Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Átírás

1 Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Katymár, a 0285/7 hrsz a) alrészlet ingatlan területéből 2,0292 ha. Súlyponti EOV koordinátái: X= ,24 Y= ,6 Z= 110 mbf A terület megközelítése: A Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék Katymár településtől kb. 2 kmre DNy-i irányban található. A Bácskai-löszplatón, a Telecskai-dombok északi részén, a település belterületének Ny-i oldalán kivezető burkolt útszakasz mentén, annak K-i oldalán helyezkedik el, a település belterületétől kb. 2 km-re. Megközelítése autóbusszal, gépjárművel és gyalogos közlekedéssel is lehetséges. Védettségi kategóriája: természeti emlék Védelemre tervezett természeti terület esetében a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tervezési területen illetékes természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Tervezési területtel átfedő, európai közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése és sorszáma: A rétegetani szempontból jelentős földtani alapszelvény jelenleg nem minősül országos jelentőségű védett- vagy fokozottan védett természeti területnek, sem Natura 2000 területnek, nem tartozik nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területhez. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése A tervezési terület természetvédelmi, tájvédelmi rendeltetése: A tervezési terület országos jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánítását az itt található mintegy 11 méteres löszfeltárást bemutató földtani alapszelvény teszi indokolttá. A területen a természetvédelem eszközeivel azt kell elérni, hogy az alapszelvény huzamos ideig betölthesse tudományos és természetvédelmi funkcióját; az adott földtörténeti korok eseményeinek, képződményeinek, és a létrejöttükhöz szükséges földtörténeti időnek reprezentánsa legyen. 1

2 Ingatlan-nyilvántartási adatok Település neve Hrsz. Kiterjedés (ha) (teljes hrsz.) Művelési ág Tulajdonosi csoport/kezelő Katymár 0285/7 hrsz a) alrészlet 9,8880 ha legelő Petres József (8/262) 0285/7 hrsz b) alrészlet 11,5416 ha szántó Stefánovics Levente (254/262) A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások A tervezési terület az országos ökológiai hálózat övezetének magterületként része. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján a Magterület övezetére a következő előírások vonatkoznak: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Élettelen természeti értékek A katymári szelvényen fogható meg a világon legrészletesebb formában a szárazföldi környezet fejlődése a középső würm végén és felső würm során, azaz a MIS3/MIS2 határesemények, valamint a MIS2 rétegtani szintben. A szelvény globális unikális jellegét az adja, hogy a világ felszínének %-t alkotó löszös üledékek esetében itt fejlődött ki a legvastagabb rétegsor az utolsó löszképződés során. Nyugat- és Közép-Európában nincs is párhuzama a katymári (és a madarasi) szelvénynek, csak kínai és ukrajnai löszterületekkel összevethetőek a rétegvastagságok és üledékkifejlődési paraméterek. A szelvény unikális jellegét erősíti, hogy a löszrétegeket vékony kifejlődésű talajképződési szintek szakítják meg, 2

3 jelezve, hogy 46º szélességi kör környezetében a talajképződés és a löszképződés között igen rövid idejű, klíma által irányított átmenetek voltak. Vagyis a terület a permafrost nélküli löszképződés északi határát, a jégkori sporadikus permafroszt (örökjég) déli részét, a Kárpáti belső löszövezet kifejlődését jelzi. Ennek a Kárpát-medence déli részén kifejlődött löszövezetnek a legkiemelkedőbb jelentősége az, hogy a felmelegedések során nem történt beerdősülés a vizsgált régióban, hanem enyhe klímájú, pannon sztyepp-erdőssztyepp fejlődött ki. Ennek nyomán egyértelműen rekonstruálható, hogy a vizsgált térségben a medence északi részéhez képest mindenképpen enyhébb, de jóval szárazabb környezet fejlődött ki a jégkori felmelegedési szintekben. Ezekhez kapcsolódóan pedig csernozjom jellegű, de vegyeslombozatú tajgás sztyepp növényzet alatt kialakult eurázsiai erdőssztyeppékre jellemző mezőségi talaj jött létre. A csernozjom talajjal jellemezhető felmelegedési rétegekben a bordás kórócsiga-sokfogú csiga biofáciese fejlődött ki. A jégkori lehűlések egyik legjelentősebb vonása, hogy a növényzeti fedettség egy bizonyos szintig emelkedett, a csökkenő hőmérséklet nyomán kialakult páratartalmi növekedés hatására. Majd a lehűlések maximumán egy észak-ázsiai elemeket (altáji trombitacsiga Vallonia tenuilabris), a boreo-alpin elemeket (tundrális oszlopcsiga - Columella columella), közép-európai hegyvidéki elemeket (harántvonalas bábcsiga Pupilla sterri), mezofil sztyepp erdőssztyepp (bordás trombitacsiga Vallonia costata, közönséges bábcsiga Pupilla muscorum) egyaránt tartalmazó, tundra tajga és sztyepp keverékéből álló speciális növényzet alakult ki. A lokális domborzatnak megfelelően a buckák északi részén apró tundra jellegű növényzeti foltok, a déli részén tajgás mezofil sztyeppék fejlődtek ki. Kiemelkedő jelentőségű, hogy unikális módon az erdőkre jellemző hidegtűrő elemek (barna diszkoszcsiga Discus ruderatus, erdei paránycsiga Punctum pygmaeum, kristályos üvegcsiga Vitrea crystallina, rácsos orsócsiga Clausilia dubia) alkották a legjelentősebb lehűlési szintek kezdetének malakofaunáját. A katymári (és a madarasi) szelvény ezen adata nyomán egyértelműen kijelenthető, hogy 46 szélességi foknál már a jégtakaró hűtő hatása korlátozottan jelentkezett, a szoláris sugárzás nyomán kialakuló napfénytartam és hőbevétel megfelelő lehetett, és a fő limitáló tényező a páratartalom és a csapadék mennyisége volt. A szelvény és malakofauna összetétele nyomán egyértelműen át kellett fogalmazni a jégtakaró hatását a Kárpát-medencében, és nemzetközi szinten is. Egyértelműen bizonyítható, hogy síksági területen a 46. szélességi foknál, illetve attól délre nem kell európai területen örökfagy (permafroszt) hatással számolnunk még a legjelentősebb lehűlések során sem, így ettől a területtől délre már síksági területen. Az erdei fauna és egy speciális váztalaj megjelenése nyomán a 46. szélességi körnél és attól délre a hőmérséklet csökkenése a páratartalom és ennek nyomán a növényzeti borítás növekedésével járt együtt. Ugyanis a szoláris energiabevétel elég jelentős volt ahhoz, hogy a fásszárú növények megmaradjanak még hőmérséklet csökkenése következtében is, és az nyomán jelentkező páratartalom növekedés hatására. Korábban már elméletileg modellezték ezeket a változásokat, de konkrét bizonyítékát nem tárták fel ennek a térbeli és időbeli hőmérsékleti páratartalmi és vegetációs trendnek. Ez a legfontosabb és elsődleges bizonyítéka, hogy extramediterrán refugiális területek alakulhattak ki a Kárpát medence déli részén. A katymári szelvény időben mintegy 8,000-10,000 naptári évvel hosszabb időintervallumot fog át, mint a madarasi, de adott időegységben a kisebb porakkumuláció, átlagosan 0,5 mm/év (szemben a madarasi 1 mm/év) ülepedési rátával vékonyabb löszös réteg fejlődtek ki. Ennek ellenére a fejlettebb, több talajréteg és a futóhomok közbetelepülések nyomán a nemzetközi jelentősége hasonló mint a madarasi, a két szelvény csak együtt értelmezhető földtani és őslénytani szempontból. Mindkét szelvény (a szeged-öthalmi 3

4 szelvénnyel együtt) a belső-kárpáti löszövezet markáns megfogalmazásának színtere és bizonyítéka. Együttes védelmük nemzetközi és regionális érdekünk és ezeken a szelvényeken keresztül lehetőség nyílik a vajdasági földtani és őslénytani védett értékekkel együttes gondolkodásra. Biológiai jellemzők A tervezési terület jelentős része erősen cserjésedik-fásodik, a közbeékelődő kisebb gyepfoltok kivétel nélkül degradált, fajszegény, egyszikűek dominálta, jellegtelen félszáraz gyepállományok jellemzik. A gyepek fő alkotói a Dactylis glomerata, Poa pratensis, Bromus sterilis, további fajaik a Silene alba, Urtica dioica, Galium verum, Lepidium draba, Rumex sp., Lathyrus tuberosus, Daucus carota, Euphorbia cyparissias. A cserjék nagyrészt őshonos fajok (Rosa canina, Sambucus nigra, Prunus spinosa, Cornus sanguineum, Prunus institia, Crataegus monogyna), ugyanakkor jelen van a Robinia pseudoacacia, Celtis occidentalis is és megjelent a Parthenocissus quinquefolia is. Az alapszelvény tetőszintjén ugyancsak ritkás akácos található, alatta fajszegény, jellegtelen gyep, amelyben állományalkotó a Bromus sterilis, Poa pratensis. A magaspart meredek oldala lényegében növényzetmentes, gyurgyalag és seregély fészkel benne. Táj- és kultúrtörténeti adottságok A régészeti és okleveles adatokból kitűnik, hogy a község több száz éves múlttal rendelkezik. I. László király ( ) eredeti oklevele ugyan nem maradt fenn, de az évben történt kivonatát a Vatikáni levéltár megőrizte, melyben a Bodrog megyei katymári Kamenyák-pusztáról (Kövesmajor) esik szó. Nevével egy 1388-as okiraton találkozhatunk, ahol a hegység Töttös László birtokaként van feltüntetve. Katymár már 1320 körül szerepelt Bács vármegye határán. Akkor a Telecskai dombok lösz házakban laktak lakói, akik leginkább állattenyésztésből éltek. Annyit tudunk, hogy ez a terület, később Hunyadi Jánosé lett, akinek a családja a havasalföldi román fejedelemségből származott Magyarországra. Ő Török Imrének és családjának adományozta. A pénzek Nagy Lajos, Zsigmond és a Hunyadiak korából valók. Valószínűleg nem a mai helyén állott a község, mert az un. II. József-féle felmérésen jól látszik, hogy a szomszédos falu, Madaras a Telecskai dombokon, a Prispa-tótól nyugatra feküdt. Katymár csak ettől nyugatra lehetett. A falu öregjei többször emlegetik, hogy a jelenlegi téglagyár és a Szentai temető között lévő pacséri út és a Telecskai dombok találkozásánál feküdt valaha az egykori Katymár a dombok északi peremén. Valóban volt itt település. De ez a terület inkább Madarashoz tartozott, ugyanis a közelében fekvő török várat madarasi palánkként" említik a zsoldos jegyzékek március 6-án Vargyai Antal, dr. Horváth Zoltán és dr. Sövény Mihály a löszfal 6,5-7,0 m közötti szakaszából több fogat és fogtöredéket gyűjtött. A fogakat dr. Sümegi Pál vette át, majd a lelőhelyen a fogakat beágyazó üledéket és a kísérő őslénytani anyagot is megvizsgálta. A fogakat dr. Vörös István, a Magyar Nemzeti Múzeum paleontológusa határozta meg és az egyik, már kihalt lóféléhez, az Equus germanicus (Nehring) fajhoz sorolta. A lelet a Nemzeti Múzeum őslénytani gyűjteményébe került. Eddigi vizsgálatok alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a madarasi téglavetőhöz hasonlóan, itt is egy vadásztelep maradványairól van szó (a késői Würm interstadiális környezetben, sztyepperdős-sztyepp ökológiájú vidéken a vadaszat egyik legeredményesebb módja a nagy egyedszámú csordák becserkészésre a hajtóvadászat. Ez értelemszerűen több kisebb közösség összefogását, együttműködését feltételezi). 4

5 Oktatás, kutatás A tervezési terület nemzetközi földtudományi jelentősége miatt kutatók, egyetemi hallgatók által látogatott. Jelenleg a feltárást bemutató információs tábla nem található a területen és irányjelző táblák sem segítik a megközelítését. Az alapszelvényről és közvetlen környékéről nem ismeretes komplex természetvédelmi tárgyú feldolgozás, de számos geológiai, őslénytani, szedimentológiai, malakológia tárgyú publikáció született az alapszelvény környezetéről. A löszfal kutatásában szedimentológiai, őslénytani és matematikai módszerekre alapozott tagolása után (Molnár- Geiger 1981) az igazi áttörést a löszfal 4 cm-ként történt malakológiai feldolgozása jelentette (Sümegi 1998, Sümegi et al. 2002). A löszszelvény vastagsága, kifejlődése alkalmas arra, hogy a nemzetközi, rétegtani, kronológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű, globális eseményeket, mint az utolsó glaciális, a würm végén (MIS2 és MIS3) kialakult hőmérsékleti, porfelhalmozódási periódusokat lehatároló szelvényekkel (Bond et al. 1992, 1993, Ram-Koenig, 1999) összevethető legyen és megfelelő feldolgozás esetén a Kárpát-medence felső-würm, későglaciális éghajlat- és környezettörténeti eseményeinek rekonstrukciója szempontjából egyik legfontosabb löszfeltárássá váljon (Brockhorst et al. 2011). A feltáruló kőzetsorozatok olyan jelentősek, hogy az elmúlt években a különböző jégkori környezetet tanulmányozó európai és globális kutatóknak, egyetemi hallgatóknak a Szegedi Tudományegyetem több terepgyakorlatot is vezetett a területre. A földtani alapszelvények a jellegükből adódóan, rendeltetésszerűen kutatási, oktatási tevékenység színterei is lehetnek, ahol az ilyen jellegű tevékenységet az erre jogosultak számára differenciáltan, térben és időben korlátozva biztosítani kell. A földtani alapszelvényekben a felszín bolygatásával járó tudományos kutatást csak szakmai közintézmények végezhetnek, amihez a természetvédelmi kezelővel történő egyeztetésen, illetve adott esetben a Tvt. 38. (1) szerinti engedély megszerzésén kívül az MTA MRB tájékoztatása is szükséges. A kutatáshoz szükséges a tulajdonos, vagyonkezelő, használó hozzájárulása is, kivéve, ha a kutatásra pl. a természetvédelmi kezelő számára nyújtott, a védett természeti emlék, terület jobb megismerését elősegítő szolgáltatásként kerül sor a Tvt. 41. (1) szerint. Gazdálkodási jellemzők A teljes tervezési terület (osztatlan közös) magántulajdonban áll. A tervezési terület a 0285/7 hrsz-ú ingatlan a) alrészletén található, művelési ága legelő, jelenleg az alapszelvény előtere mezőgazdasági területhasználat (legeltetés) alatt áll. A tervezési területen ipari és/vagy bányászati tevékenység nem folyik. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása A fő cél a feltárásban található, országos jelentőségő földtani alapszelvény, valamint környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása; geoturisztikai, örökségvédelmi célú bemutathatóságának és további kutathatóságának fenntartása; a területen található esetleges egyéb természeti, kultúrtörténeti értékek megóvása, bemutatása. El kell érni, hogy az alapszelvényként kijelölt feltárás természetes hatásoktól és emberi beavatkozástól mentesen huzamos ideig betölthesse tudományos és természetvédelmi funkcióját, azaz hogy földtörténeti korok eseményeinek és képződményeinek, egyben a létrejöttükhöz szükséges földtörténeti időnek a reprezentánsaként mint bemutatóhely oktatási, ismeretterjesztési, 5

6 geoturisztikai célokra hasznosítható legyen; biztosítható legyen a további kutatásra alkalmas, megközelíthető falszakasz kialakítása. 6