Megjelenik minden hónapban. Az erdőbirtokos és a községi pótadó.

Átírás

1 ERDÉSZETI AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. LAPOK Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Redő Albert. Megjelenik minden hónapban. Harminczegyedik évfolyam. X. füzet október hó Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapító tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a S frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapjak. Oly alapító tagok, kik 150 frtnál kevesebbet alapítottak, 3 frt kedvezményi árért járathatják. HT BieiktMtilég és kiadóhivatal Budapesten, Lipctváics,.0.::=ai? u:::a, 10. szám. II. emelet. ~M A lap iránijával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. Az erdőbirtokos és a községi pótadó. Irta : L e v i t z k y A 1 b e r t m k. erdész. Az erdőbirtokos jövedelmét nemcsak a kezelési és üzemi kiadások, de az állami adókon kivül, melyekhez ujabban az útadó is hozzájárult, igen gyakran a községi és vármegyei pótadók is nagy mértékben csökkentik. Ujabb adatok szerint község közül Ulti község van csak abban a szerencsés helyzetben, hogy lakosaira községi pótadót nem kénytelen kivetni; alig 1500 község lakossága fizet, az egyenes állami adóhoz viszonyítva, 20 százaléknál kisebb pótadót; legtöbb község pótadója százalék közt ingadozik; 180 község pedig 100 százaléknál magasabb községi pótadót vet ki, és ezek között egy Árva vármegyei községnek lakosai 600 százalék pótadót fizetnek. Az erdőtörvény 16. -a elrendeli, hogy a rendszeres gazdasági terv szerént kezelt erdők után fizetett egyenes adóknak csak fele része vétethetik a községi pótadó legnagyobb ERDÉSZETI LAPOK. 50

2 vészét képező közigazgatási költség kivetésének alapjául, minek következtében azon erdőbirtokosok, kik erdeiket rendszeres gazdasági üzemterv szerént kezelik, nagy előnyben részesülnek. Az erdőtörvényjavaslat tárgyalása elkalmával az emiitett. kihagyását több oldalról javaslatba hozták, főleg azzal az indokolással, hogy a községi adózást érintő ilyen rendelkezés nem való oly törvényczikkbe, melyben az erdők fentartásáról, erdei kihágásokról, felügyeletről, stb.-ről van szó. Ezen ellen továbbá felhozták, hogy az erdőtörvény a községek lakosait erdőégések alkalmával s más hasonló esetekben amúgy is terhes ingyenes szolgálatokkal terheli; hogy protekczióbaakarja venni az államnak s nagyobb erdőbirtokosoknak erdeit; végre, mikor ezt az utóbbi állítást is megczáfolták, hogy a törvényjavaslat ezen szakasza, most, a midőn a kiváltságok korszaka már letűnt, jutalmat akar megállapítani azok javára, kik rendszeres gazdasági terv szerént kezelik erdeiket. A törvényhozás többsége azonban ezen szakaszt nem ejtette el, mi bizonyságot tesz arról, hogy különleges viszonyainkat kellően méltányolva, az erdőpusztitásoknak ezzel is iparkodott gátat vetni s a rendszeres erdőgazdálkodást ezzel is előmozdítani akarta. Az erdőtörvény ezen szakasza később a községekről szóló évixxii. törvényczikkbe ment át, s e törvényczikk ának 5-ik bekezdésében következő szövegezéssel fordul elő: A közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek uátn fizetett egyenes adóknak csak felerésze vétethetik." A törvény által az erdőbirtokosoknak nyújtott ezen kedvezmény eddigelé kellő méltatásban nem részesült; a 17. alá tartozó erdőbirtokosokon kivül kevés erdőbirtokos talál-

3 kőzik, ki rendszeres gazdasági terv szerint kezelné erdejét, sőt olyan erdőbirtokos is elég van, ki habár rendszeres gazdasági terv szerént kezeli erdejét, de azért részben saját közönye, esetleg megbízottjainak mulasztása vagy hanyagsága folytán mégis egyenes adójának teljes összege után fizeti a községi pótadót. E sorok czélja a törvény azon intézkedéseinek ismertetése lévén, melyek a községi és vármegyei pótadó kivetésének ellenőrzéséhez szükségesek, továbbá, hogy ezen czélnak megfelelőleg oly adatokkal szolgáljanak, melyeket esetleges megkárosítások ellen az erdőbirtokosok jól felhasználhatnak : értekezésünket a következő I VI. pontra felosztva fogjuk tárgyalni: I. Hogyan történik a községi pótadó kivetése? II. Mily módon érvényesítheti befolyását az erdőbirtokos, mint egyszerű adófizető, a község költségvetési előirányzatának megállapításánál? III. Mily különös jogokkal ruházta fel a törvény az erdőbirtokost, ha egyúttal a legtöbb adót fizetők közé tartozik? IV. Ha az erdőbirtokos vagy megbízottja a kivetés ellen jogos észrevételeit rendes időben megtette, minő jogorvoslatot biztosit a törvény a birtokos részére, ha kellő időben és módon tett észrevételei daczára törvényellenes kivetéssel terheltetnék? V. Hogyan ellenőrizheti az erdőbirtokos a vármegyei pótadó kivetését? YI. Tekintettel az erdőtörv ára, czélszerü-e, hogy az erdőbirtokos erdejét rendszeres gazdasági terv szerént kezelje? I. Hogyan történik a községi pótadó kivetése? Községi pótadót az évi XXII. t. cz a értelmében csak azon község vethet ki, mely kiadásait törzsvagyona jövedelmeiből fedezni nem képes. A községi pótadót ugy a községi lakosokra, valamint azokia a birtokosokra is, kik nem laknak az illető községben, egyaránt vetik ki.

4 A községi pótadó rendeltetéséhez képest négyféle: 1. A községi iskolákra fordítandó költségek. 2. A közigazgatási költségek. 3. Az úgynevezett belrendőrségi és közbiztonsági költségek. 4. Az úgynevezett külrendőrségi és egyéb, a második és harmadik pont alá nem tartozó költségek. 1. Községi népiskola kevés községben van, iskolai költséget tehát kevés községben vetnek ki. A kivetést az évi XXXVIII. t. cz. 35. és 36. -ai szabályozzák; e -ok értelmében a községek fel vannak hatalmazva, hogy valamennyi kebelbéli vagy hozzájok tartozó polgárra és birtokosra pótadót vethetnek ki, mely azonban az állami egyenes adóknak 5 százalékát meg nem haladhatja. Azon birtokosok és lakosok azonban, kik a törvényes kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak akkor kötelesek a községi iskola fentartásához járulni, ha azon összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájuk fentartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meriti ki. 2. A közigazgatási költségek kivetését a községekről szóló törvény ának 2-ik és 5-ik bekezdése tárgyalja. Ezen költségekhez tartoznak a személyi járandóságok, utazási, építkezési, irodai, ujonczozási, adószedési stb. költségek. A közigazgatási költségek valamennyi egyenes állami adó arányában, tehát a földadó, házosztályadó, házbéradó, i., II., 111. és IV. oszt. kereseti adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat és járadékadó arányában vettetnek ki. A pótadó ezen nemére állapította meg a törvény az erdőbirtokosokrészére azon kedvezményt, hogy a rendszeres gazdasági terv szerént kezelt erdőbirtok után fizetendő egyenes állami adónak csak fele része vehető alapul a pótadó kivetésénél.

5 3. A belrendőrségi és közbiztonsági költségek kivetéséről a a 4-ik bekezdése szól. Ezen költségek a házadók, kereseti adók (kivéve a pusztai haszonbérlőknek ezen haszonbérlet után fizetett adóját) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőkekamat és járadék-adó arányában vettetnek ki. A földadó és bányaadó itt számitáson kivül marad, az erdőbirtokos tehát ezen költségekhez igen kevés összeggel járul. Ide tartoznak a rendőrök és az éjjeli, őrök fizetései, a közegészségügyi és tüzrendőri kiadások, az utczák tisztántartására, esetleg kivilágítására stb. fordított költségek. 4. Az úgynevezett külrendőrségi és a 2. és 3. pont alá nem tartozó költségek kivetését a és 6. bekezdése, valamint a 133. és ok tárgyalják. Ide tartoznak a gazdászati és mezei felügyeletre, dülő utaknak és azokon levő ludaknak, továbbá a határt védő gátaknak - föntartására, ló- és marhatenyésztésre szükséges költségek Ezen költségek csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki. Az erdőbirtokos az itt felsorolt költségekhez ennélfogva csak akkor köteles járulni, ha a dülő utakat és hidakat pl. a fa kiszállításánál használja, ha a fentartandó gátak birtokát is védelmezik, ha ló- és marhatenyésztéssel foglalkozik, végre ha a mezei csőszöket igénybe veszi. A községi pótadó kivetési módját következő példában óhajtom megismertetni. Példa. Egy erdőbirtokos 3400 k. hold kiterjedésű, rendszeres gazdasági terv szerént kezelt erdeje és tartozékai után fizet. 1. földadó fejében 1058 frtot 2. házosztályadó fejében 8 3. II. oszt. kereseti adó fejében tőke-kamat-és járadékadó fejében 10 összesen 1080 frtot.

6 A község lakosai fizetnek 1. földadó fejében 1200 frtot 2. házosztály adó fejében házbér adó fejében lo 4. I. II. III. és IV. oszt. kereseti adó fejében tőke-kamat- és járadékadó fejében 50 összesen 1600 frtot. Az erdőbirtokos és a községi lakósok tehát együtt 2680 frt állami adót fizetnek. A község szükséglete, melyet törzsvagyonának jövedelme bői nem fedezhet, következő: 1. községi iskola költsége 80 frt 40 kr. 2. közigazgatási költségek 537 frt 75 kr. 3. belrendőrségi és közbiztonsági költségek 84 frt 40 kr. 4. külrendőrségi és a 2. és 3. pont alá nem tartozó egyéb költségek: a) dülő utak, hidak fentartására 45 frt 16 kr. b) gátak fentartása 48 frt kr. c) mezei felügyelet 48 frt kr. (?) ló- és marhatenyésztés 150 frt kr. 291 frt 16 kr. összesen: 993 frt 71 kr. A birtokos a fafuvarozásnál a dülő utakat és hidakat használja, de birtokát a folyó partjában épitett gátak nem védelmezik; a mezei csőszöket igénybe nem veszi; nem lakván a községben, ott ló- és marhatenyésztéssel nem foglalkozik. A kivetés ezekhez képest a következő lesz: 1. A községi iskola költségeinek kivetése valamennyi egyenes állami adó arányában történik. Szükséglet: 80 frt 40 kr; adóalap: 2680 frt; kivetési kulcs: 8 f ; a % = 3.

7 - Kiveté- a 1 apjául S Z 0 1 g s Adózó 1 - n o v e Földadó Házosztály adó Bázbér adó Keie-! seti adók Trtkokamat.'s járadékadó Összesen Iskolai o pótadó 0 frt kr frtlkr" tjrt kr frt kr frt! kr frt jkr frt kr 1 Erdőbirtokos.. L i :! 32 í-o i Községi lakosok :t Összog ;. 20. S Folyó szám 1 A d ó z ó neve Kivetés alapjául szolgál..., I Házlosztalv Kere- Tökeka- Házbér Összesen a d 0 adó "? [járadékadok A adó adó / frt krj frt jkr H-t kr frt kr frt kr frt kr 10,1. K ö /igazgatási költs é g e k. Miután az erdőbirtokos erdejét rendszeres gazdasági terv szerént kezeli, a, földadónak csak fele vétethetik a kivetés alapjául. Szükséglet: 537 frt 75 kr; adóalap: 2151 frt; kivetési kulcs : 5 *" ; a % = 25. Közigazgatási költsége frt k > 1 Erdőbirtokos *8 * Községi lakosok 120ü Összeg 17/ tf)l '5. Belrendő rségi és közbiztonsági költségek. Csak az úgynevezett kereseti és jövedelmi adók vétetnek számba. Szükséglet: 84 frt 40 kr; adóalap: 422 frt; kivetési kulcs: ; a % = 20. *) Xem az erdőteriilet után kivetett adó.

8 - Kivet é 6 a 1 a p j á u i S Z 0 1 g i 1 Helrendörségi és ' 1 A d ó z ó kiizbiztont-ági 1 össze- % Házosztály adó Házbér adó Kereseti adók Tokckaraat- és járadékadó neve ;: ses '- frt kr, frt kr frt kr! frt kr frt!kr frt kr Erdőbirtokos.. 8! költség i frt Ikv Községi lakosok öo Összeg 188J *, 60..,.! !() 4. Külrend ő r s égi és a 2, és 3. pont alá nem tartozó egyéb költségek. Minthogy az erdőbirtokos jelen esetben a dülő utakat és hidakat a fafuvarozásnál használja, köteles azok fentartásához is hozzájárulni, ellenben a többi külrendőrségi költségekhez 'nem. A legtöbb község az ilyen költségeket az erdőbirtokosnak nem is számítja fel, hanem szükség esetén a hidakhoz szükséges fának díjmentes, vagy esetleg mérsékelt ár mellett való kiszolgáltatásáért dyó szám 1 folyamodik. Szükséglet utak és hidaknál: 45 frt 16 kr. ; az adóalap: 2258 írt; kivetési kulcs: * «0.02; a % 2.» ' Kivetés 1 Külrendőrségi ós egyéb A d ó z ó alapjául»föladó után szolgál a /o ; kivetendő J o g y z e t neve földadó költség frt kr frt kr 2 \ Erdőbirtokos Községi lakosok * ) ) 45 frt Ki kr. utak és hidakra ).", u. azok Gátak feutartása 1-5 n. azok n. azok 150 (isszeg Mezei felügyelet 1 ló- és márhatenyésztés,marha- ) létszám után kivetve

9 A 4. táblázat szerént az erdőbirtokosnak 3400 hold erdeje után összesen 213 frt 31 kr közköltséget kell fizetnie ; a példában tárgyalt adatok ennélfogva alacsonyaknak nevezhetők. Hogy mennyi közköltséget kellene a birtokosnak fizetnie, ha erdejét nem kezelné rendszeres gazdasági üzemterv szerint, arról a VI. pont alatt fogunk szólani. II. Hogyan érvényesítheti befolyását az erdőbirtokos mint egyszerű adófizető a községi költségvetési előirányzat megállapításánál? A község évi költségvetésének előirányzatát az évi XXII. t. cz a értelmében a községi elöljáróság szerkeszti és terjeszti a közgyűlés elé. A költségvetési előirányzat a közgyűlést megelőzőleg a községházánál ezen törvény a értelmében előre kihirdetendő 15 nap alatt közszemlére van kitéve. A kivetés ellen netán felmerülő észrevételeit a községi adófizetők bármelyike megteheti, mely Írásban teendő észrevételeket a közgyűlés felolvastatni, tárgyalni és a törvényhatósághoz felterjeszteni köteles. Az erdőbirtokos vagy megbízottja azonban nem mindig, sőt ellenkezőleg ritkán lakik abban a községben, hol erdeje van, s igy közvetlenül nem mindig értesül arról, hogy a községi költségelőirányzat épen közszemlére van kitéve. Kérdés tehát, miképen juthat a birtokos ennek tudomására; mert a községi elöljáróság nem kötelezhető, hogy a költségvetés közszemlére tételének megtörténtéről külön értesítse. Más mód nincs, mint a költségvetés közszemlére tételének idejét saját kezdeményezésből megtudakolni. Ez nehézségekbe nem ütközik, mert a község költség-

10 vetési előirányzata a község őszi rendes közgyűlésén állapittatik meg. Ezt a közgyűlést pedig az évi XXII. t. ez a szerént az illető törvényhatóság őszi közgyűlését megelőzőleg legalább egy hónappal kell megtartani. A költségvetés közszemlére való kitételének határideje ennélfogva könnyen kipuhatolható s az erdőbirtokos csak saját közönyének, esetleg megbízottja hanyagságának tulajdonithatja, ha a kitűzött határidő elmulasztása miatt az esetleg törvényellenes kivetés ellen észrevételeit rendes időben be nem adván, tulmagas községi pótadót kénytelen fizetni. A községi költségvetés ugyanis a törvényhatóság jóváhagyásával jogerőre emelkedik, s ellene felebbezéssel élni többé már nem lehet. A községi költségelőirányzat megvizsgálásánál azonban nemcsak arra kell figyelemmel lenni, hogy a közigazgatási költségek kivetésének alapjául a földadónak csak fele része vétessék, hanem alaposan meg kell győződni arról is, vájjon a község törzsvagyonát helyesen kezeli-e és az előirányzott kiadások csakugyan okvetlenül szükségesek-e. Alaposan meg kell vizsgálni a költségvetést arra nézve is, hogy vájjon az előirányzott kiadások azon csoportba lettek-e besorozva, melyhez természetük és rendeltetésüknél fogva tartoznak; mert megeshetik, hogy különösen a kiilrendőrségi csoportba tartozó kiadások a közigazgatási csoporthoz soroztainak, s az erdőbirtokos ennek következtében túlságos megterheltetésnck lenne kitéve. III. Mily különös jogokkal ruházta fel a törvény az erdőbirtokost, ha egyúttal a legtöbb adót fizetők közé tartozik? Ha az erdőbirtokos egyúttal a legtöbb adót fizetők közé tartozik, mi eltekintve a csak pár holdas erdők tulajdonosaitól kevés kivétellel csaknem mindenkor előfordul,

11 akkor néki a közköltség kivetésére még nagyobb befolyása lehet. Az évi XXII. t. cz ának 4. bekezdése szerént a képviselőtestület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakosokból vagy nagykorú birtokosból, illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nők s jogi személyek meghatalmazottjaiból áll. A 33.. szerént a községben fekvő vagyona után legtöbb adót fizető, ha ott nem lakik, jogát megbizottja által is gyakorolhatja; úgyszintén a ki több községben kerül a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, jogát személyesen vagy megbizottja által valamennyi községben gyakorolhatja. A legtöbb adót fizetőkről évente minden községben névjegyzék állíttatik össze. A kiigazított névjegyzék előre kihirdetett öt napon át a községházánál közszemlére kiteendő és a közhírré tételtől számítandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan ujabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető. Az erdőbirtokosnak kötelessége megbízottját a névjegyzék érvényre emelkedése, illetve az erről szóló és azonnal megküldendő értesítés vétele után 15 nap alatt a főszolgabírónak bejelenteni. Több vármegyében, igy Temesvármegyében is, az erdőbirtokosok és jogi személyek meghatalmazottjait a főszolgabiróságok mindig értesitik, hogy a legtöbb adófizetők névjegyzékébe fel lettek véve. Ez esetben az erdőbirtokosok a törvényes idő alatt megjelölhetik megbízottjaikat. Más vármegyékben, értesülésem szerént, a főszolgabíró nem értesiti az erdőbirtokosokat, daczára annak, hogy erre az évi XXII. t. cz ának utolsó előtti bekezdése értelmében kötelezve van.

12 Ilyenkor az erdőbirtokosnak orvoslást kell keresnie és megbízottjának bejelentése ügyében az év végével saját kezdeményezéséből kell intézkednie. Ha az erdőbirtokos maga nem kívánja gyakorolni a községi képviselőket megillető jogokat, akkor mindenesetre legczélszerűbb lesz, ha azokat kezelő erdőtisztjére ruházza. Az erdőbirtokos vagy megbízottja, mint községi képviselő, akár lakik a községben akár nem, a közgyűlés határnapjáról legalább 24 órával előbb értesítendő. Igy az őszi közgyűlésen a költségvetési előirányzat megállapításánál egész befolyását érvényesítheti. A kivetés ellen esetleg nemcsak észrevételeit teheti meg, de mint községi kéjtviselő külön véleményt is adhat be. IV. Ha az erdőbirtokos vagy megbízottja a kivetés ellen jogos észrevételeit rendes időben megtette, minő jogorvoslatot biztosit a törvény a birtokos részére, ha kellő időben és módon tett észrevételei daczára törvényellenes kivetéssel terheltetnék? Hogyha a községi költségelőirányzat a törvényhatóság részéről, az erdőbirtokosnak személyesen illetve megbizotja által rendes időben beadott s kellően indokolt észrevételei daczára, változatlanul tudomásul vétetnék illetve elfogadtatnék s ennélfogva jogerőre emelkednék, akkor a kivetett közköltséget le kell ugyan fizetni, de azon közigazgatási tisztviselő ellen, kinek mulasztása folytán a kivetés helytelenül eszközöltetett, az évi XXI. t. cz. 89. és 90. -ai értelmében rendes birói uton kártérítési pert lehet indítani, sőt azon esetben, ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne, akkor ezen t. cz a szerént a kárt, visszkereseti jogának fenmaradása mellett, a törvényhatóság köteles megtéríteni. Mielőtt azonban az erdőbirtokos rendes birói uton kár-

13 térítési perét megindítaná, alapos meggyőződést kell szereznie arról, hogy tett észrevételei valóban a közigazgatási tisztviselők valamelyikének hanyagságából és nem más okból maradtak esetleg figyelmen kivül; mert ha tett észrevételei a törvényhatóság szabályrendeletei értelmében rendes uton letárgyaltattak, akkor a kártérítési per kedvező lefolyására kilátása nem lehet. V. Hogyan ellenőrizheti az erdőbirtokos a vármegyei pótadó kivetését? Az erdőbirtokos a községi pótadón kivül gyakran vármegyei pótadót is kénytelen fizetni. Ilyen pótadót csaknem minden vármegyében vetnek ki és pedig különösen vármegyei betegápolási költség, vármegyei tiszti nyugdijalap és egyéb hasonló czimek alatt. Az évi XV. t. cz. 9. -a szerént a vármegyék közigazgatási, közrnivelődési, közgazdasági és jótékonysági czélokra 3 / 0 -ot meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó czimen fizetett egyenes állami adók után, százalékban vettetik ki. Az évi XV. t. cz a szerént a 9. tj-ban foglalt pótadón kivül a vármegyék még 2 /o erejéig vethetnek ki pótadót a bel- és pénzügyminiszter előzetes engedélyével. Ennél több vármegyei pótadót csak is a törvényhozás külön felhatalmazása alapján lehet kivetni. Az évi XXXI. t. cz a értelmében kell, hogrv a törvényhatóság a következő évi költségvetést az őszi rendes közgyűlésen oly időben állapítsa meg, hogy az a belügyministerhez október hó 31-éig felterjeszthető legyen. Az előirányzat az állandó választmány véleményes

14 jelentésével a közgyűlés előtt 15 napra közszemlére kitétetik. Az adózók a költségvetésre észrevételeket tehetnek s azokat az állandó választmánynak a közgyűlés előtt 5 nappal beadhatják. Az állandó választmány a beadott észrevételeket tárgyalni s véleményes jelentés mellett a közgyűlésnek bemutatni köteles. A belügyminister a költségvetést, ha az a törvényes kellékeknek megfelel s másfelől, ha a pótadó kivetése ellen felfolyamodás nem történt, egyszerűen tudomásul veszi. Ellenkező esetben a törvényhatóságot esetleg uj költségvetés készítésére utasíthatja. A megállapított pótadó egyénenkinti kivetése községenkint előre kihirdetendő 8 napon át közszemlére kiteendő. melynek letelte után 8 nap alatt az a fél, ki magát túlságosan megterheltnek tartja, a közigazgatási bizottságnál felszólalhat. Ezen felszólalások ügyében a főispán esetleg alispán elnöklete alatt négy tagu küldöttség végérvényesen dönt. Az erdőbirtokos felfolyamodásának benyújtásával az előadottaknál fogva mint egyszerű adófizető is megakadályozhatja a törvénytelen kivetéseket. Hogyha azonban az erdőbirtokos a törvényhatóság területén legtöbb egyenes állami adót fizető állampolgárok névjegyzékébe fel van véve s mint ilyen az évi XXI. t. cz a értelmében vármegyei bizottsági taggá vált. akkor befolyását még inkább érvényesítheti. Megjegyzendő még, hogy az erdőbirtokosok, habár erdeiket rendszeres gazdasági terv szerént kezelik is, a vármegyei pótadó kivetésénél semmiféle kedvezményben sem részesülnek. VI. Tekintettel az erdőtörvény 16. -ára, czélszerű-e,

15 hogy az erdőbirtokos rendszeres gazdasági terv szerént kezelje erdejét? Az I. pont alatt tárgyalt példában látható, hogy rendszeres gazdasági üzemterv szerént kezelt 3400 hold kiterjedésű erdő után a következő pótadót kell fizetni:.1. községi iskolai költségekre 32 frt 40 krt 2. közigazgatási költségekre , 3. belrendőrségi és közbiztonsági költségekre külrendőrségi és a föld adót terhelő egyéb költségekre Összesen 213 frt 31 krt Arra a kérdésre kell most megfelelni, hogy mennyi lenne a községi pótadó, ha az erdő nem kezeltetnék rendszeres gazdasági terv szerént? Az 1., 3. és Ai. tétel alatti összegek ez esetben sem szenvednek változást, de a 2. tétel alatti közigazgatási költségek az erdőbirtokos hátrányára megváltoznak, a mennyiben ez esetben a kivetés alapjául az erdőbirtok után fizetett egész adó vétetik. A kivetés tehát a következő lesz. Szükséglet: 537 frt 75 kr., adóalap: 2258 frt; kivetési kulcs: ^ 5 a. /e = I Folyó szám 1 A d ó z ó n o v e Kivetés alapjául szolgál Ház osztá ad( Házbér adó Földadó Kereseti adók frt kr frt kr frt krii frt kr frt kr frt kr és járadék adó 7 g Tőlraksmat- Összesen % 0'20066; Közigazgatási költség Irt kr 1 Erdőbitokos 'or, > Községi lakosok 1 '21 H I 1? 'o Összeg 2258! Í 60. 2( a 537 Í.">

16 Az erdőbirtokosnak ennélfogva arra az esetre, ha erdejét nem kezeli rendszeres gazdasági terv szerént, közigazgatási költségek fejében 137 frt 75 kr. helyett 216 írt 70 krnyi pótadó összeget kell fizetnie. A különbség: 78 frt 95 kr. A közköltség nem minden évben egyenlő, hanem a község szükségleteihez képest évről-évre változik ; a közigazgatási költségek azonban még a legállandóbbak. Ha ehez képest a 78 frt 95 krt évi átlagnak tekintjük s ezen évi kiadást 3 %-kal tőkésítjük, azt találjuk eredményül, hogy a megfelelő tőke 2631 frt 64 krt tesz ki. A ki foglalkozott községi pótadó ügyekkel, azt fogja állítani velem együtt, hogy a bemutatott példában a számítás alapjául felvett adatok középen aluliak; s íme mégis már 3400 k. hold erdőbirtoknál 2631 frt 64 krnyi tőkével egyenlő nyereség az eredmény. Egy ilyen kiterjedésű erdő tehát, ha kezelése nem rendszeres gazdasági terv szerént történik, 2631 frt 64 krral kevesebbet ér. Azt is bármely szaktársam meg fogja engedni, hogy 2631 frt 64 krra menő összeggel 3400 hold kiterjedésű erdőnek rendszeres gazdasági üzemtervét ugy el lehet készíteni, hogy az a legnagyobb igényeknek is teljesen megfelelhet. Az erdőbirtokosnak tehát erdejének berendezése ugy szólván semmibe sem kerül és illetőleg az erdőrendezésre fordított tőke a szó szoros értelmében vett pénzügyi szempontból is igen előnyösen s gyümölcsözőleg lesz elhelyezve, mert a felhasznált tűkének kamatai az erdőbirtokosnak évről évre megtérülnek az által, hogy erdeje után évről évre kevesebb közköltséget fizet. Igaz ugyan, hogy azon erdőbirtokosnak, ki rendszeres gazdasági terv szerént kezeli erdejét, ebből folyólag más köte-

17 lezettségei is vannak. Erdejében például törvényes kellékekkel biró erdőtisztet és erdőőrt kénytelen alkalmazni. Ennek következtében kiadásai a bevételekhez képest kezdetben nagyobbak lesznek, de ezzel szemben megint nem szabad eltekinteni attól a nagy előnytől, mi a rendszeres kezeléssel karöltve jár, hogy t. i. erdeje nemcsak az elpusztulástól lesz megvédelmezve, de sőt értékben évről évre emelkedik, birtokosát vagyonosabbá teszi Befejezésül megemlítem még, hogy a községekről szóló évi XXII. t. cz a értelmében a rendszeres gazdasági terv szerént kezelt erdőtestek birtokosai a községi adók megváltása végett a községekkel bizonyos átalány összeg fizetésének kikötése mellett 6 évről 6 évre terjedő egyezséget köthetnek. Ezen egyezség érvényességéhez a törvényhatóság jóváhagyása szükséges, mi ha megtagadtatnék, az erre vonatkozó határozatot bármelyik fél a belügyministerhez felebbezheti. Azon erdőbirtokos tehát, kinek a pótadó kivetésének ellenőrzése nehézségeket okozna, a törvény ezen utóbb emiitett intézkedésének felhasználásával segíthet magán. Annyit azonban megemlíthetek, hogy eddig nem értesültem róla, hogy a törvény ezen intézkedését bárhol is igénybe vették volna. (Részünkről több esetet tudunk. A Szerk.) Végre mindazoknak, kiknek a helytelen adóalap felvétele miatt a községi pótadó kivetése ellen fellebbezniök kell, azt tanácsolom, hogy észrevételeikben ne az erdőtörvény 16. -ára, hanem a községi törvény ára hivatkozzanak ; mert a községi elöljáróktól nem lehet várni, hogy az erdőtörvényt tanulmányozzák, de követelni lehet tőlük, hogy a községi törvényt s különösen annak a községek háztartását illető részét ismerjék. ERDÉSZETJ LAPOK. öl