J. Balázs Katalin KÉMIA TANÁRI KÉZIKÖNYV évfolyam számára

Átírás

1 KEMIA_7_JAV2 11/6/22 15:44 Page 1 J. Balázs Katalin KÉMIA TANÁRI KÉZIKÖNYV évfolyam számára Celldömölk, 2011

2 KEMIA_7_JAV2 11/6/22 15:44 Page 2 Szakmailag bírálta Rajkányi Lajosné országos szaktárgyi szakértô AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Tördelés és nyomdai elôkészítés KAJT-ART KFT. Terjedelem: 21, 63 A/5 ív

3 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 3 Röviden a tankönyvrôl KÉMIA 7. Több évtizedes gyakorlógimnáziumi tanítási tapasztalatainkat felhasználva szemléletformáló, a gyakorlati élethez szorosan kapcsolódó tankönyvvel igyekeztünk a kerettantervi követelményeknek eleget tenni. A tankönyv egyes fejezetei hozzávetôlegesen egy-egy leckének (egy tanóra anyagának) felelnek meg. A leckék óraszám szerinti pontos felosztását a tanmenet tartalmazza, mely a tanári kézikönyvben található meg részletesen (heti másfél, évi 56 órára tervezve). Az általános iskola kémia tananyagában a következôket tartottuk szem elôtt: a fizikai és kémiai változásokat megfigyelés után elsôsorban jelenség szintjén értelmezzük (a szerkezeti változásokkal történô magyarázatok inkább csak a kiegészítô tananyagban szerepelnek); a kémiai ismereteket a mindennapi élethez szeretnénk közelebb hozni, így a háztartásban elôforduló anyagok, illetve gyakorlati vonatkozások sok helyen szerepelnek a tankönyvben; elôtérbe kerülnek a környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontok is. Ezeket az irányelveket figyelembe véve igyekeztünk minél több tudásszintre tagolni a tankönyvet, ezzel is biztosítva azt, hogy a tanár a tanulócsoport igényeihez, érdeklôdéséhez igazíthassa a megtanítandó kémia tananyagot: a törzsanyagban kiemelten szerepelnek a legfontosabb fogalmak, definíciók; a szorosabban vett törzsanyagtól elkülönítve találhatók a *-gal jelölt kiegészítô tananyagrészek. Ezek tanításával magasabb tudásszint érhetô el, illetve külön felkészítéssel, kizárólag az érdeklôdô diákok számára egy kicsit bôvebb ismeretanyagot lehet nyújtani (versenyre való felkészítés); sok egyszerûen kivitelezhetô kísérlet leírását tartalmazza a tankönyv, amelyekhez lehetôleg a háztartásban is megtalálható anyagokat használják. Minden kísérlethez színes fotók tartoznak, melyekrôl jól látható a kiindulási állapot, és a változás utáni állapot is. Ez azt a célt szolgálja, hogy a tanuló otthon könnyebben felidézhesse az órán látott kísérleteket, illetve ha valamely kísérletet valamilyen oknál fogva nem tud bemutatni a tanár, a tanuló akkor is kapjon róla képet; a törzsanyagtól jól felismerhetô módon elkülönítve szerepelnek az egyéb kiegészítô részek is: a tudománytörténeti ismeretek; a környezetvédelmi, egészségvédelmi vonatkozások; a praktikumra, a gyakorlatra vonatkozó megjegyzések. Ezek között szerepelnek olyan kísérletek is, amelyeket otthoni elvégzésre javasol a tankönyv, de természetesen ezeket szakkörön is el lehet végezni; a fejezetek, leckék végén az azokra vonatkozó feladatok találhatók; elôtanulmányok és tapasztalatok hiányában a hetedikes tanulóknak nincs még anyagismeretük. A különbözô anyagok ismeretét alapozzák meg az anyagismereti kiegészítôk. A kísérletekhez használt vagy az órán bemutatott fontosabb kémiai anyagokról rövid leírást, jellemzést találhatnak a megfelelô tananyagrész mellett; a tankönyv tartalmaz egy kislexikont és egy névmutatót, hogy könnyebb legyen az eligazodás a könyvben, ezenkívül minden rövid fejezet után külön szerepelnek az új fogalmak is. A tankönyv egyszerû stílusával, érthetô nyelvezetével igyekeztünk alkalmazkodni a tanulók életkorához. Legfôbb célunk, hogy a gyerekek meglássák az egyes kémiai változások (kísérletek) gyakorlati jelentôségét, illetve a jelenség természetben való elôfordulását és értelmezését. Nagyon sok színes fotó és ábra gazdagítja a tankönyvet a megértés megkönnyítésére. Szeretnénk, ha a tankönyvet egyaránt szívesen forgatná tanár és diák, közös munkájuk során. Ezt a munkát segíti a tankönyvhöz tartozó munkafüzet és témazáró feladatlapok, a tanári kézikönyv, illetve a digitális interaktív tananyag is. ukémia 7. tanári kézikönyvu3

4 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 4 A munkafüzet A tankönyvhöz tartozó segédletekrôl A tankönyvhöz kapcsolódóan a munkafüzet is leckékre van osztva. Az egyes munkafüzeti leckék és a tankönyv kapcsolatát a tanmenet tartalmazza részletesen. Minden egyes lecke hét feladatot tartalmaz, melyek a következô feladattípusokból állnak: 1 5. feladatok: hagyományosnak mondható feladatok tesztek, igaz-hamis állítások, kísérletelemzés, rajzos feladatok, ábraelemzés, mondatok kiegészítése, számolási feladatok. 6. feladat: szövegértési feladatok szakszöveg, kísérlet leírása, irodalmi szöveg (szakmai tartalommal), ismeretterjesztô szöveg, lexikoncikkely, folyamatábra. 7. feladat: rejtvényes feladatok labirintus, keresztrejtvény, képrejtvény, szókép. *-gal azokat a feladatokat jelöltük, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szorosabban vett tananyaghoz (K = kiegészítô feladatok, kiegészítô óra). Újszerûnek mondhatók a munkafüzetben található szövegértési feladatok, melyek mindig az adott óra anyagához kapcsolódnak (irodalmi szemelvény, szakszöveg, ismeretterjesztô irodalom stb.). Fontosnak gondoljuk, hogy a tanulók elsajátítsák a kémia tudományának azt a nyelvezetét, mely szükséges például egy tudományos ismeretterjesztô mû megértéséhez. Regények, irodalmi mûvek szintén tartalmazhatnak természettudományos utalásokat, amelyek megértésében segíthetnek a szövegértési feladatok. A kémiát kicsit játékosabb formában is lehet gyakorolni a rejtvények segítségével. A lecke végén lévô rejtvény mindig kapcsolódik a lecke tananyagához. A témazáró feladatlapok A tankönyv törzsanyaga négy témakörre van felosztva, és mindegyikhez A, B, C feladatlap tartozik. Ezek a feladatlapok megkönnyítik a tanár munkáját a számonkérésben, de használhatók gyakorlásra vagy összefoglalásra is. Egy témakör számonkérésénél vagy gyakorlásánál nem fontos kizárólag csak az egyik feladatlapot felhasználni, lehet mazsolázni a különbözô feladatokból, akár több feladatlap felhasználásával is. 4uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

5 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 5 A tanári kézikönyv Segítséget kíván nyújtani a tanárok napi munkájához. Megtalálható benne az iskolai kémiai laboratóriumok munkájának megszervezésével, a mérgek kezelésével kapcsolatos teendôk rövid leírása, a balesetvédelemmel és elsôsegélynyújtással kapcsolatos tudnivalók. Tartalmazza a részletes tanmenetet, valamint a tananyag feldolgozását leckékre lebontva. Az egyes leckéknél megtalálhatók: az óra céljának meghatározása, néhány praktikus ötlettel, tanáccsal; a kísérlet elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök felsorolása; háttér: a tananyagon túlmutató szakmai anyag, szakmai kiegészítés, ami a tanár számára fontos lehet az adott órán; a tankönyvi feladatok megoldása; a leckéhez tartozó munkafüzeti feladatok megoldása. Ezen kívül tartalmazza még a nagyobb tananyagrészek összefoglalására és számonkérésére szolgáló témazáró feladatlapok megoldásait is. Kerettanterv a 7. osztályos kémiához A kémia tantárgy az általános iskola 7 8. évfolyamaiban elsôsorban az Ember a természetben mûveltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban a Földünk környezetünk mûveltségi területhez is kapcsolódik. Figyelembe véve a NAT ajánlását az egyes mûveltségi területek százalékos arányára vonatkozóan, a kémia tantárgy 7. és 8. évfolyamon 1,5 óra/hét idôben tanítható az iskola pedagógiai programja, helyi sajátossága szerint (ez megfelel 55 tanítási órának egy tanév alatt). Alapelvek, célok Legfôbb cél, hogy a tanulók egészséges személyiségükkel mûködjenek a saját életterükben. Legyenek kíváncsiak környezetükre, figyeljék meg a körülöttük zajló változásokat. A látott jelenségeket képesek legyenek leírni és a megfelelô szinten értelmezni. Fontos, hogy észrevegyék a saját mindennapi környezetükben bekövetkezô természeti kémiai változások, és a laboratóriumban modellezett kísérletek közötti összefüggéseket. Hasonló jelenségek megfigyelésekor észrevegyék a hasonlóságokat és a különbségeket, képesek legyenek az általánosításra. Egyszerû, mindennapi anyagokkal végzett kísérleteket képesek legyenek önállóan, leírás (recept) alapján elvégezni, értelmezni. Ismerjék meg a környezetükben és a természetben leggyakrabban elôforduló szervetlen anyagokat, és tudják ezeket különféle szempontok szerint csoportosítani. Legyen bepillantásuk abba, hogy az anyag szerkezete meghatározza az anyag tulajdonságait. Az anyagi világ szemlélésében legyen alapvetô a részecskeszemlélet. Érzékeljék a kézzel fogható világunk méreteihez képest rendkívül parányi mikrovilág méretviszonyait. Legyenek tisztában a részecskéket és a halmazt jellemzô tulajdonságok közötti különbségekkel. Értsék a fizikai és kémiai változások közötti különbségeket. A legegyszerûbb kémiai reakciókat egyenlettel is fel tudják írni, annak alapján végezzenek mennyiségi viszonyokra vonatkozó, egyszerû számításokat. A különféle, háztartásban is használt oldatok gyakorlati alkalmazását ismerjék meg. Végezzenek az oldatok összetételére vonatkozó számításokat, minél több gyakorlatból vett példán keresztül. A tanulók sokféle feladattípuson keresztül ellenôrizhessék tudásukat. Legyenek képesek az önfejlesztésre, önálló tanulásra, a különbözô ismeretek megtalálására, szelektálására, megértésére. Véleményalkotásukban vegyék figyelembe tudományos ismereteiket. Kapjanak képet a vegyipar jelentôségérôl, a sokféle vegyipari termék megjelenésérôl a hétköznapi életünkben. Átfogó cél a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Szemléletükben váljon meghatározóvá a természet tisztelete, a felelôsség, a környezeti károk megelôzésére való ukémia 7. tanári kézikönyvu5

6 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 6 törekvés. Szerezzenek ismereteket az emberiség közös, globális problémáiról. Ismerjék meg a veszélyes anyagok helyes kezelését, a laboratóriumi munka biztonságos követelményeit. Magatartásukban alakuljon ki és erôsödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Igazodjanak el a tanulók a legegyszerûbb kémiai reakciótípusok között (égés, közömbösítés, egyesülés, bomlás). Ismerjék fel a kémiai jeleket, és tudják megfelelô módon használni, értelmezni. Ismerkedjenek meg a témához kapcsolódóan a kémia tudománytörténetével, kiemelkedô tudósok, feltalálók tevékenységével, munkásságával, kiemelve a magyar vonatkozásokat. Fejlesztési feladatok A kémia tantárgy nemcsak a tantárgyhoz tartozó tudományos ismereteket közvetíti, hanem alkalmat ad a tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik rendszerezésére, alkalmazására, természettudományos gondolkodásmódjuk alakítására. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak arra, hogy megfigyeléseiket szavakkal kifejezzék. Észre kell venniük, ha hasonló jelenségeket, változásokat látnak. Meg kell tudniuk fogalmazni saját szavaikkal a hasonlóságokat és különbségeket, és ezt táblázatba foglalni. Tudjanak levonni következtetéseket és általánosításokat. A tanult szervetlen anyagokban észre kell venniük a közös sajátságokat, és csoportosítaniuk kell különbözô szempontok szerint. Gyakorlatot kell szerezniük a kísérletezésben, a precíz, balesetmentes laboratóriumi munka elsajátításában. Ehhez a fokozott figyelmen és a szabálykövetésen túl a tanulók manuális képességeire is szükség van. Ugyancsak a manuális készséget és térábrázolást fejleszti a kísérleti berendezésrôl készített egyszerû ábra, metszeti kép, illetve a molekulamodellek készítése. Ismereteiket az iskolán kívül is tudják alkalmazni (otthoni, önálló kíséletek, megfigyelések). Jártasságot kell szerezniük a kémiai jelek felismerésében, alkalmazásában. A jelenségeket és magyarázatukat a tanult szakkifejezésekkel írják le. Ismerniük kell a környezetünk és a természet leggyakoribb anyagainak jellemzô sajátságait. Ismerjék fel a veszélyes anyagokat környezetükben, és járjanak el körültekintôen. Tudásukat többféle feladattípus segítségével kell ellenôrizni, amelyek segítik a kreatív, asszociatív gondolkodásmódot. Érteniük kell a tanulóknak, hogy a modell a valóságnak csak egy jellemzô részletét, egy meghatározó tulajdonságát ábrázolja. Érzékelniük kell a modell és a valóság méretarányait is. A modellalkotás egyik lehetséges formája a dramatizált szerepjáték, mely szintén közelebb viheti a tanulókat a jelenségek megértéséhez. Fejleszteni kell a szövegértést. Tudományos ismeretterjesztô szakirodalmat, szakmai szöveget (az adott szinten) érteniük kell a tanulóknak, és a szöveggel kapcsolatos kérdésekre tudniuk kell válaszolni. A tantárgyhoz kapcsolódó információkat a megfelelô módokon (könyvtár, internet) képesek legyenek beszerezni, a multimédiás oktatási anyagokat pedig tudják használni. El kell sajátítaniuk azt a képességet, hogy táblázatokat tudjanak használni, grafikonokat tudjanak értelmezni, illetve megadott adatok alapján grafikonokat tudjanak készíteni. Gyakorlatot kell szerezniük egyszerû kémiai számítási feladatok elvégzésében. Érteniük kell a mól fogalmát, tudniuk kell számolni az Avogadro-számmal. Érzékelniük kell, hogy az a hatalmas mennyiségû részecske, amit az Avogadro-számmal kifejezünk, éppen mérhetô mennyiségû anyagot jelent. A tananyag lehetôséget ad arra, hogy folyamatosan használják a tanulók a már elsajátított szakkifejezések többségét, így elvárható, hogy hosszabb távú tudást eredményezzenek a kémiai ismeretek. Értékelés Szóbeli feladatok Az alapfogalmak lényegének és a köztük lévô összefüggések megértésének ellenôrzésére irányuló frontális beszélgetés és feleltetés. Írásbeli számonkérés feladatlapok segítségével Egyszerû feleletválasztásos feladatok megoldása, rajzok részeinek felismerése, ábrák-folyamatábrák elemzése, egyszerû rajzok (pl. kísérleti berendezés) készítése, fogalmak önálló megfogalmazása, jelenségek leírása, a megszerzett ismeretek alkalmazása egyszerûbb problémák megoldására. 6uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

7 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 7 Rövid összefoglaló írása ismeretterjesztô cikkek és/vagy könyvek alapján. A tanulók önálló és csoportos tevékenységének értékelése a tanulócsoport bevonásával. Az értékelés alapját képezhetik a kiselôadások, a megfigyelésekrôl, kísérletekrôl készült jegyzôkönyvek és poszterek, a számítógépes prezentációk bemutatása, valamint az ismeretterjesztô irodalom alapján készített rövid esszék stb. Követelmény A tanulók sajátítsák el a biztonságos kísérletezés szabályait, ismerjék a vegyszerek csomagolásán található veszélyességi jelek értelmét! Lássák át a tanult kísérletek elvégzésének menetét! A jelenségeket saját szavaikkal tudják leírni, a megfigyeléseket ne keverjék össze a magyarázattal! Anyagszerkezeti ismereteik legyenek részecskeszemléletûek! Értsék, hogy az anyagok részecskékbôl épülnek fel, a halmazállapot-változásokat és a tanult szerkezeti változásokat le tudják írni a részecskék mozgásával, energiájával, egymáshoz viszonyított helyzetével! Értsék a modell és a valóság közötti különbséget! Legyenek ismereteik az atomok szerkezetérôl, ennek alapján tudjanak tájékozódni a periódusos rendszerben: ismerjék fel a tanult kémiai elemek helyét, vegyjelét, értelmezzék a rendszám jelentését! Tudjanak különbséget tenni kémiai és fizikai változás között, tudják értelmezni a kémiai és fizikai változásokat kísérô energiaváltozásokat! Ismert anyagokból álló keveréket tudjanak fizikai módszerekkel szétválasztani! A tanult kémiai reakciókat csoportosítsák a tanult reakciótípusokba! A megismert anyagokat jellemezzék összetételük, fizikai és kémiai tulajdonságaik szerint, tudják, melyek közülük a környezetre és az élô szervezetre veszélyesek! Legyenek tisztában a környezetvédelem legégetôbb kérdéseivel! Ismerjék a légkört sújtó legfontosabb környezeti problémák okait, természettudományos magyarázatát! Tudatosan törekedjenek az egészséges környezet kialakítására, illetve fenntartására! Legyenek képesek munkalapok alapján egyszerû kísérletek és megfigyelések elvégzésére, az így nyert adatok áttekinthetô összefoglalására (pl. táblázat, grafikon), a mérési eredmények és egyéb adatok értelmezésére és egyszerû következtetések levonására! Értsék az anyagmennyiség jelentését, tudjanak egyszerû, arányosságon alapuló kémiai számításokat végezni! Legyenek képesek az életkoruknak megfelelô nyomtatott és elektronikus sajtótermékek, könyvek és egyéb ismerethordozók értelmes használatára: az információk megszerzésére, rendszerezésére és alkalmazására! Legyenek képesek megszerzett ismereteiket a mindennapi jelenségek magyarázatában alkalmazni! Ismereteiket a szaknyelv használatával szóban és írásban világosan, nyelvileg igényesen fogalmazzák meg! ukémia 7. tanári kézikönyvu7

8 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak ban laboratóriumban a kémiai Kísérletezés a kémia? *Alkimisták mányág. Balesetvédelem. A kísérletezés módszere. A kémia mint tudományág. I Laboratóriumi eszközök és használatuk Különbözô eszközök nevei. Világító láng, szúróláng Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Tanulókísérlet: Mûanyag hulladék megsemmisítése. Kémiai kísérlet kivitelezése, a megfigyelés szempontjai. Önálló irodalmazás az alkimistákról, környezetszennyezôdésrôl. Tanulókísérlet: A láng szerkezetének vizsgálata. A Bunsen-égô használata Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Az alkimisták elhelyezése a történelmi korokban ( történelem) Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Kémiatörténet, környezetvédelem Az óra célja Tudománytörténeti bevezetô. A kémiai kísérletek módszerének megismerése, a fegyelmezett munka fontossága. Biztonságos kísérletezés Az eszközök anyag és használat szerinti csoportosítása. Bunsenégô használata II. Alapismeretek Az anyagok részecskékbôl épülnek fel 8uKÉMIA 7. tanmenet Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 8 Tanmenetjavaslat I. A kémia tárgya. Balesetvédelem A rövidítések jele: TZ: témazáró feladatlap, MF: munkafüzet, *K: kiegészítô óra, FGY: feladatgyûjtemény (mf-ben) Nem tart.: nem tartalmaz TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I Mekkora egy atom? I Atom, elem, vegyjel Atom, diffúzió, atomtömeg, relatív atomtömeg, *füst Kémiai elem, vegyjel Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Kísérlet: Kálium-permanganát oldása vízben (diffúzió). Ammónia és hidrogén-klorid egymásra hatása Kémiai elemekbôl készült tárgyak bemutatása. Önálló feladat: vegyjelek keresése Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Tíznek a hatványai: rendkívül kis mennyiségek matematikai kifejezése ( matematika) Nyelvújítás kori kémiai szakkifejezések ( magyar irodalom) Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Kémiatörténet. Anyagismeret: hipermangán, ammónia, hidrogén-klorid, ammónium-klorid Kémiatörténet: magyar vonatkozások Az óra célja Az atomok méretének érzékeltetése. A részecskék mozgásának kísérleti igazolása és ennek gyakorlati következményei Az atom és az elem, a részecske és a halmaz közötti összefüggés. A vegyjelek használata, írása

9 ukémia 7. tanmenetu9 Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 9 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I A kémiai elemek csoportosítása I. zetés elektromosáram-vezetés tó, fémfényû, hô- és Rideg, megmunkálható, Fémek, nemfémek. Tanulókísérlet: Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Kémiai elemek vizsgálata. A vegyjelek gyakorlása. Hôvezetés vizsgálata vegyület, képlet Molekula, molekula? la, képlet. Kémiailag tiszta anyagok, összetett anyagok csoportja. Modell kula, vegyületmoleku- Molekula, elemmolekula, szemléltetése különbözô molekulamodellek Molekulák modellezése, Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Hôvezetés ( fizika) Kémiatörténet: az elemek rendszerezése, magyar vonatkozások. Anyagismeret: fémek, nemfémek (kén, jód, klór, bróm, oxigén, grafit) Játék a molekulamodellekkel. A részecske és a halmaz közötti összefüggés gyakorlása Anyagismeret: szén-dioxid, metán nem tart. *K *K *Játék gyakorló óra) (kiegészítô, a molekulákkal Molekulamodellek készítése és rajzolása Összefoglalás A munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A feladatlapok feladatainak felhasználásával. Játékos modellezés Munka gyurmával stb. ( rajz, kézimunka) A fizikai és kémiai változás TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I A víz halmazállapot-változásai. energia, Kémiai kötések, belsô Olvadás-fagyás olvadáspont, fagyáspont. Kristályrács Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Tanulókísérlet: A jég olvadáspontjának mérése. Olvadáspont-fagyáspont táblázatok használata Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret ( földrajz) éghajlat-módosító szerepe Kôzetek mállása, óceánok grafikon értelmezése ( fizika). Az energia-hômérséklet és következményei kezeti magyarázata térfogatának szerkezeti megnövekedett *A víz fagyásakor Az óra célja Ismerkedés a periódusos rendszerrel. Tulajdonság és felhasználás közötti összefüggés. Az anyagismeret bôvítése. Ismerkedés minél több elemmel közvetlen tapasztalat útján. Fémek és nemfémek tulajdonságainak megkülönböztetése Molekulák modellezése (a térbeli viszonyok valósághû modellezése, a követelmény azonban csak néhány molekula összetétele). Néhány elemmolekula (H 2, N 2, O 2 ) és vegyületmolekula (H 2 O, CO 2 ). A modell és a valóság kapcsolata Térlátás, térben gondolkodás fejlesztése, esztétikus munka. Gyakorlás Az óra célja A halmazállapotok és a halmazállapot-változások modellezése, bemutatása dramatizált szerephelyzetekkel, a már tanult részecskeszemlélet felhasználásával

10 10uKÉMIA 7. tanmenet Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 10 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak I Párolgás, forrás, szublimáció Párolgás, forrás, forráspont, szublimáció; *gázok nyomása Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Kísérlet: Jód szublimálása. A párolgás, forrás értelmezése a molekulák mozgásával Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal A légnyomás, nyomás. A forráspont függése a külsô nyomástól ( fizika) I Lecsapódás, desztilláció Lecsapódás, lepárlás, desztilláció, desztillált víz, párlat megállapítására anyag halmazállapotának Táblázatok felhasználása egy forráspont mérése. Kísérlet: A víz desztillációja, mezése ( fizika) energiadiagram értelmezése A forrás-lecsapódás I. tozások sok, energia-vál- 10. Fizikai változások, nyezet *Rendszer és környezet term folyamatok. Endoterm és exoterm tulajdonságok. Fizikai változás, fizikai Otthoni kísérlet az exotermendoterm folyamatokra. Fizikai változások a környezetünkben Energiaváltozás ( fizika) I. I A víz bontása kémiai reakcióval. A kémiai változás Molekulák közötti kémiai kötések, molekulákon belüli kémiai kötések, kémiai változás (kémiai reakció). Durranógáz. *Elsôrendû és másodrendû kémiai kötések (karamellizáció) Kémiai változás a konyhában Otthoni kísérlet: Kísérlet: Vízbontás. ( kémia) tozás összehasonlítása A fizikai és kémiai változás Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: jód. *A nyomás értelmezése a molekulák mozgásával. A forráspont függése a külsô nyomástól, és ennek gyakorlati következményei Kémiatörténet. Egészségvédelem. *A méréshiba figyelembevétele. Anyagismeret: denaturált szesz *Rendszer és környezet. *Az energiaváltozások elôjele Anyagismeret: hidrogéngáz, oxigéngáz Az óra célja A párolgás és a forrás folyamata közötti különbség értelmezése. A forrás értelmezése a molekulák mozgásával. A desztillálás mint szétválasztási mûvelet. Energiaváltozás forráskor Fizikai változások értelmezése. Energiaváltozások a halmazállapotváltozások során, grafikus ábrázolással. A grafikonok értelmezése. Folyamatok összehasonlítása, besorolása, exoterm, endoterm folyamatok A fizikai és a kémiai változás közötti különbség tisztázása. A kémiai változás lényege

11 ukémia 7. tanmenetu11 Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 11 Keverékek TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak II Keverékek Keverék, elegy, oldat, oldószer, oldott anyag II A keverékek szétválasztása Szûrés, szûrlet, bepárlás nem tart. *K *K A keverékek szétválasztása (kiegészítô tanulókísérleti óra) *adszorpció, *kromatográfia II A levegô A levegô állandó és változó összetevôi. *Csapadék (kémiai értelemben) nem tart. dolgozó óra) (kiegészítô forrásfeldolgozó megbeszélése problémák nyezetvédelmi kapcsolatos környezetvédelmi *K *A légkörrel *CO-mérés, *szmog *üvegházhatás, felmelegedés, *Globális Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás A mindennapi életbôl vett példákon a keverék, elegy, oldat, oldószer, oldott anyag szemléltetése Önálló feladat: különbözô keverékek szétválasztásának megtervezése. Tanulókísérlet: Só és homok keverékének szétválasztása. Otthoni kísérlet: Mák és cukor szétválasztása *Tanulókísérlet: *Festékelegyek (filctoll, klorofill festékanyagainak) szétválasztása. *Égô cigaretta anyagainak adszorpciója Kísérlet: A levegô összetételének vizsgálata. Kördiagram értelmezése. Tanulókísérlet: A kilélegzett levegô vizsgálata Otthoni kísérlet: A levegô portartalmának vizsgálata. Légszennyezettségi adatok figyelése a médiában Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Gyakorlati vonatkozások Egészségvédelem. Gyakorlati vonatkozások A légkör ( földrajz) Földtörténet, kémiatörténet. Anyagismeret: nitrogéngáz, szén-dioxid-gáz, nemesgázok, meszes víz Légzôszervi megbetegedések ( biológia) Környezetvédelem, egészségvédelem Az óra célja A keverék, elegy megkülönböztetése a vegyülettôl. Az eddig megismert anyagok, ill. a háztartásból ismert anyagok csoportosítása Probléma megoldására nevelés (a szétválasztás megtervezése) Érdekes kísérletek. Minimális anyagszükséglettel elvégezhetô szétválasztási mûveletek A levegô összetétele, a tanult molekulák (O 2, N 2, CO 2, H 2 O) gyakorlása Környezetvédelmi vonatkozások megbeszélése, adatok értékelése. A tanulók figyelmének ráirányítása a környezeti kérdésekre

12 16. Az oldékonyság Oldékonyság, vízoldható, zsíroldható 12uKÉMIA 7. tanmenet Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 12 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak II Oldatok készítése Oldódás, híg oldat, tömény oldat. *Hidrátburok II. 16. II Az oldhatóság és függése a hômérséklettôl Oldhatóság, telített és telítetlen oldat. *Oldhatósági grafikon. *Az oldódás sebessége II. 18. FGY 18. Az oldatok töménysége *K Kémiai számítások (gyakorlóóra) Tömegszázalék m/m%, térfogatszázalék V/V%, g (oldott anyag) /dm 3 (oldat) II Az oldatok kémhatása. Indikátorok Sav, lúg, savas, semleges, lúgos kémhatás. Indikátorok, ph-érték Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Ismerkedés a gyakorlati életben használt oldatokkal. Tanulókísérlet: Rézgálicoldat készítése. Az oldódás folyamatának modellezése. Kísérlet: Az oldódást kísérô hôváltozások vizsgálata Tanulókísérlet: Különbözô anyagok oldása különbözô oldószerekben. Következtetések levonása Tanulókísérlet: Kálium-nitrát, nátrium-klorid vízben való oldhatóságának változása a hômérséklettel. Grafikus ábrázolás. Otthoni kísérlet: Átkristályosítás Két különbözô folyadék összeöntésekor a térfogatok nem adódnak össze (modellezés) Oldatok összetételének számítása Kísérlet: Vizes oldatok kémhatása. Növényi indikátorok készítése. ph-skála szemléltetése Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Exoterm, endoterm folyamatok ( fizika). Bizonyos oldószerek mérgezô hatása (kábítószerek) ( biológia) Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: nátrium-hidroxid. Egészségvédelem Vitaminok ( biológia) * Hasonló a hasonlóban oldódik elv értelmezése. Gyakorlati vonatkozások. Környezetvédelem (kôolajszennyezés) Grafikonok szerkesztése ( matematika) Gyakorlati vonatkozások %-számítás, arányosság ( matematika). Mértékegységek és átszámításuk ( fizika) %-számítás, arányosság ( matematika). Mértékegységek és átszámításuk ( fizika) Növényi indikátorok ( biológia) A gyakorlati életbôl vett feladatok Kémiatörténet. Anyagismeret: sósav, hamuzsír *Vizek szennyezôdése, víztakarékosság Az óra célja Oldatok készítése. Az oldódás jelenségének értelmezése Az oldékonyság minôségi viszonyainak bemutatása Különbözô oldhatóságú anyagok vizsgálata. Grafikonok szerkesztése, grafikonok, táblázatok értelmezése, használata A pontos összetételû oldatok készítésének jelentôsége. Számolási feladatok A számításokban való jártasság kialakítása Ismerkedés a különbözô kémhatású oldatokkal. Indikátorok használata

13 ukémia 7. tanmenetu13 Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 13 II. II A természetes vizek Tengervíz, édesvíz, ivóvíz, ásványvíz, esôvíz, talajvíz; *savas esôk Cikkek, szakirodalom felhasználása Vizek védelme, a víz körforgása ( biológia). Barlangok, cseppkövek keletkezése, a víz körforgása ( földrajz) Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. III. Anyagszerkezet TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás III Az atom felépítése III. 22. III. 23. III. 24. nem tart. *K Atom, atommag, elektron e, proton p +, neutron n o, viszonyított (relatív) tömeg és töltés. *Atommodellek 22. Az atommag Rendszám, tömegszám, izotópok; *deutérium, *trícium, *magerôk 23. Az elektronszerkezet 24. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer *K *A nemesgázok (kiegészítô óra) Telített és telítetlen elektronhéj, vegyértékelektron, atomtörzs. *Gerjesztett állapotú, *alapállapotú atom Fôcsoport, periódus, periódusos rendszer, a fôcsoportok kémiai nevei, nemesgáz-elektronszerkezet Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Atommodellek értelmezése Elektromos töltések kölcsönhatása, atomszerkezet ( fizika) Kísérlet: Lángfestés. Az elektronszerkezet különbözô ábrázolása A periódusos rendszer használata Izotópok, radioaktivitás ( fizika) Elektromos töltések kölcsönhatása, atomok gerjesztett állapota ( fizika) Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Tudománytörténet, az atommodellek fejlôdése Az atom sokirányú Izotópok gyakorlati alkalmazása. A radioaktivitás. Magerôk Lángfestés értelmezése Kémiatörténet, kiegészítô érdekességek Történeti visszapillantás, magyar felfedezôk: Bródy Imre Természetes vizeink védelme, ennek fontossága. Oldat, vegyület, fogalmak és a halmazállapot-változások gyakorlása Az óra célja szemléltetése. Hangsúlyozott az atom, az atom-mag parányi volta, a tömeg- és térfogatviszonyok az atomban Az atommag, az izotóp atomok megismerése. Hangsúlyozott az atommagok változatlansága a kémiai reakciók során Az elektronszerkezet kiépülése, az elektronhéj fogalmának bevezetésével, ennek értelmezése A periódusos rendszer egyes csoportjainak elnevezése, az atomok elektronszerkezete. A periódusos rendszer kiépülési elvének értelmezése A nemesgázok alkalmazása

14 14uKÉMIA 7. tanmenet Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 14 IV. Kémiai kötések TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás III III. 25. Egyszerû ionok keletkezése I. 26. Egyszerû ionok keletkezése II Ionrácsos kristályok Ion, egyszerû ion, elektronleadás, elektronfelvétel, anion, kation. *Egyszerû ionok mérete Ionkötés, ionkristály, ionkristályok képlete Kísérlet: Nátrium és klór reakciója. Atomok és ionok elektronszerkezetének összehasonlítása Kísérlet: Kalcium égése. Atomok és ionok elektronszerkezetének összehasonlítása Kísérlet: Magnézium égése. Magnézium és jód reakciója. Kristályrácsmodell szemléltetése Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Elektrosztatikai vonzás ( fizika) III. nem tart. 28. Kovalens kötés, apoláris (elektronegativitás) *elektronvonzó képesség *elektronszerkezeti képlet, kötés, *többszörös kovalens *nem kötô elektronpár, kötô elektronpár, és poláris kovalens kötés, 28. Kovalens kötés *K *K *Molekulák (szakmai kiegészítô óra) csos kristályok *Molekularácsos kémiai kötés. másodrendû polaritása, a *Apoláris molekulák közötti gyenge másodrendû kötés, *dipólus-dipólus másodrendû kötés, *hidrogénkötés, *molekularács *Az elsôrendû kémiai kötések ( kémia) Molekulák modellezése Elektrosztatikai vonzás ( fizika) Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret *Egyszerû ionok mérete. Anyagismeret: konyhasó, kôsó Anionok, kationok táblázata Anyagismeret: magnézium-oxid *A kovalens kötés mint elsôrendû kémiai kötés. *Az elektronvonzó képesség értelmezése. *Többszörös kovalens kötések kialakulása Molekularácsos anyagok tulajdonságainak értelmezése Az óra célja Az ionok keletkezésének magyarázata a nemesgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével Az ionok keletkezésének magyarázata a nemesgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével Ionvegyületek képlete a töltésegyenlôség alapján. A kristályos anyagok belsô rendjének szemléltetése. Ionvegyületek képletének szerkesztése. Ismerkedés néhány fontosabb ionvegyülettel A molekulák kialakulásának magyarázata a kovalens kötés létrejöttével. A molekulák elektronszerkezete A halmaz és részecske tulajdonságainak összefüggése. Modellezés

15 ukémia 7. tanmenetu15 Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 15 V. Mennyiségi ismeretek TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás III Az anyagmenynyiség mértékegysége a mól Anyagmennyiség, mól, Avogadro-szám, moláris atomtömeg, moláris molekulatömeg Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Moláris tömegek bemutatása Tíz hatványai ( matematika) Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Az Avogadro-szám nagyságának érzékeltetése III. III A kémiai jelek mennyiségi értelmezése IV. FGY Kémiai számítások (kiegészítô, gyakorlóóra) A vegyjel, a képlet mennyiségi jelentése Arányosság, %-számítás ( matematika) meg ismerete alapján Kémiai számítások a moláris tömeg ( matematika) Arányosság, %-számítás Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával. Kémiai számítások a moláris tömeg ismerete alapján VI. A kémiai változások Redoxireakciók TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás IV A gyors égés I. 32. A gyors égés II. Égés, egyesülés, oxidok Tökéletes égés, nem tökéletes égés, tûzoltás. A gyors égés feltételei Kísérlet: A szén égése. Vegyjelek, képletek használata. Modellezés. A kémiai változás energiadiagramja Kísérlet: A metán égése. Modellezés. A változás energiadiagramja Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Kémiai változás ( kémiai) Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Kémiatörténet, az oxidációs elméletek története, Lavoisier. Energiahordozók. Az égési folyamatok gyakorlati jelentôsége Anyagismeret: földgáz, metán Az óra célja A mól mint az anyagmennyiség mértékegysége. A tömeg és a moláris tömeg megkülönböztetése A mól jelentésének (nagyszámú részecske) érzékeltetése A kémiai jelek mennyiségi jelentése. A kémiai számítások megalapozása Gyakorlás Az óra célja Az égés folyamatának sokoldalú vizsgálata: atomokkal és molekulákkal modellezve, energetikai szempontból és vegyjelekkel is jelölve. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése Tûzoltás, gyakorlati útmutatás a tûzoltáshoz. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése

16 16uKÉMIA 7. tanmenet Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 16 TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás IV A lassú égés. Az égés mint redoxireakció IV. IV Egyesülés és bomlás A kémiai egyenlet Oxidálószer, oxidáció, redukálószer, redukció, redoxireakció. *Elektronátadás a redoxireakciók során Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Rozsdásodás *A redoxireakciók értelmezése elektronátadással. Anyagismeret: szén-monoxid Bomlás Kísérlet: Cink és kén reakciója. Higany-oxid bomlása. Modellezés Kémiai egyenlet és rendezése. A tömegmegmaradás törvénye Durranógáz ( kémia) Modellezés Arányosság, egyenlôség ( matematika) Mól, moláris tömeg, Avogadro-szám felhasználása ( kémiai) Tûzijátékok. Hômérsékletjelzô festékek. *Redoxireakciók magyarázata elektronátmenettel Kémiatörténet magyar vonatkozásai FGY *K Kémiai számítások (gyakorlóóra) Arányosság, mértékegységek ( matematika) Az óra célja A gyors égés és lassú égés összehasonlítása Az egyesülés és bomlás folyamatának értelmezése. Az egyesülés fogalmának kibôvítése (nem csak az égés egyesülés). A reakcióegyenlet írásának elôkészítése A kémiai jelek mennyiségi jelentése és a kémiai egyenletek alapján számítások végzése. Mintafeladatok megoldása. A tömegmegmaradás törvénye, a reakcióegyenlet rendezésének szabályai Kémiai számítások a reakcióegyenlet mennyiségi jelentése és a mol-fogalom alapján

17 ukémia 7. tanmenetu17 Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 17 Sav-bázis reakciók TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás IV A közömbösítés nem *K tart. (2 óra) nem tart. IV. VII. *VIII. *K *A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése. Savak (szakmai kiegészítô óra) *K *A sav-bázis reakciók atom-szerkezeti értelmezése. Bázisok (szakmai kiegészítô óra) *K Összefoglalás Számonkérés Év végi összefoglalás Közömbösítési reakció, sav-bázis reakció, bázis, só Oxóniumion, proton leadása Hidroxidion, protonfelvétel. A sav-bázis reakciókról általában. A kémhatás és a ph Kísérlet: Sav és lúg kémiai reakciója (kísérletsorozat) Kísérlet: Sósavszökôkút kísérlet. Modellezés Kísérlet: Ammónia-szökôkút kísérlet. Modellezés Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával. A munkafüzet feladatainak alapján. Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: nátrium-hidroxid, lúgkô; meszes víz; kalcium-klorid; szódabikarbóna A Brønsted-féle sav-bázis elmélet A Brønsted-féle sav-bázis elmélet Összesen új anyagot feldolgozó óra 36 óra + *8 kiegészítô óra (ebbôl tanulókísérletes 9 + *1 óra) gyakorlás 2 óra összefoglalás, számonkérés 14 óra 52 óra heti 1,5 óra összesen 56 óra A kiegészítô órák közül tetszôlegesen lehet válogatni a tanulók érdeklôdésének megfelelôen. A kiegészítô órákat szakkörön, külön foglalkozás keretében, versenyfelkészítésre is fel lehet használni (ld. szakköri tematikajavaslat). Az óra célja A sav-bázis reakció értelmezése (protonátmenet nélkül) A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet) A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet)

18 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 18 Szakköri tematikajavaslat a tankönyv és a munkafüzet alapján Vastaggal jelöltük azokat a gyakorlatokat, amelyeknek leírása megtalálható a tankönyvben, a munkafüzetben vagy a tanári kézikönyvben. A többi kísérlet, feladat javaslatként szerepel. Szakköri óra Téma Kísérlet, módszer 1. Hulladékkezelés Plakátkészítés 2. Diffúzió A hidrogén diffúziósebességének vizsgálata egyszerû eszközökkel 3. Kémiai elemek Anyagismeret, játék. Kémiai elemek csoportosítása (interaktív) 4. Molekulák modellezése Modellkészítés (MF. *K), játék. Molekulapakoló (interaktív) és molekulamemori (interaktív) 5. Olvadás Naftalin olvadáspontjának mérése 6. Olvasztás, ötvözés Ólomöntés, forrasztóón készítése 7. Illékonyság, párolgás Különbözô anyagok illékonyságának vizsgálata 8. Szublimáció Koffein vizsgálata kávéból 9. Energiaváltozás vizsgálata Szódabikarbóna, illetve kristálycukor vízben való oldása (TK. 31. o.) Változások csoportosítása (interaktív) 10. Kémiai változás Karamell készítése (TK. 34. o.) 11. Anyagok csoportosítása Anyagdominó (interaktív) 12. Adszorpció Égô cigaretta anyagainak adszorpciója (TK. 40. o.) Tintaoldat elszíntelenítése aktív szénnel 13. Kromatográfia Filctoll színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.) Zöld levél színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.) Pirospaprika színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.) 14. A légkörrel kapcsolatos A levegô portartalmának vizsgálata (TK. 46. o.) környezetvédelmi problémák Plakátkészítés 15. Oldatok Pontos összetételû oldatok készítése különbözô eszközökkel 16. Oldékonyság Vízben oldódó és zsírban oldódó anyagok vizsgálata Majonéz és tartármártás készítése (TK. 53. o.) Oldhatóság hômérsékletfüggése Átkristályosítás mint tisztítási mûvelet (TK. 57. o.) Szaloncukor és citrommáz készítése (TK. 57. o.) 19. Oldatok töménysége Érdekes számolási feladatok a gyakorlati életbôl 20. Az oldatok kémhatása. Indikátorok Kísérletek indikátoroldattal (TK. 63. o.) 21. Természetes vizek vizsgálata Vízvizsgálat gyorstesztekkel 22. Kémiai fogalmak gyakorlása Ki vagyok én? játék (Tanári kézikönyv 111. o.) 23. Elektromos kölcsönhatás Taszító és vonzó hatás vizsgálata vizsgálata (TK ábra, Tanári kézikönyv 97. o.) 18uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

19 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 19 Szakköri óra Téma Kísérlet, módszer 24. Atomszerkezet Atomjáték (interaktív) 25. Molekulaszerkezet Molekulák elektronszerkezeti modellezése (többszörös kötések, molekulapolaritás) Dramatizált szerepjáték a kötéspolaritások kialakulására (Tanári kézikönyv 125. o.) 26. Ionvegyületek Ionképletíró (interaktív) 27. Kísérlet fehérfoszforral Lidércfény elôállítása (Kémia 8. TK.) 28. Gyors égés feltételei Tûzoltási kísérletek 29. Kémiai reakciók Színes csillagszóró és tûzijáték készítése 30. Kémiai reakciók Szökôkút kísérletek (TK. 117., 120. o.) 31. Közömbösítés Sav-bázis titrálás 32. Mit tanultunk eddig? Játékos vetélkedô. Társasjáték (interaktív) A laboratóriumi munka megszervezése január 1-jén hatályba lépett a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és annak végrehajtási rendeletei. A régi rendeleteket felváltja az európai uniós követelményekhez alkalmazkodó új törvény és a hozzá kapcsolódó 12 rendelet, nem kis változtatásokat jelentve a szabályozásban, jelentôsen növelve a tanárok és az igazgatók felelôsségét. A törvény elôírja e jogszabályok beépítését a tantervekbe, kötelezôvé teszi érvényesítését az oktatásban. Ez elsôsorban a kémiatanár feladata lesz. Az alap a évi XXV. törvény a kémiai biztonságról általánosságban fogalmazza meg, hogyan kell mûködni biztonságosan a kémiai anyagokkal, vegyszerekkel, kémiai eljárásokkal stb. Válogatás a rendeletekbôl: 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet: A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól, 188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet: A kémiai biztonság területén mûködô tárcaközi bizottság mûködésének részletes szabályairól, 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet: A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet: A munkahelyek kémiai biztonságáról, 8004/2000. EüM rendelet: Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke (az iskolai gyakorlathoz válogatott jegyzék a feliratozáshoz és a biztonsági adatlaphoz szükséges adatokkal). A rendeletek közül elsôsorban a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletet szabályozza a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos eljárásokat. A rendelet az iskolai kémiai laboratóriumok mûködését külön nem szabályozza. Tartalmazza a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség megítélését fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgezô (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságaik szerint, illetve ezeknek a jellemzôknek a figyelembevételével a felcímkézés módját. ukémia 7. tanári kézikönyvu19

20 KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 20 A) Veszélyszimbólumok és jelek T+ erôsen mérgezô (very toxic) T mérgezô (toxic) Xn gyengén mérgezô, ártalmas (noxious) C korrozív, maró (corrosive) Xi ingerlô (irritant) F+ rendkívül gyúlékony, tûzveszélyes (extremely flammable) F könnyen gyulladó, tûzveszélyes (highly flammable) E robbanásveszélyes (explosiv) O oxidálószer (oxidizing) Értelemszerûen, ha egynél több figyelmeztetô veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz, akkor a nagyobb, erôsebb hatású veszélyjel feltüntetése szükségtelenné teszi a kisebb hatású jelet: a T+, illetve T veszélyjel mellett nem kötelezô az Xn, Xi és C veszélyjelek feltüntetése; a C veszélyjel mellett nem kötelezô az Xn, Xi veszélyjelek feltüntetése; az E veszélyjel mellett nem kötelezô az F+, F és az O veszélyjel feltüntetése. B) A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázataira utaló R mondatok R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R2 Ütés, súrlódás, tûz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R3 Ütés, súrlódás, tûz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületet képez R5 Hô hatására robbanhat R6 Levegôvel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R7 Tüzet okozhat R8 Éghetô anyaggal érintkezve tüzet okozhat R9 Éghetô anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R10 Gyúlékony R11 Nagyon gyúlékony R12 Rendkívül gyúlékony 20uKÉMIA 7. tanári kézikönyv