A B O R N E M I S Z A P É T E R T Á R S A S Á G K U L T U R Á L I S É R T E S Í T Ő J E Új sorozat, XIV. évfolyam, 1. (104.) szám

Átírás

1 A B O R N E M I S Z A P É T E R T Á R S A S Á G K U L T U R Á L I S É R T E S Í T Ő J E Új sorozat, XIV. évfolyam, 1. (104.) szám Bécs, január Dr. Bartók Miklós Sikeres beilleszkedés (integráció) vagy lelki zavarokat okozó asszimiláció A beilleszkedés határai az újabb agykutatások fényében (Bevezetés az előadónk február 3.-i előadásához) Előadásomban az új agykutatások eredményeinek ismertetésével szeretném a pszichés és a társadalmi beilleszkedés nehézségeit megmagyarázni, másrészt a közösségek illetékes szakembereinek a figyelmét felkelteni az integráció bonyolultságára. Ennek a témának terjedelmes szakirodalma van. A társadalmi, politikai, pénzügyi, vallási, kulturális és nyelvi okokat kiegészítve az agy plaszticitásának megértésével talán egy lépéssel közelebb kerülünk a jó integráció eléréséhez. Az agykutatás az utóbbi harminc évben forradalmasodott és hihetetlen eredményeket ért el. Napjainkban genetikai, élettani, ideggyógyászati, idegsebészeti kutatások az anyagtalan lelket is materializálni próbálják, és ezáltal az anyagit és a lelkit összefoglaló új IDEGTUDOMÁNY kialakulása válik lehetővé. A második tényező a társadalom plaszticitása (képlékenysége, változékonyságra való képessége), ami nem más, mint a társadalom által az embernek felkínált intézmények és az intézményekben elsajátítható képességek összessége. Az agy és a társadalom plaszticitásának összjátékából jön létre a tudáson alapuló emberi társadalom harmonikus fejlődése. Milyen az emberi agy? Sir John Ecless híres agykutató szerint: " Az agy egy csoda, az élőanyag evolúciójának legnagyobb csodája. Az emberi agy valószínűleg a világmindenség legszebb, legbonyolultabb szerkezetű és a legpluripotensebb* terméke." Az agy átlagos súlya gramm, 150 milliárd idegsejtből, 10-szer annyi gliasejtből és billió szinapszisból áll. Az idegnyúlványok hossza 5,8 millió kilométer (a Föld - Nap távolság 10 millió kilométer). Az idegsejteknek működési elveik vannak. Például: -- minden idegsejtnek saját tapasztalatából származó véleménye van és ezt felkínálja a problémák megoldásához, -- a környezetükkel való kapcsolatuk szabja meg a működésük milyenségét és a fejlődés irányát. Az agy pluripotens, de ha szerkezetében meghibásodik, vagy az agy és a társadalom plaszticitásának összjátékában zavarok keletkeznek -- például ingerszegény környezet gyermekeknél vagy ingeri túlterheltség (Reizüberflutung) kamaszoknál --, akkor a beilleszkedésben életre szóló betegségek keletkezhetnek. * Pluripotens: az őssejt ama tulajdonsága, hogy belőle a test valamennyi szövete kialakítható (szerk. megj.)

2 2. XIV/ január Illés-Molnár Márta Minden anyanyelv származási nyelv, de nem minden származási nyelv anyanyelv Gondolatok a németországi magyarság (anya)nyelv-pedagógiájához -- (Részeletek) A származási nyelv a kivándorlók származási országának a környezeti és/vagy hivatalos nyelve. A származási ország az az ország, ahol eredetileg élt a bevándorló család (Parragi 2003). Giay Béla szerint származási nyelvről akkor beszélünk, amikor a diaszpórában élő másod-, harmad- és negyedgenerációs (esetünkben) magyarság magyar nyelvtudását már nem jellemzi az anyanyelvi teljesség. Ez a forma [ti. származási nyelv] a kulturális hatások, a rokoni kapcsolatok eredményeképpen specifikus vonásokat hordoz, amelyek elsősorban a nyelvországra vonatkozó ismeretekben, s a kétnyelvűség különböző fokozataiban nyilvánulnak meg. Sok esetben a magyar nyelv ismerete inkább passzív, és az elődök nyelve már nem a kommunikáció elsődleges eszköze. Ilyen feltételek között a magyar származásnyelvként értelmezhető (Giay 2006). Anyanyelv származási nyelv idegen nyelv Anyanyelvi teljességen a nyelv biztos tudását és használatát értjük. Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél olvasható a Magyar értelmező kéziszótárban. Ugyanitt az idegen nyelvre az idegen szócikk harmadik pontjában más országhoz, néphez tartozó áll. Skutnabb-Kangas (1997) az anyanyelvet négy szempontból határozza meg: anyanyelvnek tekinthető a nyelv akkor, ha a származásunk nyelve, ha az elsőként megtanult nyelvünk, ha anyanyelvünkként azonosítjuk, valamint ha funkciójában és tudásának fokában a legtöbbet és a legjobban használjuk. A meghatározás szerint egy embernek több anyanyelve is lehet, és ez idővel változhat is. Az előbbi definíciók szerint az idegen nyelv meghatározásakor a származásnak és az azonosulásnak egyértelműen nemleges kötődése van az egyén szempontjából. Mi a helyzet azonban a funkcióval és a nyelvtudással? Amikor a németországi magyar diaszpóra második és harmadik generációját, azon belül is a gyermek- és fiatalkorúakat vizsgáljuk, megállapítható, hogy a magyar nyelv sem tudásának fokában, sem funkciójában nem az elsődleges nyelvük. A német nyelv számukra semmiképpen sem idegen. Sőt a fenti szempontokat figyelembe véve nyelvi életükben az első helyen áll. Még akkor is, ha magyar szülőktől származnak. Legkésőbb az iskoláskor kezdetével az addig magyar domináns vagy kiegyensúlyozott magyar német kétnyelvű tanuló domináns nyelve a német lesz. Ugyanez a helyzet a német oktatási rendszerbe lépő (addig) magyar egynyelvűekkel is. A Skutnabb-Kangas-féle meghatározásból kiindulva azt mondhatjuk, hogy a németországi magyarság kis- és fiatalkorúinak nyelvi életében a német nyelv funkcióját és tudásának mértékét tekintve nemhogy nem idegen nyelv, hanem anyanyelv. A magyar nyelvnek megmaradnak a származás és az azonosulás kritériumai. Egy korábbi, a névtan tárgyában végzett felmérésemben állapítottam meg, hogy a Németországban élő, többnyire már az országban született második és harmadik generációs magyarság több mint 60 százaléka vegyes házasságból származik. A vegyes házasságoknál körülbelül 80 százalékban beszélhetünk magyar anya nem magyar apa kapcsolatról, kevesebb mint 20 százalékban az anya a szülőpár nem magyar nemzetiségű tagja. A más nemzetiségű fél általában német (vö. Illés-Molnár 2009). Mivel a németországi magyarság második és harmadik generációjába tartozó személyek nagyobb része tehát vegyes házasságokból származik, nekik kétféle származásuk és feltehetően két(féle) vagy kettős identitásuk van, illetve felnőttként azzal fognak rendelkezni. A származás adott, az egyén identitása azonban változó. Egy magyar szülőktől származó, Németországban született egyén is vallhatja magát német nemzetiségűnek, és tarthatja a német nyelvet anyanyelvének. Ez például akkor fordulhat elő, amikor a (sokszor német gyökerekkel is rendelkező) szülők tudatosan nem használják otthon a magyar nyelvet, már nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, a magyarsághoz érzelmi kötődésük nincsen. Vegyes családokból származóknál az identitásérzés szintén könnyen átbillenhet a német javára. A szülők és a magyar iskolák feladata, hogy a kettős (nyelvi) identitást tudatosítsák, rögzítsék. Az egyén (egyik) anyanyelve szinte minden esetben a(z egyik) származási nyelve. (Itt tekintsünk el olyan különleges esetektől, mint a csecsemőkori adoptáció.) A szülők gyermekük első éveiben még ha később tudatosan váltanak is egy másik nyelvre biztos, hogy saját anyanyelvüket fogják használni. A váltás manapság azonban már ritka kivételnek számít. Gyakran előfordult például akkor, amikor a magyar nemzetiségű anya új, német családjában a családtagok iránti tiszteletből nem használta saját anyanyelvét. Manapság azonban, amikor is a kétnyelvűség kognitív előnyei mindenki számára ismeretesek, és a két- vagy többnyelvűvé válás az összenövő, soknyelvű Európában már szükségszerű folyamat, mindenki él a születéséből adódó lehetőséggel. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a Németországban nevelkedő többedik generációs magyarság esetében az egyén nyelvi életében a magyar nyelv a második helyre kerül. Tanulásának, tanításának folyamatában is helyet kell, hogy kapjon az idegen nyelvi szemlélet. A magyar nyelv, mint származási nyelv azonban nem idegen nyelv. A németországi magyar származási nyelvű tanulók csoportjába belefér tehát mindenki, legyen az második vagy harmadik generációs, vallja a magyar nyelvet anyanyelvének vagy apanyelvének, használja mindkét szülővel vagy csak az egyikkel, stb. A származási nyelv oktatása Németországban A származásinyelv-oktatás, a származási nyelv kifejezés meghonosodott terminus technicus Németországban, jóllehet pontos meghatározást a német szakirodalomban sem találtam. A származásinyelv-oktatás és az anyanyelvi oktatás között a szakirodalom és az oktatás művelői, valamint felhasználói többnyire még mindig nem tesznek különbséget, szinonimaként használják a kifejezéseket. (folytatása a 4. oldalon)

3 XIV./ január 3. M E G H Í V Ó a Bornemisza Péter Társaság februári rendezvényére Előadónk: Dr. Bartók Miklós Az anyanyelv és a többnyelvűség az újabb agykutatások fényében. Sikeres beilleszkedés vagy lelki zavarokat okozó asszimiláció február 3-án, vasárnap, du. 17:30 órakor, vagyis délután fél hatkor, pontosan! A rendezvény helyszíne: Bécs 6., Capistrangasse 2/15 Dr. Bartók Miklós 1944-ben született Sepsiszentgyörgyön (Erdély, Románia). A középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. Egyetemi tanulmányok: -- Állatorvosi Egyetem, Kolozsvár (1963). -- Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem ( ). -- Kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, pszichológia ( ) től tíz évig általános orvos Gelencén (Székelyföld) ben sikerül átlépnie a bűvös határt, azóta Ausztriában él és Bécsben dolgozik általános orvosként óta a Bornemisza Péter Társaság elnöke.

4 4. XIV/ január (folytatás a 2. oldalról) A jelzett átfedés a németországi anyanyelvi oktatás történetéből eredeztethető. Az anyanyelvi oktatás a 60-as évek elejére vezethető vissza. A Németországba érkezett vendégmunkás családok második, harmadik generációja számára fontos volt az anyanyelvi kompetencia fejlesztése abban a tudatban, hogy majd visszatérnek a szülőföldjükre. A XX. század 80-as éveiben azonban világossá vált, hogy a vendégmunkás családok java része Németországban marad. Ekkor rajzolódott ki egy olyan álláspont, amely szerint az anyanyelvi oktatás hátráltatja az integrációt. A 90-es években az újabb migrációs hullámokkal a nézet ismét módosult: az anyanyelvnek különleges jelentősége van egy gyermek nyelvfejlődésében (vö. Schulenbug-Bouassiria 2005; Bruckhaus 2007). A német oktatásban az első nyelv az iskola nyelve, vagyis a német nyelv. Ez a nyelv a német nemzetiségű tanulók anyanyelve. A német iskolarendszer a bevándorló, más nemzetiségű családok gyermekei számára a legtöbb tartományban támogatja az anyanyelvi (származási nyelvi) oktatást. Első nyelvként ekkor az anyanyelv szerepel, a német az első idegen nyelv. A német iskolarendszerben anyanyelvi oktatásról csak az általános iskola szintjén beszélnek, akkor is többnyire a származási nyelv szinonimájaként használva a kifejezést. Anyanyelvi záróvizsgát a középiskolai tanulmányok első szintjének elvégzésekor (Hauptschul-, Realschulabschlussprüfung) azok a tanulók tehetnek, akik a német iskolarendszert a származási országbeli folytatásaként három éven belül kezdték el látogatni. Ebben az esetben az oktatásügy ugyancsak elismeri, hogy a tanulóknak a német tanult, azaz második nyelvük. Az anyanyelvi vizsgát (különleges idegen nyelv) a tanulók az angol nyelvi vizsga helyett vagy kiegészítő vizsgaként teszik le. Ez utóbbit nyelvi kompetenciájuk igazolásául. A középiskolai fokozatokon már nincs anyanyelvi (származási nyelvi) oktatás. A tanulók a vizsgára önállóan készülnek fel, illetve a felkészítés a származási ország konzulátusának a szervezésében működik. Ez utóbbi az úgynevezett konzulátusi modell. A konzulátusi modell keretében szintén anyanyelvi oktatásról beszélhetünk. Ekkor az adott ország konzulátusa támogatja az oktatást, biztosítja az anyanyelvi tanárt. A német bizonyítványba az anyanyelvi oktatáson való részvétel megjegyzésként bekerülhet, a záróvizsgát és a bizonyítványt a konzulátus intézi és állítja ki. A származási nyelv oktatásának kérdését több nemzet úgy oldotta meg, hogy nemzeti nyelvét a német oktatásban második idegen nyelvként határozta meg. Ez alapján oktatják például a török nyelvet a gimnázium osztályában második idegen nyelvként Bajorországban és Brémában, az orosz nyelvet Hamburgban vagy a baden-württembergi Heidelbergben. A nyelvórák hallgatóinak nagy része minden bizonnyal az adott nyelvi kisebbség tagja. A Németországban élő más nemzetiségűek körülbelül 1,5 százalékát teszi ki a magyarság. Ez az arány (a magyarság száma becsült adatok alapján 120 ezerre tehető) a konzulátusi modell működtetéséhez nem elegendő. Nagyon kevés a magyar, mint második idegen nyelv hivatalossá tételéhez is, hiszen egy iskolán belül is csekély magyar származású tanuló található, egy iskolában egy évfolyamon belül pedig szinte lehetetlenség legalább kettőt is találni. A magyar, mint származási nyelv Németországban A magyar nyelv oktatása a Németországban élő magyar származású tanulók számára különféle társadalmi csoportosulások keretében, magyar egyesületekben, a cserkészetben vagy a missziókban valósul meg, az úgynevezett hétvégi vagy délutáni iskolákban januárjában a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland, BUOD) és a Magyar Köztársaság Stuttgarti Kulturális Intézete (Kulturinstitut der Republik Ungarn Stuttgart, UKI) közösen meghirdette a Magyar iskolák Németországban elnevezésű programot. A program célja az, hogy összefogja és szervezze a Németországban folyó magyar, mint származási nyelv oktatását. A program első és legfontosabb feladata a német oktatási rendszerbe bevezetendő kerettanterv elkészítése. A készülő kerettanterv az általános képzés minden szintjét magába foglalja a kisgyermekkori neveléstől a középiskolai oktatásig, a záróvizsgákon át egészen az érettségiig. A kerettantervben meghatározott oktatási modellel kívánjuk a magyart, mint az Európai Unió hivatalos nyelvét a második nyelvként funkcionáló származási nyelvként elismertetni a német pedagógiában (vö. Illés-Molnár 2008). A magyar, mint származási nyelv nem csak abban tér el a magyar, mint idegen nyelvtől, hogy tanulásának alanya magyar(párú) házasságból származik. A magyar származási nyelvet tanulóknak nem kell kiegyensúlyozott kétnyelvűeknek vagy két anyanyelvűnek lenniük. A kétnyelvűség azonban feltétel. A magyar nyelvet a gyermekeknek mikrokörnyezetükben, illetve kisebb, időszakos makrokörnyezetükben (például cserkészfoglalkozások, magyarországi nyaralás) rendszeresen és biztosan kell használniuk ahhoz, hogy az iskoláskor kezdetével már legyen olyan magyar nyelvi kompetenciájuk, amelyet fejleszteni lehet. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a magyar baba-mama csoportok és az óvodák, amelyek nevelési koncepcióját a készülő kerettanterv szintén tartalmazni fogja. A magyar, mint származási nyelv tantárgy első és legfontosabb feladata a nyelvi képzés. A magyar, mint származási nyelv oktatása azonban nem (csak) nyelvoktatás. A magyar nyelvi kompetencia kialakításához, mint elsődleges feladathoz rendeljük a magyar (vonatkozású) kulturális ismereteket. Más oldalról megközelítve: a kulturális ismeretek átadásával egyidejűleg, azok segítségével támasztjuk alá, erősítjük meg a nyelvi kompetenciát. A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés tehát a magyar nyelvi és irodalmi nevelés mellett a történelmi, a földrajzi, a művelődéstörténeti stb. ismeretek átadásával jár együtt. A fokozatosan bővülő szóhasználat, a szövegértési képesség fejlődése a tantárgyi integráció során tágítja a tanulók magyar nyelvi kompetenciáját. A tárgyi tudás alapvető eszköze a magyar nyelvi és kulturális kompetencia fejlesztésének. ( ) (Forrás: anyanyelv-pedagogia.hu, 2009.)

5 XIV./ január 5. Jókai Anna Ha az ember nem az anyanyelvén beszél, egy icipicit hazugságra kényszerül mindig. Nem azt mondja, amit valójában szeretne, hanem amit zavar nélkül ki tud fejezni. Aki az anyanyelvét felejti el, az őszinteséget felejti el örökre. Ady Endre Van-e magyar nyelv? Van Budapest, s úgy állítják, hogy van egy Magyarország is hozzá, de ez nem bizonyos, s példának okáért én se tudtam meggyőződni róla. Van azután egy nyelv, mely liberálisan magyar nyelvnek neveztetik, de arról nevezetes, hogy ezt a nyelvet ki-kinek meg kell csinálnia. Van azután Budapesten egy másik magyar nyelv is: kérem az Istent, oltsa el mihamarabb életem mécsét, mert ha csak három évig fogok élni barangolva, száműzötten, idegenben, hiába jövök haza. Nem fogok tudni kenyeret és bort kérni Budapesten, mert minden lévő, értető szavainkat akkorra kiirtják s lopnom fog kelleni egy hatalmas tolvaj-nyelv miatt. Egyébként szamárság, sőt akadémuskodás kerülni a dolgot s nem nevezni nevén a gyermeket, ha még olyan szívesen nem látható, kellemetlen fattyú is. Ott kezdődik, hogy Kazinczyék eldobtak egy gyönyörű nyelvet ugyanakkor, amikor egy nyelvet akartak bolond apostolsággal megjavítani. Kettős volt a baj s a baj oka: Nyugatról jöttek hirtelen a fogalmak s az akkor intelligensnek mondható magyarság nem tudott magyarul. No, jó, Csokonai véletlenül tudott, de rajta kívül -- akár Vörösmartyt, sőt Aranyt bámuljuk --, csinos játék volt minden költői nyelvészkedés. Az ideákra szavakat, öltözetet kellett húzni, azonban a nyelv, a gazdag, búja, különös és szép nyelv lent lakott. Azután fölszabadították, ha igaz, a jobbágyot és nem történt semmi, s az íróság, a nyelv sorsa, azok kezébe és nyelvére került, akik e szerepüket is amolyan nobile officiumnak látták, mint például a táblabíróságot. Leromlott, kivénült, gőgös, zseniáliskodó osztály volt ez, ma is az, mert csodálatosan még ma is él s ma talán még kevesebbet kérhet és várhat tőle a magyar, az a bizonyos magyar géniusz. Ott volt kezük ügyében a legpompásabb nyelv, de ők nem ismerték a parasztot ( ). Lett tehát a magyar nyelvből egy ál-magyar nyelv, színtelen, alkalmazkodó, csigerszerű, más nyelvekből fordított s csak néha komikusan magyarkodó nyelv. Még tán ilyen sincs, mert ezt az ilyen nyelvet is minden ember átdolgozza a maga számára, ha beszél vagy pláne ír. Majdnem bűnt követek el, de politizálok, mert a magyar nyelv tragédiája egyenesen ugyanaz, mint a magyar demokráciáé. Tetszett volna demokratikus állam-reformokkal fölsegíteni a színre, fórumra a jól beszélő magyar parasztot, ma lenne tüneményes, szép, dús magyar nyelv. Sem a némettől, sem a franciától, sem a nemzetiségi szomszédságoktól megrontott és kiváltságos, úri magyarság igaz nyelvet nem csinálhatott. Megpróbáltuk, kurucék kezdték, Balassáék, Csokonai s jómagam is iparkodtam régi szavakat rálopni Erdélyből és Károlyi Gáspár magyartalan és mégis magyar bibliájából az újonnan jött fogalmakra. Van annyi szavunk, mint Shakespeare-nek, a nyelvünknek pedig, melynek nyolc évtized óta minden hírhedt védője hóhéra volt, nem kellett volna megcsúfolódni. Most már késő, én tudom, hogy öt szót is milyen bajos, elfogadtatva, komplikált lelkű, új lelkű, kultúrás magyarok lelkévé, sajátjává tenni. Mint a legendák alvó daliái alusznak a legigazabb, legszebb magyar szavak. Trattner és Károlyi egy 1839-es füzete és egy gyönyörű magyar szógyűjtemény juttatta mindezt az eszünkbe, de első tervbéli gondunkat, hogy mintaképpen leírjunk ide száz-kétszáz gyönyörű s külön magyar szót, elhessegettük. Furcsa és szophoklészi érzéseink voltak: az eldobott magyar nyelvet közös akarattal talán föltámaszthatnók, de ha föltámad máma, kikkel beszélhetnénk vele? (Nyugat, 1910., 22. szám)

6 6. XIV/ január Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek (Részletek) Ha idegen nyelven társalgunk, bármennyire is otthonosak vagyunk benne, bizonyos idő, egy vagy több óra múltán, kifáradunk. Érdeklődésünk lankad, tompul: pihenni vágyunk. Azok, akik külföldre utaznak, hogy ott egy nyelvben tökéletesítsék magukat, hasonlót tapasztalnak, magasabb fokon. [ ] Számosan megerősítik ebbeli észleletemet. Azt kérdezik, hogy mi lehet a magyarázata? A tény ellentétben áll a logikával. De nem áll ellentétben a lélektannal. Én azt hiszem, hogy itt az ösztön és az értelem titkos párviadaláról van szó, a lélek és a szellem küzdelméről, mely az öntudat alatt folyik. [ ] Értelmünk elér egy magasságot, a csúcsot, ahonnan tovább nem juthat, s aztán csak lefelé ereszkedik. A lélek hirtelen ernyedése ez, a lélek honvágya az anyanyelv után, mely a nehézkedés erejével vonja őt lefelé, haza, akár Anteuszt az anyaföld, hogy tőle kapjon erőt. [ ] Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk. A többi nyelvből kisebb-nagyobb adagot bírunk el, mint az orvosságból. Ami túl van ezen az adagon, az már nem gyógyít: mérgezést okoz. [ ] Kis Mezzofantikat (célzás Giuseppe Caspar Mezzofanti bíborosra, aki a század fordulójának híres poliglottja: állítólag 39 nyelven beszélt folyékonyan szerk. megj.) mutogatnak nekem boldog szülők. Az egyik fiúcska magyarul köszön, németül imádkozik, az asztalnál angolul cseveg, a másik a magyaron kívül a franciát és az olaszt is töri. Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven se tudnak, de kettőn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. A kísérlet, azt hiszem, veszedelmes. A gagyogó csoda gondolkozását idő előtt megnyomorították, szellemi vakarcsot formáltak belőle. [ ] De aki már az anyanyelvét sem ismeri, az ember sem lehet. Nemzetközi ember nincsen. Az politikai fogalom, annak is ábrándos és korcs. [ ] Írása második részében a papszelet szó etimológiájával ismertet meg minket Kosztolányi. A papszelet kiváló példája annak, hogy egy átvett idegen szó hogyan illeszkedik bele a magyar nyelvbe: Szemem láttára, fülem hallatára alakult ki tíz év alatt egy új magyar szó, a papszelet. Följegyzem különböző állomásait, mert ez a folyamat jelképesen világít rá arra, hogyan honosodik meg egy idegen szó, hogy szerzi meg polgárjogát, nemzeti viseletét, hogy lesz teljesen a miénk, bájos félreértések, belemagyarázások sorozata folytán, melyet a tudomány népetimológiának nevez. Kosztolányitól tehát megtudhatjuk, hogy a papszelet a sertés hasa-alja-húsa, eredetileg a németből került át a magyar nyelvhasználatba. A német szó Bauch-Fleck, amit a magyar nyelvűek bauchflekninek, illetve pauchflekninek neveztek. Mivel azonban a bauch, illetve pauch előtag kiejtése nehézkes, és a szónak semmi értelme, ezt a pap előtaggal kezdték helyettesíteni, így lett papflekni. Végül az értelmetlen és idegen flekni helyébe a magyar szelet került. Így készült a papszelet, ami tehát nem onnan kapta a nevét, hogy a papoknak valamilyen kedves eledele volna. Kosztolányi a példájával a népi etimológia működését mutatja be, amivel újból a lélek működésére hoz példát. Utolsó példája pedig arra mutat rá, hogy egy-egy szó a különböző nyelvekben milyen asszociációkat kelt. A tubarózsa Kosztolányi szerint a magyarban a galambbal, a tubicával kapcsolódik össze, még akkor is, ha az ember tudja, hogy az összetétel előtagja ugyanarra a szóra vezethető vissza, ami tuberkulózis, azaz a gümőkór elnevezésében szerepel. Magyarul mégsem a gümőkre, hanem a galambra asszociálunk, a spanyolok azonban éppen hogy a gümőt látják ebben a névben: Egy spanyol író a tubarózsáról elmélkedvén, azon sopánkodik, hogy nyelvükben milyen rút neve van ennek a gyönyörű virágnak. Nem értem őt. Hiszen a tubarózsát a spanyolok is körülbelül így hívják, mint mi: tuberosá-nak. Miért volna ez csúnya név? De aztán megértem. Ő, a spanyol, érzi ennek a szónak a latin eredetét is, ösztönösen, nemcsak az értelmével, mint én. Vagyis nemcsak a virágot látja, hanem a gyökerét is. Ez a szó nem jelent egyebet, mint göbös, göcsös, gümős, rokon azzal a gyászos fogalommal, melyet mi is ismerünk, a: tuberkulózis-sal. Képzeljék el, hogy mi a tubarózsát gümős-rózsá-nak hívnók. (Pesti Hírlap, 1922., 1930.)

7 XIV./ január 7. Gyermekek oldala - Gyermekek oldala - Gyermekek oldala. Benedek Elek versei Tréfás páros dal -- Mikor ménk Baconba, édes nagyapám? Tegnap? Tegnapelőtt? Vagy holnapután? -- Tegnapelőtt, holnapután, Kedden reggel, ebéd után, Édes unokám! Édes unokám! -- Hogy megyünk Baconba, édes nagyapám? Négy lovas hintón-e, vagy gyalog talán? -- Egyszer hintón, másszor gyalog, Éppen ahogy parancsolod, Édes unokám! Édes unokám! -- Ugye messze Bacon, édes nagyapám? Ugye messze, túl az Óperencián? -- Túl bizony egy fél arasszal, Jó, ha ott leszünk tavasszal, Édes unokám! Édes unokám! Marci muzsikál Ül a mama székibe, Áll Marcika elibe, Másnak nem is hegedül, Csak mamának egyedül, Cini, cini, duru, duru! Cini, cini, muzsika, Húzzad, húzzad, Marcika, Told a vonót fölfelé, Most meg húzzad lefelé, Cini, cini, duru, duru! Mióta nagyapó lettem Künn zúg a szél, kavarog a hó, Behallszik a lármás hahó, De jó itt benn a szobában! Pattog a tűz a kályhában. Kályha mellett üldögélek, Csak mesélek, csak regélek. Mese, mese... hoppá, ide! S ölembe ül kis Évike. Meg-megesik az is vélem, Maradásom nincs a székben. Évikének, ha úgy tetszik: Nagyapó a földre fekszik. No lám, mire vetemedtem, Mióta nagyapó lettem! Beállottam hátas lónak, Így is jó egy nagyapónak. Ahogy lehet négykézlábon, Végig mászok a szobákon, S nem bánom, ha nevettek is: Közbe-közbe nyerítek is. Így élek én mostanában, Bent a jó meleg szobában. Hol nyerítek, hol mesélek, A királlyal sem cserélek. Istenem, de szépen szól! S csak abból a négy húrból! Húzzad tovább, Marcikám, Nem húzza így a cigány, Cini, cini, duru, duru! Cini, cini, duru, patt! Mind a négy húr elszakadt! Nem szól már a muzsika, Hiába húzod, Marcika!

8 8. XIV/ január ELŐZETES A Bornemisza Péter Társaság következő, márciusi rendezvényének meghívottja: Dr. Szende László történész (Budapest). Közös rendezvény a Collegium Hungaricummal március 3-án, du. 17:30-kor. 6. Bécs, Capistrangasse 2/15. KIÁLLÍTÁSOK Nők városa. Alig akad olyan ember, aki még ma is emlékszik Elena Luksch-Makowsky, Helene Funke vagy Erika Giovanna Klien festőművésznőkre, pedig ők nagybetűsen beírták magukat a bécsi modern művészet történetébe az első világháború körüli években. Az ők és társaik markáns alakját idézi fel a Nők városa (Stadt der Frauen) kiállítás, amelyet az Untere Belvedere termeiben rendeztek meg. Stadt der Frauen. Künstlerinnen in Wien von 1900 bis A kiállítás január 25. és május 5. között tekinthető meg. Unteres Belvedere, Rennweg 6, 1030 Wien, Illusztrációnk: Helene Funke: Tükörbe pillantó nő Christian Ludwig Attersee Majdnem hatvan esztendős művészeti pályafutása alatt Christian Ludwig Attersee sikeresen elkerülte, hogy bármilyen festészeti kategóriába is beskatulyázzák. Hosszú munkássága során folyamatosan átlépte a határt a High és a Low, a pop és a modern irányzatok, de a szabad és alkalmazott művészetek között is. A Belvedere 21 termeiben megrendezett kiállítás Attersee művészi karrierje első húsz esztendejére összpontosít, mely tehetségének sokszínűnéségét és sokrétűségét illusztrálja. Attersee. Feuerstelle,2019. február 1 augusztus 18., Belvedere 21, Arsenalstraße 1, 1030 Wien, Liechtenstein magángyűjtemény. A Liechtenstein Hercegség 2019-ben ünnepli fennállásának 300. évfordulóját, melyet a bécsi Albertina nagyszabású kiállítással köszönt. Itt most a nyilvánosság által is megtekinthetők a hercegség művészeti magángyűjteményének festészeti és plasztikai gyöngyszemei, hangsúlyosabban az utóbbi 15 évben megvásárolt kincsek. Die Fürstlichen Sammlungen Liechtenstein február 16. június 10. Albertina, Albertinaplatz 1, 1010 Wien, Illusztrációnk: Franz Ferdinand Waldmüller: Rózsák (1843). A Liechtenstein Hercegség magángyűjteményéből Absender: P.b.b. Péter Bornemisza Gesellschaft A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Österreichische Post AG Info.Mail Entgelt bezahlt Wiener Post Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung. Erscheinungsort: Wien Verlagspostamt: A-1060 Wien Medieninhaber und Herausgeber: Péter Bornemisza Gesellschaft, A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Redaktion: Mag. Zoltán Kászoni zoltan_ka@yahoo.com /// Bankverbindung der Gesellschaft: Unicredit-Bank Austria, 1020 Wien, Rotschildplatz 1 BLZ: Konto Nr , IBAN: AT ; SWIFT (BIC): BKAUATWW Lapunk letölthető a BPT honlapjáról: