Dacia keleti határvonala s annak védelmi rendszere a Maros felső völgyétől az Olt rákos-hévízi szorossáig.
|
|
|
- András Bodnár
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dacia keleti határvonala s annak védelmi rendszere a Maros felső völgyétől az Olt rákos-hévízi szorossáig. (Első közlemény.) Dacia határvonalai, főképpen a délkeleti felföld területén, még mindig foglalkoztatják a kutatókat. A legszerencsésebb vala idáig Torma Károly, * a kinek északi Daciára vonatkozó szerencsés felfedezései épen az Erdélyi Múzeum-Egylet első Evkönyveit gazdagítják s a ki 20 évi sikerteljes kutatásainak eredményeit a Limes dacims 2 északi része czimíí becses munkájában örökítette meg. Távolról sem vagyunk ennyire kedvező helyzetben a Dacia nyugati és keleti határvonalaival. Amarra még alig, hogy a kezdet elejéig jutottunk a kutatásokkal; kelet felé azonban legalább szakaszonként megkísérthetjük a helyrajzi észleletek összegelését s különösen tisztában lehetünk azzal, hogy míg délen a határ Kárpátok akadályaival nem törődve a romániai Alföldet is Daciához kapcsolták : kelet felé a mai Erdély egészére nem tartották szükségesnek kiterjeszkedni. Elődeim közül Neigebaur bukaresti porosz konzul fáradozott legtöbbet Dacia helyrajzának felderítésében s tavaszán és nyarán, nagy részben gróf Kemény József ajánló leveleivel, részben Ackncr Mihály szent-erzsébeti szász pap, részben Kurz Antal Publicista és gróf Kemény József lelkes híve társaságában bejárta 1 Torma, Károly. Rómaiak nyoma Erdély északi részeiben. Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei Kolozsvár, I köt Dacia felosztása a rómaiak alatt. Erd. Mnzemn-Egyl. Évk. (L köt Adalékészaknyugati Dacia föld- és helyiratához. Magy. Tud. Akadémia Évkönyve! XI. köt. 2 drb. 18G3. 2 Torma, Károly A Limes dacicus felső része. 6 fametszettel es 1 tereppel. Budapest. Erdélyi Múzeum. XVII. 18
2 2fi2 TÉGLÍ.8 <ixr,ob Erdély, Moldova és Románia nagy részét. Munkája 1 éppen a szabadságharca viharaiban kerülvén sajtó alá, Brassóban majdnem a pusztulás áldozatául esett. * Neigebaur Dacia legkeletibb római állomásaiul a következőket jelöli meg: Vécs, Mogyorós, Szász-Régen : a Maros felső völgyén; Görgény-Szent-Imre és G.-Hodák a Görgény vize mellett. Majd Mikháza a Nyárád mellett. Onnan le az ültig Firtosváralját tekinti rómainak. A Eehér-Nyikó mellől Szent-Mihályról a LEG VI HIS (panorum) téglabélyegét említvén fel, ezzel próbálá egyik katonai állomásunkat is kijelölni. Mint alább önként ki fog derülni, Neigebaur csak a Maros, Görgény és Nyárád mellett fordult meg személyesen s Udvarhelyszék területére felületes közlésekből vonta következtetéseit. Neigebaur után Aekner Mihály következik, a ki már Neigebaur utazásaiban is részt vett s azt megelőzőleg is önálló tanulmányokat végzett a régi Daciának főleg közép és déli vidékein. Aekner Mihály a Bécsben 1850-ben szervezett műemléki bizottság (K. K. Central Commission, für Erforsetmng und Erhaltung der Baudenkmale) levelező tagjaként a Bizottság első Evkönyve számára összeállította 2 Erdély római régiségeit és egy térképpel is illustrálván észleleteit, arról láthatjuk, hogy a Maros völgyén Vécsen felül a dédai várat is római alapon feltételezte. A két Küküllő vidékéről a korondi fürdőt, Korond aranykarikáit is rómainak minősítve, Szent-Mihályfal várói a LEG VI HIS téglabélyegeit megtoldja a Segesvárról Gross ág. ev. lelkész hagyatékából nyert két felirattal és pedig: 1. I. O. M. TVET T1TVS EVERVS PRAEFCoHI VS L. M. 1 Dacien. Aus den Ueberiesten das klassischen Alterthums mit besonderer Rüksicht anf Siebeubürgen. Topographisch zusammengestellt vem Dr. J. F. Neigebaur Nobst eiuer Uebersiehtskarte des traianishen Dacien. Kroustadt, M. J. Aekner Die römischen Alterbürmer nnd deutschen líu'gen in Siebeubürgen. Mit einer TJebersiehtskarte von M. J. Aekner. Jabrbucb des kaiserl königl. Central Commission zttr Erforsehung und Erhaltung der Baudenkmale Wien. Különlenyomatban is megjelent.
3 DACIA KELETI HATÁRVONALA S ANNAK VÉDELMI RENDSZERE I. 0. M. 0. IVL. IVLIA NVS PRAEF CoH IIII HISP EO DOMRoM V. S. L. M ban Müller Frigyes jelenlegi ág. ev. püspök s akkori segesvári tanárral Aekner Mihály a két felirathoz Pálffy tarcsafalvi birtokosnál még egy harmadikat fedezett fel, melyet így olvastak : DEO MARTI T. AEL. CRES.. TIANVS PRAEF COH IIII HISP EX VOTO POSVIT Miillcr Frigyes a LEG VI HISP bélyegét [nem tudván eonstatálni, egész helyes érzékkel annak létezését, mindjárt akkor kétségbe vonta. A két szentmihályi felirat hova tartozandóságával bonban nem jöttek ekkor sem tisztába, s éppen azért Müller a környék tovább kutatására buzdítja a közel lakókat. Ennek a kirándulásnak hatása nem is maradt cl, mert Szász karoly jegyző, Müllerék kalauza is annyira buzdult, hogy több Hm et gyűjtött a nem sokára megalakult kolozsvári múzeumnak 8 pár felirattöredéket is szolgáltattak oda be, melyeket Torma károly megfejtvén, ezekkel Udvarhelyszék római adalékai örvendetesen gyarapodtak. Sőt maga Müller Frigyes is lelkes kutatással fol ytatá nyomozásait s a Szent-Mihályfalváról lemásolt két felirat mc Uett Udvarhelymegye keleti széléről, a Rika alatt, a Kis-Homoród centén fekvő Homoród-Karácsonyfalváról, és a Nagy-Homoród " gyi Homoród-Szent-Mártonról is egy-egy újabb római felirásos C0V 1 gazdagíthatá Dacia felirattárát. 1 cl ^ Ezen szórványos adatok összefüggő tárgyalását azonban Orbán ; alázs lnxs fáradozásai fiívn^...^.,: tették *_xm_ igazában _ ÍL.. lehetségessé. ^U^A^CCA A Székelyföldet 6 y s % 1 'ől-helységre végig járva, első sorban Udvarhelyszékről, Friedrieh Müller: Rőmerspuren ira Osten Siebenbiirgens. Mittheilungcn v ' K, Central Coramission zué Erforschung und Erhaltung der Baudenk- IV. Wien, (59-74, 109, * ae
4 264 TKGT^S OABOR mint éppen szülőföldjéről rendezte az elődei által kevés helyismerettel gyűjtött adatokat. Majd Udvarhely és Marosszék határán, a Kis Küküllő felső nyilasába eső Sóoáradnál szerenesésen megtalálta azt a táborhelyet is, melyről Neigébaur, Ackner és Müller tudomást, nem szerezhettek. Hasonló szerencsével járta be a Nagy-Homoród völgyét, hol a Müller Frigyes által mellőzött Homorőd-Szent-Pálon 1 terjedelmes római építkezési maradványokig bukkant, de Müller Frigyes közleményéről nem értesülve, annak homoród-szentmártoni feliratát is közölte, habár már csak fele részben, mert a másik fele időközben a régiségek szomorú sorsára jutva, elkallódott. A Corpus Inscriptionum Latinarum szerkesztése éppen arra az időre esvén, annak a dunai tartományokat tartalmazó III. kötetében 1873-ban az Ackner-Müller által nyilvánosságra hozott tarosafalvi és szentmihályfalvi 3 feliratot már Énlakához osztva publicálták. Ezeken kivííl a Torma Károly által a kolozsvári múzeum részére megszerzett még két felirattöredék másolatával 3 és a Neigchaur hibás értesülése óta az irodalomban mindig ott kisértő szentmihályi LEG VI HIS 3 állítólagos téglabélyeggel, valamint a Müller Frigyes által Homoród-Szent-Mártonnál felfedezett felirattal igazolák a rómaiak nyomait. Es alig látott napvilágot a Corpus Inscriptionum III. kötete 1873 ban, már a következő esztendő meghozta a lassanként kibontakozó vársorozat nagyküküllővölgyi tagjára vonatkozó előjeleket is. Székely-Udvarhely városa, ugyanis tavaszán az Attila utcza végénél a baromvásártért Vánky Kálmán mérnök által rendeztetvén, a törmelék halmok lehordatásánál számos csonttal, régiséggel együtt 4 azon római építkezések maradványaira bukkantak, melyck- 1 Orhiln Balázs. A Székelyföld leírása. Udvarhelyszék 1(55. lap 2 Corpus Inscriptionum Latinarum voluminis tertiae pars prior. Inscriptioncs Asiae provinciarum Europae Gvaecarum Illyrici latináé. Consilio et auctoritatc Academiae litterarum regiae Borussicae edidit Theodorus Mommsen. Beroliní. apud Georgium Reimerum MDOŰOLXXIII 179. lap. XIII Énlaka Torma közlésé és 747. Ackner íiltal Szent-Mihályí'alváról közölve 448. Müiler által közölve 949. Torma közlése XIV. Homorod-Szent-Márton 950. Müller Frigyes közlése. 3 Corpus I. L. III Szeut-Mihályról; Neigebauer Dacieu és Ackner Jahrbuch utíin. 4 Carl Goos Avchaeologische Annalecten. Archív des Vereius fiir Landeskunde XII Majd Chronik der archaelogischen Funde in Siebenbürgen, 1874.
5 DACIA KELETI HATÁRVONALA S ANNAK VÉDELMI RENDSZERE. 265 ről Orbán Balázsnak 1882-ben adott a budapesti régészeti társulatba bírt. Ezen romokat 20 esztendő múlva, nyarán tovább ásatva, katonai fürdőül minősítettem. 1 Ezzel Udvarhelyen is igazolhattuk az 1828-ban Szigethy Gyula Mihály 2 ref. collegiumi tanár feltevéseit, a ki faragványos kövekből és római téglák halmazából Ptolemaeus Utidaváját helyezte oda. Az udvarhelyi leletekről Goos Károly segesvári ág. ev. tanár hírt adván, minthogy ő akkoriban épen Dacia tartományi és hadi szervezetével foglalkozott, Székely-Udvarhelyről a két Homoród mellékéig átvizsgálta a Müller Fri gyes évbeli jelentésében és Orbán Balázs Udvarhelyszékében 1868-ról megörökített római leletek színhelyét s a bécsi egyetem tanárai által 1877-ben a megindított Archaeologiseh epigraphische Mittheilungen 1. füzetét mindjárt becses közi ősekkel gazdagította, értékesítvén ott Orbán Balázs Udvarhely s Marosszékének új adatait is. 3 Goost 1878-ban bekövetkezett halála azonban megakadályozá &bbau, hogy a szépen felszaporodott római települési maradványok belső összefüggését és rendeltetését is behatóbban tanulmányozhassa. így jutottam ón ezen fontos kérdések örökségébe, a ki a hunyadmegyei történelmi régészeti társulat megalakulásától (1880.) kezdve Dacia bányászatának helyrajzával és administratiojával 10 glalkozva, lassanként mellőzhetetlennek kezdem érezni az egész f glalási terűlet helyszini felvételét is. Mindjárt 1885 őszén Téglás litván társaságában a Nagy-Komoróá völgyét aprójára átvizsgálva, n emcsak a Homoród-Szent-Pál castrumának hollétéről, kiterjedéséről és Homoród-Özent-Márton feliratának keletkezési viszonyairól szerezhettem fii adatokat: hanem Jánosfalvánál sikerült azt a Kőbányát is megtalálnom, 4 a melyből a Homoród-mellék s különösen JTomoród-Szent-Pál feiratait és építészeti anyagának nagy részét előállították. A kőbánya munkahelyei akkoriban még épségben 1 Téglás Gábor. A székelyudvarhelyi római eastrum és annak katonai fürdője. Erdélyi Múzeum évf. V. füzet. a Szigethy Gyula Mihály : Felsőmagyarország. Mnzeura évf. 147 lap. 3 Carl Goos: Zn Corpus Inscruptionum LatinarumIII. Dacia Arthaeologisch e P'gi'aphische Mittheilungen aus Oesterreich Wien. I Téglás Gábor : A jánosfalvi római kőbányászat Udvarhelymegyében e g!ás István rajzaival. Archaeologiai Értesítő, évf. 1. februári füzete.
6 266 TÉGLÁS GÁBOR állottak, sőt egyiknek faláról két emberi alak domborművét is lerajzolható Téglás István s épen azért, mert ilynemű emlékekben felettébb szegények vagyunk s az alakok vallásos, sőt etimológiai, tovább tanulmányozás anyagául is szolgálhattak volna, a Múzeumegylethez ama fakészlet kivésetése és Kolozsvárra, a múzeumba szállítása iránt, habár arra se felhiva, se kötelezve nem valók, sürgős javaslatot intéztem. Magán értesülésem szerint tavaszán boldogult Finály Henrik muzeumőr és egyetemi tanár kiküldetést is nyert vala a helyszínére; de hogy miként határozott a Múzeumegylet, arról tájékozást nem nyerhettem. Annyit azonban sajnosán constatálék nyarán, mikor másodszor vezetett arra felé kutató utam, hogy Jánosfalva lakossága primitív kőfejtésével szerencsésen megsemmisíté az általam oly fontosnak jelzett kőbányát s annak falképein megmenteni valónk többé nem kínálkozik, így csak öcsém rajzáról ítélhetik meg majd az érdeklődők, mit vesztettünk ott, habár az Archaeologiai Értesítő clichéje annyira kicsinyíti az alakokat, hogy azok eredeti kinézését kellően elbírálni s azok végleges magyarázatát megadni ezután még nehezebben sikerülhet. Már az itt szóba hozott első körültekintésem alkalmával arra a meggyőződésre jutottam, hogy a N.-Homoród völgyét a rómaiak stratégiai okokból szállották meg s az Olt Mviz-ugrai állomásáról arrafelé is okvetetlenül kiterjeszthetek hadi úthálózatukat, jóllehet boldogult Ackner Mihály 1856-iki jelentésében ennek lehetőségét egyenesen kizártnak nyilvánította. A mint tehát nagy elfoglaltságom lehetővé tévé, még alaposabb áttekintést sietek szerezni a Maros és két Küküllő térviszonyairól és régészeti lelőhelyeiről. A következő nyarán ugyancsak Téglás Istvánnal a Maros felől vettük fel a kutatások fonalát s Görgény-Szent-Imre, G. Hodák állítólagos római építményeit eredménytelenül nyomozgatva, a Nyárád fejénél Milűiásáról Ssovátán át a Kis-Küküllő felső vidékére utazva, Sóvárad eastrumát, a község területén felmérve, a római útnak a Nyaradtól a Marosig való elágazását vizsgáltuk át Maros-Kereszturig. Hogy ez a 10 napi' kőrútunk már ekkor biztató eredményekhez vezetett, s Miliháza- és Sóváradrol új feliratokkal járulhattunk Dacia adattárához : * abban kiváló érdeme vala Kovács Ferencz rnaros évf, 1 Téglás Gábor: Ujabb adalékok Dacia f'elírattárához. Erdélyi Múzeum
7 DACIA KELETI HATÁRVONALA S ANNAK VÉDELMI RENDSZERE. 267 vásárhelyi apátplébánosnak, a ki espcresi körutazásában kiváló ügyszeretettel gyűjtögette a régiségeket és a plébánia épületben berendezett múzeumát készséggel rendelkezésünkre bocsátotta. Időközben Görgény vidékét másodszor is meglátogattam, mert a Neigebaur óta ott feltételezett római állótábort a térviszonyok valóban igazolhatónak minősítik. Biztos nyomokat azonban másodszor sem találhatók s ha a görgényi vár helyén állott valóban a római castrum, akkor azt az utókori építkezések örökre felismerhetetlenné tették. Ily módon 1894-ig kellé várnom észleleteim kiegészítésével, a mikor Udvarhelymegye monographiája érdekében Ugrón János alispán Tibód és a többi római lelőhely felülvizsgálatára felszólítván, Solymossy Endre ev. ref. collegiumi tanártársammal a megyét a Kis-Küküllőtől le a két Homoródig széltében, hosszában, több irányban végig utazhattam s az addig ismertté vált római állomások kapcsolatát, katonai rendeltetését a geographiai viszonyok alapján tüzetes tanulmány tárgyává tehetem. E tanulmányom rendén az eddig szórványosan emlegetett l idvarhelymegyei római lelőhelyeket apránként egy czéltudatosan megállapított őrvidék lánczszemeivé fíízve, a következőkről szerezhetek teljes bizonyosságot: 1-ször, hogy az Olttól a Maro- Sl y gondosan előkészített transversalis hadi úttal rendelkezett a r mai hadparancsnokság és 2-szor ezen útvonal helyőrségi állomásairól nyugat felé a Marost követő fohadi úttal a térviszonyok által lehetővé tett legrövidebb és legbiztosabb mellékutak biztosíták a határőrszolgálat élénkségét. De az egyes castrumok elhelyezése at *á is útmutatásul szolgált nekem, hogy Dacia az Udvarhely és Csikme gyék közé ékelődő erdős hegységen túl nem terjedhetett s a keleti határvonal a Maros felső ivhajlásától, illetőleg Déda, Maros-Oroszfalutol délkeletre vonuló Görgényi havasokon, az 1291 m. Szászpadtól az 128 ö m. Kereszteshegyig, illetőleg az 1777 m. Mezőhavasig, majd a ^owttía-parajdi havasokon az 1237 m. Buesintetővel s a Hargita gei'mczén a Nagy-Küküllő és két Homoród forrásvidékével egészen ^agy-01áhfaluig, onnan pedig a lövései, a homoródalmási hegyeken Va gyis a Merketetővel, a Rikával le az Olt alsó-rákosi szorosáig erjedhetett. Ez a természetes határ annyira szembetűnő, hogy békés íö rűltuények között, a szomszédos barbár népekkel szemben minden Vl tának és félreértésnek már eleve útját vághatta volna.
8 268 TÉGLÁS GÁBOR Csakhogy a Daciából kiszorított dákok, valamint a rokon barbár törzsek úgy látszik, éppen a Maros és Olt kőzött nagyon is komoly elővigyázati intézkedésekre kényszer!ték Dacia urait. íme az Olt héviz-ugrai táborhelyétől alig 25 kilóm. Homorod-Kőhalom vasúti állomás, majd Homorod irányában és Kaczától északra a Kis-Homorőd völgyén Ilomoród-Szent-Pdlnál újabb castrum stativumot találunk. Onnan a patakfalvi hágó nehézségeit is figyelembe véve, alig 20 kméternyire építették meg Székely-Udvarhelynél a mai reáliskola telkéül szolgáló OsouJcavár helyén általam meghatározott második várukat. A harmadik castrumot a két KüküUő vizválasztójára helyezték. A Nagy-Küküllőtől a Kis-Küküllőig terjedő 50 kilométernyi hegyhátat ugyanis n Fehér-NijiJ;ó völgye szintén megosztja s épen azért AcJcner Mihály és Müllcr Frigyes egészen helyes érzékkel keresték Szent-Mihályfaludnál, az ott ugyan nem létezett LEG VI HIS állítólagos bélyegeiből feltételezett római castrumot. A Fehér- Nyikó vize Orosshegy híres hegyközség Lázhegy nevű 1006 m. fen síkjáról szűrődik össze s a Hargita lánczolatával nem érintkezik oly közvetlenül, mint a két KüküUő és két Homoród. Annál szorosabb kapcsolatba jutott azonban a két Külciillö forrásvidékein a Hargita lánczával az éidaki fensík, mert a 652 m. magasságban épült Enlakától keletre Firtos-VáraljaésP«//«Zí;«(898 m.) irányában az oroszhegyi Mogyorós mögötti Szentseden (975 m.) át száraz és fagyos időben járható lankás fensík vezet a Nagy- Küküllő legfelső ágaihoz, hol Tart d várában a romai előtti védvárak egyik képviselőjét sikerűit kipuhatolnom x s hol a Tatár-út nevű régi útmaradványban kétségtelen bizonyítékát bírjuk amaz ősrégi határközlekedésnek is. A rómaiak kitűnő helyismeretét és stratégiai éles látását dicséri tehát az énlalü fensíknak táborhelylyé alakítása. Sőt ez a térfoglalás annyival előnyösebb vala, mert míg ledet felé a határ helység egyik sebhető pontját tarthatták onnan ellenőrzés alatt, nyugat felé a féltett dáciai belterületekkel és a főhadi szállással úgy a Nagy-, mint a Kis-Küküllő mentére gyors és könnyű összeköttetést is biztosított. A Nagy-Küküllő völgyére ugyanis Martonos, Tordátfalva, Alsó-Siménfalva irányában délkeletre Rugonfálváig a F.-Nyikó völgye nyitott természetes utat, míg a Kis- 1 Téglás G. Dák várak Udvarhelymegye területén. Erdélyi Múzeuml895. évf.
9 DACIA KELETI HATXKVOXALA S AX.VAK VÉDELME RENDSZERE. 269 Kiiküllő-felé Etedtől a Küsmödpataka téres völgye Kőrispatak, Bözöd-Ujlalu irányában Erdő-Szent-Györgyig délnyugatra az előbbinél is kényelmesebb természetes kapcsolatot kinált. A határőrség közvetlen összeköttetése azonban Énlakától északra Eteden, Kiismödöa, Siklódon át Sóoáradhoz a Kis-Küküllő mellékére irányult s azt körülbelől 25 km. távolságban érte el. Sóváradtól u. i. majdnem egyenes vonalban érkezhettek észak felé a 901 m. Cscrcdomhon át Mikházánál a Nyarad völgyére, a hova Szováta, Remete felé a Szakadat patak horpadásán kis kerülővel kényelmesebb út vezet Hogy akkor is használták volna ezen utvonalat, alig lehetséges s így a csakis lóháton, gyalog vagy a legprimitívebb alkalmatossággal járható említett cseredomb hegyi úton történhetett a 2 helyőrségek érintkezése. A mai napság tehát sikerült a Marostól az Öltig elhelyezett romai határvárak rendszerével egyúttal azt is kiderítenem, hogy eme vársorozat hadi rendje a fenncmlített Görgény-Hargita hegység ellen irányult hargitaalji római védvonal központi állomásául az vnlalci hegyhátra épített castrum szolgálhatott, mint a honnan Szakra, a Kis-Küküllő és Nyárád vonalára és délen a Nagy- Küküllő és Nagy-Homoród felé nemcsak a postai és őrjárati öszszeköttetés, de az optikai és más hadi jelzési mód is a legkönyebben érvényesíthető vala. S ebben a tekintetben a messzire ellátszó s az egész vidék felett uralkodó Firtostdö 1042 m. orma a rómaiaknak W kiváló előnyérc szolgálhatott, habár e nevezetes csúcs inkább római előtti és utáni leletekkel vált régészeti irodalmunkban nevezetessé. Addig i s tehát, míg az Orbánnál említésbe jövő, de legtöbbször Puszta hagyományokra, megbízhatatlan közlésekre alapított többi mellékes római lelőhely mibenlétére is kiterjeszthetném helyszíni Vlz sgálódásaimat, kétségtelen bizouyságd eredményként jelenthetem ln «r is, hogy a rómaiak Daciája a Marosnak Vócs dédei szakaszától íe az Olt hévií, ugrál hajlásúig, a Görgóny-Nyárád, Kis- ós Nagy- Küküllö, valamint a Kis- ós Nagy-IIomorod forrásvidékével s követwzőlcg a görgónyi havasoknak ós a Hargitának Maros-Torda ós Udvarhelijmcgijéktól Osikmegye felé mai napság határt vető erdős tánczáig s abból a Vargyas ós Kis Homorod vízválasztójaként délre Magázó lővóte-homorod-almási, oklándi, vagt,is a Bika hegsógig terjedt. TÉGLÁS GÍBOR.
ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank
ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a
Nagyajtai Kovács István, Római útnyomozás. Nemzeti Társalkodó
II. A KELETI HATÁRVONAL KITERJEDÉSE. Ha Erdély térképére tekintünk, kelet felől két, egymással párhuzamos elhatároló hegyláncot találunk: a külső Kárpát-hegységet a Gyergyói, Csíki és Berecki Hegyekkel,
A Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA
Szabó Máté DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA A Pécsi Tudományegyetem, Pécsi Légirégészeti Téka a Culture 2000 program keretén belül együttműködést kötött három erdélyi múzeummal (Marosvásárhelyi Megyei
MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi
IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,
IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal
8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés
8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés Útépítések Az erdélyi közúti állapotok általában rosszak voltak, a visszacsatolás után különbözõ intézmények jelentéseiben gyakori probléma az útjavítások sürgetése.
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia
HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből
110 A harmadik csoportot a Tarjányi-család kevésszámú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignáo Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cégén lévő iratok
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak
PÁLYÁZATI KIÍRÁS (VIII.)
Törökbálint Város Polgármestere Levelezési cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Tel.: 06-23-335-021 Fax: 06-23-336-039 e-mail: polgarmester@torokbalint.hu honlap:www.torokbalint.hu PÁLYÁZATI KIÍRÁS
Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
ó ľ ľ ĺ ůĺ ľ ľ ľ ľ ü ü ľ ľ ö ĺ í ö ľ í ľ í ü í ö ü É ĺľó É É ĺáľ Á Á Ü Á ĺ Éľ Ü Ü Á É Í ľ Ü ľé Ą Á ł ľ Í Ĺ É Ü É Á ĺ Ý ą úú ľľ ü É ĺ ĺł ť ą łľ ł Á ĺ ą ľ ĺ ł ĺ ľ ĺó ľ ĺ ż Í í ó É Í ľ ó ö ö ź ľ ľ ó ź ű ź
Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.
Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti
IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ
S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,
Magyarország rákos betegeinek statisztikája.
138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ő ű ö í í ö ő ľ Ű ö í ú ľ ú ö ő ľ ľ ú ü í ő ő ý ö ľ ö ö ő ľ ö ö ő ő ü ő ö ő öľ ö íľ ľ ő í ľ ě ľ ő ľ ľ ľ ö ö ľ ü ü Ü Ú ü í ľ ľ ő í ö ľ ú í ľő ű ú ľ ö ł ľ ł Í Í Í ú ü ú ö ö ü í ö ú ú ň ú ú ü Ö ú Ó Ó Ó Ö
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
A K Ö Z T E R Ü L E T E K E L N E V E Z É S É N E K, A H Á Z S Z Á M O K M E G Á L L A P Í T Á S Á N A K S Z A B Á L Y A I R Ó L
M Á R K Ó K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T K É P V I S E LŐ-TESTÜLETÉNEK 7 / 2 0 1 4. ( I X. 2. ) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E A K Ö Z T E R Ü L E T E K E L N E V E Z É S É N E K, A H
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.
Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület
Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város
ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
Ö Á ü ű ü ű ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü Ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ű ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű Á ü Á Á ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú Ü ü ü ü ű ü Ú ü ü Ü Ü Ö Ú ü ü Ü Ü ü ü ü Ú Á Ú ü Ú Á
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á
ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í
Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú
í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í
ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő
í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü
HATÁROZAT. zajkibocsátási határértékeket állapítok meg
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: 73913-2-2/2010. Ügyintéz : Csomor László Tárgy: Bajatechnik Kft. és Baja Energetika Kft., Baja, 974/88 hrsz alatti
ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü
ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í
ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő
ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö
ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
ĺ ó ľ ő ü ő ľ ő ő ü ő ĺ ľ ľ ľ í ü ő í ö ü É Í É Á É Í É ĺĺ ď É Íľ ó Íľ ĺ É Ü É É Á ĺĺ É ľ ł ł Á ł ľ ą ł ľ ü ĺ ľ ľő ľľ ź ü í ő ü ő Á Ó ő ĺ ö ľ ľ ľ ő í ĺ ć í ö ĺ í ĺ ź ő ó í ü ľ ő ę ő ö ű ö ź ő ő ő ő ö ĺ
Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú
Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í
ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú
ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö