XSLT ( XSL Transformations)
|
|
- Margit Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XSLT ( XSL Transformations)
2 Tartalomjegyzék: 1. Az XSLT helye Az XSLT feldolgozás Az XSLT stíluslapok felépítése Sablonok Minták és kifejezések Az XSLT stíluslap hozzáadása XML dokumentumhoz Az XSLT stíluslapok utasításai Sablon alkalmazása Elemek és attribútumok értékének lekérése Ciklus XSLT-ben Elágazások XSLT-ben Rendezés XSLT-ben Egyéb hasznos XSLT elemek Az xsl:output elem Az xsl:attribute elem Az xsl:call-template elem Az xsl:comment elem Az xsl:copy-of elem Az xsl:key elem Az xsl:variable elem XSLT-ben használható operátorok és függvények Az XPath-ról röviden Egy példa XSLT-re Felhasznált irodalom
3 1. Az XSLT helye Az XSLT az XSL Transformations rövidítése. Ezek alapján viszont rögtön azt kérdezhetjük, hogy mi az az XSL? Az XSL az extensible Style Language rövidítése. Az XSL tehát egy formázó nyelv, amely XML dokumentumok formázására szolgál. Az XML dokumentumok formázásához (formázott megjelenítéséhez) kétféle formázási technológia használható, az egyik a CSS, a másik az előbb említett XSL. Ez az elgondolás már az XML kialakulásától kezdve létezik, hiszen az XML dokumentumok a tartalom leírását, nem a megjelenítést célozták meg. Míg a CSS elsősorban weblapok formázására szolgál (bár XML dokumentumokhoz is alkalmazható), addig az XSL kifejezetten az XML dokumentumok formázására. Azonban ez a két technológia nem nevezhető egymás vetélytársának, a gyakorlatban inkább egymást kiegészítve szokták alkalmazni őket. Az XSL nyelvnek két része létezik, egyik az XSL-FO (XSL Formatting Object), amely lehetővé teszi, hogy az XML dokumentumokat szépen formázott PDF dokumentumokká alakítsák. A másik az XSLT, amely segítségével lehetővé válik az XML tartalmak feldolgozása, valamilyen szempont szerinti szűrése, rendezése, átalakítása. Az XSL mindkét változata XML alapú nyelvnek tekinthető, lényegében ezek is XML dokumentumok, az XML dokumentumok szabályai érvényesek ezekre is. Azért is fontos a CSS és XSLT technológia ismerete, mert egy-egy feladat megoldása során tudnunk kell, hogy mit lehet az egyik, mit a másik segítségével megvalósítani. Nézzünk egy pár olyan dolgot, amit az XSLT tud, a CSS nem: A dokumentum részeinek újrahasznosítása Feltételvizsgálat, a dokumentum egyes részeinek kiválasztása Matematikai műveletek elvégzése, változóhasználat Dinamikus szövegelőállítás A gyakorlatban a két technológiát úgy szokták alkalmazni, hogy az XML dokumentumot XSLT segítségével HTML oldallá alakítják, majd ezt a kimenetet formázzák CSS segítségével. Az XSLT stíluslapok kiterjesztése.xsl, az XSL-FO-é pedig.fo. 2. Az XSLT feldolgozás Hogy megértsük az XSLT működését, fontos hogy bepillantást nyerjünk a háttérben működő folyamtokba. A feldolgozás első lépése az XML feldolgozás (XML processing), amelynek során az XML dokumentumban szereplő összes elemből és attribútumból egy fastruktúra épül fel. Az elemek és attribútumok a faszerkezet egy-egy csomópontját fogják alkotni. Miután az XML feldolgozó (XML processor) előállította ezt a faszerkezetet, az XSL feldolgozó végigmegy ezen a szerkezeten, és az egyes csomópontokra végrehajtja a stílusban található szabályokat. Az XSL feldolgozó mintaillesztéssel végzi a feldolgozást, amely során kikeresi, hogy az egyes csomópontokra a stíluslapban szereplő minták (pattern) alapján milyen feldolgozást kell alkalmazni. A mintaillesztés során használt technológia az XPath. Az XPath nem XML alapú nyelv. Az XPath lényegében arra szolgál, hogy az XML dokumentumok egyes részeit megcímezzük (kijelöljük) vele. Az XPath kifejezések segítségével az XML fastruktúrában egy-egy útvonalat adhatunk meg. Ezáltal egyetlen csomópontot vagy csomópontok halmazát tudunk azonosítani. 3
4 Az XPath-tal terjedelmessége miatt csak annyit foglalkozunk, amennyi az XSLT megértéséhez szükséges. 3. Az XSLT stíluslapok felépítése Az XSLT stíluslapok tartalmazzák az illesztendő mintákat és az illeszkedés esetén a feldolgozás lépéseit. Ezeket összefoglalva sablonnak (template) nevezzük. Egy XSLT stíluslap több sablont is tartalmazhat. Tehát egy XSLT stíluslap háromféle elemből áll: Sablonok (template) Minták (patterns) Kifejezések Az XSLT dokumentumok első sorában az XML deklaráció szerepel. Például: <?xml version="1.0" encoding="utf-8"?> Előbbiben megadjuk a használt XML verziót és a dokumentumban alkalmazott karakterkódolást. Ezt követi az xsl:stylesheet elem, amely az XSLT dokumentumok gyökéreleme (az xsl:stylesheet helyett használható még az xsl:transform elnevezés is). Ebben az elemben szerepel az úgynevezett XSLT névtér deklaráció. <xsl:stylesheet version="1.0" xmlns:xsl=" Az előbbi példa a W3C ajánlása az XSLT dokumentumok megfelelő deklarációjára. Ha az előbbi példában szereplő névteret használjuk, akkor ki kell rakni az XSLT verziót leíró version attribútumot is. A version attribútum értéke 1.0 vagy 2.0 lehet. A két verzió között az a különbség, hogy a 2.0 sokkal több lehetőséget kínál, például az alkalmazható függvények terén Sablonok A sablon olyan XSLT eszköz, amely mintailleszkedési szabályok alapján előírja, hogy egy csomópontra (vagy csomópontok halmazára) milyen formázást kell végrehajtani. A gyakorlati megvalósításban általában egy stíluslap több sablont is tartalmaz. Sablont az xsl:template elem segítségével tudunk létrehozni. Ehhez az elemhez tartozik egy match nevű attribútum is, amelyben az illeszkedő mintát kell megadni. A match értéke tulajdonképpen egy XPath kifejezés. Ez alapján dől el, hogy a sablonban leírt formázást mely csomópontokra kell végrehajtani. A teljes dokumentumfát (vagyis a gyökércsomópontot) a következőképpen tudjuk kijelölni: <xsl:template match= / > </xsl:template> Ezzel megegyező hatást érhetünk el, ha a / jel helyére az XML dokumentum gyökérelemét írjuk. Ezt a sablont gyökérsablonnak (root template) szokták nevezni, a rendszer ezt alkalmazza először a dokumentumra. Egy stíluslap végigolvasásakor az XSL feldolgozó a match attribútumok alapján eldönti, hogy melyik sablont melyik elemre kell alkalmazni Minták és kifejezések Az XSLT sablonokban a minták és a kifejezések feladata, hogy meghatározzák az XML dokumentumfa azon részét, amelyre az adott formázást végre kell hajtani. A mintákat viszonylag egyszerű felírni, csak tudni kell az XML dokumentum szerkezetét. Például ha szeretnénk kiválasztani az autókereskedés autóinak árát, akkor a match attribútumba a shop/car/properties/cost mintát kell megadni. 4
5 A kifejezések is a dokumentum egyes részeinek kijelölésére szolgálnak, de emellett még alkalmasak bizonyos műveletek elvégzésére is. Ilyen művelet lehet például egy matematikai művelet vagy valamilyen szövegfeldolgozás. Például ha szeretnénk meghatározni az autókereskedés autóinak összértéket, akkor azt így tehetjük meg: <xsl:value-of select="sum(shop/car/properties/cost)" /> Ebben a példában a sum() függvénynek egy csomóponthalmazt adtunk meg, amelyet összegzett Az XSLT stíluslap hozzáadása XML dokumentumhoz Amennyiben szeretnénk látni, hogy az elkészített XSLT stíluslapunk hatására hogyan jelenik meg az XML fájlunk, azt az XML fájlhoz kell csatolni. A csatolást vagy hozzárendelést a következő sorral tehetjük meg, amit az XML dokumentum elején, az XML deklaráció és a gyökérelem között kell elhelyezni: <?xml-stylesheet type="text/xsl" href= xsl fájl"?> Ebből a type jelzi, hogy milyen stíluslapot kívánunk csatolni az XML-hez, a href attribútumban pedig leírjuk, hogy hol helyezkedik el az XSLT stíluslapunk. Miután ezt megtettük, az XML fájlt egy böngészőben megnyitva láthatjuk azt az eredményt, amit a stíluslap segítségével elértünk. 4. Az XSLT stíluslapok utasításai 4.1. Sablon alkalmazása A sablonokat nem elég megírni, azokat alkalmazni is kell. Sablon alkalmazását az xsl:applytemplates elemmel tehetjük meg. Ennek van egy select attribútuma, itt kell megadni, hogy a sablont mely elemekre szeretnénk alkalmazni. A select attribútum értéke egy minta vagy kifejezés. Az xsl:apply-templates használatát a gyökérelem esetén elkerülhetjük, ilyenkor ezt nem kötelező kirakni, hiszen a gyökérsablon mindig automatikusan végrehajtódik. Amennyiben szeretnénk alkalmazni az XSLT dokumentumban szereplő összes sablont, akkor azt a következőképpen tehetjük meg: <xsl:template match="/"> <xsl:apply-templates/> </xsl:template> Ebben az esetben a feldolgozó automatikusan végrehajtja a gyökérelemre illeszkedő sablont, majd érzékeli, hogy az apply-templates select attribútuma üres, ami azt jelenti, hogy hajtsa végre az adott elem (jelen esetben a gyökérelem) minden gyermekelemére az illeszkedő sablonokat Elemek és attribútumok értékének lekérése Az XSLT leglényegesebb utasítása az xsl:value-of, amivel egy elem vagy attribútum értékét tudjuk lekérni. Van egy kötelező select attribútuma, ebben kell megadni, hogy mely elem vagy attribútum értékére vagyunk kíváncsiak. Itt állhat egy minta vagy valamilyen kifejezés. A select értékeként a pontot fogjuk talán legtöbbször használni, ez jelenti az aktuális csomópont értékét: <xsl:template match="/"> <xsl:value-of select="."/> </xsl:template> Az attribútumok értékére jel után az attribútum nevét írva hivatkozhatunk: 5
6 <xsl:template match="/"> <xsl:value-of </xsl:template> Ezzel kijelöltük a gyökérelem car gyermekelemének (ezt jelöli a //car) id nevű attribútumát Ciklus XSLT-ben Ciklus megvalósítására XSLT-ben az xsl:for-each elem szolgál. A ciklusok segítségével lehetőség van arra, hogy bizonyos csomópontokon egyenként hajtsunk végre műveleteket. Az elemnek van egy select attribútuma, ami egy XPath kifejezés. A for-each akkor hasznos, ha egy XML dokumentum tartalmát akarunk táblázatos formában megjeleníteni. Példa: <xsl:for-each select="shop/car"> <xsl:value-of select="make"/> <xsl:value-of select="model"/><br/> Az előbbi példában végigmegyünk minden shop/car elemen, és kiírjuk az autó márkáját (make) és típusát (model) Elágazások XSLT-ben Az XSLT-ben lehetőség van arra, hogy feltételes elágazásokat valósítsunk meg. Erre szolgál az xsl:if elem, aminek van egy test attribútuma, ide kell írni a feltételes kifejezést. Amennyiben ez a feltételes kifejezés igaz, csak akkor hajtódnak végre az xsl:if elemen belüli utasítások. Az xsl:if elemnek nincs hamis ága, ezért a kifejezés nem teljesülése esetén nincs lehetőség utasítás végrehajtására. Példa: <xsl:for-each select="shop/car/make"> <xsl:if test=". = 'Ford'"><xsl:value-of select="../model"/></xsl:if> Az előbbi példában kizárólag a Ford márkájú autók típusait írjuk ki. Abban az esetben, ha több feltételünk is van, használhatjuk az xsl:choose elemet. Ez az elem szolgál a többirányú elágazás megvalósítására, működését tekintve megegyezik a programozási nyelvekben használt switch utasítással. Általános alakja: <xsl:choose> <xsl:when test="kifejezés1">utasítás1</xsl:when> <xsl:when test="kifejezés2">utasítás2</xsl:when> <xsl:otherwise>utasítás minden más esetben</xsl:otherwise> </xsl:choose> Az xsl:when ágakban a test attribútumba kell írni a feltételes kifejezést, amelynek teljesülése esetén hajtódik végre az utasítás. Az xsl:otherwise akkor hajtódik végre, ha egyik xsl:when ág sem teljesül. Az xsl:otherwise használata nem kötelező. A későbbiek során még foglalkozunk a kifejezésekben használható operátorokkal. Példa: <xsl:for-each select="shop/car"> <xsl:choose> <xsl:when test="properties/power < 80">gyenge <xsl:value-of select="make"/><xsl:value-of select="model"/></xsl:when> <xsl:when test="properties/power > 80">erős <xsl:value-of select="make"/><xsl:value-of 6
7 select="model"/></xsl:when> <xsl:otherwise>80 lóerős <xsl:value-of select="make"/> <xsl:value-of select="model"/></xsl:otherwise> </xsl:choose> <br/> Az előző példában azoknál az autóknál, amelyek 80 lóerőnél kisebb teljesítményűek, kiírjuk, hogy gyenge és az autó nevét, 80 lóerőnél nagyobb teljesítményűnél kiírjuk, hogy erős és az autó nevét, minden egyéb esetben (ha az autó 80 lóerős), akkor kiírjuk, hogy 80 lóerős és az autót Rendezés XSLT-ben XSLT-ben a csomópontok rendezésére az xsl:sort elem szolgál. Ez az elem mindig egy xsl:for-each vagy xsl:apply-templates elemen belül helyezkedik el. A rendezési szempontok megadására a select, az order, a data-type és a case-order attribútumok szolgálnak. select : egy XPath kifejezést kell megadni, a kifejezés által szolgáltatott csomóponthalmazt fogja rendezni order : értéke ascending (növekvő) vagy descending (csökkenő) lehet, az ascending az alapértelmezett data-type : értéke lehet text vagy number, a rendezendő adatok típusát jelenti case-order : azt határozza meg, hogy szöveg rendezésénél a nagy vagy a kisbetűk élvezzenek elsőbbséget, értékei: upper-first, lower-first Példa: <xsl:for-each select="shop/car"> <xsl:sort select="properties/cost" data-type="number"/> <xsl:value-of select="properties/cost"/> - <xsl:value-of select="make"/> <xsl:value-of select="model"/> <br/> Az előbbi példában a car elemeket ár (properties/cost) szerint rendezzük Egyéb hasznos XSLT elemek Az XSLT-ben még számos alkalmazható elem van, ezek között vannak még olyanok, amelyek némely esetben rendkívül hasznosak lehetnek Az xsl:output elem Ennek az elemnek a segítségével állíthatjuk be az XSLT segítségével előállított eredménydokumentum pár paraméterét. Ilyenek például a kimeneti fájl formátuma, a verziója, kódolása, stb. Az xsl:output elem úgynevezett elsőszintű elem (top level element), ami azt jelenti, hogy közvetlenül az xsl stíluslap (xsl:stylesheet) deklarációban kell elhelyezni. Az xsl:output elem legfontosabb attribútumai: method : a kimeneti fájl formátuma, értékei: xml, html vagy text version : a kimeneti fájl verziója encoding : a kimeneti fájl karakterkódolása Példa: <xsl:output method="html" version="4.0" encoding="utf-8"/> 7
8 Az xsl:attribute elem Némely esetben szükség lehet arra, hogy a kimenetként előállított fájlban egy elemhez attribútumot hozzunk létre. Például ha egy html dokumentumot hozunk létre, akkor az img elemnek így adhatjuk meg az src, width, height attribútum értékét. Az xsl:attribute elemnek van egy name attribútuma, amely az xsl:attribute elemek között szereplő értéket fogja felvenni. Példa: <img> <xsl:attribute name="src"><xsl:value-of select="image"/></xsl:attribute> <xsl:attribute name="width"><xsl:value-of select="@width"/></xsl:attribute> <xsl:attribute name="height"><xsl:value-of select="@height"/></xsl:attribute> </img> Az xsl:call-template elem Az xsl:call-template elem segítségével lehetőség van arra, hogy egy sablont (template) meghívjunk. Ebben az esetben a sablonnál használni kell a name attribútumot, mert ezzel a névvel tudnuk hivatkozni rá. Példa <xsl:template match="/"> <xsl:for-each select="shop/car"> <xsl:call-template name="kocsi"/> </xsl:template> <xsl:template name="kocsi"> <xsl:value-of select="properties/cost"/> - <xsl:value-of select="make"/><xsl:value-of select="model"/><br/> </xsl:template> Az xsl:comment elem Amennyiben szeretnénk megjegyzést elhelyezni az eredményben, azt ezzel az elemmel tehetjük meg. Példa: <xsl:comment> ez komment </xsl:comment> Az xsl:copy-of elem Az xsl:copy-of elem működése hasonló az xsl:value-of elemhez. Ennek is van egy select attribútuma. Amennyiben a select-ben megadott kifejezés szöveg, szám vagy logikai érték, az eredmény megegyezik az xsl:value-of-val. Akkor szokták alkalmazni, ha az érték egy csomóponthalmaz vagy egy részfa. Példa: <xsl:variable name="header"> <tr><th>make</th><th>model</th></tr> </xsl:variable> <table border="1"> <xsl:copy-of select="$header"/> <xsl:for-each select="//car"> <tr> <td><xsl:value-of select="make"/></td> <td><xsl:value-of select="model"/></td> 8
9 </tr> </table> Az előbbi példában a táblázat fejlécét a header változóban tároltuk, amit a megfelelő helyen írattunk ki. Ha ugyanitt xsl:value-of-ot használnánk, az nem adná vissza a tr és th elemeket, csak azok szöveges tartalmát Az xsl:key elem Ezen elem segítségével létrehozhatunk egy kulcsot, amely segítségével a dokumentum csomópontjait azonosíthatjuk. Az xsl:key a következő attribútumokat tartalmazza: name : ez a kulcs neve, ezzel hivatkozhatunk rá a későbbiekben match : ez egy minta, itt adjuk meg, hogy mely csomópontokra alkalmazzuk a kulcsot use : az az érték, amely alapján majd keresünk a csomópontok között Az xsl:key elem hasonlóan az xsl:output elemhez szintén top level elem, elhelyezése a dokumentumban ennek megfelelően történik. Az xsl:key létrehozása után erre a kulcsra a key( kulcsnév, érték ) segítségével lehet hivatkozni, ahol az értéknél a keresett értéket kell megadni. Nézzünk egy példát: <xsl:key name="marka" match="//car" use="make"/> <xsl:for-each select="key('marka','ford')"> <xsl:value-of select="make"/><xsl:text> </xsl:text><xsl:value-of select="model"/> Az előbbi példában a for-each-nek csak azok a car csomópontok adódnak át, amelyek make elemének értéke Ford Az xsl:variable elem Lehetőség van az XSLT-ben változók használatára is. Amennyiben a változót elsőszinten deklaráltuk (top level), akkor globális lesz, ha valamelyik sablonban, akkor lokális. A változónak a name attribútumban kell megadni a nevét, és a select attribútumban kell megadni az értékét. Egy létrehozott változóra a későbbiek során a $változónév segítségével hivatkozhatunk, azokat bármilyen kifejezésben használhatjuk. Példa: <xsl:variable name="maxcubic" select="1500"/> <xsl:for-each select="//car"> <xsl:if test="properties/cubic < $maxcubic"> <xsl:value-of select="make"/><xsl:value-of select="model"/><br/> </xsl:if> Az előbbi példában csak azokat az autókat listázzuk ki, melyek lökettérfogata 1500-tól kisebb. 5. XSLT-ben használható operátorok és függvények Az előzőekben már láttuk, hogy XSLT-ben lehetőség van feltételes elágazások létrehozására az xsl:if és az xsl:choose-ban az xsl:when elemekkel. Ezeknek a test attribútumába egy 9
10 logikai kifejezést adhatunk meg, ami igaz vagy hamis értéket fog adni. Most azokat az operátorokat és függvényeket nézzük át, amelyeket ezekben a kifejezésekben használhatunk. Operátorok: = - egyenlőségvizsgálat!= - nemegyenlőség vizsgálata > - a > operátor (utánaírva az = jelet kapjuk a >= oprátort) < - a < operátor (utánaírva az = jelet kapjuk a <= oprátort) and - ÉS kapcsolat a feltételek között or - VAGY kapcsolat a feltételek között * - a szorzás operátora +, - - számok összeadása, kivonása div - egész osztás operátora mod egész osztásnál a maradék meghatározása Példa: Írjuk ki azon autók típusát, futott kilométerét és árát, amelyeknél a futott kilométerek száma kisebb től és az áruk is kevesebb forinttól. <xsl:for-each select="//car"> <xsl:if test="properties/kmage < and properties/cost < "> <xsl:value-of select="make"/> - <xsl:value-of select="model"/> - Km: <xsl:value-of select="properties/kmage"/> - Ár: <xsl:value-of select="properties/cost"/> <br/> </xsl:if> Rengeteg olyan függvény van, amit használhatunk XSLT-ben. Ezeket csoportokra lehet osztani, vannak numerikus függvények, sztringekre vonatkozó függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, stb. Mi most csak a legfontosabbakat nézzük meg. Függvények: abs(szam) - abszolútérték meghatározása ceiling(szam) - felfelé kerekítés floor(szam) - lefelé kerekítés round(szam) - kerekítés compare(sztring1,sztring2) - összehasonlítás, -1-et ad vissza, ha a sztring1 kisebb mint a sztring2, 0-t, ha megegyeznek, és 1-et egyébként concat(sztring1,sztring2, ) - sztringeknél az összefűzést valósítja meg string-join((sztring1,sztring2, )[,szep]) - a megadott sztringeket összefűzi a szeparátorral elválasztva substring(sztring, start[,len]) - résszsztringet ad vissza string-length(sztring) - a sztring hossza upper-case(sztring) - nagybetűssé alakítás lower-case(sztrig) - kisbetűssé alakítás contains(sztring,keresett) - igazzal tér vissza, ha a sztring tartalmazza a keresett sztringet replace(sztring,mit,mire) - a sztringben kicseréli a mit-et mire count(csomópontok) - visszatér a csomópontok számával sum(csomópontok) - visszatér a csomópontokban lévő értékek összegével avg(csomópontok) - visszatér a csomópontokban lévő értékek átlagával 10
11 position() - megadja az aktuális csomópont indexét last() - megadja az aktuális (éppen feldolgozás alatt álló) csomóponthalmaz elemeinek számát Példa: Az autók átlagára: <xsl:value-of select="avg(//car/properties/cost)"/> 6. Az XPath-ról röviden Az XML dokumentumok részeit az XPath segítségével tudjuk megcímezni. Ez jelenthet egyetlen csomópontot vagy csomópontok egy halmazát. Az XPath nem XML alapú technológia. Rendkívül tömör nyelv, számos lehetőséggel rendelkezik, mi most csak a legfontosabbakat nézzük meg, melyek az XSLT stíluslapok írásához szükségesek. Lehetőségek: csomópontnév : csomópontra való hivatkozást jelent / : a gyökérelem kiválasztása // : az adott csomópont összes gyermekének kiválasztása. : az aktuális csomópontra való hivatkozás.. : a szülő csomópontra való : az adott attribútum A csomópontokra használt leggyakoribb függvények: position() : a csomópont pozícióját határozza meg last() : egy csomóponthalmaz utolsó elemét határozza meg count() : a csomóponthalmaz csomópontjainak száma Nézzünk előbbiek alkalmazására néhány példát: //car - az aktuális csomópont összes car csomópontja //car/make - az aktuális csomópont minden car csomópontjának make eleme //@id - az aktuális csomópont összes id attribútuma //car/@id - az aktuális csomópont minden car csomópontjának id attribútuma shop/car[2] - a második car csomópont kiválasztása //car[properties/cost < ] - azok az autók, amelyek ára egy millió forintnál kevesebb //car[salesman/field[@name='mobile']] - azok az autók, ahol az autó eladójának van mobiltelefonja shop/car[last()] - az utolsó car elemet adja vissza shop/car[position()<4] - az első három car elemet adja vissza count(shop/car) - visszadja a car elemek számát. Ezt szokták alkalmazni akkor, ha az találatok számát akarják megjeleníteni, pl: <xsl:value-of select="count(shop/car)"/> 7. Egy példa XSLT-re Az XSLT-nek egy lehetséges felhasználási módja például egy online autókereskedés megvalósítása során kerülhet elő. Képzeljünk egy autókereskedést, amelynél a felhasználók feltölthetik az eladó autóikat adatait és fényképét egy adatbázisba. Ebből az adatbázisből az egyes lekérdezések eredményét XML-ben állíthatjuk elő. Ennek az eredmény XML fájlnak a 11
12 formázásához használjunk XSLT-t, hiszen az XSLT stíluslapot megírva és alkalmazva az XML-re, egy formázott kimenetet tudunk előállítani. Mivel az eredmény XML fájl szerkezete az egyes lekérdezéseknél nem fog változni, az XSLT-t minden esetben használhatjuk. Egy XSLT-vel formázott lehetséges megvalósítást láthatunk a következő oldalon: Az XSLT stíluslap: 8. Felhasznált irodalom 1. XSL Transformations W3C XSLT Tutorial
Aspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja. Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet
Aspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet kincsesr@inf.unideb.hu Bevezetés OOP: helyesen alkalmazva jó minőségű szoftvert lehet vele előállítani
RészletesebbenXML (DTD) (XSD) DOM SAX XSL. XML feldolgozás
XML feldolgozás Áttekintés XML -bevezetés (XML érvényességének vizsgálata (DTD, XSD)) XML feldolgozók (DOM, SAX) XML transformációk (XSLT) Áttekintés XML -bevezetés (XML érvényességének vizsgálata (DTD,
RészletesebbenV. gyakorlat: XML alapú adatkezelés
V. gyakorlat: XML alapú adatkezelés Írta: Mátéfi Gergely Nagypál Gábor, Bihari István, Hajnács Zoltán korábbi segédletének felhasználásával 1. BEVEZETÉS... 0 2. XML DOKUMENTUMOK FELÉPÍTÉSE... 1 2.1. Elemek
RészletesebbenV. gyakorat: XML technikák MS SQL 2008-ban
V. gyakorat: XML technikák MS SQL 2008-ban Írta: Tinku Szilárd Mátéfi Gergely, Nagypál Gábor, Bihari István, Hajnács Zoltán korábbi segédletének felhasználásával 1 BEVEZETÉS... 64 2 XML DOKUMENTUMOK FELÉPÍTÉSE...
RészletesebbenAz XSLT elemei. Az XSLT áttekintése
Az XSLT elemei dr. Kovács László Az XSLT áttekintése Az XML formátum az általánosságából következően rendkívül széles alkalmazási területtel bír. Az XML alkalmas arra, hogy adatbázisként szolgáljon, paraméter
RészletesebbenWebshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.
Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I. - Portál kialakíása - Mesteroldal létrehozása - Témák létrehozása Site létrehozása 1. File / New Web site 2. A Template k közül válasszuk az ASP.NEt et, nyelvnek (Language)
RészletesebbenASP.NET 2.0 (Whidbey) Mi várható a 2005-ös ASP.NET-ben?
ASP.NET 2.0 (Whidbey) Mi várható a 2005-ös ASP.NET-ben? VII. rész: Hierarchikus adatok kezelése Sorozatunk korábbi részeiben már szó volt a Data Source vezérlôkrôl, és az adatkötés újdonságairól. Ebben
RészletesebbenDokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20.
XML Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML DOKUMENTUMFORMÁTUMOK
RészletesebbenXML technikák II Kovács, László
XML technikák II Kovács, László XML technikák II Kovács, László Kelet-Magyarországi Informatika Tananyag Tárház Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://ujszechenyiterv.gov.hu/ 06 40 638-638 Lektor Dr. Johanyák
RészletesebbenCSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa
CSS3 alapismeretek Bevezetés a CSS-be Mi is az a CSS? A CSS az angol Cascading Style Sheets kifejezés rövidítése, ami magyarul talán egymásba ágyazott stíluslapoknak lehetne fordítani. Hasonlóan a HTML-hez,
RészletesebbenXPath 1.0. Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Utolsó módosítás: szeptember 5.
XPath 1.0 Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Utolsó módosítás: 2017. szeptember 5. 1 XPath 1.0 XML Path Language (XPath) Version 1.0 (W3C ajánlás, 1999.
Részletesebben1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Bak Dániel Krisztián
SZAKDOLGOZAT Bak Dániel Krisztián Debrecen 2008 Debreceni Egyetem Informatikai Kar XML ALAPÚ FELÜLETEK TERVEZÉSE ADATCENTRIKUS WEBES ALKALMAZÁSOKHOZ Témavezető: Adamkó Attila egyetemi tanársegéd Készítette:
RészletesebbenAz XML Bevezetés. Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Utolsó módosítás:
Az XML Bevezetés Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 10. 02. Szüks kségessége 2 Java: plattform független programok XML: plattform független
RészletesebbenADATBÁZISOK gyakorlat: SQL 2. rész SELECT
ADATBÁZISOK 9-10. gyakorlat: SQL 2. rész SELECT SELECT utasítás általános alakja SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel] [GROUP BY oszloplista [HAVING feltétel] ] [ORDER BY oszloplista];
RészletesebbenExcel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenAz MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája
Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája A táblázatkezelés alapjai A táblázat szerkesztése A táblázat formázása A táblázat formázása Számítások a táblázatban Oldalbeállítás és nyomtatás
RészletesebbenXmlGessünk 15: XSLT. Az egyik legellentmondásosabb és mégis nagyon srn használt xml technológia az XSLT. Barátkozzunk meg vele! NetAcademia-tudástár
XmlGessünk 15: XSLT Az egyik legellentmondásosabb és mégis nagyon srn használt xml technológia az XSLT. Barátkozzunk meg vele! 1 X aknák Tisztázzunk néhány X fogalmat. Az XML az Extensible Markup Language
RészletesebbenAccess alapok. Megnevezés Művelet Minta. Új adatbázis létrehozása. Új / Üres adatbázis.. Tábla létrehozása tervező nézetben.
Access alapok Megnevezés Művelet Minta Új adatbázis Új / Üres adatbázis.. A tábla mezőinek beállítása tervező nézetben Mezőnév = az adott oszlop neve, Adattípus = az oszlopban szereplő adatok mintája (szöveg,
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenXML adatkezelés. 11. témakör. Az XQuery nyelv alapjai. XQuery. XQuery célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása. XQuery.
XML adatkezelés 11. témakör Az nyelv alapjai ME GEIAL dr Kovács Lászl szló célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása SQL XPath XSLT (nem XML) XDM Forrás XML processzor Eredmény XML 1 jellemzői --
RészletesebbenTartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 2.1. FELÜLET... 3 2.2. FELHASZNÁLÓI FUNKCIÓK... 4 2.2.1. Modulok... 4 2.2.2. Előzmények... 4 2.2.3. Lekérdezés működése, beállítások... 5 2.2.4.
RészletesebbenAdatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
Részletesebben8. Mezőutasítások. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu. 8. Mezőutasítások. v2013.10.24.
Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges! 1 Mezőutasítások (1) A Word lehetőségeit
RészletesebbenAz XML kidolgozásakor a fejlesztés szempontjait tíz pontban foglalták össze:
1 XML XML... 1 FELÉPÍTÉS... 2 KARAKTEREK, ELNEVEZÉSEK... 3 NÉVTEREK (NAMESPACES)... 4 Név konfliktus.... 4 Megoldás név előtéttel... 4 Megoldás névtér használatával.... 5 TULAJDONSÁGOK... 5 DTD (DOCUMENT
RészletesebbenExcel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenXPath. dr. Paller Gábor. XML technológiák
XPath dr. Paller Gábor XPath Az XPath nyelv más specifikációkat szolgál ki. Elsődlegesen az XSLT céljaira készült. Funkciói XML dokumentum részeinek kiválasztása, címzése. Mintaillesztés (van-e olyan XML
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenHogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?
Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az
RészletesebbenXML és XSLT (a színfalak mögül)
XML és XSLT (a színfalak mögül) Írta: Nagy Tamás Motiváció Ez a dokumentum eredetileg egy előadás írott változatának készült. Már az előadásra való felkészülés során, több könyv és Internetes oldal elolvasása
RészletesebbenAdatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17
Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 17 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenKÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen
RészletesebbenMultimédia 2017/2018 II.
Multimédia 2017/2018 II. 1. gyakorlat HTML5, CSS3 alapok Alapvető HTML5 elemek Egyszerű HTML dokumentum Oldal cime
RészletesebbenHaladó irodai számítógépes képzés tematika
Haladó irodai számítógépes képzés tematika Word haladó Haladó szövegszerkesztés Szöveg effektusok alkalmazása Az automatikus javítási beállítások használata Szöveg körbefuttatása, szövegtörés A szövegirány
RészletesebbenOperációs rendszerek. 10. gyakorlat. AWK - bevezetés UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - bevezetés Operációs rendszerek 10. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor 1 / 15 Reguláris
RészletesebbenLekérdezések I. Egyszerű választó lekérdezések
Lekérdezés létrehozása: A Varázslóval: Lekérdezések I. Egyszerű választó lekérdezések 1. Lekérdezés sáv Lekérdezés varázsló 2. Tábla (vagy lekérdezés) kiválasztása. 3. Szükséges mezők átvitele a kijelölt
RészletesebbenAdatbázisok II. Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A
Adatbázisok II. 6 Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A XQUERY 6 XQUERY jellemzői XML dokumentumok lekérdezésére szolgáló lekérdezőnyelv W3C szabvány 2007 óta; a böngészők és ABKR értik
RészletesebbenCikktípusok készítése a Xarayában
Cikktípusok készítése a Xarayában A Xaraya legfontosabb tulajdonsága az egyedi cikktípusok egyszerű készítésének lehetősége. Ezzel kiküszöbölhető egyedi modulok készítése, hiszen néhány kattintással tetszőleges
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenAkadálymentes weboldalkészítés dióhéjban
Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban Készítette: Mezei Ádám Info-kommunikációs Akadálymentességi Műhelykonferencia 2008. november 20 Mi az oka, hogy NEM akadálymentes honlapokat készítünk? 1) Nem gondolunk
RészletesebbenBASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...
Részletesebben1. Az XML és XHTML nyelvek. Az XML leíró nyelv Szabályok XHTML írásra. Tartalom. 1.1. Az XML leíró nyelv
Az XML leíró nyelv Szabályok XHTML írásra Tartalom 1. Az XML és XHTML nyelvek...1 1.1. Az XML leíró nyelv...1 1.1.1. Néhány alapvető nyelvi elem...2 1.1.1.1. Az XML deklaráció...2 1.1.1.2. Elemek és az
RészletesebbenXML alapú adatbázis-kezelés. (Katona Endre diái alapján)
XML alapú adatbázis-kezelés Adatstruktúrák: Digitális kép, hang: teljesen strukturálatlan A web (linkek): részben strukturált Relációs: teljesen strukturált Motiváció: (Katona Endre diái alapján) Ismeretlen
RészletesebbenKézikönyv. Szelekciós operátorok használata
Kézikönyv Szelekciós operátorok használata Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 7 2 ÁRUCIKK - ÜRES... 9 3 OBJEKTUM KIVÁLASZTÁS - ÁRUCIKK MEGJELENÍTÉS... 10 4 ABAS-ERP... 18 5 OBJEKTUM KIVÁLASZTÁS
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
RészletesebbenPHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) 2016 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Nézetek kezelése Sok esetben
Részletesebben3. modul - Szövegszerkesztés
3. modul - Szövegszerkesztés Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a gyakorlati vizsga alapját képezi. A modul célja Ezen a vizsgán
RészletesebbenInformációs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés
RészletesebbenAWK programozás Bevezetés
09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Készült Giachetta Roberto jegyzete alapján
RészletesebbenInformatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.
Informatika 1 9. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 13. CSS HTML formázasára, elhelyezésére szolgál Cél az újrafelhasználhatóság és könny módosítás CSS kód
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenC programozási nyelv
C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György
RészletesebbenPHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
RészletesebbenJavacript alapismeretek
Javacript alapismeretek Mi az a JavaScript, mire alkalmazzuk? A JavaScript egy olyan programozási nyelv, melyet eleinte direkt a HTML hiányosságainak pótlására fejlesztettek ki. Segítségével létrehozhatunk
RészletesebbenAz alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
Részletesebben2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét, amely februári keltezésű (bármely év).
1. fejezet AWK 1.1. Szűrési feladatok 1. Készítsen awk szkriptet, ami kiírja egy állomány leghosszabb szavát. 2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét,
RészletesebbenWebszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján
Webszerkesztés stílusosan Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján Tartalom HTML és CSS HTML vs. XHTML, CSS mi micsoda? XHTML nyelvtan: címkék, egyéb követelmények CSS nyelvtan:
RészletesebbenECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése
4.1 Az alkalmazás 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása. 4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása. 4.1.1.3
RészletesebbenÜgyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba
Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Programozás alapjai Ha egy adott adattáblára Ctrl + G t nyomunk,
RészletesebbenC++ programozási nyelv
C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok
RészletesebbenPHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv
PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló
RészletesebbenTartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.............. IX Kedves Olvasó.................... ix Kedves érettségizõ!................. x A mintafeladatok használata......... x WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1 I. Elsõ
RészletesebbenXML / CSV specifikáció
Ajánlatok átadása az rendszerébe Termékeinek az Olcsóbbat.hu rendszerében történő megjelenítéséhez termékadatbázisát az ebben a dokumentumban megfogalmazott szabályoknak megfelelően kell formáznia, legyen
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ DOLGOZÓK IMPORTÁLÁSA KULCS BÉR PROGRAMBA AZ ONLINE MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÓ RENDSZERBŐL. Budapest, 2013. november 08.
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ DOLGOZÓK IMPORTÁLÁSA KULCS BÉR PROGRAMBA AZ ONLINE MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÓ RENDSZERBŐL Budapest, 2013. november 08. 1. CÉLKITŰZÉS A fő cél, hogy az OL Munkaidő Rendszerből kinyert jelenlét
RészletesebbenQBE Édes Otthon lakásbiztosítás tarifáló webservice. Fejlesztői dokumentáció 1.0.2
QBE Édes Otthon lakásbiztosítás tarifáló webservice Fejlesztői dokumentáció 1.0.2 Az ebben a dokumentumban található információ a FoxArt Kft. tulajdona, és bizalmas anyagként került átadásra. Az anyag
RészletesebbenVezérlési szerkezetek
Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását
RészletesebbenMATLAB alapismeretek I.
Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. MATLAB alapismeretek I. A MATLAB bemutatása MATLAB filozófia MATLAB modulok A MATLAB felhasználói felülete MATLAB tulajdonságok
RészletesebbenAdatbázisok II. rész
Adatbázisok II. rész Érettségi feladatok Új adatbázist készítünk A táblákat a külső adatok menüfül szövegfájl pontjánál importáljuk (nem pedig megnyitjuk!) Fontos: az első sor tartalmazza az oszlopneveket
Részletesebben4. modul - Táblázatkezelés
4. modul - Táblázatkezelés Az alábbiakban ismertetjük a 4. modul (Táblázatkezelés) syllabusát, amely a gyakorlati modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ez a modul a táblázatkezeléssel kapcsolatos
RészletesebbenHVK Adminisztrátori használati útmutató
HVK Adminisztrátori használati útmutató Tartalom felöltés, Hírek karbantartása A www.mvfportal.hu oldalon a bejelentkezést követően a rendszer a felhasználó jogosultsági besorolásának megfelelő nyitó oldalra
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben7. fejezet: Mutatók és tömbök
7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata
RészletesebbenHTML kódok. A www jelentése World Wide Web.
HTML kódok A www jelentése World Wide Web. A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki. A honlap felépítése (csak
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
Részletesebben5. téma XML DB. Az adatkezelés és XML kapcsolata. Miért fontos az XML használata az adatbázis kezelésben?
Adatbázis modellek 5. téma XML DB Az adatkezelés és XML kapcsolata Miért fontos az XML használata az adatbázis kezelésben? Adattárolás alapformái: - strukturált - szabad-szöveges - szemi struktúrált -
RészletesebbenResponsive Web Design. Dr. Nyéki Lajos 2019
Responsive Web Design Dr. Nyéki Lajos 2019 Bevezetés A responsive web design tervezési technika által létrehozott web oldalak skálázhatók, a web oldalt mobil telefon, táblagép és asztali számítógép böngészőjével
RészletesebbenA webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter
1 A webprogramozás alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter IV. előadás Nyelv típusok HTML nyelv fontosabb elemei I. Mappaszerkezet és file struktúra Szerkesztők bemutatása,
RészletesebbenA 2016/2017 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló javítási-értékelési útmutató. INFORMATIKA II. (programozás) kategória
Oktatási Hivatal A 2016/2017 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló javítási-értékelési útmutató INFORMATIKA II. (programozás) kategória Kérjük a tisztelt tanár kollégákat, hogy a
RészletesebbenEGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK TÁBLÁZATKEZELÉS ELINDULÁS SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 TÁBLÁZATKEZELÉS EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A feladat megoldása során az Excel 2010 program használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni, ill. gyakorolni:
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenSzoftvertechnolo gia gyakorlat
Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot
Részletesebben4. Javítás és jegyzetek
és jegyzetek Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges! 1 Automatikus javítás
RészletesebbenFogalmak: Adatbázis Tábla Adatbázis sorai: Adatbázis oszlopai azonosító mező, egyedi kulcs Lekérdezések Jelentés Adattípusok: Szöveg Feljegyzés Szám
Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggő információ vagy adatgyőjtemény. Tábla: logikailag összetartozó adatok sorokból és oszlopokból álló elrendezése. Adatbázis sorai: (adat)rekord Adatbázis oszlopai:
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenII. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK
Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot
RészletesebbenTáblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja
Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja Az alábbiakban ismertetjük a Táblázatkezelés modul követelményeit, amely a modulvizsga alapját is képezi. 2014 ECDL Alapítvány A syllabus az ECDL Alapítvány
RészletesebbenTáblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből
Táblázat beszúrása, létrehozása A táblázatok készítésének igénye már a korai szövegszerkesztőkben felmerült, de ezekben nem sok lehetőség állt rendelkezésre. A mai szövegszerkesztőket már kiegészítették
RészletesebbenAdatbázis használat I. 2. gyakorlat
Adatbázis használat I. 2. gyakorlat Tudnivalók Oracle 10g a weben: http://www.oracle.com/technetwork/database/ database10g/downloads/index.html Egyéb letöltési lehetőség: http://jerry.gorextar.hu/ab1/oracle/
RészletesebbenSZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN
SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon
RészletesebbenJava és web programozás
Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 20. 10. El adás SQLite SQLite: Adatbázis kezel rendszer SQL standardokat nagyrészt követi Nagyon elterjedt, pl böngész kben is használt Nehéz olyan programnyelvet
Részletesebben