a z északdunántúli vízmû zárt k ö r û e n mûködô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e

Átírás

1 a z északdunántúli vízmû zárt k ö r û e n mûködô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e

2 2 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e A TÁ R S A S Á G T Ö R T É N E T E b u n d a i s t vá n v e z é r i g a z g at ó térségben működött jogelőd vízművek tevékenységét figyelembe véve az ÉDV Zrt. több mint százéves múltra tekint vissza. A Az első vízüzem használatba vétele 1899-ben történt, amikor a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vízvezeték hálózata Tatabányán működni kezdett. A vízmű a bányatársaság tulajdonában lévő középületek, iskolák, kórházak és üzletek vízellátását a vízvezetékbe kötött közkifolyókkal a III-as és a IX-es aknákból biztosította. Az 1909-ben kitört tífuszjárvány sürgette az újonnan megépült bányatelepek vezetékes ivóvízzel történő teljes körű ellátását. Ezzel felgyorsult a vezetékhálózat kiépítése, és a jó minőségű ivóvizet adó új vízakna létesítése. A hatvanas évektől jelentősebben fejlődött a térség vízellátása. A városi vízművek összevonásával korábban létrejött Megyei Vízművet a Tatabányai Vízművel egyesítették, és így 1965-ben megalakult a Komárom Megyei Vízmű Vállalat, mely megteremtette az egységes megyei víziközmű-szolgáltatás alapjait. Ettől az időszaktól fokozatos fejlődés jellemezte a megye vezetékes ivóvízellátását a települési ivóvízhálózatok, vízbázisok kiépítésével. A nyolcvanas évekre megépültek a nagy területeket átfogó regionális víziközmű-rendszerek, melyek a megye határain is túlnyúltak. Az ivóvizet döntően a tatabányai széntermeléssel együtt járó vízszintsüllyesztésből származó kiváló minőségű karsztvízből és a Dunára telepített partiszűrésű kutakból biztosították. A csatornaellátottság és a szennyvíztisztítás elsősorban a városokat jellemezte a 80-as évek végéig. A szennyvízszolgáltatás területén is fokozatosan megvalósultak a megye városainak szennyvíztelepeihez kapcsolódó regionális elvezető rendszerek, majd az elmúlt évtizedben az intenzív fejlesztés eredményeként a községi szennyvízművek sorozatban épültek. Napjainkra a térség csatornázottsága az országos átlagnál kedvezőbbé vált. A Társaság történelmében sorsfordító esemény volt, hogy január 1-jétôl az Országos Vízügyi Hivatal a Megyei Vízmûbôl regionális vállalatot alapított. A regionális vízmû április 1-jétôl részvénytársasági formában mûködött és a tatabányai vízaknák évi integrálásával a vízbázistól a fogyasztóig teljes körû víziközmû-szolgáltatást végez június 6-tól kezdôdôen Északdunántúli Vízmû Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság néven folytatja tevékenységét.

3 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e A Z É D V Z R T. B E M U TATÁ S A z északdunántúli vízmű zártkörűen működő A részvénytársaságot ivóvízellátási, szennyvízelvezetési és - tisztítási feladatokra alapították. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (91,7%) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (8,3%) gyakorolja. Működési területén a társaság Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyékben 91 településen (64 településen közvetlen szolgáltatással, 27 településen társvállalati vízátadással) 323 ezer fő részére biztosítja az ivóvizet, és 37 településen 236 ezer ember veszi igénybe a szennyvízszolgáltatást. A tatabányai, bicskei és dorogi regionális rendszerekben a vízellátást döntően karsztvízbázisok, kisebb részében dunai partiszűrésű vízbázisok, illetve egyedi kutak biztosítják. Az ÉDV Zrt. a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközműveket vagyonkezelési szerződés, az önkormányzati tulajdonú műveket üzemeltetési szerződések alapján működteti. Tevékenységéhez tartozik a regionális vízmű-rendszerekről történő társvállalati vízátadás. K ü l d e t é s e A több mint száz éves múltra visszatekintő Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek a rábízott közösségi vagyon hatékony kezelésével a fogyasztói igényeknek megfelelő minőségű víziközmű szolgáltatás biztosítása a küldetése. Tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a társasági, a munkavállalói és az üzleti partneri célkitűzések összehangolására, a társadalmi elvárások teljesítésére, a környezet védelmére, a piaci körülményeket is figyelembe vevő ármegállapításra. J ö v ô k é p e Az ÉDV Zrt., az észak-dunántúli régió meghatározó víziközmű szolgáltatójaként, jövőképét az alábbiak szerint határozza meg: az eltérő fogyasztói igényű szegmensek kiváló minőségű kiszolgálása; a szennyvíz eu elvárásoknak megfelelő kezelése az élővizek ökológiai állapotának javítása érdekében; elégedett munkatársak bevonásával a társaság piaci értékének növelése; az alkalmazott módszereknek és technológiáknak innovatív módon a tudomány és technika által kínált színvonalhoz igazítása; társadalmi szerepének és felelősségének tudatában elismertségének fokozása különösen a fogyasztók, az önkormányzatok és az üzleti partnerei körében. V í z b á z i s v é d e l e m A vízbázisvédelmi kormányprogram keretében minden jelentôs vízbázison elkészültek, vagy folyamatban vannak a diagnosztikai munkák és a biztonságba helyezési tervezések. társaság kiemelt figyelmet fordít az ivóvízhálózatok műszeres vizsgálatára, a hibahelyek feltárására A és a tervszerű rekonstrukciós munkálatok elvégzésére, melynek köszönhetően évről évre csökken a hálózati veszteség. A szennyvíztisztítás és iszaphasznosítás a megépült művekben teljes körűnek tekinthető. A tatabányai, a tatai és kisbéri térségben keletkezett szennyvíziszap kezelése az európai uniós elvárásoknak megfelelően megoldott, hasznosítása főleg rekultivációs célokra, valamint mezőgazdasági területeken történik. Az esztergomi és dorogi térségben keletkező szennyvíziszapot rekultivációs célokra használják fel. Az ivóvíz, a tisztított szennyvíz és iszap minőségének ellenőrzését a társaság önkontroll rendszerben végzi. A veszélyes hulladékok tárolása és kezelése a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően történik. Az összegyűjtött hulladékok elszállításáról hatósági engedéllyel rendelkező szakcégek gondoskodnak. Az egyéb hulladékok gyűjtése is szelektíven történik. A szabályozott minőségügyi és környezetközpontú irányítási rendszerek elősegítik a társaság tartós fejlődését, az Európai Unió elvárásainak megfelelő, fogyasztócentrikus szolgáltatás megvalósítását. Az évente végzett fogyasztói elégedettség-vizsgálatok eredményei tükrözik a rendezett, magas szintű fogyasztói kapcsolatokat. A külső és belső benchmarking módszerek felhasználásával, a társaság a legjobb gyakorlatok hasznosításával fejleszti szolgáltatói tevékenységét. A középdunántúli régióban betöltött térségi küldetésében kiemelt szerepe van a társvízművekkel kialakított kapcsolatoknak.

4 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e A Z Ö N K O R M Á N Y Z AT I T U L A J D O N Ú V Í Z M û V E K Az egyedi és kistérségi vízmûvek önkormányzati tulajdonban vannak, az üzemeltetôi feladatokat az ÉDV Zrt. szolgáltatási szerzôdés keretében végzi. I V Ó V Í Z E L L ÁTÁ S I R E N D S Z E R E K z ivóvíz döntő részét 82 település számára az állami tulajdonban lévő regionális víziközművek biztosítják. További 9 település egyedi vízművei önkormány A zati tulajdonban vannak. Az ÉDV Zrt. működési területén m 3 /nap vízellátó kapacitással rendelkezik, az igények csúcsidőszakban ezzel szemben m 3 /nap alatt maradnak. Az ellátás gyakorlatilag 100%-os. A főművek és elosztórendszerek szállító kapacitása illeszkedik a rendelkezésre álló vízbázisokhoz. A társaság működési területén a szabad kapacitások lehetővé teszik a térség gazdasági fejlődését, a víziközmű-szolgáltatás bővítését. Á L L A M I T U L A J D O N Ú R E G I O N Á L I S V Í Z E L L ÁT Ó R E N D S Z E R E K Tata b á n ya i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó R e n d s z e r Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátása karsztvízzel történik, amely biztonságos és jó minőségű. A tatai regionális körzet ellátása is a Tatabányáról érkező karsztvízzel történik. A szintén karsztra telepített helyi kutakat mint az Angol-parki és a fényesi tartalék vízbázisként kezelik. Az oroszlányi körzet és Kisbér térsége is tatabányai karsztvízellátásban részesül. Ehhez a rendszerhez csatlakozik Bábolna is, helyi tartalék vízbázisokkal. D o r o g i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó R e n d s z e r A dorogi regionális rendszer vízbázisát a Dunára telepített Prímás-szigeti partiszűrésű csápos kutak, valamint a sárisápi mélyfúrású kutak karsztvízkészlete jelenti júniusától jelentős mennyiségű karsztvizet vesz át társcég által üzemeltetett tokodaltárói vízbázisról is. A szolgáltatott ivóvíz kiváló minőségű. A V í z t e r m e l ô B á n ya ü z e m A tata i t é r s é g e g y e d i v í z m û v e i K o c s kútjainak ivóvize a határérték közeli mélységi ammónia-tartalom miatt a tűrhető kategóriába sorolható, fogyasztásra alkalmas. M o c s a önkormányzati tulajdonú víziközműveinek ivóvízellátása január 1-től a regionális főművekről biztosított. N a s z á l y vízellátása a Dunaalmáson telepített vízbázisról történik. Az ivóvíz kénhidrogén mentesítés után kerül a vízhálózatba, így minősége megfelelő. H é r e g e n a kút vize savtalanítás után kerül a vízellátó rendszerbe. A k i s b é r i t é r s é g e g y e d i v í z m û v e i N a g y i g m á n d vízbázisai amely Kisigmánd vízellátását is biztosítja magas vastartalmúak, de a kutak vize vastalanítás után jelenleg megfelel az előírásoknak. A k a önkormányzati tulajdonú víziközműveinek ivóvízellátása a regionális főművekről biztosított. A d o r o g i é s a z e s z t e r g o m i t é r s é g e g y e d i v í z m û v e i T o k o d a l t á r ó n az ivóvízhálózat az önkormányzat tulajdonában van és csatlakozik a regionális rendszerhez. A társaság az elosztóhálózat üzemeltetését szerződés alapján végzi. P i l i s s z e n t l é l e k ivóvízellátása saját, karsztvízre telepített kútról történik. Az ivóvíz minősége megfelel az előírásoknak. fejlesztési cél az egységes, biztonságos és minôségi ivóvízellátás érdekében a rétegvízre települt kocs, naszály, nagyigmánd, kisigmánd, valamint a karsztvizes héreg vízbázisainak kiváltása a regionális vízellátó rendszerre történô csatlakoztatásukkal, az önkormányzatokkal együtt közös feladata a társaságnak. B i c s k e i R e g i o n á l i s V í z e l l át ó R e n d s z e r A bicskei regionális rendszer Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megyei településeket lát el a Tatabányán termelt karsztvízzel. Jellemzője a társvállalatok felé történő ivóvízátadás. A Víztermelő Bányaüzem a társaság meghatározó egysége, amely a karsztvizet bányászati körülmények között hozza a felszínre és ezzel biztosítja a regionális vízellátó rendszerek ellátását. A XIV/A és XV/C vízaknák ivóvíztermelő kapacitása m 3 /nap.

5 8 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e S Z E N N Y V Í Z K E Z E L É S I R E N D S Z E R e k A részvénytársaság Komárom-Esztergom megye településein látja el a szennyvizek tisztításával összefüggô feladatokat. Az ÉDV Zrt. mûködési területén az összes lakosság közel 85%-a részesül csatornaszolgáltatásban. Á L L A M I T U L A J D O N Ú S Z E N N Y V Í Z K E Z E L Ô M Û V E K Ö N K O R M Á N Y Z AT I T U L A J D O N Ú S Z E N N Y V Í Z K E Z E L Ô K A tata i t é r s é g h e ly i s z e n n y v í z t i s z t í t ó t e l e p e i K o c s : a településen 400 m 3 /nap kapacitású OMS technológiával működő tisztítótelep található. M o c s a : a településen OMS technológiával készült, a 350 m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító. Tata b á n ya i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A tatabányai szennyvíztisztító kapacitása m 3 /nap. Regionális jellegű, a megyeszékhelyen kívül Vértesszőlős, Környe, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget szennyvizeit is fogadja. Kiemelt vízvédelmi területen helyezkedik el, így a szennyvíztisztítás hatékonysága alapvető feladat. Tatabányán két lehetőség van a keletkező iszapok elhelyezésére: rekultivációs célú felhasználás, illetve mezőgazdasági hasznosítás. A szennyvíztisztító telep fejlesztését KEOP pályázat keretében végzi a társaság. Tata i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A tatai szennyvíztisztító kapacitása 6000 m 3 /nap. Regionális jellegű, a város környéki települések Agostyán, Baj szennyvizeit is fogadja. A telep műszaki, technológiai fejlesztése szintén KEOP pályázat keretén belül valósul meg. D o r o g i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A dorogi szennyvíztisztító kapacitása 5000 m 3 /nap, Tokodaltáró település szennyvizét is tisztítja. Az iszapkezelés megoldott, Tatabányára szállítják rekultivációs célú felhasználásra. Az EU követelményeinek kielégítése érdekében a foszfor eltávolítását is meg kell valósítani 2011-től. E s z t e r g o m i r e g i o n á l i s s z e n n y v í z t i s z t í t ó m û A telep 6000 m 3 /nap tisztító kapacitással rendelkezik, az iszapkezelés rekultivációs célú felhasználása megoldott. KEOP pályázat keretében történik a szennyvíztisztító telep fejlesztése. A felsorolt regionális csatornaművek és szennyvízkezelő rendszerek, mint jelentős közcélú vízilétesítmények kizárólagos állami tulajdonban vannak és az ÉDV Zrt. a vagyonkezelőjük és üzemeltetőjük. A regionális szennyvíztisztító telepek a csatornán összegyűjtött szennyvizeken kívül a térség községi szennyvíztisztítóinak iszapját és a települési folyékony hulladékot is fogadják és kezelik. Tata b á n ya i r e g i o n á l i s i s z a p h a s z n o s í t ó Tatabánya határában, Szentgyörgypusztán létesült a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot kezelő mű. Itt történik a tatabányai, héregi, tardosi szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapok víztelenítése, illetve szükség esetén a víztelenített iszapok fedett iszaptárolóban történő elhelyezése. H é r e g : a településen OMS típusú szennyvíztisztító működik, amely 100 m 3 /nap kapacitású. T a r d o s V é r t e s t o l n a : a két település közös OMS típusú szennyvíztisztító telepet létesített 250 m 3 /nap kapacitással. A k i s b é r i t é r s é g h e ly i s z e n n y v í z t i s z t í t ó t e l e p e i K i s b é r Á s z á r : a szennyvíztisztító telep 2 x 500 m 3 /nap kapacitású. A telep regionális feladatok ellátására is alkalmas. H á n t a : a keletkező szennyvíz tisztítása a kisbéri tisztítótelepen történik. N a g y i g m á n d K i s i g m á n d : a két település közös szennyvíztisztítót építtetett. A telep 600 m 3 /nap kapacitású és OMS technológiával működik. S ú r : a településen keletkező szennyvíz kezelése 200 m 3 /nap kapacitású VIDUS tisztítótelepen történik. B a k o n y s z o m b a t h e l y : a település 150 m 3 /nap kapacitású OMS tisztítóteleppel rendelkezik. C s á s z á r S z á k s z e n d : a két település 500 m 3 /nap kapacitású OMS technológiával készült tisztítótelepet létesített. D a d K ö m l ô d : a két település 300 m 3 /nap kapacitású OMS szennyvíztisztítóval rendelkezik. A d o r o g i e s z t e r g o m i t é r s é g h e ly i s z e n n y v í z t i s z t í t ó t e l e p e i C s o l n o k : a település 600 m 3 /nap kapacitású OMS technológiájú szennyvíztisztító telepet létesített. S á r i s á p A n n a v ö l g y : a szennyvíztisztító mű kapacitása 400 m 3 /nap és PURATOR technológiával működik. K e s z t ö l c L e á n y v á r P i l i s c s é v : a három település közös, 1000 m 3 /nap kapacitású OMS szennyvíztisztítót épített. D á g : a település 150 m 3 /nap kapacitású OMS tisztítóteleppel rendelkezik. G y e r m e l y S z o m o r : a két település csatornahálózatát és közös 300 m 3 /nap kapacitású OMS szennyvíztisztítóját a társaság üzemelteti. Dorog térségében az önkormányzati tulajdonú telepek mellett a Gyermely Zrt. szennyvíztisztítóját is a részvénytársaság üzemelteti, ennek kapacitása 150 m 3 /nap. M o g y o r ó s b á n y a : a VIDUS szennyvíztisztító mű 100 m 3 /nap tisztítási kapacitással üzemel.

6 1 0 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e S Z O L G Á LTAT Ó E G Y S É G E K K i e m e lt t e r ü l e t e k V Í Z - É S K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I L A B O R AT Ó R I U M A társaság akkreditált laboratóriuma az ivóvízre vonatkozó 201/2001. (X.25.) és a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet szerinti ellenőrző vizsgálatok jelentős részének elvégzésére alkalmas. A társaság működési területén kialakított mintavételi program teljes körűen biztosítja az ivóvíz minőségének ellenőrzését a vízbázisokon, a tárolókban és az intézményeken belül kijelölt mintavételi helyeken, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrző vizsgálatok rendszeres információt adnak az ivóvíz organoleptikus (íz, szag) és mikrobiológiai minőségéről, az egyes kémiai paraméterekről, a vízminőség esetleges változásáról (különösen a sérülékeny vízbázisoknál) és a vízkezelés hatékonyságáról. A részletes vizsgálatok célja megállapítani azt, hogy az ivóvíz megfelel-e a rendelet valamennyi követelményének, ezért a részletes vizsgálat során a rendeletben meghatározott minden paramétert mérni kell. A laboratórium az ivóvíz minőségének vizsgálata mellett rendszeresen elemzi a kezelt és tisztított szennyvíz előírás szerinti paramétereit. A keletkező szennyvíziszapok minőségét az iszapdepókba való elhelyezés és a mezőgazdasági területre való kiszórás előtt folyamatosan ellenőrzi. A laboratórium rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint szükség esetén országos speciális laboratóriumokkal. Megrendelésre is vállal laboratóriumi vizsgálatokat. É D V Zrt. Víz- és Környezetvédelmi Laborat ó r i u m, Tatabánya, Sárberek 100., tel.: 34/ E S Z K Ö Z E L L ÁTÁ S A társaság a biztonságos és zavartalan víziközmű-szolgáltatás érdekében tervszerű anyaggazdálkodást folytat. A raktárbázisban megtalálható a víz- és csatornaszolgáltatáshoz szükséges vezetékek, csövek, kötőelemek, idomok, tolózárak és vízmérők széles választéka. A raktár az anyaggazdálkodási feladatokon túl bizományosi készletezést és kereskedelmi tevékenységet is folytat, a területi igények kielégítésére. É D V Zrt. Eszközellátá s Tata b á n ya, Táncsics M. út Tel.: 34/ D I S Z P É C S E R S Z O L G Á L AT A diszpécserszolgálatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a társaság megfelelő biztonsággal, fogyasztói elégedettség mellett lássa el víziközműszolgáltatási tevékenységét. Korszerű távirányítással és távjelzéssel folyamatos felügyeletet lát el a regionális vízellátó rendszereken. A hibaelhárítá s díjmentesen hívhat ó központi telefonszáma: É D V Zrt., Diszpécserszolgálat Tata b á n ya, Sárberek 100. Ü Z E M F E N N TA R TÁ S É S VÁ L L A L K O Z Á S A Társaság szervezetkorszerűsítésének keretében 2009-ben az eddigi hét vízmű üzemből négy üzemet hozott létre, amelyek a működési területen a közüzemi ivóvízellátás, illetve a szennyvízelvezetés- és tisztítás üzemviteli feladatait látják el. A korszerűsítés kapcsán létrehozott új szervezet, az Üzemfenntartás és Vállalkozás szervezeti egység az alábbi feladatokat látja el: karbantartási és hibaelhárítási feladatok, üzemfenntartási munkák, mérőcserék, üzemzavar esetén tartálykocsis vízellátás, saját kivitelezésű beruházási munkák, valamint külső megrendelők részére vízépítési munkák vállalása. É D V Zrt., Üzemfenta rtá s és Vá l l a l k o z á s, Tatabánya, Táncsics M. út, tel.: 34/ M I N ô S É G Ü G Y társaság felső vezetése az 1990-es évek második felében az addigi hagyományokon alapuló, tradi A cionális cégkultúra megváltoztatása mellett döntött, megteremtve ezzel a szervezeti tudás alapú, hatékonyabb gazdálkodás alapját. E hosszú folyamat első lépéseként 2000-ben az ágazatban elsőként szerezte meg teljes körűen Minőségirányítási Rendszerének(MIR) ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítását ben bevezette az ISO szabvány szerinti Környezetirányítási Rendszert(KIR) és decembere óta működteti az OHSAS követelményei szerint a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszert(MEBIR) decemberében megszerezte az Információbiztonság Irányítási Rendszer ISO szabvány szerinti tanúsítását is évtől mára már a fenti négy irányítási rendszer értékeinek összevonásával és kiterjesztésével az Integrált Irányítási Rendszer (IIR) határozza meg valamennyi tevékenységre és szervezeti egységre vonatkozóan a működés kereteit, szabályait, követelményeit és a külső és belső auditok által biztosítja a rendszeres felügyeletet. A Minőségirányítási Rendszer a FOGYASZTÓK igényeinek kielégítésére és elégedettségének elérésére, növelésére irányul. Működtetése garantálja az Európai Unió követelményeinek betartását, a Minőségi viziközmű szolgáltatás megvalósítását. Ez a hosszú távú eredményes gazdálkodás alapja. Az ÉDV Zrt., mint az ország egyik legnagyobb viziközmű szolgáltató társasága, szennyvízelvezetési és tisztítási tevékenységével egyúttal az egyik legjelentősebb környezetvédelmi szolgáltató. Elkötelezettségét igazolja a környezetirányítási rendszer működtetése, mely az épített és természeti KÖRNYEZET egyre fokozottabb védelmét szolgálja, hogy egészséges életteret biztosíton magának és megőrizze azt a jövő generációinak. A Zrt. számára kiemelt fontosságú a dolgozók egészségének megőrzése. A Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer középpontjában a MUNKATÁRSAK állnak, ennek érdekében fontos az egyre magasabb szintű egészségvédelem és munkahelyi biztonság megvalósítása, fejlesztése. Napjainkban az információnak üzleti értéke van. Az eredményes működéshez elengedhetetlenül szükséges INFORMÁCIÓ megóvása és védelme érdekében alakította ki és működteti a társaság az Információbiztonság Irányítási Rendszert. A SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS módszer- és eszközrendszerének széles körű alkalmazása reális helyzetfelmérést eredményez: nemcsak múltbéli teljesítményükkel, célkitűzéseikkel szembesíti eredményeiket, de elvárja a más cégekkel való összemérést is. A módszer által megkövetelt tényeken alapulva csökkenti a döntések kockázatát, megteremti a folyamatos fejlődés kereteit. Túl a több mint tíz éve megkezdett szervezeti kultúraváltás jelentős mérföldkövein, az elmúlt évben indított működés fejlesztési program megvalósításához stabil hátteret biztosít a minőségszemléletű Integrált Irányítási Rendszer, valamint a korszerű minőségtechnikák és fejlesztési módszerek alkalmazása. B E L S Ô E L L E N Ô R Z É S A Belsô Ellenôrzés alapvetô feladata az Ellenôrzési feladattervben meghatározott vizsgálatok elvégzésével a Felügyelô Bizottság munkájának támogatása évben a stratégiai célkitûzések teljesítése, a jogszabályi megfelelések és a fogyasztóközpontúság kiemelt szempontok. Tevékenysége folyamatszerûen szabályozott a probléma feltárástól a javító-fejlesztô tevékenységek végrehajtásának visszaellenôrzéséig. Vizsgálja a társaság mûködésének szabályozottságát, valamint a hatályos jogszabályok, belsô szabályzatok és vezetôi rendelkezések betartását. Javaslataival segíti a vezetést a döntések megalapozott elôkészítésében, a belsô tartalékok feltárásában, a hibák, hiányosságok felfedésében és a szabálytalanságok megelôzésében.

7 1 2 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e V í z m û Ü z e m e k M û K Ö D É S I T E R Ü L E T E Oroszlány Kisbér Vízmû Üzem 2840 Oroszlány, Tá n c s i c s Mihály út 103. T e l e f o n: 34/ , Fa x: 34/ K E R E S K E D E L E M A társaság legfiatalabb szervezeti egysége a Kereskedelem, mely január 1-jével kezdte meg működését, közvetlenül a vezérigazgató irányítása alatt. Feladatköre a fogyasztói kapcsolatrendszer valamennyi elemét magába foglalja, a vízmérőleolvasástól kezdődően a számlázáson át egészen a vízdíjak beszedéséig. A Kereskedelemhez két szervezeti egység tartozik, a Vevőszolgálat valamint az Értékesítés és Marketing. Az előző a fogyasztói irodákat fogja össze és felügyeli a Központi Telefonos Ügyfélszolgálatot. Az utóbbi piackutatással, piacszerzéssel és ügyfélmenedzsmenttel foglalkozik, az új piacok szerzése és a régiek hoszszú távú megtartása érdekében. Az idei évtől a fogyasztói irodák minőségi személyes ügyfélkapcsolati tevékenységének megtartása mellett a telefonos megkereséseket és az elektronikus ügyfélkezelés feladatait a Központi Telefonos Ügyfélszolgálat vette át. Az új szervezeti egység keretei között központi háttér csoport alakult. A korábban központilag irányított, azonban decentralizált tevékenység helyébe központilag végzett elszámolásszámlázás lép. K ö z p o n t i T e l e f o n o s Ü g y f é l s z o l g á l at e l é r h e t ô s é g e: 06-40/ K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M A társaság az elmúlt évek során folyamatos erőfeszítéseket tett a környezetvédelmi helyzet javítására. Vízbázisai védelmére megtette a szükséges intézkedéseket. A levegőtisztaság-védelem területén felszámolta a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrásokat. A zaj- és rezgésvédelem területén nincs olyan létesítmény, melynek zajkibocsátása problémát jelentene. A környezetközpontú irányítás követelményének eleget téve a részvénytársaság a beszállítóitól is elvárja a környezetkímélő munkavégzést. Az ÉDV Zrt. legjelentősebb környezetvédelmi tevékenysége, egyben alapfeladata a szennyvíztisztítás és a keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése. A nagyobb tisztítási kapacitású, állami tulajdonú szennyvíztisztító telepeken gondos üzemeltetéssel biztosítani tudja, hogy az elfolyó szennyvíz a jelenlegi szigorú kibocsátási határértékeknek megfeleljen. A társaság által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telepek egy része a bejövő szerves anyag és ammónia vonatkozásában túlterhelt, ezek fejlesztése is szükséges. A vízminőségi és környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzését a részvénytársaság Víz- és Környezetvédelmi Laboratóriuma magas szinten biztosítja. Tatabánya Tata BIRV Vízmû Üzem 2800 Tatabánya, Táncsics Mihály út T e l e f o n: 34/ , Fa x: 34/ Agostyán 2. Baj 3. Budajenô 4. Dunaszentmiklós 5. Héreg 6. Kocs 7. Mocsa 8. Naszály 9. Szárliget 10. Szomód 11. Tardos 12. Tarján 13. Tata 14. Tatabánya 15. Telki 16. Vértestolna 17. Vértesszôlôs 1. Aka 2. Ácsteszér 3. Ászár 4. Bakonybánk 5. Bakonysárkány 6. Bakonyszombathely 7. Bábolna 8. Bársonyos 9. Bokod 10. Csatka 11. Császár 12. Csép 13. Dad 14. Ete 15. Hánta 16. Kecskéd 17. Kerékteleki 18. Kisbér 19. Kisigmánd 20. Kömlôd 21. Környe 22. Nagyigmánd 23. Oroszlány 24. Réde 25. Súr 26. Szákszend 27. Tárkány 28. Várgesztes 29. Vérteskethely 30. Vértessomló Esztergom Dorog Vízmû Üzem 2510 Dorog, Esztergomi út 42. T e l e f o n: 33/ , Fa x: 33/ Annavölgy 2. Csolnok 3. Dág 4. Dorog 5. Esztergom 6. Gyermely 7. Kesztölc 8. Leányvár 9. Máriahalom 10. Mogyorósbánya 11. Piliscsév 12. Pilisszentlélek 13. Sárisáp 14. Szomor 15. Tát 16. Tokod 17. Tokodaltáró 18. Úny V í z t e r m e l ô Bánya ü z e m 2800 Tatabánya, Táncsics M. út T e l e f o n: 34/ , Fa x: 34/ Tá r s vá l l a l at i vízáta d á s P e s t és Fejér megyei t e l e p ü l é s e k e l l átá s á r a 1. Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. 2. Érd és Térsége Víziközmû Kft. 3. Fejérvíz Zrt. 4. Páty Vagyonkezelô és Közmû Üzemeltetô Kft. 5. Zsámbékvíz Kft. 6. VÍZCOOP Kft.

8 1 4 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e A É V I G A Z D Á L K O D Á S R Ó L Ü Z L E T I C É L K I T û Z É S E K B E N részvénytársaság a évi üzleti A tervét a stratégiai célkitűzésekkel és a tulajdonosi elvárásokkal összhangban határozta meg. Legfontosabb feladatának tekintette a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatást, a fogyasztók mennyiségi és minőségi igényének kiszolgálását. Ivóvíz-szolgáltatáshoz és a társvállalati vízátadáshoz 14 millió 622 ezer m 3 ivóvizet termelt és 2 millió 226 ezer m 3 -t vásárolt. Összesen 13 millió 321 ezer m 3 ivóvizet értékesített, a technológiai célú vízfelhasználás 1 millió 933 ezer m 3 volt, a vízveszteség pedig 1 millió 594 ezer m 3. Az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége 7 millió 649 ezer m 3 volt. Gazdálkodása stabilitását megőrizte, likviditása kiegyensúlyozott volt. Adózás előtti eredménye 82 millió Ft-ban várható. Társasági szinten 1 274,4 millió Ft-ot fordított beruházásra, és 711 millió Ft-ot költött javítás-karbantartásra. Az üzemvitel és a gazdaságosság szempontjából fontos beruházási, felújítási munkákat úgy teljesítette, hogy az üzemelési költségekre optimális hatást gyakoroljon. A víziközműveket működtető vagyont az informatika, az irányítástechnika, a gépjárműpark, és a laboratórium tekintetében tovább korszerűsítette. A víziközművek esetében ebben az évben is a hálózatrekonstrukciók kerültek előtérbe. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók létszáma 635 fő volt, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársak száma pedig 43 fő. A személyügyi munkában az oktatás, a továbbképzés és a tréningek mellett az életminőség javítására is figyelmet fordított a társaság. A bérgazdálkodás a munkahelyi szakszervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint, az elôirányozottnak megfelelôen alakult. A Zrt. az alaptevékenységi feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet is folytatott. Elsősorban víz- és környezetvédelmi laboratóriumi vizsgálatokat, műszeres hálózatméréseket, valamint eszközés anyagértékesítést végzett. Vállalkozási tevékenységén belül jelentős arányt képviselt a megrendelésre végzett építőipari kivitelezés is. A évi nettó, értékesítési árbevétele ezer Ft lett, ebből alaptevékenységen kívüli feladatok teljesítéséből ezer Ft származik. Működési területén biztonságos és zavartalan volt a víziközmű-szolgáltatás. Környezetkímélően vezette el és tisztította meg a keletkező szennyvizet, és a szennyvíziszap-hasznosítás terén a környezetbarát megoldásokat helyezte előtérbe. Összegzésként megállapítható, hogy a társaság teljesítette célkitűzéseit és eredményes évet zárt, valamint felkészült a évi feladatokra. Az alapvetô feladatát a társaság az ivóvíz- és csatornaszolgáltatást az igénybe vevô fogyasztók mennyiségi és minôségi elvárásai alapján teljesíti. Folyamatos szolgáltatásnak minôsülô tevékenységét a 38/1995. (IV.05.) Korm. rendeletben elôírtak szerint látja el évi üzleti terve meghatározásánál az állami, illetve az önkormányzati megállapítású víziköz A művekből nyújtott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjait vette figyelembe. A bevételeket és ráfordításokat ennek megfelelően tervezte az alaptevékenység vonatkozásában. Kiegészítő tevékenységei közé tartoznak a víz- és környezetvédelmi laboratóriumi vizsgálatok, a víziközmű-hálózathoz kapcsolódó diagnosztikai mérések, anyag és szerelvény továbbértékesítések, mely tevékenységek árbevételei az eddig megkötött szerződések alapján, illetve a korábbi évek tapasztalati adatai szerint kerültek számba vételre. A tervezett ivóvíz-értékesítés ezer m 3. A szolgáltatáshoz szükséges ivóvízmennyiséget a Zrt. saját kútjaiból termeli, de az esztergomi fogyasztók karsztvízzel történő ellátása érdekében vizet is vásárol. A szennyvízelvezetés és -tisztítás mennyiségét ezer m 3 -ben tervezi. Az Ivóvízbázis-védelmi Programban a biztonságba helyezési terv alapján megvalósult észlelő kutak rendszeres vizsgálatáról gondoskodik. A kibocsátott szennyvizek paramétereinek szigorodó előírásai következtében a szennyvíztisztítás költségei jelentősen emelkednek. A hatósági előírások betartásához fejlesztésekre és a technológiák átalakítására is szükség van, melyeket a beruházási tervében figyelembe vett és az amor tizáció, illetve az önkormányzati eszközhasználati díj terhére valósít meg. Szennyvíztelepeik korszerűsítésére irányuló a Környezet és Energia Operatív Program által támogatott projektek közül, az esztergomi szennyvíztelep esetében a kivitelezés 2010 januárjában megkezdődött, és a munkák novemberi befejezése után megkezdődik a 6 hónapos próbaüzem. A tatabányai telep munkái pedig várhatóan 2010 második negyedévében indulnak el. A tatai szennyvíztisztító telep esetében a második fordulós pályázat beadásra került, a kivitelezés jövő év elején kezdődik meg. A fogyasztókra áthárítandó vízterhelési díj az állami tulajdonú szennyvíztisztító telepek vonatkozásában 5,90 Ft/m 3, az önkormányzati tulajdonú települések esetében szennyvíztisztító telepenként eltérő, 2,80 Ft/m 3 -től 7,90 Ft/m 3 -ig terjed. Az önkontroll rendszerben történő laboratóriumi vizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében a társaság a laboratóriumi műszerparkot tovább bővíti, melynek forrását a fogyasztókra áthárított vízterhelési díj biztosítja.

9 1 6 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e A jogszabályi előírásoknak megfelelően a laboratóriumi mintavételt a fogyasztói oldalon teljesíti. Az ivóvízszolgáltatás esetében közel 3000 vizsgálatot tervez, amely kiterjed bakteriológiai, kémiai és mikroszkópos biológiai vizsgálatra is. A kizárólagos állami tulajdonú víziközművek és a társasági tulajdonú működtető eszközök vagyonvesztés nélküli üzembiztos működtetését és állagmegóvását biztosítja. A rendelkezésre álló források alapján a beruházási, felújítási, javítási-karbantartási feladatait a prioritások figyelembevételével határidőre, jó minőségben megvalósítja. A Társaság a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal megkötött vagyonkezelési szerződésben rögzített feltételek szerint működteti a kizárólagos állami tulajdonú víziközműveket. Az állami tulajdonú regionális rendszerek fejlesztésére ebben az évben 898 millió Ft-ot fordít, a saját működtető eszközeik fejlesztésére pedig 296 millió Ft forrást biztosít. Víziközmű rendszerei javítási-karbantartási munkáira 720 millió Ft-ot tervez. A feladatoknak közel 50 %-át saját munkavállalói végzik el. A fogyasztói és üzleti kapcsolatokat, a velük folytatott kommunikációt hatékonyan és intenzíven kívánja megvalósítani ebben az évben is. A víz- és csatornaszolgáltatás számlázási gyakorlatát az eddigieknek megfelelően évben is fenntartja. Az ipari-közületi vízfelhasználók esetében havonta, lakossági fogyasztóknál pedig a 2 havonta olvasott adatok alapján számláz, azonban megkezdi a felkészülést a 6 havi leolvasás bevezetésére. A számlákon feltüntetett fizetési határidőre nem fizető fogyasztók esetében a késedelmi kamat kifizettetésétől nem tud eltekinteni. A tartozások behajtásáról a törvényes eszközök igénybevételével gondoskodik. A Részvénytársaság évi adózás elôtti eredményét ezer Ft összegben tervezi, ezer Ft árbevétel mellett. A bevételeknél a díjrendeletekben megállapított árakat vette figyelembe. Az állami tulajdonú víziközműből nyújtott vízszolgáltatás esetén a lakosság által fizetendő alapdíj 212 Ft/hónap, a fogyasztásarányos díj pedig 320 Ft/m 3. A csatornaszolgáltatásért a lakosságnak 165 Ft/hónap alapdíjat, illetve 231 Ft/m 3 fogyasztásarányos díjat kell fizetni. Az önkormányzati tulajdonú közműből történő szolgáltatás díjait az önkormányzatok egyedileg, rendeletekkel határozták meg. A lakossági víz- és csatornadíjak ráfordításához igényként benyújtandó támogatási összeget a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelettervezete szerint kalkulálta. Lakossági vízszolgáltatás igénybevétele esetén 458 Ft/m 3 feletti fajlagos ráfordítás esetén nyújtható be támogatási igény, a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás együttes igénybevétele esetén a küszöbérték 919 Ft/m 3. S T R AT É G I A I C É L K I T Û Z É S E K A É V E K R E V O N AT K O Z Ó A N H á r o m é v a h á r m a s s z á m j e g y é b e n az árbevétel arányos nyereséget 3%-ra növeli. az értékesítés volumenét 9%-kal növeli. a kincstári vagyon értékét 3 milliárd forinttal növeli. folyamatos szervezetfejlesztéssel az irányítási költségeket 3%-kal csökkenti. az egy főre jutó árbevételt az infláción felül 6%-kal növeli. szolgáltatási területét 9 településsel bővíti. a 90 napon túli kintlévőséget 6%-kal csökkenti. a szolgáltatási veszteséget 0,3%-kal csökkenti. a fogyasztói elégedettség megtartására törekszik. a környezetterhelési díjat 3%-kal mérsékli. a társadalmi célú támogatásokat 3%-kal növeli.

10 1 8 a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e a z é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g t e v é k e n y s é g e V E Z E T ô S É G I g a z g at ó s á g Elnök: Miklósné Nagy Andrea Tagok: Dr. Makai Andrea Dr. Szalai Krisztina Felügyelô bizottság Elnök: Dr. Sipos Árpád Tagok: Zsidek Ferenc Dr. Lévai-Pelcsinszki Beáta Hévei Rita Dr. Varga György Péter Geiszler János K ö n y v v i z s g á l ó: C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. ÉDV Zrt. vezetôi Bunda István Dr. Kovács György Zoltán Dr. Sencz József Dr. Szigligeti János Vasi Imre Ádám Róbert János Bednár Mihály Cenkvári Veronika Diószegi Eszter Dr. Szirtes-Csoknyay Zsuzsanna Dr. Varga György Péter Gerencsér Károly Halász Ferencné Kovácsné Esztári Judit Kreitner Krisztina Makovi Péter Molnár András Palotás József Pathó Mónika Pintér Imre István Sebők József Szabó Pál Szerdahelyi Katalin Tóth Mária vezérigazgató műszaki vezérigazgató-helyettes gazdasági vezérigazgató-helyettes adminisztratív vezető kereskedelem vezető felelős belső vízminőség ellenőrzést irányító vezető biztonságtechnikai vezető kontrolling vezető ellenőrzési és minőségügyi vezető HR vezető igazgatás vezető fődiszpécser laboratórium vezető közgazdaság vezető PR vezető eszközellátás vezető informatika vezető szennyvízgazdálkodás vezető pénzügyi vezető beruházás vezető vevőszolgálat vezető üzemfenntartás és vállalkozás vezető műszaki fejlesztési vezető vízgazdálkodás vezető ÉDV Zrt. üzemvezetôi Kiss József Danics Tamás Mátis István Takács Péter Tatabánya Tata BIRV Vízmű Üzem Esztergom Dorog Vízmű Üzem Oroszlány Kisbér Vízmű Üzem Víztermelő Bányaüzem

11 i m p r e s s z u m: s z e r k e s z t e t t e : K r e i t n e r K r i s z t i n a P R v e z e t ô, f e l e l ô s k i a d ó : b u n d a i s t vá n v e z é r i g a z g at ó é s z a k d u n á n t ú l i v í z m û z á r t k ö r û e n m û k ö d ô r é s z v é n y tá r s a s á g, tata b á n ya, s á r b e r e k t e l e f o n : (06 34) , fa x : (06 34) e- m a i l : p o s e d v r t. h u h o n l a p : w w w. e d v r t. h u