A fogyatékkal élők intézményes ellátásának lehetőségei Baranya megyében

Átírás

1 A fogyatékkal élők intézményes ellátásának lehetőségei Baranya megyében I. Bevezető A fogyatékkal élők társadalmi integrációjának előmozdítását szolgáló törekvések sorában mérföldkő a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. tv. (közismertebb nevén: esélyegyenlőségi törvény ). A jogszabály eredendő célja az, hogy enyhítse a fogyatékkal élők hátrányait, megalapozza esélyegyenlőségüket, illetve ennek megfelelően alakítsa a társadalom szemléletmódját. Ebből kiindulva határozza meg a fogyatékos személyek jogait, a jogok érvényesítésének eszközeit, szabályozza továbbá az érintettek számára nyújtandó komplex rehabilitációt, és teremti meg mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét, önálló életvitelének és társadalmi életben való aktív részvételének garanciáit. A fogyatékkal élők legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől, az akadálymentesítettség még kismértékű, a rehabilitációs foglalkoztatás szinte csak árutermelést jelent. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekében - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetnék igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhető rendszerének kiépítése, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A fogyatékkal élők számára személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyedüli formája szinte napjainkig az intézményekhez kötött nappali, vagy bentlakásos ellátás volt. Baranyában jelenleg egyedül Pécsett működik - az önálló életvitelnek a saját lakóhelyen való megkönnyítését célzó - támogató szolgálat, ugyanakkor ennek az alapellátási formának a biztosítását a szociális törvény végéig valamennyi települési önkormányzat számára kötelezővé teszi. Az esélyegyenlőségi törvényben lefektetett célok érdekében ezért a támogató szolgálatok megalakítása mellett fontos feladatként jelentkezik a jelenlegi bentlakásos intézményrendszer megreformálása, átalakítása. A fogyatékkal élőket ellátó intézmények átalakításának szakmai alapelvét az esélyegyenlőségi törvény 29. fogalmazza meg. E szerint a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb január 1-ig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani

2 2 A lakóotthonos kitagolás szakmai alapelvei az integráció, normalizáció és autonómia. A jogszabályi rendelkezés célja, hogy az intézményi ellátásra szoruló fogyatékkal élő személyek ne a társadalomból kiszakítva, a társadalom elől elrejtve, hanem annak szerves és hasznos részeként, a társadalomba integráltan, az állapotuknak megfelelően a lehető legnagyobb mértékben autonóm módon, és normalizált, az épek világához hasonló körülmények között élhessenek. II. A Baranya megyei helyzetkép Baranya megyében összesen 43 bentlakásos szociális intézmény működik férőhelyen, ebből fogyatékos személyek ellátását 10 intézmény biztosítja 802 férőhelyen ( a férőhelyek 20,4%-a). A fogyatékkal élők számára bentlakásos intézményi férőhelyeket biztosító ellátórendszer meghatározó szereplője a megyei önkormányzat. A 802 férőhelyből 648 négy megyei fenntartású intézményben található, továbbá ellátási szerződés alapján megyei feladatot lát a Mohács Város Önkormányzata által fenntartott Pándy Kálmán Otthon 64 fogyatékkal élőket fogadó férőhelyén. A rendszer 802 férőhelyének kihasználtsága 100%-os, a várakozói ráta 5,6%-os (45 fő). Az ellátórendszer átalakításának szükségességét a jogszabályi előírásokon túl az ellátottak körében végzett felmérésünk is alátámasztotta. Ennek értelmében a lakóotthoni ellátási formára az ellátottak 52,1%-a (418 fő), a várakozók 51,1%-a (23 fő) alkalmas, illetve alkalmassá tehető. A lakóotthoni férőhelyek száma ugyanakkor csak 5,5% (44 fh.).

3 3 Az intézményrendszer átalakítására vonatkozó program kidolgozásában a megyei önkormányzatnak jelentős segítséget nyújtott a témában komoly tapasztalatokkal rendelkező németországi Diakonie Stetten. A közös munka eredményeként a 2002-ben elkészült keretkoncepció figyelembe veszi a fogyatékosok ellátásával kapcsolatos szakmai alapelveket, a magyarországi jogi szabályozást, valamint a programmal megcélzott intézmények és környezetük sajátosságait is. Az elkészült keretkoncepciót a megyei Közgyűlés a szeptemberi ülésén elfogadta, s megfogalmazta azon igényét, hogy a program országos kísérleti programként kerüljön végrehajtásra. III. A Baranya Megyei Önkormányzat terve a fogyatékkal élőket ellátó intézményrendszer átalakítására Az elkészült keretkoncepció sarokpontjai (törekvései): 1. Az átalakítás nem elsődlegesen a jelenlegi intézmények fejlesztést, hanem a szükségletekhez igazodó új feladat-ellátási struktúra kialakítását célozza. 2. Egyenletes megyei lefedettséget alakít ki a szolgáltatások területén. 3. Alapellátást és intézményi szakellátást átjárhatóvá teszi, az alapellátás (támogató szolgálatok) kiépítése és erősítése a koncepció egyik lényeges eleme. 4. A kialakítandó új intézményi struktúrában hangsúlyosan jelenik meg az integrációs- és rehabilitációs célzat. 5. A végrehajtás tervezésének, előkészítésének fontos eleme a kitagolási program társadalmi elfogadottságának előkészítése. A keretkoncepció az alábbi átalakítási szükségleteket fogalmazza meg a jelenlegi intézményrendszer tekintetében: A településközpontban fekvő bólyi intézmény tekintetében folytatni kell a lakóotthonos kitagolási programot (az intézmény jelenleg 3, lakóövezetbe integrált lakóotthont működtet). A jelenlegi épületegyüttesben csak az önállóbb életvitelre képtelen ellátottak maradnának, továbbá itt kapna helyet a képzési kötelezettség teljesítése érdekében az ellátottak korai fejlesztése, oktatása, terápiás és munkajellegű foglalkoztatása. Fontos továbbá a jelenlegi intézmény átjárhatóvá tétele, a kerítések fizikai- és átvitt értelemben vett lebontása. A településtől távol fekvő Szigetvár-turbékpusztai intézmény lakóinak lakóotthonos kitagolását szintén meg kell oldani. Az intézmény jelenlegi új épületeinek hasznosítására úgy kerülne sor, hogy itt nyernének elhelyezést a Helesfáról és Mozsgóról átköltöző súlyosan fogyatékos személyek. Az izoláltan fekvő helesfai intézmény, illetve a településközponti kastélyépületben található mozsgói intézmény kitagolásra alkalmas lakói szintén újólag kialakítandó

4 4 lakóotthonokban, intézményi egységekben nyernének elhelyezést. A mozsgói kastélyingatlan alkalmatlansága miatt értékesítésre kerülne, a helesfai ingatlanegyüttes pedig továbbra is (most már teljes egészében) pszichiátriai betegeket látna el, ennek keretében feladata rehabilitációs intézményi funkcióval egészülne ki. A helesfai intézmény a pszichiátriai betegek kitagolása után szintén értékesítésre, illetve más célú hasznosításra válna alkalmassá. Fontos törekvés az egyes települési önkormányzatok által kiépítendő támogató szolgálatok munkájában való szerepvállalás. Az intézmények szakmai tapasztalatai, humán bázisa lehetőséget teremt az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolat kiépítésére, elősegítve a még otthonélő, de segítségre szoruló fogyatékosok minél további humánus, saját környezetben való segítését, ellátását. A keretkoncepció szerint az így kialakított szolgáltatási struktúra területileg lefedné a megye egészét, és lehetőséget adna arra, hogy minden igénylő a számára legmegfelelőbb ellátásban részesüljön. Az egyes körzetek kialakításánál arra törekedtünk, hogy a jelenlegi intézményi ellátottak a korábbi lakóhelyükön, illetve annak közelében vehessék igénybe a számukra megfelelő ellátási formát. Az így kialakítandó ellátási struktúra lehetőséget teremthet a jelenlegi munka jellegű foglalkoztatási megváltoztatására is. A külső, megváltozott munkaképességűeknek fenntartott munkahelyeken dolgozni tudók számára fel kell

5 5 kutatni, illetve ki kell alakítani az integrált foglalkoztatás lehetőségeit, s fel kell készíteni őket az autonómia és az integráció kihívásaira. Az elkészült program szakmai és társadalmi vitája érdekében három szakmai nap megtartására került sor 2002-ben, illetve 2003-ban, amelyre meghívtuk az érintett települések polgármestereit is november én a programot - német partnereinkkel közösen - a Stuttgartban megrendezett nemzetközi work-shopon mutattuk be. A program végrehajtása az érintettek széleskörű együttműködését feltételezi, ezért folyamatos egyeztetésekre van szükség. A ban szervezett szakmai napokon a szakma szereplőinek, és az ágazati minisztérium képviselőinek pozitív, támogató véleménynyilvánítására került sor. Az érintett települések döntéshozóinak részvétele estleges volt, egyedül Bóly város polgármestere vett részt a Bólyban tartott rendezvényen, illetve elkísérte a megyei szakmai küldöttséget a stuttgarti work-shopra november 3-án Tanja Gönner asszonynak, a németországi Baden- Württemberg tartomány szociális miniszterének baranyai látogatása során ismételten bemutatásra került a koncepció. A szakmai prezentáción a német delegáció mellett részt vettek a hazai szaktárca illetékesei, Szabó Sándorné helyettes államtitkár, továbbá a Dél-dunántúli régió szociális szakemberei. A rendezvényen ismét felvetődött a program finanszírozhatóságának kérdése, az EU-s források igénybevételének lehetősége. IV. A program megvalósításának lehetőségei A terv megvalósításának következő lépcsője az együttműködési keretek kialakításával párhuzamosan a szakmai, pénzügyi és műszaki (építészeti) elemeket összefogó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Az előkészítést akadályozza, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott intézkedések között jelenleg nem szerepel a fogyatékkal élőket ellátó bentlakásos intézményi kör infrastrukturális fejlesztése, így az EU-s források igénybevétele a program egészének végrehajtásához nem lehetséges. Az EU következő költségvetési tervezési időszakában ezért fontos, hogy ezen fejlesztések is támogathatóvá váljanak. Ez a szakmai igény elhangzott az említett november 3-i szakmai rendezvényen is. A program egyes részelemei, törekvései ugyanakkor már most is kapcsolhatóak aktuális pályázati kiírásokhoz. Az integrált foglalkoztatás segítése érdekében a megyei önkormányzat pályázatot nyújtott be az EQUAL program Esélyteremtés a foglalkoztatásban kiírására. A bentlakásos intézményi struktúra fizikai átalakítás nélkül ugyanakkor a program egésze nem valósítható meg.