Kálvin és Luther életpéldája alapján megalapozni a szüntelen megújulás, szüntelen reformáció gondolatát.

Átírás

1 A TETTEID IS MEGMUTATJÁK, HOGY MIT HISZEL (AZ EGYHÁZ MEGREFORMÁLÁSÁNAK IGÉNYE) (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Egyháztörténet, RPI; Bottyán János: Hitünk hősei, Budapest, 1995;Dr. Benke György: Hittan7, Budapest, 2000; Egyháztörténet 1. tankönyv és tanári kézikönyv, RPI, 1999) Kálvin és Luther életpéldája alapján megalapozni a szüntelen megújulás, szüntelen reformáció gondolatát. Reformáció: A szó jelentése szó szerint: visszaalakítás, tartalma szerint: megújulás. Az egyház reformációja azt a 16. századi megújulási folyamatot jelenti, amely során az egyház hitbeli és lelki megújuláson ment keresztül. Tanításában és gyakorlatában az eredeti forráshoz, a Szentíráshoz fordult. Azokat, akik ennek a folyamatnak az élére álltak, reformátoroknak nevezzük. A reformáció gondolata már jóval korábban, a 14. században is megjelent. A szerzetesrendek is beszéltek már az egyház megújulásának az időszerűségéről és szükségszerűségéről. Az előreformátorok a megújulás gondolatát felvetették ugyan, de a tényleges megújulást nem tudták elindítani. (Vald Péter, John Wycliffe, Husz János, GirolamoSavanarola.) A Biblia tanítása alapján az egyház elvilágiasodott, Jézus tanításaitól eltávolodott életét bírálták. A pápaságnak a világi hatalommal szembeni felsőbbségét megkérdőjelezték. A reformáció a reneszánsz idején a humanizmus szellemi áramlatában tudott kibontakozni. A reformáció kibontakozását és elterjedését segítette: - Devotiomoderna (keresztyén élet megújulást célzó németalföldről induló kegyességi mozgalom), - Reneszánsz- megújulás, újjászületés gondolata, Vissza a forráshoz!- gondolat, - Tudományos felfedezések (geocentrikus világkép helyett heliocentrikus), - Földrajzi felfedezések (Columbus), - Tudomány és művészetek elszakadnak az egyháztól, - Könyvnyomtatás feltalálása, - Az egyházi élet szemmel látható romlottsága, - Bűnbocsátó cédulák árusítása. Luther Márton ( ): Eislebenben, bányász család gyermekeként született (1483. november 10-én). Jogot tanult az erfurti egyetemen. Egy viharban megélt megmenekülési élmény hatására tett fogadalma szerint belépett az ágostonrendi szerzetesek közé Erfurtban. A belső békességet keresve jutott el pappá szentelése után Rómába, és végigzarándokolta a búcsújáró helyeket. Wittenbergben kapott tanári állást, bibliamagyarázatot tanított. Az üdvösség kérdése mindig is foglalkoztatta. Szerzetesrendjének vezetője ugyan Krisztusra mutatva tanított erről, de szükségesnek tartotta az érdemszerző jócselekedeteket is. A reformáció szükségességére akkor döbbent rá, amikor a Zsoltárok könyvét, a Római és Galata levelet magyarázta. Rájött, hogy az ember nem lehet kedves Isten előtt, és legfőbb kérdése az volt, hogy hogyan találhat rá a kegyelmes Istenre. Majd a Római levél tanulmányozása révén rájött, hogy Isten az Ő igazságát ingyen kegyelemből ajándékozza az embernek Krisztus érdeméért, egyedül ezért. Isten megigazít kegyelemből, hit által. Krisztus bűnhődött a mi bűneinkért. A korabeli egyházi valóság és a

2 Szentírás tanítása között feszülő ellentét indította el benne a reformáció szükségességének a gondolatát. Johann Tetzel, domonkosrendi szerzetes a római Szent Péter templom építésére bűnbocsátó cédulákat árusított. Az emberekkel azt hitetve el, hogy a bűnbocsánat megvásárolható. Németországban nagyon sok embert ezzel megtévesztett. Luther szerette volna tisztázni a visszaélések mögötti teológiai tévedéseket, valamint a visszaélésekre felhívni a figyelmet. 95 tételben fogalmazta meg azokat a bibliai tanításokat, amelyek Isten kegyelméről és az Ő bűnbocsátó hatalmáról szólnak. Ezek a tanítások ellentétben álltak azzal a gyakorlattal, amit a korabeli egyház gyakorolt. Ezért hatalmas feltűnést keltett és hitvitákat is indított el. Két hét alatt egész Németországban elterjedtek a tételek. A 95 tétel közzététele után (1517. október 31.) a folyamatos disputák közben Lutherből, az ágostonrendi szerzetesből a Szentírás felfedezett igazságainak harcosa lett. Sok követőre tett szert. A pápa követelte a tanai visszavonását, amit Luther megtagadott ben a wormsi birodalmi gyűlésen a pápa kívánsága szerint V. Károly német-római császár megkérte, hogy vonja vissza tanait. Mert ezt nem tette meg, kiátkozták, őt és védelmezőit bárki bárhol megölhette. Ekkor Wartburgba menekült és lefordította az Újszövetséget németre ben jelent meg. Wittenbergbe ment, és prédikációival tanította a híveket. Megújítása nem valami újnak a behozatalát jelentette, hanem a Szentíráshoz, az eredeti forráshoz való visszatérést. Kálvin János( ): Noyonban született, Párizs közelében. Apja ügyész volt. Kálvin is jogot tanult. A Biblia és az egyházi atyák írásainak a tanulmányozása során megtért 1533-ban. Saját bevallása szerint nagyon bele volt merülve a pápaság babonáiba, de Isten kiragadta onnan, lángra gyújtotta. Ezután kizárólag a Szentírás tanítványa akart lenni. Első megújulásra mutató gondolatai Nicolas Cop székfoglaló beszédében jelennek meg, amit Kálvin írt meg. A hit által való megigazulás gondolatát vetette fel benne. E beszéd botrányt okozott, ami miatt menekülnie kellett között menekülnie kellett ban megírta főművét: A keresztyén vallás rendszere (Institutio Religionis Christianae) című könyvét. Ez az első változata volt a művének. A reformáció hívei között ezzel az írásával egyszerre ismert lett Kálvin. Genfben ig tartózkodott. Ez alatt az idő alatt írt, prédikált, egyházfegyelmi szabályokat dolgozott ki. A reformáció tanait elfogadták Genf lakói, de Kálvin rájött, hogy elsősorban politikai okok miatt. Azonban ő azt szerette volna, ha hitbeli meggyőződés miatt követik a megújulás tanításait. Kálvin szerette volna a megújulást a közösségi élet minden területén megvalósítani. Reformátori tervet készített Genf városa számára. Ebben az szerepelt, hogy nem elég az Igét tisztán hirdetni, a sákramentumokat helyesen kiszolgáltatni, hanem az egyháznak élő gyülekezetté kell válnia, hogy az lehessen, amit az evangéliumok is tanítanak: Krisztus országa a földön. Itt a város valamennyi lakója egyúttal az egyházközség tagja is volt. Ugyan a városi tanács elfogadta az elvi megújulás szükségességét, a gyakorlati megvalósítás azonban akadályokba ütközött. Mivel nem volt hajlandó engedni abból, hogy ne evangéliumi módon történjen az úrvacsora, elmenekül Genfből. Három évig Strassburgban él. Itt ír magyarázatot a Zsoltárok könyvéhez és a Római levélhez. Itt írta meg azt a levelet, amely válasz volt Sadoletus bíboros genfi polgároknak írt levelére, melyben vissza akarta őket a római egyházhoz téríteni. A genfiek visszahívták Kálvint. Így ig ismét Gentben tartózkodott egészen haláláig. A Biblia tanítása szerint az őskeresztyén közösség mintájára alakítja ki a zsinat-presbiteri elven működő egyház-irányítási alapelvet. Főművét bővíti, majd négy könyvvé bővül. Kiadásai: 1536, 1539, 1543, 1559) Kálvinnak folyamatos küzdelmet kellett vívni a különféle ellenfelekkel, akik nem fogadták el a Biblia tanításából következő szigorú rendszabályokat. Genfet sikerült a reformáció egyik központjává tenni. Egész életében kutatta a Szentírás tanítását, magyarázta azt. A teológia lényegét Isten korlátlan teljhatalmának és dicsőségének a hirdetésében látta.

3 VALLÁSPEDAGÓGIAI SZEMPONTOK (Felhasznált irodalom:) szakmai háttéranyag elkészítése folyamatban ÓRAVÁZLAT JAVASLAT Hangsúly: Ha Isten Igéje előtérbe kerül, akkor az emberi érdekek háttérbe szorulnak. Kognitív: A középkori egyház rövid bemutatásával annak a felismertetése, hogy nem elég csak szavakkal szeretni Istent, ennek a mindennapi viselkedésben is meg kell jelennie. Affektív: A megújulás igény érzelmi hátterének feltárása, és a tanuló belső motivációjának a felébresztése az Isten Igéje alapján való szüntelen megújulás iránt. Pragmatikus: A tanuló ösztönzése és segítése abban, hogy a saját élethelyzetében megkeresse azokat a lehetőségeket, amikor neki reformációra, Isten Igéje szerinti változásra van szüksége. Óra fő része Javaslatok Taneszköz, célhoz kapcsolódás Motiváció, ráhangolódás, előzetes ismeretek aktiválása 1. Beszélgetési lehetőség: TK bevezető része alapján: Hogyan fejeznéd be a mondatot: Az egyház kincse? Mi a legfontosabb az egyházban? Mi az egyház kincse? Beszélgetés arról, mi a legfontosabb az egyházban Feldolgozási javaslat 1. Miért volt szükség az egyház megreformálására Luther megfogalmazta, szerinte mi az egyház legnagyobb kincse Szükség volt arra, hogy erre rámutasson A fogalmak magyarázata: Formáció deformáció - reformáció Szemléltethetjük a következőképpen: Próbáljatok szépen megkötni egy nyakkendőt! Rontsátok el a kötést úgy, hogy majdnem kibomoljon! Végül próbáljátok helyrehozni a kötést! A reformáció fogalmának magyarázata Gondoljátok végig közösen, hogy ehhez a folyamathoz hasonlít a reformáció útja is:

4 Formáció megformálás, jó, szép forma Deformáció elrontás, téves, rossz alakra formálás Reformáció visszaalakítás az eredeti formára TK- az egyház helyzete, a reformáció igénye MF-1: idővonal MF-2: miért volt szükség a reformációra MF-3: Kik tettek érte? Luther és Kálvin (Használjuk a Reformáció ünnepe leckénél tanultakat, ill. a TK vonatkozó leckéjét) 2. Aranymondás: Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. 1 Korinthus 3,11 Beszéljük meg a reformációhoz való kapcsolódását! Kapcsolódó feladat: MF-4: Hogyan lehet életünk alapja Isten Igéje? Mit jelent Isten igéjéhez igazítani az életünket TK MF-1-2. feladat Rámutatás az egyház megreformálásának szükségességére MF-3. feladat Luther és Kálvin szerepének felelevenítése TK Az aranymondás és a reformáció lényegére való rámutatás: az egyetlen igazi alaphoz kell ragaszkodni 3. Személyes változás szükségessége, lehetőségei MF-5 MF-5. feladat Példák gyűjtése arra, mit jelenthet a reformáció, a megújulás a tanuló számára 4. Énekjavaslat: Az egyháznak a Jézus a fundámentoma (TK-2. ének) Munkáltatás Készítsünk névjegykártyát Luther és Kálvin számára! Szerepeljen rajta néhány olyan dolog, amelyről felismerhető a személy. Lehet rajzos szimbólum is. Ha minden egyháztörténeti személyhez készítünk névjegykártyát a téma során, használhatjuk a kártyákat az óra eleji ismétlésekhez, játékos összefoglaláshoz is. Házi feladat Bízzunk meg tanulókat azzal, hogy készüljenek fel saját környezetükben élt reformátor bemutatására. Adjunk hozzá segédanyagot! Használható szempontsor lehet a MFEI 104.o. 6. feladata/ MFGY 78.o.6. feladatának kérdéssora.

5 TOVÁBBI ÖTLETEK Feldolgozáshoz: Élménypedagógiai játék: VÍZ Szükséges eszközök: egy tálban 3 liter víz, műanyag poharak Teológiai kapcsolódás: A reformáció idején a Szentírásból kapott meggyőződéssel kellett képviselni Isten ügyét az akkori egyház tanításával szemben. Akiket meggyőzött Isten Igéje, azok másokat is meg akartak győzni az Ige igazságáról. A játék utal arra a folyamatra is, amikor egyre többen képviselnek egy meggyőződést. Mindenki magát is megfigyelheti, hogy mennyire nyitott arra, hogy a meggyőződését ne képviselje tovább. A meggyőződés mellett kitartani Kálvin és Luther számára nagyon fontos volt. Előkészítés: Elhelyezünk a terem közepén egy nagy műanyag tálat. Mellé műanyag poharakat. Játék menete: 1. Párokat alkotnak a gyerekek. 2. Két párból négyes csoportokat alkotnak. 3. Nyolcas csoportokban döntenek. 4. Ellenőrzés Játékismertetés: Van itt a terem közepén egy tál víz. Az a feladatotok, hogy tippeljétek meg páronként, hogy vajon mennyi víz van benne. Vagyis, hány műanyag pohárba lehet kimerni ennyi vizet. Ha kettesével megállapodtak: Alakítsatok négyes párokat. Hozzatok közös döntést négyen. Ha négyesével megállapodtak: Alkossatok nyolcas csoportokat. Hozzatok közös döntést. Megbeszélés: 1. Hogyan, milyen módszerrel állapodtatok meg? Hogyan próbáltátok meg egymást meggyőzni? Sikerült-e meggyőzni a másikat? Mivel lehetett meggyőzni téged? Minden egyes döntésben részt vettél? Miért? 2. Milyen érzés volt dönteni? Könnyű volt? Milyen érzés volt, hogy meggyőztek, miközben igazad volt? 3. Mit tanultál arról, hogy mit jelent a véleményt képviselni? Mit tanultál a döntésekről?