ÜZEMSZERVEZÉSBEN PÁL MIHÁXLYFI. gyártáselenzzésről általában

Átírás

1 A GYÁRTÁSELEMZÉS SZEREPE A GYÁRAK TERVEZÉSÉBEN ÉS AZ ÜZEMSZERVEZÉSBEN MHÁXLYF PÁL ok gépészmérnök, meghívott egyetemi eődó, KGMT szktnácsdó mérnöke A gyártáseenzzésrő átábn Új gyárk tervezése, megevő gyárk rekonstrukciój során evégzendő fedtok ényege z ábbikbn foghtó össze Egyrészt meghtározzuk termeési terv tejesítéséhez szükséges munk evégzésének módját, gyártási technoógiát, vmint munk szükséges mennyiségét, meyet munkidőben mérünk ; Másrészt minőségieg és mennyiségieg egyránt meghtározzuk és biztosítjuk termeő munk fetéteeit ( dogozók, termeőeszközök, gyártóeszközök, nygok, energiák, termeő terüetek épüetek, szogáttások) Fenti fedtokt úgy ke evégeznünk, hogy gzdságosság szempontjábó egeőnyösebb megodást kpjuk Ezt gzdságossági vizsgátokk, számításokk biztosíthtjuk Vizsgájuk meg zt kérdést, hogy fenti fedtok evégzéséve kpcsotbn miyen szerepet játszik gyártáseemzés? A gyártáseemzés rendetetése, hogy termeő munkáv és nnk fetéteeive kpcsotbn számszerűen kifejezhető törvényszerűségek pján oyn módszereket dogozzon ki, meyek kmsk jezett tervezési, fejesztési ésszervezésifedtok evégzésére E törvényszerűségek keretében átábn gyártás egy vgy több sjátosságánk, függvényében tüntetjük fe termeés fő fetéteeinek egybevetéséve nyert fjgos muttók kuását Függeten vátozóként esősorbn gyártás tömegszerűsége (számszerűen kifejezve gyártás tömegszerűségi fok) jön számításb yen fjgos muttók z egy t termeésre eső munkidü, nygu energi, terüet, gyártóeszközsziikséget, z egy közvetenü termeő munkásr eső műszki és dminisztrtív munkások étszám stb A gyártáseemzés ényeges jeemzője, hogy nem részetesen, hnem ngy Vonkbn vizsgáj gyártás küönböző fetéteeinek egybevetéséve kpott fijjgos muttók kuását gyártás sjátossági, esősorbn tömegszerűség függvényébenṫárgyát átábn ngyobb egységek (műheyek, üzemek) vgy kár egész gyárk kotják E Hmczcroszemiéet" keretében vizsgát során Vizsgát egység részei hsonó szerepet játsznk, mint egyegy gép vizsgát esetén nnk ktrészei Egy forgácsoó üzem éppúgy egyik termeőegysége termeésnek, mint bármeyik szerszámgép, csk éppen ngyobb és Onyoutbb egység, meynek keretében dogozók is működnek, és működésénpk törvényszerűségeit már csk ezért is jóv nehezebb megápítni, mint (Ígyegy szerszámgép működésének törvényszerűségeit

2 A termeő r e r u átfutási z ' A üzemi A gyártáseemzés gyártervezés és z üzemszervezés terén mtemtik," módszereket kmz A mtemtiki módszerek kmzásár irányuó törekvés m egyre ngyobb tért hódit tervezési, fejesztési és szervezési munkákbn, főeg tevékenységkuttás (opertions resereh) keretében_ A gyártáseemzés több szempontbó tevékenységkuttáshoz közeáónk mondhtó A gépipr jeentős részében műveetféeségek szám igen gv " mi ehetővé teszi vószínűségszámítási módszerek kmzását A tönzegszerűségi fok Közismert, hogy gyártási jeeg, tehát z körümény, hogy egyedi) sorozt vgy tömeggyártás foyike, igen jeentősen befoyásoj gyártást, nnk fetéteeit, sjátosságit és muttóit gyártási technoógi ; munkidő; dogozók étszám; termeőeszközök neme és szám; termeékenység ; berendezések kihsznáás ; terü etek ; gyártó eszközök neme és mennyisége; gyártási rendszerek; gyártás foymtosság ; gyártás zártság ; idők ; nygkészet ; befejezeten termeés ; forgóeszközekötés ; gyártás gépesithetősége, eégépesíthetősége és utomtizáhtóság Ez fesoroás nem tekinthető tejesnek, de kms nnk érzéketetésére, miyen kiterjedt befoyás vn gyártási jeegnek Megfeeő vizsgátok zt is muttják, hogy befoyásoás mértéke is igen jeentős Ennek eenére szkirodom gyártásnk fenti fesoroásbn szerepő fő fetéteeire, sjátosságir és muttóir jeemző dtokt egész durván csk z egyedi, sorozt és tömeggyártásr vontkozóg szokt megdni Az iyen megdást egfejebb zz szokták finomítni, hogy küönbséget szoktk tenni kis, közép és ngysoroztgyártás között, mi még mindig durv megodás, mive gyártás muttói gyártási jeegtő függően igen erősen vátoznk Ez feismerés vezetett kb 10 évve ezeőtt rr gondotr, hogy oyn muttót dogozzk ki, mey számszerűen, foymtosn fejezi ki gyártás! jeeget, és így ehetővé teszi zt, hogy számszerű értékeinek, mint bszeisszértékeknek függvényében digrmszerűen ábrázojuk fenti fesoroásbn szerepő fetéteek és muttók számszerű értékeit Ez gyártási jeeget je emző muttó tömegszerűségi fok Bármey műveet tömegszerűségi foki átábn műveet évi idejének és műveetet végző munkhey évi terheési idejének rányáv mérhetjük j A tömegszerűségi foknk küönböző fjtái vnnk E rövid tnuniy keretében nincs ehetőség rr, hogy tömegszerűségi fok küönböző fjtám ismertessük [G], ezért itt egjeemzőbbnek vét fjtájáv fogkozfmk; Fentieknek megfeeően bármey műveet tömegszerűségi fokát z b 1 képet pján kpjuk meg T í 2' () ho T,, muveet,, tomegszerusegi fok, %; u muveet evi ideje, or/cv, 1 " mme végző munkhey évi terheési ideje, ór/év A gykortbn zonbn átábn nem egyegy műveetet, hfjgnyáj ' S gyártásnk oyn ngyobb részét vizsgájuk, mey több műveetet, egt0b r efft 386

3 A **e én 2; igen sok műveeteti öe fe, ezért átábn nem egyiegy műveet tömegszerűségi fokát, hnem több műveet (Ítgtönegszeríáségi fokát ke megápítnunk Az átgtömegszerűségi foknk ábbi három fjtáját ismerjük Egyszerű zitgtömegszerííségi fok Tv t1+t2++f,, _g_ 11%; _ pmv () ho, 12 z egyes műveetek évi műveeti ideje, ór/év; J műveetek (míiveetféeségek) szám; z műveeteket végző nunkhey evi terheési ideje, ór/év Súyozott tömegszorűségi fok gríí s F ', 2 " i () 7' Í1''t2*' Ín i E! Összetett átgtömegszerűsógi fok Tó ei T; (4) A tömegszerűségi fok kmzás A következő pédák zt muttják, hogy miyen jeegű, számszerű összefüggésekke kifejezett törvényszerűségeket tátunk gyártáseemzés során gyártervezés, (korszerűsítés), fejesztés és üzemszervezés fedtink ngyvonú evégzésére (eő ábr) Az ún beruházási progrm tervezési, rekonstrukciós vgy fejesztési tervek egeső és így egyben egdurvább, egngyvonúbb fázis Ebben fázisbn, vmint z ún tervfedt készítésének fázisábn jó ehet kmzni z 15 ábrákon pédképpen bemuttott görbéknek megfeeő jeegű görbéket (trendgörbéket) z X o X N) tonn/fáév o J 3x Erme/é/renység X 7' í 1 b / n j h) / i? J / / / y 3 v s '7 5 ; 9'_151'11'21'1'41'5Í1'61'71s s zeteft fgfmegszerusegi/k T",'/o 10 1? 210 NM; v"; M 1 (ikr Az egy közvetenü termeő munkásr eső évi termeés súyábn kifejezett termeékenység z összetett átgtömegszerűségi fok függvényében 25* 387

4 _ e ' * _ A *, ', Ö ű / / A, v v v v v v v v v rí) í1s Osszefeff áfghnegszerűsegi fok, 772;o ágyánk NME VC M É 2 ábr A műszki és dminisztrtív étszám és közvetenü termeő Ukpeitás" rányánk kuás z összetett átgtömegszerűségi fok függvényében A közvetenü termeő kpcitást ennek z összefüggésnek vontkozásábn átábn munkheyek számánk és műszkszámnk szorztáv ke kifejezni A vizsgát guvárkná e szorztot közvetenü termeő (produktív) étszámm heyettesítettük, mive e gyárkbn utomtizáás nincs és így két értek gykortig egyenőnek vehető 424 X v 022 X T m 018 K v 076 gumi T, s 012 JE g, 0,10 _ E g K v 006 0,014 0,02 o i i 1 v v v v v v v v 1 v v 1351' (u s% 1b1'1121'3141 v Osszeetf áfgfőmegszerüségifok,75',0/9 01' Ab NME VCM , í, 3 ábr A szerszámüzemétszám és közvetenü termeő "kpcitás" rriyrnxözgfgy sját gyártású szerszámszükséget muttójánk kuás z Összetett zttg égne szerűségi fok függvényében A közvetenü termeő ukpcitást" ennek z összefüggtváv vontkozásábn átábn munkheyek számánk és nűszkszámnk szo Zü ke kifejezni A e Vizsgát gyárkná szorztot közvetenü termeo (produ ktív) m heyettesítettük, mive e gyárkbn utomtizáás nincs, és így két értbk vehető 388

5 x É ' ' ' Hngsúyozni ke, hogy görbéink egyeőre csk öt gyár dti pján készütek, és így csk oyn evi görbéknek tekinthetők, meyek tendeneiájuk (trendjük)szempontjábó fetétenü heyesek, számszerűségük szempontjábó zonbn még további gyári fevéteeket igényenek Szükség esz ezenkívü nnk megápításár is, hogy gyárkbn fevett ténydtokhoz viszonyítv z évek során miyen mértékű fejődést ehet ésszerűen eőirányozni Ft/Ft r 'F J x 7x X Értékrány e 1 1 É 1 15_111, x J 4x v X X / [őáé íéám is fát) ' b 40 Súyozott f/gomegsze/uségzykjis, % g! e J NME vuc M g g; 5 1 '31 4 ábr A befejezeten termeés és fékésztermék értékének rány z évi termeés értékéhez mint z átfutási időre és viszonygos üzemi terüetre jeemző muttó súyozott átgtömegszerűségi fok függvényében X r X R X t N X X t qso x b X * X qe XXX K főni N" éqéá ix gnüzo i; *x 3 ü N x is o1oe * s s (h '; && &g xxx rxeu ' ' ' 1 w x 04 1 f! 3 oygszjp 7 9 1o ; ' " K! %1 g;554 Üsszeef /gfmegszerseg/fok, 76, 79 g v)! vn N h s j * NME VC M 3áhr Az nygkészetérték és z évi termeési érték rányánk mint viszonygos ktrtérszükségetre jeemzo muttónk kuás, z összetett átgtömegszcrűségi fok függvényében 389

6 i,,, ' ',,, gf, Az _5 ábrákon pédképpen közöt, törvényszerűnek muttkozó összefüggéseken kívü még számos oyn összefüggés vn, mey hsonókép_ munkáink céjir kms ggyártervezés (rekonstmkrió) fejesztés pen és üzemszervezés ngyvonfi A vnííveeti" tidőmegoszcís A számos ktrészt és műveetet feöeő gyártások érdekes sjátosság műveeti időmegoszás Lényege, h vmey gyártás műveeti időit csökkenő ngyság szerinti sorrendbe szedjük, oyn görbét kpunk, meynek kezdet; és befejező szksz szbáytnnk átszik ugyn, egngyobb, középső szksz zonbn megehetősen szbáyosn, exponenciáis jeegűen ku és jó heyettesíthető oyn eméeti, exponenciáis görbéve, meynek egyenete következő tr m) E'i?)A x 7' (5) ho z i, eméeti exponenciáis görbe tetszőeges műveeti ideje, ór/műveet; nmx r mximáis értéke; tmm, minimáis értéke; r Ír sorrendszám; A z eméeti görbét kotó míiveeti időtéteek szám Az időmegoszási görbét 6 és T ábr muttj w 260 * ö? e rnn c f 5 idő " j KezdejggLi/ytn t?) 100 Művet/z" ' x szksz Szbáyos szksz mm" szbyg/f/nszksz,/i/ 20' vvv x rrvvvv wrvzu vvv r v , E vnc M Eredet srrendszm, s MLLÍ A (w ngyság szerint sorot muveeti idok z eredeti sorrendszmok éen fuggvcny J, i 6 ábr Pédképpen vett hjtomű eredeti,, muveeti n idomegoszsi gorbejí 1 x v "kk""o 390

7 L tmx őmlf * Í 71 i 7_ 0,43 7g "Í?É_,, 7 7 ' w f """ A A i1x és fmin értékek meghtározásár megfeeő módszert (ogoztim ki [3] Az itőmegoszási görbéhez hsonón kíthtjuk ki tömegszerűségmegoszási görbéket (8 ábr) E 100 É 507 fi", V y v r , s z Zusxz r (srrendszm gzb/ys szksz z/ z eméeti górbénéj NME vuc M 7, ábr A gykorti időmegoszási görbe "szbáyos szksz", meyet (i ábrán áthtó gykorti időmegoszási görbébő vágtunk ki,és z eméeti exponeneiáis időmegoszási görbe, meye z eredeti gykorti görbe,sz')áyos szkszát" heyettesítettük A mííreeí ídőnegoézás (mhnuzárz Adott gyártmány gyártásánk műveeti időit úgy összegezzük, hogy kiemeke q dően ngy ( kezdeti szbáytn szkszt g kotó) műveeti időket egyenként megái S pítjuk, z eenyészően kicsiny ( befejező szbáytn szkszt kotó) műveeti időket ehnygojuk, többi műveeti időt pedig ü (meyek középső, szbáyos szkszt kot 3 ják), z ábbi integrááss htározzuk g meg t ra ra r (r r j Írd" = ' "O ' * 0,43 A, j Ímx (E'i j A NME vuc M m 0/ 0 S ábr Tömegszeríisógqnegoszási görbe m (evi ábr), 94,, műveeti időtéteek É?" _ ((5) százék (z időtéteek csökkenő ngy 12 Ímx g Ímin ság szerinti soroás esetén) Ezenkívü z kmzhtjuk időmegoszási görbét súyozott és ezát z össze ÍÉÍNÉ tömegszerűségi fok meghtározásár is A fenti jeöésekke súyozott tömegszerű Seg foknk z eőzőekben már közöt képete így ku T 5 r0 g i r Egem g i mi;, A F A E!, kg" A 77% ipgiwígii/n 7 f,_"l" g Íniin g imx i 39!

8 ábr ho!) meg" z egyenként meghtározott kiemekedően egngyobb ( kezdeti szbáyri; idok összege; izziííígfíogzgxéigreti E cgn ugynzon, kiemekedően egngyobb idők A gg/(ífékísczewzzés egyéb terüete/i A fesorotkon kívü gyártáseemzésnek még számos egyéb tcfüotp is vn yen terüetek p munkások és termeő gépek idejének tgozódás? +d Gzdságossági htári/h! Gzdságsság"h/árponf d NME VC M í) ábr Adott gyártmány utomtizáási gzdsági htékonyságmegoszási görbéje (evi ábr) d gzdsági htékonysági tényező ; 1' műveetek utomtizáási gzdsági htékonysági tényezőinek csökkenő ngyság szerinti sorrendszámi +d n J; _ "m7; "d 777/77/ "m7; NMEvnc M 10 ábr Több, évi n gyártmány drbszám 11 Több, évi z gyártmány füig; HtkOZŐ, z r sorrendszám függvénvében értékre vontkozó, z r/a rny,,_ Éi; Oszási görbék (evi ábr) d gzdsági hté tékonyságmegoszási görbék (GÍV 3,, _, konysági tényező ; 7' míiveetek utomti d gzdsági htékonysági tüfiyeztínt; záási gzdsági htékonysági tényezőinek sorrendszám (csökkenő ngysfg sz?!) csökkenő ngyság szerinti sorrendszámi sorrendben); A összmíivoetszm értékre, i T tömegszerűségi fok értékre vo számértékre, i T tömegszerinsegft, fetüntetett utomtizáási htékonyságvmeg vényében fetüntetett utomtizhfifár) 392

9 Befejezésü d (része) rány küönböző gépidőkihsznáási tényezők meghtározás váószínűségszámításí módszerre ietve mintvétee, gzdsági htékonyságmegoszás vizsgát, gyártási rendszerek heyes megvásztás, z utomtizáás gzd Ságos mértékének negvásztásh A fesorot, egyéb terüetek közü kirgdjuk z utomtizáás gzdságos mértékének megvásztását és 913 ábrákk röviden rámuttunk rr, hogy miyen módon ehet 9 ábrán bemuttott, d htékonysági tényer/dműveetek / "LV MME WC M Lát/g; főmegszerúíságífok MME VHC M 12 ábr Több, évi n gyártmány drb 13 ábr A műveetek gzdságosn nem számértékre, i T tömegszerűségi fok utomtizáhtó és utomtizáhtó szánáértékre Vontkozó, Eir/ZÖSSZrány függ nk kuás T tömegszerűségi fok függvényében fetüntetett utomtizáási h vényében (evi ábr) (Figyeem! A kortékonyságmegoszási görbék (evi ábr) szerű progrmvezérési ejárásokná már z dgzdsági htékonysági tényező; Et, z egyedi és kissorozt gyártás jeentős része r sorrendszámnk megfeeő számú mű is gzdságosn utomtizáhtó Ezt nem veet osszideje; 2/5551 műveeti összidő ehet eéggé hngsúyozni!) ZŐk csökkenő ngyság szerinti soroásánk eve pján kpott gzdsági htékonyságmegoszási görbének megfeeő görbesereg pján ejutni 13 brán áthtó digrmhoz, mey kms nnk megítéésére, hogy tömeg Szerűségtő függően, dott gyártásnk miyen hánydát muttkozik cészerűnek utomtizáni (Íssze/ogutty Fentiekben rfividen R, tárgytuk gyártáseemzés néhány jeemző terüetet Emutttimk gykortbn vó hsznosítás ehetőségeire, és rámutttunk oyn terüetekre is, meyeket itt nem tárgytunk e ke szögeznünk zt, hogy gyártáseemzés oyn kifej ődésben evő Fnjeretág, mey mtemtikig kifejezhető összefüggések efektetéséve és ezek pján m0 módszerek kidogozásáv kms rr is, hogy z eddigiekné pontosbb pokr eyezze g_várterx'ezés, mekonstrukció, f'ej1esztés és üzemszervezés munkáját Ez i ehetőség támsztj á ennek z ismeretágnk népgzdsági jeentőségét, h Ezért Cészerű zt továbbfejeszteni 393

10 ,,, ' g, _ RODALOM [] Miháy/í Pá Gyártásevmzés Mérnöki Továbbképző ntézet Bp 1954 LZ] im2'hág/z' Pá Számítási ejárás feszerszámozás gzdságos mértékének mvgá, pításár (ép, 957 TÉS és 1958 [3] Miháyf Pá Gépipri gyártervezés és (N M E jegyzet) Miskoc, 1959/1960 [4] Pá Mwzízáy/z A gópszántervozós DÓÜSZBFP KGMT GAO sz tervezési segéw ete B, 1961 [5] Miháy/i Pá A gépipri utomtizáás néhány gzdsági kérdése GTE B, 1961, [6] Míháyfi Pá A tömegszerűsógi fok és kmzás Kuttási részjeentés NME prgzdságtni tnszéken, kézirt, ponb AHAnn3A HPOHBBOHCTBA B HPOEKTHPOBAHMM M 0PFAHH3Aunn BABOHOB n M/XAÜCD/ P c 3 10 M c Ausm npousnoncimszi JZÖTBomomuocrb y("'2hobjchr) TZKX KomxuccTBeHHbm omo UJCHÜ N1C)KJ_N' fcxútopbmh BCMBHTZNX OCOŐCHOCTHMH HDOSBOJCTBR, KOTOpbC NXOFyT ŐbTb XOPOHO COBSOBZÍHH B HpOCiCTHpOBZH/í oprunsunu SHBOXOB DE ROLLE DER FERTGUNGSANALYSE AUF DEM GEBETE DER PROJEKTERUNG UND ORGANSATON VON FABRKEN P MHÁLYF Zusnmmonfssung Div Fertwigungsznnysc ermögicht die Feststweung socher Ziszmmmenháng? zwischen gewissen Eementen und Sonderheiten der Fortígung, die bei der Projektierung und Orgzmistion von Fbriken gut nnwendbr sind THE ROLE OF PRODUCTON ANALYSS N FACTORY PLANNNG AND ORGANZATON P MHÁLYF S u mm r y Tho production zmysis mkes itt possibe to set up numcricc correzttions bctwveen certin eements nd speci fbtures of the production of such kind, thut my b? W?" used ín filcíopy pnning und orgzmiztion LA RÖLE DE DANALYSE DE FABRCATON DANS LES TRAVEAUX DE PROJETS ET D'0RGANSATON DES USNES PM1HÁLYF R é s u 111 é b 1' '] t Lzmysc de Íznbriczmtmn peimet ( etbn de toes Lone ions (n isb? eements et proprietes de u fbriction, qifon peut bien utinser u cours (e LÍdb ment des projets et mi (eours de Forgnistion (es usinos ne certüins 394

11 NEHÉZPAR MÜSZAK EGYETEM A KÖZLEMÉNYE V KÖTET TUDOMÁNYOSÜLEMJAKOK ANEHÉZPARMÚSZAKEGYETEMEN AZ 19sw6oAs TANExu3EN SZERKESZTŐ BZOTTSÁG DRFALKUCHÁRD DR;GELEHsÁNDOR HLTERPLÁNZÉNÓ AKADÉMAKADÓ 1961

12 Az ábrákt készítette HERCZEG egyetgmi djunktus STVÁN NEHÉZPAR MÚSZAK EGYETEM, MSKOLCEGYETEMVÁROS T 13691

13 NEHÉZPAR MÜSZAK EGYETEM V TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁNAK ELŐADÁSA AZ,,PAR ÉS ÜZEMGAZDASÁGTAN" TÁRGYKÖRÉBŐL A A TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT A NEHÉZPAR MÚSZAK EGYETEM PARGAZDASÁGTAN TANSZÉKE Es A GTE MSKOLC CSOPORTJA RENDEZTE DR SUSÁNSZKY JÁNOS tszv egyetemi docens vezetéséve MSKOLC 1960 JÚNUS 20 És 21ÉN

14

15 évforduój, L TARTALOMJEGYZÉK A) Feszbduásunk 15 tiszteetére rendezett V tudományos üésszk eődási Kiss Árpád A műszki fejesztés s iprpoitikánk néhány kérdése második ötéves terv időszkábn Dr Richter Richárd Bányászti biztosító szerkezetek méretezésének kérdése Boesánozy János Hzi gyártású fexibiis áncos vonszoó pdtirík meghtározás Dr Szis A Pá A foymtos és időszkos méyszivttyúzás gzdságosságánk eméeti kérdése Dr Bognár János A ktitikus nízis mennyiségi módszerei Dr Horváth ZotáwWéber József A Prkesejárásná kétszeri cinkdáss dogozvminimáis cinkfehsznáást biztosító munkmódszer meghtározás Dr Diószeghy Dá/nie Sugárzási hőátdás növeése kovács kemencében Dr Nándori Gyu A szürke öntöttvs térfogtos és vons zsugorodásánk mérése és zsugorodást befoyásoó néhány tényező vizsgát Dr Terpán Zénó Megjegyzések Robertsfée téte egyik kmzásához Dr Gáspár Gyu Forgások tárgyás kvterniók segítségéve Dr Petrich Géz Három hiperboikus fekvésű egyenes egrövidebb egyenesvonú összekötése Vncó Richárd A görgős páy mozgástörvényei Dr Susánszky János Vertikáis soroztjeegű gépgyárk progrmozásánk gzdsági és üzemszervezési pji B) Az egyetem V tudományos üésszkánk (,,Mechnizmusok" tárgykörű) eődási Dr Sáyi stván rektori megnyitój Dr W Lichtenhedt professzor üdvöző szvi Dr Terpán Zénó Síkbn mozgó mechnizmus hjtórúdjánk mozgástörvényei Dr M Dmsiewicz Megjegyzés összekpcsot boygó és csukós mechnizmusró egy kohászti fémfűrészre kmzv Dr W Lichtenhedt Forgttyús mechnizmusok tervezésének geometrii probémái Dr Sz N Kozsevnyicov Eektronikus számoógép kmzás kohógépek dinmiki számításihoz Dr W Lichtenhedt A Bpont kmzás csukós egyenesvezetők méreteinek meghtározásához Dr K Lucc A síkkinemtik térbei ábrázoás (Hozzászóás) Dr Petrich Géz Törvényszerű egyszerű mozgáspáyák szerkesztése térbei mechnizmus egy tgjánk heyzetei között Tjnfői József Tokmánypof fogköszörűgép mechnizmus Dr W Rössner A Robertsfée téte, mint szerkesztési pev Dr K Lucc A négytgú mechnizmus pontgörbéjének eőáítás öttgú kétforgttyúkros mechnizmuss (Hozzászóás) Dr ifj Sáyi stván Mechnizmusok pintnyi sebesség és gyorsuás ápotáró Vncó Richárd A rázócsúzd mechnizmusánk néhány kérdése Drobni József Excenterprések méretezésének néhány probémáj

16 C) Az egyetem V tudományos üésszkánk ("pr és üzemgzdságtni" tárgy/körbő) eődási Vkó Márton enöki megnyitój Dr Kismrty Lóránd A vskohászti termékek önkötségszámításánk és árrendszerének pji Vrgh Jenő Termeésitechniki vátoztok z iprbn és zok gzdsági összehsonításánk egyes kérdései Simon Kámán A bányüzem küszíni nygmozgtásánk gzdságossági vizsgát Dr Vimos Endre Az ipri üzemek teepheyének megvásztás és optimáis ngyságánk méregeése, küönös tekintette száítási kötségekre Dr Hmágyi Károy A kőoj és födgáztermeés önkötségének és gzdságosságánk vizsgáti módszerei Dr Susánszky János Soroztngyságszámítási módszerek vizsgát eredményeemzésse Miháyfi Pá A gyártáseemzés szerepe gyárk tervezésében és z üzemszervezésben Dr Trethon Ferenc Amortizációs kucsok kritiki vizsgát bányiprbn Dr Forgács Zotán A széntermeés értéki számbvéteének kérdései Lehoczky Gyu Az üzemóregyütthtók kmzás kötségeemzésben és gzdságossági számításokbn Szunyogh Zotán Az opertív tervezés (progrmozás), gyártáseőrehdáseenőrzés és munkdgoás szervezéstechniki eszközei küfödi gykortbn A Nehézipri Műszki Egyetem okttói részére "hzánk feszbduásánk 15 évforduójár" kiirt páyáztánk dijnyertes dogozti

17 Cu/tw ' COHEPMAHME Hytmbxe ceccnn B HonmexHnuecKoM /ÍHCTHTyTeTsmcönoü npommmnehxxoctn B 1959/60 yueönom roy A) Joxnuu Hyqnoü Ceccun, B oprhnyemoü qectb ronobumxxbx ocoőomnexmí! Hmeü ctphm A Kmut Texunqecxnü nporpecc u HCKOTOPHE Bonpocu Hmeü npommmnenuoü HOJH THKH B nepnoe BTOpOFO rmmnerero rmh 5 áp P Puxmep BOHpOCb pcuét Mexuumo pynunuubxx Kpeneü 9 FLBouHuu Onpenenenne OCHOBHHX unux oteuectbehhoro FHŐKOFO, ckpeöxoboro KOHBEÜCp 21 Öp A H T eoperuuecxue BOHpOCH SKOHOM/NHOCTH no HenpepmBHoü H nepnouuecxoü OTKZHKE c myönuubxm HcocoM 35 áp H Boenp gonmecnseuube Meronu Krnnmqecxoro nnn 47 Öp 3 XopemJr Beőep Onpenenenne cnocoö pőotb, oöecneunmnxero MPHHv MbHbÍ/Í pcxo umhk, npn MeTone HpKec, pöotn BoüHoü noöbxoü LHHK 59 Öp H uoceeu YBenuqeHue Jyqncroü Tennonepenqn B KySHBHHHX neux 89 Öp 115 Hnöopu /ccneonnue HCKOTOpHX qjktopob, Bnmnoumx H nnneünym 14 oöbém Hyno ycmcy ceporo u uyryh nmepeune eé 101 Öp 3 Tepn/zH Bmeunne K npnmehehvuo noctynr Poöeprc, neüctbymmero H qetbxpéxunennmü Mexum, nbnrxomnüch B nnocxocm 117 áp 115 Fump TpKTOBKH Bpmeunü nph nomoum KBTEpH 125 Öp F Hempux CMoe KOpOTKOB csnubune Tpéx runepöononuumx npmmx 131 P Bruco BKOHB B/DKCH/H ponbrhr 145 Öp 137 HymHcKu Bxoomnuecxue u oprnusuuonuue OCHOBb nporpmupobhun MHHOCTpO/TCJBHHX npennpxmndü Bepmxnbuoro xpktep cepuüuoro npoh3bo11ctb 5 B) oknnu öoü Hymoü Ceccun (TeM Mexnusmbm) B Honmexuuqeckom /HcTuTyTe Tmkönoü HPOMHGHHOCTH Orxpbrrue Hyqnoü Ceccuu pektopom p / Lün 165 HpnBeTcTByroume cnob np npoq) B HuxTeHxennT 167 óp 3 Teprutn Sxouomepnocm umeunn mtyh MCXH/SMZ, nurxomeroc B nnoc KOCTH 69 Öp M /uutueuq Bmeunne o CBHSHHHbX ctennntobux M mpuupnbx MexHuMx HDHMEHHH onhoü nmm Mernnyprnuecxoü mm pexn Mernn 185 óp B JuxmeHxe/tö FeoMeTpHqecKue npoönemu HpOCKTHpOBH/í Kpnomnnumx Mex HHSMOB 191 Öp C H Romeenurcoe Hpumeueune SJCKTPOHHbX cueruux Mumn mm unnmuuecnux pcuetobmmnh 203 Öp B JuxmeHxe/u) HpnMeHeHne rouku Bnn 11115!onpeuenenpm pmepob mphhphbx, nphmohnpbnmm/rx 221 Öp K fymc /oöpmeune nnockoü KuHeMTnKu B npoctphctbe 227 Öp " Hempux KoHcTpynpoBHHe [p0ctbx,3kohomephbx TpeKTopnü uxceun nonomenuü, omxoro uneu npocrpncrenuoro Mexnnzvx

18 _ 171 Tűngjiöu Mexnum CTHK mm HJHCJOBH/H yöues Kynux nrpou óp B Pöccnep TeopeM Poőeprc, KK ochobhoü HpMHL/H npoektnpobhnh Öp K Jyurc Honyuenne KpHBbX H ToueK ueubnpéxunenuoro Mexuum HHT/HJEHHBM, nsyxpbxqmubm Mexnumom Öp H üu(mj1n) 0 COCTOHH/M MrHoBeHHoü cxcopocm u yckopehnh mexunmob P Bm HeKoTopue Borxpocm MeXHHBM corpncouxerocn monoő 171 poőnu Hexoropme npoönemm onpeeneunn pzuepos SKCLCHTp/KOBbX npeccob B) Lomnm 701? Hyuuoü Ceccnn (TeM SKOHOMMK HPOMBJEHHOCTH u nponbonctbn) B ÜOJHTGXH/HECKOM VHCTVTyTeTmKénoü HPOMBHHEHHOCTH M B/uco BCTynHTCHb[ípeuB uumxomcíi wrynbnbxmu BonpocMu xono M/KH HpOMbUJJeH[OCTH 14 npennpnmü, Hsnromnmxc uuumu Hponuoro xossxücrs Öp J Kuuuupmu OcHoBm pcuet ceőecronmocru n cncrezu ueh nponykunü uepnoü MeTJypF// H Bpe HpOHBBoBcTBeHHBeTexHuuecKne Bpnmu B npombrumebhoctu u OTJEJb Hbe Bonpocm xonomnuecxoro cpbhehnh mx BpuHToB K UuMoH /CCJCLOBZHHCBKOHOM/HHOCT/ TpHcnopT H mxthoü nobepxhocm 3 Bu/mozu Onpenenexme OHTHMbHbX Bennunn u usöpne ő HpOMbUJJeHHbX npenpnnnm c OCOŐCHbM yqetom TpHCHOpTbX pcxonob 353 K X/MZÖU" METOJ/KEuccnezxonuü SKOHOMHHHOCTH u ceőectoumocm noömqn Heqwn u r3ob 361 H UyuzHcxu /yueune METOLOB mm pcbét pmcp npmn etneü c unuom pe3ynbttob 369 H Muxügjiu POJb unn npousoncrs B npoemuposuuu n oprunum Öp (b Tpemn RpuTuqecxoe nccnezxoenne moptusuuounbx HOpM B rophoü npo 395 Mbxmnenuocm 3 (Dopzu Pcueux oőuqn yrn Jexotpcu HpuMeHeHue Kotpmnunemos cthkouc B pcqetx SKOHOMVHHOCTH Cyrzboz OpFHHEJudOHHOTEXHHHCCKHC CDCCTB B pyőemoü npktnke onepmbuoro JH/pOBH/H (npouboctenoü nporpmmbx), BBmonHeHuH HpO/SBOCTBCH Hoü HpOrpMMB u pcnpeneneun nporpmm no HCHOH/[TCJHM

19 _ NHALTSVERZECHNS XVissenschftiche Sítzungsfogen n der Technischen Universitát der Schwermdustríe ím Studíenjhr A) Vortráge der zu Ehren des fünfzehnten Jhrestges unserer Befreiung vernstteten V wissenschftichen Sitzungsfoge, Á Kiss Die technische Entwickung und eínige Probeme unserer ndustríepoitik zur Zeit des zweiten Fünfjhrpnes Dr R Richter Bemessung von Grubensicherungskonstruktionen J Bocsánczy Bestimmung der grundegenden Dten eines pnzernen Krtzbndförderers heímischer Konstruktion Dr A P Szis Theoretische Frgen der Wírtschftichkeit des kontínuierichen und íntermittíerenden Tiefpumpens Dr J Bognár quntittive Methoden der ktytíschen Anyse Dr Z HorváthJ Wéber Bestimmung der eínen minímen Zinkverbruch ergebenden Arbeitsmethode beí dem PrkesVerfhren mit zweimiger Zinkzugbe Dr D Diószeghy Erhöhung des StrhungswármeUbergnges ín Schmiedeöfen Dr Gy Nándori Messung der ineren und Vournschwindung von Gruguss und Untersuchung einiger die Schwindung beemfussenden Fktoren Dr Z Terpán Bemerkungen zur Anwendung des Stzes von Roberts über die sich ín der Ebene bewegenden viergiedrígen Mechnismen Dr Gy Gáspár Behndung von Drehungen mittes quternionen Dr G Petrích Die kürzeste gerdmige Verbindung von drei hyperbooidisch iegenden Gerden R Vnká Die Bewegungsgesetze der Robhn Dr J Susánszky Wírtschftiche und betriebsorgnistoríche Grundgen der Progrmmierung von Mschinenfbriken mit vertíkem Serienchrkter CDO B) Vortráge der V wissenschftichen Sitzungsfoge der Teschníschen Universitát der Schwerindustríe (über ds Them nmechnismem) Dr Sáyi Eröffnungsrede Dr W Lichtenhedt Begrüssungsworte Dr Z Terpán Die Bewegungsgesátze des Koppes von ebenen Getrieben Dr M Dmsiewícz Eínige Bemerkungen bezügích der us Umuf und Geenkgetriebe stehenden Getriebe, beí Anwendung in der ndustrie Dr W Líchtenhedt Geometrische Probeme beim Konstruieren von Kurbegetrieben Dr Sz N Kozsevnyikov Anwendung einer eektronisehen Rechenmschíne beí den dynmischen Berechnungen von Mschinen Dr W Líchtenhedt Die Verwendung des Bschen Punktes beí der Ermittung der Abmessungen Von Lenkergerdführungen Dr K Lucc Zur ráumichen Drsteung der ebenen Kinemtik Dr G Petrich Konstruktionen der regemássigen einfchen Bhnkurven zwischen die Lgen eines ráumíchen Getriebegiedes J Tjnfői Ein Getriebe fúr Zhnfáchengestt der Spnnfutterbcken Dr W Rössner Der Stz von Roberts s Konstruktionsprinzíp Dr K Lucc Zur mehrfchen Erzeugung von Koppekurven des Geenkviereckes durch fünfgiedrige Zweikurbegetriebe

20 Dr Sáy ( J un ) Von den momentnen Geschwindigkeits und Bescheunigungskonstruktionen der Getriebe B Vncó Einige Frgen von den Getrieben der Schütterutschmschinen J Drobmí Einíge Probeme der Berechnung von Exzentepressen C) Vortráge der V wissenschftichen Sitzungsfoge der Techníschen Universítát der Schwermdustríe (us dem Gebiet ndustrie und Betriebswixtschftq) M Vkó Die Eröffnungsrede íst den ktueen Frgen der ndustrie und Betríebswirbschft der ungríschen Ntionökonomíe gewidmet 323 Dr L Kismrty Grundgen der Sebstkostenrechnung und des Preíssystems der Eisenhüttenprodukten 329 J Vrgh Produktionstechnische Vrinten in der ndustrie und eínzene Frgen der wirtschftíchen Vergeichung dieser Vrinten 337 K Simon Die Wirtschftichkeitsuntersuchung der Mteribehndung über Tge einer Schchtnge 347 E Vimos Beurteiung der optimen Grösse der ndustriebetriebe und Auswh des Angeortes mit besonderer Hinsicht uf die Trnsportkosten 353 K Hmágyi Prüfungsmethoden der Sebstkosten und Wirtschftichkeit der Erdöund Erdgsgewixmung 361 J Susánszky Untersuchung von Berechnungsmethoden zur Feststeung der Losgrösse mit Anyse der Ergebnisse 369 P Miháyfí Die Roe der Fertigungsnyse uf dem Gebiete der Projektierung und von Orgnistion Fbriken 385 Dr F Trethon Kritische Prüfung der Amortistionsschüsse ín der Bergbuindustrie 395 Z Forgács Wertung der Kohenförderung 405 G Lehoczky Die Anwendung der BetriebstundenKoeffízienten ín den Wirtschftichkeítsrechnungen 415 Z Szunyogh Die orgnistionstechníschen Mitte der opertívn Terminpnung (Pnung des Fertigungsprogrmmes), der Kontroe der Erfüung des Fertigtmgsprogrmmes und der progrmmgemássen Verteíung der einzenen Arbeitsgánge ín der Ausndsprxis

21 NDEX Scientific Sessions t the Technic University of the Hevy ndustries in the Acdemic Yer 1959/60 A) Lectures of the Fifth Scientifíc Session hed in Honour of the Fifteenth Anniversry of our Libertion Á Kiss Techníc deveopment nd some probems of out industri poícy during the Second Five Yer Pn Dr R Richter Dimensioning probems of supporbing sbructures in mines J Bocsánczy Determintion of fundment dt of fexibe chin conveyer of Hungrín mke Dr A P Szis Theoretic questions of the economy of continuous nd intermittent deepwe pumping Dr J Bognár quntittive methods of ctytic nysis Dr Z HorváthJ Wéber Determintion of the working method ensuring the minimum zinc consuptíon ín the Prkes process with doube zinc ddition Dr D Diószeghy ncresing the trnsfer of rdited het in forge furnces Dr Gy Nándori Mesuring iner nd voumetríc contrction of grey íron nd mvestígtion of some fctors infuencing contrction Dr Z Terpán Remrks on the ppiction of the Roberts Theorem retíve to fourbr mechnisms moving ín pne Dr Gy Gáspár Tretment of rottions With the id of quternions Dr G Petrich Shortest rectiiner connection of three strights of hyperbooidic position R Vnká Motion rues of roerwys Dr J Susánszky Economic nd pnt orgniztion foundtions of the progrmming of mchine fctories of vertíc serí chrcter B) Lectures b the Sixth Scientific Session of the Technic Universiby of the Hevy ndustríes (on the theme "Mechnísms") Opening ddress of the Rector Dr Sáyi 165 Wecoming ddress of Prof Dr W Lichtenhedt 167 Dr Z Terpán Lws of mobion of the crnk rod of mechnism moving ín pne 169 Dr M Dmsiewicz Remrks bout coonected pnetry nd rbicuted mechnisms 185 ppied to meturgic met sw Dr W Lichtenhedt Geometric probems of designing crnk mechnisms 191 Dr Sz N Kozsevnyicov Appiction of n eectronic ccuting mchine to dynmic ccutions of mchines 203 Dr W Líchtenhedt Appiction of the B point to the determintion of the dimensions f rticuted pre guides 221 Dr K Luck Sptí representtion of pne cinemtícs 227 Dr G Petrich Construction of regur simpe trjectoríes between the positions of member of sptí mechnism 241 J Tginfőí Mechnísm of tooth grinder for chuck jws 251 Dr W Rössner The theorem of Roberts s principe of construction 263 Dr K Lucc Genertion of the point curve of fourmember mechnism with f ivemember twocrnk mechnism

22 287 Dr Sáyi (Jun) The momentry veocity nd cceertion sttes of mechnisms 311 R Vncó Some probems of the nechnism of shking conveyors J Drobm" Some probems of dimensioning excentric presses 303 C) Lectures t the Seventh Scientific Session of the Technic University of the Hevy ndustries (on the theme "ndustri nd Pnt Economics") M Vkó The presidenti opening speech des with current industri nd busíness mngement tsks to be soved by out peopefs economy 323 Dr L Kísmrty Principes of working out production costs nd prices for meturgic products 329 J Vrgh Productíontechnic vrints ín the industry nd some questions of the economic comprison of these vrints 337 K Simon Exminíng the economicness of hnding mteris ín mining pnt E Vimos Considertions for the optim size nd seection of the síte of industri pnts in prticur s to trnsport expenses 347 K Hmágyi Testing methods of the prime cost nd economy of petroeumboring nd production of ntur gs 353 J Susánszky Exmíntion of the method for ccutmg the btch sízes with resuts nysis 369 P Míháyfi The roe of production nysis in fctory pnning nd orgniztion 385 Dr F Trethon Critíc exmintion of the mortiztion cys in the mining industry 395 Z Forgács Evution of co output 405 G Lehoczky Appictíon of the mchínehour coeffícients ín the economy ccounting 415 Züzungogh nstruments of orgniztion technics brod for production pnning (scheduing), contro of working progress nd disptching

23 Gy Z, TABLE DES MATÉRES Sessions Scientifíques á 'Université Technique de Fndustríe Lourde u cours de 'nnée scoíre 959m60 A) Communictions de e Víime Session Scientífíque rrngée en 'honneur du őiime Anníversire de notre Libértíon A Kiss Le déveoppement technic et queques probemes de notre poitique industriee u cours du Deuxieme Pn quínquenn Dr R Richter Probemes de mesurge des structures de support des mines J Bocsáczy Détermintion des dtes fondmentes d'un convoyeur á chire Dr Dr Dr Dr Dr f exíbe de construction Hongroise A P Szis (Juestions théoriques de 'économie du pompge profond, contínue et íntermittent J Bognár Méthodes quntittíves de 'nyse ctytique Z H0rváth_J Wéber Détermíntion de 18 méthode de trvi ssurnt une eonsommtion minimum de zinc u procédé Prkes vec doube ddition de zinc D Diószeghy Accroissement de e, trnsmission rdintve de cheur dns es fours de forge Nándori Mesure de contrction voumétrique et inéire de fonte grise et investigtíon de queques fcteurs infunt sur contrction Terpán Observtion sur e théoréme de Roberts vbe pour es mécnismes á qutre membres mobies en pne Gy Gáspár Tritement des rottions á 'ide des quterniones G Petrich L jonction droite e pus courte de trois ignes droites en position hiperbooidique R Váncó Loís de mouvement du couoir á, gets Dr J Susánszky Les bses économiques et orgnistoires de progrmmtion des teiers de construction de crctere des séries vertices ] GU B) Communictions de e ViÉme Session Scíentifíque de 'Université Technique de Yndustrie Lourde (sur e theme Mécnismess) Discours ínugur du Recteur Dr Sáyi Suttion du Prof Dr W Lichenhedi Dr Z Terpán Loís de mouvement de bíee d'un mécnisrxue mobie en pn Dr M Dmsiewicz Observtions sur es mécnismes épícycoides et rtícués encenchés en cs d'une scie de mét méturgique Dr W Lichtenhedt Probéxnes géometriques du dessin des nécnismes á biees Dr Sz N Kozsevnyikov Appiction d'une mehine á ccuer éectroníque ux ccutions dynmiques des mchines Dr W Lichtenhedt Appiction du poínt B á déternnntion des dímensions des guídes prées Dr K Luck Représenttion sptie de cinémtique de pn Dr G Petrich Construction des trjets de mouvement simpes et réguíers entre es differentes positions d'un mécnisme sptie J Tájnfői Mécnisme d'une meue de dents du mchoire de mndrin Dr W Rössner Le théoréme de Roberts comme bse de construction ] 25]

24 _ 6% Dr K Luok Engendrement de courbe de point d'une mécnisme á qutre membres vec un mécnisme cinq membres deux biees Dr Sáyi (jur) L'étt momentné de véocité et d'ccéértion des mécnismes R Vnkó Probémes du mécnisme convoyeur secousses du J Drobm" queques probémes de mesurge des presses á, excentrique C) Communiction de VÍÉme Session Scientifique de 'Université Technique de 'ndustrie Lourde (sur e théme (Économie industriee et orgnistion de productiont) M Vkó Le discours inugur du présídent est conscré ux probemes ctues de 'industrie et de 'orgnistion de production de 'économie ntione hongroise 323 Dr L Kismrty Principes de ccution de fris de revient et e systéme des príx des produits de sidérurgie 329 J Vrgh Vrintes techníques de production dns 'industrie et queques questions de comprison économíque de ces vrintes 337 K Simon L'exmen de e rentbiíté du u trnsport jour des mtieres dns un siege 347 E Vimos fexmen de grndeur optime, et de 'empcement des chntiers industriees, u speciement point de vue des fris de trnsports 353 K Hmágyi Méthodes d'exmintion de prix revient et de 'économie du forge de puíts et de production de pétroe et de gs nture 361 Dr J Susánszky Exmen des méthodes de ccu de grndeur des séries de fbriction vec 'nyse des résutts 369 P Miháyfí L róe de 'nyse de fbrictíon dns es trveux de projets et dbrgnístion des usines 385 Dr F Trethon Uexmintion critique des cefs d'mortiztion dns 'industrie minére 395 Z Forgács Évutíon de production de chrbon 405 G Lehoczky L'ppiction des coefficients des heures de service des mchínes dns es ccus économiques 415 Z Szunyogh nstruments de technique dbrgnistion dns prtique étrngére de préprtion du pn opértif de production (pnning), du contróe du progrés de production et de distribution du trvi seon e pn de production 423 4%" ÍÍZÍMJRÍÍ ÍXÜÚy/ _Vm /' ;r 446

25 Akdémii Feeős A kidásért fee BERNÁT GYÖRGY z Akdémii Kidó igzgtój 96 Feeős szerkesztő DR TERPLÁN ZÉNÓ 9% Műszki SZÖLLŐSSY szerkesztő KÁROLY 96 Kézirt érkezett 1961 X 15 Pédányszám 500 Terjedeem 39'2 (AS) ív 53990/61 Nyomd, Budpest vezető Bernát György