WEÖRES SÁNDOR: ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "WEÖRES SÁNDOR: ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?"

Klaudia Pásztorné
4 évvel ezelőtt
Látták:

A fiúknak pléh harisnyát, ördögbőr nadrágot, a lányoknak tűt és cérnát, ha mégis kivásott. Hétköznapra erőt, munkát, ünnepre parádét, kéményfüstben disznósonkát, zsebbe csokoládét.

1 WEÖRES SÁNDOR: ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre? Tiszta ötös bizonyítványt, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját, őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát. A fiúknak pléh harisnyát, ördögbőr nadrágot, a lányoknak tűt és cérnát, ha mégis kivásott. Hétköznapra erőt, munkát, ünnepre parádét, kéményfüstben disznósonkát, zsebbe csokoládét. Trombitázó, harsonázó, gurgulázó gégét, vedd az éneket a szádba, ne ceruza végét. Teljék be a kívánságunk, mint vízzel a teknő, mint negyvennyolc kecske lába százkilencvenkettő. XXV. évfolyam 1. szám 60 Ft A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot. MEGHÍVÓ 28-én hétfőn 17 órakor KÖZMEGHALLGATÁS lesz a Tót Asszony-féle Közösségi házban. Minden Gádorosi lakost tisztelettel várnak!

2 2. oldal TÁJÉKOZTATÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL

3 3. oldal

4 4. oldal

5 5. oldal ZENEI NAPTÁR Ha megkérnénk, egy külföldit mondjon egy hozzánk köthető táncot, valószínűleg gondolkodás nélkül rávágná: a csárdás. Kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza, ami egy sorozási tánc volt a hadseregben. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője, egyben az első csárdás-komponistánk Rózsavölgyi Márk, eredeti nevén: Rosenthal Markusz 1788 körül született Balassagyarmaton. Szegény, kereskedő család gyermekeként igen korán kapcsolatba került a zenével. Nyolc éves korától tanul hegedülni egy helybéli iskolamestertől. Nagyon korán, 12 évesen otthagyja a szülői házat, hogy kalligráfiát tanuljon. Szépírás órákat adott, s az így kapott pénzt magasabb fokú zenei tanulmányainak folytatására fordította. Pestre kerül, ahol először könyvelő lett egy nagykereskedőnél, de nagyon hamar felfedezik kiváló zenei képességeit, gyönyörű, virtuóz hegedűjátékát, s meghívják a Magyar Színházhoz hegedűsnek, az előadások zenei irányítójának. Hangversenykörútra indul, de mikor Baján hatalmas sikerrel két koncertet is adott rátalált a szerelem. Beleszeretett Szlovák Henriettébe, akit elvett feleségül, így egy időre ez a város lett az otthona. Egyre jobban terjed híre a magyar zenét támogató mecénások körében, akiknek köszönhetően egyre szélesebb körben ismerhetik meg műveit, hegedűvirtuózi képességeit. Anyagilag is megerősödött, megelégedetten és boldogan élt, míg egy tűzvész következtében minden vagyonát elveszítette. Így hangversenykörutak követik egymást, s a sikerek hatására a temesvári színház szerződtette. Két év után ismét Bajára költözött, ahol zene- és szépírás órákat adott és a város zeneigazgatója lett. Az országos hírnév ellenére a nagyobb művészi ambíciók kielégítése arra ösztönözte, hogy Pestre költözzön. A városban egyre erősödő nemzeti kultúra iránti igény mágneses erővel vonzza a költészet, irodalom, színjátszás, képzőművészet, muzsika és tánc jeles művelőit és mestereit. Enged ennek a vonzásnak és családját is magával viszi. Azt lehetne gondolni, hogy ez a letelepedés minden zökkenő nélkül zajlott. Nagyon sok ember szemében ő volt a nemzeti függetlenségi törekvések zenei szimbóluma. A hivatal, a bürokrácia gépezete azonban benne nem a nagy magyar muzsikust látta, hanem egy idegent. Rózsavölgyi nevének használatát eltiltják és november 30-án Pest városából kitiltják. Mindezek ellenére Rózsavölgyi élete végéig Pesten lakott, s a Rózsavölgyi nevet is tovább használta. Megelégelte a megaláztatásokat, újabb kérelmeket nem adott be. Hogy ezt megtehette, azzal lehet magyarázni, hogy egyre több pártolója akadt a városi tanács testületében, akik ezt a kérdést nem bolygatták. Élete vége felé mind a letelepedéshez, mind a névváltoztatáshoz a hivatalos engedélyeket megkapta, de már akkor nem sokat törődött ilyen ügyekkel. Hiába az intrika, a közvélemény benne látja a magyar zene, a magyar tánc éltetőjét. Ereje teljében volt, nem véletlen, hogy a verbunkostól a csárdásig ívelő fejlődés épp az ő nevével függött össze. A nemzeti öntudat harcol a magyar színpad megteremtéséért, sokan a magyar tánc felé igyekeznek a közfigyelmet terelni. Nemzeti ügy lett abból, hogy a báltermekbe bekerüljön a magyar tánc. Pozsonyban az országgyűlési közönség előtt játszik ben jelenik meg lassú csárdása, mely azért nagy jelentőségű, mert a csárdással, mint zenei műfajjal nyomtatott kottalapon ekkortájt találkozhatunk először. A verbunkos friss részei kibővülnek, majd önállóvá válnak. Hogy zenéje milyen nagy hatással bírt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy dallamait más zeneszerzők is felhasználták műveikben. Elég, ha csak Liszt Ferenc néhány rapszódiájára gondolunk. A Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadó céget az 1822-ben született Gyula fia alapította. Az 1850-ben létrejött cég nagy szolgálatot tett a magyar zenei életnek, hiszen Erkel Ferenctől Liszt Ferencen át Bartók Béláig számtalan zeneszerző műveinek kiadásával és terjesztésével foglalkozott itthon és szerte az egész világon. Az öregedő zeneszerző anyagi helyzete megromlik. Ágynak esett, betegsége alatt csak néhány tisztelője látogatta január 23-án szíve megszűnt dobogni. Szinte minden folyóirat megrendülten búcsúzik tőle. Szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki egy költeményben örökítette meg emlékét. Gera Gyöngyi

6. oldal K ÖZPONTI ORVOSI ÜGYELET Helyben lévő háziorvosok munkaideje: Dr. Kishonti András ( 68/490-080) Hétfő 6.30-11.00 13.30-15.00 Kedd 6.30-11.00 13.30-15.00 Szerda 6.30-11.00 13.30-15.00 Csütörtök 8.

Nagy Irén (68/490-030) Hétfő 15-16 Kedd 15-16 Szerda Csütörtök 15-16 tanácsadás: 13-15 Péntek Hétköznapokon 16 órától másnap 8 óráig, hétvégén pedig 24 órás központi ügyelet van Orosháza

Kishonti András Péntek: Felváltva a rendelőknél kiírtak szerint A központi ügyelet telefonszáma: 68/411-166 (Kórház) vagy 68/411-200 F OGORVOSI RENDELÉS K ÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK Dr.

:68/490-015; 70/632-3231 Maronka Lajos, polgármester: 30/468-6889 Rendőrség: 30/633-7212 107, 112 Polgárőrség: 30/998-9400 30/572-9917 Orosháza Mentőállomás: 68/411-204 Fábiánsebestyén Tűzoltóság és

Orosháza: 68/412-400 68/412-804 Orosházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Intézmény új elérhetőségei: 66/549-481 20/820-2085 Parancsnok elérhetőségei: 20/970-5220 20/820-2109 Dr.

6 6. oldal K ÖZPONTI ORVOSI ÜGYELET Helyben lévő háziorvosok munkaideje: Dr. Kishonti András ( 68/ ) Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Dr. Nagy Irén (68/ ) Hétfő Kedd Szerda Csütörtök tanácsadás: Péntek Hétköznapokon 16 órától másnap 8 óráig, hétvégén pedig 24 órás központi ügyelet van Orosháza Rendelőintézet területén. Délelőtt rendelés idő után 16 óráig készenlétben lévő orvos: Hétfő: Felváltva a rendelőknél kiírtak szerint Kedd: Dr. Nagy Irén Szerda: Dr. Kishonti András Csütörtök: Dr. Kishonti András Péntek: Felváltva a rendelőknél kiírtak szerint A központi ügyelet telefonszáma: 68/ (Kórház) vagy 68/ F OGORVOSI RENDELÉS K ÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK Dr. Hajdu Ilona Fog és szájbetegségek szakorvosa Hétfő: Kedd: Péntek: páros hét: páratlan hét: Tel.:68/ ; 70/ Maronka Lajos, polgármester: 30/ Rendőrség: 30/ , 112 Polgárőrség: 30/ / Orosháza Mentőállomás: 68/ Fábiánsebestyén Tűzoltóság és Mentési Központ: 63/ MÁV Orosháza: 68/ Autóbuszáll. Orosháza: 68/ / Orosházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Intézmény új elérhetőségei: 66/ / Parancsnok elérhetőségei: 20/ / Dr. Prozlik László szakállatorvos 30/ Állatorvosi ügyelet dr. Kiss Lajos 68/ / T ÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatás állati hulladékkal kapcsolatosan. Az elhullott állati tetemek elszállításával kapcsolatosan hívható telefonszám a következő: ATEV Logisztikai Kft "Bejelentéskor az alábbi kódszámot kell bemondani: " Tótkomlósi Naplemente Temetkezési Kft. Éjjel nappal hívható: 06 30/ Orosháza, Táncsics M. u. 11. (Bírósággal szemben) naplementetk@gmail.com PIÉTA TEMETKEZÉS GÁDOROS Éjjel-nappal ügyelet: / ; / Ügyintéző: Lengyel Ferencné (Ravasz Éva) Gádoros, Bem József utca 7. Tel.:+36-68/ ; / Központ: Piéta Temetkezés, Orosháza, Könd utca (a piactérnél) REKVIEM TEMETKEZÉS Éjjel- nappali ügyelet: / / GÁDOROSI HÍRADÓ * Alapította: Gádoros Nagyközség Önkormányzata * Felelős kiadó: Polgármesteri Hivatal Felelős szerkesztő: Sebestyén Lászlóné * Szerkeszti: Gádoros Nagyközség Önkormányzata muvhazgadoros@gmail.com * ISSN:

Hasonló dokumentumok

P ETŐFI S ÁNDOR: N EMZETI DAL március XXV. évfolyam 3. szám 60 Ft

XXV. évfolyam 3. szám 60 Ft P ETŐFI S ÁNDOR: N EMZETI DAL Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! hogy rabok tovább Rabok voltunk mostanáig,