A Szombathelyi Járási Hivatal megyei illetékességgel ellátandó hatósági feladatainak ügyleírása

Átírás

1 A Szombathelyi Járási Hivatal megyei illetékességgel ellátandó hatósági feladatainak ügyleírása Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala Illetékességi terület: Vas megye Szombathelyi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Hatósági Osztály Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő, kedd, csütörtök: Péntek:

2 I. Személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás Az ügyintézés helye: Szombathelyi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Hatósági Osztály 9700 Szombathely, Hunyadi u. 45. II. emelet ügyfélszolgálat Tel.: 94/ A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet a (a továbbiakban: R.) értelmében, a súlyos mozgáskorlátozottak, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személyek évben két alkalommal nyújthatják be kérelmüket a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatalához (a továbbiakban: a megyeszékhely szerinti járási hivatal) személygépkocsi szerzési, illetve átalakítási támogatás megállapítása iránt. A megyeszékhely szerinti járási hivatal a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén tárgyév június 15-éig hoz döntést. - a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén december 15-éig dönt. A személygépkocsi szerzési, illetve átalakítási támogatásra való jogosultság megállapítását igényelhetik a súlyos mozgáskorlátozott személyek, az egyéb fogyatékossággal élő személyek kizárólag személygépkocsi szerzési támogatásra válhatnak jogosulttá, melyen belül új, illetve használt járműnek minősülő személygépkocsi megszerzéséhez kaphatnak támogatást. A R. alkalmazásában: súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül: a) az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. (1) bekezdése e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság, b) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az L betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy P betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz, c) a közlekedőképesség minősítési rendszere szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy. egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül: a) az a személy, aki látási, hallási és értelmi fogyatékos, továbbá akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, vagy állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy b) aki, vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha az egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság, c) aki, a 18 életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint K vagy M betűjel alapján vagy az N betűjel 1 számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a P betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékeltében meghatározottak szerint a K vagy az M betűjel szerinti vagy az N betűjel 1 számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság. önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá az a 2

3 súlyos mozgáskorlátozott személy, aki - három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy - gépjárművezetői alkalmasságának az átalakítás előírása mellett történő megállapításról szóló irattal rendelkezik, és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt; szállítást végző személynek minősül: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező - vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs; - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbe fogadott- és nevelt gyermek vagy testvér; - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló a évi LXXXVIII. törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végzi. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII törvény értelmében a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban egyesület, alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének, vagy vallási közösség tagjaként. Személygépkocsi szerzési támogatás A szerzési támogatással vásárolt személygépkocsi kizárólag a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy érdekében használható. A személygépkocsi szerzési támogatás - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi (új autó), vagy - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi (használt autó), vagy - a súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, háromvagy négykerekű jármű, kivéve quad, vagy - a súlyos mozgáskorlátozott személy esetén járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék szerzésére felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. Új autóként vásárolható meg: Suzuki Baleno 1.2 GA, Suzuki S-Cross 1.0 GL, illetve GL+ manuális és automata váltóval, Suzuki Vitara GL, és GL+ manuális és automata váltóval, A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke: - új járműnek minősülő személygépkocsi szerzéséhez történő felhasználás esetén forint, - újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi szerzéséhez történő felhasználás esetén a vételár 60%-a, de legfeljebb forint. 3

4 - segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, kivéve quad, vagy járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék szerzése esetében a támogatás mértéke a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár. Személygépkocsi átalakítási támogatás A személygépkocsi átalakítási támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastársa, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársa, a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér, mint szállítást végző személy tulajdonában álló személygépkocsinak - a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy - a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott hozzájárulás. A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb forint. Jogosultsági feltételek A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, ha - a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és - a keretszámra és arra tekintettel, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személykereső tevékenységet folytat, vagy tanulói, képzési jogviszonyban áll, vagy 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és - új járműnek, illetve újnak nem minősülő, de legfeljebb 5 éve forgalomba helyezett személygépkocsi szerzése esetében önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja, és - segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű szerzése esetében önálló személygépkocsi használó, és - a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításhoz, vagy biztonságos szállítást szolgáló eszközzel való ellátáshoz nyújtott hozzájárulás esetében szállítást végző személy szállítja. Új járműnek minősülő személygépkocsi, illetve újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi esetén, a szerzési támogatásra az egyéb fogyatékossággal élő személy jogosult, ha: - kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és - a keretszámra és arra tekintettel, hogy kereső tevékenységet folytat, vagy tanulói, képzési jogviszonyban áll, vagy 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és - önálló személygépkocsi használó vagy szállatást végző személy szállítja. A szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg is igényelhető. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga, vagy rá tekintettel más személy részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, a szerzési támogatásban részesülés az átalakítási támogatás igénylését, valamint az átalakítási támogatásban részesülés a szerzési támogatás igénylését nem zárja ki. Ebben az esetben a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján kapott közlekedési kedvezmények közül a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást kell figyelembe venni. A közlekedési kedvezményben részesülés időpontjaként ha a jogosult a támogatást ténylegesen 4

5 felhasználta a megállapító határozat jogerőre emelkedését kell figyelembe venni. A közlekedési kedvezmény megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személyt, aki - kereső tevékenységet folytat, - tanulói, képzési jogviszonyban áll, - 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy - honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyé. A hatályos kormányrendelet alapján tanulói, képzési jogviszonyban álló: - a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek, - a bölcsőde gondozottja, - a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója, - a felsőoktatási intézmény hallgatója, - az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója - feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja -, - az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges, - az átképzésben részesülő álláskereső; A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 58. (5) bekezdés e ) pontja szerint keresőtevékenység: az 1 5. pontban foglaltak figyelembevételével minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét. Az előnyben nem részesíthető súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi előnybe részesített kérelmezőnek megállapították a jogosultságot, és ez a keretszámot nem merítette ki. A jogosultság megállapítása A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes, szociális hatóságként eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál minden év március 31-éig és szeptember 30-áig lehet benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni - hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli, - szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait. 5

6 - A kérelemhez mellékelni kell: 1) a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló, - a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, vagy - az Mr. 3. számú mellékletében meghatározott hatályos igazolás másolatát a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről, vagy - a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény másolatát, vagy - a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt, és egyéb iratokat, amennyiben az előzőekben felsorolt iratok nem állnak rendelkezésre és a szükséges adatok a hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek, vagy - a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát, vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap másolatát, és 2) az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének, a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához történő hozzájárulás igénylése esetében a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvéleménynek a fénymásolatát, valamint nyilatkozatát arra nézve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, és 3) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, valamint a hozzátartozói kapcsolatot igazoló dokumentum másolatát (házassági, születési anyakönyvi kivonat, élettársi kapcsolat bejegyzését tanúsító irat, igazolás), amennyiben a szállítást végző személy a vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs, illetve 4) a közös háztartásban élést igazoló dokumentum (lakcímet igazoló hatósági igazolvány) másolatát, amennyiben a szállítást végző személy a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek vagy testvér, valamint 5) az önkéntes szerződés másolatát, amennyiben a szállítást végző személy a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló a évi LXXXVIII. törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végzi, és 6) a közlekedési kedvezmény esetében a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy előnybe részesítésének megállapítása céljából - a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumot, - a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, - a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről0 - rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményét, és 7) súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, - hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült közlekedési kedvezményben, vagy - a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül részesült ugyan közlekedési kedvezményben, de az nem zárja ki a kérelemben meghatározott támogatás igénylését és 8) a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy nyilatkozatát arról, hogy a pályáztatási eljárás útján kiválasztott, finanszírozó tevékenységgel foglalkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel (finanszírozó szervezet: Duna Lízing Zrt.) a kölcsönszerződés megkötését vállalja, 6

7 9) ha a kérelmező gyámság vagy gondokság alatt áll, a törvényes képviseletet igazoló iratot (gyámként, gondnokként kirendelő határozat vagy jogerős bírósági ítélet) a kérelemhez csatolni kell. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel ( EU kék kártyával ) rendelkező bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kérelmezőnek a közlekedési kedvezmény iránti kérelméhez - a fentieken túl - csatolnia kell: - a tartózkodási engedély másolatát, - a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, - a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra. Ha a kérelmező nem mellékeli a kérelméhez a) a tartózkodási engedély másolatát, a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozatot, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalást, szakvélemény másolatát, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről szóló, hatályos igazolás másolatát, a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény másolatát, gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvélemény fénymásolatát, a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményének másolatát, a megyeszékhely szerinti járási hivatal nyilvántartásában ellenőrzi az adatokat, b) az érvényes vezetői engedély fénymásolatát vagy a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a megyeszékhely szerinti járási hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz. A kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállniuk az alábbi körülményeknek: - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, - a súlyos mozgáskorlátozott személy rendelkezik a gépjárművezetésre való alkalmassági szakvéleménnyel, amennyiben a kérelem a személygépkocsinak automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszerelésére, átalakítására irányul, - a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy vagy a szállítást végző személy nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, - a szállítást végző személy vállalja a szállítást, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítást végző személy (vér szerinti, örökbefogadó-és nevelőszülő, házastársa, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs, a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, testvér) között a hozzátartozói kapcsolat, valamint a közös háztartásba élés igazolt, - kereső tevékenység folytatása, tanulói, képzési jogviszony, 14 éven aluli gyermek egyedülállóként történő nevelése, valamint hadieredetű fogyatkozás. A keretszámról a miniszter minden év május 15-éig tájékoztatja a megyeszékhely szerinti járási hivatalt aki a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül a szeptember 30-áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg ismételt benyújtás nélkül határoz. A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a megyeszékhely szerinti járási hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki. 7

8 Ha a költségvetési keretek lehetővé teszik, év közben pótkeretszám hirdethető ki, melynek erejéig a megyeszékhely szerinti járási hivatal által felállított sorrend szerint kell a jogosultakat kijelölni. Ha a meghirdetett pótkeretszámot az új és használt autó igénylésére irányuló kérelmek nem merítették ki, a kormányhivatal a másik típusú szerzési támogatást kérelmező a keretszám kimerülése miatt elutasított igénylőket nyilatkoztatja arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást igénybe kívánják-e venni, és a jogosultakat az eredetileg általuk igényelt támogatás szerint megállapított sorrendnek megfelelően jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal által létrehozott bizottság tagja: a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő, az első fokú rehabilitációs szakértői szerv által felkért vagy kijelölt személy, a megyeszékhely szerinti járási hivatal által felkért személy. A közlekedőképesség minősítése Ha a kérelmező nem csatolta a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, vagy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről szóló, hatályos igazolás másolatát, vagy a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény másolatát, és a szükséges adatok a megyeszékhely szerinti járási hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek, a hivatal az ügyfél által rendelkezésre bocsátott, közlekedőképesség minősítését elősegítő orvosi dokumentumok figyelembevételével a közlekedőképesség szakkérését is vizsgálja. Közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara, d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. A közlekedőképesség szakkérdésének vizsgálatában rehabilitációs szakértői szervként eljáró hivatal egyéb támogatás, mentesség, kedvezmény igénylése céljából, erre irányuló kérelem esetén szakvéleményt ad a közlekedőképességről is. A szakvélemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását és a következő felülvizsgálat időpontját. A közlekedőképesség minősítését a közlekedési kedvezmény tárgyában hozott, a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy - más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén - a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A közlekedőképesség vizsgálata a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti komplex minősítés keretében is kérhető. A támogatás felhasználása A támogatás felhasználása - új járműnek minősülő személygépkocsi vagy újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi szerzése esetén a pályáztatási eljárás útján kiválasztott, finanszírozó tevékenységgel foglalkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel (a továbbiakban: finanszírozó szervezet: Duna Lízing Zrt.) kötött kölcsönszerződés keretében, 8

9 - minden egyéb esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával történik. Kölcsönszerződés: A finanszírozó szervezet (Duna Lízing Zrt.) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül megkeresi a támogatásra jogosult személyt a kölcsönszerződés megkötése céljából. A kölcsönszerződést a megállapított szerzési támogatás összegének, valamint a szerzési támogatás jogosultja által befizetett önerő levonásával a vételárból fennmaradó összegre három éves futamidővel kell megkötni. A szerzési támogatás jogosultjának és a finanszírozó szervezetnek a megállapodása alapján a kölcsönszerződés futamideje egy alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. Amennyiben a kölcsönszerződés a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a kormányhivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben új jogosultat jelöl ki. Használt személygépkocsi esetében a kölcsönszerződés megkötésére abban az esetben van lehetőség, ha a személygépkocsit a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezettől vagy személytől vásárolják meg. A kölcsönszerződés konkrét feltételeivel, valamint az egyedi finanszírozási szerződések megkötésével kapcsolatos tájékoztatás az alábbi elérhetőségeken kérhető: Utalvány: Duna Lízing Zrt. Tel.: vagy Az utalványt a megyeszékhely szerinti járási hivatal jogosultságot megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül állítja ki a súlyos mozgáskorlátozott személy nevére. A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, kivéve quad, vagy járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék az utalvány kiállítását követően vásárolható meg, a személygépkocsi pedig ezt követően alakítható át. Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás vagy átalakítás esetén a közlekedési kedvezmény nem folyósítható. Az utalvány a kiállításától számított hat hónapig használható fel. Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja. Elidegenítési tilalom A szerzési támogatással érintett, új járműnek minősülő személygépkocsi vagy újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi a kölcsönszerződés megkötésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el. A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban meghatalmazottként a finanszírozó szervezet jár el, és egyidejűleg kezdeményezi az elidegenítési tilalomnak a járműnyilvántartásba az állam javára történő bejegyzését. Az elidegenítési tilalom bejegyzésének tényéről és az elidegenítési tilalom lejártának időpontjáról a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzéstől számított 5 napon belül értesíti a hivatalt, a finanszírozó szervezetet és a szerzési támogatás jogosultját. Amennyiben a szerzési támogatás jogosultja a szükséges meghatalmazást nem adja meg, a 9

10 finanszírozó szervezet erről értesíti a megyeszékhely szerinti járási hivatalt és a támogatás jogosultságának a támogatás vissza kell fizetnie. Amennyiben a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy azt eltulajdonították, akkor az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést törölni kell a járműnyilvántartásból. Ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy a személygépkocsit eltulajdonították, a megyeszékhely szerinti járási hivatal az elidegenítési tilalom törlését a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére rendeli el. A kérelemhez mellékelni kell a törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát, ennek hiányában a forgalmi korlátozásra vonatkozó okirat esetében a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A hivatal az elidegenítési tilalom törlését abban az esetben is elrendeli, ha a személygépkocsinak a műszaki állapota miatt a közúti forgalomból történő végleges kivonására még nem került sor, de a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse igazolja, hogy rendelkezik regisztrált bontóhulladékkezelő által kiállított bontási átvételi igazolással, valamint azt, hogy a személygépkocsi közúti forgalomból történő végleges kivonására irányuló kérelmét a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtotta. Az elidegenítési tilalom megszűnése Ha az elidegenítési tilalom ideje lejárt és annak törlésére nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére ki kell adni. A szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse a kormányhivatal előzetes hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha a szerzési támogatásnak a határozathozatal napjától számított időarányos részét a miniszternek visszafizeti. A megyeszékhely szerinti járási hivatal az előzetes hozzájárulást megadó határozatában rendelkezik a támogatás időarányos részének tizenöt napon belüli visszafizetéséről, az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törléséről és a törzskönyvnek a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse részére történő kiadásáról. A megyeszékhely szerinti járási hivatal a határozatot közli a miniszterrel és a finanszírozó szervezettel. A megyeszékhely szerinti járási hivatal az elidegenítési tilalom törlését akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha a visszafizetés megtörténtét a miniszter visszaigazolja, vagy a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse hitelt érdemlően igazolja. Ha a szerzési támogatás időarányos részének visszafizetése a határozatban megállapított határideig nem történik meg, a megyeszékhely szerinti járási hivatal az előzetes hozzájárulást visszavonja. Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról. letölthető formanyomtatványok: Kérelem mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményének megállapítására 10

11 II. Egyházi, magán, valamint a nemzetiségi önkormányzati fenntartók által alapított köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele Az ügyintézés helye: Szombathelyi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Hatósági Osztály 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1. II. emelet Tel.: 94/ Az eljárás menete A köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes járási hivatal látja el az egyházi, magán, valamint a nemzetiségi önkormányzati alapító/fenntartó által alapított és fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartásba vételét. A nevelési-oktatási intézmény alapítását a fenntartónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie az intézmény székhelye szerint illetékes járási hivatalnál, mely dönt a nyilvántartásba vételről. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A nyilvántartásba vétel feltétele a működési engedély megszerzésének, de a nyilvántartásba vételre és a működési engedély megszerzésére irányuló kérelem a fenntartó részéről egy eljárásban is kezdeményezhető. A járási hivatal nyilvántartásában szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okiratok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása: A kérelem célszerű tartalma: kérelmező (alapító/fenntartó) neve, székhelye, a fenntartó képviseletére jogosult személy neve képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, levélcíme, címe, telefonszáma, a köznevelési intézmény nyilvántartásba vétel iránti kifejezett kérelme, az alapított köznevelési intézmény neve és annak székhelye. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet minden esetben írásban, postai úton vagy személyesen a jogszabályban meghatározott adattartalommal és mellékletekkel együtt kell benyújtani. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárási költségeket a kérelem benyújtója viseli. A kérelemhez mellékelni kell: A fenntartónak a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: 11

12 az intézmény Alapító Okiratát, a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat vagy annak másolatát, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot, az állandó székhely meglétét igazoló okiratot (tulajdoni lap, bérleti szerződés, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat stb.) Az egyházi és magán valamint a nemzetiségi önkormányzati alapító/fenntartó által alapított és fenntartott köznevelési intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartó igazolja, hogy a feladatai ellátáshoz szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt évre, tanítási évre biztosított. Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 21 nap. Az eljárás illetéke: A köznevelési intézmény nyilvántartásba vételével összefüggő eljárás illetékköteles, mértéke 3000,- Ft, a fellebbezési eljárás illetéke 5000, - Ft, melyet átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell megfizetni. Az egyesületet, a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az alapítványt, a közalapítványt és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot illetékmentesség illeti meg. A kérelem elbírálása: A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézmény-hálózat működtetési és köznevelésfejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal. A kérelemnek helyt kell adni, amennyiben a köznevelési intézmény az egyéb feltételeknek és az alábbi feltételek valamelyikének megfelel: részt vesz a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók ellátásában; alternatív óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást; világnézetileg elkötelezett óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást; nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást folytat, folytatna; ha a fenntartó vallási közösség egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására és az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal a nevelésioktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe; óvoda és általános iskola esetén akkor, ha azon a településen ahol az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye van, ilyen köznevelési intézmény nem működik; gimnázium és kollégium esetén akkor, ha a járásban, szakképző iskola esetén a megyében a kérelmezett típusú köznevelési intézmény nem működik; 12

13 alapfokú művészeti iskola esetén, amely megfelel a köznevelés-fejlesztési tervben - minden tanuló aránytalan teher nélkül hozzájuthasson alapfokú művészetoktatáshoz legalább egy művészeti ágban foglaltaknak. A kérelmező kötelezettségei a nyilvántartásba vételt követően: Az intézmény jogerős nyilvántartásba vételét követően a köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát, és pénzforgalmi számlát nyitni, amelyeket - azok kézhezvételétől számított - nyolc napon belül be kell jelentenie a székhely szerint illetékes járási hivatalnak. Fenntartói feladat a nyilvántartásba vett adatok változása esetén: A nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül be kell jelentenie a fenntartónak a bejegyzett adatok módosítása iránti kérelemmel együtt a járási hivatalhoz. Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a járási hivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti. Jogorvoslat Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az elsőfokú határozat, valamint azon végzés ellen - mely ellen törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a megyei kormányhivatal jogosult. Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, évi XCIII. törvény az illetékekről, CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 13

14 III. Köznevelési intézmények működésének engedélyezése Az ügyintézés helye: Szombathelyi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Hatósági Osztály 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1. II. emelet Tel.: 94/ A járási hivatal engedélyezi a nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat által alapított köznevelési intézmények működését. Az eljárás menete Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzatok által alapított, fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét, vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz, amely az engedély kiadásáról dönt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékes járási hivatal az intézmény székhelye szerint illetékes járási hivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes járási hivatalnak is. A járási hivatal a működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A működési engedélyezési eljárás folyamán a járási hivatal a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, valamint a pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény munkaterve jogszabályoknak való megfelelése tárgyában köznevelési szakértő véleményét köteles beszerezni. Az engedély kiadásával összefüggő eljárási költségeket a kérelem benyújtója viseli. (Fenntartóváltás esetén az átadó fenntartó.) Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a járási hivatal a működési engedélyezési eljárás keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető szerv (Kamara) bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak-e. Működési engedély iránti kérelem benyújtása: Az eljárás az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzatok fenntartói kérelemére indul. Új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadása; 14

15 átalakítása (egyesítés, szétválás); megszüntetése, átszervezése, esetén a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a járási hivatal az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a működési engedély iránti kérelem tárgyát, a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát, keltét, költségvetési szerv esetén a bejegyzés napját, az alapító nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét, a fenntartó nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét, a nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét, a nevelési-oktatási intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön: - az ott ellátott feladatokat, - az épület tulajdonosának megnevezését, - amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát, - a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát, - az épületbe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, - a tantermek számát, - a tantermek alapterületét, - a tervezett évfolyamok felsorolását, - az óvodai csoportszobák számát, - az óvodai csoportszobák alapterületét, - a tervezett óvodai csoportok számát, - az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a zárás időpontját, - szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakközépiskola esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként), - alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, a nevelési-oktatási intézmény feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalókat, sajátosságokat, bejelentéseket. A kérelemhez mellékelni kell: 15

16 Eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az eljárás során a járási hivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi igazolást, a pedagógiai programot, egyéb köznevelési intézményi esetében a középtávú és egyéves munkatervet, fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat), annak igazolását, hogy a helyiségek a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátására alkalmasak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány), szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket -, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az iskolai nevelésben-oktatásban foglalkoztatott pedagógusok, óraadók listáját, feltüntetve a pedagógusok nevét, végzettségét és szakképzettségét, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógusvégzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak, a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához - a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, a költségvetési hozzájárulást, és az egyéb támogatást, az előírt tandíjat, az alapítványi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb 16

17 bevételt, bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, - a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, valamint - a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja. A kérelmet annak beérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell elbírálni. Az eljárás illetéke: A köznevelési intézmény nyilvántartásba vételével összefüggő eljárás illetékköteles, mértéke 3000,- Ft, a fellebbezési eljárás illetéke 5000, - Ft, melyet átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton kell megfizetni. Az egyesületet, a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az alapítványt, a közalapítványt és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot illetékmentesség illeti meg. A kérelem elbírálása: Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intézmény a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkezik: állandó saját alkalmazotti létszámmal; állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel (a helyiségek feletti rendelkezési jog legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított); legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították; a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak; nyilvántartásba vétel óta kevesebb mint hat hónap telt el. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye, telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése. Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feladatok ellátásához szükséges feltételeket felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A járási hivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény 17