Az otthoni szakápolás helyzete, fejlesztési lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében
|
|
- Marcell Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező szak Egészség Turizmus Szervező Az otthoni szakápolás helyzete, fejlesztési lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében Dózsa Csaba Lovácsi Márk konzulens 2014.
2 Tartalom 1. Bevezetés Témaválasztásom Az ápolás filozófiája Az idősgondozás története Szociális gondoskodás, gondozás fogalma Otthoni szakápolási szolgálat Fogalma Szakápolási szolgálat célja Az öregedés Szociális szolgáltatások az idősek gondozásában Idősek klubja Az időskorúak gondozóháza Tartós bentlakást biztosító intézmény, idősek otthona Az önkormányzatokról általában Kutatómunka Az első kutatás megfigyelése A második kutatás megfigyelése Összegzés MELLÉKLET MELLÉKLET Felhasznált irodalom:
3 1. Bevezetés 1.1 Témaválasztásom Dolgozatomban az idősekkel, és a velük kapcsolatban felmerülő kötelességekkel, feladatokkal, problémákkal, terhekkel szeretnék foglalkozni. Egyre több és több helyről halljuk, hogy a nyugati világban mind nagyobb problémát jelent a társadalom elöregedése. Ez röviden annyit jelent, hogy az össznépességen belül növekszik az idősek, év fölöttiek aránya. Ennek okai egyrészt a jobb életfeltételekben keresendőek, a jobb táplálkozás, az orvostudomány és a technika fejlődése mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a mai emberek évtizedekkel tovább élnek, mint elődeik. De ettől még nem öregednének feltétlenül a társadalmak, ám a születések és halálozások számának együttes csökkenése, valamint a szültéskor várható élettartam növekedése együttesen azt eredményezi, hogy az aktívak (és a nem keresőképes, vagy nem kereső eltartottak) aránya csökken. De a gondozás nem merülhet ki csupán anyagiakban, és néhány doboz gyógyszerben, odafigyelést, törődést igényelnek ők is, mint bárki más. Tehát a probléma nagyon összetett, különböző szociális, gazdasági és kulturális kérdéseket vet fel az öregek kérdése. Az öregedést ma biológiai, pszichológia és szociológia folyamatok együttesének tekintik. Az öröklött biológiai tulajdonságok megjelenésére nagymértékben hat az egyén szocializációja és a mindenkori pszichés állapota is. Értelemszerűen a legnagyobb szükségük a különböző ellátásokra a 80 év feletti egyedülállóknak van, a fiatal öregek közül sokan még valamilyen formában aktívak maradnak, dolgoznak félállásban, főleg régebben házkörüli munkákat végeztek, valamint jelentős szerepet vállalnak a család életében, az unokák nevelésében és még a társadalmi érdeklődésüket sem veszítik el annyira. A szakirodalmakban amellett érvelnek, hogy a hasznosság érzését kell biztosítani az idősek számára. Ha nem találnak maguktól, kell tudni nekik adni valami olyan feladatot, ami miatt nem érzik magukat feleslegesnek. Ha ez sikerül, 3
4 akkor a gazdasági körforgásból se kerülnek ki feltétlenül, így nem szegényednek el annyira, nem marginalizálódnak, kevésbé lesznek hajlamosak bűncselekményekre, ezen belül elsősorban öngyilkosságra. Az egyes emberek saját felfogása az öregségről, és a saját helyzetéről nagyban meghatározza azt, hogy hogyan tud alkalmazkodni. Nem feltétlenül a naptári évek szerint idősödünk, hanem az egész életút és ez a bizonyos hozzáállás is nagyban meghatározza, hogy ki hogyan értékeli a helyzetét, tehát nem kezelhető minden idős egyformaként, nem a szürkék tömege, hanem mindenkinél egyedi megjelenési formái vannak az öregedésnek. Az öregség megítélése kultúrafüggő dolog, és hazánkban jelenleg nincs nagy presztízse az időseknek. A mai közfelfogás szerint is inkább negatív jelentése van az öregségnek, és az ezzel kapcsolatos állapotnak, körülményeknek. Akár a megbecsültségüket tekintve, akár még egy-egy közmondás jelentéstartalmát tekintve is azt látjuk, hogy a megítélésük negatív. Ma a fiatalokra jellemző értékek, a dinamizmus, a gyorsaság, a fittség az, amik fontosak és ez, az idősekben a legtöbbször nincs már meg. Így nem csoda, ha ők maguk is elhiszik, hogy nem kellenek már, haszontalanok, feleslegesek és ennek megfelelően is viselkednek. Az egyes tudományokban is egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a korosztálynak, a társadalomtudományokban és az orvostudományban egyaránt. A gerontológia az idősödés és az időskor tudománya, a geriátria az idősödés és az időskor gyógyászata. Bemutatom, és statisztikai adatokkal alátámasztom, hogy a saját településemen a szociális rendszer jól kiépített, minden lakos számára elérhető, tehát az idősgondozás elméleti és gyakorlati módszerei megfelelően működnek. Valamint az Egyesített Szociális Intézmény integrált intézmény típusként történő működése megfelelő és az igénylők részére biztosítja a szabad mozgást a szolgáltatások között, továbbá, hogy ezek a szolgáltatások jól egymásra épülve egészítik ki egymást. 4
5 Szakdolgozatom megírásában a településszociológia, valamint a kutatásmódszertan elemeire, módszereire támaszkodtam. Adatokat gyűjtöttem, elemeztem Az ápolás filozófiája Az egészségügyi ellátással szembeni elvárások, mind az ellátást igénybe vevők, mind az egészségpolitika részéről gyökeres változáson ment keresztül, az 1990-es évek elejétől. Előtérbe került az egészségügyi ellátás minőségbiztosítása. Ennek kezdeti időszakában hazánkban az ellátórendszer szereplői önkéntes alapon kezdtek el minőségirányítási keretek között dolgozni 1997-ben az egészségügyi törvény előírta az egészségügyi szolgáltatók számára a belső minőségügyi rendszer kialakításának, bevezetésének és működtetésének kötelezettségét novemberében az Egészségügyi Minisztérium kiadta a Kórházi Ellátási Standardok 1.0 követelményeit, amely egy új alternatívaként jelent meg az egészségügyi szolgáltatók számára, mint kialakítható minőségirányítási rendszermodell ben a Kórházi Ellátási Standardok 2.0 verziója külön tartalmazta a járóbeteg-, a háziorvosi-, a védőnői ellátási standardokat. A legtöbb Kórház integrált minőségirányítási rendszert működtet, amely az MSZ EN ISO 9001:2000 és a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok verzió alapul, több helyen sikerült megvalósítani a Környezetirányítási szabvány követelményei szerinti rendszert is, amelyet az ISO es szabvány tartalmaz. Az élelmezési területen a HACCP előírásait kötelezően alkalmazzák ben megjelent az MSZ EN ISO 9001: 2009-es jelű szabvány, amelyre való áttérésre két év áll rendelkezésre. Az ápolás minőségét meghatározó legfőbb szakmai szempontok: Szakmai képzettség és megfelelő szakmai továbbképzési rendszer Szakmai irányelvek és protokollok szerinti egységes elvek alapján történő munkavégzés 5
6 Megfelelő ápolási eszközök és segédeszközök Hatályos szakmai dokumentáltság Holisztikus szemlélet Multidiszciplinaritás Napjainkra az intézményekben a minőségirányítás szerves része lett a vezetési stratégiának. Így azokban a kórházakban, ahol az Otthoni Szakápolási Szolgálat integrált egysége a struktúrának, a minőségirányítási követelmények, a szabályok betartásának ellenőrzése, a folyamat működésének monitorozálása része a minőségirányítási rendszernek. Az otthoni szakápolás a minőségi szakápolás eljuttatása a betegekhez saját, otthoni környezetükbe. Az ápolási terv alapelemei: a kliens panasza, problémája, ennek ismeretében a beavatkozás meghatározása, ennek elvégzésének eredményessége, időpontja, a beavatkozás gyakorisága. Az otthoni szakápolás során készített ápolási terv specialitása, hogy az ellátási tervbe be kell építeni a családra háruló feladatokat is. Olyan módon kell tervezni, hogy a család szubjektív döntési szabadsága mindvégig megmaradjon, de ugyanakkor az ellátásra szoruló, a lehető legkorszerűbb ápolásban részesüljön. Az ápoló ebben a szituációban tanácsadó, irányító, oktató funkcióval is rendelkezik. A beteg, a család és az otthoni környezet és az ápoló közötti megfelelő bizalom kialakítása, a feladatok ésszerű megosztása a sikeres ápolási terv kritikus elemei. Éppen ezért kell hangsúlyozni a beteg, a családtag és az ápoló igényeinek holisztikus vizsgálatát. A holisztikus szemlélet túlmutat a szigorúan deklarált jogszabályi és egyéb szakmai előírásokon. Az ápolók munkájuk során figyelembe kell, hogy vegyék a test, az ész/érzelmek, lélek és környezet komplex rendszerét, ezek kölcsönhatását. 6
7 2. Az idősgondozás története Míg az ókori Egyiptomban drasztikusan megszabadultak az összes elesettől, így az öregektől is, Rómában és Görögországban már megbecsülték az idősebbek tapasztalatait, a gazdagabbak részére fel is állítottak egy speciális érdekvédelmi szervezetet, a vének tanácsát. A középkor elején az idősek segítése az egyén érdemességétől, és magatartásától függött. (Városonként változott, hogy milyen minimális támogatást kaptak.) A gondozás fogalma talán nem, de gyakorlata feltétlenül egyidős az emberiséggel. Nincsenek ugyan írott emlékeink arról, hogy az ősember hogyan élt, milyen formában gondoskodott utódairól egy azonban biztos: gondozás nélkül nem lett volna emberiség. Az ember egyéni élete során van, amikor mások segítségét igényeli. Csecsemő és gyermekkorban a szülők gondoskodására, idős korban pedig vagy hozzátartozóikra, vagy hiányukban a társadalmat alkotó embertársaik támogatására szorulnak. A történelem folyamán a társadalom saját kultúrájától, hagyományaitól, szokásrendjétől függően ítélte meg az átlagtól eltérő, beteg, idős, gondozásra, mások segítségére szoruló embert. Az idős ember együtt élt saját családjával, melynek tagjai gondoskodtak róla vagyonának, tekintélyének, a család anyagi helyzetének, megfelelően. Csak azoknak az időseknek a léte vált bizonytalanná, akik család nélkül maradtak, - esetleg a családból kitaszították őket és amíg bírták kétkezi munkával vagy koldulással tengették életüket. Az elhagyott öregek, betegek felkarolása, ápolása-gondozása hazánkban is a kezdetektől az egyház feladata volt. Írásos emlékek tanulsága szerint már a 10. században a szerzetesrendek a fejedelmek, püspökök támogatásával menedékhelyeket, kórházszerű intézményeket, 7
8 ispotálykórházakat létesítettek. A kórház, és az ispotály, fogalma és szerepe összefonódott. XII. századtól kezdett el működni, Magyarországon a zárt idősgondozói tevékenység. Ebben az időben a szegény és idősgondozás kizárólag egyházi ténykedés volt. Az úgynevezett szegényházakat rendszerint kolostorok mellett létesítették. A XIV. században az egyháziak mellett a világi fejedelmek, főurak és maguk a városok is alapítottak kórházakat ezek voltak a polgári városi ispotályok. Az ispotályok kezdetben a városok szegényeinek jótékonysági intézményei voltak. Később a nem városi magatehetetlen öregek, betegek, csavargók, koldusok számára is segítséget nyújtottak. A XV. századtól kialakul a városi szegénygondozás nyílt rendszere is, mely az alamizsnaszedésre és szétosztására irányult. A XVI. században már létezik nem csak egyházi, hanem magyarországi szegényápolás. XVII. században az ipari forradalom fokozta a szegénységet. Az egyház, már nem tudott eleget tenni, a megnőtt feladatoknak, így a szegény és idősgondozás ellátása fokozatosan az állam feladatává vált. A szegények rendszerint dologházba, az idősek pedig menhelyekre kerültek ben Mária Terézia rendelete nyomán a városok az ellátatlan idősek, a betegek, és a csavargók számára, ispotályokat építettek. Egyes városokban az idegeneket nem, illetve csak a katolikus vallásúakat vették fel, ezért a 16. és 17. században a más vallásúak számára külön felekezeti ispotályokat nyitottak. A református és izraelita szegények számára. Az ispotályokat különböző adományokból tartották fenn, mint például: - birtokok, malmok, szőlők jövedelméből - végrendeleti hagyatékokból 8
9 - piacok és révek vámjaiból - magányosok, önkéntesek adományaiból - pénz és természetbeni gyűjtésekből A reformkorban az alapítványokon kívül, bálok, hangversenyek és büntetéspénzek fedezték, az ispotályok költségeit. Ugyanakkor már egymás után alakulnak a jótékonysági egyesületek a szegények gyámolítására, a betegek ápolására és az elhagyottak gondozására. Az ispotályok mellett még léteztek szegényházak és szegényszobák is. A szegényszoba csak egy helyiségből állt, amelyben általában egyneműek éltek, de előfordult az is, hogy nők és férfiak együtt. A szegényház a legtöbb esetben a falu szélén álló rossz állapotban lévő épület volt. A bútorzatot rendszerint a szobák rozoga vaságyai képezték. A szegényházakban 4-8, a szegényszobában 1-3 fő nyert elhelyezést. A községi szegényházakba elsősorban idős napszámosok és hozzátartozóik kerültek. A községek általában csal lakásról, fűtésről és évente egy alkalommal a szegények felruházásáról gondoskodtak. A község szegényei minden nap más és más háznál kaptak ebédet. A szegények élelmezése településenként különbözött. Volt ahol napi egyszeri meleg ételt kaptak, de a többi étkezésről maguknak kellett gondoskodniuk. A lakosság könyöradományaiból, például: liszt, zsír, burgonya, saját maguk készítették el az ételt. A városok, községek elöljárói például a hét meghatározott napján, vagy napjain engedélyezték a koldulást as év jelöli az Asszonyi Jótevő Egyesület karitász munkájának a kezdetét. Munkájukban a kiemelt célcsoportok között az idősek is szerepeltek. Ez volt az első, Magyarországon működő polgári egyesület. 9
10 1856-ban Pesten, az Alsóerdősoron jelentős, 300 ágyas szegényápolda létesült. Majd, a század folyamán, fokozatosan elterjedtek a jelentős létszámú rászoruló befogadására is képes, viszonylag nagyobb intézmények. 1871: az első községi törvény, amely a munkaképtelen emberekről való gondoskodást a községekre hárította. A község feladata volt az ott élő rászorulók segítése. 1898: betegápolási törvény. A kiemelten támogatott csoport között már szerepelnek az idősek. 1916: A Népjóléti Tanács előírása szerint az aggápoldák, szeretetotthonok helyeinek száma nem elegendő. Ezért az ápolásra, gondozásra szoruló öregeket a zárt gondozás kapuin kívülre, vidéki nagycsaládosokhoz helyezték. A két világháború között megnövekedett az ellátatlan öregek, betegek, szegények száma. Az ország különböző területein helyi kezdeményezéssel próbáltak enyhíteni a rászorultak szánalmas életén. Egerben például 1927-ben hat nő önként vállalt házi gondozást. Házról-házra járva keresték fel a nyilvántartott szegényeket, koldusokat és lakásaikat takarították, ruhájukat rendben tartották. 1928: Nyugdíjbiztosítási törvény. Első magyarországi nyugdíjkorhatár megállapítása. Nyugdíj csak főfoglalkozás után járt. Ebben az évben hozták létre a Szegénygondozó Bizottságot, amelyben a társadalom minden rétege képviseltette magát. A bizottság legfontosabb feladata volt az anyagi eszközöknek a megteremtése. Felkeresték a kereskedőket és kérték őket, hogy az általuk megállapított összeget önként fizessék meg a szegény sorban élők megsegítésére. A Bizottság 24 kerületre osztotta fel Eger városát és 44 önként jelentkező nő részére kijelölte a gyűjtés területét. Az ellátásra szorulók így gondozásban részesültek, élelmet kaptak, lakásukat igyekeztek higiénikusabbá tenni és a még munkaképes személyeket munkához juttatták. Ez a tevékenység Magyar Egri Norma néven került be a köztudatba. 10
11 1930-ban a szegény és idősápoldák helyett, szeretetotthonok épültek. Az idősgondozás tevékenységében az állam mellett egyes helyeken ismét bekapcsolódott az egyház is ben a Kecskeméten a szegénygondozó nővérek, és testvérek környezettanulmányt végeznek, a szegények szobáit meszelik, kitakarítják, állandóan rendben tartják azok ruháit, kimossák, megvarrják és gondozzák őket. Kecskemét város szegényügyi szervezetébe tartozott az Adománygyűjtő Bizottság, melynek feladata az volt, hogy minden hónapban gyűjtsék össze az önként felajánlott adományokat. Pécsett ben szegénytelepet létesítettek a Tüzér utcában. E telep 13 négyszobás lakóépületből állt. Társadalmi munkában 1 orvos és 2 gondozónő látta el az egészségügyi gondozást. Élelmezésüket a városban lévő népkonyha vállalta. A telepet azért létesítették, hogy otthont, élelmet és gondozást biztosíthassanak a rászorulóknak. A városok, községek, a különböző felekezetek közadakozásból próbáltak gondoskodni az öregekről, az elesettekről, és a szegényekről egyaránt. A népkonyhák felállításával sok rászorulót az éhhaláltól mentettek meg. A II. világháború után Magyarország is igen súlyos szociális gondokkal küzdött. Több mint 100 ezer ellátatlan, munkaképtelen idősről kellett gondoskodni, ehhez társult még a nagyszámú menekült, a hadifogságból, deportálásból hazatértek ellátása, átmeneti, vagy végleges megsegítésük. 1939: A szociális közigazgatás prioritásai közé felveszik az öregekről való gondoskodást is ben kormányrendelet mondta ki, hogy a szociális gondoskodás állami feladat. Ennek kapcsán tűzték ki célul többek között a szociális intézményi hálózat korszerűsítését, (a szegényházak és szegényszobák felszámolását) és új szociális otthonok létrehozását. A szociális otthon elnevezés is ebből az időből származik. 11
12 A szociális gondoskodásnak két formája volt ismert: - a segélyezés - a szociális otthoni elhelyezés A laktanyákból, iskolákból, kastélyokból, kúriákból kialakított szociális otthonok zsúfoltak, korszerűtlenek voltak, gyakorlatilag csak fedelet és élelmet nyújtottak, de az elhelyezési igényeket így nem tudták kielégíteni. Csak a legelesettebbek elhelyezésére nyílt lehetőség. Ekkor még csak egyetlen típusú szociális otthon, létezett. Ez azt jelentette, hogy mindenki, aki beteg volt, akár fertőző vagy elmebeteg, fogyatékos vagy hajléktalan, rossz volt a szociális helyzete, életkorától függetlenül nyerhetett itt elhelyezést. A szociális otthoni férőhelyeket évről-évre minimális mértékben gyarapították. A fejlesztésnek gátat szabott az ötvenes évek hibás politikai irányzata, ami szerint a szocializmus felépítésével a szociális bajok eltűnnek, tehát az olyan intézményre, mint a szociális otthon, nem lesz szükség, így felesleges új otthonokat létesíteni. 1966: a házi szociális gondozás kialakulása 1975: a TB ellátórendszer egyesítése, nyugdíjkorhatár csökkentése (férfiak: 60, nők: 55 év), új szociális szolgáltató rendszerek kiépítés 1980: otthonok szakosítása a 10/1980-Eü. miniszter rendelete nyomán. A rendelet több szociális otthontípust különböztetett meg: időskorúak szociális otthona, elmebetegek szociális otthona, illetve szakosított szociális otthonok értelmi fogyatékosok, mozgássérültek és idős vakok számára. 1993: a 1993-as III. törvény mérföldkő az idősgondozás történetében, mert törvénybe rögzítették azokat az alap és szak ellátási formákat, amelyeket az idősek alanyi jogon vehetnek igénybe. (Például: házi gondozás, ebédeltetés, Idősek Napközi Otthona.) 12
13 3. Szociális gondoskodás, gondozás fogalma A szociális gondoskodás átfogó tevékenység. Általában egy-egy korcsoport gyermek, és időskorú vagy hátrányos helyzetűek, hajléktalanok, életmódjának javítását célozza pénzbeli, vagy természetbeni támogatással. A gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás a legfontosabb. A segítségnyújtás mértékét és fajtáját, a segítségre szoruló egyén szociális, egészségi és pszichés állapota határozta meg. Az időskorúak szociális gondozása a második világháború befejezése után az egytípusú szociális otthonokban történt. Az időskorúak számának emelkedése az össznépességen belül ugrásszerű volt, különösen a 70 éves és idősebb korosztályok aránya növekedett. Köztudott, hogy a 70 éven felüliek nagy része önmaga ellátására csak nehezen képes, részben vagy teljesen gondozásra szorul. Nyilvánvaló volt, hogy minden idős embert, aki valamilyen szociális problémával küzdött, nem lehetett szociális otthonba helyezni, ez nem is volt cél. Egy életen át kialakított életformát egyik napról a másikra feladni, helyette zárt közösségbe kerülni ahonnan már nem lehet a régi otthonba visszatérni, sem az egyén, sem a társadalom számára nem jelenthetett jó megoldást. Keresni kellett azokat a gondozási formákat és módszereket, amelyek az egyre növekvő igényeket differenciáltan elégíthették ki, mindenkor az idős ember egészségi, szociális és lelki állapotához alkalmazkodva. Az idős emberek által igénybe vehető szociális szolgáltatásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák. A szociális szolgáltatások a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, demens személyek nappali intézménye, időskorúak gondozóháza, idősek otthona. 13
14 A fentiek közül jelentős változás történt 2008-ban a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátáshoz való hozzáférésben, mindkettő csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylő számára. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között látják el a szakemberek az igénylőt. A gondozási szükséglet vizsgálat célja elsősorban a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A jogszabály-módosítások a szolgáltatások célzottabbá tételét szolgálják, azt kívánják elősegíteni, hogy intézményi elhelyezésre csak valóban indokolt esetekben kerüljön sor. Azért ne kelljen elhagynia senkinek sem a saját otthonát, mert nincs, aki házhoz szállítsa az ebédet, kiváltsa a gyógyszert. Ezekben az esetekben az önkormányzatoknak kötelessége biztosítani az adott településen a segítséget. Mindenki, akinek a gondozási szükséglete indokolja, jogosult a gondoskodásra. A korábbi években igen gyakran olyan személyek is bekerültek idősek otthonába, akik még az alapszolgáltatások igénybe vételével saját otthonukban is elláthatók lettek volna. Az új szabályozás eredményeként egy független szakértői szerv hatáskörébe került annak eldöntése, hogy a konkrét esetben otthoni vagy intézményi ellátásra van-e szükség. Ez a szakértői szerv az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), mely a hazai társadalombiztosítási és szociális szakértés vezető intézménye, közel 30 jogcímen végez komplex szakértői tevékenységet és ad ki szakvéleményt. 14
15 3.1. Otthoni szakápolási szolgálat Az Alma-Ata-i Deklaráció (1978) Az alapellátás olyan alapvető egészségügyi ellátás, amely tudományosan megalapozott és társadalmilag elfogadott módszereken és technológián alapul, illetve a közösség, így a család minden tagjának általánosan hozzáférhetőek olyan áron, melyet a közösség az ország fejlődésének minden szakaszában képes megengedni magának az öntevékenység és az önrendelkezés szellemében Fogalma Otthoni szakápolás: a 20/1996.(VII.26.)N.M. rendelet 1.-a határozza meg. Az otthoni szakápolás az egészségügyi ellátó struktúrában, a kezelőorvosok által elrendelt olyan szakápolók által nyújtott ellátási forma, amely hozzájárul a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén az egészségének helyreállításához, állapotának javításához, rehabilitációjához. Az otthoni szakápolás önálló saját felelősséggel végzett tevékenység, amely lehetővé teszi a járó és fekvőbeteg ellátás kezdeményezésére, hogy a kórházi ellátás helyett, vagy azt lerövidítve a beteg otthonába gyógyuljon Szakápolási szolgálat célja A Szakápolási Szolgálat a szakmai szempontok érvényesítése mellett úgy biztosít szakápolást, hogy középpontban az ellátandó beteg érdeke álljon. A kórházból távozás után a beteget otthonában jól képzett szakápoló fogadja. Az otthoni légkör elősegíti a beteg és ápolást végzők között a bizalmon alapuló kapcsolat kialakulását, melynek eredménye a beteg és a család jó együttműködése. 15
16 Szakmai cél: a kórházi fekvőbeteg szakápolás és a háziorvosi praxis leterheltségének csökkentése, a kórházi ápolás kiváltása, a kórházi ápolás lerövidítése. Közös cél: a lakosság ellátási szükségleteinek racionális, gazdaságos, humánus biztosítása, a lakosság elégedettségének fokozása az egészségügyi ellátó rendszerrel szemben. 16
17 4. Az öregedés Amikor öregedésről beszélünk, mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem naptári évvel mérhető csupán, hanem függ az egyénre jellemző folyamatok minőségétől, az öregedéshez való alkalmazkodásától, tanulási képességétől, önellátásának mértékétől, aktivitásától, a világgal való kapcsolatától. A kutatások szerint, az egyes egyén életének hossza genetikailag kódolt, de az öregedés megélése, és az életminőség nagyban függ az életmódtól, és a környezettől. Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent, az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Az es években bekövetkezett társadalmi változások szintén nehezítették a családok helyzetét, így több esetben a család felbomlásához vezetett a nagyarányú munkanélküliség megjelenése, a megszűnt munkásszállókról kikerültek bizonytalan lakáshelyzete. A családok egy jelentős része megélhetési gondokkal küzd, és ilyen körülmények között sok esetben komoly nehézséget jelent az idős, beteg szülő ápolása, több ok miatt is: A magyar társadalomban bekövetkezett nagyarányú változások egyre nagyobb feladatok elé állították a szociális problémákkal foglalkozó szerveket és intézményeket. A társadalmi változások hatása elsősorban a családok életében jelent meg. Az esetek nagy részében kedvezőtlenül érintette az idős embereket. A legjellemzőbb változások a következők voltak: - az idős emberek családon belül elvesztették anyagi biztonságukat, de mesterségbeli tudásukra sem volt már a továbbiakban szükség, hiszen az utódok már nem a családon belül, hanem az iskolában, vagy a munkahelyükön szerezték meg hasznosítható ismereteiket. 17
18 - A háromgenerációs családforma felbomlott, a szülő-gyermek kapcsolat lazulása mellett megjelent a nagyszülő-unoka kapcsolat felbomlása is. - Évszázadokon keresztül családon belül a nők döntő feladata a gyermeknevelés és az idősek ellátása volt. A nők nagy számának munkába állításával ez is gyökeresen megváltozik. Nincs, aki napközben az időseket ápolja, gondozza. - A nagyvárosokban például egy-egy lakótelepen a közvetlen szomszédok sem ismerik egymást, és ezért ha valami baj van, nem tudnak egymásnak segíteni. Mindezek a megváltozott körülmények, valamint az életkor kitolódása mind sürgetőbbé tette az időskorúakra irányuló gondoskodás, gondozás kiszélesítését. A családok a nagyvárosokban nem képesek felvállalni egy idős, beteg ember ellátását. Azonban azt ki kell mondanunk, hogy a mai magyar társadalomban helye van az idős embernek a családban. Napjainkban, a megváltozott családszerkezetben is helye van az idős embernek, de ezek a szerepek már nem jellemzőek. Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, számítanak az idős ember segítségére. Ugyanakkor az egy családban élők segítséget nyújthatnak az időseknek egy-egy nagyobb méretű munka elvégzésében vagy az idősek gondozásában. Az önmagukat ellátni és eltartani képtelen emberekről a különféle társadalmak a történelem folyamán eltérő módon gondoskodtak, és gondolkodtak. Elsősorban a család feladatának tekintették az ellátást, majd amikor a család erre képtelenné vált, a feladatot az egyházak vállalták át. Később az állam, illetve állami szervek feladata lett a rászorulókról történő gondoskodás. Az időskorúakra irányuló szociális gondoskodás rendszeréről, a jelenlegi gondozási formákról, a jövő feladatairól nehéz szólni a gondoskodás, gondozás fogalmának említése nélkül. Ezek ismeretében talán érthetőbb, hogy az utóbbi évtizedekben honnan is indult el az intézményes gondozás, a nagy társadalmi változások mennyiben tették szükségessé a gondozási formák szélesítését, és hova jutottak el vele. 18
19 4.1. Szociális szolgáltatások az idősek gondozásában A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja aszociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. A települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotuktól, mentális állapotuktól vagy más okból származó problémáik megoldásában. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az önkormányzat társulás keretében közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira is vállalta. Szociális alapszolgáltatások formái: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. 19
20 Szakosított ellátás: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított formában kell gondozni. Szakosított ellátási formák: az ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok otthona, a rehabilitációs intézmények: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek és a hajléktalanok számára, a lakóotthonok: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek számára, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti otthona, az egyéb speciális intézmény. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő életvitelének fenntartását saját lakókörnyezetében, szükségleteinek megfelelően biztosítja. A házi segítségnyújtás magába foglalja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek 20
21 kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást (Pl. takarítás, bevásárlás, ebédszállítás, az ellátást kérő fürdetése, ruháinak rendbetétele stb.). A napi gondozási szükségletet egy szakértői bizottság - az igénybe vevő vizsgálata alapján - határozza meg, mely nem haladhatja meg a napi 4 órát. Családsegítés: A településeken működő családsegítő központokhoz a szociális vagy mentálhigiéniás problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok fordulhatnak. Itt biztosítják számukra: a szociális, életvezetési és mentálhigiéniás tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokhoz való hozzájutást, a tartós, ill. fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. 21
22 A szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Azok számára, akik visszatérő problémával keresik fel a családsegítő központot, kijelölnek egy családgondozót. Ezt követően mindig ugyan az a családgondozó fogja a családdal a kapcsolatot tartani. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére a krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ezzel a szolgáltatással lehetőség nyílik a krízishelyzetbe kerültek gyors megsegítésére, ugyanis a szolgáltatást igénybe vevő, a nála elhelyezett segélyhívó készülék segítségével jelezheti egy éjjel-nappal ügyeletet tartó diszpécserközpont felé, ha sürgős segítségre van szüksége. Segélyhívás esetén az ügyeletes gondozónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében intézkedéseket tennie, illetve szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményeznie. Közösségi ellátások: A közösségi ellátásokat igénybe vevők köre korlátozott. Azokat ugyanis csak a 22
23 pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek vehetik igénybe. Ezek az emberek az ellátás keretében - egyebek között - lakókörnyezetükben kaphatnak segítséget önálló életvitelük fenntartásában, meglevő képességeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén állapotuk folyamatos figyelemmel kísérésében. Ezen túlmenően a szenvedélybetegek részére biztosítják a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, és a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. Nappali ellátás: Az önkormányzatok olyan napközben igénybe vehető, látogatható intézményeket tartanak fenn, ahol a hajléktalan, illetve a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, igény szerint étkezésükre. Az intézményekben igénybe vehető szolgáltatás például: igény szerinti meleg étel biztosítása; szabadidős programok szervezése (például rendezvények szervezése, sajtótermékek, könyvek, társasjátékok, rádió, televízió, internet stb. biztosítása); szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, illetve a szakellátás igénybevételének elősegítése; hivatalos ügyek intézésének a segítése; munkavégzés szervezésének a lehetősége; 23
24 életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése; önszerveződő csoportok (például nyugdíjas egyesületek) működésének támogatása, szervezésének segítése. Nyitva tartásukat a helyi igényeknek megfelelően kell megszervezni, de a legalább napi hat órát az intézményeknek biztosítaniuk kell az ellátások igénybevételére. Időskorúak gondozóháza: Az időskorúak gondozóháza átmeneti elhelyezést biztosító intézmény. Az időskorúak gondozóházába azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Ezen intézmények csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 1 évi időtartamra biztosítanak teljes körű ellátást az arra rászorulóknak. Az átmeneti elhelyezés azonban, különös méltánylást érdemlő esetben, az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az idősek gondozóházában a teljes körű ellátás keretében: legalább napi háromszori étkezést; szükség szerint ruházatot, illetve textíliát; mentális gondozást; meghatározott egészségügyi ellátásokat; valamint lakhatást biztosítanak. A bentlakásos intézményekben - így az idősek gondozóházában is - a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt is biztosít. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket is térítésmentesen biztosítják. Ezen túlmenően azonban az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személynek kell viselnie. 24
25 Milyen módon lehet az ellátásokat igényelni? Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az idősek gondozóházában történő ellátás igénybe vételét a "Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez" című formanyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelmeket az esetek többségében az ellátást biztosító intézmény vezetője bírálja el. Az intézményvezető a kérelmek beérkezésének sorrendjében dönt az igénylők elhelyezéséről. Étkeztetés: Azok, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszer meleg étkezést biztosítani, igénybe vehetik az önkormányzatok által megszervezett szociális étkeztetést. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a lakóhely szerinti települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Az étkeztetés történhet az önkormányzat által megjelölt helyen az étel kiszolgálásával és helyben fogyasztással, az ételnek az igénylő által történő elvitelével, vagy lakásra szállítással. Akinek egészségi állapota azt indokolja - a háziorvos javaslatára - diétás ételre is igényt tarthat Idősek klubja Az ellátást igénybevevők részére szervez szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. 25
26 Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni ellátására szolgál. A klubba felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatást igényel. Az intézmény házirendjében kell szabályozni a nyitva tartást, a szolgáltatások körét és az alapfeladatokat meghaladó programokat, az étkeztetés rendjét és annak térítési díját, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait Az időskorúak gondozóháza Az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények, nevükből következően, átmeneti időszakra nyújtanak a rászorulóknak bentlakással teljes körű ellátást. Feladatuk, hogy a családoknak segítséget nyújtsanak olyan időszakokban, amikor valamilyen okból (betegség, házfelújítás, nyaralás) nehézséget jelent egy családtag segítése, gondozása. Ilyen lehetőség időskorúak elhelyezésére az idősek átmeneti gondozóháza. Ez olyan szakellátási forma, amely átmeneti elhelyezést nyújt, teljes körű ellátással, legfeljebb egy évig. Amennyiben az igénylő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Gyakorlatilag olyan 24 órás, bentlakásos, folyamatos ápolást-gondozást igényelnek, amit a területi idősellátó rendszer már nem tud felvállalni. A feladatellátás szakmai tartalmát és módját a gondozóház vezetője a szociális és egészségügyi ellátást végző gondozókat, ápolókat bevonva határozza meg Tartós bentlakást biztosító intézmény, idősek otthona A szociális törvény szabályozza az idősek otthonának, mint ápolást-gondozást nyújtó intézménynek a feladatait. Ma már országszerte van választási lehetőség arra, hogy ki, hol és milyen szolgáltatást kíván igénybe venni. 26
27 Elsődleges szempont, hogy a személyes élettér olyan legyen, hogy abban érezze jól magát az idős, környezete és szobája kényelmes és jól felszerelt legyen, amilyenhez élete folyamán hozzászokott. Gondoskodni kell a közösségi együttlétekre alkalmas terekről, a napi programok eltöltéséhez. Az intézmény feladata az idősellátás komplex gondozási tevékenységének biztosítása, a napi 24 órás folyamatos szolgálat. 27
28 5. Az önkormányzatokról általában A rendszerváltás az állam működésében egy teljesen új területi hatalmát jelenítette meg, az önkormányzatot ben hozták létre a helyi önkormányzatokat, igaz az önállóssággal bíró közösségek kialakítására már a 19. század közepén felmerült az igény. Mégis csak 1990-től van lehetőség Magyarországon arra, hogy a helyi választópolgárok 4 évenkénti szavazással válasszanak helyi képviselőket önkormányzatuk vezetésére. Az önkormányzat olyan közigazgatási egység, mely a helyi közügyekben önállóan jár el, közszolgáltatásokat old meg, gyakorolja a helyi hatalmat, a törvény valamint a maguk által előírt feladatok feltételeinek megteremti, és ellátja. A helyi önkormányzatoknak két típusát különböztetik meg, egyik a területi, azaz a megyei önkormányzat, a másik típus a települési, vagyis a községi, városi önkormányzat A kettő közt nincsen hierarchikus viszony, csupán a feladataik mások. A helyi önkormányzatok feladataik ellátását részben saját forrású bevételekből, részben állami támogatásokból, normatív hozzájárulásokból fedezik. Az önkormányzat feladatai elsősorban a településen kiépített infrastruktúra biztosítása vagy a még meg nem lévők kiépítése azaz a közvilágítás, egészséges ivóvíz, szennyvízhálózat szolgáltatása, helyi utak köztemetők fenntartása, alapfokú oktatás iskola, óvoda szociális és orvosi alapellátás. A 2000-es évek elejétől a folyamatosan szűkülő állami források, támogatások közvetett módon arra sarkalták a települési önkormányzatokat, hogy társulásokba tömörüljenek, és ezáltal kedvezőbb támogatásokban, normatív hozzájárulásokban részesülhessenek. Az évi LXV. Törvény 1 (6) bekezdésének c.) pontja alapján a helyi önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal érdekeinek képviselete és védelme céljából, terület, valamint országos érdekképviseleti 28
29 szervezetbe tömörülhet, feladat és hatáskörében együttműködhet külföldi, helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. Ezek a társult önkormányzatok együttműködésüket írásban rögzíti, a társulást jogszabályban meghatározott feltételek szerint működtetik. A társulási megállapodást a társulni kívánt települések polgármesterei írják alá, mely megállapodás köthető határozott vagy határozatlan időre. Társulási forma lehet körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményi társulás, társult képviselő-testület. Ha a társulások országos megjelenését vesszük alapul leggyakoribb, hogy a szomszéd települések társulnak. Leggyakoribb társulási okok: az alapellátások oktatás, nevelés, szociális gondoskodás. Leggyakoribb társulási forma az intézményi társulás. A helyi önkormányzatok társulásait az évi CXXXV. Törvény szabályozza. Az önkormányzatok feladatellátása mellett egyre nagyobb szerepük van az ellátások biztosításában az egyházaknak és a nem állami intézményeknek, különösen a bentlakásos intézmények esetén. A pénzbeli és a természetbeni ellátásokat az önkormányzatok biztosítják. A szociális törvény az ellátás iránti jogosultság feltételeit vagy alanyi jogon, szociális rászorultság alapján, vagy normatív alapon biztosítja. 6. Kutatómunka A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy milyen ismeretszinttel rendelkeznek a területünkön élő lakosok, továbbá tájékoztatást kapni az Otthoni Szakápolási Szolgálatunk működéséről, ismertségéről. Az otthoni szakápolási szolgálat létrehozásának és működésének bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 29
30 A vizsgálat során azt kívántam nyomon követni, hogy mennyire segíti, illetve nehezíti az ápolási team munkáját a napi otthonápolásban mennyire alkalmazzák őket. A házi segítségnyújtás az önkormányzat ellátási területein a szociálisan rászorult ellátást igénybe vevő részére segítséget nyújt saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. Sátoraljaújhelyben az ellátottak száma évről évre növekszik. A statisztikai adatok alapján: Ellátási forma év év2 év3 Házi segítségnyújtás Ellátottak száma 306 fő 343 fő 378 fő (saját szerkesztés) Az otthoni szakápolási viziteket a háziorvos rendeli el. A vizitek száma 56/év, azonos diagnózis esetén, amely 4x14-es elrendelési ritmusban zajlik. 14 vizitenként háziorvosi kontroll szükséges. A napi vizit időtartama 30 perctől 3 óráig tarthat. A szakápolás ingyenes, az egészségbiztosítás által finanszírozott szolgáltatás. A házi segítségnyújtás célcsoportja: - idős - fogyatékkal élő - pszichiátriai- és szenvedélybeteg személyek. 30
31 A házi segítségnyújtás célja és főbb szolgáltatásai: Célunk, hogy gondozottaink számára saját otthonukban, lakókörnyezetükben nyújtsunk önálló életvitelük fenntartását biztosító gondoskodást, valamint segítsük őket egészségi állapotuk, mentális állapotuk, vagy más problémáik megoldásában és mindennapi életükben. A kutatást a Sátoraljaújhely Otthoni Szakápolási Szolgálatnál készítettem, június május 31. között. (2. sz. melléklet) 1. ábra 31
32 Válaszadók életkor szerinti megoszlása A kérdőívet 69 fő nő (76 %), 21 fő férfi (24 %) töltötte ki. 2. ábra 6.1. Az első kutatás megfigyelése Értékelésemben nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy az új ellátási forma mennyire vívta ki a megkérdezettek elismerését. Van-e helye az alapellátás rendszerében, emeli-e a betegellátás színvonalát. Az Erzsébet Kórház Otthoni Szakápolási Szolgálat betegei között 100 db betegelégedettségi kérdőívet osztottam ki. Ebből 90 db érkezett vissza, a kiosztott kérdőívek 90 %-a. Mivel a kutatást végző személy nem volt a szolgálat dolgozója, feltételezhető, hogy a betegek őszintén válaszoltak. 32
33 2. Milyen módon értesültek az otthonápolás szolgálat működéséről 3. ábra 6.2. A második kutatás megfigyelése Második kérdésem arra irányult, hogy honnan értesültek a szolgálat működéséről. A betegek nem túl nagy, 34 %-ában a háziorvost, 28 %-ban a kórházi orvost, 27%-ban a szociális ellátót jelölték meg. Az eredmények reális képet adnak, hiszen a háziorvos az, aki számukra az elrendelést elvégzi, de a kórházi kezelőorvos is javaslatot tesz/tehet a szakápolás elvégzésére. Környezetükben jól koordinált szociális háló tevékenykedik, erre utal, hogy a megkérdezettek közül a 27 %-ban jelölték. 33
34 7. Összegzés Mint azt a dolgozatomban említettem, a sátoraljaújhelyi, Egyesített Szociális Intézmény integrált formában működik. Az integráció a szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátás egymásra épülésével valósult meg. Ezt egy településen én a legjobb intézményi megoldásnak gondolom, hiszen így az ellátottak szabadon tudnak mozogni a kínált szolgáltatások között. Jelenleg is van olyan ellátott, aki Intézményi jogviszonyát Nappali ellátás keretében kezdte meg, majd Étkeztetés és Házi segítségnyújtás következett, valamint Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amikor az állapotában olyan fokú hanyatlás következett be, hogy otthonában már nem maradhatott mind a család, mind a házi gondozók jelzésének köszönhetően intézményi ellátásban részesült. A törvény által kötelezően ellátandó feladatokat Sátoraljaújhely Városa teljesítette, így fenntartja és biztosítja az Egyesített Szociális Intézmény megfelelő működését. Sátoraljaújhelyen: Idősek Klubja, Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Támogató Szolgálatot, Fogyatékosok nappali ellátása, Családsegítés, Gyermekjóléti szolgálat, és Idősek Otthona működik, megfelelően és szabályszerűen. Ebből is jól látható, hogy a település vezetése nagy körültekintéssel jár el annak érdekében, hogy a településen élő emberek szociális helyzetén javítson. Az állam, ezen szolgáltatások elérésére, normatív támogatást biztosít ide vonatkozó törvényben előírt feltételrendszer szerint. Mint azt már a dolgozatomban is említettem, az utóbbi években a szociális ellátások alap, illetve szakosított formáira a normatív támogatás jelentősen csökkent. Az elmúlt közel 20 évben lezajlott negatív társadalmi, gazdasági folyamatok a településen is igen hamar jelentkeztek. Magas a szegénységi kockázat, illetve a munkanélküliek száma, egyre többen élnek a létminimum közelében. A mentális problémák felbukkanása is egyre gyakoribb a településen, depresszió, alkoholizmus, és más önkárosító magatartások jelenlétével. A mentális problémák kezelését a szociális jellegű jogi szabályozások a családsegítés hatáskörébe sorolták. 34
35 A település pénzbeli és természetbeni támogatásainak szabályozását illetően a helyi rendelet nem tér el a törvényi előírásoktól és az abban foglalt feltételrendszerektől. Támogatásokra fordított összegek közül legmagasabb a rendszeres szociális segélyben részesülők kifizetésének összege. Pozitívumként hathat a jövőre nézve az Út a munkába program bevezetése. Az érintett személyek jövedelemmel, illetve munkahellyel fognak rendelkezni, ami által izolációjuk, társas kapcsolataik beszűkülése, valamint feleslegesség érzetük kialakulása elkerülhető, megakadályozható, valamint oldható. Természetesen a jövőképet tekintve, újabb fejlesztési célkitűzések szükségesek mind a település, mind a szociális intézményre nézve, melyet a következőkben vázolok fel, és amihez maga az Intézményvezető nyújtott segítséget. A már meglévő ellátási típusok fejlesztése, újabb ellátások bevezetése, az integrált szociális és egészségügyi ellátás irányába való elmozdulás. Továbbá tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése, bővítése, a Bentlakásos Intézmény férőhelyszámának emelése, demens részlegének kialakítása. Sürgetővé vált a pályázati kiírások szempontrendszerének megfeleléséhez, hogy a település elkészítse Ifjúsági illetve Idősügyi Koncepcióját. A jövőképet illetően a már elért szolgáltatások, ellátások megtartása a legfontosabb cél. A településen élő munkanélküliek munkához juttatása is prioritást élvez, mely az Út a munkába programmal most teljes mértékben előtérbe kerül. A program beindításának időpontja április 1-je volt. A programtól a település vezetése továbbra is hosszútávra tervezhető foglalkoztatási lehetőséget remél. A lakosságot tekintve az elöregedés folyamata lesz jellemző továbbra is a településre, még akkor is, ha az utóbbi években a beilletve elvándorlás aránya szoros egyezést mutat, illetve 2008-tól már enyhe emelkedés mutatkozik beköltözések számát tekintve. A gazdasági válság negatív és súlyos jövőképet vetít már most elénk a családok helyzetét illetően. Zárszóként összességében elmondható, hogy a település szociális ellátórendszere jól működik, az önkormányzat ilyen irányú kötelezettségeit 35
Felelős szerkesztő: Erdős Zsuzsanna módszertani csoportvezető
SZOCIONET D ÉÉ LL --DUNÁNTÚ LL II R EEG IIONÁ LL II SS MÓD SS ZZ EERTAN II HUMÁN S ZZO LL GÁ LL TATÓ K Ö ZZ PPONT SZOCIÁLIS KALAUZ 2010. DÉL-DUNÁNTÚLII RÉGIIÓ 1 Az információs kiadvány a SzocioNet Dél-Dunántúli
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó. 2011. 05. 26-án tartandó Képviselő Testületi Ülésre
Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény 5510 Dévaványa, Jéggyár u 47 Tel/fax: 66/483-339,484-785 E-mail: margareta@vivamail.hu B E S Z Á M O L Ó 2011. 05. 26-án tartandó Képviselő
RészletesebbenBUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA
A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve
RészletesebbenBudapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.
Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. 2 I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000
RészletesebbenElőterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL
Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata élve a jogszabályok
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenTarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés
Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthon Tömörkény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Az intézmény szervezeti felépítésének leírása Az intézmény elnevezése:
RészletesebbenCsalád - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja
Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104. Család - és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó...4 1.2 Az intézmény bemutatása...4 1.3
RészletesebbenSzakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat?
Szakdolgozat GYIK szerző: Pusztai Csaba, adjunktus, Közgazdaságtan és Jog Tanszék, EKF, Eger Mi az a vázlat? Elvárásként szerepel a GTI szempontrendszerében az, hogy az őszi félévben a szakdolgozó elkészítsen
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult
RészletesebbenÁsotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l
Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l 6783 Ásotthalom, Felszabadulás u. 2-6. Telefonközpont: 62/291-556; Telefon/Fax: 62/291-085 13/2008 Témafelelős: Dr. Csúcs Áron Ikt.
RészletesebbenKISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS
Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva.
RészletesebbenNYITOTT KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központ
NYITOTT KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központ Szakmai program Kapuvár 2015. 1 Tartalomjegyzék SZAKMAI PROGRAM... 1 TARTALOMJEGYZÉK... 2 1.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZABÁLYOK:... 3 2.) A SZAKMAI
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E
1 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő
RészletesebbenTárgy: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátás átfogó értékelése
Ikt.sz.: 943/2016. Ügyintéző: Szűcsné Sáringer Ibolya Szatymaz Község Képviselő-testületének S z a t y m a z Tárgy: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátás átfogó értékelése Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenA szociális szolgáltatásokról
Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II.03. ) rendelete A szociális szolgáltatásokról Nógrádmegyer Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális
RészletesebbenSzolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről
Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani
RészletesebbenHÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.
RészletesebbenElőterjesztés. A Gondozási Központban folyó tevékenységet az alábbi főbb jogszabályok határozzák meg:
Előterjesztés A Gádoros Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat munkájáról a Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013.
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda
Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!
RészletesebbenSZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA I. Az intézmény célja és szakmai feladatai A szakmai program célja bemutatni, hogy a gyermekjóléti szolgálat a
RészletesebbenCsanytelek Község Önkormányzata Képvisel -testülete 2011. decemberi ülésére
Csanytelek Község Polgármesterét l 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 3171/2011. E L T E R J E S Z T É S Csanytelek
RészletesebbenSzociális és családtámogatások joga
AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális
RészletesebbenKészítette: Waffenschmidt Ibolya igazgató. 1. Bevezetés. Gyönk, 2012. március 30.
BESZÁMOLÓ A HEGYHÁT INTEGRÁLT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL Készítette: Waffenschmidt Ibolya igazgató Gyönk, 2012. március 30. 1. Bevezetés A fenntartó továbbra is a Tamási és Simontornya Városkörnyéki
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A ZAGYVAPARTI IDŐSEK OTTHONÁBAN 2010. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL
ZAGYVAPARTI IDŐSEK OTTHONA 5052 Újszász, Akácfa út 90. Tel.: 56/366-533, 56/ 368-033 E-mail: szocigazgato@pr.hu, idosek@pr.hu BESZÁMOLÓ A ZAGYVAPARTI IDŐSEK OTTHONÁBAN 2010. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL Beszámolási
RészletesebbenElıterjesztés. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. szeptember 20-i ülésére
3. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. szeptember 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsılajos Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulása társulási megállapodásának
RészletesebbenK I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből
0 K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Szociális Szolgálat Szakmai
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója
BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával
RészletesebbenABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja
ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:
RészletesebbenBUDAPEST XVI. KERÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁJROS. l, XVI. KERÜLETI BUDAPEST 2006.
Elfogadta 655/2006. (XII. 13.) Kt. hat. BUDAPEST XVI. KERÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁJROS l, XVI. KERÜLETI BUDAPEST 2006. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA
RészletesebbenBácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás
Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2007.
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2007. A Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát a Képviselő-testület 138/2007./XI.ÖK/III.23./
RészletesebbenII. fejezet. Hajléktalanok Átmeneti Otthonának működtetése
3. sz. melléklet II. fejezet Hajléktalanok Átmeneti Otthonának működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok Az átmeneti otthon feladatai az 1993. évi III. tv., 1/2000 (I. 07.) SzCsM rendelet,
RészletesebbenVasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.
RészletesebbenVác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016.
Váci Család- és Gyermekjóléti Központ 2600 Vác, Deákvári fasor 2. Telefon: 06-27/306-882; 06-27/502-300; 06-27/502-301; 06-30/381-9113 E-mail: vacicsalgyejokozp@gmail.com Vác Város Önkormányzat Váci Család
RészletesebbenDÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
RészletesebbenKálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı
RészletesebbenKiegészítő melléklet Paks Város 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése
Kiegészítő melléklet Paks Város 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése Paks Város Önkormányzata részben 15 intézményével, részben
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenNYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata
" NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést
RészletesebbenGONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA
ELŐTERJESZTÉS MEDGYESEGYHÁZA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2010. MÁJUS 27-ÜLÉSÉNEK BEJELENTÉSEK NAPIRENDI PONTJÁHOZ GONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA Tisztelt
RészletesebbenBeszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról
Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális
RészletesebbenDR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM 2014. 10. 20.
DR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM 2014. 10. 20. 1 Tartalomjegyzék 1. A szolgáltatás célja, feladata a. A megvalósítani kívánt szakmai program bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott
RészletesebbenElıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására
Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi
RészletesebbenM E G H Í V Ó. 2013. április 25-én (csütörtök) 10.00 órára
BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, Fax: 85/361-802 E-mail: polgarmester@balatonfenyves.hu M E G H Í V Ó a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenA 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S
A 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S 1 A 2013. évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Pécs város területéről, a benyújtott szakmai
RészletesebbenSzociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526. Miskolc, Eperjesi u 5. sz. SZAKMAI PROGRAM 2012.
Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526. Miskolc, Eperjesi u 5. sz. SZAKMAI PROGRAM 2012. 06 készítette: Hanák Pálné ügyvezető 1. oldal, összesen: 17 Jelen Szakmai
RészletesebbenTartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége
Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani
RészletesebbenTEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti
RészletesebbenGádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Idősek Otthona
Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Idősek Otthona Szakmai Programja Az
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z
RészletesebbenÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 42/2013. (VI. 27.) ÁKt határozat Ártánd Község Falugondnoki Szolgálata szakmai programjának
RészletesebbenIDŐSELLÁTÁS TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0001
MÓDSZERTANI FÜZET IDŐSELLÁTÁS TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0001 TARTALOMJEGYZÉK Módszertani Füzet... 0 Tartalomjegyzék... 1 Szakterületi kitekintés, helyzetkép... 3 Segítségre szoruló idősek... 3 Jelenlegi
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK 2015. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Összeállította: Érd MJV Polgármesteri Hivatala Humán Iroda Érd, 2016. május 4. - 1
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
Részletesebben11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.)
Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.) és 8/2006.(VI.29.) számú rendeletekkel módosított 10/2000.(VI.9.) rendelete (továbbiakban:
RészletesebbenA SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI. Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel
A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel Összeállította: Dr. Bisztricsány Andrea és Dr. Kálmán Zsófia Szerkesztette: Dr. Horváth Attila
Részletesebben/2015. (II.12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
/2015. (II.12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális
FIGYELMEZTETÉS!!!! Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fontosabb szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, stb. jogszabályok alábbi ismertetése tájékoztató jellegű és folyamatosan
RészletesebbenMegszüntető okirat. 1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése, székhelye, törzskönyvi azonosító száma
383/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete Okirat száma: CSSK-2015./2 Megszüntető okirat Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. (7) bekezdése alapján Rákoskeresztúri Családsegítő Központ
RészletesebbenM E G H Í V Ó. 2014. május 21-én 14 órakor. kezdődő ülésére az Új Városháza Üléstermébe.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságának Elnöke 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Tel./Fax: (66) 386-122 (66) 283-288 Web site:
RészletesebbenRemény Szociális Alapszolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzat 2011.
1 Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. Hatályos 2011.. napjától. 2 I. Az intézmény szervezeti felépítésének leírása Az intézmény neve: (intézmény) Rövid neve:
RészletesebbenA GESZ ellátási körébe tartozó szakfeladatok
SZÁMVITELI POLITIKA 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. BUDAPEST, HAJDÚ UTCA 29. A GESZ ellátási körébe tartozó szakfeladatok Készült: 2011.
RészletesebbenA szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenA SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879
kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,
RészletesebbenHÉHALOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
HÉHALOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 3041 Héhalom, Petőfi út 1. Telefon/fax: 32-482-045 e-mail: hivatal@hehalom.hu M E G H Í V Ó Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. -a alapján
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZENT ERZSÉBET OTTHONHÁZA Kelebia, József A. u. 75. 2 Tartalom: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja
RészletesebbenSzervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Nagymágocs, 2015. február 20. Tóthné Rostás Ágnes igazgató Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenJózsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program
Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program I. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék általános Szakmai programja II. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék tagintézményeinek
RészletesebbenJavaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának
Javaslat az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Család- és gyermekjóléti Központ szakmai programjának jóváhagyására Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő:
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.
1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:
Tartalomjegyzék 1. Célok, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek 5. Szervezeti felépítés 6. Személyi feltételek, munkarend 7. A szolgáltatás
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
Részletesebben& BESZÁMOLÓ&A&HOSSZÚPÁLYI&KÖZPONTI&ORVOSI&ÜGYELET& &2014.&ÉVI&MŰKÖDÉSÉRŐL&
& BESZÁMOLÓ&A&HOSSZÚPÁLYI&KÖZPONTI&ORVOSI&ÜGYELET& &2014.&ÉVI&MŰKÖDÉSÉRŐL& 1. Az&Orvosi&Ügyelet&Nonprofit&Kft.&rövid&bemutatása& Társaságunk illetve annak jogelődje 19997ben kezdte meg tevékenységét a
RészletesebbenAndocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I.
Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 106/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Értékelés Budapest Főváros IX.
Részletesebben2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)
A rendelet kihirdetésének napja: 2008. január 21. Nagymányok, 2008. január 18. Dr. Klausz Judit sk. jegyző NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2008. (I.18.) számú rendelet A szociális ellátásokról (módosításokkal
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.
K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új
10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek
RészletesebbenHORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés
HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI 1. Bevezetés A 21. század katasztrófák egész sorozatával köszöntötte bolygónkat, részben a természet, részben az emberi
RészletesebbenDr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a
Részletesebben