Geoinformatikai szakasszisztens

Átírás

1 Geoinformatikai szakasszisztens A képzésre azoknak a diplomával rendelkezıknek a jelentkezését várjuk, akik a hagyományos osztatlan képzésben legalább fıiskolai szintő, vagy az új rendszerő képzésben legalább BSc oklevelet szereztek, és önkormányzatoknál, területfejlesztési szervezeteknél, valamely zöldhatóságnál, nemzeti parkoknál, vagy városüzemeltetésben dolgoznak, de nem rendelkeznek geoinformatikus szakirányú képesítéssel. 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Geoinformatikai szakasszisztens szakirányú továbbképzés 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhetı szakképzettség oklevélben szereplı megnevezése: Geoinformatikai szakasszisztens 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: természettudomány 4. A felvétel feltétele: természettudomány, mőszaki, agrár és gazdaságtudományok képzési területen szerzett BA, BSc vagy fıiskolai oklevél. 5. A képzési idı, félévekben meghatározva: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma: I. szemeszter: 28 II. szemeszter: 32 ÖSSZESEN: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhetı ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Elsajátítandó kompetenciák - A végzettek képesek lesznek munkakörükben a geoinformatikai módszerekkel megoldható problémákat felismerni és megoldási javaslatokat tenni az érintett vezetık részére. - Képesek lesznek az alapvégzettségük szerinti tudásukat a geoinformatikai módszerekkel kiegészítve munkájukat magasabb szinten elvégezni. - Képesek lesznek különbözı projektek megtervezésében és végrehajtásában aktívan részt venni Tudáselemek, megszerezhetı ismeretkörök Alapozó ismeretkörök: Vetülettani, térképtani ismeretek, általános adatbázistervezési ismeretek, geoinformatikai, távérzékelési alapok, vektoros geoinformatika, önkormányzati informatika. Specifikus geoinformatikai ismeretkörök: Térbeli adatbázisok kiépítése, kezelése, lekérdezések, adatszelekció térbeli és attribútum adatok alapján, raszteres, vektoros digitális tematikus térképek szerkesztése, légiés őrfelvételek interpretációja, terepi adatgyőjtés, raszteres és vektoros geoinformatikai szoftverek kezelése.

2 7.3. Személyes adottságok - Probléma- és gyakorlatorientált látásmód a szakmai problémák megoldása terén; - Együttmőködı-készség és partneri viszony kialakítása a feladatmegoldásban a hatóságokkal, gazdasági szférával, civil szervezetekkel; 7.4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A geoinformatikai szakasszisztens térbeli adatbázisok megtervezésével, kiépítésével, üzemeltetésével, valamint adatnyeréssel és adatelemzéssel kapcsolatos munkakört lát el település-irányítási, környezetvédelmi, településfejlesztési, vagy civil szervezetekhez kapcsolódó környezetben. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és azok kreditértékei A képzésben a 7.2. pontban bemutatott 2 ismeretkör (alapozó, specifikus) szerint rendeztük a tantárgyi kínálatot. Az alapozó 28, a specifikus 24 kredit értékő, mely kiegészül a 8 kreditértékő szakdolgozattal. ALAPOZÓ SPECIÁLIS Ismeretkör I. szemeszter Ismeretek Kredit Vetülettani alapismeretek 4 Térképtani alapismeretek 4 Adatbázistervezési ismeretek 4 Geoinformatikai alapismeretek I. 4 Távérzékelési alapok 4 Vektoros geoinformatikai alapismeretek 4 Önkormányzati geoinformatikai alkalmazások 4 ÖSSZESEN 28 II. szemeszter Ismeretek Kredit Relációs adatmodellek, algebrai mőveletek 4 Digitális térképek elıállítása 4 Mőveletek digitális térképeken 4 Raszteres geoinformatika feladatmegoldás 4 Terepi geoinformatikai adatgyőjtés 4 Légi- és őrfelvételek interpretációja 4 Szakdolgozat 8 ÖSSZESEN 32 MINDÖSSZESEN 60 Az alapozó ismeretkörhöz tartozó fontosabb ismeretek: Hazánkban korábban és napjainkban használt vetületek jellemzıi, a vetületi transzformációk. Térképészeti alapfogalmak, hagyományos és digitális kartográfiai módszerek, mérések és pontosságvizsgálatok. Adatbázis tervezéssel és kezeléssel kapcsolatos fogalmak. Adatmodellek és vonatkozási rendszerek. A távérzékelés fizikai alapjai, távérzékelı szenzorok. Digitális tematikus térképek és geoadatbázisok készítése. Az önkormányzati igazgatás különbözı szintjein, illetve területein alkalmazható geoinformatikai megoldások, alkalmazások. A speciális ismeretkörhöz tartozó fontosabb ismeretek: A relációs adatmodellek, adatbázisok, algebrai mőveletek. A raszteres és vektoros térképek elıállítása. A TopoExplorer, DigiTerra Explorer, ArcGIS, IGO szoftverek gyakorlati alkalmazása. Mőveletek digitális térképeken. A hierarchikus, relációs, objektum orientált adatbázis modellek. GIS mőveletek. GPS alapú környezeti terepi adatgyőjtés, feldolgozás. Légi és mőholdfelvételek interpretációja. 9. A szakdolgozat kreditértéke: 8

3 KÉPZÉSI PROGRAM Képzési cél: Alapvetı térképészeti, adatbázis-tervezési, és szoftverkezelési ismeretekre alapozva a résztvevık megismerik a geoinformatika alapvetı lehetıségeit. Elsajátítják azt a szemléletmódot, mellyel a geoinformatikai ismereteiket felhasználhatják mindennapi munkájukban. Készségszinten elsajátítják a legismertebb (raszteres és vektoros) geoinformatikai szoftverek kezelését. Megismerik ennek a szakterületnek az elınyeit és tisztában lesznek a korlátaival is, így egy felmerülı probléma kapcsán a számukra egy érintılegesen bemutatott geoinformatikai eljárás hatásosságáról is objektíven nyilatkozhatnak. A képzés formája: levelezı képzés A képzés szerkezete: A képzés 13, egyenként 4 kreditértékő tantárgyat tartalmaz, melyek közül 7 alapozó jellegő az elsı szemeszterben, és 6 specifikus geoinformatikai témájú a második szemeszterben. A tárgyak kötelezı jellegőek. Teljesítésük gyakorlati jeggyel, vagy kollokviummal zárul. A második szemeszterben a képzésben résztvevık egy 8 kreditértékő szakdolgozatot készítenek. Így összességében 60 kredittel teljesíthetik az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket. A képzés módszerei: A képzés módszere levelezı, a hallgatók hétvégi kontakt órákon sajátítják el a tematikában foglalt témaköröket. (Havi 1 1 hétvége) A gyakorlati órák témaköreihez kapcsolódóan a hallgatók otthon elkészítendı feladatokat kapnak, amelyek kidolgozásánál felmerülı problémákhoz elektronikus úton segítséget kérhetnek az oktatóktól. A feladatok megoldásához szabadon felhasználható szoftvereket vehetnek igénybe. Az egyes tárgyak a Földtudományi Intézet termeiben kerülnek lefolytatásra. A tanórák fıként az Intézet geoinformatikai laborjaiban zajlanak, emellett a terepi geoinformatikai gyakorlatokra az épületen kívüli helyszíneket szervezünk. I. szemeszter Tantárgy TANTERV Óraszám elmélet gyakorlat Számonkérés Vetülettan 6 6 Kollokvium 4 Térképtan 6 6 Kollokvium 4 Adatbázistervezés 12 Gyakorlat 4 Geoinformatikai alapismeretek I. 12 Kollokvium 4 Bevezetés a távérzékelésbe 12 Kollokvium 4 Vektoros Geoinformatikai gyakorlat 12 Gyakorlat 4 Önkormányzati információs rendszerek 12 Kollokvium 4 ÖSSZESEN II. szemeszter Kredit Tantárgy Óraszám elmélet gyakorlat Számonkérés Adatbáziskezelés 6 6 Gyakorlat 4 Digitális térképek 12 Gyakorlat 4 Geoinformatikai alapismeretek II. 12 Kollokvium 4 Raszteres geoinformatika gyakorlat 12 Gyakorlat 4 Terepi geoinformatika 12 Kollokvium 4 Légi- és őrfelvételek elemzése 12 Gyakorlat 4 Szakdolgozat Aláírás 8 ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN Kredit

4 A RÉSZTVEVİK TELJESÍTMÉNYÉT ÉRTÉKELİ RENDSZER Az ismeretek ellenırzési rendszere a tantervben elıírt - részben egymásra épülı, részben egymástól független - tantárgyak kollokviumi jegyeinek a megszerzésébıl, a gyakorlatok követelményeinek teljesítésébıl, a választott szakdolgozat elkészítésébıl és annak záróvizsgán történı megvédésébıl tevıdik össze. Ezek mellett jelentıs szerepet kanak az otthon elkészítendı és beküldendı feladatok is, melyek a gyakorlati jegybe számítanak bele. A szakdolgozat: Tekintettel a szakirányú továbbképzés oktatási formájára a hallgatók zöme egy a munkájukhoz kapcsolódó probléma geoinformatikai módszerekkel történı megoldásának kidolgozását választhatják témaként, az adott szakterületet oktató, mint témavezetı irányításával. Azok a hallgatók, akiknek nincs lehetıségük megfelelı munkahelyi téma választására, a szak belsı vagy külsı oktatóival konzultálva és irányításuk mellett választanak, ill. dolgoznak ki szakdolgozat témát. A hallgatók téma- és témavezetı választását a szakért felelıs oktató (Dr. Lóki József tanszékvezetı egyetemi tanár) hagyja jóvá. Az elkészült szakdolgozatok bírálatára az egyes tématerületek ismert szakembereit kérjük fel opponensként. Amennyiben a bíráló megítélése szerint a szakdolgozat valóban igazolja azt, hogy elkészítıje képes az elsajátított ismeretanyag önálló, gyakorlati alkalmazására, a dolgozatot elfogadhatónak minısíti, ellenkezı esetben átdolgozásra javasolja. A hallgatók a záróvizsgán bizottság elıtt védik meg szakdolgozatukat. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: 60 kredit megszerzése a tantervben elıírt módon a bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga részei: A szakdolgozat tartalmának szóbeli bemutatása 10 perces elıadás keretében a Záróvizsga Bizottság elıtt A szakdolgozat szóbeli megvédése a Záróvizsga Bizottság elıtt a bíráló által feltett - a dolgozat témájához kapcsolódó - kérdés megválaszolásával. A záróvizsga eredménye (oklevél minısítése): A Záróvizsga Bizottság által a szakdolgozatra - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a megszerzett kollokviumi érdemjegyek számtani középértékének átlaga. A KORÁBBAN SZERZETT ISMERETEK BESZÁMÍTÁSA A korábbi felsıoktatási képzés során legalább 80 %-ban azonos tematikájú tantárgyból szerzett, közepesnél jobb leckekönyvvel igazolt érdemjegyet a továbbképzésben teljes értékkel elfogadjuk, mentesítve a hallgatót a vizsgakötelezettség alól.

5 A TANTÁRGYI PROGRAMOK 1. Tantárgy megnevezése: Vetülettan A tantárgy felelıse: Dr. Lóki József egyetemi tanár Óraszám: 6 elmélet+6 gyakorlat A tárgy oktatásának célja a vetülettani alapfogalmak, vetülettípusok és a hazai vetületek transzformációjának az elsajátítása. Az elméleti órák keretében a hallgatók megismerik a vetületek torzulásait, a különbözı vetítési módokat, továbbá a fontosabb sík-, henger-, kúp- és képzetes vetületeket. A hazánkban korábban és napjainkban használt vetületek jellemzıinek elsajátítása, a vetületi transzformációk, továbbá a földfelszíni pontok koordinátáinak az átszámítása is a tananyag részét képezi. A gyakorlati órák témája az elméleti anyaghoz kapcsolódik. Számítógépes vetületszerkesztés, torzulások meghatározása különbözı vetületben készült térképeken, koordináta átszámítási feladatok. A kollokviumi tételek egy elméleti kérdést és egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. Ajánlott Irodalom: Horváth Gergely Zsiga Attila (1997): Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Stegena L. 1988: Vetülettan. Tankönyvkiadó, Budapest. Unger J. 1999: Bevezetés a térképészetbe. JATEPress. Szeged. 2. Tantárgy megnevezése: Térképtan A tantárgy felelıse: Dr. Lóki József egyetemi tanár Óraszám: 6 elmélet+6 gyakorlat A tárgy oktatásának célja a térképészeti alapfogalmak és a hagyományos, továbbá a digitális kartográfiai módszerek megismerése. Gyakorlatokon a térképolvasáshoz és a különféle mérésekhez szükséges alapvetı készségek elsajátítása. Az elméleti órák keretében a térképi ábrázolás módszereinek megismerése után a térképek tartalmi értékelésével foglalkozunk. A térképkészítés módszerei (terepi felmérések, térképszerkesztések), valamint a térképi mérések és azok pontosságának a vizsgálata is a tananyag része. A gyakorlati órákon a térképrajzoláshoz és térképolvasáshoz szükséges alapvetı készségek elsajátításán túl ismereteket szereznek a számítógépek térképészeti alkalmazásáról, a digitális atlaszok, interneten található térképek használatáról. A kollokviumi tételek egy elméleti kérdést és egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. Ajánlott Irodalom: Irmédy-Molnár L. 1991: Térképtan. Tankönyvkiadó, Budapest. Klinghammer I. Papp-Váry Á. 1983: Földünk tükre a térkép. Gondolat, Budapest. Horváth Gergely Zsiga Attila (1997): Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Tankönyvkiadó.

6 Ligetvári F. 1998: Földmérési és térképészeti alapismeretek. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest. p Unger J. 1999: Bevezetés a térképészetbe. JATEPress. Szeged. 3. Tantárgy megnevezése: Adatbázistervezés A tantárgy felelıse: Dr. Szabó Szilárd egyetemi adjunktus Óraszám: 12 gyakorlati óra A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az alapvetı adatbázis tervezéssel és kezeléssel kapcsolatos fogalmakat, és képesek legyenek redundanciáktól mentes adatbázis megtervezésére. Az adatbázis fogalma. Az adatbáziskezelık szerepe, célja. Adatbázis modellek. A relációs adatbázisok. Adatok közötti funkcionális kapcsolat. Adatok közötti többértékő függıség. A reláció kulcs. A redundancia fogalma és megszüntetésének lépései, a relációk normál alakjai (1NF, 2NF, 3NF, Boyce/Codd NF, 4NF, 5NF). Az egyed kapcsolat diagram. E tárgy keretében nem az a cél, hogy az adatbáziskezelı szoftverek használatát tanulják meg a hallgatók, hanem a tervezés gyakorlati problémáinak a tisztázása. Az órákon a hallgatók az elméleti ismeretekkel párhuzamosan adatbázis tervezési gyakorlatokat oldanak meg. Dr. Siki Z. Adatbáziskezelés és szervezés. BMGE, Nógrádi L Access XP alapokon: ECDL adatbázis-kezelés modul. Nógrádi PC Suli, Gyır 144 p. Kiss J Adatbázis-kezelés. Universitas-Gyır Kht., Gyır, 168 p. Király Z Adatbázis-kezelés példatár : access programmal az Office XP-ben. Dunaújváros Fıiskolai Kar, 158 p. 4. Tantárgy megnevezése: Geoinformatikai alapismeretek I. A tantárgy felelıse: Dr. Lóki József egyetemi tanár Óraszám: 12 óra elmélet A tárgy oktatásának célja a geoinformatikai alapismeretek elsajátítása. A geoinformatika jelentısége, rövid története. A térinformációs rendszerek fogalma. A GIS hardver- és szoftverigénye. Adatnyerési eljárások. Adatmodellek és vonatkozási rendszerek, objektumok. Raszteres adatok jellemzése, győjtése, tárolása, megjelenítése, a raszteres elemzés. Vektoros adatok jellemzése, győjtése. Topológiai adatmodell. A vektoros adatbázis és lekérdezése. A vektoros megjelenítés és elemzés. A geoinformatika alkalmazási területei. Ajánlott Irodalom: Dr. Lóki József: GIS alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Detrekıi Ákos - Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Tamás János: TÉRINFORMATIKAI PRAKTIKUM ( Kertész Ádám: A térinformatika és alkalmazásai, Holnap Kiadó 1997.

7 Elek István: Bevezetés a geoinformatikába. ELTE Eötvös Kiadó Térinformatikai elméleti oktató anyag (Sárközy Ferenc, BME) Térinformatika és környezeti modellezés (Tamás János, DATE) 5. Tantárgy megnevezése: Bevezetés a távérzékelésbe A tantárgy felelıse: Dr. Szabó Gergely egyetemi adjunktus Óraszám: 12 elméleti óra A távérzékelés elméleti alapjainak a megismerése, a tudományágról egy általános kép kialakítása. A tantárgy keretében a hallgatók elıször megismerkednek a távérzékelés szőkebb és tágabb meghatározásaival, és általános képet kapnak a tudományágról. Betekintést adunk a távérzékelés szerepérıl és lehetıségeirıl. A következıkben részletesen tárgyaljuk a fizikai alapokat, a befolyásoló tényezıket, ezek szerepét és erısségét a távérzékelés folyamatában. A hallgatók megtanulják a távérzékelı szenzorok általános típusait, azok legjellemzıbb tulajdonságait, elınyüket és hátrányaikat. Megismerkednek a légifelvételek készítésének módszereivel, valamint az ehhez szükséges eszközök fıbb jellemzıivel. Dr. Lóki József : Távérzékelés Kossuth Egyetemi Kiadó Detrekıi Ákos-Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Mucsi László: Mőholdas Távérzékelés. Libellus Kiadó, Szeged, Almár Iván Both Elıd Horváth András - SH atlasz Őrtan. Springer-Hungarica, Budapest, Tantárgy megnevezése: Vektoros geoinformatikai gyakorlat A tantárgy felelıse: Túri Zoltán egyetemi tanársegéd Óraszám: 12 gyakorlati óra A tantárgy célja a vektor alapú térinformatikai adatbázisok felhasználási lehetıségeinek megismerése. További célunk, hogy a hallgatók a félév végén felhasználói szinten tudják kezelni az ArcGIS geoinformatikai szoftvert. A félév során a hallgatók megismerkednek a vektor alapú térinformatikai rendszerek elméleti alapjaival (vektor fogalma, tulajdonságai, mőveletek). Gyakorolják a vektoros adatnyerés különbözı típusait. Megvizsgáljuk, hogy milyen problémák esetében célszerő ilyen típusú adatbázist létrehozni, és azt hogyan kezeljék az ArcGIS-ben. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a szoftver általános jellemzıit, felépítését, menürendszerét. Vonatkozási rendszer megadása, objektumok vektoros bedigitalizálása, attribútumadatok hozzárendelése vektoros adatbázishoz, geometriai objektumok létrehozása, szerkesztése. Külsı adatbázisok importálá-

8 sa, adattáblák összekapcsolása, logikai lekérdezések. Diagramkészítés. Digitális tematikus térképek és geoadatbázisok készítése. Detrekıi Ákos Szabó György: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Detrekıi Ákos Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Elek István: Bevezetés a geoinformatikába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Esri: User s guide for ArcView GIS 3.2 Kertész Ádám: A térinformatika és alkalmazásai. Holnap Kiadó, Budapest, Lóki József: GIS alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Tózsa István: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erıforrás-gazdálkodásban. Aula Kiadó, Budapest, Zentai László: Számítógépes térképészet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Folyóiratok: Térinformatika, ArcUser 7. Tantárgy megnevezése: Önkormányzati információs rendszerek A tantárgy felelıse: Pázmányi Sándor osztályvezetı helyettes (HBM Önkorm. Inf. Oszt.) Óraszám: 12 elméleti óra A hallgatókat megismertetni a geoinformatika, illetve a kapcsolódó információs rendszerek felhasználási lehetıségeivel, különös tekintettel az önkormányzati igazgatás területére. A tárgy elıadásain a hallgatók áttekintést kapnak az önkormányzati igazgatás különbözı szintjein, illetve területein alkalmazható geoinformatikai megoldásokról és konkrét alkalmazásokról. A fontosabb önkormányzati térképek (földhivatali, közmő, stb.), alapadatok, alrendszerek (pl. területhasználat, területrendezés, stb.) és a különbözı nyilvántartások geoinformatikai célú alkalmazásai. A távérzékelés (légi- és őrfelvételek) alkalmazása a bel- és külterületek értékelésénél. Tervezési munkák, lekérdezés és a döntéstámogatás lehetıségei az önkormányzati információs rendszerekben. Kertész Ádám: A térinformatika és alkalmazásai, Holnap Kiadó 1997 Elek István: Bevezetés a geoinformatikába. ELTE Eötvös Kiadó Tantárgy megnevezése: Adatbáziskezelés A tantárgy felelıse: Bodroginé Dr. Zichar Marianna egyetemi adjunktus Óraszám: 6 óra elmélet + 6 óra gyakorlat A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter: II. A tárgy célja az adatbáziskezelés elméleti alapjainak az elsajátítása, és a gyakorlati órákon az elméleti anyaghoz kapcsolódó feladatok megoldása. Az adatbáziskezelés alapfogalmai (adat, információ, egyed, tulajdonság, kapcsolat). A modellalkotás folyamata. A relációs adatmodell és a relációs adatbázisok alapfogalmai.

9 Függıségek, redundancia, normálformák, normalizálás. Indexek fogalma és felépítése. Egyed-kapcsolat diagram. A relációs algebra mőveletei, reláció kalkulus. A relációs adatmodellezés gyakorlati kérdései. Sályi-Szelezsán: Adatbázisok, LSI, R. Elmasri, S.B. Navathe: Fundamentals of Database Systems, The Benjamin/Cummings Publ. Co., Addison-Wesley World Student Series, J.D. Ullman, J.Widom: Adatbázisrendszerek, Alapvetés, Panem Könyvkiadó Kft. Budapest, Tantárgy megnevezése: Digitális térképek A tantárgy felelıse: Dr. Lóki József egyetemi tanár Óraszám: 12 gyakorlati óra A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter:ii. A tárgy oktatásának célja a különbözı típusú digitális térképek elıállítási módszereinek megismerése. A digitális térképek gyakorlati szintő alkalmazása. A digitális térképek típusai. A raszteres és vektoros térképek elıállításának a módszerei. A térképek szkennelése, digitalizálása. A digitális raszteres térképi adatbázisok használata. Digitális térképek az Interneten. Digitális atlaszok. A TopoExplorer, DigiTerra Explorer, ArcExplorer, IGO szoftverek gyakorlati alkalmazása. Mőveletek digitális térképeken. Dr. Lóki József: Digitális tematikus térképészet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Tantárgy megnevezése: Geoinformatikai alapismeretek II. A tantárgy felelıse: Dr. Tóth Csaba egyetemi adjunktus Óraszám: 12 elméleti óra A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter: II. A tárgy oktatásának célja a fontosabb adatbázisok, adatbáziskezelı rendszerek és adatmodellek fıbb jellemzıinek elsajátítása. A GIS mőveletek megismerése. A tananyag a Geoinformatikai alapismeretek I. témaköreire épül. Az adatnyerési eljárásokhoz kapcsolódva ismerteti az adatszervezés alapkérdéseit, az adatbázisok fıbb jellemzıit. A hierarchikus, relációs, objektum orientált adatbázis modellek, továbbá a grafikus adatmodellek elméleti kérdéseinek tárgyalása is a tananyag része. A raszteres és vektoros adatokkal végezhetı alapmőveletek. A fontosabb GIS mőveletek áttekintése. Ajánlott Irodalom: Dr. Lóki József: GIS alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Detrekıi Ákos - Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Tamás János: TÉRINFORMATIKAI PRAKTIKUM ( Kertész Ádám: A térinformatika és alkalmazásai, Holnap Kiadó 1997 Elek István: Bevezetés a geoinformatikába. ELTE Eötvös Kiadó 2006.

10 Térinformatikai elméleti oktató anyag (Sárközy Ferenc, BME) Térinformatika és környezeti modellezés (Tamás János, DATE) Tantárgy megnevezése: Raszteres geoinformatika gyakorlat A tantárgy felelıse: Négyesi Gábor egyetemi tanársegéd Óraszám: 12 gyakorlati óra A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter: II. A térképrajzoláshoz és térképolvasáshoz szükséges alapvetı készségek elsajátításán túl ismereteket szereznek a számítógépek térképészeti alkalmazásáról, a digitális atlaszok, interneten található térképek használatáról. Alapvetı információk a digitális képállományokról (állománytípusok, képtömörítés, képfelbontás, színmódok és színmodellek). Fotószerkesztı programok alkalmazása a digitális kartográfiában. Mőveletek képállományokkal: forgatás, átméretezés, kijelölés, különbözı átalakítások, szkennelt térképek összeillesztése, képretusálási lehetıségek. A kész digitális állomány feliratozása és nyomtatása. A digitális kartográfia témakörben a COREL-DRAW szoftver alkalmazási lehetıségeit (digitalizálás, rajzolás) sajátítják el. Különbözı típusú tematikus térképek szerkesztésében szereznek jártasságot. Carla Rose: Tanuljuk meg az Adobe Photoshop CS használatát 24 óra alatt. Kiskapu Kiadó, Budapest, 2004 Kıhalmi Éva Kıhalmi Mariann Tünde: Photoshop CS3 alapok és trükkök, ComputerBooks, Budapest, 2007 Kıhalmi Éva Kıhalmi Mariann Tünde: CorelDraw X3, ComputerBooks, Budapest, 2006 Hidegkuti Gergely Vinnay Péter: Digitális képalkotás, ComputerBooks, Budapest, Tantárgy megnevezése: Terepi geoinformatika A tantárgy felelıse: Dr. Tamás János egyetemi tanár Óraszám: 12 elméleti óra A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter: II. A tárgy célkitőzése, hogy eredményeként térbeli döntéstámogatásra alkalmas információt hozzon létre, mely alkalmas a precíziós környezeti feladatok megoldására. A terepi informatika keretében megvizsgáljuk a GPS alapú környezeti terepi adatgyőjtést és távoli adatállományok lekérdezési lehetıségének kialakítását, valamint alkalmazási feladatainak meghatározását a környezeti terepi munkában. A hallgatók ismeretet kapnak a mobil terepi egységek (kézi számítógépek) kezelésében, megismerik azon eszközöket amelyekkel megfelelı kártya és szoftver segítségével GPS vevı integrálható. Betekintést nyernek a mobil rendszer segítségével publikált térképi adatok terepi adminisztrációjába (térképi megjelenítés, megjegyzések elhelyezése, mérések végrehajtása). Információt kapnak milyen térinformatikai mőveletek végezhetıek el a pillanatnyi térbeli pozíció ismeretében terepi körülmények között.

11 Tamás J. - Lénárt Cs. 2003: Terepi térinformatika és a GPS gyakorlati alkalmazása. Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar, Debrecen. 13. Tantárgy megnevezése: Légi- és őrfelvételek elemzése A tantárgy felelıse: Dr. Szabó Gergely egyetemi adjunktus Óraszám: 12 gyakorlati óra A tárgy teljesítésére javasolt szemeszter: II. A hallgatók megismertetése a légifotók és az őrfelvételek vizuális kiértékelésének fı irányelveivel és az ezek nyújtotta lehetıségekkel. Az órák elsı részében a hallgatók megismerik a légifelvételek felhasználásának fı lehetıségeit. Megvizsgáljuk, hogy milyen jellegő információk nyerhetık ki egy légifotóból, ezeket hogyan célszerő csoportosítani, és milyen módszerekkel tudunk légifelvételeket térképpel öszszevethetıvé alakítani. A továbbiakban megismerkedünk az őrtávérzékelés módszerével nyert adatbázisok vizuális kiértékelésének lépéseivel. Megvitatjuk, hogy az ilyen jellegő adatbázisok mely sarokpontokon térnek el a hagyományos légifotóktól, melyek az elınyök illetve a hátrányok. A hallgatók megtanulják, hogy egy távérzékeléssel nyert képen hogyan tájékozódjunk, mit érdemes megfigyelni, és milyen megállapításokat tehetünk a vizsgálatok eredményeként. Tikász-Krauter-Ugrin: A digitális térkép geometriai alapjai. Dr. Lóki József : Távérzékelés Kossuth Egyetemi Kiadó Campbell, J.B.: Introduction to Remote Sensing. Taylor and Francis, London, Detrekıi Ákos-Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Mucsi László: Mőholdas Távérzékelés. Libellus Kiadó, Szeged, A képzésért felelıs kar megnevezése: Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar A szakért felelıs oktató: Dr. Lóki József tanszékvezetı egyetemi tanár, DE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (JLOKI@DELFIN.UNIDEB.HU) A szak indításának tervezett idıpontja: szeptember A képzés költsége: Ft/félév