NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁPRILIS 8-I ÜLÉSÉRŐL

Átírás

1 NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁPRILIS 8-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje: április 8. 15,00 óra Jelen vannak: Prof. Dr. Patyi András elnök Dr. Boda Pál Dr. Bozsóki Éva elnökhelyettes Dr. Sasvári Róbert Dr. Tóta Áronné Dr. Borbély Andrea Dr. Litresits András Dr. Sárhegyi Zoltán László Szabó Miklós Dr. Pálffy Ilona NVI elnök Dr. Gáva Krisztián NVI elnökhelyettes Dr. Jackli Tamás NVI főosztályvezető az NVI munkatársai Dr. Patyi András NVB elnök: Köszönti a Nemzeti Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Külön köszönti a Nemzeti Választási Iroda Elnökét és Elnökhelyettesét. Megállapítja, hogy a Bizottság 9 taggal határozatképes és az ülést megnyitja. Ismerteti a tervezett napirendi pontokat, majd szavazásra bocsátja azok elfogadását. A Bizottság 36. számú jegyzőkönyvi döntése: Megállapítja, hogy a Bizottság 9 igen egyhangú szavazattal a napirendet megállapítja.

2 Napirend I. Országos népszavazási kezdeményezések elbírálása II. Jogorvoslati kérelmek elbírálása I. Országos népszavazási kezdeményezések elbírálása 1. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Jackli Tamás NVI munkatárs: Vajda Zoltán Tamás március 13-án nyújtott be 19 kérdést, melyek közül 13 kérdést a Nemzeti Választási Bizottság már elbírált. A mai ülésen 6 kezdeményezés van a Bizottság előtt. A kezdeményező minden esetben eleget tett a formai követelményeknek, benyújtotta a kísérőlevelet, illetve a NAIH igazolást, valamint az aláírásgyűjtő íveket. Az azokon szereplő választópolgárok adatait ellenőrizték. Az előzetes vizsgálat alapján Elnök asszony úgy döntött, hogy a benyújtott kezdeményezés a jogszabályi feltételeknek megfelel, így azt a Bizottság elé terjesztette. Dr. Patyi András NVB elnök: A beadványozó megerősítette írásban benyújtott kérését, hogy a napirend tárgyalása során szóbeli nyilatkozatot kíván tenni. Az Ügyrend 7. (6) bekezdése értelmében javasolja jegyzőkönyvi döntés meghozatalát arról, hogy a Bizottság tegye lehetővé a szóbeli nyilatkozattételt. ra bocsátja a döntés meghozatalát. A Bizottság 37. számú jegyzőkönyvi döntése: Megállapítja, hogy a Bizottság 9 igen egyhangú szavazattal Vajda Zoltán Tamás kezdeményező részére biztosítja a szóbeli nyilatkozattételi lehetőséget 2 perc időtartamban. Vajda Zoltán Tamás magánszemély: Köszöni a lehetőséget. Az első két kérdés szorosan összefügg, az ingatlanszerzéssel kapcsolatos földhivatali nyilvántartással foglalkoznak. A két kérdésben az Országgyűlésnek szabadságában áll olyan szabályozást alkotni, ami alapján az érintetteknek a földhivatali benyújtás előtt közzé kellene tenni az ingatlanszerzés adatait. Az Országgyűlésnek az is szabadságában áll, hogy a közzététel megtörténtét a földhivatali bejegyzés feltételévé tegye. Ez történik a termőföldek esetében. A harmadik kérdés arra irányul, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános. Ez nyilvánvalóan országgyűlési hatáskör és a kérdést egyértelműnek látják. A hozzátartozó nem közszereplő, de a Kúria gyakorlata szerint a közérdekből nyilvánossá tétel eltérő rendelkezés hiányában 2

3 csak a jövőre nézve hatályos. Az érintettek el tudják dönteni, hogy ilyen szabályozás mellett vállalják-e a jövőben is a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó tisztség betöltését. A negyedik kérdés tartalmilag ugyanez, de a személyi jövedelemadó nyilvánosságára vonatkozik. Dr. Patyi András NVB elnök: Letelt a 2 perc, javasolja, a Bizottság engedélyezze, hogy a Beadványozó szóbeli nyilatkozatát további 2 perc időtartamban folytathassa. Javaslatát szavazásra bocsátja. A Bizottság 38. számú jegyzőkönyvi döntése: Megállapítja, hogy a Bizottság 9 igen egyhangú szavazattal Vajda Zoltán Tamás kezdeményező részére további 2 percben biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Vajda Zoltán Tamás magánszemély: Köszöni a további lehetőséget. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 26. -ának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés törvényben egyes személyes adatokat közérdekből nyilvános adattá minősíthet. A kérdés arra irányul, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek személyi jövedelemadó adatai nyilvánosak legyenek. A szabályozás nem példátlan, mert a évi XLIII. törvény 15. (1) bekezdése szerint a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok szja bevallása ma is részben nyilvános. Az utolsó két kérdés arról szól, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon feltüntetésre kerüljenek egy korábbi időszak adatai, illetve a magánnyugdíj pénztárakból származó adatok. Mindkét kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, hiszen törvénymódosításra irányul. A törvény rendelkezése szerint a társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a biztosított után a december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó átvett adatokat. A kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, nem irányul tiltott tárgykörre, nem következik belőle járulékfizetésre vonatkozó szabályok módosítása. Köszöni a lehetőséget. Dr. Patyi András NVB elnök: Tájékoztatja a Bizottságot, hogy az 1. és 2. kérdés kapcsán a döntési javaslat ismertetésére és a jogi indok megfogalmazására Boda Pál tagtársukat kérte fel. Dr. Jackli Tamás NVI munkatárs: Az első kérdés kapcsán két részben kellett megvizsgálni a kezdeményezést, egyrészt, hogy tiltott tárgykört érint-e, illetve, hogy az egyértelműségnek megfelel-e. Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése vizsgálandó, mely szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, illetve az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése, mely kimondja, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. 3

4 Dr. Boda Pál NVB tag: A szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés a következő kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét? Az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadására tesz javaslatot, mert az Alaptörvényben megfogalmazott személyes adatok védelméhez fűződő alapjog lényeges tartalmát sértő, vagy korlátozó jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne és nem lehet országos népszavazást tartani Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. A kezdeményezés az egyértelműség követelményének sem felel meg. Az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Vizsgálni kell, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek, az ingatlanszerzés során velük szerződéses jogviszonyba kerülő harmadik személy személyes adatainak közzététele ütközik-e az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdésébe. Az AB több határozatában kimondta, hogy a személyes adatokhoz való jog nem abszolút jellegű, nem korlátozhatatlan, ugyanakkor az Alkotmánybíróság kialakított gyakorlata szerint az állam csak akkor nyúlhat az alapvető jog korlátozásának végső eszközéhez, ha másik alapvető jog és a szabadság védelme, érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos cél értékvédelme más módon nem érhető el. Megállapítható tehát, hogy személyes adat tárgya nem lehet közzététel tárgya. Az Infotv. szerint személyes adatnak minősül az érintett személlyel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A Ptk. kimondja, hogy az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződést írásba kell foglalni, melynek minimális feltételeit a Kúria jogegységi határozata állapítja meg. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés lényegesen több adatot kíván meg. A kezdeményezéssel megtartott érvényes és eredményes népszavazás következtében a kérdésben megjelölt ingatlanszerzésre vonatkozó adatok nyilvánossá tétele olyan jogalkotási kötelezettséget teremtene a jogalkotó számára, mely nemcsak a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, de a vele szerződéses jogviszonyban álló harmadik fél személyes adatainak közzétételét is szükségszerűen előírná. A vagyonnyilatkozatban nyilvánvalóan fel kell tüntetni az ingatlanvagyont is. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről szóló törvényben megfogalmazott célok érvényesítése azonban nem szolgálhat alapul harmadik személy esetében személyes adatai védelméhez való alapjogának kérdésből következő korlátozására. A kezdeményezésben szereplő kérdés alapján lefolytatott népszavazás az Alaptörvény 6. cikk 2. -ban megfogalmazott személyes adatok védelméhez fűződő alapjog lényeges tartalmát sértő, vagy korlátozó jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne, így az Alaptörvény 4

5 módosításának kérdéséről nem lehet népszavazást tartani. A kezdeményezés ütközik a tulajdonhoz való alkotmányos alapjoggal is. A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmet élvez. A kérdésben megtartott eredményes népszavazás a jogalkotót olyan jogszabály megalkotására kötelezné, hogy az ingatlan adásvétele kapcsán a nyilvános vagyonnyilatkozat tételre kötelezettel szerződő harmadik fél tulajdonjogának jelentős korlátozására irányulna és a hatályos jogszabályhoz képest szűkebb határt kíván szabni a tulajdonból eredő részjogosítványa gyakorlásához. A jogszabály megalkotása az alapjog korlátozására irányuló törvény megalkotására kötelezné az Országgyűlést, így tiltott tárgykörnek minősül. A termőföldről szóló törvény vonatkozásában valóban van egy kifüggesztési kötelezettség, ennek azonban a célja kizárólag csak a termőföld szerinti elővásárlási jogot gyakorlók értesítése. A kezdeményezés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel a közzététel igazolását is elő kívánja írni a kérdés, ezért a benyújtott kérdés két kérdést foglal magába, így a választópolgároknak nincs arra lehetőségük, hogy külön-külön is véleményt alkossanak. A kérdésben foglalt ingatlanszerzésre vonatkozó adatok jelentéstartalma sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem világos, nem derül ki, hogy mely adatok nyilvánosságát szeretné elérni a népszavazás útján és az sem, hogy milyen formában és hol kellene eleget tenni a közzétételnek, illetve azt milyen formában kellene igazolni. A felsorolt indokok alapján a hitelesítés megtagadását javasolja. Dr. Litresits András NVB tag: A tervezettel nem ért egyet. Az indokolás mentén Alaptörvény ellenes a termőföld törvény. A termőföld törvény rögzíti a kifüggesztési kötelezettséget és a kifüggesztésről rendelkezik a 474/2013. Kormányrendelet. A rendelet (3) bekezdését ismerteti. Véleménye szerint van arra jogtechnikai megoldás, hogy a személyes adatok ne sérüljenek. A személyes adatokat felismerhetetlenné kell tenni, anonimizálni kell, erre létezik gyakorlat. Dr. Borbély Andrea NVB tag: Úgy látja, a népszavazási kezdeményezések nagy része valóban a személyes adatok közzétételére vonatkozik, de itt az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételéről van szó. Az indítvány elutasítását javasolja az egyértelműség hiányából kifolyólag. Az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok alatt nem tudja pontosan megállapítani, hogy mire gondolnak, hiszen itt több adatról van szó, mely által személyes adatok sérülhetnek. Az egyértelműség hiánya miatt javasolja elutasítani a kezdeményezést. Dr. Litresits András NVB tag: Az ingatlanszerzésre vonatkozó adatokat, ha a kezdeményező nem szűkíti, akkor a lehető legtágabban kell értelmezni és ha anonimizálnak egy szerződést, akkor ez a kívánalom a kérelmező részéről. Utalt rá a beadványozó, hogy az Infotv. 26. (2) bekezdés alapján megvan a törvényi felhatalmazás, hogy közérdekből nyilvános adat mi lehet. Ez jogalkotói szándék kérdése. 5

6 Dr. Tóta Áronné NVB tag: Úgy gondolja, hogy a kérdésből ki kell tűnni a kívánalomnak és nem a Bizottságnak, vagy a szavazópolgárnak kell belegondolni, hogy mi volt a kérdésfeltevő kívánalma, tehát egyértelműnek kell lenni. Dr. Patyi András NVB elnök: További hozzászólás nincs, összefoglalja a vitában elhangzottakat, majd szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 6 igen, 3 ellenszavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. 2. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon magánszemély kezdeményezéséhez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét? A döntési javaslat előterjesztésére felkéri Boda Pál tagtársát. Dr. Boda Pál NVB tag: A kérdés az előző kérdéstől annyiban különbözik, hogy nem a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személy, hanem a hozzátartozó ingatlanszerzése kapcsán kezdeményezi. A megtagadás indokai is hasonlóak az előzőekben kifejtettekkel, vagyis az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében foglalt tiltott tárgykört érint az előző napirendi pontban felsoroltak alapján. A személyes adatok védelméhez fűződő alapjog és a tulajdonjog mint alkotmányos alapjog lényeges tartalmát sértő, vagy korlátozó joggyakorlatra lenne szükség, mely tiltott tárgykör. Szintén azonos okból az egyértelműség követelményének sem felel meg a kezdeményezés. Ha önmagában vizsgálják, akkor felveti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét is, hiszen a kérdés a vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozójának ingatlanszerzésére vonatkozik és nincs szó a vagyonnyilatkozat tevő tulajdonszerzéséről. Ha a kérdés törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne, akkor felveti az Alaptörvényellenességet, hiszen szigorúbb szabályt tartalmazna a hozzátartozóra, mint magára a 6

7 vagyonszerző nyilatkozattevőre. Javasolja az megtagadását. aláírásgyűjtő ív hitelesítésének Dr. Litresits András NVB tag: Ezen indokolás alapján a termőföld törvény Alaptörvény ellenesnek minősülne, másrészt az Infotv. alapján megvan a felhatalmazás. A termőföld esetében fél év múlva derül ki, hogy az illető eladta a földjét, vagy sem. Ha fél év múlva derül ki, hogy van-e földhivatali eljárás, akkor a nyilvánosságra hozatal nem lehet probléma. Példákat hoz fel a földhivatali nyilvántartással kapcsolatban. A termőföld kiváló, működő példáját adja a kérdésnek. Az Alaptörvény 37. cikkét idézi. Dr. Sasvári Róbert NVB tag: Az előző kérdésben ugyanígy szerepelt a földhivatali nyilvántartásban kifejezés, az Nsztv. alapján lehetőségük van érdemi vizsgálat nélkül elutasítani egy olyan kérdést, ami szeméremsértő, vagy trágár, de sajnos nem rendelkezik a törvény arról, hogy ha nyelvtanilag nem helyes a kérdés, akkor mi lenne a teendőjük. Felvetődött benne, hogy mi lenne, ha hitelesítenék a kérdést, mely helyesírási hibát tartalmaz. Dr. Litresits András NVB tag: Számára az n betű nem vet fel értelmezési hibát. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek közpénzből kapják a fizetésüket, ezért kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A közpénzek átalakulnak a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyeknél jövedelemmé és ez a kérdés arra irányul, hogy a közpénz felhasználásából származó jövedelemből mit vásároltak. Dr. Boda Pál NVB tag: Megemlítette a termőföldről szóló törvény, de nem használható itt analógiaként. Az ottani közzététel kifejezetten és kizárólag mindenkire vonatkozik, másrészt az elővásárlási jog gyakorlása céljából történő értesítés a célja. A vagyonszerzés a vagyonnyilatkozatban a következő évben megjelenik. Az átláthatóság ilyen értelemben megvalósul. Dr. Sárhegyi Zoltán László NVB tag: Támogatja az előterjesztést és pontosítja, hogy vagyonnyilatkozat tételre nem azért kötelezett valaki, mert közpénzből részesedik, hanem azért, mert bizonyos funkciót betölt. Dr. Patyi András NVB elnök: Számára ebben leginkább a tulajdonkorlátozási momentum a zavaró. A földszerzéssel összefüggő szabályok mögött meghúzódik egy olyan körülmény, ami itt nem húzódik meg, hogy a föld véges vagyon. A termőföld indokolhat egy ilyen külön szabályozást. Dr. Borbély Andrea NVB tag: Az előző kezdeményezés megtagadását azért nem támogatta, mert az indokolás részével nem ért egyet és ezt továbbra is fenntartja. Az egyértelműségből adódóan következhetnek be bizonyos személyiségi jogi 7

8 jogsértések, illetve olyan adatok kerülhetnek nyilvánosságra, amely az Alkotmány alapvetéseivel ellentétes. Nem látja a rendelkezési jog korlátozását, mint a tulajdonjog lényeges tartalmi elemének, mert nem bizonytalan, jövőbeli feltételhez van kötve ez a tulajdonszerzés, hiszen csak arról van szó, hogy meg kell jelentetni, közzé kell tenni ezeket az adatokat, amit nem tudnak, hogy mi. De a lényeg, hogy csak közzé kell tenni. Nem érzi úgy, hogy ezáltal sérül a rendelkezési jog. Dr. Patyi András NVB elnök: A határozattervezet egyértelműen bemutatja, hogy az ingatlan tulajdonának átruházásához át kell vezetni jogerősen a földhivatali nyilvántartásban a változást. Az ingatlan tulajdonjogának a megszerzése azt feltételezi, hogy valaki azt elidegeníti. További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 6 igen, 3 ellenszavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. 3. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon magánszemély kezdeményezéséhez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen? Javasolja, hogy a Bizottság a kérdést hitelesítse, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről van szó, a kérdéssel szemben támasztott egyértelműségi követelmények teljesülnek. A kérdéssel érintett adatok körének nyilvánosságával kapcsolatban található kellő alaptörvényi indok arra, hogy ezek az adatok is nyilvánosak legyenek. Dr. Tóta Áronné NVB tag: Nem ért egyet a kérdés hitelesítésével, annak megtagadását javasolja. A személyes adatok védelme és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog állnak egymással szemben. Álláspontja szerint sérül a személyes adatok köre. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van az állami szférának, az országgyűlési képviselőknek és a helyhatósági képviselőknek. A évi CLII. törvény 14. -a szerint bárki bejelentést tehet és kötelesek megvizsgálni az 8

9 érintett vagyonnyilatkozatot. A évi XXXVI. törvény 94. -a ugyanerről rendelkezik az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatban. A helyhatósági képviselőkre vonatkozó törvény is garanciát ad a vagyonnyilatkozat vizsgálatára, megismerésére. Dr. Litresits András NVB tag: Egyetért a határozati javaslattal. Sárhegyi tagtársát kérdezi, hogy a felsoroltak közül melyek azok a tisztségek, akik nem a központi költségvetésből kapják fizetésüket? Véleménye szerint az a jó megoldás, amit a kérdés akar, ne kelljen kutakodni, aki közpénzből kapja a fizetését és annak hozzátartozója esetén ismerhetők legyenek az adatok. Bárki bármilyen eljárást nem tud elindítani, illetve nem érdemes. Úgy gondolja, mindezek alapján elfogadható, hogy a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett hozzátartozója vagyonnyilatkozata is nyilvánosságra kerüljön. Dr. Sasvári Róbert NVB tag: Nem közeli hozzátartozót, hanem közös háztartásban élő hozzátartozót fogalmaz meg a kérdés, de közös háztartásban élhet olyan hozzátartozó is, aki nem közeli hozzátartozó. Abban az esetben, ha a nem közeli hozzátartozó nem kötelezett vagyonnyilatkozatra, akkor egyértelműségi hiány van. Dr. Boda Pál NVB tag: Az AB több alkalommal kimondta, hogy a személyes adatokhoz való jog nem abszolút jellegű, nem korlátozhatatlan, de ennek feltételei vannak. Jelen esetben ez egy határeset, hogy a közélet tisztasága és az ehhez fűződő alkotmányos érdek olyan jog-e, amely a személyes adatok korlátozását megengedi abban az értelemben, hogy nyilvánossá tegyék. Véleménye szerint a közélet tisztasága olyan fontos indok és érdek, hogy a személyes jogok ezek körét korlátozásra alkalmasnak tartja, így egyetért a határozati javaslattal. Dr. Sárhegyi Zoltán László NVB tag: Ismétli, nem biztos az, hogy valaki közpénzt kap olyan helyen, ahol vagyonnyilatkozat tételre köteles. Dr. Tóta Áronné NVB tag: A bírósági végrehajtók például nem részesülnek közpénzből. A hozzátartozói kör nagyon tág kör, nem minden vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó jogszabály fedi le a hozzátartozók körét, ez valóban nem egyértelmű. Dr. Litresits András NVB tag: Fenntartja véleményét, hogy többségében, akik vagyonnyilatkozat tételre kötelesek, közpénzből kapják a jövedelmüket. A egyértelműségi problémával nem ért egyet, mivel nincs ott, hogy közeli a hozzátartozó, csupán közös háztartásban élőt fogalmaz meg a kérdés. Felolvassa a Ptk. értelmező rendelkezésének hozzátartozója és közeli hozzátartozója definícióit. 9

10 Dr. Sasvári Róbert NVB tag: Nem a hozzátartozó fogalmán polemizált, hanem azon, hogy az egy háztartásban élő hozzátartozónak van-e egyáltalán vagyonnyilatkozata. Ha nincs, akkor azt nem tudják nyilvánosságra hozni. Így értette az egyértelműségi problémát. Dr. Patyi András NVB elnök: Azért javasolta a kérdés hitelesítését, mert a kérdésből egyértelműen eldönthető, hogy azok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra tételére irányul, akiknek egyébként tenniük kell. További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen, 4 ellenszavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen? kérdést hitelesíti. 4. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon magánszemély kezdeményezéséhez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen? Dr. Jackli Tamás NVI munkatárs: A kérdés vizsgálatának szempontjai voltak, hogy tiltott témakörről van-e szó, illetve, hogy a kérdés egyértelmű-e. Álláspontja szerint a kérdés arra irányul, hogy az adott személyi jövedelemadó bevallása kerüljön nyilvánosságra teljes egészében. Javasolja vizsgálni a kérdést, hogy érint-e tiltott tárgykört, elsősorban az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdésében foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog figyelembe vételével. Az AB számos határozatában rögzítette az erre a jogra vonatkozó szabályokat. A személyi jövedelemadó bevallás számos személyes adatot tartalmaz, többek között részét képezheti a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg, súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, vagy az eltartottakra vonatkozó nyilatkozatok, azok adatai. A bevallás tartalmazza továbbá a személy adóazonosítóját, mely védett adat. Javasolja annak figyelembe vételét, hogy az éves jövedelemre vonatkozó adatok a vagyonnyilatkozatokban szerepelnek, tehát a kérdés célhoz kötöttsége is kérdéses. Javasolja annak eldöntését, hogy a személyi jövedelemadó bevallás teljessége és az abban szereplő összes adat nyilvánosságra hozatala összhangban van-e az alaptörvényi rendelkezésekkel. 10

11 Dr. Patyi András NVB elnök: Javasolja, hogy a Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadja meg tekintettel arra, hogy különleges személyes adatok kiterjedt körének nyilvánosságra hozatalára irányul a kérdés. Megítélése szerint a határozattervezetben részletesen ismertetett alkotmánybírósági gyakorlat alapján az a következtetés vonható le, hogy a személyes adatoknak ilyen széles körét csak úgy lehetne nyilvánosságra hozni, ha az Alaptörvény VI. cikkben szabályozott személyes adatok védelmére vonatkozó alkotmányos jog lényeges tartalmát kellő kényszerítő alkotmányos indok nélkül korlátozná. Eredményes és érvényes népszavazás lefolytatása esetén, amely az Alaptörvény burkolt módosítására irányul, komplex alkotmányjogi mérlegelésre van szükség. A nyilvánosság érdeke és a személyes adatok védelmének érdeke alkotmányos alaptörvényi háttérrel bír és ezt a két érdeket kell egyensúlyba hozniuk. Nem vitatják, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Szabó Miklós NVB tag: Amikor eléjük kerül egy népszavazási kezdeményezés, akkor olyan problémát vetnek fel, amire a jogrendszer nem ad konkrét és megbízható választ. Egyetértve a felsorolt jogi érvekkel azonban szeretné felhívni a jogalkotó figyelmét, hogy jó volna, ha a kényes pontokon még igazítanának, akik erre hivatottak. A népszavazási kezdeményezéseket erre való jelzésnek tekinti, ezért amellett szavaz, hogy legyen ebben a kérdésben népszavazás. Dr. Litresits András NVB tag: A jövedelemadó bevallásnál valóban vannak különleges adatok és sok a visszaélés személyes adatokkal, de felvetődik benne a kérdés, hogy mi szükség van erre, hiszen van vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség. Össze van valahol vetve a két nyilatkozat? Szabó Miklós NVB tag: Azért jutott az előbb kifejtett következtetésre, mert ma az egyszerű szemlélő számára gyakran úgy néz ki, hogy a csalárdul megszerzett vagyonok ügyesen el tudnak rejtődni a jog útvesztőjében és az ilyen javaslatok reméli, arra próbálják rávenni a törvényalkotót, hogy ezeket a jogvesztőket kiigazítsák. Dr. Patyi András NVB elnök: Az összevetés magától értetődő. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett felel annak valóságáért, az erre irányuló vizsgálatban annak valósága vizsgálható, vitatható. Az adóbevallás valóságáért az adóigazgatási eljárás keretében felel minden kötelezett. Nem feladatuk annak mérlegelése, hogy mit szeretne a beadványozó, jogi döntést kell hozniuk arról, hogy lehet-e népszavazást tartani az adott kérdésben. További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 8 igen, 1 ellenszavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi 11

12 jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. 5. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon magánszemély kezdeményezéséhez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok? Grecskó Anita NVI főosztályvezető-helyettes: Vizsgálták az Alaptörvénynek és az egyértelműségnek való megfelelést. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani járulékról szóló törvény tartalmáról. A törvény alapján járuléknak minősül a nyugdíjjárulék is. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályozást tartalmaz a járulékok vonatkozásában, így a Bizottságnak azt kell megítélnie, hogy mivel a törvény a társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát rögzíti és ennek módosítására irányul a kezdeményezés, járulékról szóló törvénynek tekinthető-e. Amennyiben igen, úgy annak tartalmáról népszavazás nem tartható. Az egyértelműség körében történeti áttekintést szükséges tenni. Korábbi törvényerejű rendeletek és törvény rendelkezett arról, hogy a társadalombiztosítási ellátások alapját a befizetett nyugdíjjárulék alapozza meg, tehát nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség már óta van. Először 1975-ben került előírásra, hogy a munkavállalóknak társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot kell vezetni a munkavállalóról, de a munkáltatónak összesített adatszolgáltatást kellett teljesíteni valamennyi dolgozó tekintetében a levont és megfizetett nyugdíjjárulékról. Először 1989-ben kellett a munkáltatóknak járulék elszámolási lapot vezetniük a munkavállalókról és havi szinten kellett kimutatni a befizetett nyugdíjjárulékot, de ez még szűk körű munkáltatóra vonatkozott. Az a kötelezettség, mely valamennyi munkáltató részére előírta a havonta levont nyugdíjjárulék egyénenkénti kimutatását, 1992-től volt hatályos ban ezeket a nyilvántartó lapokat a munkáltatóknak le kellett zárni és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé be kellett nyújtani. Egy 1997-es Kormányrendelet rendelkezett arról, hogy az egyéni nyilvántartást a társadalombiztosítási szervek felé be kell nyújtani. Így tól alapvető kötelezettség az egyéni nyilvántartás és az ez alapján való adatszolgáltatás. A nyugellátás megállapítása szempontjából csak az január 1- je után megfizetett nyugdíjjárulék az, ami relevanciával bír. A kérdés nem határoz meg kezdő időpontot arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen időponttól kezdődően kell a bevallott nyugdíjjárulékot feltüntetni, ez veti fel az egyértelműséget. A 12

13 választópolgár azt hiheti, hogy akár az előtti nyugdíjjárulék adatait is fel kell tüntetni, ez azonban nem feltétlenül áll a nyugdíjbiztosítási szervek rendelkezésére. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint az érintett az általa vezetett nyilvántartásba betekinthet, arról tájékoztatást kérhet. Dr. Patyi András NVB elnök: Javasolja, hogy a Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadja meg. Mind a régi Alkotmány mind az Alaptörvény tartalmazza, hogy nem lehet népszavazást tartani járulékról szóló törvény tartalmáról. Először abban kell döntést hozniuk, hogy ez azonos-e a járulékról szóló törvénnyel. Megítélése szerint a járulékról szóló törvény tartalmáról történő népszavazás kizártsága valamennyi társadalombiztosítási járulékra vonatkozó törvény esetében megakadályozza az országos népszavazást. Mivel a kérdés járulékot érint, felvethető, hogy tiltott tárgykörbe tartozik. Másrészt a kérdésben nincs kezdő időpont, így egészen visszamenne 1954-ig és ez az időszak inhomogén, tehát komoly egyértelműségi kérdés vetődik fel. Dr. Litresits András NVB tag: Véleménye szerint alapos az előkészítés, de felesleges volt, mert tiltott tárgykört érint a kérdés. Dr. Bozsóki Éva NVB elnökhelyettes: Álláspontja szerint azért volt fontos a történelmi előzményt felsorolni, mert maga a kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek csak december 31-ét követően tartanák nyilván a bevallott nyugdíjjárulékokat. Támogatja az előterjesztésben foglaltakat és egyetért az indokokkal. Dr. Patyi András NVB elnök: További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 9 igen egyhangú szavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. 6. Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon magánszemély kezdeményezéséhez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az január 1-jétől november 1-ig tartó időszakra a 13

14 magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok? Grecskó Anita NVI főosztályvezető-helyettes: Ennél a kérdésnél is vizsgálandó, hogy tiltott tárgykörbe ütközik-e. A kérdés járulékról szóló törvény tartalmát kívánja módosítani. A Tbj. hatályba lépésétől december 31-ig úgy definiálta a járulék fogalmát, hogy abba beletartozott a magánnyugdíjpénztári tagdíj is. A kérdés megítélése kapcsán az egyértelműség vizsgálatát is javasolja január 1-jétől került bevezetésre a kötelező magánnyugjíjpénztári tagság, ezt a kötelezést pedig a évi XLIV. törvény oldotta fel. A jogszabály előírta, hogy január 31-ig nyilatkozat alapján vissza lehetett lépni az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Jelenleg a társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott adatok a Nyugdíjbiztosítási Alapba befolyt bevételek, ezzel szemben a kérdés arra irányul, hogy az egyéni számlán olyan adat kerüljön feltüntetésre, amely nem a Nyugdíjbiztosítási Alap része, hanem a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba került be, magát az alapot azonban február 1-jével megszüntették. Dr. Patyi András NVB elnök: Javasolja, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadják meg, mert a magánnyugdíjpénztárakban nyilvántartott tagdíjak, amíg az erre vonatkozó törvényi szabályozás fennállt, a járulékkal estek egy fogalom alá. Az előző döntésükben úgy foglaltak állást, hogy járulékra vonatkozó törvényről nem lehet népszavazást tartani. Az egyértelműség kérdése is nehezen ítélhető meg, ugyanis a társadalombiztosítási számlán nyilvántartott összeg nem homogén fogalom. Kérdés, hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 8 igen, 1 ellenszavazattal az Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az január 1-jétől november 1-ig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. Dr. Patyi András NVB elnök: Elrendeli a szünetet. Szünet Dr. Patyi András NVB elnök: Megállapítja, hogy a Bizottság határozatképessége Sasvári Róbert tagtársuk távozásával 8 főre csökkent. 14

15 II. Jogorvoslati kérelmek elbírálása 1. B. S. magánszemély által benyújtott fellebbezés a Veszprém megye 03. számú OEVB 36/2015. (IV.02.) számú határozata ellen Dr. Patyi András NVB elnök: Négy jogorvoslati kérelem elbírálásáról kell dönteniük, melyek tényállása teljes mértékben egyezik, a kifogással érintett szervezet tér el, ezért egyszer történik egy tényállás ismertetés és jogi indokolás. Grecskó Anita NVI főosztályvezető-helyettes: A beadványozó, aki egyben a kifogás és a fellebbezés benyújtója is volt, március 31-én nyújtott be kifogást az OEVB-hez, melynek tárgya az volt, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség megsértette a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy olyan szórólapot terjesztett, ami valótlan tényállítást tartalmaz Pad Ferenc, a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció közös jelöltjével szemben. A szórólapot március 29-én találta beadványozó a postaládájában. Beadványozó rögzítette, hogy ezek valótlan tényállítások Pad Ferenc vonatkozásában, az iszapkatasztrófa idején a MAL Zrt-nek nem volt a vezetőségi tagja, a felügyelő bizottság tagja volt, másrészt a szórólap Pad Ferenc büntetőjogi felelősségét veti fel az iszapkatasztrófa ügyében. Beadványozó álláspontja szerint sérül a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontja, másrészt megsértette Pad Ferenc jó hírnévhez való jogát is, amit a Ptk. szabályoz. A kifogást az OEVB elutasította, mert a felügyelő bizottsági tagság a közfelfogás szerint azonosítható a társaság vezetőségi tagságával, másrészt köztudomású tényként értékelte azt, hogy a MAL Zrt. részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében április 5-én nyújtott be a határozat ellen beadványozó fellebbezést, mert véleménye szerint az OEVB a szórólapon megjelent és általa hivatkozott közlés célját, formáját nem vonta mérlegelési jogkörébe, így okszerűtlen álláspontra jutott, ezért döntése törvénysértő, másrészt sérti a Ve át, mert nem tartalmaz érdemi indokolást. Az elbírálás során szükséges figyelemmel lenni az 5/2015. (II.25.) AB határozatra, amely rögzítette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a kampánytevékenységre, a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik és társadalmi érdek, hogy a kampányban az egyes jelöltek alkalmasságát is megvitassák. A Bizottság figyelmébe ajánlja a 13/2014-es AB döntést, melyben a véleménynyilvánítási szabadság védelmének adott elsőbbséget a büntetőjogi felelősségre vonással szemben. A kifogásban érintett jogsértésen túl hivatkozott a fellebbező a választási eljárás tisztaságára vonatkozó alapelv sérelmére is. Dr. Patyi András NVB elnök: Az Alkotmánybíróság 5/2015. számú határozatában a véleménynyilvánítás szabadságának egy olyan széles alapra történő értelmezését fektette le választási kampány ügyben, hogy javaslata ennek alapján az OEVB 15

16 határozatának helybenhagyása. Választási kampányban olyan széles a véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülése, olyan széles a véleménynyilvánítási szabadság, arra tekintettel is, hogy a másik oldal tudja ezt vitatni, különös tekintettel arra, hogy a kampány arról szól, hogy egymás alkalmasságát, az ezzel összefüggő tényállításokat, értékítéleteket megítéljék, ezért az Alkotmánybíróság határozatának követése arra kötelezi a Bizottságot, hogy a határozattervezetben szereplő döntést hozzák. A határozattervezet tételesen tartalmazza azokat az Alkotmánybírósági határozatokat, melyek a döntés meghozatala során követendők. Dr. Litresits András NVB tag: Nem ért egyet a tervezettel. Az Alkotmánybírósági határozat Kész Zoltán ügyében született, aki azt nyilatkozta, hogy 11 fideszes jelölt indult. Ebben az ügyben egy emberről beszélnek, Pad Ferenc képviselőjelöltről állítja megtévesztő módon a szórólap, hogy az iszapkatasztrófa idején a vezetőség tagja volt a MAL Zrt-nél, semmit sem tett az tragédia elkerüléséért, 20%-kal csökkent a munkások bére. A tragédia október 3-án volt, az akkori hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza a felügyelő bizottságot, amit felolvas. Pad Ferenc szakszervezeti vezető és a Gt. kötelezővé tette az érdekképviseletet a felügyelő bizottságoknál is, tehát nem lehet vezető tisztségviselőnek tekinteni. Több kúriai döntés született korábbi ügyben tények elhallgatása, elferdítése miatt. Felhív egy rágalmazási bírósági határozatot évből, mely kimondja, hogy a rivális fél lejáratására törekvés mind a választási jogszabályok, mind a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából joggal való visszaélés és mint ilyen, tilalmazott. Dr. Sárhegyi Zoltán László NVB tag: Egyetért az előterjesztéssel. Nem tudják, hogy vajon nem ügydöntő felügyelő bizottság volt-e akkor a MAL Zrt-nél, és ebben az esetben viszont vezető tisztségviselőnek számítanak a tagok. Dr. Patyi András NVB elnök: További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen, 3 ellenszavazattal az első fokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyja. 2. B. S. magánszemély által benyújtott fellebbezés a Veszprém megye 03. számú OEVB 37/2015. (IV.02.) számú határozata ellen Dr. Patyi András NVB elnök: A tényállás megegyezik az előzővel, ugyanaz a beadvány, ugyanaz a magatartás, ugyanaz a jogellenesség. Javasolja, hogy a részletesen ismertetett határozattervezetben foglalt indokokkal kiegészítve az OEVB 37/2015. számú határozatát hagyják helyben. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a választási kampány során az emberek tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. A választási kampányban 16

17 a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve korlátait. Dr. Litresits András NVB tag: Hangsúlyozza, hogy a Kész üggyel ellentétben itt egyetlen személyre vonatkozik a tényállítás. Elég érdekes joggyakorlathoz vezetne, ha a felügyelő bizottság tagjait is felelősségre vonnák. A 11 fideszes kamujelölt kijelentést senki nem gondolta komolyan, mivel fizikailag nem lehetséges. Azt lehetett véleménynyilvánításnak tekinteni. Hipotetikus gondolatmenet alapján nem hozhatnak határozatot. Dr. Patyi András NVB elnök: Hamis tényállításról van szó, mint Kész Zoltán esetén, amire az AB kimondta, hogy vélemény. Dr. Boda Pál NVB tag: Az Alkotmánybíróság határozata ugyanarra a tényállásra vonatkozik mint a mostani, azt mondta ki, hogy ez olyan vélemény, ami a választási eljárásban megengedhető. Véleménye szerint azt a gyakorlatot kell követniük, amit az Alkotmánybíróság ez ügyben kijelölt. Dr. Litresits András NVB tag: A 11 kamu fideszes nem lehet más mint vélemény, mert jogilag csak egy FIDESZ jelölt volt. Gondolhatja úgy, hogy politikailag a többi jelölt is oda kötődik és annak minősíti, de itt egyetlen emberről van szó, akiről azt állítják, hogy a vezetőség tagja volt, pedig nem és azt állítják, hogy semmit sem tett a tragédia elkerüléséért, ami azért megtévesztő, mert nem a felügyelő bizottság tagjai ellenőrzik azt, hogy biztonságos-e a létesítmény. Dr. Patyi András NVB elnök: Az Alkotmánybíróság határozatából pontosan kiderül, hogy az alkotmánybírák tudták, hogy ez hamis tény, de azt mondták, hogy nem ez számít, hanem, hogy ez Kész Zoltán véleménye. Jelen esetben is arról van szó, hogy tudják, hogy egy részvénytársaságot nem a felügyelő bizottság egyik tagja vezeti, de az a véleménye a beadvánnyal érintettnek, hogy ő a vezetőség tagja volt és nem tett semmit a katasztrófa megakadályozása érdekében. Pad Ferenc ezt vitathatja, de ez kívül esik a választási eljárásban alapelvsérelemként megállapítható körön. További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen, 3 ellenszavazattal az első fokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyja. 17

18 3. B. S. magánszemély által benyújtott fellebbezés a Veszprém megye 03. számú OEVB 38/2015. (IV.02.) számú határozata ellen Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon tényállással a FIDESZ ajkai szervezete ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés esetében javasolja, hogy a határozattervezetben szereplő részletes indokolással hagyják helyben az első fokú határozatot. Dr. Litresits András NVB tag: Minden határozattervezetben megjelenik a fellebbezésben újonnan hivatkozott választás tisztaságának megóvása a jogsértéssel kapcsolatban felhozott indokolás, mellyel nem ért egyet. A hivatkozott 2014-es kúriai döntést idézi. A Kúria véleménye szerint új eljáráson a felülvizsgálati eljárásra utalt, nem pedig arra, hogy a kifogáshoz képest a fellebbezésben nem lehet új jogi érvet felhozni, hiszen a Ve. lehetővé teszi, hogy olyan ember nyújtson be fellebbezést, aki korábban nem nyújtott be kifogást. Az eljárási kötöttség kizárólag a választási szervek első-, másodfokú döntése, kontra Kúria eljárására értendő. A Ve és 230. alapján a kifogást, illetve a fellebbezést hivatalból is le lehet folytatni. Ha hivatalból le lehet folytatni valamit, akkor fogalmilag kizárt a kérelemhez kötöttség. Dr. Patyi András NVB elnök: Nem arról van szó, hogy a fellebbezésben nem lehet jogi alapot megjelölni, de fellebbezésben azt mondani, hogy a kifogás tárgyává tett cselekmény még másik jogszabályi rendelkezésbe is ütközik, azért kizárt ugyanazon személy részéről, mert a kifogás előterjesztésére 3 napja van és a kifogás része a jogi alap megjelölése. A Ve. alapján a másodfokú eljárásban a fellebbezést elbíráló választási bizottság megvizsgálja a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást. Dr. Litresits András NVB tag: A Ve a alapján új tények, új bizonyítékok felhozhatóak. Ha felmerül egy új tény, vagy adat, ami alapján egy másfajta jogszabálysértés is megvalósul, akkor ez kizárttá tenné. Több kúriai döntés is kimondta, hogy ez egy sommás eljárás. Dr. Patyi András NVB elnök: További hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen, 3 ellenszavazattal az első fokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyja. 18

19 4. B. S. magánszemély által benyújtott fellebbezés a Veszprém megye 03. számú OEVB 39/2015. (IV.02.) számú határozata ellen Dr. Patyi András NVB elnök: Ugyanazon tényállással a FIDESZ sümegi szervezete ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés esetében javasolja, hogy a határozattervezetben szereplő részletes indokolással hagyják helyben az első fokú határozatot. Hozzászólás nincs, szavazásra bocsátja a határozattervezet elfogadását. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 igen, 3 ellenszavazattal az első fokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyja. Dr. Patyi András NVB elnök: További napirendi pont nincs, az ülést bezárja. k. m. f. Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 19