Katasztrófavédelmi Versenysport Szabályzata

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf Tel: (06-1) Fax: (06-1) Katasztrófavédelmi Versenysport Szabályzata

2 2 Tartalomjegyzék 1. A Tűzoltó Versenysport Szabályzata A tűzoltó sportverseny rendezésének általános feltételei A részvételre vonatkozó általános szabályok Szervezeti felépítés A versenybíróság tisztségviselői és feladataik A versenyzőkre vonatkozó általános szabályok A verseny értékelése Vegyes rendelkezések A versenypályák, felszerelések és feladatok Az Ország Legerősebb Tűzoltója (Toughest Firefighter Alive (TFA)) tűzoltóverseny versenyszabályzata A TFA versenyek rendezésének általános előírásai, a részvételre vonatkozó általános szabályok Értékelés A verseny felépítése A Lépcsőfutás Versenyszabályzata A Lépcsőfutó versenyek rendezésének általános előírásai, a részvételre vonatkozó általános szabályok Lépcsőfutó versenyek személyi, tárgyi feltételei Kizáró okok Értékelés 30 Függelékek 1. számú függelék a Szabályzathoz számú függelék a Szabályzathoz 32 Mellékletek A Tűzoltó Versenysport Szabályzat mellékletei 33

3 3 1. A TŰZOLTÓ VERSENYSPORT SZABÁLYZATA 1.1. A tűzoltó sportverseny rendezésének általános előírásai 1) Tűzoltó sportversenyt (továbbiakban: verseny) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok), a hivatásos tűzoltóparancsnokságok (tűzoltóparancsnokságok) rendezhetnek a kirendeltségek koordinációjával. 2) A hazai rendezésű versenyek fajtái: a. Házi verseny (I. fokozatú verseny): a szolgálati csoportok között kötelezően (a helyi sajátosságok figyelembevételével) évente kell a tűzoltóparancsnokságoknak szervezni. Ebbe a kategóriába tartozik a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK) által szervezett verseny is azzal, hogy a verseny gyakoriságát a BM KOK igazgatója határozza meg, A versenyt a hallgatói állomány (csapat(ok) meghívása engedélyezett) részére kell szervezni. b. Megyei (II. fokozatú verseny): Az igazgatóságok által szervezendő, a megyében található válogatottjai, valamint meghívott csapatok között végrehajtható verseny. A megrendezése évente kötelező. c. Országos verseny: a megyei válogatott csapatok részvételével, amely kétévenként kerül megrendezésre a BM OKF szervezésében. A versenyre külföldi csapatok is meghívhatók, akiknek díjazása külön kategóriában történik. d. Nemzetközi verseny: külföldi és hazai válogatott csapatok részvételével. Ez a verseny csak BM OKF főigazgatója engedélyével szervezhető, kivéve, ha az az I. fokozatú verseny keretében kerül megrendezésre. e. Meghívásos verseny: A rendező szerv állapítja meg a meghívottak körét és az általa megrendezni kívánt versenyszámokat azzal, hogy a versenyszámok közül legalább egy egyéni és legalább egy csapatversenyt kell megrendezni. 3) A tűzoltósport versenyek az alábbi versenyszámokból állnak: a. 100 m-es akadályfutás, b. horoglétra-mászás, c. 4x100m-es váltófutás, d. kismotorfecskendő-szerelés, 4) A 2) b.-c.-d.-e. pontokban említett versenyen a 3) a.-d. pontokban említett versenyszámokat lehet szervezni. 5) Versenyeztetési kategóriák: a. egyéni (3.a és 3.b pont), b. egyéni összetett (kizárólag 3.a és 3.b együtt), c. csapat (3.c és 3.d pont), d. csapat összetett (valamennyi versenyszámban történő indulás esetén).

4 4 6) Korosztályos megkülönböztetésre a rendező szerv vezetőjének döntése alapján van lehetőség (pl.: egyéni versenyszámokban a 35. életév alatti és feletti résztvevők díjazására). 7) A nemzetközi és országos versenyek főigazgató által jóváhagyott kiírását az érintetteknek 120 nappal a versenyt megelőzően meg kell küldeni. A megyei (II. fokozatú) verseny kiírását a rendező szerv a versenyt megelőzően legalább 45 nappal a BM OKF Főigazgató részére, a házi (I. fokozatú) verseny kiírását (a BM KOK által rendezett versenyek kivételével) a rendező szerv igazgatójának terjessze fel. 8) A II. fokozatú és meghívásos versenyekről a rendező készítsen értékelő jelentést a verseny tapasztalatairól, főbb eredményeiről, amit a verseny befejezését követően legkésőbb 15 nappal küldjön meg a BM OKF Humán Szolgálaton keresztül a főigazgatónak. 9) A versenyek lebonyolítását munkavédelmi szempontból is ellenőrizni kell az alábbiak szerint: a. Az I. fokozatú versenyt a munkavédelmi őr felügyeli. b. A II. fokozatú versenyt legalább középfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező megyei munkabiztonsági felügyelő, ennek hiányában a BM OKF munkabiztonsági főfelügyelője ellenőrizze, c. A nemzetközi és országos versenyt a BM OKF munkabiztonsági főfelügyelője köteles ellenőrizni A részvételre vonatkozó általános szabályok 10) A versenyen részt vehetnek a hivatásos tűzoltóságok, a KOK hivatásos állományából az, akinek a csapata indulási szándékát (nevezését) a versenyt rendező szerv által meghatározott időpontig írásban jelezték. 11) Az indulási szándékot nevezési lap megküldésével kell jelezni, az 1. számú függelékben leírt formátumban, a verseny időpontját megelőző legkésőbb- 15. napig. A horoglétramászás és 100 m-es akadályfutás számokban a nevezési lapon az indulás sorrendjét is meg kell jelölni számozással, a kismotorfecskendő-szerelés és 4x100 m-es váltófutásban pedig csak X-szel kell jelölni az indulókat (7, illetve 2x4 fő). A nevezési lapot számítógéppel vagy írógéppel kell kitölteni. A versenyszámokban nevezhetők létszáma az alábbi: a. a 100 méteres akadályfutásban: 8 fő, de minimum 6 fő b. a horoglétra-mászásban: 8 fő, de minimum 6 fő c. a 4x100 méteres váltófutásban: 8 fő (2x4 fő) az A csapatban 4 fő a B csapatban 4 fő d. a kismotorfecskendő-szerelésben: 7 fő e. A csapat nevezési létszáma maximum 10 fő. Az adott versenyszám maximált létszáma feletti versenyzők a tartalékok. 12) A pontosított név szerinti nevezést a versenyt rendező szerv által meghatározott időpontig a csapatvezető küldje meg írásban a versenybíróság elnökének. 13) A nevezési lapot a csapatvezető írja alá. 14) A csapatok és versenyzők rajtszámmal történő ellátásának elvét a rendező szerv határozza meg a versenykiírásban.

5 5 15) A csapat által hozott sportfelszereléseket a versenyt megelőzően a helyszínen kell hitelesíttetni, az adott versenyre jellemző, egyértelmű és más jelölésekkel össze nem téveszthető, hamisíthatatlan módon. A hitelesítést a technikai csoport vezetője irányítja, a versenybíróság elnökhelyetteseinek közreműködésével Szervezeti felépítés 16) A 2) a.-b. pontokban szereplő versenyek eredményes lebonyolítása érdekében Szervező Bizottságot (továbbiakban: SzB) kell létrehozni. Az SzB tagjai a következők: a. elnök b. elnökhelyettesek (2 fő) c. titkárok (2 fő) 17) Az SzB elnökét és tagjait a rendező szerv vezetője jelöli ki. 18) Az SzB elnöke egy személyben felelős a verseny-előkészítés és -lebonyolítás feladatainak maradéktalan teljesítéséért. Fő feladatai közé tartozik: a. javaslatot tesz a rendező szerv vezetője felé a verseny helyszínére és az időpontjára vonatkozóan, b. elkészíti a verseny forgatókönyvét és kiírását, c. irányítja és koordinálja az SzB, illetve az irányítása alá tartozó és létrehozott csoportok, bizottságok, versenybíróság munkáját. 19) Az SzB feladatainak elvégzésére létrehozandó bizottságok és csoportok: a. versenybizottság (amely a versenyen versenybíróságként működik), b. időmérő és kiértékelő csoport, c. technikai csoport, d. gazdasági csoport. 20) Szükség szerint további bizottságok, és csoportok is szervezhetők. Így pld.: a. felügyelő bizottság, b. sajtó csoport, c. kulturális csoport, d. rendészeti csoport, e. szponzori csoport, f. protokoll csoport, g. nemzetközi csoport, h. egyéb csoport. 21) A bizottságok és csoportok vezetőit az SzB elnöke javaslatára a rendező szerv vezetője jelöli ki.

6 A versenybíróság tisztségviselői és feladataik 22) A versenybíróság tisztségviselői: a. a versenybíróság elnöke, aki egyben a verseny főbírája (aki a verseny előkészítése során a versenybizottság elnöke volt), b. a versenybíróság elnökhelyettesei (2 fő), akik egyben a verseny főbírájának helyettesei (akik a verseny előkészítése során a versenybizottság elnökhelyettesei voltak), c. az időmérő és kiértékelő csoportvezető, d. a technikai csoportvezető, e. a vezetőbírók (minden versenyszámban 1 fő). 23) A versenybíróság elnökének feladatai, jogosultsága: a. Egy személyben felelős a verseny lebonyolításáért, a sportszerű versenyzésért. b. Felelős a verseny szabályainak sportszerű betartásáért, betartatásáért. c. Köteles a versenyzőknek és csapatoknak egyenlő esélyt biztosítani. d. Gondoskodik - szükség esetén - a versenybírók leváltásáról, cseréjéről. e. kizárhatja a versenyből a sportszerűtlen versenyzőket. f. közvetlen beosztottai: a versenybíróság elnökhelyettesei, a vezetőbírók, az időmérő és kiértékelő csoportvezető, a technikai csoportvezető. 24) A versenybíróság elnökhelyetteseinek feladatai, jogosultsága: a. Segítik a versenybíróság elnökét feladata végrehajtásában. b. Eljárnak az elnök távollétében annak jog- és feladatkörében. c. Részt vesznek a sportfelszerelések hitelesítésében. d. Ellenőrzik a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történő szabályszerű elhelyezésüket. 25) Az időmérő és kiértékelő csoport vezetőjének feladatai, jogosultsága: a. Irányítja és ellenőrzi a kiértékelő csoport tagjainak munkáját. b. Tartja a kapcsolatot a versenybíróság elnökével és a gépi, kézi időmérőkkel. c. Felelős az eredmények pontos kiértékeléséért, a versenyeredmények rögzítéséért és az összesített jegyzőkönyvének elkészítéséért. (A versenyjegyzőkönyv tartalmi és alaki követelményeit a 2. számú függelék tartalmazza). d. Szervezi a versennyel kapcsolatos híradást, közreműködik az eredmények közzétételében. 26) A vezetőbíró feladatai, jogosultsága: a. Felelős az adott versenyszám szabályainak betartásáért. Irányítja az időmérők, a pályabírók, az indító és indítósegéd munkáját. b. Gondoskodik az adott versenyszám zavartalan lebonyolításáról. c. Ellenőrzi a sportfelszereléseket, az óvásokat első fokon elbírálja. d. A pályabírók jelzése után (a fehér zászló felemelésével vagy kihangosítás útján szóban) engedélyt ad az új indításra.

7 7 e. Javaslatot tesz a versenybíróság elnökének a sportszerűtlen versenyzők kizárására. f. Dönt a futam érvényességéről. g. Felfüggesztheti az adott versenyszám folytatását, amennyiben a versenyzők, edzők és a csapat vezetője indokolatlanul zavarja a versenyszám lebonyolítását. Erről a tényről a versenybizottság elnökét haladéktalanul értesíteni köteles. A versenyszám további folytatására csak a versenybíróság elnöke adhat utasítást. h. Amennyiben szabálytalanságot észlel, megsemmisíti az adott versenyszám futameredményét, és az eredménylapra feljegyzi az okát. ( Ekkor személyesen győződjön meg a pályabírák jelzése alapján a jelzett szabálytalanságról). Amennyiben a pályabíró által nem jelzett szabálytalanságot észlel, az f. pontnak megfelelően jár el. Piros zászló felemelésével a futam érvénytelenségét, fehér zászlóval a futam érvényességét jelzi. A fehér zászló felemelésével engedélyt ad a sportfelszerelés pályáról történő levitelére (ezt a műveletet, a futam érvénytelenségének jelzése, esetleges megtekintése, illetve tudomásulvétele után is végre kell hajtani). 27) A technikai csoport vezetőjének feladatai, jogosultsága: a. Vezeti a sportfelszerelések hitelesítését. b. Ellenőrzi a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történő szabályszerű elhelyezésüket. c. Gondoskodik a sérült vagy szabálytalan pályaelemek cseréjéről, illetve pótlásáról. d. Irányítja a technikai személyzet munkáját. e. Szervezi a kihangosítást. 28) A fentieken felül szervezett bizottságok, csoportok feladatát, hatáskörüket az SzB vezetője határozza meg. 29) A vezetőbíró közvetlen, illetve közvetett irányítása alá tartoznak az alábbi személyek: a. vezető időmérők, b. kézi időmérők, c. indítóbíró és indítósegédek, d. pályabírók. 30) A vezető időmérő feladatai: a. Méri mind a két versenyző idejét. b. Ellenőrzi az időmérők által mért időt és dönt az érvényes eredményről. c. Irányítja a kézi időmérők munkáját d. Az érvényes eredményt rögzíti az eredménylapon. e. Utasítást ad a stopperórák nullára állítására. f. Az eredménylapot ellenőrzi és átadja a versenyszám vezetőbírójának. 31) A kézi időmérők feladata: a. Az indítás elhangzása és a versenyző célba érése közötti idő stopperórával történő mérése.

8 8 32) Az indítóbírók feladatai: a. A vezetőbíró jelzésére a rajtolás vezényszavainak adása után jelt ad az indulásra. b. Szabálytalan rajtolás esetén visszahívó jelzést ad. c. Kizárja a futamból azt a versenyzőt - 4x100 méteres váltóban a rajthoz álló váltót, kismotorfecskendő-szerelésben az egész rajt - aki az első hibás rajtja után másodszor is hibásan rajtol. d. Ki kell zárnia azt a versenyzőt, váltót vagy rajt, akik a felkészülési idő leteltekor még nincs készen a versenyfeladat végrehajtására. e. Bármelyik okból történik a kizárás, ezt a tényt közölnie kell a versenyszám vezetőbírójával. 33) Az indítósegédek feladata: a. Közvetlen alárendeltjei az indítóbírónak. b. A rajtlista alapján ellenőrzik a versenyzők rajtszámát, a ruházat szabályosságát, a sportfelszereléseken a hitelesítés meglétét. c. Rajthoz szólítják az éppen sorra kerülő és felkészülésre az utána következő versenyző(ke)t. d. Mérik a felkészülési időt. Ha a felkészülési idő letelt, ezt a tényt közlik az indítóval. e. Segítik az indító munkáját, gondoskodnak arról, hogy a rajthoz álló versenyzőket a rajt végrehajtásában ne zavarják. f. Jelzik az indítónak, ha a felkészülésre szólított versenyző, váltó vagy raj nem jelent meg a rajtnál. g. Segítik az indító munkáját a szabályos rajtolás megítélésében. 34) A pályabírók feladatai: a. Pályabírót pályánként kell kijelölni olyan létszámmal, amely lehetővé teszi a versenyszám végrehajtásának szabályosságáról történő egyértelmű meggyőződést. b. Ellenőrzik a sportfelszerelések szabályszerű elhelyezését, melyet a fehér zászló felemelésével jeleznek. Amíg a versenyző, a váltó vagy raj szabálytalanul jár el a sportfelszerelés elhelyezésének tekintetében, addig a piros zászló felemelésével jelezze azt. c. A versenyszám lebonyolítása után a vezetőbíró felhívására a sikeres végrehajtást fehér zászló, az észlelt szabálytalanságot a piros zászló felemelésével jelezzék A versenyzőkre vonatkozó általános szabályok 35) A versenyzők öltözete: a. Sportcipő (edzőcipő): készülhet bármilyen anyagból, a talpán 6 mm-nél nagyobb kiemelkedés, mintázat nem lehet. Szöges talpú futó- és stoplis cipő nem használható. b. Melegítő (szabadidő ruha) alsó és felső, póló, az időjárásnak megfelelően csapaton belül egységesen használható. Az öltözet egységessége országos és nemzetközi versenyen történő részvételkor kötelező. A versenyszámokat csak hosszú (bármilyen anyagú, legalább bokáik érő) nadrágban lehet végrehajtani (kivéve a 4X100 m. váltó 4. tagjának öltözete). c. Minimum 40 mm széles bőr derékszíj vagy mászóöv (terhelési próbás, tartozékok nélkül), d. Munkavédelmi vagy tűzoltó védősisak. e. Rajtszámok (a versenyző mellén és hátán) jól láthatóan. f. Leesés elleni védelemhez a horoglétra-mászás versenyszámnál, amennyiben nem védőhálós a biztosítás, kötelező a rendező szerv által előzetesen meghatározott (esetleg biztosított, vagy saját) testheveder (annak hiányában esetleg derékheveder, mászóöv viselése).

9 9 g. A 4x100 méteres váltófutásban a váltó 4. tagja (a fentieken kívül) arcvédőt, bármilyen típusú, rendszeresített tűzoltó védőkabátot továbbá viselhet NOMEX alapanyagú kétrészes szolgálati öltözetet vagy tűzálló overallt. Ezen felül rendszeresített tűzoltó védőkesztyűt a rendeltetésnek megfelelően köteles viselni. A nadrág nem lehet testhez szorosan simuló, műszálas anyagú. Amennyiben a versenyfeladat végrehajtása közben a versenyző, váltó vagy raj tagja elveszti öltözetének, felszerelésének bármely darabját - kivéve, ha a célba érés előtt az elhagyott ruházatot, felszerelést rendeltetésének megfelelően újra fel nem veszi - a versenyző, váltó vagy raj adott futamának eredményét meg kell semmisíteni. h. Reklámfeliratokat a versenyzők viselhetnek, de a csapat hovatartozását és a rajtszámot nem takaró vagy méreténél és egyéb jellemzőjénél fogva nem zavaró módon. 36) A tartalékversenyzők indulásának szabályai: a. Ha a bemelegítés vagy az előző versenyszám végrehajtása során valamelyik versenyző megsérül, helyette a tartalék. indítható b. A változást a futam megkezdése előtt írásban közölni kell a versenyszámot vezető bíróval. c. A 100 méteres akadályfutásban, valamint horoglétra-mászásban a második futamban tartalékversenyző semmilyen okból nem indítható. d. A 4x100 méteres váltófutásban az először rajthoz állított váltóból a második futamban még sérülés esetén sem indítható versenyző, ekkor csak tartalékversenyző szerepeltethető a második váltóban. e. Abban az esetben, amikor az elsőnek rajthoz álló 4x100 m-es váltóból valaki a futam megkezdése előtt megsérül, helyette a másodiknak induló váltó bármely tagja indulhat, de ilyenkor a második váltóban csak a tartalékversenyző szerepelhet. 37) A rajtolás végrehajtása a. A versenyző, váltó vagy raj a feladat végrehajtását térdelő vagy álló rajtolással kezdheti meg. Rajtgép használata megengedett. b. A felkészülési idő leteltével az indítóbíró Felkészülni" vezényszavára a versenyző odamegy a rajthelyéhez. c. A rajthelyzetet úgy kell elfoglalni, hogy a versenyző testének semmilyen részével nem érintheti a rajtvonalat, valamint a rajt és a cél közötti területet. d. "Vigyázz" vezényszóra - térdelő rajt esetén csípőjét megemelve - felveszi az indulási testhelyzetet, majd ebben a helyzetben mozdulatlanul várja az indításjelzést. e. Az indítóbíró csak úgy adhat jelt az indításra, ha a futam minden résztvevője mozdulatlanul várja a jeladást. Azt, hogy minden rajthoz álló mozdulatlan-e, csakis az indítóbíró bírálhatja el. Ezt követi a "Rajt"-jel elhangzása szóban vagy sípszóval, vagy egy indítópisztollyal. f. Szabálytalan a rajt, ha a versenyző, a váltó vagy a raj a rajtjel elhangzása előtt megkezdi a feladat végrehajtását. A rajt szabályosságát csak az indítóbíró döntheti el. g. Szabálytalan rajt esetén a futam valamennyi indulójának ismételnie kell. Az adott futamban kétszeri szabálytalan rajtolás esetén a szabálytalanul rajtoló személyt, váltót, illetve a rajt, ki kell zárni a futamból. h. A rajt szabálytalanságát az indítóbíró hangjelzéssel (2 egymást rögtön követő pisztolylövés, síp, "Vissza" vezényszó) jelzi a futam résztvevőinek.

10 A verseny értékelése Az időmérés 38) A versenyzők időeredményeinek mérésére elektromos időmérő berendezést és kézi időmérést lehet használni. A kézi időmérés esetén pályánként 3 időmérőt kell alkalmazni, akik közül az egyik a vezető időmérő. Az elektromos méréssel (gépi időmérés) párhuzamosan kézzel is kell mérni az eredményeket. 39) Gépi időmérés esetén pályánként egy kézi időmérőt és két pályánként egy vezető időmérőt kell alkalmazni. A gépi időmérés műszaki hibája esetén, amennyiben az a verseny közben romlik el és rövid időn belül a zavar nem hárítható el, az értékelésnél csak a kézzel mért időeredményeket szabad figyelembe venni az adott versenyszámban. Ez esetben az érvényes idő megállapítása a 40) c. és d. pontok alapján történik. Amennyiben az elektromos időmérő berendezés kifogástalanul működött, a helyezések megállapításánál a gépi időket kell figyelembe venni. 40) A kézi mérés eredményeit az alábbiak szerint kell megállapítani, illetve rögzíteni: a. Ha a végrehajtás ideje három különböző idő, akkor a legjobbat és a legrosszabbat figyelmen kívül kell hagyni, és a közbülsőt kell érvényes eredményként rögzíteni. b. Ha három mért eredményből kettő megegyezik, akkor ezt az eredményt kell rögzíteni. c. Ha bármilyen okból csak két mért eredmény áll rendelkezésre, akkor a két idő számtani közepét kell venni. d. Ha a három mérés közül csak egy érvényes időeredmény van, akkor azt kell rögzíteni végrehajtási eredményként. e. Amennyiben az időeredmények eltérése aránytalanul nagy (aránytalanul nagynak kell tekinteni az eltérést, ha a legkisebb és legnagyobb mért eredmény közötti különbség 4x100m-es váltófutás és a kismotorfecskendő-szerelés versenyszámban 2 másodperc, 100m-es akadálypálya és horoglétra-mászás esetében 1 másodperc), akkor csak a két egymáshoz közelebbi időeredmény számtani közepét kell rögzíteni. 41) Az egyes versenyszámok végrehajtásához szükséges időt századmásodperces pontossággal kell értékelni. Minél kevesebb idő szükséges a végrehajtáshoz, annál jobb a teljesítmény. Az összetett csapatversenyben történő értékeléshez a versenycsapatnak valamennyi versenyszámban részt kell vennie. Amennyiben egy versenycsapat egy, vagy több versenyszámban nem áll rajthoz, akkor azt az összetett csapatversenyben nem értékelik. Az értékelés 42) Egyéni értékelés a következő versenyszámokban történik: a. 100 m-es akadályfutás b. horoglétra-mászás c. egyéni összetett

11 11 43) A 100 m-es akadályfutás és a horoglétra-mászás a. A versenycsapat nyolc versenyzője két-két kísérletet hajthat végre, amelyből a jobb eredmény számít az értékeléskor. b. Ha csak az egyik kísérlet érvényes, akkor ez az értékelés alapja. c. Ha mindkét kísérlet érvénytelen, akkor utolsóként rangsorolják a versenyzőt és nem lesz eredménye az egyéni összetettben. d. Holtverseny esetén az értékelésnél figyelembe nem vett rosszabbik kísérlet eredménye határozza meg a helyezési sorrendet. e. Ha valakinek csak egy érvényes eredménye van, akkor holtverseny esetén hátrányba kerül a két érvényes eredménnyel rendelkező versenyzőtársakkal szemben. f. Amennyiben két, vagy több versenyző rosszabbik futameredménye is megegyezik holtverseny esetén-, azonos helyre kell őket sorolni. 44) Az egyéni összetett a. Az idő a versenyzők 100 m-es akadályfutás és horoglétra-mászási időeredményéből tevődik össze. b. Ha egy versenyző valamely versenyszámban nem rendelkezik érvényes idővel, akkor azt összetettben nem lehet értékelni. c. Két vagy több versenyző időazonossága esetén a gyengébb versenyszám-eredmények összege határozza meg a helyezési sorrendet. Amennyiben ez az eredmény is megegyezik, azonos helyre kell őket sorolni. d. Ha az azonos idővel együtt álló versenyzők közül - holtverseny esetén- valakinek csak egy érvényes eredménye van, hátrányba kerül a két érvényes eredménnyel rendelkezőkkel szemben. 45) A csapat összetett értékelése az alábbi versenyszámok alapján történik: a. 100 m-es akadályfutás b. horoglétra-mászás c. 4 x 100 m-es váltófutás d. kismotorfecskendő-szerelés 46) A 100 m-es akadályfutás és a horoglétra-mászás csapat-értékelése a. A versenycsapat nyolc versenyzője két-két kísérletet tehet. A versenycsapat beszámítható 6 legjobb időeredményét kell figyelembe venni az értékelésnél. Az értékelés alapjául az egyéni verseny eredményei szolgálnak. Egy versenyzőtől csak egy időeredmény - a jobbik - számítható be az értékelésbe. b. Ha két vagy több csapat azonos eredményt ér el, akkor ugyanazon versenyzők gyengébb futameredményei határozzák meg a sorrendet. Amennyiben a hat versenyző nem rendelkezik két-két érvényes futameredménnyel, hátrányt szenvednek a sorrend megállapításakor. Időazonosság esetén azonos helyre kell a csapatokat rangsorolni. c. Amennyiben egy versenycsapat nyolc versenyzője nem rendelkezik legalább hat érvényes eredménnyel, a versenyszámban az utolsó helyre kell sorolni a csapat értékelésekor. Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevő csapatok számával. Ha több ilyen versenycsapat is van, akkor valamennyi utolsó helyezett lesz.

12 12 47) A 4 x 100 m-es váltófutás a. Minden versenycsapat nyolc versenyzője két futamban (2 x 4 fő) hajtja végre a versenyszámot. A jobbik váltó eredménye kerül elsőként az értékelésbe. b. Két vagy több csapat időeredményének azonosságakor a nem értékelt gyengébb váltó időeredménye határozza meg a sorrendet. Amennyiben ez az eredmény is megegyezik, akkor azonos helyre kell a csapatokat sorolni. c. Ha a csapat két váltója közül egyiknek sincs érvényes eredménye, akkor a versenycsapat utolsó helyezett lesz. (Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevő csapatok számával.) Ha több ilyen versenycsapat is van, akkor valamennyi utolsó helyezett lesz. 48) A kismotorfecskendő-szerelés a. A helyezés megállapításakor az elért időeredmény a mértékadó. Ha az eredmény megegyezik, akkor a csapatokat azonos helyre kell sorolni. b. Ha egy versenycsapat nem rendelkezik érvényes időeredménnyel, utolsó helyre kell sorolni. (Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevő csapatok számával.) c. Több érvénytelen eredménnyel rendelkező csapat is lehet, ezek helyezési száma megegyezik a résztvevő versenycsapatok számával. 49) Az összetett értékelés a. Az összetett csapatverseny értékeléséhez valamennyi versenyszám helyezési számait amelyet az adott versenycsapat elért össze kell adni. b. Pontazonosság esetén a jobb kismotorfecskendő szerelési eredmény dönti el a sorrendet. Amennyiben itt is pontazonosság áll fenn, azonos helyen kell a csapatokat sorolni. Érvénytelen kísérletek 50) Amennyiben egy versenyző, vagy egy csapat a versenyszámot nem fejezi be, akkor a gyakorlatot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyanígy érvénytelen, ha rajtnál egy versenyző, vagy a csapat két hibás rajtolást vét az adott futamban. 51) Egyazon futamon belül versenyzőként csak egy hibás rajt engedélyezett, ha ugyanazon versenyző a második indításkor is hibásan rajtol, akkor a futamból kizárásra kerül. 52) Minden versenyszámban érvénytelen kísérletként kell értékelni az 50) és 51) pontokban említetteken felül: a. Ha egy versenyszám végrehajtása során a versenyszabályzatban előírtaktól eltérően hajtják végre a feladatot. b. Ha egy versenyző nem teljes felszereléssel érkezik a célba, illetve a következő váltózónába. c. Ha a versenyző egy másik versenyző pályáját keresztezi, vagy felszerelése annak útjába kerül és ez által a feladat végrehajtását akadályozza, vagy nehezíti. Ez a körülmény nem akadályozza meg az értékelést, az akadályozott versenyző, váltó mégis újra rajtolhat. d. Ha a versenyző egy másik pályát használ a távolság csökkentésére.

13 13 Kizárás 53) Ha egy versenyző, váltó, vagy raj szándékosan és durván megsérti a versenyszabályzat előírásait, a sportszerűséget, különösebb ok nélkül önhatalmúlag elhagyja a versenypályát, vagy súlyosan akadályozza más csapat versenyzőjét feladata végrehajtásában, úgy a versenyszám vezetőbírája a pályabírákkal tanácskozva tegyen javaslatot a versenybíróság elnöke felé a kizárásra. A versenybíróság elnöke a versenybírósággal meghozza döntését a kizárásról vagy a javaslat elvetéséről. 54) A kizárt versenyző(k) aki(k) a történtekben vétkes(ek) a versenyen történő minden további részvételből kizárásra kerülnek. A kizárásig elért eredményeik és helyezéseik azonban érvényben maradnak. Tartalék a kizárt versenyző helyébe nem állítható. 55) A versenyből való kizárás okai lehetnek: a. egy versenyző, vagy versenycsapat megengedhetetlen magatartása, b. az ellenőrzöttől eltérő felszerelések használata, vagy az ellenőrzött felszerelések manipulálása; felszerelés manipulálásának minősül, ha a célba érkezést követő ellenőrzéskor a tárgy a versenyszabályoknak nem felel meg, c. egy versenyző mindkét váltóban, illetve más helyett való indulása, d. más versenycsapat súlyos, szándékos akadályozása feladatának végrehajtása folyamán. e. ha a versenyző nem a nevezési lapon megadott rajtszámával áll rajthoz, illetve versenyez. A versenyek díjazása 56) Az országos és nemzetközi versenyeken minimálisan az alábbi díjazást kell megvalósítani: a. 100 m-es akadályfutásban és horoglétra-mászásban: I. hely: oklevél, érem, kupa II.-III. hely: oklevél, érem IV-VI. hely: oklevél b. egyéni összetett: I-III. hely: oklevél, érem, kupa IV-VI. hely: oklevél c. 4x100 m-es váltófutás és kismotorfecskendő-szerelés: I. hely: oklevél, érem, kupa II.-III. hely: oklevél, érem IV-VI. hely: oklevél d. csapat összetett: I-III. hely: oklevél, érem, kupa IV-VI. hely: oklevél 57) Az I. és II. fokozatú, illetve meghívásos verseny díjazását a szervező állapítja meg a versenykiírásban.

14 Vegyes rendelkezések 58) Felkészülési idők: a. 100 méteres akadályfutásban és a horoglétra-mászásban: 2 perc b. 4x100 méteres váltófutásban és a kismotorfecskendő-szerelésben 5 perc 59) Az 58. pontban meghatározott idő alatt kell a versenyzőknek a sportfelszerelésüket a pályán szabályszerűen elhelyezni, és a rajtvonal mögött felállni. Amennyiben az adott futamban a versenyző vagy raj a felkészülési időt túllépi, a vétkes versenyzőt, váltót vagy rajt a futamból ki kell zárni. 60) A horoglétra-mászás versenyszámot az első emeleti magasság felett csak leesés elleni védelemmel lehet végrehajtani, amelyben a csapattagok kötelesek közreműködni a biztosítás módja által meghatározott létszámban. 61) A versenyzők és a váltók egy-egy versenyszámban két kísérletet tehetnek. A második kísérlet megtétele nem kötelező. Váltófutásban két váltó indítása számít két kísérletnek. A kismotorfecskendőszerelésben a rajok egy kísérletet tehetnek. 62) A kismotorfecskendő-szerelés versenyszámot megelőzően a csapatoknak 20 perces felkészülési idő áll rendelkezésre a kismotorfecskendő megismerésére és kipróbálására, amennyiben a rendező szerv által biztosított kismotorfecskendővel bonyolítják le a versenyszámot. A versenyzők számára a szervező által központilag biztosított felszereléseket az egységes végrehajtás érdekében kötelező minden versenyzőnek, illetve csapatnak használni. 63) A versenyzők a feladatukat önállóan, külső segítség nélkül kötelesek végrehajtani. Nem számít segítségnek: a. Ha a felkészülési idő alatt a 100 méteres akadályfutásban és a 4x100 m-es váltófutásban a 3. váltózónában a felszereléseket nem a rajthoz álló, hanem egy versenyzőtársa rakja a helyére. b. Ha a kismotorfecskendő-szerelésben a raj tagjai egymás feladatát átveszik. c. Ha feladat végrehajtása után a csapattagok (tartalékok és már végzett csapattagok) segítenek levinni a felszereléseket a pályáról. 64) Tilos a csapattagokat a versenyszám végrehajtása közben a kijelölt pálya mellett futva kísérni! 65) A kijelölt versenypálya (mindkét) hosszanti szélétől számított legalább 2 méteres (a pályával párhuzamos) sávon belül a futam ideje alatt versenyző, csapatvezető, kísérő, a verseny lebonyolításában nem résztvevő személy nem tartózkodhat. 66) Az akadályozás miatt hátrányba került versenyző, váltó vagy raj megismételheti az adott futamot, a versenyszám vezetőbírójának döntése alapján. 67) Amennyiben egy versenyző, váltónak vagy rajnak egy tagja a futam végrehajtása közben megsérül, és emiatt a futamot nem fejezi be vagy hátrányba kerül, a futam megismétlésére nincs mód. 68) A feladat teljesítése után a visszaszerelést megkezdeni, illetve a felszerelést a pályáról levinni csak a versenyszám vezetőbírójának engedélyével lehet (fehér zászlójelzés). 69) Ha versenyző, váltó vagy raj engedélyt kap az ismétlésre, az óvás okául szolgáló futamban elért időeredmény helyébe megismételt futam eredménye lép.

15 15 Az óvás rendje 70) Óvás versenybírói döntés ellen a. Az óvást formai tévedések név elírás, születési dátum, stb. ellen az indítósegéden keresztül az indítóbírónak szóban lehet tenni, amelyet az indítóbíró nyilvánosságra hoz, az elírt adatot korrigálják. b. A felszerelésekkel a kapcsolatos észrevételeket a verseny megkezdése előtt a versenyszám vezetőbírájánál szóban lehet megtenni. c. Minden további óvást a versenybírói döntésekkel szemben, a felszerelések hibái ellen, amelyeket a verseny alatt észlelnek, stb. az érintett versenycsapat vezetője írásban, legkésőbb a bírói döntést követő 15 percen belül teheti meg a versenyszám vezetőbírájánál. d. Ha a vezetőbíró a kérdést illetően egyedül nem tud dönteni, akkor a döntés meghozatalához az óvás tárgyában információval rendelkező pályabírókat is be kell vonnia. e. Amennyiben így sem születik döntés, - valamint abban az esetben, ha a hozott döntéssel az óvó nem ért egyet -, úgy a végleges döntést másodfokon a döntőbíróság hozza meg. Amennyiben a vezetőbíró döntésével a csapat vezetője nem ért egyet, úgy az óvást a versenybíróság elnökénél haladéktalanul írásban kell bejelenteni. 71) A másodfokú döntés meghozatalára a döntőbíróság jogosult. A döntőbíróság tagjai: a versenybíróság elnöke és a versenybíróság elnökhelyettesei. 72) A döntőbíróság a tényállás tisztázása érdekében meghallgatja a szabálytalanságot észlelő, óvást benyújtó csapatvezetőt, pályabírót és a vezetőbírót. A megállapított tényállás után a döntőbíróság haladéktalanul köteles a végső döntést meghozni, és a csapat vezetőjével ezt közölni. 73) A verseny folytatására az írásban benyújtott óvás nem halasztó hatályú. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A döntőbíróságnak minden esetben az írott szabályok szerint kell eljárnia. 74) Ha azonban a versenyszabályban nem rögzített esetről van szó, akkor a döntésnél mérlegelni kell, hogy az a versenyző, aki ellen, vagy aki érdekében óvtak, a szabálytalanság elkövetésével jogosulatlan előnyt szerzett-e, illetve mást hozott-e hátrányos helyzetbe vagy sem. Amennyiben nem, úgy a futamot érvényesnek kell tekinteni. Ha a szabálytalanság elkövetésével jogosulatlan előnyt szerzett vagy másokat hátrányos helyzetbe hozott, a vétkes versenyző, váltó vagy raj adott futameredményét meg kell semmisíteni. 75) Nincs helye óvásnak: a. szabálytalan rajtolás miatt, b. ha egy versenyző, váltó vagy raj, sérülés miatt a megkezdett versenyfeladatot befejezni nem tudta, c. ha a sportfelszerelésnek a versenypályán történő vélelmezett - szabálytalan elhelyezése ellenére az érintett pályabíró, illetve a vezetőbíró engedélyt adott a rajt végrehajtására. d. ha a sportfelszerelések - tömlő, osztó, horoglétra, botlétra, kismotorfecskendő és tartozékai, porraloltó stb. - műszaki hibája miatt szabálytalan, illetve sikertelen a versenyfeladat

16 16 végrehajtása. (Nem vonatkozik ez a szabály a pályaelemek műszaki hibájára: kisház, gerenda, palánk, mászóház, időmérő berendezés.), e. ha az óvást nem a megfelelő időben nyújtották be, f. ha a versenyző, váltó vagy raj a felkészülési idő alatt a sportfelszerelését a szabályzatban rögzített módon nem hozta versenykész állapotba, és a kizárás emiatt történt, g. ha a versenyszám vezetőbírójának engedélye nélkül az adott futamot követően a sportfelszerelést levitték a pályáról. 76) Ha a versenyszám vezetőbírója vagy a döntőbíróság engedélyezi a futam megismétlését, akkor a megismételt futamra az alábbiak szerint kerülhet sor: a. A 100 m-es akadályfutásban és horoglétra-mászásban: az adott csapat futamának legvégén (az utolsó versenyző után), ha az óvás a csapat utolsó versenyzője esetében történt, a versenyzőnek 5 perc pihenőidő letelte után kell a futamot végrehajtani, ha egynél több versenyző ismételhet, akkor a fenti pihenőidő csak az utolsó versenyzőnek jár. (Pl.: az egyik csapatból a 7. a másik csapatból 8. versenyző ismételhet akkor csak a 8. versenyzőnek jár az 5 perc pihenőidő. Ha párban akar futni a 7-kel, akkor nem jár az 5 perc, haladéktalanul ismételni kell. Természetesen a felszerelés versenykész állapotba hozására ez esetben is időt kell adni.) a pihenőidő alatt kell a felszerelést rajtra kész állapotba hoznia. A pihenőidőt a versenyszám vezetőbírójának bejelentésétől - miszerint a futam megismétlésére engedélyt ad - kell mérni. amennyiben egynél több versenyző ismételhet, úgy akár azonos csapatbelivel is futhat párban, ha az óvás elbírálása hosszabb időt vesz igénybe, úgy a megismételt futamra az éppen pályán lévő csapat utolsó versenyzője után kerülhet sor. Ez esetben az 5 perc pihenőidő nem jár, ha a verseny során egy-egy versenyszám lebonyolítása olyan, hogy azonos csapatbeliek nem azonos pályán hajtják végre a feladatot, akkor az elfogadott óvás után 5 percen belül kell a megismételt futamot végrehajtani. b. A 4x100 méteres váltófutásban a következő csapat 2. futama ( A és B futam) után (Pl.: az ismétlés engedélyezése a 4. futam A csapatának engedélyezett, akkor a 6. futam megkezdése előtt, illetve az 5. futam befejezése után kerülhet sor az ismétlésre). c. A kismotorfecskendő-szerelésnél a versenyszám utolsó futama után történhet az ismétlés A versenypályák, felszerelések és feladatok A 100 méteres akadályfutás 77) A pálya leírása a. A pálya hossza 100 m, szélessége legalább 2,5 méter. A startvonal előtt 5 m felkészülési, a cél után legalább 5 m kifutási területet kell biztosítani. Talaja salakos vagy műanyag, illetőleg sima, egyenletesre és vízszintesre kialakított föld is lehet. b. A startvonalat, a pályákat elválasztó vonalakat és a célvonalat 50 mm széles, feltűnő színű vonallal kell jelölni.

17 17 78) Pályaelemek a. 1 db, a talajtól mérten 2 m magas, 2 m széles, kb. 40 mm vastagságú, gyalult deszkapalánk. A palánk felső éle a sérülések elkerülése érdekében kissé lekerekített. A jobb kapaszkodás érdekében sem kiemelkedést, sem bemélyítést nem lehet rajta kialakítani. A felületét festékkel, lakkal vagy olyan anyaggal kezelni nem lehet, ami a versenyzők palánkról történő lecsúszását eredményezi. A palánkot elmozdulás ellen biztosítani kell. b. 1 db 8 m hosszú (2x4 m), legalább 40 mm vastagságú, 180 mm széles futófelülettel kialakított gerenda. Műszakilag olyan kialakításúnak kell lenni, hogy a gerendán végigfutó versenyző alatt ne rugózzon. Ennek érdekében a futófelület alatti különböző merevítést szolgáló erősítések megengedettek. c. A gerenda mindhárom lábának magasságát úgy kell kialakítani, hogy a lábakra felszerelt gerenda futófelületének talajszinttől mért magassága 1,2 m legyen. d. A gerenda egyik végéhez egy felfutó, a másik végéhez egy lefutópallót kell rögzíteni. A pallók hossza 2 m, szélessége 250mm vastagsága legalább 40 mm. A gerendákhoz hasonlóan rugózásmentes kialakítással készítve. A fel-, illetve lefutópallókra a talajon lévő végétől számítva 350 mm-enként a palló futófelületén, annak tengelyére merőlegesen 50mm széles, 30 mm vastag faléceket kell erősíteni. A futófelületet festékkel, lakkal vagy olyan anyaggal kezelni nem lehet, ami a felületét csúszóssá teheti. 79) A sportfelszerelések a. 2 db C - D - tömlő, C kapocselemmel ellátva. b. A két tömlő kapocstestekkel együtt mért összsúlya 5 kg-nál kevesebb nem lehet. A tömlőket a versenyzők tetszőleges módon tekercselhetik fel. c. 1 db mm hosszú, minimum 0,5 kg - bármilyen típusú - súlyú sugárcső, amelynek vitelére maximum 600 mm hosszú heveder és a sugárcsőre szerelt fogantyú kialakítása megengedett. d. l db osztó, kialakítása a DIN, ROT, GOST és hasonló szabványok szerint, 1 tömlőkapocs min.75 mm és két tömlőkapocs min. 42 mm. A tömlőkapocs alsó pereme nem lehet 6 cm-nél nagyobb távolságra a talajtól. Azt az osztót, amelynek hosszabb a támasztó lába, nem szabad a versenyben alkalmazni e. A tömlők, az osztó és a sugárcső MEZ (storz) vagy ROT (szurony "három körmű") szabvány szerinti kapcsolóelemmel lehetnek ellátva. f. A kapcsolóelemekben mágnes nem helyezhető el. 80) A pályaelemek és sportfelszerelések elhelyezése a. A startvonaltól kiindulva a pályaelemek és sportfelszerelések helye a következő: 23 méterre a palánk, 28 méterre a tömlők, a kijelölt pontot tetszés szerinti elhelyezéssel, de azokat összekapcsolni tilos! 38 méterre a gerenda felfutópallójának kezdete. A gerenda vízszintes futófelületének osztó felé eső végénél az egész pályát átszelő 5mm széles, a pálya tengelyére merőleges, feltűnő színű vonalat kell húzni. 75 méterre van azt osztó középpontja. Csak a lábaival állhat a talajon. A függőleges tengelye körül tetszés szerint elfordítható. A talaj szintje alá legfeljebb a kapocstestig süllyeszthető.

18 18 81) A feladat a 100 méteres akadálypálya minél rövidebb idő alatt történő lefutása, az akadályok és a szerelési feladat szabályszerű leküzdésével, végrehajtásával. 82) A feladat végrehajtása: a. A faladatot egy csapatból minimálisan 6, maximálisan 8 fő hajtja végre. A versenyzőnek a feladat végrehajtását 2 perc felkészülési idő után meg kell kezdenie. A felkészülési idő alatt el kell foglalnia a rajt helyét, és fel kell állni a rajtvonal mögött. A versenyző a sugárcsövet bármilyen módon viheti magával. A rajthelyről a palánkhoz fut, a palánk leküzdése után a felvett tömlőkkel végigfut a gerendán, a kigurított tömlők egy-egy kapcsolóelemét összekapcsolja, az osztóhoz érkezve osztóra kapcsolja, majd a sugárcsövet a tömlőre csatlakoztatja és a megszerelt sugárral átfut a célvonalon. b. A tömlők kigurítása, összekapcsolása és a sugárcsőre kapcsolása a feladat végrehajtása közben a versenypálya meghatározott szakaszán, tetszőleges sorrendben történhet. 83) Szabálytalan a végrehajtás, ha a versenyző: 84) A pályabírók a. valamelyik pályaelemet kikerüli, b. nem fut be a célba, c. a palánk merevítésére szolgáló támasztékot palánkvételkor segítségül használja, d. a gerendánál, annak vízszintes futófelületének végénél a pályán keresztirányban húzott határoló vonal előtt érkezik a talajra. Ha azonban a leesés helyén újból visszamegy a gerendára, és szabályosan leküzdi, akkor a futamát folytathatja, e. a tömlőket egymással és a sugárcsővel nem kapcsolja össze még a célba érkezés előtt vagy a feladat végrehajtása során bármilyen okból az összekapcsolt elemek szétkapcsolódnak. Mindkét engedélyezett típusú kapcsolóelem estén minden kapcsolókörömnek az ellendarabjával összekapcsolva kell lennie. Nem tekinthető hibának, ha a célvonalon áthaladás előtt a kapcsolási hibát kijavítja, f. a célvonalon szabályosan megszerelt sugár nélkül fut át, g. a célvonalon történő átfutáskor a versenyző a kezével a sugárcső-tömlő kapocs párat fogja, illetve a pályabíró jelzése előtt a sugárcsövet a tömlőről lekapcsolja. h. ha a sugárcsövet a palánk fölött a versenyző átdobja. i. ha a nyomótömlők kapcsolóelemei nincsenek, vagy rosszul vannak összekapcsolva, ha a tömlő (osztó sugárcső) valamennyi körme nincs összekapcsolva, vagy a kapcsolóelemek a futás folyamán szétválnak. A versenyző futás közben a kapcsolóelemeket nem tarthatja (takarhatja). j. ha a sugárcső a cél előtt nincs a tömlőre kapcsolva. k. ha a versenyző a sugárcsövet a cél elérését követően a versenybíró utasítása nélkül lekapcsolja a tömlőről. a. feladata: ellenőrzi a tömlő elhelyezést és a palánk leküzdésének szabályosságát, a gerendánál ellenőrzi, hogy a versenyző a gerenda végét jelző határvonal után érkezett- e a talajra, az osztónál ellenőrzi az osztó elhelyezését, a tömlő egymáshoz, illetve az osztóhoz történő kapcsolásának szabályszerűségét,

19 19 ellenőrzi, hogy nem kapcsolódott-e szét bármelyik összekapcsolt elem, illetve a versenyző a szabályosan megszerelt sugárral haladt-e át a célon, engedélyt ad a sugárcső tömlőről történő lekapcsolására. b. A pályabírók számát úgy kell megválasztani, hogy a fenti pontokban foglaltak érvényesítésre kerüljenek. Minimum három pályabíró kell, akik közül egy a 84) a. pont 1. bekezdésében, a második a 84)a. pont 2,3. bekezdésében és a harmadik a 84) a. pont 4. bekezdésében pontban foglaltakat ellenőrzi. 85) Kézi időmérés esetén az időmérők a stopperórákat akkor állítják meg, amikor a célba érkező versenyző mellének síkja egybe esik a célvonalra merőleges függőleges (képzeletbeli) síkkal. Horoglétra-mászás 86) A pálya leírása: a. A gyakorlat végrehajtásához egy háromemeletes (homlokzatán deszkával, vagy egyéb megfelelő szilárdságú lapokkal borított) mászóház áll rendelkezésre. Az I-II. és III. emeleten ablakok vannak. b. Az ablakok 1,1x1,87 m nagyságúak. Az I. emelet ablakpárkánya a talaj szintjétől 4,25 m magasan van. Az ablakpárkányok közötti függőleges távolság 3,3 m. Ha több ablaksor van, az ablakok között mm széles falat kell biztosítani. Egy-egy ablakpárkány 400 mm széles. A párkány alja az emelet padozatától 800 mm magasan van kiépítve. c. A párkányok és az ablakok felső keretszegélye a mászóház homlokzati síkjától 30 mm-re állnak ki. A mászóház homlokzatára az I. emeleti ablakok alatt a párkány aljától mérten 3,2 m távolságra vízszintesen egy 60 mm magas, 60 mm széles lécet kell felerősíteni. d. A mászóház előtt, az ablaksorokkal szemben 35 m hosszú 2-2 m széles, egyenletes, sík salakvagy földes pályát kell kijelölni. e. A mászóház homlokzati síkjától 32,25 m-re kell a rajtvonalat meghúzni. A rajtvonaltól a mászóház irányába 2,25 m-re szaggatott vonallal jelöljük ki a létra elhelyezésének helyét. A mászóház előtti talajt 4 m szélességben rugalmassá kell kiképezni (biztonsági gödör). 87) A sportfelszerelés a. A horoglétra gyakorlatot kétkarú, egyhorgú horoglétrával kell végrehajtani. b. A horoglétra adatai: hossza 4080 mm szélessége 290 mm horog kinyúlása 450 mm a karok közötti távolság 250 mm létrafokok közötti távolság 340 mm létrafokok száma 13 db súlya minimum 8,5 kg anyaga könnyűfémből vagy fából, fa- vagy fém létrafokokkal.

20 20 c. A horog hosszát a karok horog felé eső síkjától kell mérni. d. A létra súlyának megállapításakor mindig a verseny helyszínén mért súly a mérvadó. A nem megfelelő súlyú horoglétrát a versenyző köteles a mérlegelés helyszínén átadni a mérlegelést végző személynek, aki azt egyértelműen beazonosítható módon megjelöli, illetve a tulajdonos feltüntetésével azt a versenyszám végéig megőrzi. Minden mérlegelésnél rögzíteni kell a vizsgálatot kérő csapat megnevezését, a létra súlyát. 88) A feladat, hogy a rajtjel elhangzása után a legrövidebb idő alatt a horoglétra segítségével fel kell jutni a mászóház III. emeletén kialakított munkaterületre. 89) Feladat végrehajtása a. Leesés elleni védelem nélkül az első emelet felett nem lehet végrehajtani a versenyszámot. A biztosítást a csapat tagok egymás között kötelesek végezni. b. A versenyző rajthoz szólítása után elfoglalja a rajt helyét. A létrát úgy kell a talajon elhelyeznie, hogy az a rajthelyzetben ne érintse a szaggatott vonalat. Ebben a helyzetben tetszés szerint foghatja a létrát. Amennyiben a létrát fogó keze a rajt és a cél közötti terület felett van, de a talajt nem érinti, ez a fogásmód is megengedett. Ha a versenyző állórajttal indul, a létrát ekkor is a fentiek szerint kell elhelyeznie, és a rajtjel elhangzásáig nem emelheti fel a talajról. c. A rajtjelzés elhangzása után a versenyző a létrával odafut a mászóházhoz, beakasztja a létrát az I. emeleti ablaknyílás párkányába, felfut a létrán, és beül az ablaknyílásba (a biztosító csapattárs itt akasztja rá a biztosító kötél karabinerét). Ezt a folyamatot mindkét szinten végrehajtja azzal az eltéréssel, hogy a III. emeleti ablakba történő akasztás és a létrán történő felfutás után beugrik az ablakon, és két lábra érkezik a III. emeleti munkaterületre. A létrát rácsatlakoztatja karabinerre és a biztosítást végző csapattárs azt a talajra leengedi. 90) A kötélbiztosításos leesés elleni védelmet az alábbiak figyelembe vételével kialakított műszaki megoldással kell elkészíteni: a. a hevederek, a mászóöv, a karabinerek, kötélzet és egyéb felszerelések csak munkabiztonsági szempontból bevizsgált, engedélyezett eszközök lehetnek, b. a felszereléseket úgy kell elhelyezni, hogy azok a másik pályá(ko)n versenyző(ke)t ne zavarják, illetve akadályozzák, c. a biztosító és a biztosító kötelet akasztó személy a versenyzőt nem akadályozhatja a feladata végrehajtásában 91) A kötélbiztosításos leesés elleni védelem munkavédelmi szempontból engedélyezett formái: a. gyakorláskor és I. fokozatú versenyeken mászóövbe akasztott alpintechnikai kötél, amelyet biztonsági kötélféken keresztül 1 fő tűzoltó felügyel, b. II. fokozatú és magasabb szintű versenyeken beülőhevederbe akasztott alpintechnikai kötél, amelyet biztonsági kötélféken keresztül 1 fő tűzoltó felügyel.