A* ROMAI TSASZÁRI ÉS AT. KIRÁLYI FELSÉGNEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. Indult EÉTSBŐL Szoriibáwn i6. Februárt hallani?'

Átírás

1 12] A* ROMAI TSASZÁRI ÉS AT. KIRÁLYI FELSÉGNEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. Indult EÉTSBŐL Szoriibáwn i6. Februárt Mii hallani?' Tf~t)ób fzott és Trombita haríagáft, mélyét á'márs 3L- > Iften' mezején meg-rivallott ágyúk' vilámáía fzokott követni. Mineftutánna a" Mahúmed' konyháján meg-tssmö'rlött Torok Divány az embert és békefséget ízeretö leg-hatalmaíbbb és böltsebb Doktoroktól eleibe tétetett Pílúíák'ot le-nyelni tejlyefség^ gel nem akarná, mi-van egyébb hátra? az utolsó brvafi efzköz, az érvágás; mellyhez, minekutánná niár az h Orvafsi jd-meddal hozzá-is kéfzültenek* volna, edgy a' múlt hónapnak S7-dikén indáit Kn- & fti

2 rir által a F. Ts. és Királyi KonltatitzinSpolyban lévő Internuntziusnak és ez által a' Dívány iák e- zen hónapnak 9-dikén tudtára-is adaték ; a' midón ezen orvafi efzközhöz-való nyúlás az egéfz F. Ts. és Királyi Tábornál-is ki-hirdetteték. Minden Törvényes és Fö -Kormányazó-fzckekhez parantsolat 1 ment, melyfzerént ezen raeg-batározáfl a' magok a- latt lévő Tartományokban közónségefsé téiefsék ; nem külömben a' Püspökökhöz, hogy a' Templomo- ban közönséges könyörgéfeket rendeljenek. Az ide-való Kardinális és fő Püspök Urnak-is ugyan ekkor tudtára adaték, hogy a' Portával-való háború nyilváuságoson ki-hirdettetett melyre-nézve azon háborús időkben tartotni fzokat könyörgéfeket, mellyekkel 1737-ben a' Török háború ellen-élnek-vala> adná a' maga Fő Páfztorsága alatt lévő nyájának fzivébe és fzájába. * A' múlt Vasárnap a' F. Udvarnál edgy rend-kivül-való fényes (Cerele) gyülekezet lévén, hói minden idegen Követek és Minifterek meg-jelenének, és a' gyűlés után a' F. Monárkhához udvarlásra botsáttatának; azt vették éfzre némellyek, hogy edgy bizonyos Udvarnak K'ó' vetje ezen alkalmatofsággal magát meg-nem mutatta. De mig a' külső és belső approbb hadi-kéfzületeket és mozgásokat elé fzámlálnok bővebben, nézzük a" háborút jelentő levelét a' mi F. Udvarunknakmelly a" fenn-emlitett F. Ts. és K. Konftántzinápolfban mulatazó Internuntzius és tellyes hatalmú Minifter Báró Herbert Ur által a' Török Udvarral közöltetek, melly ez; Egéfz Európa e18«tudv3 vagyon, a' F. Ts. és K. Udvar, már olly fok el*' tendoktól fogva mely n a g y f.ivefséggel és igafsággal kerefte légyen a' Török Udvarral a' jó és nyü' godalmos fzomfzédságot fenn-tartani, és mely nagy fárad-

3 fáradhatatlan fzörgalmatofsággal munkálodta légyen a' maga barátságos közben járása-áltál mind azokat az inditó okokat el-hárirtarii, mellyek a' Porta és ennek több fzomfzédjai között háborgók és ellenségesek lehetteiiek volna. Tízen gondoskodásának égy* ujj és nyilvánságös jelét adta a' F. Ts. és K. Udvar a' Frantzia Udvarral édgyütt 4 a' Török és Mufzka között efett ütolfó háborgásnak alkalmatos* ságával.. ' Miden már az akkori frigy-kötéft-ízerent a' Mufzj ka Udvarnak kívánságának igafsága helybe-hagyható vala* sőt a' Mufzka Udvar a' fzép-fzerént-való békefségre-is hajlandó vala ; tehát nem kételkedett a' F. Ts. és Kí Udvar $ hogy magának és a' Frantzia Udvarnak edgyesűlt közben-járások moll: a' baditüznek fel-lobbanását meg-ne eló'zhefse, és a' békefséget fenn-né, taithafsa; és annyival váratlanabb és idegenebbnek tettzik a' Ts 4 Felségnek * a' Portának maga vifelete. midőn : Meg-nem halgatváii a' F. Tsafzári és a* Frantzia Udvaroknak fóntös repraefehtdtiojit > azt kívánta az ött lévő Mthka Követtől $' hogy hiteles iráfa által* azon békefség kötélig (pacificaiio} mely fzerént Krimiá a* Mufzka Udvarnak adatott.*, femmivé tegye * és femmit érőnek vallya. Midőn a* Mufzka Követ ezen kívánságot * mely edgy Követnek hatálmát fokkal tehyül tnöíy'a j a' maga Üdva* rának hire-hélkül tellyefithi nem akarná, tehát nétn engedvén néki a' Porta annyi időt * hogy erről a maga Udvarának irhafson $ minden Nemzetek és igaz^ ság-törvényéöek nyilvánságös meg-rontásával $ a* Követet a' hét toronyba fogságra tétette $ és a' Mufzka Udvar ellen a hadat meg-izente* ó 3,

4 1*4 W Stt$ Még ezen környüb-álláfok között-is reménylet. te a F. Tsáfzár, hogy a' Portánál jelen lévő idegen Orfzágok Követjeinek közben-járáfa-által el-botsáttatik azon Mufzka Követ, és nem lefzfz még f/ükség erófzak tételre, hanem azon Követnek el-fogáfa által efett Nemzetek-törvényének' meg-rontáfa, az o fzabadsága által fzép-fzerént helyre áilitcathatik, ét elég tétettetik. Ezen reménységet-is a' Porta femmivé tette > mikor nyilvánságos ellenségeskedéfehet kezdett, és a' Mufzka Udvart arra kételenitette, hogy a' maga igaz ügyének oltalmazáfa mellett az ersnek erővel álljon ellent. Jól tudja a* Fényes Porta a' békefségnek és a baráttságnak fzorofs kötését, maga és a' Mufr' í3 Udvar között, mely a' Portának gyakor ízben él fzóval annak következhetéseivel edgyütt; nevezetefen pedig 1783-dik Efztendő végén irásba baráttságos fontofsággal elejébe tétetett, tehát: Edgyedül tsak magának tulajdonittsa a' Porta j h gy a' Tsáfzári Felség illyen fok efztendeig meg' tartott békefséges jó fzomfzédsága, és hafzon nélkül tett közben-járása után,' magát már arra kénfzeritettnek 'lánya, hogy a' Mufzka Udvarral-vald frigynek kfitelefségeit tellyefittse, és a' jelen-való-hadbao valósággal réfzt végyen. Minthogy ezen meg-határozáfsal az ellensége* dolgok el-fognak kezdődni, tehát minden leg-kifsebb történetekről, mind a' Tábornál mind más bellyekeo támadható ál-hireknek a' közönség ne hidgyen akic k.-alral fzarm«ztak légyenek-is, hanem mind azokról a küldendő Bétsi meg-visgált tudofnáíokhoz tartsák magokat. Minek-

5 Minekutánná már a' Portával való Háborúja a* F. Udvarnak nyilván valóvá tétetett volna, edgy kegyelmes (ezen hónapnak io-dikén költ) F. Ud* vari rendeléfe-által azt méltóztatott végezni : hogy mind azok a' Törökök és Török Jobbágyok; kik a' F. Ts. és K. határokban belől vágynak és ott megmaradni kivannak, ezek a* magok kereskedéléket tovíbb is egéfz tsendel'ségben fzabadon folytathattyák; azoknak pedig a' kik itt nem kívánván maradni * vifzfza-igyekéznek, femmi akadállyok nem léfzen, hanem leg-ottan pafsus és minden fzükséges uti-bátorság adatik, mind addig, mig a' Török Porta-is a' mi nálla lévő és vifzfza-jöni kiváná Jobbágyainkai ezen Nemzeti Törvény-fzerént fog-bánni; Melly a' F. Ts. és K. Alsó-Auftriai Kormányazó-fzék-által kinek kinek tudtára adatik. Béts 13 Fébr ü^yan ezen hónapnak 9-dikéa a' F. Auítriai Kormányazó-fzék-által adatik mindeneknek tudtokra, hogy az A. Belgiumi ugy nevezett Koronás Tallér, mely eddig a f. 14 krajtzárban jár vala; a' jövő' Mártziustól fogva a f, 16 krajtzárban fog-járni; a' fél-tallér 1 f. 8 krajtzárban; a' fertály-tallér 34 krajtzárban * vagy az egéfz 8 - a' fél 4 - és a* fertály 1 Márjásban ; mellyek ezen utóbb fzabatt érdemek-fzerént minden F. Ts. és K. Örökös Német és Magyar-Tartományokban el-vetettnek. Méltóztatott Ö, Felsége a' jelen-való kó'rnyül-álláfokra nézve a' mértéket ki-utött Hollandus arannyokat-is, mellyek a* mértékben lévő gránumat meg-haiadják, 4 f. 16 krajtzárban közönséges útba botsáttani Béts ici Fébr A y F. Monárkhának hadi-lovai és más Tábori útban lévő kéfzuletei ezen hónapnak 17-dikén Budán ; a' jövőnek padig n-dikén Bodrok Vármegyében Futókon a G. Feld. és Hadi Kautzeil á O 3 '

6 lárius Hadik Ur "jogágában léfzen; Ml 6 Felségé, nek f» fsilláfa fog-lenni. Mivel a' ktírnyul-ahafok a' Máramarofi Sónak költeztetésére nézve ugyl kivánnyák, tehát az ide-vald Sónak másája 2 kr., fellyebb hágott addig, ""g ezen kö; nyul-álláínk en-' gedik; mely F, rendelés a' múlt hónapnak 29-diken pz Orfzág - Tanátsfzéke által közönségedé tétetek. A' Bétsi Kádárok ( Pintér,, Bodnár) pamntsolatott yettenek, hogy 40 ezer fél-akos tuzi-pornak való hordotskáknak héízitttsével minél, hamarább kéfzen légyenek, -r?. j Elegyes Tudofittdfok. A? Penfionifta Tifzteknek ujjalag parantsolat ment, hogy magokat vifzont meg-visgáltotván, a kik kozullök még hadi-lzdlgátatra alkalmatok K*6'* menthez mennyének, A' Kormányazó-izékek P 3 ', lantsolaíot yettenek'j melyv.'zerént ennekutánna 3 RéHutánqk nem tsak hafzfzát, hanem fzélit-is ' te kintyén, a* rövidebb legények-is a' Márs Záfzl Í J alá vetettéinek. -~' A' F. Ts. és K. Konftántzináp 0 * lyi Polta ennekutánna az ott lévő Frantzia KÖV t ' nek yigyá.-áia alatt Olafz-orfzágon fogja a' Levél*' ket kerefztül hozni. ~ Ha a» Réltlutáknak hofzfz*' ra-vaió méregetéfekre femmi tekintet nem léw*. (azt irja edgy Tudolbd) tsak Gallitzia 20 ezer")!' Katonákkal fegitheti még ezen környül-álláfokat, é s ha a' Monárkha akar foo ezerre a maga hadi-nét át könnyen ki-potolhatja Tayafzig. - "'' Serviánqk le-iráfa. Az Unna vize mellett.való kis kerület, mell?'} nefe huásarol a' Török Udvar eleinte önként ' y M tata- magát, hegy kéfz le-mondani, és a' mell/ ^ néki azuuu, még p e dig külömb kulömb-féle id& k ' > beö

7 ben olly nagynak tettze, hogy erről a' dologról foha magát meg-nem határozhatná, avagy akarni : ez a' kis kerület többé nem a' fog lentii, a' melly a' Tsafzári és Királyi Udvart meg-elégithetne. Kéttségkivúl más határozás fog lenni, és ezekben a' környűl-álláfokban, több jó akaratot-is várhatunk a' Török-udvartól. De minden bizonnyal fzabad akarat fzerént-való végezés, vagy fegyver által egéfz Servia az Auftriai-házra fzáll. Nagy gyönyörűséggel terjefztyük már-is magunk eleiben gondolatinkban azokat a' fok üres lakó hellyeket, a'tér-mezőket, és fzántó földeket, mellyeket a Török ezen fzép és termékeny tartományból lejendó el-költözéfekor, az uj lakofoknak által enged. Itt következik ezen Orfzágnak le-iráfa, mellyről bizonnyal várhattyuk, hogy az némellyékben, a' kiknek moftanában oda haza nem igen jól vagyon dolgok, fel fogja indítani azon kívánságot, hogy Servia' Tartomáanyát közelebbről fogják esmérni tanulni. Servia Tartománnyá, a' melly a' maga nevét a' Tó*th néptől véfzi Servier, mértekletefebb ég (Clirna) alatt fekfzik, mint a' Német-tartományok; mert a' vagyon inkább Dél és Nap-kelet felé. A' Levegő-ég mértékletes, a' tél nem ollyan fokáig tartó és kemény mint'németh-orfzágban. A' hó* ritkán tart fokáig, és a' gyümölcs annyival-is inkább fzaporább. Nem tsak az az oka, hogy az inkább napkeletre fekfzik, hanem mivel a' Déli fzélnek-is inkább ellenében helyheztetett. A' téli napok következésképpen ezen tartományban nem olly hidegek, de nyárban gyakran majd hitei felett való hévség uralkodik. A' hegyek bövölködnek ezüflel és rézzel;, de a' mellynek a' Török teüyefseggel hafznát nem ye- O 4 ízi.

8 'SOS? fzi. Az Auftriaiaknak 1736-ban, mig ök ezen Tartománynak birtokában valáuak, 18 ezüft Bányáik 1 váltanak Belgrádtól edgy-néhány mért-főldnyire. Servia edgy felette gyümöltsbs tartomány, mi- t dón minden-féle hafznos fold' gyümöltseivel bövölködik. A' búza 24 annyit terem, a* rofs 30 annyit, az árpa hatvan annyit, a' köles 300 annyit, és a* Kukuritza? a'vagy a' Török-búza aooo annyit. Vágynak ott derék fzölö-begyek, és gyümöltsöí fákból egéfz erdók vágynak. A' tűzi, és épületrevaló fák nagyobb réfzeiben nagy bövségben nevekednek: azonban vágynak olly térségek-is, a' melyek ezekben fzükséget látnak. Vad állatok-is vágynak azon Tartományban t. i. Szarvafek, Özek, Farkafok, rókák, vad - difznok, és nyulak. A' házi állatok nagyobb réfzént jó fajtájúak és kiváltképpen a' Lovak fzépségekre, tartóságokra, febes ifutáfokra nézve felette hirefek. A' Júh-tartás ízembe tünö, a' gyapjú különös jóságú. Ez a' Tartomány difznokkal igen bövölködik, a' honnan efztendönként fok ezerek hajtatnak Magyar, Morva Orfzágokba, és Auírriába. A' Fojó vizek minden-féle halakkal bövölködnek, és ezekkel-is a' Török és a' Serviabeliek kevefet gondoltak. Edgy fzóval ezen egéfz Seryiaedgy áldott Tartomány, és az ^emberek' minden fzükségeikröl gazdagon eleget tefz. " Lehetne kii vánni'í hogy bár fzorgalmatofsabb kezek által miveltetnék. Kéttség - kivül nem fokáig kell várakoznunk, és meg efik a' mit reményiünk. Minden környül-álláfok-fzerént nem lehet külömben. " Auftriának nagy hadi-kéfzületére, és bámulásra méltó* erejére nézve, hogy av Belgrádi békefségbefl el-

9 íl-vefztett tartományit vifzfza-nyerje, terméfzef-fzeént illyen kérdés támad : Mitsoda hafznot fog hajtási Serviának biráfa az az Auftriai Monárkháknak, há ihoz fzabad akarat-fzerént-való oda engedés, vagya* 'eny vernek fzerentsés előmenetele által jutánd? A' kérdés fontos kérdés; mert nem minden Tartományok' biráfa hafznos mindenkor a' Státusra nézve. A' fok Tartományok nem hogy eröfitenék, az Orfzágot, hanem gyakorta erotelenitik; azok a' Tartományok, a' mellyek távol vágynak, az oltalmazásnak nehézsége miatt a' Státusnak terhére vágynak. Serviára nézve fzerentsére, edgyiktsl fe lehet tartani. Servia fok dolgokra nézve hafznos Auítiának. Edgy olly fzép termékeny Tartomány az 6 Földes Urának mindenkor nagy hafznot hajt, ha azzal illendőén él. Sérviának el-fpglalása által Auílria nap-belet-felé az p nagy Orfzágáihoz hafznos kerületet ra?. gafzt. Mert a' Dunának bal-felére Auílria' határa 5"0 mért-folddel mefzfzebb terjed, mint jobbra. Kivált Magyar-arfzág nagy hafznát véfzi : valamint a' Török meg-fzomorodik annak el-vefztéfe által; p!ly könnyen megörvendeztetik a' Magyarnak fzive. Ezen Tartománynak jó barom-tartáfa minékünk hafználria. Efztendönként Auílria, Bosniából, és Serviából-való maühákért, és difznokért többet adott edgy Milliom forintnál, melly mind oda vefzett. Mihelyt Auílria azt el-foglalya, meg-nyeri azt az edgy Milliomot, melly ez által a' Státusból ki-folyt. Ezt tehát edgy nagy bafzonnak lehet tartani. Ezen bérdésre-való feleletben emlékezzünk a* már emiitett hafznos Ertz-hegyekre, a* melly ekból, ha Auílria jól miveli, efztetidönként fok Milliomo-? 9 5 k?t

10 kat bé-kap. Jufson efzünkbe, hogy a* Banyákból j való milliomok, a' fummás pánz mértékre nézve tifz-, ta nyereség, és igy Serviának el-foglalása nagy hafz- j not hajthat. Azonban ha az emberre, ezen első, és külöaös gazdagságára nézünk-is a' Státusnak, ezt-is Ser- ^ viáaak ei-foglalá3a~által raeg-nyeri Auftria. Ha en- ' nek el-foglaláfakor mindjárt fok lakofokat nem kapnának-is benne, mind-azáltal lehetne reményleni» hogy a' Macedóniából, Albániából, Bulgáriából és Bósniából-való Görögök közül, nem külömben Német-orfzágból elég Népet lehet kapni. Az ég l C t (Clima) jobb, mint a' Bánátban. Mihellyt ebben a' Tartományban tobb lakofak léfznek, mindjárt több Katonákat át'ithat-ki a' maga oltalmazására. De a' katonai hafznon kivül, a* kereskedés jobban foly; mert azon Orfzágok' termésével, mint búzával, borral, marhával és gyüniö'ltsel, mellyeket Olafz-orfzágba hordanak, Auftri3-i s kereskedhetik, 's edgyfzersmind a' Dunán-való" kereskedésnek bátorsággal-való fojtatását, ugy fzintén Macedónia és Álbánía-felé való kereskedéft-is megkell gondolni. Auftria tehát Serviának el-foglaláfa által, edgy" hafznos Tartományt foglal-el, az 5 Orfzágainak ke' rületit kerekebbé téfzi, edgy jó Búza-tartó hámbárt, gazdag Bányát, a' népnek fokaságát, és ezzel ^' gyütt fok ezer uj hadakozólut, a' Török ellen edgy ujj Sántzot, nagyobb kereskedéft, a' Dunán való k e " reskedésnek nagyobb bátorságát, és mind ezek-ál^1 na-

11 r nagyobb gazdagságot, több Orfzag-jövedélmét, nolgári hatalmat 's a' t. ragafzt Birodalmához, tőbb Ellenvetés: Servia 5"0 efzténdeig bé-nem hozza azt a' íbk milliomot, a' melly be a* hadakozás és az Orfzágnak jobb állapoiba-való hellyheztetéfe fog kerülni? Ez nem fokát téfzen; mert a* hány milliómat az Státus arra költ, az, az Orfzágra nézve, el-nem vefzett, mivel nagyobb réfze az Orfzágban marad; a' tsak Auftriából Magyar orízágba jön, és innen vifzfza; az-áhal fok hazafiak meggazdagodnak, és végre ismét meg-tér az Orfzág' kafsájába. Tiz efztendo múlva, az ujj Örfzág-ia a' 6 Bánjrái- által, és az o külső Orfzágaikkal-való kereskedéíe által talám 30 milliómat bé-hajt, és következésképpen az Orfzágot gazdagittya. Hazankbéli Tudofitáfok. Erdélyben Nagy Enyed 3-dik Fébr. Edgy i- jen jeles történet esék moft a' napokban itten Enyed 7árofsában. Edgy Toskána Hufzár fel-hág edgy íáradi Sámuel nevezetű Polgárnak az Háza-íiíijár ja, 's a'kakas-üiöre felkötött fzaiaiináját a' Pólgátv jak Je-óJdja, 's roi^or a' gráditson le-felé hozná, 1 Gazda éfzre véfzi, hogy valaki jár a' Ház-hijján s kí-jp a' házból, 's lattya, hogy a' katonának a' bátáa a'fzalanna, 's kérdi: mit akar kend Vitéz U- ram? A' katona felel: ezt a' fzalonnát fel-akarom Uram a' kendéhez kötni a* faijába. A' Gazda megijed (azt gondolván, hogy másutt lopta a' fzalonnát és ha nálla fogják találni, néki gyül-meg a' baja érette) 's proteftálni kezd, hogy oda bizony nem kőti, hanem vigye a' hová tettzik; de a' kajfon» keményen fogván a' dólgat, tsak azon erofza- kos-

12 1 3* 'SOS* v- ^ koskodik vala, hogy fel-vigye; mivel, mondj néki a' fzáilásán nints bátorságos hellyé; ^ A' Gazda fok verfengései után midőn látná, hogy a* katonávsl. nem birna, még edgy kupa bort-is ád néki, tsak vigye-el a fzalonnát. A* Katona a' bort meg-iván, a* fzalonnát a' hátára véfzi; 's ugy el-vifri, hogy máig-is oda van vele. A' Gazda tsak hamar ezután felmegy az ház-hijjára 's hát oda a' fzalonna; le-megy leg-ottan a' Kafzármába az Obefterhez panafzólni, hogy néki edgy katona ellopta a' fzulonnáját, s midőn nevét kérdenék : ki-vólt isirjérneé? azt feleli biz 6 nem tudja nevét 's nem-is esméri; ekkor a' hamis vádért le-kapák 's ja-tö't olvasának rajta; az-olta már tagadja, hogy ieg-kifsebb fzalanaájaig el-vefzett vótna. Erdélyből TorddroL A* búzának árra a* napokban Tordán alább kezdett fzállabi; jó kőzönsé ges búzát lehet vala a' közelebb múlt Vásárban ven Bt 3 márjáfsal edgy vékát; a' Törökbúzának is vé. kaja garasra fzóllott vala; sot Száz-Ré génben 10 garas a' Törökbúzánafe, a' közönsége: búzának pedig 16 garas vékája, és M. Vásárhelyen is edgy illyen forma árra vagyon, 'a Kolosvári fem fokkal drágább. Az edgy zabnak árra egéfz Orfzágban nevekedik, a' bé-fzedés által meg-fzühúlvén; a* honnan minden-felé olly kemény parantso- Iat adatatt-ki, hogy fenki-is 21 krajtzárnál felíyebb nagy büntetés alatt a' zabnak vékáját el-adni meg-ne próbálja. Sok-felé és itt-is Tordán a* nagyobb Gazdáknak házaiknál bizonyos fzámú véka zab közönséges petsét alatt tartatik, a' jövehdo köz-hafzonra. T S A múlt hónapban amaz Erdélyben, fő-tefcintetü üri-

13 Üri- afzfzonyság Báró Wefsdlnyi Kata - afzfzony, Néhai M. Gróf Rhédei Sigmond Ur 6 Nagysága özvegye világi-életét bé-végezte M. Vásárhellyén ; kinek hólt tefte Mélt. Uri Attyafiainak tetfzésekbóí ErdÓ Szentgyörgyre vitetvén, néhai M. Fejének teinetó Boltjában el-temettetett: olly végezéfsel, hogy az-után azon fó Halatnak temetéfi pompája tsak ü- refs koporsónak ki-tételével illendő képpen megadafsék. Igen ritka ez Hazánkban, s5tt talám moftonság első példa a'réformátufok között ezen temetésnek módja; de valóban ditséretes és kóvetésre méltó". Mennyivel jobb a' hólt-teftet leg-ottan nyugodalomba bé-helyheztetni, és az-után, ha tettzik, temetéfi pompáját illendö-képpen meg-adni, mintsem a' hólt teltet hetekig söt edgy-néhány hónapokig olly véggel temetetlen tartani, hogy maga a'.holt-telt' jelen-létében follyon-le annak temetéfi pompája, mint iddig ez a' Réf. Vallású M. Uraságok között mint edgy Nemzetiségi bé-vett fzokásban vagyon. - Ko- Josvárban a' Katonáknak hadi gyakoroítatáfok olly "ivatjában vagyon, hogy mikor a' moíloha idö künn meg-nem engedi, majd minden házok' kapui közijen, s5t még benn némelly házofcban-is gyakoroltatnak az ujj Katonák j sot az útban hagyatott kevés ágyukkal-is Pattantyúsok gyakoroltatnak tüz-nélkül. A' N. Gyulai Ferentz Gyalog-fergébol felefs fzámmal válafztattak és vitettek által, az eddig _ Káinoki y moft pedig Toskána név alatt lévő Hufzár-fe-. regbe, és még ez-után-is fognak fzámofon oda ál* tal tétetni, minthogy a' Lovas-fergeknek már moft Verbunkjak nem iéizen, hanem a' Gyalog-férgekből fognak vállagatott legényekből ki-potaltatni. A* Tordai Hada agy ság-is a' múlt hónapnak s8-dikán

14 134 < W < W vájtozék-meg-. Tek. 3í,tr*ó Gi/örgy Ur ezen rég^ töl fogva difsérefefen vifdt Hivitaiának terhét ónként 'le- inftájván maga váilairól, hellyébe a* két Torda' Hadnagyi"' Hivatalába álüttaték T. Boros Nagy János Ur, eddig ez-.n N. Vármegyének Szólgabirája. Eddig ezen Városbin fzokásban volt, hogy a' Kirátyi adónak fel-fzedéséte 1 3 *" ze " dok tétettek edgyfzersmiud ; de mollon tr.tf/.ctt a felső Tifztvift-lo Uraknak tsak edgy ugy nevezett fzedöt (Colleítort) tenni IOO n. f. fizetéfsel, kinek az adofzedésben fegittségei léfznek az ntfzá'.nak Kapitánnyal. Ezen Hivatalba tétetett Eoüi Gáspár Ur. A' Politziai fenyitték-is kezdett e^.en V'árosban ha tsak nemű némü képpen-is fel-állana Vajba ez a' Hatalam illendő képpen fel-állana edgí" ily hellységben, hol 6ooO lelkeknél többen találtatnak! Moítan ezen hivatal bízatott az ide-való Poftameder Kerekes Urnák ferénységére, Az Arannyos mellyékén-lévo Limitánea Katonaság Egerbégyen, Gyérefen, Bágyonban 4 Dombvom, Rákof n minden orán efendo mozdulásban vagyon Bel'ztertz e felé 's innen tovább, fj. Nemes F6 - Stráfa-nieft ec Urnák Vezérléí'e alatt, (már útban vágynak.) Buda, Annak meg-bizonyittására, hogy az ugy nevezett Politziai rendeléfek mely hafznasok és fzúkség-** sek légyenek a'közönséges-tárfaságban, e'következendő példát iktattyúk ide. Azok a' Tolvajok s kik a napokban O - Budán edgy Boskovitz nevü 'Sidonak Boltyá' ból 8coo forintnyi pénzt és portékát el-loptanak vala, a' Politzáj katonáknak fzorgalmatoíságok áu al a4ora alatt kézbe, keriütenek 4 és egéfz környül-ál^'" faival a* dolog világolságra jővén, minden el-lopott dói-

15 13? ddlgokata' fzéna-tartópadláfan meg-találván, a* károsnak kezéhez kerültenek. ^Ezen gonof2tévő Tolvaj edgy Pefthi Vendég-fogadös, kivel edgy Szent Aridráji Vendégfogadós és máfok társaságban valának; kik moft minyájon Peften a' Vármegye tö'miötzében fütteznek. A* jó Politziai rend-tartás és vigyázat az emberek társaságában lévő bátorságra nézve éppen az, a' mik a' Patikák és Doktorok az egéfségre nézve. Az illyen közönséges tsendefséget és bátorságot fenntartó rendeléfekhez lehet azokat az Orfzágban -fzélyel fel-állitott utan-járó Tolvajokat üldezö Bándájtot-is fzámlálni. Ezelr-is nein régiben Arad Vármegyében edgy fó utan-álló Tolvajt más két gonofztévö tárfaival fogának-el : Ezeknek Vezérek vala edgy Devins Sergebéli fzökövény; kik hafanloképpen mind völgyeknek prédáló Varjai kalitzkába zárattak. Liptó Vármegyében igen kemény hidegek kezdettenek járni, és az élésre tartazó dolgok kezdetiének drágodni. Szabolts Fártngye. Innen a' múlt hónapban edgy 'Sidó Hatházra mégyen (ez edgy Hajdá Város, Debretzentöl edgy mért-főjd) hogy ottan lévő adofságait fel.fzedje, «bé-fzáll a' Hatházi A- rendátorhoz ki néki nem kítsiny Summával tartozik vala- Az Arendátor ki fizeti edgy pénzig a' 'Sídot, és ezzel máfokhoz megy a' 'Sidó*, ugyan ottan, a' maga adofságának fel-fzedéfe végett. Egyfzer tsak el-tünik a' 'Sidó, fenkitől fem fzemléltetik többé; de kevés idő alatt meg-kapják a' ízeként a' közelebb lévő erdőnél fzéllyél darabolva, lovai pedig minden kotsis-nélkül Debretzembe ménének. Kezdenek a' 'Sidó nyoma vitán járni, dé fokáig kinem

16 *anem tapogathattyák hová lett légyen. Végtére elvégzik, hogy az Arendátort matozzák-fel, és magát-is húzzák rámára ; de ez-is magáról, mint máfok, femmit nem válván, végtére az utáló" ajtaja fzemöldökéh némely vértseppek és edgy pár Stibli gyanuságba hozzák az Arendátort ; fel-fzaggatnak edgy néhány darabb padláft, 's hát ott találják fzólgástól & 'Sidot el-temetve. Már moft kéntelenittetik a' Gyilkos raeg-vallani f hogy a* fzólgát, ki a" fzefcér-ládájában lévó pénzt őrzi vala, meg-olte; mig annak Ura a' tubb adofsai atán jár vala, és a* haza j&vö'sidot-is kéfzen várván, mihelyt meg-érkezetti agyon ütötte, és igy temette-el mind a' kettőt az Utalóban. Ezen nem igaz emberi tennéfzetet vifr- 15 Fene-vadis vas-keleptzében várja a' maga bün e " büntetésének uforáftól lejendo le-fizetését. A Kafsai Pofta-kerületben Nagy Kállon a' Pofh-meftet Csillag jofef, a' múlt efztendöbeu Auguftuftól fogva nintsen oda haza, 's nem-is tudatik, hói mulatóz; ha azért valamely Vármegyében mulatozna» tudtára kelletik adni, hogy leg-ottan haza me-nny en a' maga Hivataljába, külömben ezen jelentésnek tudtára adáfa után if nappal Hivatal-nélkül fogna m a ' radni-, és ha valamely kedvetlen történet érné, magának tulajdonittsa. A' Budai H. Tanátsból ao Ja" 1 * Sz, SÍ