FF JOSVAFOI HELYTORTENETI FÜZETEK. 4.füzet, 1996
|
|
|
- Emília Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FF JOSVAFOI HELYTORTENETI FÜZETEK 4.füzet, 1996 Kiadja: a SZINLO Barlangi-vendégforgalmi Kft., a jósvafői tájház (Falumúzeum) létrehozója és üzemelik tője Szerkesztette: Szablyár Péter
2 Jósvaföjövője - Jósvafő múltja A Jósvafői Helytörténeti Füzetek negyedik számát a '96-os Falunapokra szerettem volna megjelentetni Az anyag szépen gyűlt év közben, de júliusra annyira összetorlódtak a jósvafői teendők, hogy a tördelésre, sokszorosításra már nem jutott idő-energia. Amikor februárjában megvásároltam a Szakái portát, egy részletes ütemtervet készítettem a felújításra. Dr Varga Lajosné - Györgyi Néni - elkészítette az épületegyüttes felújításának engedélyezési tervét és az Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz benyújtandó támogatási pályázathoz egy részletes költségvetést Az ütemterv 1996-ra - a Honfoglalás évfordulójának tiszteletére - az építési munkák teljes befejezését és a kiállítások megnyitását tartalmazta. Bár a munkálatok előrehaladtával a rekonstrukció műszaki tartalma bővült, a nem mérséklődő infláció hatására a megvalósítás költségei évről évre növekedtek, az 1996-os Falunapok előestéjére a nagyközönség által látogatható területek, kiállítások és a színpad elkészültek, A nagyszámú falubeli, és vendég jelenlétében 1996.július 26-án este megnyílt a helyi kisipart és mezőgazdasági-földművelő eszközöket bemutató kiállítás, majd ezt követően felcsendült Schmidt Ferenc barátom "Áldd meg, I ram!minket, Áldd meg szép földünket!" (Pálóczi Horváth András) mottójú esztendő az élő népdalok, népmesék és a magyar irodalom tükrében - című millecentennáriumi műsora. Ezt követte az Aggteleki Hagyományőrző Népdalkor "Fonóban" című vidám, énekekkel tarkított összeállítása, majd a Jósvafői Népdalkör népdalcsokra zárta a műsort. Felejthetetlen este volt számomra, elmondhattam, hogy vágyaim - álmaim megvalósultak. Köszönet mindenkinek, aki hozzá segített ehhez!!! Budapest-Jósvafö, I996.auguszíus Szablyár Péter Ez a kiadvány bolti terjesztésre nem kerül. Másolása nem tilos, inkább megtisztelő! Készült 60 számozott példányban. Ez a. példány!
3 A karsztforrások szerepe a jósvafői ipar kialakulásában* - Szibtyár Péter 1 Összefoglalás A térség meghatározó jelentőségű karsztforcásai Jósvafö határában fakadnak. A korai középkorban már felismerték ezek jelentőségét. Energiájukat az érczúzástól a kovácsoláson át a gabonaőrlésig hasznosították. A század elsö felében még villamos energiát is termeltek a Jósva-forrás vizével, közvilágítást is kiépítve a településen, majd később a barlangban. A XIX-XX. század új energiaforrásai fokozatosan háttérbe szorították a helyi vízenergia hasznosítását, olyan mértékben, hogy ezek az ipari emlékek is megsemmisültek. Maradványaik felkutatása, konzerválása, bemutatása, tárgyi emlékeik közkinccsé tétele a mai kor feladata. Az Aggteleki-karszt 21 nagyobb hozamú forrása közül 7 Jósvafó határában fakad. Előadásomban nem kívánok foglalkozni a források hidrológiai-, hidrogeológiai viszonyaival, hiszen az előadás tárgyához inkább vízjárásuk jellemző adatait kell számba venni. Az 1.táblázat a 7 jósvafói fonás jellemzőit, ill. a 21 forrás összesített-, ill. átlagolt adatait tartalmazza [MAUCHA1986]. Sorszám Forrás neve Átlagos vízho- 7Ü Q m3/nap Szélsőérték max. m3/nap Szélsőérték min. m3/nap Vízhozam ingadozás Q&j/Qrciin 80 %-os átlagos vízhozam tartósság Tengersziiit feletti magasság (m) 1. Jósva , , Nagytohonya 10, , Komlós Szabókút ** Babotkút ,498** Kistohonya 1* , Lófej forrás összesen ,581 8,603 - w - * elhangzott a " Kutatás, védelem, kezelés" c. konferencián én Aggteleken ** beesőit értékek
4 Az 1.számú táblázat alapján az alábbi a fö megállapítások tehetők: a vizsgált 21 nagyobb forrás összesített átlagos vízhozamának 66 %-a a 7 Jósvafö határában fakadó forrásban lép a felszínre; s a Jósva-forrás legnagyobb vízhozama mellett vízhozam tartósságával is kiemelkedik a többi forrás közül. a 209 tszfm-ban fekvő község közelében lévő nagy hozamú források 10 m-en belüli relatív szintkülönbséggel fakadtak, kedvező vízlevezetési adottságokkal. Tekintettel arra, hogy a kora középkortól itt megtelepedő embereknek szinte kizárólagos energiaforrása az itt fakadó források vízenergiája volt, ebből következett, hogy az energiaigényes "feldolgozó iparok" itt telepedtek meg. Jósvafö és a vizek kapcsolata Dr Dénes György levéltári kutatásai alapján ismerjük [DÉNES 1979], hogy az 1272-évi teresztenyei királyi adománylevél, 11. az 1295-évi - az egri káptalan által készített adásvételi szerződés már említi a Jósva folyócskát, míg az előbbi fluvius ilsuafey az utóbbi fluvius Jlsua néven. Az llsua > Jósva földrajzi név az etimológiai kutatások szerint a Jósva völgy mocsaras voltára utal, amelyhez hozzáfűzött -fóf(fó) szócska egyértelműen forrás vidékre utal. Az l399.október 24-én kelt Zsigniond kori ítéletlevél tartalmazza az első részletes leírást Jósvaföről [Zsigmond kori okmánytár F szekció]; "végül Ilswafw birtokon húsz népes jobbágytelket és két elhagyottat, hat ekére* menő szántóföldet, három ekére menő csipkebokrost, egy torony nélküli kőegyházat, egy kétkerekű malmot) amely felülről hajtatik, eme kerekek közül egyik az említett Istváné és az Ő fiaié, egy elhagyott malmot és egy közönségesen hámornak nevezett malmot,«.." (* 1 eke = 120 hold) Az idézett oklevél-leírás alapján Marjalaki Kiss Lajosnak 1958-ban sikerült azonosítania e "hámornak nevezett malom" helyét, majd őszén a Kohászati Történeti Bizottság szervezésében Nováki Gyula és Dr. Vastagh Gábor vezetésével ásatások kezdődtek a jósvafői határban lévő Huta-rét ill. Almás-torok térségében.
5 3 Megállapították, hogy az utóbbi helyen működött hámort alul csapó vízikerekek hajtották. A nagyobb átmérőjű kerék működtette a hámor kalapácsát, a kisebb átmérőjű kerék a vas olvasztására szolgáló "bucakemence" fujtatóját (l.ábra). Lábra Az Almás-torki hámor lehetséges elrendezése Dr Vastagfa Gábor szerint A feltárt kemencetöredékekből magát az olvasztó-berendezést nem sikerült rekonstruálni, az ásatás során előkerült nagy mennyiségű salak elemzéséből azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy a hámor magas barit-tartalmú rodabányai vasércet dolgozott fel. A salakok jellege és összetétele alapján a jósvafói hámort un. átmeneti típusnak minősítették a századi kemencék (Rennofen) és a későbbi aknás kemencék (Stückofen) között [VASTAGH 1986], Heckenast Gusztáv megállapítása szerint a vízierő felhasználása Magyarország vaskohászatában 1320 után, legkésőbb 1340-es évek elején kezdődött meg, gyorsan terjedt és valószínűleg 1380 táján már általánossá vált [HECKENAST 1980]. A térség salakielőhelyeit és olvasztóhelyeit a 2.ábra mutatja [HECKENAST- NO V ÁKI-V AST AGH-ZOLT A Y 1968].
6 4 1. Uppony 2. Vadna 3. Alsószuha 4. Dövény 5. Felsőkelecsény 6. Edelény 7. Rudabánya 8. Kurityán 9. Kánó 10. Ragály 11. Szuhafó 12. Trizs 13. Imola r 14. Égerszög 15. Jósvafö 16. Aggtelek 17. Tomabarakony 18. Tomaszentjakab vassalak lelőhely imolaí típusú olvasztókemencék 2.ábra A térség salaklelőhelyei és olvasztóhelyei A XV. századtól már alig találni utalást a térségben folyó vasiparról Ezt részben az erdők fokozatos kiirtását követő folyamatos vándorlás, másrészt az egyre jobban terjedő vizienergíára alapuló technológiához szükséges vízfolyások elégtelensége indokolja. A török hódoltság alatt készült adólajstromok említenek e térségből néhány települést, amelyek Msin vas sál" adóztak, de ebben az időben a borsodi és dél-gömöri vasművelést fokozatosan kiváltja a mai Szlovák Érchegység területén roham léptekkel fejlődő vasipar. Gabonaőrlés vízimalmokban Nem kevés jelentőséggel bír a kora középkori társadalmak fejlődésében a vízimalmok megjelenése. Míg két személy kézimalmon óránként 4,5-7 kg lisztet volt képes megőrölni, addig egy vízimalom 150 kg-ot. Az első vízimalmokat a XI. század végén építették Magyarországon. Teljesítményük 0,5-1 LE volt (1 LE= 0,73549 kw). Az 1399-es ítéletlevél már működő és használaton kívüli vízimalmot említ Jósvafón,
7 5 A középkort és az azt követő századok vízierőre alapozott iparáról eddig nem került elő adat, vagy tárgyi emlék. A XIX.századból újra felbukkannak a jósvaföi malmok emlékei. A jósvafői Klein család utolsó leszármazottja - a nemrég elhunyt Zádor Lajos - foglalta össze a Klein család jósvafői vízhasznosítási tevékenységét. Leírása szerint [ZÁDORI 1983] a mai Tengerszem-tó gátjának helyén nagyapja 1840-ben építette meg a megszerzett vízjog alapján az ún. felső-malmot'1. Erről Sándy Gyula - barlangi témájú festményeiről is ismert - festő rajza ad hiteles képet, amelyet a Vasárnapi Újság 1863-as száma közöl, 1A jósvafői malom, s az aggteleki barlang vizei" c. írás illusztrációjaként. J 6 #* í 4 i atlox - C/vli- 3. ábra A jósvaföi vízimalom (Sándy Gyula rajza után; Vasárnapi Újság 1863.) Dr Dudich Endre 1932-ben megjelent könyvében Lendvay Károly fotóját közli "A Jósva vizével hajtott hajdani malom" képaláírással (4. ábra). A fotón a malomépület még a víz hozzávezető árokkal és az épület előtt álló omladozó melléképülettel látható, A völgyet ekkor MTörőfej-völgy"-nek nevezték, ami a korábban ott folyó kendertörésre-áztatásra utal. Az elhagyott malmot 1933-ban Baradla-menedékház néven turistaszállássá alakították [POLGÁRDY, 1941], ahol 1936-ban - a jósvafői barlangszakasz saját
![Leírása szerint [ZÁDORI 1983] a mai Tengerszem-tó gátjának helyén nagyapja 1840-ben építette meg a megszerzett vízjog alapján az ún. felső-malmot'1.](/docs-images/52/14682464/images/page_7.jpg "Erről Sándy Gyula - barlangi témájú festményeiről is ismert - festő rajza ad hiteles képet, amelyet a Vasárnapi Újság 1863-as száma közöl, 1A jósvafői malom, s az aggteleki barlang vizei\" c.")
8 6 turbinával fejlesztett árammal kivilágított szakaszának ünnepélyes megnyitására Jósvafőre érkező Horthy kormányzó villás reggelijét elfogyasztotta [D.S.* 1937], 4.ábra A jósvafői "Felső-malom" Lendvay Károly felvételén pu D IC H 1932] A Klein család a Törőfej-völgy alsó végében megépítette az un. villanytelepet, amelynek turbinájához egy nyitott árokban vezették tovább a vizet a malomtól. Az ide telepített áramfejlesztő kezdetben a család birtokában lévő lakó- és gazdasági épületek világítását szolgálta, majd 1917-től a község lakóházait is ellátta. A falusi lakosok lámpánként és havonta 3-4 tojással vagy napszámmal fizettek. Ekkor már egy cséplőgépet is hajtottak a termelt árammal. A Tengerszem-tó megépítésével egyidejűleg új turbinát telepítettek a Jósva felduzzasztott vizére, az ezzel termelt energiával világították ki a barlangot és a később itt megépült Tengerszem Szállót. A Klein család a Törőfej-völgyből egy ásott árokban tovább vezette (közel szintvonalon) a Jósva vizét, és a községi temető alatt megépítette az. un. "középső malmot". Itt a vízi erő kiegészítésére egy faszénnel fűtött un. szívógáz motort is telepítettek, ezzel a malom őrlési teljesítménye napi 60 mázsára nőtt ben építette a Klein család a község alsó végén az un, "alsó malmot", ezzel gyakorlatilag teljesen kihasználva a patak energiáját.
9 7 Ennek az őrlési teljesítménye 25 mázsa volt naponta, de igen kedvelt volt a benne őrölt grízes nullás liszt, amit akkoriban csak a nagy gőzmalmokban tudtak őrölni. Ebben a malomban működött egy hántoló gép is, és udvarán egy kendertörő. A Törőfej-völgyi villanytelep lebontása után ebbe a malomba került az áramfejlesztő dinamó is. Sajnos ez a malom a II. világháború után teljesen elpusztult. Ma még a malom melletti gazdasági épület és a kendertörő beton alapja látható. Romjaiban felismerhető még az alsó malom árkának kiágazása, ill. ennek műtárgyai. A malom és a kendertörő vasalkatrészei a vasgyűjtés áldozataivá váltak. Kecső-völgyi hámorok, malmok A Jósvafö környéki vízenergia hasznosítás másik jellegzetes helyszíne a Kecsővölgye volt [SZABLYÁR 1994]. Közvetlenül a település szélén találjuk a még e század első felében működött kendertörőt vízzel ellátó árkot és a vízikerék helyét. A völgynek ezt a részét Törő-kertnek nevezték. A völgy nagy hozamú forrása - a Babot-kút - előtt egy kőépület alapfalainak már nehezen fellelhető maradványai jelzik a Kecső-völgyi hámor épületét. Ezt a hámort - a mely 3 vízikerékkel hajtott 2 kalapácsot és egy köszörükövet tartalmazott Szedlák Mihány meczenzéíi hámoros 1923-ban még látta, de szóbeli közlése szerint 1925-ben már romokban hevert. Alaprajzi elrendezését Kiszely Gyula technikatörténész 1972.március 21-én kelt - Szedlák Mihállyal készült beszélgetését rögzítő - feljegyzése őrizte meg [SZABLYÁR 1995]. Tárgyi bizonyítékai ma már nem lelhetők fel, de az idős helybeliek állítása szerint a Babot-kút forrása is malmot hajtott valaha. A forrás foglalása és a vízmű létesítése eltüntette ennek nyomait. Kapahámor és szeszfőzde a Tohonya-völgyben A Jósvafö környéki vízenergia hasznosítás következő helyszíne a mai Tohonyavölgy, ahol a Klein család ben kapahámort építtetett meczenzéfi iparosokkal. A hely kiválasztásában valószínűleg szerepet játszott az a felismerés is, hogy a Nagy-tohonya-forrás vízhőmérséklete télen a 15 C -ot eléri, mivel feltörő vizéhez melegebb, mélykarsztból származó vizek is keverednek. A többi felvidéki hámor télen általában nem, vagy korlátozott időben üzemelt, hiszen a kis patakok ekkor alig csörgedeztek, vagy teljesen befagytak.
10 8 Meczenzéfi szakemberek tervezték, építették és kezdetben üzemeltették is ezt a három vízikerekes üzemet. Új kovács generációt is kineveltek, átadva tapsztalataikat. A trianon utáni Magyarország mezőgazdasági szerárukat gyártó üzemek nélkül maradt, ezért a diósgyőri alapanyagból dolgozó családi vállalkozás a as években igen jól prosperált. A harmincas évek végén - a térségben monopol helyzetben lévő Ríma-Murány Rt, nyomására a hámort bezárták. A Klein család kitelepítését majd fizikai megsemmisítését követően az üzem pusztulásnak indult, széthordták. Első leírását Dr Vastagh Gábor és Nováki Gyula kéziratos leírásában olvashatjuk [VASTAGH-NOVÁKI 1964], akik Kovács László hajdani jósvafői hámorost kérdeztek ki emlékeiről. Az elmúlt évben pontos leírást és rajzokat is készített Beregszászi (Bak) Lajos jósvaföi lakos, akik évekig dolgozott az üzemben [BEREGSZÁSZI 1995]. Sajnos a Klein család deportálását követően a hámort nyomtalanul széthordták, helyére családi házat építettek. Vízvezető árkának nyomai a Nagy-tohonya-forrás előterének rendezése kapcsán szinte nyomtalanul eltűntek. A véletlen egy nagy átmérőjű tölgyfa gerendát Őrzött meg a hajdani hámorból, ez hamarosan a tájházban lesz kiállítva. A kapahámor közelében üzemelt a század elején a szeszfőzde, melynek hűtő vízigény ét szintén a bő hozamú Nagy-tohonya-forrásból biztosították, A vízi energiára épülő jósvafői ipar emlékeinek nagy része elpusztult. Azt a keveset, amely megmaradt azonnal védelem alá kell helyezni, meg kell menteni. Célszerű lenne az utolsó magyarországi kapahámor rekonstrukcióját elvégezve méltó emléket állítani a magyar vasipar egyik bölcsőjénekí IRODALOM: Dénes Gy.: A Jósva és mellékvizei az Árpád-kori oklevelekben (Hidrológiai tájékoztató, 1979., április; p=36-38 Zádor L.: "Kedves Élet és TudományM- hozzászólás Selmeczi Kovács Attila: Régi malmok és molnárok c. cikkéhez; Élet és Tudomány XXXVIII.évf., 15.szám 450.p., Heckenast G.: A vashámor elterjedése Magyarországon Történelmi Szemle 1980/1, p (14-15.század), Heckenast - Nováki - Vastagh - Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968., p=58-59.
11 9 Dr Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke - Népszerű természettudományi könyvtár 12.kötet; Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, Polgárdy G.: Magyar Turista Lexikon, Budapest, 1941., 97.p., D.S.: A kormányzó a Baradlában, A Magyar Turista Szövetség Értesítője II.(XII.) évf , p=44-45, Maucha L.: Az Északborsodi Karsztvidék regionális jelentőségű távlati vízbázis, vízbeszerzési, vízkutatási terve; VITUKI Hidrológiai Intézet, Budapest, Szablyár Péter: Helytörténeti- és ipartörténeti emlékek a jósvafői Kecsővölgyben; Jósvafői helytörténeti füzetek sz., p.= Szablyár Péter: írásos emlékek a jósvafői Kecső-völgyi hámorról ; Jósvafői helytörténeti fiizetek, sz., p=4. Vastagh-Nováki: Adatok a jósvafői volt Klein Antal-féle vashámorról - Kézirat, 1964., Öntödei Múzeum adattára, Budapest Beregszászi Lajos: Jósvafői szerszám- és kapagyár ; Jósvafői helytörténeti fiizetek, 1995., 2.sz. p = l0-15 A kapahámor megjelenítése egy jósvafői címertervben (Szarka-Szablyár)
ű ű ú ű ű ú ú Í É ú ú ű ú ű ű ű ű Í ű ú Ü ű ű ú ú ú ú ú ű ű Á Í Ú ú Í ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ű Ú ú ú Í ú ú Ü ű ű ű ú ű Í ú ú ű ű ű ű ű Í ú ű ű ű Í ű ú ú ű Á ú ú ú ű ú ú ú ú ú ű Í ú ú ú ű ű ű ű
Í Á É ő ő ő ú ú ő ő ő ő ő ő ő ő í ő ő ő ő ő ű í ő ű ő ú ő ű ő ő ő ő Á í í í ő ő ő ő í í ő í ü ő í ő í í í ő í ő í ő í ő ő í í ő ő ü ő í ő í ő ő ő ő í í í ő í ő ü í í ő ő ő ő ő í ü ű ő í í í ő í í ő ő ő
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö
Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö
Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő
é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö
ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í
Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í
Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü
ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú
ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü
Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é
ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö
Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé
í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő
ű í í ü ü ü ü ü ü ü í í ü ü í í ű í ú ű í í í Á í ü É í í Ö Ö É ú ú ú í Á Ö ű í ú ú í í í í í ü ű í ü í Ö ú ű í ű í É í í ü ű í í ű í ú ű í í í í í ü í í Ö í ú í Í ú í ű í í ú ú í í ü ü ü í ú í É ÍÖ Ü
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
í ő ö ő ő ő ő ű í ö í ő ő ő ő ő Ö Í Í ő í ő ö ő ő ő Í ö ő ő ő ő Ú Í Ü í ő ő Í í Í í Ü Í Ü ö ő Ú í í Í ú Ö í í í ő Ü í ú ő ö ű í ő ü ő ő í í í í ü í ő í Í Ő ű Ü Í ő Ú ő ü Í ő Í í ö ú Ő ő í í ő í ű ü ű ő
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í
Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö
ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü
ő ü í ő ü ő ú ő í ő ő ú í í ő ö í ú í ü í ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö í ő ő í ö ő ü ü ő ü ö í ü ú ö ő ö ő ő ü ü í ö ö ö ö ú ú í ö ü ö Í ü ő ö ü ü ü ő ő ú ő ő ú ü í ő ü ő ü ü ü ö É ú ö ö ö ö ű ú ő ő ö É Á Í ü ő
Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í
Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű
ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú
É Á Á Á Á ü É Á É É ö ü ő ü ö ö ö ú ő í ü ü í í Á í ö ő ő ö í ő ű ö ő ö ö í ű ú ő ú ü ö ö ü ö ö ü ő í ő ő ő ö í ő í ü ű Ö Ö ú Ó í í ü ö ö ú Ó ö Ő ú ö ú ö ő ő ö ö ú ü ö ö ú ö ő ő Ó ú ú ú ő ú Ö ő ö ö ü ű
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í
ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö
ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö
ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü
ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő
Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á
ö ü ö ö Ö ú ü ü Ö ö ö ö ö ü í ü í ö í ü ü ö í í í ü ö í í ö ö ö ö ö í ü í í í ö í ö ű ö Ó í í Í ü ü ü ü ü ö ü ü ü ö í ö í ö ö í ü ú ü ü í ü É ö ö ö ö ö í ö í ü ű ö ö ü í í í í ö ü ü ü ü ö Á ü ü ö ö ö ü
ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő
ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í
Á Á Ő É ö ő ő í ő ő ő ő ö Ü ö ő ű ő ő ö ö ü ú ő ő ő ő ő í í ő ú í í ő Á í ű í ú ő ő í ő ő ő ő ö í ú í ú ő ú ű ö ö ő ő ö ö í ő ő ő ü ö í í í ő ö ö ű í ő ő ő ö ő í í ő í ö ő ő ő ú ő í ő ő í ő ő í ő ő ő ő
Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
Á ü É ö ö ö ü ú Ö ö ö ö ö ö ű ű ö ü ú ú ö ö ü ü ö ö Í ö ö ú ö ö ö ö ö ü ö ú ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ö ú ú ú ö Í ű ö ú ú ö ü ü ö ö ö ú ú ö ö ú ö ü ö ö ö ú ű ü ö ö ú ü Í ö ú ö ö ö Ü Á Ó Í ü ü ö ú ö ú ú Ó
ö ö ö É É í ü ü ő ő Á ü ű ő í ú ű í Ü ű ö ö ö í ü ü ő ü ő ü ő ő ö ú ö ő í í í ö ö ő ű ő í í ű ü ő ü ö ö ü ö ö ő í ű í ö Ű ő ü ő ő ü ö ö ő ü ü ő ő ű í ű ü ü ö ő ú ü ő ü ö ö ú ö ő í í ö ö ö ő ő ö í ű ű í
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü
í ö ö Ó Ö ü ü őíö ö ú ü í ö Í ő ő ö Á Í ü ö ö ö ő Á ö Ö Í ű ü ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ü ö ö ő ő Íő ő í ő ö ö ú ö ö ö í ü ő ö ő ő ö í ő ö ö ö Í ő ö ő ő ö í ő Í ő ö Ú ő ú ö ö ő Í ö ö ü ő ő í ö ő ö ő í ő ü ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í
Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő
ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü
ö Ü ü ö Á ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö Ö ú ö ű ű ö Á ö ú ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö ö ü ö Ö ö ö ö Ö ü ö ö ű ö ö ö ö Ö ö ö ö Ü Ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ü ű ö ú ö ú ö ö Ü ü
í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á
Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á