A munkaképesség megőrzése és a munkavállalói teljesítmény javítása a gépi masszázs prevenciós és rehabilitációs alkalmazásával

Átírás

1 A munkaképesség megőrzése és a munkavállalói teljesítmény javítása a gépi masszázs prevenciós és rehabilitációs alkalmazásával Készítette: Ezredes, osztályvezető főorvos Fizioterápia Központi Honvédkórház Budapest október

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Mozgásszervi degeneratív betegségek egyénre és társadalomra gyakorolt hatásai 4 3. A prevenció és rehabilitáció jelentősége és fejlesztése a gépi masszázzsal 9 4. A gépi masszázs szerepe a gyógyászatban és a prevenciós/rehabilitációs folyamatokban A gépi masszázs hatásmechanizmusa Konklúzió, javaslat 15 2 / 15. oldal

3 1. Bevezetés 1. Bevezetés Hazánk lakossága egészségügyi állapotának súlyosságát, illetve az ebből fakadó társadalombiztosítási és finanszírozási anomáliákat illetően sajnos mind szakmai, mind laikus körökben egyetértés uralkodik. A népességet sújtó betegségek fizikai és demoralizációs hatásai egyértelműen visszahatnak a munkaképesség szintjére, illetve a munkavállalói teljesítményre, aminek csökkenése tovább rontja a lakosság általános egészségi állapotát, s ez még kritikusabbá helyzetbe hozza a munkavégzés feltételeit. Mindez ördögi körként hosszú ideje meghatározza az össznemzeti termelékenység és a nyugdíjfinanszírozási helyzet alakulását. Amíg az említett jelenség felismerése tekintetében nincs vita, annál inkább megosztottak a vélemények a helyzet megoldásának módjával és eszköztárával kapcsolatosan. Amikor az egészségügy és annak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak javítását tűzzük ki célul, pontos képet kell alkotnunk arról, hogy a rendelkezésre álló financiális kereteket milyen módon és mely területeken tudjuk a lehető leghatékonyabban felhasználni. Ennek megfelelően nem lehet az egészségügyet, illetve az egyes betegségcsoportokat önmagukban vizsgálni, szükséges azok egyéb társadalmi vonatkozásait is figyelembe venni. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a munkavállalók munkából való kiesését a légző rendszeri betegségek és a balesetek után leggyakrabban a mozgásszervi megbetegedések okozzák. Az esetek 10%-ában ugyancsak a mozgásszervi megbetegedések húzódnak meg a rokkantságot kiváltó okok között is. Ezeknek nemcsak az adott munkavállaló egyéni jövedelmi viszonyaira van komoly hatása, de ok-okozati összefüggést képeznek a teljesítőképesség csökkenésével, a korai nyugdíjazások emelkedésével is. Mindezek következménye az egyén alacsony ösztönzési szintje, a munkabírás és hatékonyság csökkenése, s egyben a közterhek direkt és indirekt megnövekedése is. Az említett problémák hatására az utóbbi évtizedekben komoly erőfeszítések történtek a helyzet kezelése érdekében, de az intézkedések és programok szerteágazó, egymással össze nem hangolt elemei nem tudták elérni a kívánt hatást. A nyugat-európai országok évtizedes tapasztalatai azt mutatják, hogy az említett negatív folyamatok megállításának és a munkaképesség megőrzésének záloga az intézményi és az egyéni prevenció és a rehabilitáció eddigieknél lényegesen nagyobb támogatása, valamint költséghatékony eszközök elterjesztése és széles körű alkalmazása ezeken a területeken. Az egészségügyi intézményeken kívüli, a betegek saját, aktív közreműködésére épülő fellépés a tapasztalatok szerint jóval alacsonyabb költségvetési ráfordítással megoldható, mint az eddigi finanszírozás, ráadásul a lakosság számára lényegesen vonzóbb és rendszeresebben alkalmazható lehetőséget nyújt. Ilyen eszközök közé tartoznak például a bizonyos szigorú műszaki, funkcionális, orvostechnikai és minőségi feltételeknek megfelelő gépi masszírozó berendezések és masszázsfotelek, amik alkalmazásának hatékonysága és konkrétan megfogható előnyei saját terápiás és rehabilitációs tevékenységem során is egyértelmű bizonyosságot nyert. A hatékony prevenció megerősítése, valamint a gyógyászati kezeléseket kiegészítő rehabilitáció megfelelő fejlesztése által jelentősen növelhető az állami finanszírozásra épülő apparátus tehermentesítése, s ezáltal a hatékonyabb és színvonalasabb ellátórendszer biztosítása. 3 / 15. oldal

4 2. Mozgásszervi degeneratív betegségekegyénre és társadalomra gyakorolt hatásai 2. Mozgásszervi degeneratív betegségek egyénre és társadalomra gyakorolt hatásai A világ fejlett országaiban a derékfájás, illetve az egyéb mozgásszervi megbetegedések zöme népbetegségnek számít, aminek a tüneteit hazánk felnőtt lakosságának 95 százaléka életében legalább egyszer megtapasztalja. Nyaki gerincfájdalmak, derékfájás, izületi panaszok már egészen fiatal korától bárkinél jelentkezhetnek. A mozgásszervi megbetegedések három leggyakoribb kórképe az arthrosis, a derékfájás és az osteoporosis (csontritkulás). Ezen kórképek kiemelkedő jelentőségét nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem következményeik, így a rokkantságra, az életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. A mozgásszervi degeneratív betegségek és panaszok a civilizált társadalmak egyre erőteljesebb és elterjedtebb velejárója, ami hazánkban is tettenérhető: A háziorvosoknál megjelenő minden harmadik-negyedik ember mozgásszervi panaszokkal keresi fel kezelőorvosát. A mozgásszervi megbetegedések közül a leggyakrabban előfordulók a gyulladásos, kopásos betegségek, valamint a csontritkulás. Magyarország összlakosságának kb. 20 %-ánál jelentkeznek a panaszok. Reprezentatív epidemiológiai tanulmányok szerint 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél, a reumás izületi gyulladás 100 ezer betegnél, az arthrosis pedig több mint 2 millió betegnél fordul elő hazánkban. Csontritkulásban megközelítően 800 ezer ember szenved. A csontritkulás okozta combnyaktörések utáni halálozás beteg évente (ezen betegségek gyógykezelése nagyságrendileg 20 milliárd forintba kerül) A leginkább érintett rétegek az építőiparban, a mezőgazdaságban, illetve a bányászatban dolgozók, tekintve a fizikai behatások szerepének nagyságát. Az idősebb korosztályoknál elsősorban a fokozott igénybevétel miatt gyakrabban jelentkeznek a kopásból eredő izületi panaszok. A mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét A derékfájás a második leggyakoribb oka a táppénznek. A felnőttek körében a női mozgásszervi megbetegedések gyakoribbak, mint a férfiaknál. A gyermekkori krónikus izületi gyulladás 2000 gyermeket súlyt hazánkban. A mozgásszervi betegségek költsége a éves korosztályban az összes betegség csoport között az ötödik, éves korosztályban már a második. 20 ezer magyar állampolgárt érint a spondylitis ankylopoetica. A rheumatoid arthritises betegek száma ezer között van. Közülük 20%-al kevesebben képesek munkát vállalni. Az ilyen betegséggel élők 40%-a 3 éven belül munkaképtelenné válik. A rheumatoid arthritises beteg várható élettartama pl. 10 évvel rövidebb az átlagnépesség várható élettartamánál Az ízületi kopásban szenvedők száma kb. 1,3 millió ember. Mintegy 20 ezren szenvednek Bechterew kórban Magyarországon. A mozgásszervi betegek 60%-ának aktivitása korlátozott, 40%-uk mások segítségére szorul. A mozgásszervi betegségekkel küszködők 26%-a nem tudja ellátni munkakörét és 23%-uknak speciális közlekedési eszközökre van szükségük. A 65 évnél fiatalabb arthrosis betegek költségei kétszeresére rúgnak a nem arthrosisos emberekéhez képest. A 65 éven felüli arthrosisos betegek kezelési költsége 50%-al magasabb. Évente 300ezer beteg esik ki több hétre a munkából különböző mozgásszervi betegségek miatt. A krónikus betegségek 80%-a is a gerincelváltozásokból fakad. Magyarországon 500 ezer beteg kap rendszeres fizioterápiás kezelést. Hazánkban a mozgásszervi betegségek a rokkantosítás okai között a negyedik helyet foglalják el beteg válik rokkantnyugdíjassá gerincbetegségek miatt. 4 / 15. oldal

5 2. Mozgásszervi degeneratív betegségekegyénre és társadalomra gyakorolt hatásai Néhány példa arra, hogy ezen jelenségek az Európai Unió számára is komoly kihívást jelentenek: Az Európai Unió lakosságának 25%-a szenved izületi vagy reumás betegségektől. Az EU lakosságának fele havonta legalább egy hétig tartó mozgásszervi fájdalomról számol be. Az EU lakosságának 20%-át kezelik izületi betegséggel. A rheumatoid arthritis előfordulása Európában: 0,4-0,8%. (Hazánkban kb. 80 ezer ember érintett) Európa szerte a mozgásszervi betegségek okozzák a legtöbb elváltozást, illetve fogyatékosságot és ez fordul elő a krónikus betegségek közül a leggyakrabban. A tüneteket okozó arthrosis az EU népességének 7-10%-át érinti. A foglalkozással kapcsolatos mozgásszervi betegségek 11 millió táppénzes napért felelősek az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságban az arthrosis direkt költsége 1 milliárd font. Az osteoporosis okozta combnyaktörés mortalitása az Egyesült Királyságban magasabb, mint a méhnyak-, méhtest- és az emlőrákban szenvedőké együttvéve. Svédországban a mozgásszervi betegségek finanszírozása az összes egészségügyi kiadások 22,5%- át teszi ki. Ezeknek kb. 90%-a direkt költség. A mozgásszervi betegségek nemcsak a fejlett nyugati államokban, de hazánkban is a legköltségesebb betegségcsoport. Az izületi endoprotézis műtétek száma ugrásszerűen megemelkedett az utóbbi évtizedekben. Jelentős számú beteg van várólistán, ami tovább növeli a gyógyszer- és táppénzköltségeket. Mindezek mellett a háziorvos, a szakorvos és a különböző vizsgálati és kezelő/rehabilitációs intézmények közti közlekedés gyakran nem megoldható. A fent említett megbetegedések tükrében a Magyarországon elérhető szakellátó intézmények és szerveztek száma meglehetősen alacsony. (Ld. a táblázatot és grafikont a 6. oldalon) 5 / 15. oldal

6 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala A munkaképesség megőrzése és a munkavállalói teljesítmény javítása a gépi masszázs prevenciós és rehabilitációs alkalmazásával 2. Mozgásszervi degeneratív betegségekegyénre és társadalomra gyakorolt hatásai Szakellátó szervezetek megyénkénti megoszlása Magyarországon: Járóbeteg ellátás (szervezet) Fekvőbeteg ellátás (szervezet) Mozgásszervi Ortopédia Reumatológia és fizioterápia Mozgásszervi Ortopédia Reumatológia és fizioterápia Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Szakellátó szervezetek Magyarországon Mozgásszervi (Járóbeteg) Ortopédia (Járóbeteg) Reumatológia és fizioterápia (Járóbeteg) Mozgásszervi (Fekvőbeteg) Ortopédia (Fekvőbeteg) Reumatológia és fizioterápia (Fekvőbeteg) 6 / 15. oldal

7 2. Mozgásszervi degeneratív betegségekegyénre és társadalomra gyakorolt hatásai Az egy szakellátó intézményre/szervezetre eső lakossági létszám Magyarországon: Járóbeteg ellátás (szervezet) Fekvőbeteg ellátás (szervezet) Teljes lakosság Mozgásszervi Ortopédia Reumatológia és fizioterápia Mozgásszervi Ortopédia Reumatológia és fizioterápia Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen: Egy szakellátó intézményre jutó létszám Járóbeteg ellátás Fekvőbeteg ellátás Mozgás-szervi Ortopédia Reumatológia és fizioterápia 7 / 15. oldal

8 2. Mozgásszervi degeneratív betegségekegyénre és társadalomra gyakorolt hatásai Főbb egészségügyi mutatóink EU-összehasonlításban Az EU minimuma Az EU maximuma Magyarország Magyarország az EU-átlaghoz mérten Százezer lakosra jutó orvos % Százezer lakosra jutó ápolónő * % Százezer lakosra jutó kórházi ágy % Évente egy főre jutó szakorvosi 2,8 7, % vizsgálaton való megjelenés Eü. kiadások a GDP %-ában ,8 68 % * Kórházban és az alapellátásban dolgozók. A mozgásszervi betegségek egyre növekvő száma megdöbbentő mértékű kiadásokat és gazdasági következményeket eredményez. Nemcsak a betegségek korai felismerése és a korszerű terápia, hanem a krónikus betegek hatékony rehabilitációja is jelentős szociális és gazdasági hatásokkal bírnak. Mindezek a tények és adatok rávilágítanak a prevenció fontosságára, valamint a jelenség elleni költséghatékony fellépés szükségességére. Ez annál is inkább fontos, mert a demográfiai adatok szerint egyre (2050-re 48 millió fővel) csökken a munkaképes korú népesség (15-64 év), míg a 65 éven felüliek száma mintegy 58 millió fővel (kb. 77 %-kal) nő. Ezáltal az egészségügyre fordított közpénzek aránya szintén drámaian emelkedni fog, aminek a jelentős részét hosszú távú ápolásra, öregellátásra kell majd fordítani. Egyetlen kézenfekvő és ésszerű irány a gyógyászati kezelések és direkt egészségügyi költségek indirekt csökkentése. Az időben történő megfelelő kezeléssel a rokkantság az esetek túlnyomó többségében megelőzhető, továbbá a mozgásszervi betegségek kezelésének kiadásai a megelőzés és a rehabilitáció szerkezetének az átalakításával és az intézményen kívüli, elenőrzött rehabilitáció fejlesztésével drasztikus mértékben csökkenthetők. Mindehhez elsősorban hatékonyabb és kézzelfoghatóbb kormányzati szerepvállalás szükséges a prevenciós lehetőségek kiaknázása terén. 8 / 15. oldal

9 3. A prevenció és rehabilitáció jelentősége és fejlesztése a gépi masszázzsal 3. A prevenció és rehabilitáció jelentősége és fejlesztése a gépi masszázzsal A rehabilitáció a fejlett nyugat-európai államokban nemcsak egy program, hanem egyben egy szemlélet is, melynek a szükségessége és jelentősége napjainkban egyre látványosabban nő. A rehabilitációval tekintve annak interdisciplináris jellegét több szakma képviselői is foglalkoznak annak ellenére, hogy napjainkban már önálló szakterületté vált. A gyulladásos eredetű reumatológiai betegségekhez (pl. a rheumatoid arthritis, vagy seronegatív spondarthritis) sorolható kórképek kezelésében az aktív reumatológiai kezelés és a rehabilitáció együttesen jelenik meg. A degeneratív jellegű gerinc- és ízületi elváltozások kezelése mellett az osteoporosis rehabilitációja is nagy jelentőséggel bír. Tekintve a betegek kimagaslóan nagy számát, a mozgásszervi betegségek rehabilitációs viszonyai messze elmaradnak a kívánatostól. Nyugat-európai tapasztalatok szerint elengedhetetlen a jelenlegi ellátási struktúra fejlesztése és a kor követelményeihez illesztése. Egyre több eszköz, masszőr és egészségügyi intézményeken kívül (gyakran otthonunkban is) is alkalmazható módszer található meg mind az egészségügyben, mind a kereskedelemben. A különböző termékek számának utóbbi évtizedben tapasztalt robbanásszerű emelkedése ugyanakkor elővigyázatosságra kell, hogy sarkallja mind a betegeket, mind a gyógyászatban/rehabilitációban részt vevő, vagy abban szerepet vállaló szakembereket. Fontos, hogy a kezelések során alkalmazott berendezések kizárólag megfelelő minőségi, biztonságtechnikai és orvos-szakmai vizsgálatokat követően kerülhessenek az érintettek látókörébe, és a megfelelő hatás és eredmény elérése érdekében, az esetleges negatív hatások elkerülése végett csak a konkrétan bevizsgált/engedélyezett típusokkal történhessen kezelés. Mindezek figyelembe vételével az utóbbi években a kórházi, üzemorvosi és a magán praxisban folytatott gyógyászati tevékenységem során a fejlett ipari államok műszaki és orvos-technikai innovációs vívmányainak több elemét is alkalmam nyílt vizsgálni annak érdekében, hogy a mozgásszervi betegségek korábban említett prevenciós és rehabilitációs anomáliáinak enyhítésére minél hatékonyabb kiegészítő megoldásokat (eszközt/módszert) találjak. A mindennapos használat során összegyűjtött tapasztalatok azt mutatták, hogy bizonyos termékek valós alternatívát képezhetnek a megelőzésben, valamint a mozgásszervi panaszok nagy részének kiegészítő kezelésében és rehabilitációjában. Mindez annál is inkább látványos és hatékony, mert nemcsak az intézményi (ipari) alkalmazás, hanem az otthoni (vagy akár munkahelyi) felhasználás is lehetővé válik, ami a kezelések rendszerességével és egyszerűségével kapcsolatos nehézségek áthidalását is megoldja. Ebből kifolyólag jelentős és értékes részét képezheti a költséghatékony kormányzati fellépésnek és rehabilitációs programnak. Az izületi és egyéb mozgásszervi betegségek kialakulása nemcsak a megerőltető fizikai munkára vezethető vissza, azok hátterében gyakran a nem megfelelő szék, a nem kellő magasságba állított íróasztal vagy éppen a számítógépes monitor rossz elhelyezése húzódik meg. Hasonló összefüggések sokaságát lehetne felsorolni, hiszen mindennapi életünk valamennyi területét érintik, ugyanakkor a hatásaik gyakran csak évek, vagy évtizedek elteltével jelentkeznek. Éppen ezért fontos a megelőző szemlélet kialakítása. mozgásszervi panaszok fiziológiai jelenségek és elváltozások kapcsán természetesen elengedhetetlen a megfelelő intézményi gyógyászati kezelés. A kezelések eredményének fenntartása, illetve a hosszú távú hatás elérése szempontjából ugyanakkor a rehabilitációra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Akut történések, posttraumás sérülések esetén pontosan elválasztható az egészséges és a megváltozott, a rehabilitációt igénylő állapot. A krónikus folyamatok esetén ez nem tehető meg ilyen egyértelműen. A reumatológiai megbetegedések legnagyobb hányada olyan változó lefolyású krónikus folyamat, ahol a kialakulás nem köthető egy konkrét időponthoz, azok valójában a mozgásfunkciók szakaszos romlása által jönnek létre. 9 / 15. oldal

10 3. A prevenció és rehabilitáció jelentősége és fejlesztése a gépi masszázzsal A beteg munkaképességét, közlekedő-képességét, vagy akár önellátását is befolyásolló fogyatékosság elkerülése, illetve kezelése érdekében a prevenció, a gyógykezelés és a rehabilitációs fellépés együttes alkalmazása szükséges. A reumatológiai rehabilitáció célja, hogy a mozgásszervi/mozgáskorlátozott beteg a meglévő képességeinek fejlesztésével képes legyen a hiányzó funkciókat pótolni és ezáltal minél nagyobb mértékben megtörténhessen a normális társadalmi visszailleszkedés. A rehabilitáció klasszikusan 3 fokozatra bontható, amelyek az említett célok elérését szolgálják. A szekunder prevenció a szélesebb értelemben vett rehabilitáció első szintje, mely során a funkcióvesztések megelőzésére már korai stádiumban megkezdődnek a fizioterápiás kezelések. A második szint a funkcióhelyreállító illetve funkciópótló tevékenységek köre. Ez történhet konzervatív módon (a mindennapi aktivitás biztosítására irányulva, az ízületi biomechanika javításával, segédeszközök alkalmazásával), valamint ortopéd-sebészeti beavatkozással. Ezt követően a fenntartó tevékenység, a meglévő funkciószint megtartása adjuváns szerekkel, különböző segédeszközökkel és az eredeti funkciót gyakoroltató mozgások begyakoroltatásával történik. Mindezek a rehabilitációs feladatok és műveletek történhetnek intézetben (kórházi rehabilitáció), szakrendelőben, vagy egyéni szinten. Intézeti rehabilitációra szoruló mozgásszervi megbetegedések: Akut reumatológiai betegségek Krónikus gyulladásos mozgásszervi betegségek Mozgásszervi betegek műtéti kezelése kapcsán részben előkészítő, részben megfelelő időben végzett utókezelő rehabilitációs program Gerincműtétek korai rehabilitációs kezelése (a reziduális perifériás parézis és késői rehabilitációs kezelése tartós gerinc-funkcióromlás, krónikus radiculitis okozta perifériás tünetek esetén, synovectomia után, endoprothesis beültetést követően, osteotomiák, tenotomiák után.) Végtagtraumák, perifériás idegsérülések következtében kiesett, illetve károsodott végtagfunkciók esetén alagút-szindrómák mozgáskieséssel járó következményei Porotikus csigolyakompresszió után Csípőtáji törések esetén, ahol egyéb mozgásszervi probléma (pl. ellenoldali kontraktúrás térdízület vagy súlyosan mozgáskorlátozott gerinc) a mobilizálást nehezíti. Degeneratív gerinc- és ízületi betegségek kifejezett mozgásbeszűküléssel járó formái, ahol ambulanter fizioterápia nem oldható meg. Súlyos fukcióromlással járó gerincdeformitások és fejlődési rendellenességek (pl. súlyos izominsuffitientiával járó scoliosis, gyöki tünetekkel járó spondylolisthesis) Egyéni szintű reumatológiai rehabilitáció: A különböző masszázstechnikák révén a gyógytornász és az ergoterapeuta munkájának eredményessége nagy mértékben növelhető. Valódi rehabilitációról csak akkor beszélhetünk, ha az a beteg aktív közreműködésével történik. A társadalom számára világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a mozgásszervi megbetegedések egyre növekvő száma. A masszázstechnikák életszerű megjelenése a masszázsfotelek bizonyos típusaiban óriási kapacitási és hatékonysági növekedést jelent az egyéni rehabilitáció során, vagy akár az intézményi rehabilitáció kiegészítéseként. A folyamatos alkalmazás ellenőrzött és visszaigazolt tapasztalatai azt mutatták, hogy a vizsgált masszázsfotelek természetesen a sebészeti beavatkozáson kívül a fent említett mindhárom klasszikus területen hatékony eszköznek bizonyultak. Az alkalmazhatósággal és eredményességgel kapcsolatos utalást az egyes betegségcsoportok vonatkozásában az alábbi táblázatokban is jelöltem: 10 / 15. oldal

11 4. A gépi masszázs szerepe a gyógyászatban és a prevenciós/rehabilitációs folyamatokban 4. A gépi masszázs szerepe a gyógyászatban és a prevenciós/rehabilitációs folyamatokban Incidencia előfordulás férfira számítva: Betegség 0-15 év év év év év Összes Rangsor év korcsoport Krónikus izületi gyulladás SPA SLE Scleroderma 0,1 8 Arthrosis Nyaki gerincfájdalmak Derékfájás Lágyrész rheumatismus Incidencia nőre számítva: Betegség 0-15 év év Összes Rangsor év év év év korcsoport Krónikus izületi gyulladás SPA SLE Scleroderma 0 0,6 8 Arthrosis Nyaki gerincfájdalmak Derékfájás Lágyrész rheumatismus A gépi masszázs alkalmazhatósága az adott betegségek kezelése tekintetében: (Egyéni gyógyászati tevékenység során szerzett szakmai tapasztalatok és vizsgálatok bázisán) Betegség Önálló kezelésként Kiegészítő Semleges hatású is hatásos kezelésként hatásos Krónikus izületi gyulladás 11% 43% 46% SPA 72% 28% 0% SLE 6% 21% 73% Scleroderma 4% 19% 77% Arthrosis 64% 36% 0% Nyaki gerincfájdalmak 85% 15% 0% Derékfájás 89% 11% 0% Lágyrész rheumatismus 13% 46% 41% Átlagos alkalmazhatóság 37% 29% 34% Átlagos alkalmazhatóság 34% 37% 29% Önálló kezelésként is hatásos Kiegészítő kezelésként hatásos Semleges hatású 11 / 15. oldal

12 4. A gépi masszázs szerepe a gyógyászatban és a prevenciós/rehabilitációs folyamatokban Prevalencia férfira számítva: Prevalencia nőre számítva: Betegség 0-15 év év év év év 75+ év Összes korcsoport Rangsor Kezelhetőség* Izületi gyulladás Részben Gyerekkori arthritis Részben SPA Igen SLE Scleroderma Arthrosis Igen Derékfájás Igen Lágyrész rheumatismus Osteoporosis (csípő) Részben Fogyatékosság (mhaq>0, fájdalom) Összes egyéb Általában javasolt Betegség 0-15 év év év év év 75+ év Összes korcsoport Rangsor Kezelhetőség* Izületi gyulladás Részben Gyerekkori arthritis Részben SPA Igen SLE Scleroderma Arthrosis Igen Derékfájás Igen Lágyrész rheumatismus Osteoporosis (csípő) Részben Fogyatékosság (mhaq>0, fájdalom) Összes egyéb Általában javasolt A nem reprezentatív mintavételezésen alapuló vizsgálatok tapasztalata azt mutatta, hogy a gépi masszázs alkalmazása mind a férfiak, mind a nők körében akceptált. Hatása a különböző megbetegedések függvényében orvosi szempontból a fenti táblázatokban tett hivatkozások szerint igazolt. 12 / 15. oldal

13 4. A gépi masszázs szerepe a gyógyászatban és a prevenciós/rehabilitációs folyamatokban Jelen fejezetben publikált táblázatok alapján látható, hogy a rehabilitáció kiegészítéseként a mozgásszervi megbetegedések jelentős hányadában (66%) eredményesen alkalmazható a gépi masszázs. károsodások és megbetegedések utókezelése éppen a gépi masszázs által válhat optimálissá. (37%-ban a gépi masszázs alkalmazása önmagában is eredményes.) A nem balesetből származó rokkantságok száma a rendszeres kezelések megvalósítása által a megelőző és követő folyamatokat is figyelembe véve akár 10-15%-kal csökkenthető. A kezelések hatásainak vizsgálata során szerzett tapasztalatok szerint a mozgásszervi megbetegedésekkel kapcsolatos munkából való kiesések mintegy 25-35%-a megelőzhető a gépi masszázs alkalmazása által. Mindezek elérésében költséghatékonysági és a rendszeres kezelések megvalósítása szempotjából jelenleg elérhető innovációs vívmányokat figyelembe véve leginkább reális alternatívája a masszázsgépek (masszázsfotelek) otthoni és/vagy intézményes használata. Ennek oka, hogy a masszázsfotel olyan módszert, illetve eszközt jelent, ami a betegek otthonában nap, mint nap rendelkezésre áll, s ezáltal lerövidül a rehabilitáció időszükséglete. Az intézményi kereteken belül a kezelések iránti tömeges igény a súlyos kapacitáshiány miatt nem, vagy csak nehezen és magas költségek invesztálása árán kielégíthető. A kezelések mennyiségén túl éppen azok rendszeressége az, ami az otthoni rehabilitációban rejlő óriási lehetőségek kihasználására kell hogy irányítsa a figyelmet. Nemcsak a betegek komfortosabb, szakszerűbb és gyorsabb ellátását és a költségek effektív csökkentését, hanem a gyakran nem kalkulált járulékos kiadások leszorítását is eredményezi az otthoni gépi masszázs támogatása. (Ilyen járulékos deficitek pl. a magas időszükséglet, az utazási nehézségek, az utazásból és a nem megfelelő kezelés/pihenés arányokból fakadó hatáscsökkenés, a kezelések eredményének külső környezet általi redukciója, valamint a stressz okozta hatások negatív következményei.) Tapasztalataim szerint az említett alternatíva alkalmazásával meglepően sok esetben látványosan javulhat a betegek állapota és gyakran elkerülhető a közellátás igénybe vétele. Az utóbbi években elvégzett statisztikai felmérések szerint az intézményekben a járóbeteg ellátás keretein belül alkalmazott kezelések mintegy 70%-ának hatása nem, vagy csak részben érvényesülhet azáltal, hogy a betegeknek a kezelést követően nem nyílik lehetősége a megfelelő pihenésre és a környezeti hatások kiküszöbölése (tömegközlekedés, időjárási behatások, rázkódással és gyaloglással járó hatások) A mozgásszervi betegségekhez kötődő manapság alkalmazott intézményi kezelések 35-40%-a otthon is elvégezhető, így mindezek költségei nem, vagy csak részben terhelnék a központi költségvetést. Mindezen, a mozgásszervi prevenciós, gyógykezelési és rehabilitációs tevékenységem során tett megfigyeléseken és tapasztalatokon túl a masszázsfotel otthoni és/vagy intézményekben széles körű elterjesztése további járulékos előnyökkel szolgál az általános közérzet, a betegségek megelőzése és elsősorban a szív- és érrendszeri, idegrendszeri, valamint emésztőrendszeri megbetegedések rehabilitációja terén. A prevenció, a kiegészítő kezelések, valamint a rehabilitáció fejlesztése noha kézenfekvő költségmegtakarítást és a betegek szélesebb körű ellátásának lehetőségét eredményezi, igazán pontos kalkuláció létrehozása mégsem lehetséges. Jelen szakanyagban közzétett információk alapjául a szakirányú gyógyászati ellátórendszerben és a munkaegészségügyben szerzett több évtizedes aktív tapasztalatom, vizsgálati eredményeim, rendszeres felméréseim, valamint a szakirodalomban és statisztikai jelentésekben elérhető adatok szolgáltak. 13 / 15. oldal

14 5. A gépi masszázs hatásmechanizmusa 5. A gépi masszázs hatásmechanizmusa A gyógyászati kezelések és az azt követő rehabilitációk során 3 masszázsfotel típus működését és hatásait vizsgáltam, összehasonlítva a hagyományos módszerek és eszközök eredményességével, illetve kombinálva azok alkalmazásával: MULTI-S masszázsfotel SANYO Sensor DR2010 masszázsfotel SANYO Wellness DR2030 masszázsfotel Mindhárom termék esetén hasonló élettani, fiziológiai és kezelési hatások mutatkoztak, a különbség elsősorban a fizikai méretben, a szolgáltatás szintjében és az egyes masszázsfajták kombinációjában mutatkozott. A komplexebb kezelés támogatása érdekében az utóbbi két berendezés a pulzusmérő és érzékelő (sensor) segítségével 3 perc alatt felméri az egyén bőrének nedvességtartalmát, testhőmérsékletét és a háttámlában elhelyezett feszültségdetektor a hátizom keménységét, s kiválasztja az optimális programot. Mindhárom vizsgált típus az alábbi masszázs technikákat alkalmazzák: Nyújtó- (görgős) masszázs (A masszázsfejek végiggördülnek a gerincoszlop mentén, javítják a keringést, lazítanak és tehermentesítik a porckorongokat. A masszázsfolyamat fel- és lefelé tolja az izomzatot, nyújtó hatást kifejtve. Ez a masszázsfajta felmelegíti az izmokat, lazítja és előkészíti azokat egy behatóbb masszázsra. Oldja az izomfeszültségeket, javítja a vérkeringést és lazítja a hátat.) Ütő masszázs (A nyomás és elernyedés szabályos, ritmikus váltakozása élénkíti az anyagcserét, erősíti az izmok tónusát és segít a zsírpárnák eloszlatásában. A masszázsfolyamat a kézzel való ütögetés mintájára fejti ki hatását. Mélyreható masszázsról gondoskodik. Oldja a gerincoszlopra nehezedő nyomást és erősíti az egész hát területét.) Gyúrómasszázs (A körkörös masszázsmozdulatok serkentik a szervek működését, javítják a hátizmok mozgékonyságát és megszűntetik a testi fáradtságot. A masszázsfolyamat során masszázsgörgők kis körkörös mozdulatokkal haladnak végig egyszerre, a gerincoszlop két oldalán, a masszőr hüvelykujjas masszírozását képezi le. Ez a második fázis valamivel intenzívebb, mint a nyújtómasszázs és mélyrehatóbb (ütő-) izommasszázs. Oldja a feszültségeket és a fájdalmakat azáltal, hogy nyújtja az izmokat, javítja a vérkeringést és segít a fontos tápanyagokat a gerincoszlophoz juttatni. a masszázs hőt termel. A hajszálerek hő hatására kitágulnak, ezáltal vérbőség jön létre, ami fájdalom-csillapítóan hat. A keringés javulásával létfontosságú szerveink életképesebbé válnak és elkezdődik a sejt szinten történő regeneráció.) Lazító masszázs (A masszázsfolyamat felfelé tolja az izomzatot, hogy akupresszúrát végezzen. Oválelliptikus pályán mozgó görgők oldalról oldalra váltakozva haladnak lágyan és lassan felfelé és lefelé a háton, a gerincoszlop közelében. Olyan érzés, mintha a terapeuta kezei határozottan nyomkodnák az izmokat először a gerincoszlop egyik oldalán, majd a másikon. Ez a masszázsfajta elernyeszti az izmokat, felmelegíti és előkészíti azokat egy intenzívebb masszázsra. Javítja a vérkeringést, oldja a feszes tartást és lazítja a hátat.) Nyomó- (kompressziós) masszázs (A masszázsfolyamat nyomást fejt ki a mélyen fekvő izomszövetekre, a görgők kívülről befelé, a gerincoszlop irányába haladnak. A sportorvostanban és a gerincoszlop gyógykezelése során gyakran alkalmazott masszázstechnikát képezi le. A mozgások nyomást gyakorolnak a mélyen fekvő izomszövetre és lazításra kényszerítik azt. Ez a masszázs hozzájárulhat a mozgékonyság és a testtartás javításához.) Vibrációs masszázs (A masszázsfolyamat gyors rezgésekkel stimulálja a vérkeringés és az izommozgás területeit. A kötőszövetek felmelegítésére és a jobb vérkeringés fokozására bevált módszer. A vibráció segít a tudatalatti stresszes állapot megszűntetésében, így lazábbá válik az izomzat és hatékonyabb lesz a masszázs. A rezgés a gerinc melletti masszázs értékét levezeti egészen a lábujjakig, megszűntetve általa a rossz keringést és a hideg lábérzetet.) 14 / 15. oldal