Krizsa Katalin: Közös székelymagyar / MAGYAR / Vas-megyei szavak
|
|
- Ferenc Török
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Krizsa Katalin: Közös székelymagyar / MAGYAR / Vas-megyei szavak ujkelet.ro/archivum/6105-olvasnk-jvoltbl-szkely-szavakat-kzlnk-rtelmeznk ujkelet.ro/component/content/article/15-mlt-kor/6034-olvasnk-jvoltbl-szkely-szavakat-kzlnkrtelmeznk A felső cikk így kezdődik: Azt követően, hogy az Új Kelet november eleji számában közöltük.. (érdekesség, hogy az izraeli magyar hetilapunknak is Új Kelet a címe ). De a meglepetések csak ezután következnek. Az alább felsoroltakat a cikkírók székely szavaknak tartják. Nem teszik hozzá (vagy nem tudnak róla), hogy ezeknek jó részét egész Magyarországon használják (M lesz a jelük). A kissé más alakú, de első hallásra közérthető szavakkal együtt (M) ez 48%. Ha hozzávesszük az általam csak Vas-Zala megyében (V), máshol nem hallott 10 szót (ettől persze máshol is ismerhetik), ez együtt 51%. Tehát a speciálisan székelynek tartott szavak 50%-a első hallásra is érthető magyarul. Elemzésemet szokás szerint a héber rokonszavakkal is kibővítem. A magyarországi magyar, plusz héber szavakkal való összehasonlításból a következőket látom: 1. A székelymagyar és a Vas-Zalai vend (szlávmagyar) nyelv régebbi a magyarnál. 2. Mindhárom magyar nyelvváltozat KM-eredetetű és a héber ősi protonyelvével is közös. 3. A magyarországi magyar nyilván a Kaukázusból érkező avarok révén újabbkori déli nyelvhatást is felvett, így a valódi héberrel való kapcsolata már felfrissültebb. További megjegyzés: a szavak csoportosításánál a gyöknyelvész ABC-t használtam: elől az összes magánhangzó, majd B/V, C/Cs, D, T, P/F, G/Gy, J, K/Ch, M, N, R, S, Sz, T/Ty, Z/ZS. SZÉKELY-MAGYAR SZÓ HÉBER ROKONSZÓ üver = szakadék ever = oldal, avirá = átkelés űbrák = favég evrá = szárny, végtag M iberel (über, német) = rálicitál abír = nagyerejű, over = átmegy rajta acsonat = csinosít acám = erősítette, növelte M ádomás = vásár megkötése (áldomás) olá = áldozat M ágál = nagyzol agáv = udvarolt M agyarog = magából kikelve kiabál m gare = ingerel (az m csak igei előrag) M ágos = ágafa, ráakasztani elmosott edényt og = körbejár (ág) M ahajt = ott, nem messze (ahun) M i-hat-nék (inna) = szomjas iná = kínzó (pl. szomjas) M ejsze = talán (ejnye) ijen = megfontolta M állkapca = állkapocs al = -rá, ole = emelkedik, kefec = izület alít = olt aláf = ráborította alitt = sejt valamit alatá = homály M imbolyog = tántorog inbál = harangnyelv (himbál) M almáriom = üveges konyhaszekrény alum = rejtett M alamuszta = alamuszi alum = rejtett. osze = teszi M, V ángy = nagybácsi felesége anog = gyengéd M innap = ünnep onen = varázsló V innyani = in-ni (innya) iná = kínzó (pl. szomjas), ani = én
2 eregel = bandukol (lépteit eregeti) M ártán, ártány = herélt disznó M üsmer = ismer isinka = tükörjég istál = szolgál istirimfi = harisnya M ászok = krumplitartó retesz pincében M iszkiri = futás össze-finyelődik = összegabalyodik osztováta = szövőszék M osztán = aztán, majd eszterhéja = eresz átbükleni = átesni (átbukni) azsag = bot, kemencébe nyúlnak vele M ozsonya = uzsonna ereg = orsó artanit = borbolya (mérgező) isim = egyének i = -talan, siná = rovátkolt isi = személyes, tole = függ (tőle) német: Strumpfel = harisnya aszuk = elfoglalt iszá = késztet, aszuk = elfoglalt osze = teszi, pone = jobbra-balra fordul osze = tevő, elosztó, téva = állvány eresz = bölcső, haje = válaszfal biká = völgy ezrá = segítség uzán = kiegyensúlyozott M bé = be M bű vagy bá = igen vagy nem M buba = baba, csecsemő bábi = gyalult deszkavég (búb) M babrás = idõigényes (babrál) böbös = mumus bõcsködik = veri a mellét bucsálódik = búslakodik M béduvad = beomlik bodócs = éretlen gyümölcs (vadóc) budunka = faveder (bödön) buftiskodik = neheztel M bugyogtat (vizet) = megtölt bogyán = ügyetlen (butugya) bognyeső = favágó bogrú ró = gyepre fej bügyürget = ujjai közt csonbolygat? M vagdaló = kendertiloló szerszám bugyurka = buborék M bogározik = cél nélkül jár (mint a légy) M bugyuta = ügyetlen (buta) büh = nagy M vájling = tál (vájt) békacimpó = ebihal b = be mabá = arckifejezés (a ma csak igei előrag) buba = baba babúa = buborék bébár = hód (várat épít) buba = pupilla (bűvöl) bocek = felduzzad boses = szégyelli magát b = -be, dov = medve m vaded = elkülönítő ( a m igei előrag) patis = kalapács babúa = buborék pote = buta notes = kitép (nyes) bokéa = felhasítja babúa = buborék pote = buta bah = benne bajár = kútásó, bájit = ház beka (száj) = hasadék, comed = rácsatol
3 M bokály = boros kancsó baklat = párzik (pl. bika vagy bagzik) M vakarú = kenyértésztából pogácsa (vakarék) bóktalan = idétlen (nem hajol meg) böktör = durcás / gőgös M bála = szalmaköteg bélgya = vékonyabb gurítófa balakovács = juh gyapjában élősködő M billog = jel bombóc, bambuc = cukorka (bombon) bumnáta = tudatlan binec = seb, heg benderész = kakasol (pénznyerő játék) V bangó = hülye banka = a kisgyermeket ijesztgetik vele bingyó = éretlen gyümölcs (bogyó) bünnyög = sír, siránkozik (bántott) M berbécs = hím juh M bircsóka = szemölcs (bibircsók) M borvíz = ásványvíz berdó, berdózik = csúnya verekedés brigidó = sajtkészítésnél aludttejet törő bürgöli = posztó csizma M burján = gaz M bőrmadár = denevér bernyéc = kötényre csavart öv burung = bogár (be-ráng) burungozik = veszekszik berreg = nyúl párosodik (rohangál) borsika = boróka (tűlevelű) M boroszlán = orgona fa, -virág M beretva = borotva büszüdik = romlik (bűzlik) büszkürtő = popsi (bűz) V böszme = buta bütü = sarok, oldala v.minek M butikó = bütykös bütül = levágja a fa végét bütürmec = durva (metsz) M bozsog = mozog (bizsereg) bokek = kiürít bakár = marha b kaát = szilánk, forgács bachá = fűzfa (bókol) bokéa = áttör bul = termés, tömb baldár = futár bli á = falás bul = bélyeg b = be-, nauc = meg-, beleszúrt b = -be, anud = rátett, felrakott b = -be, unág = szórakozott b = -be, n giá = tapogatás? b = -ban, énut = szenvedés? b ir = barom, bocéa = elvégez beruc = ráadás boer = égő (vörös), meví=vivő (a me előrag) barád = jégeső, bardlasz = párduc bardak = rendetlenség boreg = becsavar birjon = erőszakos b = benn, or = bőr, m durbán = serkentett b = benne, rimá = féreg N/M váltás roem = dühöng N/M hangzóváltás borer = kiválogat, barád = jégeső (berreg) bérás = kefél b =be-, irtel=lemeztelenít, burit = szappan baás = megbüdösödik b ás = bűz, k arit = tálka bosz = tapos, utál béitá = rugás béten = has butár = levágott, batrá = utolsó batár = darabokra vágta, matíz = lenyesi bizer = szétszórta
4 M bizget = ingerel (birizgál) vizitka = női blúz bizsil = játszik a tűzzel M bezzeg = irigységet kifejező szó berez = csap (be-csorgat) viza = vízum (vizitelés) bozez = rabol bzizá = kifosztás M cüvek = parcellák határán fenyőbot cucó = ló cega = kecske (cígöl, taszigál) cughúzó = szellőző ablak (cúg: tuszuga) csihán = csalán csalóka = fenyőtoboz cira = krumpli, zöldség csírája cirdikel = reszket (cidrizik) M csürke = csibe (csürhe) cok = szorongat szusz = ló t osze = teszed, csinálod taász = repülés cahúv = haragos calakot = forradások (rések) icúr = kisajtolás coreh = rikácsol M degged = dagad M derekajj = libatollal töltött M dörgöl = töröl dörgölő = konyharuha (törölni) dagán = gabona dargá = lépcső, aláj = rajtam darbán = sörte daróg = fokozatos M tűk = ti törek = pürészerű étel M törökbúza = kukorica M tekenyő = teknő atém = ti teres = szikla (törik) tirkóvet = vegyület, buzák = elszórt tachrich = burkolt (pl. a teknős) pücsi = tehén (fröccs, fejés) M pepecsel = babrál, matat pukét = menyasszonyi csokor (bukéta) M plajbász = ceruza M pimpó = barka M pemete = kemenceseprű (pemzli) M pirics = erdei ágy szénával (priccs) M peréda = elherdál (prédál) M förödik = fürdik M féreg = egér M firhang = függöny M früstük, frustok = reggeli porozsnak = otthagyott tojás a tyúkoknak fészi = fejsze (feszítő) posszogtató = fűzfasíp puc = szór, fröcsköl piapá = terjeng (pöfög) pkak = dugasz plájer = fogó pimá = tok, háj pum = száj (szőrös) porec = szétterjed pérád = felbont, szétszed pérád = leválaszt parich = törékeny német: Vorhang = függöny német: Frühstück parszá = visszafordítás piszek = szétterpeszt poszek = kitát, pszanter = zongora
5 M fuszujka, faszujka = bab M fuszékli = zokni M piszlicsáré = apró-cseprő 40 M feszt = mindig, örökké M fűtő = kályha M pityóka = krumpli M pozdorja = kenderpor, tilolásnál fuzsitus = kapkodó pizdirice, miszlingó = apró darabok (miszlik) paszul = nyesett (vagdosott zöldbab) psziká = szétválasztás peszek = hézag, megszakítás paszá = elterjed ptitá = szétmorzsolás (püré) pizrom = szétszórás pizer = elszór pazur = szétszórt, m szulszál = fodros, bodros M gebbeszt = gebed (tyúkot forráz, kopaszt) gac = levágott faágak M gülü = golyószemű ember M geleszta = giliszta gilics = korcsolya ganyé = trágya M gyüngy = gyöngy M gereben = kenderfésű gurucsa = gyűrött (görcs) M garádics = lépcső M görget (dörget) = mennydörög M gyűtő = pásztor (gyűjtő) gavá = kimúlt, kipá = kupola kacá = levagdalta gúla = golyó goles = csúszik goles = korcsolyázik gán = kert gonen = óv goref = gereblyéz gir = mészkő gará = levonta gargír = bogyó gijesz = toboroz M hivu = hív höbörcsös = érdes (göcsörtös) V hidlás = marhák alatti padló (hidas: disznók) hédervári = rosszféle M hadarit = megkever (érthetetlenül beszél) hágyázkodik = fenyegetõzve veszekedik V hiju = padlás M hájdermennkő = villám (hejderménkű) homp = föld kiemelkedés V hupolag M V honn = itthon M höngörit = gurít (hengerít) hinti = erõsen esik (hint) M hánytorgatózik = szemrehány hurból = ruhát visel (hordoz) M hergel = ingerel (harag) hirikel = kapkodja a levegõt M harákol M hitvány = rossz hibev = kedvel, hová = kötelesség havurá = daganat hoder = áthatol heder = szoba (szobára vár) hadír = áteresztő hadut = élesség hájic = válaszfal haje = élő, vad, manod = rázás hámadá=felállítás, po = itt, hapalá = leejtés hone = táborozik honeg = táncol henif = lenget hanitá = (forgatott) múmia hurám = felemelt, b - = be horeg = megöli horek = csikorog, herik = kiürít (köhög) hitnaven = elsorvadt
6 M kuvik = bagoly kover = eltemet keccsü = kesztyű k szája = kesztyű M kecskebukázik = bukfencezik B/P puká = akadály, P/F pníjá = fordulás M kacskaringós = kanyargós kacuc=levágott (kacska), konchija=csigaház M kecmereg = lassan mozog kcat = kicsit, alig kocor = bicska V kacor = szőlőkés kacír = aratás, kocec = levág küpü = borvízkút (szénsavas víz) kefe = hab küpü = forrás (köpő) piká = fakadt (köp-pök: valódi gyökfordulás) káfli = pofon (arculüt) kofeh = üt, kafil = hasonmás (arc) M kapircs = kis kapa (kaparts) kaparot = szárnyas köpörödik = összehúzódik (kuporog) kafrá = oroszlán, kfor = fagy M kuporog = guggol gigit = dézsa M kégyó = kígyó kid = baj M kancsi = kancsal kunász = összehúzott M kendő = törülköző kanabusz = kender kankósbarát = gyerek ijesztése kúttól (kampós) kam = feláll, po = itt, briot = emberek kantáros fazak = tejhordó fazék kenet = fogó, pozer = feloszlat (főz) korcsova = szánkó (korcsolya) kirtá = ficánkol, kircuc = vakarás karinca = kötény kurti = szvetter, pulóver (kurta) kirtum = levágás kasziba = csámpás kaszul = bicegő M küjjel = kint (kijjebb) kijet = nyaral kukkó = magas kocháv = csillag kókányol = összetákol (kókler) kilkel = elrontotta M kulipintyó = kis faház kuli=az egész, pionit=kicsi nyílás (szájacska) kulyak = ököl (kajakos) kóah = erő M kaláka = ingyenes közös munka kaláhat = forgatag 200 M kámpicsorodott = szomorú kám = az történt, pucah = összetört kompona = kis akasztós mérleg kám = feláll, pone = átfordul kán = fém tejesedény (kanna) kane = cső, kankán = kancsó kandarodik = gömbölyödik M kunkorodik konchia = csigaház kiricsen = ujjatlan? pulóver (kirit-esen) kritá = ki-, levágás kurpuly = boglya (korpula?) kör - p ulá = csinálás kerenborsózik = kerülget (körön-beres) kerem = szőlőskert karinca = kötény (körin-tesző) nincs ö, a kör-nek nincs megfelelője kerenta = sajtkésztő (körönta) lásd a karinca szónál M körtöve = körte (körtve) lásd a karinca szónál M küsded = kisebbik kisded k se = hasonló mint, dida = tipegő M koslat = járkál kosel = botladozik
7 kasmatól = kutat M küsruha = zsebkendő kászu = fenyõkéregbõl készült edény kaszten = fiókos ruhatartó M kaszni katyó = szilvalekvár M kotyvalék kota = tyúk (kotkoda) kótogtat = tesz-vesz kutúl = kotorászik M kutyul = összekever kuturni = hozzányúlni M kotorászni kas = szalma (szalmában keres) ruháf = lebegő kosz = pohár, kaszva = csésze kuszá = befedett, kiszán = derelye (zseb) katus = összezúzott kat á = levágta kutá = szaggatottan koter = bekerít kat = nyél, fogó kutár = bekerített (kerülgette) lebb = harag (lob) lecsi = házi papucs (cs=ts: csoszogás) lecspocs = sár M locs-pocs M lucskos = átázott lecsmeteg = vizes, sáros út M lucskos lepcseg = összevissza beszél M lepcses lepcsel = locsol lipinka = mérleghinta M libikóka lepitye = káposztalepke (lepke) lapótya = vastag palacsinta (lapos) laptyánka = keletlen tészta (laposka) M lájbi = mellény lájbitépő = kocsma M lajtorja = létra M lamentál = elégedetlenkedik, reklamál M leánka = kislány lér = sógor (segítő) lóradugó = hám luszt = harmat M lisztharmat, növ.betegség letácsol = leint leazon = lefele libá = fellobbantotta litus = csiszolás l = rá, ocel = áraszt, pac = szétszór (paccs) l = rá, ocel = áraszt puc = szétszór lapuf = körített ocel = áraszt lafut = ráerősített lafut = ráerősített (a szárnyai) lapuf = körbecsavart lopet = hozzákapcsolt l = rá, ajen = egyensúlyozott lemalmel = lamentál lán = alvó l = rá, ér = éber ole = felszálló (a ló), doeg = gondoskodó lausz = megrágott l = neki, taacumá = hatalom M mű = mi M málélepén = sütemény kukoricalisztből monyator = pásztorsegéd M művesnap = munkanap mecsereg = részegen énekel M módotlan = szegény (nem módos) M megagyal = megver (agyj neki) ánu = mi máli = töltött, lapuf = körülcsavart mone = megszámol meví = hozó, vivő m = attól, carud = rekedt, sorer = énekel m dusán = zsíros, hízott
8 V megehül = megéhezik m = -től, ochel = étel megpercen = kitörik belõle egy darab porec = betör, áttöri M (szleng): megken = megver kane = rúd, kaná = bosszúálló megriktól = gyengén megjavít rik = üresség, hiábavalóság megsuvad = megrészegedik suv = visszajön (hány), savuj = fogoly megsuvaszt = megüt sevet = vessző, sovet = megbotoz megsiritt = megüt sérut = kiszolgálás, siret = szolgáltatta V megét = megmérgez A T már Sz-re változott: eszev = fűféle (eszi) megtatarodik = megöregszik tat = alant levő M, V majorság = baromfi m jusáv = betelepült makuly = makacs m ukás = makacs M mulya = álomszuszék (nem érdekli) méla = ám legyen! mánus = óramutató mone = számáló M menyecske társ = sógornő manúa = tartózkodó monyók = ügyetlen m naker = kiszúrja miánna = érte montliszt = finomliszt m nutah = feldarabolt, lausz = rágott M mart = víz ásta fal morát = kitépett, lecsiszolt M (maskara) maszkura = nevetséges figura maszechá = álarc maszkura = álruhások lakodalomban maszechá = álarc, m saker = hazudós mosztalék = maradék muszát = félrehúzott, m szutár = elrejtett M motollál = kapkod m taltel = ide-oda huzigál muzsda = domboldal M mozsika = zene múzika = muzsika M (ki-)nyuvad = fullad V nagyüdõ = vihar náprátyi = helytelen viselkedésű M nyeg = nyög M nekidurálja m. (belendül) = felmérgelődik M (sovány, gyenge): nyápic = kényes M nyekereg = csikorog M (nagyanyó): nanynyó = nagymama nyüslet = járkál nyüszköl = kínlódik M nyeszlett nászolódik = összeszedi magát M kászálódik netentók = ügyetlen (ne te ne!) neteződik = figyel nivén = elsorvadt natuj = kifeszített (nagy) nifrá = elvadult, bosszút állt noek = nyög daruch = felajzott nafog = elgyengül, nafás = tétlenkedik noek = nyög magyar szóösszetétel nusál = kiűzött, elkegetett niszkán = veszélyben van nosze = felemel, visz, hord natán = otthagyta, megengedte M réce = kacsa rác = szalad
9 M rodli = szánkó M ruha = fejkendő M rokolya = szoknya redet = leszállás (lecsúszás) raháv = bő r chulá = áru M hecserli, peccs, seggvakaró = csipkebogyó M sujkol = tisztál a patakon (mos) síkurázik = csúszkál sirit = sodor M susmutyorog = sugdolózik (susog-motyog) sutu = tartó, tok (satu) segem=csap, péca=seb, hacáv=korsó (lekvár) sijuf = reszelte sikor = részeg sir = vers, ének sosána = liliom (susog), m taktek = motyog sit = alapzat M szapuló = mosó M szekervel = szekérrel M szöszmötöl = kaparászik szopek = ütöget (szop) szochev = hurcol szász = moly zuvatol = pletykál (zavart kelt) M zúgolódik = elégedetlenkedik züherel = agitál zakota = rendetlenség 304 szó. Ebből M: 80, M: 66, V: 10-2 = 154 ziv = zavar, zevel = szemét zoek = kiáltozik, zik = szélvihar német: sichern = biztosít zik = szélvihar Ellenőrzés: a 304 magyartól eltérőnek vélt, székelynek tekintett szóból egész Magyarországon is ismernek 80-at. Kissé más alakú, de első hallásra érthető további 66. Vas- Zala megyében (de máshol is lehet, hogy ismerik). általánosan használt további 10 szó. Érdekes mondás: Ha tyúkod nincs, ha megütöd se tojik = hiába vagdalkozol, inkább dolgozz.
2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít?
1. t e j e s k u k o r i c a ( S ) g y e n g e t e n g e r i ( D ) g y e n g e m á l é ( D ) Mi a neve annak a még nem érett kukoricának, amit nyáron le szoktak szedni, hogy csövestől megfőzzék vízben?
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Beszédpercepciót fejlesztő gyakorlatok
Beszédpercepciót fejlesztő gyakorlatok ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TOMA KORNÉLIA F. DOCENS FORRÁS: GÓSY MÁRIA-IMRE ANGÉLA 2007. BESZÉDPERCEPCIÓS FEJLESZTŐ MODULOK. NIKOL KKT. BUDAPEST. Modul 1. Általános követelmény:
ISKOLAÉRETT SZÓKINCSTÁR. Szavak, kifejezések, amelyek jó, ha legkésőbb az iskolakezdésig beépülnek a gyermek szókincsébe:
ISKOLAÉRETT SZÓKINCSTÁR Szavak, kifejezések, amelyek jó, ha legkésőbb az iskolakezdésig beépülnek a gyermek szókincsébe: TESTRÉSZEK ELNEVEZÉSE: fej arc törzs szem száj orr fül nyelv ajak fogak haj homlok
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM
A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint
TARTALOM. Ügyintézés A hivatalban. Használt autó eladó. Birtesttás.
TARTALOM 1. lecke Az emberi külső Neked ki tetszik?. Tanúvallomás. Körözés. Nem is tudom..... A magyarok és nyelvrokonaik Fél füllel hallottam Tükröm, tükröm... 2. lecke Öltözködés Divatbemutatón. Mit
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!
LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065
2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö
2006. osz ö ö ú ö ű ö ű ú ú ö ö Í ú Í ú ö É ö Í É Í É ö ö Ü ö É É É ö ö Ü Ü Ü ö ú ű ö ö ö ű ú ú ú ú ö ö ú ú ö ö ö ú ö Í ö ö ö ö Í ú É ö ö ö ö É ö ű ö É É ö Í ö ö ö Ó Ü Í ö Í É ö É É É ö ö ű Í Ö Ö ú ö ö
Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö
ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö
Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü
Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő
é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö
155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -
ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í
ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú
Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í
Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü
Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű