II, FÖLVÉTELI JELEN TÉSEK. 1. Zsdenyova (Szarvasháza) környéke Beregmegyében.

Átírás

1 II, FÖLVÉTELI JELEN TÉSEK. A) Hegyvidéki országos felvételek. 1. Zsdenyova (Szarvasháza) környéke Beregmegyében. (Jelentés az évi részletes földtani felvételről.). Dl. PoSEWITZ TlVADAB-tÓl. Feladatomul tüzettetett ki folytatni a múlt évi fölvétellel kapcsolatban a részletes földtani felvételt a 10. zóna/xxviii. rov. jelzett lap délnyugati és északnyugati részén és még tovább kelet felé az ungmegyei Ligetes (Luh) vidékéig. A bejárt vidék fővölgye a zsdenyovai völgy, melynek hasonnevű vize Ungmegye határán ered és Vezérszállás (Pudpolócz) közelében a Latorcza folyóba torkol. A völgyet két magas hegylánczolat környezi. Az északkeleti hegyláncz egyszersmind az országhatár és legmagasabb csúcsa az 1403 m magas Pikul. A délnyugati hegyláncz, mely az előbbivel párhuzamosan halad, határos Ungmegyével. Ez utóbbi hegyláncz legmagasabb csúcsa az 1408 m magas Ostrahura. A vidék földtani alkata nagyon monoton. Csakis ó-harmadkori üledékekkel találkozunk, t. i. eoczénnel, alsó és felső oligoczénnel. E oczén. Az elmúlt évek felvételei alkalmával láttuk volt, hogy eoczénlerakodások széles sávban húzódnak a máramarosmegyei Ökörmezőtől északnyugati irányban Yolócz felé és innen tovább Alsóvereczke irányában az ország határáig. Alsóvereczke mellett a Latorczafolyó baloldalán hatalmasan ki vannak fejlődve, míg jobboldalt csak keskeny sávban szegélyezik be a völgyet, fiatalabb lerakodások által lévén itt eltakarva.* * Az utolsó feltárás a Latorczavölgyben a Bilaszowa erdőőri lak közelében található, hol hieroglifáspalák strzolkás kifejlődésben helytállók.

2 4 0 D l POSEWITZ TIVADAR (2) A zsdenyovai völgyben és környékén az eoczénnek csak egyes kisebb feltörései mutatkoznak; így Zsdenyova mellett, továbbá Bukócz és Nagyrosztoka községek mellett mind a zsdenyovai völgyben, valamint Felsőhrabonieza mellett délre Zsdenyovától a hraboniczai völgyben. Az első feltörési hely Zsdenyovától északra fekszik a Kocsilo és Kotilnicza patakok közötti hegyháton. Azon úton, mely a Kocsilovölgyhől az említett dombhátra vezet és tovább a Muncselvisoki hegy felé visz, hieroglifás görbehéjas palák helytállók, a hegyhátig húzódva. Innen egyrészt a hegyhát mentén követhetők még egy ideig északkelet felé, másrészt a Kotilniczavölgyig. Ezek ugyanazon rétegek, mint a milyenek Alsóvereczke vidékén helytállók. A kocsilovölgy felső szakaszában eoczén nem mutatkozik. Keresztül metszvén a völgyet, felső szakaszában sehol az eoczénre emlékeztető kőzeteket nem találtam, úgy szintén a patak hordaléka között sem. A másik feltörési hely Bukócz helység mellett van. Itt a baloldali magaslatokon kevés mészpáteres görbehéjas pala helytálló, melyek az eoczénhoz számítandók. A harmadik hely a zsdenyovai völgyben Nagyrosztoka község mellett van. Itt a zsdenyovai patak mentén, a patak azon részében, mely Nagyrosztoka és Kisrosztoka községek közt van, az első baloldali mellékpatak torkolata közeiéig hieroglifás calciteres palák strzolkás kifejlődésben helyt állók. A zsdenyovai patak hordaléka Nagyrosztoka mellett legnagyobbrészt eoczénkőzetekből áll. A negyedik hely délre Zsdenyovától a felsőhraboniczai völgyben, a községtől délre van, azon a helyen, a hol az országút kanyarodik és hegynek visz. Itt helytálló hieroglifás pala, görbehéjas calciteres pala strzolka-féle kifejlődésben és velők váltakozva nagyobb tömegben fekete agyagpala van, mely utóbbi déli irányban túlsúlyra emelkedik. Ezen jellegző rétegek nyugati irányban a «Slog» nevű telep felé húzódnak, hol a patakok bevágásaiban leginkább ki vannak fejlődve és innen tovább követhetők azon gyalogösvényig, mely Izvarhutából Felsőhrabonicza községig vezet. Ez utóbbi helyen egy egész dombot alkotván, nagyobb kiterjedésben található az eoczén. A lsó-oligoczén. Az eoczén lerakodások, a mint láttuk volt, csak egyes apróbb feltörésben jutnak felszínre és így vidékünk alkatára jelentékenyebb befolyással nincsenek. Itt csakis az oligoczén üledékek uralkodnak. A völgyek mentén

3 (3 FÖLVÉTELI JELENTÉS. 41 mindenütt az alsó-oligoczén rétegek láthatók, míg a magaslatokat a Magúra homokkő alkotja. Az alsó oligoczén dombos vidéket képez, mely a mint a Pikul határgerinez déli lejtőjén, valamint Felsőhrabonicza mellett a Velki Yiszeny hegy északi oldalán látható, élesen van határolva a meredeken felemelkedő felső oligoczén homokkőtől. A Latorczavölgy felső szakaszában Alsóvereczke mellett és a nevezett községtől északra, a nyugati hegyoldalban, leginkább az alsó-oligoczén rétegek találhatók. Innen a zsdenyovai és a hraboniczai patakok beömléséig követhetők, valamint ezen két völgyben is. Az előbbi völgy íorrásterületóről két keskeny sávban folytatódik északnyugati irányban az Ungvölgyig. A felső Latorczavölgy nyugati oldalán elterülő erdős hegyláncz alsó-oligoczén lerakodásokból áll, melyek a Latorczavölgyben folytatódnak Vezérszállásig. A zagyilski jobboldali mellékvölgyben szürke márgapalák helytállók a községig és még azon túl is. A rétegek hajlítottak és meredeken északkelet felé dűlnek. A szomszédos jalovai völgyben is helytállók a szürkés márgapalák, itt azonban sok homokkő települt közbe. A rétegek dőlése északkeleti. A bilaszovai erdőőri lak melletti hídnál a Latorczafolyó balpartján rozsdásfoltos lemezes agyagpalák helytállók több vékony menilitszalaggal. Menüitek találhatók szintén a Slawkapatak beömlése táján a völgy jobb oldalán is. Ez a folytatása azon menilitvonulatnak, mely északnyugati irányban a Felsővereczkétől délnyugatra odahúzódó hegyhát mentén követhető. Az alsó-oligoczén rétegek a zsdenyovai völgy egész hosszában terülnek el és Ungmegyében is folytatódnak az Ungfolyóig. A fővölgyben kevés a feltárás és a mellékvölgyekben még gyérebben akadni feltárásokra. A zsdenyovai patak mindkét oldalán dombos, többnyn-e erdős vidék terül el, mely dombvidék észak felé a magasra kiemelkedő határgerinczig elhúzódik, mint az a Kocsilyo patak mentén látható. A rétegek dülése itt északkeleti és többnyire piszkosszürke vékony pados homokkövekből állanak. Zbun-telep mellett (Zsdenyovától jövet a telep előtt) a híd közelében a völgy jobb oldalán, az út mentén a hegyoldalban feltárás van, a hol szürkés márgapalák fekete lemezes agyagpalákkal, homokos palákkal és homokkőpadokkal váltakoznak. A közeli híd mellett ugyanazon rétegek a folyó medrét átszelik. A rétegek merőlegesen fel vannak állítva és északnyugat felé csapnak. A zbuni völgyben és a Turjanszkiplay mentén mindenütt látni az alsó oligoczénpalákat. A serboveczi völgy alsó szakaszában, a községtől délnyugatra, rozsdafoltos barnás halpikkelyes palák kelytállók, melyek 3 4 czenti-

4 4 2 D5 POSEWITZ TIVADAR (4) méter vastag kemény homokkőpadokkal váltakoznak. Ezekre szürkés és feketós palák következnek, tömött homokkőpad közbefektetésekkel. A rétegek 30 alatt ÉK felé dűlnek. A falu kezdetén újonnan helytállók a kávébarna, rozsdafoltos palák, homokkő befektetéssel, melyek itt ránczosodtak; a templom mellett kis nyerget képeznek és meredeken fel vannak állítva. Az. alsó-oligoczén a falu felső, végéig terjed. A serboveczi völgygyei Szomszédos völgyben szürkés pala és homokkő látható. Paskócz mellett akadunk ismét feltárásra. Az erdőőri lak mellett a folyó medreken szürkés palák, feketós és homokos palák, homokkőpad közbefektetésekkel helytállók. A rétegek erősen össze vannak gyűrődve és EK felé dűlnek. A völgy jobb oldalán az ellenkező dülés észlelhető. Itt tehát nyeregképződés van. A bukóczi mellókvölgyig két helyen találhatók homokos palák homokkőpadokkal váltakozva s ÉK felé dűlve és a nevezett völgy torkolata mellett ugyanazon rétegek vannak hasonló dülóssel. A bukóczi völgyben az alsó-oligoczén szürkés palákból áll, homokkőpad közbefektetésekkel. A rétegek ránczosodtak, ÉK felé dűlnek, de gyakran meredeken fel vannak állítva. A Bukócz község körüli vidék kopár dombokból áll és itt is jól kivehető meddig terjed az, alsó-oligoczén és hol veszi kezdetét a meredekebb lejtőjű magúra homokkő. A bukóczi völgy torkolatánál kékesfeketés palák homokkőpad közbefektetésekkel ÉK felé 30 alatt dűlnek. A völgyben felfelé menve, a folyó második kanyarulatánál átszeljük a rétegeket, melyek nagyon gyűrődöttek és ÉK felé dűlnek különböző fok alatt. Helyenként tömeges homokkő helytálló, de sok a kókesfekete pala is. Ezen rétegek követhetők Perechrest faluig, hol a falu előtti híd közelében, nem messze a kereszttől, feltárásra akadunk. Itt ÉK felé dőlnek a rétegek, míg a falu temploma közelében az ellenkező dülés látható. Ugyanazon rétegek folytatódnak Nagyrosztoka községig és innen tovább Ungmegye felé. Kisrosztoka közelében egy feltárásban kevéssé rozsdafoltosak a barnás palák, a minők az egész völgyben csak a serboveczi mellékvölgyben, valamint a bilaszovai erdőőri lak közelében láthatók. A húsznál völgy mentén, mely völgy a rétegek csapási irányában húzódik, mindenütt ugyanazon rétegekkel találkozunk, t. i. homokkő befektetéssel váltakozó kékesszürke palákkal. Szépen látható a Husznavölgyben is az alsó-oligoczén alkotta dombos vidék és mindkét oldalt a meredeken és magasabbra emelkedő magúra homokkő-hegylánczok. Uzsok környékén, az Ung folyó mentén elhúzódik az alsó-oligoczén e folyó forrás területéig, egészen a hegynyeregig, másrészt pedig keskeny sávban az uzsoki hágóig. Itt a vasút mellett szép feltárás van. Az alsó-oligoczén palák meredeken DNy felé dűlnek; míg a magúra

5 (5) FÖLVÉTELI JELENTÉS. 4 3 homokkő discordánsan reájuk települ kis synklinálist képezve. Az Ungvölgyben, Ny felé menve, mindkét oldalt az alsó-oligoczén terül el. Az Opolanek alagút keleti nyílása közelében gyűrődött palákba közbe települt egy-két méter vastag kövületes pad déli düléssel. A kövületek az. alsó-oligoczén korra vallanak. Az alagút közepe táján a kövületpad állítólag 5 6 méter vastagságban fordul elő. A Cserbinavölgyben is szépen feltárvák az alsó-oligoczén palák, melyek a Wolosanka és Cserbina alagutakban is helytállók. A rétegek mindenütt hajlítottak; a fődülési irány délnyugati. Az alsó-oligoczénrétegek felvett területünkben ENy felé csapnak, s hol ÉK, hol DNy felé dűlnek. Nagyban ránczosodtak és a zsdenyovai és Husznavölgy hosszában antiklinálist képeznek. Koruk biztosan meg lett határozva] kövületek alapján, melyek Alsóvereczke környékén évek előtt találtattak A F első-oligoczén. A magúra homokkő képezi a dombvidéktől magasabban emelkedő hegyvonulatokat a zsdenyovai völgy, valamint a Husznavölgy mindkét oldalán s egyes kisebb hegykúpokat is képezvén az alsó-oligoczén közepette. Ilyen magúra homokkőkúp a «Hohe Tanne» nevű hegykúp, melynek meredeken emelkedő erdős hegyoldala DNy felé folytatódik, melyen keresztül a Latorczafolyó szűk medret vájt magának és mely a «Vereczkei szoros# név alatt ismeretes. Ilyen izolált hegykúp továbbá a «Popova Perennisi) nevű hegy Zsdenyova és Serbovecz között. A magúra homokkő finom szemcsés csillámban gazdag, helyenként konglomerátossá válik. Az Ostrahura hegykúpon vastag padokban lép fel ÉK felé dűlve. A Tikul hegycsúcson szürkés színű finomcsillámos, tömött, kevés mésztartalommal, helyenként konglomorátossá lesz. Á sván yvizek és használliató kőzetek. A magúra homokkő építőkőnek használtatik, valamint a hieroglifás palák is. Zsdenyova közelében három helyen gyenge kénes víz fordul elő: a fűrészmalom a folyó jobboldalán, a kocsilói völgy felső szakaszában és Zbun falu mellett. Uzsok mellett három helyen az Ungfolyó jobb partján bugyog ki vasas ásványvíz. Ezen előfordulások északnyugat-délkeleti irányban fekszenek. * Jahrbuch des k. k. geol. Beichsanstalt 1881 p *

6 u Dt POSEWITZ TIVADAR ( 6 ) A felvételi idő másik felét a 10. zóna XXIII/rovat jelű lapon nagyrészt reambulatióra használtam fel, részben pedig azon terület felvételére, mely nevezett lap délnyugati részén, Káposztafalutól délre fekszik, az ú. n. Glatz mészhegység nagyobbik része egészen a Gölnicz folyóig. A 10. zóna XXIII/rovat DK lapon és az ezzel Ny felé szomszédos szegélyrészen a reambulatió alkalmával kijelöltem az eruptiós kőzetek kiterjedését. A Göllnicz folyótól délre eső területen több nyugatról keletre húzódó porphyroid vonulattal találkozunk, melynek leghatalmasabbika D felé Szepesremetétől Svedlérig húzódik. A Göllnicz folyótól északra fekvő területen a legnagyobb és leghosszabb vonulat, a Svedlér melletti «Mittelgrund» nevű völgytől K felé húzódik a Dachsenhübel, Kehwald és Kabenkropf nevű magaslaton át a szlovinkai völgy felé. Ettől délre nehány kisebb porphyroid feltörés található, Svedlértől nyugatra, a Lángén Schlaf, Steinhübel, Ober dér Stirn nevű magaslatokon. Diorit-kitörések találhatók a szlovinkai völgyben több helyütt, úgy a fő- mint a mellékvölgyekben, valamint a környező magaslatokon is; továbbá Svedlér vidékén a Buchwald, Holy vrch és Krive pole nevű magaslatokon, valamint a Kupfergrund, Zipsergrund és Gründl nevű völgyekben. A Glacz nevű mésfcfensik, mely Káposztafalutól elterjed a straczenai völgy fehéres tömött mészkőből áll és a felső triászhoz tartozik. A straczenai völgyben az erdészi laktól egészen a «vaskapúig», a lap széléig az út mentén (a völgy északi oldalán) és a hegyoldalban helytállók a vöröses színű werfeni palák, mely utóbbiak a Glacz mészhegységet délkeleti oldalán is szegélyezik.