SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkafüzet

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkafüzet 4

2 A kiadvány KHF/ /2008 engedélyszámon időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN LEKTOR CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SCHILLER MARIANN SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSBAN KÖZREMŰ KÖDŐ SZAKÉRTŐ K TANTÁRGYPEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ TUDOMÁNYOS-SZAKMAI SZAKÉRTŐ TECHNOLÓGIAI SZAKÉRTŐ KATONA MÁRIA VALÉRIA DR. KAKUSZI B. PÉTER KIRÁLY ILDIKÓ SCHILLER MARIANN BEÖTHY ZSÓFIA EDUCATIO KHT., 2008 RAKTÁRI SZÁM: TÖMEG: TERJEDELEM: H-ASZE GRAMM 12,6 A/5 ÍV

3 POÉTAI ISKOLA Tanulói munkafüzet Fejlesztő Beöthy Zsófia

4 TARTALOM POÉTAI ISKOLA 5 A RITMUS 15 A GONDOLATRITMUS 22 AZ IDŐ MÉRTÉKES VERSELÉS 30 AZ ÜTEMHANGSÚLYOS VERSELÉS A RÍM 44 A HANGSZIMBOLIKA 52 A KÉP 65 A KÖLTŐ I KÉP 79 A LÍRA

5 1. A R I T M U S Ha a vers legfontosabb jellegzetességeit akarjuk megfogalmazni, szinte bizonyos, hogy ismérvei közül elsők között szerepel a kötött beszéd. Tehát az, hogy a prózával ellentétben a vers alapegysége a sor, míg a prózában ez az alapegység a mondat. Erről már tanultál ötödik osztályban. Ugyanakkor, ha alaposabban belegondolunk, kiderül, hogy a minket körülvevő világban nem csupán a versnek van ritmusa. A most következő részben egyrészt arra próbálunk választ keresni, hogy mit jelent a ritmus a legtágabb értelemben, másrészt elkezdjük vizsgálni azt a területet, amely már közelebb visz minket az irodalmi alkotások ritmusához. 1. Minek lehet ritmusa? A) Azt régen tudod, hogy az óvodában, iskolában tanult verseknek van ritmusuk. A minket körülvevő világban igen sok minden mozog. a) Gondolkozz el, mely mozgásoknak van ritmusuk, melyeknek nincsen! Írd be ötleteidet az alábbi táblázatba! MOZGÁS, AMELYNEK VAN RITMUSA MOZGÁS, AMELYNEK NINCS RITMUSA b) Padtársaddal beszéld meg megoldásaitokat! Ha valami tetszett az ő megoldásából, írd be a táblázatba zöld tollal! c) A közös megbeszélésen mondd el zöld bejegyzéseidet az osztálynak! d) Hallgassátok meg a másik csoport munkájának eredményét, három-négy elemet rögzítsetek füzetetekbe! B) Azt régen tudod, hogy az óvodában, iskolában tanult verseknek van ritmusuk. A minket körülvevő világban igen sok mindennek van hangja (a széltől kezdve a gépekig). a) Gondolkozz el, mely hangzásoknak van ritmusuk, melyeknek nincsen! Írd be ötleteidet az alábbi táblázatba! HANGZÁS, AMELYNEK VAN RITMUSA HANGZÁS, AMELYNEK NINCS RITMUSA

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M b) Padtársaddal beszéld meg megoldásaitokat! Ha valami tetszett az ő megoldásából, írd be a táblázatba zöld tollal! c) A közös megbeszélésen mondd el zöld bejegyzéseidet az osztálynak! d) Hallgassátok meg a másik csoport munkájának eredményét, három-négy elemet rögzítsetek füzetetekbe! 2. Mi is a ritmus? a) Keress olyan szavakat, szerkezetes kifejezéseket, melyekben szerepel a ritmus szó! b) Az eddigiek alapján próbáld meg megfogalmazni, mit jelent a ritmus! A RITMUS tágabb értelemben mindig valami érzékelhető (látható, hallható stb.) jelenség többé-kevésbé szabályos ismétlődése, esetleg több ilyen jelenség szabályos váltakozása. (Ezért beszélhetünk az évszakok ritmusáról, szívritmusról, de akár életritmusról is.) A verses szöveget kötelezően jellemzi valamiféle ritmus ez gyakrabban formai (nyelvi) természetű, de lehet tartalmi is. A szabályosan ismétlődő vagy váltakozó jelenséget nevezzük a vers ritmustényezőjének; attól függően, hogy egy versnek mi a ritmustényezője, meghatározott verselési rendszerbe soroljuk. 3. Ritmus a háztartásban? A) a) Rendezz be képzeletben egy éléskamrát úgy, hogy a kamrában elhelyezett dolgoknak ritmusuk legyen! a) Vajon miért nem így néz ki egy rendes háziasszony kamrája?

7 A R I T M U S 7 B) a) Képzeletben teregesd ki úgy a ruhákat a szárítókötélen, hogy legyen a ruháknak ritmusuk! b) Vajon miért nem örülne édesanyád, ha így teregetnél? 4. Ritmus a képzőművészetben a) Osszátok ki egymás között a négy képet! b) Válaszolj a kép melletti kérdésre! (1) Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a képen? Lantos Ferenc (2) Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a képen? Lantos Ferenc

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M (3) Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a szobron? Martyn Ferenc (4) Milyen szabályos ismétlődéseket fedezel fel a képen? Victor Vasarely

9 A R I T M U S 9 5. Vers vagy kép? Válaszd ki az alábbi két alkotás közül azt, amelyik jobban tetszik! Király László: ABLAKOK igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem igen igen nem nem igen NEM igen nem IGEN nem igen igen nem nem igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem Illyés Gyula: ÚJÉVI ABLAK Hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hány bukás hány elsikoltott néma oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh mennyi végső késő oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh mennyi hiábavaló oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh oh mennyi halál-tiszta szó

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a) Folytasd az alábbi hiányos mondatok egyikét! (1) Az általam kiválasztott alkotás vers, mert (2) Az alkotás kép, mert b) Hallgasd meg csoporttársaid véleményét! Ha tetszett valamelyik válasz, írd be a saját táblázatodba zöld tollal! c) Próbáld meg értelmezni az általad kiválasztott alkotást! 6. Képversek Keress az interneten, otthoni vagy iskolai könyvtáradban képverseket! Tanulmányozd, hogy a vizuális megjelenés mennyiben járult hozzá a jelentés értelmezéséhez! 7. Hallgassuk vagy olvassuk? a) Hallgasd meg a szöveget! b) Próbáld meg eldönteni, hogy vers-e vagy próza! PRÓZA, MERT: VERS, MERT: c) Gondolt végig, hogy az írásbeliség megjelenésétől napjainkig hangzó vagy írott formában könynyebb-e eldöntenünk valamiről, hogy vers-e vagy próza! d) Érveidet rögzítsd!

11 A R I T M U S Vers vagy próza? A) a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Vatta-vánkos, szingaléz, kis királyfi visszanéz, hulldogáló, szembeszálló, mesejáték az egész. b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal a szöveget! c) Milyen érvek alapján döntöttél tagolásod mellett? d) Ha a próza mellett döntesz, indokold válaszodat! e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Válaszodat indokold! Népmesés, Álombeszéd, Középkori f) Találsz olyan szót a szövegben, amelyet nem ismersz? Mit gondolsz, ezt (ezeket) a szerző találta ki, alkotta meg? Vajon mit jelenthet? g) Egyeztesd válaszaidat társaddal! Ha volt eltérés megoldásotok között, rögzítsd azokat!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M B) a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Kulipintyó, kicsi ház, Kerek Ferkó furulyáz. Zöld erdőben, tekergőben topor törpe hahotáz. b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal sorokra a szöveget! c) Milyen érvek alapján döntöttél tagolásod mellett? d) Ha a próza mellett döntesz, indokold válaszodat! e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Indokold válaszodat! Népmesés, Álombeszéd, Középkori f) Találsz olyan szót a szövegben, amelyet nem ismersz? Mit gondolsz, ezt (ezeket) a szerző találta ki, alkotta meg? Vajon mit jelenthet? g) Egyeztesd válaszaidat társaddal! Ha volt eltérés megoldásotok között, rögzítsd azokat!

13 A R I T M U S 13 C) a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és döntsd el róla, hogy vers-e vagy próza! Verág-igém kántálom, vad venyigém plántálom, virradóra ver az óra, Isadóra hémbálom. b) Ha a vers mellett döntesz, tagold függőleges vonalakkal sorokra a szöveget! c) Milyen érvek alapján döntöttél tagolásod mellett? d) Ha a próza mellett döntesz, indokold válaszodat! e) Válaszd ki, melyik cím illik legjobban a szöveghez! Indokold válaszodat! Népmesés, Álombeszéd, Középkori f) Találsz olyan szót a szövegben, amelyet nem ismersz? Mit gondolsz, ezt (ezeket) a szerző találta ki, alkotta meg? Vajon mit jelenthet? g) Egyeztesd válaszaidat társaddal! Ha volt eltérés megoldásotok között, rögzítsd azokat!

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 9. Versírás a) Próbálj meg verset írni valamelyik Zend Róbert-vers ritmusára! b) Küldd el versedet levélben egy osztálytársadnak! Az eredeti szövegek:

15 2. A G O N D O L A T R I T M U S A) Elkezdtük már vizsgálni azt a kérdést, hogy mit jelent a ritmus. Sokféle kötöttséget jelent, sokféle rimustényező alakítja ezek egyike a GONDOLATRITMUS, amikor mondategységek ismétlődése, variációja teremti meg a szöveg kötöttségét. 1. Álmok a) A tőled balra lévő csoporttársadtól kérdezd meg, mi volt a legkedvesebb álma! b) Írd le álmát a következő, zárt szerkezetű mondatban! [név] legkedvesebb álmában [jelzői módosító] [tárgyi rész] [ragozott igealak] [határozói módosító] Pl: Kati tarka virágokat szedett a réten c) Hallgassátok meg, a csoport minden tagjának álmát, és írjátok le a változó részeket! d) Olvassa fel egyikőtök a csoportban az így született írást! 2. Mondatok a) Most közösen alakítsátok át úgy a sorokat, hogy minden jelző szín legyen minden tárgy állat legyen minden állítmány mozgást jelentő ige legyen minden határozói módosító helyhatározó legyen Természetesen az eredeti álmok tartalmai így megváltozhatnak. b) Mitől lett ritmusos az így született szöveg? c) Hasonlítsd össze az 1/c és a 2/a szöveg ritmusát!

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M B) 3. Hasonló és ellentétes jelentések a) Gondoljátok végig, hogy mit tanultatok eddig a hasonló jelentésű és az ellentétes jelentésű szavakról! b) Töltsétek ki úgy az alábbi táblázatot, hogy osszátok ki egymás között a rubrikákat! Nem baj, ha a harmadik sor második felébe állatneveket írsz. A rubrikába írt számmal most még ne törődj, később lesz szerepe! HASONLÓ JELENTÉSŰ VAGY HELYETTE HASZNÁLHATÓ ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SEGÍT 1 2 KÜZDŐ 3 4 EMBER 5 6 c) Írjátok be a táblázatba azokat a szavakat, amelyeket csoporttársaitok gyűjtöttek össze! 4. Írás kötötten a) Írj egyes szám második személyű, felszólító módú mondatokat! Most van tehát szerepe a számoknak. Úgy kell a mondatokat megszerkesztened, hogy mindig abból a rubrikából keress szavakat, amelyet az alábbi algoritmus kér

17 A G O N D O L A T R I T M U S 17 b) Osszátok ki a mondatokat, és írjátok meg a fenti szabály szerint! Mivel hat mondatféle van, ketten arra vállalkozzatok, hogy két mondatot írtok! c) Hallgassátok meg egymás mondatait, és minden mondatfajtából írjátok le azt, amelyik legjobban tetszett a csoportnak. Vita esetén győzzétek meg egymást! d) Milyen elemektől vált ritmusossá a szöveg? e) Ha nem, miért nem lett ritmusos? 5. A gondolatritmusról a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! A GONDOLATRITMUS olyan ritmusfajta, amelyben a gondolatok párhuzamossága a nyelvi elrendezés párhuzamosságával is együtt jár. A mondatszerkezet az egyes sorokban változatlan formában vagy variációval ismétlődik. Az európai költészet a Bibliából tanulta a gondolatritmusos versírást, az ószövetségi szövegek jelentős része hordoz gondolatritmust. (A héber irodalomtól függetlenül azonban a régi kínai költészetben is elterjedt volt a tartalom mint ritmustényező.) A modern (a 19. század második felétől létező) szabad versnek ez az egyik formai forrása. A gondolatritmusnak HÁROM FAJTÁJA van. Az elsőben a szabályosan ismétlődő gondolati forma az azonos tartalom visszatérése: két, esetleg három mondat (vagy tagmondat) ugyanazt a gondolatot fejezi ki ezt a fajtát PÁRHUZAMOS, ILLETVE SZINONIM GONDOLATRITMUSnak nevezzük. A másodikban az ellentétes jelentésű mondatok (vagy tagmondatok) térnek vissza kötött rend szerint ezt ELLENTÉTES vagy ANTITETIKUS GONDOLATRITMUSnak hívjuk. A harmadikfélében az a szabály, hogy a második mondat (tagmondat) bővebben kifejti, kiegészíti, továbbviszi az első mondat tartalmát ezt a gondolatritmust KIEGÉSZÍTŐ, BŐVÍTŐ vagy SZINTETIKUS GONDOLATRITMUSnak nevezzük.

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M b) Olvassátok el figyelmesen az alábbi bibliai mondatokat, és a keretes szöveg segítségével közösen döntsétek el, hogy a mondatok melyik gondolatritmus-fajtába sorolhatók! A Halál kötelei vettek körül, / s az istentelenség árjai rettentettek engem. (Részlet a 18. ZSOLTÁRból) B Az ország bűne miatt sok annak fejedelme; / az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása. (Részlet a PÉLDABESZÉDEK KÖNYVÉnek 28. részéből) C [ ] az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; / és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek. (Részlet az ÉNEKEK ÉNEKE 2. részéből) D Erősítsetek engem szőlővel, üdítsetek fel engem almákkal; / mert betege vagyok a szerelemnek. Részlet az ÉNEKEK ÉNEKE 2. részéből) E A Seol 1 kötelei vettek körül; / a halál tőrei fogtak meg engem. (Részlet a 18. ZSOLTÁRból) F Akik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; / de akik megtartják a törvényt, harcolnak azokkal. (Részlet a PÉLDABESZÉDEK KÖNYVÉnek 28. részéből) A GONDOLATRITMUS FAJTÁJA A MONDAT BETŰJELE Párhuzamos Ellentétes Kiegészítő-bővítő gondolatritmus 6. Gondolatritmus kortárs magyar szövegekben Orbán Ottó (2002-ben meghalt költő) négy szövegét látjátok. Az egyiket önkényesen kettéválasztottuk. (Tehát tulajdonképpen három szöveget olvastok). Kettő közülük így vers, kettő próza, de előttetek versbe van tördelve mind. a) Próbáljátok meg kitalálni, melyik az összefüggő szöveg! 1 Seol: az Alvilág egyik neve az Ószövetségben

19 A G O N D O L A T R I T M U S 19 b) Melyik lehetett eredetileg próza? Mi segít ennek eldöntésében? c) Az egyik szöveg címe: A költészet haszna. Melyiké? (1) CSODÁK, CSODÁK, CSODÁK. Csodagyereknek elég mindennapi voltam. Nem sugárzott belőlem a mozarti báj; ha sugárzott valami is, az ostrom. Éltem és ez volt a csoda. Három bombát kapott a házunk mindhárom befulladt. Jenkidudl kipitap 2 : két bombázás közt a gangon, az SS-ek feje fölött fütyültem az amerikai rádió hívójelét nem volt hallásuk, nem lőttek agyon (anyám szétpofozta a fejem a lakásban). A környéken minden ház égett a miénk nem. (2) Láttam a földet: gyökerekkel kígyózó ölét megnyitotta az élvezetnek, a háborús idő csupaszon hentergett rajta, a fölhasadt füstdunyhából pergett a halál, mint a toll. Láttam a vizet: az ezüst csípő egy ősi tánc ritmusában ringatódzott, az áramló dallam cirkálót és hullát sodort, fekete felhők tükrébe őszen bámult a tegnap ifjú zöld. Láttam a szelet: kalapján egy csokor madárdallal fütyülve vándorolt minden emberi történés fölött. Láttam a csillagokat: bizonytalan fénnyel ragyogtak: ki vagyok én, kinek a műve ez a sugarakkal fölnyársaló csapda? (3) A felnőtt társadalom mindemellett a költőt becsülte bennem. A Rádióba is elvittek; magnó még nem volt, lemezre vették szavalatom. Az érzékeny szerkesztőnő kikelt magából: ez a kis, idegbeteg pávián! Grandpierre Emil tengerkék szemével úgy bámult, mint egy számolni tudó verebet. De titkomat nem tudta egyikük sem: tökmaggal volt teli mind a két zsebem. Ez volt a Költő Jutalma, a Tökmag Kéje fizetség az árvaságért, 2 Gyerekfüllel rosszul hallott, nem értett híres amerikai dal refrénje ( Yankee Doodle keep it up )

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M pofonokért, páviánért, rádiónyilatkozatért. Az Árnyas úton tökmaggal a számban szuszogva másztam az intézet felé. A Szegény Árva: rágtam és röfögtem. E sanda képrejtvény jelentését persze nem fejthettem meg ott, a helyszínen. Máskor és más helyen pattant szét ez a buborék is. De bármikor s bárhol történt: mint parttól a hajó, elvált bennem a könny a nevetéstől; én voltam a növekvő messzeség és én, aki kétfelől integettem. Gyilkos humortól hasadt meg, mint napfénytől a rög, a benső pásztorjáték nyájas színtere, és nyílt meg szemem előtt a vér tükrös szakadéka, ahol versben bomlik el a lelki hasadóanyag. (4) E porfészek csillag hősét csak a megszokás mondatja hősnek. Vad és veszélyes kocsmatöltelék. Bölcsőtől sírig énekelve tántorog és öklével veri a kozmikus berendezést. De sejtről sejtre szálló rögeszméje: tűz. Csigás haját lenyírják a hétköznapok, arcán kikelnek pondró-ráncai, de a fehérjék forradalma él. Ő a gyereksírás a világ küszöbén. Ő a csakazértis. Ő a föld csökönyös szelleme. Földet, vizet, szelet és csillagot bámulva rá hasonlítok. Csapdába bárki is ejt, halálos nyüszítésemet ő harsogja túl beszéddel, káromkodással, vitorlabontó és fanyűvő lélegzetével. 7. Gondolatritmus a kortárs magyar lírában a) A kortárs Oravecz Imre A HOPIK KÖNYVE című kötetéből (1983) valók az alábbi versek. Milyen ritmus építi őket? Mi a hasonlóság és mi a különbség a versek fölépítése között? BEAVATÁS Meztelenül, arccal keletnek, állnak az oltár előtt a beavatottak, állnak a tűzgödör mellett, állnak a visszafojtott sötétben, állnak látásuk vizében, állnak a lét kettős félkörén, állnak születés és halál között, állnak egyszerre két helyen: állnak a felső világban, állnak az alsó világban.

21 A G O N D O L A T R I T M U S 21 ÜNNEP ELŐTT Haját mossa jukkaolajban, arcát festi agyagiszappal, homlokát övezi faháncskoszorúval, nyakát ékíti kojotifogakkal, vállát leplezi gyékénypalásttal, mellét keresztezi vászonfonállal, derekát keríti szarvasbőrszíjjal szemérmét fedezi gyapotgyolccsal, csuklóját gyűrűzi gyöngyfüzérrel, bokáját pántolja kígyóbőrrel, tenyerét hinti kaktuszvirágporral, talpát fürdeti harmatban, szavát éleszti gondolattal, énekét köti dallammal. EOTOTO ÉS AHOLI AZOKRÓL, AKIK ÉRTIK A TEREMTŐ TERVÉT, ÉS AZOKRÓL, AKIK NEM ÉRTIK A TEREMTŐ TERVÉT Akik szívükben érzik az élet jóságát és céljának komolyságát, és egymás iránt nemes érzelmeket táplálnak, és elvetik a nemtelen érzelmeket, azok értik a teremtő tervét, akik szívükben nem érzik az élet jóságát és céljának komolyságát, és egymás iránt nem táplálnak nemes érzelmeket, és nem vetik el a nemtelen érzelmeket, azok nem értik a Teremtő tervét. b) Milyen képet, képzetet kelt a versek ritmusa a hopikról? 8. Szabadon választott témában próbálj meg te is írni egy valamelyik fenti vershez hasonló ritmusú művet!

22 3. A Z I D Ő MÉRTÉKES VERSELÉS Az már ismert számotokra, hogy a dalokban vannak rövid és hosszú szótagok. Erről már tanultatok ötödik osztályban is. A hosszú és rövid szótag szabályos váltakozása a versre jellemző kötött beszéd egyik igen gyakori kötöttsége. Ha a ritmustényező a szótagok hosszúsága, akkor IDŐMÉRTÉKES VERSELÉSről beszélünk. Ennek néhány jellegzetességével ismerkedünk meg az alábbiakban. 1. Szótagok a) Az alábbiakban egy tévéújság műsorcímeit olvassátok. Ezek elvileg prózai szövegek, de ha ügyesen dolgoztok, tudjátok őket ritmizálni. (1) Jó barátok (6) Ezüstkerék (2) Kikötő (7) Francia hét (3) Megasztár (8) Mónika-show (4) Váltó (9) Aktív (5) Péntek este (10) Papás-mamás b) Az énekórán tanult ti-tá (rövid-hosszú) jelzéseket írd a címek fölé! c) Mindegyik műsorcímnek találtok párt is! Vajon mely címek állíthatók párba azonos ritmusuk alapján? A PÁROK A CÍMEK d) A fentiek alapján próbáljatok meg közösen szabályt alkotni! A szótag rövid, ha: A szótag hosszú, ha: e) Osztályszinten beszéljetek meg egy-két megoldást f) Ragasszátok be a tanárotok által kiosztott meghatározást!

23 A Z I D Ő M É R T É K E S V E R S E L É S Hosszú és rövid szótag hosszabb szerkezetekben Most három műsorcímet háromszor egymás mellé írunk le. a) Próbáljátok meg így, összefüggően ritmizálni a címeket! Mónika-show, Mónika-show, Mónika-show, Jó barátok, Jó barátok, Jó barátok, Megasztár, Megasztár, Megasztár b) Figyeljétek meg, melyik címben maradt meg az eredeti ritmus, és melyikben nem? c) Próbáljatok meg közösen megmagyarázni, mi lehet a megváltozott ritmus oka! d) A fentiek alapján alkossatok közösen szabályt! Az időmértékes verselésben, szemben a helyesírással, a szótag: e) Osztályszinten beszéljetek meg egy-két megoldást! f) Ragasszátok be a tanárotok által kiosztott meghatározást! 3. A rövid és hosszú szótagok jelölése az időmértékes verselésben a) A ti és tá helyett most új jelzést tanulunk. ti: tá: b) Használd a jeleket az alábbi mondatoknál úgy, hogy a magánhangzók fölé írd azokat. (A második mondatban nem helyesírási hiba a szívesen rövid i-je.) Béla kéri könyvedet. Kicsi lány furulyáz szivesen. Kértem a bátyám, hozza a késeket el ma. c) Közösen beszéljétek meg a megoldásokat! d) Weöres Sándor A Tündér című versének versszakait osszátok ki egymás között, és ritmizáljátok az előbb tanult jelzésekkel! (Ha nem párban, hanem háromtagú csoportban dolgoztok, az utolsó versszakot közösen oldjátok meg!)

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Weöres Sándor: A TÜNDÉR Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek. Bóbita, Bóbita játszik, Szárnyat igéz a malacra, Ráül, igér neki csókot, Röpteti és kikacagja. Bóbita, Bóbita épít, Hajnali köd-fal a vára, Termeiben sok a vendég, Törpe-király fia-lánya. Bóbita, Bóbita álmos, Elpihen őszi levélen, Két csiga őrzi az álmát, Szunnyad az ág sürüjében. e) Mondjátok el csoporttársaitoknak saját versszakotok megoldását! f) Olvasd el figyelmesen az alábbi keretes szöveget! IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS Azt a verselést nevezzük IDŐMÉRTÉKESnek, amelyben a ritmust a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása teremti meg. Az ismétlődő szakaszokat, amelyek legalább két szótagból állnak (például ti-tá, tá-ti, ti-ti-tá ), VERSLÁBnak nevezzük. Az irodalmi hagyományban az időmértékes verssor meghatározott számú verslábból áll. g) A TÜNDÉR című vers általad vizsgált versszakában az egy verslábat jelentő ritmusegységeket válaszd el függőleges vonalkákkal! 4. Ritmizálás Az alábbiakban Weöres Sándor és Petőfi Sándor verseit olvasod. a) A neked kiosztott verset próbáld meg ritmizálni, és utána függőleges vonallal jelöld a verslábakat! Ha nehézségeid támadnak a válaszadás során, beszéld meg problémádat a többi csoportból azzal, aki ugyanazzal a verssel dolgozik. A) Weöres Sándor: HA VIHAR JŐ A MAGASBÓL Ha vihar jő a magasból, Ne bocsáss el, kicsi bátyám. Ha falomb közt telihold lép, Kicsi néném, te vigyázz rám. Falu végén van a házunk, A bozótból ki se látszik, De a cinke, ha leröppen, Küszöbünkön vacsorázik.

25 A Z I D Ő M É R T É K E S V E R S E L É S 25 B) Weöres Sándor: PARIPÁM CSODASZÉP PEJKÓ Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha igérsz százat. Amikor paripám ballag, Odanéz valahány csillag. Amikor paripám táncol, Odanéz a nap is százszor. C) Petőfi Sándor: FÖLTÁMADOTT A TENGER (részlet) Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. D) Weöres Sándor: CSUPA FEHÉR Reggel süt a pék, süt a pék Gezemice-lángost Rakodó nagyanyó Beveti a vánkost. Reggel nagy a hó, nagy a jég, Belepi a várost. Taligán tol a pék Gezemice-lángost.

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M E) Petőfi Sándor: EGY ESTÉM OTTHON (részlet) Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. b) Amikor rád kerül a sor, ismertesd csoporttársaiddal munkád eredményét! 5. A verslábak a) Tanulmányozd az alábbi keretes szöveget! A LEGGYAKORIBB VERSLÁBAK A legtöbb időmértékes vers a következő verslábakból épül fel: LEJTÉSük szerint EMELKEDŐnek (jambikusnak) nevezzük azokat a verslábakat, amelyekben a rövid szótag van elöl. Ezek: ti-tá JAMBUS ti-ti-tá ANAPESZTUS ti-ti-tá-tá IONICUS A MINORE ERESZKEDŐnek (trochaikusnak) nevezzük azokat a verslábakat, amelyekben a hosszú szótag van elöl. Ezek: tá-ti TROCHEUS tá-ti-ti DAKTILUS SEMLEGESek (helyettesítőek) azok a verslábak, melyeknek nincs lejtése. Ezek tá-tá SPONDEUS ti-ti PIRRICHIUS tá ti-ti-tá CHORIAMBUS Kemény ritmikai szabály, hogy EGY VERSSOR VAGY EMELKEDŐ VAGY ERESZKEDŐ, és ritmustörést eredményez, ha ettől eltérünk. b) Próbáld meg a 4. feladat neked kiosztott versének verslábait megnevezni! c) Hallgassátok meg a többi versről társaitokat!

27 A Z I D Ő M É R T É K E S V E R S E L É S Sorok a) Olvassátok el figyelmesen az alábbi keretes szöveget! Hexameter A HEXAMETER igen gyakori időmértékes sorfajta. A sornak hat verslábból kell állnia. A klasszikus (ókori) hexameterben a verslábak döntően daktilusok ( ), amelyeket alkalmanként spondeusok ( ) helyettesíthetnek; az 5. láb kötelezően daktilus, a sor utolsó verslába leggyakrabban spondeus ( ). b) József Attila Flóra-ciklusának egyik darabja a Hexameterek címet viseli. Egészítsd ki a megadott, zárójelben lévő lehetőségekből a szöveget úgy, hogy szabályos hexametereket kapj! A) B) Roskad a kásás hó, [ ] a bádogeresz már, (dobog, zizereg, cseperészget, kacarászgat) elfeketült kupacokban a jég [ ], tovatűnik, (elalél, elolvad, csepereg, tócsává válik) buggyan a lé, a csatorna felé [ ], csereg, árad. (hömpölyög, fodorul, gomolyog, ömlik) Illan a könnyü derű, [ ] az égi magasság (megszeppen, megijed, beledördül, belereszket) s boldog [ ] ingét pírral a reggeli tájra. (szél viszi, kút dobja, vágy veti, fal adja) Látod, mennyire, félve-[ ] szeretlek, Flóra! (ocsúdva, reszketve, riadtan, töprengve) E [ ] szép olvadozásban a gyászt a szivemről, (tavaszi, vidám, harsogó, csevegő) mint sebről a kötést, [...] ujra bizsergek. (te leoldtad, leszakítottad, letekerted, leszakítottad) Szól örökös neved árja, [ ] báju verőfény, (érzékeny, törékeny, illékony, sikamlós) és bele[ ], látván, hogy nélküled éltem. (szédülök, borzongok, rettenek, ijedek) 7. Strófák Igen sok időmértékes sor- és strófaszerkezet (versszak) létezik. Ezek közül most eggyel ismerkedünk meg. A szakirodalomban SZAPPHÓI STRÓFA a neve.

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a) Osszátok ki egymás között József Attila Útrahívás című versének egy-egy versszakát! A) Képedet halk ritmusok ősi habján hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. Ismeretlen, messzi vizek hulláma, halld, idemormol. B) C) D) E) Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja csolnakom ring, szállna az útra máris! Ó, hiszen vár engem a messzi szépség szűz kikötője! Jöjj velem hát, szebb legyen égi partja s büszke várát nagy szemed enyhe fényén símogatván, tégye barátosabbá ifjui kellem! Jöjj, utunkon majd gyönyörű szivárvány színü álmom fárosza gyúl, ha este fölsuhanván vágyim, utánad úsznak s csillog ezüstjük! Jöjj velem, mert nélküled is megyek már! Eh, mit is vársz jössz-e, vagy elragadlak akarásom nem töröm össze lányos ostobaságon! b) Írd le a strófa ritmusszerkezetét az alábbi táblázat bal oldalára! A SZAPPHÓI STRÓFA RITMUSSZERKEZETE: c) Melyek az uralkodó verslábak? d) Ragaszd be a táblázat jobb oldalára a tanárod által kiosztott pontos meghatározást!

29 A Z I D Ő M É R T É K E S V E R S E L É S Versírás Írj verset, melyek témáját az alábbiak közül választhatod: nem engedtek internetezni barátod/barátnőd örült a születésnapi ajándékodnak nem tudsz aludni az autók dübörgésétől nehéz kötött metrumban verset írni nagyon jól sikerült a közös osztályprogram bármely más, neked tetsző témában Eldöntheted, hogy melyik időmértékes szerkezetet választod: legalább négysoros hexameter szapphói strófa

30 4. AZ ÜTEMHANGSÚLYOS VERSELÉS A RÍM A) A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan függ össze a természetes beszéd hangsúlyozása a versre jellemző kötött beszéddel, hogyan válik ritmikai kötöttséggé a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. 1. Dalszöveg prózában a) Jelöld az alábbi szövegben a hiányzó írásjeleket, valamint aláhúzással azokat a hangsúlyokat, amelyeket akkor hallanánk, ha prózáról lenne szó! Lukács László (Tankcsapda): MENNYORSZÁG TOURIST (részlet) Lehet hogy nem vagy gyáva és A végén te maradsz állva De mire jó úgy ez az élet Hogyha futnod kell, amíg éled És hiába vagy bátor Mint egy római gladiátor Aki keményebb, mint a szikla Mégis lehet hogy elég egy szikra A gyújtózsinór végén A túlvilági tévén majd Rólad szólnak a hírek Veled van tele a sajtó Aki a pokolra kíván jutni annak Balra a második ajtó De ha a Szent-Péter-szigetekre már Be van fizetve az útja Önnek a Mennyország Tourist A legjobb szolgáltatást nyújtja! Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe Mondd csak én melyik ajtón menjek be? b) Egyeztesd csoporttársaiddal megoldásodat! c) Hallgassátok meg többször a dalrészletet! d) Aláhúzásokkal jelöld, hogy abban hol vannak a nyomatékok! Lehet hogy nem vagy gyáva és A végén te maradsz állva De mire jó úgy ez az élet Hogyha futnod kell, amíg éled

31 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 31 És hiába vagy bátor Mint egy római gladiátor Aki keményebb, mint a szikla Mégis lehet hogy elég egy szikra A gyújtózsinór végén A túlvilági tévén majd Rólad szólnak a hírek Veled van tele a sajtó Aki a pokolra kíván jutni annak Balra a második ajtó De ha a Szent-Péter szigetekre már Be van fizetve az útja Önnek a Mennyország Tourist A legjobb szolgáltatást nyújtja e) Egyeztesd csoporttársaiddal megoldásodat! Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe Mondd csak én melyik ajtón menjek be? 2. Keress négy-öt helyet, ahol eltér el a felolvasás hangsúlyozása a dalétól! B) 1. Dalszöveg prózában Elképzelhető, hogy ismeritek az alábbi szöveget. Ha igen, próbáljátok meg átmenetileg elfelejteni a ritmusát. a) Pici, vonalas aláhúzással jelöld a szám részletének neked jutott egységében a természetes hangsúlyokat! b) A szám részletének meghallgatása után jelöld karikával a dallam hangsúlyait!

32 32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 2. Hangsúlyozási eltérések Tokyo, Mégötlövés, Bauxit (Bëlga): KIRÁLYOK A HÁZBAN (részlet) I. Két ifjú rokon, István és Koppány, Az egyik darabokban a másik meg király. Híres-neves törvénykönyve dicsérte az eszét, Unokaöccsének meg kiszúratta a szemét. Ólom a fülbe, ez forró, haver! Ez a szent király, aki a tízezresről figyel! II. I. László a csodatevő, Kunt kergető, lengyelt cselező, Csehet átverő, oroszt győző, Szintén szent király, ez mind, mind ő! Fehérváron eltemették, Nagyváradon észrevették. Csoda ez haver, nem esik meg mindenkivel. Nem a lábán ment oda, hidd el! III. A kőműves a Kelemen a könyves meg a Kálmán. Tönkre tette életét egy furcsa női ármány. Béla sajnos Istvánt nem láthatta, 5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta. Gertrúd merényletnek áldozata lett, Amíg András idegenben kereszténykedett. IV. Aztán tatárjárás, muhi csata hirtelen. IV. Béla Batu kán apukája, Dzsingisz kán az meghalt. A Julianus barát meg a magyarokért szaladt. A király és Mária lánya Özvegy lett 20 évesen. Buzgó, vallásos aszkéta, Berakták szentnek, mint a rakéta. Egy három nulla egy és András a pácban, Nincs utód, nincs több Árpád a házban. a) Keress négy-öt helyet, ahol eltér a felolvasás hangsúlyozása a dalétól!

33 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 33 b) A feladat elvégzése után ismertesd munkád eredményét csoporttársaiddal! 3. Rep és hangsúly Próbáld meg megfogalmazni, hogy mi a repben a hangsúlyozás szerepe! 4. Reppelés A kapott szöveget fogjátok eljátszani bármilyen, most rögtönzött ritmushangszeren. a) Először aláhúzással jelöljétek be a szövegben azokat a szótagokat, ahová nagyobb hangsúlyt fogtok tenni (ezek most legyenek természetes helyen, vagyis olyan helyen, ahol a beszédben is hangsúly van!), úgy hogy 3-4 szótagnál több ne legyen a megjelölt hangsúlyok között. Példa az aláhúzásra: A helyzetre jellemző az elnökségi tagok egyikének keserű megjegyzése: Ülés ide, ülés oda, engedély hiányában nincs miről elmélkedni. Az FTC így nem tud életben maradni, sőt, több szakosztálya már meg is halt; magam alighanem a túlvilágról beszélek... b) Megtehetitek, hogy lemásoljátok a szöveget úgy, hogy az tükrözze a hangsúlyokat. Példa az időközök jelölésével való lemásolásra: A helyzetre jellemző az elnökségi tagok egyikének keserű megjegyzése: [szünet] Ülés ide, ülés oda, engedély hiányában nincs miről elmélkedni. Az FTC így nem tud életben maradni, sőt, több szakosztálya már [szünet] meg is halt; [szünet] [szünet] magam alighanem a túlvilágról beszélek... c) Az előadásban törekedjetek arra, hogy a hangsúlyok között egyenlő időközök legyenek! d) Ha rátok kerül a sor, adjátok elő hangszeres kísérlettel (dallamot nem kell kitalálnotok)!

34 34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 5. Hangsúly a kötött beszédben a) Olvasd el figyelmesen Vajda János A vaáli erdőben című versének első versszakát! Odabenn a mély vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében, Sűrü árnyak enyhelyében; b) Jelöld aláhúzással a hangsúlyos szótagokat! c) Milyen szabályosságot fedeztél fel? d) A fenti szabály betartásával próbáld meg kiegészíteni a vers következő két versszakának hiányzó részeit! (Azokban a sorokban, ahol nem szigorúan ez a szabály, nem kell pótolnod semmit, tehát minden kiegészítésben az első versszakban megfogalmazott szabályt alkalmazd.) Oh milyen [...] ottan, Abban a [ ] házikóban, Élni, éldegélni szépen, [..], csöndességben!... Nem [.] a világgal, A világ ezer bajával. [.] háborítlan, Ami [..] közelebb van... e) Beszéljétek meg osztályszinten a megoldásokat! 6. A magyar mondat hangsúlyozásáról a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! b) Jelöld a már korábban tanult jelekkel a szöveget! A magyar mondat hangsúlyozásáról A beszédben a magyar szavaknak mindig az első szótagján van a hangsúly, ha egyáltalán van. Sok szó van, amelyet általában nem hangsúlyozunk (pl. és, ami), de a legtöbb szót a mondat felépítésétől függően hol hangsúlyozzuk, hol nem. A ragozott igealakokat például sokszor nem hangsúlyozzuk (moziba megyek, az asztalra rakta), sokszor igen (megyek a moziba). A FÓKUSZban álló kifejezések (ezekről korábban tanultunk) mindig hangsúlyosak, és az őket követő kifejezések hangsúlytalanok (pl. Miért moziba mentetek tegnap Pistiékkel?).

35 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 35 Ütem és ütemhangsúly Míg a zenére az jellemző, hogy a hangsúlyos szótagok szabályos időközönként követik egymást (ezeket a szabályos időközöket nevezik ÜTEMnek), a beszédben ezek az időközök nem mindig egyformák. Ha mégis így ejtjük őket, akkor úgy hangzik, mintha verset, méghozzá ÜTEMHANGSÚLYOS verset mondanánk. A magyar nyelv éppen azért alkalmas különösen az ütemhangsúlyos verselésre, mert a hangsúly mindig a szavak elején van, és a zenei ütemeknek is mindig az elejükön van a hangsúly. Felütés Előfordul, hogy a sor elején az első ütem nem hangsúlyos szótaggal kezdődik, esetleg több hangsúlytalan szótag is állt ott, pl.: aki keményebb, mint a szikla. Ezeket a szótagokat (a zenében is) FELÜTÉSnek nevezzük. 7. Közös versírás Csoportotok kap egy lapot, amin egy sor szerepel. a) Közösen állapítsátok meg, hogy a sorban hol vannak a hangsúlyok, hány hangsúlytalan szótag esik egy hangsúlyosra, tehát milyen ütemű a kapott sor! Most döntsétek el, ki kezdi a versírást! b) Írj egy sort úgy, hogy követed az eredeti ütemhangsúlyt! Figyelj arra, hogy a sorvég összecsengjen a megadott sorvéggel! Amikor elkészült a sor, hajtsd le az általad írt sort, és add tovább a papírt a melletted ülőnek! A sorok: (1) Korán reggel felébredtem. (2) Hétfőn este vártalak. (3) Vendégségben voltunk, házikolbászt ettünk. (4) Kérj a barátodtól hat deci pálinkát! (5) Zúg a szél, hull a hó. (6) Kérem a könyvet! c) Ha mindenki írt már egy sort, tehát elkészült a vers, hallgassatok meg néhány megoldást! 8. Ütemek, rímek a) Olvasd el figyelmesen a következő oldalon található szöveget!

36 36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Az ÜTEMHANGSÚLYOS SORFAJTÁK elnevezése mindig azt jelöli, hogy A SORBAN HÁNY ÜTEM van, de a pontos jelölés azt is feltünteti, hogy az egyes ütemekben HÁNY SZÓTAG található. A FELEZŐ NYOLCAS sort tehát lehet kétütemű nyolcas sornak is nevezni, de a felezés esetében (akárhány szótagos a sor) ezt az arányosságot is szokás megnevezni. A KÉTÜTEMŰ NYOLCAS sor jelölése 4 4 erről leolvasható a felezés is. A magyar népköltészetnek (és ennek nyomán a műköltészetnek is) a két legfontosabb sorfajtája a felező 12-es és a felező 8-as sor. De nem ritka pl. a kétütemű hetes, kétütemű 11-es, felező hatos, felező tízes sem. Igen gyakran előfordul az is, hogy egy sorban három ütem van.. Ezeket háromüteműnek nevezzük. (Például: 3,3,3: Érik a / ropogós / cseresznye; 4,4,2: Süvegemen / nemzetiszín / rózsa stb.) A beszédhangok és a rímek A rím egyik legfontosabb kelléke a rímelő szótagban vagy szótagokban levő hangok HASON- LÓSÁGA. A beszédhangok hasonlósága a képzésük módján, vagyis képzési mozza nataikon, jegyeiken múlik. A rím szempontjából a mássalhangzók eltérhetnek egyes képzési mozzanatokban, de a rímet annál tökéletesebbnek érezzük, minél kevesebb eltérés van. Eltérés lehetséges például a zöngésségben, a képzéshelyben, a képzésmódban és a hosszúságban is. A mássalhangzók hosszúságbeli különbsége a rím szempontjából nem sokat számít. A magánhangzók esetében a rím csaknem teljes egyezést ír elő, még a legkevésbé tökéletes rímfajta, az ún. ASSZONÁNC esetében is csak hosszúságukban térhetnek el. b) Ha valamit nem értesz, húzd alá, és kérdezd meg csoporttársaidtól! c) Állapítsd meg, hogy milyen ütemhangsúlyú verset kellett írnotok! d) A többi csoport munkáját is hallgasd meg, a mondat mellé írd oda a jelölést! e) A kislexikon segítségével állapítsátok meg, hogy milyen rímfajtát írtatok! 9. Szabályos írás A) a) Állapítsd meg az alábbi versszak rímképletét, ritmusképletét! Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ (részlet) Tenger virág nyílik tarkán körülötte, De ő a virágra szemét nem vetette; Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak, Bámuló szemei odatapadtanak.

37 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 37 b) A fenti szabály betartásával egészítsd ki a hiányzó rímeket! c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit! Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ (részlet) De nem ám a patak csillámló [..], Hanem a patakban egy szőke kislyányra, A szőke kislyánynak karcsu termetére, Szép hosszu hajára, gömbölyű [ ] Kisleány szoknyája [.]van hajtva, Mivelhogy ruhákat mos a [ ] ; Kilátszik a [ ] két szép térdecskéje Kukoricza Jancsi [..] d) Ha minden csoporttársad elkészült, hallgassátok meg egymás munkájának eredményét, rögzítsétek a válaszokat! e) Ha jut rá idő, hallgassátok meg más csoportok munkáját is! B) a) Állapítsd meg az alábbi versszak rímképletét, ritmusképletét! Kányádi Sándor: ŐSZELEJI KÍVÁNSÁG Az árnyékok vékonyodnak, a patakok hűvösödnek; hosszú őszt a maradóknak, jó utat az elmenőknek. b) A fenti szabály betartásával egészítsd ki a hiányzó rímeket! A vadludak [..] már az égre ékelődnek; hosszú őszt a maradóknak, jó utat az [.].

38 38 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit! [ ] készülődnek, sürgönydróton [.]; jó utat az [.], hosszú [. ]a maradóknak. d) Ha minden csoporttársad elkészült, hallgassátok meg egymás munkájának eredményét, rögzítsétek a válaszokat! e) Ha jut rá idő, hallgassátok meg más csoportok munkáját is! C) a) Állapítsd meg az alábbi versszak rímképletét, ritmusképletét! Kányádi Sándor: VOLT EGYSZER EGY VARGA Volt egyszer egy varga, csak az nem volt, sajna, miből rámás csizmát varrt volna a varga. b) A fenti szabály betartásával egészítsd ki a hiányzó rímeket! Éles kése, [ ], kalapácsa [..], háromlábú széke, mindenkinek [ ]. c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit! Szegző s [... árja, kaptafa és [..], kicsi s nagy, egyszóval [.] lábra. d) Ha minden csoporttársad elkészült, hallgassátok meg egymás munkájának eredményét, rögzítsétek a válaszokat! e) Ha jut rá idő, hallgassátok meg más csoportok munkáját is!

39 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 39 D) a) Állapítsd meg az alábbi versszak rímképletét, ritmusképletét! Kányádi Sándor: NYÁRI REGGEL Gerlegalamb búg a kertben, füttyögetve rigó röppen ágról ágra, fáról fára, röpdösgetve száll utána három kicsi fiókája. b) A fenti szabály betartásával egészítsd ki a hiányzó rímeket! A szarka is füttyögetne, ha nem volna [ ]. Sunyít, lapít, lesi-várja, hogy a tyúk majd [.] tojóhelyét [ ]. c) Egészítsd ki a versszak hiányzó részeit! Hírli [.] már harsányan, hogy a fészkében [ ]. Száll a [ ], de hiába vásott [.. ]a tojásra: a fészekbe nem [.]. d) Ha minden csoporttársad elkészült, hallgassátok meg egymás munkájának eredményét, rögzítsétek a válaszokat! e) Ha jut rá idő, hallgassátok meg más csoportok munkáját is!

40 40 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 10. A Balassi-strófa (versszak) Az eddigi feladatokban (egy-egy kivétellel) négysoros ütemhangsúlyos strófaszerkezetekkel találkoztatok. Ennél bonyolultabb szerkezetek is vannak, ezek egyike az úgynevezett Balassi-strófa, melyet megalkotójáról, Balassi Bálintról nevezett el a szakirodalom. Most ezzel ismerkedünk meg. öl, fog, vitézkedik, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébül is Ellenség hírére homlokán vér lecsordul. gyakorta ott felbuzdul. Holott sebesedik, vitézeknek szíve vitéz próbálni indul. a) Próbálj meg egy ritmikailag is, logikailag is elfogadható sorrendet megállapítani a fenti sorokból! b) Ha elkészültél, ragaszd be füzeted bal oldalára megoldásodat! AZ ÉN MEGOLDÁSOM AZ EREDETI c) Beszéljétek meg a megoldásokat! d) Milyen ritmikai szabályai vannak a fentiek alapján a Balassi-strófának?

41 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M Versfaragás Válasszatok ki az alábbi témák közül egyet! ABBA rímképlettel, szabadon választott ritmusképlettel faragjatok egy legalább négysoros versikét! szeretek takarítani elromlott a mosógép összevesztem a testvéremmel örülök a tavasznak nem szeretek verset írni büdös a város a sok autó miatt kaptam egy kiskutyát Kislexikon Rím Az a jelenség, amikor egy szöveg bizonyos helyei hasonló (vagy azonos) hangzásúak. Rímelő szöveghelyek előfordulhatnak kettesével (rímpár), de hármasával, négyesével is, vagy akár még nagyobb csoportban. A rímpár vagy a nagyobb csoport első tagját hívórímnek nevezzük, a másikat, illetve a többit felelő rím(ek)nek. Egy rímes szövegben általában nem egy-, hanem többféle rím található, vagyis a szövegnek nem minden ríme cseng össze egymással. Ennek megfelelően lehet egy verset vagy versszakot egy-, két-, három- vagy még több ríműnek nevezni. Rím általában verses szövegekben fordul elő, bár létezik rímes próza is (különösen a középkor kedvelte). A rímek elhelyezkedése általában szabályos, következetes, azaz az összecsengő szöveghelyek ritmust alakítanak ki. A rím legtöbbször a verssor végén található (végrím), de előfordul, hogy a sor közepe rímel a sor végével (belső rím), és összecsenghet a szöveg szavainak eleje (első egynéhány hangja) is ezt ALLITERÁCIÓnak nevezzük. Rímminőség Az európai költészetben igényes rímnek azt tekintjük, amelyik egynél több szótagra terjed ki. A háromnál több szótagra kiterjedő rím már furcsa, túl tökéletes egyezés, játékosnak, komolytalannak vagy erőltetettnek tűnhet. A rím minősége függ az egybecsengés mértékétől is. Azt a fajta rímet, amelyben a rím egész kiterjedésében azonosak mind a magán-, mind a mássalhangzók, TISZTA RÍMnek nevezzük. Ez tökéletes rím, hacsak nem amiatt jön létre, hogy a hívó- és a felelőrím ugyanaz a szó (ÖNRÍM), vagy más-más szó végén ugyanaz a toldalék (RAGRÍM). Az a fajta rím, amelyikben csak a magánhangzók egyeznek, de a mássalhangzók különbözőek, az ASSZONÁNC. Ha az asszonánc mássalhangzói különbözőek ugyan, de hasonló képzésűek (például egymás zöngés párjai), tiszta asszonáncról beszélünk. A KANCSAL RÍMben a mássalhangzók egyeznek meg (teljesen vagy részlegesen), és a többi rímfajtától eltérően a magánhangzók térnek el egymástól. Általában komikus hatást kelt, épp szokatlansága miatt.

42 42 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Rímszerkezet Az a szabályosság, voltaképpen ritmus, amely a versen vagy a versszakon belül a rímek elhelyezésében érvényesül. Egy négysoros versszakra megadható leggyakoribb rímszerkezetek: (1) az első sor hívórímére a további három sor mindegyike tartalmaz felelőrímet: a a a a (bokorrím); (2) az első sor hívórímére a második sor végén, a harmadik sor hívórímére a negyedik sor vége tartalmaz felelő rímet: a a b b (párrím); (3) az első sor hívórímére a negyedik sor felel, a két közbülső sor is rímel egymásra: a b b a (ölelkező rím); (4) a páratlan sorok és a párosak egymásra rímelnek: a b a b (keresztrím); (5) az első és a harmadik sor semelyik más sorra nem rímel (rímtelen sorok), a második és a negyedik sorok viszont egymással rímelő sorpárt alkotnak: x a x a (félrím); (6) ritkábban előfordulhat fordítva is: a páros sorok rímtelenek, és a páratlanok rímelnek egymásra: a x a x (félrím) (A sorvégi rímek egymásutánját, mintáját a fenti módon betűkkel szoktuk jelölni. Az x jelöli a semmire se rímelő sorvéget: az ilyen sor más x -szel jelölt sorokkal sem rímel.) Ha az előbbi rímszerkezetekhez új sor kapcsolódik még, és az tartalmaz újabb felelő rímet a versszak valamelyik hívórímére, ezt a rímszerkezetet RÁÜTŐ RÍMnek nevezzük. Példák (Imre Flóra VERSTANának, illetve Fenyő D. György POÉTAI ISKOLÁjának példái): Bokorrím: Weöres Sándor: RONGYSZŐNYEG Rózsa, rózsa, rengeteg, Lányok, lepkék, fellegek, Lányok, lepkék, fellegek, Illanó könny, permeteg. Párrím: Nemes Nagy Ágnes: DALOK sose láttam ilyen éjet feketénél feketébbet ver a zápor szeges ostor szabadíts meg a gonosztól

43 A Z Ü T E M H A N G S Ú L Y O S V E R S E L É S A R Í M 43 Ölelkező rím: Babits Mihály: ITÁLIA Itália! Tudom városaid csodálni, Hol dús sikátoron vidám nép bizsereg. Lázas az ily szük út, mint testben kék erek, S nemes, habár hanyag, szennyében is királyi. Keresztrím: Kosztolányi Dezső: SZEPTEMBERI ÁHÍTAT Bizony, csodás ország, ahova jöttünk, Minthogyha a perc szárnyakon osonna, El-nem-múló vendégség van köröttünk, Hosszú ebéd és még hosszabb ozsonna. Félrím: Ady Endre: MAGYAR JAKOBINUS DALA Ujjunk hegyéből vér serken ki, Mikor téged tapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország, Vajjon vagy-e és mink vagyunk? vagy: Ady Endre: IFJÚ SZÍVEKBEN ÉLEK Örök virágzás sorsa már az enyém, Hiába törnek életemre, Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény, De virágzás, de Élet és örök. Ráütő rím: Berzsenyi Dániel: LEVÉLTÖREDÉK BARÁTNÉMHOZ Életem képe ez. Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorczája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája, S bús melancholiám szomorgó nótája.

44 5. A H A N G S Z I M B O L I K A A formai, ritmikai, mondatszerkezeti kötöttségek mellett a versre igen jellemző, hogy a szavak, kifejezések mondatok hangzása nagyobb szerepet kap, mint a prózában, pontosabban felerősítheti, NYOMATÉKOSÍTHATJA (egyirányúsíthatja) a szöveg jelentését. Ezzel a témával foglalkozik ez az óra. 1. Kép és halandzsa a) Mindenki nézze meg figyelmesen az öt mozgóképi bejátszást! b) A saját betűjeled filmrészletéhez írj négysoros kísérőszöveget! Figyelj arra, hogy a szöveg ne tartalmazzon értelmes szavakat (tehát halandzsa-nyelven kell fogalmaznod)! c) Gondold végig, milyen szempontok alapján alkottál szavakat! d) Tanárotok irányításával hallgassatok meg néhány megoldást, döntsétek el, hogy melyik filmrészlet hangjait hallottátok. Az indoklásban térjetek ki arra, hogy társatok megoldásában milyen hangok voltak túlsúlyban, ezek milyen hangulatot keltettek! 2. Fordítás a) Olvasd el az alábbi verset! Paul Verlaine: ŐSZI CHANSON 1 (1866) Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. S én csüggeteg, halvány beteg, míg éjfél kong, csak sirok, s elém sok tűnt kéj kél. Ó múlni már, ősz! hullni már eresszél! Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél (1866) (Tóth Árpád fordítása) 1 CHANSON vagy SANZON: a francia szó eredeti jelentése: ének. A századfordulón vokális-hangszeres zenei műfaj nevévé is vált, a kabarék, kisszínházak, lokálok világát idézi, ahol egy énekes vagy énekesnő egy vagy néhány hangszer kíséretével adja elő népszerű műsorát.

45 A H A N G S Z I M B O L I K A 45 b) Írd át úgy a Verlaine-verset, hogy lehetőleg ne használj olyan szavakat, melyek a fordításban szerepelnek, ezeket rokon értelmű szavakkal helyettesítsd. Most nem kell a verszenével, ritmussal törődnöd, tehát prózában gondolkodhatsz! c) Milyen lényeges eltéréseket fedeztél fel a két szöveg között? d) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és hasonlítsd össze a Tóth Árpád-fordítással! A télelő hárfái zengenek, sírnak, szomorkodnak, és bánatot sugároznak mindenhova. Én, reményt vesztett fáradt beteg az éj közepén zokogok, és a régi örömökre gondolok. Ó, szeretnék meghalni már, úgy ahogy a száraz leveleket megmozgatja a szél. 3. Tóth Árpád fordítása Most alaposabban megvizsgáljuk a Verlaine-vers Tóth Árpád fordította szövegét. a) Milyen típusú hangok vannak feltűnően nagyobb arányban jelen a versszövegben, mint a hétköznapi beszédben? b) Milyen hangulati jelentést tulajdonítanunk szerinted ezeknek a hangoknak? c) Szerinted milyen megfelelés a vers tartalma és a szövegében uralkodó hangzók között?

46 46 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M d) Olvasd el figyelmesen az alábbi keretes szöveget, majd keress a versszövegben alliterációt! A HANGSZIMBOLIKA a beszédhangok hangalakjának egymásra gyakorolt hatásán alapul. A költészet kihasználja azt, hogy egyes szövegegységek akusztikus egységek is, azaz zenei hatásuk van. Az akusztikus egységek hangzása gyakran erősíti (a nyelvi jelentéstől elválaszthatatlanul) a gondolati tartalmat. ALLITERÁCIÓ (a hagyomány betűrímnek nevezi, bár nem a betűk csengenek össze): A szó eleji hangok azonossága, ismétlődése. A költészet ősi eszköze, a párhuzamossággal, ismétlődéssel együtt alakult ki. Az alliteráció összekapcsol egymással bizonyos szavakat, olyan versbeli elemeket társít, amelyeket alliteráció nélkül nem (vagy nem feltétlenül) kapcsolnánk össze. 4. Hangzás és jelentés Figyeljétek meg, hogy az alábbi versrészletekben hogyan erősíti a hangzás a jelentést! (1) Petőfi Sándor: CSATADAL (részlet) Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre! (2) Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA (részlet) Szél zendül az erdőn, ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! (3) József Attila A FÁN A LEVELEK (részlet) A fán a levelek lassan lengenek. Már mind görbe, sárga s konnyadt, puha.