1, nov. 1. vasárnap vagy megelőző vasárnapon. Miskolcz, febr. Julianna, máj. Orbán, aug. Sámuel, október Lukács és decz. I.ázár nipok het. hétfőn. Misztótfalu, (Szatmármegye), máj. 3. és nov. 25. mag. fogl. hét. hétfő és keddi n. orsz. v. hétfő állat és kedd kirakó vásár. ^T agy-bajom, (Biharmegye), ' márcz. 4, junius 4, szeptember 27. Nagy-Bánya, Oculi vasárn. ut., l'rnap ut., aug. sz. István, ut. és nov. Márton nap u. hétfő és kedden. Nagy-Báród, Gergely nap ut hétfő. Péter-Pál hetében. N.- bold. asszony és Márton napot köveid hétfőn. Nagy-Eesed, (Szatmármegye), márcz 4, decz. 6. Nagyfalu, (Szilágym.), jan. Vizker. ut. hét., márcz. böjt közepe hetében. Aid. csütört. el. héten, jul. 3. hetében, szept. 3. hetében, nov 2. hetében szerda és csütörtök napján. Nagy-Kálló, hush. kedd, ut. csütört., április 24-ik, Sarlós b. a. nap, szept. 28. és nov. 30-iki hetében csütörtökön. Nagy-Károly, febr. 4, ápr. 15, jun. 3, jul. 1, szept. 16, nov. 4, decz. 9. hete hétfőjén. Nagy-Komját, (Ugocsam.), ápr. 24, jun. 8, jul. 26, aug. 29. hete szerda és csütörtökön. Nagy-Kőrös, márcz. 5, ápr. 24, junius 27, október 26. Nagy-Kun - Madaras, január 25, Pál napi vásár, ezen napot megel. vasárn. és hétfőn, áld. csütörtöki vásár, ezen ünnepet megel. vasárn. és hétfőn, jubus 25, Jakab-napi vásár, e napot magában fogl. héte vasárn. és hétfőn, okt. 26, Dömötör-napi vásár, ezen ort). megelőző vasárnapon é* hétfőn.

130 Wagy-Léta, (Biharm), jan 16, ápr. 24, és azept. 29, mindig csütörtökön. Nagyraajtény, (Szatmárm.), febr. 5, ápr. 16, máj. 15, juí. 10, szept. 18, nov. 6, decz. 11. Nagy-Palád, (Szatmárm.), febr. 14, máj. 9, aug. l,okt. 24, iinncp esetén az előtte való hétfőn. Nagy-Szalonta, a febr. 15, ápr. 15, aug. 15. és nov. Ilikét magában foglaló héten pént. és szomb. Febr. havi vásár nagy sertés vasárral. Nagy-Szőllös, (Veszprémm.), Szt.-Gyürgy nap és Mindszent nap hetén szerdán. Nagy-Szőllős, (Ugocsam.), jan. Pál, Gyüm. oltó, Áld csüt., jun. János, aug 11. szept. kisassz., okt. Simon Jurta, decz. a karácsonyi ünnepek hetében hétfőn és kedden. Nagy-Tarna, (Ugocsam.), febr. 16, ápr. 1, jul. 26, és okt. 18. hetében hétfőn és kedden. Nagy-Várad, márcz 12. jun. 21, szept. 13, decz. 8. hetén, péntektől keddig, és pedig pénteken szomb. sertésvásár, a többi napokon kirakó-, 16- és szarvasmarha vásár. Nádudvar, (Hajdúm.), ápr. és aug. első hetébon s okt. 25-ike lietéb. mindig hétfőn, N.-Somkut, (Szatmárm.), Ocüli vasárnap előtt szerda és csüt., Űrnap előtt szerda és Űrnap, aug. 20. és nov. 11 el. szerda és csüt. 1 nap állat-, 2 nap kirakóv. Nyirbakta, (Szbolcsin.), jan. 27, ápril 15, julius 5, aug. 21, nov. 6 nap hete hétfőjén. Nyírbátor, jan. 20, márczius 25, szept. 8, november 9. és decz. 6. után követk. csüt. Nyíregyháza, Tamás het. pünk előtti, szept. 8-ik és Lucza hetében hétfőn és kedden. Nyir-Mada, (Szabolcsin.), ápr. 3, máj. 14, jul. 18, aug. 24. és decz 17. mag. fogl. szerda kirakó- és állatv. éterfalva, (Ugocsam.), máj. P és szept. hó után kedden és szerdán. P.-Fegyvernek, (Jász-N.-Kun- Szolnokm.), márcz. 1., jun. 1., szept. 12. és decz. 1., ha e napok nem vasárnapra esnek, akkor az azokat megelőző vas. Püspöki, 1. Bihar-Püspöki (Biharm), nov. 30. Püspökladány, márcz. 19., jul. 13., szeptember 29., november 11-ike hetében, csütörtökön Piskolt, (Biharm.) márcz. 1., szept. 1. akamaz, ápr. 25., aug. 2-ik Rhetében első hétfőn, és nov. 2. hetének első napján, ünnep etén a következő napon. Résbánya, febr., ápr,jun., aug., okt és decz. hó első szombatján. Calánk, m&j. 25., julius 6. és v -'szept. 21. nap. hetén, szerda és csütörtökön. Sarkad, ápr. 24., junius 8., okt. 28., decz. '21. előtti hét szombat és vasárnap. Sarnoaság, (Bzilágyrcegye), ápr. hó 2-ik hetének és aug. 3-ik hetének szerdai és csütörtöki napjain állatvásár. Sárköz, febr. 16., máj. 15., jul. 20., szept. 20. és decz. 6. hetébon hétfőn és kedden. Szabadka, febr. 24., május 16., szept. 8., okt. 28. napját megelőző vasárnaptól szerdáig. Szalárd, (Biharm.), febr. 2. aug. 4. Szatmár-Németi, február, 2., márcz. 19., máj. 1., juí. 2., szept. 29. és nov. 21. hetének kodden és szerdán. Szeged, febr. 17., május 5., jul. 31., okt. 10., nov. 30. vasárnaptól kezdve egy hétig és minden vásár előtt péntek és szombat sertésvásár. Szeghalom, (Békésmegye), febr. 10., május 20., jul. 20., szept. 20. utáni hétfőn és kedden. Székelyhíd, (Biharm.), febr. 19., május 1., jun. 24., szept. 29., nov. 25., decz. 25. hetekben pénteken Ezenkívül húsvét és pünkösd előtt csütörtökön és pénteken. Szent-Imre, (J.-Nagykun-Szolnokm.), jul és nov napjain kizárólagos marhavásár. Szent-Mihály,( Szabolcsm.) jan. -Pál, ápr. 23. jul. Margit és okt. 18-ika hetén hétfőn. Szentes, febr. 2., ápr. 24., jul. 22., szept. 21-ét megelőző szombat, vasárnap és hétfőn. Széplak, (Biharm.), a böjt másodhetóbon; -György előtti héten ; Lőrincz hetében, okt. első hetében mindenkor keddi napokon. Szerencs, jan. 7., április 27., aug. 16., nov. 2. Szilágy-Cseh, jan. 4., febr. 15., márcz. 15, jun. 7., szept. 13., okt decz. 13. Szilágy-Somlyó, márcz. 20., jun. 26., szept. 25. és decz. 18. hetekben, csütörtökön és pénteken. Szinyer-Váralja, (Szatmárm.), Félix-, Gyula-, Incze- és Teréznap hétfő és kedd. Szoboszló, (Hajdúm.), Virágvasárnap követő és áld. csüt. hete hétfőn ; jul. első hétfőjén; Demeternap hete, hétfő. Szolnok, febr. 24., máj. 18., szep. 8., nov. 5., ha szept. 8. vasárnapra esik, vagy az ünnepen és utána következő napon, különben a hét előzi vasárnap és hétfőjén. T" 1 ásnád, Bálint hetében pén- ^ teken ; Húsvét előtt csüi.; máj. Szaniszló; jul. Sarl. b. asszony" ; szept. Kisasszony, október Gál és nov. Márton nap heteiben pénteken. Telegd, (Biharm.). ápril, 3-ik és decz. első hetén szerda napon. Tenke, (Biharm.), márcz., jun., szept. és decz. 4-ik heteiben hétfőn Téglás, (Hajdúm ), január 28., május 10., aug. 18., okt. 29 hete csütörtök. Tetétlen, (Hajdúm.) minden hétfőn hetivásár állatfelhajtással. Tisza-Dob, (Szabolcsm.) jan 15., ápr. 17., aug. 7. és okt. 4 megel. hét hétfő n. orsz. ki rakó- és állatvásár. Tisza-Földvár, (J.-N.-Szolnok megye.), márczius 24., jun. 8., aug., 29., októb. 11. mindig vasárn. és héttőn. Tisza-Füred, jan. 4., április 15., aug., 4., október 3. hete csütörtök és péntek. Tisza-Kürth, máj. 20., szept. 30. hetének vasárnap és hétf. Tisza-Lök, május 15., julius 10., aug. 21., szept 25., nov. 27. hetében csütörtökön. Tisza-Luoz, jan 5., ápril 15., jul. 10., nov. 5. Tisza-Szalók, február 16., máj. 18., aug. 10. és nov. 11. hetének vasárnap és hétfő. Tisza-Szt.-Imre, január. 3, nov , csak marhavásár. Tisza-Ujlak, Vizk. márczius Gerg., ápril. Szt.-György, jun. Alajos, aug. B.-aszsz. és nov. Erzsébet nap ut. köv. szerdán és csüt. Török-Szt.-Miklós, január 10., ápril. 17., jul. 26., okt. 4 Turcz, jun, 24., szept. 2., heté ben hétfő és kedden Turkeve, ápr. 1., jun. 20., szept 20., decz. 6. hetében vasárnap és hétfőn. Ha e napok hétköznapra esnének, megelőző vasárnap és hétfőn. T Tngvár, jan. 25., márcz 12-ét, Áldozó csütörtök, Űrnap, jul. 25., szept. 8 ós 29., ugy nov. 29. megel. hétfőn és ked den orsz. kirakóv., továbbá áldozó csütört., Űrnap, jul. 25. után következő hétfőn, kedden és szerdán juh- és gyanjuvásár. Vaja, (Szabolcsm.) aug. 1. hét főjén. Vámos-Pércs, jan. Károly, máj Zsigmond, aug. Lajos, nov ICj talin nap hetében hétfőn Z ilah, márcz. jun. szept. te decz. hónapok első szord» és csütörtökön.

131 A névnapok betűrendben. J T jftduíir Február,M. A. Máj*GZÍD Április Rövidítések'. [ Mj. Május I Jl Julius j 8z Szeptemb. N. November Jun. Junius Ag. Augusst. O. Október D Deciomber Abbas, F. 10. Abdiás, pr D. 1 A bel, J. 2. Abiathavt. N.30. Ábrahám ram M 2n. abbás Jun. 16. patr. 0.6 Abszalon 2. Acarius, Jun. 22. Acatius, M. 31. Achatíus, Jl. 22. Achatus, M 31. Achilleus, Mj. 12. Adalboro pk, 0. 6., y. Adám, D. 24 Adel, F 5. D Adelhard, J. 2. D. 25. Adelinde, Ag.28. Adoard, Jun. 24. Adolár, A. 21 Adolf, F. 11. Mj. 11., Jun. 17, Ag. 21, 29, N 7. Adolphin, Sz, 27. Adorján, M 5, 4 Sz 28 Aemilian, 11. N. 12, D 6. Aemiliana, J. 5. D. 21. Afra, Ag. 7. Africanus, M. 1. Agáp v, M. 27. Agape, A. 28. Agapét, Ag 18. Agapitus, Ag , 20. Agatha, F 5. Agatho, Jl. 8. Agathon, J. 10, A. 3, D 7. Agathonik, 3. Agnelus, D. 14. Ágnes, sz. vt J.. 21 Ágost, Ag. 3, 28. Agot, Marian, F.. '3 AgoH sz, F. 5. Agricola, M. 17,, N. 4. Akos, Jun 22 A 29. Aladár, F. 15, Jun. 29 Alajos, Jun 21 Albán püsp Jnn. 21. Albert, A 8,Ag. Ag. 7, N 14. Albin, M 1.! Abina, D 17 [ Albrecht, A. 21. Alphons, Ag 2, 22, N. 30 Amadeus, O 26. I Amália, Jl. 10, A. 2, O. 7. Amandus, O 26. Ambrus, A. I, O. 16, D. 19, 7 Aminőn, D 20. Aramosz p, Jun 27, M 31 Anas/.t vt. J 22. Anasztasia D 22. Anatolia, Jl 29. András, N. 30, D. 12, N. 10., F. 4, Ag. 31, Jl. 16. Mj. 29 Angéla, M 11.. Mj. 31. Angelika, M.30, 18. Anna, J1.26., Ag. 6, F. 15, 21, F 19. Anselm, 1. Ensel. Antal. Mj 10,J. 17, Jun. 13. Antónia, A. 10. Apollónia sz F. 9 Appollon, A. 8, 18, Aranka, O. 5. Ármin, A. 7, Ag. 11, D. 1, 28. Arnold, Jl. 18. Áron, A. 18, J. 21. Arzén, Jun. 18, Jl. 28. Artemius vt, N. 1 Arthur, J 7. Athanáz, Mj. 14, Jl 17. Augusta, M. 29 Augustus, O. 7, Ag. 3 Aurelia, M. 28, Jl. 19, D. 2. Aurelianjun. 16. Azarius, D. 16. Babilás, 16. Balázs, F. 3, 23 Bálint, F. 14, J. 7. Barnabás. Jun. 11, 23 Baruch. Mj. 30 Basil 1 Vazul Basilides, Jun 12, 28. Basilissa, A. 15. Beate, M. 8, Jun. 29, 6, D. 22. Beatrix, Mj 11, Jl 29. Beatus, Mj. 10 Boda, Mj. 27. Bekény, M. 21 Béla, A. 23, Jun. 25, 30. Benedek, M. 21, 26. Benedict, J. 13, F. 12, M. 24, A. 4, 15, 16. Benedicta, Ag 13. Benigna ; Mj 9. Benignus, F 27., M. 22, N. 9, 20. Benő, M. 31. Benno, Jun. 16, A. 21. Bonvenuto, Jun. 27. Bernát, Jl 15, Ag. 20, 21, Mj. 20, Sz 28. Berta, Jl 23. Bertalan, Jun. 25, 26, A. 24, Sz 6. Berthold, Jun. 20, Jl. 27, N. 17. Bertram, Ag. 17, Jl 3. Blanca, Ag. 10. Blondina, N. 5. Bódog, J. 14, Mj. 30 Bogyiszló, A. 9. Boldizsár, J. 6. Bonaventura pk hv, Jl. 14., O. 26. Bonifácz, Mj 14., D. 31. Borbála, D. 4, 16. Brigitta, O. 8, N. 13, F. 1. Brúnó, M 8, Mj. 17,0 15, Jl. 18, O 6, 9. Bulcsu, D. 12. Burghard, O. 11. Oaecilia, Jun. 3, Jl. 9, N. 22. Caecilian, D 15. Caecilius, Jun 3 Caesar, Busi, A. 15, F. 26. Calixtus, O. 14. Camillus, Jl. 27. Carolina, Jun. 14. Cassfan, Ag 13, D.3, O. 20 Celsus, Jl. 28. Christiana, D 15. Claudia, J 2,M. 20, Mj 18, O. 30. Claudius, Jun. 6, Ag. 23, O 30. Cleopha, N. 18. Cletus, A 26. Coelestin, A 6, Mj. 10, 19. Columba, D 31. Columbin, Jl. 31. Concordia Ag. 13. Constantia, F. 17. Constantin, F.25. Cornel 1. Soma Crescentia, A 19, Jun. 16. Crispina, D 5. Cunibert, N 12. Cserjén, Sz 28 Cziczella, N. 22. Cziporj. vt Cziprian, Sz 26, 14. Czirill, F. 26, Jun. 21, M. 30, 9. Czirilla, Jl. 5. Cziijék vt., Ag. 8, M. 16, O. 11. Czirus, F. 12. Dagobert, D. 23. Dániel, D. 23, Jl. 8, D. 30, M. 11. Daria, Dárius, A 3. Dávid Jl 8, D. 30, M. 11. Delphine, 27. Delphinus, D. 24. Demeter, O. 26, N. 7. Demetrius, A. 9, D. 22 Demjén vt 27. Dénes, A. 8, Mj. 25, F, 26, O. 3, 9, 15.. N. 17, D. 26. ' Desideratus, D. 18. Detrik, Mj. 6. Dezső, F. 11, Mj. 23, 28, N. 15. Dionysia, D 12. Domitian, F. 5., J. 10. Domokos, Ag. 4., O. 14, D. 20. Donit, P. 17, Jun. 30, Ag 7. Dorotheus, Jun. 17. Dorottya, F. 6. Eadbert, Mj. Kberhard, M. 23, N. 29. Kde, M. 18. Egbert, A 24. Egwin pk, J. 11. Egyed, A. 27, Sz 1. Elazar, 27 Elek, F 11.. M. 28, Jun. 17, 21. Eleonóra, F. 21, Jl 11. Elias, Jl. 20, F. 16. Emerentia, J. 23. Emil, Mj. 22, N. 12. Emília, A. 5, N. 21. Emílián, Ag. 20. Emma, A. 1, 19, Jun.29, 22. Engelbert, N. 7. Engelhard, O. 29, N. 9. Enok, J. 9. Ensel, M. 18, A 21.. Jl. 5. Enselmina, N. 3. Ephraim, O. 8. Epiphania, Erazmus, pk. Jun. 2, 3. Erhard, J. 8 Erik, F. 15, Mj. 18 Ermelinde, Ernestine, JL31. Ernő pk, J. 12. Envin, A. 26,25. Erzsébet, Jl. 8, N. 19, D. 5. Eszter, Mj 24 Etel, J. 30. Etelka, 1. Adél. Eudoxia, M. 1. Eufémia, JL 28. Uugenia, D. 26.! Eulalia, F. 12, D Etiphemia, Jan. 17, 16. Euphrasía, M. 18. Euphras, Mj. 16. Euphrosina, F. 11. Eusebia, M. 16 Éva, D. 24. Ewald, O. 3. Ezeniel, A. 10 Kzsajás, Jl. 6, F. 16, Mj. 21. Fábián vt, J, 20. Fabrician Ag. 21. Farkas, O. 31, 4. Faustina, 20. Fausztinus, F. 15, Jl. 29. Faustus, Jl. 16, O. 13. Febronia, Jl. 7. Feliczian, Jun. S, O. 20. Feliczitás, M. 7. Félix, F. 14, A. 23, Mj. 30, Jl. 7, 12, 21, 27, 29, A. 30, O. 24, N. 20 Ferencz, N 9, O 10, A. 2, Jun 16, JL 24, J 29, O. 4, D. 3. Fidelius, A. 28. Fides, A. 1, S* 29. Filemon, M. 8. Firmin, J. 14, 25, O. 11 Flavia, Mj. 11. Flavian. F. 18, 19. Flór, Ag 30. Flóra vt, N 24. Florentina, A. 3 Florentin, Si , N. 10. Florentius, Mj 27, 22 Flórián. Mj. 4. Fortunát, Jun, 1, O. 24. Franczi;ka, M. 9. Fridolin, M. 7. Friderika, O. 6. Frigyei, F 12, M 5,6, Jl 18

132 itrigyaske,si 20. Fuiop, A 11., Mj. I, Ag 23., O. 23, N 26. Fürcbtegott, 16. A Gábor, M 24., A. 7., N 2 Gabriella, F. 10. Gál, O. 16 Gallus, pk Jl. 1. Gáspár, J. 6 Gauthier, Mj. 11 GebhardJun. 16. Ag 27. Gellért, pk. vt. Sz 24 Genovéfa, sz J. 3. Geraldus, O 13. Gerard, A. 23., Sz 24., O 3, N. 28., D 22., Gergely, F 13, M. 1., 16., Mj. 21., Jun. 4,15, Ag. 25, Sz 3., N 17., F. 6, Mj 12., Jun. 10, M 12, O. 12., D. 22. Gertr, M. 17., N. 17 Géza, F. 25, N. 23 Gedeon, M 28. Gilbert, F. 4, 1, 4, Gizella, Mj. 7. Gocsárd, Mj 5 Gottfried, J. 13, Mj. 7, N. 8. Gotthard, Mj 5. Gottlieb, Jun 7., N 2. Gráczian, D. 18. üratiana, Jun. 1. Guibert, Mj. 23. Guido, M. 30., Jun 12, S«12. Gumbert, pk. M. II. Günther, O. 9, N. 28 Guntram, M. 28. Gusztáv, Ag 2. Gyárfás, Jun 19. Gyeráz. M 16. Gyermán, György, A 19, 24, Mj. 5., Jl. 27., I). 8. Győző, A 20., F. 25, D 1,4., N. 1 Gyula, F. 17, A. 13., Mj 17. Habakuk, D 14. Hajnalka. Jl 19. Hannibal, Ag. 2. Hartwig, Ag 21. Hedwig, özv., O. 17, 15. Heliodor, Jl 3., Jun. 9. Henriette, M. 16. Henrik, J 16, Jun. 25., Jl 12. Heribert, M 16. Hermine, D 24. Hilaria, Ag. J9. Hilarton, O. 21., 23, A. 9., (M. 28 ), N. 2 Hilda, N 18. Hildebert, F. 18., M. 14., Mj 3. Hildegard, 15, 17. Hildegundis, F. 6., A. 20 Hippolyt, M 20., Ag. 13., 22., D. 2 Honoria, F. 27. Hubert, pk. N. 3. Hugó, A. 1., 29. Humbert. M. 25 Hyginus, J. 11. Ida, A 18., 4, N. 3. Ignác.z, Jl 31., F. 1, D 15., 20. Hlés pr., Jl. 20., Ag. 1. Ilona, Mj 22., Jl 21,31, Ag 18, N 3 Imre, N. 5 Imrike, J. 28 Incze, p. vt., Jl. 28. Innoczenz, Jl. 28. Ipacs, A 12. Ipoly, Ag. 13. Irenous, A 6. Irmgardis, 4. Irón, M 25, D. 15, A 5., 28., Mj. 17. Isaak, D 20 Isabella, J. 4., Ag 31. Ischyrin, D 22. Isfried, Jun 15. Israel, M. 26 István. Ag 20, Sz 2, D. 26, 27., A. 8, 14, D 10. Itha, N 3. Iván, Ag 29, J. 7, Jun 6, 24. Ivetta, F. 20 Ivó, hv.mj. 19. Izidor, J 15, F. 16, A 4., Mj. 10, 26. Izsák, Jun. 11, Aj,'. 15, D. 20. Izslák, Ag '28. Jáczint, Jl. 15., 17., 30, Ag Jairus, O. 3. Jakab, Jl. 25, Mj. 12., A 2., Mj 1,0 4, 6., 21., N 4., D 9 Janka, 30, Mj 6. János, vt^ Mj. 24, 12, J. 10., F 11., M. 8, A. 16., 20., 27, Jun. 12, 24, Jl. 12. János, Ag. 2., 21, O 8, 23, N. 24., 25, D. 27. Jenő, N. 13., 15, 18. Jeremiás, F. 16., Mj. 13., Jun. 26. Jeromos, Jl 20., Sc 10, 30., N. 19. Joakim, 21, M 20., D. 9, 13. Jób, Mj. 9. Johanna, F. 22., Mj 24,Ag. 21. J8n;is, M. 29, N. 12 ' Jonatán, D. 29 Jordán, F. 13. Josaphat, N. 27. József, J. 1, F. 4, M 17, Mj 8, Jun. 20, Sz 16., Jl. 22., 26, A 16., Ag 27., M. 19. Josua, F. 23. Jucundus, N. 14. Juda, ap, O 28., Jl. 1. Judit, D 10. Judit, 27 Julián, J 14, 27., 28., M. 8, 16., A 8., Ag. 28, Jl 3., J 9. Júlia, F. 16, Mj. 22., A 5, Jun. 19, D. 21 Julitta, Jl 27. Jusztin, A. 8., 13, Sz 2, 26. Jusztina, O. 7, Jun. 16, 26. Justus Ag 6., Si 2., N 10. K botü alatt nem található neveket 1. a C alatt. Kajetán, M. 6., Ag 7 Kajus, A 22. Kaliszt, O 14,9. Kálmán, vt O 13 Kandid, vt O 3. Kandida, D 2. Kanut, kir. J. 19 Kapisztrán, O. 22. Károly, N. 4., J. 28 Katalin, F 23., M. 2, sziéniai A 30, 5, 14.,N 25.,D. 6. Kázmér, M. 4, 22. Kelemen, p. D 7., N 23., J. 23. Kereskény, Jun 27. Keresztély, Mj 14. Kilián, Jl. 8. Kiljén, Jl 8. Klára, sz. Ag. 12. Klementin N 23. Kleofás,Sz 25,2. Klodoald, Sz 8. Klotild, Jun. 3 Kolozs, N 8 Konrád, F 19, A 19, N 20 Konstantin, Mj F. 17 Kordula, O 22 Kornél 1. Soma. Korpács, Jun. 4, 7. Kozma, 27. Kozma, Jl. 13 Krispin, O. 4. Kristóf, M. 15, Jl., 25. Krisztina, Jl. 24. Krisztina vt Ag 5 Krizoszt, J. 27, F. 8. Krizsán, O 25. Krizsán, M. 31 Kunigunde, M 3, Jl. 24. Kuno, Mj 29., Jun- 1. Lajos, Ag 25., 19 Lambert, Sz 17. László, kir. Jun. 27, O. 22. Laura, Jun. 17 Lázár, pk. hv F 13, D.17 Lea, M 22. Leander, F. 27., O. 6 Lénárd, O 16, N 6. Leo, M 4,2., A. 11, Jun. 28 Leodegar, O 2 Leokádia, D 9. Leontine, Jun. 18. Liborius, p. Jl. 13. Lipót. hv. N. 25. Livinus, N 14 Longin, O. 28 Longinvt M 15 Lóránt, Ag. 9., 10, 22 Lörincz, Ag. 10, Sc 5. Lothár, J. 4., A 20 Lucanus, O 18. Luczia, D 16 Luczian, J. 8., Mj 27 Luczius, D 3. Lucza, D 13. Ludmilla, Sz 16. Ludolph, Mj. 27. Luiza, A 7, Jl 9. Lukács, O 30 Lukréczia, 7, Jl. 9. Lydia, Ag 3. 18, Jun Magdolna, Mj 27, Jl 22, Ag. 3. Makár, J. 2, 19. Malakhiás, J. 3. Málkus, M. 28, 29 Manó, A 22,26., Jun 29, Sz 11., M 26 Marczella, J. 31 Marczellin A 10. Marczel, J. 16., Jun 17., 18. Margit, F. 28., Jun 10, J 2., 8., Jl. 13., 20 Mária, J 23, F 2., M. 25, Ag 15., 8., N. 21., D. 8. Mária Cleoph A 9. Mária egypt, A. 9., 13 Mária Mag Jl 22. Marina, Jl 29. Márius, J 19. Márk, A. 10., 26., ' Mj. 7. Márta sz, Jl 29. Martinián, F. 25. Márton, N 11., 12. Máté, N. 28., Bs 21. Máthai Ján F 8 Matild, M 14. Mátyás ap,f. 24 Mátyás, Ag 21. Maurus, J. 14. Maxim hv., J. 21. Maximim Mj.29. Maximus tur J 25 Mechtild, M. 29., Mj. 31. Medárd, Jun. 8. Melitta, A 1. Melánia, J. 7, D Hl. Menyhért, J. 6. Mihály, 29., N. 20., Jun. 4 Miklós, F 23., D 6., 6., 10, M 13., N. 13. Miksa, O. 12., L 12. Mónika, Mj. 4. Mór, J. 15, Sc. 13., 22. Mózes, St 4. Myron, Ag. 17. Nádor, Jl. 12. Nándor, Mj. 30., Jun 23., O 19. Napóleon Ag. 15 Narezisz pk, O 2 '. Natália, Ag. 27. D. 1. Náthán, O. 24. Nathanael, 5 Nesztor, N. 8. Nicanor, J. 10. Nicodemus, 15. Nikodém, Jun Norbert, Jun. 6. Qctavian, M 22. Ódon, Mj. 27., O. N. 6., 13., 15., 20., 16. Ozeáa, A 5. Olympia, A. 16 Okas, Mj. 21. Olga, 1. Ilona. Onufer, Jun. 10 Orbán, Mj. 26 Orsolya, O. 21. Oscar, D. 1. Oswald, F. 28-, Ag. 6. Othmir, N. 16. Ottilia. D 12. Ottó, N. 18. Ottokár, N. 4. Özséb, M 14, Jun. 21, Ag 14, Sz 26, Jl. 4, D. 16 Fakóm, Mj. 11., 27, O 19 Pál, Jun. 26., D