ÜZLETI JELENTÉS

Átírás

1 MÁTRA TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETI JELENTÉS Hatvan, április Mátra Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Fain Lászlóné elnök ügyvezető ügyvezető főkönyvelő

2 1. Gazdasági környezet, pénzügyi ágazat bemutatása A Takarékszövetkezet évi üzletpolitikai célkitűzéseit alapvetően meghatározza a pénzügyi és makrogazdasági környezet alakulása. A belföldi gazdasági adatok elemzésénél a Takarékbank által kiadott dokumentumokat használtuk fel. A Takarékbank becslései szerint 2017.évben 3,6 %-ig, 2018-ban pedig akár 4 %-ig is gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme. A növekedés gyorsulását jelenleg a lakossági fogyasztás, a beruházások, valamint az építőipar növekedése is segíti. A kereslet növekedését a béremelkedés mellett pozitív irányba befolyásolják a javuló munkaerő-piaci folyamatok is. A vezető elemzők által kiadott prognózis szerint 2017-ben 2,4%-os lehet az infláció mértéke, vagyis a belföldi gazdasági adatokat tekintve az árnyomás hatása nem erős, ezért a 3 %-os inflációs cél tartása megvalósítható. A várható jelentősebb reálbér növekedés következtében tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, mely 2017-ben 4,4%-al növekszik, 2018-ban pedig 4,2%-al. A munkanélküliségi ráta a tárgyévben tovább csökkenthet: a tavalyi 5,1% után 2017-ben 4,1%-os, 2018-bna pedig 3,9%-os rátát várnak a gazdasági elemzők. Csökken a GDP-arányos államadósság is, mely 2018 végére 70% alá mérséklődhet. A Magyar Nemzeti Bank rekord alacsony szintre, 0,9 % csökkentette az alapkamatot, melynek további mérséklése nem várható. Az MNB szándéka továbbra is az, hogy az állampapír piaci forgalom erősödjön elsősorban a hosszabb lejárati oldalon. A Magyar Nemzeti Bank által még 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése és hitelezési fordulat következett be a kis-és középvállalkozásoknál. A év során viszont az MNB nem kívánja tovább fenntartani a Növekedési Hitelprogramot, az igénybe vehető források március végi szerződéskötés esetén állnak még rendelkezésre. A bankrendszer jelentős mértékű szabad likviditással rendelkezik, melynek hitelezésbe történő forgatása egyértelműen meghatározott szándéka és célja a monetáris politika irányítóinak. Jelenleg a hitelpiacon megfigyelhető a verseny erősödése, mely nem csak a jó minőségű kis-és középvállalkozói ügyfélkörre vonatkozik, hanem a lakossági hitelpiacon is látható jelei vannak. A hitelezési aktivitás növelése nem csak az ügyfélszerzés miatt, hanem a rendkívül alacsony kamatkörnyezetben csökkenő jövedelmezőség javítása miatt is kiemelt célja a bankrendszer szereplőinek. A fentiekben bemutatott gazdasági környezetben a Takarékszövetkezet üzletpolitikáját továbbra is az átgondolt és óvatos döntéseknek kell meghatározni a biztonságra törekvés prioritása alapján. 1

3 A Mátra Takarékszövetkezet bemutatása A Takarékszövetkezet passzív tevékenységének középpontjában évben is a betétgyűjtés állt. A betétállomány a beolvadó takarékszövetkezetek forrásait is figyelembe véve jelentősen megváltozott az előző évhez képest. A lakossági megtakarításokat tekintve átcsoportosulás figyelhető meg értékpapír és egyéb befektetési formákban történő megtakarítások növekedése irányában. A megbízásból gyűjtött értékpapír és egyéb állomány az előző évi állomány több mint ötszörösére növekedett ( ezer forint). Szektor szerinti összetétel alapján a betétek 78 százaléka lakossági, 15 százaléka vállalkozói és 7 százaléka egyéb szektorral szembeni kötelezettség. A lakossági megtakarítások háromnegyede számlán elhelyezett betét. Az aktív pénzpiaci tevékenységén belül a Takarékszövetkezet jövedelmezőségét alapvetően a hitelezési tevékenység határozza meg. A beolvadó takarékszövetkezetek hitelállományával együtt az ügyfelekkel szembeni bruttó követelés több mint háromszorosára nőtt. Az egyesült Mátra Takarékszövetkezet állományában közel azonos arányban szerepelnek a lakossági (52%) és a vállalkozói hitelek (48%). Az ágazati megoszlást tekintve a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és kereskedelem területen van a legnagyobb kitettsége a Takarékszövetkezetnek. A mezőgazdaság finanszírozásában meghatározó szerepe van a támogatások előfinanszírozásának, illetve a termőföld-vásárlás finanszírozásának. A vállalkozások fellendülő beruházási hajlandóságának köszönhetően a Széchenyi hitelek, a vállalkozásfejlesztési és NHP hitelek állománya folyamatosan növekszik. A magánszemélyek finanszírozását illetően a folyószámla, a fogyasztási, illetve a lakáscélú hiteleken túl a Takarékszövetkezet hat zálogházzal áll függő ügynöki kapcsolatban. A lakossági hitelek között a piaci lakáscélú és az ingatlan fedezetű személyi hitelek képviselnek jelentős hányadot. A Takarékszövetkezetnél a rendelkezésre álló szavatoló tőke összege a fúzió hatására ezer forint, ami a kockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelményt ezer forinttal meghaladja. A tőkemegfelelési mutató értéke csökkent az előző évhez képest, (15,26%) ami a teljes kockázati kitettség értékének a szavatoló tőkénél nagyobb arányú növekedése miatt következett be. A évi beruházás sem összegében sem volumenében nem tekinthető számottevőnek. A tárgyi eszköz állomány változás egy telek tulajdonjogának a rendezéséből, illetve számítástechnikai berendezések, valamint egyéb használati eszközök vásárlásából adódik. Az immateriális eszközöket tekintve legjelentősebb tétel az alapítás átszervezés aktivált értéke, ( ezer forint) amely mind a befogadó, mind a beolvadó takarékszövetkezeteknek az egyesüléssel kapcsolatos informatikai, jogi, és egyéb szakértői kiadásait foglalja magában. 2

4 A Takarékszövetkezet évben elszámolta a szabályzataiban meghatározott mértékű értékvesztéseket, céltartalékokat. A hitelintézetnél évben nem került sor osztalék kifizetésére. A Takarékszövetkezet kutatási és kísérleti fejlesztést nem végez. A környezetvédelemnek nincs befolyásoló szerepe a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére. 2. Vagyoni, pénzügyi helyzet, jövedelmezőség A takarékszövetkezet évi adózott eredménye ezer forint. A tárgyévi eredmény alakulására az egyesülésből adódó kamatozó állományok és a jutalékköteles forgalmak változása, valamint az üzemi méret növekedése volt hatással. A tárgyévi eredményt a kamatkülönbözet növekedése, a jutalék és díjeredmény, az osztalékból származó bevétel, valamint értékvesztés változás pozitívan, míg a pénzügyi és az egyéb eredmény, valamint a költségek növekedése kedvezőtlenül befolyásolta. A kamatkülönbözet pozitív változását a kamatbevételek kismértékű növekedése (1,7%), illetve a betéti kamatok nagyobb arányú csökkenése idézte elő (30,2%). A jutalék eredmény növekedése a jutalékköteles forgalom növekedésével magyarázható. A költségek változását a személyi jellegű ráfordítások illetve az igénybe vett szolgáltatások növekedése, a ráfordítások összegén belül pedig az adók és illetékek, valamint a fenntartási díjak a legmeghatározóbbak. Hitelintézetünk vagyoni, pénzügyi helyzete és jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az alábbiak szerint alakult: Mutató megnevezése Érték Tőkearányos nyereség (szokásos vállalkozási eredmény / saját tőke) 9,7% -0,9% Alaptőke jövedelmezősége (adózott eredmény / jegyzett tőke) 137,2% -27,5% Tartósan befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / összes eszköz) 58,1% 52,0% Tőkeellátottsági mutató (saját tőke / összes forrás) 12,0% 5,1% Források szerkezete a./ rövid lejáratú kötelezettségek aránya (rövid lej. köt. / összes forrás) 80,2% 90,2% b./ hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (hosszú lej. köt. / összes forrás) 5,4% 3,8% Likviditási mutató ((pénzeszközök + összes követelés + értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek) 53,2% 53,9% Átlagos kamatmarzs 3,8% 3,0% Költség bevétel arány 75,2% 75,1% Saját tőke arányos nyereség (ROE) (adózott eredmény) 2,6% -1,0% Eszköz arányos nyereség (ROA) (adózott eredmény) 0,3% -0,1% 3

5 A fúzió hatására a saját tőke ( ezer forint) és a jegyzett tőke összege is több ( ezer forint) december 31-én, mint egy évvel korábban, a negatív eredmény hatására azonban a tőkearányos nyereség, és az alaptőke jövedelmezőség mutatója is kedvezőtlenül alakult az előző évhez képest. A befektetett eszközöknek az összes eszközhöz viszonyított aránya 6 százalék ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az összes eszköz több mint háromszorosára, tartós eszközök ettől kisebb mértékben (közel háromszorosára) növekedett. A saját tőke összege ezer forint, amely nem tartalmaz eszközök felértékeléséből származó értékelési tartalékot, az összes forrás értéke ezer forint év végére a saját tőke és az összes forrás értéke is növekedett az előző évhez képest, a tőkeellátottsági mutató értéke ennek ellenére csökkent, ami a saját tőkének az összes forrásnál kisebb ütemű növekedése miatt következett be. A források összetételét vizsgálva a rövid ( ezer forint) és a hosszú lejáratú kötelezettségek ( ezer forint) összege is nőtt december 31-hez képest. Az összes forráshoz viszonyított arányukat tekintve a rövid lejáratú kötelezettségek aránya több, a hosszú lejáratú források aránya kevesebb, mint a bázis időszakban. A likviditási mutató értéke az egyesülés miatti likvidnek tekinthető eszköztételek növekedése ellenére hasonlóan alakult, mint az előző év végén. A likvid eszközök a rövid lejáratú kötelezettségek összegének a felét teszik ki. A kamatbevételeknek és a kamatkiadásoknak az átlagos mérlegfőösszeghez viszonyított hányadaként megállapított kamatmarzs értéke csökkent a nyitó időszakhoz viszonyítva. A csökkenő kamatok a kamatmarzs szűküléséhez vezetett, annak ellenére, hogy a kamatkülönbözet összegében kedvező elmozdulás történt. Az összes költség és az összes bevétel összege is húsz-húsz százalékkal nőtt az előző évhez képest, így a költség és a bevétel arány azonos szinten alakult, mint egy évvel korábban. A saját tőke és az összes eszköz értéke is nőtt az egyesülés hatására, a negatív tárgyévi eredmény miatt azonban a ROE és a ROA mutató értéke az eredménynek az átlagos saját tőkéhez, illetve az átlagos eszközértékhez viszonyított aránya - negatív előjelű december 31-én. 4

6 Várható fejlődés, az éves üzletpolitikai célok meghatározása A Mátra Takarékszövetkezet október 31-i időponttal jött létre négy takarékszövetkezet a befogadó Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a beolvadó Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, Turai Takarékszövetkezet, és a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezetegyesülése által. A Mátra Takarékszövetkezet 2017.évi tevékenységét alapvetően meghatározza a Takarékszövetkezeti integráció hosszú távú stratégiai célú átalakítása. Az év végéig 52 takarékszövetkezet szándékozik egyesülni, ezáltal létrehozva a 12 tőkeerős és méret hatékony szövetkezeti hitelintézetet melyről az érintettek szándéknyilatkozatot nyújtottak be a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez. A fúziók elsődleges célja a hatékony és eredményes takarékszövetkezeti működés erősítése, valamint a rendelkezésre álló tudás-és humán erőforrás kapacitás jobb kihasználása. Az egyesülésekről a szövetkezetek tagjai az alapszabályuk szerint illetékes fórumon (köz, illetve küldöttgyűléseken) döntenek, a fúziók a Takarékbank és a Magyar Nemzeti Bank szükséges engedélyeit követően várhatóan végéig befejeződnek. A Mátra Takarékszövetkezet évi üzletpolitika céljait a Takarékbank Zrt. által meghatározott követendő üzletpolitikával összhangban kívánja megfogalmazni. A jelenlegi rendkívül alacsony betéti kamatok miatt a betételhelyezések átrendeződése volt megfigyelhető az elmúlt két esztendőben, melynek folytatódása várható 2017-ben is. A meghatározó befektetési formát az állampapírok jelentik (ott is elsősorban a rövid oldal), de egyre inkább hangsúlyossá válik a befektetési alapok szerepe is. az értékpapír számlák számának, valamint a befektetési tevékenység állományának (Diófa Alapkezelő) jelentős növelése és ehhez kapcsolódóan új ügyfelek akvirálása, kiemelve a NYESZ és a TBSZ számlák számának bővítését, a takarékszövetkezeti integráció központi termékeként bevezetésre kerülő Számlacsomagok értékesítése, az elektronikus számlavezetési csatornák szerepének bővítése. A Takarékszövetkezet jövedelmezőségét alapvetően meghatározó üzletág, továbbra is a hitelezés. Az állomány növelése mellett fontos a meglévő ügyfelek, ügyletek hatékony, körültekintő kezelése, kockázati menedzsmentje, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetve a monitoringra. Erősíteni kívánjuk a meglévő biztosítékok és fejlesztések esetén a szükséges sajáterő mértékét. kiemelt üzletpolitikai cél a lakossági jelzáloghitelek állományának bővítése elsősorban a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) által biztosított hitelkereslet élénkülése révén, a kis és középvállalkozói szektor fejlesztéseihez, valamint a lakosság energia korszerűsítési programjaihoz kapcsolódóan kedvezményes kondíciójú források közvetítése az MFB pont értékesítői hálózat tagjaként, 5

7 a Takarékszövetkezet és az integráció által továbbra is kiemelten kezelt a mezőgazdasági ágazat finanszírozása (Agrár Széchenyi Kártya, Takarék Gazdahitel - Gazdakártya, Takarék SAPS agrártámogatást megelőlegező kölcsön). A jövedelmező működés érdekében a Mátra Takarékszövetkezet a évben 800 millió Ft hitelállomány bővülést tervez, melynek meghatározó részét a vállalkozói szektor részére kívánjuk kihelyezni. A Takarékszövetkezet jövőjét alapvetően meghatározza az az egyesülési folyamat mely 2017.év elején kezdődött és részét képezi a szövetkezeti hitelintézeti integráció stratégiai átalakítása folyamatának. A megvalósítani kívánt egyesülési folyamatban várhatóan a Takarékszövetkezet szervezeti felépítése jelentős mértékben átalakul, különösen figyelembe véve a földrajzi-területi működés bővülését. Beruházás A üzleti évre jelentősebb volumenű, a fiókhálózatot érintő ingatlanfejlesztéseket a Takarékszövetkezet nem kíván megvalósítani. A működéshez használt technológia esetében is csak a legszükségesebb, az avulást is figyelembe vevő cseréket kívánunk végrehajtani. Társadalmi szerepvállalás A Takarékszövetkezet továbbra is kiemelt feladatának tekinti a helyi társadalmi, civil, sport, egészségügyi, kulturális szervezetek támogatását, melynek célja a szövetkezeti hitelintézet helyi jelenlétének erősítése, a kulturális értékek megőrzése, karitatív, elsősorban az egészségügyi ellátás színvonalát javító eszközbeszerzések megvalósítása. Mérleg és eredményterv A Takarékszövetkezet az Integrációs Tervezési Szabályzatban foglaltak alapján állította össze a 2017.évi mérleg és eredménytervét, követve a közös pénzügyi tervezés módszertanát, ütemtervét és struktúráját. Az egyes mérleg és eredmény tételek tervezésekor hitelintézetünk figyelembe vette az integrációs szintű stratégiai terv évi főbb célkitűzéseit, illetve a Takarékbank által a szövetkezet számára meghatározott egyedi pénzügyi és értékesítési tervszámokat. A évi terv összeállításakor a Takarékszövetkezet fő célként az üzleti aktivitás bővítést, a hitelállomány növelése mellett a portfólió minőségének javítását, továbbá az általános igazgatási költségek szinten tartását, illetve lehetőség szerint kismértékű csökkentését határozta meg. 6

8 5. Pénzügyi instrumentumok A pénzügyi eszközök között a pénzeszközön kívül állampapírokat, hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni követeléseket, illetve egyéb hitelviszonyt és tulajdoni jogot megtestesítő értékpapírokat tart nyilván a Takarékszövetkezet. A pénzügyi eszközök befektetési vagy forgatási célú minősítése az eredeti lejárat szerint kerül meghatározásra, a mérlegben a befektetési célú állományból a következő évben esedékes tételek átvezetésre kerültek a forgóeszközök közé. A Takarékszövetkezetnél valamennyi tulajdoni jogot megtestesítő értékpapír befektetési célú pénzügyi eszköznek minősül. A pénzügyi kötelezettségek között hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek szerepelnek. Származékos ügyletekkel hitelintézetünk nem rendelkezik. 6. Kockázatkezelési politika A Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikájának fő irányvonala a versenykörnyezethez viszonyított legjobb gyakorlat elvének követése a prudenciális előírások maximális betartása mellett. A Takarékszövetkezet kockázatai és azok tőkeszükséglete az alábbiak szerint alakultak (adatok ezer forintban): Kockázatok Hitelezési kockázat Működési kockázat Piaci (devizaárfolyam) kockázat Szabályozói tőkeszükséglet A Takarékszövetkezet, mint az egyetemleges felelősségi körbe tartozó Szövetkezeti Hitelintézet az Integráción kívüli felek irányába mentesül a prudenciális követelményeknek való egyedi megfelelés alól. (Integrációs szintű tőkemegfelelés) Az egyedi mentességet azonban a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény korlátozza, a szabályzat rendelkezik a tagintézmények által egyedi alapon megállapított szavatoló tőke, a tőkekövetelmény, illetve a tőkemegfelelési mutatók meghatározásának módjáról. (Egyedi szintű tőkemegfelelés) Az egyedi szintű tőkemegfelelés folyamatában a Takarékszövetkezet megállapította az I. pillér alatti tőkekövetelményét, amelynek összege a teljes kitettségi érték 8%-a ( ezer forint). A Takarékszövetkezet Integráción belüli kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető tőkéje a saját szavatoló tőkéből és szükség esetén a részére allokált és lehívott összegből áll. 7

9 Az SZHISZ a Takarékszövetkezet egyedi kockázatával, illetve az Integráció egészének kockázatával arányos tőkekövetelményt írhat elő hitelintézetünk számára, melyet évente felülvizsgál (2. pillér tőkekövetelménye). A felülvizsgálat során értékeli a Takarékszövetkezet működését, kockázatait, az Integráció működésére gyakorolt kockázatait és erre többlet-tőkekövetelmény tartását írhat elő. Az SZHISZ december 31-ig nem írt elő a Takarékszövetkezet számára többlet tőke követelményt. A teljes tőkemegfelelési mutató értéke 15,26%, december 31-én. 7. A Takarékszövetkezet kirendeltségei Hatvan Kossuth tér 22. Gyöngyöspata Dózsa Gy.u.1. Nagykáta Dózsa Gy.u.10. Hort Ady E.u.2/a Gyöngyöstarján Jókai tér 22. Szentmártonkáta Rákóczi u.54/a Boldog Hunyadi u.15. Szücsi Petőfi u.16. Szentlőrinckáta Dózsa Gy.u.29. Csány Kossuth u.2. Gyöngyös I. Magyar u.1. Tápiószecső Honvéd u.10. Ecséd Szabadság u Gyöngyös II. Kócsag u.32/a Kóka Dózsa Gy. u.42/a Rózsaszentmárton Deák F.U.20/a Erdőtelek Fő u.123. Tóalmás Fő u.64. Heréd Rákóczi u.41. Tenk Fő u.54. Budapest II. Pesti u.41/d Apc Mária u.2. Kömlő Fő u.8/b Budapest III. Róna u Lőrinci Szabadság tér 3. Hatvan II. Horváth M. u.8. Zsámbok Turai u.1. Hatvan Rákóczi u.29. Bodony Árpád u.1. Hévízgyörk Ady E.u.129. Petőfibánya Mária u.4. Mátraballa Május1 u.5. Iklad Szabadság u.94. Budapest Krisztina krt. 19. Mátraderecske Kossuth u.25. Galgamácsa Vasút u.10. Zagyvaszántó Rákóczi u.42. Recsk Kossuth u.114. Galgahévíz Fő u.155. Nagykökényes Szabadság u.37. Parád Kossuth u.128. Kartal Petőfi tér 16. Ecseg Hősök tere 1. Eger Grónay u.12. Valkó Isaszegi u.1. Jobbágyi Hunyadi u.1. Domoszló Deák tér 6. Püspökhatvan Szabadság u.116/a Mátraszőlős Tanács u.1. Markaz Fő u.83. Aszód Kossuth u.1. Mátraverebély Vasút u.88. Kisnána Béke u.7. Budapest IV. Zalán u.23. Nagybárkány Rákóczi u.94. Tápiógyörgye Deák f. u.10. Dány Pesti u.47. Pásztó Fő u.64. Újszilvás Vörösmarty u.1. Tura Bartók tér 21. Szurdokpüspöki Szabadság tér 1. Tar Szondi u.82/a Tápiószőlős Árpád u.2. Tápiószele Rákóczi u.2. Hasznos Alkotmány u.183. Farmos Fő tér 4. 8