A hajósi nyárfagyűjtemény értékelése PALOTÁS FERENC

Átírás

1 A hajósi nyárfagyűjtemény értékelése PALOTÁS FERENC Az általánosságban ismert tolnaszigeti nyárfajta-gyűjteménnyel közel azonos időben Koltay György szorgalmazására és irányításával Hajós község határában az előbbivel közel azonos nyárösszehsonlító kísérletsor létesült. A telepítés célja egyrészt az volt, hogy az ország különböző termőhelyeiről származó és esetenként más-más névvel jelölt nyarak fajtaazonossága fajtajellege azonos termőhelyen felülbírálható, másrészt, hogy a különböző nyárfajták fatömegtermelése termőhelyállósága összehasonlítható legyen. E célok közül az előbbinek csak részben felelt meg a kísérletsor, mivel az érté^keléshez szükséges legfontosabb adatok, feljegyzések nem maradtak ránk. így ismeretlen a telepített nyarak származása, a korabeli fajtamegjelölésük. Az erdőgazda szempontjából igen fontos az utóbbi feladat teljesítése az adott termőhelyen egyes nyárféléktől várható tömegtermelés kiértékelhetősége ez viszont igen értékessé teszi ezt az öröklött kísérletsort. A kísérletsor sajnos csak a helyi szakközönség részéről ismert, adatai viszont általánosan hasznos megállapításokra alkalmasak, ezért közzétételük nem lesz haszontalan. Fatenyészeteknek gazdasági elbírálásában a termőhelyállóság és a tömegtermelés a döntő. E két tényező magába foglalja a további kérdéseket, mint amilyen az egészségi állapot és ide vonható a műszaki használhatóság kérdése is. Ilyen értelemben vett elbírálás alapján az óriásnyárak, továbbá a (rezgő-) szürkenyárak sorai adták a legj obb eredményt. Egészségi állapotuk figyelembevételével az. sor (szürkenyárak) kifogástalanok, a szempontok együttes értékelésekor azonban az óriásnyárak előnyös alkalmazása igazolódik. A vastagfa ( cm-en felül) tekintetében az óriásnyárak termelése lényegesen felette van a többi nyaraknak. Gyakorlatilag az cm-nél vastagabb fa iparifaként hasznosítható és számunkra ez az elsődleges cél így az óriásnyárak telepítése adja a legkedvezőbb eredményt. Á kísérletsorozat még egy igen fontos figyelmeztetést ad számunkra. Az ún. hazai nyarak (fehér-, szürke-) sorozata adja a legszélsőségesebb eredményt. Egyes sorok teljesen értéktelenek, ugyanakkor az. és. sor kiváló értéket képvisel. Érdemes felfigyelni továbbá arra is, hogy míg egyes sorok vagy teljesen sínylődő törzsekből állanak, vagy egységesen jó növekedésűek, ugyanakkor más sorok változatosak és soron belül is különböző növekedésűek. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy telepítéskor részben gyökéi-sarjak, részben magoncok kerültek ültetésre. A gyökérsarjakról telepített sorok többnyire egyklónúaknak tekinthetők (egy-két törzsfa anyagát gyűjtötték össze). Aszerint, hogy a törzsfák kiválasztása sikeres volt-e, vagy sem, növekedésük egységesen jó vagy rossz. A magoncokkal ültetett sorok a természetes populáció változatosságát mutatják. Ez feltétlenül intelem számunkra, hogy a nemesnyárhoz hasonlóan a hazai nyarak esetében is igen fontos a fajta (klón) kiválasztása és a szelektált anyag alkalmazása. E kérdés nem új keletű. Már több szakember felvetette ennek gondolatát (, ). A vegetatív úton létrehozott fajtaazonos utódok előállítása az eljárás nehézségei miatt még korlátozott mértékű. Nagyüzemileg ma a magoncok nevelése az általános gyakorlat. A minőség feljavítása érdekében egyre inkább az a törekvés, hogy meghatározott anyafákról történjék a mag begyűjtése. Természetesen az ilyen feltételek biztosításával nevelt csemeték öröklött tulajdonságai változatosak lesznek, legfeljebb a jobb tulajdonságú utódok kedvezőbb aránya várható. A magról nevelt csemetékkel történő erdősítés esetében a sűrű

2 telepítés indokolt. A nagyobb csemeteszámból minden bizonnyal több olyan példányt választhatunk ki, melyeket a végvágásig fenntarthatunk. A nagyobb szelekciós lehetőség révén tehát az állomány minősége javítható. Végeredményben a vegetatív szaporítással létrehozott ültetési anyag nevelése hozná meg a kívánt eredményt. Az ily módon elérhető 0 0% fatermelés-növelés feltétlen indokolja a szelektált minőségű anyag alkalmazását. A kísérleti telepítés végül is igazolta, hogy az óriásnyár szárazságtűrése nemesnyáraink közül a legnagyobb. Viszonylag szárazabb termőhelyen rövid vágásfordulóval iparilag hasznosítható, értékes anyagot termelhetünk vele. Ugyanakkor ismételten felvetette a kísérletsor a szelektált anyag nagyobb arányú termelésének szükségességét a hazai, elsősorban a Leuce-nyárak viszonylatában is. Mind tömegtermelés, mind törzsalak, műszaki felhasználhatóság szempontjából rendkívül változó értékű a hazainyár-állományunk, ezért feljavítása szelektált anyag alkalmazásával gazdaságilag rendkívül fontos. A vizsgált terület a. erdőgazdasági táj (Duna Tisza-közi homokhát) délnyugati sarkában helyezkedik el. Térszintje a távolabbi környezetéhez képest magasabb. Baja felől közeledve hozzá, jól látható az a meredek fal, amelylyel a Hajós-környéki hátság a Duna ártere felé letörik. Alapkőzete lösz, helyenként azonban homokkal keveredett.. táblázat Talajvízszint - H 0 ph KC Ca 0/ /o hy % Humusz Kötöttség A Agyag % Iszap Finom Durva /o homok, % 0,,,,0,0,0,0,, 0,,,,,,,,0,0 0,,,,,0,0, 0,,,,,,0,,,,,0,0,-, 0,,,,,, A szelvény adatai csernozjom barna erdőtalajra mutatnak. Felső cm-e humuszos sötétbarna, lefelé világosodik. A mész már kilúgozódott belőle, csak C-szintjében mutatható ki. A hy-értékek közepes vízgazdálkodásra vallanak, a vályogosodás már megindult. Érdekes a humusztartalom alakulása. A legfelső rétegben (0 cm) már a korábbi mezőgazdálkodás hatására némi humuszszegényedés tapasztalható, azonban az alatta fekvő, rétegek sem mutatják a csernozjomra jellemző magasabb,,,0%-os humusztartalmat. Éppen erre a tényre alapozva mondjuk ezt a szelvényt csernozjom barna erdőtalajnak. Vízgazdálkodása közepes. Vizet visszatartó kolloidja agyag, humusz viszonylag még kicsi, bár a homokhát homoktalajaihoz képest már jelentősen jobb. Termőrétegének mélysége elég jó. A talajvíz oly mélyen helyezkedik hogy a gyökerek részére nem érhető el, ezért a fák csak a csapadékra támaszkodhatnak. Az évi csapadékmennyiség eléri a 00 mm-t, ez alföldi viszonylatban már kedvező érték. Mindent egybevetve a termőhelyi adottságok a nyarak közül elsősorban a hazainyárak (a szürkenyár növekedése mutatkozik a kísérleti területen legjobbnak), az óriás- és valószínűleg az olasznyár részére alkalmasak. A kísérletsor leírása: Üzemtervi megjelölés: Hajós f. A kísérletsort. év tavaszán telepítették, az értékelés őszén történt, a közölt adatok éves korra vonatkoznak. Hálózat: főállomány nyarak X m, a közételepített hárs és juhar növekedésben elmaradt és többnyire csak cserjeszintet alkot. el,

3 Összetétel: különböző sorban, soronként 0 0 darab, azonos helyről származó nyárfajta került kiültetésre. Az ültetett nyarak ismertetése:. sor: (szürke-) fehérnyárak. Nem egységes növekedésű sor, egyes törzsek növekedési erélye kielégítő.. sor: feketenyárak. Kielégítő növekedést mutató sor, jellegzetesen erős oldalágakkal.. sor: fehérnyárak. Rossz növekedésű, rossz alaki tulajdonságú, igen változatos sor.. sor: fehérnyárak. Az előbbinél még rosszabb képet mutató, gazdaságilag értéktelen sor.. sor: (rezgő-) szürkenyárak. Kiváló növekedésű, gazdaságilag igen értékelendő sor, továbbszaporításuk indokolt. Jól sarjadzik.. sor: szürkenyárak. Az előbbivel általában egyező gazdasági értékű sor, néhány törzssérült egyeddel. Sarjadzóképességük jó. Gyökérsarj-nyerés (továbbszaporítás) céljából sarj áztató árkok ásása már ismételten történt.. sor: feketenyárak. Igen rossz növekedésű, sínylődő, elbokrosodó jellegű sor, gazdaságilag nem hasznosítható. Az elbokrosodó, csökött egyedeket a felvételkor figyelmen kívül hagytam.. sor: feketenyárak. Csak néhány példány maradt meg a sorból, ezek gazdaságilag értéktelenek.. sor jegenyenyár. Gazdaságilag jelentéktelen, növekedésben visszamaradt sor.. sor: jegenyenyár. Néhány példány kielégítő növekedést mutat; erdőgazdaságilag nem jelentős nyárfajta.. sor: korainyár. Egészséges, kielégítő növekedést mutató, egyenletes sor. A sor második felében (a kedvezőbb termőhelyen) törzs hiányzik.. sor: késeinyár. Változatos növekedésű sor. A sor elején néhány rosszfejlődésű példány az átlagértékeket lerontja. Több példányon a vezérhajtás korábban elszáradt, helyét új hajtás vette át, emiatt növekedésben visszamaradtak.. sor: óriásnyár (fehérkérgű). Fatömegtermelése számottevő. A törzsek kérge fiatal korban kivétel nélkül vadrágott. Több törzsön fagyléc és nyárfarák kórképe található. Mindezek ellenére viszonylag jó növekedésű sor.. sor: feketenyárak (valószínűen korainyár magoncok). Igen változatos tulajdonságú, főleg feketenyár jellegű sor. Gazdasági jelentőségük nincs.. sor: óriásnyár. A. sornál párásabb kérgű. A méreteit tekintve értéke^ lendő sor. Tömegtermelése ennek a sornak a legnagyobb.. sor: P. euramericana X? Az előbbiekhez képest gyengébb növekedést mutató sor.. sor: óriásnyár (simakérgű). Számottevő fatömegtermelésű. A törzsek /-án fagyléc található.. sor: óriásnyár (paráskérgű). Több törzs sérült, csúcstörött, rákos kórképekkel, méreteit tekintve egyébként értékelhető sor.. sor: óriásnyár. Egyenletes növekedésű, gazdaságilag jelentős sor. Néhány törzsön fagyléc. 0. sor: balzsamosnyár változat (?). Néhány törzstől eltekintve növekedésében visszamaradt sor. A további sorokkal együtt nyilván csak a teljesség kedvéért került a gyűjteménybe.. sor: P. trichocarpa Torr. et Gray. Gazdaságilag értéktelen.. sor: P. Simonii Carr. Gazdaságilag értéktelen.. sor: P. candicans Ait. Gazdaságilag értéktelen.

4 co Fatermési jellemző adatok a kísérleti területen Á t m érő értékek Maga ssági értékek ü va stagság i osztály magassági osztály US o lo o szélső lo -p i i to S átlagos rh szélső értékek értékek fi rá J S O "0 s s o nh O i CD ü Meg O'cá í 0 a CDS rh F-H s CD S r- ( ph m M N törzsszám, darab cm törzsszám, db méter )rszém. táblázat átlagos ' - 0,,,0,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,0,,0,0,,,0,,0,,0,0,,,,0,^-,0,,0,0,0,,0,0,,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,,0,,0,0,,,0,,,0,00,,,0,,,,,,,0,,,,,,,,,

5 . sor: Vegyes ültetés, többnyire jelentéktelen növekedésű fehérnyárak, kiértékelését nem végeztem el, valószínűleg maradékcsemetéket ültettek e sorba. A termelési eredmények értékelése: A különböző sorok fatermésére vonatkozó jellemző számokat a. sz. táblázat tartalmazza. Az eddig mutatott növekedésük figyelembevételével számottevő nyárfajok (klónok) tömegtermelésének értékelését a. sz. táblázatban kívánom ismertetni. o Alkalmazott nyárfajta Fatermés alakulása nyárfajtánként Összes fatömeg - > o X<*>,. rhcö N g ha-ra átszámítva C.A í* X m hál. zat 00 db/ X m hálc zat db ; köbméter CÖ ' 'CÖ CD Ö rs x' Bl LO cs «: i^x. cs.co. táblázat Tömegtermelés %-os aránya a sorhoz képest ossz. fa vast. fa. (Szürke-) fehérnyár... 0,,,,,,. Feketenyár 0,0,,,,,. (Rezgő-) szürkenyár... 0,,,,,,. 0, 0,,,, 0,. 0,,, 0,,,. Késeinyár 0,0 0,,,,,. Óriásnyár (fehér kérgű) 0,0,,,,,0. 0,0,, 0,,, 0 0. Óriásnyár (sima kérgű) 0,0,, 0,,,. Óriásnyár (párás kérgű) 0,0,,,,,. 0,0,,,,, IV. fatermési osztályú nyáras,, Az értékelést az összehasonlíthatóság céljából számítással ha területre vonatkoztatva közlöm. Az ha-ra vonatkozó fatömeget a jelenleg talált X m-es hálózat mellett X ill. X m-es hálózatra átszámítva is ismertetem. A valószínű értékek megközelítő pontosságú képzése érdekében a hálózatok sűrítésével arányosan az átlagtörzs fatömeget csökkentettem. Az arányok meghatározásához a tolnaszigeti kései nyár hálózati kísérlet adatait () használtam fel. A hálózati kísérlet adatai alapján megszerkeztettem a hálózat függvényében az átlagtörés fatömegváltozásának görbéjét. A grafikus feldolgozás szerint ha a X m-es hálózat átlagtörzsének adatát 0%-nak vesszük, az X m-es hálózat adata annak,%-a, a X m-es hálózat adata annak %-a. Egyéb rendelkezésre álló adat hiányában ezt az arányt a többi nyárfajoknál is alkalmaztam. IRODALOM. Tóth I.: Nyárasok települése és felújítása az ártereken. (Megjelent Keresztesi B. A magyar nyárfatermesztés c. könyvben).. Koltay Gn. Kopecky F.: őshonos nyaraink leromlott öröklöttségének megjavítása. Erd. Kut... évf.. sz.. old. Szodfridt I.: Tolnaszigeti késel nyár hálózatkísérlet. Az Erdő. 0.