Az Úr közel! A reformációról ma október. Krisztus szeretetének koldusa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Úr közel! A reformációról ma. 2012. október. Krisztus szeretetének koldusa"

Átírás

1 Az Úr közel! A M A G Y A R O R S Z Á G I E G Y H Á Z A K Ö K U M E N I K U S T A N Á C S A M I S S Z I Ó I É S E V A N G E L I Z Á C I Ó S B I Z O T T S Á G Á N A K H Í R L E V E L E október A reformációról ma Reformációkor az emlékezés kétirányú. Egyrészt visszaemlékezünk és visszanézünk arra a hősi korra, amikor a 16. század elején Wittenbergben Luther és munkatársai azon fáradoztak, hogy az evangélium, mint drága kincs, ismét eredeti értékében csillogjon az egyházban és beragyogja az egyház egész életét és szolgálatát ebben a világban. Hol találjuk a kegyelmes Istent? kérdezték a reformáció munkatársai Bibliával a kezükben, amikor igehirdetést, egyetemi előadást tartottak, teológiai iratokat és könyveket írtak. A választ ott találták meg Jézus Krisztus keresztje tövében. Boldog felismeréssel vallották, hogy tényleg nincs másban üdvösség, csak a keresztre feszített Jézus Krisztusban. Krisztus szeretetének koldusa Mennyi áldással veszel körül, s marad de sokszor észrevétlen! A hitem Lelkedtől lelkesül, s nem köszönöm meg néha mégsem. Annyira vágyom gondviselésed, hogy kegyelmed által bátorodjam, de arra rest vagyok, látod, hogy az életem egészen neked adjam. Ne gyengeségem, botladozásom, ne ezt nézd, Uram, kérlek! Hisz méltatlan koldusa vagyok csak megváltó Krisztusom szeretetének! ÁMEN Az európai népek utóbbi öt évszázados történelme tanúskodik arról, hogy a wittenbergi reformáció mekkora hatással volt azokra, akik alkalmasak voltak a gondolkodásra, a szellemi alkotásokra, a felfedezésekre, az anyanyelvek megőrzésére és azok művelésére az irodalomban, a költészetben, a művészetekben. Természetesen minden attól függött, hogy a reformáció szellemi hatása adott-e elegendő hitbeli és erkölcsi alapot erre az előbbre lépésre. Azóta is a hitbeli és erkölcsi alapon múlt és múlik, hogy a járt út célhoz vezet-e, vagy zsákutca lesz. Ezért ma sem rekedhet meg az egyház a 16. században! Kölcsey méltán kérdezte: régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Ez a reformáció ügyére is érvényes és igaz. Így folytatta a költő: Hass, alkoss, gyarapíts. Kissé átírva a vers befejezését: az egyház fényre derül! Ezzel kapunk biztatást arra, hogy légy tevékeny és élő kapcsolatban Istennel. Így keresd a választ korunk kérdéseire. A reformáció embere ezt jelenti ma. A reformáción gondolkodva hallhatjuk korunk kérdését: hol találok tiszta, példás életű embertársat? Ott, ahol a reformáció a mindennapi életben olyan istentiszteletet jelent, ami elvezet az Istenhez, Jézus Krisztushoz. Ebből a találkozásból bontakozik ki a mai reformált ember, a tiszta és példás életű felebarát, aki másokat Isten közelébe vonz. Dr. Fischl Vilmos a MEÖT főtitkára

2 Áhítatok október hónapra Az áhítatokat írta: Pintér Imre a budapesti Új Élet Gyülekezet lelkipásztora, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség alelnöke írta október 1. hét Hálaadás Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok. (1Thessz 5:18., Károli) Elérkezett az ősz, s vele együtt vegyes érzelmek kelnek bennünk. Hisz minden szépsége mellett, kicsit lehangoló a fák sárguló, lehulló, az elmúlásra emlékeztető lombkoronája. De az ágaikon mosolygó, színeskedő mindenféle gyümölcs fel is vidít egyúttal, mint egy beteljesedett ígéret. Érdekes, hogy a hálaérzetet mindig belengedezi valami finom mélabú. A hálaérzetet ugyanis részben az emlékezés táplálja. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről (Zsoltár 103:2.). Az embert Isten úgy teremtette, hogy az őt ért pozitív dolgok reakciójaként felfakad benne valami örömteljes nyugtázás. A hálaérzet még a fizikai testünkön belül is hormonáramlást indít el, amely gyógyító hatással van a stressz hatások által gyötört testünkre-lelkünkre, mint azt Selye professzor óta tudományosan is immár belátjuk. Hálaadó-emlékezés nélkül sivár az emberi élet, még ha az emlékek az elmúlásra emlékeztetnek is. A hálaérzetet persze, tudatosan is felkeltheti az ember, az őt ért isteni jótétemények felidézésével. Hiszen érdekes dolog az emberi emlékezet: nem csupán a puszta információt tárolja, hanem azt is, ahogy elraktározódott; az akkor átélt érzelmeket is. Isten szabad akaratot adott az embernek, s ez tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy nem kényszerülünk szolgai evidenciával reagálni a minket ért környezeti behatásokra, hanem eldönthetjük, hogy a várhatóval akár tökéletesen ellenkezően fogunk reagálni. Külső nyomások alatt különösen fontos az Úrral való személyes kapcsolat, az ő jótéteményinek tudatos felidézése. A belőle fakadó hálaérzet nagymértékben hozzájárul, hogy megőrizzük érzelmi egészségünket. Az embernek pedig még arra is van lehetősége, hogy a hálát hittel és reménységgel kombinálva a jövőbe kivetítve, bizalommá érlelje. A hit valóságként kezeli a reménylett dolgokat. Az Isten jótéteményeire való hálás emlékezés arra is képessé tesz minket, hogy előre hálát adjunk, a jövendőbeli jókért. Bízzál Istenben, mert még hálát adok én neki, az én szabadítómnak és Istenemnek. Ez olyan fontos szempont, hogy egymás után háromszor is szerepel a Zsoltárokban! (Zsoltár 42:6., 12., 43:5.) Mikor a reformációra emlékezünk, hálásak vagyunk annak áldásaiért. Az Ige újrafelfedezéséért, a bibliai értékek társadalmi hatásaiért. Hálásak lehetünk azért, hogy a reformáció több volt egy korszaknál, hiszen az Egyház megújítása napjainkban is zajló folyamat! S hálások szívvel bízhatunk abban, hogy mindaddig, míg Krisztus visszajön a jövőben is fenntartja Isten a megújulás lehetőségét. Segíts Urunk, hogy mindenkor hálás szívvel emlékezzünk minden te jótéteményedre, tegyük ezt a próbák és támadások idején is, ezáltal bizakodva tekinthessünk a jövőbe: legjobb még ezután következik!

3 2012. október 2. hét Vissza a gyökerekhez Tudakozzuk a mi útjainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen. (JerSir 3:40-41., 5:21., Károli) Azt mondják, ha szeretnénk tudni, hova érkezünk, vizsgáljuk meg, honnan indultunk, és hol vagyunk most. Kössük össze ezt a két pontot egy képzeletbeli egyenessel, majd hosszabbítsuk meg a vonalat előre, s azonnal látni fogjuk a harmadik pontot, a beérkezés várható helyét. Feltéve természetesen, ha közben következetesen tartjuk az irányt. A gond akkor támad, mikor vizsgálódásunk eredményeként kiderül, hogy vágyott célunk és beérkezésünk várható pontja nem esik egybe! Ha fontosabb számunkra a cél, a helyes irány, mint az úton járás puszta élménye, akkor természetesen korrigálni fogunk. Ha csupán kicsit tértünk el, viszonylag kevés korrekció szükségeltetik. Ha azonban az eltérítő erők hatására netán épp ellenkező irányba tartunk, akkor komoly kihívás előtt állunk! Meg kell hoznunk az egyik legnehezebb döntést: visszafordulunk. S ez azért nagyon nehéz, mert be kell ismernünk, hogy tévedtünk, s úgy tűnik felesleges volt az eddig megtett út. Rosszat tesz az ember önértékelésének. Sokan a beismerést presztízsveszteségnek tartják. Ha azonban nem csinálunk a korrigálásból hiúsági kérdést, akkor minimum hármas haszna lesz belátásunknak, hajlandóságunknak. Először is rájövünk, hogy megtérésünk a téves utat is áldássá avatta, hisz annak fényében találtuk meg a helyes irányt. S hogy ez idő-, és erőpazarlásba került? Hát, kérem, mindennek ára van! Örüljünk, hogy kifizethető volt! A másik haszon az a valóságos önértékelés, mely a korrigálásra való hajlandóságból fakad. Lelkünk mélyén ugyanis pontosan tudjuk, a beismerés erkölcsi nagyságra utal, a hibák eltussolása viszont súlytalan emberre vall. Aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik! Harmadsorban pedig megtanuljuk, hogy nem várhatunk sokat az önvizsgálattal, a korrekcióval. Ha időben észlelünk, elég talán egy apró kormánymozdulat, kívülről alig érzékelhető változtatás. A halogatás azonban sokba fájhat, igen kiegyensúlyozatlan haladást eredményez! Október a reformációra való emlékezés jegyében telik. Csodáljuk a reformátorok bátorságát, nagyra értékeljük a visszaalakításra tett, jobbító szándékú változtatásaikat. Csodáljuk éleslátásukat! Az újból felfedezett Ige világosságában felismerték az Egyház útvesztését. Kimondták az ítéletet a helytelen és bűnös egyházi gyakorlatok felett, meghatározták az Istenhez az Igén keresztül való visszatérés útját. Vissza a Bibliához, vissza a gyökerekhez! Tudták és megértették, az Egyház Istené, s csak belőle, vele együtt, jelenlétében él! Csodáljuk bátorságukat kövessük példájukat! Adj Uram, nekünk: kegyelmet, belátni a tőled való eltérésünket, erőt, készségesen visszatérni hozzád és az Ige útmutatásaihoz, s bölcsességet, hogy mindezt ne halogassuk, hanem tegyük meg még ma!

4 2012. október 3. hét A szeretet konfrontál Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vigasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, (Fil 2:1., Károli) Gyakran azt gondoljuk, ahol a szeretet jelen van, ott csupa kellemes megnyilvánulással találkozhatunk csak. A Biblia szellemiségétől azonban idegen ez az egyoldalú felfogás. A szeretet vigasztalása is például a Krisztusban való intésnek a folyománya. Az egyensúlyok az ok-okozati összefüggések bázisán tarthatók fenn! Ha szívesen helyt adunk valaminek, sose felejtsük el, szinte mindig társbérlővel érkezik! Sőt, gyakran a kevésbé kívánatosnak kell előbb helyt adnunk. Gyakran manipulálják a társak is egymást: ha igazán szeretnél, nem beszélnél így velem! Azaz, nem mondanál számomra ilyen kellemetlen dogokat. Pedig éppen nem az szeret igazán, aki benne hagy a tévedésben, helytelenségben! A szeretet segíteni akar, de természetesen türelmesen, és intelligensen. A szeretet nem falaz a tévelygésnek! Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal (1Kor 13:6.) Mindent elfedez, de semmit nem söpör a szőnyeg alá! A szeretet tudja, hogy bármennyire fájdalmas is, előbb fel kell tárni, és kitisztítani az elgennyesedett sebet, s csak utána szabad beötözni. A szeretet tudja, hogy nem maradhatunk örökké a kényelmi zónánkban, hiszen előbb-utóbb felélnénk azt. Ezért kikényszerít a kényelmi zónánkon kívülre, hiszen minden, amire szükségünk van az kívül található. Isten szereti az Egyházat, hiszen Fia szerezte azt, tulajdon vére által. Mikor messze tévedt eredeti küldetésétől, tartalmától és formáitól, szeretettől vezérelve, de igen határozottan annak megreformálására törekedett. A középkori egyház ezt saját maga elleni támadásnak élte meg, roppant kényelmetlennek tartotta a reformátorok tevékenységét. Az isteni szeretet azonban nem ijedt meg az igen markáns ellenállás láttán. A szeretet nagyobb mindennél, s nem adja fel. Szelíden, de határozottan halad a helyes cél felé! A reformátorok nem hagyták magukat eltéríteni. Vállalták a meg nem értést, a kiközösítést, s erejüket, igyekezetüket az Egyház megjobbítására fordították. Az egyháznak is ma is szüksége van arra, hogy a nemes tradíciók megtartása mellett folyamatosan törekedjünk annak megjobbításán. Ha szeretjük, nem engedjük a kényelmi zónában maradni! Konfrontálódjunk, ha kell, s ne essünk kétségbe az ellenállás, a meg nem értés láttán! A szeretet a legjobb iránytűnk hozzá! Istenünk, add nekünk, hogy telve legyünk szeretettel, jósággal és ismerettel, s ezáltal alkalmasak legyünk inteni, konfrontálni, felismerve, mikor hol, és kinek van szüksége az intésre, s miközben másokkal konfrontálunk, mi is készek maradjunk az intés befogadására! Várjuk szeretettel az ökumenikus összefogásról szóló helyi híreiket, beszámolóikat, amelyeknek örömmel adunk helyet havi hírlevelünkben! Szeretettel ajánljuk a Testvérek figyelmébe a negyedévente megjelenő, minden napra világos és gyakorlati igei vezetést adó Mai Ige füzeteket!

5 2012. október 4. hét Bizonyosságból bizonyság A hírlevél címe Mert nem tehetjük, hogy Belső a cikk miket főcíme láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk. (ApCsel 4:20., Károli) Ez a cikk szót tartalmazhat. ha saját cikkeket, egyszerű átalakítására. Így Ennek egyik legjobb módja, hírlevél webhellyé történő Az első gyülekezet igen aktívan tett bizonyságot a feltámadott eseménynaptárat Jézus Krisztusról, vagy egy a hírlevelet befejezése után aminek következtében tömegek A csatlakoztak hírlevél reklámeszközként hozzájuk. Köztük új terméket éltek reklámozó még ugyanis, akik füleikkel hallották Krisztus lönleges ajánlatot illeszt a kü- csak konvertálni kell, és már történő használatának egyik előnye, csodálatos hogy újra tanításait, felhasználhatók pünkösdkor a különböző a Szentlélek mar- eljött hozzájuk, a lá- látták, vagy akár személyesen át is élték csodáit. S mikor hírlevélbe. fel is teheti a webre. tottak és hallottak óriási belső ketinganyagok, meggyőződéssé például váltak. a Nem A weben voltak is kereshet ugyan evangelizációs programjaik, nem tartottak sajtóközlemények, személyes a piacku- bizonyságtevő got, vagy kutathat kurzusokat, anyatatások, illetve a beszámolók. sok témát felölelhetnek, de töltelékcikk után. A cikkek mégsem tudták kihagyni mindennapi érintkezéseikből ezt a belső bizonyosságukat. A meggyőződött ember óriási meggyőző erővel bír! A lehetőség bizonyosságot szerint legyenek nyert ember a legjobb bizonyságtevő. Bár a hírlevél fő célja, hogy Amikor aztán Képhez az vagy egyének ábrához tartozó felirat eladja a terméket vagy széles köre, egy közösségnek nagyjából rövidek. az egésze telve van bizonyossággal, annak hatása társadalmi méreteket képes szolgáltatást, ölteni. A a reformáció sikeres hírlevél kulcsa és az gazdasági olvasók hasz- hatóelemeken, anyagok nagy amelyek része abban a saját az adott korban jelen voltak, is A épp hírlevélhez azért lehetett felhasznált sikeres, mert tömegmozgalommá tudott válni. Túl azokon a társadalmi azt gondolom, a megnyitott Szent nos információkkal Biblia tömeges történő elterjedése webhelybe lehetett is beilleszthető. a kulcs Európa oly óriási mértékű, gyors ellátása. A Microsoft Publisher programban lehetőség van a és látványos reformációjához. Tömegek olvasták, vagy hallgatták az Igét, s bizonyosodtak meg arról, hogy eddigi életük és a középkori egyház gyakorlata szöges ellentétben áll az Belső cikk főcíme FIGYELEMFELKELTÉS CÉLJÁBÓL HELYEZZEN Evangélium eszményével. Nagy meggyőződéssel kezdtek hozzá a változtatásokhoz, s elemi erővel adták tovább meggyő- IDE EGY ÉRDEKES MONDATOT VAGY IDÉZETET A SZÖVEGEGYSÉGBŐL. Ez a cikk szót ződésüket. tartalmazhat. méreteket ben öltött, kívánja terjeszteni, a társadalmi, rész- gazdasági könyvismertetést, megújulási a vállalat folya- Ha a A hírlevelet megreformált belső körök- Egyház talmazhat hatása például aztán híreket, elképesztő letesebben bemutathat néhány, a saját szakterületre vezércikket, de ezt a hasá- elnökének levelét vagy egy A hírlevelekben közzétehető matokban, a tudományos és technikai fejlődés elindításában. témák listája gyakorlatilag Az egyház vonatkozó helyreállítása új eljárást tehát vagy nem bot cél, fenntarthatja hanem eszköz. például Abban az végtelen. Írhat a saját az szakterülettel kapcsolatos leg- értelemben fejlesztést. mindenesetre, Készíthet értéke-hogsítési grafikonokat vagy legfontosabb ügyfelek vagy új a alkalmazottak, helyreállítás illetve lényegileg a újabb technológiákról vagy a bizonyosságra juttatásról szól. Napjainkban szembesülnünk bevételi statisztikákat, amelyek jól érzékeltetik az üzlet is. forgalmazók bemutatására újításokról. kell egy világméretű, elhúzódó válságsorozatból. A hitelválságnak azt fejlődését. mondják alapvetően erkölcsi-etikai okai voltak, s Ismertetheti az üzleti vagy most úgy tűnik a válságok egymásra gazdasági halmozódnak, trendeket, illetve egymást generálják. Kérdés, honnan jön az az erkölcsi megújulás, ami kivezethetné a világot az ügyfelek ebből a és multi-krízisből? a vásárlók Egyes hírlevelekben olyan visszatérő Biztosan hasáb szerepe található, lesz az Egyháznak ebben, de nagyon nagy szükség van az egyházak számára belső bizonytalanságainak előrejelzéseket amelyet felszámolására. minden kiadás Ha al-ekalmával és frissítenek. keresztény Ez tar- egyház el- sokáig készíthet. késik, a válság könnyen eszkalálódhat. Ma minden keresztyén mondhatja, szükség van egy generális reformációra! A bizonytalan kürtzengés ugyanis senkit nem motivál a harcra! Belső cikk főcíme Imádkozzunk, hogy a hívők széles köre Ez a bizonyosságra cikk szót jusson tartalmazhat. Egyház megreformálásában, ezer ClipArt képet tartal- az A élő Microsoft Istennel, Publisher több segítsen az Úr az maz, amelyeket importálással beilleszthet világban! a hírlevélbe, lehessünk hatékony A képek bizonyságtevők vagy ábrák kiválasztása fontos lépés a hírle- e jelenvaló emellett számos eszköz áll vél tartalmának összeállítása során. rendelkezésre saját ábrák és szimbólumok létrehozásához is. Képhez vagy ábrához tartozó felirat A kép kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a kép A képet kiválasztás után összhangban legyen a cikkel helyezze a cikkhez közel. és emelje ki annak mondanivalóját. Kerülje a tartalom- Ügyeljen arra, hogy a képfelirat a kép mellett legyen. tól eltérő témájú képeket. Oldal 5 Együtt segíthetünk!

6 Atyafiak egyetértésben Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetérétsben élnek! Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor! (Zsolt. 133:1/b., 3/b.) Pilis kisváros Pest megyében. Nincsenek csodálandó idegenforgalmi látványosságai, híres gyógyfürdői, állatkertje, éttermei, színháza, nagymúltú középiskolái, gazdag mecénásai. Sok mindene nincs Pilisnek, de van kegyelmes és szerető Mennyei Gazdája! És vannak a városkában Krisztusnak követői, tanítványai! Az ökumenikus imahétre évről évre többen és többen jöttek el, egyre nagyobb örömmel, egyre tudatosabban. Néhány évvel ezelőtt a záró alkalmon Krámer György evangélikus esperes úr őszintén megszomorodott szavakkal búcsúzott tőlünk: vége a hétnek, el kell köszönnünk egymástól. Majd találkozunk egy év múlva újra. Elgondolkodtunk. Kerestük, hol vagyon az megírva, hogy a Krisztus tanítványainak egy egész esztendőt várniuk kell, amíg újra leülhetünk, hogy együtt imádkozzunk, együtt könyörögjünk és dicsőíthessünk, együtt kuporogjunk oda Megváltónk lábaihoz, a szavát lesve... Csak azért kellene várnunk megint egy évet, mert különböző felekezetekhez tartozunk? Mennyire vágyakozunk az ébredés után! Mennyit imádkozunk a ránkbízottak megtéréséért, milyen szomorúak vagyunk, hogy a városkánkban milyen sok a szegény, boldogtalan, magányos, reményvesztett ember! Az imaheti záróalkalomról hazafelé ballagtunk. Egy-egy utcából négyen, öten is j ö t t e k, n é g y f é l e felekezetből, s tudtuk, egyegy szomszédért, ismerősért mindegyikük imádkozik otthon a maga csendjében, h ét k ö z i a l k a lm a ko n, vasárnap a templomban n é g y, k ü l ö n b ö z ő templomban! Az ökumenikus imacsoport tagjai Lehet, hogy az a szomszéd már régen hitre jutott volna, ha az utca keresztényei tudnának érte együtt imádkozni??? Így született meg az ökumenikus imaóra vágya és gondolata! Hisszük, tudjuk, hogy Urunk hívott el erre mindnyájunkat. Első alkalmunk útraindító Igéje a 133. zsoltár volt! Végtelen boldogsággal töltött el bennünket az a reménység, hogy ha ezentúl együtt, egy szívvel imádkozunk, egyetértésben az atyafiak, az kedves lesz az Úr előtt és az áldás nem marad el! Azóta nem csak a havi egy alkalommal tapasztalhatjuk meg ennek valóságát, amikor összegyűlünk valamelyikünk templomában, gyülekezeti termében, hanem szinte minden nap! Mennyire más úgy találkozni az utcán, piacon, vasútállomáson, hogy hangosan szól a dícsértessék, áldás békesség, erős vár..., s miután megosztottuk egymással imameghallgatásainkat, nehezeinket, újabb imatémáinkat, jó hangosan elköszünk: Áldjon meg az Úr! Egyik ifjú testvérünk nemrég tréfásan így köszönt: Dícsértessék a békesség erős vára!

7 Lelkészeink imáikban hordoznak bennünket, de az alkalmon laikus testvérek, a felekezeti koordinátorok (képünkön) szolgálnak rövid igei áhítattal, s ezután csendesedünk el dicsőítésre, hálaadásra, könyörgésre. S hogy mit jelent számunkra az imaóra? Íme, két vallomás: Néhány szó, amely számomra az imacsoportunkat jelenti: Küldetés, közösség, összetartozás, tolerancia, szeretet, egymástól való tanulás. Az első három szó lényegi jelentése szorosan összefügg egymással. Minden Krisztus-hívő embernek küldetése van, a küldetést csak közösségben megélve tudjuk véghez vinni és a közösség feltétele az összetartozás érzése. A közösség közösséget teremt, amelynek legjobb példája mi vagyunk. Különböző módon éljük meg a Krisztusba vetett hitünket, de Jézusban egyek vagyunk. Csodálatos, hogy a különbségek ellenére igazi egységet tudunk alkotni, amely a toleranciára és a feltétel nélküli szeretetre épül. Hiszem, hogy mi pilisi keresztények megtaláltuk a közös utat és ezen az úton úgy haladunk előre, hogy másoknak példát mutatva az Úr által ránk bízott küldetésünket teljes szeretetben és egyetértésben teljesíteni tudjuk. (Wieszt György római katolikus koordinátor) a testvérek egyetértésben élnek. Szilágyi József az Igét magyarázza Wieszt György Dr. Fülöpné Böszörményi Aliz Keveházi Márta Szilágyi József Amikor református testvéreinktől felvetődött az a gondolat, hogy fűzzük szorosabbra ökumenikus kapcsolatainkat, és ez nyilvánuljon meg abban is, hogy találkozzunk imaórán havonta, elgondolkodtam egy pillanatra: biztos, hogy kell ez nekünk? De töprengésem valóban csak egy pillanatig tartott, mert én is úgy éreztem, hogy Istenünk valami nagyon jót rejtett el számunkra ezzel a lehetőséggel és nekünk csak élni kell vele. Már az első összekötői (koordinátori) beszélgetésen éreztem, hogy ez így van! Az az őszinte testvéri, baráti légkör, ami kialakult közöttünk, előrevetítette a várható áldásokat. Lassan két esztendeje, hogy havonta találkozik a négy gyülekezet és érezzük, hogy Istenünk ott van közöttünk minden alkalommal. Ezeken az imaórákon imádkozunk városunkért, a benne élőkért de sokszor megemlítjük személyes dolgainkat, terheinket, próbáinkat, de örömeinket is és nagyon jó ezekért közösen imádkozni, illetve hálát adni. Ezáltal közelebb kerülünk egymáshoz mindnyájan, akik talán nem egy gyülekezetebe járunk, de ugyanahhoz az Istenhez tartozunk és így formálódik közöttünk az az igazi testvérközösség, ami itt a földön kezdődik és majd az örökkévalóságban lesz folytatása. Szívemben őszinte hálával várok minden ilyen közös alkalmat, és bíztatok mindenkit, hogy ahol talán még nem ennyire szoros a kapcsolat a felekezetek között, keressék ennek lehetőségét, fogják, fogjuk meg egymás kezét, hogy egymás hite által épülve, erősödve töltsük be együtt azt a küldetést, amit Urunk ránk bízott ezen a földön. (Szilágyi József baptista koordinátor) Megváltónk imádkozott értünk azon a szörnyű órán, hogy egyek legyünk, mint ahogyan Ő egy az Atyával! Ezt sosem szabad elfelejtenünk. Mi, ott Pilisen, igyekszünk az Ő útján járni. Szeretnénk, annyira szeretnénk, hogy küldhesse áldását, hogy öröme teljék az övéiben, mert ott atyafiakként, egy Atyának fiaiként, egyetértésben élnek és dicsőítik Őt! Dr.Fülöpné Böszörményi Aliz református koordinátor

8

9 Keresse a felekezetközi események híreit, meghívóit, beszámolóit a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának honlapján: Váci Ökumenikus Missziói Nap Október 14-én, vasárnap 17 órakor a váci evangélikus templomban a reformáció hónap részeként ökumenikus istentiszteletet tartunk, melyen igét hirdet Steinbach József püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke. A tagegyházak missziói bizottságának lelkészei is szolgálnak az istentiszteleten Reformációi Gála Október 21-én, vasárnap Budapesten 17:00 órakor az Uránia Filmszínházban A Gálaest házigazdája Nagy Katalin A gazdag zenei programot a Pax et Bonum református énekkar Opicz józsef karnagy vezényletével, valamint a Varga Miklós művész biztosítja A Deák téri Ev. Gimnázium tanulói szavalnak és szolgálnak zenekarukkal Köszöntőt mond Steinbach József püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke Ünnepi előadásként Dr. Réthelyi Miklós professzor nyert felkérést bizonyságtételre Hit és tudományos közélet címmel Területi Női Találkozó Október 27-én, szombaton 10:00 óra a Dunavarsányi Soli Deo Gloria Közösségi Házban Fő téma: A puritanizmus aktualitása a XXI. században Nyitóáhítatot vezeti: B. Pintér Márta evangélikus lelkész Köszöntők: Dr. Bóna Zoltánné házigazda, P. Tóthné Szakács Zita, a Bizottság elnöke és Dr. Fischl Vilmos, az Ökumenikus Tanács főtitkára Előadók: A puritanizmus lelkisége: Dr. Petrőczi Éva A puritanizmus történetisége: Pungurné Császár Judit A puritanizmus a művészetekben: Kissné Budai Rita Ortodox Szent Demeter kamarakórus szolgál és Túrmezei verseket hallhatunk Reformációi Istentisztelet Október 28-án, vasárnap 17:00 órakor a Buda Vári Evangélikus Gyülekezet templomában Igét hirdet Dr. Bölcskei Gusztáv református püspök Az úrvacsorás istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak főpásztorai szolgálnak A zenei szolgálatot a helyi énekkar biztosítja Reformációi Megemlékezés Október 31-én, szerdán Budapesten 16:00 órakor a Reformációi emlékparkban (Fasor) Ünnepi beszéd elmondására Dr. Fábri György evangélikus egyházkerületi felügyelő nyert felkérést Imádságot Steinbach József püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke mond Közreműködik egy fúvós zenekar A megjelent egyházi vezetők áldást mondanak

Juhász Gyula - Tavaszvárás

Juhász Gyula - Tavaszvárás Juhász Gyula - Tavaszvárás A déli szélben lehunyom szemem És gyöngyvirágok szagát érezem. Az esti égen violás a szín És kikeletben járnak álmaim. A hó alól már dobban boldogan A föld nagy szíve s csöndesen

Részletesebben

A kultúra a fiatalok körében

A kultúra a fiatalok körében SEMMELWEIS KRÓNIKA I. évfolyam, 1. szám 2016. január A kultúra a fiatalok körében A kultúra szó a colo, colere azaz művelni igéből származik, és eredetileg a föld megművelését jelentette. A kultúra szó

Részletesebben

Juhász Gyula: Húsvétra

Juhász Gyula: Húsvétra 2012. Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők GYULA: smaragdja,húsvétra nap tüzében égő, JUHÁSZ Te zsendülő és zendülő pagony! élet, örökkön élő, Köszönt

Részletesebben

Juhász Gyula: Húsvétra

Juhász Gyula: Húsvétra 2012. Juhász Gyula: Húsvétra DSIDA JENŐ: HÁLAADÁS Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Köszönöm Istenem az édesanyámat! Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Amíg ő véd engem, nem

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ: ADJON AZ ISTEN

NAGY LÁSZLÓ: ADJON AZ ISTEN NAGY LÁSZLÓ: ADJON AZ ISTEN Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön,

Részletesebben

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50 Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö Ü ü ö Á ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö Ö ú ö ű ű ö Á ö ú ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö ö ü ö Ö ö ö ö Ö ü ö ö ű ö ö ö ö Ö ö ö ö Ü Ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ü ű ö ú ö ú ö ö Ü ü

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben

ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í

Részletesebben

Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

Á ü É ö ö ö ü ú Ö ö ö ö ö ö ű ű ö ü ú ú ö ö ü ü ö ö Í ö ö ú ö ö ö ö ö ü ö ú ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ö ú ú ú ö Í ű ö ú ú ö ü ü ö ö ö ú ú ö ö ú ö ü ö ö ö ú ű ü ö ö ú ü Í ö ú ö ö ö Ü Á Ó Í ü ü ö ú ö ú ú Ó

Részletesebben