DICŢIO N AR PENTRU SCO LA ŞI CASĂ IOAN LÂZÂRICIÜ PROFESOR. ISKOLAI ÉS HÁZI SZÓTÁR IRTA TANÁR. SIBIIü - NAGY- SZEBEN

Átírás

1 r DICŢIO N AR ROMÀN-MAGI AR PENTRU SCO LA ŞI CASĂ DE IOAN LÂZÂRICIÜ PROFESOR. ISKOLAI ÉS HÁZI ROMÁN-MAGYAR SZÓTÁR IRTA LÁZÁRICS JÁNOS, TANÁR. SIBIIü - NAGY- SZEBEN TIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT

2 DICŢIONAR? R O M Â N - M A G IA R PENTRU SC0LĂ ŞI CASĂ DE IO AN LÄZÄRICIÜ, PROFESOR. SIBIIU, TIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT

3 ...» ; YA ISKOLAI ÉS HÁZI R O M ÁN - M A G YA R SZÓTÁR IRTA LÁZÁRICS JÁNOS, TANÁR. BCU Cluj-Napoca N AGY-SZEBEN, W. KRAFFT NYOMDÁJA- ÉS KIADÁSÁBAN

4 Alfabetul. A betűrend. a (ă, â), 6, c (ce, ei), d (çl), e (é, e, ê), f, g (ge, gi), h, i (î), j, l, m, n, o (à), p, r, s (f), t (ţ), u, v (x), z. Notă. Literele din parantese n au separate grupe de cuvinte. Jegyzet. A zárjelközti betűknek nincs külön szócsoportjuk. n. Scurtări. Rövidítések. / = m = sz = n = i = főnév sustantiv. melléknév adiectiv. számnév numeral, névmás pronume, ige verb. h = határozd adverb. j viszonyrag,viszonyszó l preposiţiune. k = kötszó conjuncţiune. I '>, *í

5 A. Aba-abale f. durva fejér török Accesibil-ă, m. hozzáférhető. posztó. [ gyáros. Acel-aceea, n. az, amaz. Abagiu-ï, f. posztókereskedő, Abànos-ï, /. ébenfa. Abate-ut, i. a se eltérni, kihágni. Abatere-i, f. kihágás, eltérés. Abecedar-e, f. abecekönyv. Abia, h. alig. Acelalalt-aceealaltă, n. a másik. Acest-acésta, n. ez, emez. Acestalalt-acéstalaltá, n. e z, emez, a másik. Acestasl-acéstasí, n. ez, emez. Aci-acilea, h. itt, itten. Acicular-á, m, tűalaku. Abona-ez*at, i. előfizetni. Acoiű-e, nagytű. [oda. Abonat-á, m, előfizetett. Abonement-urï, /. előfizetés. Abonent-ă, f. előfizető. Absorbi-it, i. kiszívni, kiinni ; igénybe venni. Acolo, acolea, h. ott, ottan, Acompania-ez-at, i. kisémi. Acoperement-e, /. födél, födő, takaró. Acoperi-it f. fedni, takarni. Abur-ï, /. gőz, pára. [zölgés. Acoperire-i, f. fedés, takarás. Aburélá-ell,/. kipárolgás, kigő- Aburi-esc-it, i. a se, kipárologni ; kipárolagtatni, kigőzölögtetni. Abus-uri, /. visszaélés. Ac-e, /. tű. Acoperis-e. f. fedél, tető. Acoperitor-óre, m. fedő, takaró. Acord-urí, f. összhangzat. Acorda-ez-at, i. hangoztatni, engedélyezni. Acordare-án, f. hangoztatás, Acar-ï, tűmester. [tok. egyetértés, beleegyezés, engedélyezés. Acaret-urí, /. jószág, fekvő bir- Acariţă, /. tűpárna. Acarniţă, e. tűtok. Acăţa-at, i. akasztani. Accent-uri-e,/.ékezet,hangsúly. Accentui-esc-it, i. hangsúlyozni, Acrélá-i, f. savanyúság. Acri-esc-it, i. savanyítni, a se, megsavanyodni. Acrime-I, f. sav. Acrisor-órá, m. kévéssé, kicsi hangoztatni. savanyu. [dék. Accentuire-ï, /. hangoztatás, Acritura-l, /. savanyított folyahangsúlyozás. Acru-á, m. savanyú. Accept-uri, /. váltó. Acsiomă-e, f. alapelv. [bán). Accepta-at, i. elfogadni. I Act-uri, /. felvonás (a színház-

6 6 Act-e Aerian-ă. Act-e, /. beadvány, hivatalos irat; a lua despre ceva, tudomást venni valamiről. Activ-ă, m. cselekvő, [kásság. Activitate,/, cselekvőség, mun- Actor-!, /. színész. Actriţă-e, /. színésznő. Aculeţ-e, /. tücske, kis tű, cu gămălie, gombostű. Acum-acuma, h. most, mostan. Acusa-ez-at, i. bepanaszolni, beperelni, vádolni. Acusativ-ï, /. tárgyeset. Acuşi, k. mindjárt, rögtön. Acuşică, h. mindjárt, rögtön. Adauge-us, i. hozzáadni. Adaugere, /. hozzáadás, össze-. adás. [hozzáadás. Adaus-urí, /. pótlás, ráadás, Adălmaş-aldămaş-e,/. áldomás. Adăpa-at, i. ittatni. Adăpare, /. ittatás. [kút, tó. Adăpătore-î, /. ittatási hely, Adápost-urí, m. menedékhely. Adäposti-it,, i. óvni, védeni. Adăpostire, /. menedék, óvás. Adăsta-at, i. várni. Adăstare, /. várás, várakozás. Adăuga-at, i. hozzá adni, tenni. Adăugare, /. hozzáadás. Adăugător-0re, m. hozzáadó, tevő, gyarapító. Adecă, k. azaz, u. m. Ademeni-esc-it,?. édesgetni. Ademenire-!, /. édesgetés. Ades, adese-orï, h. gyakran. Adeveri-esc-it, j. bizonyítani. Adeverinţă-e, /. bizonyítvány. Adeverire-i, /. bizonyítás. Adeveritor-óre, ni. bizonyító. Adevêr-urï, /. igazság, valóság. Adevërat-â, m. való, igaz. Adie-at, i. kis szellő jár. Adiectiv-e, /. melléknév. Adiere, /. szellő járás. Adineaori, h. az imént, kevéssel ez előtt. Adins-urí, /. szándék ; din, h. szándékosan, intr, szándékosan. Adiutant-ţî, /. segédtiszt. Administra-ez-at, i. igazgatni, kezelni, kormányozni. Administrativ-ă, m. közigazgató, kezelő. Administrator-!, igazgató, kezelő, kormányzó. [gatás. Administraţie-iune, /. közigaz- Admiral-!,/. tengernagy, [tál. Admiralie, /. tengernagyi hiva- Adopta-ez-at, i. gyermek gyár nánt felvenni valakit ; örökbe fogadni. [alunni. Adormi-jt, i. aludni, altatni, Adormire-ï, f. altatás, halálozás. Adormitor-óre, m. altató. Adriatic'ă, m. adriai. Aduce, adus,?. hozni. Aduna-at, i. gyűjteni, szedni. Adunare-! / gyűlés, összeadás. Adunátor-óre, m. gyűjtő. Adunătură-!, ö.sszegyüjtés, rakás. Adunc-ä, m. mély. Adûnc-urï, /. mélység. Adunci-esc-it, í. mélyedni. Adûncime-ï, mélység, örvény. Aduncire-í, mélyedés. Advocat* ţî, /. ügyvéd. Adi-astădI, h. ma, manap. Aer, /. levegő ; a-şl da aer, a nagyot játszani. [tetni. Aeri-esc-it, i. szellőzni, szellőz- Aerian-ă, m. levegői.

7 Aerisare-ï, /. szellőztetés, szellőzés. [lőztetni. Aerisi-esc-it, i. szellőzni, szel- Aerografie, /. levegőleirás. Aerologie, /. levegőtan. Aerostat, /. léghajó. Afară, h. kün, de, kívülről ; de, azon kívül, kivéve, din, pe din, kívülről, könyv nélkül. Aferim! A. nagyon jó! helyes! Afion-óne, /. opium. Afiş-uri, /. falragasz. Afla-at, i. találni, feltalálni; a se de faţă, jelen lenni. Aflare-än, f. találás, feltalálás, találmány. African-ă, m. afrikai, [sértés. Afront-uri, f. csúfság, szégyen, Afuma-ez-at, i. füstölni. Afumare-ärl, /. füstölés. Afumat-är, m. füstölt. Afund-ä, m. mély. Afunda-ez-at,». mélyedni. Afurisanie, f. átok, átkozás. Afurisi-esc-it,». átkozni. Agat-ţî, /. agátkő. Agaţ-ţî, f. akáczfa. Agăţa-at,- i. aggatni, akasztani. Agăţare-ărî, /. akasztás. Agent-ţî, /. ügynök. Agenţie-î, f. ügynökség. Ager-ä, m. éles, élezés, éles- eszü, gyors. [siteni. Ageri-esc-it, i. élesíteni, hegye- Agerime-í, f. éleseszüség, élczesség, csalfaság. Aghie-i, f. rendőrség. Agonisélá-elí f. keresmény, kereset, szerzemény. Agonisi-esc-it, i. keresni, szerezni, gyűjteni. Aerisare-ï Alătura-at. 7 Agonisire-i, f. keresmény, kereset, szerzemény. [dászi. Agricol-á, m. foldmivelői, gaz- Agricultură-î, f. földmivelés. Agris-i, /. pőszmetecserje. Agrisa-e, /. pöszméte, egres. Agronom-i, f. gazdász. Agronomic-á, m. gazdászi. Agronomie-i, f. gazdászat. Aguridă-e, f. éretlen szőllő, éretlen bogyó. Ah, ah, jaj. Aiasmä-e, /. szentelt viz. Aicea, aici, h. itt, itten, ide ; p aici, erre ; de icï, innen. Airea-aiurea, h. máshol, hová. Ajun-urí, /. böjt, a nagy ünnep előestéje ; al Crăciunului, karácson előestéje. Ajuna-at, i. böjtölni, nem enni semmit. Ajunge-ajuns, i. érni, utolérni, elérni, elégséges lenni. Ajnngere-i, /. elérés, utólérés. Ajuta-at, i. segíteni, segélyezni. Ajutare-ï, f. segélyezés. Ajutátor-óre, m. segélyző. Ajutor-óre, f. segély, segítség. Ajutora-ez-at,?. segélyezni, segíteni. Ala, ăla, ăl, n. az, amaz. Alabastru-I, f. alabastrom. Alaiű-uri, f. kiséret, diszmenet. Alaltă-di, h. a múltkor, nem rég óta. Alalta-ierï, h. tegnap előtt. Alaltă seră, h. tegnapelőtt este. Alamă, /. sárgaréz. Alămar-î, /. bádagos. AlAmâie-i, /. ezitrom. [fa. Alămâiîi = lămâiii, f. ezitrom- Alătura-at, i. mellékelni.

8 8 Alăturare-âri Amanet-urï-e. Alăturare-ărî, f. melléklés. Alăturat-ă, m. mellékelve. Alăturea, v. mellett, mellé. Alb-ă, m. fehér. Albastru-ă,m. kék, világoskék. Albästriü-ie, m. kékes. [to. Albélâ-elï,/. fehérítő, keményi- Albeneţ-âţă, ni. fehérkes. Albi-esc-it, i. fehéríteni.. Albicios-ósá, m. fehéres. Albina-e, /. méh. Albinárit-urî, f. méhészet. Albiniţă-e, /. méhecske. Albire-ï, /. fehérítés. Album-urí, /. album. Albus-urí, /. tojásfehérke. Alcal-urï, /. hamany. Alcätui-esc-it, i. alkotni, össze- állítani, készíteni. [állítás. Alcătuire-irî, f alkotás, össze- Alchimie, /. aranycsináló mesterség. Alchimist-stí, /. aranycsináló. Alcohol-urí, f. borszesz. Alcov-óve, f. fülke, erkély. Aldamas-e, f. áldomás. Alee, /. sétahely. Alegător-î, /. választó. Alegátor-óre, m. válogató. Alege-ales, i. választani, [tás. Alegere-Í, /. választás, váloga- Alegorie-ï, f. allegória. Alerga-at,?. nyargalni, ügetni, futni. [nyargalás. Alergare-ări, f. futás, ügetés, Alergátor-óre, m. ügető, futó, nyargaló. [gatott. Ales-ésá, m. választott, vála- Alesui-esc it,?. lesni, olálkodni. Alesuire-Í, /. lésés, leselkedés. Alesuitor;óre, m. leselkedő. Alfabet-urï,/. abecze, betűrend. Alfabetic*ă, m. abecze szerint. Algebra-e, f. betűszámtan. Algirean-á, m. algiriai. Alia-at, i. szövetkezni. Aliat-ă, m. szövetkezett. Alianţă-e, f. szövetkezés. Alica, halicä-e, /. sörét.(a puskában). Alifie-ï, f. kenőcs. Alina-at, i. csendesíteni, a se, csendesülni. Alinare-í, /. csendesités, csendesülés, könnyítés. Alişveriş-urî, /. árilczikk, üzlet. Almanac-urí, f. naptár. Almar-e, f. szekrény.. Áltar-e, /. oltár. Altădată, k. máskor. Altcum, k. máskép, különben. Altiţă-ţe, /. válvarrás a női ingeken. Altmintrea, h. és k. máskép, különben. Altoi-esc-it, oltani. Altoiéla-eli, /. oltás. Altoitor-ï, /*. oltó. Altóiü-i, f. oltovány. Aluat-urï, f. kovász. Alun-í, /. mogyorófa. Alună-e, f. mogyoró. Aluneca-at,* í. siklani. Alunecare-ărî, f. siklás. Alunecator-óre, m. síkos. Alunecos-osă = lunecos-osă, m. síkos. Alunecuş-urî = lunecuş, sikon- ka, sik jég. [ bokor. Aluniş-urî, f. mogyoró erdő, Aluniţă-e, /. kis mogyoró ; anyajel az arczban. Alvie-í, f. meder, folyóágy. Amanet-urí-e, /. zálog.

9 Amar-ă, m. keserű. Amar-urI, /. keserűség, nyomorúság. [vagoló női ruha. Amazonă-e, /. amazonnő, lo- Amägi-esc-it, i. csalni. Amăgire-!,/. csalás, csalatkozás. Amăgitor-ore, m. csaló. Amána-at, i. halogatni. Amărăciune-!, /. keserűség. Amăra-esc-ít, i. keseriteni, a se, keserűim. Amărea-ele, /. tövis. Ambar-harabar-e, /. gabonás. Ambasadă-e, /. követség* Ambasador-!, /. követ. Ambiţie-iune,/. önérzet, becsűletérzés. Ambiţios-osă, m. önérzetés. Ambrozia, /. isteni eledel, ambrozia. American-ä, m. amerikai. Amerinda-ez-at, i. utravalóval ellátni. Amerínta-at, /. fenyegetni. Amerinţare-ărî, /. fenyegetés. Amerinţător-dre, m. fenyegető. Amesteca-at,?. vegyiteni, a se, vegyülni. Amestecare-ărî, /. vegyités. Amestecătură-!, /. vegyiték. Ameţelă-elî, / kábulás, szédülés, ájulás. Ameţi-esc-it,?. szédülni. Ameţire, /. szédülés, ájulás. Ameţitor-0re, m. széditő, bo- londitó. [letesség. Amërunt-urï, /. apróság, rész- Amërunti-esc-it, i, apritani. Amêndoi-ôuë n. mindkettő. Amfibie-I, /. kétéltű (állat). Amiaclí, /. dél. Amin, /. ámen (imában). Amar-ă Anarcbist-şti. 9 Aminte, a-şi aduce, eszébe jutni, emlékezni. Amintirea, /. emlékeztetés. Amiral, admirai. Amiralie, admiralitate, tengernagyi méltóság, hivatal. Amnar-e,/. aczél, tüzverőaczél. Amor, /. szerelem. Amorez-ï, /. szerető. Amorţi-esc-it,».megmerevedni. Amorţire, megmerevedés. Amploiat-ţi, hivatalnok. Amputa-ez-at,?. levágni. Amurg, /. szürkület, de sara, esti szürkület. Amuţa-at, i. uszítani. Amuţare-î. /. uszítás. Amuţâlă-el!, /. megnémulás. Amuţi-esc-it,». megnémulni. Amuţire-!, /. megnémulás. Amvon-óne, /. szószék, predikálószék. An-i, / - év, esztendő. Anaforă, /. jelentés, Ítélet. Anafură, /. szentelt kenyér. Anahronism-e, f. anachronismus, téves időszámítás. Anale, /. évkönyvek. Analisa-ez-at, «. elemezni. Analisă-e, /. elemezés. Analitic-ă, m. felbontó eljárás, vegyelemzési. [értelmű. Analog-ogă, m. hasonló, hason- Analogia-!,/. hasonlítás, hasonértelmüség. Analogic-ă, m. hasonértelmü. Ananas-şi,/.ananas (gyümölcs). Anarchie-!,/, anarchia, törvénytelenség. Anarchist-şti, /. törvényes állapotok ellen működő, anarchista.

10 10 Anason Apusan-ă. Anason = anison, /. ánis. Anatomie-!, /. anatomia. Anatomist-şti, f. anatomista, bonczoló. Ancora-ez-at, i. horgonyozni, horgonyt vetni. Ancorare-ărî, /. horgonyozás. Ancoră-e, /. horgony. Anecdotă-e, f. anekdota. Anevoie, h. bajosan, nehezen. Angarie, /. kaláka, szolgamunka, adó. Anin = arin-ï, /. égerfa. Anina-at, i. akasztani, aggatni, függeszteni. [kivétel. Anomalie, f. szabálytalanság, Antereü-e, /. görög kabát. Anti, v. ellen. Antică-!, /. régi mű, régiség. Anticvár-!, f. régész. Anticvitate-ăţî, /. régiség. Antipatic-ă, m. ellenszenves. Antipatie-!, /. ellenszenv. Antipod-dï, /. ellenlábos. Anţerţ, /. harmadév.. Anuar-e, /. évkönyv. Anume, h. nevezetesen. Anumi-esc-it, /. nevezni. Anutimp-urí, f. évszak. Aoleo! jaj nekem! [kás. Apartament-e,/. lakosztály, la- Apatie, /. érzéstelenség. Apă-e, f. v íz. [Őrizni. Apăra-at, i. védeni, oltalmazni, Apârare-ăr!, f. védelem. Apărăment-e, f. védeszköz. Apărăt<5re-orî, f. védd. Apasa-at, i. nyomni. Apásátor-óre, nyomó. Apătos-osă, m. vizes, nedves. Apel-urí, /. felhívás. Apelaţie-iune, /. felebbezés. Apetit, /. étvágy. [hajlani. Apleca-at, i. szoptatni, hajolni, Aplecare, f. hajlás, szoptatás. Apocalipsul, /. Szt.-János nyilatkoztatása (a szentirásban). Apogeu-ur!, f. földtávolság. Apoi, k. azután, aztán, továbbá, erre. [tanulságos mese. Apolog-óge,/. dicsérő beszéd, Apologist-st!, /. védő szónok. Apoplexie, /. guttaütés. Apos-ósá, m. vizes. Aposta-at, i. vallását elhagyni. Apostasie-!, /. vallástagadás. Apostat-ţî, f. vallástagadó. Apostol-!, /. apostol. Apostolicesc-éscá, m. apostoli. Apostolié-!, /. apostolság, val* lásmissio. Apostrof-urí, f. hiányjel. Apriat-ă, m. tiszta, nyílt. Aprilie, f. április. Aprinde-aprins, i. gyüjtani ; a se, gyuladni. Aprindere-i,/.gyuladás. [noncz. Aprod-dï, f. aprod, inas, táj Apropiabil-á, m. hozzáférhető. Apropie-at, /. közeledni. Apropiere-ï, f. közeledés. Aprópe, h. közel, alig, körülbelül. Apuca-at,?*. megfogni, megcsípni, kezdeni, megszokni. Apucătură-!, /. fogás, fortély. Apune-apus, i. leáldozni (a nap), leszálni. Apunereí, f. leáldás, lenyugvás, leszálás. Apururea, h. mindig, örökké. Apus, /. nyugat este. Apusal-ă, m. \ Apusan-ä, m. /

11 Ara-at Aritmetic-ă.. 11 Ara-at,?. szántani. Arab-ï, /. arab (nép). Arababulä, /. zagyvalék. Arabesc-éscâ, ni. arab. Arabesce, h. arabul. Arabia, f. Arabia. Arabic*ă, m. arabiai. Aramă, /. réz, vörösréz. Aram ărie-î,/. rézárii, rézverde. Arare-orl, h. ritkán. Arare-ărî, /. szántás. Arámos-ósá, m. rezes. Arămui-esc-it, i. rézzel bevonni. Arărit, gabnavám. Arăta-at, i. mutatni, jelenteni. A rătare-ărî,/. mutatás, jelentés. Arätätor-öre, m. mutató, magyarázó. Arătură-Î, /. szántás. Arc-urï, /. iv. Arcadá-e, /. ivesboltozat. Arcan-e,/.karikás ostor, lászszó. Archéologie, /. régidolgok leirása, régiségtan. Archidiacon-ï,/. esperes (kath.) Archiducat-e, /. főherczegség. Archiduce-cí, /. főherczeg. Archiducésá-e, /. fdherczegnd. Archiepiscop-i, /. érsek. Archiepiscopesc-éscâ, m. érseki. Archiepiscopie-í, /. érsekség. Archiereü-i, /. fópap. Archimandrie, /. apátság. Archimandrit-ţî, /. apát. Archipelag-e, /. szigettenger. Architect-ţî, /. épitész. Architedtonic-ă, m. épitészeti. Architectură-i, /. építészet. Archivar-ï, /. \.,,,, Archivist-şti, /. / lrattarnok' Archont-ţî, /. athenebeli főhivatalnok. Archontărie, /. főhivatal. Arcus-urï, /. nyil. Arde-ars, i. égni, égetni; fájni. Ardeiü, /. paprika. Ardere-ï,/. égés, égetés. [tani. Ardica-at,?. felemelni, felálli- Ardëtor-ore, m. égő, égető. Arest-urï, fogság. Aresta-ez-at, f. fogságba vetni, letartóztatni. Arestant-ţî,./. fogoly. Arestare-ărî, /. letartóztatás. Arendare-ărî, /. bérbeadás. Arêndas-sï, /. bérlő. Arendă-e, /. bér, haszonbér. Argat-ţî, /. szolga. Argăselă-elî, /. cserzőlé. Argasi-esc-it, /. czerzeni. Argäsire-I, /. cserzés. Argăsitor-î, /. tímár, cserző. Argăsitură-Î, /. czerzés. Argea-ele, /. takácskunyhó. Argint-ăriî,/. ezüst, ezüstnemü. Arginta-ez-at, i. ezüstezni. Argintar-i, /. ezüstmives. Argintárie-í, /. ezüstnemü. Argintător-i, /. ezüstöző. Argument-e,/. érv, bizonyíték. Argumenta-ez-at, i. érvelni, bizonyítani. Argumentare-ărî, /. érvelés, bizonyítás, bizonyitgatás. Arhangel-t, /. arkangyal. Ariciu-í, f. sün, sündiszné. Arie-i, /. csűr, szérű, felület. Arin-I, /. égerfa. Aripa-i, /. szárny. Aristocrat-ţî, /. főur. Aristocratic-ă, m. főúri. Aristocraţie-î, /. aristokraczia. Aritmetic-ă, m. számtani, számoló.

12 1 2 Aritmetică-! Asiguranţă-ănţi. Aritmetică-!, /. számtan. Arma-ez-at, i. fegyverkezni. Armalie, armarie, f. nemesi levél, czimer. Armare-ărî,/. felfegyverkezés. Armaş-î, /. hadaprod. Armat-ă, m. felfegyverkezett. Armatură-î, /. fegyverkezet. Armă-e, /. fegyver. Armăsar-!, /. ménló. Armean-că, /. örmény. Armenesc-éscà, m. örményes. Annenesce, h. örményesen. Armie-Ï, f. armádia, hadsereg. Armonic-ă, m. összhangzó. Armonie-ï, /. összhangzás, egyetértés. Armonios-ósá, m. összhangzatos. Armorie, /. czimer, nemesi czimer, nemesi levél. Armură-!, /. fegyverzet. Arnăut-ţî, /. albán. Arnăuţesc-âscă, w. albáni. Arnăuţoică-e, f. albánnő Arpagic-ă, f. apró maghagyma. Arpăcas, f. árpakása. Ars-ă, m. égett, égetett. Arsiţă-ţe, /. darázs, forróság. Arsură-!, /. égés, égetés. Artesian-ă, m. ártézi, puţ, ártézi kút. Articol-ï, f. névelő. Artifice-!, f. művész. Artificios-ósá, m. művészi. Artificiu-!, f. művészet. Artilerie-ï, f. tüzérség. Artilerist-st!, f. tüzér. Arturisi-esc-it, i. tulliczitálni, tuligérni, felhajtani, [harag. Arţag-uri, /. harag, hirtelen Arţăgos-osă, m. haragos. Arunca-at, i. hajigálni, dobni, lökni. Aruncare-ărî, /. \ dobás, dobá- Aruncătură-î, /. /lás.hajigálás. Arvon-óne,/. teplom előtti tér, udvar. [arbona. Arvună-e, f. előpénz, foglaló, Arvuni-esc-it, i. előpénzt adni, a vásárt megkötni, a vásárt lefoglalni, [sáriás, foglalás. Arvunire, f. előpénzadás, vá- Asalt-urï, f. roham. Asculta-at,?. hallgatni, szót fogadni, engedelmeskedni. Ascultare-ărî, /. hallgatás, engedelmesség. Arcuitător-óre, m. engedelmes. Ascunde-ns, i. rejteni, elrejteni, dugni, bújni, bujtatni. Ascundere-!,/, rejtőzés, buvás, elrejtőzés. Ascundátóre-orí, /. búvóhely. Ascuns-ă, m. elbújt, elrejtőzött; intr, titkosan. Ascuţi-it, i. fenni, élesíteni. Ascuţire-!, f. fenés, élesítés, köszörülés. Ascuţit-ă, m. éles, fent. AscuHtóre-orí, /. fenkő. Ascuţiş-urî, /. él. Asemena-ez-at, i. hasonlítani. Asemenare-ărî, /. hasonlítás. Asemenátor-óre, m. hasonló. Asemenea, A. hasonlóan, szinte, ép úgy. Asemui-esc-it, i. hasonlítani. Asérá, h. tegnap este. Asfalt, /. földszurok, földolaj. Asiatic-ă, m. azsiai. Asigura-ez-at, i. biztosítani. Asiguranţă-ănţî, /. biztosíték bizonyosság.

13 Asigurare-ărî, /. biztosítás. Aspidă-e, siklókigyó. Asprélâ-elï, /. érdesség, keménység, durvaság, szigorúság. [szigorítani. Aspri-esc-it,». keményíteni, Asprime-Ï, f. szigorúság. Aspru-á, m. szigorú, kemény. Ast-á, n. ez, emez, az. Astalaltá, n. a másik. Astar-í, /. szita. Astará = astáséra, h. ma este. Ástad!, h. ma, manap. Asteral-a, m. csillagi. Astemper, nyugalom, csend, mérséklet. Astempera-at, /. csendesíteni, nyugodni, békét hagyni, mérsékelni. Astemperare, /. nyugvás, csendesség, mérsékletesség. Astrolab-!,/. csillagmagasságot mérő eszköz. Astrolog-ï, /. csillagász. Astrologic-ă, m. csillagászi. Astrologie-í, /. csillagászat. Astrometru-í, f. csillagmérő. Astru-ï, /. csillag. Astupa-at,». dugni, dugaszolni. Asigurare-ărî Atlas. 13 Asupritor-óre, ni. nyomó, lenyomó, szomoritó. [múlni. Asurdi-esc-it,». némitani, né- Asurdime 1. / nemasag. Asurdire ; ö Asurditor-óre, némitó. Asverli-it,». dobni, eldobni, ellökni, hajigálni. [dobó. Asverlitor-óre, /»».hajigáló, lökő, Asvêrlitura-ï, f. dobás, hajigálás, lökés. As! h. hogy ne! Asa [tehát igy Aşa, h. igy, ily módon, - dar Aschie-Í, /. forgács. Aseda-at, i. rendezni, leülni letelepedni. [helyezkedés Aşedare, f. letelepedés, el Aşedat-ă, m. rendezett, letele pedett. [alapítás, intézet Asedement-e, f. letelepedés Aşişdirea, h. ép úgy, szintén hasonlóképpen. Astepta-at,». várni. [zás Aşteptare-ări, f. várás, várako Asteme-ut, teríteni. Aşternut-e,/. terítés, ágynemű. Atac-urí, f. támadás. Atât-a, sz. annyi. Atâtuţ, sz- csak annyi. Atâţi-a, sz. annyian. Ateism, /. istentagadás. Atenean-a, f. athenebeli. Ateü, f. istentagadó. Astupare-ăr!, /. dugaszolás, bedugás. Astüpátor-óre, m. dugaszoló. Astupus-uri, /. dugó. Asud-urï, /. gyapjuzsir. Asuda-at, i. izzadni. Asudare, /. izzadás. Atingator-óre, m. érintő, vonatkozó, hozzátartozó. rá Asudátor-óre, m. izzadós. Asudélá, /. izzadság. Atinge-ns, i. vonatkozni. érinteni, illetni, Asupra = asuprä, v. felett, felé, felül, rajta. Atingere-!,/, érintés, sértegetés. Atlantic-á, m. atlanti. Asupri-esc-it,». nyomni, lenyomni, Atlas, /. atlászhegy, atlaszatlasz. szomoritani. selyem, földrajzi

14 14 Atlet-ţî Baionetă-e. Atlet-ţî, /. atleta, viaskodó. Atletic, m. atlétikai. Atletică*e, /. viaskodâştan. Atmosferă-e, /. légkör. Atmosferic-ă, m. légköri. Atom-Ï, /. parány. Atotputernic, m. mindenható. Atotsciinţa, /. mindentudás. Atotsciitor, m. mindentudó. Atotvédőtor, m. mindenlátó. Atrage-as, i. vonzani. Atragere, f. vonzás. Atrágator-óre, m. vonzó. Atuncia, k. és \, t. A, > akkor, erre. Atunci, n. ) Atírdisi-esc-it, i. többet adni a liczitaczion, tiüliczitálni. Atírdisire, f. tulliczitálás. Atírna-at,?. akasztani, függeszteni, csüngeni. ' Atirnare, f. függés, csüngés. Aţă-e, /. fonal. [rozni. Aţinti-esc-it, í, czélozni, fixi- Aţiţa-at, i. izgatni, bujtogatni, tüzelni ; focul, a tüzet gyújtani, a*şî paie în cap, magának bajt okozni, [tás. Aţîtare-ărî, f. izgatás, bujtoga- Audinţă-e, /. kihallgatás. Auditoriu, /. hallgatóság. Aud, /. hallás. Ba, h. nem; k. hanem. Babă-e, /. vén asszony. Babel, f. Babilon. Babilonic-ă, m. babilóniai. Babiţă-e, /. pelikán, gödény. Baciu-ï, /. juhász, ki feji ajuhokat ; bátya, öregebb ember. B. Audi-it, i. hallani. Audire, /. hallás. Auditor-!, /. hallgató, [dőlni. Augura-at,?. jósolni, jöven- Augur-ï,./. jós, jövendőlő. August, f. Ágoston, augusztushó. Aur, f. arany, de, aranyból. Aurar-ï, f. aranymives. Auri-esc-it, i. aranyozni. Auricula-e,/.kankalin(növény). Auroră-e, /. hajnalpir, bo-. reală, éjszaki fény. Austral-ă, m. déli. Austriac-ä, m. osztrák. Austru-ï, /. déli, forró szél. Autocrat-ţî, f. önkormányzó. Autocraţie-!, f. Önkormányzás, önuralom. Autor-i, /. szerző, iró. Avaet-urí, /. törvénytelen adó. Avantgarda-e, f. előőrs. Avantpost-urí, /. előörség. Avere-í, /. birtok. Avé-ut, i. lenni, birni. Avis-urï, /. értesítés. Aviza-ez-at, i. értesíteni. Avocat-ţî, f. ügyvéd. Avut-a, m. gazdag. [birtok. Avuţie-i, /. gazdagság, jószág, Azimă-e,/. kovásztalan kenyér. Bacşiş-urî, f. borra való. Bade-I, /. bátya, öregebb testvér, öregebb ember. Bae-bái, f. fürdő, melegfürdő, gyógyfürdő; bánya. Baera-í, /. ingkötő, ingszalag. Baionetă-e, /. szurony.

15 Bajocori-esc-it, í. csúfolni, gúnyolni, kicsufolni. Bajocorire-ï, /. kicsúfolás, ki- - gunyolás. [nyoló. Bájocoritor-óre, m. csúfoló, gu- Bajocura-ï, /. csúfság. Bal-urï, /. bál, tánczmulatság. Balama-ale, /. Ízület, csukló. Balamut-ă, m. paraszt, együgyű. Balá-e, /. szájnedv, hab, pök, pökedelem. Balcon-óne, /. fedetlen hely, erkély. [szar. Balegă-!,/, állati ürülék, trágya, Balet-urï, /. ballet, szinházi ' táncz. Balota-ez-at,?. golyózni, azaz : golyó által kisorsolni. Balotare-ari, /. kigolyózás. Balotaţie-i, /. kigolyózás. Bajocori-esc-it Băcănie-î. 15 Barniţâ-e, reggeli könnyű köd. Barometru-!, f. legsulymérő. Báron-!, /. báró. Baronie-ï, /. báróság. Baros-sï, /. nagy kalapács, csákány. Baróná-ésá, /. báróné. Barză-berze, /. gólya. Basilica-e, f. kis templom. Basm-ur!-e, /. rege, mese. Basma-ale, /. zsebkendő. Basmeluţă-e, /. kis zsebkendő. Bastard-di, /'. fattyú. Bastardi-esc-it,?. rontani, el-. csenevészedni. Bastardire-!,/. elcsenevészedés. Baston-óne,/. sétapálcza, sétabot. Bastonas-e, /. kispálcza. Bas-uri, /. agio ; bas boer, főur, főbojár. Bască, h. külön. Baştie-i, /. bástya. Batalion-óne, /. zászlóalj. Batä-e, /. szegély, pánt. Bate-ut, i. verni, ütni, kopogni, în pălmî, tapsolni. Batere,./. ütés, verés. Baterie-i- /. telep, ágyutelep. Balsam-ur!,/. balzsam, [pocs. Baltac-e, /. hagy fejsze, vaska- Baltă-ţ!, /. mocsár, tó. Ban-ï, /. pénz, krajczár; banus (méltóság). [pénzintézet. Bahcă-e,/.pad, bank,váltóbank, Bancher-Í, /. bankár, pénzváltó. Bancnotă-e,/.bankó, papírpénz. Bancrotä-ur!,/. csőd. [ember. Bancrotier-ï, /. csődben levő Barăm, h. legalább. Barbar-í, /. barbár. Batistă-e, /. zsebkendő. Bavarez-ézá, batiszt vászon, m. bajorországi. Barbaric-ă, /. barbár. Barbarie-!, / barbárság. Bavaria, /. Bajorország. Bazaconie-!, / bohócz, bohózat, Barbarism-ï, /. barbárság, trágár beszéd. nyelvtisztaság elleni hiba. Barbă-e, /. szakáll^ barba sasului Bazalt-urî, /. bazáltkő. Bazar-ur!, f. bazár, vásártér., lófark, mezei surló Băbică-e, /. vén nagybátya. (növény). Băbtrcă-e, /. kis wénecske. Barcarolă-e, /. velenczei dal. Băbîrnac-Î, /. fricska. Bardă-e, /. b árd, kisnyélü Băcan-î, /. füszerkereskedő. fejsze. Băcănie-î, /. füszerkereskedés.

16 16 Bădişor-î Bâlbăire. Bădişor-i, /. \ nagyobb fivér, Bădiţă-i, /. / szerető. Băga-at, i. dugni, bedugni, tenni, betenni ; a de samă, figyelni, ügyelni, vigyázni; a în samă, tekintetbe venni; a vină cuiva, valakit hibáztatni a se slugă, béresnek beállani, szegődni, szegődtetni. Băgare, /. betevés, bedugás, de samă, figyelés, ügyelés. Băiaş-şi, /. bányamunkás, bányász. Băiat-ă, f. fiú, leány. Băierî, /. belek; din le inimii, a szív belsejéből. Bâieţel-ei, /. fiúcska. Băieţesce, h. gyermekmódon. Bănărie-i, f. pénzverd^.. Bănişor-I, /. kis-, aprópénz. Băniş0ră-e, /. fonott kosár. Bănos-0să, m. pénzes. Bánuélá-eli, f. gyanú, gyanúsítás. Bănui-esc-it, i. gyanúsítani. Bănuit-ă, m. gyanúsított. Bánuitor-óre, m. gyanúsító. Bănuţ-i, /. krajczár, kis pénz. Barbat-á, m. szorgalmas, derék, bátor. Bărbat-ţi, f. férfi, férj. Bárbátesc-éscá, m. férfias, bátor, derék. [derékason. Bărbătesce, h. férfiasán, bátran, Bărbătuş-î, /. him-(a madaraknál). [ság. Bărbăţie, /. férfiasság, derekas- Bărbăţime, /. férfivilág. Bărbie-i, /. toka. Bărbier-i, /. borbély. Bárbierésá-e, f. borbélynő. Barbierie-i, f. borbélyhelyiség. Bárbos-ósá, m. szakálos. Băjeni-esc-it, i. száműzetésbe menni, kivándorolni. Băjenie-ii, f. száműzetés emigratio. Băjenire-i, /. száműzés. Bălan-ă, \,/, fehér ; Bälaniü ä, / m\ SZ0ke Bărbuţă-e, f. kis szakái, [ni. cal fákó ló. Băsmui-esc-it, i. regélni, mesél- Bălaur-i, /.' sárkány, hydra. Bălega-at, i. ürülni, szarni. Bălegar-e, /. lótrágya. Bäli-esc-it, i. habzani. Bălicări-esc-it, i. piszkitni. Bălitor-ă, m. habzó. Bălitură-î, /. pokelválasztás. Bălos-0să, m. tajtékos, habzós. Bălsămi-esc-it, i. balzsamozni. Băltocăi-esc-it, a vízben túrni, Bătaie-ăi, /. verekedés, ütés. ütközet, harcz, háború; a da, verni. Bătălie-î, /. ütközet, csata. Bătătură-i, /. akol, delelő. Bătăuş-ă, m. bátor, harczias, verekedő. Bătând, h. ütegetve, vervén. Bătuci-esc-it, i. veregetni, ütegetni, egyengetni, lágyítani. locskolni. Bătut-ă, m. megvert, ütött-; Báltócá-e, />mo*csár. Băltăcărie, /. locskolás; Băltău-0ie, /. kis mocsár. Bălţat-ă, m. tarka. drum, járt ut. Băţ-beţe, /. bot, dorong. Bâlbăi-esc-it, i. gagyogni. Bâlbăire, /. gagyogás.

17 Bârfi-esc-it, i. leszólni, csevegni, csúfolni, ócsárolni. Bârfire, f. csúfolás, leszólás. Barfitor-óre, m. csúfoló. Bárglá-e = zalä, /. karika, lánczszem. Bârnă-e, /. gerenda. Bâtă-e, /. bot. Bé-ut, i. inni. Bét-á, m. ittas, részeg. Beciü-uri, /. pincze. Beilic-uri, /. robot, szolgálat. Beiü-ï, /. ur, fejedelem. Belciug-e,/. gyűrű, rövid láncz. Belea-le, f. baj, kereszt. Beli-esc-it,?. nyúzni. Belire, f. nyuzás ; colţilor, fogat mutatni. Belşiţă-e, /. bámbusznád. Belveder, /. belveder, szép kilátású hely. Beneficiű-e, /. haszon, előny. Berar-ésá, /. sörfőző, nő. Berá-1, /. zálog, amulet. [bér. Berbant-ţî, /. erkölcstelen em- Berbece-í, /. berbécs, kos. Berc-uri, f. berek, bokor. Bercar-i, /. berekőr, erdőőr. Bere, /. sör. Bergamotá-e,/'. bergamotkörte. Berigatá-e, f. gége. Besi-esc-it, i. íingani, ereszteni. Beşicat-ă, m. daganatos, kelevényes. Beşină-e, f. fing, szél. Besinos-ósá, /. fingos. Betég-a, m. beteg. Betélá-elí, /. aranyfonál. Beteji-esc-it, i. megbetegetni. Betesug-uri, f. betegség. Betonica-e, f. sebfű. Beut-ă, Wv ittas, részeg. Bârfi-esc-it Binecuvêntare-arï. 17 Beutor-óre, ni. részeges. Beutura-í, /. ital, ivás ; de beüt inni való. Beznă, f. sötétség. Bëtrân-à, m. öreg, vén. Bétranatic-á, m. vénecske. BëtrânéÇa-e, f. vénség, öregség, régiség. Bentui-esc-it, nyugtalanitani, alkalmatlankodni, sértegetni. Béntuitor-óre, m. kínzó, sértegető, neheztelő. Bibilică-e, f. gyöngytyuk. Biblie-i, /. biblia, szent iras. Bibliofil-ï, /. könyvbarát. Bibliograf-ï, f. könyviró. Bibliografic-ă, m. könyvészeti. Biblioman-ï, f. könyvtéboly. Bibliotecar-ï, könyvtári őr. Bibliotecă-e, f. könyvtár. Bibol-ï, /. bivaly. f. könyvtárnok, Bibolar-î, bivalypásztor. Biboliţă-e, /. bivaltehén. Bicaş-e, /. kovakő, tűzkő. Biciü-e, /. ostor. Biciüi-esc-it, i. osl vozi : Biciuşcă-î, f. kis ostor. Bidinea-ele, f. fehéritő kefe. Biet-biata, w. szegény, boldogtalan, szánandó. Bila-e, f. teke, golyó. Bilet-e, /. levélke, névjegy. Biliard-urí,/. biliard, tekeasztal. Bină-e, /. mellékepület. Bine, h. jól. Bine-le, /. jó, jószág, előny ; se fie de bine. váljék egészségére! Binecuventa-ez-at, i. áldani, szentelni, beszentelni. Binecuventare-árí, /. áldás. Lázáriciű, Dicţionar Român -Magiar. 2

18 18 ßinevoi-esc-it Boia-ele. Binevoi-esc-it, i. szíveskedni, méltóztatni. [sen. Binişor, k. jól, lassan, csende- Biograf-í, /. életrajziró. Biografic-ă, m. életrajzi. Biografie-!, /. életrajz. Bir-urí, /. adó, fejadó. Birjar-í, f. fiakeres, bérkocsis. Birjă-e, f. bérkocsi, fiaker. Birnic'ă, m. adóköteles. Birt-ur!, /. vendéglő, korcsma. Birtaş-î, f. korcsmáros, vendéglős. Birui-esc-it,?. győzni, legyőzni, kiállani, képes. Biruinţă-e, /. győzelem. Biruitor-óre, m. győzelmes. Bisericas-ï, f templomi ember. Biserică-!, f. templom, egyház. Bisericesc-éscá, m. templomi, egyházi. [lomba járó. Bisericos-ósá, m. buzgó temp- Bitum, f. aszfált, földi szurok. Bituma-e, f. iratcsomag. Bizuélá-eli, f. bizás, bizalom, elbizakodás. Bizui-esc-it, i. bizni, építeni. Bizuitor-óre, m. megbízható, elbizakodó. Bîlciü-urï, /. vásár. Bízic, h. merev, kemény. Blana-e, f szörmebélés, bunda, prém ; hasáb. Blastru-ï, /. flastrom, tapasz. Blazon-óne, /. czimer. Blăjin-ă, ni. jóságos, szeretetre méltó, szende, [jámborság. Blăjînătate-ăţ!, f. szendeség, Blánar-í, f. szűcs-, szőcsmester. Blăni-esc-it, i. bélelni bundával, szőrmével ; pe cineva, valakit megverni. Blănire-î, f. bélelni bundával. Blăstăma-at, i. átkozni. Blăstămat-ă, m. átkozott. Blăstămăţie-i, /. gazság, garázdaság. [csendes. Blând-ă, m. szelíd, jámbor, BlândéÇâ-e, f. jámborság, csendesség, szelidség. Bleot-ótá, m. gyáva, rest. Bleotie-í, /. együgyuség, balgatagság. Blid-e, /. tál. [rohanás. Blocadă-e,/. megtámadás, meg- Boa, /. oriáskigyó. Boar-ï, J. Ökörpásztor. Bóba-e, /. szem, bogyó. Bólá-e, /. nyavalya, betegség. Bómbá-e,/. bogyó, ágyúgolyó, szó; numai dice nici o, egy szót sem mond többet. Bob-í, f. b ab, disznobab ; a da cu, bab szemekből jövendölni. Bobiţă-e, f. bogyócska, szemecske. Boboc-ï, /. bimbó ; ludpipe. Bobotézá-e, f. vizkeresztnap. Boccea-ele, f. kötény, női kendő, dohánykötés. Bocsea-ele, j. kerekzsineg. Bodírláü-ai, f. búvár. Boer-ï, /. bojár, Boeresc-éscű, m. bojári. Boeri-esc it, i. bojárositni ; a se, bojárosodni. Boerie-i, f. bojárság, nemesség. Boerime-í, f. bojárság, bojárvilág. [lusi nemes. Boernas-ï, f. falusi bojár, fa- Bogat-ă, ni. gazdag. Bogăţie-!, f. gazdagság. Boia-ele, f. szín, festék.

19 j i j I Boiangerie-ï, /. festészet. Boiangiii-!, f. festék, festő. Bojoc-óce, f. állati belek, állati apróság (belső részek). Bőiből, h. pompásan, bőségesen, elégségesen, telesteli. ßolborosi-esc-it, i. bugyogni, dadogni, hebegni. [forrás. Bolborosire, /'. bugyogás, fel- Bolborositor-óre,?)>. felforró, bugyogó, dadogó. Bold-uri, f. füzőszeg, gombocska, Ösztön. Boldi-esc-it, i. serkenteni, lökni, Ösztönözni. KBoli-esc-it. i. betegeskedni, nya- * valyáskodni. f Bolin-ï, /. fatapló. Bolnav-a, m. beteg. Bolnăvi-esc-it, 'i. betegekedni. Bolovan-!, /. nagy kő. Bolt-urí, f. tfígombolya. Bolta-e, /. bolt, boltozat. Bolti-esc-it, i. boltozni, ivezni. Ÿ, Boltire-i, f. boltozás, ivezés. Boltiţă-e, /. kis bolt. 'ţf Bombai-esc-it, dadogni, zum- E ' inogni. - Bombăire, /. zummogás, dapíé Bombănire,/. / dogás, zsongás. Bondoc-óce,/. pöttön, kotyon- [ fitty, kisrüvid, vastag ember. Boranţă-e, f. borágó, borics (növény). Boiangerie-ï... Brazdătură-î. 19 i Brazdá-e, f. barázda, Borcan-e, /'. korsó, fazék. Bradis-urí, f. fenyőerdő.. Bordeiü-e, /. kunyhó, bordély, Brădişor-î, f. kisfenyő. r - Borfaj-Í, /. gazember.! Brăţar-e, f. karperecz, ujjas, Borfe, /. piperenemü. i Brazda-at, i. barázdálni. Bori-esc-it, i. okádni, hányni, Brazdare-i, f. barázdálás. j f Boríre, f. okádás, hányás. Brăzdătură-î, barázdálás. r Borítura, /. okádat. ' Boroboţa-e, szerencsétlenség. Boscorodi-esc-it, i. mormogni, kurranni, d aczoln i. Bosumfla-at, /. daczolni, duzzadni. [czolás. Bosumflare-árí, f. duzzadás, da- Bos-óse, /. tok. Bosorog-óga, vn, sérvényes. [ni. Bosorogi-esc-it, i. sérvénytkap-, Boşorogire, sérvényezés. I Bot-uri, f. orr, orrmány, száj. Botanic-ă, m. növénytani, i Botanică-e, növénytan, [dós. ; Botanist-sti, f. füvész, növénytu- ; Botez-urT, keresztelés. : Boteza-at, /. keresztelni. Botezător-!, keresztelő. ; Botniţa-e, f. szájkosár. Boţochină-e, f. növényhagyma. ; Boţochinos-osă, m. hagymaszerű, gumós, Boü-ï, /. ökör. i Boulean-í, f. fiatal ökör.! Boz-í, törpe bodza. IBrad-dt, f. fenyőfa, i Bragagerie, f. korpasőrfőzés. : Bragagiü-ï, f. korpasőrfőző. Braga, f. korpasőr. Branişte-!, f. magas erdőcske. Braşov, /. Brassó. Braşovan-ă, in. brassói. Brasovénca e, f. brassói nő : régi nagy hintó. Braţ-e-urî, f. kar. Braţetă-e, t. karperecz. Bradeţ-urî, f. fenyőerdő.

20 20 Brâncă-î Bun-ă. Brâncă-!, f. kormos láb ; a da brânci, kilökni. Brânză-e, /. túró, sajt. Brâslă-e, /. czéh, egylet. Breaz-ă, m. tarka, szűrke. Bric-urï, /. harczi hajó. Briceag-ege, /. bicsak, tolikés. Briciu-e, /. borotváló kés. Brigadă-e, f dandár. [nők. Brigadier-!,/, dandár, parancs- Briliant-uri, f. gyémánt, csillárkő. Brişcă-e, /. = briceag. Brişcă-e, /. briske, lengyel szekerecske. Britanic-á, m. britaniai. teknős béka, zár az ajtónál. Bróscá-e, f. béka, ţest0să. Brojbă-e, f. karaláb, karórépa. Bronz-ur!, f bronz. Broscoiu-Ï, /. varrós béka, varangy osbéka. Brosterie-í, /. békató. Brostesc-éscá, m. békás. Brotoc-Ï, r- zöldbéka. Brotocel-ce!, / Brozbă-e, /. karaláb Bruma-at, i. dér esik, hóharmat esik, támad. Brumar, /. harmatos hónap, október; mare, november. Brumă, /. dér, hóharmat. Brumos-osă, m. ködös, veres, hóharmatos. Brutar-ï, kenyérsütő. Brutărie-!, /. kenyérsütőde. Bubat-ă, m. hirnlos, köteges. Bubá-e, kelevény, gümő, höpörcs ; reá, négrá, pokolvárr ; asta ebuba, ez a baj. Buboiü-óie, tályog, kelevény, hólyag. Bubos-ósá, w. borsokás, pörsenéses. Bubuliţă-e, /. csuz, hanyság. Bucatá-e,/. gabna, étel, élelem. Bucată-ţî, f. darab. Bucătar-!, /. szakács. Bucatárésá-e, /. szakácsné. Bucătări-esc-it, i. főzni, konyhát vezetni. Bucătărie-î, /. konyha. Bucăţel-ele, /. darabocska. Bucăţică-î, f. darabocska. Buche-! == litera-e, /. betíi. Bucher-ï, f. kezdőtanuló. Bucóvná-e, /. abckönyv. Bucsëü-ï,/. rekettye. [örülni. Bucura-at,?. örvendeni, a se,- Bucurie, /. öröm, kedv. [vés. Bucuros-ósá, m. örvendetes, szi- Buestraş-ă, m. sebes lejtő lépésben járó ló. Buestru-éstrá, m. lejtő léptű. Bufnă-e, /. bagoly. [lenni. Bufni-esc-it, i. daczolni, makacs Buget-uri, /. költségvetés, költség előirányzat. Bühä-e, /. bagoly. [czolni. Buhái-esc-it, i. felduzzadni, da- Bui-esc-it, i. leszálni. Buléndrá-e, /. szajha, kurva. Bulendros-ósá, m. rongyos, czafrangos. Bulgar-ă, /. bolgár, bolgárné. Bulgăr-!, /. gömbocz. Bulgáresc-éscá, m. bolgár. Buliu-ur!, /. ostya. Bumb-í, /. gomb. Bumbac-un, /. gyapot. Bun-ă, /. nagyatya, nagyanya. Bun-ă, m. jó ; de ceva, alkalmas valamire ; de gură, szájas.

21 j Bunavestire, /. gyümölcsoltó boldogasszony napja hnárczius 25-én). [ség. Bunătate-ăţî, /. jóság, jószivü- Bunda-e, f. bunda. Bundulită-e, 1.,.,, r> «. J ; ţ kis bunda. Bunduta-e, / 1 Bunică-e, f. nagyanya. Bunicel-cea, m. meglehetős jó, megjár. [jószivü. Bunişor-oră, in. együgyű, jó, Bura*éza-at, /. hidegen esni, köd képződni. Buracă, /. zúzmara. Bură, /. köd, zúzmara. Burduf-í, f. tömlő'. Burdusi-esc-it, /. potrohosodni ; a se, incselkedni, lökdösődni. Burélá, /. köd, fagy. Burete-ţî, f. gomba. Buric-ce, /. köldök. Bunavestire Caisa-e. 21 (Ce, Bursuc-cí, /. borz. Burtă-e, /. has, altest. Burtos-ósa, ni. hasos, nagyhasu. Buruiana-e, /. burján, gyom* dudva. Busuioc-óce, f. bazsalikom. Bute-ţî, /. hordó. Butelcă-cî, f. palaczk. Butlănaş-e, t. hordócska, átalag. Butoias-ese, /. hordócska. Butuc-ci, /. tönk, törzs ; de róta, kerék ágy. Buturuga-ï, f. törzs, gyökér. Buzat-ă, m. vastagajku. : Buza-e, /. ajak. [kedni. Buzai-esc-it, /. daczolni, kényes* Buzăit*ă, in. hurkaszájú, vastagajku. Buzdugan-e, f. buzogány. Buzişoră-e, f. kis ajak. i Buzunar*e, f. zseb. i Buzuţă-e, f. kis ajak. C. Ca, k. hogy, mint. Cabalá-e, f. ármány, intrika, Cabalist-ştî, /. ármánykodó, 1 intrikus. Cabaniţă-e, /. bundaköpény. Cabinet-e, f. dolgozó szoba, ; Ci.) Caduceü, /. mérkurpálcza. Cafea-ele, /. kávé. Cafegiü-í, f. kávémérő, kávé* készitő. Cafeiű-ele, /. kávé. Cafeiű-i, /. kávéfa. titkos szoba; kormány tanács. ; Cafenea-ele, f. kávéház. Cacao, /. kákáo kávé. Cafenet-url, kávéültetvény. Cacăfrică, /. gyáva. Caftan-e, /. török díszruha. Cacior-ă, m. tarkaszinű. [lin. ; Caíc*e, /. ladik, csolnok. Cacom-i,/.hölgymenyét,herme- i Caicciű-i, f. hajós, csolnokos. Cadă-cădî, f. kád. ; Caimac-e, /. tejfel. [tartó. Cadiü-i, /. kádi, török biró.! Caimacan-i, f. kormányzó, hely - Cadril-url, f. négyes franczia, j Caisa-e,/.kaiszin szilva, kaiszin táncz. baraczk.

22 Cal-caí Caracter-e. Cal-caï, f. ló ; - de călărie, Canară*e, /. kanári madár. hátas ló. Calabalic-urí, f. málha, holmi. Canat-uri, f. ajtószárny. Canava-ale, f. kanava vászon. Calafat, f. szösz, a hajóhasa* dékok betömésére. Cancelar-ï, niszter. /. kanczclár, mi Calafatuire-ï, /. hajóhasadékok Cancelărie-î, f. iroda. betömése. Cancer-rac, /. rákfene, rákcsillagzat. Calafon-óne, f. kolofonium, j [pa. vonógyanta. Candelă-e, f. lámpa, éjjeli lám- Calapod-óde, /. kaptafa. Calcaburá-Í, /. pof, baraczk. Calce-f, /. békavirág. Cald-ă, m. meleg. Candidat-ţî, jelölt. [jog. Caldărîm, /. utcza kövezet; piatră de, kövezetkő. Caldârîmgiü-ï, /. kövező. Cale*căî, f. út, pálya, ösvény, bună, szerencsés út ; a găsi cu cale, jónak, méltónak találni ; eszesnek, illedelmesnek találni; a puné la, útba igazitni, érvényesíteni, foganatosítani, végrehajtani. Calésá-e, f. \,.,.. Calesca-e, / Calfa-e, f. mesterlegény, tanoncz. Calic-i, /. koldus, semmihází. Calomfir*e, f. balzsamita. Calorifer-ă, m. melegkészitő. Calp-ü, m. hamis. [ka. Calpac-e, /. magas prémes sap- Calpuran-ï, /. hamis pénzcsináló, csaló. Cam, h. körülbelül, hozzávetőleg, meglehetősen ; aşa, körülbelül úgy. Camătă-e, /. kamat. Cambiu-e, /. váltó. Camfor, /'. kámfor. [ték. Canal-urí, f. csatorna, vizveze- Canapea-ele, f. kánápé. Canon-óne, f. szabály, egyházi Canonic-ă, tu. egyházi törvény szerint. Canonic-i, f. kanonok. Canoniza-ez-at, i. szentnek nyilatkoztatni; egyházilag büntetni. Cantaridá-e, /. körisbogár. Cap-ï, f. főnök, vezér. Cap-url' f. ) fej fe3ezet> vés' Capac-e, f. födő, födél. Capace, m. képes, tehetséges. Capăt, f. vég, csúcs, gerincz. Capişte-şti, f. pogány templom. Capital-urí, /. tőke, főösszeg. Capitală-e, f. főváros. Capitalist-sti, f. tőkepénzes, tőzsér. Caprá-e, f. kecske; hintóbák, favágóbak. Capriţ-uri, f. szeszély, akaratosság, önfejűség ; tücsök. Capriţios-osă, m. szeszélyes. Car-ă, f, szekér. Car-ï, f. szil, faszú. [puska. Carabiná-e, /. fegyver, rövid Carabinier-i, f. fegyverkovács, fegyverlakatos. Caracatiţă-e, f. tengeri pók. Caracter-e, f. jellem, gondolkodási mód.

23 Caracteristic-ă, m. jellemző. Caraeios-osă, m. bolondos, tréfás, bohoczos. [zet. Carantină-e, /. veszteglő inté- Caraulá-e, f. főörség, katonai fogda. Caravane, f. bő török nadrág. Carbonic-ă, m. szénsavas. Card-e, f. takács bogáncs. Cardinal-a, m. és/'.fő, bibornok. Care-I, n. ki, melyik. Carímb-urI, /. csizmaszár. Came-cărnurî, /'. hús. Carpin-i, gyertyánfa. [basz. Cartabos-i, í. véres, májaskol- ' Carte-cărţî, /. könyv. Cartofor-í, /. kártyaember. Carton-óne, /. kártyapapir. Cas-urI, /. eset, esély. Casac-ï,/. kozák; borkereskedő. Casa-e, f. ház, szoba; a casă, otthon, odahaza, haza; om de, házi ember, házhoz tartozó. Cascada-e, /. vízesés, zuhatag. Casnă, f. kin, fájdalom, csúfság. Casnic-a, m. házi. [nők. Cassar*ï, f. pénztáros, pénztár- Cassa-e, /. pénztár. Castan-í, _/. gesztenyefa. Castană-e, gesztenye. Castanet-uri, j. gesztenyeerdő. Castaniű-ie, m. gesztenyebarna. Castel-urí, f. vár, kastély. Castravete-ţi, /. ugorka. Castron-óne, _/. kasztról, lábos. Cas-urï, f. ) sajt, túró. Caşcaval-î /. / Cat-urï, f. házemelet. Catalog-óge, f. jegyzék, lajstrom. [pasz. Cataplasme, /. borogatás; ta- Caracteristic-a Căi-esc-il. 23 Cataract-uri, /'. vízesés. Catart-uri, f. árboczfa. Catastrofă-e, f. szerencseváltózas, fordulat, gyászoskimenete). Catechism-e, f. káté. Catedraki-e, 7. főtemplom, dóm. Catedra-e, /. szószék, tanszék. Categoric-n, m. kathegorikus, határozott. [tály. Categorie-í /. kathegoria, osz- Catifea-ele f. bársony. Catifeluţă-e, f. bársonyzsinor. Catir-ï, f. mula, lószamár. Catolic-o, m. katholikus. Catolicism, katholiczismus. Catrafuse, r.zsibárií,lom,kaczat. Caţ-urî, T. kapta, hurok. Caţaveică-e, f. nőbundaféle ; vakolási kanál. [csogó. Caţă, m. beszélős, csevegő, lo- Caval-e, f. juhászfurulya. Cavaler-ï, /. lovag, ur. Cavaleresc-éscá, m. lovagi. Cavalerie-ï, f. lovasság. Că, k. hogy, mert, mivel. Caca-at,?. szarni, ronditani. Căcare, /. szarás, ronditás. Căcat-ţî, /. szar, rondaság. Căcăcios-osă, in. szaros, szarházi; gyáva. Căcăreţ-î, / szarházi. Cacárézá-eze, f. birkatrágya. Căce-căci, Jc. mivel, mert. Căciulă-Î, f, sapka. [ző. Cădelniţă-e,y. füstölő, tömjéne- Cădere, /. esés, hanyatlás. Cadé-dut, i. esni, leesni, bukni; a se, illeni. Cadi-esc-it, i. tömjenezni. Cádire, /. tömjénezés. [ni. Cai-esc-it, i. vezekelni, megbán-

24 24 Căinţa Căprar-i. Căinţă, /. vezeklés, megbánás. Căiţă-e, /. főkötő. Călare, h. lóháton. Călăraş-şî, /. lovas. Călăreţ-!, /. lovas. Călărie-!, /. hátas ló. Călărime-î, /. lovasság. Călărit-ur!,/.iovaglási ügyesség. Călător-ore, m. utas, vándor. Călători-esc-it, i. utazni, vándorolni. Călătorie-î, / utazás. [zető. Călăuz-î, f. kalauz, útmutató,ve- Călăuzi-esoit,?. kisérni, vezetni kalauzolni. Călăîi-ăi,./. hóhér, gyepmester. Călca-at, i. lépni, tiporni, taposni; teglázni; a casa, házmosozást tartani. Călcare-ări, /. tiprás, áthágás, téglázás ; nyavalyatörés. Călcător-0re, ni. áthágó, tipró, taposó. Călcătură-î, /. tiprás, taposás. Căldare-ărî, /. üst. Căldărar-Î, /. üstös. Căldărârie-i,/.üstáru,üstmunka. Căldură-!, /. melegség, hőség. Călduros-0să, m. meleg, heves, melegitő, hevítő. Cäli-esc-it, i. keményíteni a vasat, melegíteni, hevíteni. Călici-esc-it, i. koldussá, szegénynyé tenni; a s e, koldussá lenni. Călifar-!, /. vad lúd. Călimăr-ere, /. tentatartó, kalimaris, Íróeszköz. Călindar-e, /. naptár. Călire, /. hevítés, melegítés. Călit-ă, m.hevített, keményített. Călţun-î, /. félcsizma, harisnya. Călţunaş-î, /. kis félcsizma. Călugăr-!, /. szerzetes. Calugáresc-éscá, m. szerzetesi. Călugări-esc-it, i. szerzetessé tenni; a se, szerzetessé lenni. Călugărie, /. szerzetesség. Călugăriţă-e, /. apácza. Căluşar-!, /. kalusár tánczos. Căluşea-ele, /. kis kancza. Căluşeî-ei, / kis ló. Cämarä-ere, /. kamra. Cămaşă-eşî, /. ing. Cămăraş-î, /. kamarás. Cămăruţa-e, /. éléskamra. Cămătar ţ Cămătarnic /í h, /. uzsorás. Cămilă-e, /. teve. Cămin-!, /. kémény. Căminar-!, /. kéményseprő, kéményfeltigyelő. Cănăţue-î, /. kis kanta. Căntar-e, /. gyorsmérő. Cantari-esc-it, i. mérni, mérlegelni. Căpăsztru-estre, /. kötőfék. Căpăta-at, /. kapni, nyerni, találni. Căpătâiu-e, /. vég, fej, párnahéj ; fără, szállás nélkül. Câpăţină-i, /. fej, fejüreg; de varză, káposztafej ; de zăhar, czukorsüveg. Căpătinos-osă, m. makacs, vastag nyakú, csökonös. Căpcăun-!, /. emberevő, emberfaló. Căpetenie-!,/, főnökség, vezér; főtárgy, mestermu. Căpitan-!,/, százados, kapitány. Căpral-i./. káplár (katona). Căprar-!, /. kecskepásztor.

25 Câpricorn-Ï, /. sziklabak, Z o diakus, bakkcsillagzat. Căprior-!,/. őzbakk, zergebakk, szarufa. Căprioră-e, /. őzkecske, zerge. Căpşună-e, /. eper, szamócza. Cáptuséla-elí, /. bél, bélés ; csalás, verés. Căptuşi-esc-it, i. bélelni, megcsalni, megverni. Căptuşit-ă, m. bélelt, megcsalt, megvert. Căpuşă-!, /. kullancs, atka. Căpută-e,/. fejelés (lábbelinél). Căra-at, /. f. hordani, vinni; cară-te, hord el magadot, takarodjál! Cărat-ură, f. hordás, behordás ; de grâu, buzabehordás. Cărăbuş-!, f cserebogár. Cărămidă-e, /. tégla. Cărămidărie-î, f. téglavetés, téglaégetés. Cărătură-!,/. hordás, behordás. Cărăuş-!, f. szekeres, fuvaros. Cărbunar-!, /. szénégető. Cărbunărie-î, /. szénegetési hely, szénpajta. Cărbune-!, /. szén. Cärbuni-esc-it, /. szénégetni, feketiteni. [tartalmú. Cărbunos-osă, m. szenes, szén- Cărnos osă, ni. húsos. Cărticică-!, /. könyvecske. Cărturar-!, /. Írástudó. Cărţaş ï, /. kártyás. Cäruiu-e, m. ittas, pityuz. Cărunt-ă, m. szürke, ősz. Cârunţi-esc-it, i. őszülni, megö szülni, szürkülni. Căruţa-ez-at, i. kocsizni, szekerezni. Capricon-ï Când. 25 Căruţaş-!, /, fuvaros, bérkocsis. Căruţă-e,/. kocsi, szekerecske. Cărţulie-!, /. vámjegy, barcza. Căsători-esc-it, /. házasodni. Căsătorie-!, /. házasodás. Cască-at,?. ásítani; a gura, szájat tátani. [gás. Căscare-ărî, /. ásitozás, táton- Căscat-ă, m. tátotszáju, zavart, bámészkodó. [ház. Căsoie-oî, /. nagyszoba, nagy- Căsuţă-e, /. kisház, kisszoba. Căşună-ez-at, i. okozni. Cata-at, keresni. Cătană-e, /. katona. Cătare, /. kereset. Cătăramă-e, /. csat. Cătărigă-î, /. faláb, kocsonya. Cátun-e, /. kis falu (templom nélkül). [ni. Căţăi-esc-it, i. csevegni, csavol- Căţea-eîe, /. nosténykutya. Căţel-ei, f fiatal kutya. Căţeli-esc-it,?. párosodni, kölykezni. Căţeluş-!, /. kis kutya. Cáuta-at, i. keresni, gondozni ; kelleni, Căutare, /. keresés, gondozás. Căutătură, /. keresés, kinézés, pillantás. [genda. Căzanie-î, /. predikaczio, le- Cazni-esc-it, /. kínozni, keseríteni, boszantani, csúfolni. Căznire, /. csúfolás, boszantás, kinzás. Câlţî, /. szősz. [tömni. Câlţui-esc-it, i. szőszszel be- Câmp-urï, /. mező, szántóföld. Campie-i, /. mezőség. Când, h. mikor; k. midőn, h a; ride, plânge, majd ne-

26 26 Câne-i Cércân. vet, majd sir ; őri, bár mikor, şi, néha néba. Câne-ï, /. kutya, eb. Cănepă-î, /. kender. Cánesc-éscá,?>/. kutyái. Cânta-at, i. énekelni; a ín clavir, zongorázni. Cántare-ári, /. éneklés. Cântăreţ-âţă, m. és f. énekes, énekesnő. Cârăi-esc-it,?, kiábálni, lcrákogni kodácsolni. Cârâire, f. kiábálás, krákogás. Cârcă, /. hát, hátgerincz. Cârcei, f. görcs. Cârcîmă-e, f. korcsma. Cârcïmar-ï, f-. korcsmáros. Cárcímárésa-e,/. \ [né. Cârcîmăriţă-e, /. / korcsmáros- Cárcótá-e, f. veszekedés. [da. Cârd-ur!,/. csoport, falka, csor- Cârjă-î, f. mankó, bot, pásztorbot. Cârlan-ï, /. (egyéves) kos, csikó. Cárlig-e, /. horog. Cárliga-at, i. görbíteni, fodrozni, kondoritani. Cârmas-ï, f. kormányos. Cârmă-e /. evező kormány, állam-kormány. Cármui-esc-it, i. kományozni, vezetni, evezni, igazgatni. Cârmuire-i, f. kormányzás, evezés. Cármuitor-óre, m. et f. kormányzó, evező. Cârn-ă, m. tompa orrú. Cârnaţ-I, /. kolbász. Cárni-es-it,?. kanyaritni, görbitni, hajtani. Cârnitură-Î, f. hajlás, görbülés. Cârpaciü-ï, /. foltozó. Carpí-esc-it, /. foltozni, javitni, összevarrni; ütni. Cárpire, /. foltozás. Cârpitură-î, /, foltozás. Cartélá-elí, /. roszalás, gáncsolás, szcmretrányás. Carti-escdt, i. roszalni, szemrehányást tenni, gáncsolni, veszekedni. Câslegï, /. husnapok. Câştig-urî,/. nyeremény, szerzemény. Câştiga-at, i. nyerni, szerezni. Câştigare, /. nyeresség. Cât-ă, sz. mennyi ; cu, menynyiért; încât, a mennyiben, numai de s, rögtön, mindjárt ; de mult, bármennyi, bármekkora, mai mult de, több mint. Cătăţime-î, f. mennyiség. Câte-câţî? az. hány? hányán? câte do!, câte trei, kettenként, hármanként, kettő-kettő, három-három; de orí? hányszor? odată, egyszer-egyszer; al catelea, a catea r hányadik : Câteva-câţiva, az. nehány, nehányan, többen. Câtinel, h. lassan. Câtuş, h. bár; de puţin, bár milyen kevés. Ce, v, mi. Cea-cele, n. az, amaz. Ceacár \ Ceachîr Ï kancsbs kszinu(szem). Céfa-cefe, /. nyak, a fej hátsó része. Cépá-e, /. hagyma. Céra, f. viasz. [fejei körül). Cércân, f. szentfény (a szentek

27 Cérceaf-urï Ceteraş-î. %7 Cérceaf-urï, f. ágyteritő, le-. Cerb-í, /. szarvas. pedo. [gas. Cerbice-i, f. nyak. Cérdac-urï, f, Őrház, sátor, lu- Cerboica-e, ;,.,. ^! /. szarvas tehen. Cérgá-e, f. pokrocz. [das. ^Cerboie-ï,? Cértá-e, f. veszekedés, czivo- Cés-urï, f. óra. Cerc-urí, f. kör, rület; abroncs. megye, ke Césornic-e, /. óra. 1 Cerca*at, i. kisérteni, kisérlcni. Césornicar-ï, f. órás. ; Cérsaf-urî, /. ágyteritő. Césca-ï, f. íindzsa, csésze. Céta-e, sereg, csoport. Ceţă-e, f köd. [vázból. Céun-ceaun-uri, /. üst, öntött Ceda-ez-at, i. engedni, átengedni, leengedni. Cel-ceï,». az, amaz. Censor-i, f. Ítész, kritikus, bíráló, felügyelő. Censurá-I, f. ítélet, kritika, bírálat, nyomtatási engedély. Centigrad-ă, m. százrétu. Centigram - e, /. centigram,, Vioo gr- Centimetru-i, /. centiméter, Vioo m. Central-a, központi. [futó. Centrifugal-ă, m. központtól Centrietal-a, m. központhoz futó. Centru-e, f. központ. Cenu.sa-ez-at, i. hamuzni, hamvazni. Cenuşă-î, /. hamu. Cenusiü-e, m. hamuszin. Cenusos-ósá, m. hamus, hamvas. Cenuşotcă, /. hamupipőke. Cep-urí, f. csap. Cepar-ï, /. hagymaámló, hagy- «matermelő. Cepută-e, f. kis hagyma. Cer-urï, f. ég, menny. Cer-i, f. cserfa. Cercare-arí,/. kísérlet, kisértet. Cercel-eí, f. függő. Cerceta-ez-at, i. vizsgálni, próbálni, keresni. Cercetare-ărî, /. kiséret. Cercetator-ore, in. vizsgáló. Cercevea-ele, f. keret, állvány, ablakráma. Cercui-esc-it,?. abroncsozni. Cercuire-i, y. abrancsolás. Cere-ut, i. kérni, követelni. Cerebiş, /. csontvelő. Ceresc-ésca, ni. mennyei, égi. Cerne-ut, i. szitálni, rostálni. Cernere, /. szitálás, rostálás. Cernélá-elí, f. tenta. Cerni-esc-it, i. feketére festeni, feketitni. Cernit-ă, m. feketített. Cerşi-esc-it, koldulni. Cersitor-óre, m. és f. koldus, koldusnő. Cerşitorie, /. koldulás. Certa-at, i. szidni; a se, veszekedni, czivakodni. Certare-ári, f. veszekedés, czivakodás. Cerui-esc-it, viaszszalbevonni. Cetate-ăţî, f. város, vár. Cetăţean-ă, m. és f. polgár. Cetăţenesc-dscă, tv. polgári, városi. Cetăţenie-1, f. polgári jog. Cetăţue-i, /. városka. Ceteraş-î, /. hegedűs.

28 28 Ceteră-e Chiti-esc-it. Ceteră-e, f. hegedű. Ceteţ-eţâ, m. olvasható. Ceti-esc-it, i. olvasni. Cetire, f. olvasás. Cetitor-óre, ni. olvasó. Ceus-ă, m. bandi, kancsi. Ceva-cevaşi,- n. valami. [zó. Chehaia,/. képviselő,kormány - Cheie, /. kulcs. Chel-à, m. kopasz. Chelar-ï, /. kulcsár. [kezes. Cheltuelă-elî, /. költség, költe- Cheltui-esc-it, i. költeni, költekezni. Cheltuitor-óre, m. költekedő. Chepeneag-ege, /. esőniente. Chiag-urï, /. oltó. Chiar-á, m. tiszta; k. pedig; când, akkor is ha. Chibrit-e, /. gyufa. Chibzui-esc-it, i. vélekedni, gondolkodni, mérlegelni, tanácskozni. [legelés. Chibzuire, /. tanácskozás, mér- Chief-uri, /. jó hangulat, vig kedély. Chiel-á, m. kopasz. Chielie,/. kopaszság, varrosság. Chiema-at, i. hivni, hivatni, nevezni. Chiemare-árí, f. hívás, hivatás. Chihlibar, /. borostyánkő. Chilav-á, m. nyomorék, idomtalan. Chila-e, /. Kila = 400 oka = 5 köböl = 80 kupa. Chilävi-esc-it, i. nyomorítani. Chilávire, /. nyomoritás. Chilău-ăî, /. nagy vascsákány. Chüie-l, /. szoba, czella. Chilim-urí, / ágynemű, ágytakaró, szőnyeg. Chilipir-urí, f. könnyű nyeresség. Chilogram-ï, /. kiló, kilogram. Chilometru-ï, f. kilométer. Chilug-ä, m. kopasz, sima. Chimen, f. kömény. Chimir-e, f. tuszu, őv. Chin-uri, /. kin, fájdalom. Chină, f. kinahéj, kina. Chinez-á, m. kínai, sinai. Chinezesc-ésca, m. kínai. Chingâ-ï, f. nyeregőv. Chinov-I, /. szerzetes. Chinover, f. czinober. Chinovie-í, f. szerzetház, szerzetépület, zárda. Chinui-esc-it, kinozni. Chinuire, f. kínzás. Chior-órá, m. kancsi, vak egy szemen, egyszemű, [rogni. Chiorai-esc-it, i. = corái, ko- Chíori-esc-it, i. kancsikálni. Chiostură-î, /. hosszú gyalu. Chiot-e, /. kiáltás, kiabálás ; a da, tele torokkal kiábálni. Chip-urí, f. mód, kép; arcz, pofa, termet, kinézés. Cliiparos-sï, f. thuja, czyprusfa. Chipuleţ-te, f. kis kép. Chir, /. ur (bizalmasan). Chirias-ï, f. bérlő. Chirie-i, f. bér, házbér. Chirigiű-í, f. fuvaros. Chişea-ele, f. tartó ; de tutun, dohánytartó. Chit-ţi, /. czethal. Chitéla-ele, /. gondolat, vélemény, öltöny, disz, czifraság. Chiti-esc-it,?. gondolkozni, czelozni ; a se, magát kiczifrázni, kiczifritani.

29 Chitoran-ï, /.patkány, póczegér. Chiveră-e, f. csákó. Chivernisi-esc-it,?. gondozni, fenntartani ; a-sï casa, a házát fentartani, kitakarítani. Chivot-urí, /. szekrény; hajó. Ciaiü, / tea, csáj. Ciaus-ï, /. altiszt, felügyelő. Cibóta-e, /. csizma. Cibuc-urí, /. csibulc, török pipa. Cicáli-esc-it,?. veszekedni, ocsávolni, csaholni. Cicóre-i f. czikorja. Cigă-î /. kecsege ; kerékcsiga. Cigmegea-ele, f. pénztár. Cilindric-ă, m. hengeres. Cilindru-i, /. henger ; czilinder. Cimbrisor-i, f. \ -, Cimbru-I, /. } csombor- Cimpoias-i, /. dudás, czimpolyás. [lya. Cimpoiu-óie, / duda, csimpo- Cimpovi-esc-it, i. patakoptatni. Cimpovire, / patakoptatás-. Cin-úri,/, rang, szerzet, osztály. Cina-ez-.at,?. vacsoráim. Ciná-i /. vacsora. Cinci, sz. öt. Cincïdeci, sz. ötven. Cincïdecile, sz. ötvenedik. Cincile, sz. ötödik. Cincïspredece, sz. tizenöt. Cincïspredecele, sz. tizenötödik. Cine? n. ki ; őri, bárki. Cineva,??. valaki. Cinovnic-ï, f. hivatalnok. Cinste, f. tisztelet, becsület ; ajándék. [ajándékozni. Cinsti-esc-it, i. tisztelni,becsülni, Cinstire-!, / tisztelés, becsülés. Cinstit-ă, m. tisztelt, becsült ; ajándékozott, adományozott. Chitoran-í Giomagi-esc-it. 2 9 Cinterim-uri, / temető. Ciórá-e, /. varjú. Cioban-i. / juhász. Ciobăniţă-e, f. juhászné. Ciobóta-e, / csizma. Cioc-urí, /. csőr. Ciocan-e, f. kalapács. Ciocă-e, f. csóka. Ciocănaş-î,/ bányász, bányászapród. Ciocánel-ele, f. kis kalapács. Ciocani-esc-it, i. kalapácsolni. Ciocănire-î, /'. kalapácsolás, k o vácsolás. Ciocanitóre-orí, f. harkály. Ciocănitură-î, f. kalapácsolás. Ciocârlan-ï, f. \., Ciocârlie-Ï. /. ( ï>acslrta- Ciocârteü-e!, f. igaszeg, járomszeg. Ciocârti-esc-it, i. metszeni, szétmetszeni. Ciochina-e, f. nyereggomb. Ciocï, /. gyermek, harisnya. Cioclu-ï, /. sirásó. Ciocmanélá-elí, f. veszekedés, verekedés, czivakodás. Ciocmăni-esc-it, i. csőrrel, csipdesni, birkózni. Ciocni-esc-it, i. csipdesni. Ciocoi-esc-it, i. hizelegni, nemesiteni; a s e, behízelegni, csúszni, mászni. Ciocoiü-i, f. csokoj = nemes. Ciofai-esc-it, i. csemcsegni. Ciôie-ï, f. sárga réz. Ciolac-ă, m. bena, sánta. Ciolávi-esc-it, i. nyomoritni. Ciomag-ege, f. bunkósbot, hadaró. Ciomagi-esc-it, i. ütlegelni, bunkozni.

30 3 0 Ciomăgaş-i Ciupitor-óre. Ciomăgaş-î, f. verekedő. Ciont-ontă, in. tompa, megcsonkítva. Cionti-esc-it, i. megcsonkitni. Ciopli-esc-it, i. bárdolni ; finom móderra tanítani. Cioplit-ă, m. faragott, gyalult; nevelt, müveit. Cioplitore-orï, /. faragókés, faragószék. Ciopriţă-e, f. pinczemélyedés, (gyümölcs eltartásra). Ciorap-I, f. harisnya. Ciorái-esc-it, i. krákogni. Ciorăire-î, f. krákogas. Ciorbă-e, /. leves. Ciordi-esc-it, i. lopni, eldugni, elcsípni. Ciorchiná-e, f. szőllőgerezd. Cioronélá-e,/. veszekedés, perlekedés. Ciot-un, f. csomó. Cioturos-ósa, m. csomós. Ciovica-e, f. ^ csuvik, Ciovina-e, f. / halálmadár. Ciovlică-î, f. kibicz. Cir-urí, /. pép, ragasztó. Circ-uri, f. czirkus, lovarda. Circula-ez-at,?. körülfutni, forgalomba lenni. Circulaţie-iune, /. forgalom. Cireşar-î, cseresnyeáruló. Cirédâ-edï, /.csorda,falka, nyáj. Cirésá-e, /. cseresnye. Ciripi-esc-it, i. csicseregni. Ciripire, f. csicsergés. Ciripit-urí, /. csicsergés. Cismar-I, f. csizmadia. Cisma-e, csizma. Cismărie-î, f. czizmadia ipar. Cismea-ele, /. forrás, kút. Cit-urí, f. virágos fényperkál. Citerá-e, f. czitera. Citeţ-eţă, m. olvasható. Ciubár-ere, f. cseber. Ciubotar-ï, /. csizmadia. Ciubotá-e, /. csizma. Ciubuc-carí, f. csibuk, török pipa. [gomba. Ciuciulete-ţî, f. szömörcsök, Ciucurat-íf, m. bojtos. Ciucure-!, f. bojt. Ciudat-ä, m. csodás, különös, sajátságos, önfejű. Ciudaţie-î, /. különös magaviselet; önfejűség, sajátság. Ciudă, /. bosszú, dacz ; ml-e, bosszant engem. Ciudi-esc-it, i. a se, csodálkozni, bosszankodni. Ciufuli-esc-it, csúfolni, ócsárolni. [koskodni. Ciuguli-esc-it, csipdesni, tor-. Ciuhă-e,/. csóva, madárijesztő. Ciuli-esc-it, i. (urechile), (fülét) hegyezni (a ló). Ciumá-e, /, pestis. Ciumăfaiă, /. bolonditó csalnia. Ciung-ă, m. csonka. Ciungi-esc-it, i. megcsonkitni. Ciungire, f. megcsonkítás. Ciunt-a, m. idomtalan lábú ember, csonka. [bu. Ciuntit-ă, m. megcsonkitott lá- Ciupag-e, f. ruhaderék (női ruhánál). Ciupari-esc-it, i. csipdesni, szedegetni ; garast garasra összerakni. Ciupércâ-ï, f. gomba. Ciupi-esc-it, i. megcsipdesni. Ciupire, f. csipdesés. Ciupit-a, ni. csipdesett, kopott. Ciupitor-óre, ni. csipdeső.

31 Ciupitură-!, f. csipdesés. Ciupos-osă, rn. fősvény, zsugori. Ciur-urî, /. rosta. Ciura-ez-at. i. rostálni. Ciurar-î, f. rostacsináló. Ciurui-esc-it, rostálni ; szakadni, ömleni (eső). Ciuşni = cişni-esc-it,?. precskelni. Ciut-ă, m. szarv nélküli. Ciută-e, J". szarvas telién. Ciuti-esc-it,?. levetni (a szarvakat). [bita. Ciutură-e, f. fapalaczk, trom- Clacă-clăcî, /. kaláka, jobbágy- I munka, robot ; a umbla de t -, hiába járni. Claie-clăî, f. kazal. Clanţă-e, kilincs. Clapá-e, f. billentyű, szellentyíi. Clarinet-ă, /. klárinet. Clasa-e, /. osztály. Clasic-ă, m. klaszikus. Clavir-e, /. zongora. Clăcaş-î, /. jobbágy. Clădi-esc-it, i. épiteni, felállitani, rakni. Clădire-!, /. épités, rakás. Clănţăni-esc-it, i. károgni, krákogni, kelepelni. [nálni. Clăponi-esc-it, i. kaponyt csi- Clăsa-ez-at, /. osztályozni. Clăsare-ărî, /. osztályozás. Clăti-esc-it, /. rázni, ingatni ; öblinteni. Clătina-ez-at,?. biczenni, ingatni, rázni. Ciătinare-ărî, f. rázás, ingadozás, biczenés. [czenő. Clătinător-ore, m. ingadozó, bi- Clătită-e, f. palacsinta. Clátitor-óre, m. öblintő. Ciupitură-! Clopot-G. 3 1 Clătitură-î, f obiintés. Clâncăi-esc-it, i. csörenni, zörrenni. [nés. Clâncăire, f. csorrenés, zörre- Clefetea-ele, f. pletyka; pintér eszköz. [rolni. Clefeti-esc-it, i. pletykálni, ocsá- Clei-esc-it,?. enyvezni. Cleios-osă, m. enyves. Cleire, f. enyvezés. Cleiü, f enyv. Cler-urí, f. papság. Cleşte, f. fogó, csipő. Cleveti == clefeti. Clevetire = clefetire, /. pletykálás, ocsárlás. Clică-cî, f. ragadó pép, nyálkás anyag; klik == párt, társaság. Clicos-osă, m. pépes, ragadós. Clin-urí, f. ék, foldás. Clipă-e, f. pillanat. [tás. Clipélá-elí, f. pillanat, pillan- Clipi-esc-it,?. pillantani. Clipire, /. pillantás. Clironom-ï, f. trónörökös, örökös, utód. Clisă, /. szallona, iszap, agyag, piszok. Clisos-ósa,m. szallonás,iszapos. Clocă-î, f. kotló, kotlós tyuk. Cloci-esc-it, i. költeni, kotolni, elzáposodni. Clocit-ă, m,. záp, kotlós. [ség. Clocitură-î, f. rothadás, büdös- Clocot-e, /. forrás (főzésnél). Clocoti - esc-it, i. forrni, bugyogni, főni, bugyborékolni. Clocotire, /. \ [lás. Clocotitură-î, f. / bugyboréko- Clondir-e, f. iivegpalaczk.! Clopot-e, f. harang.

32 3 2 Clopotniţă-e Cojoc-óce. Clopotniţă-e, f. harangszék, harangállomány. Clopoţel-ele,/. csengetyű, csörgő ; harangvirág. Cloşcă-e, /. kotlós tyuk. Club-urî, /. hasonelvüek társassága. Cocăz-î,/. veres ribiszke cserje. C<5căză-e, /'.ribiszke, veres szőlő. Cóce-copt, /. sütni ; érni. Códá-e, 1. fark; a face coda colac, farkalni, forgolódni; céda calului, lófark, mezei surló ; códa boului, farkkoró, gyopár ; códa sorecelului, egérfarku cziczkoró. Cójá-i, /. kéreg, héj. Cóla-e, f. iv, papirlevél. Cóma-e,/. sörény; hegygerincz. Cópsá-e, f. czomb, csipő. Córdá-e, /. húr. Cósa-e, /. kasza. Cóse-cusut,?. varrni, himezni, a la gherghef, a rámán himezni. Cóstá-e, /. hegyoldal, lejtő. Cobi-esc-it, i. roszat jelezni, baljós ölni. Cobila-e, /. koballa. Coborí-it, i. leszállni, leereszkedni, leszármazni. Coboríre, /. leszármazás. Coboris-urï, f. lejtő, leszáló út. Cobur-urí, f. pisztalytartó. Cobuz-urî, \. -, Cobză-e, // huros hangszer. Coca-e, f. tészta, kis kenyér. Cocean-em, /. (gyümölcs) törzse, magtartó. Cochet-a, m. hiú, czifra. Cochetărie-!,/, czifraság, tetszvágy. Cocină-e, /. disznóól. Cocióba-e, f. kunyhó, lyuk. Cocoloş-urî, /. gombocz. Cocolosi-esc-it, /. gombolyítani, összenyomni. Cocon-ï, /. ur, urfi. Coconas-ï, /. urficska. Coconiţă-e, /. kisasszony. Cocor-ï, f. daru, búb. Cocostirc-ï, f gólya. I Cocoş-!, f. kakas; seibatic, \ r -j de munte, / a-* la puşcă, punskakakas. Cocosa-ez-at, i. görbitni (a hátat) ; a se, görbülni. Cocoşat-ă, m. görbehátu. Cocosel-eï, /. kis kakas; seprőczirok, fekete üröm. Cocóna-e, /. asszony, úrnő. Cocósa-e, /. púp. Cod-urï, /. törvénykönyv. Codi-esc-it, i. farkalni, csüggedni, lábatlankodni. Codire, /. farkalás, lábatlankodás. Coditură-î, /. határozatlanság, lábatlankodás. Codobatură-!, f. barázda billegető (madár). Codrean-ă, m. erdei lakos. Codru-ï, /. erdő, magaserdő ; de pane, falat, darab kenyér. Cofă-e, /. kanna, kanta, korsó. Cofetar-!, /. czukrász. Cofetărie-!, /. czukrázda. Cofetură-î,/. czukor sütemény. Coif-urï, /. sisak. Coiog-óge, /. csalétek. Coiü-cóie, f. tők. Cojoc-óce, /. bunda.

33 j Colac-ï, /. sütemény. Colan-e, /. kardakasztó öv, szíj. Colăcî-esc-it, i. tolvajt keresni, tudakozódni ; guggolni. Colăcire, /. tudakozódás, keresés, guggolás. Colea, h. itt, ott, oda. Coliba-e, /. kaliba, kunyhó. Colibru-i, /. kolibri (madár). Colilie, /. szénavirág. Colindă-e/. karácsonyesti ének. Colinda-at,?. kolindálni, körüljárni,bázról-házra járni és énekelni karácsonkor. Colivă, /. halotti buzatorta, áldozati sütemény. Colivie-ï, /. kalitka. Colnic-ï, f. domb. Colóná-e, /. oszlop ; hasáb I (nyomtatásban). Colóre-ori, /. szín. Colb, h, ott, amott, oda. Colonada-e, /. oszlopsor. Colonie-ï, /. telep, telepitvény. Colonist-şţî, /. telepes. Colţ-urî, /. fog, agyar, sark, szeglet. Colţuros-osă, m. érdes, görön- gyös, egyenetlen, agyaros. Colură-î, /. napfordulási kör. Comanda-ez-at, i. vezényelni, parancsolni; rendelni, [ló. Comandant-ţî, /. vezér, vezény- Comandare,/. vezényelés ; megrendelés. [delem. Comanderie-i, f. szerzetjöve- Comediant-ţî, f. színész. Comedie-i /. vigjáték. Comerţ-urî, f. kereskedés, forgalom, érintkezés. Cometă-e,/.üstökös, farkcsillag. Comic-a, m. komikus, vig. Colac-ï Concentraţie-iune. 3 3 Comisar-ï, /. biztos, ügynök. Comisie-í, f. küldöttség, bizottság. Comitat-e, /. megye. Comitet-e, f. bizottság. Comóra-e, /. kincs, kincses kamara. [tű. Compas-uri, /. kompász, irány- Compătimi-esc-it, i. sajnálni, résztvenni. [vét. Compătimire, /. sajnálás, rész- Complementar-ă, m. kiegészítő. Compliment-e, /. kiegészítés, bök, üdvözlet. Complini-esc-it, i. kiegészíteni. Complinire, f. kiegészítés. Complinitor-óre, m. kiegészítő. Complot-uri, /. összeesküvés, szövetség. 1Componist-ştî, /. zeneszerző, i Composiţie-iune, /. fogalmazvány, összetétel, zeneszerzemény. [kompot, Compotă-e, /. befőtt gyümölcs,! Compuitor-i = culegător-î, f. betűszedő. Compune-us, i. fogalmazni, ösz- szetenni, szerkeszteni. Comun-ă, m. közös, általános, közönséges. Comunal-ă, m. községi. Comuná-e, /. község. [leni. I Comunica-at, i. közlekedni, köz- Comuricaţie-iune,/.közlekedés. Con-uri, /. báb, teke. Conac-ï, /. vendéglő, fogadó, éjjeli szállás, állomás. Conaci-esc-it, i. betérni, m eghálni, ejjelezni. [sitni. Concentra-ez-at, i. központo- Concentraţie-iune, /. központositás. L ă z ă r i c i ü, Dicţionar Román-Magyar. 3

34 3 4 Concentrie-ă Corastă. Concentric-ă, m. központi. Concinä-e, /. koncsina (kártya játék). Condeiü-e, /. toll, irón, irótoll. Condică-e, f. anyakönyv, törvénykönyv. Condiţie-iune, /. feltétel. Confronta-ez-at, i. szembe állítani. Congläsui-esc-it,i.összhangzani, egyetérteni. Conglăsuire, /. összhangzás, Conglásuitor-órepmösszhangzó. Congres-uri, /. közgyűlés, egyházi szinodus. Conic-a, m. bábalaku. [ni. Conjuga-at, i. ragozni, igeragoz- Conjugare-ari, /. igeragozás. Conjunctiv-!, /. kötmód, foglaló mód. [ni. Conlucra-ez-at, i. összemunkál- Conlucrător-î, /. munkatárs. Conopidá-e,/. kárfiol, kártifiol. Consciinţă, /. lelkiismeret. Consfinţi-esc-it, i. szentelni, ajánlani, áldozni. Consfinţire, f. megszentelés. Consfinţitor-ore, m. megszentelő. Constituţie-iune, f. alkotmány. Constituţional-ă, m. alkotmányos. Consulat-e, /. konsulatus, kereskedelmi ügynök külföldön. Contabil-!, /. számvevő, számtiszt. Contabilitate, /. számvevőség. Conte-esá, /. gróf, grófné. Conteni-esc-it, i. beszüntetni, megszűnni, tartóztatni. Continent-e, /. szárazföld. Contract-e-uri, /. szerződvény. Contradanţ-urî, /. quadril, négyes franczia. Contrahent-ţî, /. szerződő fél. Contrast-e, /. ellentét. Controlă-e, /. ellenőrzés. Controlor-!, /. ellenőr. Copac-ăî, f. teknő. Copac i, /. \ ^ erdei, élőfa. Copaciu-i, j. ) Copăcel-eî, f. kisfa, bokor. Copáü-ö, /. kopó, vadászkutya. Copcá-e, f. csat ; a se duce pe, meghalni. Copertă-e, f. boríték, takaró. Copia-ez-at, i. másolni. Copie-!, f. másolat. Copil-Ï, /. fiúgyermek. Copilă-e, /. leánygyermek. Copilandru-!, /. ifjoncz. Copilaş-!, /. fiúcska. Copilaresc-éscá, m. gyermekes, gyerekes. [gyermekiesen. Copiláresce, h. gyermek módra, Copilărie, f. gyermekkor. Copilării, f. gyermekség. Copită-e, f. (ló) pata. Coplesi-esc-it, i. elfedni, elnyomni, elárasztani. Coprinde-ins, i. felfogni, elfog- - a lalni, megölelni, elragadni ; a se cu ceva, valamivel foglalkozni. Coprindere-ï, /. foglalás. Coprindător-ore, m. elfoglaló, befolyadó. Coprins-uri, /. tartalom, kerület; vagyon, összbirtok. Copt-cóptá, m. sütött, sült, érett. Coptură-! f. genyedés. Corabie-!, /. hajó. Corastă, /. frisen borjúzott tehén összement teje.

35 Corăbier-î, /. hajós. Corăbierie-î, /. hajósműhely, hajósmesterség. Corábiórá-e, /. hajócska. Corăî-esc-it, i. korogni. Corb-î, f. holló. [latokat) Corci-esc-it, i. keresztezni (ál- Cordea-ele, /. szallag. Cordi-esc-it, i. összehúzni, feszíteni. Cordiş, h. oldalról, kancsian. Cordovan, /. kordovánbór (fekete). Corfă-e, /. kosár. Corlă-e, f. nyirfajd. [szeglet. Corn-córne, f. szarv, sark, Corn-ï, f. somfa. Cornări-esc-it, i.szarvakat rakni. Cornorat-ă, m. szegletes. Coróna-e, f. korona. [körte. Corobeţă-e, /. vadalma, vad- Corp-uri, f. test; diplomatic, diplomaticus testület. Cörsar-í, f. tengeri rabló. Cort-urí, f. sátor. Corturar-í /. sátoros (czigány). Corvetă-e, gyorshajó. Cosaş-î, kaszás. Cosi-esc-it, i. kaszálni. Cositor, /. ón, czinedény. Cositură.î, /. kaszálás. Cosiţă-e, f. fonat. [tan. Cosmogonie, /. világképződés- Cosmografie, /. világleirás. Cosmopolit-ţî, f. világpolgár. Cosor-órá, /. kerti kés, szőlőköször. Cos-í, f. bőrféreg. Cos-urï, f. kas, kosár, gabnár ; füstfogó. Coşciug-urî, /. koporsó. Coşer-e, f. kukoriczakas. Corăbier-î. Grăişor-I. 3 5 Coşniţă-e, /. méhkas, tyúkkas. Cosniciórá-e, f. kis kas. Coşuleţ-e, /. kis gabnás, kosár, kas. Cot-cóte, /. könyök. Cot-ţî, /. sing. [tyúkól. Coteţ-e,/. disznóól ; de găini, Cotí-esc-it, i. a se, elgörbülni (az ut), kayarodni. Cotigă-î, /. félkocsi. Cotire-í, f. lökés a könyökkel, elgörbülés, kanyarodás. Cotiş-urî, /. görbület. Cotitură-î,/. görbület, czikczák. Cotlon-óne, f. nagykémény. Cotoire, /. macskapárosodás. Cotoiü-ï /. kandúr. Cotor-óre, f. tönk, szár, nyél. Cotoronţă-e,/. vén boszorkány. Cotorosí-esc-it, i. kotorni, k e resni ; a se, szabadulni valamitől. Cotroci-esc-it, i. kotorni. Cotropi-esc-it, i. szétzúzni, szétrombolni, megsemmisíteni. Cotropire-í f. rombolás. Cotropitor-óre, m. romboló, szétzúzó. Crac-í, /. lábszár, nadrágszár. Cracă- e, /. ág. Craiű-i, /. király; hordár. Crap-í, f. ponty. Crastavete-ţî, /. ugorka. Cratiţă-e, /. lábos. Crăci-esc-it, i. szétterpeszteni. Crăciun, f karácson. Crăiasă-e, /. királyné. Crăie-î, /. királyság. Crăiesă-e, /. királyné. Cráiesc-éscá, m. királyi. Crăişor-î, /. kiskirály; ökörszem, (madár). 3*

36 3 6 Crăită-e * Cucernic-ă. Crăită-e f. bársonyvirág, amaránt; reinette-körte. Crăpa-at, i. hasítani; dögölni; a uşa ; az ajtót kissé nyitni, a se de diuă, pittymallik, szürkülni kezd a nap. Crătinţă-e, katrincza, kötény. Créstá-e, /. rovat ; cocoşului, a kakas taréja. Crede-dut,?. hinni, vélekedni. Credeü, /. hiszek egy (istenben). Credincios-ósá, m. hű, hűséges, igazhitű. [mény vallás. Credinţă, /. hit, hűség, véle- Credit-uri, f. hitel ; tekintély. Creditor-!, f hitelező. Creer-ï, f. agyvelő. Creion-óne, f. rajzirón. Cremene-!, /. tűzkő va. Crepătură-î, f. hasadék, hasítás. Cresce-ut, nőni, növelni, dagadni. Crescere, /. növés, nevelés. Crescet-ur!,/. a fej teteje, hegycsúcs. [jegyezni. Cresta-ez-at, i. rovatolni, meg- Crestătură-î, /. rovat, bevágás. Creştin-ă, m. /. keresztény. Crestina-ez-at, i. kereszténynyé, lenni. Crestinesc-ésca, m. keresztényi. Creştinism, f kereszténység. Cretă, f. kréta, döröz. Creţ-crâţă, m. kondor, fodros. Creţitură-Î, f. ráncz, recze, kondorság. Cridă-e, /. csőd. Crimă-e /. bűntény. Criminal-ă m. bíinös, bűntettes. Crin-i, f. liliom (virág). Cristal-e-uri, f. jegecz. Cristeiű-i, /. haris. Crişă-e, f. vén szűz. Critic-ă, m. kritikus, kényes, bajos, veszélyes. [bírálat. Critică-! f. kritika, tudományos Criză-e, f. krizis, fordulópont betegségben, veszély. Croi-esc-it f. szabni. Croiélâ-elï, f. szabás. Croitor-!, /. szabász, szabó. Croncan-ï, f holló, sas. Cronic-ă, m. időrendi, krónikus, lassú (betegség). Cronică-e, f. időrendi történet. Cronologie-!, időszámítás. Cronometru-i, f. időmérő. Cruce-ï, f. kereszt ; a-si face, keresztet vetni; csodálkozni. Crucifica-at, i. keresztre feszíteni, kínozni. [kínzás. Crucificare,/, keresztre feszítés, Crucifix, f feszület. [san. Cruciş, h. keresztben haránto- Crucişa-ez-at, i. keresztezni, kereszt alakban kötni. Cruciuliţă-!, f. kis kereszt. Crud-ă, m. nyers, zöld, éretlen ; kegyetlen, kemény. Crudel-ă, m. kegyetlen. Crudime-ï, f. kegyetlenség. Crunt-ă, m. kegyetlen, vérszomjuzó. Cruţa-at,?. kímélni ; megtakarítani. Cu, v. val, vei; tóté că, k. ámbár ; tóté aceste, mindazon által. Cualitate, /. minőség, tulajdonság. Cub-urf, /. koczka. Cubic-ă, m. koczkás. Cuc-i, f kakuk. Cucernic-ă, m. jámbor, ájtatos.

37 Cucernicie, /. ájtatosság, jámborság. Cucóna-e, /. úrnő, asszony. Cucon-ï, /. úr, urii. Cuconaş-î, f. urficska, urfi. Cuconiţă-e, /. kisasszonyka. Cucovă lebedă, hattyú. Cucuiű-e, /, daganat, hólyag. Cucuruz-e, /. törökbuza, kukoricza. Cucută-e, /. bürök. Cucuvaie-aï, /. bagoly. Cuestor-Ï, /. számvevő. Cuestură-î, /. számvevőség. Cufurélá-elí, /. hasmenés. Cufuri-esc-it, i. a se, hasmenésben szenvedni (állatról). Cufuricios-ósá, m. hasmenéses. Cuget-e, /. gondolat, szándék, lelkiismeret. Cugeta-at, i. goldolkodni, szándékozni, elmélkedni. Cugetare-ári, /. gondolkodás. Cugetátor-óre, m. gondolkodó, elmélkedő. Cuib-urï, /. fészek, szállás. Cuisóre, /. szegfű. Cuiü-e, f. szeg. Culá-e, /. rablófészek, rablóvár, vártorony. Culca-at, i. lefekünni, aludni. Culcare, /. lefekvés, alvás. Culcuş-urî, /. ágy, fekvőhely, fészek. Culegátor-óre, szedő;, Culege-cules, i. szedni. Culegere, f. beszedés. Cules-uri, f. aratás, beszedés; de viï, /. szüret. Culme-í, /. hegygerincz, hegytető, él, orom. [hegyéles. Culmenos-ósá, m. kiemelkedő, Cucernicie Curăţenie. 3 7 Cum? h. hogy? minő? mikép ) nici de, semmiképpen. Cum, Jc. mint, hogy, mihelyt. Cumetrie-i, f. komaság. Cumétrá-e, f. komaasszony. Cumëtru-i, f. koma. Cumineca-at, a se, áldozni, urvacsarát venni. Cuminecare, /. áldozás. Cumnat-á, f. sógor, sógorné. Cumpani-esc-it, i. mérlegelni, kiegyenliteni. Cumpána-ene,/. kompona, mérleg, egyensúly. Cumpănire,/, kiegyenlítés, mérlegelés. [megvásárolni. Cumpăra-at,?*. venni, megvenni, Cumpărare-ărî, f. vásárlás. Cumpárátor-óre, m. vevő, vásárló. Cumpët-urï, /. mérséklet. Cumpëta-at, i. a se -, mérsékelni magát. Cumpétat-á, m. mérsékletes. Cumva, h. talán, valami módon ; orí, bár mi módon ; nu, talán nem. [merni. Cunósce-ut, i. ismerni, megis- Cunóscere, /. megismerés. Cunoscátor-óre, m. ismerő. Cunoscinţă, f. tudás, ismeret. Cununa-at,?. esketni ; a se, eskünni, házasodni. Cununie-i, /. esketés, házasság. Cupá-e, f. kupa, bögre. Cuptor-óre, /. kályha; juliushó. Cur-uri, /. segg, far. Curat-á, m. tiszta. Cură e,/. gyógyítás, gyógyulás. Curăţel-ică, m. tiszta, czifra. Curáütor-óre, m. tisztitó. Curăţenie, /. tisztaság.

38 3 8 Curăţi-esc-it Dac-cï. Curăţi-esc-it, i. tisztítani, takaritni, hántani; a se de cineva, valakit a nyakáról lerázni. [hántás. Curăţire-î, f tisztítás, tisztálás, Curbă-e, f. görbe vonal. Curcan-ï, f. pulykakakas. Curcă-e, f. pulyka. Curcubeü-e, f. szivárvány. Curcuma = sofran, f. sáfrány. Curea-ele, f. szíj, szíju. Curechiü, /. káposzta. Curelar 1 -,.,,, C u re ra r}1 ^ sz^ > 'árto' Curelárie-i, f. szíjgyártás. Curend, h. gyorsan, hamar. Curgátor-óre, m. folyó. Curge-curs, i. folyni. Curgere-!, f. folyás. [végezni. Curma-at, i.beszüntetni, levágni, Curmal-i, f. datolyafa. Curmalá-e, f. datolya. Curmare, f. megszakítás, beszüntetés, megszűnés. Curmeziş, h. harántosan, oldalvást, lejtősen. Curpene-ï, f. inda, vadszőlő. Curs-url, /. folyás, tanfolyam, váltófolyam. Cursă-e, f. kelepcze, kapta. Curte-ţî, f. udvar, udvartartás. Cusătură-î, /. varrás. D. Da! h. igen! Da-dete-dádu-dat, i. adni ; ajándékozni, a gură, csókolni ; a socotéla, beszámolni; a din gură, kiabálni ; a» Cusitor 1 jy,.,, C u s u to r p ón czlnedeny- Custură-!, /. rósz kés. Cusur-urí,/. hiba, hiány, fogyatkozás. Cuşbă-e, /. üsttartó görbefa. Cuşcă-e, f. kalitka. Cuşniţă-e, f. kovácsműhely. Cutare, n. valaki, valamelyik. Cute-ţî, /. köszörülő kő. Cuteza-at, i. merni, merészelni, bátorkodni. [ság. Cutezare, /. merészség, bátor- Cutezător-ore,m. merész, bátor. Cutie-i, f. doboz. [indulás. Cutremur, /. földrengés, föld- Cutremura-at, i. rengeni, reszketni, borzadni. Cuţit-e /- kés. Cuţitaş-e, /. késeczke. Cuţitărie-i, /. késműhely. Cuţitoie-î, f. esztergályos kés. Cuveni-it, i. illeni ; se, illik. Cuvent-inte, f. szó, ész, jog ; are, igaza van; fără, nincs igaza. Cuviinţă, /. illedelem, illem. Cuviincios-osă, m. illedelmes. Cuvios-ósá, m. istenfélő, jám bor, ájtatós, illedelmes. Cuvioşie,/. jámborság, ájtatósság, illedelmesség. cp.) de a berbecul, hengergetni, gurítani. D abia, h. alig, nehezen. Dabilă-!, f. csontváz, gebe. Dac-cï, /. Dák.

39 Dacă, k. ha. [felé. D a drépta, h. jobbfelől, jobb- D a dreptul, h. egyenesen, közvetlenül. Dafin-i, /. babér. Dajdie-dăjdie, /. adó. Daltă-e /. véső. Damă-e, /. hölgy, urhölgy. Damla Dacă De curênd. 3 9 nyavalyatörés. Danie-í, /. ajándék. Danţ-urî, f. táncz. Dar-ă, k. de, pedig, azonban, aşa, tehát. Dar-urí, f. adomány, ajándék. Daravere afaceri, f. ügy, számadás. Dare-dărî, /. adó, adás ; de samă, beszámolás. Darnic-ă, m. adakozó. Dascăl-î, /. tanító. Dată-e, m. adva, adott; sz. odată, egyszer; altă dată, máskor; câte odată, néha. Datină-e, f. szokás. Dativ-ï, f. tulajdonitó eset. Dator-óre, m. tartozó, köteles. Datorie-i, f. kötelesség, kötelezettség, adósság. Datorinţă-e, f. kötelesség. Dădacă-e, /. dajka, pesztra. Dădăţel-eî, f. kökörcsin. Dănănaie-ăî, /. tréfás, komikus ötlet. [matolázni. Dăpăna-at, i. legombolyítani Dăpănare, f. matolázás, gombolyitás. Dărab-urî, /. darab. Dărămat-ă, m. rombolt. Dărămătură-î,/. rombolás, rom, összerombolás. Dascálesc-éscá, m. tanítói. Dăscăli-esc-it, i. tanítani, fenyiteni, szörszálhasogatni. Dăscălie-i, f. tanítás, tanítói hivatal. Dăscălime, f. tanítóság. Dătător-ore, m. adakozó. D ântâiu, k. először, mindenek előtt. [szájú. Dârd-ă, m. vaskos, erős, tátat- Dárdui-esc-it, i. dörögni, zörögni. [daczos. Dârj-ă, m. vakmerő, tolakodó, Darjie, /. vakmerőség, dacz. Dârstă-e, f. kallómalom, ványolómalom. Dârz-ă, m. daczos, vakmerő. D e, v. tói, tői ; ból, bői, h. óta.! k. ha; de nu, ha nem, de nu cumva, hacsak nem. Deal-urï, f. hegy ; la deal, hegyen fel, felfelé, de, lefelé. Dealungul, h. hosszára. Deamerunt, h. apróra, körülményesen. Deaprópe, h. közelről, közel; pontosan. D e când, h. mióta. De cât, k. mint ; h. mennyiért. D e câte-orï, sz. hányszor, valahányszor. Deci, le. tehát, következőleg. Declama-ez-at, i. szavalni. Declamaţie-une, f. szavalás. Declina-at, i. ejtegetni, ragozni; magától elodázni. Diclinaţie-une, f. névragozás, ejtegetés. Decret-e, f. okmány, rendelet. Decumva, k. hacsak, talán. De curênd, h. nem rég óta.

40 4 0 Deda-at Derbedeü-eï. Deda-at,?. szoktatni ; a se, szokni, megszokni. De demult, h. régóta. [volról. De departe, h. messziről, tá- De desupt, h. alulról; alul. De dinjos, h. alulról. D e dinsus, h. felülről. De faţă, h. jelen. Defăima-at, i. rágalmazni. Defăimare-ărî, /. rágalom. Defáimator-óre, m. rágalmazó. Degiaba, h. hiába. Degera-at, i. fagyni. Deget-e /. ujj. Degetar-e, /. gyűszű. De la, v. ból, bői, tói, tői ; pl. aduce apă de la rîü, hoz vizet a patakból. Am primit epistolă delatatămeiü,levelet vettem atyámtól. Delătura-ez-at, i. mellőzni. Delăturî, h. félre, oldalvást. Delicat-ă, m. gyöngéd, finom, kellemes, érzékeny. Delicatéçâ-e, /. gyöngédség, érzékenység, finomság. Deligianţă-e, f. gyorskocsi, gyorsposta. Delir-uri,/. gyönyör, kéj, öröm. Delisor-óre, f. kis hegy, domb, lejtő. De loc, h. rögtön, mindjárt. Delungat-ă, m. hosszú ; régi. Deluros-ósá, m. hegyes. Demn-démná, m. méltó. Demnitate-ăţî, f. méltóság. Democrat-ţî, /. népbarát. Democratic-ă, m. népbaráti. D e mult, h. régóta. [ran. D e multe-orí, h. sokszor, gyak- Denar-ï /. fillér. D e nicăirî, h. sehonnan. Denie-í, /. éjjeli mise, éjjeli istentisztelet. De nimic-ă, m. semmire való. De nópte, h. éjjel. De noü, h. újra. De obşte, h. általánosan. Deocamdată, h. egyelőre. Deochia-at, i. megigézni. Deochiat-ă. m. megigézett; nem sikerült. De omenie, in. becsületes, illedelmes, tisztességes. Deopotrivă, h. egyenlőleg. Deoseb, h. külön. Deosebi-esc-it, i. megkülömböztetni, elválasztani, kitüntetni; a se, megkülömbözni, kiválni, kitűnni. Deosebire, f. külömbség, külömböztetés. Departe, h. messze, távol. Depărta-ez-at, i. távolítani, eltávolítani. [távolítás. Depărtare-ărî, f. távolság, el- Depărtat-ă, m. távol, eltávolított. [táviratozni. Depesa-ez-at, i. sürgönyözni, Depeşă-e f. sürgöny, távirat. De pe urmă, sz. utolsó. Deplin-ă, m. teljes. [kott árú. Deposit-e, /. lerakó hely, lera- De pretutindinea, h. mindenünnen, minden oldalról. Deprinde-ns, i. gyakorolni. Deprindere-!, f. gyakorlat. Deprindétor-óre, m. gyakorló. Deprisos, h. felesleges. Depune-us, i. letenni. Deputat-ţî, /. képviselő. Deputaţie-iune, f. követség. Derbedeü-eï, f. utczakoptató, naplopó, semmittevő, koldus

41 Deregatorie-ï, f hivatal, hatóság. Deregător-î, f. hivatalnok. Dereş-ă. m. szűrke (ló). De rend, h. sorban, közönségesen, rendesen. [kül. Derost, h. szóbeli, könyvnél- Des-désá, m. sűrű. Desagi, f. átalvető. Desameţi-esc-it, i. szédülésből szabadulni, magához jönni. Desarma-ez-at, i. lefegyverezni. Desarmare-ărî, f. lefegyverzés. Desbarca-at, i. hajóról leszállni, leszállítani. Desbarcare-ărî, f. leszállitás. Desbate-ut, i. tárgyalni. Desbatere, /. tárgyalás. Desbăra-at, Deregatorie-ï Descurca-at. 41 leszoktatni, a se, leszokni. Desbáta-ut, i. kijózanodni. Desbátare, f. kijózanodás. Desbátator-óre, m. kijózanodó. Desbina-at,?. elválasztani, szétvenni. Desbinare-ârï, f. elválasztás, egyenetlenség, szétválás. Desbírci-esc-it, i. kiránczosodni. Desbrăca-at, i. levetkőztetni, a se, levetkezni. Desbrácare, /. levetkőzés, le- vetkőztetés. [szekedőket). Descăera-at, i. szétvenni, (a ve- Descálica-at, i. leszállni (lóról). Descarca-at,?. lerakni, szekérről. Descărcare-ărî,/. lerakás, lövés. Descărcătură-î, /. lerakat, lövés. Descăţa-at, lekötni, leakasztani, lehorgolni, feloldani. Descăţare, /. leakasztás, feloldás. Descanta-at, i. kuruzsolni. Descântare, f. kuruzsolás. Descantátor-óre, ni. kuruzsoló. Descheietură, nyílás, hasadék. Descheia-at, i. kikulcsolni. Deschide-is,?. kinyitni; a se, kinyílni. [lás. Deschidere, f kinyitás, kinyi- Deschinga-at, i. feloldani (nyerget). [őszinte. Deschis-ă, m. nyitott, nyílt ; Deschisator-óre, m. kinyitó. Descinge-ns, i. leővezni, feloldani (az ővet). Desclei-esc-it, i. az enyvből széjjel venni ; a se, szét menni enyvből. [bői. Descleire-iri, f. szétválás enyv- Descóse-ut, i. fölfejteni (varrást). Descoperi-it, i. felfedezni. Descoperitor-óre, ni. felfedező. Descreţi-esc-it, i. felbontani, felfejténi fodrot, ránczot. Descrie-is, i. leírni. Descriere-ï, f. leírás. Descriitor-óre, m. leiró. Descuia-at, i. kizárni. i. fészket ki Descuiba-ez-at, üríteni. Descuiere, /. kizárás. Descuietor-óre, ni. kizáró. Desculţ-ă, ni. mezítláb, [lit). Desculţa-at, i. levetni (a lábbe- Desculţare, f. lehúzása, vagy levetközése (a lábbelinek). Descurágia-ez-at, i. bátortalanitani ; a se, bátortala - nodni. Descurágiare, f. bátortalanitás. Descurca-at, i. szétbontani, szétfejteni.

42 4 2 Descurcare-àrï Despăgubi-esc-it. Descurcare-ărî, /. szétbontás, szétfejtés. [bontás. Descurcătură-î, /. feslés, fel- Desdoi-esc-it, i. szétbontani, szétrakni (a két rétfít). Desemn-uri, ) * Desen-urI, /{ Deserta-ez-at, i. szökni, elszökni, megszökni. Desertare-ărî, f. szökés. Desertor-ï, f. szökevény. Deseverşi-esc-it, végezni, teljesíteni. Deseversire, /. teljesség; cu h. teljesen. [oldani. Desface-ut,?. felbontani, fel- Desfăşurare-ărî, f. fejtegetés, felbontás. Desfăta-ez-at, i. gyönyörködtetni; a se, gyönyörködni, örvendeni, mulatni, Desfătare-ărî, f. mulatság, gyönyör, öröm, kéjelgés. Desfátui-esc-it, i. lebeszélni, ellentanácsot adni. Desfiinţa-ez-at, i. feloszlatni, felbontani. Desfiinţare-ărî, f. feloszlatás. Desfoia-ez-at, i. levelektől lefosztani. Desfrena-ez-at, i. lefékezni, levenni a féket. Desfrenare-ărî, f. pajkosság, féktelenség. Desfrénat-á, m. féktelen,pajkos, pajzánkodó. Desgheţa-at,?.felolvadni (ajég). Desgheţare, f jégfeloldás. Desghioca-at, i. lehántani. Desgradi-esc-it, i. felfejteni, felbontani a sövényt. Desgropa-at, i. kiásni. Desgropare-ári, f. kiásás. Desgropátor-óre, f. kiásó. Desgusta-at, i. kedvetleniteni, megunni. [ni. Deshăma-at, i. a hámból kifog- Desime-i, /. sűrűség. [fogni. Desjuga-at, f. a járomból ki- Deslega-at, i. feloldani, felszabadítani. Deslegare-ărî, /. feloldás; de păcate, bűnbocsánat. Deslegat-ă, m. feloldott. Deslipi-esc-it, i. felpattintani, felbontani. Desluci-esc-it, i. felfejteni, magyarázni. Deslucire-i, f. felvilágosítás, magyarázat, fejtegetés. Deslucitor-óre, m. felvilágosító. Desmădulare-ărî, /. széttagositás. Desmănia-at, i. kibékülni, engesztelni; a se, engesztelődni. Desmierda-ez-at,?. czirógatni, kedvezni, simogatni, kéj elégni, kényeztetni. Desmierdare-ărî, /. kedvezés, kéjelgés, kényeztetés. Desmierdat-ă, m. elkényeztetett, kényes, pajkos. Desmorţi-esc-it, i. feléledni, éleszteni. Desmorţire-Î, /. feléledés. Desmosteni-esc-it, i. kitagadni, örökségből kizárni. Desnădăjduire, f. kétségbeesés. Desnădăjdui-esc-it,?. kétségbeesni. [gozni. Desnoda-at,?. feloldani, felbo- Despăgubi-esc-it, i. kárpótolni, kártalanítani.

43 Despăgubire-!, f. kárpótlás. Despărţi-esc-it,?. osztani, felosztani, elkülöníteni, elválasztani; a se, elválni* Despărţire-!, /. elválás, elkülönítés. Despărţitură-î, /. választó fal, elkülönített hely. Despecetlui-esc-it, i. felbontani a pecsétet. [békót. Despiedeca-at, i. feloldani a Despica-at, i. hasítani. Despicătore-orî,/.hasitó penge. Despicătură-î, /. hasadék. Despleti-esc-it, i. hajat felbontani. Despoia-at, i. lenyúzni, levetkőzni, rabolni. [teni. Despopora-ez-at, i. népteleni- Despot-ţî, /. zsarnok. [venni. Despotcovi-esc-it, i. a patkot le- Despotic-ă, 771. zsarnoki. Despotism, /. zsarnokság. Despre, v. ról, ről, felől, felett, fölött; mine, rólam, tine, rólad, el, ea, róla, - női, rólunk, voi, rólatok, * ei, ele, róluk; său: felőlem, ed, e ; felőlünk,, etek, ük; 10 fi., tiz forintról. Despreţ, /. megvetés. Despreţui-esc-it, i. megvetni. Despreţuire-Î, /. megvetés. Despuma-ez-at,?. lehabozni. Desrădâcina-ez-at, i. gyökérből kihúzni, kitépni. Desruginit-ă, m. rozsdából kitisztult ; illedelmes, müveit. Desumfla-at, i. kipuffasztani, lelohanni (a daganat). Desuni-esc-it, i. szétválasztani. Despăgubire*! Dibui-esc-it. 4 3 Desveţa-at, i. leszokni. [ni. Destăinui-esc-it, i. titkot monda- Destórce-rs, i. visszafelé forgatni, visszafelé fonni ; kifacsarni, kificzamitni. Destoinic-ă, m. ügyes, képes, derék. [ség. Destoinicie, /. ügyesség, képes- Destrăma-ez-at, i. szétbontani összekuszált szálakat. Destul-ă, 771. elég, elégséges. Destupa-at, i. kidugni, kerítésben nyílást csinálni. Desela-at, i. csípőre bénitni, megsántitni. Deşert, h. hiába. Desert-értá, m. üres; hiú. Deserta-ez-at, i. üríteni. Deşert-urî, f. sivatag, puszta. Destept-éptá, m. éber, okos. Destepta-at, i. kelteni ; a se, felkelni, magához jönni. Detot, h. egészen, teljességgel. Detuna-at, i. dörögni. Detunare-ărî, f. 1 Detunätura-I,/. / d0rges- Diacon-ï, /. diakónus, a lelkészi kenet első lépcsője. Diademă-e, f. királynői fejdísz. Dialect-e-ur!, f. tájszólás. Diálog-urí, f. párbeszéd. Diamant-ur!, f. gyémánt. Diametral-ă, m. átló ; opus, szembe álló, ellenkező. Diametru-!, f. átló vonal. Diată-e, /. végrendelet. Diavol-!, /. ördög, manó. Diavolesc-éscá, m. ördögös. Dibaciü-iá, m. ügyes. Dibăcie-!, /. ügyesség. Dibui-esc-it, i. tapogatni, b i zonytalan kézzel dolgozni.

44 4 4 Dice? = pentruce Dori-esc-it. Dice? pentruce? h. miért? Dicta-ez-at, i. tollba mondani. Dogană-e, f. vámhivatal. Dogar-ï, f. kádár, pintér. Dictatură,/, dictatori méltóság. Dogărie-î \ [térség. Dietă-e, f. képviselőház, országgyűlés Dogárit-urí / /. kádárság, pinétel. ; életmód, sovány- Dihonie-ï, f. viszály. Dogmatic-ă, m. valláselvi. Dogmă-e, /. valláselv. Dogóre-orí,/. forróság, égetés; Dihor-ï, f. görény. morţii, halálóra. Dijmă-e, f. tized, dézsma. Dogori-esc-it, i. perzselni, sütni. Dimindţă-e, f. reggel; des de, kora reggel. Din, v. ból, bői. Din adins, h. szándékosan. Doi-dóué, sz. kettő; vr'o, egynéhány. Doică-e, f. dajka. Doicie, f. dajkázás, dajkálás. D incóce, h. innen, innenső Doile-dóua, *z. második ; a dóué óra, másodszor. részen. [részen. Dincolo, h. túl, tulnán, túlsó Dinte-H, /. fog. Dintru-e, v. ból, bői. Diplomat-ţî, /. államférfi. Diplomă-e, /. oklevél. Disc-urï, /. tányér. Divan-uri, /. törvényszék, államtanács. Divan-uri, f. diván, kanapé. Divisie-i, f. osztás ; dandár. Dogă-e, f donga. Dómna-e, f. úrnő, asszony. Dórá, h. talán, tán. Dobitor-óce, /. marha, állat. Dobitocesc-éscá, ni. állati. Dobitoci-esc-it, i. ostoba lenni, megbutitni ; a se, megbutulni, elparasztosodni. Dobitocie, /. ostobaság. Dodorî-ît, i. leverni, ledönteni. Doborîre-ï,/. ledöntés, leverés. Dobendă-dî, f. nyeresség. Doctor-ï, f. orvos, tudor. Doctorat-e, /. tudori fokozat. Doctrina-e, f. tanitás, tanulság, tanítási elv. [nyiték. Document-e, f. okmány, bizo- Doiná-e, f. népdal. [gyodó. Doios-ósa. m. fájdalmas, vá- Doioşie, f. fájdalom, vágy. Dojană, f. intés, feddés. Dojeni-esc-it, i. inteni, feddni. Domestic-ă, m. házi, szelíd. Domestici-esc-it, i. szeliditni. Domn-i, /. úr. Domnesc-ésca, m. úri, urasági. Domnesce, h. uriasan. Domnie-i, f. uraság, tisztség. Domnisóra-e, f. kisasszony. Domnişor-î, /. urfi, fiatal úr. Domnitor-ï, f. fejedelem, úr. Domniţă-e, f. kisasszony, asszonyka. Domnuleţ-î, /. uracs, urficska. Domol-ólá, m. lágy, csendes. Domoli-esc-it, i. szeliditni, csendesíteni, csilapitni. Domolire, f. csilapitás. Domolitor-i, f. csilapitó. Don-urI, f. adomány ajándék. Doniţă-e, f. kanta. Dopus-urï, f. dugó, dugasz. Dor-urï, f. vágy, kívánság. Dori-esc-it, i. vágyni, kívánni.

45 Doric-ă, m. dóriai. Dorinţă-e, /. vágy, kívánság. ^Doritor-óre, m. vágyó. Dormi-it, i. alunni, szenderülni. Dos-uri, f. hát, hátsó rész; pe, din, hát mögöl. Dosada-e, /. bánat, aggodalom, keserűség, szivbánat. Dosădi-esc-it, /. kivánszorodni, kikelni. Dosnic-ă, m. daczos. Dospélá-1, /.' kovász. Dovadă-edî /. érv, bizonyíték. Dovedi-esc-it, i. érvelni, bizonyítani. Dovléc-ï, f. tök, zölddinye. Dovlecel-e!,/. tököcske. Doric-ă Dulgher-!. 4 5 [dög. Drac-!,/. ördög ; ce, mi az ör- Drag-ă, m. kedves, becses. Dragoste-ï, f. szerelem. Dram-urí, /. drachma. Dramatic-ă m. drámai. Dramă-e, /. dráma. Drácesc-éscá, m. ördögös. Drăculeţ-î, f. ördögöcske. Drăculiţă-e, /. női ördögöcske. Drăgălaş-ă, m. kedves. Drăgăstos-osă, m. szerelmes. Drăguleţ-î, /. kis szerető. Drăguliţă-e f, kis női szerető. Drânc-urï, f. szájdob. Drépta, /. jobb kéz, jobb oldal; la drépta! jobbra! Dregător-î, /. hivatalnok. Drept-uri, f. jog, igazságosság. Drept-dréptá, m. egyenes, helyes, igaz, igazságos. Dreptate-ăţî, /. igazság. Dreptaş-ă, m. jobboldali. Dres-ésá, m. kijavítva. Dres-uri, f. kendözés, arczfesték, tettetés. Dresa-ez-at, i. szoktatni, nevelni, fegyelmezni. Dressură-î,/. szoktatás, fegyelmezés. Dric-ur!,/. szekértengelypárna, határrész, dőlő; ágyúágy. Drojdie-ï \.«> A eleszto. Drojdiuţă-e, / J Dromedar-!, f. teve. Dropie-ï, /. túzok. Droşcă-e, /. fiaker, droske. Drug-ur!, /. hintórúd. Drum-ur!,/. út, országút, pálya, járás; robilor, tejút (az égen). Drumar-ï 1 /., L. > /. utazó. Drumeţ-! / J Ducat-e, f herczegség. Duce-dus, i. vinni, viselni, vezetni; a se -, elmenni. Ducere, /. elm enés; vezetés. Dud-dí, /. szederfa, eperfa. Duducă-e, /. kisasszony. Dudui-it, i. elkergetni. Duel-ur!, /. párbaj. Dugheană-e, f. bolt. Duh-uri, /. szellem, lélek. Duhovnic-í, /. lelkész. Duhovnicesc-éscá, m. lelkészi, lelkipásztori. Duios-ósá, m. = doios. Dulamă-e, /. hosszú tunika. Dulap-urï, /. szekrény. Dulău-ă!, /. szelindekkutya, nagykutya. D ulce, m. édes; di de, húsos nap; a mânca de, zsíros eledelt enni. DulcéÇâ-urï, f. édesség ; befőtt. Dulcişor-oră, m. édeses. Dulgher-ï, f ácsmester.

46 46 i Dumbravă-ăvî Eden. Dumbravă-ăvî 1 a Dumbrăviora-on n. fiatal -,, e r d, o - -r^ T. r ikisnatal erdo. Dumbrăviţă-î j Dumiata, /. uraságod, kegyed. Dumica-at, i. apritni, morzsolni. Duminecă-î, f. vasárnap. Dumitale, /. uraságodnak, kegyednek, magának. [nek. Dumneavostră, /. önök, önök- Dumnezeesc-éscá, m. isteni. Dumnezeire, f. istenség. Dumnezei-esc-it, i. istenitni. Dumnezeu, /. isten. Dungă-î, /. él, vonás, sáv, esik. După, v. után, képest, szerint, folytán ; k. aceea, azután ; ce, miután; cum, a szerint. Duplica-at, i. kettőztetni. Duplicat-urï, f. második példány, másodszor kiadott példány. Duplu-ă, m. kétszeres. Ea-ele, n. ő, ők (a nőkről). Éca = étá! ime! écá-l étá-l, ime, itt van! écate! ime! Eda-e, f. gidó (fiatal kecske). Epa-e, /. kancza. Ér-éra, k. de, pedig. Erăşî, h. ismét. Érbâ-urï, f. fű; de urechi, fűlfű. codrului, timsógyökér. crâţă, fodormenta. grasă, portulák. [nek). lui Tatin, czirok (seprii- şerpelui, sárkányfű. tăieturii, szagos müge. E. Duré-ut, i. fájni. Durere-i, f. faj ás, fájdalom ; de cap, főfájás. [rögni. Durui-esc-it, i. dörömbölni, zö- Dus-ă, m. elmen ve, v itt, magán kivül lenni; zace dus, magán kívüli állapotban fekszik. Dusman-ï, f. ellenség. Dusmánesc-éscá, m. ellenséges. Duşmănie-î, f. ellenségeskedés. Duşumea-ele, f. parchet, táblázott padló. Duzină-e, f. tuczat. Dece, sz. tiz. Decele, sz. tizedik. Decime-Í, /. tizes. Decïui-esc-it, i. megtizedelni. Deü-i, /. isten. Deu! biz isten. Di-le, /. nap. Dice-dis, i. mondani, szólni. Dicere-i, f. mondat. Diuliţă-e, /. nap, kis nap. Ésca, f. tapló. [tét. Ésmá-esme,/. tünemény, kisér- Echipaj-urí, /. équipage, hintó és ló, fogat; felszerelés. Económá-e, f. gazdasszony. Econom-ï, /. gazda. Economie-ï, f. gazdaság, takarékosság. [kodni. Economisa-ez-at, i. takarékos- Ecvator, f. egyenlítő. Ecvaţie, /. egyenlít. Ecvinocţiîi-î, f. nap s éjj egyenlőség (márcz. és szept. 21). Ed-di, /. gidó (fiatal bakk). Eden, f. éden, paradicsom.

47 Ederă, f folyondár, repke borostyán. Edil-ï, f. épitész. Edil-ă, in. építészi. Ediţie-iune, /. kiadás (könyvkiadás). Educaţie-iune, f. növelés. Efect = efept-uri, f. hatás. Eftin-ă, 7Ji. olcsó. Eftinătate, /. olcsóság. Egal-ă, m. egyenlő, hasonló. Egalisa-ez-at, «.egyenlővé tenni. Egalitate, /. egyenlőség. Egidă-scut, /. óvás, menedék ;, vért. Egiptean-ă, in. egyptomi. Egoism, f. önzés, önszeretet. Ei! no! (indulatszó). El-ei, n. ő, ők (a férfiakról). Elastic-a, m. ruganyos. Elasticitate, /. ruganyosság. Electric-a, m. villanyos. Electricitate, /. villanyosság. Elefant-ţi, f. elefánt. I Elegant-ă, m. elegáns, szép, csinos, illedelmes. Eleganţă, /.csin, választékosság, szépség. Elegiac-a, m. elegiai, panaszkodó, szomorú. Elegie-i, f. elegia, szomorú dal. Element-e, /. elem; alkatrész, alapelv. Elementar-á, m. elemi. Elenic-ă, m. görög, hellén. Elev-i, f. növendék. Elevator-i, f. emeltyű. Elevaţiune, /. emelkedés. Elin-i, f. hellen, görög. pr r \ kerülék (mértani W» r J ) mondat. Ederă Episodic-ă. 4 7 Eliptic-ă, m. hiányos. [noki. Elocvent-ă, m. ékesszóló, szó- Elocvenţie, f. ékesszólás, szép előadás, szónoklás. Emancipaţie, f. felszabadulás. Emblematic-ă, m. jelképes. Emblema-e, f. jelkép. Eminent-ă, m. kitűnő. Eminenţă-e, f. Eminenczia, (bibornoki és primási czim) kitűnőség. Emulatie-iune, f. verseny. Englez-ă, m. angol. Englezesc-ésca, m. angol. Englezesce, h. angolul. Englitera, f. Angolország. Energic-ă, m. erélyes. Energie, /. erély, erélyesség, bátorság, erő. Enigmă-e, f. talány. Entusiasm, f. lelkesedés. Enumeraţie-iune,t/. felszámolás, leszámolás. Eparchie-i, f. egyházmegye. Epic-ă, m. épikus, elbeszélő. Epidemic-ă, m. járványos. Epidemie-i/. járvány, ragályos betegség. Epigraf-uri, f \ ' Epigram-e, /. / Epilepsie, /. nyavalya, nehéz nyavalya. [toros. Epilepticos-ósa, m. nyavalya- Epilog-urí, f. zárszó. Episcop-i /. püspök. Episcopat-e,/. püspöki főtanács püspökség. Episcopesc-ésca, m. püspöki. Episcopie-i, f. püspökség. Episod-óde,/. mellék cselekvés, mellékének. Episodic-ă, m. [vésü. mellékcsellek-

48 4 8 Epistat-ţi Extraordinar-ă. Epistat-ţi, /. felügyelő, rendőri felügyelő. Epitaf-urï, /. sírfelirat. Epitrop-i f. kurátor, gyám. Epoletă-e, /. karzsinor, (a tiszteknél.) Epopee-i, f. hősköltemény. Epos-uri, /. bösköltemény. Epure-i, /. nyúl. Epuras-ï, f. nyulacska. Eră-e, f. korszak. Erbar-e, f. herbárium, növénygyűjtemény. Erbărit-uri,/. legelő, legelő jog. Erbui-esc-it, i. fíivészni, botánizálni. Erete-ţi, /. tyúkölyv. Erghelie-i, f. herghelie, ménes. Eroic-á, m. hősi, vitézi. Eroü-í, f. hős, vitéz. Eroism, f. hősiesség. Erua-ez-at, i. kifürkészni. Escadron-óne, /. scadron, lovagszázad. Esclamaţie-iune, f. felkiáltás. Esperinţă-e, f. tapasztalat, tapasztalás. Estern-a, m. külső. Estraordinar-a, m. rendkivül. Esi-it, i. kimenni, kitörni, származni, előtűnni, a din cuvent, a beszédből kiesni; a din fire, magán kivül lenni. Esire-i, f. kimenet, kilépés. Esitóre-orí, /. árnyékszék. Eterogen-á m. különnemü. Etimologie-i, f. szószármaztatástan. Etnografic-ă, m. népleirói. Etnografie, f. népleirás. Eufonic-ă, m. széphangzatu. Eufonie-ï, f. széphangzat, jóhangzat. Euharistie, /. áldozati kenyér, ostya. Eur, f. déli és keleti szél. European-ă, m. európai. Europenesc-éscá, m. európai. Evangelic-ă, m. evangélikus. Evangelie-ï, f. evangélium. Evlavie, /. jámborság, áj tatosság; Evlavios-ósá, m. istenfélő, jámbor, ájtatos. [ringés. Evoluţie -iune, /. kifejlés, ke- Evreesc-éscá, m. héber. Evreesce, h. héberül. Evreű-i, /. héber, zsidó. Examen-e, f. vizsga, próba. Exarch = esarc, f. patriarchai kiküldött, legátus. Execuţie-iune, f. végrehajtás, erőszakos behajtás ; halálitélet végrehajtása. Exemplar-e, f. példány. Exemplu-e, f. példa. Exerciţiu-e, /. gyakorlat. Exod, /. Exodus, Mózes II, könyve; a szomorujátéknak kimenetele. Exord-uri, f. bevezetés (a szónoklatban). Experienţă, f. = experinţă, tapasztalat, tapasztalás. Extern = estern-ă, m. külső. Extraneü-e, m. külső tanuló, ki nem lakik az intézetben. Extraordinar-ă, m. rendkívüli, szokatlan, ritka.

49 Fa Fálos-ósá. 4 9 F. Fa! fă! te asszony! te leány! Fabrica-at, i. gyártani, készíteni. Fabricant-ţî, f. gyáros, gyártó. Fabrică-cî, f. gyár. Fabula-ez-at, i. mesélni. Fabulă-e, f. mese. Face-ut,?*. csinálni, tenni; készíteni, cselekedni; a se, lenni, magát tétetni. Facere-i, f. cselekvés, tevés, teremtés ; a lumei, világ-, teremtés. ^Factură-Î f. áruszámla. Fag-ï, f. bikkfa. Fagur-ï, /. mézlép, viaszlép. Faimă-e, f. bir. Fain-ă, m. finom (népies). Falanga-e, f. ütés, verés pál-.czával, ostorral a láb talpára (Törökországban). Fală, /. dicsekvés, gög. Falcă-î, /. álkapcza. Falnic-ă, m. büszke, pompás. Familiar-ă, m. családi, családias, bizalmas, ismeretes. Familie-ï, f. család. [gó. Fanatic-ă, m. fanatikus, vakbuz- Fanatism, f. vakbuzgóság. Fanfaron-i, f. szájhds. Fantasia-ez-at, i. ábrándozni, képzelődni. [ábránd. Fantasie, f. képzelő tehetség, Fantast-sti, f. ábrándos. Fantastic-ă, m. ábrándos. Faptă-e, f. tett, cselekvés. Farfurie-ï, f. csésze, tányér. Farfurier-ï, f. edénykereskedő. Faríuriórá-e, f. kis csésze. Fariseism, f. képmutatás. Fariseu-i, /. képmutató. Fasan-ï, /. fáczán. Fasole, /. bab, pasuly. Faşă-făşi, f. polyakötő. Fatal-ă, m. balsorsu, balvégzetű, szerencsétlen. Fatalism, /. fatalismus, végzetben való hit. Fată-fete, /. leány ; mare, nagy leány, hajadon. Faţă-feţe,/. arcz, előrész ; faţa pamêntului, földfelület ; a fi de, jelen lenni, [mazás. Făulă-e, f. arcz, nem, szár- Faur-ï, f. kovács. Făcăleţ-e, /. henger, laskanyujtó, sodrófa. Făcător-ore, m. tettes, csináló, végző ; de bine, jóltevő ; de réű, gonosztevő. Făclie-î, /. fáklya. Făcut-ă, m. tett, csinált, végzett. Făgaş-url = ogasie, /. kerékvágás. [máros. Făgădar-î, /. fogadós, korcs- Făgădău-ae,/. fogadó, korcsma. Fágáduélá-eli, /. Ígéret. Făgădui-esc-it, i. Ígérni. Făgăduinţă-e, f. Ígéret. Făgăduitor-ore, m. Ígérő. Făinar-î, /. lisztkereskedő. Făină-î, /. liszt. Făinărie-î, /. lisztbolt. Făinos-osă, m. lisztes. Fălcea-ele, /. szánkafa. Făleţ-dţă, m. dicsekvő, büszke. Fălie-î, f. szelet. Fălinar = felinar-e, f. lámpa. Fălos-osă, m. büszke, gőgös. Lázáriéi ű, Dicţionar Român-Magiar. 4

50 50 Făptui-esc-it Fierb e-fi ért. Fäptui-esc-it, i. tenni, alakítani, cselekedni. Făptuire-î, /. cselekvés, eszközlés, közreműködés. Făptură-î, /. teremtés, alkotás, termet. Făr-ă, v. nélkül; aceea, a nélkül, azon kívül ; voie, akaratlanul, soţ, társ nélkül. [morzsolni. Faráma-at, i. zúzni, apritni, Fărâmare-ărî, f. zúzás, tiprás, morzsolás. [zsalék. Fărâmătură-î, f. morzsa, mór- Fărâmiţă-e, /. darab, szem. Fărtat-ţî, /. barát, társ. Făţarnic-ă, m. képmutató. Făţări-esc-it, /. színlelni, [tás. Făţărie, f. színlelés, képmuta- Făţiş, h. jelenlétben, szemben. Făulă, /. tartás, külső alak. Fauri-esc-it, i. kovácsolni. Fâsăi-esc-it,?. fingani, ereszteni. Férá-fere, f. ragadozó állat. Februarie,,/. februárhó. Fecióra-e, f. szűz, leányka. Fecior-i, /. legény, ifjú, fiú. Fecioras-i, /. fiúcska. Feciorie, f. ifjúság, fiatal kor. Fedeles-e, /. puttón. Federat-a, m. szövetséges. Federativ-á, m. szövetséges. Federaţie-iune, f. szövetség. Fel-urí, /. faj, fajta ; fel de fel, mindenféle. Felinar-e, f. lámpás. Felie-ï, /. szelet (kenyér). Feligéna = filigiană, f. findzsa csésze. Femée-í, f. asszony, nő. Femeesc-ésca, m. női. Femeesce, h. nőiesen. Fenice-i, f. Phönix. Fenomen-e, f. tünemény. Fér = fier-férë, f. vas. Ferestă-ştI, /. \ Feréstrá-e, f. / Fereca-at, \ vasalni, vasa- Ferecătură-î, /. / lás. Ferestrue = ferestue = ferestuicá,/. kis ablak. [fűrész. Ferestráű-aué, /. fürészmalom, Feri-esc-it, i. őrizni oltalmazni; a se, őrizkedni. Ferice, m. boldog. Ferici-esc-it, i. boldagitani, szerencséltetni. [ság. Fericire, /. boldogitás, boldog- Fericit-á, m. boldog. Fericitare-ï, \» Fericitaţie-î, / ^ Ferman-e, /. parancs. Fermec-e f. varázsolás. üdvözlet. Fermeca-at, i. elbűvölni kuruzsolni. Fermecátor-óre, /. bűvész, bűvésznő, lcuruzsoló. Fes-uri, (török) fez, sapka. Festá-e f. tréfa. Festila-e, szöszmécs. Feti-esc-it, i. hajadonnak lenni, maradni. Fe.tisóra-e, f. leányka. Fetiţă-e, /. leányka. Feţişoră-e, f. arczocska. Fi, suin, eşti, este, suntem, sunteţi, sunt; eram, fui, fusem; fost, i. lenni, létezni. Fiară-e, /. vadállat. Ficat-urï-e, f. máj. Fier-e, /. vas. Fierar-ï, f. vaskereskedő. Fierărie-î, f. vaskereskedés. Fierbe-fiert, i. főni, főzni, forrni.

51 Fierbinte, m. forró. Fierbinţală-elî, /. forróság,'láz. Fiere, f. epe ; méreg. Fiertură-î, foszt, leves,, étel. Fiică-e, f. leányocska. Fiicuţă-e, /. leányocska. Fiindcă, k. mivel, mert, midőn. Fiinţă-e, f. lény, teremtés. Fiiü-ï, f. fiú, gyermek. Filantrop-i, f. emberbarát. Filantropic-ă, m. emberbaráti. Filantropie, /. emberbarátság. Fildeş-urî, f. elefántcsont. Filigean-á, f. csésze. Filologic-ă, m. nyelvészi, Filologie-i,/. nyelvészet, nyelvtudomány. Filologist-str, f. nyelvész. Filosof-i, /. bölcs, bölcsész. Filosoíic-á, m. bölcsészi. Filosofie-i, /. bölcseség, bölcsészet. Filosofism, f. bölcsészet, álbölcsészet. Filosofist-sti, /. álbölcs. Fin-ă, m. finom, gyöngéd. Fin-a,/. keresztfiú, keresztleány. Finanţ-ţî, j. pénzügyőr. Finanţă-e, f. pénzügy. FinéÇa-e, /. finomság. Finic-cï, f. pálmafa. Fior-í, f. borzadály, iszony. Fiorin-í, f. forint. Fioros-ósa, m. borzadályos, iszonyatos. Fir-e, f. szál. Firav-ă, m. halvány, zöld, sárga. Fire-ï, f. természet ; preste í természetfeletti ; a esi din f, eszét elveszteni. Firesc-éscá, m. természetes. Firfirica-cí, /. ezüsttizes. Fierbinte Fleneăni-esc-it. 51 Fisidă-e, /. vakablak. Fisic-a, m. természeti. Fisic-ci, /. természettudós. Fisică-cî, /. természettan. Fisiologic-ă, m. élettani. Fisiologie-ï,/. élettan, fisiologia. Fisionomie-ï, f. arcztan, arczképzéstan. Fisionomist-stï, f. arcztudós, ki az arczból ismeri az embert. Fistic-ci, /. pisztácziafa. Fistie-í, /. pisztáczia. Fiság-ur!,/. töltés, puskatöltés. Fitil-uri, f. kanócz gyutacsbél. Flacara-ï, f. láng, lobogás. Flauta-e, /. fuvola. Flăcăî-esc-it, i. legényeskedni, agglegényképpen élni. Flăcăiaş-î, /. serdülő legény. Flăcău-î, /. legény, ifjú. Flăcăra-ez-at, i. lobogni. Flămând-ă, m. éhes. Flamândéla-elï, f. éhség. Flămândi-esc-it, i. éhezni. Flămândie, /. éhség. Flămenditore-orî, f. gyomorgödör (a marhánál.) Flăutar-î /. 1 r,, t?>i v, /> ( íuvolas F lăutaş-î /. j Fleac-urï, /. locsogás, léha beszéd ; szapulás, trécselés. Fléncá-í,/. locsogó száj ; trécselő asszony. Fiéndéra-e, /. rongy, kurva, sároshátu. Flecar-i, m. locsogó, csevegő, trécselő. Flegmatic-ă, m. hidegvérű, rest, flegmatikus. [ség- Flegmă, /. flegma, hidegvérü- Flencăni-esc-it, i. csevegni, trécselni, locsogni. 4*

52 5 2 Flenduros-ósá Frăţietate. Flenduros-osă, m. rongyos. Flóre-ori, /. virág. Floc-cï, f. pehely, szőr. Flocos-osă, m. pelyhes, szőrös. Florărie-î, /. virágház. Floren-ï, /. forint. Floret-e, /. vivópenge. Florii, /. virág vasárnap. Floricea-ele, ),, cm viragocska. ö F loncica-ci, ) * Fluer-e, f. furulya. Flueraş-şî, /. furulyás. Flustura-ez-at, i. széjjelfujni, szétszórni. [piilni. Flutura-ez-at,?'. rebdeşni, re- Fluturare,/. rebdesés, repülés. Fluturat-ă, m. pillangós, tarka. Fluturas-i, f. kis pillangó. Fluture-í, pillangó. Fóie-i,levél ; de hârtie, ív papir. Fóle-foi, f has, tömlő. Foleş-ă, m. hasas, tömlős. Fóme, /. éhség. Fómete, /. éhség, éhinség. Fórfeci, f. olló, (fórfecá). Forte, h. igen, nagyon. Foc-uri, f. tűz, tűzvész. Focos-ósa, m. tüzes. Foculeţ-e, f f kls tuz' Fofinca = fonf, orrhangon beszélő. Foi-í, /. fúvó. Foios-ósá, f. leveles, lombos. Foiţa-e, f. \ levélke, kis le- Foisórá-e, f. / vél. Foísor-óre, f. erkély. Folos-ur!, f. nyereség, haszna, fortély, hasznosság. Folosi-esc-it, i. használni. Folositor-óre- m. hasznos. Fond-uri, f. alap, tőke; telek. Fonf-fónfá, f. orrhangon beszélő ember. Fonfai-esc-it,?. orrból beszélni. Forfotélá-elí, f. locsogás, csevegés. Forfoti-esc-it, i. csacsogni, fecsegni, locsogni. Format-a, m. alaki. Formă-e, f. alak, termet. Formulă-e, f. minta, szabály. Forţa-ez-at, i. erőszakolni; a se, erőltetni. [tetés. Forţare-ărî, f. erőszakolás, eről- Forţă-e, f. erőszak, erő. Fosfor, /. vilió, phoszfor. Fosforic-a, m. villós, phoszforikus. Fost-ă, ni. volt, néhai. Fragă-gî, /. eper, szamócza. Fraget-ă, m. gyöngéd, törékeny. Fragment-e, f. töredék, darab. Franc-c'í,/. frank (franczia ezüst pénz = 40 kr.). Franc-a, m. szabad. Francat-ă, ml fizetve = franco. Francez-ă/1 m. franczia férfi, nő. Franţozesc-0scă, m. franczia. Franţozesce, h. francziául. Franzelă-e, f. zsemle. Frasă = frază-e, /. mondat; üres beszéd. Fräsen (in)-i, körisfa. Frate-ţi, testvér, fivér. Frăgesime, /. györgédség. Framenta-at, i. gyúrni ; hánykolódni. Frăsinet-urî, f. köriserdő. Frăţesc-dscă, testvéri. Frăţesce, h. testvériesen. Frăţie, f. testvériség. Frăţietate, f. testvériség.

53 Frânge-frânt, i. törni, szakítani. Frânt-ă, m. tört, megtört. Frântură-!, f. törés, töredék. Freca-at, f. törölni, súrolni; verni. Frecare-ărî, f. törölés, súrolás, koptatás ; verés. Frecátóre-or!, /. surlórongy. Freü-ne, f. kantár, fék, kötöfék. ív Frică, /. félelem, félsz. Fricos-ósa, m. félelmes, félénk. Frig-uri, f. hideg, fagy ; hi- - degláz., Frigare-ărî, /. nyárs..r Frige-pse-pt, i. sütni, f Friguros-ósá, m. fagyos, hideg. W Fringhie-ï, f. kötél. I Friptură-!, f. sült. Frumos-ósa, m. szép. f Frumuseţă-uri, /. szépség. Frumuşel-ică, m. kellemes, kies, csinos. Fruntaş-!, f. előkelő, fő.» Frunte-ţî, f. homlok; ín, az élén. i' Frunză-e, f. levél, lomb. Frunzătură-î, f. lomberdő. p: Frunzos-osă, m. lombos, leveles, y. Fudul-ă, m. biiczke, gőgös, képzelődő. Fuduli-esc-it, i. büszkélkedni, gőgös lenni. Î4 Fudulie, f. büszkeség, gög. : Fugar-!,/, szökevény; m. gyors futamu (ló). Fugá-i, f. futás ; a da, futni,!» sietni; a lua-o la, futásnak eredni, kereket oldani ; de a, futván, gyorsan, g' Fugări-esc-it, i. elszalasztani, H elkergetni. Frânge-frânt Furnică-î. 58 Fugi-it, i. futni, menekülni, szökni. Fuior-óre,/. szösz, szöszcsomag. F"ulger-e, /. villám. Fulgera-at, i. villámlani. Fum-uri, füst, gőz, a face, füstölni. [tölni. Fuma-ez-at, i. dohányozni, füs- Fumare,/. füstölés, dohányzás. Fumărit-urî, f kéményadó. Fumega-at, i. füstölgetni. Fumos-osă, m. füstölt. Fund-ur!, /. alap, mélység, fenék. F'undament-urï, f. alap, alapfal, alapeszme. Fundamental-ă, m. alapos. Fundă-e, /. fodor, másli. Fune-ï, /. kötél. Funerie-i, f. kötél verő mesterség, ipar. Funingine-!, /. korom. Funioră-e f. kis kötél. Funt-ţî, /. font. Funtenea-ele, f. fejlágy; kis kút, kutacs. Fûntâna-e, f. kút. Fur-ï, f. tolvaj Fura-at i. lopni, rabolni. Furcă-cî, /. villa, favilla, de tors, rokka. Fűre!, f. akasztó fa. Furcoiü-óie, /. vasvilla. Furiş, h. pe, lopozva, titkosan, észrevétlenül. Furisa-ez-at, i. a se elosonni, el, belopozni. Furnica-at, nyüzsögni, hangyázni. Furnicar-e, f. hangyadomb, boly. Furnică-!, /. hangya.

54 5 4 Furtisag-urï Gatéla-i. Furtisag-urï, f. tolvajlás, lo- Fus-e, /. orsó, henger. pás. IFustanelă-e, f. (albaniai sok- Furtună-e, f. szélvész, zivatar.! rétü) szoknya. Furtunos-osä, m. szélvészes. j Fustă-e, f. szoknya. Gadină-i, f. vad, ragadozó állat, állat. Gae = gaie,/. karvaly, mátyás. Gaitan-e, f zsinór. Gaiţă-e, f. mátyás (madár). Galant-ă, m. illedelmes, galant. G. finom szerető. Galanterie-!, f. illedelmesség, finomság. Galbin-ă, m. sárga; f. arany. Galbulă-e, f- sármány. Galeră-e, f. evező hajó, gulya. Galerie-!, f. folyosó, karzat. Galon-óne, f. paszomány. Galos-óse, f. felső czipő, sárczipő. Gamă-e, /. hanglétra, skála. Garbură-e, f sármány. Gard-uri, f. sövény, kerítés. Gardin-urï,/. a faedények fenekének körcsatornája. Gata, h. készen. Gaură-e, f. lyuk, verem, gödör. Gaz-uri, f. gőz. Gază-e, f. gáz (vászon). Gazdă-e, f. gazda, háziúr. Gazela-e, f. áfrikai zerge. Gazos-ósa, m. gázos, gáztartó. Gădili-it,?. csiklandani. Gádilire, f. csildandás. Găgăi-esc-it, gágogni. Găgăire-î, f. gágogás.. Găgăilă, /. zsémbelő, siró. Găgăuţ-ţi, f. balga, ostoba. IGăinar-î, f. tyúkos, tyukáruló. Găină-i, f. tyúk. Gáinarésá-e, f. tyúkárusnő. Găinărie-î, /. tyúkól. Găinăriţă, /. tyúkház. Găinuşa-e, f. mogyorotyúk. de apă, vizi tyúk. de munte, fajdtyúk. Gălăgie-î,/. veszekedés, lárma. Gálbézá-e, f. métely. Gălbeji-esc-it, i. mételyezni. Gálbejos-ósa, m. mételyes. Gălbenuş-e, tojássárga. Gălbinel-ei, /. tojásvirág. Gălbini-esc-it,?. sárgítani ; a se, sárgulni. Gălbior-osă, m. sárgás, aranyos. Gălbinare. f. sárgaság (kór). Gálcévá-i,/. veszekedés, feleselés, ingerkedés, czivakodás. Gálcevitor-óre, m. veszekedő, czivakodó. Gálétá-e, /. veder, meritő. Găldtă-ţi, f. veder. Gălgăi-esc-it, i. gárgárizálni. Găluşcă-e,,f. gombócz. Găman-i, /. faló. Gămălie-!, f. gombostűfej. Gărdini-esc-it, gárgárizálni. Gărgăriţă-e, f. zsizsik. Găsi-esc-it, i. találni. Găsire, /. találás.. Gâtélâ-i, f készülés, pipere, diszités.

55 Găti-esc-it,?. készíteni, végezni, előkészülni, tisztogatni ; a se I, öltözködni. [gatás. Gătire-î, /. készülődés, tiszto- Găuri-esc-it, i. fúrni, ásni. Găurice-i,/. kis lyuk. [-tányér. Găvan-ne, f. fatál, faedény, Gade-di, f. hóhér. [tani. Gadili-esc-it, i. csiklani, csiklin- Gadilire, /. csiklintás. Gâfăi-esc-it, i. lihegni. Gâfăire-î, f. lihegés. Găfăit-ă, m. lihegő. Galdeü-ei, /. kis tó. [nat. Gâlcă-cî,/. mirigy, mirigydaga- ciumii, pestismirigy. Gálcos-ósá, m. mirigyes. Gáligan-i, f. nagy ügyetlen. Gand-ur!,/. gondolat, szándék; a avé de, szándékozni; a se lua de, csodálkozni, bámulni. Gândac-ï, f. bogár. Gandácel-ei, f kis bogár. Gándi-esc-it, i. gondolni ; a se, elmélkedni. Gândire, /. gondolás. Ganditor-óre, m. gondolkodó, elmélkedő. Gângar-â, m. orron beszélő. Gângăvire, /. orr által beszélés. Gânsac-ï, f. gunár. Gânscă-e, f. liba, lúd. Gârbaciû-e, f. ostor. Gârbăci-esc-it, i. ostorozni. Gârbov-ă, m. görbe, hajolt ; nas, sasorr. Garbovi-esc-it, i. görbíteni, a se, görbülni. Gârlâ-e, f. folyó, viz, gödör. Gârniţă-e, f. gyertyánfa. Gâscă-e, f. lúd, liba. Găti-esc-it Ghebui-esc-it. 5 5 Gâscuţă-e, f. kis lúd. Geaba, h. hiába. Geam-urï, /. üveg, ablak. Geamantan-e, f. bőrönd, poggyász. Géná-gene, f. szempilla. Gelat-ţî, /. hóhér. Gelos-ósá, m. féltő, féltékeny. Geloşie, /. féltékenység. Geme-ut, i. nyögni. Gemere, /. nyögés. General-ï, /. tábornok. General-ă, m. általános. Generalat-e, f. tábornoki, katonai kerület hivatala. Generaţie-iune, f. nemzedék, korszak. [meslelkű. Generos-ósá, m. nagylelkű, ne- Gerositate, f. nagylelkűség, nemeslelküség. Genital ă, m. nemző. Genitale, /. nemzőrészek. Genitiv-ï, /. birtok eset. Genimche-ï, /. térd. Geodesie, /. földméréstan. Geograf-i, /. földleiró. Geografic-ă, m. földrajzi. Geografie-í, f. földrajz. Geologie-ï, /. földtan. Geometric-ă, m. mértani. Geometrie-i, f. mértan. Geometru-i, /. mérnök. Ger-urí, /. fagy. Geratic-ă, m. fagyos. Germania, /. Németország. Germân-ă, m. és f. német. Geros-osă, m. fagyos, [való. Get-beget, m. tiszta, öröktől Ghebos-ósá, m. bolfás, görbehátú, púpos. Ghebui-esc-it, i. púpossá tenni, a se, bolfássá lenni.

56 5 6 Ghelai Gónga-e. Ghelai, i. gyere velem. Ghem-urï, f. gombolyag. Ghemuleţ-ţe, f. kis gombolyâg. Gherghef-urï, f. keret, ráma (hímzésre). Ghiară-ghiere, f karom. Ghiaţă-urî, /. jég. Ghiebä-e, /. köpenyféle. GhieC'Urí, f. kis török fez. Ghieţar-î,/. jégverem, jégáruló. Ghieţărie-i, /. jegverem. Ghimpa-ez-at,?. szúrni. Ghimp-uri, f. tövis, szurkáló. Ghimpos-ósa, m. szúrós, tövises. Ghimpuros-ósá, m. szúrós, tövises. Ghin-uri, f. rovatkagyalu. Ghinda-e-dí,/.cserfamag, makk. Ghiócá-ghioc, f. kagyló. Ghiocel-eï, f. hóvirág. Ghiont-urî, f. lökés. Ghiontui-esc-it, i. lökni, döfni. Ghips-urï, /. gipsz, fősz. Ghipsărie-i, f. főszkészités. Ghipsui-esc-it,z. gipszelni, gipszszel trágyázni, behinteni. Ghirlandă-e,/. virágkötél, virágkoszorú. Ghiulea-ele, f. ágyúgolyó. Ghící-esc-it, f. találni, jósolni. Ghícitor-óre, m. jós, jósló, találó. Giaba, h. hiába. Giambas-Ï, f. lókupecz. Giamën-ï, f. iker. Giamie, f. török templom. Gimnasiü-ï, /. gymnasium. Gimnastica-e, f. tornászat, tornázás. Gimnastic-ă, m. tornai. Ginere-Í, f. vő, vőlegény. Gingaş-ă, m. gyöngéd. Gingaşî-esc-it,?. dédelgetni, kényesztetni. Gingăşie, /. gyöngédség. Giubea-ele, f. bő felső ruha (török). [vászon. Giulgiií = giolgiü, f. finom Giuvaer-e,/. arany-, ezüstnemű. Giuvaericale, f. ezüstnemű. Giuvaergiü-i, f. arany ezüst műves. [csibuk szárának. Giuvanea-ele, f. belső csöve a Gîngăni-esc-it, i. zengeni, kelepelni. Glas-urí, /. hang, dallam, de clopot, harangszó. Glasnicá-e, /. magán hangzó. Glásui-esc-it, énekelni. Glăsuire-î, f. éneklés. Glesná-e, /. bóka, csontocska. Glóbá-e, f. gebe, vén kancza. Glóta-e, /. csoport, gyiilevész, népfelkelés. Glob-urí, /. teke, golyó. Globi-esc-it, i. bírságolni. Globos-ósá, m. tekealaku, golyós. Globusor-óre, f. golyócska. Glod-urï, /. iszap, sár, mocsár. Gloduros-ósá, m. sáros, mocsáros, iszapos. Glonţ-urî, f. golyó. Glonţişor-ore, f. golyócska. Glugá-i, /. csuklya. Glumá-e, /. tréfa. Glumeţ-âţă, m. tréfás, vig, komikus. Glumi-esc-it, i. tréfálni. Góna-e, f. hajtás, vágtatás, vadászat. Gónga-e, /. rovar, izállat.

57 Gogă-î, f. vadember, p Godină-e, /. bolonditó csalma. Goglézá-e, f. badarság. Gogleţ-eţă, m. badar, izetlen, sliletlen. / Gogoriţă-e, /. gyermekijesztő, jp* Gol-golă, m. üres, meztelen. Golan-î, /. meztelen koldus. Golătate-ăţî, /. meztelenség. Goli-esc-it, i. üresedni. 1 Goliciune-î, /. meztelenség. Gonaciu-ă, m. hajtó, kergető; I hágtató bika. [hágni. Goni-esc-it, i. hajtani, kergetni, Gonire-ï, /. hajtás, kergetés, hágtatás. B Goniţă-e, /. hágtatási, pároso- * dási vágy (teheneknél). g Gorun-i, /. tölgyfa. ( I Goruná-é, f. tölgyfa mag. Got-ţî, f. Goth. J Gotic-á, m. goth(i). Grabă, f. sietség, gyorsaság. Grabnic-ă, m. siető, gyors. S Grad-urï, f. fok, lépcső, í'; Graiű, f. beszéd, szó, nyelv. Grajd-iun, f. istálló, ól. Gramatic-ï, f. nyelvtanár. Gramatical-ă, m. nyelvtani. Gramatică-!, /. nyelvtan, y Gramaticesc-éscá, m. nyelvtani. Grangur-ï, f. sárga rigó. '. Granîţă-e, f. határ. Grapă-e, f. borona. Gogă-î Grijanie. 5 7 Grădea-ele, j. sövényvessző. Grădinar-!, /. kertész. Grădină-e, /. kert. Grádinarésá-e, f. kertészné. Grădinări-esc-it, i. kertészkedni. Grădinărie, f. kertészkedés. Grăi-esc-it, i. szólni, beszélni, kifejezni. Grăire, /. beszélés. Gráitor-óre, m. beszédes. Grămadă-dî, f. rakás. Grămăzue-î, /'. kis rakás. Granatir-ï, /. gránátos. Grăniţui-esc-it, i. határolni. Grăniţuire, f. határjelzés. Grăpa-at, /. boronálni. Grăscean-ă, m. kövérecske. Grăsime-!, f. kövérség. Grăsuleţ-âţă, m. kövérecske. Grăsuliu-e, m. húsos, lágy, kövérecske. Grăsun-!, /. süldő. Grătar-e, /. rostély. [mag. Grăunte-ţî, /. gabnaszem, vető Gráü-ne., f. buza. GréÇa-e, /. undor. Grebla-ez-at, i. gereblyélni. Greblă-e, /. gereblye. Grec-grécá, m. görög. Grecesc-éscá, m. görög. Grecesce, h. görögül. Grecia, /. Görögország. Grecoică-e, /. görögnő. Greluş-î, /. tücsök. Gresélá-elí, f. hiba, tévedés. Gresi-esc-it, i. hibázni, tévedni. Gras-ă, m. kövér. [kellem. Greţos-osă, m, undorító, Graţie, f. kegyelem, kecs, inger, :v Graţios-osă, m. kegyelmes ; kern esés, kellemes, Graur-ï, f. seregély. K Grăbi-esc-it, i. sietni, i Grăbire, f. sietés, gyorsaság. [hes. Greű-grea, m. nehéz, súlyos, ter- Greutate-ăţî, f. nehézség. Grier-ï, /. tücsök, prücsök. Grijanie,/, áldozás, úrvacsorát venni.

58 5 8 Grijă-î Haimana-ale. Grijă-î, f. gond, figyelem, bánat, ápolás. Griji-esoit, /. gondozni, gondoskodni ; a se, áldozni, urasztalához járulni. Grijire, /. gondozás, ápolás. Grijitor - őre, m. betegápoló, gondozó. [dós. Grijnic-ă, m. gondteljes, gon- Grindă-dî, /. gerenda. Grindeiü-e, /. gerendely. Grindină, f. jégeső. Gripă, f. náthaláz, náthahurut. Griş-urî, f. dara. Gropă-e, /. sír, verem, gödör. Groză-e, f. borzadály, ijedés. Groznic-ă, m. borzadályos, rettenetes, iszonyú. [högni. Grojoni-esc-it, i. röfögni, rö- Gropniţă-e, f. sírbolt. Gros-grósá, m:vastag, sűrű (tej); la céfá, vastagnyaku, akaratos ; la pungă, pénzes. Gros-uri, f. láncz (foglyoknál). Gros-şî, /. törzs, fatörzs. Grosime-!, f. vastagság. Grozav-ă, m. borzasztó. Grozăvie-i,/. rettenetesség, borzasztóság. Grumaz-ï, f. nyak. Gugoşă-e, f. = gogoşe, burgonya ; selyemhernyó bábja. Gugoman-ï, f. ostoba, hájfejii. Guguli-esc-it, i. kényesztetni; czirogatni, simogatni, dédelgetni. [tetés, simogatás. Gugulire,/.dédelgetés, kenyesz- Guiţa-ez-it, i. röfögni. Guler-e, /. gallér. Gunoi-esc-it, i. trágyázni. Gunoiu-óe, f. szemet, trágya. Guraliv-ă, m. szájas, lármázó, csevegő. Gură-î,/. száj ; nyilás ; mare, nagyszájú, lármázó ; slobodă, szabad szájú; ríului, a folyó szája, beszakadása, din, szóbeli; cu o gură, egyhangú. Gusgan-i,/. poczegér, patkány. Gust-uri, /. íz, ízlés ; fără, ízetlen. Gusta-at,?. ízlelni, kostolni. Gustare, f. ízlelés; reggelizés. Gustos-osă, ni. ízlelős, jóizfí. Guşat-ă, m. golyvás. Guşă-e, /. golyva. Gutuiü-e, f birsalmafa. Gutuie-!, /. birsalma. Guturaiü, /. nátha. Guvernanta-e, f. nevelőnő. Guvernor-ï, f. nevelő- Gût-urï, /. nyak. Gûtlej-urï, /. gége. Gútui-esc-it, i. nyakalni, nyakat szoritani ; verekedni. H. Ha! (kiáltás) ha! ah! j Haide, i. megyünk. Habar-ur!,/.gond,bánat; n am ; Haiduc-ï, /. hajdú, rendőri, nem bánom. j szolga; tolvaj. Hagiü-i, f. zárandok.! Haimana-ale, /. lézengő, kö- Haham-ï, /. főrábinus. j vezettipró, hordár..

59 Hain-ă, m. nyakas, önfejű. Haină-e, /. ruha öltöny. Halat-urî, /. házi ruha, sláfrok. Halcă-hălcî, /. rézgyűrű. Halviţă, f. hálvál (török sütemény, méz és lisztből). Ham-urï, f. hám. Hamal-i, f. hordár. Hambar-e, f. gabnás. Han-uri, f. vendéglő, korcsma. Hanger-e, /. tör, nagy kés. Hangiü-i, /. korcsmáros, vendéglős. Hap-urï, /. labdacs. Haraciü-í, /. (török) fejadó. Harfă-e, f. hárfa. Harnic-a, m. ügyes, képes, derék, szorgalmas. Hărnicie,/, képesség, ügyesség. Harta-e, f. térkép. Hasnă-ale, /. pénztár, kincs. Hatîr-urï, f. kedvezmény, szivesség. Haz-urï, /. tréfa, plăcere. Hădărăii-ă!, f. virşa, varsa, topagató. Hăciug-ge,/. ostormén. [rogni. Hărăi-esc-it, i. kurjantani, mo- Haraitóre-orí, /. kelepcze. Hărciog-gî, f. hörcsög, [bér. Hărdău-ae, /. hordó, kád, cse- Hărezi-esc-it, i hagyományozni, ajándékozni. Hartie-i, f. papir. Hârtiuţă-e,/. papirdarabocska. Hăţ-uri, f. gyeplő. Hăţiş-urî, f. csalit, kiserdő. Hăţăi-esc-it, i. a gyeplőt kezelni, rángatni. Helesteü-eie, /. tó, halasztó. Hemeiu-urí, /. komló. Herestreü-éué, /. fürészmalom. Hain-ă Husar-î. 5 9 Herghelie-i, f. ménes. Herleţ-e, f. ásó. [kös, titkos. Himeric-ä, m. képzelődő, tücs- Himeră-e, f. agyrém, tücsök. Himic-ă, /. vegytani. Himie, /. vegytan. Hirotonie, / papi felszentelés. Hirotoni-it, i. felszentelni. Hirurg-gi, f. sebész. Hîd-ă, m. csúnya, csúf. Hîrb-urï, /. cserép. Hírbui-esc-it, i. törni,összetörni. Hîrcă-e, /. koponya. Hodorog-óge, f csevegő ; gyenge edény. [csogni. Hodorogi-esc-it, i. csevegni, lo- Hoit-urí, / dög. Hohot-urï, /. nevetés, hahota. Hohoi-esc-it, i. hahotázni. Hoţ-hoţă, /. tolvaj, zsebelő. Hoţesc-éscá, m. tolvajló. Hoţie-i, /. tolvajlás. [tokról. Hrană-î, /. táplálék, koszt (álla- Hrănitor-ore, m. tápláló. Hrăni-esc-it, i. táplálni, fentartani. Hrănire, f táplálás, jóllakás. Hrăpi-esc-it, i. rabolni, megragadni, elragadni. Hrean, /. torma. Hrisov-óve, /. okmány. Huiet-urï, /. kurjantás. Hulă-e, /. gunyolás, csúfság. Huli-esc-it,í. korholni, gúnyolni, gyalázni. Hulire, /. ócsárolás. Humă,/, agyagföld, sárga föld; meszes fejér föld. [goly- Hurez = huhurez, /. füles ba- Hurlup-ï, /. korai elszáradt szilva. Husar-ï, / huszár.

60 6 0 Iad-urî Imn-urï. Iad-urï, /. pokol, alsó világ. Iară, h. ismét. Iarmaroc-óce,/. országos vásár. Iarnă-iernî, f. tél. Iasmă-esme, /. tünemény, kisértet, árnyék. Iasomie-i, f. jázmin. Iatac-ce, f. hálószoba. Iatagan-e, f. övkés, (albán). Iaz-urï, f malom árok, állóvíz, vizárok. Iarna-e, f. tél. Ibîncă-ce, f nyeregpárna. Ibovnic-ă, f. szerető. Ibric-ï, f. kanta, öntöző ; tál (fémből) ; de spălat, mosdótál. Ibrisin, f. facsart selyem, varróselyem. Ic-uri, /. ék. Ichtiologie, f. haltan, a halókról szóló tudomány. Icni-esc-it, i. fuladni, hányni ; hányási erőlködés, lenire, f. hányás, fuladás. Icnitură-î, f. hányás. Iconă-e, f. kép, széntkép. Iconar-ï, f. képárus, képfestő. Iconografie-i, f. képleirás. Iconolatrie, f. képimádás. Iconolatru-i, /. képimádó. Iconologie-i, /. képtan. Icră-e, f. haltojas, ikra. Ideal-ă, m. eszményi, képzelődő. Ideal-uri, /. eszmény, előkép. Idee-ï, f. eszme, fogalom. Ideologic-ï, f. eszmetan. Idila-e, /. pásztordal. Idiom-uri, f. tájszólás. I Idiotism, /. ostobaság, nyelvsajátság. Idol-ï, /. pogány isten, bálvány. Idolatrie, f. bálványozás. Idolatru-i, /. bálványimádó. Idrogen, /. köneny. Idrograf-ï, f. vizleiró. Idrologie, /. viztan. Idrometru, f. vízmérő. Idropică, f. vizkórság. Idropicus-ă, m. vizkóros. Ierarchie-ă, m. egyházkormányzási. Ierarchie, /. egyházi kormány. Ieri, h. tegnap. Iérnâ-ï, tél. Ierna-ez-at,?. kitelelni. Iernat-url, /. kitelelés. Iernos-ósá, m. téli, hideg. Ierta-at, i. bocsátani, igazolni, engedni. Iertare-ărî, /. bocsánat. Iertăciune-î, f. bocsánat, cu, engedelemmel. Iertător-ore, m. bocsátó. Igienă, /. egészségtan. Igienic-ă, m. egészségtani. Igumen-ï, /. apát. Igumenie, /. apátság. Iler-e, /. apró himlő, vörheny. Ilot-ţî, /. helóta, rabszolga. Imamea-ele, f. török pipa szipkája. Iman-ï, f. imán, török pap. Imita-ez-at, i. utánozni. Imitare-ărî, f. ) Imitator-Ï, f. ) utanzas Imitaţie-ţiî, f. utánzó. Imn-urï, dicsérő dal.

61 Imosélâ-elï, /. piszok, sár. Important-á, m. fontos. Importanţă-e,/. fontosság jelen- I tőség, határ. Import-urï, f. \,,, Importaţie-i, /. / In-urï, f. len ; selbatic, vad len ; de baltă, gyopár, farkkoró. Inar-ï, f. lenáruló, lentermelő, leniparos. Indrisaim, f. gólyaorr, gerely. Inel-e, f. gyűrű. [áruló. Inelar-í, f. gyürügyáros, gyürü- Inima-ï, f. szív. kedély, érzület. Inchisitor-ï, /. inquisitor. Inchisiţie, /. vizsgálat. Insista-at, i. sürgetni. Inspecta-ez-at, i. felügyelni. Inspector-ï, f felügyelő. Interes-uri, f. érdek, kamat, részvét, önhaszon. Interesa-ez-at, i. érdekelni. Interesant-a, m. érdekes. Interesat-ă, m. érdekelt. Interjecţie-iune, f indulatszó. Intriga-ez-at, i. ármánykodni. Intrigă-!, f. ármány, intrika. Intrigant-ă, m. ármánykodó. Iobagiü-i, f. jobbágy. Iobăgie-!, f. jobbágyság, szolgaság. Ionic-ă, m. joniai; architectură, joniai építészet. Ipángea-ele,/. csuklyás köpeny. Iperbolă-e, f nagyítás. Iperbolic-ă, m. nagyitó. [ság. Ipocrisie, f. képmutatás, álnok- Ipocrit-ţî, f. képmutató, álnok. Ipohondric-ă, m. lépkóros. Ipohondrie, f. lépkór, hypo-! chondria. Imoséîâ-elï Isgoni-esc-it. 61 Ipotenusa-e, f. átfogó. Ipotetic-ă, m. feltételes. Ipoteză-e, f feltevés. Ipotipos-urï, f. szófestés, festői leírás. Ipsomă-e, /. lágy kenyér. Ireü-eï, /. heréit kos. Isbavă-ăvî, /. mentés, megszabadulás, menekvés. Isbăvi-esc-it, i. szabaditni, menteni, a se, szabadulni. Isbăvire, /. szabaditás, szabadulás. Isbândă-e, f. siker, szerencsés kimenetel. Isbandi-esc-it, i. sikerülni. Isbélá-el!, f. támadás, roham, összetalákozás, lökés. Isbi-esc-it, i. támadni, ütni, lökni. Isbucni-esc-it, i. kitörni, szétpatanni. Isbucnire, /. kitörés. Isbucnitură-î, /. kitörés. Isbuti-esc-it, i. sikerülni, keresztül vinni, esni. Isbutire-ï, /. siker, szerencsés kimenetel. Iscăli-esc-it, i. aláírni. Iscălire-î, f. aláírás. Iscălit-ă, m. aláirt. Iscălitor-ore, m. aláíró. Iscălitură-!, /. aláírás. Iscodă-e, f. kém, leső. Iscodi-esc-it, i. kikutatni, kémlelni. Iscusi-esc-it,i.ügyes lenni,ügyességet szerezni. [ság. Iscusinţă-e, f. ügyesség, ravasz- Iscusit-ă, m. ügyes. Isgóná-e, /. kergetés, hajtás. Isgoni-esc-it, i. kergetni, hajtani.

62 6 2 Isgonit-ă ImblâiKlire. Isgonit-ă, m. elkergetett. Isgonitor-óre, m. kergető. Islaz-urî, /. legelő. Ismă-e, /. menta; piperată, borsmenta; créçâ, fodarmenta. Ismene, /. gatya. [újra. Isnovă, h. ismét; de-, ismét, Ispas-urî, f. áldozó csütörtök; Kristus menybemeneteli ünnep. Ispită-e, /. kisértet. Ispiti-esc-it, i. kisérteni, megvizsgálni. Ispitire, /. kisértetés. lspravă-e, f. kimenetel, siker, eredmény ; fără, eredmény nélkül, om de, megbízható, derék ember. Isprăvire, /. teljesítés, végzés. Ispravnic-ï, főfelügyelő. Isteţ-âţă, in. éleseszű, bátor, nagyzó. [esség, bátorság. Isteţime*!, f éleseszüség, ügy- Istm-urï, /.földszoros, földnyelv. Istovi-esc-it, f. folyósítani, igazítani, kiegyenlíteni. Istovire, f. leszámolás, kiegyenlítés. Isvod-óde,/.minta, alak, eredet. Isvodi-esc-it, i. kitalálni, felfedezni, kigondolni. Isvodire, f. eredés, származás. Isvor-óre, f. forrás. Isvoras-se, kis forrás. Isvori-esc-it, i. eredni, kiforrni, kibugyogni. Işlic-cî, /. magas bárány sapka, kucsma. lubeţ-âţă, m. szerelmes. Iubi-esc-it. i. szeretni. Iubire, /. szeretet, szerelem. Iubit-ă, m. szeretett. Iubitor-óre, m. szerető. Iuncăr-î, f. junker, fiatal aristocrata. Iute, h. hamar, gyors. Iuţdlă-elî, f. gyorsaság. Iuţime, f. gyorsaság. Ivélá-eli, f. előtíinés; ese la, napvilágra kerül. Ivi-esc-it, i. előtűnni, előfordulni. Ivire, f. tünemény, előállás. Imbarca-ez-at, i. hajóra szállni. Imbalega-at, i. trágyázni, trágyával bepiszkolni. Imbărbăta-ez-at, i. felbátoritni ; a se, felbátorodni. Imbelsuga-at, i. bőséggel ellátni. Imbelsugare, f. bőség, gazdagság, teljesség. Imbëta-at, i. a se, részegeskedni, ittasodni. Imbëtare-àrï, f. részegség, részegedés. Imbëtat-à, m. részeg, ittas. Imbétator-óre, m. szédítő, bóditó. Imbëtrâni-esc-it, i. megöregedni. îmbëtrânire, f. megvénülés. Imbia-at, i. kínálni, buzditni. Imbina-at, i. egyesíteni, összetenni (kéttárgyas). Imblăni-esc-it, i. bundával bélelni, bevonni. Imblăti-esc-it, i. csépelni. îmblătire /. cséplés. Imblătitor-i, f. cséplő. Imblândi-esc-it, i szelídíteni, csendesíteni. Imblándire, f. szelidités.

63 îmboboei-esc-it împerat-ţî. 6 3 îmboboci-esc-it,?. rügyezni, îmbogăţire,/, gazdagodás, gazdagítás. îmbogăţi-esc-it, i. gazdagítani, îmboldi-esc-it, i. ösztönözni, sarkalni, serkenteni, îmboldire, /. ösztönzés. [ni. îmbolnăvi-esc-it,?. betegeskedîmbrăca-at,?. öltözni, Öltöztetni ; a se, öltözkedni. îmbrăcat-ă, m. öltözött, öltözkedett, öltöztetett, îmbrăcăment-minte, /. öltöny, ruha, ruhadarab, îmbrăţişa-ez-at, i. ölelni ; a se, ölelkezni. [zés. îmbrăţişare, /. ölelés, ölelkeîmbrobodi-esc-it, i. fejét, be- [a kötni, kendővel, jmbuca-at, i. harapni, falatozni. Imbucătură-î, /. harapás, falat, falatozás. Imbufna-ez-at, i. a se, da- : a czolni, duzzogni. Imbuiba-ez-at, i. tömni, tűitőlteni, telitni. îmbuibare-ărî, /. táltömés, îmbulzélâ-elï, f. tollongás, tollakodás. Imbulzire-i, f. tolakodás, to- A longás. Imbuna-ez-at, i. csillapitni, megszeliditni; a se, megsze- A üdülni. Imbunătăţi-esc-it, i. javitni; a se, javulni. Imbunătăţire-î, /. javítás, ja- A vulás. Jmmormênta-ez-at, i. eltemetni. Immormentare-ări, /. temetés. Immormentátor-óre, m. sirásó. Immuguri-esc-it, i. rügyezni. Immuia-at, i. lágyítani, megnedvesitni; a se, gyengülni, lágyulni, engedni. Immulţi-esc-it, i. szorozni, gyarapitnijase, gyarapodni. Immulţit-ă, m. sokszorozott, gyarapítóit. Immuldtor-óre, m. sokszorozó, Impăca-at, i. f. kibékitni ; a se, kibékülni, engesztelődni. Impăcare-ărî, f. kibékités, kibékülés, ldengesztelődés. Impăcător-ore, m. kibékítő, engesztelődé. Impăciui-esc-it, i. kibékíteni ; a se, kibékülni. Impăciuire-î, /. kibékülés. Impáciuitor-óre, m. kibékítő, kiengesztelödő. Impărechere-î, f. párosodás. Impărechia-ez-at, i. párosítani, Impărtăşi-esc-it, i. résztvenni, részesitni, közleni, részesülni. [lés. Impărtăşire-î,/. részesülés, köz- Impărţi-esc-it, i. osztani. împărţire-i, /. osztás. Impărţitor-ore, m. osztó. Impătra-ez-at, i. négyezni. Impeliţa-ez-at, i. a se, megbőrösödni, megtestesülni. Impeliţat-ă, m. megtestesült. Impena-ez-at, i. beékelni, a se, felczifrázni, felékesiteni. Impenat-ă, m. feltollasodott, felczifrázott. mpestriţa-ez-at, i. tarkázni. împestriţat-ă, ni. tarkázott. Impetica-at, i. foldozni, darabolni. [bolás. Impeticare, /. foltozás, dara- Imp0rat-ţî, /. császár.

64 6 4 împërâtésa-e împrumutare-ărî. împërâtésâ-e f. császárné, împërâtesc-éscâ, m. császári, împërad-esc-it, i. uralkodni, împërâde-i, /. uralkodás ; császárság. împïedeca-at, i. megakadályozni, meggátolni, lezárni (a kereket). Impiedecátóre - őri, /. akadályozó, alabor. Impietri-esc-it, i. a se, meg- kövesitni, megkövesedni, megmerevedni. împïetrire-ï, /. megkövesülés, megmerevedés. lmpietrit-a, m. megkövesült. Împîezişa-ez-at, i. lejtőssé tenni, oldalvást futni. Impila-ez-at, i. kényszeríteni, kényszert alkalmazni, nyomni, sújtani. ímpilátor-óre, m. kényuri, nyomasztó, sújtó. Impinge-ns, i. lökni, taszigálni. Implé-ut, i. tölteni, împleti-esc-it,?. fonni, kötni, împletire, /. fonás, kötés. Ímpletitor-óre, m. fonó. Impletitură-î, f. fonás, kötés, împlëtura-ï, /. töltés. Implini-esc-it, i. teljesíteni, kiegészíteni, a se, teljesülni, împlinire-ï, /. teljesülés, teljesítés. împodobi - esc - it, i. díszíteni, szépíteni, czifritani. împodobire, /. díszítés, împopora-ez-at, i. benépesitni ; a se, népesedni, népesülni. împoporare-ărî, f. benépesítés, népesedés. împotrivă, v. ellen; k. ellenben, împotrivi-esc-it, i. a se,ellentállani, fellázadni, feleselni, împotrivire-!, /. ellentállás, feleselés. Impotrivnic-a, m. ellenséges, împovăra-ez-at, i. megterhelni, megnehezitni. împovărare, /. megterhelés, nyomás. Imprăschia-ez-at,?. elszórni, împrăschiare, f. elszórás, széjjelhintés. împrăschietor-ore, m. pazarló, elszóró. împrejur, h. körül, körülbelül ; tăere, f. körülmetélés. Imprejur-urí, f. környék, împrejura-at, i. körülvenni, körülzárni, ostromolni. Împrejurare-ărî, /. körülmény, împresura - at, i. elhalmozni, körülzárni, ostromolni, împresurare-ărî, /. elhalmozás, ostromlás. Impresurátor-óre, m. ostromló, ímpreuna-at, i. egyesíteni, összegyűjteni ; a se, összekelni, împreunare,/, egyesítés, összegyűjtés, összekelés. împreună, h. együtt, együttesen, împrïetini-esc-it, «összebarát kozni. [zás împrïetinire-ï, /. összebarátko Improspëta-ez-at, i. felfrisiteni Improspëtare-àrï, /. felfizetés Improtivi = împotrivi. Improtivnic-ă = împotrivnic. împrumut, h. kölcsönképen. Imprumut-urï, f. kölcsön. Iprumuta-at,?. kölcsönözni, împrumutare-ărî, f. kölcsönzés

65 împrumutător-ore încărca-at. 6 5 Ímprumutátor-óre,m.kölcsönző. Impune-us, i. rákényszeríteni, megterhelni, meghagyni. Împungaciu-ce m. döfös, szűrös, împungător - őre, m. döfös, szűrös. Impunge-ns,?. döfni, szúrni. Impungere-í, /. döfés, szúrás, împunsătură-î,/. döfés, szúrás. Imputa-ez-at, i. szemrehányást tenni, hibáztatni. împuternici-esc-it,f.felhatalmazni ; a se, hatalmassá lenni, împuternicire-!, /.felhatalmazás, împuternicit-ă, m. felhatalmazott. împuţi-esc-it, i. megbüdösődni, poshadni. [hadás. împuţiciune, /. büdösség, posîmpuţina-ez-at, i. megkevésbiteni; a se, kevésbülni, a fogyni. împuţinare, /. kevésbités. Impuţire-î, /. büdösség, poshadás. împuşca-at, i. lőni, kisütni, (a puskát). împuşcare-ărî, /. lövés, împuşcătură-!, /. lövés. Ín v. ba; be; bán, ben, în şcolă, az iskolában, az iskolába, înacri-esc-it, i. savanyítani ; a se, megsavanyódni. înainta-ez-at, i. haladni, előre menni. înaintare-ărî, /. haladás, eló'- menetel. înainte, h. elől, elé, előtt; cél de, az első, az előlálló. Inait, h. magasan, înalt-ă, m. magas. înamora-ez-at, i. a se, szerelmes lenni, belészeretni. Inamorat-ă, m. szerelmes. Inamorezat-ă, m. szerelmes. Inapoï, h. vissza, hátra, înapoia-ez-at, i. visszaadni, visszaküldeni, viszonozni ; hátrafelé menni, hanyatlani. înapoiere-!,/, hanyatlás, visszaesés. inarma-ez-at, i. felfegyverkezni. Inarmare-ar!,/. felfegyverkezés, înavuţi-esc-it, i. gazdagitni ; a se, meggazdagodni. Inălţa-at, /.magasztalni, emelni, înălţare - ărî, /. magasztalás, emelés. înălţime-!, /. magasság, înăspri-esc-it, i. szigorítani erősíteni. Incai, h. legalább. [bán. In cap, h. éppen, kerekszám- Incă, k. még. Încăîdi-esc-it, i. melegitni, fütni, meggyuladni. [gités. încăldire, /. fűtés, megmeleîncăleca-at,?*. lóra ülni, felülni, încălecare, /. lóra felülés, lovaglás. încălţa-at, i. czipőt felhúzni, harisnyát felhúzni, bocskort kötni lábára, încălţăminte, /. lábbeli. Incăpăstra-ez-at, i. kötőféket tenni, feltenni. Íncápé-ut, beférni, încăpere-!, /. helyiség, szoba. Incăputa-at, i. fejelni (czipőt). încărbuni-esc-it, i. szenesitni. încărbunire, /. szenesedés, încărca-at, i. felrakni, megterhelni, tölteni.

66 66 încărcare-ăr! încredere. încărcare-ărî, /. felrakás, încărcătură-!, /. felrakás, încătărămă-at, i. becsatolni, ïncânta-at, megbájolni, megbűvölni. Íncantare/.megbűvölés bájolás. încântător-ore, m. bűvölő, bá- joló. [bitni. încârliga-at, i. horgolni, gör- Incât, h. a mennyiben, încenuşa-ez-at, i. behamuzni, elvamvazni. încenuşare-ărî, /. beliamuzás, leégetés, hamuvá tevés, începător-ore, m. kezdő, începe-ut, i. kezdeni, megkezdeni. începere,/, kezdés, megkezdés. Inceput-urí, /. kezdet, eredet. Incerca-at,?. kisérleni, próbálni, kisérteni, tapasztalni, încercare-ârï, /. kísérlet, încercat-ă m. megkisért. Incet, h. lassan, csendesen. Inceta-ez-at,?. megszűnni, beszüntetni, megszakitani, félbeszakítani. [lés. încetare-ărî, /. szünet, szünete- Incetinel = încet, lassan. Incheia-at, /bezárni, befejezni, încheiere, /. befejezés, încheietură-!, /. Ízület, csukló. Inchina-at, i. ajánlani, imádni, tisztelni. [üdvözlés, închinare, /. hajlás, imádas, închinăciune-!, f. meghajlás, üdvözlet, imádás. închipui-esc-it, i. képzelni, kigondolni. închipuire-!,/, képzelődés, képzelő tehetség. Ínchiria-ez-at, i. bérelni. închiriat-ă, m. bérelt, închis-ă, m. bezárt ; sötét (színekről). Inchisóre-or!, /. fogság. Incingátóre-ori, /. öv, övező, încinge-ns, i. övezni, derekat kötni. încleşta-ez-at, i. a se megmerevedni, megzárkozni, zárulni. Íncóce-mcóc!, h. ide. încolăci-esc-it, i. tekerni, görbitni ; a se -, görbülni keresztbe tett lábakkal leülni, încolăcire, /. görbülés, tekerés. încolo, h. oda, arrafelé. Incolţi-esc-it, i. marni ; csírázni. Incolţire-î, /. marás ; csírázás, încolţura-ez-at, i. kihegyezni, harapni. Inconjura-at, i. körülvenni, körülfogni, ostromolni, înconjurare-ărî, /. körűlvevés. înconjurat-ă m. körülvett, înconjurător-ore, m. körülvevő, încontra, h. ellenben, ellentétben, az ellen. Incorda-ez-at,?. feszíteni ; a se, feszülni. încornorat - ă, m. szarvakkal ellátott, szarvas, încorona-ez-at, i. megkoronázni. încoronare-ărî, /, koronázás, încotro? h. merre, mely irányban? n am încotro, nem tehetek másként, încovăi-esc-it,?. hajlítani, görbítni, tekerni. încovriga-at, i. görbítni, tekerni, forgatni. încrede-dut, i. bízni, megbízni, încredere, /. megbízás.

67 Incredinţa-ez-at, i. megbízni, I îndeletnicire, f. foglalkozás. rábízni, biztosítani; a se,! îndelung, /?. hosszas ideig. eljegyeztetni magát. Indelunga-at,?. hosszabbítani, Incredinţare-ărî, f. eljegyzés, îndemână, h. kényelmes, la, megbízatás, bizonyosodás. kézügyben. [tés. Incremeni-esc-it, i. megmere- Ïndemn-urï, f. buzdítás, síirgeţ ved ni, bámulni, încremenire, f. rémülés, megmerevedés. încreţi-esc-it, i. fodrozni, kondoritani, ránczolni ; a se,rán- a ez o sód ni. Increţire, f. fodrás, ránczolás. îndemna-at,?. buzditni, sür Increţitură-î, f. ráncz, fodor. Incrucisa-ez-at,?. keresztezni, keresztet vetni. íncrunta-ez-at, i. vérbe mártani, vérengzeni, mérgesen nézni. Incuia-at, i. zárni, bezárni. Incuiba-ez-at, i. a se, befészkelni, befészkelődni. Inciűere-i, f. bezárás. Incuietóre-ori, f. zár. lncumeta-ez-at,?. a se, merni, bátorkodni. Incurca-at, i. összezavarni; a se, összezavarodni. Incurcare-ărî, f. összezavarás, ' bonyolodás, összekuszálás. Incurcat-a, m. zavart, bonyo- A lódott. [lódás. Incurcătură-î,. f. zavar, bonyo- Indată, h. rögtön, azonnal. Indatora-ez-at,?. lekötelezni ; I adósságba merülni. [ség. Jndatorare-ărî, f. lekötelezett- Indelete, la îndelete, h. kézügy-! ben; mai, kényelemmel. Indeletnici-esc-it, i. a se, I foglálkoztatni, ; gyakorolni. încredinţa-ez--at îndoire. foglalkozni, 6 7 getni, felbátoritni. îndemnare-ărî, f. buzdítás, sürgetés, felbátoritás. Indeplini-esc-it,?. teljesíteni, îndeplinire, /. teljesítés. Indeplinitor-óre, m. végrehajtó, teljesítő.. îndesa-at, i. nyomni, sajtolni, préselni ; a se, tolakodni. Ïndesare-arï, f. nyomás, tolakodás. îndesat-ă, m. nyomott, erős, köpezös, tömör, îndeséla-elï, f. tolakodás. Índesérá, h. estefelé, îndesi = îndesa-at,?. nyomni, îndestul = destul, /?. elég. îndestula-ez-at,?. megelégedni, îndestulare, f. megelégedés, îndeşert, h. hiába, való. îndërêpt, h. hátul, vissza, îndërëpnic-à, m. daezos. Îndërëpnîci-esc-it, i. daczolni, ellentállani. îndërëpnicie-i, f. daczolás. Indobitoci-esc-it, i. buta lenni ; a se, megbutiîlni. îndobitocire-irï, f. megbutiîlàs. îndoélâ-elï, f. kételkedés, bizonytalanság, határozatlan- ságîndoi - esc-it,?. kétszeresitni ; hajlitni ; a se, kételkedni, îndoire, /. kétszerezés, kételkedés.

68 68 îndoit-ă înfiorător-ore. Indoit-ă, m. dupla, kétszeres, índura-at, i. kitartani ; a se, összehajtott, kétes. irgalmazni. [ság. Indopa-at, i. tömni, betömni, IIndurare, f. kitartás, irgalmasîndopare-ărî, /. tömés, în doué, sz. ketté. Iîndurător-ore, m. kitartó, irgalmas. lndoiosa-ez-at,?. megilletődni, j Indeci-esc-it, i. tizszeresitni. meghatni. îndoioşare, /. megilletődés, haîndrăci-esc-it, i. ördöggé lenni. Indrăcire-î, /'.őrültség, dühösség. índragi-esc-it, i. megkedvelni, megszeretni, szerelmes lenni, îndrăgire-î, /. megkedvelés, belészeretés. îndrăgit-ă,??i. megszeretett, megkedvelt. îndrasnéla-elï, /. bátorság, merészség, vakmerőség, îndrăsneţ - éça, m. vakmerő, vállalkozó. îndrăsni-esc-it, merészelni, bátorkodni. índrepta-ez-at, i. javitni, iga- zitni, egyenesitni, utasitani ; a se, javulni egyenesedni. Indreptare-ărî, /. igazítás, javítás, irányítás. îndreptător - óre, m. igazitó, javító. Indulci-esc-it,?. édesgetni, enyhíteni. [getés. îndulcire-ï, f. enyhítés, édes- Indulcitor-óre, m. édesgető, índumnedei-esc-it, i. isteniteni, megisteniteni. îndupleca-at, i. rábeszélni, meggyőzni, rábírni ; a se, meggyőződni. înduplecare-ărî, /. rábirás, rábeszélés, indítás, înduplecător - óre, m. rábíró, indító. [tás. i Indëcit-â, m. tízszeres. IIndécit, h. tízszeresen. IInfăina-ez-at, i. belisztezni. IÎnfăinare-ărî, f belisztezés. ; Infăinoşa-ez-at, i. lisztté lenni, tenni. IInfăşa-at, i. bepólyázni, i înfăşura-at,?. becsomagolni, betakarni, beburkolni. Iînfăşurare-ări, f. beburkolás. ]înfăţoşa - ez - a.t, i. előállítani, megjelenni, szembe állítani. înfăţoşare-ărî, f. megjelenés, jelentkezés ; előállítás, előmutatás. Infiera-ez-at,?. bélyegezni, vasba verni. [sál.)!infierătură-î,/'. bélyegezés (vas- ;înfierbênta-ez-at,?. tiizesiteni, hevíteni, forrósitni, a se, felhevulni, felforrni, meg- ; tüzesedni. înfierbentare-ărî,/. forróságiás, felhevűlés. ínfige-ipt, i. beékelni, feszíteni. înfiinţa-ez-at, i. létesíteni, alapítani, állítani. Infiinţare-ărî, f. létesítés, felállítás, megállapítás. în fiinţă, h. valóban, valóságosan. ínfiora-ez-at, i. megborzadni, reszketni. înfiorare-ărî, f. borzadály. ínfiorátor-óre, m. borzadályos, rettentő.

69 înfipt-ă îngrămădi-esc-it. 69 înfipt-ă, m. beékelt, ráfeszitett. inflăcăra-ez-at, i. megyulasztani, lobogtatni. Inflori-esc-it, kivirágozni, virágozni. înflorire-!, f. virágzás. Infoca-at,?. feltüzelni ; lelkesitni ; a se, lelkeslűni felbevfílni. (lievűlés. înfocare-ărî, f. feltüzelés felînfricoşa-ez-at, i. félemliteni, megijedni. Infunda-at,?. betömni, bedugni; a se, bedugulni, înfundătură - ï, f. bedugulás, mélyedés, árok. înfuria-ez-at, i. diihösködni, dühbe ejteni. Infuriat-ă, m. dühös. Íngáduélá-eli, f. engedelem, tűrés, várakozás, îngădui-esc-it, i. engedni, megtűrni, várni. (rés. îngăduire-î, f. megengedés, tü- Înfricoşare - ári, f. félemlités, îngălbini-esc-it, i. sárgára festeni ; a se, sárgulni, ijédelem, aggodalom ; fenyegetés. îngalbinire-ï, f. sárgára festés, Infricoşat-ă, m. rettentő, borzasztó; b. igen, nagyon. sárgul ás, sárgaság. Ingălbinit-ă, ni. sárga, sápadt. Infrumseţa-ez-at, i. szépíteni, Ingána-at, i. kigunyolni, arcz- ' dísziteni ; a se, szépülni, fintorgatni. magát czifritani. îngânare-ărî,/. kigúnyolás, arcz- Infrumseţare - ărî, f. díszítés, tintorgatás. szépítés, czifritás. îngânfa-ez-at, i. gőgös lennie Infrundi-esc-it, i. kilevelezni, felfuvalkodni. levelet hajtani, lombot kapni, jnfrundit-ă, ni. leveles, lombos, îngânfare-arï, f. gőg, felfuvalkodás, fenhéjazóság. înfrunta - a t, i. megdorgálni, îngenunchere-!, f. térdelés. feddni ; daczolni. íngenunchia-at, i. térdelni. înfruntare-ári, f. dorgálás, da- Inger-!, f. angyal. czolás, támadás, înfrăţi - esc - it,?. testvérisitni, Ingeresc-éscá, m. angyali. Inghieţa-at, i. fagyni. a se, testvérisűlni. Inghieţat-ă, m. fagyott. înfrăţire-!, f. testvérisűiés. Inghieţată, /. fagylalt. înfrânge-ns, i. hajlítani, meggyőzni, ; Inghimpa-at, i. megszűrni. törni, áthágni. înghiţi-it, i. lenyalni, [deklő. Infrena-ez-at, i. fékezni, visszatartani, ; Inghiţitore-orî, f. garat, nyel- mérsékelni, szelidi-! înghiţitură-!, f. nyelés, falat. A teni. Infrénare-ár!, /. felfékezés (a IIngloda-at,?. iszaposódni, sárral bepiszkitni, sárba alámerülni. ; lónak) felkantározás, mér- Ingrădi-esc-it, i. bekeríteni, A séklés. Infumura-ez-at i. füstölődni ; îngrădire-!, f. bekerítés. Ingrămădi-esc-it, i. összehal- I képzelődni, fenhejázni. I mozni.

70 70 îngrămădire-î înnoire-!. îngrămădire-!, /".összehalmozás. îngrăşa-at, i. hizni, meghízni ; hizlalni. îngrăşat-ă, m. hizott, hizlalt, îngrăşătură, f. hizás, hizlulás ; trágya. îngreţoşa-ez-at,?. undoritni ; a se, undorodni, îngreuia-ez-at, i. f megnehezi- A \ teni, megíngreuna-ez-at, i. (terhelni, îngreunare-ăr!,/. megnehezítés. megterhelés. [aggódni. lngrija-ez-at,?. gondoskodni, Ingrijare-ărî, /. gondozás, előrelátás, gondviselés. Ingrijitor-óre, m. gondoskodó, felügyelő, őrködő. Ingropa-at, i. temetni, îngropare, /. temetés, îngropăciune-!, /. temetés. Ingrosa-at,?. vastagítni ; a se, vastagodni. Ingrosare, f. vastagodás, îngrozi-esc-it, i. rettenteni; a se, megrettenni, megborzadni. îngrozire-!, f. megborzadás. Ingrozitor-óre, m. borzasztó, înhăma - ez - at, i. behámozni, hámba befogni. Inhămare-ărî, f. behámazás. înhăţa-ez-at, i. hurokra kerülni, megfogni, megcsípni, în jós, /?. lent, lefelé. Injosi-esc-it, lealacsonyítani, înjosire-!, /. lealacsonyitás. ïnjuga-at, i. befogni a járomba, leigázni. ïnjumëtâçi-esc-it,?. felezni, înjunghia-at, i. megszűrni, keresztül szúrni, leőlni. înjura-at, i. szidni, szitkozódni, înjurător-ore, m. ocsárló, szitkozódó. înjurătură-!, f. szitkozódás. înlăptoşa-ez-at,?. a se, tejet kapni, tejes lenni, înlărgi-esc-it, i. tágitni, tágulni, înlăuntru, h. benn, bent, belé. Inlemni-esc-it, i. megfásitni ; megmerevedni (félelemben), înlemnire-ï, f. megfasitás ; megmerevedés, megdermedés. înlesni-esc-it, i. könnyíteni ; a se,megkönnyülni, olcsulni. înlesnire-!,/.könnyítés, olcsulás. Ínlesnitor-óre, m. könnyítő. In loc, h. a helyett, înlumina-ez-at,?. világitni, megvilágitni. ïnlungi-esc-it, hosszabbítani ; a se, meghosszabbodni. Inmiit-ă, m. ezerszeres. Innădi-esc-it, i. összefűzni, înnăditură-î, /. pótlás, hozzáadás, fűzés. Innărăvi - esc - it, i. összeférni, összeszokni, összesimulni; elkényesztetni. Innărăvit-ă, m. összesimult, elkényesztetett. înnebuni-esc-it, i. megbolondulni, megbolonditni ; téboly lenni. înnebunire-ï, f. megbolondulás. Inneca-at,?. fuladni, befuladni. Innecăcios-osă, m. fulasztó. ïnnegri-esc-it, megfeketítni ; a a se, mégfeketedni. Ínnoda-at, í. bekötni, újítani, megú înnoi-esc-it, jítani. înnoire-!, /. újítás.

71 Innoitor-óre - ínsufletire-í. 71 Innoitor-óre, m. ujitó. Innomoli-esc-it, i. sárban fe-,a trengeni ; a se, besározni, lnnopta-ez-at, éjjelezni ; a se, éjjelre elkésni, [borulni. Innora-ez-at,?. a se, be- Innorat-ă, m. beborulva. Innoroi-esc-it,?. bepiszkitni sárral; a se, eliszaposodni. Innot, f. úszás; a trece cu, átúszni. Innota-at, i. úszni. Innotare-ărî, f. úszás. Inparte, k. részint, különben, înrădăcina-ez-at,?. ; a se, begyökerezni, gyökeret verni. Inrădăcinare-ărî, f. begyökerezés. [begyökerezve), lnrădăcinat-ă, m. begyökerezett Inrări-esc-it, i. ritkitni, ritkulni. Inrărire-î, f. ritkítás. Inrăutăţi-esc-it, i. megroszabbitani, roszszá tenni. Inríuri-esc-it.?. befolyni, befolyást gyakorolni. Inrîurire-ï, f. befolyás. Insă, k. de, pedig, hanem, különben. Insă-mî-ţî-şî ; însé-ne-vë-sï, magam, magad, maga, magunk, magatokjuk (nőnemben). Insănătoşa-ez-at, i. ; a se, a meggyógyulni. Insănătoşare-ări, f meggyóa gyulás. [nyozni. Insăpuni - esc - it, i. beszappa- Insăpunire-î, f. beszappanyozás. Insărăci-esc-it, elszegényedni. Jnsărăcire-î, f. elszegényedés. Insărcina-ez-at, i. megterhelni, înscăuna - ez - at,?. bevezetni,, széket elfoglalni. Inscorţi-esc-it, i. ; a se, bekérgesedni. In scorţoşa-e z -a t, i. ; a se, bekérgesedni. [felírni. Inscrie-is, i. beírni, beíratni, Inscris-ur!,/. irás, Írott okmány. Inscurt, h. röviden, szóval. Insemna-ez-at,?. jegyezni, megjegyezni, kijelölni. Insëmnat-â, ni. nevezetes, meglehetős. Insënina-ez-at,?. ; a se, kiderülni, kitisztúlni. Insëra-ez-at, i. esteledni. Insëta-ez-at, i. szomjuzni. Insínui-it,?. bekebelezni, hizelegni. Insînuire-Ï, f. behizelgés. Insínuitor-óre, m. behizelgő. Insoţi-esc-it,?. társítani, elkísérni; a se, párosodni, összekelni. Inspăimenta-ez-at, megijeszteni; a se, megijedni. Inspăimentare-ărî, f. megijedés. Inspăimentător-ore, m. ijesztő, megrettentő. Instrăina-ez-at, i. elidegenitni, eladni, elvinni. înstrăinare-ărî, f. elidegenítés. Insu-mî-ţî-şî ; însi-ne-vë-însisi, n. magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk. Insufla-at, i. besúgni, belehelni ; eszébe juttatni. Insuflare-ărî, f. belehelés. Insufleţi-esc-it,?. lelkesítni, fe lelevenedni, felbátoritni, feltüzelni ; a se, fellelkesülni, felbátorodni. Insufleţire-î, f. lelkesedés, lelkesülés, felbátoritás.

72 7 2 însufleţitor-ore întrebuinţa-ez-at. Insufleţitor-ore, m. lelkesítő, lelkesülő, felbátorító ( odó). Insura-at, i. házasitni ; a se, házasodni (a férfiakról szólva) însurat, m. nősült, házas ; de, nősülendő. Insus, h. fent, felfelé. Insusi-esc-it, i. tulajdonitni. Insusire-i, /. tulajdonság, minőség. Insuţit-ă, m. százszoros, íntardia-at, i. el, megkésni, intări-esc-it, i. erősíteni, helyben hagyni; a se -, erősödni. [edzés, întărire-î, /. erősítés, erősödés, íntáríta-at, i. izgatni, bosszantani. [tás. Intărîtare-î,/. izgatás, bosszanintărîtător-ore, m. izgató, boszantó. Intáiü, sz. először. Intâiuaşdată,. sz. első Ízben. Intálni-esc-it, i. találkozni, întâlnire-ï, /. találkozás. Intampina-at, i. találkozni, megelőzni. Xntâmpinare-ărî, f. megelőzés, találkozás. [mogatni. íntemeia-ez-at, i. alapítani ; tá- Intemeiere-í, f. alapítás. Intempla-at, ; a se, történni, véletlenül esni. Intemplare-ărî, f. esemény. Intina-at, besározni, intinde-ns, i. kifesziteni, kiteritni, átnyújtani ; a se -, kiterjeszkedni, kinyujtozni. Întindere-!, f. kiterjesztés, kiterjedés ; terület. Intindëtor-ore, m. kiterjesztő, kiterjedő; nyújtózkodó. Intineri-esc-it, i. fiatalitni ; a se, fiatalodni ifjadni. întipări - esc - it, i. benyomni ; a-şî, megszívlelni, megj egyezni. Intipărire-i, /. benyomás. Intipáritor-óre, m. benyomó. Intórce-rs,?. visszatérni, feltiirni, visszatéríteni. Intocma = întocmai, h. éppen, pontosan. Intocmi-esc-it, i. helyreállítani, rendbehozni, intézni. Intocmire-ï, f. intézés, szervezkedés, állapot. Intórcere-i,/. visszatérés; megtérés. Intortochia-at, i. összezavarni, összekuszálni. Intortochetură - ï, f. összekuszálás. întovărăşi-esc-it, i. összetársulni, elkísérni, vezetni. Întovărăşire-î, f. társitás, társulat, kiséret. Intovărăşit-ă, ni. összetársitott, elkísért. Intra-at,?. belépni, bemenni, ereszkedni. Intrare-ări, f. belépés, bemenet. Intr arma-ez-at, i. felfegyverkezni. lntr aripa-ez-at, i. szárnyalni. Intr aripat-ă, ni. szárnyas. Intr ascuns, h. titkosan. íntr atáta, h. olyannyira. Intre, v. között,, közé. Intreba-at,?. kérdezni, kérdeni. Intrebare-ărî, f. kérdés. întrebător-ore, m. kérdő. Intrebuinţa-ez-at, i. alkalmazni, használni.

73 întrebuinţare-ărî înveţător-ore. 7 3 Intrebuinţare-ărî, f. használás. ţ: alkalmazás. Intrebuinţat-ă, m. alkamazott, I használt. [nyezni. întrece-ut, i. felülmúlni, verse- Intreg-éga, m. egész, jntregi-esc-it, i. kiegészíteni. Intregime-î, /. épség, tökéle- A tesség. Intrei-esc-it, i. háromszorozni. Intreit-ă, m. háromszoros. Intreprinde-ns, vállalkozni. Intreprindëtor-ore, m. vállal- I kozó. [eszközölni. Jntrepune - us,?. közbelépni, Intrepunere-i,/. közbelépés. Intrista-ez-at,?. szomoritani ; a a se, szomorkodni. Intristare-ărî, /. szomorúság,! gyász. Introducátor-óre, m. bevezető, fntroduce-us, i. bevezetni. Ïntroducere-ï, /. bevezetés. Intru, v. ban, ben, benne. Intr untaiű, h. először, erede- tüeg- Intrupa-ez-at,?. megtestesitni ; a se, megtestesülni. Intrupare-ărî, f. megtestesülés ; egyesülés. [bán. Intr ínsul-a, n. abban, magá, întuneca-at, i. sötétítni; a se, sötétülni, homályosodni. Intunecare-ari, /. sötétedés, sötétség. íntunecat-a, m. sötét, megsötétedett. [lyos. jntunecos-ósá, m. sötét, homálntunerec-(ic)-e, f. sötét, sötétség. Inválmásélá-elí, f. zavar, rendetlenség, bonyolodás. învălmăşi-esc-it, i. bonyolítni, zavarni; a se -, bonyolulni. Invăpăia - ez - at, i. felheviilni, feltüzelni, fellobbani. Invechi-esc-it, i. vénitni ; a se, megvénülni. învecinat-ă, m. szomszédos. Invecmici-esc-it,?. örökíteni. Invedera-ez-at, belátni, érteni. Invederat-ă, m. tiszta, nyilvános. látható, érthető, învëli-esc-it,?. bepolálni, beburkolni. [kólát, învëlitôre-orï, f. fejkötés, burînvëliturâ-ï, /. fejkötés, învëlis-urï, f. bekötés, becsomagolás, beburkolás. Invenina-ez-at,?. megmérgezni. Inveninare-ărî,/. megmérgezés. Inverdi-esc-it, i. kizöldfílni. Inverdit-á, m. kizöldíílt. Invermănat-ă, in. férges, înverşuna-ez - at, i. megharagitni, megkeseritni ; a se, felháborodni, felheviilni. înverşunat-ă, m. felhevűlt, felháborodott. înverşunare-ărf, f. felháborodás, felhevűlés, Ínveseli-esc-it,?. örvéndezni, felvidulni. învëluiala-elï, f. zavarodas, b o nyolodás, bonyolítás, învëluire-ï, /. beburkolás. învëhurï, f. szokás. Înv0ţa-at,?. tanulni, tanitni ; a se i, megszokni. Înv0ţare-î, f, tanulás, înveţat-ă, ni. tanult, megszo ko tt. învëtücel-eï, f. tanítvány. ta învëçator- óre, f. tanító, nítónő.

74 74 înveţatorâsă-e Jidov-î. învëçatorésa-e, f. tanítónő. Inv0ţătură-î, f. tudomány, tanulság. învenăţi-esc-it, i. kékitni, kékre festeni ; a se, megkéktílni. Invêrti-esc-it, i. forgatni; a se, forogni, forgolódni. Invertire-!, f. forgás, fordulás. lnvertit-ă, m. forgott, forgolódott. Invertosa-ez-at, i. megkeményitni, megszilárditni ; a se, megkeményedni, megszilárdulni. Invertosare-er!, /. megkeményedés, szilárdulás. Invia-ez-at,?. feléledni, felele- venitni, feltámadni, [nedés. Inviere-i,/. feltámadás, feleleve- Jaf-uri, /. préda, zsákmány. Jalbă-e, /. kérelem, folyamodvány. Jale, /. szomorúság, gyász. Jalnic-á, m. szomorú, gyászos. Jaluz-ă, 7ii. féltékeny. Jaluzie-i, f. féltékenység. Jandar-ï, f. csendőr. Jandarmarie-i, j. csendőrség. Jap-ur!, f. lópokrocz. Japiţă-e, /. pozna, vessző. Jar-urí, /. parázs. Jăfui-esc-it, i. zsarolni, zsákmányolni. Jăli-esc-it,?. gyászolni. Jálui-esc-it, i. panaszkodni, siránkozni. I înviermăna-ez-at, i. ; a se, megférgesedni, megromlani. Invinge-ns, i. győzni, legyőzni. Invingere-ï, f. győzelem. Invinovăţi-esc-it, i. hibáztatni, vádolni.! Invins-ă, m. győzött, legyő-! Ä ZÖtt. J. Invoi-esc-it,?. beleegyezni ; a se, egyezkedni. Invoiélá-el!,/. egyezkedés; szerződés. Invrajbi-esc-it, i. összeharagitni; a se -, összeharagodni. Invrajbitor-óre, m. összehara- A gitó. Invrednici-esc-it, i. méltatni ; a se, méltó lenni. Invrednicire-ï, f. méltatás, érdem. IJáluiéla-el!, f. panaszkodás. : Jáluitor-óre, m. panaszkodó. IJárui-esc-it,?. tüzet kaparni. ; Jăruire-î, f. piszkálás, kaparás í a tűzben.! Jaruitor-óre, f. tűzkapa, piszkafa, huzó vas. I Jertfá-e, /. áldozat. : Jertfi-esc-it,?. áldozni. IJertfelnic-ce, f. áldozati asztal, oltár. IJertfire-ï, /. áldozás, jertfitor-óre, m. áldozó. Jeţ-urî, /. szék, karszék. Jicniţă-e, f. buzakamra, csűr. Jidanie-i, /. állat, szörny. Jidov-ï, f. zsidó.

75 Jidovesc-éscá, m. zsidós. Jidovesce, h. zsidósan. Jilav-á, m. nyirkos, nedves. Jilávi-esc-it,i. nedvesíteni, [ség. Jilăvire-î,/. nyirkosság, nedves- Jimblă-e, /. zsemle. Jintiţă-e, f. összefutott tej. Jir, /. makk, bikkfamag. [ni. Jira-ez-at,?. jótállani, kezesked- Jirafá-e, f. nyakorján. [dőör. Jitar-ï, f. határőr, mezőőr, er- Jórdá-e /. vessző, korbács. Joc-uri, /. játék, táncz. Jói, f. csütörtök. Jolj-urï, /. finom vászon. Jordeni-esc-it, i. vesszőzni. Jós, h. lent, le, lefelé ; a d a, ledobni, ledönteni. Jubiná-i, f. tisztátalan állat ; ; tisztátalan nő. Juca-at, i. tánczolni, játszani. Jucátor-óre, in. játczó, tánczoló. Jucárie-i, /. játékszer. Jucăuş-î f. tánczkedvelő. Judeca-at, i. Ítélni, Ítéletet mondani, bírálni. Judecată-ăţî,/. Ítélet, vélemény; cu, okos, eszes. Judecátor-i, /. Ítélő, biró. Judecătoresc - éscá, m. bírói, törvényszéki. [vényszék. Judecátorie-i, f. bíróság, tör- Jiideţ-uri, f. törvényhatóság ; megye, kerület. Jidovesc-éscá Laborator-óre. 7 5 Jug-urï, /. járom, iga. Jugan-ï, f. ló, heréit ló. Jugastru-ï, /. juharfa. Jugáni-esc-it,?. herélni. Jugánit-á, m. heréit. Jugánitor-óre, m. f. herélő. Jumará-ári, /. tepertyű, csörge. Jumânare-ărî, f. jégcsap. Jumătate-ăţî, /. fél. Jumătăţi-esc-it, i. felezni. Junc-i, f. tulok, tinó. [leölni. Junghia-ez-at, i. szúrni, leszúrni, Junghiere-i, /'. szúrás, leszurás ; nyilalás. [ros. Junghietor-ï, f. leszúró, mészá- June-ï, f. ifjú ember ; legény. June-á, m. ifjú, fiatal. Junie-e, /. fiatalság. Junincá-cí, f. ünő, üsző. Jupân-ï, /. úr, mester. Jupanésá-e,/.asszony, mesterné. Jupui-esc-it,?. nyúzni, lenyúzni, lehántani. Jur-uri, /. kör, környék; îm prejur, h. köröskörűi. Jura-at,i. esketni; a se strímb, hamisan esküdni; eskíinni. I Jurat-á, m. esküdt, esketett.! Jurat-ţî, /. esküdt, (falusi hivatalnok). Jurámént-inte, /. eskü. Jurátor-óre, m. eskető. Jurnal-e, f. napló, újság. Juvaer-e, /. ékszer, ldncs. L. La, v. nál, nél; hoz, Labá-e, /. lába, lápfej, köröm, hez, hoz; la masă, asztal- 1Labirint-ţî, /. tömkeleg, hoz, asztalnál.! Laborator-óre, f. műhely; ve- La-lăutp.mosni; a se,mosdani j gyészi műhely.

76 76 Lac-un Lăudător-ore. f Lac-urï, /. tó, tócsa. Lacăt-ţî, /. lakat. Lacom-ă, m. falánk, sóvár, de bani; pénzvágyó. Lacrămă-î, /. köny. Lada-di, /. láda. Lagăr-e, /. tábor. Lalea-ele, f tulipán, biaczint. ba verni. Lampá-e, /. lámpa. Lampagiü-ï, /. lámpacsinaló. Lance-cï, lándzsa, dárda. Lanţ-uri, f. láncz. Laolaltă, h.összesen. Laptagiü-i, /. tejárus. Lapte-ţî, /. tej ; închegat, aludt tej ; covăsit, bătut, vert tej. Lapp de pesce, /. haltojás. Lare, /. mosás. Larg-ă, m. tágas, széles. Larmă-e, f. lárma. Lat-ă, m. széles, tágas. Lateral-ă, m. mellékes. Latin-ă, m. latin, Latinesce, /?. latinul. Latinism-ï, f. latinismus. Laţ-urî, f. hurok ; lécz. Laudă-e, /. dicséret. Laută-e, f. hegedű. Lavă, f. láva. Lavendulă-e, f. lavendula. Laviţă-e, f. pad, láda. Laz-uri,/. tisztított hely, legelő. Lăcaş-uri, /. lakás, helyiség. Lacat-e, f. lakat. Lăcătuş-î, f. lakatos. Lăcomie-!, f. vágy, sóvárgás, falánkság ; de bani, pénzvágy. Lădiţă-e, f. kis láda. Lamâie-ï, f czitrom. Lămâiu-î, f. czitromfa. Lămuri-esc-it,?. tisztázni ; a se, tisztulni. Lămurire-î, tisztázás, tisztulás. Lăncer-î, f. lándzsás, lándzsakovács. Lănţişor-ore, f. kis láncz. Lănţui-esc-it, i. lánczolni, láncz- [tés. Lăptărie-î,/. tejbodé; tejkészi- Lărgi-esc-it, i. szélesitni, kinyújtani, tágositani. Lárgime-i, f. széllesség. Lărgire-î, f. szélesítés. Lăsa-at, i. hagyni, engedni, átengedni ; a din preţ, az árból leengedni ; a - jós, leereszteni, leejteni. Lăsare-ărî, /. elhagyás, elhagyottság; de lucru, munkabeszüntetés. Lăscaie-ăî, /. fillér. Lăstar-î, f. rúd, karó, dorong. Lăstun-i, f. partfecske, jégmadár. Lătra-at, i. ugatni, csávóim. Látrare á ri,* y.,,, _, y.ugatas, csavolas. Lătrat-un, y & Lătrător-ore, m. ugató, csavoló. Lătrătură-!,/, ugatás, csavolás. Lătură-!, f. moslék. Lăţi-esc-it, i. szélesiteni. Lăţime-!, /. szélesség. Lăţire-!, /. elterjedés. Lăţitor-ore, m. terjesztő. Lăuda-at,?. dicsérni ; a se, dicsekedni. Lăudabil-ă, m. dicséretes, dicséretre méltó. Lăudare-î, /. dicsérés. Lăudat-ă, m. dicsért. [kedő. Lăudător-ore, m. dicsérő, dicse-

77 I Lăudă-e, f. gyermekágyas nő. Lăudi-esc-it,?. gyermekágyban I; lenni. Lăuruşcă-î, f. vadszőlo. JLăut-ă, m. mosott, mosdott ; f. haine nelăute, szennyes ruha. Lăutar-î, f. hegedűs, zenész, t muzsikus; hegedűcsináló.. Lânar-ï, f. gyápjűkereskedő. ELână-e, /. gyupjú. r Lânărie-i, f. gyapjúárú. f Lângă, v. mellé, mellette. I Lángóre-í, f. tifus, idegláz. Lanos-ósá, m. gyapjús. [szer. Leac-uri, /. orvosság, gyógyírlégán-e, f. bölcső. Léfa-ï, f. fizetés, bér.! Léncá-ce, /. belorvosság. Lésa-lese, f. fonadék, kas, Ï kocsikás. vlebedă-de, /. hattyú. Lega-at,?. kötni, bekötni; a se, bekötözni, lekötelezni. Lecui-esc-it, i. orvosolni. Lecuire-i, /. orvoslás, í Lecuitor-óre, m. orvosló. Legare-ărî, /. kötés, kötözés. Legat-ă, m. kötött. Î Legat-e, /. ajándék, adomány. ; Legăna-at, i. ringatni rángatni, hintázni, biczenni. Legator-óre, m. f. kötő. Legătură-î, /. kötés, kötet. Lege-ï, f. törvény ; vallás. 1 Legion-óne, /. légió. Legionar-!, /. légionárius. Legitima-ez-at,?. hitelesíteni. Legitimare-ărî, f. hitelesités. Legitimitate-ăţi, f. törvényesités. Legitimaţie-!, /. hitelesités. Legiui-esc-it, i. perelni. Lăuclă-e Lesnire-ï. 77 Legifera-ez-at,?. törvényt hozni, alkotni. Legiuit -ă, m. törvényes. Lèguraa-ï, f. zöldség, vastag étel. Legumăreţ-0ţă, m. zöldséggel és gyümölcsös el élő. Legum i-esc-it, rosziil élni ; fösvénykedni ételben. Leit, h. egészen, hasonló ; el, egeszen ő, magához hasonló. Lele, leliţă-e,/. öregebb nővér, szeretőm, babám. Lemn-e, f. fa ; lui Dumnezeu, fekete üröm. Lemnar-i, f. favágó. Lemnarie-i, f. faszin, famunka. Lemnărit-urî, f. favágási jog, faadó. Lemnos-ósa, m. fás. Lene, /. restség, lustaság. Lenevi-esc-it, i. restelkedni. Lenevie, f. restelkedés. Lenevos-osă, m. rest, lusta. Lenos-ósá, m. rest, lusta. L eu tă, /. h id eg, lopangos, váltó láz. Leoică-ce, f. oroszlán nőstény. Lépada-at, i. eldobni, elveszteni, elejteni; a se, lemondani, megtagadni (vallást). Lëpadare-arï, f vesztés, elejtés; apostasia. Lépadat-á, m. elhagyott, ellökött, elejtett, megtagadott. Lëpadatura-ï, f. sepredék, selejt; kurva; elvetélés. Lesne, m. könnyű ; de făcut, könnyű végezni, olcsó. Lesnire-ï,/. könnyítés, olcsóság.

78 78 Lespede-dï Lipsire-ï. Lespede-dï, /. kőtábla. Lespedi - esc - it, i. kőtáblákat készíteni. Les-urï, /. dög, hulla. Lesesc-éscá, vi. lengyel. Leşie-i, f. lúg. Lesin-uri, /. ájulás. Lesina-at,?. ájulni, elájulni. Leşiţă-e, f. fekete vadrécze. Leü-lei,/. oroszlán; pénzdarab ( = 42 kr. - - ágio). Leucá-ce, /. lőcs. Leustian-ï, f. Levisticum. Liber-ă, m. szabad. Libertate-aţî, f. szabadság. Librar-ï, f. könyvárus. Librărie-i, /. könyvkereskedés. Libuţ-î, f. kibicz. Licăi-esc-it, i. nyalni, nyalogatni. Lictor-ï,/. liktor, hivatal szolga. Liguriciü-ï, f. Sz. Jánosbogár. Lighian-e, /. mosdótál. Lighioie-oï, ) tisztátalan vad Lighióna-e, f - ' állat. Liliac-ecï, /. denevér ; orgonafa, szelencze. Liman-urï, f. kikötő. Limbă-Î, f. nyelv; - oiï, utilap, úti fű. Limbric-cï, /. giliszta. Limburus-sï, f. nyelv (a csatnál és sulymérőnél). Limbuţ-uţă, m.csevegő, csacska, fecsegő, locsogó. Limbuţă-e, f. kis nyelv. Limonadă, f. limonád, Limpede, m. világos, tiszta. Limpedélá-eli, /. tisztaság. Limpedi-esc-it, i. tisztitni. [lás. Limpedire-i, /. tisztázás, tisztu- Lin-a,?w.csendes,szelíd,nyugodt. Lin-urí, f. kád, cseber. Lindic-cï, f. csikló. Linge-ns,?. nyalni. Lingaş-ă, /. nyalakadó. Lingári-esc-it, i. élődni. Lingărire-î, f. élődés. Lingău-ăî, f. élősdi. Lingóre-orl, f. idegláz, tifus. Lingurar-ï, /. kaláncsináló, kalán tartó. Lingură-î, f. kalán. [gödör. Lingurea-ele, f. kis kalán, sziv- Linguriţă-e,/. kis kalán; kávés kalán ; békaporonty. Linguşi-esc-it, i. hizelegni. Lingusire-ï, f. hízelgés. Lingusitor-óre, m. hízelgő. Linial-urï, f. vonalzó. Linie-i, f. vonal, sor. Linisce-ï, f. nyugalom, csend, béke. Linisci - esc - it,?. csendesitni, nyugtatni ; a se, csendesíílni, nyugodni. Liniscit-ă, n. csendes, nyugadt. Linte, f. lencse. Lipău-î, /. bojtorján. Lipi-esc-it,?. összeragasztani, enyvezni ; a cu păment, földdel tapasztani, bevonni, a o palmă, pofozni, a se de ceva, valamihez tapadni, simulni. Lipicios-ósa, m. ragadós. Lipie-i, f. lepény. Lipitóre-orí, f. vérszipó. Lips-ă, /'. nem teljes súly. Lipsa-e, f. hiány, szükség, szegénység; nu e de, nem szükséges. Lipsi-esc-it, i. hiányozni. Lipsire-ï, f. hiányzás.

79 Lipsit-ă., m. szűkölködő.!liră-e,/. lant ; olasz pénz = 42 kr. -f- ágio. Liric-a, m. lantos, âteral-ă, m. betű szerint.,iterar-ă, m. irodalmi. Literat-ţî, f. tudós..iteratură-i, /. irodalom. I Litera-e, /. betű. Litere, /. a szép tudományok. Litograf-i, /. kőiró, lithograf. Litografic-ă, m. kőnyomdai, bitografie-i, / kőnyomda. Litologie-i, /. kőtan. itrá-e,/. félfertály, félmeszely. Litrosi-esc-it,?. szabaditni; a se, szabadulni. Litrosire-i, f. megszabadulás. Liturgie-i, /. mise. Livade-di, /. rét. Loc-uri, /. hely. fbocas-uri, /. lakás. Locui-esc-it, i. lakni. jlocuinţă-e, f. lakás. [Locuitor-i, /. lakó. iocustá-e, f. sáska. I Logic-ă, ni. észszerű, logikus. Logică-î, f. gondolkodástan, logika. ngicesce, h. észszerűen, -ogodi-esc-it, i. eljegyezni, bogodná-e, /. eljegyzés, bogodnic-a, /. jegyes, jegybe l; járó, (ara, vőlegény). I Logofăt-eţî, f iró, Írnok, - I bisericesc, vallásügyér, - S? maré, igazságügyér. Loitra-e, f. szekérlétra. ; bojă-e, f. páholy, bolt. Ibopată-ţî, f. lapát, bopätar-i,/. lapátcsináló, evező- ; mester, kanálos gém. Lipsit-ă Lună-!. 7 9 Lord-dï, f. lord (angol főúr). Los-urï, f. sors. Lot-ţî, /. lat ( = L V) Loterie-i, /. lotteria. Lovi-esc-it, i. ütni, lökni, verni, találni ; a se, ütközni. Lovire-ï, f. ütés, ütközés. Lovitură-î, f. ütés, ütközés. Loză-e, /. hajtás, inda. Lua-at, i. venni. Luare-ï, f. vevés. Luat-a, m. vett, vásárolt. Lubeniţă-e, f. tök, görögdinye. Lucélá-eli,/. pislogás, villogás. Luci-esc-it, i. fényeskedni, ragyogni, csillogni, pislogni. Lucire-Ï, f. ragyogás, csillogás, pislogás. Luciu -ă, m. sima, politiros, fényes. Lucra-ez-at,?'. dolgozni, cselekedni. [gozás. Lucrare-ărî, f. cselekvés, dol- Lucru-uri, /. dolog, tárgy mű ; de nimic, csekélység ; a avé de, foglalkozni. Luger = lujer-ï, f. inda, hajtás. Lulea-ele, /. pipa. Lume-i, /. világ ; sok ember. Lumesc-ésca, m. világi, földi, emberi. Lumesce, h. világiasan. LumeÇ-éÇa, m. világias, érzéki, életkedvű. Lumina-ez-at, i. világitni. Luminar-ï, /. gyertyacsináló. Luminare-ari, f. gyertya; de céra, viaszgyertya. Lumina-i,/. világosság, gyertya. Lunar-a, m. havi, hónapos. Lunatic-a, w. holdkóros. Luna-i, /. hónap, hold.

80 80 Luncă-! Mamă-e. Luncă-!, /. rét, liget. Lung-ă, in. hosszú. Lungan-ă, m. hosszúkás, om, idomtalan ember, pozna ember. Lungăreţ-eţă, m. hosszúkás. Lungime-!, /. hosszúság. Lunî, /. hétfő. Luntraş-!, /. hajós, csolnakos. Luntre-!,/, csolnak, ladik, hajó. Lup-ï, f. farkas. Lupesc-éscá, m. farkasszörű. Lupóica-!, /. farkasnöstény. Lupta-at, >. harczolni, viaskodni, ütközni, a se cu mórtea, a halállal küzdeni, ; vonaglani. Lupta-e, f csata, ütközet. Lustra-ez-at, i. fényesíteni, simítani ; vizsgálni. Lustru /. fény. [simítani., Lustrui-esc-it,?. fényesíteni,, Lut-un, /. agyag. Lută, f. sár, iszap. Luteran-ă, m. lutherféle. Lutos-ósa, m. agyagos. Mac-ur!, /. mák, pipacs. Macră-e, /. dorong, fütykös. Macris-e, /. sóska. Madea-ele, /. körülmény, ok. Mag-g!,/. mágus, bölcs, bűvész. Magazie-i, f. tár, raktár. Magazier-ï, /. raktáros. Magic-a, m. büvészi. Magie, /. büvészség. Magistrat-ur!, f. városi tanács, elöljáró, hivatalnok. Magistratură-!, /. elöljáróság, hivatal. Maglă-e, /. máglya. Magnat-ţî, f. mágnás, főur. Magnet-ur!, /. delejvas. Magnetic-ă, m. delejes. Magnetisa-ez-at, i. delejezni. Magnetism, /. delej esség. Mahala-ale, /. előváros. Mahometan-ă, m. mahomedá- nus. [vallás. Mahometism, /. mahométféle Mahon-ï, /. mahagonifa. Ma!, h. még, alig; vertos, különösen, cu samă, fő- képpen, pe urmă, későb- ben, toţî, tóté, csaknem mindnyájan ; a cânta, tovább énekelni. Maia-ele = chiag, /. oltó. Maică-ce, /. anya, apácza. Măicuţă-e, /. anyácska, fiatal apácza. [utánozni. Maimuţa-ez-at, i. majmolni, ; Maimuţă-e, /. majom. Maimuţoiu-î, /. nagy majom. Maiú, f. Május. [sulyok. Maiu-uri, /. sulykó, kalapács, ; Majă-î, /. mázsa. Major-!, /. őrnagy. Mal-ur!, /. part, mart. Malachie - i, /. őnfertőztetés, onánia. Malotea-ele, /. női bunda. Mamă-e, f. anya ; bëtrâna, nagyanya ; păduri!, erdőmanó, erdőnymfa.

81 Mandalac-cï, fi. földi mogyoró. Mandanelă-e, f. a tekeasztal szegélye, rámája, kerete. Mandragoră-!, fi. nadragulya. Mangal-e, /. szénserpenyő, ágymelegitő. Manta-ale, fi. mente, köpény. Mantela-e, fi. mente, köpény. Manteluţâ-e, f. kis mente. Marafet-urï, /. tréfa, bohóság. Maramá-e, fi. zsebkendő. Marchitan = sfêrlar, /. szatócs. Mare-ï, m. nagy, öreg ; mai, öregebb, nagyobb, cél (cea) mai mare, legnagyobb. Mare-ărî, fi. tenger, lucie, nyílt tenger. Marghióla-e/. divatbáb, bohó. Marghioli-esc-it, i. ; a se, magat kicsípni, szépet tenni. Marin-ă, m. tengeri. Marinar-ï, f. tengerész. Marina-e f. tengerészet. Marfá-urí, fi. portéka, áruczikk. Margine-!, fi. szegély, határ. Marmurá-e, fi. márvány. Martie, /. márczius, Martur-ï, fi. tanú. Marţi, f. kedd. Mandalac-cî Măluros-osă'. 81 [kedő. Marţafoiii-î, f. kamasz, keres- Masä-mese, f. asztal; de scris, Íróasztal. Mascá-e, f. álcza, maskura. Maslin-i, f. olajfa. Masliná-e, /. olajbogyó, aszalt szőlő. Maslinet-urí, f. olajfaerdő. Maslu-uri, f. utolsó kenet. Maşină-î, /. gép. Maşinărie-i, /. gépezet. Matca-e, /. anyaméh, a méhek í királynéja;medencze,meder. Matematic-i, /. számtudós. Matematică-î, f. betűszámtan. Material-uri, f anyag. Materialism, /. anyagisági elmélet. [bér. Materiali st-şti, f. anyagias em- Materie-i, /.anyag, kelme ; geny. Matriţă-e, f. anyaméh; betűöntő forma. Maţ-e, /. bél, hurka. Mazëre, fi borsó. Mazil-í, fi. felfüggesztett vajda. Măcarcă, k. ámbár, ámbátor. Mácelar-i, f. mészáros. Măcelări-esc-it,?. ölni, mészárolni. [hid- Macelarie-i, fi. hűsbolt, vágó- Mácinare, fi. őrlés. Măcinătură-î, fi. őrlési vám. Măciş-urî, fi. tövismező. Măciucă-cî, fi. dorong, fokos. Măcriş-î, fi. sóska. Mádular-e, fi. tag, rész. Măduvă, fi. velő. Măduvos-osă, m. velős. Măestru-î, fi. mester. Máestrie-i, fi. mesterség. Măestrit-ă, m. mesterséges. Măgădău-î, fi. kamasz. Măgar-!, fi. szamár; de A- frica, zebra. Magáresc-éscá, m. szamár. Măgărie, fi. szamárság. Măgăriţă-e, fi. szamárkancza. Măgăruţ-ţî, fi. kis szamár. Măglisi-esc-it, i. csalni; rászedni. Maiog-óge, fi. mozsártörő, kotis, ütő. Mălaiu-ae, fi. máié, kukoricza kenyér. Măluros-osă, m. magaspartu ; lisztes, nyálkás. 6

82 i 82 Mămăligă-î Mândru-ă. Mămăligă-î, puliszka. Mănăstire-!, f. zárda. Mănuşar-î, /. keztylis. Mărăcine-!, /. tövisbokor. Mărgăritar-e, gyöngy. Mărgea-ele, f. gyöngy. Mărginaş-ă, m. szomszédos. Mărgini-esc-it, i. határolni, szegélyezni. Mărginire-!, /. határolás. Mărginitor-ore, m. határoló. Mări-esc-it,?. nagyítani fokozni ; dicsőíteni. Măriaş, /. máriás (kártyajáték, régi garas). Măricel-ea, m. nagyocska. Mărime-!, f. nagyság. Mărinimie-!, f, nagylelkűség, nemeslelküség. Mărinimos-osă, in. nagylelkű, nemeslelkü. Mărire-!, /. dicsőítés. Marisor-órá, m. nagyocska, Mărita-at, i. férjhezadni, a se, ferjliez menni ; măritată, férjezett, de mărit, de măritat, férjhez való (leány). Măritiş-urî, /. férjezés. Măiii-esc-it, i. megbergetni, párosítani,(a juhok és birkáktól). Mărmurar-!, f. márványfejtő. Marmuros-ó sä,?n.már vány tartó. Mărturie-i,/'.tanúság,bizonyíték. Mărturisi-esc-it, i. tanúskodni, bevallani. [kodás. Mărturisire-!,/, bevallás, tanus- Mărunt-ă, m. apró. Mărunţi-esc-it, i. aprítani. Mărunţel-ea,???. apró. [ság. Mărunţiş-urî, /. apróáru, apró- Măscară-e, f. torzalak, maskarád. IMăscări-esc-it, i. torzalakot csinálni, bohoczot játszani. ; Măsea-ele, f. zápfog.! Măsean-î, f. asztaltárs. i Măsliniu-e, m. olajfaszinű. : Măslină-e,,/. olajtabogyó, a- I szalt szőlő.- Mătanie-i, f. olvasó, hajlás. i Mătasă-ăsurî,./'. selyem., Mătăsărie-i, f. selyemáru. IMătăuz-e, /. meszelő, ecset, j Mătrâţă-e, /. korpa.! Mătrice-1, f. bélgörcs.! Mătura-at, i. seperni.!măturare-!, \ j Mäturat-e, /. j S e P r e S ' :Mătură-!, /. seprű, i Măturică-!, /. kis seprű.!mătuşă-!, f. nagynéne.!mătuşică-î, /. nagynénecske.! Măzăriche-î, /. bükköny. IMăzili-esc-it,?. felfüggeszteni, j IMahni-esc-it, i. keseríteni, szomoritani ; a se, keseredni, szomorkodni.! Mâhnire-ï, f. keserűség, bánat. IMâhnit-ă, m. bánatos, szomorú. IMahnitor-óre, m. keserítő, szomoritó, bánatokozó. Mána-at, i. hajtani, kergetni. Mână-î, /. kéz. felmenteni (a romániai vajdaságtól). Manca-at, i. enni. [dél- Mâncare-ărî, f. evés, étel, ele- Mâncărime-î, f. viszketés. Mâncătorie-i, /. zsarolás. Mándri-esc-it, i. büszkélkedni, kevélkedni, gőgösködni. Mândrie-!, /. büszkeség, kevélység ; szépség. [szép-! Mândru-ă, m. büszke, kevély,

83 6* Mâné-mas, i. maradni, betérni. Mâne, h. holnap. Mâneca-at,?*. korán elindulni. Mánecar-e, f. fűző. Máner-e, /. nyél, fogantyú. Mânere-ï, /. betörés. Mângăia-at, i. vigasztalni. Mângăitor-ore, in. vigasztaló. Mânia-at, i. haragitni ; a se, haragodni. Mânică-î, /. ujas. Mânie, /. harag. Mánios-ósa, m. haragos. Mánjélá-eli, /. piszok, szeny. Mânji-esc-it, i. piszkitni, a se i bepiszkolni, szenyesedni. Mánui-esc-it, i. kezelni. imânuire-ï, /. kezelés. Mânuşă-e, f. keztyfí. [bolt. Mânuşerie,/. keztyűárú, keztyű- Mânz-ï, f. csikó. Mânzat-ă, m. száraz, meddő (a tehénről, ha nem tejes). Mânzăli-esc-it, i. csikozni. Mârşav-ă, m. alávaló, piszkos. Mârşăvie-i, /. alávalóság. Mâsgă, f. nyálka, macskaméz. fagyanta. [kás. Masgos-ósá, in. nedves, nyál- Mâţ-î, f. macskakölyök. Mâţă-e, f. macska. Mea-mele, 1 1. enyim, enyéim. Mecanic-a, m. gépies, géptani. Mecanism, f. gépiesség. Mecanicesce, h. gépiesen. Meiű, f. köles. Melic-ce, f. vérdaganat, gégemirigydaganat (lovaknál). Meliţa-ez-at, i. tilolni. Meliţă-e, f. tiló. Melc-cï, /. csiga. Melodie-i, /. dallam, melodia. Mâné-mas Meteorologic-ă. 8 3 Melodios-ósá, m. dallamos. Melodram-uri, f. énekes színdarab. Memorial-url, f. emlékirat. Memorie-i, f. emlékező, tehetség ; emlékezet. Menghiná-e, f. csavaró orsó. Mereu, h. lassan; szüntelenül. Merge-rs, i. menni, járni. Meridian-e,/. délvonal. [nali. Meridional-ă, m. déli, délvo- Merinde-dí, f. útravaló. Merit-e, f. érdem. Merita-at, i. érdemelni. Merisor-ï, f. kis almafa. Mers-urí, járás. Mertic-ce, f. mérték, portio. Meserias-i,/. mesterember, kézműves, iparos. Meserie-i, f. mesterség, ipar. Mestécan-ï-mestacan-ï,/. nyírfa. Mesteca-at, i. keverni, vegyíteni, elegyiteni. Mestecare-ărî, f. keverés. Mestecăniş-urî, /. nyírfaerdő. Mestecátura-i, f. vegyülök, keverék. Metafisic-ci, f. metafisikus. Metafisică-Î, /. a természetfelettinek tudománya, metafisika. Metaforă-e,/. áthasonitás (szóképlet.) Metal-urï, /. fém. Metalic-a, m. fémes. Metalisi-esc-it, i. fémesiteni. Metalografie-i, f. fémleirás. Metamorfosă - e, /. átalakitás, átváltozás. Meteleü-ei, f. kamasz. [lás. Metempsicose, f. lélekvándor- Meteor-ï, /. légtunemény. Meteorologic-ă, i.légtűneményi.

84 84 Meteorologie-i Mistuitor-óre. Meteorologie-i,/. légtűneménytan, időjárástan. Metodă-e,/.tanmenet, [meneti. Metodic-ă, m. methodikus, tan- Metonimie-i, /, szóképlet. Metric-á, m. szótagméretű. Metrică, f. szótagméréstan. Metru-ï, /. méter, mérték. Më! n. te! (népies megszólítás), hé kend! Mër-ï, /. almafa. Mër-e, /. alma. Mësura-at, i. mérni. Mësurare-arï, f. mérés. Mësura-ï, f. mérték. Mentui-esc-it, i. szabadítani, megmenteni. [tás. Mêntuire-ï, /. mentés, szabadí- Mentuitor-óre, in. szabadító, megváltó. [macskáról). Miauna-ez-at, i. nyávogni, (a Miazádí, f. dél. Miazánópte, f. éjfél.. Mic-a, m. kis, kicsiny. Micrometru-í, f. csillagmérő. Microscop-ópe,/. nagyító üveg. Micsandrá-e, f. viola (sárga). Micsunea-ele, f. kökörcsin. Miie-ï, sz. ezer. Mied, f. mézital. Mied-urí, f. közép, mag, belső, - de nópte, éjfél ; de páne, kenyérbél. Miea-ele, /. bárány (nőstény). Miel-mieï, /. bárány (him). Mieluşel-ea, /. bárányka. Miercuri, f. szerda. Miere, f méz. Mierlă-e, /. rigó. Mieü-miei, n. enyém. Migăios-osă, m. késlelkedő, babráló, szőrszálhasogató. Migăli-esc-it, i. migăi, késlelni, apróra babrálni, szőr. szálhasogatni. Migălie-i, f. babrálás, szőrszálhasogatás. Migdal-i, /. mandulafa. Migdala-e, f. mandula, mandulamag. Miji-esc-it,i. szemet behunni, elszundorodni. Mijloc-óce, f. közép, eszköz. Mijloci-esc-it, közbejárni, eszközölni. Mijlocire-i, f. közbejárás, eszközlés. Mijlocitor-óre, m. közbejáró, eszközlő. Mil-uri, /. mérföld. Milă, /. alamizsna; irgalom, szánalom. Miliőn-óné, f. millió. Militar-i, f. katona, harczos. Militáresc-éscá, m. katonai. Milităresce, h. katonáson. Miliţie-i, f. katonaság. Milosîrd-ă, m. kegyelmes. Milosírdie, f. kegyelem. Milostenie-i, f. elemosina, kegyelem, irgalmasság. Milostiv - ă, ni. irgalmas, kegyelmes. Milostivire - ï, f. irgalmasság, kegyelmesség. Milui-esc-it, i. irgalmazni, kegyelmezni, adományozni. Mimă-e, f. arczjelek általi kifejezés. [trácz. Mindir-e, f. szalmazsák, má- Mioră-e,/. egy éves juh, birka. Mistui-esc-it, i. emészteni. Mistuire-i, f. emésztés. Mistuitor-óre, m. emésztő.

85 Mişca-at, i. mozdítani, indítani, a se, mozdulni. Mişcare-ărî, /. mozgás. Mişcăcios - <5să, m. indítható, mozgatható. Miscátor-óre, m.. mozgató mo- ' zogható ; felkelhető (vagyon). Mişel-ea, m. rossz, gaz (tett). Mişel-eî, f. gazember. Miselie-i, /. gazság. Misui-esc-it, i. hemzseni. Misuire-i, /. hemzsés. Mitarnic-ă, m. megvesztegethető ; adományozó.. Mitá-e,/. ajándék; vesztegetés. Mitic-ă, m. egészen kicsi. Mititel-ea, m. kis, kicsi, iczipiczi. Mitologic-ă, m. mithologikus. Mitologie-i, /. mithologia. Mitră-e, /. püspöki süveg. Mitropolie-i, /. érsekség. Mitui-esc-it, i. vesztegetni. Mituire, /. vesztegetés. Mituitor-e, m. vesztegető. Mládié-at, i. hajlítani. Mlădiere -ï, /. hajlítás, ruganyosság. [nyos. Mládios-ósa, m. hajlítható, ruga- Mlădiţă-e,/.sarjad0k, galy, inda. Mócrá-e, m. édes cseresnye. Móle-moi,?;/.lágy, puha, gyenge, erőtelen. Moră-morî, /. malom. Morte-morţi, /. halál; de, halálos, életveszélyes. Moşă-e, fi szülésznő, bába ; nagyanya. Móste-i, f. ereklye. Mobilá-e, /. butor. Mocan-ă, m. és f. hegyi lakó, juhgazda, hegyi ló. Mişca-at Monitor-óre. 85 Mod-urï, /. mod. Modă-e, f. divat, szokás. Model-e, /. minta. Modern-ă, m. divatos, új. Mogándétá-e, m, utálatos, undo ritó. Moina-e, /. \ süppedékes, ned- Moişte-î, /. / vés hely. Mojic-ă, m. paraszt, durva, darabos, közönséges, f. dorocz ember. Mojicie-i, /. durvaság, parosztság, gyalulatlanság. Mojicime-ï, f. csőcselék. Mólatic-á, in. lágy, rest, lusta. Moldovean-ă, m. moldovai. Moleculă-e, f. részecske. Molesi-esc-it, i. lustálni, restelkedni. Moleşire-î, f. lágyultság ; levertség. Molfăi-esc-it,?. rágódni. Moliciune-i, f. lustaság, restség, engedékenység. Molipsi-esc-it,?. elragasztani, megrontani valakit. Mölipsit-á, m. ragadós Molişor-oră, in. lágyacska. Molitf-i, /. fennyű (-ő). Molitfelnic-e, f. imakönyv. Molitfă-e, f. ima, könyörgés. Molos-urí, f. omladék, kiásott föld; romhalom. Moméla-e, f csalétek. Momi-esc-it, v. csalni, ingerelni, elcsábítani. Monarch-i, f. egyeduralkodó. Monarchie- ă, m. egyeduralkodói. Monarchie-i,/'. egyeduralkodás. Monedă, monetă-e, pénz. Monitor-óre, f. hivatalos lap.

86 86 Monometru-i Mulsură-Î. Monometru-i, /. ütemmérő. Monopol-urï, f. egyedáru jog. Monosilabă-e, /. egyszótagii. Monument-e, /. emléktárgy. Mops-şî, f. mopskutya. Moral-ă, m. erkölcsös, erkölcs. Morală, f. erkölcstan. Moralist-stï, f. erkölcsianitó. Moralitate, f. erkölcs. Morar-i, f. molnár. Morárésa-e, f. molnárné. Morcov-ï, f sárga murok. Morment-e, f. sirhalom. Mort-ţî, f halott, elhalt. Mort-mórta, m. halott, elhalt. Mortăciune-î, /. dög, hulla. Morun-i, f. viza. Mosor-órá, m. orsó, henger. Mosori-esc-it, i. szomorkodni. Moş-î, f. nagyapa, vén ember. Mosi-esc-it,?. bábáskodni, szülész szolgálatot tenni. Mosie-i, /. jószág. Mosire-i, f. bábáskodás. Mosmóla-e, f. nászpolja. Moşneag-egî,/. agg, aggastyán. Mosnean-eni, /. földbirtokos. Mostean-ï, f. birtokos, törzslakos. Moştenî-esc-it, i. örökölni. Moştenire-î, J. örökség. Mostenitor-óre, m. örökös. Mototol-ola, m. összegomolyodott ; összecsomagolt. Moţ-urî, f. búb, konty, csokor. Moţ-ţî, /. hegyi lakó. M'oţat-ă, m. búbos, kontyos, csokros. Moţoi-esc-it, í. biczczenni, bólintani. Moţochină-e, f. búb, csokor. Mreajä-mreji, /. háló. Mreană-mrene, /. morenah al. Muc-urï, /. gyertyabél. Muc-ï, /. takony Mucălit-ă, m. tréfás, bohós. Mucărî, /. koppantó. Muced-ă, m. penészes. Mucedéla-elï, f. penész. Mucedi-esc-it, i. penészedni. Mucedire-ï, f. penészesedés. Mucenic-ï, f. vértanii. Mucenie-ï, /. vertanúság. Mucigaiü-e, f. penész. Mucos-ósá, m. taknyos. Mufluz-ï, f. csődbe esett. Mugi-esc-it, i. orditni, bőgni; zúgni. Mugitor-óre, m. ordító, bőgő, zúgó. Mugire-ï, f orditás, bögés,. zúgás. Mugur-Ï, /. bimbó, rügy. Mugurel-ei, f. bimbocska, rügyecske. Muguri-esc-it, i. rügyezni, bimbózni. [zés. Mugurire-i, /. bimbózás, rügye- Muia-at, i. nedvesiteni, megáztatni, bemártani ; a se, megázni. Muiere, f. megáztatás, meglágyitás, bamártás. Muiere-í, /. nő, feleség, asszony. Muieresc-éscá, in. női, asszonyi. Muieresce, h. nőiesen. Muierusca-ï, 1, Muieruk-e, asszonyka- Muietura-ï, f. nedves tárgy. Mulcomi-esc-it, i. csendesíteni, vigasztalni. Mulge-ls, fejni. Mulgere-i, f. fej és. Mulsură-i, f fejés.

87 Mult-ă Nalbă-e. 87 Mult-ă, sz. sok ; prea -, igen Muritor-óre, m. halandó. I sok; mai, több, cel (cea) Murmui-esc-it, i. mogorni. mai mult, legtöbb, [hálálni. Murmuire-í, /. mormogás. Mulţămi-esc-it, i. köszönni, meg- Murmura-ez-at,?. mogorni. Mulţime-!, /. sokaság. Mulţumire-î, */. megelégedés, köszönés. Mulţumitor-őre, m. hálálkodó, köszönő, elismerő. Muscal-i, /. orosz, muszka. Musca-e, /. légy. Muscálesc-éscá, m. orosz. Must, f. most. Mustaţă-e, /. bajusz. Muma-e,/. anya. [vesződség. Mustăcios-osă, m. bajuszos. Muncă-ci, /. fáradság, munka, Mustra-at,?.. dorgálni, korholni. Munci-esc-it, i. dolgozni, ki- j Mustrare-ărî, f. dorgálás, kornozni, fáradni. [gos.! holás, szemrehányás. Muncitor-óre, m. munkás, dől-. Muşamă-e, f. viasz vászon. Munte-ţî, /. hegy, havas. Muntean-eni, /. hegyi lakó. Muşăţel-el, f. pipitértea. Musca-at,?. marni, harapni, Muntenesc-éscá,m.hegyi,havasi. j Muşcare-ărî, f. harapás. Muntişor-i, /. kis hegy. Muntos-osă, m. hegyesvölgyes, hegycsoportos. Muşcător-ore, m. harapós. Muşcătură-!, f. harapás. Muschiü-ï, J. izom, hiis. Mura-ez-at,?. savanyítani, be-! tenni kovászra. Mură-e, /. szeder. Murătură-!, /: savanyítás, sa- ; vanyu lé. Murdar-ă, m. piszkos. Murdări-esc-it, i. piszkitni. Murdărie-i, /. piszok. Murg-ă, m. veresbarna (ló). Murgi-esc-it, i. szürkülni, esteledni. Muri-it,?". meghalni. Murire-i, /. meghalás. Muschiü, /. moha. Muşchios-osă, m. izmos, erős. Musinoiu-óe, f. vakondtúrás. Muşiţă-e, muşliţă-e,/. muslicza. Muştar-!,,/, mustár. Muşteriu-!, /. vevő. [minta. Mustră, f. katonai gyakorlat Muză-e, /. múzsa. Muzeü-e, /. régiségtár. Muzical-ă, in. zenei, kenészi. Muzicant-ţî, zenész. Muzică-!, f. zene. Mozoc-ï, /. komondor. N. Na! ime! itt van! fogja! Nafta, /. hegyi olaj. Nadă-e, f. függelék, pótdarab. Naiba, /. ördög ; ce, mi az Nadir, f. lábpont. ördög. Nae-nă!,'/. hajó. Nalbă-e, /. máivá.

88 88 Nalt-ă Năsprit-ă. Nalt-ă, m. magas. Nap-î, /. fehér répa. Napoleondor-!, f. napoleondor (arany pénz). Nare-ărî, /. orrlyuk. Nas-urï, f. orr, orrmány ; a da peste, orra koppintani, szemrehányást tenni. Nasal-ă, in. orrhangú. Nasture-!, f. gomb. Naş-ă, f. keresztatya, keresztanya. Nasce-ut, i. szülni; se születni. Nascere-ï, /. születés. Natural-a, ni. természetes. Naturalisa - ez - at, i. polgarisodni, honositani. Naturalisaţie-iune, f. polgarositás, honosítás, honosodás. Natura-ï, f. természet. Naţie-iune, f. nemzet. Naţional-ă, m. nemzeti. Naţionalitate-ăţî, /'. nemzetiség, Naval-ă, in. hajós, tengeri. Naviga-ez-at, i. hajózni. Navigaţie-i une, f. hajózás. Navigátor-i, f. tengerész, hajós. Naz-urï, f. díszítés, szépítés, önfejűség, szeszély. Náboiü-e, f. jég, jégtorlás. Nabusélá-eli, f. tikkasztás, fulasztás. Năbuşi-esc-it, i. fuladni, tik- kanni. [ség- Nădejde-i, f. remény, remény- Nádi-esc-it,/.hozzáfűzni,pótolni. Nădrag-i, f. nadrág. Nădajdui-esc-it, i. remélleni. Năduf, f. tikkasztás, fulasztás, hőség. Nádusélá-eli, f hőség. Năduşi-esc-it, i. izzadni, fuladni a hőségtől. Nălbi-esc-it, i. fehéríteni. Nălbire-i, f. fehérítés. Nálbos-ósa, m. málvaszerii. Nălţa-at, i. emelni ; a se, emelkedni. Nălţare-ărî, /. emelkedés. Nălucă-i, f. tünemény, lidércz, agyrém. Náluci-esc-it,i.rémleni. [rémkép. Nălucire-i,/. vakitás, tünemény, Nălţime-i, f. magasság. Năpadă-edi, akadály, nehézség. Năpraznic-ă, ni. véletlen, rögtön, borzasztó. [dály. Nápádélá-el!, f. elzárás, aka- Năpădi-esc-it, megtámadni, megrohanni. Năpăstui-esc-it, i. megterhelni, sújtani, gyanúsítani. Năpăstuire-i, f. sujtás, nyomás, gyanúsítás. Năpă'stuitor-ore, m. sújtó. Năprăznicie-i, f. véletlenség, rögtönzés, véletlen meglepetés. [hagyni. Năpusti-esc-it, felhagyni,cserbe Năpîrcă-i, f. siklókigyó. Năpîrli-esc-it, i. vedleni. Nărav-urî, i. erkölcs,' szokás. Nărăvi-esc-it, L kényeztetni, rosszul szoktatni. Nărod-odă, m. bolond. Nărodire, f. bolondság. Născoci-esc-it, i. válogatni, kényeskedni, feltalálni. Născocire-i, f. kényeskedés. Născut-ă, m. született.. Násprélá-el!, f. erősítő. Năsprit-ă, m. szilárdított, durva, érdes, erős.

89 Nătăflete-ţî, /. pimasz, tajbász. Nâtârëü-ëï,/. ostoba, bonfordi. Nătâng-a, m. ügyetlen, balog. Năuc-ă, m. együgyű, ostoba. Nâucie-ï, f. együgyűség, osto-! baság. Năvală-ălî, f. roham, támadás. Nâvăli-esc-it,?. rohanni. Năvălire-î, f. rohanás, [ecske. Nevăstuică-î, /. menyét, meny- Nea! (felkiáltás) hó! Negă, f. trucz, harag, ördög. Neacoperit-ă, m. fedetlen. Neadevër-urï,/.igazságtalanság; hazugság. Neadevërat-a, m. igazságtalan, elferditett. [fedezett. Neaflat-a, m. nemtalált, fel nem Neajuns-uri, f. szükség, hiány. Neales-ésá, m. választhatlan. Neam-urí,/. nép, nemzet, törzs, család, rokonság. Neamestecat-ă, m. kevertelen. Neamţ-nemţî, f. német. Neaoş-şă, m. kevertelen, tiszta, eredeti. Neapărat-ă, m. óvtalan, védtelen; /). okvetetlen. Neaplecat-ă, m. nem hajlandó, nem alkalmazott. Neaprins-ă, m. nem gyújtott. Neapropiat-ă, m. megközelithetlen. Nearat-ă, m. szántatlan. Nearătat-ă, ni. be nem mutatott. Neardere-í, /. éghetetlenség, nem égés, nem égetés. Nears-ă, ni. nem égett, nem égetett. Neascultare, f. engedetlenség, szófogadatlanság. Nătăflete-ţî Necercat-ă. 8 9 Neascultător-ore, m. engedetlen, szófogadatlan. Neascuns-ă, m. elrejthetlen, el nem titkolt. Neastemperare-ărî, f. nyughatatlanság, pajzánság, mérséketlenség. Neaşedare-ărî, f. nyugtalanság, el nem helyezkedés. Neasédat-á, m. nyugtalan, el nem helyezkedett, pajzán. Neaşteptat-ă, m. váratban. Neatins-ă, m. érintetlen, eléretlen. Neatêrnat-â, *m. független. Neaudit-ă, m. hallatlan. Nebăgare-ărî de samă, f. figyelmetlenség, észrevétlenség. Nebăgător-ore de samă, m. figyelmetlen, észrevétlen. Nebiruit-ă, m. gyozetlen, meggy őzhetetlen. Nebotezat-ă, m. kereszteletlen. Nebun - ă, m. bolond, balga, őrült, téboly, pajzán, vig. Nebunatic-ă, m. pajzánkodó,. bolondáskodó. Nebuni-esc-it, i. megőrülni, tébolyodul, megbolondulni. Nebunie-i, f. bolondság, őrültség, tébolyodás. Nëcaz-urï, f. bánat, keserűség, kellemettenség. [seriteni. Necăji-esc-it, i. bosszantani, ke- Necăjire-î, f. bosszantás. Necălcat-ă, m. tiportalan, járatlan, áthághatlan. Necârmuit-ă, m. fékezhetlen, kormányozhatlan. Necârpit-ă, m. foldatlan. Necercat-ă, m. kisértetlen, vizsgálatlan, tapasztalatlan.

90 9 0 Necernit-ă Nedreptate-ăţî. Necernit-ă, m. feketitlen. Necernut-ă, m. szitálatlan. Necertat-ă, m. szidatlan. Necerut-ă, m. el nem kért. Neceteţ-eţă, m. olvashattam Nechiemat-ă, m. hivatlan. Necinste, /. tiszteletlenség, szégyen. Necinsti-esc-it, i. szégyeníteni, meggy alázni ; sérteni. Necinstire-ï,/. szégyenítés, meggyalázás. Necinstit-á, m. szegyenített meggyalázott. Necioplit-ă, m. gyalulatlan; illetlen, durva. Neciungit-á, m. csonkitatlan. Neclintit-á, m. ingatlan, rendületlen. Necontenire-i, /. sziínetnélküliség, folytonosság. Necontenit-ă, rn. szünet nélküli, folytonos, megszakítás nélküli. Necopt-ópta, m. éretlen, suletlen. Necoverşit-ă, ni. felülmúlhatatlan, meggydzhetetlen, áthághatlan. Necredinţă-e, /. hűtlenség. Necredut-á, m. hihetetlen. Necugetare-ăr!,/. gondotlanság. Neciigetat-ă,?n.meggondolatlan. Necugetátor-óre, m. meggondolatlan. Necules-ésá, m. szedetlen. Necultivat-ă, m. miveletlen. Necumet-étá, m. határozatlan, félénk, bárgyú. Necuminecat-á, m. áldozattan, urvacsorat nem vett. Necomplinit-ă, m. nem teljes. Necumpănit-a, m. ki nem egyenlített, meg nem mért, mérték nélküli. Necumpătare-ărî, f mértéktelenség. Necunoscut-ä, m. ismeretlen. Necurat-ă, m. tisztátalan. Necurăţat-ă = necurăţit-ă, m. megtisztitatlan, hántatlan. Necurăţenie-!, f. tisztátalanság. Necurmat-ă,w.szüntelen, tartós. Necuviincios-ósá, m. illetlen, istentelen, illedelmetlen. Necuviinţă-e, f. illedelmetlenség, illetlenség. Necuvios-ósa, rn. nem ájtatos,' istentelen. Necuvioşie-i, f. istentelenség. Nedărâmat-ă, m. össze nem omlott. Nedarnic-ă, m. nem adakozó, fösvény. [ság. Nedárnicie-i, f. nem adakozó- Nedescurcat-a, m. feloldatlan, fel nem bonyolódott. Nedeslucit-ă, m. megmagyaraz- hatlan, homályos. [lan. Nedespicat-ă,???. meghasíthat- Nedespărţit-ă, m. oszthatatlan. Nedestoinic - ă, m. ügyetlen, képtelen. Nedestoinicie-!,/. ügyetlenség, képtelenség. [gálatlan. Nedogenit-ă, m. feddetlen, dor- Nedomolit-ă, m. meg nem szelídíthető, szelidíthetlen. Nedormire, f. álmatlanság. Nedovedit-ă, ni. bizonyíthatlan, be nem bizonyított. Nedrept-éptá, m. igazságtalan, méltatlan. [ság- Nedreptate-ăti, f. igazságtalan-

91 Nedreptăţi - esc - it, i. igazságtalanságot tenni, sújtani, nyomni, zsarolni. Nedres-ésá, ni. javithatlan. Nedumerire-i, f. bizonytalanság, nyugtalanság. Nedumerit-ă, m. bizonytalan, nyugtalan. Neevlavie-!,/. áj tatosság hiány. Neevlavios-ósá, ni. nem ájtatos, istentelen. [kész. Nefăcut-ă, m. csinálatlan, nem Nefâgăduit-ă, m. el nem Ígért, igérhetetlen. Neferecat-a. m. vasalatlan. Nefrămentat-ă, ni. gyuratlan. Nefrăţesc-dscă, ni. nem testvéri. Nefrânt-ă, ni. töretlen, ép. Neferici-esc-it, i. szerencsétleníteni ; a se, szerencsetlenűlni. Nefericire-ï, /. szerencsétlenség, boldogtalanság. Nefericit-ă, ni. szerencsétlen, boldogtalan. Nefiert-értá, m. fdzetlen. Nefiinţă:e, /. semmi, nem lét. Nefiresc-éscá, m. természet ellenes. Nefolositor-óre, m. haszontalan. Nefrecat-a, ni. reszeletlen ; tapasztalatlan. Nefrică - ï, /. félelmetlenség, bátorság. Nefricos-osă, ni. nem félénk, bátor, merész. Nefript-ă, m. sűletlen, nyers. Negândit-ă, m. véletlen, előre nem gondolt. Neghimpos-ósa, m. tövistelen. Neghină-e, /. konkoly. Nedreptăţi-esc-it Neîmpletit-ă. 91 Neghinos-ósa, m. konkolyos. Neghiob-ósa, m. balga, együgyű, ostoba. Neghiobie-ï, f. ostobaság. Negoţ-urî,/. üzlet, kereskedés. Negoţia-ez-at, i. kereskedni. Negrăit-ă, m. kimondhatlan. Negrélâ-elï, f. tenta.. Negreşit, h. okvefetlen, biztosan, bizonyosan. Negricios-ósá, ni. feketés. Negrime-i, f. feketeség. Negru-négrá, ni. fekete. Negruţ-ă, f. feketécske. Negură-e, f. köd, sötétség. Neguros-ósa, ni. ködös. Negustor-i, f. kereskedő. Neguţători-esc-it, i. kereskedni. Neharnic-a, m. képtelen. Nehatărît-ă, m. határozatlan. Nehărnicie-i, f. képtelenség. Nehotărîre-î, f. határozottlan- ság. [ság. Nehotarnicie-i, f. határozatlan- Neiertat-a, ni. nem szabad. Neinteresat-ă, m. önzéstelen. Neisbândă-dî, f. sikertelenség. Neiscusinţă-e, f. tapasztalatlanság, ügyetlenség. Neiscusit-ă, ni. tapasztalatlan, ügyetlen. Neispovedit-a, m. gyontatlan. Neisprava-e, f. eredménytelen ség- Neisprăvit - ă, m. végezetlen, készületien. Neiubit-ă, m. nem szeretett. Neîmblândit-ă, ni. szelidítlen, hajlíthatlan. Neîmbrăcat-ă, m. öltöztetlen. Neîmpletit-ă, m. össze nem fonva.

92 9 2 Neîmplinit-ă Nejugănit-ă. Neîmplinită, m. teljesítetlen. Neîmpodobită, m. diszitetlen. Neimpotrivire-i, f ellentállás nélkül. Neîncărcată, m. nincs megrakva. Neîncheiată, m. záratlan. Neînchis-ă,, be nem téve. Neîncredere-i,/bizalmatlanság. Neîncurcat-ă, m. nem bonyolítva, kúszálatlan. [zett. Neindatorat-ă, m. nem kötele- Neîndemână, h. nincs kézügyben, nincs kéznél. Neîndeplinit-ă, m. tökély télén, teljesítetlen, végezbetetlen. Neîndesat-ă, m. nem nyomott. Neindestulare-ărî, /. elégedetlenség. Neindestulat-ă, m. elegedetlen. Neîndoit -ă, m. kétségtelen, biztos. Neindrâsnéla-elï, /. félénkség, csüggedség, kíslelküség. Neindrăsneţ-âţă,w. nem merész, bátortalan. [ság. Neindreptare-ărî, /. javitatlan- Neînduplecat-ă, ni. hajlatlan, hajlithatlan, meggyőzhetlen. Neîndurare-ărî, /. irgalmatlanság, türelmetlenség. Neindurátor-óre, m. irgalmatlan, szánalom nélküli. Neînfiinţat-ă, m. nem létesített. Neînfrumseţat-ă, m. diszitetlen. Neînfrenare-ărî, /. fékezetténség. Neîngrădită, bekerítetlen. Neîngrăşat-ă, m. hizatlan, kövértelen. Neingrijire-i, /. gondtalanság. Neîngrijit-ă, m. gondtalan. Neíngrijitor-óre, gondtalan. Neîngropat-ă, m. temetetlen. Neîngroşat-ă, m. vastagítatlan. Neînmulţit-ă, m. szorozatlan. Neînnodat-ă, m. bogozatlan. Neînsemnat-ă,?«.nem nevezetes, jelentéktelen. Neînstrăinare-ărî,/. elidegenet- lenség. [len. Neînstrăinată, m. elidegenítet- Neînsurat-ă, m. nőtelen. Neînsufleţit-ă, m. élettelen, lelketlen. Neîntemeiată, m. alaptalan, oknélküli. Neîntinată, m. sározatlan. Neîntrebată, in. kérdezetlen. Neîntrebuinţat-ă, m. használatlan. Neîntristat-ă, m. nem szomorú. Neîntrupare-ărî, /. testnélküli' ség. Neîntrupat-ă, m. test nélküli. Neînţelegere-i, /. értelmetlenség. Neînţelepciune-i, /. oktalanság, esztelenség. Neînţelept-âptă, m. oktalan, esztelen. Neînţeles-âsă, m. érteden. Neînvederat-ă, m. be nem látható. Neînv0ţât-ă, : m. tudatlan, tanulatlan. Neînv ţetură-i, /. -tudatlanság- Neînvins-ă, m. meggyőzhetlen- Neînvocală-eli, /. egyenetlenkedés. Neínvoire-i, /. egyenetlenkedés. Nejudecat-ă, m. el nem Ítélt. Nejugănit-ă, m. nem heréit, heréletlen.

93 Nejurat-ä, m. esketlen. Nelăut-ă, m. szennyes. Nelegat-ă, m. kötetlen. Nelegiuire-i,/. törvénytelenség. Nelegiuit-ă, in. törvénytelen. Nelocuit-ă, m. lakatlan. Neluat-ă, m. bevehetetlen. Nelucrat-ă,m.munkálatban, nem készen. Nemăritată, m. nem férjes. Nemărginire-i /. végtelenség, korlátlanság, határtalanság. Nemărginit-ă, m. határtalan, korlátlan. [teilen. Nemăsurat-ă, ni. megmérhe- Nemâncat-ă, m. étien, éhgyomorral. Nemângăiat-ă, m.vígasztala tlan. Nemângăiere-î, f. vigasztalatlanság. Nemângit-ă, m. nem piszkos É szeplőtlen. Nemeri-esc-it,?. találni, czélt találni, illenni hozzá. Nemernic-ă, m. nyomorult. Nemestecat-ă, m. kevertelen. Nemet-uri, /. lavina, hógörgeteg. Nemijlocit-ă, m. közvetlen. Nemilostiv-ă, m. irgalmatlan. Nemilostivire-í, /. irgalmatlanság. Nemincinos-osă, m. nem hazug, csalhatatlan, igaz. Nemirositor-óre, m. szagtalan, illat nélküli. Nemişcare-ărî, f mozdulatlanság, megmozdíthatlanság. Nemulţămire-î, hálátlanság. Nemulţămit-ă, m. elégedetlen. Nemulţămitor-ore, m. hálátlan. Nemurire, f. halhatlanság. Nejurat-ă Nepărăsit-ă. 9 3 Nemuritor-óre, ni. halhatlan. Nemutare-ărî,. f. változhatlanság. Nemţesc-escă, m. német. Nemţesce, h. németül. Nemţoică-ce, f. németnő. Nene, f. bácsi, bátyám. Nenécá-e, f. anya. Nenorocire-ï, f. szerencsétlenség, baj. Nenorocit-ă, m. szerencsétlen. Nenumérat-a, m. számlálhatlan. Nenumit-a, m. meg nem nevezett. Neobicînuit-ă, m. szokatlan. Neobosit-ă, m. fáradhatlan. Neodihnă, /. nyugtalanság. Neodihnit-ă, m. nyugtalan, aggodalmas. Neologic-ă, m. neologikus. Neologie-i, f. ujszók használatáról szóló tan. Neologist-stï, f. neologista. Neomenie,/, becsület hiány, illetlenség, durvaság. Neomenire, f embertelenség, becstelenség. Neomenit-ă, m. meg nem becsült, meg nem tisztelt. Neoprit-ă, m. nem tiltott szabad, feltartózhatlan. Neorenduélá-eli, f. rendetlenség; kicsapongás. Neorenduit-ă, m. rendetlen, összebonyolodott. Neosebit-ă, m. külömbség nélkül, osztatlan. Neostenit-ă, m. fáradthatlan. Nepăcătos-osă, m. bűntelen. Nepăcătuit-ă, m. nem bűnös. Nepăgubit-ă m. kártalan. Nepărăsit-ă,???.el nem hagyatott.

94 94 Nepardosit-ă Nesădit-ă. Nepardosit-ă, on. kövezetlen. Nepărtinitor-ore, on. részre haji Nepovesztit-a, m. megmondhatlan, leírhatatlan, latlan. [lanság. j Nepregetat-a, m. habozás nélkül, Nepărtinire-î, f. részrehajlat- késedelem nélkül. Nepăscut-ă, on. el nem legeltetett. INepreţuire-i, f. értektelenség, [kozlás. becsnélküliség. [nélkül. Nepăstrare-ărî, f. pazarság, té- ;Nepreţuit-ă, m. értéktelen, becs- Nepăstrat-ă, m. pazar, nem ;Neprevedere-i, f. előre nem gondozott. látás, figyelmetlenség. Nepătrundere, f. áthatlanság. Nepătrundime, f. ki nem kút-, hatóság. Nepătruns-ă, m. áthatatlan. Nepăţire-î, f. tapasztalatlanság. Nepăţit-ă, on. tapasztalatlan. Nepângărit- ă, in. szeplőtlen, fertőztetlen. Nepecetluit-ă, on. pecsétlen. Nepedepsire-ï, f. büntetlenség. Nepedepsit-ă, m. büntetlen. Nepieptenat-ă, m. fésületlen. Nepipaire-ï, f. érintetlenség. Nepipăit-ă, m. érintetlen. Nepisat-ä,7?i.töretlen,oröltetlen. Neplăcere-î, /. kellemetlenség, kedvtelenség. Neplăcut-ă, m. kellemetlen. Neplătit-ă, m. fizetetten. Neplecat-ă, m. hajlatlan. Neplutitor-óre, m. usztathatlan, hajózhatlan. Nepocăinţă, /. töredelmetlenség, nem bfínbánás. Nepoleit-a, m. csiszolatlan, nem aranyozott, nem eziistezett. Nepomenit -ă, m. említetten, meg nem nevezett. Nepoprit-ă, m. nem tiltott. Nepotcovibă, m. nem patkóit. Nepotolit-ă, m. engesztelhetlen. Nepotrivit-ă, m. összeférhetetlen, össze nem illő. INeprevedator-óre, m. előre nem lató, elő vigyázatlan. Neprevédut-á, m. véletlen, előre nem látott. [len. Nepricepator-óre, m. értelmet- Nepricepere-i,/.éi telmetlenség. Nepriceput-ă, m. értelmetlen. Nepricopsélá - éli, f. tapasztalatlanság. Nepricopsit-ă, m. tapasztalatlan. Neprietin-á, m. barátságtalan. Nepriincios-ósá, m. eredménytelen, czelszerütlen, kedvezőtlen. Neprimiré-i, /. nem fogadás. Neprimit-ă, m. el nem fogadott. Neputincios-osă, in. tehetetlen, lehetetlen. [hetetlenség. Neputinţă-e,/. tehetetlenség, le- Nepurtat - ă, on. elviselhetlen, hordozhatlan. Neregulat-â, on. rendetlen. Nerodire-i, f. terméketlenség- Neroditor-óre, m. terméketlen- Nerugat-a, on. kéretlen. Neruginit-ă, m. rozsdátlan. Nerumenit-ă, m. kendőzetlen, be nem pirosított. Nerupt-a, on. törhetlen. Neruşinat-ă, on. szégyentelen, szemtelen. Nesaţ-urî, f. telhetetlenség. Nesădit-ă, m. hitetlen.

95 Nesănătate-ăţî,/. egészségtelen- ; ség. Nesănătos-c5să,?'/i.egészségtelen. Nesăpat-ă, m. kapálatlan. ; Nesărutat-ă, m. csókolatlan. I Nesăturat-ă, m. telhetetlen. ' Nesăţios-osă, m. nem tápláló, I telhetetlen. inescai - nescarï, n. bizonyos, I valami ; nescaï érnem, valami emberek. [lanság. Neschimbare-ărî, f. változhat- ; Neschimbat-ă, m. váltózhatlan I cserélhetlen. Nescine, n. valaki. Nescris-a, m. nem irt. Nescutnrat-á, in. megrázhatlan. Nesdrăvan-ă, m. természetfeletti erővel biró. Nesdrobit-a, in. törhetlen, mórzsolatlan, össze nem tiport. ; Nesecerat-a, in. aratatlan. Neséversit-á, m. tökéletlen. Nesferşit-ă, m. végtelen. Nesilit-ă, ni. nem kényszeritve. Nesimţiciune, f. érzéketlenség., Nesimţire-î, f. érzéketlenség. : Nesimţit-ă, m. észrevétlen, érzéketlen. ;Nesimţitor-óre, in. érzéketlen, észrevétlen. :Nesleit-á, m. kimeritetlen, össze nem aludt, nem vastagodott í meg. ; Neslutit-ă, m. nyomorítatlan, el nem nyomorított. Nesmerenie-i, f. szerénytelen- ség. Nesmerit-á, m. szerénytelen. Nesmălţuit-ă, m. zománcznél- küli. [tévedés. Nesocotélá-elí, /. gondatlanság, Nesănătate-ăţ! Netălcuit-ă. 95 Nesocoti-esc-it, i. számba nem venni, megvetni. Nesocotit-á, m. gondatlan. Nesoţial-ă, m. társadalom elleni, t. kerülő. Nespart-ă, m. el nem tört. Nespurcat-ă, m. fertőztetlen, szeplőtlen. Nespus-ă, m. kimondhatlan. Nestatornic-ă, m. állhatatlan, hfítelen, változó. Nestatornicie-i^.állhatatlanság. Nesters-érsa, m. eltöríilhetlen. Nestins-á, m. kiolthatlan. Nestrăbătut-ă, in. áthatolhatlan, járatlan. Nestrămutare-ărî, f. változhatlanság, visszavonhatlanság. Nestrămutat-ă, m. megváltozhatlan. Nestrâns ă, m. nem szorított. Nestătător-ore, m. állhatatlan. Nestricare-ărî, f. romlatlanság. Nestricat-a, in. romlatlan. Nestricaciune, f. romlatlanság. Nestropit-ă, m. nem precskelt, nem öntözött. Nestrujit-ă, m. el nem nyomódott, nem kopott. Nesuferire-i, /*. türelmetlenség. Nesuferit-a, ni. el nem tőrt, töretlen. Nesuferitor-óre, m. türelmetlen. Nesulemenit -ă, m. be nem kendőzött, festetlen. Nesupunere-i, f. alá nem rendelés, engedetlenség. Netăcut-ă, m. nem halgatag. Netăgăduit-ă, m. tagadatlan. Netăinuit-ă, m. eltitkolhatlan. Netălcuit-ă, m. megmagyarázhatlan.

96 96 Netălmăcit-a Nomol-uri-óle. Netălmăcit-ă, ni.. lefordíthatlan. Neted-ă, m. sima, tiszta, kifestett, kopasz. Netedéla-eli, f. simítás, tisztítás. Netedi-esc-it, i. simítani. Netedire-i /. simítás. Netenciuit - ă, m. meszeletlen, vakolatlan. Netipărit-ă, m. nyomatlan. Netocmit-ă, m. be nem szegődött, javítatlan. Netopit-á m. olvasztbatlan. Netors-órsa, in. fonatlan. Netrainic-a, m, nem tartós. Netrebnic-ă, m. haszontalan. Netrebnicie-i,/. haszontalanság. Netrebuinţă-i, f. hasznavehetetlenség. Netrupesc-ésca, m. testnélküli, testetlen. Netuns-a, m. nyiratlan. Neudat-ă, ni. öntözhetlen, nem áztatva. Neuitat-a, elfelejthetlen. Neumblat-ă', in. járatlan. Neunire - i, f. egyenetlenség, egyesiiletlenség. Neunit-a, in. egyenetlen, egyesületien. [teni. Neutraliza-ez-at, i. semlegesi- Neutralizaţie, f. pártatlanság, semlegesítés. Neutru-ă, ni. semleges. Nevastá-neveste, f. menyecske, asszony, feleség, ifjúasszony. Nevăstuică-î, f. menyét ; menyecske. Nevătămat-ă, m. sértetlen. Nevătămător-ore, m. sértetlen. Nevendut-ă, ni. eladatlan, [lan. Nevinovat-ă, m. ártatlan, hibát- Nevinovăţie-i f. ártatlanság. Nevoi-esc-it,?'. igyekezni, fáradni, iparkodni. Nevoie-i, f. baj, szerencsétlenség, veszély, szükség, bánat. Nevoios-ósa, m. szegény, nyavalyás. [iparkodás. Nevoinţă - e, f. akaratlanság ; Nevolnic-ă, m. akaratlan. Nevolnicie-e, f. akaratosság, dacz. [méltatlan. Nevrednic-ă, in. érdemeden, Nevrednicie-i, f. méltatlanság. Nésiparie-i, /. porondoshely. I Nësip-urï, f. porond. INésipos-ósa, m. porondos. Nicairï-a, h. sehol, sehová. Nici, k. sem. Nicovalá-eli, f. üllő. Nimeri-esc-it, czélt találni. Nimfă-e, f. tündér, nimfa. Nimic-uri,/. semmi, semmiség. Nimic, n. semmi. Nimici-esc-it, i. megsemmisiteni. Nimicire-i, f. 'megsemmisítés. Ninge-ns,?\ havazni. Ninsóre-ori, f. havozás. Nitrărie-i, f. sziksógyár. Nitric-ă, in. sziksós. Nitru, /. sziksó. Nópte-d, f. éjjel, éjszak. Noatin-ï, f. egy éves kós, egy éves csikó. Noatină-e, f. egy éves juh. Nobil-ă, m. nemes. Nobilime-i, /. nemesség NobléÇa-e, f. nemesség. Nod-urï, /. bog. Noda-at,?, bogozni. Noemvrie, f. november. Nojiţă-e, f. bocskorzsinor. Nomol-urí-óle, f. iszapos hely> mocsár.

97 Nomolos-ósa, m. mocsáros, iszapos. Noră-nurorî, /. menye. Norcă-î, f. mocsáros vidra. Norisor-óre, /. felkőcske. Normal-a, m. rendes, szabályos. Noroc, f. szerencse. Noroci-esc-it, i. szerencséltetni. Norocire-i, /. szerencséltetés. Norocit-a, m. szerencsés. Norocos-ósá, m. szerencsés. Norod-óde, /. nép. Noroiü-óie, /. iszap. Nostalgie-i, /. honvágy. Nostru-nóstrá, n. miénk. Notă-e, /. jegy, jegyzék. Notiţâ-e, /. kisjegy, jegyzék. Noú-nóua, m. új. Noué, sz. kilencz. Nouëdëcï, sz. kilenczven. Néuëdëcile, sz. kilenczvenedik. Nouëspredece, sz. tizenkilencz. Nouële-noua, sz. kilenczedik. Nouëspredecelea, sz. tizenkilenczedik. Nour-í, f. felhő. Nourat-á, m. felhős. Noutate-ăţI,/.újság, [nemcsak. Nu, h. nem; numai, nem többé, o. Oie-oi, f. birka, juh. Oches-á, m. barna. Ólá-e, /. fazék. Órá-e, /. óra. Oră-orî, h. szer, szőr, szór, pl. ântâia órá, először, a treia óra, harmadszor ; de r patru orï, négyszer. Ore, h. vajon. Nomolos-ósa Obadă-obede uc-ï, /. diófa. Nuca-ï, /. dió. Nucet-urï, f. diós, dióerdő. Nucsórá-e, f. diócska. Nucular-ă, m. diótartalmií. Nuia-ele, /. vessző. Nula-e, /. nulla, semmi. Numaï, h. csak ; nu, nemcsak ; nu, ci şi, le. nemcsak, hanem is; de cât, tüstént, gyorsan. Nume-e, /. név, hir. Numera-at, i, számlálni, számolni. [lálás. Numerare-ărî, f. számolás szám- Numeraţie-i, f. számozás. Numerátor-óre, m. számláló. Numi-esc-it, i. nevezni. Numire-i, /. nevezés. Numër-ï, /. szám. Nun-á, f. násznagy, nő. Nuntas-ï,/. lakadalmazó. [ző. Nunta-e,/.lakadalom,mennyeg- Nur-ï, /. báj, szépség. Nurliü-e, m. bájos, szép. Nutreţ-urî, f. takarmány. Nutri-esc-it, i. táplálni. [lás. Nutrire-ï, /. táplálkozás, táplá- Nutritor-, m. tápláló. (ó). Óre când, h. valamikor. Óre cât, sz. bármennyi. Őre ce, n. valami. Ore cine, n. valaki. Óre cum, h. valamikép. Ospe-ţî, /. vendég. Óste-stí, f. had, sereg, csapat. Obadă-obede, f. keréktalp, kalácsfa. 7

98 98 Obagiü-ï Ocean-uri. Obagiü-ï, f. jobbágy. Obăgie-i, /. jobbágyság. Obedar-ï, /. keréktalpcsináló. Obedi-esc-it, i. szomorkodni. Obedire = obidare,-ărî, f. késergés, fájdalom, szomorúság. Obelisc-urï,/. obelisk, kőoszlop. Obelos-ósá, m. kapczás, rongyos. Obială-elî, /. kapcza. Obiceiü-urï, /. szokás. Obicïnuire-ï, /. megszokás. Obicînuit-ă, m. megszokott. Obidat-ă, m. szomorú, bánatos. Obidă-e,/. bánat, lehangoltság. Obida-at, i. fájlalni, keseregni. Obîrşă-î, /. völgy, völgyszoros. Oblădui-esc-it, j. igazgatni, kormányozni. Oblăduire-î,/.hatóság, hatalom. Oblăduitor-óre, in. igazgató, kormányzó. Oblăjală-elî, /. borogatás, bekötés. Oblaji-esc-it, i. borogatni. Oblăjire-î, /. borogatás Obli-esc-it, egyenesíteni. Obligaţie-iune, /. kötlevél, kötelezettség. Oblon-óne, /. ablaktábla. Oblu-óblá, m. egyenes. Oblu, h. egyenesen. Obor-uri, /. vásártér. Oboséla-elï, /. fáradság, bágyadtság, kimerültség, lehangoltság. Obosi-esc-it, i. fárasztani ; a se, fáradni, kimerülni. Obosire-i, /. fáradozás, kimerülés. Obraz-un, /. arcz, pofa ; fără, szégyentelen, arczátlan. Obraznic -ă, m. szégyentelen, arczátlan, szemtelen. Obrăznicie-i, /. arczátlanság, szégyentelenség, szemtelenség. ^ Obrintélâ-elï, /. gyuladás (a sebnél). Obrinti-esc-it, i. a se, meggyuladni. Obroc-óce, /. veder. [bár. Obron-óne,/. mozogható hám- Observa-ez-at, i. észrevenni, figyelni, megjegyezni. Observare-ărî, /. megjegyzés. Observaţie-iune, /. figyelés. Observător-î,/. figyelő; csillagvizsgáló torony. Obşte-î, /. közönység ; de, közönséges, nyilvános, általános. Obştesc - éscá, m. nyilvános, közönséges. [detni. Obsti-esc-it, i. közzétenni, hir- Obstire-i, /. hirdetés, nyilvánosság. [dás. Obuz-urï, /. sokaság, tolako- Oca-le, /. óka (2^4 fi), pint, kupa ; o de vin, egy pint (kupa) bor. Ocară-ărî, /. csúfolás, szégyen sértés, szidás. Ocasie-i-(iune), /. alkalom. Ocăcăi-esc-it, i. kvakogni. Ocăcăire-irî, /. kvakogás. Ocărî-esc-it, i. csúfolni, szidni. Ocărîre-î, /. csúfolás, szidás. Ocărît-ă, m. szidott, sértett. Ocarmuí-esc-it, i. kormányozni. Ocârmuire-ï,/. kormány, hatósag. Ocârmuitor-ï, /. kormányzó. Ocean-urí, /. tenger, oczeán.

99 Oceania, f. világtenger. Oceanic-ă, m. tengeri. Ochean-urï, /. távcső. Ochelari, f. szemüveg. Ochi-esc-it, i. czélozni. Ochişor-î, /. szemecske. Ochiu-î, f. szem; boului, ökörszem (madárj ; coda ochului, szemszeg. Ocnă-e, /. akna, sóbánya. Ocol-óle-uri, /. kerület, kerülő út, terület, udvar. Ocoli-esc-it, i. kerülni, görbe utón járni; a o cetate, egy várost ostromolni. Ocolire-ï,/.kerülés, körülfogás. Ocolis-un, /. kerülő ut ; kétértelműség. Ocrotélá-eli, /. védnökség. Ocroti-esc-it, i. védni, óvni, gyámolitani. Ocrotire-ï, f. védnökség. Ocrotitor-óre, m. védő, óvó. Ocrotitor-ï, /. védnök. Octomvrie, /. október. Ocular-á, m. szemes. Oculist-sti, f. szemorvos. Odaie-ăî, f. szoba. Odajdie-i, f. miseruha. Odaliscă, /. a Szultán kegyelt neje. Odată, sz. egyszer; de odată, egyszerre ; câte, néha ; nicï, soha. Odată, k. hajdan, egykor. Odăiaş-î, f. szobainas. Odăiţă-e, f. szobáczka. Odihnă, h. pihenés, nyugalom. Odihni-esc-it, i. pihenni, nyugodni. Odihnire, f. pihenés. Odinioră, h. egykor, hajdan. Oceania Ólai. 99 Odor-odoré,/, drágaság, kincs. Odos-ósá, m. üres zab, vad zab. Odrasla-e, f. sarj, inda, gally. Odrăsli-esc-it, i. sarjadni. Odràslire-ï, f. sarjadás, kihajtás. Oer-ï, /. juhász, juhgazda. Oficer-ï, tiszt, katonatiszt. Oficial-i, f. hivatalnok. Oiicial-ă, m. hivatalos. Oficios-ósa, m. félhivatalos. Oficiu-ï, /. hivatal. Oíili-esc-it, i. sápadni, fonyadni. Ofilire-ï, /. fonyadás. Ofilit-ă, m. fonyadt. Ofta-ez-at, 1. sóhajtani, nyögni. Oftalmie, f. szemfájás. Oftare-ări, f. sóhajtás. Oftică-î, /. sorvadás. Ofticos-osă, m. sorvadásos. Ogar-i, /. agár. Ogarcă-e, f. agárnöstény. Oglindar - ï, f. tükörgyáros ; tükörkereskedő. Oglinda-dí, f. tükör. Oglindărie-i,/. tükörárú, tükörkereskedés. Ogor-óré, f. ugar, szántóföld. Ogorí-esc-it,?. ugarolni, mivelés nélkül hagyni a földet, vagy az első szántás alá venni. Ogradă-ădî,/. kert, kerített rét, udvar. Ogrinjl, /. takarmány maradék. Oiste-í, /. szekérrud. Oiţă-e, /. juhocska, kis birka. Olac-e, /. postaszekér. Olan-e, /. csatornatégla. Olar-i, f. fazékas. Olăi == olălăi-esc-it, i. jajgatni, sírni.

100 100 Olanar-ésa Orbire-Ï. Olănar-esă, /. téglavető, nő. Olărie-î, f. fazékasműhely. Oligarchie-ï, f. oligarkia. Olimpiadă-e, f. olimpiada (4 évi időszak). Olimpic-ă, ni- olimpikns. Olog-óga, on. béna. Ologi-esc-it, i. megbénitni, megbénulni. Ologire-ï, f. bénitás. Oltar-e, /. = altar-e, f. oltár. Oltean-ă, m. oltföldi lakos. Om-ômenï, f. ember, férfi. Omenesc-ésca, m. emberi. Omenesce, h. emberiesen. Omeni-esc-it, i. tisztelni, becsülni. [emberség. Omenie, f. tisztelet, becsület, Omenime-ï, f. emberiség. Omët-ëturï, f. hó, hótömeg. Omidă-e, f. hernyó kukacz. Omidi-esc-it, i. hernyózni. Omogen-ena, on. hasonnemíi. Omonim-á, m. hasonnevű. Omor-ur!, f. gyilkosság, gyilkos halál. Omori-it, i.gyilkolni, agyonütni. Omorire-ï, f. gyilkolás, ölés. Omoritor-óre, m. gyilkoló, gyilkos, emberölő. Onor^ } f ' tisztelet, becsület. Onorabil-á, m. tisztelt, becsületes; tekintetes. Ontologie, f. léttan. Opac-ă, m. át nem látszó. Opal-urî, f. opal (drágakő). Opáci-esc-it, i. feltartóztatni. Opari-esc-it, i. forrázni, perzselni. Operă-e, f. dalmű, opera. Opincar-ï, f. bocskoros. Opincă-!, f. bocskor. Opintéla-elï, f. megerőltetés, fáradozás. Opinti-esc-it, i. megerőltetni, kémény munkát végezni. Oposiţie-iune,/. ellenzék, ellentállás. Oprélá-el!, /. tiltakozás, tartóztatás ; fogság. Opri-esc-it, i. tiltakozni, tartóztatni, megtiltani; akadályozni, bedugni ; a - sângele, a vért megállitani. Oprire-!, f. tiltás, tiltakozás, tartóztatás. [bor. Opritóre-or!, f. kerékláncz, ala- Opritor-óre, m tartóztató. Opt, sz. nyolcz. Optdec!, sz. nyolczvan. Optdecile, sz. nyolczvanadik. Optspredece, sz. tizennyolcz. Optspredecele, sz. tizennyolczadik. Optule, sz. nyolczadik. Oracol-e, /. jóslat, jósda. Orar-e, /. imaruha, stola. Orator-ï, /. szónok. Oras-e, f. város. [polgár- Orăşan-enî, f. városi lakos, Orăşană-e, f. városi nő. Orăşel-ele, f. várocska. Orasënesc-ésca, m. városi. Orb-órbá, m. vak. Orbesce, h. vakon. Orbi-esc-it, i. vakítni, vakulni, megvakulni. Orbime, f. vakság, a vakok összessége. Orbire-ï, f. megvakitás, meg' vakulás.

101 Ordin-urï, /. rendelet, parancsolat. Ordinar-ă, m. rendes, közönséges, alávaló. Ordonanţă-e,/. rendelet, parancsolat. Orez-urï, /. árpa. Orêndui-esc-it, i. rendezni, rendelni. [zés. Orênduéla-elï, /. rend, rende- Orênduire-ï, /. rendezés. Orenduit-ă, rendezett. Orfan-a, m. árva. Organ-e, f. szerv, érzékszerv ; közeg; orgona. Organic-a, m. szerves. Organiza - ez - at, i. szervezni, rendezni. Organisaţie-iune, f. szervezés, testalkat. Organism, /. szervezés. Organist-stí, f. orgonajátszó, orgonista. Orgeat, f. árpaital. Orgol-urï, f góg, büszkeség. Orí, k. vagy ; orï-orï, vagyvagy. Orí cine, n bárki. ce, n. bármi. când, h. bármikor. unde, h. bárhol bárhová. cât, h. bármennyi, bármekkora. Original-á, m. eredeti, sajátos. Originá-e, f. eredet, forrás. Ornitologie-i, /. madártan. Ortodox-á, m. igazhitű. Ortodoxie-i. /. igazhitüség. Ortografie-i, f. helyesírás. Os-óse, f. csont. Osebi-esc-it, i. megkülömböztetni. Ordin-urï Oţetărie 101 Osendi-esc-it, i. elitélni, átkozni, megbüntetni. Osendá-e, /. büntetés vezeklés. Osie-i, /. tengely. Osos-óse, m. csontos. Ospeta-ez-at, i. megvendégelni, lakmározni. Ospeţ-eţe, f. lakoma, vendéglés, lakadalmi lakzi. Ospitalitate-ăţî, f. vendégszeretet. Ostaş-î, f. harczos, katona. Ostasesc-éscá, m. katonai, harczos. [erőlködés. Ostënélâ-elï, f. fáradság,munka, Osteni-esc-it, fáradni, fárasztani. [ság. Ostenire-i, /. fárasztás, farad- Ostenitor-óre, m. fárasztó, kimerítő. Osteografie, f csontleirás. Ostrov-óve, f. sziget. Osti-esc-it, /. harczra készülni. Ostire-ï, hadsereg. Otavă-ăvî, /. sarju. Otavi-esc-it, i. sarjuzni. Otoman-ă, m. török. Otomaná-e, török kánápé ; török nő. Otravă-ăvî, /. méreg. Otravi-esc-it, i. megmérgezni. Otrăvire-î, /. mérgezés. Otrávitor-óre, m. mérgező. Oţel, /. aczél. Otelărie, /. aczélgyártás. Oţele, f. puskalakat. Oţelire-î, /. aczélosodás. Oţeli-esc-it, i. aczélozni ; edzeni, erősödni. Oţelos-osă, aczélos. Oţet-urî, /. eczet. Oţetărie, /. eczetföződe.

102 102 Oţeti-esc-it. Paradox-a. Oţeti-esc-it, i. eczetesedni. Oţetire, /. ecsetesedés. Oţetos-osă, eczetes. Oű-óué, /. tojás; clocit, záptajás. Oua-at,?*. tojni. Ouare, f. tojni. [deklő. Ouşor-ore, m. tajáska, nyel- Oval-ă, m. tojásdad. Ovar-e, f tejástartó. Ovipar-ä, m. tojó. Ovreesc-ă, m. zsidói. Ovreesce h. zsidóul. O/reică-cî, f. szidónő. Ovreiü-eï, f. zsidó. Oxid-e, f. sav. [nyezni. Oxida-ez-at, i. oxidálni, éle- Oxigen, /. éleny. P. Pace-păcî, /. béke, nyugalom. Pacinic-ă, m. békés, csendes. Pacoste-i, /. szerencsétlenség, veszély, zavar. Padiment-urï, /. padló. Pafta-ale, f. ajtósark, csatt. Pagină-e, f. oldal, lap. Pagubá-e, f. kár, hátrány. Paiü-e, f. szalma, szál. Pajeră = Pajură-e, f. czimer. Palabră-e, palavră f. hazugság, dicsekvés. Palat-urï, f. palota. Palatih-ï, f. nádor. Palatinat, /. országos grófi méltóság, nádori hivatal. Palavragiü-ï, f. dicsekvő, fecsegő, hazug. Palavri-esc-it, i. dicsekedni, fecsegni, hazudni. Paleografie, /. régi irásisme. Palmă-e, tenyér, arasz ; poff. Paloş-e, f. pallós, kard. Paltin-i, f. rezgő silfa. Pambrin-i, /. merinói juh. Panachidă-e, f. irótábla. Pană-pene, /. toll. Pancovă-e, f. fánk, rátota. Pandecte, f. pandekta (romai törvény gyűjtemény.) Pandur-i, f. pandúr. Pantalon-i, f. nadrág. Panteon,/, panthéon, (az összes pogány istenek temploma). Pantof-ï,/. czipő, papucs, topán. Pantofar-ï, /. czipész, varga. Pantofărie-î. f. czipészmfíhely- Papagal-ï, /. kajdás, pápágáj. Papal-ă, m. pápai. Papă-i, /. pápa. Papié, /. pápaság. [kus. Papistaş-î, /. papista, katholi- Paprica-e = ardeiü, f. paprika. Papură-î, f. káka. Par-ï, /. karó, dorong, czölöp. Para-ale, /. pénz, krajczár ; a lua la trei, csúfolni, űzőbe venni, verni. Parabolă-e, /. példabeszéd. Paraclis-e-urí,/. imakönyv, ima, könyörgés, imaház. Paradisier-Ï, /. egyházfi. Paradă-clî, f dísz, pompa. Paradigmă-e, /. minta, terv. Paradox-ă, m. ellenmondásos, I különös, meglepő.

103 Parafulger, /. villámhárító. Paragraf-ï, f. czikkely,. Paralaxă-e, /. parallaxa, csonttörés. Paralel-ă, m. egyenközű. Paralelogram-e /. egyenközű négyszög. Parasol-óle, f. napernyő. Paratoner-e, /. villámhárító. Paravan-e, /. spanyol fal. Pară-e, f. körte. Pară de foc, /. tűzláng. Parc-urï, /. park, kéj kert. Parchet-urï, /. fakoczkázat. Pardosélâ-elï,/. kövezet, parkétirozás- Pardosi-esc-it, i. padolni, deczkázni, kövezni, koczkázni. Parip-ï, /. paripa, nyerges ló. Parlament-e, /. parlament, országgyűlés. Parlamenta-ez-at, i. tárgyalni (béke iránt, háború idején). Parlamentar-i, /. béke iránt tárgyaló tiszt; követ, delegátus. Parodie ï, f parodia, gúnyvers (utánzat). [letszó. Parolă-e, f. szó, Ígéret, becsü- Paroxisin-e, f. paroxismus, betegség, szenvedély kitörése. Parte-ţî, f- rész, oldal, táj ; la o, félre; de o, egy részről. [névi igenév. Particip-e, f. részesülő, mellek- Particular-ï, /. magánember. Particular-á, m. sajátos, különös, titkos. Partidă-e, f. párt, rész. Partie-ï, f. vállalat, porczió. Partisan-Ï, f pártos, pártütő. Pas-urí,/. szoros, hegyi út, lépés. Parafulger Patrudecí. 103 Pasaport-urí, /. útlevél. Pasca-ï, /. hiisvéti kenyér. Pasere-ï, /. madár. Pastramă-e, f. páczolt, szárított hús. Pasalic-urï, f. egy basának járása, közigazgatási köre. Pasaport-uri, f. útlevél. Paşă-î, /. pasa, basa. Pasce-ut,?. legelni. Pasc!, /- húsvét. Paştetă-te, f. pástétom. Pat-urï, /. ágy, meder. Pată, pétâ-pete, /. folt, szégyenfolt. Patentă-e, f. patent, diploma, oklevél, rendelvény. Patentăr-î, f. patentás, kiszolgált katona. Patimă-î, /. szenvedés, betegség, szenvedély. Patrafir-e, f. stola, (templomi ruhadarab). Patriarch-i, /. érsek, patriarcha, egyházfő (a keleti egyházban). Patriarchal-ă, m. patriarchalis. Patriarchat-e, f. egyházfőméltóság. [tóság. Patriarchie-i,/. patriarchai mél- Patrician-ï, f. patrícius. Patrie-!, f haza, hon. Patriot-ă, m. hazai, honi. Patriot-ţî, f. hazafi, honfi. Patriotism, f. hazaszeretet. Patrirem-ï, /. négy evezői hajó. Patron-ï, f. védnök, patronus, kurátor, őrangyal. Patróná-óne. f. pátron, töltés. Patrontas-e, f. töltéstarisnya. Patru, sz. négy. Patrudeci, sz. negyven.

104 104 Patrudecile Părinte-ţî. Patrudecile, sz. negyvenedik. Patrule, sz. negyedik. Patr unghiü, /. négyszög. Patruspredece, sz. tizennégy. Patruspredecele, sz. tizennegyedik. Pavëzâ-e, f. vért, pajzs. Pavilon-óne, /. pavillon, nyári lak, nyaraló, kolna. Pază-î, f. őrzés, felügyelet. Paznic-ă, m. vigyázó, őrző. Păcal-ă, m. bolond, tréfás, bohocz. Păcăli-esc-it, i. kigúnyolni, megcsalni, kitréfálni. Păcălitură-î, /. kitréfálás, megcsalás, kicsúfolás. Pácat-e, f. bűn, hiba. [rult. Păcătos-osă, m. bűnös, nyomo- Păcătui-esc-it, i. vétkezni, bűnt követni. [gyáros. Păcurar-!, f. juhász ; kátrán- Păduche-î, /. tetü. Paduchi-esc-it, i. tetüt fogni ; a se păduchea, tetvészni. P^duchios-osă, m. tetves. Psducel-ei, f. lábviszketegség. Pădurar-!, f. erdősz, erdővéd. Pădure-!, f. erdő, erdőség. Pädurean - en!, f. erdőlakos, erdőlaki. Pădureţ-âţă, m. erdei vad. Pădurice-!, f. erdőcske. Păgân-!, f. pogány. Păgânătate-ăţî,/. pogány, népség, pogányország. Págánesc-éscá, m. pogány. a se, po Păgâni-esc-it, gány lenni. Pagânie-ï, f. pogányság. Păgânime, f. pogányság. Păgânism, f. pogány tan. Păhar-e, f. pohár. Păhăruţ-e, f. pohárka. Păiangen-î, f. pok. Păiş-urî, f. szalma. Paiste-ï, f. szalmadomb, szalmatrágya. Pălămidă-e, f. szamár bogáncs. Pălărie-!, /. kalap. Pălărier-î, f. kalapos. Păli-esc-it, i. ütni, találni, égetni üszköt kap, (gabnavetések- ről). [főt osztogatni. Pălmui-esc-it, i. pofot adni, po- Pămătuf-urî, f. meszelő, ecset. Păment-urî, f. föld. [honos. Pămentean-enî, f. földi lakos, Pámentesc-éscá, m. földi, világi. Pămentos-osă, m. földes. Pănă, v. ig; mâne, holnapig. Păpară-ărî, f. tojásétel, rátota. Păpădie-!, f. czikorja (vad). Păpuc-î, /. török íélpapucs. Păpucar-î, f papucskészitő. Păpurişte-î, f. sáskabokor. Papuşă-î, f. buba. Păpuşică-î, /. kis buba. Părăsi-esc-it, i. elhagyni, felhagni, feladni, abbahagyni. Părăsire-!, f. elhagyás. Páré-ut, i. tetszeni, vélekedni, látszani; mi se pare, úgy tetszik, látszit ; im! pare bine, örvendek. [san. Păreche-î, f. pár ; cu, páro- Părere-!, f. vélemény; părere de rëü, sajnálás. Păresemî, f. húsvét előtti böjt, nagy böjt. Părete-ţî, /'. fal. Páiéü-aie, f. patak, csermely* Părinte-ţî, /. atya ; szülők, pap*

105 Părintesc-escă, m. atyai, anyai, szülői. Părintesce, h. atyailag. Părtaş-ă, m. résztvevő. Părticică-ï,/. kis rész, részecske. Părtini - esc - it, i. támogatni, ; pártolni. Pártinitor-óre, m. pártfogó, támogató ; részrehajló. Părui-esc-it, i. hajat tépni, verekeszni ; karozni. Păs-urî, f. baj, bánat, gond, szükség, ügy. Păsa-at, i. bánni, megbánni ; nu-mi pasă, nem bánom. Păscut-urî, /. legelői jog. Pâsérar-ï, /. madarász. Páseresc-éscá, m. madári. Páséresce, h. madár módon. Pâsërica-ï, /. madárka. Păstărnac-ci, /. pásztérnak. Păstor-î, /. bojtár, őrző, juhász. Pástorésc-éscá, m. bojtári, pásztori ; lelkészi. [nő. Păstoriţă-e, /. juhásznő, bojtár- Păstra-ez-at, i. eltartani, megőrizni, megtartani, takarékoskodni ; a se, magát kímélni. Păstrare-ărî, /. kímélés, eltartás, takarékosság. Păstrător-ore, m. takarékoskodó, kimélő. Păstrav-î, pisztráng. Păşi-esc-it, i. lépni, lépést tenni. Păşire-!, f. lépés. Păşune-Î, /. legelő. Păşună-ez-at, i. legelni. [ni. Păta-at, i. beszennyezni, foltoz- Pătat-ă, m. foltos, szennyes. Pătimaş-ă, m. szenvedő, beteg. Pătimi-esc-it, i. szenvedni, tűrni, kiáltani. Párintesc-ésca Pe. 105 Pátimire-!, /. szenvedés. Pătlăgea-ele, f. paradicsom almaféle. Pătrar-e, /. negyed. Pătrat-ă, m. négyszögii. Pătrunde-ns, i. áthatolni, hatni, kifürkészni. Pătrundere-!, f. áthatolás, behatolás, éles ész. [eszü. Pátrundétor-óre, m. átható, éles Pătrunjel-eî, f. petrezselyem. Pătură-!, /. gyapjas, szőnyeg, posztó. Păţi-esc-it, i. szenvedni, tapasztalni ; am păţit o, megjártam. Păţit-ă, m. tapasztalt, okos. Păun-î, f. páva. Păunar-Î, /. pávász. Păuniţă-e, /. pávatyúk. Păzi-esc-it, őrizni, gondozni, vigyázni ; a se, őrizkedni. Pázitor-óre, m. f. őrző, őr, védő, ügyelő. Pâclă-e, /. nagy hőség. Pâclos-osă,m. zavaros, beborult. Pângări-esc-it, i. megfertőztetni, bepiszkítni, szentségteleaiteni, rágalmazni, szégyeníteni. Pângărire-î, f. megfertőztetés. Pândar-ï, őr, vigyázó. Pândă-e, /. lésés, őrzés. Pândi-esc-it, i. leskelődni, őrt állani. Pântece-!, /. has, also test. Pârgă, f. első gyümölcs, első gabna. [rúd. Pârghie-! = lăstar-e, /. emelő Pârgui-esc-it, i. a se, megérni, az érés kezdete. Pârîü-ae, /. patak. Pe = pre, v. -on, -en, ön; -rá,

106 106 Pe mine Peristil-urï. -re; pl. pe masă, az asztalon, az asztalra. Pe mine, -tine, -el, -ea; noï, -voï, -eï, ele ; engem, téged, őt; minket, titeket, önöket, őket ; pe lună, hóra, havonta, havi ; holdvilágnál ; pe furiş, lopozva. Péná-pene, f. penna, toll. Pétrá-i, /. kő, kőzet. Pecând, k. midőn, mialatt. Pecete-ţî, f. pecsét. Pecetlui-esc-it, i. pecsételni. Pecingine-Ï, /. fejkorpa. Peşches-uri, f. adomány. Peschir-e, f. kendő, törölköző. Peste-i, /. hal. Peşteră-î, f. barlang. Pedant-ă, m. szőrszálhasogató, pedáns, merev. Pedépsá-e,/'. büntetés, fenyités. Pe-de-desupt, h. alulról. Pe-de-laturi, h. oldalról. Pe dinainte, h. elölről. Pedepsi-esc-it, i. büntetni, fe- nyiteni. [tés. Pedepsire-i, /. büntetés, fenyi- Pedestraş-î, /. gyalogos, gyalog katona. Pedestrime, f. gyalogság. Pedestru, h. gyalogosan. Pe dinafară, h. kivíilről ; konyvnélkül. Pe dincóce, h. innenső oldalról. Pe dincolo, h. túlsó oldalról. Pe dinjos, h. alulról. Pe dinsus, h. felülről. Pe dós, h. bal fél; fonák. Peire = perire-ï, /. elpusztúlás, vesztés, veszély. Peisaj-urï,/. tájkép, [mavirág. Pejină, pejmă, /. pézsma, pezs- Pelângă, prelângă, k. a mellett. Pelican-ï, /. pelikán, gödény. Pelin-ï, /. üröm, ürmös bor. Peliţă-e, /. hártya, finom bőr. Pe loc, h. rögtön, mindjárt. Peltic-ă, m. selypő. [szegni. Pelticăi-esc-it, i. selypeni, szi- Peninsulă-e, f. félsziget. Pensie-iune, f. nyugdíj, [dék. Pensionar-i, /. benlakó növen- Pensionat-e, f. benlakással, ellátott nővelő intézet, nővelde; nyugdíjas. Pentagon-óne, /. ötszög. Pentru, v. -ért, iránt; ce, miért. că, mert ; cât mine, a mi engem illet ; hatîrul tëu, a te kedvedért; Ddeu! az istenért! aceea, azért. Pepene-ï, /. dínye; verde, görögdínye; galbin, czukor dínye. Pepenet-uri, f. dínyés. Pepeniste-i, f. dínyés. Pepinerie-i, /. dínyés hely. Perde-ut, veszteni, veszíteni. Perdea-ele, függöny. Perdevară-î, f. naplopó. Perênd, h. rendszerint. Peri-it, i. pusztulni, eltűnni. Perie-í, /. kefe. Pericol-óle, f. veszély. Periculos-osă, m. veszélyes. Periferie-i, /. körvonal. Perifras-e, /. körülirás. Perigeü-ï, f. a bolgók földközelsége. [körmondat. Periodă-e,/. periódus, korszak, Periodic-ă, m. korszáki, körmandati. Peristil-urï, /. oszlopfolyosó.

107 Perişoră-e, /. körtecske. I Perişor-!, /. körtefácska. Periuţă-e, f. kefécske. I Pernă-e, f. párna, vánkos.! Persian-ă, m. perzsiai. Personă-e, /. személy. [ Personaj-urï, /. személyzet. Personal-ă, m. személyi. Personiiicaţie-iune, f. személy lyesités. ; Perspectivă-e, /. kilátás. Perucar-î, f. fodrász. \Pesca, pescui-esc-it, i. halászni. JPescar-!, f. halász. K Pescărie-!, h. halászat, [lászat. R Pescărit-ur!, /. halászati jog, ha- I Pescurt, h. röviden, szóval. B Pesmet-ţî, f. kétszersült. B Peste, h. keresztül, rajta, azonfelül ; de an, éven át, peste drum, átellenben ; I tot, egészben; putinţă, lehetetlen. \ Pestriţ-ă, m. tarka. Pestriţat-ă, m. tarkázott. m Pestruiü-e, m. tarkázott, szeplős. ţ Peşteră-!, f. barlang. [szál. I! Petélá = betélá-el!, f. szövő ; Petec-e, f. folt, darab; a-s! da in petece, tönkre tenni ma- I gát, tönkre menni, i Petiţie-iune, f. kérelem, folyamodvány, beadvány. ( 1 Petrecanie-!, /. kiséret, mu- J Petrecere-!, / latás. B Petrece-ut, i. kisérni ; a se, mulatni, elkelni. [denhol.! Petutindinea, h. mindenütt, min-! Peţi-esc-it,?'. háztuzt látni; leánykérőbe menni. m Peţitor-!, /. leánykérő. Perişoră-e Picura-ez-at. 107 Pe urmă, h. végre, asztán. Pezenchiű, pezevenchiü, f. kéjszerző, lélekvásárló,kupleros. Peră-e, /. per. Perăi-esc-it, i. ropogni. Perăitură-î, /. ropogás. Percălab-î, /. adótárnok. Perci-esc-it, i. cziczerélni, párosodni, megpetélni; cocoşul percesce găina, a kakas a tyúkot megpetéli. Pêrî-esc-it, i. perelni. Pêrîs-ï, f. perelő, felperes. Perît-ă, m. perelt, beperelt. Perítor-óre, rn. peres, perelő, árulkodó, feladó. Perjol-óle, f. tűz, tűzvész. Pêriolire-ï, f. égetés. Perlă-e, f. \,,, Perlău-e,"/. Parol ' Pêrléz-az-urï, f. átjáró (a sövénykeritésen). Perli-esc-it, i. égetni, perzselni. Perlit-ă, m. perzselt, füstölt. Pësat-urï, /. köles, kása. Peslă-e, /. durva gyapjú, postó, szövet. Piatra-ï, /. kő, acră, timsó, de vin, borkő. Piaţă-e, /. piacz. Piază-e, f előjel; jósló. Pic-urí, /. csep, darab. Pic-cï, f. zöldharkály. Pica-at, i. esni, csepegni, cseperegni. Picătură-!, /. csep. Picior-óre, /. láb. Piciorang-e, f. faláb. Picnic-uri, f. piknik, társas, batyu tánczmulatság. Piculină-e, f. piccola, fuvola. Picura-ez-at, i. cseperegni.

108 108 Piedică-e Pişcătore-Î. Piedică-e, f. akadály. Pielar-î, /. tímár. Pielărie-î, /. timárság. Piept-urî, f. mell. Pieptar-e, f. mellény. Piepten-e, /. fésű. [gyarató. de postăvar, kárt, gyapjú- Pieptena-at, i. fésülni; a lână, gyapjút gyaratni, kártani. Pieptenas-e, f. kis fésű. Pierde-ut, i. veszteni ; a se, magát veszteni, tévedni. Pierdere-!, f. vesztés. Pierdevară, f. naplopó. Pieri-it, /. elveszni, meghalni, eltűnni. Piersic-ï, f. baraczkfa. Piersică-î, f. baraczk. Pietrar-i, /. kövező, kőmives, kőfaragó. Pietrărie-î, f. kőbánya. Pietros-osă, m. köves, kőnemű. Pierzare-ărî, f. vesztés ; loc de, vesztőhely (a hol az akasztófa van). Pierzător-!, /. vesztő, veszítő. Pierzător-ore, m. vészhozó, átkozott. Pieziş, h. ferdén, harántosan. Piezisa-ez-at, i. ferdén járni, kerülő utakat tenni. [nya. Piftie-ï, /. kocsonya, halkocso- Pil-urí, /. ostor, knuta. Pilar-pilav-uri, /. rizsétel. [da. Pilă-e, f. ráspoly, reszelő ; lab- Pildă-e, példa. Pildui-esc-it, i. példálózni. Pili-esc-it, i. reszelni; lopni. Pilire-ï, f. lereszelés, lopás. Pilitură-î, f. ráspolás. Pilug-i, f. törő, mozsártörő. Pingea-ele, /. féltalp. Pingelui-esc-it, i. féltalpalni ; hazudni, csalni. Pintene-ï, f. sarkantyú ; a da, serkenteni. [ló. Pintenog-ogă, m. fehér lábfoltos Pipă-e, f. pipa. [teni. Pipăi-esc-it, i. tapogatni, érin- Pipăire-î, f. tapogatás. Pipăit-ă, m. tapogatott. Piper, f bors. Pipera-ez-at, i. borsozni. Piperniţă-e, /. borsszelencze. Pir, útifű. Piramidă-e, f. gúla. Piron-óne, f. nagy szeg. Pironi-esc-it, i. szegezni, feszíteni. [kétségtan. Pironism,/. kétségesség vágya, Pirpiriü-e, rn. vékony, gyenge testalkotásu. Pirulă-e, f. pirula, labdacs. Pisa-ez-at, i. törni, szétzúzni. Pisare-àrï, f. szétzúzás, összetörés. Pisălug-î, /'. mozsártörő. Pisătură-î, f. morzsa, összetört por. Pisc-urí, /. magaslat, szikla. Pisic-ă, f. kandúr, macska. Pisicuţă-e, /. kis macska. Pismaş-ă, m. irigy, rosszakaratú, alatomos. [ság. Pismä-e, /. irigység, alattomos- Pismui-esc-it,?. irigyelni, bosszantani. Pistol-óle, /. pistoly. [seini. Pişa-at, i. hugyozni, pisilni, pe- Pişare-ărî, /. peselés, hugyozás. Pisat-urí, f. hugy. Pişător-ore, m. hugyozó. Pişca-at, i. csípni, viszketni. Pişcătore-î, /. hugyozási hely*

109 Pişcătură-î, /. csípés. Pişolcă, pişotcă-e, f húgyos. Pitar-!, /. kenyérsütő, (nemesi czím) pitár. Pită-e, /. kenyér. Pitic-ă, m. törpe, kismajom. Pitpalac-cí, /. fürj. Pitula-at, i. elrejteni, elbújni. Pitulice-!, /. ökörszem, (madár). Pitulus-e, /. rejtély, bujdoska. Piţigoiu-î, f. czinke, czinege. Piuar-ï, /. kallós. [lómalom. Piuă-e, f. kallómalom, ványo- Piui-esc-it, i. törni, zúzni; csicseregni. Piuliţă- e,/. mozsár, anyacsavar. Pivniţă-e, /. píncze. Plac-un, /. tetszés, Ízlés. Placă-plăci, /. tábla. [rajz. Plan-uri,/. terv, szándék, alap- Planetar-ă, m. bolygós. Planetă-e, /. bolygó. Plapomă-e, /. ágytakaró. Plasă-plese, /. háló ; ételnem. Plasă -plăşî, /. kör, megye, járás. Plastograf-!, f. iráshamisító. Plată-plăţi, f. fizetés, bér, jutalom. Plácé-ut, i. tetszeni, szeretni. Plăcere-!, f. tetszés, öröm. Plăcintă-e, f. palacsinta. Plăcut-ă, m. kellemetes, örvendetes. Plăiaş-î, f. határőr. PlămăddÎă-elî, /. kovász, élesítő, erjedő. Plămădi-esc-it, i. forrni, kelni, megkelni, savanyítni. Plămădire-!, /. pezsgés, forrás, kelés. Plămână-î, f. tüdő. Pişcătură-!, Plic-urï, 109 Plăpând-ă, m. gyöngéd, finom. Plăsea-ele, /. nyél, kés nyelv. Plăti-esc-it,?. fizetni. Plătire-î, /. fizetés. Plăvuică-e = plăvuscă-e, /. fiatal sóshal. Plánge-ns, i- sírni, panaszolni. Plângere-!, /. sírás, panasz. Plâns-urï, f. sírás, könyezés. Plánsóre-i, f. sírás, kérelem. Plésna-plesne, f. ostorvég, ostorhegy. Pléscá-c!,/. rósz kucsma, sapka. Plétá-plete, f. hajfonat. Plévá-pleve, f. polyva. Plebeian-ï plebeiü-ï, f plebeius, csőcselék. Pleca-at, indulni, elmenni ; hajolni; a se, hajolni, hajtani magát, alávetni magát. Plecare-ári, f. elindulás, elutazás ; hajolás, alárendelés. Plecat-ă, m. hajolt, hajlandó, alázatos ; elindult. Plecátóre-or!, f. anyajuh. Pleonasm-!, f. szófölösleg. Pleopă-e, f. szempilla, szemszőr. Pleosti-esc-it, i. csűggeszteni, leereszteni. Plesni-esc-it, i. csattintani (ostorral) repedni, szétpukkanni. Plesnire-ï, f. csattintás, repedés, pukkanás. Plesnit-ă, m. megrepedezett, csattintott. Plesnitură-!, f. csattanás, repedés, pukkanás. Pleşuv-ă, m. kopasz. Pleşuvi-esc-it, i. kopaszodni. Plesuvie-ï, \ /., Pleşuvire-i, f f ' kopaszsag- Plic-urI, /. levél, levélboriték.

110 110 Plimba-at Podvadă. Plimba-at, = primbla, i. sétálni. Plimbare-ărî, sétálás. Plin-ă, m. tele, telitett, töltött; de, teljesen. Plisc-urï, f. csőr. Plivi-esc-it, gyomlálni. Plivire-ï, f. gyomlálás. Plivitóre-orí, f. gyomláló. Plivitură-î, f. gyomlált rész. Plocon - óné, f. ajándék, adomány. Plod-urí, /. (állati) mag. Plóie-i, /. eső. Ploios-ósá, m. esős. Piop-ï, f. nyárfa. Plopis-ï, f. nyárfaerdő. Ploscă-î, f. fapalaczk, palaczk. Ploşniţă-e, f. poloska. Plotog-óge, /. folt, bőrdarab. Plotogi-esc-it, i. foltozni. Ploton-óne,/.gombolya; csapat. Ploua-at, i. (eső) esni. Plug-urí, f. eke. Plugar-ï, /- földmives, szántóvető ember. Plugări-esc-it, i. földmivelést folytatni, szántani. [vetés. Plugărit-urî, f. szántás, szántás- Plumb-urï, f. olom ; golyó. Plumbagiü-e, /. olomolvasztó, olommunkás. [hely. Plumbărie-î, /. olomolvasztó- Plumbatóre-i, f. olmositó gép, olmozó eszköz. Plumbos-ósa, m. olomtartó, olomnemu. Plumbui-esc-it, i. ólmozni, ólommal bevonni. Plumbuire-ï, olmozás. Plutá-e, f. tutaj, uszófa; jegenyefa, dugaszfa. Pluti-esc-it, i. úszni, a vizen hajtani. Plutire-i, f. úszás, hajózás. Plutitor-óre, m. úszó, úsztató. Pneumatic-á, m. léghuzó, maşină, léghuzó gép. Pneunomie, f. tüdőgyuladás. Póla-e, /. szegély, öl; de munte, hegyláb. Pómá-e, f. gyümölcs. Pórta-e, f. kapu. Póte, h. tán, talán, talántán. Pocăi-esc-it, i. vezekelni, megbánni. [dés. Pocăinţă-e, f. vezeklés, bűnhö- Poci-esc-it,/.rögtön, gyorsan beteg lenni, szerencsétlen lenni. Pocitură-î, f. rögtöni betegség, szerencsétlenség beállása. Pociump =pocimp-ï,/. czölöp. Pocni-esc-it, i. csattani, szétpattanni. [nás. Pocnire-í,/.csattanás, szétpatta- Pocniturá-I, f. csattanás, pattanás, dörgés. Pocílti-esc-it, i. biczenni, a se de fóme, oly éhes, hogy biczenik. Pod-urf, /. híd, padlás. Podar-ï, /. hídvám szedő, Podărit-uri, f. hídpénz, hídvám. Podéla-eli, /. padolás, padló. Podi-esc-it, i. padolni. Podidi-esc-it, i. (könybe) kitörni, kifakadni; rohanni, elorohanni. Podina-e, f. padló, deczka. Podire-i, f. padlás, padolás. Podisor-óre, /. kis híd. Podobă-e, f. dísz, czifraság. Podvadă, f. jobbágymunka, robot.

111 Poesie-ï, /. költészet. Poet-ţî, /. költő. Poetic-ă, m. költői. Poetica, f. költézettan. Pofidă-e, /. ürügy. Poíil-e, /. farkszijű (a ló szerszámnál). [étvágy. Poftă-e,/. vágy, kívánság, kedv, Pofti-esc-it, i. kívánni, követelni, vágyni, tetszeni. Poftire-!,/. kívánság, meghívás. Pogon-óne, /. holdföld. Pogoniciü-ï, f. ökörhajtó, vezető béres. Pogori-esc-it,?. lemenni, lejteni, leszármazni, levinni. Pogorîre-ï, /. leeveszkedés, lemenés. Pogoriş-urî, /. lejtés, hajlás. Poiană-enî, f. liget, nyílt hely az erdőben. Poimáne, h. holnapután. Pojar-uri, f. apró himlő, köles Poesie-I Popie-!. 111 PolitéÇâ-e, /. udvariasság, illedelmesség. Politeism, /. sokistenség. Politic-a, m. politikus, ravasz. Politică, /. állambölcsesség. Politicos-ósá,w. udvarias, finom, illedelmes. Poliţaiu-î, /. rendőr. Poliţă-e, /. váltó, polcz. Poliţie-!, /. rendőrség. Polog-óge,/. fűbarázda, posztó, bőrfolt. [gyelnő. Poloncz-eză, /. lengyel, len- Polonesc-éscá, m. lengyel. Polonesce, h. lengyelesen. Pom-ï, /. gyümölcsfa. Pomadă-dî, /. hajkenőcs. Pomană-eni, f. halotti tor, alamizsma; de, ingyen. Pomeni-esc-it, említeni ; a se, emlékezni, véletlenül találkozni. [zés. Pomenire-!, /. említés, emlékehimlő. [juhbőr. Pomenit-ă, m. említett. Pojghiţă-e, f. bőrecske, vékony Pomet-ur!, /. gyümölcsös. Pol-ur!, /. sark, pplul nord, éjszaki Pompă-e, /. dísz, pompa. sark, polul sud, déli sark. Pol-ï, f. napoleonarany. Polar-a, m. sarki. Polcovnic-!,/, ezredparancsnok, Pompier-!, /. tűzoltó. Pompos-osă, m. pompás, díszes, nagyszerű, fenhéjázó. Ponciş ă, m. bandzsi, bandzsal, ezredes. [tezni, simítani. sanda, kancsal. Polei -esc-it, i. aranyozni, ezüs- Poleire-ï, f politirozás, ezüstezés, fénymázolás. Poleitură-î, /. aranyozás. Poleiü-urí, f. síkjég, síkonka. Policioră-e, /. kis polcz. Poligam-!, /. soknejű ember. Poligamie-!, /. soknejüség. Ponevos-ósá, m. beteges, gyenge, gyenge látású. Ponos-urf, f. panasz. Ponoslui-esc-it, i. panaszolni. Popă-î, f pap, lelkész. Popesc-éscá, m. papi, lelkészi. Popesce, h. paposán. Popi-esc-it, i. pappá felszentelni, Poligon-óne,/. sokszög, [ség. tenni. Polinom,/. sokszoros mennyi- Popică-cï, /. tekebáb. [ság. Polisilabă-e, /. sokszótagú. Popie-ï, /. papság, papi méltó-

112 112 Popor-óre Potrivă. Popor-orë, /. nép. Poporaş-e, /. néptörzs, népecske, kis nép. [tömeg. Poporime-ï, /. népesség, nép- Poposi-esc-it, i. maradni, pihenni, állomást tartani. Popri-esc-it, i. visszatartani, megtiltani, megakadályozni. Poprire-!, f. megakadályozás. Popritor-óre, m. tiltó, akadályozó. Populaţie-î, f. népesség. Por-!,/', bőrlikacs, [gazember. Porc-!, /. disznó ; de cáne, Porcar-ï, /. disznópásztor, kanász, kondás. [kosság. Porcărie-!, f. disznóság, pisz- Porecla-e, /. vezetéknév. Porecli-esc-it, i. vezeték nevet adni, csúfolni, Porfir-e, f poríirkő. Pornélá-el!, /. indulat, hajlam. Porni-esc-it, i. indulni, elmenni, hajolni. Pornire-ï, /. elindulás, hajlam. Poros-ósá. m. likacsos. Port-ur!, /. kikötő,,! menedékhely, öltözet. [nő. Portar-arésá, f. kapus, kapus- Portativ-ă, m. hordható. Portfol-ur!, /. levéltárcza. Portiţă-e, /. kis kapu, ajtó. Portocal-ï, /. narancsfa. Portocalá-e, f. narancs. [let. Porüon-óne, f. adag, rész, rész- Porumb-ï, f. galamb ; kukoricza. Porumbar-!, /. galambkereskedő, galambdúcz, törökbuza- kas. [kökénybokor. Porumbel-eï, /. kis galamb, Porumbiţă-e, f. kis galamb. Porunca-ï, f. parancs. Porunci-esc-it, i. parancsolni, meghagyni, uralkodni, intézkedni ; izenni. [intéző. Poruncitor-óre, m. parancsoló, Posac-a, m. bánatos, sötét, mormogó, álnok. Posná-e, /. tréfa, bolondság. Posomorí-esc-it, i ; a se, szomorú lenni, sötét, daczos arczot mutatni. Posomorire-ï, f. szomorúság, lehangoltság. Post-uri, /. bojt ; di de, bojtos nap ; állás, szolgálat. Postav-uri, f. posztó. Postă-e, f. posta ; nagy serét ; két mérföldi távolság. Postelnic-ï, f. államtitkár. Posti-esc-it, i. bőjtölni, bojtos étellel élni. Postire-ï, /. böjtölés. Potaşă-e, f. sziksó. Potcapiü-i, f. papi sipka, szerzetesi sipka. Potcă, f. baj, bántás, veszély- Potcóva-e, f. patkó. Potcovi-esc-it, i. patkolni. Poteca-icï, f. ösvény, hegyi út. Poteraş-î, /. haramia. Poticni-esc-it,?. ballépést tenni, esni, lábát ficzamitni. [tés. Poticnire-ï, f. esés, veszélyezte- Potir-e, /. kehely. Potoli-esc-it, i. csendesíteni, nyugtatni. [seklés. Potolire-!, /. csendesítés mér- Potop-ur!, /. vizár, özönvíz- Potopenie-i, f. pusztulás, víz* áradás, istenosztor, v e s z é l y - Potrivă, deopotrivă/, összeül0» hasonló.

113 Potrivi-esc-it, i. összeilleszteni, hasonlítani, kiegyenlíteni. Potrivire-ï, /. összeillesztés, kiegyenlítés. [étel. Potrócá-e, /. túlságosan sós Poturniche-ï,/. fogoly (madár). Pradă-dî, f. préda, zsákmány. Praf-uri, f. por, de puşcă, puskapor. Prag-urï,/. küszöb, ajtóküszöb. Prapur-ï, f. templomi zászló. Pravilá-e, f. törvény, igazság, törvénykönyv. Pravilnic-á, m. törvényes. Pravoslavnic-ă, m. igazhitű. Pravoslavie-ï, /. igazhitüség. Praz-i, f. párhagyma. Praznic-e, /. ünnep. Prăda-at, i. zsákmányolni. Prădare-ărî, /. zsákmányolás. Prăji-esc-it, i. sütni, perzselni. Prăjină-î, f. rúd, pozna, vessző. Prăjit-ă, m. sütött, perzselt. Prăjitură-î,/. párolás, sütemény. Prăpastie-î, f. örvény. Prăpădenie-i,/. pusztulás, megsemmisülés, veszély. Prăpădi-esc-it, i. pusztulni. Prăpădire-î, /. pusztulás. Prăpăditor-0re,m. pazarló, pusztító, rontó. Prăsi-esc-it, i. gyarapitni, tenyészteni. Prăsilă-î, f. sarjadék, poronty, ivadék. Prăvăliaş-î, /. boltos. Prăvălie-î, f. bolt. Prăvăli-esc-it, i. hengergetni, gurulni, összeomolni. Prăvos-0să, m. poros. Prăvui-esc-it, i. porozni. Prăvuire-î, /. porozás. Potrivi-esc-it Preface-ut. 113 Prăvusi-esc-it,?. porrá ziízni ; a se, megsemmisülni. Praznui-esc-it, ünnepelni. Prăznuire-î, f. ünneplés. Prânz-urï, /. ebéd. Pránzi-esc-it, i. ebédelni. Prânzuleţ-ţe, f. kis ebéd. Pre = pe. Prea, h. igen, nagyon, erősen; bine, nagyon jól ; mult, igen sok. Preacurvar-ï, f. kurafi, kurvás. Preacurvărie-î, f. kurváskodás. Preacurvi-esc-it, i. kurváskodni, paráználkodni, [környéken. Préj ma-e,/, kör, környék; ín, a Precât, h. a mennyiben. Preeepator-óre, m. értő,avatott. Precepe-ut, i. érteni, felfogni, észre venni. Precepere-ï, /. értelem. Preceput-a, m. okos, értelmes. Precugeta-at, i. előre, számítni, megfontolni. [szándék. Precugetare-ărî, f. előgondolat, Precum, k. valamint. Precurma-ez-at, i. megszakítni, megszüntetni, végezni. Precurmare-arï, f. beszüntetés, megszakítás. [vezetés. Precuventare-ărî, /. előszó, be- Preda-at, i. átadni, szállítani. Predare-ăn, /. átadás. Predomni-esc-it, i. uralni. Predomnire-ï, f. főuralom. Predomnitor-óre, m. főuraló. Pre drept, h. igazság, szerint. Predice-dis, i. előre mondani, jósolni. Preface-ut, i. átváltozni, átdolgozni, újra csinálni; a se, tétetni magát, színlelni. Lazáriciü, Dicţionar Romái i-magyar. g

114 114 Prefacere-! Preţuire-î. Prefacere-!, /. tettetés, átdolgozás. Prefaţă-eţe,/. előszó, bevezetés. Prefăcut-ă, m. tettetett, színlelt. Prefect-ţî, /. főispán. Prefectură-!, /. főispáni hivatal, főhivatal. Pregăti-esc-it, i. előkészíteni ; a se előkészülni. Pregătire-!, /. előkészület. Preget-e, f. szünet, állás. Pregeta-at, szűnni, engedni, megszüntetni. Pregetare-ărî, /. megszűnés. Prejudeca-at,?. előitélni. Prejudecare-ărî, f. előitélés. Prejudecată-ăţî, f. előítélet ; előleges Ítélet. Prelângă, v. a mellett, mellé. Prelinge-ns, i. folyni, kifolyni, kifutni. [bítani. Prelungi-esc-it, i. meghosszab- Prelungire -!, f. meghosszabbítás. Premenélá-elí, f. tisztát venni (fehérnemű). Premenire-ï, f. fehér gúnya váltás. Prenoi-esc-it, i. újítani. Prenoire-ï, f. újítás. Prenumerarez-at, i. előfizetni. Prenumeraţie-î, f. előfizetés. Preot-ţî, f. lelkész, pap. Preotésá-ese, f. papné. Preotesc-éscá, m. papi, lelkészi. Preoţie-!, /. lelkészi hivatal, papság, lelkészi méltóság, lelkészi állás. Prepastie-ï, f. örvény. Prepeliţă-e, f. fürj. Prepositie-ï, f. előlálló szó, viszonyszó, viszonyrag.! Prepune-us, i. feltenni, gyanúsítani. [sítás. Prepunere-ï, f. feltevés, gyanú- Prepus-ur!, f. feltevés, gyanú. Prepus-ă, m. gyanúsított. IPrerogativă-e, f. előny, előjog. Prescrie-is, előírni, tisztázni. Prescriere-ï, f. előírás, tisztázás. Prescritor-óre, m. előíró. Prescris-ă, m. elévült, előirt. Prescură-!, f. áldozati kenyér. Prescurta-ez-at, i. rövidíteni, megrövidítni. Prescurtare-!, f. rövidítés. Presentie-ï, /. jelenlét, lélekjelenet. Presera-ez-at, i. szórni, hinteni. Presërare-ï, f. szórás, hintés. Preserat-ă, in. hintett szórt. Presimţi-esc-it, i. előre érezni, sejteni. [lem. Presimţire-!, f előérzés, sejte- Preşedinte-ţî, f. előlülő, elnök. Preste = peste, v. felől, felul. Prestol-óle, f. áldozati asztal. Presus, h. magasan, magasztosan. Pretenţie-!, i. igény, követelés. Pretenţios-0să, m. igénylő, követelő, képzelődő. Pretinde-ns,?. igényelni, követelni, igényt támasztani, állítani, akarni. [telés. Pretindere-ï, f. igénylés, köve- Pretor-ï, f. szolgabiró. Pretură-!, /. szolgabirói hivatal. Pretutindine, h. mindenütt. Preţ-urî, /. ár, becs. [drága. Preţios-osă, m. becses, értékes, Preţui-esc-it, m. becsülni, érteket meghatározni. Preţuire-!, f. becslés, tiszteles.

115 Preţuitor-ore, m. megbecsülő. Preumbla-at, i. a se sétálni. Preumblare-ărî, /. sétálás. Preursi-esc-it, előre határozni. Preursire-î, f. előre határozás. Prevedé-dut, i. előre látni. Prevedere-erï, /. előrelátás, I elővigyázat. Prevesti-esc-it, előre hirdetni, I jósolni. Prevëdëtor-ôre, m. előre látó. Pribég-égá, m. vándorló, tébolygó. [bolygás. Pribegire-ï, /. vándorlás, té- Price-ï, f. veszekedés, czivakodás, per ; de, peres. Pricepator-óre, m. könyen értő, j szakavatott. Pricepe-ut, i. felfogni, érteni. Pricepere-!, f. felfogás, értelem, belátás. Priceput-á, m. felfogott, értett, megért ;, érthető, felfogható. [veszekedés. Pricină-!, f. ok, alap, indok ; Pricinui-esc-it,?. okozni, alkalmat venni. : Pricinuitor-óre, m. okozó, perkezdő, ürügy támasztó. I Pricoliciü-ï, f. prikolics. ; Pridvor-óre, f. pitvar. IPrier-ï, /. áprilhó. Prietin-ă, f. barát, barátnő. Prietinesc-éscá, m. barátságos. Prietinesce, h. barátságosan. Prietinie-i, f. barátság. Prigóná-e, czivakodás, veszekedés, izgatás. Prigóre-orí, f. sármány. Prigoni-esc-it, i. kergetni, hajtani, űzni. Prigonire-!, f. űzés, kergetés. Preţuitor-ore Pripas-urï. 115 Prigonitor-óre, m. kergető. Prihană-e, /. hiba, folt, bűn. Prii-esc-it,?'. jól esni, sikerülni, kedvezni, gyarapodni. Priincios-ósa, m. kedvező, előnyös. [kegyesség. Priinţă,/. kedvezés, eredmény, Prilej-ur!, /. alkalom. Primavara-ërï, f. tavasz. Primăvăros-osă, m. tavaszi. Primejdie-!, f. veszély, veszedelem, szerencsétlenség. Primejdios-ósa, m. veszélyes. Primejdui-esc-it, i. veszélyeztetni. Primenélá-eli, f. tiszta fehérneművel átöltözködés. Primeni-esc-it, i. a se, tiszta fehérneműt felvenni. Primi-esc-it, i. kapni, elfogadni, felvenni, beleegyezni. Primire-!, /. elfogadás, beleegyezés. Primitor-óre, m. elfogadó. Prin, v. át, által. Princip-iï, /. elv, alapeszme. Principe-!, /. fejedelem. Principésá-e, f. fejedelemnő. Prinde-ns,?. fogni, kapni, megfogni; a se cu cineva, valakivel fogadni. Prindere-!, /. fogás ; om cu, vagyonos ember. Prinos-óse, /. szentelt kenyér. Prins-ă, m. fogott. [dás. Prinsóre-or!, f. fogság; foga- Printre, v. közt, között, közé. Prinţ-!, /. herczeg, fejedelem. Prinţdsă-ese, f. herczegné. Prinţipat-e, /. fejedelemség. Prinţişor-î, f. fejedelmecske. Pripas-urï, /. úrnélkiili ló. 8*

116 116 Pripă-e Pronunţiaţie-î. Pripă*e, /'. gyorsaság, sietség; în, gyorsan. Pripăşi-esc-it, i. előre menni, letelepedni. [kodás. Pripelă-elî, /. sietség, elhamar- Pripi-esc-it, f. sietni ; a se, sietni, hamarkodni. Pripire-ï, f sietés, siettetés. Pripon - óné, /'. gátló kötél ; domb, meredek út. Priponi-esc-it, i. megkötni, akadályozni. [oldal. Pripor-óre, f. meredek hegy- Prisos-uri, f. bőség, áradás, kiömlés. [kedés. Prisosélá-elí, f. bőség, bővel- Prisosi-esc-it,?. bővelkedni. Prisosinţă-e, /. bőség. Prisosire-i, f bővelkedés. Pristol-óle, f. áldozati asztal. Pritoci-esc-it, i. átöntözni, áttölteni. Privat-a, m. magán. Pivélâ-elï, /. pillantás, látás, tűnés. Priveghere-!, f. őrzés, felügyelés, virrasztás. Priveghetor-óre, m. őrző, felügyelő, őrködő. Priveghia-ez-at,?. őrizni, vigyázni, felügyelni,virrasztani. Privelişte-!, f. kilátás. Privi-esc-it, i. látni, nézni. Privighetóre-ori, f. csallogány. Privilegiat-á, m. szabadalmazott. Privilegiü-ur!, f szabadalom. Privinţă-e, f. tekintet. Privire-!, f. tekintés. Privitor-óre, m. tekintő, néző. Problematic-á, m. kétes, kétséges, kérdéses. Problemá-e, f. feladvány. Proclama-ez-at, /. felkiáltani, felszólítani. Proclet-tă, m. átkozott, istentelen, rossz, /. gazember. Proconsul-!, f. alkonzul. Proconsulat-uri, f. prokonsuli hivatal. Procopséla-el!, f. tapasztalás. Procopsi-esc-it, a se - tapasztalni, tapasztalást szerezni ; meggazdagodni. Procopsit-á, m. tapasztalt. Procurator-!, f. ügyész, ügyvéd, felhatalmazott. Prodncator-óre, m. termő, előállító, szerző. Produce-us, i. termelni, előállítani, termeszteni, eredményezni. Producere-!, f. előállítás, termelés, termesztés ; fellépés. Product-e, f. termény; eredmény. Profesiune-!, f. üzlet, ipar, állás. Profesor-!, f. tanár, tanitó. Profesoral-ă, m. tanári. Profesură-î, f tanárság. Profund-ă, f. mély. Profunditate, f. mélység. Programá-e,/. programm, terv, tartalomjegyzék. [netel- Progres-ur!, f. haladás, élőmé- Proiect-e, f. terv, plán. Prolog-ur!, f. előszó, megnyitó beszéd. Pronie, /. gondviselés. Pronume, /. névmás. Pronunţa-ez-at, i. kimondani, kiejteni, véleményt mondani ; a se, nyilatkozni. Pronunţare-ărî, \ f. kimondás, Pronunţiaţie-î- / kiejtés.

117 Pronuhţie-î, /.kimondás, kiejtés. Proporţie-iune, /. viszony, ha- [ sonlat, összmérték, arány. Proporţiona-ez-at, hasonlíta- ni, viszanyítni, más tárgyhoz [ mérni, arányba hozni. Proporţionalitate-ăţi, f. viszonyítás, arányosság. Propovedui-esc-it, i. hirdetni, prédikálni. Propoveduire-ï, /. hirdetés. Propoveduitor-óre, m. hirdető. Propretor-i, f. alhelytartó; (a Romaiaknál). Proprietar-ï, /. birtokos. Proprietate-ăţî, i. birtok. Propriü-e, m. sajátos, sajátságos, tulajdon. támasztani, tá Propti-esc-it, mogatni. Proptia-ele, f. támasz. Proptire-ï, /. támagatás. Pronunţie-Î Publicist-şti. 117 Propune-us, előadni, indítani, indítványozni, szándékozni. Propunere-í, /. előadás, indítvány. Proroc-i, f. próféta, jósló. Proroci-esc-it,?. jósolni, jövendőt mondani, jósolni. Prorocie-i, f. jóslat. [széd. Prosă, f. próza, kötetlen be- Proslávi-esc-it,?. dicsőíteni. Proslavire-ï, f. dicsőítés. Prosodie-ï, _/'. szótagtan, sz( tagméréstan. Prosopopee-ï, f. személyedtés. Prospect-e-un, /. áttekintés, kilátás. Prost-próstá, vi. durva, ostoba, bolond, közönséges, együgyű paraszt. Prosti-esc-it,?. bolondítani ; a se, bolondulni, megtébolyodni, elparasztosodni. Prostie-ï, f. parasztság, bolondság. Prostime, f. paraszt nép, közönséges nép. Prostire-ï, /. bolondítás. Protest-uri, /. óvás. Protesta-ez-at, i. óvást tenni, emelni; vissza utasítani. Protestant-ţî, f. protestáns. Protivnic-ă, m. ellenséges, ellentétes. Protivă = potrivă, f. ellentét ; din potrivă, ellenben. Protocol-óle, f. jegyzőkönyv, jegyzék. [beírni. Protocola-ez-at, i. bejegyezni, Protopop-i, f. esperes. Protopopésa-e, f. esperesné. Protopopesc-éscá, m. esperesi. Protopopie-I, f. esperesség. Proţap-urî, f. riidtartó, igatartó, (a szekérnél). Prun-ï, f. szilvafa. Prună-e, /. szilva. Prunc-I, f. gyerek, fiú. Pruncie-í, /. gyermekkor. Prund-uri, /. porondos part. Prunet-urí, /. szilvakert. Pruntăraş-î, f. tengeri fecske. Psalm-i, /. zsoltár. Psalmist-sti, f. zsoltáros. Psaltichie, /. zsoltárének. Psáltire-i, f. zsoltárkönyv. Public-ă, m. nyilvános, közönséges. Publica-at, i. közzétenni, hirdetni, nyilvánosságra hozni. Publicaţie-iune, f. hirdetés. Publicist-şti, /. l^rmondó, újságíró, kiadó.

118 118 Puciósá-e Putredi-esc-it, Puciósá-e, f. kátrán, kén. Pucios-ósá, m. kátrányos, kénes. Puf-uri, /. pelyhes toll. [hes. Pufos-ósa, m lágy, puha, pely- Pufái-esc-it, i. lihegni. Pugilat, f. ökölharcz. Puiü-i, f. fioka, kölyök. Pulbere, f. por. Pulberos-ósa, m. poros. Pulpat-á, m. izmos, lábikrás, vastaglábii. Pulpă-e, f. lábikra. Puls -urî, f. ütéríités. Pumn-i, f. ököl, pof. Pumnar-e, f. pallos. Punciü, /. puncs. Punct-e, /. pont. Punctuire-i, f. pontozás. Pune-pus, /. tenni, tölteni, feltenni; a pune bine, eltenni, a-şi pune în gând, feltenni ; a pune mâna pe cineva, valakire kezet tenni, megfogni, megcsípni ; a foc, felgyújtani. Punere-i, f. tevés, ültetés. Pungaş-i, /. zsebvágó. Pungă-gi, f. erszény zseb. Pungui-esc-it,?. zsebelni, lopni. Punguliţă-e, /. kis erszény zsebecske. Punt-uri, f. font. Punte-ţi, /. palló, hid. Pupa-at, i. csókolni. Pupăză-e, f. búbos banka. Pur-á, m. tiszta. [ni- Purcede-es, i. eljárni, származ- Purcel-ea, f. malacz. Purece-i, /. balha. Purga-ez-at, i. tisztítni, gyomort hajtani. Purgator-óre, /. tisztító hely. Puroiű-óe, /. geny. Purpură-e, f. bíbor. Purta-at, /. vinni, hordani, viselni; a de grijă, gondoskodni ; a se bine, rëu, jól, roszitl viselni magát. Purtare-ăn, f. magatartás, magaviselet, öltözet. Purtăreţ-âţă, m. hordozható, vezethető. [vivő. Purtator-óre, m. hordó, viselő, Pusdare-ărî, /. pozdorja. Pustie-i, f. puszta, sivatag. Pustietate-ăţi, f. puszta hely. Pustii-esc-it, i. pusztítni, rontani ; a se, pusztulni. Pustiire-i, f. pusztítás, pusztulás. Pustiitor-óre, m. pusztító. Pustiü-e, m. puszta, üres. Pustnic-i, /. remete. Pustnicie-i, f. remete élet. Puşcă-i, f. puska, fegyver. Puscar-i, /. puskamüvész. Puşcărie, f fogház, tömlöcz. Puşcaş-i, f. vadász. Puşculiţă-e, f. kis puska. Puşlău-ăî, f. tébolgó, rest ember. Puté-ut,?. tehetni; a se > lehetséges. Putere-i, f. erő hatalom. Puternic-ă, m. erős, hatalmas- Puternicie-i, /. erősség, hatalmasság. Putină-e, /. edény, kanna. Putineü-ei, f. vajedény. Putinţă-e, f. tehetség. [szag- Putóre-i, f. bíidösség, büdös Putred-ă, m. rothadt. Putredélá-eli, f. rothadás. Putredi-esc-it, i. rothadás, erjedés.

119 Putrediciune-i, /. rothadás. Putregaiü-e, /. rothadt farothadás. Puturos-ósa, m. büdös. Puţi-esc-it, i. szaglik, büdös szagot terjeszteni. Putrediciune-i Răgăitură-î. 119 R. Rabin-í, f. rabbi (zsidó törvénytudó). Rac-i, f. rák. Rachiticos-ósá, m. angol betegségü. Rachitis, /. angol betegség. Rachiü, f. pálinka. Rade-ras,?. vakarni, levakarni, lereszelni; borotválni. Radical-á, m. gyökeres. Radä-e, /. sugár. Raft-ur!,/. állvány, bojt, csipke. Rage-i, bőgni. Ram-uri, f. gally, ág. Ramurá-í, f. gally. Raná-ram, /. seb. [polcz. Rang-url, f. rang, társadalmi Rapiţă-e, f. rep.cze. Raport-urï, f. jelentés, hír, előadás ; viszony. Rapsodie-ï, f. rapszódia. Rar-ă, m. ritka ; a rare orï, ritkán, néha. Ras-á, m. borotválva, lenyírva. Rasă-e, f. nem, törzs, faj. Rasol-urï, /. mártás (étel). Rasoli-esc-it,?. falat bevakolni. Rassa-e, f. szerzetési ruha. Rast-un, /'. gyomor baj, gyomor fájdalom. Raţă-e, /. récze, kácsa. Puţin-ă, m. kevés. Puţintel-ea, m. \, Puţintic-ă, rn. / veves' Puţ-úri, /. kút, meritdkút, forrás. Razem-uri, f. támasz. Rábda-at, i. szenvedni, tűrni, kiáltani. Răbdare-ărî, f. szenvedés, tűrés. Rabdátor-óre, m. türelmes. Racnet-uri, f. kiáltás, orditás. Racni-esc-it, i. ordítni, kiábálni, bőgni. Rácnitor-óre, m. ordító, kiáltó. Răcore-î, /. hűvesség, friss levegő. Rácorélá-elí, f. felfrisűlés, felfrisítés, iidítés. Răcori-esc-it,?. felfrisítni, a se, felfrisűlni ; hűteni. Răcorire-î, /. felfrisűlés. Racoritor-óre, m. felfrisítő, felfrisűlő, hűsítő, hűtő. Rădăcină-î, /. gyökér. Rádácinos-ósa, m. gyökérdűs Rădiche-î, /. rétég. Rădvan-enî, f. régi hintó. Ráfui-esc-it, i. nyugtázni, lefizetni, kiegyenlíteni, szaba- dítni. [lítés. Răfuială-elî,/. fizetés, kiegyen- Răgace-ăcî, f. szarvasbogár. Răgaz, /. idő ; n am răgaz, nincs időm. Răgăi-esc-it, i. bokákogni. Răgăitură-î, /. bokágogás.

120 120 Ràgusélâ-elï Reparatură-Î. Răguselă-elî, f. rekettség. Răguşi-esc-it, i. berekedni. Răguşire-î, f. berekedés, rekettség. Răni-esc-it,?. sebezni. Rănit-ă; m. sebzett. Rănuţă-e, /. kis seb. Răpcig-ciugă, f. takonykór. Răpcigos-0să, m. takonykóros. Răpi-esc-it, i. rabolni, ragadni. Râpire-ï, f. rablás, szöktetés, kirablás. Rápitor-óre, m. rabló, ragadó. Răpitură-î, f. rabolt tárgy, megragadott tárgy, [szólni. Ráporta-ez-at, jelenteni, elbe- Răposa-ez-at, i. kiszenvedni, elszenderedni, kimúlni, meghalni. Răposat-ă, m. kimúlt. Rări-esc-it, i. ritkítni, a se, ritkúlni. Rărire-î, f. ritkítás, ritkulás. Rárunchiű-i, /. vese. Răşni-esc-it, i. Őrölni. [lő. Râşniţă-e,/. kézmalom, kávéor- Răţea-ele, f. háló. Răţoi-esc-it, i. ; a se, magát felpuffadni, feldúzzadni, büszke lenni. Răţoiu-î, /. gácsér. Răvaş-e, /. rovás, levél. Răvăşel-e, f. levélke. Razor-óré, f. ravatka. Răzămare-ărî, f. támogatás. Răzămă-at, i. támogatni, támasztani. Răzătore-orî, f. reszelő. Rázui-esc-it, i. reszelni. Răzuitore-î, f. reszelő. Răzuitură-î, /. reszelés. Rebel-ï, f. lázitó, lázadó. Recăştiga-at, visszaszerezni, visszanyerni. Rece, m. hideg. Recélá-elí, f hidegség. Recetă-e, f. rendelvény, recept. Reci-esc-it, i. meghfíteni, a se, meghűlni. Reciproc-óca, m. kölcsönös. Reciprocitate-ăţi, f. kölcsönösség. Reda-at, i. visszaadni. Redactor-ï, f. szerkesztő. Redacţie-î, f. szerkesztőség. Reforma-ez-at, i. reformálni, átalakítni. [átalakítás. Reformare-ărî, f. átalakulás, Reformaţie-iune, /. reformatio vallásátalakulás. Reformator-ï, f. átalakító. Refusa-ez-at,?. megtagadni. Refuta-ez-at,?. megczáfolni. Regal-ă, m. királyi. Rege-i, f. király. Regent-tï, f. uralkodó. Regenţă, f. uralkodás. Regină-e, f. királyné. Registru-e, /'. lajstrom, jegyzék. Regula- ez-at, i. rendszabályozni, rendezni. Regulament-e, /. szabály rendelet, alapszabály, szenvezeti alaptörvény. Regulă-e, f. szabály, rend. Reínvia-ez-at, /. újra feltámadni, felelevenedni, felélelni. Reînviere-ï, f. felelevenedés, felélés, feltámadás. Religie-iune, f. vallás. Religios-ósa, m. vallásos, [ni* Repara-at, i, javítani, kiigazíta- Reparatură-î, f. javitás, kiigazítás-

121 Repartiţie-iune,/. rovatai. Rëpaus, /. nyugalom, pihenés. Repede, m. gyors, lejtő; h. gyorsan, hamar. Repedi-esc-it, i. gyorsan indítni, hajtani, a se, rohanni, ráugorni, szaladni. Repediciune-I, f gyorsaság, meredekség. Repedis-urí, f meredekség. Repegiune-I, f. gyorsaság. Repeta-ez-at, /. ismételni. Repetitor-óre, m. ismétlő. Repetiţie-iune, /. ismétlés. Representa-ez-at, i. előadni, képviselni, helyettesítni. Representant-ţî, f. képviselő, helytartó. [képviselés. Representaţie-iune, f. előadás, Resad-urI, f. ültetvény, plánta. Resádi-esc-it,?. átültetni. Resádire-I, f. átültetés. Resări-esc-it, /.kikelni, feljönni. Resárit-urí, f. kikelet, kelet, keleti világ. Resáritéan-I, keleti (ember). Resbate-üt, /. átjárni, átutazni, áthatni. Resbatere-I, f. áthatolás. Resbi-esc-it, /. áthatolni, győzni ; a printre, utat törni. Resbire-i, f. áthatolás, gyoze- delem. [szék, osztováta. Resboiü-óe, /. háború ; szovő- Resbuna-at, i. megboszúlni. Resbunare-ărî, f. bosszú. Rescólá-e, f. lázadás. Rescruce-ï, f. keresztét. Rescula-at, i. fellázadni. Resculare-arï, f. felkelés, Iá- j Repartiţie-iune Resturnare-ărî. 121 Rescumpera-at, /. visszavenni, visszavásárolni, menteni. Rescumperare-ărî, f. visszaszerzés, megmentés. Rescumpérátor-óre, m. megmentő, visszaszerző. Resfăţat-ă, m. elkényesztetett, om, romlott ember ; copil, neveletlen, könyelmü gyermek. RësfëÇa-at, /. elkényesztetni, beczéztetni, dédelgetni. Resfránge-nt, /. visszatörni. Resfrângere-ï, /. visszatörés, sugártörés. [nyesztetni. Resgăia-at, /. dédelgetni, ké- Resmiriţă-e, /. lázadás, belháborű. [széjjelmenni. Respandi-esc-it, i. terjeszteni, Respánte, keresztét, j Respecta-ez-at, /. becsülni, tisztelni. [talom. IResplată-ăţî, f. kárpótlás, ju-!resplati-esc-it,?. kárpótolni, jutalmazni ; megboszúlni. j Resplătire-î, /. visszafizetés, kártalanítás, megbuszulás. i Respunde-ns, i. felelni. IRespundere-í, /. felelet, felelőség. Respundátor-óre, m. felelős. Respuns-ur!, f. felelet, válasz. Rest-urí, f. maradék, darab. Restatornici-esc-it, /. visszaállítani.! Restóca-e, /. örvény (a vízben). Restrişte - şti, /. rossz sors, végzet. Resturna-at, i. feldönteni, rontani, ledobni, feldönteni ; a zadás. [lázadó. se, feldőlni. Resculátor-óre, m. felkelő, fel- ;Resturnare-ări, /. feldöntés.

122 122 Resturnat-ă Rîs-urï. Resturnat-ă, m. felfordult. Resturniş-e,/. lejtős hely. [ni. Resuci-esc-it, facsarni, pödör- Resucit-ă, m. facsart, furfangos. Resucitor-óre,m.facsaró, pödrő. Resufla-at, i. lehelni, kipihenni. Resuflare-ărî, f. lehelés, nyugalom, kipihenés. Resuna-at, i. visszhangzani. Resunare-ărî, f. visszhangzás. Resunet-e, f echó, visszhang. Resunator-óre, m. visszhangzó. Resvrăti-esc-it, I. fellázadni. Resvrátitor-óre, m. fellázadó. Reşedinţă-e, /. székhely. Reteza-at, i. nyírni, levágni. Retor-i, f. szónok. Retoric-ă, m. szónoki. Retorică-î, /. szónoklattan. Retrage-as,?. visszavonni, visszavenni; a se, vissza vonulni. Retragere-i, f. visszavonulás, elvonultságban élni, nyugalomban élni. Reumă, /. nátha, hűl és. Reumatism, f. csonthűlés. Reuni-esc-it, visszaegyeztetni, egyletet alkotni. Reuniune-i- f. egylet. Revede-dut, viszontlátni. Revedere-ï, f. visszontlátás. Revenélá-el!, /. nedvesség. Reveni-it,?. visszajönni. Revérsa-at,?. önteni, öntegetni. árasztani kiáradni. Revërsare, f. kiöntés. Revisie-iune, /. felülvizsgálat, felügyelet. Revisor-l, f. felügyelő. Revisui-esc-it, i. felülvizsgálni, átnézni. Revoluţie-iune, f. lázadás ; a bolygok keringése a nap körül. Rênd-urï, f. rend, sor ; de -, rendes, közönységes, un de haine, egy rend ruha. Rendea-ele, f. gyalu. Rênduélâ-elï,/. rend, rendelet. Rendui-esc-it,?. rendezni, rendelni. [dező. Renduitor-óre, m. rendelő, ren- Richită-ţî, f törpe fűzfa, kosár fűzfa, rekettye. Ridica-at, i. emelni, felállítni; a se -7, felkelni, lázadni. Ridiché-i, fi retek. Rigóre, f. szigor. [kemény. Rigoros-ósá, f. szigorú, erős, Runichiü-ï, f. vese. Rincheza-at,?. nyerítni. Rinchezare-ărî, f. nyerítés. Risipi-esc-it,?. elhinteni, elszórni, elosztatni. Rit-uri, /. egyházi, szokás. Ritm-uri, /. ritmus. Rîcăi-esc-it,?. kaparni. Ríde-ris, i. nevetni, kaczagni. Rídica-at,?. emelni. Riie, /. rűh. Ríios-ósa, m. rühes. Ríma-ez-at,?. tűrni. Ríma-e, /. giliszta. Rímator-óre, m. túrós. Rímni-esc-it, i. megldvánni. Rmced-á, m. avas. Rîncezală-elî, f. avas szallona. Rínji-esc it, i. vicsorogni. Rînză-e, f gyomor, oltó. Rípa-e, /. hegyoldal, part, sza- ^ kadék. [oldal. Rípos-ósa, ni. meredek, hegy- Rís-urí, f. nevetés, kaczagás, hiúz.

123 Rîu-urï, f. folyó, patak. Rîuri-esc-it, f. folyni, befolyni. Rîvnă, vágy, buzgalom, igyekezet. Róbá-e, f. rabszolganő ; taliga. Róde-ros, >. rágni. Rótá-e, /. kerék. Rouă, f. harmat. Rob-i, f. rab, rabszolga. Robi-esc-it, i. leigázni, rabszolgaságba tenni. Robie-i, f. rabszo]gaság. Robină = rovină-e, f. mocsár. Rochie-ï, f. szoknya. Rochiţă-e, f. kis szoknya. Rocoină-e,/. tyúkhúr (növény). Rod-urí, /. gyümölcs. Rodi-esc-it, i. gyümölcsözni. Rodire-ï, f. termés, bőtermés. Roditor-óre, ni. bőtermésű. Rogoz-óze, /. rogoszfű. Rogojină-e, /. gyékény. Roi-esc-it, i. rajzani (a méhekről). Roib-ă, m. és f vörössárga ló. Roibă, f. pirosító büzér. Roire-i, f. rajzás. Roiü-ï, f. raj, méhraj. Roman-a, m. romai. Romanţ-urî, f. regény. Romanţă-e,/. románcz, dalrege. Român-ă, ni. román, oláh. Románesc-ésca,?m román, oláh. Românesce, h. románul, oláhul. Rondunea = rondurea-ele, /. fecske. [fecske. Rondunicä = rondurica, f. kis Ros-rósá, m. kapott, elhasznált. Roscoli-esc-it, i. széjjel dobni, széjjelhányni, turkálni. Rosmarin-i, f. roszmaring (növény). Rîu-urï Rugăminte. 123 Rost-urí, f. száj ; a szövőszék járata; de, szóbelileg, könyvnélkül; a-şî da ín rost, magához jönni, egészséges lenni. Rosti-esc-it, i. beszélni, szólni, kiejteni, kimondani, kifejezni. Rostogoli-esc-it,?. hengeríteni, hengergetni ; a se hengeredni. Rostogolire-ï, f. hengergetés Rostopasta-e, f. gódircz (növény). [rosság. Roşală-elî, f. veres festék, pi- Roşetic-ă, m. piros, veres. Rosi-esc-it,?. pirosítani; a se megpirulni. Rosior-óra, m. vereses; romániai lovag, piros nadrággal. Rosire-i, pirulás. Rosiű-e, ni. piros, veres. Rotar-ï, /. szekeresmester. Rotilă-e, /. kis kerék. Rotiţă-e, /. kis kerék. [ded. Rotogol-óla, m. kerek, kerek- Rotund-ă, m. kerek. Rotundi-esc-it, i. levágni, ki- kerekiteni. [nyos hely. Roviná-i, /. mocsár, ingová- Rubin-ï, /. rubinkő. Rubinos-ósa, m. rubinos. Rudă-e, /. rúd; rokon. Rudenie-í, f. rokonság. Rufarie-i, f. fehérnemű kereskedés, áru, kamra. Rufe, (pl.) fehérnemű ruha. Ruga-at, i. kérni, esedezni, folyamodni. Rugă-i, f. kérelem, kérés. Rugăminte = rugăciune-î,, f. kérés, könyörgés, ima, folyamodvány.

124 124 Rugină-e Sardea-ele. Rugină-e, f. rozsda. Rugini-esc-it, rozsdásodni. Ruginos-ă, m. rozsdás. Rumân-ă, m. román, oláh. Rumega-at, rágni, kerődzni, meggondolni. [gondolás. Rumegare-ărî,/. kérődzés, meg- Rumegátor-óre, ni. kérődző. Rumenélá-eli, f. kendőzés, piros festék. Rumeni-esc-it, i. pirosítani ; a se, magát pirosra kendőzni ; elpirulni. Rumenos-ósá, ni. veres, piros, friss, virágzó. Rupe-pt,?. törni, rongyósitani, szakítani ; abia vorba, alig dadog, alig töri a szót. Rupt-ă, m. tört, törve ; cu ruptul, átaljában, nagyjában. Ruptură-î, f. repedés, törés, lyuk. Rus-a, m. és f. orosz, orosznő. Rusesc-escă, ni. orosz. Rusesce, h. oroszul. Rusina-ez-at, szégyeníteni ; a se, szégyenleni. Ruşinare-ărî, f. szégyen, szégyenlés. Ruşinat-ă, m. szégyenített. Rusine-i, f. szégyen, szégyenfolt ; mi-e ruşine, szégyenlem magam; a face de, szégyeníteni. Ruşinos-ósa, m. szégyenlős, Sa-sale, n. övé; -ja, -je. pl. mumă-sa, anyja, cărţile sale, könyvei, a sa, az övé ; aie sale, az övék. Sabeism, f. szabeismus, csillag és tűz imádás. Sabie-i, f. kard. Sac-i, /. zsák. Saca-ale, /. vízhordó, víztaliga. Sacagiü-i, f. vízhordó ember. Sad-urï, f. ültetvény, plánta. Sală-e, f. terem, szálon. Salam-i, f. szalámi. Salata-ţî, f. saláta. Salatieră-e, f. salátatál. Salbă-e, f. nyakravaló szallag pénzzel befűzve. Salbie-ï, f zsálya. Salcăm-î, f. akáczfa. Salcie-ï, /. fűzfa. Salon-óne, /. terem, nagy szoba. Salop-nrí, f. női bunda. Saltea-ele, f. mátrácz. Samaníű-e, f. sápadt, sárga. Sames-i, f. adótárnok. Samovar-i, f. teaüst. Samur-i, f. ezoboly. Samsal-ï, f. pénzváltó, szénzál. Sandal-e, f. szánd alfa. Sandalá-e, f. bocskor, saru. Sandarac-i, f. boróka gyanta, fennyii gyanta. Sanie-i, /. szán, szánka. Santinelă-e, f. őr, őrállás. együgyü- Sapă-e, f. kapa. [súly- Sarcină-î, f. nehészség, teher Sarcofag-e, f. koporsó. Sardea-ele, f. szárdela.

125 Sare-sărurî, /'. só. Sarică-î, f. szűr, mente. Sarma-ele, f. húshaluska szőlőlevélben gyöngyölitve. Sas-sasóica, f. szász, szásznő. wsaschiü-ï, f. télizöld. Sat-e, f. falu, község. Satana, /. sátán, ördög. Satanic-ă, m. ördögös, Satira-e, gúny, gúnydal. Satrap-í, f. satrápa. Saturnale, f. szaturnalia. Saţ-urî, f. telítés, jóllakás. Saü = Seaü, k. vagy. Săbier-Î, f. kardtisztitó, csináló. Sabor-óre, f. gyűlés zsinat. Sábornicesc-éscá, m. zsinati. Săculeţ-e, f. kis zsák. Sadi-esc-it, i. ültetni, plántálni. Sâdire-Ï, /. ültetés. Săditor-î, f. ültető, kertész. Sageta-ez - a t, i. nyíllal lőni, nyílalni. Săgâţă-eţî, f. nyíl. Săgetar-î, f. nyílgyártos. Sălas-urî, f. szállás. Sălăşlui-esc-it, /. elszállásolni. Sălăşluire-î, f. elszállásolás, elszállásoltatás. Salcet-uri, f. fűzfaerdő. Salciű-e, m. Íztelen, fanyar. Sălta-ez-at, i. ugorni, felugor- ni, szökni. [cselés. Săltare-ărî, f. ugrás, szökdé- Saltátor-óre, m. ugró, szökő, szökdécselő. Sănătate-ţî, f egészség. Sănătos-osă, m. egészséges. Săniea-ez-at, i. szánkázni. Săniere-î, f. szánkázni. Săpa-at, i. ásni. Sare-sărurî Săsesc-escă. 125 Săpare-ărî, f. ásás. Săpaş-Î, f. kapáló. Săpător-Î, f. véső. Săpător-ore, m. kapáló. Săpătură-î, f. kapálás. Sápoiü-óie, f kétágú kapa. Săpun-urî, /. szappan. Sapünar-i, f. szappanfőző. Săpunărie-î, f. szappanfőződé. Săpunăriţă-e, f. szappannö- Sapunel-eí, / vény. Săra-ez-at, i. sózni, besózni. Sărac-ă, m. szegény. Sarácesc-éscá, m. szegényes. Sărâcesce, h. szegényes módon. Sărăci-esc-it, i. elszegényedni. Sărăcie, f. szegénység. Sărăcime, /. szegénység, szegény néposztály. Sărăcire-î, /. elszegényedés. Sărăcit-ă, m. elszegényedett. Sărăcustă-e, f. halotti ima. Sărăcuţ-ă, m. szegényecske. Sărat-ă, m. sós, besózott. Sărătură-Î, /. sózott árú, sós hely. Sărăţel-ică, m. sótartalmú. Sărba-ez-at, i. ünnepelni. Sărbătore-orî, f. ünnep, ünnepély. Sărbători-esc-it,?. ünnepelni. Sárbezélá-í, /. savanyúság, fanyarság. Sărbezi-esc-it, i. savanyodni. Sărdar î, /. szárdár (nemes). Sări-it, i. ugorni, szökni. Săricică, /. mireny. Sărire-î, \ Säriturä-i, f / ' usras- Săruta-at, i. csókolni. Sărutare-ărî, f. csókolás, csók. Sásesc-éscá, m. szász.

126 126 Săsesce Scăricică-i. Săsesce, h, szászul. Sătean-î, f. falusi. Sătul-ă, m. jóllakott. [gelni. Sătura-at, jóllakni, megelé- Săturate-ărî, f. jóllakás, megelégelés. Sătuţ = satuleţ-e, f. kis falii, falucska. Sâmbëtà-e, /. szombat. Sânge, f. vér. [rezni. Sângera-ez-at, i. vérezni, elvé- Sângeratic-ă, m. vérmes; vérkolbász. Sangeros-ósa, m. véres, telivér. Sanginiu-e, ni. vérveres. Sbanţ-urî, f. vasgyűrü (botnál). Sbate-ut,?. átjárni, átviszgálni ; a se, magát keresztül tolni, átfurakodni. [tál). Sbántui-esc-it, i. vasalni (pánt- Sberci-esc-it, i..összevonni, redőzni, ránczosodni. Sbêrcire-ï, f. ránczosodás, redőzés, összevonás. Sbêrcitura-ï, f ráncz, redő. Sberciü-urí, f. ráncz. Sbêrli-esc-it, i. ; a se, felborzadni, hegyibe állani, koczos lenni. Sbernăi-esc-it, i. zümmögni, dongani, zsongani. [bőgni. Sbiera-at,?. kiáltani, ordítani, Sbierat-e, f. ordítás, bőgés. Sbierătură-î, f. ordítás, bőgés, kiáltás. Sbici-esc-it. i. szárítni ; a se, száradni. Sbir-ï, f. pandúr, foglár. Sbor-urï, f. repülés, lendület. Sbura-at, i. repülni. Sburdalnic-á, m. könyelmü, víg, nyugtalan. Sburátor-óre, m: repülő. Sburaturá-í,/. repülés ; hajítófa. Scadron-óne, f. század (a lovasságnál). Scaete-eţî, f. bogáncs. Scaiü-í, f. takácsbogáncs. Scaldă-e, /. fürdő. Scama-e, /. tépés. Scară-ărî, f. létra, lépcső. Scatulcă-e, f skatulya, doboz. Scaun-e, f. szék. Scádé-dut, 2. apadni, kevésbedni, leszálni. Scădere-î, f. apadás, apasztás. Scâdëmênt-urï, f. apadás, apasztás, rabat, levonás, elengedés. [sarkot. Scălcia-ez-at, i. félre taposni a Scálda-at, fiiredni, fürdeni, fűreszteni. [tés. Scăldare-ărî, f fürdés, füresz- Scăldat-ă, m. füresztett, fürdött. Scăldătore-orî, /. fürdőhely. Scalimba-at, i. fintorgatni. Scălimbare-ărî, f. fintorgatás. Scălimbăi-esc-it, i. majmolni. Scălimbăire-î, f. majmolás. Scăluş-î, f peczeg, szájpeczeg- Scamos-ósá, m. szálas, rostos. Scămuţă-e, f. szálacska, tépés. Scăpa-at, i. szabadítni, szabadulni, megmenteni, menekülni ; kereket oldani. Scăpare - arï, f. megmentés, menekülés, szabadulás. Scăpăra-at, i. tűzet verni (a kovából). Scăpărăt0re-orî, f. tűzeszköz. Scăpărătură-î, f. tűzverés. Scăpătat-ă, m. hanyatlott, szegény, vagyontalan. Scăricică-î, f létra, kis lépcső.

127 Scărisoră-e, f. létra, kis lépcső. Scărîmbă-e, f. faforgács. Scărmăna-at, i. tépni. Scărmănătore-orî, gyapjúfésű. Scărmănătură-î, /'. fésűit, tépett gyapjú. Scărpina-at, vakarni. Scărpinare-ărî, f. vakarás. Scărşni-esc-it, i. csikorgatni, vicsorogni. [csorogás. Scărşnire-Î, f. csikorgatás, vi- Scăunaş-e, f. 1 lábszék, padocs- Scăunel-e, f. f ka. Scândură-!, f. deszka. Scândurea-ele, /. kis deszka. Scântea-ele, f. szikra. Scânteiţă-e, f. szikrácska. Scârb-ă, m. undor; mi-e, undorodom. Scârnav-ă, m. undorító. Scârnă-e,/. szar, trágya, ürülék. Scărnărie-Î, /. disznóság, piszkosság. Scârţăi-esc-it,?. nyikorogni. Scârţăire-î, f. nyikorgás. Scârţăit-ă, m. nyikorgóit. Sceptru-!, f. kormánybot. Schelă-e, f. kikötő. Schelet-e, f. csontváz. Schidólá-e,/. nyomorék, szörny. Schidoli-esc-it,?. nyomorítni ; a se -, nyomorékká lenni. Schimb-urf,/. csere, fehérnemű. Schimba-at, i. cserélni, váltani, változtatni. Schimbare-ărî, f. cserélés, változás, átváltozás. Schimbátor-óre, m. váltó, átváltozó, változtató. Schimonosi-esc-it,?. íintorgatni. Schimonosire-!, /. arczfintorgatás. Scărişoră-e Sçormoni-esc-it. 127 Schiptru-ï, f. uralkodói pálcza, kormánybót. Schit-uri, i. zárda. Schmteia-ez-at, i. szikrázni. Schínteie-ei, /. szikra. Schînteire-ï, f. szikrázás. Schînteiţă-e, /. szikrácska. Schínteitor-óre, m. szikrázó. Sclipélá-el!, /. fény, csillámlás, pislogás. Sclipi-esc-it, i. fényleni, czillámlani, pislogni. Sclipire-!, /. fényeskedés. Scliviséla-elï, /, simítás. Sclivisi-esc-it, i. fenyesíteni, politírozni. [sítése. Sclivisire-ï, /. a fémek fénye- Scóbá-e, /. kapocs. Scóciorí-esc-it,?. kikeresni. Scólá-e, f. iskola. Scorţă-e, /. kéreg, tábla. Scóte-scos, i. kihúzni, kivenni ; kitenni, kilökni, kiütni ; scóte ochii, kivájja a szemet. Scótere-!,/. kiűzés, kikergetés, kihúzás. Scobar-ï, /. márna, rózsahal. Scobi-esc-it, i. kivágni, piszkálni, kivésni. Scobitóre-orí,/. véső, piszkáló. Scobitor-!, /. kőmetsző. Scobitură-!, /. kivájt hely. Scoc-urï, /. csatorna. Scoică-e, /. kagyló. Şcolar-!, /. tanuló. Scop-urï, /. czél. [tani. Scorbi-esc-it, i. kivájni, odvasí- Scorbură-î, /. odú. Scorburi-esc-it, i. odvasitani. Scorburos-ósá, m. odvas. Scorbut-e,/. skorbut, betegség. Scormoni-esc-it, i. túrni.

128 128 Scorni-esc-it Sdrobitură-î. Scorni-esc-it, i. kitalálni, kigondolni ; a scorni un svon, lármát űzni. Scornire-ï, f. kitalálás. Scornitor-óre, m. feltaláló. Scorpie-ï, /. skorpió. Scorţisoră-î, f. fahéj. Scortişor-î, /. fahéjfa. Scortos-ósa, m. kérges. Scovardë-dï, /. palacsinta. Scrémát-e,/. nyomás, kiürülés. Screme-ut, i. ; a se nyögni, nyomni. Scremere, /. nyögés, nyomás. Scrie-scris, i. írni. Scriitor-óre, m. iró, irónö. Scrinti-esc-it,?. kificzamodni. Scrintire-ï, /. kificzamodás. Scrintitóre-ori, f. adonisrózsa. Scrintitură-î, /. kificzamodás. Scripete-ţî, f. abroncshúzó. Scripeţar-î, /. abroncshuzómester. Scriptură-î, /. írás. Scris-á, m. írott, ín, írásilag. Scris-urï, f. írás, írat. Scrisóre-i, /. írás, levél. Scrivi-esc-it, i. sírni, pityeregni. Scrobélá-elí, f. keményítő. Scrobi-esc-it, i. keményítni. Scrobire-ï, /. keményítés. Scrófa-e, /. kocza. Scrofulara-e, f. fakó godircz. Scrofula-e, f. görvély. wscrofulos-ósa, m. skrofulás, görvélykóros. Scufá-e, f. főkötő. Scufie-i, f. halásipka. Scuipa-at, i. köpni. Scuipare-ărî, f. köpés, kiköpés. Scuipat-urï, f. nyál. Scuipátor-óre, m. köpögető. vscuipátóre-i, f köpöláda. Scuipătură-î, f. köpés, pökedelem. Scula-at,?. felállani, felébredni, fellázadni. [folyás. Sculament-e, f. tripper, le- Sculare-árl, f. felállás, felébredés. Sculá-e, f. drága, eszköz. Sculpta-ez-at, i. kifaragni. Sculptor-ï, f. kőfaragó. Scultură-î, f. faragás. Scump-á, m. drága. Scumpete, /. drágaság. Scumpi-esc-it, i. drágítni. Scumpie-ï, f. orgonafa. Scumpire-ï, f. drágulás. Scumpetăţe, /. pontosság. Scurge-rs, i. kifolyni, kimerit- ni, kimerülni. [lés- Scurgere-ï, /. kifolyás, kimerü. Scursóre-orí, f. női lefolyás. Scurt-ă, m. rövid. Scurta-ez-at,?. rövidítni. Scurtare-árí, /. rövidítés. Scurteica-ï; /. rövid kabát. Scutéla-eli, f. kiváltság. Scuti-esc-it, i. kiváltani. Scutire-ï, /. kiváltás. Scutit-á, 7ii. kivált. Scutura-at, i. rázni, rengetni. Scuturare-ărî, f. rázás. Scuţ-î, f. jégcsap. Sdranţă-e, f. rongy, foncsika. Sdravăn-ă, m. erős, derék. Sdrănţos-osă, m. rongyos. Sdrănţuros-osă, m. rongyos. Sdrobi - esc - i t, i. összezúzni» széjjeltörni. Sdrobire-I, f. összezúzás, összetörés, megsemmisítés. Sdrobitură-î,/. összetört darab-

129 Sdruncina-ez-at, i. összetörni. Sdruncinătură-î, f. összetört darab, morzsalék. Se, n. magát ; se cade, illik ; se cuvine, illik ; se aude, hallszik ; se preface, teszi magát ; se îmbracă, (öltezteti magát, vagy) öltözködik. Séma, /. figyelem, számadás; felelős ; la, bagă de, figyelj, vigyázz! a da, felelni, számadást tenni ; pe mea, számomra; de bună, bizonyosan ; mai cu -, különösen. Sérâ-serï, f. este; bună séra! jó estét! de, estére; cătră, de cătră sérá, este felé ; séra, este. Sérbád-á, m. kesernyés, erős; sápadt. Sec-sécá, m. száraz, üres. Seca-at, i. elszivárogni, üritni, száradni. Secară-î, f. rozs. Secătură-î, /. bosszantás; csekélység, együgytiség, haszontalanság. Secera-at, i. aratni. Secerátor-óre, f. arató. Secere-i, /. sarló. Seceriş-urî, /. aratás. Secetă-e, f. szárazság. Secret-e-uri, f. titok. Secretar-i, /. titkár, Íróasztal, iróhely. Secretariat-e, f. titkárság. Secs-uri, /. nem. Sectă-e, /. szekta. Secţie-iune, f. fejezet, átmetszet; osztály, bizottság; felbonczolás. Sdruncina-ez-at Semăna-at. 129 Lázári ci ü, Dicţionar Román-Magyar. Secunda-e, /. másodpercz. Secure-ï, f. fejsze. Sein-ă, m. sötétkék. Semeţ-âţă, m. kihívó, merész, gőgös. Semeţie-î, f. gőg, büszkeség, merészség. Sémi, fél; deü, félisten, lună, félhold, ton, félhang. Seminar-e, f. seminarium. Seminţie-iî,/. törzs, nem, nemzetség. Semn-e, f. jel, ismertető jel, intés, előjel; cu semne de vérsat, himlő helyes ; pe semne, úgy látszik. Senat-uri, tanács. * Senator-ï, f. tanácsos. [ság. Senatorie-í, f. tanácsosi méltó- Senin-ă, m. derült, világos tiszta. Seninos-osă, m. tiszta; derült világos. Sentiment-e,/. érzelem, kedély ; vélemény. [mentalis. Sentimental-ă,m. érzelgő, szenti- Sentinţă-e, f. bölcsmondás, Ítélet, válasz. Septemvrie, /. szeptember. Seraiü-uri, /. török palota, a hol a nők tartózkodnak, és ezek társasága. Serba-ez-at, i. ünnepelni, [pély. Serbare-ărî, /. ünneplés, ünne- Serbezéla-eli, f. savanyúság, savósodása a tejnek. Sergent-ţî, /. altiszt, hivatalszolga. Serios-ósá, m. komoly, fontos. Serv-ï, f. szolga. Servitor-óre,/. szolga, szolgáló. Sete, f. szomjúság. Sémána-at, i. vetni ; hasonlítni. 9

130 130 Semănare-ărî Siguranţă-e. Sëmanare-ârï, f. vetés, hasonlítás. Sëmânator-ore, m. vető. Sëmui-esc-it, i. hasonlitni. Sëü-urï, /. fagygyii. Sfadâ-dï, f. veszekedés. Sfădi-esc-it, i. veszekedni, czivakódni. [bolni. Sfărima-at, i. zúzni, törni, rom- Sfărimare-ărî, /. zúzás, rombolás. [zsalék. Sfărimatură-î. /. töredék, mor- Sfăşie-at, i. széttépni, szaggatni. Sfăşiere-î, f. szaggatás. Sfátos-ósa, m. dicsekedő, gőgösködő, tndákos. [tanácskozni. Sfatui-esc-ity i. tanácsolni; a se, Sfătuire-i, f. tanácskozás. Sfátuitor-óre, m. tanácsadó. Sfânt-ă, m. szent. Sfânt-ţî, f. szent. [győzni Sfârăi-esc-it, i. forrni, gyön- Sfârâire-ï, f. forrás. Sfârc-urï, f. ostorvég, de tiţă, szömölcské. [ben. Sfarli-esc-it, i. forogni a kör- Sfârlire-ï, f forgás. Sfârlitôre-ï, f. szélzászló. Sfârşi-esc-it, i. végezni, teljesíteni, léjárni, halni. Sfârşit-uri, /. kimenetel, vég. Sfartica-at, «.széttörni, széttépni. Sfârticare-ï, f. széttépés. Sfeclă-e, f. czékla. Sferă-e, /. teke, föld. Sferic-a, m. tekealaku, légköri. Sferoid-i, f. hosszúkás teke. Sferometru-i, tekemérő. Sfeti-esc-it, i. kártyát mutátni. Sfeşnic-e, f. gyertyatartó. Sfială-î /. aggodalom. Síii-esc-it, i. aggódni. Sfinţenie, f. szentség. Sfinţi-esc-it, i. szentelni. Sfinţire-î, f. szentelés. Sfinţit-ă, m. megszentelt, f. naplemenet, áldozás. Síita-e, /. miseruha. vsfórá-e, f. kötél. Sfornăi-esc-it, i. = sforăi, horkolni álmában. Sfornăire, f. horkolás. Sfredel-e, /. fúró. Sfredeli-esc-it, i. fúrni. Sfredelus-e, /. kis fúró. [teg. Sgaibă-e,/. daganat, hólyag, kii- Sgardă-e,-/. kőtő, csatlószíj. Sgai-esc-it, i. mereszteni a szemeket, erősen nyitni. Sgaria-ez-at, i. karmolni, kar- czolni. [czolás. Sgăriare-erî, f. karmolás, kar- Sgáriitor-óre, m. karmoló. Sgăriitură-î, /. karmolás. Sgai-esc-it, i. a se, bámészkodni, szemet mereszteni. Sgârcenie-ï, /. fösvénység, fukarság. Sgarci-esc-it, i. fukarkodni fősvénykedni ; a se, magát összehúzni, özszezsugorodni- Sgârcire-ï, /. összeszugorodás. Sgarcit-a, m. összezsugorodott, fösvény. [vénység. Sgârcitură-î, /. összehúzás, fős- Sghiab-uri, /. szikla ; csatorna. Sgomot-urï, /. zugás, lárma. Sgură,/. salak (fémolvasztásnál)* Sicriü-e, /. koporsó. Sighilie = singhilie, /. pap* oklevél, kinevezési okmány. Sigur-ă, m. biztos, bizonyos. _ Siguranţă-e, f. biztonság, bizonyosság, biztosíték.

131 Siguritate-ăţî,/. biztonság, félelmetlenség. Silabă-e, /. szótag. Silă, /. kényszer. Sili-esc-it, i. kényszeritni ; a se, iparkodni, törekedni szorgalmas lenni. Silinţă-e,/. igyekezet, kényszer; a-şî da, igyekezni. Silitor-óre, m. igyekező. Silitră = salítrá, /. salétrom. Silogism, /. következtetés. Silui-esc-it, i. erőszakolni. Siluire-Ï, /. erőszakolás, kényszerítés. Simbol-uri, /. jelkép. Simbolic-ă, m. jelképes. Simbrias-í, /. béres. Simbrie-i, / bér, napszám. Simbure-í, /. mag. Simfonie-ï, /. sympbonia, sokhangu zenedarab. Simpatie-í, /. rokonszenv. Simplicitate, /. egyszerűség. Simplu-ă, m. egyszerű, együgyű, balga ; k. csak. Simptomă-e,/. simptom, betegségi előjel. Simţ-urî, /. érzék ; sunt cinci simţuri, van öt érzék, vödül, audul, mirosul, gustul, pipăitul, látás, hallás, szaglás, Ízlés, tapintás. Simţi-esc-it, i. érezni, nyomozni, szimatolni, észre venni. Simţiciune-î, /. érzékenység. Simţire-î, /. érzés, érzélem. Simtitor-óre, m. érzékeny. Sincer-ă, m. őszinte. Sinceritate-ăţî, /. őszinteség. Sindic-cí, f. szószóló, ügyvivő. Sindicat-e, f. ügyvivői hivatal. Siguritate-ăţî Slăi-esc-it. 131 Sine, n. magát; de sine se înţelege, magától értetődig. Sinet-uri, /. okmány. Singur-ă, m. egyedül, egyetlen, egyenként. Singuratic-ă, m. magányos. Singurătate-ăţî,/. magányosság. Singurel-ea, m. egyes egyedül. Singurit-ă, m. egyes szám. Sinie-í, /. tácza, teadészka. Sinod-óde-urí, /. szinat, egyházi gyűlés. Sinonim-ă, m. rokonértelmű. Sintaxă-e, /. mondattan. Sinteză-e, /. összetevés, összekötés. Sinucide-cis, i; a se, öngyilkolni, meggyilkolni magát. Sinucidere - ï, /. öngyilkolás, öngyilkoság. Sipet-uri, /. úti tarisnya. Sir, /. ur, kegyelmes ur. Siriac-ă, m. sziriai. Siroc, /. délkeleti szél, szirokkó. Sistematic - ă, m. rendszeres, tudományos. Sistemă-e, /. rendszer. Sită-e, /. szita. Situaţie-iune, /. fekvés, állás. Slab-ă, m. sovány, aszú, gyenge. Slavă, f. dicsőség, tisztelet ; domnului, hál istennek! Slăbănog-ogă, m. béna, gyáva. Slăbănogi-esc-it, i; a se, gyengülni. [ság. Slăbănogie-î,/.gyengeség,béna- Slăbiciune - ï, / gyengeség, gyávaság. Slăbi-esc-it, i. gyengülni, erőtelenedni; gyengítni. Slăi-esc-it, kimerülni, vastagódni (tejről, zsírról). 9 *

132 132 Slăire-î Sofragerie-Î. Slăire-î, f. vastagodás, kimerülés. Slănină-!, /. szallona. Slăvi-esc-it,?. dicsőíteni, [lás. Slăvire-!,/, dicsőítés, magaszta- SLobod-ă, ra. szabad, nyílt, tolakodó. Slobozenie-!, /. szabadság. Slobozi-esc-it, i. szabadítni, engedni, a se, szabadulni. Slobozire-!, /. szabaditás. Sloiú-ur!, f. jégdarab, jégcsap. Slovă-e, /. = literă, betű. Slugă-!, /. szolga, béres cseléd. Slugări-esc-it, i. szolgálni. Slugărime, f. cselédség. Slugărie-î, /. szolgaság. Slujbaş-!, /. hivatalnok, államszolga. Slujbă-e, /. szolgálat. Sluji-esc-it, i. szolgálni. Slujitor-!, /. szolga. Slujnică-e, /. szolgáló. Slut-ă, m. csonka, nyomorék. Sluti-esc-it, i. csonkítni, nyomorítni. Smalţ-urî, /. zománcz. Smaragd = smarald-ur!,/.szmaragd (drága kő). Smăcina-at, i. aggódni, nyugtalankodni, várni kínozni. Smălţui-esc-it, i. zománczozni. Smălţuire-î, /. zománczozás. Smălţuitor-î, /. zománczozó. Smălţuitură-!,/.zomânczmunka. Smântână-!, /. tejfel. Smerenie, /. szerénység. Smeri-esc-it, i. a se, szerénykedni, alázni. Smerit-ă, m. szerény, alázatos. Smeu-ï, /. sárkány ; ördög. Smeur-ï, /. málnacserje. Smeură, /. málna. Smicea-ele, f. vessző. Smintélá-el!, /. hiba, tévedés. Sminti-esc-it,f. hibázni, tévedni, zavarni. Smintire-!, /. zavarás, tévedés. Smintire-ï, f. hiba, zavar, tévedés. Smintit-ă, m. bolond, zavart ; - de minte, bolondos. Smirnă, /. mirha. Smíci-esc-it, i. rázni, lökni. Smolă, /. szurok, gyanta. Smochin-!, /. fügefa. Smochină-e, /. fuge. Smoli-esc-it, i. szurokkal, bemázolni. Smulci-esc-it, i. lökni, kihúzni. Smulge-ls, i. kihúzni, tépni, nyűni (kendert). Smulgere-!, /. nyüvés, kihúzás. Snop-ï, /. kéve. Socră-e, /. anyós, napa. Sórbe-it, i. szörpölni, szopni. Sóre-sor!, /. nap. Sórte = sortă-e, /. sors. Sobă-e, /. kályha, fiittő. Sobol-ï, f. vakond. Soc-ï, /. bodza. Societate-ăţî, /. társaság. Socios-ósá, m. társaság. Socotélá-el!, /. számadás. Socoti-esc-it, i. számolni, sejteni, meggondolni, vélekedni- Socotinţă-e, /. megfontolás, vigyázat, okosság. Socotire-!, /. számolás. Socru-ï, /. após. [tés* Sofism-e, /. csalfa következte- Sofist-sti, /. szofista. Sofra-ale, /. ebédlő asztal. Sofragerie-ï, /. ebédlő terem-

133 Sofragiü-e, /. asztalterítő. Soiü-urï, f. faj, fajta, nem. Sol-ï, /. küldöncz, követ. Soldat-ţî, f. katona. Solie-ï, /. izenet, küldöttség. Solniţă-e, /. sótartó. Solstiţiu-e, /. napfordulás. Solz-ï, f. pikkely. Solzos-ósá, m. pikkelyes. Somn-uri, /. álom ; mi-e somn, álmos vagyok. Somnişor, /. rövid álom. Somnoros-ósa, m. álmos. Sonată-e, f. szonáta (zenemű). Soră-surorî,/. nővér; dulce, édes nővér; vitréga = maşteră, mostoha nővér. Sorbi-it, i. szörpölni. Sorióra-e, /. növérecske. Soroc-óce-uri, f. idézés, elnapolás, női tisztulás. Soroci-esc-it, i. megidézni. Sorocire-ï, /. megidézés. Sos-uri, f. mártás. Sosi-esc-it, i. megérkezni. Sosire-i, f. megérkezés. Soţ-ţi, f. társ, házas társ, pár ; cu, páros; fără, páratlan. Soţial-ă, ni. társadalmi. Soţie-î, f. társ, hitves feleség, férjes nő. Spadă-e, /. kard. Spaimă-e, /. ijedség, rémülés, szörnyülködés. Spalt-uri, /. földszurok. Spanat = spinat, f. spenat. Sparangel-ei, f. spárga. Sparge-rs, i. törni, betörni, feltörni, felpattanni. Spargere-i, /. törés, betörés, felpattanás. Sofragiù-e Speria-at. 133 Spasm-uri, f. görcs. Spasmaticos-ósá, m. görcsös. Spată-e, f. borda (a szövőszéknél) ; hátlapoczka ; spate, hát, hátgerincz. Spăimenta-ez-at, i. megrémülni, megijedni, ijeszteni, megborzadni. Spăla-at, i. mosni, mosatni ; a se, mosdani. Spălare-ărî, /. mosás, mosatás, mosdás. Spălător-dsă, /. mosó, mosóné. Spălătorie-î, /. mosókonyha. Spătar-î, /. tábornok, szövő, bordacsináló. Spatárésá-e, /. bordacsinálóné. Spân-ă, m. szakálnélküli, arczszörnélkiili. Spânatic-ă, m. tejszakálos. } f - hunyor (n övén y)- Spanzura-at, i. felakasztani. Spânzurat-ă, m. felakasztod, /. gazember, semmirevaló. Spânzurătore-orî, f. akasztófa. Special-ă, m. különös. Specialitate-ăţî, /. különlegesség, különösség. Specula-ez-at, i. nyerészkedni, kémkedni, hasznot kémlelni; elmében forgatni. Speculant-ţi, /. haszonkémlő, nyerészkedő, hoszonra gondoló. Speculaţie = speculă. Speculă-e, f. vállalat, vizsgálódás, nyerészségi kémkedés. Spera-ez-at, i. remélni. Speranţă-e, f. remény. Speria-at, i, megijeszteni ; a se, megijedni.

134 134 Sperios-ósa Stală-e. Sperios-osă, m. ijedős, félénk. Spetézá-eze, f. küllő, keréksugár. Speti-esc-it, i. bénavéknyu, bénaágyéku. Spetire-i, f. bénitás, sántitás, bénulás. Spetit-a, m. béna, sánta. Spetitura-ï, f bénaság. Speţial-â, m. különös. Spic-e-urí, f. kalász. Spicui-esc-it, kalászt szedni. Spin-i, /. tövis. Spinare-ări, /. hát. [sítani. Spinteca-at, i. hasítani, felha- Spintecare-ărî, f. hasítás. Spion, i. kém. Spiona-ez-at, i. kémkedni. Spiral-ă, m. csigaszerüleg összehajtva. [eszüség. Spirit-e, f. szellem, ész, éles- Spirt-uri, /. szesz. Spital-uri, /. kórház. Spiţă-e, /. faj, törzs, nem, család, küllő. Spiţer-î, f. gyógyszerész. Spiţerie-!, f. gyógyszertár. Splina-e, /. lép. Spoi-esc-it, i. meszelni. Spoire-i, f. meszelés, olmozás. Spoitor-óre, f. meszelő, ecset. Spoitură-î, /; meszelés. Spor-uri, f. haladás, eredmény. Spori-esc-it, i. gyarapodni, nőni, haladni. Sporiş-e, f. galambócz. Spovedi-esc-it, i. gyónni. Spovedire-ï, f. gyónás. Spre, v. -ra. -re ; -on, -en, -ön ; felé, pl. spre deal, hegyre, hegy felé; spre casă, haza féle. Sprencéna-ene, /. szemöldök. Sprencenat-a, m. dús szemöldökkel ellátott. Sprijin-uri, f. támasz. Sprijini-esc-it, i. támasztani, támogatni. Sprijinitor-óre, m. támogató. Sprinten-á, m. gyors, sebes, könnyű. Sprintenie-ï,/. gyorsaság, könynyüség, sebesség. Spulbera-at, i. a port felverni, elfujni. Spuma-ez-at, i. habozni. Spumar-i, f. habzó kalán. Spumă-e, f. hab. Spumatóre-ori, f. habzókalán. Spumegos-ósá, m. habzó. Spune-spus, i. mondani. Spunere-í, f. mondás. Spurc-uri, f. ágyas asszony tisztulása. Spurca-at,?. fertőztetni, bepiszkítni, szentségteleníteni- Spurcare-ari, f. fertőztetés. Spurcat-a, m. fertőztetett, bepiszkított, szentségtelen. Spurcăciune-î,/. piszoksár, szar, tisztátalanság, var. Spuza-e, f. forró hamú. Spuzéla-eli, /. bőrkiütés. Sta-stat, stătut, i. állni, megállani, várni, Stacoj-ï, f. tengeri rák. Stacojíü-e, m. rákveres. Stadiü-i, f. időszak, tér. Stafetă-e, f. gyorshír, staféta. Stafidă-e, f. malozsa. Stafie-ï, /. lidércz. Stală-e, f. rekesztett ülőhely (a templomban a kanonokok részére).

135 Stampá-e, /. bélyegző. Stare-ărî, /. állás, állapot. Stariţ-ţî, /. apát, zárdafőnök. Staroste-ştî, /. ügynökségi hivatalnok. Starostie-i, /. ügynökség. Stat-uri, /. állam. Statornic-ă, m. állhatatos, állandó, maradandó, hu. Statornici-esc-it, i. megállapitni, kitűzni. Statornicie-ï, /. állhatatosság. Statuá-e, /. oszlop, emlékkő. Statut-e, /. alapszabály. Staţie-iune, /. állomás. Staul-uri, f. marha ol. Stavá-e, /. lócsorda, ménes. Stăpân-ă, /. úr, úrnő, gazda. Stăpâni-esc-it, i. bírni, kormányozni. Stăpânire - Ï, /. kormányzás, felsőbbség, hatóság. Stăpânitor - ï, /. kormányzó, uralkodó. Stărnuta = strănuta. Stărnutare, f. prüszenés. Stărui-esc-it, iparkodni, igyekezni, törekedni, buzgolkodni. Stăruinţă-e, f. kitartás, sürgetés, szorgalom. Stăruire-î, f. sürgetés. Stăruitor-ore, m. sürgető. Stâlp-ï, /. oszlop, támasz. Stână-î, /. esztena, sajtoló. Stâncă-Î, f. szikla. Stâng-ă, m. bal. Stangaciü-e, m. balog. [ni. Stângări-esc-it, i. ügyetlenkedvstânjin-ï, /. öl. Stanjini-esc-it, i. akadályozni. Stea-ele, /. csillag. Stampă-e Stoicism. 135 Stegar-i, f. zászlós. Stelniţă-e, f. poloska. Stelos-osă, m. csillagos. Stenograf-i, f. gyorsíró. Stenografie-ï, /. gyorsírás. Sterp-érpá, m. meddő, rideg, terméketlen. [ni. Sterpi-esc-it, i. kiirtani, pusztít Sterpiciune-i, /. terméketlenség, ridegség, irtás. Stêrv-urï, /'. dög. Stêrc-ï, f. gém. [ni. Sterni-esc-it, i. izgatni, piszkál- Stêrnire-ï, /. piszkálás, izgatás. Sternitor-óre, m. piszkáló, izgága. Sticlar-i, f. üveges. Sticlă-e, f. üveg. Sticlărie-î, /. üveghuta, üveggyár, üvegárus. Sticlos-ósá, m. üveges ; fényes. Sticluţă-e, f. üvegecske. Stiglete-ţî, f. tengelicz. Stil-urï, f. irály, időszámitás, modor. Stimă-e, /. tisztelet, becsülés. Stingheri-esc-it, i. hiányozni, félre állni, jelen nem lenni. Stinge-stins, i. oltani, kioltani, elpusztítni, megsemmisülni. Stingere-ï, /. oltás, pusztulás, megsemmisülés. Stirpi = sterpi. Stih-urï, f. vers. Stórce-stors, i. facsarni, sajtolni, kicsikarni. Storcere-ï, f. facsarás, sajtolás. Stog-uri, f. asztag. Stoic-ă, vi. stoikus; állhatatos, szigorú. Stoicism, f. állhatatosság, érzéketlenség, egy bölcseleti elv.

136 136 Stolnic-ï Scricare-ărî. Stolnic-ï, f. kulcsár. Stolnicésa-e, f. kulcsárné. Stoiriac-e, /. gyomor. Strachină-e, f. tál, lábos. Stradă-e, f. utcza, út. Straiu-e, /. pokrócz. Strajă-ăji, f. őr, őrjárat. Strajnic-á, m. szigorú, kemény, borzasztó, éles. Strajnicie-ï, f. szigorúság, keménység. Strat-urí, f. rétég, alja, ágyás> Strábate-ut, i. hatolni, átjárni. Strabun-ï, f. ős, ősapa, előd. Stradanie-í, f. szorgalom, iparkodás, buzgalom. Străin-ă, m. idegen. Străinătate-ăţî, f. idegenség. Strajar-ï, f. őr, éjjeli őr. Străjui-esc-it, i. őrt állni, őrködni,. őrizni. Străjuire-î, f..őrködés, őrizés. Strálucéla-elí, f. fény, pompa. Straluci-esc-it, i. fényleni, vi- lágítrii. [lágitás. Stralucire-ï, f. fényeskedés, vi- Strămoş-î,/. ős, ősapa, dédapa. Strămoşesc-e'scă, m. ősi. Stramuta-at, i. áttenni, áthelyezni, változni. Strămutare-ărî, f. változás, áthelyezés. Strănepot-oţî, /. dédunoka. Strămătură-î, f. szines, pamut, gyapjú, fejtő. [ni. Stranuta-at, i. tüszenni, prüszen- Strătenie-î, f. gyertyaszentelő ünnep (febr. 2). Strâmb-ă, m. görbe, hajlott; rossz, csalfa, nem igaz. Stramba-at, i. görbítni, arczfintorgatni. Strâmbătate-ăţî, f. igazságtalanság, csalfaság. Strâmbatură-î, /. görbítés. Strâmt-ă, irt. keskeny. Strâmta - ez - at, i. keskennyé tenni, szorítani ; a se, szorulni. Strámtóre-orí, f. keskeny ú:, útszoros. Strâmtorare-ări, /. korlátozás, megszorítás. Strángator-óre, m. takarékos, szerző, kaparitó. Stránge-ns, i. összeszedni, gyűjteni, erősen kötni. Strângere-ï, f. szoritás, erős kötés, gyűjtés. Strâns-ă, m. összeszedett, összegyűjtött ; szilárd. Stransóre-ori, /. szoritás. szoros kötés, gyomorgörcs, kolika. Streche-ï, /. bögöly, lólégy. Strechia-ez-at, i. bögöly szúrástól futni; menekülni. Strecura-ez-at, i. szitálni, szűrni ; a se, elosonni, elillanni. Strecurare-ârï, f átszűrés. Strecuratóre - orí, /. átszűrő, szűrő, szita. [féreg, szú. Strepede-di, f. túró és szallona Strepedélá-elí, /. fogeltompulás, foghosszabbitás (pl. savanyú alma után). Strepedi-esc-it, i. vásni tompulni (a fogakról). Streşină-e, /. eresz, tető. Strica-at, i. elrontani, szétrombolni, károsítani; elcsábítani- Scricare-arï, f. rontás, rombolás, károsítás.

137 Stricat-ä, m. rontott, romlott; elkényesztetett, tört. Stricăciune-î, /. kár, rombolás. Stricátor-óre, m. rontó, ártalmas. Stridie-i,./. osztriga. Striga-at, i. kiáltani, a pristav, nyilvánosan kihirdetni. Strigare-ărî, /. kiáltás. Strighe-i, /. mézlé. [pir. Strigoiü-i, /. boszorkány, vám- Strivélá-eli, /. zúzás. Strivi-esc-it, i. zúzni. Strivitura-í, /. zúzás. Strofă-e, f. versszak. Strop-urí, f. csep ; kevés. Stropi-esc-it, i. öntözni. Stropire-i, f. öntözés. Stropitóre-on,/. öntöző kanna. Stropitură-î, f. fecskendezés, precskelés, besározás. Stropsélá-eli, /. nyavalyatörés. Stropşi-esc-it, i. összetörni, nyavalyáskodni. Strug-ï, f. eszterga szék. Strugar-ï, f. esztergályos. Strugur (e)-ï, f szőlőgerezd. Strugurar-i, f. szőlőárus. Struna*e, córda, f. hegedű, húr. [összezúzni. Struncina-ez-at,?. összetörni, Strungá-i,/. fejési ól (juhoknál). Stuf-ï, /. nád. Stufos-ósá,??i. nádas, terebélyes. Stup-ï, /. méhkas, köpű. Stupar-i, /. méhesgazda. Stupă, f. szösz. [szét. Stupărit = albinărit, /. méhé- Stupină-Î, /. méheskert, méhes pajta. Sturz-i, /. szürke rigó. Subjuga-at, i. leigázni. Stricat-ă Suiş-urî. 137 Subîmpărţire-i, f. mellékosztás. Subscrie-is, i. aláirní. Sitbsuoră-e, f. hóna alatt. Subt = sub, v. alatt, alá. Subtoiü-óe, f. alapzat, alap. Subţie-ez-at, i. vékonyítni. Subţirel-ea, m. vékony. Subţire, m. vékony, [bolyító. Sucală-ălî, f. matolla, gom- Suci-esc-it, pödörni, tekerni. Sucire-ï. f. pödrés, tekerés. Suda = asuda-at, i. izzadni. Sudalmă-e, f. káronkodás, csúfszó. Sudit-ţî, f. alattvaló. Sudóre-orl, f. izzadság, verejték, kigőzölgés. Sudui-it, i. káronkodni, szidni. Suferi-it, i. szenvedni, tűrni, megengedni. Suferinţă-e, f. tűrés, türelem. Suferire-i, f. szenvedés. Sufla-at, i. fújni, szuszogni, lihegni, lehelni. Suflare-ári, f. lehelés, fuj ás. Suflet-e, f lélek, om fără, lelketlen ember. Sufletesc-ésca, m. lelki. Sufleţel-eî, f. angyalom, szivem (biralmas). Sugaciü-e, f. v. szopós Sugător-ore, m. szopós. Suge-pt, szopni. Sughiţa-ez-at,?. csuklani, zokogni; fuldokolni. Sugin-sugel, i. f. körömgyülés. Sugruma-at, i. elfojtani. Sui-it, i. mászni, kúszni, felfelé menni, megmászni, hágni. Suire-ï, f. hagás, mászás, Suiş-urî, f. hágó, emelkedés, fölmenet.

138 138 Sul-ï Şeptelea. Sul-ï, f. henger, orsó, tekercs. Sulă-e, f. árr. Suliman-urï, f. arczfesték. Sulimănit-ă, m. kendőzött, megfestett. Suliţă-e, f. dárda, lándza. Sultan-ï, /. Szultán (török császár). Suman = sucman-ï, f. felső kabát, köpeny. Suma-e,/. összeg, [harangozni. Suna-at, i. hangozni, csengetni, Sunată = sonată. Sunătore-orî, f. Sz. János fű, tarajos czinzor. Sunător-ore, m. hangzó. Sunet-e, f. hang, nesz. Supera-at, i. megbántani, megkeseríteni, boszantanijszomorítni, a se, bosszankodni. Superare-ărî,/. bosszantás, bos- szankodás, bánat. [rított- Superat-ă, m. szomorú, szomo- Superator-óre, m. bosszantó. Superacios-osă, m. boszszankodó, bosszantó. Superstiţie-î, f. babona. Supune-us, i. alávetni, legyőzni. Supunere-ï, f. alávetés, alárendelés. Supus-ă, m. alázatos. Supus-sï, f. alattvaló. Sur-ă, ra. szürke. Surată-e, f. barátné. Surcea-ele, /. inda, forgács. Surd-ă, 7Yi. süket. Surda, h. de a, hiába. Surdatic-ă, m. nehéz hallású. Surduc-i, f. fémgömb ; süket ember. Surghiun-i, f. száműzött. Surioră-e, f. növérecske. Surlă-e, f. kunyhó, pipaszár. Surlóiü-óe, f. szárcsont. Surpa-at, i. lebontani, leomolni. [szítás. Surpare-ărî, f. leomlás, leta- Surtuc-i, f. kabát. Surugiü-i,/. kocsis, postakocsis. Sus, h. magas, fennt. Susaiü-e, f. csorbóka. Suspin-uri, f. sóhajtás. Suspina-at, i. sóhajtani. Suspinare-ărî, f. sóhajtozás. Sută-e, sz. száz. Suveică-e, f. takácshaj ócska. Suvenir-uri, f. emlék. Sa-ele, /. nyereg. Sac-urí, /. sák. Şagă-e, f. tréfa. Şaică-î, /. ladik, csolnok. Şalău-î, f. sügér (hal). Şale (pl.) keresztcsont, csipőhát. Şandramă-e ===şatră-e,/*. vásárbódé, sátor. Şanţ-urî, /. árok. Şapcă-e, /. sapka. wşaradă-e, /. szótagtalány. Şarlă-e, /. maros kutya. Şatră-e, f. vásárbódé, sátor. Şănţui-esc-it, i. árkot húzni, ásni. Sede-dut, i. ülni, lakni ; nu şede bine, nem illik jól. Sedere-i, /. ülés, semmittevés. Sedut-urí, f. űlőrész, seg. Şef-î, /. főnök. Şeic-cî, /. seik (arab tudós). Selar-í, f. nyerges. Şelărie-i, /. nyerges ipar. Şele-(pl) /. hat, csipő. Şepte, sz. hét. Şeptedecî, sz. hetven. Şeptele, sz. hetedik. Şeptelea, sz. hetedik.

139 Şeptespredece, sz. tizenhét. Şeptespredecelea, sz. tizenhetedik. Şerbet-urî, /. serbet (ital). Şerpe-î, /. kígyó. Şerpuleţ-ţî, /. kis kígyó. Şerpunel-eî, démutka. Şervet-urî, f. asztalkendő. Şes-urî, f. lapály, sík. Şi, k. és ; de, habár. Şic-urî, f. aranylemez. Şină-e, /. sin, vassín. [dely. Şindilă = şindrilă-e, /. zsen- Sinor-óre, sinor. Şir-urî, /. sor. Siret-étá, m. ravasz, csalfa. Şiret-urî, f. ravasz, gazember. Şişcă-e, f. boszorkány. Şofran-urî, /. sáfrány. Soricel-eï, f. egérke. [nél). Stab-urï, f. törzskar (a tisztek- Ştergar-e, f. törölköző Stergátor-óre, / kendő. Şterge-rs, i. törülni, törleszteni. Ştergere-î,/. törülés, törlesztés. Ştersură-î, f. törlés, törlesztés. Steve-ï, f. = steghe-ï, /. lórom, sóslórom. Şeptespredece Talie-iï. 139 T. Ta-tale, n. tied, tieid; a ta, a tied, ale taie, a tieid ; cartea ta, könyved, cărţile tale, könyveid. Tabără-e, /. tábor. Tablă-e, f. tábla. Tacâm-urï, f. evőeszköz. Tact-urï, f. ütem, versméret. Tactică-e, f. haditudomány. Şti = sciü-ut,?. tudni. Ştiinţă = şciinţă-î,/. tudomány. Ştir-urî, f. bársonyvirág. Ştirb-ă, m. csorba. Ştirbi-esc-it, i. csorbítani. Ştirbit-ă, ni. csorbított. Ştirbitură-î, f. csorbítás. Ştire-î, f. hir, tudomás. Stiucă-î, f. csuka. Ştiut-ă, m. ismeretes. Ştreang-urî, f. kötél. Strengar-ï, akasztóiéra való. Ştulete-ţî, f. törökbuza cső. Şubret-e'tă, f. törekény gyenge. Şuera-at,?. fütyülni, sípolni. Şuerătură-î, f. fütyülés. Sugui-esc-it, i. tréfálni, bosszantani. Suguire-i, f. tréfa. [karcsú. Suiii-e, m. gyenge, hoszszu, Şuncă-î, f. sodar, sonka. Surar-i, f. csurmunkás. Şurţ-urî, f. kötény. Surup-urï, f. sróf, csavar. Surupui-esc-it. i. csavarni. Sura-ï, f. csűr. Şuşui-esc-it = şopti, i: sugui. Şuştar-e, f. sajtár. (ţ). Taftă-e, /. tafota. Taică-î, /. atya, apa. Taicuţă-i, f. atyácskám. Tainic-ă, m. titkos. Talaz-urï, f. ár, áramlat. Taler-!, f. talér (pénz). Taler-e, f. tányér. Talie-iï, f. növés, termet, szabás, alak.

140 140 Talpă-tălpî Termometru-i. Talpă-tălpî, /. talp. Tamarişcă-e, f. tamarindfa. Tambură-î, f. kézi dob. Tarabă-e,/. bolţi hosszú asztal. Tarcăn-0ne, f. tarhony. Tare,m. erős, szilárd, kemény, h. nagyon. Targă-î, f. tolós taliga. Tarifă-e, f. árlajstrom. Tată-ţî, f. atya, apa. Tatină-î,/. sebfű, nyúlszapuka. Taur-ï, f. bika. Tábac-urí, f. dohány, burnot. Tăbăcar-î, f. cserző, dohányzó. Tăbăchiere-î, /. dohány tartó. Tăbăci-esc-it, i. czerzeni (bőrt). Táeriü-e, f. tányér. Táetor-óre, f. vágó, a favágásnál alátett vastag fa. Tăetură-î, f. vágás; egy pászta az erdőben, melyről a fát kivágták.. Tăeţel-eî, /. tésztametélt. Tălaz-urî, f. ár, hullám. Tămâie, f. tömjén. T ăpţan-urî,/. hegyoldal, halom. Tărie, f. erő, erőség. Tăvan-e, f. padlás. Tăvăli-esc-it, i. hengergetni, fetrengeni. [ember. Tan dală, f. gyáva, egyíigyü Tândăli-esc-it, i. ügyetlenkedni, időt veszteni babrálással. Técá-i, f. tok. Téfer-â, m. erős, egészséges. Ténc-urï, /. nagy halmaz, nagy csomag, garmada. Tésc-urï, f. sajtó. Teatru-e, f. szinház. Teatral-ă, szinházi. Technic-á, m. művészi. Teist-ă, m. egyisten imádó. Teiş-uri, /. hársfaerdő. Teiü-ei, f. hársfa. Tejghie = tărabă, f. kereskedői hosszú asztal. Telégá-e, /. kiskerekű taliga. Telegar-i, /. igás ló, hámló. Telegraf-ï, /. távirász. Telegrafie-i, f. távirda. Telescop-uri, f. távcső. Temátor-óre, m. félénk, félő, aggó'dó. Teme-ut, i. a se, félni, ijedni, tartani valamitől, a teme pe cineva, valakit félteni. Temeinic-ă, m. alapos, biztos, indokolt. Temeiü-uri, f. alap, alapzat. Temelie-i, f. ala-p, alapfal, alapzat. [kenység. Temere-i,/. félsz, ijedség ; félté- Temniţă-e, /. tömlöcz. Templar-i, f. asztalos. Templu-e, f. templom. Tencui-esc-it, i. vakolni. Tencuială-î, f. vakolat. Tencuire-ï, f. vakolás. Tenor-i, f. tenor (hang). Teogonie-ï, f. a pogány istenek származásának tana. Teocraţie, f. theocraţia (vallásos kormányzás). Teolog-i,/. vallástudós. [gia. Teologie-i, f. vallástan, theolo- Teologic-ă, m. vallástani, theologiai. Teoremă-e, f. tantétel. Teorie-i, f. elmélet. [tető. Terasă-e, f. főldlépcső, sík ház- Termin-urï, f. kitűzött, időpont; műkifejezés. Terminologie-i, /. műnyelv. Termometru-i, f. hőmérő.

141 Terpentin-urï, /. terpentin, kátrányolaj. Tescar-ï, /. sajtoló (ember). Tescui-esc-it, i. sajtolni. Tescuire-ï, /. sajtolás. Tescuvină = treve, /. seprő, törköly, maláta. Teslar-ï, /. ács. Teslă-e,/. bárd, véső. [pítni. Tesi-esc-it, i. szégyenleni, tom- Ticălos-dsă, m. nyomorult, szánalmas, boldogtalan ; nyo.- morúlt; hitvány. Ticăloşi-esc-it, i. ; a se, nyomorúlni, hitványosodni. Ticăloşie-î, /. nyomorúság. Tigae-ăî, f serpenyő, vastepszi. Tigăiţă-e, /. kis serpenyő. Tigna-e, /. békés élvezet. Tigni-esc-it, i. izleni, jól esni. Tilinca-i, f tilinkó. Timp-urf, /. idő, időszak. Timpan-e, f. vágódészka, czimbalom. Timpana-e, f. dobhártya. Timpuriü-e, m. korai. Tină, /. sár, piszok. Tindă-e, f. pitvar, előszoba. Tinerel-ea-ică, m. fiatal, ifjú. Tinerime-i, f ifjúság, fiatalság. Tinichea-ele, /. bádog, Tinicher-i, f. bádogos. Tip-urï, f. kép, őskép. Tipar-uri,/. nyomás, nyomtatás. Tipari-esc-it, i. nyomni, nyomtatni. Tiparire-ï, /. nyomtatás. Tipograf-i, f. nyomdász. Tipografie-i, f. nyomda. Tipsie-i, f. tácza, tálcza. [len. Tiptil-ă, m. incognito, ismeret- Tirân-ï, f. zsarnok. Terpentin-urï Tonti-esc-it. 141 Tiranic-a, m. zsarnoki. Tirănie, f. zsarnokság. Tisa-e, f. tiszafa. Tist-uri = oficer, f. tiszt. Titirez-ï, f. hajtócsiga. Titlu-uri, f. czim. [zetes. Titular-ă, m. tiszteletbeli, czim- Tivi-esc-it, i. szegélyezni. Tivire-i, f. szegélyezés. Tivitura-i, f. szegélyezés. Tiz-ï, f. pajtás. Tócá-toci, f. tóka, kelepelő. Tómna-e, f. ősz, őszi évszak. Tórce-rs,?. fonni. Tórcere-i, /. fonás, fonat. Tórtá-e, /. fogantyú, fül. Tóta-e, f. n. mind, egész, k. cu că, ámbár, habár, cu acestea, mindazon, által. Toc-urï = tioc, /. tok. Toca-at, i. kelepelni. Tocană-ănî, /. pörkölt. Tocătură-î, f. vagdalt, hús. Toci-esc-it, i. kopni, vásni, tompulni, köszörülni. Tocilă-e, köszörülő kő. Tocire-i,/.köszörülés, tompítás. Tocitóre-i, /. lugkád, mosókád. Tocma = tocmai, h. éppen. hasonlókép, eppen úgy. Tocmélá-eli, /. alkudozás, vásárlás. [ződni. Tocmi-esc-it, /.beszegődni, szer- Tolbaş-î^/. házaló. Tolbă-e, /. zseb, zsák, csomag. Tom-urf, /. kötet, rész. Tomnal-ă, m. őszi. Ton-uri, /. hang, illedelmes magaviselet. Tont-tontă, m. ostoba, tökkel ütött. Tonti-esc-it, i. megostobásodni.

142 142 Topélá-el! Trébá-eb!. Topélâ-elï, /. olvadás, olvasztás, megrozsdásodás (a kenderről). Topi-esc-it, i. olvasztani, megrozsdásitni ; a se, olvadni, megroszdásodni. [hely. Topilă-e, /. kenderroszdásitó Topor-órá, /. fejsze, bárd. Toporas-e, /. kis fejsze. Toptan, cu, nagyjában, en gros. [kedés. Toptangerie-i, f. nagy keres- Toptangiü-i,/. nagykereskedő. Tors-torsá, m. font. Tort-urí, /. fonat. Torsura-i, /. fonás. Tot-totă, n. mind, mindnyájan, mindenik. Tot, h. ámbár, mindazonáltal, k. de una, mindig; una, mindegy, ugyanaz ; aşa, éppen úgy ; de, egészen ; cu, egészen. Tot-totul, /. az egész, az összeg. Totuşi, k. mégis. Tovarăş-!, /. társ, bajtárs. Tovărăşie-i, /. társaság. Tozluc-i, /. lábtyu, (gámás). Tracta-ez-at, tárgyalni, bánni, Tractat-urí, /. tárgyalás, értekezés, szerződvény. Tradiţie-iune, /. hagyomány. Traduce-us, i. lefordítni. Traducţie-i, /. lefordítás. Trage-tras, i. huzni, vonszalni, hurczolni, terelni ; a tutun, dohányozni, a tabac, portubakot szívni ; a clopotul, a harangot huzni ; a în judecată, törvényszék elé idézni ; a se, származni. Tragere-i, /. húzás, származás. Trainic-a, rti. tartós, erős. Traistá-e, /. tarisnya. Traiü-urí, /. élet, életmód. T randafir-i,/.rózsa, rózsabokor. Transparent-ă, m. átlátszó, áttetsző. Transparenţă, /. átlátszóság. Transport-uri, f. szállítás, átvitel, átvezetés. Transporta-ez-at, i. áttenni, átvinni, átvezetni. Transportaţie, /. átvitel, át- hordozás. [tenni. Transpune-us, i. áthelyezni, át- Transpunere, /. áthelyezés. Trăda-ez-at, i. elárulni. Trădare-ărî, /. árulás. Trádátor-óre, m. áruló. Trăi-esc-it, i. élni, táplálkozni. Trăinicie,/.élhetőség,tartósság. Trăncăni-esc-it, i. csevegni, lármázni. [nás, tollvonás. Trăsătură-!, /. vonás, arczvo- Trăsnet-urî, /. dörgés. Trăsni-esc-it, i. dörögni. Trăsnire-îj /. dörgés. Trásnitor-óre, m. dörgő. Trăsură-!, /. szekér, kocsi. Trâmbiţaş-î, /. trombitás. Trâmbiţă-e, /. trombita. Trândav-ă, m. rest, lusta. Trândăvie, /. restség, lustaság. Trânjï (pl) /. aranyér, salak, ülepedék, iszap. Trántélá-elí, /. viaskodás, verés, földreterítés. Tránti-esc-it, i. földre teríteni ; a se, viaskodni. Trântor-!, /. here. Trébá-eb!, /. üzlet, dolog ügyi om de, derék ember, becsületes ember.

143 Trenţâ-e, /. rongy. [rang. Tréptá-e, f. lépcső, osztály, Trépát, f. trab (lójárás). Tréz-á, m. éber. Trebui-esc-it, i. kelleni szükséges lenni; trebue se, kell hogy. Trebuincios-ósá, m. szükséges. Trebuinţă-e,/. szükséglet, szükségesség ; a fi de, szükséges lenni. Trecator-ï, f. vándorló, lítazó, arra menő ; óre, m. múlandó. Trece-ut, i. haladni, arra menni, járni ; múlni, átmenni, megjár; a se, elfogyni, elkelni. Trecere-i, /. kelendőség, haladás, lejárás. Treiera^at, i. taposni, csépelni. Treierare-ï, 1 ~ Treierat-uri, K ' CSePlés' Treierator-ï, f. cséplő. Treierătură-î, i. cséplés. Trei, sz. három. Treideci, sz. harmincz. Treidecile, sz. harminczadik. Treile-treilea, treia, sz. a harmadik. Treispredece, sz. tizenhárom. Tremă, f. félsz, zavarodás. Tremura-at, i. reszketni, borzadni. Tremurare-ărî, f. reszketés. Tremurător-ore, f. reszkető. Tremurând, h. reszketvén. Trenţuros-osă, m. rongyos. Trepăda-ez-at, i. fáradni, járni, taposni. [gyen fárasztás. Trépádare-árí, /. fáradság, in- Tribun-ï, f. tribun. Tribunal-uri, f. törvényszék. Tribună-e, f. szószék. Tmnţă-e Trupesc-éscá. 143 Tribut-uri,/. adó, vám adósság. Tridinte-ţî, f. háromágú villa. Trifoiü, f. lóhere. [tan. Trigonometrie, f. háromszög- Trimestru-i, f. háromhavi, évnegyedes időszak. Trimete-es, i. küldeni, Trimiş-î, f. követ, küldöncz. Trimite-is, i. küldeni. Trímitere-i, f. elküldés. Trio-uri, f. 3hangú zenedarab. Trirem-e, f. három sor evezővel ellátott hajó. Trist-ă, m. szomorú. Triumvir-i, f. triumvir. Triumvirat-e, f. triumvirátus. Triunghiü-uri, f. háromszög. Triunghiular-ă, m. háromszögű. Trocă-ocî, f. tekenyő, válu. Trognă-e, f. nátha. Troc-urí = trocă, /. tekenyő. Troian-e, f. hógörgeteg ; calea lui troian, tejút. Troiţă-e, f. háromság. Tron-uri, f. trónus, díszszék. Trop-ï, f. szónoki képlet. Tropăi-esc-it, i. trappogni. Tropic-e, f. forró égövi. Tropot-e, f. trappogás. Tropoti-esc-it, i. trappogni, taposni. Trudă-dî, f. kín, vesződség. Trudi-esc-it, i. kínozni, fáradni, nyomorogni, fárasztani. Trudit-ă, m. kínozott, nyomott, kimerült. Trufaş-ă, m. büszke, gőgös. Trufie-i, /. gőg, büszkeség. Trunchiü-uri, f. törzs, tönk. Trup-uri, f. test, törzs. Trupă-e, f. csapat. Trupesc-éscá, m. testi, érzéki.

144 144 Trupesce Ţăplie-î. Trupesce, h. testileg. Trupos-ósa, ni. testes, erős, vastag. Trupuleţ-e, /. testecske. Tu, n. te. Tuciű-urí, f. öntött vas. Tufan-î, f. bokros cserfa. Tufă-e, /. bokor, cserje. Tufiş-urî, /. csalit, bokros erdő. T ulaü =tuleü-ï,/. kukuriczacső. Tulbă-e, /. tegez. [dam. Tuli-esc-it, i. futni, kereket ol- Tulipan-ï, f. tulipán. Tulpan-i, f. fejkendő, muszlin. Tulpină-e, /. törzs, szár, tönk. Tulumbagiü-í,/! szivattyú, fecskendő készítő. [kendő. Tulumba-e, /. szivattyú, fecs- Tumbá-e, f. kesckebuka. Tun-urî, f. ágyú. Tuna-at, i. dörögni (erdelyiesen: bemenni). Tunar-í, f. tüzér. Tunătură-î, /. ágyúzás, dörgés. Tunde-ns, i. nyírni. Tundere-í, /. nyírás. [gés. Tunet-e, f. dörgés, menydör- Tundétor-óre, f. nyíré. Tuns-a, m. nyírott. Tuns-urí, /. nyírás, egy juh gyapja. Tunsură-î, f. nyírás (a kath. papok fejeik tetején). Turbura-at, i. zavarni; a se, megzavarodni. Turburare-ărî, f. zavarás, zavarodás, rendetlenség. Turburator-óre, m. zavaró bujtogató. Turbure, m. zavarós, sötét. Turc-í, /. török. Turcesc-ésca, m. török. Turcesce, h. törökösen. Turci-esc-it,?. törökösítni; a se, törökösödni. Turcóica-e, /. töröknő. Turéc-ecí, f. csizmaszár. Turiţă-e, /. párló, sérffí. Turlac-á, m. ittas, részeg. Turmac-í, /. egy éves bivaly borjú. Turmă-e, f. nyáj, csorda. Turna-at, i. önteni, tölteni, okádni, kiönteni ; a túrna metalurf, fémeket olvasztani. Turnare-í, J. olvasztás, öntés, okádás. Turta-e, /. torta, pogácsa. Turti-esc-it, i. meglapítani, összezúzni, összenyomni. Turtire-í, f. összezúzás, össze- lapitás. [gácsa. Turtisórá-e, f. kis torta, kis po- Turturea-ele, ) f. gerle, ger- Turturică-î, / licze. Turturoiü-í, /. gerlehim. Tusă-e, /. hurút, köhögés. Tuş-urî, f. tús, zuhany. Tusi-esc-it, i. köhögni. Tutui-esc-it, i. tegezés. Tutun-urí, /. dohány. Tutunărit, f. dohányadó. Tutungerie-í. f. dohánytőzsde. Tutungiu-í, f. dohányáruló. Ţanc-urî, f. merőpálcza, hitelesitő pálcza. Ţandără-î, f. szálka. Tapă-ţepî, szálka, hárs; a trage in, felhársalni. Ţară-ţerî, f. ország, vidék, táj, szárazföld. Tariná-ő, f. szántóföld, a szántók keritése. [tövis. Ţaplie-î == tapurnă-e, f. szalka,

145 Ţăpus-î, /. szurkáló. Ţăran-că, /. pór, pórnő. Tărenesc-escă, m. vidéki. Ţărenesce, h. parasztosan. Ţărină, /. föld, por. Ţărinos-osă, m. poros, földes. Ţărm = Çërm. Tépá = ţapa. Tépan-á, m. erős, erőteljes, tartós, vaskos. [lér. Ţelină-!, /. gyep, tarlóföld, cze- Ţelinos-osă, m. gyepes. Ţeremonial-ă, m. szertartásos. Ţeremonie-!,/. szertartás, ünnepélyesség, pompa. Ţerimonios-0să, m. szertartásos, ünnepélyes. Ţerm = ţărm-uri, f. part. Ţermuros-osă, m. partos. Ţesală-el!,/. vakaró (lovaknál). Tese-ut,?. szőni. Tesela-at, i. vakarni (a lovat). Tesetor-óre, m. szövő, takács. Test-uri, f. sütőharang, teknő (a békánál). Ţ0setură-î, /. szövet. [géni. Ţengăni-esc-it,».csengeni, pen- Ţichire-î, /. szotyor, szatyor. Ţigaie-ăî, finom gyapjús juh. Tiganesce-ésca, m. czigány. Tiganesce, h. czigányosan. Ţigare-î, f. szivar. Tiitóre-ori, f. ágyas, törvénytelen asszony. Ţiitor-ore, m. tartó. Tiné-ut,?. tartani, megtartani, őrizni, a faţa, szint tartani. Ţăpus-î Ţuţura-at. 145 Ţinere-!,/, tartás, megtartás, aminte, emlékezetbe tartás. Ţintă-e, /. czél. Tinti-esc-it, i. czélozni, a ochii, a szemeket mereszteni. Ţintire-!, /. czélzás. Tintui-esc-it, i. beszegezni. Ţinut-urî, f terület, kerület, táj, vidék. Ţipa-at, i. hangosan, kiáltani, sikoltani; hajigálni. Ţipar-î, f. angolna. Ţipătură-î, f. sikoltás, kiáltás. Ţipirig, /. hugyansó. Ţir-ă, m. karcsú, sovány, kevés. Ţişni-esc-it, i. kifakadni, precskelni, pezsegni. Ţiţă-e, /. csecse. Ţiţăi-esc-it,?. reszketni. Ţiţină-î, /. ajtósark.. Ţiui-esc-it, i. csengeni, zúgni, pezsegni, süvölteni. Ţiuire-î, /. csengés, zúgás. Ţîfnă, f, pipsz (madárkór). Ţîntar-î, /. szúnyog. Tóle, (pl.) holmik, ruhanemű. Tol-urï, f. ponyva, takaró. Ţucal-e, /. éjjeli edény. Ţuică, /. gyenge pálinka. Ţurcan-î, /. közönséges júh. Turcă, f. czurka (felcziczomázott alak jár tánczolva karácsonkor). Ţuţui-esc-it, i. hegyesíteni. Ţuţura-at, i. az itstököt megrázni. L ă z ă ri ci ü, Dicţionar Román-Magyar. 10