A L A P S Z A B Á L Y

Átírás

1 1 TISZÁNTÚLI VILLAMOSENERGIA-IPARI SZAKSZERVEZET (TIVISZ) A L A P S Z A B Á L Y Ezen a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a TIVISZ Összbizalmi Testülete a március 9-i és május 15-i ülésein hagyta jóvá, tekintettel a Debreceni Törvényszék 17.Pk /1991/10. számú végzésében foglaltakra. Pinczés Ernő TIVISZ elnök Debrecen, május 15. 1

2 2 I. Általános meghatározások 1. A szervezet neve: Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet (TIVISZ) 2. Székhelye: 4024 Debrecen, Kossuth u Működési területe: az E.ON Hungária csoport működési területe 4. Jogi személy, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Villamosenergia-ipari Tagozat TITÁSZ Alapszervezetének jogutódja. II. A TIVISZ működésének és tevékenységének alapelvei A Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet (TIVISZ) a munkavállalók önkéntes akaratából létrehozott egységes, önálló érdekvédelmi szervezet, amely a szolidaritás elve alapján képviseli és minden törvényes eszközzel érvényesíti a munkavállalók gazdasági, szociális, munkajogi és kulturális érdekeit, érdekvédelmet nyújt tagjai számára és önsegélyező tevékenységet is ellát. A TIVISZ működése azokra a demokratikus formákra (demokratikus választás és képviselet elve, alulról felfelé történő építkezés általános elve, önrendelkezés és önálló képviselet elve, egymás iránti szolidaritás elve) épül, amelyek érvényre juttatják a tagság érdekképviseletét és kizárják az antidemokratikus eljárásokat. A TIVISZ tevékenységét az Alkotmány, a mindenkori érvényben lévő magyar jogszabályok, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogok és jelen Alapszabály értelmében fejti ki. Tevékenysége a széles körű nyilvánosságra épül, amelynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja. A TIVISZ működésében, tevékenységében egyaránt nyitott más hazai és nemzetközi szakszervezet irányában. A tagság érdekének képviseletében és érdekvédelmében kész más szakszervezeti szerveződéssel a kölcsönösség, a szuverenitás és a szolidaritás elve alapján szövetségre lépni. Ezen megállapodások minden esetben az Alapszabály mellékletét képezik. A TIVISZ alapító tagja a Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, elfogadja annak Alapszabályát. A TIVISZ mind működésében, mind tevékenysége során a politikai pártoktól független szervezet. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. A TIVISZ az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 2

3 3 III. A TIVISZ célja és feladata 1. A TIVISZ célja: tagságának érdekképviselete és érdekvédelme, a szolidaritás megteremtése és megőrzése. 2. A TIVISZ feladata: feltárni és képviselni tagjai gazdasági, munkajogi, szociális és kulturális érdekeit, önsegélyező tevékenységet ellátni, védeni a tagságának, mint munkavállalóknak a jogszabályokban biztosított jogait. Ennek érdekében élnie kell mindazon jogosítványokkal, melyet a jogszabályok, a kollektív szerződések és egyéb szabályzatok, megállapodások a szakszervezet számára biztosítanak. IV. A tagsági viszony 1. A TIVISZ tagja lehet: Az a 16. életévét betöltő magánszemély, aki a szervezet célját, programját, alapszabályát elfogadja, belépési szándékát írásban közli és kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. 2. A TIVISZ elismeri és elfogadja, hogy tagjai egyidejűleg más politikai, társadalmi szervezetnek is tagjai lehetnek, azonban választott tisztségviselői politikai pártban funkciót nem tölthetnek be. V. A tagok jogai és kötelezettségei 1. A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik. 2. A tag jogai: - érdekei védelméért beadványokkal, panaszokkal fordulni bármely szakszervezeti testülethez, tisztségviselőhöz, - a tisztségviselők visszahívását kezdeményezni, - bírálatot gyakorolni a szakszervezeti szervek, tisztségviselők munkájával kapcsolatban, - a szakszervezet működése során felmerült bármely kérdésben állást foglalni, a szakszervezeti fórumokon felszólalni, nézeteit kifejteni, véleményt nyilvánítani, javaslatokat tenni, - rendszeres, teljes körű tájékoztatást kapni a választott testületek tevékenységéről, - szakszervezeti tisztségre jelölhető, választható, - tisztségviselőt választani, ill. magasabb szintű testületbe tagot delegálni, - bármely, érdekeivel összefüggőnek ítélt kérdés napirendre tűzését kezdeményezni a szakszervezeti testületekben, - igénybe venni a szervezet által biztosított juttatásokat és szolgáltatásokat, - szervezett sztrájkban való részvétel esetén sztrájksegélyben részesülni. 3

4 4 3. A tag kötelezettsége: - az Alapszabályban foglaltak betartása, - tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tenni, - részvételével segíteni a szervezet feladatainak végrehajtását, választott tisztségének legjobb tudása szerint eleget tenni. A tagság megszűnik: VI. A tagsági viszony megszűnése - a tag írásban tett kilépési szándékának közlésével, - tagdíjfizetési kötelezettség írásbeli felszólítástól számított 15 napon belüli megfizetésének elmulasztásával, - az Alapszabállyal ellentétes magatartás esetén kizárással, - a tag halálával és - a TIVISZ megszűnésével. A tagsági viszony megszűnése eseteinek szabályozása: - A Szakskzervezet tagja a Szakszervezetből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. - A Szakszervezet tagjai sorából törlésre kerül az, aki az éves tagdíjhátralékát a Képviseleti Testület írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül sem rendezi. A felszólításnak ez esetben tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre való figyelmeztetést. Törlésről a Képviseleti Testület dönt, a törlést kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tag az Összbizalmi Testülethez fordulhat jogorvoslatért. A fellebbezéseknek a törlés tekintetében halasztó hatálya van. - A Szakszervezetből történő kizárás az Összbizalmi Testület hatáskörébe tartozik, amelyről a tagot értesíteni kötelező. A kizárási eljárás megindításának alapjául szolgáló okok: - ha a tagnak a Szakszervezetben maradása a Szakszervezet céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné - a tag kötelezettségeit felszólítás ellenére nem teszi meg - a tag tartósan erkölcstelen életmódot folytat - a tag alapszabály ellenes magatartást tanúsít. A kizárást írásbeli határozatba kell foglalni. A határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: - az elkövetett kötelezettségszegést, kizárás okát és annak bizonyítékait, - a tag javára és terhére szolgáló körülményeket és azok bizonyítékait, - az alkalmazott jogkövetkezményt, a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívást. A tag kizárását kizárólag a Szakszervezet Összbizalmi Testülete kezdeményezheti. Az összbizalmi testületi ülést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül össze kell hívni. A kezdeményezésről az Összbizalmi Testület a legközelebbi ülése dönt akként, hogy az érintett tag a határozat hozatalt megelőzően jogosult védekezését írásban, vagy szóban előterjeszteni. 4

5 5 A kizárásról döntő határozattal szemben a kizárt tag jogosult a tudomására jutásától számított 30 napon belül bírósághoz fordulni. Kizárásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kizárási eljárás alá vont tag súlyosan megsérti az Egyesület alapszabályában foglalt rendelkezéseket. A kizárni kívánt tagot a kizáráshoz vezető magatartás tárgyában az Összbizalmi Testület ülés tartásával meghallgatni köteles, amely meghallgatás során az elnök elé tárja a kizárásra irányuló eljárás megindításának okát, következményét. Az eljárás során a kizárási eljárás alá vont tagot az Összbizalmi Testület meghallgatja, nyilatkozattételre jogosult védelme érdekében. Amennyiben a kizárni kívánt tag az Összbizalmi Testületi közgyűlésen nem jelenik meg, abban az esetben a közgyűlés a kizárni kívánt tag megjelenése nélkül is határozhat a kizárásról, amennyiben a kizárni kívánt tag részére a meghallgatás időpontjáról írásban, az átvétel igazolására alkalmas módon küldött meghívóban (pl. ajánlott, vagy tértivevényes küldemény) erre a lehetőségre figyelmeztették. A kizárást indokolni szükséges, amelyet írásbeli határozatba kell foglalni. A határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: - az elkövetett kötelezettségszegést, kizárás okát és annak bizonyítékait, - a tag javára és terhére szolgáló körülményeket és azok bizonyítékait, - az alkalmazott jogkövetkezményt, a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívást. A Szakszervezetből való kizárást megállapító határozatot a kizárt tag a Ptk. 3:35 3:37 - ok alapján bíróság előtt megtámadhatja. A tagdíjat a tag az Alapszabály IX/3. pontja alapján fizeti meg a Szakszervezet részére. A tagdíj fizetését elmulasztó tagot a Képviseleti Testület írásban 15 napos határidővel felhívja az elmaradt tagdíj rendezésére. Ezen felhívásban a Képviseleti Testület a jelen alapszabályban foglalt jogkövetkezményekről is tájékoztatja a tagdíjfizetést elmulasztó tagot, azaz, hogy a tagdíj nemfizetés a tagsági jogának megszűnését vonja maga után. A határidő eredménytelen elteltét követően - ha a tag a késedelmét alapos okkal kimenteni nem tudta - a tagsági jogviszonya törléssel megszűnik. A törlést a Képviseleti Testület mondja ki, mely határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a törlés alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A törlésre vonatkozó határozatot a taggal közölni kell. A törlés kimondása esetén a törölt tag jogorvoslattal élhet, melyet írásban - a törlést kimondó határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül kell a Képviseleti Testülethez benyújtani. A törlés kimondása ellen benyújtott jogorvoslatról az Összbizalmi Testület dönt. Kizárás fegyelmi büntetés kiszabásával szűnik meg a tagsági jogviszony, ha tag olyan súlyos, esetleg jogszabályba ütköző magatartást tanúsít, ami a Szakszervezet alapszabályában meghatározott célok elérését veszélyezteti, vagy ellentétes az alapszabály rendelkezéseivel. A kizárás fegyelmi büntetést a Képviseleti Testület szabja ki. A fegyelmi büntetés kiszabása esetén a kizárt tag jogorvoslattal élhet, melyet írásban a kizárást kimondó határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Képviseleti Testülethez kell benyújtani. A fegyelmi büntetésként alkalmazott kizárás elleni jogorvoslatról az Összbizalmi Testület dönt. 5

6 6 A kilépési szándékot közölni kell a Képviseleti Testülettel. A tag tagsági viszonya a kilépési szándék Képviseleti Testület által történő átvételének napján szűnik meg. Személyes átvétel hiányában a tagsági viszony megszűnésének időpontja a kilépési szándék ajánlott küldeményként történő postára adásának napja. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a Szakszervezet a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Szakszervezet Összbizalmi Testülete dönt. A Szakszervezet Elnöke a Szakszervezet tagjairól nyilvántartást vezet. VII. A TIVISZ felépítése (az 1. számú mellékletben csatolt TIVISZ szervezeti ábra alapján) A szakszervezet felépítése: - a, szakszervezeti tagok (szakszervezeti csoport), - b, bizalmi tisztségviselők, - c, főbizalmi tisztségviselők, - d, üzemi megbízott, - e, titkárok, - f, Csoportülés - g, Üzemi Testület - h, elnök - i, Képviseleti Testület, - j, Gazdasági Ellenőrző Bizottság, - k, Összbizalmi Testület. A TIVISZ választott testületei, vezetői, a feladatok eredményesebb végrehajtása, a döntések megalapozott előkészítése érdekében alkalmi munkabizottságot hozhatnak létre, szakértők munkáját vehetik igénybe. A TIVISZ Szakszervezet felépítésének részletezése: a, Szakszervezet tagjai: A IV. fejezet 1. pontjában meghatározottak b, Bizalmi tisztségviselők: A szakszervezet tagjai által megválasztott személy, csoportjaik képviseletét ellátó szakszervezeti tagok. c, Főbizalmi tisztségviselők: A bizalmi tisztségviselők által választott szakszervezeti tag. d, Az üzemi megbízott: Azon társaságoknál, ahol a TIVISZ tagsággal rendelkezik és, ahol a taglétszám nem éri el a 20 főt üzemi megbízott tevékenykedik. Az üzemi megbízott egy személyben bizalmi tisztségviselőként is tevékenykedik. e, Titkárok: az üzemi testület által megválasztott szakszervezeti tag f, Csoportülés: A csoportülés tagjai az adott társaság TIVISZ tagjai, bizalmiak, főbizalmiak. Indokolt esetben kerül sor csoportülésre a szakszervezeti tagok bevonásával. 6

7 7 g, Üzemi Testület: Középszintű testület, mely az alapegységesek által választott tisztségviselőkből álló testületként működik azon társaságoknál, ahol a TIVISZ 20 főt meghaladó tagsággal rendelkezik. Az Üzemi Testületek, illetve a csoportülések gyakorolják a szakszervezeti jogokat, üléseik ezzel ellentétes üzemi testületi illetve csoportülési határozat hiányában - nyilvánosak. A titkár vagy üzemi megbízott vezetésével a TIVISZ alapegységeiként működnek. Feladata a bizalmi és főbizalmi megválasztása, a csoporthoz tartozó szakszervezeti tagok véleményének, észrevételeinek megtárgyalása, állásfoglalás megfogalmazása, figyelemmel a kisebbségi véleményekre is. Üléseit rendszeresen tartja, működési rendjét maga határozza meg. Az Üzemi testület tagjai: - titkár - bizalmiak, - főbizalmiak. Feladata, hatásköre: 1./ az Összbizalmi testület, valamint a Képviseleti Testület ülései között szervezi, koordinálja, irányítja a társaságnál folyó szakszervezeti munkát, 2./ meghatározza az Összbizalmi Testület és a Képviseleti Testület döntéseinek társasági végrehajtására szolgáló feladatokat, 3./ minden az Összbizalmi Testület és a Képviseleti Testület elé kerülő kérdésben állást foglal, 4./ kapcsolatot tart a társaság gazdasági vezetésével, 5./ eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Összbizalmi Testület és a Képviseleti Testület a hatáskörébe utal, a végrehajtáshoz szükséges operatív kérdésekben dönt, 6./ a szakszervezeti akciókat, programokat szervezi, 7./ végzett munkájáról a szakszervezeti tagoknak köteles beszámolni. 8./ jogosult dönteni a gazdasági társaságot érintő minden olyan kérdésben, amelyben a szakszervezet illetékessége felmerül, abban az esetben, ha a döntés nem érinti a TIVISZ más szervezeti egységéhez tartozó tagjait, 9./ kezdeményezheti az Összbizalmi Testület, a Képviseleti Testület összehívását a napirend megjelölésével, 10./ állandó vagy ideiglenes jelleggel munkabizottságokat választhat, felelősöket bízhat meg, 11./ ügyrendjét maga határozza meg, 12./ egyeztet, véleményez, dönt a társaság kollektív szerződésének megkötéséről, módosításáról, felmondásáról. Működése: Üléseit szükség szerint, de legalább 4 havonta tartja. Összehívása a titkár feladata, de akkor is össze kell hívni, ha a testületi tagok egyharmada kéri a napirend megjelölésével. A szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának jelenléte szükséges a határozatképességhez. A testület működése során konszenzusra törekszik, ennek hiányában egyszerű többségi szavazással (jelenlévő szavazásra jogosultak több, mint 50 % - a) dönt. Ülései ezzel ellentétes képviseleti testületi döntés hiányában nyilvánosak. 7

8 8 h, Elnök: Az Összbizalmi Testület által titkosan megválasztott vezető tisztségviselő, aki a Szakszervezetet képviseli. i, Képviseleti Testület, tagjai: - a TIVISZ elnöke, - titkárok, - az üzemi megbízott. A KT ülésein az ifjúsági felelős véleményezési jogkörrel, de szavazati jog nélkül részt vesz, részt vehet. Feladata és hatásköre: 1./ kezdeményezi egyes kérdések tagsági vitáját, 2./ minden, az Összbizalmi Testület elé kerülő kérdésben előzetesen állást foglal, ajánlásokat, irányelveket fogalmaz meg, 3./ dönt más szakszervezetekkel való akciószövetségről, 4./ eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Összbizalmi Testület a hatáskörébe utal, 5./ a hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásához szükséges operatív kérdésekben dönt, 6./ meghatározza a pénzügyi gazdálkodás elveit és jóváhagyja az éves költségvetést, 7./ részlegesen gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnök felett, 8./ dönt a kizártak fellebbezéséről, 9./ dönt az iparági érdekegyeztetés keretében képviselendő álláspontról, 10./ dönt az E.ON szintű érdekegyeztetés keretében képviselendő álláspontról. Működése Tevékenységét az Összbizalmi Testület által hozott döntések alapján végzi. Üléseit szükség szerint, de legalább 4 havonta tartja. Összehívása az elnök feladata, de akkor is össze kell hívni, ha azt a KT-tagok minimum 50%-a, a GEB elnöke vagy valamelyik Üzemi Testület illetve üzemi megbízott kéri a napirend megjelölésével. A szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának jelenléte szükséges a határozatképességhez. A KT működése során konszenzusra törekszik, azzal, hogy minden esetben súlyozott szavazással történik a döntéshozatal az alábbiak szerint: az elnök egy mandátummal rendelkezik, az adott KT tag minden általa képviselt 10 fő szakszervezeti tag után 1 mandátummal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. Érvényes döntést ez esetben a jelenlévő mandátum mennyiség több, mint 50%-ának egybehangzó támogatásával lehet hozni. A jelenlévő mandátum mennyiséget és a képviselőket megillető mandátum számot minden ülésen meg kell határozni és fel kell tüntetni az ülésről jegyzőkönyvben. A KT ülései ezzel ellentétes képviseleti testületi döntés hiányában - nyilvánosak. Egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. j, Gazdasági Ellenőrző Bizottság: Tagjai az Összbizalmi Testületi ülésen választott elnök és 2 tag. 8

9 9 k, Összbizalmi Testület: A TIVISZ legmagasabb szintű vezető testülete, a Szakszervezet döntéshozó szerve. Tagjai: a szervezet választott tisztségviselői. Az Összbizalmi Testület ülésein az ifjúsági felelős véleményezési jogkörrel, de szavazati jog nélkül részt vesz, részt vehet. Feladata és hatásköre: 1./ dönt az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról, 2./ dönt a TIVISZ programjáról, 3./ dönt a TIVISZ más szakszervezettel való egyesüléséről, ill. szövetségéről, valamint feloszlásának kimondásáról, ezzel egyidejűleg vagyonáról, pénzeszközeiről, 4./ megvitatja a Képviseleti Testület és a Gazdasági Ellenőrző Bizottság jelentését a végzett munkáról, dönt a jelentések elfogadásáról, 5./ titkos szavazással megválasztja, felmenti, visszahívja a TIVISZ elnökét, a GEB elnökét és tagjait, illetve az ifjúsági felelőst, 6./ abban az esetben, ha az 5./pontban részletezett tisztségviselő megbízatása bármilyen okból úgy szűnik meg, hogy a megbízatása (választása) idejéből felénél kevesebb időtartam van még hátra, az Összbizalmi Testület ülésén résztvevők által történt jelölés után, egyszerű többségű (a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint 50 % - ának szavazatával), titkos szavazással dönt a tisztség betöltésére szóló megbízás adásáról. 7./ dönt a szervezet vezetőjének jogállásáról, javadalmazásának elveiről, 8./ elfogadja és módosítja a TIVISZ működését meghatározó szabályzatokat, 9./ rendkívüli esetben dönt a VIII. pontban részletezett választott tisztségviselők megbízatásának legfeljebb két évvel való meghosszabbításáról. Az 1-4./ pontok esetében az Összbizalmi Testület egyszerű kétharmados többséggel (a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmados szavazatával) dönt. Az 5-9./ pontok esetében az Összbizalmi Testület egyszerű többséggel (a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint 50 % - ának szavazatával) dönt. Működése Az Összbizalmi Testület ülését szükség szerint, de minden évben legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt írásban, a napirend megjelölésével a tagok egyharmada, a Képviseleti Testület, a Gazdasági Ellenőrző Bizottság vagy valamelyik Üzemi Testület kéri a napirend megjelölésével. Az Összbizalmi Testület ülése határozatképességéhez a tagok több, mint felének jelenléte szükséges. Az ülésre vonatkozó meghívó minden esetben tartalmazza a tagok távolmaradásának jogkövetkezményeit. Határozatképtelenség esetén 30 napon belül az ülést ismét össze kell hívni. Ebben az esetben az Összbizalmi Testület - a szavazásra jogosultak jelenlétének arányától függetlenül - határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. 9

10 10 A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az eredeti időpontban megtartott ülés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt ülés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt ülés nem az eredeti ülés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről. Az Összbizalmi Testület ülései közötti időszakban az Összbizalmi Testület jogait a Képviseleti Testület gyakorolja, kivéve azokat, amelyek az Összbizalmi Testület kizárólagos jogkörébe tartoznak. Az Összbizalmi Testület ügyrendjét maga határozza meg, amely ügyrend napirendi pontokban kerül rögzítésre. Ülései az ezzel ellentétes Összbizalmi testületi döntés hiányában - nyilvánosak. Tisztségviselők: VIII. A TIVISZ választott tisztségviselői a./ ifjúsági felelős, b./ bizalmi, c./ főbizalmi, d./ titkár e./ üzemi megbízott f./ elnök (vezető tisztségviselő) g./ a Gazdasági Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, a./ Ifjúsági felelős: 35 év alatti szakszervezeti tagok képviselője, aki az Összbizalmi Testület választ. Az ifjúsági felelősnek részvételi joga és véleményezési joga van a KT és az ÖT ülésein, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. Képviseli a Szakszervezetet az EVDSZ ágazat Ifjúsági Tagozatában. Az ifjúsági felelős megválasztásra 5 éves időintervallumra szól. b./ Bizalmi: megválasztása a szakszervezet tagjai által, tagjai közül történik 5 éves időintervallumra, nyíltszavazással, egyszerűszótöbbséggel. A bizalmiak feladata és hatásköre: 1./ képviseli a tagság véleményét, érdekeit a TIVISZ döntésre hivatott testületeiben, 2./ rendszeresen összehívja a szakszervezeti csoport értekezletét a tájékoztatástájékozódás érdekében, 3./ az információkat továbbítja a tagokhoz, valamint a magasabb szakszervezeti fórumokhoz, 10

11 11 4./ egyéni érdekvédelmi ügyekben saját hatáskörben, ennek hiányában a magasabb szakszervezeti testületek bevonásával jár el, 5./ a csoport tagságának elvárása szerint, de évente legalább egyszer beszámol a tevékenységéről a szakszervezeti csoport értekezletén. c./ Főbizalmi: megválasztása a bizalmik által 5 éves időintervallumra, titkos szavazással történik. A főbizalmi feladata és hatásköre: 1./ bizalmik tevékenységének koordinálása, 2./ képviseli a tagság véleményét, érdekeit a TIVISZ döntésre hivatott testületeiben, 3./ rendszeresen összehívja a szakszervezeti csoport értekezletét a tájékoztatástájékozódás érdekében, 4./ az információkat továbbítja a tagokhoz, valamint a magasabb szakszervezeti fórumokhoz, 5./ egyéni érdekvédelmi ügyekben saját hatáskörben, ennek hiányában a magasabb szakszervezeti testületek bevonásával jár el, 6./ a csoport tagságának elvárása szerint, de évente legalább egyszer beszámol a tevékenységéről a szakszervezeti csoport értekezletén. d./ Titkárok: a szakszervezeti tagok által 5 éves időintervallumra, titkos szavazással kerül megválasztásra. A titkárok feladata és hatásköre: 1./ irányítja, koordinálja az Üzemi Testületet, 2./ képviseli a terület tagságát a gazdasági vezetőséggel és más szervezetekkel való kapcsolattartás során, 3./ önállóan eljár a magasabb szakszervezeti testületek meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, 4./ folyamatosan kapcsolatot tart a főbizalmiakkal, a bizalmiakkal a tagsággal, a véleményeket, javaslatokat a magasabb szakszervezeti testületek tagjaként képviseli, 5./ minden, az érdekvédelemmel összefüggő információt haladéktalanul továbbít a tagsághoz és ugyanúgy az információkat továbbítja a TIVISZ elnökéhez, 6./ tevékenységéről évente egyszer beszámol az Üzemi Testületnek, 7./ Jelzi a tagsággal kapcsolatos változásokat a TIVISZ iroda felé. 11

12 12 e./ Üzemi megbízott Azon társaságoknál, ahol a TIVISZ tagsággal rendelkezik Üzemi Testületek illetve csoportülések gyakorolják a szakszervezeti jogokat, üléseik ezzel ellentétes üzemi testületi illetve csoportülési határozat hiányában - nyilvánosak. Az üzemi megbízott megválasztása 5 éves időintervallumra szól. Az üzemi megbízott feladata és hatásköre: 1./ irányítja, koordinálja a szakszervezeti csoportot, 2./ képviseli a terület tagságát a gazdasági vezetőséggel és más szervezetekkel való kapcsolattartás során, 3./ önállóan eljár a magasabb szakszervezeti testületek meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, 4./ minden, az érdekvédelemmel összefüggő információt haladéktalanul továbbít a tagsághoz és ugyanúgy az információkat továbbítja a TIVISZ elnökéhez, 5./ tevékenységéről évente egyszer beszámol a szakszervezeti csoportnak, 6./ Jelzi a tagsággal kapcsolatos változásokat a TIVISZ iroda felé. f./ A TIVISZ elnöke (vezető tisztségviselő): A TIVISZ elnök feladata és hatásköre: Irányítja, koordinálja az operatív munkát, képviseli a szervezetet a társaságok gazdasági vezetőségével, más szervezetekkel való kapcsolattartás során. Eljár a program alapján meghatározott feladatok végrehajtásának érdekében. Az alkalmazottak esetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ellátja a TIVISZ képviseletét a gazdasági vezetőséggel és más szervezetekkel való kapcsolattartás során. Szervezi a TIVISZ programjait, irányítja a TIVISZ adminisztratív tevékenységét, előkészíti az Összbizalmi Testület, a Képviseleti Testület írásos anyagait, gondoskodik a testületi ülések nyilvánosságáról. Akadályoztatása esetén gondoskodik a saját helyettesítéséről. Felelős az Összbizalmi Testület, a Képviseleti Testület összehívásáért, vezeti az üléseket. Tevékenységéről az Összbizalmi Testületnek, a Képviseleti Testületnek beszámolni köteles. Köteles továbbá igény esetén tagsági fórumon is beszámolni. A TIVISZ elnök megválasztása 5 éves időintervallumra szól. A Szakszervezet elnöke önállóan jogosult a Szakszervezet képviseletére, ideértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. A Szakszervezet elnöke eseti megbízás alapján képviseleti jogát a Szakszervezet más tisztségviselőjére is átruházatja. 12

13 13 A TIVISZ elnökével, mint vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok, továbbá az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések: - Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. - Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. - A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. - Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. - Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. - Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. - Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 61.. (2) bekezdés i.) pontjában foglaltak szerint a közügyek gyakorlásától el van tiltva. g./ A Gazdasági Ellenőrző Bizottság (GEB) A GEB tagjai: az Összbizalmi Testületi ülésen választott elnök és 2 tag. A GEB feladata és hatásköre: Joga és kötelezettsége a TIVISZ pénzügyeinek és egyéb gazdálkodási ügymenetének ellenőrzése. Megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a Képviseleti Testületet, amely a tájékoztatásból fakadó szükséges lépéseket köteles megtenni. A GEB évente beszámol az Összbizalmi Testületnek. A GEB működését saját szabályzata irányítja. A GEB elnökének és tagjainak megbízatása 5 éves időintervallumra szól. A választott tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat a Választási Szabályzat tartalmazza. IX. A TIVISZ gazdálkodása 1./ A TIVISZ vagyonát, pénzeszközeit a tagság érdekeinek megfelelően kell kezelni és felhasználni. 2./ A szervezet gazdálkodását éves költségvetés alapján végzi, amelyet az Összbizalmi Testület hagy jóvá. Az évközi felhasználást a KT irányítja, a GEB folyamatos ellenőrzése mellett. Az átmenetileg szabad pénzeszközöket a biztos hozam érdekében befektetheti. 3./ A tagdíj összege a havi bruttókereset 1 % - a. A munkajogi állományban lévőknek, ill. munkaviszonnyal nem rendelkezőknek valamint a nyugdíjasoknak 120 Ft/év. 13

14 14 A szakszervezet tagdíja a munkavállalók munkáltatója és a szakszervezet között létrejött megállapodás alapján a munkavállalók írásbeli nyilatkozata alapján a munkavállaló - munkabérből kerül közvetlenül levonásra. Amennyiben a tag fizetés nélküli szabadságon van, abban az esetben a tagdíjat saját maga köteles fizetni. Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadságát töltő tag vagy bármely másik tag a felszólítástól számított 15 napon belül sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, akkor a szakszervezet tagjai közül kizárja. A tagdíj megfizetése minden tárgyhó 20. napjáig esedékes. A nyugdíjas munkavállalók személyesen, vagy banki átutalással kötelesek megfizetni a tagdíjat az adott év január 31. napjáig a TIVISZ pénztárába. A gyes -en lévő munkavállalók vonatkozásában a tagdíj fizetésétől méltányossági alapon el lehet tekinteni. 4./ A TIVISZ vagyona, ill. pénzeszközei a tagság egészének oszthatatlan, közös tulajdona, amellyel - a TIVISZ megszűnése esetén is - maga rendelkezik. 5./ A TIVISZ a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség Villamosenergia-ipari Tagozat TITÁSZ alapszervezetének jogutódja. X. A Szakszervezet megszűnése A Szakszervezet megszűnik, ha: - a Szakszervezet egy másik Szakszervezettel egyesül (összeolvad, beolvad), - az Összbizalmi testület a feloszlásáról határoz, - a Bíróság feloszlatja, - a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a Bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, - a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a Bíróság megszünteti és a Szakszervezetet a nyilvántartásból törlik. XI. Záró rendelkezések Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a május 15-i Összbizalmi Testületi ülés fogadta el. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény (Cet.), ezen túl a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni. Debrecen, május

15 15 Pinczés Ernő levezető elnök Bodnárné Daxner Szilvia jkv. vezető Név: Bényei László hitelesítő Név: Makkai Zoltán hitelesítő Lakcím: 4031 Debrecen, Derék u /8. Lakcím: 4029 Debrecen, Faraktár u. 29. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt készítettem és ellenjegyzem Debrecenben, május 15. napján: Dr. Dobrossy Attila ügyvéd Záradék: Alulírott, Dr. Dobrossy Attila ügyvéd igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő-okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A március 9-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály elkészítésére a létesítő okirat alábbi pontjainak változása adott okot: VII. fejezet, új VIII. fejezet, mely alapján az Alapszabály további rendelkezései megfelelően átszámozódtak, VIII/3. pont (új számozás szerint IX/3. pont), új X. fejezet és új XI. fejezet. A Debreceni Törvényszék 17.Pk /1991/10. számú végzése alapján a május 15-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály elkészítésére a létesítő okirat alábbi pontjainak változása adott okot: II. fejezet végének kiegészítése, IV/1. pontja, VI. fejezet 3. pontja, VII. fejezet h. és k. pontja, VIII. fejezet első része, mely a tisztségviselőkre vonatkozik, VIII. fejezet f. pontjának kiegészítése azzal, hogy a Törvényszék felhívása alapján május 15-én elfogadott módosítások félkövér és dőlt betűtípussal kerültek megjelölésre. Dr. Dobrossy Attila ügyvéd 15