Fonyódi Vitorlás Egyesület

Átírás

1 Az Egyesület tagjai rögzítik, hogy a i közgyűlésen az alapszabályt módosították. A Kaposvári Törvényszék Pk /1996/18/I. számú végzése alapján a i közgyűlésen a tagok módosították/pontosították a napján elfogadott alapszabályt. Ezen módosításokat/pontosításokat, valamint a i közgyűlésen elfogadott határozatok alapján a bírósági nyilvántartási adatokat érintő módosításokat jelen alapszabály dőlt betűvel tartalmazza. Az Egyesület tagjai rögzítik, hogy a jelen okiratban rögzített alapszabály egyben egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratnak is minősül. 1. Az Egyesület neve: Fonyódi Vitorlás Egyesület 2. Az Egyesület rövidített neve: FVE Fonyódi Vitorlás Egyesület ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. Az Egyesület székhelye: 8640 Fonyód, Szent István u Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület a sportról szóló évi I. törvény 16. -a szerinti SPORTEGYESÜLET. Az Egyesület tevékenységét közhasznú szervezetként végzi. 1. Az Egyesület célja, feladatai: II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény 2. -ának 20. pontja alapján az egyesület közhasznú tevékenysége: Hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez a sportról szóló évi I. tv. 49. c)-e) pontjaiban meghatározott állami feladatok teljesítését közvetlenül, illetve közvetetten szolgálva - a vitorlázás, elsődlegesen, mint tömegsport feltételeinek a biztosítása - az egyesületi tagok érdekképviseletének ellátása - a vitorlázók egységbe tömörítése a Balaton környezetvédelme érdekében - az egyesületi tagok elméleti és gyakorlati ismereteinek fejlesztése a túra és a versenyvitorlázás biztonságos gyakorlása érdekében. - a balatoni vitorlás klubok tevékenységének segítése. - kapcsolatteremtés külföldi vitorlázó egyesületekkel és szervezetekkel, nemzetközi rendezvényeken a balatoni vitorlázók képviselete. - az egyesület tagjainak tájékoztatása a VITORLÁZÁS folyóiraton keresztül a nemzetközi és haza vitorlás eseményekről. 1

2 2. Az egyesület vagyona, gazdálkodása: Az egyesület vagyona/bevételei: a) tagdíj b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. Az egyesület a bevételeit és költségeit ráfordításait (kiadásait) a fentiek szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesület a költségek között c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület vagyonát ezen gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. 2

3 Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 1. A tagsági jogviszony keletkezése: 1.1. Rendes tagsági jogviszony keletkezése III. A TAGSÁGI JOGVISZONY Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. Az egyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, illetőleg magyarországi jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és tenni kíván az egyesület céljainak elérése érdekében és csatlakozási szándékát írásban kijelenti, valamint az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét az alapszabály melléklete tartalmazza. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Ahol jelen alapszabály az egyesület tagjára nézve jogosultságot, vagy kötelezettséget állapít meg, úgy azt a rendes tag jogaiként, illetve kötelezettségeként kell érteni Pártoló tagsági jogviszony keletkezése: Pártoló tag lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, illetőleg magyarországi jogi személy, aki ezen szándékát az ügyvezető részére címzett nyilatkozatban írásban kijelenti és az egyesület céljainak eléréséhez vagyoni hozzájárulással részt vesz. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható Tiszteletbeli tagsági jogviszony keletkezése: A tiszteletbeli tagot az írásbeli kérelme alapján az egyesület tagjai választják meg e tagságra. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, illetőleg magyarországi jogi személy. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. 2. A (rendes) tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: - a tag kilépésével akként, hogy a tag a kilépési/tagsági jogviszony megszűntetési szándékát írásban, indokolás nélkül bejelenti, - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, - a tag kizárásával, - a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 3

4 2.1. Felmondás: Az egyesület a közgyűlés által egyszerű többséggel hozott határozatával a tagsági jogviszonyt indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel, a tag részére megküldött felmondásban egyoldalúan jogosult bármikor megszűntetni Kizárás, kizárási eljárás szabályai: Jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás tanúsítása esetén az egyesület közgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönthet a tag kizárásáról a kizárási eljárásra irányadó szabályok szerint különösen abban az esetben, amennyiben a tag legalább 24 hónapon keresztül nem teljesíti a tagdíjfizetési kötelezettségét. Kizárási eljárás szabályai: Az egyesület a közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával kizárhatja a tagot amennyiben jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely egyesületi tag kezdeményezheti az ügyvezetőhöz címzett nyilatkozatban az indokok megjelölésével. Az ügyvezető köteles a kizárásra vonatkozó kérelmet a kizárással érintett tag részére megküldeni, aki a felhívásban megjelölt határidőben jogosult az észrevételeit megtenni. Az ügyvezető köteles a kizárási kérelmet és az arra esetlegesen tett észrevételeket is a közgyűlés elé terjeszteni, kizárás megtárgyalása és döntéshozatal érdekében. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget nem biztosít. 3. A (rendes) tag jogai: Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait gyakorolhatja képviselőn keresztül, amennyiben a képviseleti jogosultságot tartalmazó meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba (legalább két tanú aláírásával is ellátott iratba) foglalták. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesület tagja jogosult - részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein - választhat és választható az egyesület szerveibe - az egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a döntésekben szavazati joggal részt venni - az egyesülettől szakmai érdekvédelmet kérni 4. A (rendes) tag kötelezettségei: Az egyesület tagja köteles: - az egyesület szervezeti életében részt venni, tisztségbe való megválasztása esetén ezt legjobb képességei szerint ellátni - a tagsági díjat rendszeresen megfizetni A tagsági díjról a közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatban dönt. A évtől kezdődően a tagsági díj ,- Ft/év a versenyengedélyt kérő tagok részére, Ft/év a nem versenyző tagok részére, melyet a belépéskor, illetőleg a belépést követő évtől kezdődően minden év augusztus 30. napjáig kell megfizetni az egyesület bankszámlájára történő utalással, vagy az egyesület pénztárába készpénzben történő befizetéssel. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. 4

5 5. Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok 5.1. Tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: A Ptk. 3:71 (1) bekezdés b) pontja alapján összeférhetetlen és nem lehet az egyesület tagja, aki az egyesület céljaival nem ért egyet az egyesület céljainak elérése érdekében a csatlakozási szándékát írásban nem jelenti be, valamint az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően nem fogadja el. Nem lehet az egyesület tagja továbbá az, akinek a csatlakozási szándékát/tagfelvételi kérelmét a közgyűlés elutasította Vezető tisztségviselőre (ügyvezetőre) vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: Ügyvezető az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 1. A közgyűlés IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJE Az egyesület döntéshozó, legfőbb szerve a közgyűlés. Az egyesület tagja jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. 5

6 A közgyűlés hatáskörébe tartozik: - az alapszabály módosítása, - az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, - a vezető tisztségviselő (ügyvezető) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, - az éves költségvetés elfogadása, - éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló, valamint az éves beszámoló ezen belül az ügyvezetőnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása, - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, - a felügyelőbizottság alakítása esetén a tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, - a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, - a végelszámoló kijelölése - csatlakozási szándék írásbeli bejelentése, azaz a tagfelvételi kérelem benyújtása esetén a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadása, illetve elutasítása - minden olyan döntés meghozatala, melyet jogszabály, vagy jelen alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. Az egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon. A tagfelvételi kérelmet/csatlakozási szándékot írásban az ügyvezető részére kell megküldeni, aki köteles legkésőbb 15 napon belül a közgyűlést összehívni a csatlakozási szándék, azaz a tagfelvételi kérelem közgyűlés általi megtárgyalása, azaz elfogadása, illetve elutasítása érdekében. A közgyűlési döntés ellen nincsen helye jogorvoslatnak. A tagsági jogviszony a közgyűlési elfogadó döntés meghozatalának napján keletkezik. A közgyűlés döntéséről az ügyvezető a tagfelvételi kérelmet benyújtót a döntéshozatalt követő 8 napon belül írásban értesíti, tértivevényes levélben, vagy elektronikus, az kérelmező általi átvételét igazoló módon. A közgyűlés ülései: A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. 6

7 Az ügyvezető köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A közgyűlés összehívására az ügyvezető jogosult írásbeli meghívónak a tagok részére elektronikus úton ( -ben) történő megküldésével. Az ülést legkorábban a meghívó megküldéstől számított 9. napra lehet összehívni. A meghívóban fel kell tűntetni a közgyűlés helyét, a javasolt napirendeket, illetve, a határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés helyét és időpontját. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az ügyvezető nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlés helyét az adott ülés meghívója tartalmazza. Az egyesület közgyűlésének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható akként, hogy a tagok a szavazataikat az ügyvezető részére a meghívó szerinti határidőben, de legalább 8 napon belül elektronikus úton ( -ben) küldik meg a napirendi pontok szerinti kérdésekben. Az ügyvezető részére megküldött szavazatokat az ügyvezető a meghívó szerinti határnapot követő 8 napon belül összegezi és a szavazás eredményéről a tagokat -ben tájékoztatja. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít. A közgyűlés először a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítő, valamint a szavazatszámlálók megválasztásáról, a napirendek elfogadásáról, majd a napirendek szerinti kérdésekről dönt. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a (50% + 1 fő) jelen van. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor megismételt ülést kell tartani, amely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Szavazás szabályai: A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza. A szavazásra jogosult tagok az igen szavazatukat kézfelemeléssel fejezik ki. A levezető elnök külön kérdésére kézfelemeléssel kell a szavazástól való tartózkodást, illetve a nem szavazatot jelezni. Határozathozatal: A közgyűlés főszabályként a jelenlévők egyszerű többségével dönt. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Egyebekben a szavazásra az alapszabály, illetve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 7

8 A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés jegyzőkönyvét az erre megválasztott személy vezeti, és a hitelesítésre megválasztott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a jegyzőkönyvvezető, a levezető Elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet oly módon kell elkészíteni, hogy annak aláírása után, az eredeti példányt utóbb ne lehessen roncsolás-mentesen reprodukálni és ismét összefűzni. A jegyzőkönyv egy példányát minden rendes tag a közgyűléstől számított 8 munkanapon belül elektronikus úton megkapja. Határozatok a jegyzőkönyvbe foglalással és annak a tagok részére történő megküldéssel tekinthetőek kihirdetettnek. 2. Az ügyvezető: Az egyesület vezető tisztségviselője az ügyvezető, az egyesület ügyvezetését, és az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el. A képviseleti jogát az ügyvezető önállóan gyakorolja. Az ügyvezető önállóan képviseli az egyesületet, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és az egyesület céljainak megvalósításáról. Az ügyvezetőnek önálló rendelkezési joga van az egyesület bankszámlája felett. Az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. Az ügyvezető feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az ügyvezető feladatkörébe tartozik: - az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, a döntéseiről a közgyűlés tájékoztatása; - az éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló, valamint az éves beszámoló ezen belül az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, valamint a közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; Az ügyvezető köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig történő letétbe helyezése iránt intézkedni - az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; - a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; - a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; 8

9 - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - a tagság nyilvántartása; - az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; - minden olyan döntés, intézkedés meghozatala, melyet jogszabály, vagy az alapszabály az ügyvezető hatáskörébe utal Az ügyvezető jogosult önállóan az egyesület adminisztratív, szervezési és komunikációs feladatai ellátásához titkári pozícióba megbízást adni az egyesület bármely tagja részére. Az ügyvezető, mandátuma és jogviszonya: Az egyesület ügyvezetője napjától napjáig terjedő időtartamra Mucsi László (an.: Heizler Zsuzsanna, szül. helye, ideje: Kaposvár, ) 8640 Fonyód, Szent István u. 77. szám alatti lakos. Az ügyvezető a feladatát díjazás nélkül, megbízásos jogviszonyban látja el, indokolt készkiadásai megtérítésére azonban igényt tarthat. Az ügyvezető mandátuma megszűnik: - a határozott idő lejártával - visszahívással - lemondással - az ügyvezető halálával - a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az ügyvezető bármikor, a közgyűlésen bejelentett és írásban is megerősített nyilatkozattal lemondhat a mandátumáról, köteles azonban az ügyvezetési feladatokat ellátni, amennyiben a közgyűlés a lemondás bejelentésének napján nem választ új ügyvezetőt és az egyesület működőképessége ezt megkívánja, legkésőbb azonban a lemondás bejelentését követő 60 napig. A lemondás az új ügyvezető megválasztásával, legkésőbb azonban a bejelentést követő 60. napon válik hatályossá. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával bármikor, indokolás nélkül az ügyvezetőt tisztségéből visszahívhatja. V. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, AZ EGYESÜLET VAGYONA MEGSZŰNÉS ESETÉN 1. Az egyesület megszűnése 1.1. Jogutódlással történő megszűnés: Az egyesület megszűnik, ha más egyesülettel való egyesülését vagy egyesületekre való szétválását a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel kimondja Jogutód nélküli megszűnés okai: Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) a tagok kimondják megszűnését, b) az arra jogosult szerv megszünteti, c) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, 9

10 feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Az egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. Az egyesület - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. 2. Az egyesület vagyona megszűnés esetén A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt egyesület ki nem elégített tartozásaiért. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. VI. Záró rendelkezések Jelen alapszabályt a közgyűlés a és a napján tartott ülésén fogadta el. Ha törvény közzétételi kötelezettséget ír elő az egyesület számára, e kötelezettségnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti módon tesz eleget az egyesület, illetve, a beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet saját honlapján is közzéteszi. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Fonyód, június 14.. ügyvezető 10