A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE II BUDAPEST KIADÁSA

Átírás

1 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE II BUDAPEST A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG KIADÁSA

2

3

4

5 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE II BUDAPEST, 1931 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG KIADÁSA

6 Ez a könyv a Magyar Bibliophil Társaság részére a Magyar Könyv és Reklámművészek Társaságának közreműködésével a Hungária Hirlapnyomda R. T.-nál Budapesten, az esztendőben a Diósgyőri Papírgyár R. T. merített papirosán 500 számozott példányban készült. A szerkesztésért és kiadásért felel Naményi Ernő szám.

7 A KÖNYVILLUSZTRÁCIÓ TECHNIKÁJA ÉS SZELLEME ÍRTA NÁDAI PÁL Három évtized óta szép könyvnek azt a könyvet tartjuk, amely technikailag végesvégig egységes. Azóta a könyvművész szó jelentése erősen eltolódott. A könyvművész az, aki a könyvnek legbelső értékét a betűk, a papíros, a festék, a kötés arculatán hűségesen ki tudja fejezni. A könyv szelleméből indul ki és a könyv legmagasabb összhangjához jut el külsőben és belsőben. Ez a három évtized a maga józan elgondolásával rendet teremtett a könyvművészet múlt századi anarchiájában. Újra felfedezte a betűt, annak sugárzó erejét. Szerkezetet adott a könyvlapnak, valőrt a festéknek, áthangszerelte a papiros és a könyvtábla viszonyát a szedéshez, tömör építményt csinált a könyvből. Ha a múlt század nyolcvanas éveiben valamelyik kontinentális nyomtatóműhelyben a könyv tektonikus44 egységéről kezdett volna valaki beszélni, azt a valakit futóbolondnak nézték volna. Ma legfeljebb unalmas prédikátornak tartják. Az utolsó évszázadban tehát úgy helyreállt a rend, a betűk fegyelme, aránya, összhangja, szerkezete, minden jó tipográfiai tulajdonság a könyvnyomtatásban, hogy ma már nem kell félni azoktól az átkozott illusztrációktól. Negyven-ötven év előtt a világ egészen más volt. A könyv prímhegedűse legtöbbször az illusztrátor volt, míg a nyomtatás és könyvkötés egyéb technikai elemei csak messziről és zümmögve kísérték. Minél becsesebb, drágább, díszesebb44 volt a könyv, annál virtuózabb volt a könyvben a kép44 és annál messzebb kullogott utána a szöveg kifejezésmódja, a nyomtatás. Akkor körülbelül olyan volt a helyzet a könyvben, mint a színjátszásban: a könyvnek volt egy-két hősszereplője: az író, az illusztráló s mögöttük járt a statisztériát alkotó betűtömeg. Viszont a mi századunk elején a reinhardti rendezés lett úrrá a könyvben is: kézirat, betű, iniciálé, vignetta, akárcsak szerző, kulissza, világítás, jelmez, mind csak egy magasabbrendű hatás kiváltására való tényezők. Esküdni azonban erre az igazságra ép olyan kevéssé lehet, mint a reinhardti színpadra, vagy a napjainkban annyira megejtő konstruktív44 építőmódra. Egyszerűen azért nem, mert mikor a rend 5

8 elkezd túláltalánossá válni és technikai tökélye már akkora, hogy az utópiák birodalmába illik, a szemlélők némán, de őszintén unni kezdik az egészet. És a tökéletes könyv után megvesznek egy olyat, amely nem tökéletes, csak érdekes. Ebből tehát az látszik, hogy a könyv lehet ilyen is és olyan is. Vagyis lehet kifejezetten könyvnyomtatásos jellegű, eszközeiben túlnyomórészt tipográfiai. De lehet egy könyvhöz értő grafikus hangsúlya is rajta: rajzokkal, egyéni elgondolással, ötletszerű díszekkel. Művészi lehet ez is, az is. De viszont unalmas és rossz is lehet mindakettő. Bizonyos csak az, hogy az illusztrált könyv éppen olyan régi, mint a nyomtatott könyv maga. Messzebbre egyáltalában nem akarok visszamenni, mint a könyvnyomtatás kezdeteire. Találunk már az év előtt is éppen elég példát az illusztrált könyvre, melynek kezdetben alig volt becsülete a kézzel írt és félig rajzolt könyvvel szemben. De az akkori könyvkereskedők olyan ügyesen keverték a pergamentre írt és kézzel rajzolt könyvek közé a nyomtatott é3 félig-meddig kézzel illusztrált könyveket, hogy lassan megtört az akkori bibliofilek ellenszenve. Félszázad sem telik bele, már mindenfelé látni könyveket, amelyek szövegei s képei egységes stílushatásban jelentkeznek. Ha a betűk vágva és az iniciálék kézzel színezve simulnak is össze, Gutenberg idején a lap egysége mégis mintaszerű volt. A könyv illusztrációja nem akar önálló életet élni, legfeljebb kihangsúlyozni az értelmet, változatosabbá tenni a síkot. Éppen mint a faliszőnyeg a falfelületen, vagy a hímzés a térítőn a sík jellegének a megóvásával akar tarkább életet teremteni. Egyetlen illusztráció sem akar külön mellékletté válni és egyetlen dísz sem akarja megbontani a síkot. Hiszen maga a könyvet megnyitó címlap is csak lassan kifejlődő szokás volt, az meg éppenséggel csak Dürerrel kezdődik, hogy a betűk szárai közt plasztikai életre kapott gyermekek, állatok, zenélő csoportok elevenednek meg. Mindez azonban még a nyomtatott betűvel együtt a fametszet stílusát viszi a magasított síkba. Dürer, Cranach, Holbein, Hans Baldung Grien és a német renaissance kismesterei, ha formákban és szellemben megéreztetik is Itália hatását könyveikben, féllábbal még a gótika szentjeinek, bibliai jeleneteinek, archaikus formáinak világában járnak. Talán ezért érezzük azt, hogy a biblikus könyv, sőt általában a nagy tömegeknek szánt mesélő, legendás, széphistóriás könyv számára csak a fametszettel illusztrált könyv a stílusos. Az is lehet persze, hogy a magasított technikával történő nyomás teszi oly zárttá a stílus egységét. Annyi bizonyos, hogy a könyv legdogmatikusabb tisztelői tulajdonkép a fametszetes illusztrációt nemcsak mint legrégibbet, de mint az egyedül jogosultat ismerik el a nyomtatott könyv lapjai közt. S ez is mutatja, 6

9 hogy a könyvművésznek, ha méltó módon akarja kifejezni a könyv írójának a pszichéjét az illusztrációiban, a fametszés technikája felett éppen úgy úrnak kell lennie, mint a másik két szokásos művészi technikában. Mi több: nyomban a könyv szövegének elolvasása után éreznie kell, hogy a rajzokat és a díszt melyik technikával kell itt megszólaltatnia: a fa, a réz, vagy a kő instrumentum aival-e? A legnagyobb német könyvillusztrálóknál tehát a renaissance formavilága és a fametszet stílusa még nagyszerűen összeolvad. De a renaissance után már a könyvek világában általánossá válik a rézmetszet, mint illusztráció. A tizenhetedik század pompázó és gáláns érzelemvilágát ez a technika jobban kifejezésre juttatja. Hová lettek már a biblikus tájak, a csendes paradicsomok, az indák közé szőtt virágok, gyümölcsök, gyerekek a maguk síkbeli mozdulatlanságával? Kulisszavilág és mozgó mythológia, röpülő díszek vonulnak be a könyvek lapjaira. Egy egész dramatikus világ, mely épúgy megvan az oltárképeken, mint a teatra sacra felvonulásaiban és diadalmas teljességét a gráciák és múzsák tizennyolcadik századi rokokó pompájában éri el. Már a szép luxus-könyvek első nagy olasz mestere, Aldus Manutius bevonta a könyvdíszítő tevékenység körébe a rézmetszőket. Olaszországban egész sereg velencei kiadású bibliofilkönyv jelenik meg az ő idejében s Florenc vált a szép könyv előállításának központjává. Németalföldön a másik nagy könyvnyomtató, Plantin műhelye volt e törekvések gyújtópontja, ő is tervszerűen foglalkoztatja a rézmetszőket, bár az is bizonyos, hogy a rézmetszet legtöbbször csak a könyv pompáját és pénzértékét fokozza, de nem annak belső és külső esztétikáját. A rézmetszetes könyv azután lassan a XIV. Lajos francia király udvarából áramló kedélyvilágnak tükörképévé lesz. A graciózus betűvetés, a keretek, az árnyéktónusokba átmenő letompított profilok elsősorban festői hatást Ígérnek. Pikáns finomságot, érzékeny életérzést, felbomló formákat fejez ki ez a nyelv. Senki sem érzi abban az időben, hogy ellentétes világ van a szöveg magasított nyomása (betű) és az illusztráció mélyített reprodukciója (rézlemez) közt. A bibliofil-könyvek értői előtt pedig ezt a különbséget egyszerűen úgy enyésztetik el, hogy az egész könyvet rézlemezekről nyomtatják: szövegoldalt is, képet is. Az így uralomra jutó kalligrafikus betűk és szövegek, a buja keretek közt komolykodó fenségükkel nem a roi soleil tudálékos és ceremóniás társaságát tükrözik-e? Neveket kellene itt elsorolni, neveket, melyek budoárköltészetet, Boccaccio-kalandokat, színházi ízlést és kerti fűszereket juttatnak eszünkbe: a francia Gravelot-tól a német-lengyel Chodowiecki-ig. A sokszáz név helyett érjük itt be azzal a megállapítással, hogy ez a rézbemetszett illusztráció nem csak a kor hangulatának hűséges 7

10 kifejezője, de bizonyos életérzése is, melyet talán szabad a latin népek társasági formáival szorosabb összefüggésbe hozni. S ha a fametszet az ő struktív technikájával germán jellegű, a rézmetszet könyvdíszeken visszacsillan a latin élnivágyás, a lendületes egyéniség. Száz év előtti őseinkre, a kincsekben szegény, de érzelmekben gazdag biedermeier-világra maradt azután a litográfia, mint könyvdíszitő eszköz felfedezése. Ennek egyelőre inkább a jövőjéről érdemes szólni, mint a múltjáról legalábbis a könyvillusztrációval kapcsolatban. Múltjában ugyanis nem sok öröm van, hacsak annak nem vesszük nagyanyáink ünnepnapjait, mikor a korukbeli muzsa-almanachok röppentek be hozzájuk mályvaszín és bleue mourant litografált divatképeikkel. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveinek vérszegény meséskönyvei, ifjúsági iratai bizony nem fokozták a litográfia becsületét. Kisírtak a könyvből. A lilaszínek a nadrágokról, a sárgák a kiscsirkékről, az ibolyák a lányok szeméből és az egész litográfiái reprodukálás csak a gépi sokszorosítás ízléstelenségeinek egyik fájó területe volt. Rendet és fegyelmezettséget csak az angol preraffaelita-mozgalom hozott ebbe a tizenkilencedik századi zűrzavaros könyvprodukcióba. A Morris Ashbee Gleeson White-féle mozgalom nagyon is ismeretes ahhoz, hogy itt sok szót kellene rá vesztegetni. Ennek az angol (és részben amerikai) könyv-esztéticizmusnak igen sokat köszönhetünk. Főkép a könyv egészének, kézműves-sajátságainak, nyomtatás-jellegének restaurálása miatt. De a gótikus renaissance díszítőelemek túlzott hangsúlya, az egész mozgalom archaikus jellege, élettől való elidegenedése miatt túlbecsülni sem szabad. Vegyünk csak le a polcról egy ilyen hatalmas Kelmscott- Press foliánst s tegyünk mellé egy Beardsley-féle finoman cizellált, vonalakkal, aranypávákkal, tarka nőkkel díszített könyvet menten látni fogjuk, mennyi szellem csendül ki ennek lapjaiból a technika bravúrjaival szemben, mely amazt a csoportot lelkesítette. Gordon Craigh is a modern angol fametszők kicsiny, de jeles csapatához tartozott s a Hoffmansthal-féle német kiadáshoz a kilencvenes években készült illusztrációiban, valamint a saját könyvéhez készült dramatikus szcenárium-vázlatokban nagy hatással volt a kontinentális új fametsző-technikára. Ma a könyvművészet alapelvei már meglehetősen tisztázva vannak az illusztrációra nézve is. S hogy így kitisztultak, azt főleg a németek szívós és céltudatos működésének köszönhetjük. A német bibliofilia ma is nagy kegyelettel s megbecsüléssel nézi az évszázadeleji könyvtörekvéseket. (Még a könyvgrafika szellemétől távoleső Kiinger s a szecessziósán különcködő Vogeler Worpswede is díszes helyet kapnak a Pantheonban, épúgy, mint a rokokóformákat újraértékelő Walser Kari.) A kép azonban körülbelül 8

11 épúgy meghalt a könyvben, mint az arabeszk, vagy a keret14. A rajzoló nem törheti át a tipográfia szerkezetét, hanem bele kell illeszkednie abba, ahogy az üvegfestő, vagy a faldekoráló is alárendeli magát az építésznek. A könyvművész pedig legelsősorban a könyv egészét nézi s azt nem tekinti másnak, mint a szerző, a könyvíró kifejezési formájának. A betű ennek a szellemnek éppen ngy tükre, mint a címlap, mint a könyvdísz, mint a kötés. A könyvművész az első pillanatban: beleérző, mint a dirigens, vagy a rendező. Azután: mérnök, aki a méretekkel, papírformával, tömegelosztással vet számot. S csak mindezek után: művész, aki a maga énjének tiszta feloldásából kiválasztja az artisztikus elemeket, hogy hozzáadja a szerző szelleméhez. A téma adja meg tehát a direktívákat. Hogy milyen betűket, hogyan sorakoztasson a nyomtatóművész csoportokba? Adjon-e illusztrációt: feketén vagy színesen? Miképpen s milyen vonal- és színformákkal bontsa ki a szövegben levő rejtett értékeket? Ma tehát a könyvművésznek egyetlen ideális típusa képzelhető el a modern könyvre nézve. Az, aki épúgy tipográfus, mintahogy rajzoló. S époly készséggel kigondol egy új betűtípust, mint ahogy egy egész könyvet végigillusztrál. Sokat ebből a kettős hivatottságú rajzoló-tipográfusosztályból a németeknél sem találunk, de Tiemann, E. R. Weiss, Preetorius, Hugó Steiner-Prag és az erdélyi szász születésű Mathéy mindenesetre az élen haladnak. A már előbb jelzett könyvkultúrái hagyományokhoz képest a német illusztrált könyv legszívesebben a fekete s a fametszetes, vagy ahhoz stílusban közelálló grafikai jellemképet őrzi. Ezzel bizonyos fokig a komoly, tektonikus könyvművészetnek karaktervonásait fektette le. Ettől nagyban elütő jelleget ad a könyvművészetnek nálunk kevéssé méltatott centruma: Franciaország. A mi köztudatunkban a francia könyvtermelés úgy él, mint teljesen szertefutó olcsó, elvnélküli, technikailag silány produkció. Pedig nem az. Még a francia tömegkönyv sem az. A sárgaborítékos, olcsó regény talán az egyedüli ideális és olcsó nyomdai tömeguniformis a mi korunkban, ebben a korban, amely annyit sóhajtoz a racionális formák után. De teljesen félreismert valami a francia luxuskönyv. Egyszerűen azért, mert nem az önmaga szellemi mértékegységein mérik, hanem a német példákon. Igaz, a múlt század végén és a jelennek elején a francia könyv messze visszacsúszott régi hagyományaitól. A nagy Doré-t kivéve, alig volt a század első három negyedében számottevő francia illusztrátor táján a litográfiának nemcsak a plakát területén, hanem a könyvgrafikában is olyan jelesei voltak Párizsban, mint sehol másutt. Lautrec, Forain és a Montmartre-költészet többi illusztrátorai: Steinlen, Willette a japán fametszők könnyedségével, csillogó egyszerűségével kenik 9

12 oda a kőre színeiket s Lautrec egymaga több mint 300 követ használt fel. Az igazi győztes azonban Forain, aki a rézlemez szegény rokonáénak tartott követ szinte felmagasztosítja. Egyszerre megdől az a hit, hogy a rézkarc a legelőkelőbb illusztráló segédeszköz. A nagy francia mesterek Signactól Rodinig mind vállalják a kő számára44 való festést, vagy rajzolást, csak Picasso tart ki mindmostanáig a rézlap mellett. A francia modern könyvillusztrációban azonban a fametszetnek is jeles képviselete van. Kis mértékben már a háború előtt és alatt is, igazi erővel azonban csak a háború után lép fel, mint tiszta, jó grafikai formája a modern népkönyv-illusztrációnak. Chalandre, Hermann-Paul, Detomas a kemény, szálkás technikába is egyéniséget visznek. Legszívesebben a vallásos irányú költészet, vagy a neoromantikus irodalom halkan misztikus elbeszéléseit illusztrálják. És e könyvkiadásnak nagy dicsősége, hogy egész olcsó kolportázs-regények is jelennek meg fametszők galvanizált kliséivel. Ám a francia luxuskönyvnek ma is, mint a múltban, igazán népszerű instrumentuma a litográf-kő maradt. Mintha csak ő vette volna át az egykori rézmetszettől azt a szerepet, hogy hirdetője legyen gáláns erkölcsnek s finom érzékiségnek. A francia illusztráció (éppen a színes fajtájú leginkább) szabad44 művészek kezén van. ők nagyrészt a vászon, kisrészben a grafika mesterei s így akkor, amikor a kő számára elgondolják az illusztrációkat, sokkal kevésbé korlátozza őket a nyomtatott laphoz való igazodás, mint az igazi könyvgrafikusokat. Színes fantáziájuk, derűs, nagy foltjaik szerteáradnak a papiroson, átömlenelc a szedett tükrön, gyönyört, erotikát, kalandot, testi elkárhozást sugároztatva a technikailag tilalmas síkságokra is. Egy egész zengő kórust, nem is egy, hanem egy tucat modern iskolának tagjait kellene itt felsorolni. Pascintől Dufy-ig, Laurencin Máriától Georges Barbier-ig, a magyar Vértestől Van Dongenig. Nem túlzás, ha a francia könyvkiadó a litográfia újjászületését ünnepelte annak százéves fordulóján. Igaz, hogy ez a lito inkább öncélú műlapgyüjtemény s csak legújabban igazodik egyegy fínomízlésű kiadó (Meynial, Helleu, Scheur) könyveiben a művész a bibliofil-nyomtatványhoz. De talán éppen e rakoncátlanságban van az, ami savát-borsát adja e stílusnak, a szertelen, áradó jókedv, a montparnassei humor lecsapódása (Fr. Carco: La légende et la vie d Utarillo, Jean Cocteau: Le secret professionel) egy enyhe bánat fényével megvilágított szenvedély, ami áttöri a polgári érzelemvilágot. Ez tehát a modern illusztrált könyvnek egy régiesebb irányát jelzi, amikor az illusztrátor még maga is szuverén úr volt a könyvben s inkább mint műmelléklet hatott a színes illusztráció, semmint szerves járuléknak. 10

13 Ami az egyes európai nemzetek illusztrált könyveit illeti, azok az utolsó negyedszázadban jórészt e két főirány tengelyében helyezkedtek el. A hollandok, a dánok, a svédek könyvei túlnyomórészt a komolyabb írásművészet s a tipográfiai archaizmus jegyében állnak. Még a címlapokon is az építészeti szellem érvényesül elsősorban. Viszont a belgáknál, akik a század fordulója körül erősen szecessziós könyvdíszekkel üzentek hadat a könyvművészetben is a történelmi díszítménynek, a háború óta észrevehetően erősödött az illusztrált könyvek s főleg az archaikus, fametszetű képekkel illusztrált könyvek iránt az érdeklődés (Masereel). A legérdekesebb a népművészeti múlttal bíró könyvkultúrák apró mozaikvilága. A magyarok, a lengyelek, a csehek képeskönyvei szinte kivirítanak a többi népek versenyző könyvei közül. Elsősorban is a színességnek, de másodsorban a formáknak naiv értelmezésével. Mintha a háborúelőtti oroszok friss színmámorával volnának könyvlapjaik teleitatva. A cseheknél a nemzeti karakter legjobban a betűk, az ornamentális és kifejező erejű írásművészet konstruálásában jelentkezik. A lengyeleknél viszont az illusztrációé a döntő szó. Azé a fametszeté, amely a XV XVI. századbeli népmesék, történetek és legendák együgyű figurájáig, várainak, erdeinek, parasztházainak marionett-világáig visz vissza (Wladislaw Skoczylas). A magyar illusztrált könyv szintén erős tendenciát mutat arra, hogy mesehangulattal vegyített, népies díszítőnyelvet ültessen át az amatőrkönyv lapjaira. Végezetül a teljesen forradalmosított orosz képeskönyvről akarok néhány szót szólni. Ez az orosz képeskönyv legjobb példányaiban még ma is naiv és népies. A forradalmi propagandát szolgáló meséskönyvön elömlik még emléke annak a gyermekjátékos formalátásnak, amelyet annyiszor megcsodáltunk a bizánci stílű, aranyozott pergamenfinomságú lapokon és a Bakst-féle díszleteken. Ettől azonban nagyon, nagyon messze esik a szó igazi értelmében forradalmivá vált orosz képeskönyv. Egy csomó zűrzavaros elmélet lecsapódása. írásfilozófia, amely az amerikai élettempóról álmodozik és illusztráció, amely a plakát tömegszenvedélyét akarja a könyvlapra ültetni. Valami kaotikus szöveg- és képszimultánizmus volt már azokon a verseskönyveken, amelyek a háború végén keletkeztek (Sonja Delaunay-Terk). Ez az összekötése írásnak, illusztrációnak még tovább ment akkor, amikor a forradalmosítás első lázában a szedőt is odaállították a könyv sugallójának. A nyüzsgést még jobban átitatták azután technikai szellemmel, amikor a fotomontázs-képekkel (fotogram, rajta keresztül alkalmazott feliratok) az egésznek bizonyos mozgóképszerű, vizuális hatást kölcsönöztek. El Lissitzky szóval és példákkal hirdeti az efféle könyvek átütő erejét44. Meg lehet azonban állapítani, hogy a maguk politikai határain túl alig keltenek benyomást, 11

14 Európa nyugati részein a plakáton s itt-ott könyvborítólapokon érezhető valamelyest a hatásuk. De ezeken is inkább az amerikai racionalizált formában jelentkezik az ilyesmi, semmint az oroszok patétikus feltálalásában. Az illusztrált könyv pedig világszerte sokkal inkább a gazdasági válságokkal küzd, mintsem a szellemi és technikai forradalmakkal. Ha van egy nagy belső ellensége, az inkább a luxusigények hanyatlása és végső eredményben egy fokozódó anti-intellektuális hajlandóság a fáradt Európában. Mindez a kórtünet pár év óta nagyon érezhető a szép könyvek termelésének világszerte bekövetkezett hanyatlásában. Hogy ennek organikus terápiája lesz-e, vagy homoöpatikus, azt még nehéz megjósolni. A nagy technikai segédeszközök, a kőnyomtatást mechanizáló offset- és a rézlapot egyszerűsítő mélynyomás útban vannak, hogy egy nyugodtabb, tisztább könyvkultúrára áhítozó nemzedéknek szellemi horizontját újra fényessé tegyék. 12

15 MODERN MAGYAR KÖNYVMŰVÉSZET ÍR T A NAMÉNYI ERNŐ Az Európa-szerte általános művészeti irányok épúgy jellegzetes komponensét teszik a modern magyar könyvművészek teremtő erejének, mint a nemzeti tradíciókból, a népművészet kifogyhatatlan erőforrásaiból táplálkozó magyar sajátosság. Egyik művészünknél a nemzeti, másiknál az általános európai művészi szellem kerekedik felül, de a két komponens mindig fellelhető. Az egyik a könyvművészetnek a nemzeti irodalommal, a nemzet szellemi kincseivel való szoros kapcsolata révén, a másik pedig a művészetnek amaz elengedhetetlen szociális kötelménél fogva, hogy a kor embereihez szóljon, hogy korszakunk gondolatvilágának legyen kifejezője és a korszellemnek képviselője. A művészeti szellemi korszakok, áramlatok pedig nem állhatnak meg országhatároknál, átrebbennek vámsorompókon, határokon és otthont találnak az európai kultúrközösség egész területén. Az esztendő a romanticizmus százados évfordulója. Ez a szellemi irány nemes lendületével termékenyítőleg hatott Európa művészetének minden ágára. A magyar könyvművészet is ennek, e szellemiránynak köszönheti legnagyobb, legkiválóbb képviselőjét: Zichy Mihályt. A legjobb példája annak, hogy mennyire korának kifejezője minden nagy művész. A romanticizmus generózus szelleme minden vonatkozásban csodálatos lendületet váltott ki nála. Életének legnagyobb részét a cári udvar tompa és formalizmusban kimerülő légkörében töltötte és rajzoló ónját a humanizmus, az emberszeretet, az elnyomottak iránt érzett emberi szolidaritás, minden üldözés, elnyomatás és gyűlölség elleni harc szolgálatába állította. Szellemileg Gallait, Dóré és Rops álltak hozzá legközelebb. A könyvművészethez való vonzalma művészetének jellegzetességéből fakadt, mert Zichy első helyen rajzoló volt. A színek nála mellékesek és a grafika alárendeltjei. Világos, élettől duzzadó kompozíciói tökéletes rajzzal párosulnak, amely a legkisebb részletekben is befejezett. De ami őt e tulajdonságok mellett a legnagyobb illusztrátorok egyikévé teszi, a párját ritkító, elmélyülő tudás, amely az elvont eseményeket drámai jelenítéssel érzékelteti. Szinte kézenfekvő összehason 13

16 lítani művét a romanticizmus másik nagy könyvművészével, Dóré Gusztávéval. Mind a kettő büszke és lelkes gyermeke korának, s mind a kettő ugyanazokkal az eszközökkel vitte be korának gondolatvilágát művészetébe. A különbség köztük elméjük mélységében van. Dóré legtöbbször a rendellenest, az abnormist keresi, Zichy az eszményi szépet, Dóré hatását mozgással és élettel éri el, Zichy összehasonlíthatatlan pátosszal és monumentális nagysággal. Fő művei: Arany balladái, Madách: Az ember tragédiája, művészetének mélyenjáró nagyságát legjobban érzékeltetik, de legnagyobb gyengéjét is, azt a gyengét, amelyhez a romanticizmus lendületének el kellett jutnia, amely korának szellemi és műszaki jellegzetességéből folyt, amely a könyv művészi kereteit szétvetette és a nemes értelemben vett könyvművészetet a századvégig úgyszólván megölte. Zichy legkiválóbb illusztrációi, legnépszerűbb művei a könyv tipográfiájával mit sem törődnek, nem harmonikus alkotó részei a könyvnek, hanem a könyvtől teljesen különállóak, vele tartalmilag elválaszthatatlanok, de a szöveggel nem alkotnak művészi egységet. Még azokban a munkákban is, mint például Arany balladái, amelynek szövegrészét is maga rajzolta, tulajdonképpen nem könyvvel, hanem remekbe készült szöveges műlapokkal állunk szemben, amelyeknek technikai reprodukciója elé is megjelenésük korában alig leküzdhető akadályok gördültek. Legnagyszerűbb művei azonban méltatlan keretben, a multszázadvég díszkiadásainak ízléstelen termékeiben találtak elhelyezést. Zichynek e hibái korának hibái voltak, a romanticizmus egész grafikáját jellemezték. Dokumentumai és nagy művészi elme harmóniájának kora művészi és eszmei irányával. Az európai iparművészet angol újjáteremtőinek legnagyobb érdeme, hogy a szép könyvet az illusztrátor, a könyvnyomdász, könyvkötő harmonikus együttmunkája eredményéül állították elénk. A könyvművészetnek újjászületése, Morrisék tanítása hazánkban is éreztette hatását. Egy nagy művész munkájával képezi a hidat, amely a legújabb kor magyar könyvművészetéhez vezet. Nagy Sándorra gondolunk, aki feleségével és Krisch Aladárral volt az európai iparművészetbe friss levegőt hozó angol tanoknak magyar földbe plántálója. Nála csodálatos harmóniába egyesült a magyaros népművészet szelleme, az eszményiségre való törekvés, a szép alázatos szolgálata, amely harmóniába olvasztva a könyv művészi elgondolásának egyetemességét, a mű minden részletének tudatos elgondolásával teremt egységes alkotást. A magyaros motívumokat ez a művész nem mint esetleges sallangokat, mint külső, őszinteségnélküli díszköntöst alkalmazza művészetében, hanem művészi tudásának kohójában és idealizmusának tüzében megolvasztva, a művészet három tényezőjének: kora irányzatának, saját teremtő fantáziájának és nemzeti jellegzetességének ragyogó ötvözetévé kovácsolja. 14

17 Nagy Sándor művészetéhez közelálló motívumok voltak a modern magyar könyvművészet legkiválóbb reprezentánsának, Kozma Lajosnak (szül ) lelkirúgói. Pályája kezdetén a gödöllőiek népies iránya volt rá hatással. Mint negyedéves építész, vakációját Kalotaszegen tölti, majd Lajta Bélával dolgozik együtt és az iparművészet minden egyes ágában épúgy nagyot alkot, mint tulajdonképpeni művészeti ágában: az építészetben. A magyar népművészetnek legjobb ismerője és kifogyhatatlan kincsesházának leghívebb sáfára. Milyen könnyű ezt a nemes művészi naivságában felülmúlhatatlan kincsesbányát kirabolni és a nép leikéből származó magasztos szépségét profanizálni! Mily egyszerű a népművészet motívumait összelopkodni, hamisítani, remekeit bazáráruvá süllyeszteni! A népművészet ilyetén való felhasználása művészetellenes. Kozma művészete legékesebb bizonyítéka, hogy máskép is fel lehet használni a népművészet tanulságait. Kozma magábaszívja a népművészet szellemét, magábaolvasztja lelki habitusát, átszűri európai művészetének fölényes tudásán, egybeforrasztja a népművészet szellemének naivitását tudásának raffináltságával. A magyar iparművészetnek és a magyar könyvművészetnek Kozma annyit jelent, mint a magyar zeneművészetnek Bartók és Kodály. A magyar népművészet művészi alkalmazása a magyar népművészet elemeinek egy nagy művészi egységbe való olvasztása a könyvművészet terén Kozma Lajos érdeme. Az etnográfia, a folklór legújabb kutatásai rámutatnak arra, hogy az egész európai kultúrközösségnek Skandináviától Itáliáig oly rokonjellegzetességei vannak, amelyek az egyes nemzetek népművészeinek, az egyes országok népszokásainak specifikumát árnyékban tartják. Lehet, hogy így van. De bizonyos az, hogy itt Európa keleti határain, ahol a Kelet művészetének félre nem érthető hatásai a szláv és kis kerülővel a latin népművészeti elemekkel találkoznak, olyan népművészet jött létre, amelyben kétségen kívül ölelkeznek a szomszédos népek művészetének egyes elemei, de amelynek egyeteme, amelynek összessége, amelynek jellegzetes vonása: magyar. Kozmánál megmarad a magyar népművészet keleti bujaságában, kristálytiszta kompozíciójában, színeinek gazdagságában, mint egy ízig-vérig modern művész ősi konzervativizmusban gyökeredző formanyelve. Magyar Kozma művészete és korszerű. Mint a magyar nép géniusza perzsa, török, szláv elemekből megalkotta a magyar népművészetet, amint lengyel és osztrák behatások alatt született a felsőmagyar barokk, úgy teremtette meg ezen eredmények befolyása alatt Kozma az új magyar könyvművészetet, amely ősi tradíciókban gyökeredző modern művészet. Legújabb művei mindinkább bizonyítják, hogy mennyire egyszerűsödik le a legújabb kor áramlatának megfelelően művészete és mégis mennyire megérezhető benne mindaz, ami a népművészet hatásában érték és művészi eredmény. Mert nála nemcsak a dekoratív elemek 15

18 adják a különlegest, hanem művének architektonikus jellege is, amelynek szilárdsága és világossága az európai könyvművészek első sorába állítják. Amint említettük, legújabb műveit nagymértékben jellemzik a dekoratív elemek lényeges csökkenése, egyszerűsödés és tartózkodó mértékletesség. Annál jobban jutnak érvényre kompozícióinak szilárdsága, felépítési szépségei és ízlésének csalhatatlan biztonsága. Könyvművészetének jellegzetességei minden munkájában egyaránt jutnak kifejezésre mesekönyveiben (Zsuzsika Bergengóciában, Budapest 1921, ifj. Szacelláry Pál kiadása; Testvérország, 1919, Kner-kiadás). A Kner kiadásában megjelent három csepke könyvben, Balázs Béla hét meséjében (Kner-kiadás), Margittá élni akar és A magyar népballadák illusztrációiban (1921, Amicius) csakúgy, mint utolsó munkáiban, Gellért Oszkár: Az utolsó dalért és a Végtelen sugarakból (1929), Török Sofie: Asszony a karosszékben (Nyugat-kiadás, 1929), művészi könyvkötésterveiben, amelyek a lipcsei, kölni nemzetközi könyvkiállításokon méltán a világ legelső ilynemű művei élére állíttattak. Könyvművészeti téren azonban legnagyobb alkotása, amelyhez hasonlót a világ könyvművészetének egyeteme is keveset mutathat fel, a Kner-nyomda részére készített nyomdai díszanyag. Ez az egyedülálló grafikai díszanyag a modern magyar iparművészet egyik legnagyobb értéke. Teremtő géniuszának sokoldalúsága adja meg mindazon elemek tökéletes harmóniáját, amelyből a modern, szép könyv összetevődik és ez oeuvre-jének legnagyobb érdeme. A szedés és a betűformák szellemét senki sem teszi úgy magáévá, mint Kozma, az illusztráció, a dísz, a szedés tükörhöz komponáltattak és vele egy egészet alkotnak. Színes illusztrációi is tökéletes harmóniába olvadnak a könyv tipográfiájának tónusértékével. Nagyon természetes, hogy Kozma művészete éppen nemzeti és konstruktív tulajdonságainál fogva követőkre akadt, akik e jeles művész kifogyhatatlan gazdagsága mellett is újat, jót és egyénit alkottak. Már ez a legnagyobb bizonyítéka tehetségüknek. Gróf József (született 1892-ben) néhány mintaszerű könyvet tervezett. Az ő művészete is a magyar népművészetben gyökeredzik. Ha Kozma modern magyar barokkot teremtett, Gróf József a táblabíró-korszak magyar művészetének adott modern szellemet. Egész ellentétes irányban haladnak Csabai Ékes Lajos (született 1896-ban) munkái. Az ő művészete Kozma barokkjából fejlődött rokokó. Az ornamentika túltengő gazdagságával lep meg. Finom, de annál gazdagabb színeit és örökké mozgó fantáziáját biztos ízlése és erős kompozíciója tartja engyensúlyban. Kaesz Gyula (született 1897-ben) ugyanehhez a művészcsoporthoz tartozik, de nála az építőművészeti elemek dominálnak. Dankó Ödönt (született 1889-ben) a kifejezésmód finomságában és szinte szeszélyes érzékenységben kevesek múlják felül. Az általa díszített 16

19 könyvek a művészi grafikánk legpompásabb termékei. Ehhez a csoporthoz számítható még Kner Albert (szül ben), akinél fölényes technikai tudás párosul kifogyhatatlan fantáziával s fáradhatatlan munkaörömmel. A grafikai művészet minden ágában járatos, amit csinál, az a legjobb értelemben vett iparművészet: művészi tehetség, fantázia és ipari tudás gyümölcse. Hosszúéves barátság és összhangzatos együttműködés amelynek eredményeit Európa könyvbarátainak egyhangú elismerése jutalmazta fűzik össze Kner Imrét Kozma Lajossal ben született és a könyvnyomtatás mesterségét atyja gyomai műhelyében tanulta meg, majd Lipcsében tökéletesítette, a gyomai officina irányítója és a Kner-féle művészi kiadványok elkészítését vezette. Könyvnyomdász, a könyv építőművésze, amelynek ornamentikáját gyakran más művészek szolgáltatják, de amelynek felépítése az ő műve. Ha van könyvnyomó-művészet, ha igaz az, hogy a művészi könyv ismertetőjele első helyen a sorok ritmusában, a szedéstükör egységében és a tipográfiai elemek harmonikus elrendezésében keresendő, akkor Kner Imre Európa legkiválóbb könyvművészeinek egyike. De nekünk magyaroknak ennél is több. Sok tekintetben megteremtette nálunk a szép könyv előfeltételeit, lehetőségeit. Világosan felismerte azt az irányt, amelyet az európai nyelvektől struktúrájában lényegesen különböző magyar nyelv a könyvnyomásra kötelezővé tesz. Kozmával együtt stílust teremtett, amely a magyar könyvművészet további fejlődését megindította és nem utolsó helyen köszönhető neki, hogy igyekezett könyvművészeinket az ipari lehetőségek állandó szemmeltartására szorítani. Mellette kell megemlítenünk az ifjabb magyar könyvnyomdászgárdának két kiváló tagját, Biró Miklóst (született 1886-ban) és Teván Andort (született 1889-ben), akik sok művészi könyvnek adtak testet. Fáy Dezső (született 1888-ban) illusztrációinak magyaros jellegét nem a népművészetből meríti, mint az eddig felsoroltak. Művészete a XIX. század festői tradícióiba kapcsolódik. Romantikus szellem, aki igyekszik nagy tudását a grafikai ipar lehetőségeihez alkalmazni. Művészi vándoréveit Németországban, Franciaországban és Olaszországban töltötte. Vándorlásai közt csak nőtt a magyar hazához és nemzethez való szeretete. Miután a modern életet a legjellegzetesebb centrumaiban megismerte, figyelmét a régi idők élő emlékei felé fordította, amelyeket leggazdagabban kis olasz városokban lelhetett. Egész élete munkájából a régmúlt idők után való nosztalgia árad. Az általa rajzolt ősrégi falak közt rég letűnt idők jellegzetes alakjai élnek. De távol áll művétől az elmúlt idők után való sóvárgó érzelmesség. Nyílt szemmel halad az élő világban, lelkében egy kevéske humorral, sok szatírával és az elmélkedő magyar keserű gondjával. Fametszetei és litográfiái Gavarni és Daumier művészetével sok rokonságot mutatnak, de 17

20 az éltető nedűt mégis leginkább abból az örökön bugyogó forrásból merítik, amelyet a grafikai művészetnek évszázadok óta Dürer műve jelent. A modernek közül talán a legszorosabb rokonságot mutatja fel Frank Brangwin-nel és a lengyel Skoczylas-szal. Illusztrációi Arany Nagyidai Cigányokához, Keleti Arthur Pax Vobiscumához és Dante Komédiájához a magyar modern könyvművészet legkiválóbb termékei közül valók. A festészetből ered Molnár C. Pál ^született 1894-ben) könyvművészeti munkássága is. Archaizmusa, finom ízlése jellegzetes stílusban nyert kifejezést. Legjobb művei Keleti Arthur: Angyali üdvözletéhez készült illusztrációi, a Szent Ferenc legendához készült fametszetek és Tormay Cecil magyar legendás könyvéhez készült illusztrációi stílusban, bensőségben, egyszerűségben sokban emlékeztetnek Giotto hatására, de kifejezésmódjukban, megoldásukban izig-vérig modern művészi termékek. Egész más művészi egyéniség Divéky József (született 1887-ben). Ilusztrációiban hiába keresünk olasz derűt és behízelgő kedvességet. Férfias, de miszticizmus felé hajló munkái mesterén, Berthold Loeffleren át Kolo Moser hatását mutatják. Robusztus elgondolásukban és művészi kultúrájuknál fogva az európai könyvművészet legmegbecsültebb termékei közé tartoznak. Sok tekintetben Fáy és Divéky kiváló tulajdonságait egyesíti magában Kolozsvári Sándor (született 1896-ban), akinek már eddig is jelentékeny, elmélyülő munkájában majd a modern művészeti irányok, majd erdélyi szülőföldjének emlékei csillannak fel. Gara Arnold ( ) ezekkel az erőtől duzzadó művészekkel szemben a vonal szenzibilis poétája. Lelkes alázatossággal és kifinomult idealizmussal szolgálta műveivel az irásmű eszméjét, de mindennél jobban a szépség ideálját. Angol befolyás, főleg azonban Dulac és Rackham inspirálták Jaschik Álmos (született 1885-ben) mélykultúrájú munkáját, akinek legnagyobb érdeme a művészeti pedagógia terén van. A nagy angol iparművészeti újjáébredés Falus Elek (született 1883-ban) finom művészetének is forrása, amelynek mindig biztos ízléstől fo gant termékei termékenyítőleg hatottak grafikánk további fejlődésére. ízig-vérig grafikus Végh Gusztáv (született 1889-ben), aki archaizáló műveiben is tetőtől talpig modern művész. Vallásos tárgyaiban is alapfelfogása a ma emberéé és a felhasznált archaizáló elemek csak rekvizitumok, csak kellékek, de nem művészi munkájának lényeges alkotó része. Végh legtermékenyebb éveit Párizsban töltötte. A francia művészet befolyását lelke frisseségével fogadta és a francia művészet könnyed, játszi, szellemes, de tudásban magas követelményekkel fellépő jellegzetességei munkáiban mindig fellelhetők. Kevés ember éli be magát annyira a megoldandó feladatba, amelyeknek kész megoldása természetes egységgel pattan agyából és virtuóz könnyedséggel válik valóra keze 18

21 alatt. Derűs életfilozófia és a művészethez való örömteli szerelem ragyognak munkáiból és a szemlélőre annál nagyobb hatással vannak, mert korunk érthető, őszinte nyelvén szólnak. A francia művészet hatása alatt fejlődött a világ legelső grafikusainak sorába Vértes Marcel (született 1895-ben), akinek évrőlévre megjelenő művei a francia bibliofilek legtürelmetlenebbiil várt öröme. Vértes a modern élet krónikása, könyvei Párizs társadalmi életének hűséges feljegyzései. Az élet örömei derűs hangon nyernek munkáiban jellemzést, ha néha-néha kacagása keserű gúnnyá is merevedik. Ha ezer év után fogják föllelni műveit, hűséges képet nyernek azoknak életéről, akik Párizsban mulatnak és mulattatnak, de egyúttal pontosan informálódhatnak a mai francia szellemű grafika legjaváról. Berény Róbert (született 1887-ben) csak keveset alkotott a könyvművészet terén, ezt annál inkább sajnálhatjuk, mert robosztus tehetsége a grafika más terein sok kiválót alkotott. Dallos Hanna, Pályi Flóra és Fióra Margit a ma legjava grafikusai közé tartoznak, akik könyvkötéseket, borítólapokat, illusztrációkat készítenek, egy példányban írott könyveket írnak és ezer példányokban nyomott népszerű műveknek adnak művészi köntöst. A használati cél uralkodó parancsának engedelmeskedő modern irányzat egyik vezére magyar ember: Moholy Nagy László (született 1895-ben), grafikai munkáit bár a német modern művészet alkotórészei, a magyar könyvművészet eredményeiül kell elszámolnunk. A leegyszerűsített modern irányban az itthon dolgozó művészek közül a legközelebb állnak hozzá a tudásban kevesektől felülmúlt és a könyvboriték reklámjellegét szellemesen kidomborító Bortnyik Sándor, (született 1893-ban) s Kassák Lajos (született 1887-ben), aki a modern orosz művészetnek eredményeit is termékeny szellemébe fogadta és akinek néhány műve a legízlésesebb hasonló irányú munkák közé tartozik. Ugyanehhez az irányzathoz áll közel Reiter László (született 1894-ben), akinél azonban inkább francia befolyás érezhető. Munkái mérnök megnyilatkozásai. Hűvös elegancia jellemzi előkelő művészetét. A modern magyar könyvművészetre azonban a legnagyobb hatással könyvkiadói tevékenysége volt, mint az Amicus-kiadás vezetője sok szép magyar könyvet adott ki, amelyeknek könyvnyomdái elrendezését nagyrészt maga végezte. A magyar könyvművészet legjobb értékei közé tartoznak még Conrád Gyula (született 1877-ben), akinek nagy kultúrájú fametszetei néhány szép könyvünket díszítik, Gáborjáni Szabó Kálmán (szül ben), aki a fametszetű illusztrációban alkotott jeles műveket, Jeges Ernő (szül ban), akinek címlapjai előkelő ízlésükkel, illusztrációi pedig nagy rajztudásról tanúskodnak. Szép képeskönyvek készítése a modern könyvművészet egyik legszebb feladata. Kozma, Gara, Fiora, Bortnyik, Jeges művészetén 19

22 kívül Lesznai Anna színpompás fantáziái, Kőszegi Bella a gyermeki lélekhez közelférkőző művei és a konzervatívabb irányban haladó Jeges Ernő és Horváth Jenő emelendők ki. A könyvkötés Magyarországon régi tradíciókra tekinthet viszsza. Kolozsvári, nagyszombati, budapesti, debreceni könyvkötőink koruk stílusirányának mindig magyaros jelleget adtak és átvett formanyelvüket mindig új jelleggel gazdagították. Különösen Debrecenben mindig új és új friss termékeket alkottak könyvkötőmestereink. A múlt század vége óta dekadencia állott be. Mégis van egy modern könyvkötő, akinek sikerült a művészi könyvkötést a tradícióknak s az európai színvonalnak megfelelő művészi fokra emelni és ez Kner Erzsébet. Művészileg kiváló terveket tökéletes mesterségbeli tudása valósít meg. Kötéseket terveztek az említett művészek közül Kozma Lajos, Kner Albert, Ékes Lajos, Jaschik Álmos, Végh Gusztáv, Kassák Lajos, Fiora Margit, megemlítésre tarthat számot Galamb József. A magyar könyvművészet oly művészi produktumokra mutathat rá, amelyek nem maradnak a világ kultúrállamainak termékei mögött. Veszedelmet jelent azonban könyvművészetünkre az a vigasztalan irány, amely napjainkban a könyvben kizárólag gyors elolvasásra szánt árucikket lát és kivitelével semmit sem törődik. Ez az irány époly egészségtelen, mint a háborút követő inflációs évek átmeneti gazdagainak könyvszekrény szükségletét kielégítő különlegességtobzódása, bár művészi szempontból gyakran kitűnő munkákat produkált. A könyvművészet demokratikus művészet, amely hivatva van arra, hogy többezer embert juttasson valódi művészi alkotás birtokához, ehhez azonban az szükséges, hogy azoknak, akik kezükbe adják, művészi lelkesedésük és kultúrérzékük legyen. Ha sikerül a Magyar Bibliofil Társaságnak ezt csak részben is elérnie, nyugodtan nézhetünk a magyar könyvművészet jövője elé, a Társaság pedig munkájával meg lehet elégedve. 20

23 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ELNÖKSÉGE ÉS VÁLASZTMÁNYA AZ ÉVBEN Dr. VÉGH GYULA az O rszágos M agyar Iparm űvészeti M úzeum főigazgatója, eln ök Dr. MAJOVSZKY PÁL n y. m iniszteri tanácsos, társelnök Dr. LUKINICH IMRE egyetem i tanár, társelnök Dr. EISLER MIHÁLY JÓZSEF fő o rv o s, főtitkár Dr. FITZ JÓZSEF a pécsi Tudom ány Egyetemi Könyvtár igazgatója, m ásodtitkár REITER LÁSZLÓ könyvkiadó, pénztáros Dr. DÉGEN ÁRPÁD egyetemi m. tanár ELEK ARTŰR lapszerkesztő GERGELY REZSŐ kön yvkeresked ő Dr. HOFFMANN EDIT a Szépm űvészeti M úzeum igazgató őre KNER IMRE gyomai nyom datulajdonos Dr. NAMÉNYI ERNŐ az O rszágos Iparegyesület h. igazgatója Dr. DÉZSI LAJOS egyetem i tanár ENYVÁRY JENŐ a F ővá rosi K ön y v tá r igazgatója BÁRÓ HARKÁNYI BÉLA egyetemi m. tanár Dr. HÓMAN BÁLINT egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Dr. BÁRÓ KORNFELD MÓRIC felsőházi tag Dr. SZALAY JÓZSEF főkapitány, Szeged a választm ány tagjai 21

24 A MAGYAR BIBLIO PH IL TÁRSASÁG A L A P Í T Ó t a g j a i Gróf Apponyi Sándor f 1. Bárczy Gusztáv, V., Deák Ferenc u Dr. bárcziházy Bárczy István, I., Űri u Bárdos István, V., Csáky u. 34. II Bársony Éva, I., Hidegkúti út Gróf Batthyány Gyula, V., Délibáb u Bauer Imre, VI., Király u bábay Bay Sándor, I., Krisztina körút 161. Özv. Benczúr Gyuláné f 8. Benczúr Ida, I., Szent Gellért tér 1., Szt Gellértszálloda. 9. Dr. Benczúr Gyula, I., Szent Gellért tér 1., Szt Gellértfürdő. 10. Bessenyey Ferenc, IV., Kecskeméti u Bonta Annandné, I., Naphegy tér Dr. Brüll Dániel, IV., Deák Ferenc tér Csányi Károly, I., Ábel Jenő u Cserna Juliska, IV., Egyetem u. 3. Dr. Csiky József f 15. Csiky Mária, VIII., József körút Dr. Dégen Árpád, VI., Vilma királynő út 26. Déri Frigyes f 17. Diósgyőri Papírgyár Rt., V., Rudolf tér Dr. Dobay Aurél, VI., Eötvös u. 7. Dr. Domokos Lajos f 19. Dr. Domony Móric, VI., Bajza u Dr. Egerer Gedeon, VI., Vilmos császár út 21. II. 21. Dr. Eisler Mihály József, V., Nádor u Dr. Eisler Mihály Józsefné, V., Nádor u Dr. Engl Géza, I., Biró u. 6/b. 24. Erdődy Mihály, I., Lovas u. 30. Gróf Esterházy Miklós Móric f 25. Gróf Esterházy Móric, Majk, u. p. Kecskéd, Komárom m. 26. Farkas Zsigmond, V., Személynök u. 16. II Dr. Fényes Rezső, Báthory u Fleissig Sándor, VI., Andrássy út Dr. Flesch Ármin, V., Vilmos császár út Dr. Freund Sándor, I., Naphegy u Gergely Rezső, V., Dorottya u

25 32. Glück Frigyes, VIII., Rákóczi út 5., Pannóniaszálló. 33 Graupe Pál, Berlin, Liitzow Str. 83. Antiquar. 34. Groenland René, Haderslev, Storegade 66. Danmark. 35. Báró Harkányi Jánosné, VI., Andrássy út Báró Harkányi Sándor, VI., Andrássy út Dr. Herz Henrik, VIII., Thököly út 76. Dr. Hoselitz Gyula f Hoffmann Ottó f 38. Huppert Ernő, VI., Rózsa u Juhos Ernő, Wien, I., Kai Kállay Uhui, Vác, Gróf Csáky u. 1. Károlyi Árpád f 41. Kelemen Pál, VIII., Kertész u. 35. II. Kismartony János Henrik f 42. Kiss Lajos, Stambul, Boite Poste Centrale, N Dr. Klauber Dezső, II., Török u. 8. III Dr. báró Kohner Adolf, VII., Damjanich u Báró Kornfeld Móric, VI., Lendvay u Lederer Ervin, V., Zrínyi u Lénárd Andor, V., Alkotmány u Lili Károly, III., Lajos u Dr. Lobmayer Géza, IV., Múzeum körút 31. I. szegedi Lukács József f 50. Lukács Vilmosné, I., Attila u Magyar Külügyi Társaság, V., Országház tér, Országház, XI. kapu. 52 Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdája, V., Markó u Magyar Pál, VI., Bajza u Dr. Majovszky Pál, IV., Apponyi tér Dr. Meller Simon, München, Kepler Str Nagel Marcell, V., Mérleg u Orlay György, V., Akadémia u. 18. II. 8. Özv. báró Podmaniczky Gézáné f 58. Dr. Pollatschek Elemér, VI., Eötvös u. 6/b. 59. Rampacher Pál, VIII., Gyulai Pál u Ranschburg Viktor, VI., Teréz körút Reiter László, V., Nagykorona u. 23. Réti Béla f 62. Révai Ödön, V., Alkotmány u Sacelláry Pál, IV., Veres Pálné u Dr. Schiffer Aladárné, VIII., Népszínház u Dr. Szalay József, főkapitány, Szeged. 66. Szegedi Múzeumbarátok Egyesülete, Szeged, Kultúrpalota. 67. Dr. Szemlér Lőrinc, III., Római fürdő, Drugeth u Dr. Szentiványi Gyula, VI., Aréna út Dr. Szigeti László, V., Harmincad u

26 70. Tóth Géza VI., Szinnyei Merse u Tötössy Edit, IX., Gróf Haller u , B. épület, 6. lépcső, IV Dr. Ungár György, VII., Damjanich u Vasdényey Imre, Kadarkút, Somogy m. 74. Dr. Végh Gyula, IX., Üllői út Vig Emil, I., Avar u Dr. Weiner Adolf, VI., Hegedűs Sándor u Weisz Antal, V., Korall u. 9. Weisz Fülöpné f 78. Wisinger András, IV., Váci u. 33., Sikán és Társa. 79. Báró Wolfner János, VI., Andrássy ut Gróf Zichy Rafaelné, I., Verbőczi u

27 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG R E N D E S T A G J A I 1. Dr. Adorján Emil, Nagyvárad, Dorian Film Rt. Özv. gróf Apponyi Sándorné f 2. Dr. Bacher Pál, V., Dorottya u Bálint Zoltán, I., Budafoki út Dr. Ballagi Aladár f 4. Dr. Balog Arnoldné, IV., Rudolf rakpart 7. II Dr. Balogh László, VIII., Nemzeti Múzeum. Baracs Károly f 6. Dr. Baranyai Zoltán, Génévé, 4, Chemin de Mireinont. 7. Özv. dr. Bársony Jánosné, I., Hidegkúti út Dr. Bartha Ferenc, V., Hold u. 6. I. 9. Bayerische Staatsbibliothek, München*. 10. Beck Gyula, Vác, Budapesti főút Bedő Rezső, V., Honvéd u Békássy Istvánná, Kis-Sennye, u. p. Rum, Vas ni. 13. Benes Klára, VI., Lendvay u Bíró Miklós, VI., Teréz körút Bonta Armand, I., Naphegy tér Breslauer M. Antiquar, Berlin, W. 8. Französische Str Dr. Bródy László, V., Vilmos császár út Bruchsteiner István, V., Csáky u. Thália nyomda. 19. Burger Sándor, Nyíregyháza, Vay Ádám u Csöndes Mihály, Mezőtúr. 21. Czakó József, Zirc, Veszprém in. 22. egerszalóki dr. Czigler István, VI., Délibáb u Debreceni M. Kir. Tisza István Tudomány Egyetem könyvtára Debrecen 1, postafiók. 24. Déri Ignác, Békéscsaba. 25. Dr. Dézsi Lajos, Szeged. Leszámítoló palota. 26. Dick Manó, VII., Erzsébet körút Dr. Diósszilágyi Sámuel, Makó, I., Űri u Doktay Gyula, VII., Rottenbiller u. 62. III Dormándi László, I., Mészáros u Drescher Pál, IV., Gróf Károlyi u Elek Artúr, I., Mátray u. 5. I. 5. * Dr. Max Stefii, Staatsbibliothekar. München, Ludwig Str. 23. Bayerische Staatsbibliothek Akzession címre küldendő. 25

28 32. Dr. Elek Imre, V., Vilmos császár út Első Magyar Betűöntöde Rt., VI., Dessewffy u. 12.* 34. Özv. Emmer Kornélné, II., Margit rakpart Enyváry Jenő, II., Ilona u. 10. II Ernst Endre, VI., Nagymező u Dr. Espersit János, Makó. 38. Dr. gróf Esterházy Mihály, VIII., Horánszky u Farkas Béla, I., Greguss u. 12. IV Dr. Farkas László, Tetétlen puszta, u. p. Jászkarajenő, Pest m. 41. Dr. Fejér Ottó, V., Hold u. 15. I.** Dr. Ferenczi Zoltán t 42. Fekete Ignác, V., Bálvány u Dr. Fenyő Miksa, V., Akadémia u Dr. Fritz József, Pécs. Tudományegyetemi könyvtár. 45. Dr. Fleischmann Hugó, VI., Andrássy út Özv. Fodor Istvánná, VI., Bajza u. 34/c. 47. Fővárosi Könyvtár VIII., Reviczky u Fővárosi Pedagógiai Könyvtár, VIII., Mária Terézia tér Dr. Francziszky Lajos, városi aljegyző, Békéscsaba. 50. Dr. Frank Aladár, V., Vilmos császár út Dr. Garam Jenő, VIII., József körút 19. Gedeon István f Gragger Róbert f 52. György Jenő, VII., Damjanich u György Oszkár, Székesfehérvár, Jókai u. 2. Haraszti Emil f 54. Haraszti Sándor, Békéscsaba, Gyulai út Báró Harkányi Béla, I., Zita királyné út Dr. Hermán Richárd, V., Kálmán u Hertelendy Gáborné, Somlyószöllős, u. p. Tüskevár, Veszprém m. 58. Dr. Herzfelder Gábor, VII., Ilka u. 45/b. 59. Dr. Hirling Dezső, Hatvan. 60. Dr. Hirschler Henrik, IV., Petőfi Sándor u Dr. Hojjmann Edit, II., Buday László u. 14. II Dr. Hollcender Lipót, Békéscsaba, Ferenc József tér Dr. Hóman Bálint, VIII., Nemzeti Múzeum. 64. Hoselitz Gyuláné, IV., Petőfi Sándor u Jakobovits Jenő, V., Hollán u. 3. V Dr. Jakubovich Emil, I., Kruspér u Jalsoviczky Károly, II., Iskola u Jánossy Gyula, polgármester, Békéscsaba. Dr. Jeszenszky István f * Löwy Salamon igazgató címén. ** Dr. Rosenthal címére, V., Tátra u. 12/B. 26

29 69. Justh István, V., Aulich u Kassai Pál, V., Rudolf tér Kertész K. Róbert V., Hold u nemesdédi Király Kálmán, IX., Gyáli út 15/b. fsz Gróf Klebelsberg Kunó, IV., Ferenciek tere Klein Gyula, IV., Váci u Kner Erzsébet, V., Alkotmány u Kner Imre, Gyoma. 77. Dr. Kollár Kálmán, IV., Kossuth Lajos u Kosztolányi Dezső, I., Tábor u Kosztolányi György, V., Sziget u Kozma Lajos, V., Üjpesti rakpart 4. Dr. Kremmer Dezső f 81. Dr. Kuthy Sándor, Debrecen, Kossuth u Dr. László Gábor, VII., Stefánia út Dr. Laub László, VI., Liszt Ferenc tér Lázár Lajos, V., Korall u Dr. Lechner Jenő, I., Mészöly u Lederer Rudolf, VI., Bajza u. 34/b. 87. Dr. Lehel István, IV., Reáltanoda u Liebmann Árpád, II., Zsigmond u. 5. fszt. 2. Litthauer Cári, Berlin f 89. Loványi Gyula, IV., Bécsi u Dr. Lobi Ödön, VI., Nagymező u Dr. Lukinich Imre, IV., Havas u mezömadarasi Madarassy Pál, Gyula, Városháza. 93. Dr. Matolcsy Sándor, Kaposvár, Gróf Tisza István u Máté István, postafőtisztviselő, Kecskemét. 95. Mátyás Jenő, II., Fillér u Dr. Melczer István, VIII., Gyulai Pál u Mészöly Gedeon, Szeged, Tud. Egyetem. 98. Dr. Mihalik Sándor, I., Zámori u Miklós Gézáné, VI., Podmaniczky u Mikoláné Kiss Erzsébet, VIII., Üllői út Dr. Müller Lipót, Székesfehérvár, Vörösmarty tér Nagy Szeder István, építész, Kiskunhalas Naményi Ernő, VI., Lendvay u Németh Aladár, Debrecen, Arany Bika Özv. Neuman Andorné, Békéscsaba, Luther u Dr. Ormai Iván, V., Személynök u Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum, IX., Üllői út Pannonhalmi Szent Benedek rend központi főkönyvtára Pannonhalma Pénzes Antal, I., Villányi út 1. V Dr. Perl György, VI., Benczúr u Perl László, VI., Andrássy út 91. I

30 112. Pető Sándor, Békéscsaba, Eötvös u Pfannl Jenő, Győr, Czuczor u Dr. Pogány Kálmán Péter, V., Lipót körút 20. I Pongrácz Elemér, II., Donáti u. 4. fsz Dr. Preszly Elemér, I., Attila körút 17. II. II Báró Radvánszky Kálmán, Sajókara, Borsod m Radványi Imre, VI., Teréz körút Rakovszky Antal, V., Wekerle Sándor u Ranschburg Gusztáv, IV., Ferenciek tere Dr. Reuter Camillo, Pécs, Bét u Dr. Révay Pál, VII., Király u Révész Jenő, VI., Teréz-körút 8. Torontáli Szőnyegház Dr. Révész Sándor, Békéscsaba, Gyóni Géza u Rexa Dezső, IV., Semmelweis u Dr. Rittner Sándor, orvos, Békéscsaba, Horthy Miklós út Rohonczy Hugó, VI., Fóti út Rosenbaum Mátyás, May János Nyomdai Bt., II., Hunyadi János út Dr. Rosenthal József, Békéscsaba, II., Kiss Ernő u Rosner Károly, V., Csanády u Róth Miksa, VII., Nefelejts u Sarlós Dezső, II., Fő u. 73. III Dr. Sattler Jenő, V., Nagykorona u Say József, Székesfehérvár, Vörösmarty tér Dr. Sági Ferenc, X., Hölgy u Sámuel József, I., Istenhegyi út 4/f Sándor Pál, VII., Rákóczi út 14. II Dr. Sántay Mária, VIII., Szentkirályi u Dr. Schleicher Aladár, II., Retek u Schramek Sándor, VI., Podmaniczky u. 71. III Schultheisz Miksa, II., Szász Károly u. 2. I Seenger Béla, II., Kiss Rókus u Seenger Viktor, II., Kiss Rókus u Dr. Siklóssy László, VIII., Üllői út Somló Béla, V., Visegrádi u Stemmer Henrik, V., Bálvány u Stemmer Ödön, V., Gróf Tisza István u Sterk Ilona, VI., Dessewffy u Sterk Izidor, VI., Dessewffy u Stróbl Vilmos, VI., Podmaniczky u. 24. I Dr. Südy Ernő, Békéscsaba, Andrássy út Szabó János, IX., Soroksári út Dr. Szalai Emilné, V., Hold u Dr. Szász Andor, VI., Andrássy út Szász Andor, V., Lipót körút 13. II Szegszárdi József, Szeged, Rudolf tér

31 157. Székács Imre, VI., Vilma királynő út Dr. Székely Imre, VI., Bulyovszky u Szélné dr. Bálint Aranka, II., Csalogány u Szepes Lászlóné sz. Szász Ilona, V., Akadémia u. 9. II. 14. Dr. Szili Kálmán f Báró Tallián Jenő f 161. Dr. Tardos Dezső, ügyvéd, Békéscsaba Dr. Teke István, Újpest, Árpád u Teles Ede, I., Alkotás u Özv. gróf Teleki Sándorné, I., Tábor u. 5. I Terbócs Imre, II., Apostol u Tevan Andor, Békéscsaba Tiringer Béla, I., Krisztina körút Dr. Tóth László, VIII., Nemzeti Múzeum Dr. Ungár Endre, VI., Bajza u. 34/c Végh Endréné Daruváry Ilona, Vereb, Fejér m Dr. Végh Imre, V., Vigadó u Wagner József, Békéscsaba Báró Weissenbach Richárd, Kaposvár, Somogy m Dr. Weisz Henrik, Mezőtúr Willhelm Artúr, V., Nádor u Ifj. Winkle Nándor, IV., Váci u Dr. Wittmann Ernőné, IV., Városháza Dr. Wolff Rózsi, VI., Vörösmarty u Wolfner László, I., Naphegy u Zajú Ferenc, Pestújhely, Nándor u Zolnay Vilmos, I., Ménesi út

32

33 A MAGYAR KÖNYV- ÉS REKLÁMMŰVÉSZEK TÁRSASÁGÁNAK TISZTIKARA ÉS TAGJAI TISZTIK A R : E ln ö k : A le ln ö k ü k : Fáy Dezső Kner Imre Reiter László Végh Gusztáv F ő titk á r : Naményi Ernő T itk á r : Rosner Károly Pénztáros : Bíró Miklós Ü gyész : Czigler István K önyvtáros : Kaesz Gyula M ű tá ros : Csabai-Ékes Lajos E lle n ő r : Löwy Salamon TISZTELETBELI TAGOK: Majovszky Pál, Budapest, IV., Apponyi tér 1. Nagy Sándor, Gödöllő. Végh Gyula, Budapest, V III., Üllői út 33. LEVELEZŐ TA G: Hugó Steiner-Prag, Leipzig. 31

34 RENDES TAGOK: 1. Berény Róbert, Budapest, L, Városmajor u. 36. Tel.: Aut Biró Miklós, Budapest, VI., Teréz körút 50. Tel.: Bortnyik Sándor, Budapest, VI., Nagymező u. 3. Tel.: Aut Conrad Gyula, Budapest, II., Margit körút 5/a. 5. Csabai-Ékes Lajos, Budapest, V., Katona József u Czigler István, Budapest, VI., Andrássy út 9. Tel.: Aut Divéky József, Betlis, Post Weesen. Svájc. 8. Farkas Endre, Budapest, I., Biró u Fáy Dezső, Budapest, I., Kékgolyó u. 20/b. Tel.: Aut Fiora Margit, Párizs, (14e) rue de la Gaité 11 bis. Gara Arnold f 11. Gádor István, Budapest, IX., Lónyay u. 19. Tel.: Aut Gáspár Antal, Budapest, II., Margit körút 1. Tel.: A Gedő Lipót, Budapest VIII., József körút 16. Savoy Hotel. 14. Gróf József, Budapest, II., Bimbó u. 15. Tel.: Aut Jaschik Álmos, Budapest, IX., Bakáts tér 3. Tel.: Aut Jeges Ernő, Budapest, III., Szemlőhegyi dűlő hrsz. Tel.: Aut Kaesz Gyula, Budapest, VIII., Kisfaludy u. 29. Tel.: József Kassák Lajos, Budapest, VI., Lehel u Kner Albert, Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő u. 10. Tel.: Aut Kner Erzsébet, Budapest, V., Alkotmány u. 19. Tel.: Aut Kner Imre, Gyoma, Békés megye. 22. Kolozsvári Sándor, Békéscsaba, Békés megye. 23. Kolozsvári Zsigmond, Párizs, 16, rue Bardinet. 24. Kozma Lajos, V., Balaton-utca 2. Tel.: Aut Kreiszl Béla, Budapest, V., Személynök u Tel.: Aut Moholy-Nagy László, Berlin, W. Spichernstrasse 20. Tel.: B Bavaria Molnár C. Pál, Roma, Via Giulia Molnár Farkas, Budapest, I., Mihály u. 11. Tel Naményi Ernő, Budapest, VI., Lendvay u. 25. Tel.: Aut Nádai Pál, Párizs, 15 rue Jacob. 32. Nemes György, Budapest, VI., Próféta u Pécsi József, Budapest, V., Dorottya u. 8. Tel.: Aut Reiter László, Budapest, V., Wekerle Sándor u. 21. Tel.: Aut Rosner Károly, Budapest, V., Csanády u. 5. Tel

35 36. Gáborjáni Szabó Kálmán, Róma, Via Giulia Tábor János, Budapest, Rákóczi út 54. I. Tel.: József Vargha Oszkár, Budapest, X., Család u Vértes Marcel, Párizs, 16e, 27, rue des Sablons. 40. Végh Gusztáv, Budapest, II., Fillér u. 24. Tel. Aut MEGHÍVOTT TAGOK: 1. Hermann-Cziner Alice, Budapest, V., Mária Valéria u. 10. Tel.: Aut Hevesy Iván, Budapest, II., Keleti Károly u. 9. Tel.: Aut Hoffmann Edith, Budapest, II., Buday László u. 14. Tel.: Aut Keleti Artúr, Budapest. 5. Mihályfi Ernő, Budapest, IX., Ferenc tér 12. Tel.: József Pacher József, Budapest, II., Margit-körút 64/c. 7. Rabinovszky Marius. Budapest, VII., Vilma királynő út 3. Tel.: József Ybl Ervin, Budapest, V., Báthory u. 12. PÁRTOLÓ TAGOK: 1. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest. 2. Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete, Budapest. 3. Diósgyőri Papírgyár Rt., Budapest. 4. Első Magyar Betűöntődé Rt., Budapest. 5. Magyar Ruggyantaárugyár Rt., Budapest. 6. Magyar Játékkártyagyár Rt., Piatnik Nándor és Fiai, Budapest. 7. Modiano S. W. Szivarkapapirgyár, Budapest. 33

36

37 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG KIADVÁNYAI i. PETŐFI SÁNDOR: CZIPRUSLOMBOK ETELKE SÍRJÁRÓL. B u d a p e s t, K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n a b u d a p e s t i m. k ir. T u d o m á n y e g y e t e m i n y o m d á b a n. K é z ir a t u l a z b e n B e im e l J.-n é l m e g je le n t e ls ő k ia d á s s z o lg á lt. S a jt ó a lá r e n d e z t e és u t ó s z ó v a l e llá t t a F e r e n c z i Z o lt á n d r. 9 2 o ld a l. Ára 6 P. II. SZÉP HISTORIÁS ÉNEK AZ TELAMON KIRÁLYRÓL, ÉS AZ Ő FIÁNAC DIOMEDES SZÖRNYŰ HALÁLÁRÓL. N y o m t a t t o t C o lo s v á r a t H e lt a j G á s p á r n é M ü h e lly é b e n E s z t e n d ő b e n. A B r it is h M u s e u m u n ic u m -p é ld á n y a u tá n k é s z ü lt h a s o n m á s -k ia d á s, u lle r s d o r fi m e r ít e t t p a p ír o n. S a jt ó a lá r e n d e z t e és u t ó s z ó v a l e llá t ta D é z s i L a jo s d r. e g y. ta n á r. K é s z ü lt b e n sz. p é ld á n y b a n a b u d a p e s t i m. k ir. T u d o m á n y - E g y e t e m n y o m d á já b a n. 12 le v. Ára 4 P. III. RÉGI MAGYAR KÖNYVKIADÓ- ÉS NYOMDÁSZ-JELVÉNYEK. I. BUDAI KÖNYVÁRUSOK JELVÉNYEI M a g y a r á z ó s z ö v e g g e l e llá t t a V é g h G y u la. B u d a p e s t, E g y e t e m i n y o m d a. K é s z ü lt p é ld á n y b a n, e b b ő l az e ls ő a T á r s a s á g t a g ja i r é s z é r e fe n n t a r t v a, n é m e t s z ö v e g g e l. 4 r., 31 o ld a l, 2 6 r e p r o d u k c ió v a l. Ára 10 P. IV. ILLOSVAIPÉTER: AZ HÍRES NEVES THOLDI MIKLÓSNAK CSELEKEDETEIRŐL ÉS BAYNOKSÁGÁRÓL VALÓ HISTÓRIA. B u d a p e s t, K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n, m e r ít e t t p a p ír o n. P á p a i E r n ő m ű in t é z e t é b e n. A s z ö v e g e t a le g r é g ib b fe n n m a r a d t ik i lő c s e i k ia d á s e g y e t le n a k a d é m ia i c s o n k a p é ld á n y a u tá n, az o t t h iá n y z ó v e r s s z a k o t e g y m á s ik 1 7 -ik s z á z a d i lő c s e i k ia d á s m ú z e u m i p é ld á n y a u tá n D é z s i L a jo s d r. k ö z li. 2 4 o ld a l. Elfogyott. 35

38 Y. RARIORA ET CURIOSA GRÓF APPONYI SÁNDOR GYŰJTEMÉNYÉBŐL. K ö z li V é g h G y u la. K ia d t a a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m, m in t k ö n y v t á r á n a k X. c ím je g y z é k é t, B u d a p e s t, E k ia d á s b ó l a M a g y a r B ib l i o p h i l T á rsa s á g k ö l t s é g é n illu s z t r á lt és s z á m o z o t t p é ld á n y k é s z ü lt m e r ít e t t p a p ír o n, k iz á r ó la g a T á rsa s á g t a g ja i r é s z é r e. 4 r., o ld a l, 1 6 h a s o n m á s -r e p r o d u k c ió v a l. Ára 20 P. VI. AMBRUS ZOLTÁN: ELBESZÉLÉSEK. B u d a p e s t, K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n, a G ló b u s R T. n y o m d á já b a n, R e it e r L á s z ló t e r v e i s z e r in t. 8 3 o ld a l. Ára 16 P. VII. GRÓF APPONYI SÁNDOR EMLÉKEZETE. B u d a p e s t, N é h a i d ís z e ln ö k é n e k, g r ó f A p p o n y i S á n d o r n a k e m lé k é r e é v i t a g ille t m é n y ü l k ia d t a a M a g y a r B ib l i o p h i l T á rsa s á g. K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n, a G ló b u s R t. n y o m d á já b a n, R e it e r L á s z ló t e r v e i s z e r in t. G r ó f A p p o n y i A lb e r t, d r. D é z s i L a jo s, H ó m a n B á lin t, F e r e n c z i Z o lt á n és V é g h G y u la c ik k e i 9 k é p m e llé k le t t e l. 5 7 o ld a l. Ára 16 P. VIII. PESTI GYÖRGY HALÁLTÁNCÉNEKE HOLBEIN KÉPEIVEL. B e v e z e t é s s e l e llá t v a k ö z li d r. D é z s i L a jo s. B u d a p e s t, K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n H o r n y á n s z k y V i k t o r R T. n y o m d á já b a n, R e it e r L á s z ló t e r v e i s z e r in t. 7 9 o ld a l, s z á m o s h a s o n m á s -r e p r o d u k c ió v a l, e r e d e t i p a p ír k ö t é s b e n. Ára 16 P. IX. A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE I B u d a p e s t, K é s z ü lt p é ld á n y b a n. K n e r I z id o r k ö n y v n y o m d á já b a n, G y o m á n. 5 6 és V I I o ld a l. T a g ille t m é n y é v r e. X. DR. HOFFMANN EDITH: RÉGI MAGYAR BIBLIOFILEK. B u d a p e s t, o ld a l, 3 7 k é p p e l és 2 c ím e r t á b lá v a l. T a g ille t m é n y az é v e k r e. K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n. Ára 40 P. 36

39 XI. LIBELLUS SANCTI STEPHANI REGIS DE INSTITUTIONE MORUM AD EMERICUM DUCEM. SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI SZENT IMRE HERCEGHEZ. S p a n g á r A n d r á s f o r d ít á s á b a n. A M a g y a r B ib lio p h il T á r s a s á g k ia d á s a a é v e s S z e n t I m r e ju b ile u m a lk a lm á b ó l. R e p e r t ó r iu m F it z J ó z s e f t ő l, 2 5 o ld a l. K é s z ü lt K n e r I z i d o r k ö n y v n y o m d á já b a n, G y o m á n, p é ld á n y b a n. A r e n d e s k ia d á s o n k ív ü l m e r ít e t t p a p ír o s r a 1 0 k ü lö n p é ld á n y v o n a t o t t le. XII. RIEDL FRIGYES: MAGYAROK RÓMÁBAN. B e v e z e té s s e l e llá t ta H o ffm a n n E d ith é v i t a g ille t m é n y o ld a l. A 23 e r e d e t i fa m e t s z e t F á y D e z s ő m ű v e. K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n a D ió s g y ő r i P a p ír g y á r R. T. p a p ir o s á n. N y o m t a t t a K n e r I z i d o r k ö n y v n y o m t a t ó G y o m á n,

40 N

41 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG KIÁLLÍTÁSAINAK KATALÓGUSAI i. A XX. SZÁZAD KÖNYVMŰVÉSZETE. B u d a p e s t, á p r ilis -m á ju s h a v á b a n. S a jt ó alá r e n d e z t e és b e v e z e t é s s e l e llá tta V é g h G y u la. K é s z ü lt s z á m o z o t t p é ld á n y b a n, H o r n y á n s z k y V i k t o r n y o m d á já b a n. A M a g y a r B i b lio p h il T á rsa s á g m e g b íz á s á b ó l k ia d t a az A m ic u s k ia d ó v á lla la t. K e z d ő b e t ű és k ö n y v d ís z K o z m a L a jo s r a jz a i u tá n. E lfogyott. II. A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG IFJÚSÁGI ÉS GYERMEK-KÉPESKÖNYV KIÁLLÍTÁSA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. R e n d e z t e d r. M a jo v s z k y P á l. B u d a p e s t, n o v e m b e r ja n u á r. A k a t a ló g u s t s z e r k e s z t e t t e d r. S z ő n y i L á s z ló, e lő s z ó v a l e llá t ta L e s t y á n S á n d o r, s a jt ó alá r e n d e z t e R e it e r L á s z ló. K é s z ü lt p é ld á n y b a n, a T h á lia m ű in t é z e t R T.-n á l. Elfogyott. III. A RÉGI BUDA ÉS PEST KÖNYVEKBEN, KÉPEKBEN. B u d a p e s t, á p rilis- s z e p t e m b e r. R e n d e z t e K r e m m e r D e z s ő. K é s z ü lt p é l d á n y b a n, P á p a i E r n ő m ű in t é z e t é b e n, a z A m ic u s k ia d ó v á lla la t k ia d á s á b a n. S a jt ó a lá r e n d e z t e R e it e r L á s z ló. S z á m o s h a s o n m á s -r e p r o d u k c ió v a l. Elfogyott. IV. A NYOMTATOTT KÖNYV DÍSZÍTÉSE. FAMETSZET. B u d a p e s t, m á ju s s z e p t e m b e r. R e n d e z t e M a jo v s z k y P á l. K é s z ü lt p é l d á n y b a n, P á p a i E r n ő m ű in t é z e t é b e n. A m ic u s -k ia d á s. S z á m o s h a s o n m á s -r e p r o d u k c ió v a l. V. A MAGYAR SZÉPLITERATURA VIRÁGOSKERTJE. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r o k t ó b e r. R e n d e z t e d r. K r e m m e r D e z s ő. K é s z ü lt p é ld á n y b a n, a F ő v á r o s i H á z in y o m d a m f iin t é z e t é b e n. S a jt ó a lá r e n d e z t e és b e v e z e t é s s e l e llá t ta d r. K r e m m e r D e z s ő. S z á m o s h a s o n m á s -r e p r o d u k c ió v a l. Ara 10 P. 39

42 A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG ÁLTAL KITÜNTETETT ÖT LEGSZEBB KÖNYV AZ ÉVBEN I. Török Sophie: Asszony a karosszékben. Kozma Lajos fametszetű díszeivel. B u d a p e s t, a N y u g a t f o l y ó i r a t k ia d á s a. H u n g á r ia k ö n y v n y o m d a n y o m á s a. Szitnyai Zoltán: Az ég A tó. B u d a p e s t, A m ic u s -k ia d á s. II. III. Kazinczy Ferenc: Pesth. B u d a p e s t, a S z é k e s f ő v á r o s i H á z in y o m d a n y o m á s a és k ia d á s a. IV. Pósa Lajos: Arany ABC. Kőszegi Bella képeivel. B u d a p e s t, S in g e r és W o l f n e r rt. k ia d á s a. V. Svéd novellák sorozata. G y o m a, K n e r I z i d o r k ia d á s a és n y o m á s a. AZ ÉVBEN Osváth Ernő: Az elégedetlenség könyvéből. G y o m a. K n e r I z i d o r k ia d á s a és n y o m á s a. I. II. Bohuniczky Szefi: Nők. Fáy Dezső fametszeteivel. P á p a, A F ő is k o la i k ö n y v n y o m d a n y o m á s a. III. Szűz Szent Imre herceg legendája. Dallos Hanna fametszetei. 40

43

44

45 B o r tn y ik S á n d o r; Eredeti tollrajz

46

47 C sa b a -É k es L a jo s : E r e d e t i f a m e t s z e t. T ó t h Á r p á d : A r a n y p a r k c. k ö lt e m é n y é h e z

48

49 D allos H an n a : Fametszet a Szűz Szent Imre legendájából

50

51 Divéky József: M e n e k ü lé s E g y ip t o m b a. ( E r e d e t i fa m e t s z e t.) 1930.

52

53 Fáy Dezső: Eredeti fametszet

54

55 Jaschik Álmos: Fam etszet G ellert O szkár: Testvérbánat csillagához. K ner Izid or kiadása és nyom ása

56

57 Kner A lbert: F a m e t s z e t a P a n c s a t a n t r á b ó l. K n e r I z i d o r k ia d á s a és n y o m á s a

58

59 K o z m a L a jo s : Fametszet Gellert Oszkár: Valami a végtelen sugarakból verskötethez. Nyugat kiadása. Hungária Hirlapnyomda nyomása

60

61 Kolozsvári Sándor: F a m e t s z e t K i s f a l u d y S á n d o r : R e g é k a m a g y a r e l ő i d ő k b ő i c. m u n k á h o z. T e v a n k ia d á s és n y o m á s

62

63 M o ln á r C. P á l: Fametszet Tormay Cecília: Magyar Legendáriumához. A kir. magy. Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása 1931.

64

65 K o z m a L a jo s : Fametszet Heltai Gáspár: Egy nemes emberről és az ördögről való históriához. Kner Izidor kiadása és nyomása

66

67 V ég h G u s z tá v : Fametszet Molnár Antal: A Jazz-band-hez. Dante kiadás. Biró Miklós nyomása

68

69 R eiter L átzlú : Illusztráció Benes Klára: A nevető ember-hez. Amicus kiadás. Bíró Miklós nyomása