QOÖOOGODOOÖOÖÖOnODOOöööOOöDOÖOÖOOOOOOOOO U o MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS. T 3 «rffle» ^ P f e. imlfffflffii.il ^tízmm flrui HIPm

Átírás

1 QOÖOOGODOOÖOÖÖOnODOOöööOOöDOÖOÖOOOOOOOOO U o D Jézus szent Szíve, Jöjjön el a te országod! MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT T 3 «rffle» ^ P f e imlfffflffii.il ^tízmm flrui HIPm g 0 1 o 8 SZÖKŐ ÉVRE, MELYNEK TARTAMA 366 NAP. SZERKESZTETTE: MOSOLYGÓ JÓZSEF SZSZ. TANÁCSOS, TOKAJI GÖR. KATH. LELKÉSZ. F m T E p T O v r o L Y M v i KIADJA: A MAGOSZ" SAJTÓVÁLLALAT R.-T. NYÍREGYHÁZA. Y7 i B í i ö W * * ^ * NYÍREGYHÁZA JÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA

2 2 Dicsőség Jézus Krisztusnak! Az egyházi év. Böjtök a görög szertartású kath. egyházban. Száraz-böjtök midőn semmiféle zsiradékot nem szabad enni: Vízkereszt vigiliája: január 5. Nagypéntek: április 6. Ker. szent János fejvétele: aug. 29. Szentkereszt felmagasztalása: szeptember 14. Karácsony vigiliája: december 24. Böjti napok, (jelük két fekete kereszt) mikor olajjal készült eledelekkel élhetünk, de naponként egyszer délben, vagy este szabad teljes jóllakásig ennünk: 1. Vajhagyótól nagypéntekig minden hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek (február 20-tól április 5-ig). 2. Mindenszentek vasárnapjától szent Péter Pál ünnepéig (június 4-től junius 28-ig), szerda és péntek napokon. 3- Mária böjt (aug. 1-től aug. 14-ig), szerda és péntek napokon. 4. Karácsony böjtje (november 15-től december 24-ig), hétfő, szerda és péntek napokon. Nagyszombat: április 7 Megtartóztatási napok, (jelölve egy fekete kereszttel) midőn bőjtös eledelt többször is ehetünk jóllakásig: 1. Az éven át minden szerda és péntek, melyről valamely pont máskép nem intézkedik. 2. A nagyböjt szombat és vasárnapjai. 3. A Péter Pál, Mária és karácsonyi böjtök fel nem sorolt napjain. Vajas héten a tej, vaj és tojás élvezete minden nap megvan engedve Szabad napok alatt azon szerda és pénteki napokat értjük, midőn a húsevés is megvan engedve. Ilyenek : 1. Triodkezdő vasárnapot követő szerda és péntek: febr. 1. és Húsvét fényes hetének szerda és péntekje: április 11. és Pünkösd hetében a szerda és r-vái-itolr. máilis 30. PS IJinius 1. Karácsonytól vízkereszt előestéjéig minden szerda és péntek : dec. 28-, jan. 2., jan. 4. Ünnepnapi fölmentések. Ha valamely ünnep, vagy nagyobb szentnek emléke esik böjti, vagy megtartóztatási napra, az a böjtöt enyhiti, vagy föl is oldhatja, így vízkereszt, gyertyaszentelő, gyümölcsoltó, Sz. János születése, Péter és Pál, Urunk színváltozása, Nagyboldogasszony, Kisasszony napja, Szent Fülöp napja (nov. 14.) a szerzeteseknek, (kik ősi szigorú fegyelmök szerint huseledellel csak a nagy ünnepeken élnek) megengedik a halevést, a többi ünnepek s a nagyobb szentek emléknapjain a bor és olaj élvezetét. A világiak enyhébb böjti fegyelme egy fokkal többet enged meg, vagyis az emiitett ünnepeken megengedi mindenféle eledel élvezetét, a kisebb ünnepeken pedig a hal, tojás s általában az úgynevezett fehér eledelek használatát. (Horolog. Róma 1872.) Fölmentések a böjt alól. Minden külön kérelem nélkül is föl vannak mentve a böjt és megtartóztatása alól: 1 A hét éven aluli gyermekek. 2. A fekvő betegek, vagy akiknek az orvos húsos eledeleket ir elő. 3. Nehézkes és szoptató anyák. 4. Akik utazás közben bőjtös eledelekhez nem juthatnak. 5. Aki oly családnál étkezik, akár mint munkás, akár mint vendég, hol felmentéssel bírnak, vagy a böjtöt egyéb oknál fogva nem tartják. Huszadik életévének betöltése előtt s hatvanadik évének betöltése után a böjti napokra engedélyezett eledelekkel tetszés szerinti mennyiségben lehet élni. Kérelemre fölmenthetők: 1. A gyengélkedők. 2. Akik igen nehéz testi munkát végeznek. 3. Akik nem saját háztartásukban, hanem másnál étkeznek. 4. Akik szegénység, vagy más ok folytán bőjtös eledelekkel magukat kellőleg ellátni nem képesek.

3 5. Akinek vidékünkön használt napraforgóolaj ártalmas hatásúnak mutatkozik, finomabb étolajat pedig nem tudnak beszerezni. Felmentésért egy-két héttel a böjti idő beállta előtt mindenkinek saját lelkészéhez kell fordulnia gyónásban, vagy gyónáson kivül, az oknak megjelölésével, mely miatt a kérelmező a böjtöt megtartani nem képes. Böjti és megtartóztatási napokon zajos mulatságban részt venni tilos. (Böjti napokon mennyegzőt ne tarts!) Böjtök a róm. kath. egyházban. Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg : I. Szigorú böjti napok (naptárunkban két fekete kereszttel ff), vagyis, amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; karácsony, pünkösd és nagyboldogasszony vigiliája. II. Enyhitett böjti napok (két fekete kereszttel tt)> va gyis, amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); a kántorbőjti szerdák és szombatok; mindszent vigiliája. III. Megtartóztatási napok (egy fekete Kereszttel f), melyeken csupán a húsételek élvezése tilos : az évnek minden péntekje. IV. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól : 1. Az összes hívek valahányszor valamely parancsolt ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kivül. 2. Egyes községek, midőn búcsúnapja vagy országos vásár megtartóztatási napra esik. 3. Egyes személyek : i4) Minden böjti napon kivéve a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját, a hústilalom alól : felmentetnek a) gyári munkások és bányászok; b) kik a vendéglőben kénytelenek étkezni, vagy az ételeket a vendéglőből hozatni, amennyiben böjti eledelt nehezen kapnak. B) Minden hústilalom alól kivéve a nagypénteket, felmentetnek a) vasúti vonatokon szolgálatot tevő személyek, b) mindazon utasok, kik vasúti vendéglőben vagy gőzhajón kénytelenek étkezni, c) kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt, d) alamizsnából élő szegények és a cselédek, ha urai böjti eledelt nekik nem adnak. Jegyzet. 1. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata meg van engedve. 2. Nagyszombat délutánján megszűnik a nagyböjt. a) Kántorböjtök. Tavaszi február 29., március 2, 3. Nyári május 30., junius 1., 2 Őszi szép ember 19., 21., 22. Téli december 19., 21., 22. b) Elöesti böjtök. 1. Pünkösd vigiliájának május Nagy-Boldogasszony vigiliájának böjtje augusztus Mindszentek vigiliájának böjtje október Nagykarácsony vigiliájának böjtje december 24. c) Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig a vasárnapok kivételével, mindennap) február 22 tői április 7. délig. 2. Pénteken tilos a húseledel. (Lasd a böjti rend.) Csillagászati és kortani tudnivalók. Évszakok: Tél: dec. 24-től febr, 24-ig, tartama 62 nap. Télutó ; febr. 24-től márc. 19-ig, tart. 24 nap. Tavasz-, márc. 19-től máj. 16-ig, tart. 58 n?p. Nyárelő: máj. 16-tól jun. 8 lg, tart. 23 nap. Nyár : junius 8 tői aug. 20-ig, tart. 73 nap. Nyárutó-, aug. 20-tól szept. 21-ig, tart. 32 nap. Ősz: szept. 21-től nov. 11-ig, tart. 51 nap, Télelö: nov. 11-től dec. 24-ig, tart. 43 nap, A Nap és rendszerének csoportja. Központi test: a Q Nap. Főbolygók : $ Merkúr, középtávolságí a naptői 58 millió km. 88 nap alatt tesz meg körútját. Viszonylagos nagysága a föl dünkéhez

4 4 2 Vénusz, középtávolsága a naptól 108 millió km. 225 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 0'93. 6 Föld, középtávolság a naptól 149 millió km. 365 nap 5 óra 48 perc és 48 mp. alatt teszi meg körútját. cf Mars, középtávolsága a naptól 227 millió km. 1 év és 322 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez kis bolygó, de még mind g ujabbakat fedeznek fel. Távolságuk a naptól millió km. Körforgásuk IV2 14 év. Átmérőjük km. 1 Jupiter, középtávolsága a naptól 775 millió km. 11 év és 315 nap alatt teszi meg körútját. A földhöz való viszonylagos nagysága ti Szaturnusz, középtávolsága a naptól 1424 millió km. 29 év és 166 nap alatt teszi meg a nap körüli útját. Viszonylagos nagysága a földhöz 686. Uránusz, középtávolsága a naptól 2864 millió km. 84 év és 6 nap alatt teszi meg körforgását. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 62. X Neptun, középtávolsága a naptól 4487 millió km. 164 év 286 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 83. ( ) A hold 27 nap 8 óra alatt teszi meg körútját a föld körül, a földtől való távolsága km. és 50-szer kisebb, mint a föld. A föld átmérője 12,756 km. Mellékbolygók, vagyis holdak : a Földnek 1, Marsnak 2, Jupiternek 9, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4 és Neptunnak 1 holdja van. A hold fényváltozásának Újhold, Holdtölte. 3 Első negyed ( Utolsó negyed. Nap- és holdfogyatkozások ban van három napfogyatkozás és két holdfogyatkozás. 1. Teljes napfogyatkozás május 19-én, Nálunk nem látható. 2. Teljes holdfogyatkozás juníus 3-án Nálunk nem látható. 3. Részleges napfogyatkozás junius 17-én. Nálunk nem látható. 4. Részleges napfogyatkozás november 12 én. Nálunk látható. A napfogyatkozás kezdődik általában 8 ó. 33 p., végződik 13 ó. 3 p. A november 12-iki napfogyatkozás Budapesten kezdődik 8 ó. 40 p., közepe 9 ó. 48 p., vége 10 ó. 58 perd. Legnagyobb nagysága az átmérő 0'32 része. 5. Teljes holdfogyatkozás november 27-én. Nálunk az eleje látható. A fogyatkozás kezdődik 8 ó. 23 p. A teljes fogyatkozás 9 ó. 33 perckor veszi kezdetét, de mivel nálunk időközben a hold már leáldozott, nem látható. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: március 20-án, 21 ó. 42 p. Ezen időben a nappal egyenlő az éjjel; tavaszi napéjegyenlőség (aequinoctium vernale). Nyár kezdete : junius 21-én, 16 ó. 6 p. A mi földrészünkön leghosszabb ez időtájt a nappal; nyári napfordulás (solstitium aestivale). Ősz kezdete; szept. 23-án, 8 ó. 6 p. A nappal ez időben ismét egyenlő az éjjel; őszi napéjegyenlőség (aeqouinoctim autumnale). Tél kezdete-, december 22-én, 3 ó. 6 p. Most a mi földrészünkön leghosszabb az éj ; téli napfordulás (solstitium hiemale). Az állatkör (zodiacus) jegyei. kos $tp bika ikrek «fg rák lg* oroszlán %f szűz mérleg bököly nyilas vsx bak ^ vízöntő halak Az első három jegy tavaszi, a második három nyári, harmadik három őszi s a negyedik három jegy téli. Farsang tartania. A Farsang tart Vízkereszt napjától Húshagyó keddig, vagyis január héttől február 21-ig bezárólag, tehát 46 napig. Az úgynevezett uralkodó bolygó ez évben a Merkúr. Valamennyi bolygó közül legközelebb áll Napunkhoz a Merkúr, mely ezt 57 millió 546 ezer 300 kilométernyi pályában futja körül. De e pályának a körtőli meglehetős eltérése miatt 87 nap, 23 óra, 15 perc és 46 másodpercet tartó keringési ideje alatt egyszer ,000 kilométernyire közelíti meg a napot s egyszer ,400 kilométernyire marad el tőle Ebből következik, hogy a napot közepes távolságban ó^-szor, a szélső távolságban ellenben és 1 Ötször nagyobbnak látja, mint mi és ugyanez arányban nyer tőle több fényt és meleget is. Persze más kérdés, vájjon ugyanez arány-

5 5 ban melegszik is föl e bolygó, mert ez légkörétől is függ. melynek esetleg stirü volta a hősugárzást tetemesen csökkenti. És csakugyan, Merkúr fázisainak megfigyelése, de még jobban Merkúr fényének fonometrika és spektrálanalytikai megvizsgálása ily légkör létezését nemcsak hogy bizonyítja, de annak sürii voltát is kimutatja. Merkúr alakja a legpontosabb mérések szerint nem tér el a gömbtől; átmérője 4979 kilométer, mely 4, illetőleg és másodpercnyi szöglet alatt látszik a földről, ha tőlünk ,000 kilométernyi legnagyobb és ,000 kilométernyi legkisebb távolságban áll. Felületén csak nagyritkán mutatkoznak élesebben határolt foltok, melyek segítségével tengelyforgása megállapítható. Régebben ezt 24 óránál valamivel többre határozták, ujabb megfigyelések amellett szólanak, hogy Holdunk módjára ezen bolygó is egyszer forog tengelye körül, míg egyszer megkerüli a Napot. Tengelyének fekvéséről szintén keveset tudunk s ezért az évszakok ról is csak annyit mondhatunk, hogy mindegyike átlag 22 földi napig tart. Merkúr tömegei közül a Nap tömegének 5 milliomodával egyenlő, sűrűsége tehát az öntött vas és az ón sűrűsége között áll. Ebből következik, hogy a földünkön 100 kilogrammot nyomó test a Merkúron csak 51 kilogrammot nyomna. A Merkúr a Föld és a Nap között állván, az úgynevezett bolygókhoz tartozik s mint ilyen a Nappal felső és alsó együttállásba iöhet, de soha vele szemben nem állhat Legföljebb fokra térhet el a Naptól és ennélfogva csak a szürkületben látható ; ezért különösen nálunk nem minden nehézség nélkül észlelhető, noha fénye igen élénk. Mint a Hold, ugy a Merkúr is mutat fázisokat. Az alsó együttállás alkalmával, ha Merkúr közel áll pályacsomójához, a Nap korongja előtt láthatjuk mint kis, élesen határolt fekete korongocskát. E jelenség, mely jelenleg csak május vagy november hó elejére eshetik, a Merkur-átmenet" nevét viseli. Törvénykezési szünnapok. Törvényszünetek iránt az LIV. t.-c. a következőket rendeli: III. cim I. fejezet a: Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vallásának ünnepein. Ilyen ; dézés elrendelése vagy elhalasztása miatt helye van a perorvoslatnak. V. cim I. fej a : Az évi XV. t.-c. II. r ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapokra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. VIII. c. I fej (1881. LX. t.-c. 22..). A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. Határozatok Magyarország részére az XXXIII. t.-c. által. 1.. A bíróságoknál évenkint julius hő 1-ső napjától augusztus hó 31-ik napjáig szünidő tartandó. 2.. A szünidő által nem érintetnek: sem a törvény, sem a birói határozat által, sem pedig a felek kölcsönös megegyezése által kitűzött határidők és határnapok. A hozott birói határozatok a szünidő alatt is kiadandók és foganatositandók. Izraelitákat az XV. t.-c. I. cim 3. fejezet 55. -a értelmében nem szabad törvénybe idézni: Az összes szombati napokon. Purim-napon (március 6., 7.). Passzah- (Húsvét) ünnep 1., 2., 7. és 8. napján (április 3., 6., 11., 12.). 26.). Sabuot- (Pünkösd) ünnepen (május 25., Jerusalem elpusztulása napján (jul. 26.). Ros Hasanah (Újév) 1. és 2. napján (szeptember 15., 16.). Jom-kippur- (Engesztelés) napon (szeptember 24.) Sukkoth- (Sátoros) ünnepen (szept. 29., 30.). Szimcháth thora (Törvényöröm) napján (okt. 7). Minden IMAKÖNYVET beszerezhet a Magosz" Sajtóvállalatnál. Nyíregyháza, Széchenyi út 6. sz.

6 Az év a Septuaginta korszámitás szerint., 7436 a görög egyházi számítás szerint Ádám óta a Juliusz-féle korszámitás szerint a zsidó korszámitás szerint az első olimpiai versenytől Róma alapításától Jézus Krisztus születésétől 1879 az első jeruzsálemi apostoli zsinat óta a pápai szék Rómába helyezése óta a Neró-féle első keresztényüldözés kezdete óta Szent Péter és Pál halála óta Jeruzsálem pusztulása óta Nagy Sz. Konstantin császár és a keresztények fegyveres üldözésének megszüntetése óta a niceai első zsinat óta Sz Miklós halála óta Attila hun király uralkodása óta Nagy szt. Bazt'l halála óta Aranyszájú Szent Jánosnak, mise imádságaink szerzőjének halála óta a török évszámítás szerint a pápai állam keletkezése óta a Photius-féle egyházszakadás óta a török évszámítás szerint Mohamednek Mekkába futása óta a magyar honfoglalás óta. 927 a magyar királyság megalakulása óta. 874 a görögkeleti egyház elszakadása (a schizma) óta. 836 a Szent László korabeli szabolcsi zsinat óta. 829 az első keresztes hadjárat óta. 706 az aranybulla kibocsátása óta. 689 a tatárjárás óta. 649 a lyoni egyházegyesitő kísérlet óta. 568 a munkács-csernekhegyi bazilita rendház alapítása óta. 489 a görög római egyház egyesülése a flórenci zsinaton. 490 a könyvnyomtatás feltalálása óta. 466 Amerika felfedezése óta. 411 Luther Márton s a hitújítás kezdete óta. 401 a mohácsi vész óta. 400 a Habsburgok magyarországi uralmának állandósulása óta. 384 Erdély kormányzatának önállósulása óta. 382 a tridenti zsinat óta 346 a Gergely féle naptárjavitás óta. 334 a lengyelországi breszti unió óta. 282 a magyarországi ruszinok ungvári uniója óta. 232 a máriapócsi első kép könnyezése óta. 229 a gőzgép feltalálása óta. 228 a magyarországi oláhok a kath. egyházzal való egyesülése óta. 213 a máriapócsi második kép (a jelenlegi kegykép) első könnyezése óta. 205 a Habsburg-család leányági örökösödésének (pragmatika sanctio) törvénybe iktatása óta. 179 a Sz. Bazil-rendnek Máriapócson való megtelepedése óta. 172 a máriapócsi kegytemplom felépítése óta.' 156 a munkácsi gör. kath. püspökség törvényesülése óta. 191 a munkácsi püspökség székhelyének Ungvárra való áthelyezése óta. 151 a körösi gör. kath. püspökség megalapítása óta. 139 a nagy francia forradalom kezdete óta. 121 a vasúti mozdony és a gőzhajó feltalálása óta. 1C2 Vasvári Pál születése óta. 92 az eperjesi püspökség alapítása óta. 90 a távíró feltalálása óta. 77 a magyar szabadságharc kezdete óta. 51 a telefon feltalálása óta. 23 a jelenlegi máriapócsi kegykép második könnyezése óta. 20 a repülőgép feltalálása óta. 16 a hajdudorogi püspökség alapítása óta. 15 Miklósy István első gör. kath. magyar püspök trónfoglalása óta. 14 a hajdudorogi püspökség székhelyének Nyíregyházára helyezése óta. 14 a nagy világháború kezdete óta. 11 a rádió-telefon feltalálása óta. 10 a Károlyi-féle őszirózsás forradalom óta. 9 a 102 napos kommunista uralom'(proletárdiktatura) óta. 8 Magyarország felosztása óta a trianoni gyászos békeszerződés által. 7 a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének megalakulása óta. KEGYSZEREK legolcsóbban a Magosz" Sajtóvállalatnál szerezhetők be. NYÍREGYHÁZA SZÉCHENYI ÚT 6. SZÁM. llllllhiiiiinillllllhhiimiilíiiiiiiuiiiiiiiiiiilllihllhiiiinillhllllllllltlii

7 Boldogasszony hava Istennel kezd az uj évet: Sikert aratsz s üdvösséget! Télhó, 31 nap Napok Görögkatholikus Róm. kath. Protestáns" kél Nap Hold kél I nyug. I. Gör. ev. János a pusztában. Márk 1- r. 1. sz. Kath ev. Minek utána eltelt a nyolcadnap. Luk. II. 21. Prot. ev. ugyanaz ; Gal I nyűg- Vas- Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Újév Szilveszter Mala kiás Teoktisztusz Teona Epifánia Iván A Újév Jéz. sz. neve Gen. sz. Titusz pk. Teleszí., Ár. Vízkereszt Lucián vt. A Újév Abel Benjámin Leona Simon Vízker. Attila I. vas. vízkereszt után. Gör. ev. Jézus elhagyá Názáret városát. Máté 4. r. 8. sz. Kath. ev. Mikor Jézus 12 esztendős lett. Luk. II Prot. ev. ugyanaz: olv. Róm Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. A György Polyeukt Nissz. Gerg Teodóz ap. Taciána Sztratonik R és Sz. vért. A1 Sz. Csal. Julián vt. Vilmos pk. Higin p. vt. Árkád vt. B.Veron. + Hilár pk. A1Szörény Marcel Melánia Ágota Ernő Vidor Bódog II- vas. vízkereszt után. Gör- ev. Jézus meggyógyítja a jerikói vakot. Luk. 18. r. 93. sz. Kath. ev- Mennyegző lőn galileai Kánában. Ján. II Prot- ev. ugyanaz: olv. Róm Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. A31 Pál rem. Sz. Pét. I. N. Antal ap. N. Atanáz Arzén Eutim Jenő, Ágnes A2 Pál rem. Marc. p. vt. Antal ap. Piroska sz. Kanut kir. Fáb., Seb. + Ágnes sz. vt. A2 Lóránt Gusztáv Antal Piroska Sára Fáb., Seb- Ágnes III. vas. vízkereszt után. Gör. ev. Zakeusról. Luk. 19.^r. 94. sz. Kath. ev. Midőn Jézus lejött a hegyről. Máté VIII Prot. ev. ugyanaz; olv- Róm Vas. Hétfő Kedd Szerda Gsüt. Péntek Szomb. A32 Anasztáz Kelemen Babilasz Naz. Gerg Simon Kriz. ereklye Efrém A3 Vince vt. P. Raimund Timót pk. Pál ford. Polikárp pk. A. sz. Ján. t Nagy Kár. A3 Artúr Zelma Tádé Pál. ford. Vanda Lothár Károly IV. vas. vízkereszt után. Gör ev. A vámos és farizeus. Luk. 18. r- 89. sz. Kath. ev. Jézus parancsolt a tengernek. Máté VIII Prot. ev. ugyanaz ; olv. Róm. 13, Vas. Hétfő Kedd A Triodium Nagy Vazul Cirus, János A4 Szal. F. A4 Adél Mártonk. sz. Mártonka Nolaskói P. Virgilia Hold fényváltozásai. Holdtölte 7-én 7 óra 8 p. C Utolsó negyed 14-én 22 óra 14 p. Újhold óra 19 p. 3 Első gyed 29-én ora 26 P- ne- 20 Mit jövendöl a 100 éves naptár? 7-ig mérsékelt hideg, keleti széllel, 15 ig hideg, ködös, 21-ig viharos hideg idő, 28-ig enyhébb, borús idő, a hó vége szép. Időjárás Herschel szerint. A hó elején hó és eső, 7 14-ig viharos idő, a hó második felében kemény hideg egészen 22-ig, a hó vége változó. 1-én a nap 8 ó. 31 p. hosszú, a hó végéig 37 perccel nő. Izraelita naptár. Thebeth Január 10. Jeruzs. ol p S. Vajkhi S. Vajéra Sebat. R. Khod S. Bo.

8 Bőjtelő hava Áll a bál javában, mulatsz, mulatsz egyre, Halandó! Gondolsz-e közben a lelkedre? Télutó, 29 nap Napok Görögkatholikus Szerda' Trifon Csüt. Jéz. tal. S. Péntek Sim. és A. 4 Szomb. Izidor Róm. kath. Protestáns Ign. pk. vt. Ignác Gysz. B.-A.jKarolin Bal. pk. vt. f Balázs Korz. And. Ráhel kél Nap nyug Hold kél_ nyug, Septuagésima. Gör. ev. A tékozló fiúról. Luk- 15. r- 79- sz. Kath. ev. Hasonló a mennyeknek országa a családos emberhez. Máté XX Prot. ev. ugyanaz; olv. Kor. I- 9, 24 10' Vas. Hetvened vas. Hetv. vas. A Ágota ' Hétfő Julián Dorottya Dorottya Kedd Lukács Rom. apát Tódor Szerda Zakariás t Máthai sz. J. Aranka Csüt. Nicefor vt. Alex.Cir.pk. Abigail Péntek Pál vt. t Skol. sz. t Elvira Szomb. Teodóra M. Lur. meg. Bertold Hold fényváltozásai. Holdtölte 5-én 21 ó. llp. < Utolsó negyed 13-án 20 óra 5 p. Újhold óra 41 p. 3 Első negyed 28-án 4 óra 21 p. 7. Sexagésima. Gör. ev. Az Ítéletről. Máté 25. r sz. -- Kath. ev. Midőn nagy sereg gyűlt egybe. Luk. VIII Prot, ev- ugyanaz ; olv. Kor. II. 11, 9-12, 9. Mit jövendöl a 100 éves naptár? 12 Vas. A Hush. v. Hatv. vas. A Lidia Hétfő Fortina Ric. Kat. sz. Ella Kedd Máro Bálint vt. Bálint Szerda Onezim t Fausztin vt. Fausztin Csüt. Pamfil Jul. sz. vt. Julianna Péntek Marianna t D. pk. vt. t Donát Szomb. Leó pápa Simon pk. Konrád Quinquagesima. Gör. ev. A mennyei kincsről- Máté 6. r. 17. sz. Kath. ev. Magéhoz vevé Jézus a 12-t. Luk. XVIII Prot. ev. ugyanaz; olv. Kor. I Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. A Vajh. v. Leó pk. Eusztáz Eugéniái vt. Polikárp János feje Taráz tt tt tt tt tt AFarsangv. Aladár Eleonora Hamvsz. t D. P. pk. tt Szökőn. tt t Máty. ap. tt A Zsuzs Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Szökőnap Mátyás Böjt I. vas. Gör. ev. Natánael kétkedéséről. Ján. l.r. 5. sz. Kath. ev- Jézus a pusztába vitetik a lélektől. Máté IV Prot. ev ugyanaz; olv. Kor. II Vas. Hétfő Kedd Szerda G nb. 1. v. Prokop Vazul Kasszián Gl Inv. v. G1 Géza tt Kort. M. tt Sándor tt B. Bát, L. tt Ákos tt R. ap. K. tt Elemér oio A hó elején szép idő, 5-től hideg száraz idő, 13-tól esős, hűvös idő, a hó vége változó. Időjárás Herschel szerint. Az idő 21-ig változó, a hó végén hideg, viharos idő. 1-én a nap 9 ó. 30 p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 30 p. nő. Izraelita naptár. Sebat Február 13. S. Besalakh Fák ünnepe S. Jitro S. Mispotim Ros Khodes Adar. R. Kh S. Theruma 25

9 Böjtmás hava Emberé a munka, Istené az áldás." így kezdve lesz hasznos a tavaszi szántás. Napok Görögkatholikus Róm. kath. Protestáns Csüt. Péntek Szomb. Eudócia Teodót Kleón tt Albin pk. tt Albin tt Szimplic. tt Lujza tt Kunig, tt Kornélia Nap Hold kél nyűg. kél nyug Böjt. 11. vas. Gör. ev. Az inaszakadtról. Márk. 2. r. 7. sz. - Kath. ev Maga mellé vevé Jézus Pétert, Jakabot és Jánost. Máté. XVII Prot. ev. Máté XV ; olv. Tessz. I Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Nagyb. 2. v. G2 Remin. Konon tt Özséb tt Amori 42 vt. tt Perp. Fel. tt Vazul és t. tt Aq. Tam. tt Teofilakt Ist. Ján. tt Szebasztei vt.tt Francisk. tt Kodrát és trs t 40 vért. tt G2 Kázm. Adorján Gottlieb Tamás Zoltán Franciska Olimpia Böjt. III. vas. Gör. ev. Aki szégyel engem- Márk. 8. r. 37. sz. Kath. ev- Jézus néma ördögöt üze ki. Luk. XI Prot. ev. ugyanaz; olv. Efez Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Nagyb. 3. v. G3 Oculi Teofánesz tt I.Gerg. p. tt Nicefor tt Szabin tt Sándor Mathild tt Agáp vt. Szabinusz Long. vt. tt tt Geréb pk.tt Elek t Patr. pk. tt G3 Aladár Gergely Krisztián Matild Kristóf Henriette Gertrud Böjt. IV. vas. Gör- ev. Az ördöngös némáról- Márk. 9- r. 40 sz. Kath. ev. Jézus a galileai tengeren túlméne. Ján. VI Prot. ev. ugyanaz ; olv. Gal Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Nagyb. 4. v. Krizsánt Dár.tt Szabbas Jakab, az ifj tt Vazul vt Nikon Zakariás G4 Laetare G4Sán. E. József tt József B. Cs. M. tt Hubertus Ben. ap. tt Benedek tt G. Sz. K. tt Oktávián tt Vikt. vt. tt Frumenc G. főan. tt Gábor 6 8 l , Böjt. V. vas. Fekete vas- Gör. ev. Jakab és Ján. nagyravágyása- Márk. 10. r. 47. sz- Kath. ev* Ki fedd meg engem közöletek? Ján. VIII Prot. ev- ugyanaz; olv. Zsid Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Nagyb. Gábor Matrona Hilárion Cirill Klimák János+t Hipác r. G5 judica tt Manó tt tt D. Ján. tt tt Kap. Ján. tt tt Auguszta tt Cirill ' ' Fájd. Sz. tt Izidor Guidóap. tt Árpád G5 Gyoba. Manó Hajnalka Gedeon ! Tavaszelő, 31 nap Hold fény változásai. Holdtölte 6-án 12 óra 27 perc. C Utolsó negyed 14-én 16 óra 20 p- Újhold óra 29. p. 3> Első negyed 28-án 12 óra 54 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó eleje változó, 5-től szép, enyhe idő, 14-től esős, hűvös idő, 21-től változó a hó végéig. Időjárás Herschel szerint. 6-áig hóviharok, 6 14-ig sok eső hóval, szép, kellemes idő, ig változó. 1-én a nap 11 ó. 4 p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 42 p. nő. Izraelita naptár. Adar Március U. S. Thezave Eszterbőjt Purim Susan-Purim 7 18 S. Ki Thiéa S. Vajakel P Nizan. R. Kh S. Vajikra S. Zaw 31

10 Szent György hava Künn a természet tavasza virít, Lelked kertjében virul-e a hit? Tavaszhó, 30 nap Napok Görögkatholikus Róm. kath. Protestáns kél Nap Inyug. kél Hold nvus. 14. Böjt. VI. vas. Virágvas. Gör. ev. Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Máté 21. r. 83. sz. Kath. ev. Midőn Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Máté XXI Prot. ev. ugyanaz; olv. Fii Vas. G Nagyb. 6. v. f G6 Palm. Hétfő Titusz ft P. Fer. t Kedd Nikéta tt Rikárd tf Szerda György ft Izidor pk. tt Csüt. Diodor ft N.-csüt. tt Péntek Nagypéntek N.-pént. tt Szomb JKallióp ff N.-szom. tt G6 Hugó Áron Kereszt R. Izidor Vince Nagypén. Herman : Húsvét vas. Gör. ev. Kezdetben vala az ige- Ján. 1 r. 1. sz Kath. ev. Mária Magdolna és Mária sirnál. Márk. XVI Prot ev. ugyanaz ; olv. Kor. I. t>, 6 8- Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Husvétvasár. Húsvéthétfő Husvétkedd Antipa Vazul Márton Arisztark GHuswas. Husvhétfő Zsolt Leó Gyula Ida GHusvvas. Husvhétfő Ezekiel I. Leó pápa Gyula p. Herrn. t Jusztin Tibor «Fehér vas. I. vas. husv. után. Gör. ev. a hitetlen Tamásról. Ján- 20. r. 65 sz. Kath. ev- Midőn este lőn azon nap. Ján XX Prot ev. ugyanaz ; olv- Ján. I. 5, Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Gl Kreszcens Irén Ákos János szerz. Pafnuc Teodor hv- Január Gl Quas. Gl Afala Labr. B. J. Lambert Anicét Apollonius Emma Tiv. hv. Anicét Ilma Kocsárd t Tivadar Anzelm Anzelm ! II. vas. husv. ut. Gör. ev. A kenethozó asszonyokról. Márk. '15. r. 69. sz. Kath. ev. Én vagyok a jó pásztor. Ján. X Prot. ev- ugyanaz ; olv. Pét. I. 2, Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G2 Syc György Szaba Márk ev. Vazul pk. Simon 9 vértanú Teo G2 Miser. G2 Szótér Béla pk. vt. Béla György György tj. olt., M. Márk Kilit és M. Ervin t K.P.e. t. t Arisztid Ker. Pál Valéria III. vas. husv. ut. Gör. ev. Az inaszakadtról. Ján. 5. r. 14. sz. Kath. ev. Egy kevéssé és már nem léttok engem. Ján. XVI Prot. ev. ugyanaz; olv. Pét. I Vas. Hétfő G3 Jázon pk. Jakab aps. G3 Jubileta S. Katalin G3 Albert. Katalin Hold fényváltozásai. Holdtölte 5-én 4 óra 38 p. C Utolsó negyed 13-án 9 óra 9 p. # Újhold óra 25 p. 3 Első negyed 26-án 22 óra 42 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó elején szép tavaszi idő, 6 tói derűs hűvös napok, 12 tői eső. 20-tól változó, szeszélyes tavaszi idő, 25-től Időjárás Herschel szerint. A hó 5-ig sok eső ; 5 13-ig nedves, szeles ; ig változó; ig szeles, sok eső; a hó végén szép idő. 1-én a nap hossza 12 ó. 49 p., a hó végéig 1 ó. 36 p. nő. Izraelita naptár. Nizan Április 15. Passzah In Passzah 2. n S. Passzah Passzah 7. n Passzah 8. n S. 1. P., Sem. 14 [Thas. Mez. 1. liar. S. 2. P., 21 [Kedesim 8. S. 3. P., Akh Seni böjt 30

11 11 Pünkösd hava Napok Görögkatholikus Íj Kedd Jeremiás 2, Szerda N. Atanáz h. 3[ Csüt. Teodor 4 Péntek Pelagia sz. 5 Szomb. Iréné vt Hozzád sir a nemzet, fölzokog a bánat: Boldogasszony anyánk, add vissza hazánkat! Róm. kath. Protestáns Fülöp Jakab Fülöp Atanáz pk. Zsigmond Sz- ker. felt. Irma f Mon., F. t Flórián V. Pius p. Gotthard kél Nap nyug kél Hold IV. vas. husv. ut. Gör. ev. a szamariai nőről. Ján. 4. r. 12- sz. Kath. ev. Ahhoz megyek, ki engem küldött. Ján. XVI Prot. ev- ugyanaz ; olv. Jak Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G4 Jób Kodrát N Arzén Izaiás pr. Zelot Simon Móc vt. Germán G4 Cantate Giz. Szan. M. főa. mj. Naz- Gerg. Antonin pk. Mam. pk + Pongrác vt. fi4 Frida Napoleon Gizella Gergely Ármin Mamertus Pongrác nyug V. vas. husv. ut. Gör. ev. A vakonszületettről. Ján. 9. r. 34. sz. Kath. ev. Ha mit kérendetek az Atyától. Ján. XVI Prot. ev. ugyanaz; olv. Jak Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G5 Glicéria Izidor vt. Akill Teodor f Jézus mennyb. Péter és Dénest Patrik és t- vtk. G5 Rogate Bon. vt ) I S. Ján. /'7 N. Ján. I Ald.-csüt. Venánc vt. f Cölesztin p. G5 Szervác Bonifác Zsófia Mózes Áldozócs. Erik Ivó VI. vas. husv. ut- Gör. ev. Én téged dicsőitettelek. Ján. 17. r. 56. sz. Kath. ev. Mikor eljövend a Vigasztaló. Ján. XV. 25. XVI. 4. Prot. ev. ugyanaz; olv- Pét. I. 4, Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G6 Talalé Konst., Ilona Baziliszk Mihály pk. Simeon st. Sz. Iván feje m.t ikárpusz G6 Exaudi Bob. And. Júlia sz- Dezső pk. Ker. segíts. VII. G. p. + Neri F. G6 Bernát Konstantin Júlia Dezső Eszter Orbán ff Fülöp Pünkösd vas. Gör. ev. Az ünnep utolsó napján. Ján. 7- r. 27. sz. Kath. ev. Ha ki engem szeret. Ján. XIV Prot. ev. ugyanaz; olv. Bp. csel Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. G Pünk. vas. Pünk. hétfő Teodózia Izsák Ap. Herma vt- G Pünkv. G Pünk. v. Pünkhétfő Pünk. hét. P. Magd. Maxim Szt. J. K.tt Nándor Angela Petronella Tavaszutó, 31 nap Hold fényváltozásai. Holdtölte 4-én 21 óra 12 perc. Utolsó negyed 12-én 21 óra 50 p. Újhold óra 14 p. 3 Első negyed 26-án 10 óra 12 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár? E hó 12 ig szép, meleg idő, azután változó, 18 tói eső, a hó végén szép, kellemes idő. Időjárás Herschel szerint. A hó elején szép, száraz idő, 4 19-ig szép idő, felváltva meleg esővel, ig változó, a hó végén nagy záporok. 1-én a nap 14 ó. 27. p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 13 p. nő. Izraelita naptár. Ijar Május 13- Khamisi böjt S. 4. P Emor 17. Seni böjt Lag. beomer 8 22 S. 5.?., Behar S. 6. P Bam. 1«1. Rzivan. R. Kh ) Selosah ) jeme ) hegebalah 24 fi. Sabuoth I. n S. Sab. 2, n. 26

12 Szent István hava Felderül még napja Árpád hű népének, Ha ügyünk ajánljuk Jézus Szent Szivének. Napok Görögkalholikus Róm- kath. Protestáns Péntek Szomb. Jusztin b. Nicefor patr. Nap Pamf. vt. ff Pamfilius Eraz. vt- ff Anna! Hold kél nyug. 1 kél nyug I. vas. pünk. ut. Gör. ev. Mindennek elhagyásáról- Máté 10. r. 38. sz. Kath. ev. Minden hatalom nekem adatott. Máté XXVHI Prot- ev. Ján. III. 1 15; olv. Róm Vas. Gl Mindsz. Gl Szenthv. G Szh. v Hétfő Metrofán tlkar. Ferenc Kerény Kedd Marcián t Bonifác pk. Bonifác Szerda Zsuzsanna tt Norbert pk. Norbert Csüt. Teodót pk. vt. t Űrnapja Róbert Péntek Teodor er. tt Med. pk- t Medárd Szomb. Cirill, Atanáz t Prim. és Fel. Félix II. vas. pünk- ut. Gör. ev- Az apostolok meghivásáról. Máté 4. r- 9- sz. Kath- ev. Egy ember nagy vacsorát szerze. Luk. XIV Prot. ev. Luk. XVI ; olv. Ján. I Vas. G2 Anton. G2 M. kir. Gl Margit Hétfő Bartal és B. i Barn. Jol. Barnabás Kedd Onufriusz t F. Ján. hv. Klaudius Szerda Aquilina tt Pád- sz. An. Tóbiás Csüt. Metód t N. sz. Vazul Vazul Péntek Amosz pr. tt Jéz. sz. Sz. t Vid Szomb Tikon pk. t Rég. sz. Fer. Jusztin III. vas. pünk. ut. Gör. ev. Két úrnak nem lehel szolgálni. Máté 6. r. 18 sz. Kath- ev Közeledének Jézushoz a vámosok. Luk. XV Prot ev. Luk. XV ; olv. Ján. I Vas. G3 Izmael G3 Rain- hv. G2 Laura Hétfő Leone t Efrém Arnold Kedd Júdás t Gyárf., Prot. Gyárfás Szerda Metód pk. tt Szilv. pk. vt. Rafael Csüt. Julián vt t Gönz- Alaj. Alajos Péntek Özséb pk. tt Paulin pk. + Paulina Szomb. Agrippina 1 Ediltrud sz Zoltán IV. vas. pünk. után. Gör. ev. a hivő századosról- Máté 8. r- 25. sz. Kath. ev. Midőn a sereg Jézusra tódult. Luk V, Prot. ev. Luk. XV. 1-10; olv- Pét. I Vas. G4 Iván szül. Ö4K..J. sz. G3 Iván Hétfő Febronia és is t Vilmos Vilmos Kedd Dávid rem Ján. és Pál János, Pál Szerda Sámson pap tt László kir László Csüt. Cirus és Jánost Irenaeus vt. Arszlán Péntek Péter és Pál Pét. és Pál Pét. és Pál Szomb. 12 apostol Pál ap. eml Pál Nyárelő, 30 nap Hold fényváltozásai. Holdtölte 3-án 13 óra 13 perc. ( Utolsó negyed 11-én 6 óra 51 p. Újhold óra 42 p. 3 Első negyed 24-én 23 óra 47 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó elején szép idő, 4-től jó meleg, száraz idő, 10-től esős, hűvös idő, 18-tól változó, záporokkal, 23-tól meleg napok. Időjárás Herschel szerint A hó eleje nagyon esős, ig szeles, nedves, ig változó, a hó végén szép, napok. meleg 1-én a nap '15 ó. 37 p. hosszú, a hó 21-ig 21 p. nő, azután 3 p. fogy. Izraelita naptár. Szivan Junius 14. S. 1. P Nassa 2 [lotheka 21. S. 1. P., Beha- 9 [Sl.-Lekha 28. S, 3. P-, Ros. Khodes Thamus. R. Kh S, 4. P Khor S. 5. P Balak 30

13 13 Szent Jakab hava A földnek javait azért adja Isten, Hogy az ember velük máson is segítsen. Nyárhó 31 nap Napok Görögkatholikus Róm. kath, Protestáns Nap kél [nyűg. 1 kél Hold nyug- 27. V. V. pünk. u. Gör. ev. Jézus ördögöt űz ki. Máté 8. r. 28- sz. Kath. ev. Hogyha nem tökéletesebb a ti igazságtok. Máté V Prot. ev. Luk. VI ; olv. Róm Vas. G5 Kozma D. G5 J. sz. v. G4 Tibold 2 Hétfő B. Assz. m. S. B.-Assz Ottokár 3 Kedd Anatol Sz. páp em. Kornél 4 Szerda Krétai And. t Ulrik pk. Ulrik 5 Csüt. Atanáz Zak. Antal Enese 6 Péntek Lucia f Iz próf. f Esaiás 7 Szomb. Ciriaka Ciril és Met. Cir és Met : VI. vas. pünk. ut. Gör ev. Jézus a bűnöket megbocsátja. Máté 9. r. 29. sz. Kath. ev> Midőn nagy sereg volt együtt Jézussal. Máté VIII Prot. ev. Luk. V. 1 11: olv. Pét. I Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G6 Prokóp Cirill pk. Leone Eufémia sz. Hilarion István József pk. G6 E. k-nő Veronika sz. Amália I. Pius p. vt. Gaulbert J. An p. vt. Bonavent. G5 Teréz Lukrécia Amália Lili Izabella t Jeno Eörs VII. vas. pük- ut. Gör. ev. Jézus két vakot gyógyít. Máté 9. r. 33- sz. Kath. ev- Óvakodjatok a hamis prófétáktól. Máté VII Prot ev. Mété 20 26; olv. Róm Vas. G7Quirik ü7 Henr. cs. G6 Henrik Hétfő Atenogén Karm. B. A. Valter Kedd Margarita Elek hv. Elek Szerda Jácint "j" Kamill hv. Frigyes b Csüt. Makrina P. sz. Vince Emilia Péntek Illés pr. Jer. hv. t Illés Szomb. Simeon és J. Prax.sz Dániel VIII. vas. pünk. ut. Gör. ev. Jézus a népet táplálja. Máté 14. r. 58. sz. Kath. ev. Vala egy gazdag ember, kinek sáfáravala- Luk. XVI Prot. ev. Márk. VIII. 1 9 ; olv. Róm Vas Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G8 Mária M. Ezekiel pr. Dáv-, Rom. Eufrázia Hermolaus Pantelemón Nikánor G8 M. és M. Apoll. pk. B. K. Kriszt. fj Jakab aps. t Anna assz. Pan. vt Ince p. vt. f G7 M M. Lenke Krisztina Jakab Anna Olga Ince «IX. vas. pünk. ut. Gör. ev. Jézus a tengeren jár. Máté 14. r. 59. sz. Kath. ev. Amint közeledett Jézus Jeruzsálemhez. Luk. XIX Prot. ev. Máté VII ; olv. Róm Vas. Hétfő Kedd G9 Teódot János kat. Eudocim G9 Márt. sz Judit vt. Loyol Ignác G8 Márta Judit Oszkár j b Hold fényváltozásai. Holdtölte 3-án 3 óra 48 perc. ( Utolsó negyed 10-én 13 óra 16 p. Újhold óra 36 p. 3 Első negyed 24-én 15 óra 38 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó elején forró nyári napok, 10-től változó, 16-tól záporok, meleg napok, 24-től nagy meleg. Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hűvös, sok esővel, ig nagy záporok, ig nedves, a hó vége változó. A hó elején a nap hossza 15 ó. 55 p. ; a hó végéig 55 p. fogy. Izraelita naptár. Thamus Julius 17. Templ. e. böjt S. 6. P., Pinkhasz S. 1. P., Mat Ab. R. Kh S. 2. P Deb Jeruzs. elp S.3. P Voetkhan 28

14 14 Kisasszony hava Napok Szerda Csüt. Péntek Szomb. Görögkatholikus Makkabeus tt Vas- sz. Pét. István er. Lig. Aifonz Fausztusz tt István vt. t Efezi 7 gyerm. t Domon. hv- Bő istenáldásban elbi^ottá ne légy, Lelki szegényeknek van Ígérve az ég. Róm. kath. Protestáns Vas. Pét. Lehel Hermina Domonkos kél Nap nyug kél Hold nyug. 32. X vas. pünk. ut. Gör. ev. A holdkóros ifjúról. Máté 17. r. 72. sz. Kath. ev. Két ember mène fel a templomba. Luk. XVI Prot. ev. Luk. XVI. 1 9 olv. Kor , Vas. 6 Hétfő 7 Kedd 8 Szerda 9 Csüt. 10 Péntek 11 Szomb G10 Fábián G10H.B. A. Urunk színvált. Ur színvált. István t Kajetán hv. Emilián ff Cirjék vt. Mátyás apóst, f Román vt Lőrinc vt. ff Lőrinc vt- f Euplusz vt- f Zuzsan- vt. G9 Oszv. Berta Ibolya László Emőd Lőrinc Tibor XI. vas. pünk. ut. Gör. ev. Egy királyember számot vet szolgáival- Máté 18. menvén Jézus Tyrus határaiból. Márk. Vli Prot. ev. Luk. XIX Vas. 13 Hétfő 14 Kedd 15 Szerda 16 Csüt. 17 Péntek 18 Szomb. Gll Anicét vt. Gll Klá. sz. Maxim hv. t Ip. és K. Marcell f Özséb vt- ft Nagy B. Assz. N. B.-Assz. Dioméd vt. J Rók. hv. Miron vt t J ácint hv. t Laurusz Ilona cs. G10 Klára Ipoly Özséb Mária Ábrahám Anasztáz Ilona sz. Kath. ev. Ki- ; olv. Kor. I XII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A gazdag ifjúról. Máté 19 r. 79. sz. Kath. ev. Az irgalmas szamarítíánusról. Luk. X Prot. ev. Luk. XVIII ; olv. Kor. I. 15, Vas Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb- G12 András vt. István Tádé Zotik és társai t Kallinik Eutik Bertalan G12 Laj. pk. Gll Sz. 1st. kir. Ch. Franc- Timót vt Ben. sz. F- t Bert. ap. t Lajos kir. Huba István kir. Sámuel Menyhért Farkas Bertalan Lajos XIII. vas. pünk. ut. Gör ev. A gonosz szőlőmívelőkről. Máté 21. r. 87. sz. - - Kath. ev- Midőn Jézus Jeruzsálem felé tartott. Luk. XVII Prot. ev. Márk. VII ; olv. Apóst. csel Nyárutó 31 nap Hold fény változásai. <g> Holdtölte 1-én 16 óra 31 perc. C Utolsó negyed 8-án 18 óra 24 p. Újhold óra 49 p. 3 Első negyed 23-án 9 óra 21 p. Holdtölte 31-én 3 óra 34 perc. Mit jövendöl a 100 éves naptár? Időjárás Herschel szerint. A hó eleje száraz, meleg idő, 7- től nagy forróság, 14-től szép idő, helyenként záporok, 22-től esős idő A hó 1-8-ig szép, száraz idő; ig szép idő, váltakozva délnyugati nedves szelek kel ; a hó másik fele változó A hó elején a nap hossza 14 ó. 56 p.; a hó végéig 1 ó 30 p. Fogy Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek G13 Natália Libér Mózes rem. Sz. Iván fejv. Sándor pk. B. Assz. öve t G13 Zef. p. Kai. Józs. Ágoston Ker. J. fejv- L. sz. Róza Rajm. hv. f G12 Izsó Gebhard Ágoston Ernesztin Róza Erika Izraelita naptár: Ab Augusztus 18 S. 4. P Ekev S. 5. P Reéh 11 1 EIul R. Kh S. 6. P Soft S P., KiTheze 25

15 15 Szent Mihály hava Becsülik a jó fát gyümölcséért, Becsülik az embert jó tettéért. Őszelő, 30 i ap Napok Görögkatholikus 1 Szomb. 0- Simon Róm. kath. Egyed ap. Protestáns Egyed kél Nap I nyug. kél Hold I nyug XIV. vas pünk. ut. Gör. ev. A menyegzőre hívottak vonakodása. Máté 22. r- 89. sz. Kath. ev. Senki két úrnak nem szolgálhat. Máté VL Prot. ev. Luk. X ; olv. Gal Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb G14 Mamánt Teoktisztus Ba'bilasz Zakariás pr. Mihály csod. Szocont vt. Kis B. A. t 014 Ist. kir. Manszv- pk. Vit. Róza fj., Lőrinc Ida Kas. vért. f Kis B.-A. G13 Reb. Hilda Rozália Viktor Zakariás Regina Mária XV. vas. pünk. ut. Gör. ev. A főparancsolatról. Máté 22. r. 92. sz. Kath. ev. Jézus Naim városába méne. Luk. VII Prot. ev. Luk. XVII 11-19; olv. Gal. 5, Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G15 Szeverián Menodóra Teodóra Antonóm 1 Kornél Ker. felm. Filoteusz G15 KI. P. Tolent. M- Prot., Jácint Mária neve Notburg sz. Sz. ker. fel t Hétf. Szűz G14 Ádám Erik Teodóra Guidó Ludovika Szerénke Nikodém ! XVI. vas. pünk- ut. Gör. ev. Egy em'-er előhivá szolgait. Míté 25. r sz. Kath. tv. Bement Jézus egy farizeus há/.ába. Luk. XIV. i- 11. Prot. ev. Máté VI ; olv. Qal. 5, 25 -b.,( Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt Péntek Szomb G16 Ludmilla Zsófia Ariadné Trofim vt. Teopiszta Jónás Fóka pk. ü 16 Kor pk. G15 Edit Sz. F. sebh. Ludmilla Kup. Józsan. pk. Kft Vilhelmina Titusz tj Euszták vt Friderika Máté ap tt Máté Móric vt. tt Móric ; b9. XVII. vas. pünk. ut. Oör. ev. A kánanai asszonyról, Máté 15. r. 62. sz. Kath. ev. Jézushoz járulának a farizeusok. Máté XXII. 3» 46 Prot. ev. LUK. Vil ; olv. Efez. 3, Vas Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G17 Iván fog. Tekla Eufrozina Nilusz Kallisztratusz Baruch Kiriak rem. Gl7T.sz.vt F- kiv- Mária Gellért pk. Cipr. és J. K. és Dem. V. kir. vt. t M. főangy. G16 Tekla Gellért Kleofás Jusztina Adalbert Vencel Mihály XVIII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A csodás halfogásról. Lukács 5. r. 17. sz. Kath. ev. Bemenvén Jézus a hajócskába. Mité IX 8. Prot. ev. Luk. XIV. 1-11; olv. Efez. 4, Vas. G18 Gergely G18 Jerom. [G17 Jer j Hold fényváltozásai. ( Utolsó negyed 6-án 23 óra 35 p. Újhold óra 22 p. 3 Első negyed 22-én 3 óra 58 Holdtölte 29-én 13 óra 44 perc. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó 5-ig szép idő, azután esős, hűvös idő, 21-től változó, a hó végén szép őszi idő. Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hűvös, esős ; 6 14-ig szép száraz idő; ig hűvös, nedves idő. 1-én a nap 13 ó. 23 p. hosszú, a hő végéig 1 ó. 38 p. fogy. Izraelita Elul Naptár: Szeptember 23 S P Nezavim 8 i. R.-H 1 Thisri, Újév 15 2 R -Hasanah 16 3 Z Ged. böjt S. Haaszinu Jom Kippur S. Srukk. 1. n. 16 Szukk. 2. n. 30

16 16 Mindszentek hava Kamrádba élelmet, lelkedbe gyűjts erényt, Boldogabb életre csak igy nyerhetsz reményt! Öszhó, 31 nap Napok Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Görögkatholikus B. A. védelme Ciprián Ar. Dénes vt. Hierót Mamelta Tamás aps. Róm. kath. Protestáns Reming pk. Malvin Őrző angy. Kandid vt- Ass. sz. F- Petra Helga Ferenc Piacid vt. t Aurél Brúnó hv Brúnó Nap Hold kél nyug. i kél nyűg ; 1733! XIX. v. pünk. ut. Gör. ev. Az ellenséf szereteléről. Luk 6. r. 26. sz. Kath. ev. Hasonló a mennyeknek országa egy királyeinberhez. Máté XXI Prot. ev. Maté XXII ; olv. Kor. I. 1, 4-9. Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G19 Bakus Pelágia Jakab ap. Eulamp Teofánesz Andronik Papil G190 B-A. G18 Amál. M. N. Assz. Etelka Dénes pk. Dénes Borg- Fer. Gedeon Piacidia sz. Brigitta M. pk. vt- t Miksa E kir-, Kál. Kálmán , XX. vas. pünk. ut. Gör ev. Az özvegy fiának feltámasztása. Luk. 7. r. 30. sz. Kath. ev. egy királyember beteg fiáról, Ján. IV Prot. ev. Máté IX. 1 8: olv. Efez. 4, Vas Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb G20 Nazár Lucián Longin Ozeás pr. Lukács ev. Kleopatra Artémiusz G20K.p. vt. Teréz sz. Gál apát Hedv. assz. Lukács ev. Alk. Pét. t V. K-János G19 Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Lucius Iréné XXI. vas. pünk. ut. Gör. ev A magvetőről. Luk. 8. r. 35. sz. Kath. ev. A királyember, ki számot akar vetni szolgáival. Máté XVIII P.ot. ev. Máté XXII. 1-14; ulv. hfez Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb G21 Hilárion Aberc pk. Jakab ap- Arétasz vt. Marcián Demeter vt. Nesztor vt. G2(f Ors. sz. Kord. sz. vt. Ignác patr f Ráf. főangy. B. M. p. pk. t.döm. vt. t [Szabina vt G20 Ors. Előd Gyöngy. Salamon Blanka Dömötör Szabina XXII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A dúsgazdag és Lázár. Luk. 16. r. 83. sz. Kath. ev. A farizeusok tanácsot tartanak. Máté XXII. ÍJ-21. Prot. ev. Ján. IV ; olv. Efez. 6, Vas. Hétfő Kedd Szerda G22 Neonilla Ábrahám Zenobia vt. Epimak t G22 Kr. k.ü. Nárcisz pk- R- sz. Alf. Fark. pk. ft G21 S., J. Zenó Kolos Ref. eml Hold fényváltozásai. Utolsó negyed 6-án 6 óra 6 perc. Újhold óra 56 p- 3 Első negyed 21-én 22 óra 6 p. Holdtölte 28-án 23 óra 43 perc. Mit jövendöl a 100 éves naptár? A hó 12-ig hűvös, esős idő, azután szeles, száraz idő, 20-tól változó, a hó vége hűvös, idő. szeles Időjárás Herschel szerint. E hó 6-ig esős időjárás, 6 13-ig szeles, nedves, ig kellemes szép idő, 21-től a hó végéig hideg, derült idő. 1-én a nap 11 ó, 42 p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 39 p. fogy. Izraelita naptár. Thisri Hos. Rabbah 22. S. Sem. azer. 23. Sz. thorah 29, S. Beresith 30. Ros Khodes 1. Markh. R. Kh. 6. S. Noakh 8. Seni böjt 11. Kham. bojt 13. S. Lekh-L. 15. Seni böjt Október

17 17 Szent András hava Hervadó levelek zizegő hullása Emlékeztessen a biztos elmúlásra! Őszutó, 30 nap Naook Görögkatholikus Csüt. Kozmasz, D Péntek Acindin Szomb. Acepszimasz Róm. kath. Protestáns Mindszent Marianna Halott, n. T Achill Hubert pk. Győző kél Nap nyűg kél Hold : nyug XXIII. vas. pünk. ut. Gflr. ev. Az ördögök kiűzése. Luk. 8. r. 38. sz. Kath. ev. Midőn Jézus a sereghez szólott Máté IX Prot. ev. Máté XIII ; olv Filipp 1, Vas. G23 Hermesz U23 Bor. K. G22 Kár Hétfő Episzteme Imre herceg Imre Kedd Pál pk. Lénárd hv. Lénárd Szerda Lázár t Engelbert Rezső Csüt. Sz. Mihály főa. Gottfr. pk. Gottfried Péntek Porfir, Mat. t Tiv. vt. f Tivadar Szomb. Olimpa A. sz. A. L. Márion y XXIV. va pünk. ut. Qör ev. Jairus leányának feltámasztása. Luk. 8. r. 39. >z. Kaih. ev A jó vetőmagról. Máté YIII Prot. ev. Máté XXII ; olv. F lipp. 3, Vas. G24 Géza G24 Márton G23 Márt Hétfő Alam. János Márt. p. vt. Jónás Kedd Ar. sz. János K. Szanisz. Szaniszló Szerda Fülöp ap. Jozafát vt. Klementin Csüt. Szamónasz t Lipót Lipót Péntek Máté ap. ff Ödön pk. t Othmár Szomb. Csod. Gergely t,csod. Ger. Hortense XXV. vas. pünii. ut. Gör. ev. \ szamaritánusról. Luk. X. r. 53. sz. Kaih. ev Hasonló mennyeknek országa a mustármaghoz Máté XIII. 3i Prot. ev. Máté IX. IS 26;*olv. Kol., Vas. G25 Román 025 P. P. b. G24 Ödön Hétfő Barlaám tt Erzs- assz. Erzsébet Kedd D. Gergely t Valois Félix Jolán Szerda B.-A. felaj. t B.-A bem. Olivér Csüt Filemon t Cecilia vt. Cecilia Péntek Amfilok pk. tt Kel. p. vt. f Kelemen Szomb. Kelemen p. t Ker. János Emma É XXVI. vas. pünk. ut. Görög ev. Az esztelen gazdagról. Luk. 12, r. 66. sz. Kath. ev. Mldön látjátok a pusztulás utálatosságát. Maté XXIV Prot. ev. Luk. XIII ; olv. Tessz. I , 25 Vas. G26 Katalin G26 Kat. vt. G25 Katal Hétfő Nikon ff Ber. sz. Ján. Milos Kedd P. Jakab f Érm. sz. M. Virgil Szerda Irenark tt István apát Stefánia Csüt. Párámon vt. f Szaturnin Noé Péntek András ap. tt András ap. András Hold fényváltozásai. ( Utolsó negyed 4-én 15 óra 6 perc Újhold óra 35 p. 31 Első negyed 20-án 14 óra 36 p. Holdtölte 27-én 10 óra 6 perc. Mit jövendői a 100 éves naptár? A h9 elején hűvös, esős idő, 11-től változó, 20-tól szép idő sok széllel, a hó végén kellemes idő. Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hideg, 4-12-ig szép, kellemes ; ig hideg, szeles ; ig szép, enyhe idő; a hó végéig hideg, szeles. 1-én a nap hosszú 10 ó. 1 p., a hó végéig 1 ó. 14 p. fogy. Izraelita naptár. Mark S. Vajere 27. S. Khaje-Sz. 30. Ros. Khodes 1. Kiszlev. R- Kh. 4. S. Toldoth 11. S Vajeze November 2

18 v., Jó kezdetű évnek hál'adás a vége: t^iua qi Karacsony hava Istennek dicsőség, az embernek béke! le,ho ' 31 n a p. Nap Hold Napok Görögkatholikus Róm. kath. Protestáns kél Inyug kél jnyug Hold fényváltozásai. l Szomb. Ananiász Eligiusz pk. Elza Advent. Úriövet I. vas. Oör. ev. Jézus meggyógyít egy asszonyt. Luk. 13 r. 71. sz. Kath. ev. C Utolsó negyed 4-én 3 óra Jelen lesznek a napban. Luk. XXI Prot. ev. Máté XXI. 1 9; olv. Róm Vas. G27 Habakuk G1 Bib. vt. Gl Aurélia p. 3 Hétfő Szofoniasz ff Xav. Fer. Olivia Újhold Kedd Borbála t Borb. vt. Borbála óra 6 p. 5 Szerda Szabbasz ff Szab. apát Vilma Első ne- 6 Csüt. Miklós Miklós pk. _ Miklós gyed 20-án 4 7 Péntek Ambrus Ambr. pk. t Ambrus óra 43 p. 8 Szomb. Patáp t Már. sz. f. Mária Holdtölte 26-án 20 óra 55 perc Úrjövet II. vas. Gör. ev. Nehéz a gazdagnak üdvözülni. Luk. 18. r. 91. sz. Kath. ev. Mikor meghallotta János. Máté XI Prot. ev. Luk. XXI ; olv. Róm ?. Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G28 B,-A. fog. G2 Four P. Hermogén tt Melkiades Dániel Szpiridion Damáz p t" ' Ottilia sz- Eusztrát vt. Tirzus vt. Luca sz. ff Nikáz vt. t Eleutér pk. Valérián G2 Natália Judit Árpád Gabriella Luca Szilárdka Johanna Úrjövet III. vas. Gör. ev. Egy ember nagy vacsorát szerze. Luk. 14. r. 7. sz. Katn. ev. A zsidók papokat és levitákat küldtek Jézushoz. Ján. I Prot. ev. Máté XI. 2 10: oiv. Kor. I Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. G Teofána Dániel pr. Sebestyén Bonifác vt. Ignác vt. Juliána sz. Anasztázia tf t tt t tt t G3 Etelka Lázár Grácián pk. Pelág. K. tt Tim. és M. Tam. ap. tt Zénó vt. tt G3 Alb., E. Lázár Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Úrjövet. IV. vas. Gör. ev. Jézus Krisztus nemzetségkönvve. Máté 1. r. 1. sz. Kath. ev. Tib?rius császár uralkodásának 1^. esztendejében. Luk. III 1 -. Prot. ev. Ján. I ; olv. Filipp. 4, Vas. G Krétai 10 vt. 24 Hétfő Eugénia 25 Kedd Nagykarács. 26 Szerda Istensz. M. 27 Csüt. István főd. 28 Péntek Több ezer vt. 29 Szomb. Aprószentek G4 Viktória G4 Viktor. Á.ésÉ. tt Ád. és Év. Nagykar. Nagykar. Istv. l.vt. Istv. 1. vt. Ján- ap. ev. János Aprósz. t Kamilla Tam. pk. vt. Dávid ( Gör. ev. Az Úr angyala megjelenék Józsefnek. Máté 2. r. 4. sz. Kath. ev. József és Mária, Jézus anyja, csodáikozának. Luk. II Prot. ev. Luk II ; olv. Gal. 4, 1-7. Vas. Hétfő G Anizia sz. Melánia G Dávid G Zoárd Szilveszt. p. Szilveszt Mit jövendöl a 100 eves naptár? A hó elején eső, helyenként hó, 11- től havas eső, 19- től fagy, 25-től derűs, hideg idő. Időjárás Herschel szerint A hó eleje hideg, erős szelek; ig sok hó, viharos ; ig viharos; ig sok hó, szeles; a hó 1 57 vége változó. A hó elején a nap hossza 8 ó. 45 p 21-ig 19 p. fogy, a hó végéig 5 p. nő. Izraelita naptár: Kiszlev December 18. S. Vajislakh 1 24 Khanukk. k 7 25 S. Vajesev 8 30 Ros Khodes 13 1 Tebeth R. Kh 14 2 S. Mikez 15 9 S. Vajigas 2 10 Jer. elf. böjt S. Vajekhi 29

19 Postai díjszabások. Levélpostai küldemények díjtáblázata. 19 A küldemény neme Helyben B e l f ö l d Vidéken Ausztria, Németország Cseh-Szlovákország, Lengyelország. Olaszország és gyarmatai, Románia Egyéb külföld Levél 20 g-ig 8 f f f f 16 f 24 f 28 f 40 f 20 g-ig 32 f, további 20 g-ként 16 f 20 g-ig 32 f, további 20 g-ként 20 f 20 g-ig 40 f. további 20 g-ként 20 f Levelezőlap 4 f 8 f 16 f 16 f 20 f Nyomtatvány 10 g ig f f f f f f f f 50 g-ig 4 f, további 50 g-ként 4 f 50 g-ig 6 f, további 50 g-ként 6 f 50 g-ig 6 f, további 50 g-ként 6 f Üzleti papir 250 g-ig f f f f 50 g-ként 4 f. de legalább 32 f 50 g-ként 6 f, de legalább 40 f 50 g-ként 6 f, de legalább 40 f Áruminta 50 g-ig f f f f 100 g-ig 8 f, 100 g-ig 12 f, 100 g-ig 12 f, további további további 50 g-ként 4 f 50 g-ként 6 f 50 g-ként 6 í Ajánlási dij 15 f 30 f 50 f 50 f 50 f Térti vevény és kifizetési értesítés.. 30 f 50 f 50 f 50 f Tudakozvány 40 f 80 f 80 f 80 f Expressdij: Levélpostai küldemény j Értéklevelek > Utalványok ) Csomagnál 50 f 50 f 80 f 90 f 80 f 90 f 80 f 90 f Postautalványok. öeitoidre Kuitoidre összeg dij összeg dij J e g y z e t P ig P f P-ig P f # Beiíöldre feladott uiaivanyok legnagyoob összege 1200 P. A postautalványok bérmentesítési diját készpénzben kell leróni. 2*

20 20 Értéklevél. Sulydlj: mint az ajánlott levél. Biztosítási dij: a nyilvánított érték minden 400 P-je után 40 fillér. Biztosítási dij külföldre: a nyilvánított érték minden 336 pengője (300 frank) után 50 fillér. Belföldi csomagok díjtáblázata. Csomag Kg. súlyig Értéknyilvántartás nélkül feladott nem terjedelmes csomagok sulydija 50 km km km km. 200 km. feljebb d í j ö v b e n Értéknyilvónitás nélkül feladott terjedelmes csomagok sulydija km. 100 km. is,, km. 200 km. 200 kmfeljebb P f P f P f P f P f P f P f P f P f P f Bármily tartalommal Terjedelmes csomag: 1. Amelynek kiterjedése bármely irányban 150 cm-t, 2. amelynek legnagyobb hossza és nem a legnagyobb hosszon át mért kerülete összesen a 3 métert meghaladja, 3. amely alakjánál, térfogatánál vagy törékenységénél fogva egyéb csomagokkal könnyen össze nem rakhatt), vagy amely különös elővigyázatot igényel. Utánvételi díj 20 P ig P 25 í 100, Express-dij: Belföidr,. Kül'ö'dre 50 f 90 Romló élelmiszer-csomagoknál a pontos larialom kiirando (például : baromfi, kolbász sonka, alma, körte stb.). Távirati díjszabás. Belföld. Közönséges távirat: szódíj 7 fillér, de legalább 70 fillér. Helyi távirat: 4 40 Külföld. Ausztria Csen-Szlovakország Lengyelország Németország Románia Szerb-Horvát Szlovén királyság szódíj 12 fillér, de legalább 1 P 20 f.» ,

21 Okirati illetékek. (Uj bélyeg-fokozat.) Állandó összegű illeték alá eső okiratok első példányának első íve az alábbi jegyzékben 4. sz. alatt felsorolt kivételektől eltekintve, 160 fillér illeték alá esik. Az első példány többi íve, valamint a második és többi példány minden íve 80 fillér illeték alá esik. 2. Az eddigi fokozatos illeték alá esett okiratok (jogügyletek) után, amennyiben azokra az alábbi betüsoros jegyzékben (4. szám. alatt) különös rendelkezés nincsen : a régi bélyegilleték szerint I. fokozat alá eső iratokon 0'3o/o a régi II. fokozat helyett 1 o/o. a régi III. fokozat helyett pedig 2<>/o illetéket kell leróni. 3. Váltókra nézve az uj illeték alább a betüsoros névjegyzékben (4. szám) láthatd. A kincstári váltóürlapokat értékükre való tekintet nélkül bármilyen összegű váltók kiállítására fel lehet használni. Ha a váltó összege szerint az űrlap bélyegénél magasabb összegű illeték jár, a megfelelő értékű bélveget az űrlap hátsó lapjára kell ragasztani s ezeket a bélyegeket még a váltó kiállítása előtt a postahivatalban felül kell bélyegeztetni. Magán váltóiirlap felhasználása esetén az eljárás ugyanaz. 4. Külön felsorolt fontosabb okiratok illetéke betűsor szerint: Adásvételi szerződések : a) Ingóadásvételi és áruszállítási szerződések, ideértvén az építkezési szerződéseket is. Az érték után 2<>/o illeték alá esnek. b) Ingatlan adásvételi szerződések után az érték szerint : 800 pengőig 800 pengőn tul 1600 pedgőig 1600 pengőn tul Anyakönyvi kivonatok 80 fillér illeték alá esnek. Bérleti és haszonbérleti szerződések után 0'5o/o illeték Bizonyítványok: ű) közhatóságok által kiállítottak b) cselédek, segédek, inasok, napszámosok, általában a háztartásban, mezőgazdaságban, kereskedelmi és iparvállalatokban alkalmazottak részére c) iparostanulóknak az iparhatóságoktól adott bizonyítványok d) iskolai, tanulmányi bizonyítványok e) orvosi bizonyítványok Kérvényekre, közigazgatási beadványokra általában Kölcsönszerződések, kötelezvények és adóslevelek az érték után 0-5 o/o illeték alá esnek. Munkakönyvek után a bélyegilleték Nyugták illetéke az érték után O'50/o. Az állammal vagy hatóságokkal kötött ügyletekből összeg 2V2 /o-a. A két pengőt meg nem haladó összegről kiállított nyugták Számlák ívenként a következő illeték alá esnek: Ha az azokban kitüntetett érték főösszege; 200 pengőt meg nem halad 200 pengőnél több, de 500 pengőt meg nem halad 500 da 1,000 1,000 de 2,000 2,000 de 5, de 7,500 7,500 de 10,000 10, fillér bélyeg jár. jár. 80 fillér származó nyugtákra az illeték az illetékmentesek fillér

22 Törlési engedélyek illetéke érték után 0-5 o/o. Útlevél után, ha azt köztisztviselők, ezek hozzátartozói, továbbá cselédek, segédek, inasok, munkások, nspszámo sok részére állítják ki 16 fillér ha más személy részére állítják ki 160 illeték jár. Ezenkívül fizetendő útlevélkiállitási-dij cimén mindazok álta! kik 16 f. illetéket fizetnek 109 fillér minden más személv után 840 Váltók illetéke: 1. o-l o/o, ha a fizetési határidő belfödön kiállított váltóknál 6 hónapnál nem későbben, illetve külföldön kiállított váltóknál 12 hónapnál nem későbben jár le o/o, ha fizetési batáridő belföldi váltóknál 6 hónapontul, külföldi váltóknál 12 hónapon lul jár le. Névnapmutató. A zárójelben levő dátumok a római kath naptárra vonatkoznak, a zár jel nélküli dátumok a gör. kath. naptárra. A dűlt betűs dátumok mindkét naptárban egyeznek. Abdiás nov. 19. Abb nov. 15. Ábel jan. 2. Ábrahám (márc. 20., jun. 15., okt. 6.) dec közti vas. Ábrám okt. 29. Acepszim nov. 3. Acindin nov. 2. Ádám (dec. 24.) Adél (dec. 24.) Adelheid (dec 20J Adolf febr. 11., máj. 11., jun. 17. Adorján (márc. 4.) aug. 26. Afton (jun. 2.) Agapé ápr. 16. Agápius ápr. 15., szept. 20. Agatangel jan. 23. Agatonik aug. 22. Agatopusz ápr. 4. Agáv ápr. 8. Aggeus dec. 16. Ágnes (jan márc. 18., ápr. 20.) Ágota febr. 5. Ágoston (máj. 28., aug. 3., 28.) Agrippina jun. 23. Ajtala szept. 1., nov. 3. Ákos ápr. 17 (jun. 22.) jul. 7. Akhill máj. 15. Aladár (febr. 15., jun. 29.) Alajos (jun. 21.) Albert (ápr. 7., 23.) Alfonz (aug. 2., okt. 30.) Alfréd (jul. 19., nov. 14.) Alip (nov. 26.) Amália (jul 10., oki. 7., nov. 20.) Ambrus dec. 7. (dec. 20.) Amfilók nov. 23. Ammon szept. 1. Amplius okt. 31. Ámosz jul. 15. Ananíás okt. 1., dec. 17. Anasztáz jan. 22. (ápr. 15., dec. 25.) Anasztázia okt. 29., Anatol jul. 3. András (febr. 4., május 15.) május 18., jul. 4 aug. 19., okt. 17. (nov.. 10.) nov. 30. Andronik máj. 17., okt 9., okt. 12. Anempodiszt nov. 2. Anicét aug. 12, Anizia dec. 30. Anna febr. 3 (és 19., jun. 2.) jul. 25, (jul. 26.) szept. 9., dec. 9. Antal jan. 17., (febr. 12., máj. 10., jun. 13., jul. 28., szeptember 2.) Antim szept. 3. Antipász ápr. 11. Antónia ápr. 19., jun. 13. Antonina jun. 10. Aquilas jul. 14. Aquilina jun. 13. Apellesz okt. 31. Apollóniusz dec. 14. Aranka (dec. 2 ) Áretász okt. 24. Arisztark ápr. 14. Arisztobul okt. 31. Arkip máj. 19. Ármin (ápr. 7 dec 28.) Arnold (jul. 18., dec. 1.) Áron (ápr. 16.) Árpád jan. 5. Arrián dec. 14. Artém okt. 20. Artúr (jan. 7.) Arzén jan.. 19., máj. 8. Aszinkrit jul. 8. Athanáz jan. 18., máj. 2., jul. 5. Athénogén jul. 16. Attila (oiárc. 10.) Auguszta (márc. 29.) Aukszenc febr. 14. Aurél (jun. 15.) Autonóm szept. 12. Averk okt. 22. Azariás dec. 17. Babilász szept. 4. Bakhusz okt. 7. Balázs (febr. 3.) febr. 11. Bálint jan. 7., február 14. Barlám nov. 19. Barnabás jun. 11. Bazil jan. 1.. jan. 30., febr. 28., ápr. 12. Baziieusz ápr. 26. Baziliszk máj. 22., szept. 2. Béla (ápr. 23.) Benedek márc. 18., (márc. 21.) Benedin máj. 18. Benjámin (márc. 31.) Benő (márc. 31.) Bernardin (máj. 20.) Berta (jul. 23.) Bernát (máj. 20., jun. 16., jul. 15., aug. 21.) Bertalan jul, 11., (aug. 24.) aug. 25. Besszárion jun. 6. Blanka (aug, 10.)

23 Bódog jan. 14., máj 30., jul. 29., okt. 24., (nov. 20.). Boldizsár (jan. 6.) Bonifác (máj. 14., jun. 5.) dec. 19. Bdnaventura (jul. 14) Borbála dec. 4. Bukdl febr. 6. Cecilia (jun. 3 okt. 21.) nov. 22. Celzius okt. 14. Cipríán (szept. 14. és 25.) okt. 2. Cirill jan. 18., tnárc. 13. és 29. Cirják jul. 15., szeptember 29. Cirjáka jul. 7. Cirus jan. 31., jun.28. Dádász ápr. 29. Dalmát aug. 30. Demjén jul. 1., (szép tember 27.) nov. 1 Dániel (február jul. 21., nov. 23) dec. 17. Dávid jun. 26. (dec. 29.) dec közti vasárnap. Demeter (április 9.) okt. 26., (nov. 7 ) Dénes (ápr. 6.) máj 18., jun. 3., okt. 3., (okt. 9., nov. 27., dec 26.) Dezső (február 11., máj. 23., nov. 15., dec. 18.) Dioddr ápr. 5 Dioméd aug. 16. Domécián jan. 10. Domécíusz aug. 7. Domnika jan. 8. Dorimed szept. 19. Domokos (aug. 4., okt. 14., dec. 20.) Dordt(heus) jun. 5. Dorottya (febr. 6., jun. 5., szept. 9.) Döme jul. 1., (szept, 27.) nov. 1. Edmund (nov. 16.) Edvárd (március 18. máj. 27., okt. 13. Efrem január 28., márc. 7. Eleázár aug. 1. Elek (febr. 11.) márc. 17. (jul. 17.) Elemér nov. 1. Elizeus jun. 14. Elentér dec. 15. Elpidifor nov. 2. Ella február 10., márc. 24. Elpis szept. 17. Emánuel (márc. 26.) Emil (ápr. 5., máj, 28, nov. 21.) Emilia (április 5., nov. 21.) Emilián julius 18., aug. 9. Emma (ápr. 19., jun. 29., szept. 22.) Epifán máj. 12. Epimák okt. 31. Episztémé nov. 5. Érászt nov. 10. Erény okt. 24. Ernő (jan. 12.) Erzsébet ápr. 24. (jul. 8., nov. 19., dec. 5.) Ervin (augusztus 25., aug. 26.) Eszter (máj. 24.) Etele szeptember 1., nov. 3. Etelka (febr 5., dec. 16.) Eudocia márc. 1. Eudocim jul. 31. Eufémia jul. 11. Eufrozina szept. 25 Eugén márc. 7., (jul. 13., november 17.) dec. 13. Eugénia dec. 24. Eugráf dec. 10. Eulámp okt. 10. Eulámpia okt. 10. Eumén szept. 18. Euplusz aug. 11. Eupszik ápr. 9. Euszigniusz aug. 3. Eusztát február 21., szept. 20. Eusztrát szept. 20. Eutikes aug. 24. Eutikius ápr. 6. Eutrdp márc, 3. Euzel jun. 22. Éva (dec. 24.) Evőd szept. 1. Ezekiel jul. 23. Fábián (jan. 20.) Farkas aug. 23., (szept. 1., okt. 31.) Fáni (márc 9., aug. 20., okt. 4.) Fauszt aug, 3. Febrdnca jun. 25. Félix (jan. 14., máj. 21, nov. 20) Ferdinánd (máj. 30. Ferenc (jan. 29., ápr. 2., jun. 16., okt. 4., okt. 10., dec. 3. Filemon nov. 22., dec. 14. Filomén nov. 29. Flegón márc. 8. Flóra (jul. 29., nov. 24.) Flórusz aug. 18. Fóciusz aug. 12. Fókász julius 23., szept. 22. Franciska (márc 9 ) Frigyes (március 6., jul. 18.) Fülöp (máj. 1., máj. 26., aug. 23.) okt. 11., nov. 14. Gabriella (febr. 10.) Gábor (március 24) márc. 26. (ápr. 7.) jul. 13., (nov. 7.) Galaktion febr. 5. Gáspár (jan. 6, aug. 27.) Gellért (szept. 24.) Genovéva (jan. 3.) Gerázim márc 4. Gergely jan. 10., jan. jan. 25. (márc 12., máj. 9.. mái. 25.) szept. 30., nov. 11., nov. 23. Germán máj. 12. Gertrúd (márc. 17.) Qerváz okt. 14. (jun. 19.) Géza (febr. 25., nov. 23.) Gizella (máj. 7.) Guriás nov. 15. Glicéria máj. 13. Gordius jan. 3. Guidó (március 30., szept. 12.) Gusztáv (ápr. 22., aug. 2.) Gyárfás (jun. 19.) okt. 14. György jan. 8., ápr. 4., 7., 23. (ápr. 24., máj. 5.) nov, 3., (dec. 8.) Győző (febr. 28.) márc. 23., nov. 26. Qyula (ápr. 12., máj. 21.) jun. 21. Habakuk dec. 2. Hadrián aug. 26. (márc 4.) Hajnalka (julius 19.) Hedvig (okt. 17.) Helén máj. 21. (aug. 18) Hellád máj. 27. Henriette (márc. 16.) Henrik (jad. 16., jul. 12.) Herakliusz mái. 18. Hermann ápr. 7. Hermeas máj. 20. Heimes (ápr. 8.) Hermig jul. 26. Hermin (ápr. 13.) Hermil jan. 13. Hermiusz nov. 4. Hermoláusz jul. 26. Hermogén nov, 1., dec. 10. Hermokrit jul. 26. Herődion ápr. 8. Heteriusz ápr. 7. Hertít okt. 4. Hilár jul. 12. Hilárion márc. 28., jun. 6., okt. 21. Hilda (DOV. 18.) Hildegárd (szept, 17.) Hipát, március 31., jun. 3. Hippolit január 30.. (aug. 13.)

24 Ida (szept. 4., nov. 3.) Ilka nov. 3. Ignác jan. 29., (febr. 1., jul. 31., dec. 15.) dec. 20. Illés jul. 20, (aug. 9.) Ilona máj. 21., (máj. 22., augusztus 18., nov. 3.) Imre (nov. 5.) Ince (jul. 28.) Ipoly jan. 30. (aug. 13.) Irma (márc. 20.) Irén (márc. 25., ápr. 5., ápr 28.. mái. 17., dec. 15.) Irénark nov. 28. Iréné ápr. 16., máj. 5. István márc. 28., jul. 13., aug.'2., (aug. 3.) aug. 20., (szept. 2.) okt. 28., (nov. 23.) nov. 28., (dec. 26.) dec. 27. Iván jan. 7., febr máj. 25., jun. 24., jun. 29., szép'. 23. Izabella jan 4. Izaiás márc. 9. Izidor febr. 4., ápr. 5) máj 14., máj. 15.) Izmael jun. 17. Izsák (máj. 15.) máj. 30., aug. 3., (dec. 20) Jácint jul. 3 (jul. 16., szept. 11.) Jakab március 21., ápr. 30., (máj. 1., jul. 25.) okt. 9., okt. 23., nov. 27. Janka (máj. 6.) János jan. 7., jan. 15., jan. 27., jan. 30., jan. 31., (febr. 8.) febr (márc. 8.) márc. 30., ápr. 8., 18., 19., (máj 6) máj. 8., (máj. 16., 21.,) máj. 25. (jun 12.) jun. 24., jun. 28., (jul. 12.) juj. 21., jul. 30., aug. 29., szept. 2., , (okt. 20., 23.) nov. 12., 13., (nov. 24.) dec. 4., (dec 27.) Január ápr. 21. Jázon ápr. 29. Jenő márc. 7., (iut. 13, november 17.) dec. 13. Jeremiás máj. 1. Joannik nov. 4. Joákim szept. 9. Jób máj. 6. Joél okt. 19. Jolán (nov. 18.) Jónás (oov. 12.) József (febr.4.,márc. 17., március 19.) ápr. 4., (máj. 8. iun. 20.) jul. 14. (aug. 27., szept. 18.) nov. 3. Józsue szept. 1. Juda jun. 19. Judit (jul. 30., dec. 10.) Júlia, Julianna (febr. 16., máj. 22,, jun. 19.):dec. 21. Julián (jan. 9.) jun 21. Julissza, Julitta julius 15. Junius máj. 17. Jusztin jun 1. Jusztina okt. 2. Kajetán (aug. 7.) Kallinik jul. 29. Kalliniké dec. 14. Kallióp ápr. 7. Kalliszt szept. 1. Kallisztrát szept. 27. Kálmán (okt. 13.) Kamii (jul. 18.) Kamilia (jul. 27.) Kapiton márc. 7. Karalámp febr. 10. Karitina okt. 5. Kariton szept. 28. Karolina (jun. 14., nov. 4.) Káró y (jan. 23., márc. 2.) ápr. 20, (nov. 4.) Kárpusz máj. 20., okt. 13. Kasszián febr. 29., köz. évben 28. Katalin (febr ápr. 30.) nov. 25., (dec. 6.) Kázmér (márc 4., 22. (ápr. 16.) Kelemen (jan. 23., nov. 23.) nov. 24. Keresztély (mái. 12.) Kiüt (ápr. 26.) Kiónia ápr. 16. Klára (aug. 1?. és 18.) K'eonik iun. 3. Klotild (jun. 13.) Kolozs ápr. 5., (nov. 8) Konon szept. 5. Konstantin máj 21. Konrád (febr. 19., nov. 26.) Kornél szept. 13. Kornélia márc. 31.) Kozma jul. 1., szept. 27., okt nov. 1. Kreszcens ápr. 15. Kristóf (márc. 15.) máj. 9., (jul. 26 ) Krisztina ápr. 18. jul. 24. (aug. 5 ) Krizant márc. 19. Kvadrát szept. 21. Lajos aug. 19., aug. 25. Lámpád jul. 5. László jan. 1., jan. 30., febr. 28. (márc. 22.) ápr. 12., (jun. 14., jun. 27.) Laura (ápr. 11., jun. 28.) Laurus aug. 18. Láziár nov. 7. (dec. 17.) Lenciusz dec. 14. Lénárd (nov. 6.) Leó febr. 18. és 20., (ápr. 11., jun. 28.) Leontin jun. 18. Lidia (aug. 3.) Lipót nov. 15. Livia febr. 12. Longin okt. 16. Lóránt aug. 10., (szept. 5.) Lőrinc 8ug. 10., (szept. 5.) Luca, Lucia dec. 13. Lucilián ju*. 3. Lucián okt. 15. Lukács febr. 7. okt. 18. Lukrécia jan. 7. Lupusz aug. 23. Magdolna jul 22. (aug. 3) Makabeus au<?. I. Makár (jan. 2.) jan. 19.) Makrina jun. 19. Malakiás jan. 3. Malvin okt. 7. Mamász szept. 2. Mánuel, Manó (márc. 26.) jun. 17. Marcel (jan 16., jun. 17., 18.), dec. 29. Marcián okt. 25. Mardár dec. 13. Margit (jan. 28., febr. 23., jun. 7., jul. 13.J, ju). 17., (jul. 20.) Mária márc. 25., ápr. 1., iul. 2, (jul. 22., aug. 5.). aug. 15., 31., szept. 8., (szept. 12.), nov. 21., dec. 8., dec. 26. Marina jul. 17., (20.), (ápr. 9.) Mark márc. 29., ápr. 25.(jun. 18., okt. 17.) Márta jul 5., (27. és 29.) Martinian febr. 13. Márton ápr. 13., (aov. '11. és 12.) Martir okt. 25. Máté (s/.ept. 21.), nov. 16. Matild márc. 14. Matróna nov. 9. Mátyás (febr. 24.), aug. 9., (aug. 21.) Maura máj. 3.

25 Maxim jan. 21., ápr. 29., aug. 13. Medárd (jun. 8.) Melánia (jan. 7.), dec. 31. Memnon ápr. 28. Ménasz nov dec. 13. Ménodóra szept 10. Menyhért (jan. 6.1 Merkúr nov. 25. Metrodora szép'. 10. Metrofán jun. 4. Metód jun. 14., 20., jul. 7. Mihály (mái. 8.) máj. 23. szept. 6., (s'ept. 29.). nov. 8. Mikeás aug. 14. Miklós (márc. 23, szept. 10., szép'. 29.), dec. 6. Miksa (okt. 12.) Miron aug. 17. Mizáel dec. 17. Mdcius máj. 11, Mór (jan 15, febr. 21) Móric (febr. 21. szept. 13.) Mózes aug. 28. szept. 4. Nadesda szept. 17. Náhum dec. 1. Nándor (máj. 30., okt. 19.) Napoleon (aug 15.) Nárcisz (okt. 29.), okt. 31. Natália aug 26., (dec. 1.) Nazár ok*. 14. Neofit jan. 21. Neonil okt. 21. Nesztor (iebr. 26.), okt. 27. Nicefor, Nikefor febr. 9., jun. 2. és 13. Nikander nov. 4. Nikánor ju'. 28. Niki (Nicetás) ápr. 3. Nikodém husv. u 2. vas. Nikon márc. 23., nov, 26. Nimfodóra szept. 10. Norbert (jun. 6.j Oktávia (márc. 22) Olga (jun. 21.) Olimpiás nov. 10. Onezifor nov. 9. Onézim febr. 15. Onufriusz jun. 12. Orbán (máj. 25) okt. 31. Oreszt dec. 13. Orsolya (okt. 2'.) Oszkár (dec. 1.) Ottó (márc. 23., nov. 18.) Ottilia (dec. 13.) Ottokár (QOV. 4.) Ödön (nov. 16.) Özséb (márc. 5.). jul. 22., (aug. 14., dec. 16.) Pachdm máj. 15. Pafmic ápr. 19. Pál jan. 15., (és 25., márc. 7). mái. 18., jun. 3., (juo. 26.), jun. 29., jun. 30., aug. 30., szept. 6. Pámfil febr. 16. Pantalémon, Pantáleon jul. 27. Papil okt. 13. Párámon nov. 29 Paraszkéva jul. 27. Pármén jul. 28. Pártén febr. 7 Patáp dec. 8. Patrik máj. 19. Paula (jan 26., márc. 9.). jun. 3. Paulin máj. 13. Pegáz nov. 2. Pelágia máj. 4.. okt. 8. Péter jan. 16., (jan. 31., febr. 22., ápr. 16 és 29.), máj. 18. (és 19.), iun. 3., jun. 29., (aug. 1.), aug. 20., (okt. 19.) nov. 6., (dec. 5.) Pétrr Pál jun. 29. Petronella máj. 31. Pimén aug. 27. Pisztisz szept, 17. Piusz máj 5, jul Piroska (jan. 18.), jul. 27. Plátó nov. 18, Polieukt jan. 9. Polikárp febr % 23. Pompejus ápr. 10. Pongrác ju!. 9. (febr. 1., máj. 12 ) Porfir febr. 26. nov. 9. Próbusz okt. 12. Próklusz jul. 12., nov. 10. Prokóp ju). 8. Prókor ju'. 28. Protáz okt. 14. Pudesz ápr. 14. Quadrat szept. 21. Quintilián ápr. 29. Ráfael (okt. 24.) Rákhel (jul. 11.) Rebeka márc. 9, aug. 30.) Regina (szept. 7.) Rémig (okt. 1.) Rezső (apr. 17.) Rikárd (febr. 7., ápr. 2.) Róbert (ápr. 22., jun. 7.) Rókus (aug. 16.) Román okt. 1., nov. 18) Róza márc. 8., aug. 30. Rozália (szept. 4.) Rudolf (ápr. 8) Rufus ápr. 8. Rupert (márc. 27.) Salamon (febr. 8.) aug. 1., (okt. 24.) Sámson (jul. 28.), nov. 27. Sámuel aug. 20., (aug. 26.) Sándor (febr. 26., márc. 10.), márc. 14., (márc. 18., 25 máj. 3.), jun. 10., aug. 30. Sára (jan 19.), dec közli vas. Sarolta (jul. 5.) Sebestyén (jan. 20.), márc. 9.. (10.), dec. 18., (30.) Simeon febr. 3, ápr. 17. és 27., máj. 24., jul, 21., szept. 1. Simon (jan. 5., febr. 18.), máj. 10., (okt. 28.) Sixtus (márc. 28.) Spiridon okt 31, dec. 12. Szabbás ápr. 24., dec 5. Szabbács szept. 9. Szabell jun. 17. Szabin márc. 16. Számon nov. 15. Szaniszló (máj. 7. nov. 13.) Szeréna (jun. 28.) Szevér (febr. 21.) szept. 9. Szidónia (jun. 23.) Szidor február 4., máj. 14. Szigfried (febr. 15.) Szilás jul. 30. Szilván iül. 30. Szilárd (rnarc. 11.) máj. 21. Szilveszter jan. 2., (dec. 31.) Szilvia (nov. 3.) Szinklétika jan. 5. Szizoész jul. 6. Szofóniás dec. 3. Szofron márc. 11. Szozipáter ápr. 29. Szózon szép. 7. Taciána jan. 12. Tade jun. 19 aug. 21. Találeus máj. 20. Tamás (márc. 7.) husv. u. 1. vas, jul. 7., (szept. 18. és 22.) okt. 6, (dec. 21. és 29.) Tarák okt. 12. Taráz febr. 25.

26 26 Tekla szept (szept. 23.) Teodóz jan. 11. Teodózia máj. 29. Teodor, Tódor j. Tivadar. Teodóra szept 1 \ (ápr. 30.) Teodót márc. 2., jul, 7 Teodóta jul. 29. Teodul ápr. 4. Teo fán márc. 12., Teofilakt márc. 8. Teoktiszt január 4., szept. 3. Teopemt jan. 5. Teóna jan. 5. Teopiszt szepf. 20. Teopiszta szept. 20. Tereenc április 2 okt. 28. Terézia (okf. 15.) Tibor (április 14.) nov. 22. Tichon jul. 16. Timon jun. 28. Timót jan. 22., február 21., május 3., jun. 10. Tirzus dec. 14. Titusz ápr. 2. Tivadar (február 6.) febr. 8. és 17., ápr. 20., 21. és 22.. máj. 16., jun. 8., (szept. 19., nov. 9.) Tóbiás (január 13.. szept. 12.) Trifön febr. 1. Trófilm április 14., szept, 19. Ubald (máj. 16.) Ulrik (jul. 4.) Valér (jan. 29.) nov. 22. és (dec. 15.) Varus okt. 19. Vassza aug. 21. Vazul 1. Bazil Vencel (szept. 28.) Vendel (okt. 20.) Veronika (jan. 13., febr. 4., jul. 9.) Vicent nov. 11. Viktor (február 26., jul. 28) nov. 11. Viktória (dec. 23.) Vilma (okt. 25.) Vilmos (január 10., ápr. 6.. mái. 28., jun. 25.) Vince (jan. 22., >pr. 5. máj. 24., jul. 19.) nov. 11. Wladimir jul. 24., Wolfram (márc. 20.) Xavér (deb. 3.) Xénia (január 12.) jan. 24. Xenophon jan. 26. Zikariás febr. 8., (márc, 15.) március 24., szept. 5. Zenóbia okt. 30. Zenobius okt. 30. Zofoniás dec. 3. Zoltán (márc. 8.) Zotikusz dec. 30. Zsigmond (máj. 2.) Zsófia (május 15.) szept. 17. Zsuzsánna (febr. 19., aug. 11.) 1, Árpád.- 2 Zoltán.. 2 Taksony 4 Géza.. 5 István.. A magyar trónon ült fejedelmek és királyok időrendben: Fejedelmek. 889 uraik. 18 évig , , Királyok. 6 i. Sz. István 1000 ur. 38 évig 7.' Péter P?ter _ j \ 1038 I/lo 8 8. Aba Samu ),03 # 9. í. András I. Béla Salamon, I. Géza, '3. I. Sz. László Kálmán II. István.. iii II. (vak) Béla II. Géza István, II. István ur III. Béla Imre II. András IV. Béla V. István IV. (kun) László III. András Vencel Bajor Ottó Róbert Károly I. Nagy Lajes Mária ) II. Károly ) 34. Zsigmond Albert I. Ulászló Hunyadi János korm V. László ur. 20 évig László, IV. ig. 12 évig ur. 23 évig» 17 Q» »» 3, 4. 33, I. Mátyás I. Ulászló II. Lajos Zápolya János L Ferdinánd I. Miksa Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia II. József II. Lipót I. Ferenc V.Ferdinánd Ferenc József IV. Károly 1916 Horthy Miklós korm. ur 32 évig «26, 10 13», 24, 12 32,» 11 * '8, 20,, 48,» , 2 *» 43» '3» 68,, óta. IV. Ferdinánd király még atyja életében megkoronáztatott ugyan, de atyja előtt elhalálozván, tényleg nem uralkodott. gszebb névnapi ajándék egy szép diszkötésü imakönyv, vagy egy gyöngyház olvasó. Legolcsóbban beszerezhető a MAGOSz" Sajtóvállalatnál, Nyíregyházán.

27 Újesztendő küszöbén. Látszólagos mozdulatlanságban múlnak felettünk az évek. Egyházmegyénk a megfelelő intézmények nélkül áll ma is. Még papnevelő intézetünk sincsen, nem is szólva gimnáziumról, internátusról és sok más egyebekről, melyek nélkül öncélúságot sem egyházmegyei, sem hitéletünkben kitermelni nem lehet. Ha pusztulásra Ítéltek volna bennünket gör. szert. kath. magyarokat, akkor sem lehetne tökéletesebb módon elvenni tőlünk azt az éltető levegőt, mint ahogy azt lépten-nyomon tapasztaljuk. Sem az államhatalom, sem a társadalom nem bir, vagy talán nem is akar minket megérteni. Ha keresem az okokat, hogy ilyen körülmények között mi tartotta fenn a magyar görögkatholikusságot egy ezredévnek meg nem értő forgatagában és mire alapítjuk a jövő reménységét, azt abban a fanatikus hitben találom meg, melyet őseinktől megfogyatkozás nélkül örököltünk. Senki emberfia nem tud ugy hinni és bizni saját igazságának győzedelmes erejében, történelmi hivatásában, mint mi. Pedig ezt a hitünket nem tudjuk alátámasztani sem hatalmas földi javakkal, sem a néptömegeknek mindent lenyűgöző erejével, sem a született előkelőségek összeköttetéseivel, mert szegények vagyunk, kevesen vagyunk és mágnásosztályunk nincsen. Azt a csodát tehát, hogy élünk, hogy vagyunk, csak törhetetlen hitünknek köszönhetjük. Egykoron igy szól Krisztus a tanítványokhoz: ha hitetek van és azt mondjátok a hegynek, hogy induljon meg és merüljön a tengerbe, meg lesz nektek. Ezzel a hittel mozgatjuk mi azt a hegyet, melyet a magyar társadalomnak unatkozó közönye és ellenségeinknek féktelen gyűlölete épitett utunkba. Ehez a munkához azonban nemcsak kevesen vagyunk, hanem eszközeink is fogyatékosak, épen azért nekünk hosszú időre van szükségünk, hogy egy-egy lépéssel előre haladhassunk. Ami más szerencsésebb körülmények között élő népeknek alig munka, nekünk azért körmünkszakadtáig, vérünk hullásáig kell harculnunk. A görög szertartású magyaroknak önálló egyházi életet már árpádházi Imre királyunk akart biztosítani. A római szék a váradi püspököt és a pilisi apátot bízta meg ennek a kérdésnek tanulmányozásával. Ezek mit jelentettek Rómába, nem tudjuk, az eredményt azonban ismerjük. A király kérését nem teljesítették. Nyolc hosszú évszázad múlott el, míg az Imre király által elültetett mag a hajdudorogi magyar püspökségben kisarjadzott, Ennél hosszabb időre kitolt terminust a világtörténelem nem ismer. A görög szertartás egyes részeinek magyarra való fordítása a XVII-ik században megkezdődik, a szent misét Kricsfalussy György ungvári gimnáziumi tanár a XVIII-ik században elkészíti s ezeknek dacára, sok évtizednek gondos

28 gyeert es a magyar nyelv jogaiért való küzdelem. Célunkat most is majdnem harminc esztendőnek lankadatlan harcai árán tudjuk elérni. Milyen más a helyzete egyéb nemzetiségű görögkatholikusoknak. A román állam Erdélyben nem is egészen nyolc év alatt egyszerre két gör. szert. kath. püspökség felállítására nyer engedélyt Rómától Bizonyos tényeknek nemcsak bírálatától, de még említésétől is tartózkodni kivánok. Feleljen meg mindenki magának arra a kérdésre, hogv milyen erők közreműködésével tud a román görögkatholikusság Rómában eredményeket elérni, még a róm. kath. egyház rovására is. Ami tehát az egyiknek játszi könnyedséggel megy, azt a másiknak századokra szó'ó nehéz küzdelmekkel lehet elérni. Ez a magyar görögkatholikusoknak a tragédiája, melynek szomorú következményei alól azonban a magyar nemzet egyetemessége sem tudja magát kivonni. A hajdudorogi pöspökség felállítását végre is az a felismerés erőszakolta ki, hogy a görög egyház révén nagymérvű elrománosítás folyik Erdélyben. Ennek a folyamatnak feltartóztatására valóban egyetlen eszköz lett volna a magyar gör. kath. püspökség, csakhogy egyelőre végzetesen elkéstünk. De nem örökre! Ezért a nemzet általános érdeke ellen való bün az, hogy egyházmegyénk intézményes tovább fejlődését levették a napirendről. Mint a mult nehéz küzdelmeiben, ugy ma megint saját erőnkre vagyunk utalva Ezzel azonban ismét nagy időkre van szükségünk, hogy egy-egy lépést előre tehessünk. Látszólagos tehát a mi mozdulatlanságunk. A jövő reménysége érik, nö vekszik, melynek eredményes kisarjadzása attól függ, hogy tudunk e őseink hitével hinni és remélni, tudunk-e fenntartás nélkül csoportosulni egyházmegyénk Főpásztora körül, kinek minden gondolata, törekvése, vágya és óhaja naggyá tenni egyházmegyéjét, a mi egyházmegyénket. A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja, az Atya Isten szeretete és a Szentlélek közöltetése legyen mindnyájunkkal és minden munkánkkal mindörökké Mosolygó József Vásári mézeskalács szivek, Cukorral irott nagy szivek, Tükörrel ékes pirosak, Mint a vér, olyan pirosak. Nagy tenyérből kis tenyérbe, Fiu kézből lány tenyérbe, Megy a szerelem záloga, Eleven szívnek záloga. Szívek. A lány örömmel néz reá, Piruló arccal néz reá, S cserébe adja a szivét, A forró, eleven szívét. S őrzik ketten a szivet, Mézkalács s eleven szivet, Gyönyörködő kívánsággal, Halványuló kívánsággal. S egyszer az egyik összetört, Az eleven szív összetört, S a mézkalács szív nevetett, A ravatalnál nevetett. üariallyné Stima Ilona.

29 j y i n i v o 1» w u o ^ i n v í v ; u,)iiiu5< ^ viitwiiviiv/n lllcgliy IlU beszéde a XVI. Országos Katholikus Nagygyűlés gk. szakosztályán. A MAGOSz 1921 október 1-^n Nagyboldogasszony oltalmának ünnepén alakult meg Máriapócson. Nagy nemze.i szerencsétlenségünk idején ugyanis mi, görögkatholikus magyarok is éreztük a szervezkedés szükségességét, mert, mint Prohászka Ottokár, Székesfehérvárnak nemrég elhunyt lánglelkü püspöke, hozzánk intézett máriapócsi üzenetében akkor mondta :»Világégésekben, amilyen a mostani is, nemcsak hitre van szükség Istenben, hanem szükség van törhetetlen öszszetartásra és hűséges, kitartó közreműködésre.«önálló szervezetbe való tömörülésünkkel nem akarluk szeparálni magunkat latin szertartású testvéreinktői; de mégis szükség volt erre a szervezkedésre, mert nekünk drága kincsünk az a görög szerí-artás, amelyet őseink hagytak ránk. Nekem a Gondviselés megadta azt a kivételes kegyet, hogy 1900-ban a Szentévben elzarándokolhattam Rómába és XIII. Leó pápa Öszentségének áldását nyerhettem el mindazokkal együtt, kiket egy közös törekvés vezetett: a mi görögkaiholikus és magyar érzésünkre várat épiteni. S azóta, a nagy katasztrófa után, újból hatszor egymásután elzarándokoltam Rómába 1920-tól kezdve egészen 1926-ig. És minden egyes alkalommal éreztem azt a szeretetet, amellyel a mi római Szentatyánk, aki Keletnek patriarchája minket, görög-rithusuakat atyailag támogat. Midőn 1925-ben ismét a Szentévben a jelenleg uralkodó XI. Pius pápa Őszentségénél, megkoronázása után, külön kihallgatáson jelentem meg, ismét megerősödtem abban a hitemben, hogy mi görögkatholikusok helyes uton, s Róma intenciói szerint járunk el akkor, amidőn ápoljuk ősi rithusunkat, s hitéletünk bensőségén és fejlesztésén dolgozunk. A MAGOSz keretén belül kifejtett ilyen irányú munkásságunkról nem mondhatja senki, hogy az eredménytelen lett volna. Igaz, hogy sok neéhzséggel kellett megküzdenünk, s fényes külső sikereket nem könyvelhetünk el; de mint erről 1926 szeptember 7-én Máriapócson, a MAGOSz öt esztendei működéséről beszámolva meg is emlékeztem már vallási és kulturális téren eredményekre mutathatunk rá : Az elmúlt hat esztendő alatt munkásságunk nyomán templomok eme.kedtek, illetve lettek javitva és karbantartva az Isten dicsőségére, s iskolák menekültek meg az elpusztulástól. Szétszórtan élő hilestvéreinket sikerült közelebb juttatni egymáshoz. Az évenkénti máriapócsi közös zarándoklatokkal is eredményesen ápoltuk az összetartozandóság érzetét. De a legnagyobb eredményt mégis erkölcsi és vallási téren, a hitélet fejlesztése terén értük el. Mert kétségtelen, hogy ugy a MAGOSz, mint az annak mintájára később megalakult MAGNOSz, egymást támogató, vállvetett közös munkával, jelentékeny szolgálatokat végeztek hitéletünk megerősödése tekintetében Egymás kölcsönös támogatása, a klérus és a világiak érintkezésének bensőségesebbé tétele, s vallás-társadalmi életünknek általános föllendülése határozottan eredménnyek mondható. s hogy ma út, az Országos Katholikus Nagygyűlés alkalmából, mi, görögkatholikusok külön díszközgyűlés keretében dokumentálhatjuk szertartásbeli önállóságunkat, az a római kathodkus testvéreinkkel való együttérzés ünnepi megnyilvánulásán kivül határozottan tanúbizonyság amellett is, hogy szertartásbeli önállóságunk gondolatának a katholikus egység keretein belül yaló elismerését sikerült kivivni. A mi törhetetlen katholikus hitünk, s igaz nemzeti érzésünk ugyanis mindig hűen szolgálva a közös katholikus magyar célt, jelentékeny tényezőjévé vált a katholikus és nemzeti egység eszméjének, amit Prohászka püspök ugy fejez ki :»Mi magyarok és keresztények vagyunk. Akár görög, akár latin legyen a rithusunk, testvérek vagyunk, s azok maradunk«. Most, midőn diszközgyülésünket ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánítom, méltóbban nem tehetem ezt, mintha Öszentségének, XI. Pius pápának utolsó kihallgatásom alkalmával, 1926 január havá-

30 30 ban hozzám de ugy hiszem, nem kifejezetten csekély személyemhez, hanem rajtam keresztül az egész görögkatholikus magyarsághoz intézett szavait idézem :»Ön következetesen, évről-évre elzarándokol Rómába. Ön tehát igazán szereti Rómát, s a Szentegyházat- Ezt pedig én mindenekfölött dicséretreméltónak tartom«. Teremtsünk életerős sajtót! Dr. Szémán József pápai prelátusnak a gör. kath. sajtó érdekében tartott előadása a XIX. Orsz. Kath. Nagygyűlésen. * A X-ik Országos Kath. Nagygyűlés záró-beszédében, 1910-ben, gróf Majláth Károly, Erdély nagynevű püspöke a magyar katholicizmus uj éietre keltésének utolsó eszközeként jelölte meg a kath. intelligenciának céltudatos összefogását eme szinte jóslatszerűen hangzó szavaival :»Ha katholikus intelligenciánk még idejekorán meg nem embereli magát, ^évszázadok óta gyűjtött anyagi és szellemi tőkéink szét fognak forgácsolódni«. Magunkra, csonka magyar hazánk görögkathoiikusaira vonatkozólag nem tudtam jellemzőbb és riasztóbb igazságot kiáltani mindnyájunk élő lelkiismeretébe e szavaknál, amelyeket még azzal kell megtoldanom, hogy nálunk is már az összefogás órájának utolsó percei peregnek le e történelmi idők homokóráján. Azt kérdezhetné valaki, hogy mit veszíthetnénk m5g, amikör a trianoni nagy katasztrófában puszta létünkön kivül mindenünk elveszett s egyházmegyéink, intézményeink elvesztése vagy csonkasága a vérvesztésnek katasztrofális stádiumába döntötte életünket is. Elveszthetjük maradék-létünket, életünket is, mert szertartásunk ismeretének, müvelésének, kiépítésének szomorúan konstatálható hanyatlása, a pusztulás kérlelhetetlen törvényszerűségével sorvasztja életünket is. Ennek a pusztulásnak szépségéről és dicsőségéről is hallunk beszélni, mert sokak szerint ez az anyaszentegyháznak egyetlenegy szertartás fenséges köntösébe való öltözéséhez vezet... De vájjon van-e joga a ma élő görög szert. kath. nemzedéknek siettetni, vagy felidézni ezt a nem lényegbe vágó beolvadást? Nincs! Mert bár a katholikus anyaszentegyház mindnyájunk édesanyja, dajkája, gondos, szerető kalauza és egyetlen biztos révpartja az üdvösség utján, S habár a szertartás az üdvösség utján nem lehet öncél, csak eszköz, vagy szivünkhöz közel álló vértezet, mégis mindaddig amig Anyaszentegyházunk a messze jövőbe néző szemével kívánja és szükségesnek találja létezéssünket s amig a magyar hazának is szüksége van arra, amint ma van, hogy ápolói legyünk a nagy nemzeti reményeknek, addig nekünk odaadással s nemes büszkeséggel kell teljesítenünk görög szertartású mivoltunkból eredő kötelességeinket, ha méltók akarunk lenni a magyar görögkatholikus névre s ha nem akarjuk azt, hogy néhány évtized múlva a pusztuló trójaik keserű önvádjával kelljen mondanunk :»Fuimus - voltunk!«ha csak puszta történeti emlék volna is a görög katholicizmus, akkor is összekellene fognunk, hogy mint a vallási kultúrának kelet pompázó ege alatt sarjadt, de magyar nemzeti műveltségűnkbe is életerős ágként beoltott szertartásunkat, mint drága szellemi műkincset megmentsük, fennttartsuk, de mi nem történelmi emlék vagyunk, hanem élő organizmus, amelynek egyaránt szerep jutott az anyaszentegyház viiágprogrammjában s magyar hazánk nemzeti traditióinak s jövő reményeinek ápolásában. Vájjon az Anyaszentegyház világrögkathoiicizmus? Igen, mert ha nagy Pápáink a múltban számtalanszor dicsérték s az Anyaszentegyház díszének nevezték szertartásunkat, ma a keletre néző s az egy igaz Pásztor útját hirdető egyház is reánk mutat, hogy ime a szent uniókban lefektetett jogaink s kiváltságainknak legféltékenyebb őre Róma s a görög szertartás egyenes vonalú fejlődésének is egyetlen utja a kath. anyaszentegyház biztos hittalaja s a Krisztus helytartójával való benső kapcsolat s a kegyelmi életnek ebből fakadó állandó megújhodást jelentő folyamata. Ma lat. szert. kath. papokat, szerzeteseket tesz gör. szert. kath. papokká, misszionáriusokká az Anyaszentegyház bölcsesége, hogy a hit, a meggyőzés ereje mellé kezükbe adja ősi szertartásunk meleg vonzó erejét, az egyház törzsétől elszakadt keresztények lelkének évezredes s egyetlen táplálékát. A nemzeti remények ápolására praedestinál és jogosít bennünket az évezredes múlton kivül, amely szinte a magyar nemzet bölcsőjéig nyúlik vissza, az a földrajzi tény is, hogy,amerre nemzeti aspirációink szállnak, amerre csak az integer

31 Magyarországért elrebegett fohászaink repülnek, mindenütt szertartásbeli keresztény testvéreink laknak, akik, hála Istennek, egyre jobban látják és átérzik, hogy fejlődési lehetőségei biztos záloga a feltámadó uj keresztény Magyarország. Ennek a kettős hivatásnak tudatára kell ébrednünk mindnyájunknak s ébresztenünk mindazon testvéreinket, akik alusznak és mindazon tényezőket, akik nem ismernek, vagy félre ismernek bennünket. Ennek az ébresztő munkának sok eszköze lehet, ilyenek a szószék, a társadalmi egyesületek is, de egy eszköz nélkülözhetetlen: ez a sajtó. És nekünk nincs sajtónk! Pirba borul az arcom, amikor leirom, hogy a mi igazságunkat, érdekeinket, hivatásunkat ma már nem képviseli egyetlen szerénysajtó orgánum sem, mert ami volt, az is elveszett. Tisztelet adassék itt a Máriapócsi Virágos Kert-nek, amely hitbuzgalmi feladatát kitűnően teljesiti, de hivatása nem is lehet az, amit mi a lüktető élet erkölcsi és anyagi Teltételeiért végzendő munka és vívandó harc sajtójától várunk. Egyik kath. nagygyűlésen hallottuk, hogy a kath. sajtó jelentőségéről beszélni annyit jelentene, mint homokot hordani a Szaharára. Ilyen felesleges munkát én sem akarok végezni, csak egy nagy Pápánk, X. Pius szavaira utalok, aki szomorúan állapította meg, hogy»még mindig nem fogják fel eléggé a kath. sajtó fontosságát, nem törődnek vele ugy, mint kellene, pedig hiába építünk templomokat, tartunk missziókat, alapítunk iskolákat, ha emellett elhanyagoljuk a sajtót«mondja a nagy pápa. S ez így van, mert az egyház intézményeit is a hívek éltetik s azoknak egységes közvéleményét kialakítani, öntudatukat ébren tartani, közöttük és a világ között való kapcsolatot megteremteni egyedül a sajtó képes. Hogy mit jelent a sajtó-képviselet s hogy egyes társadalmi, gazdasági stb. szervezetek mennyire értékelik azt, erre nézve talán kissé kiabáló, de tanulságos adatokat iktatok ide. Egyes községek érdekeit, pl. Enying 4800, Ózd 6022, Lénti 1980, Szigetvár 5348 lakosának érdekeit l-l hetilap, Magyaróvár 7100, Kőszeg 8492, Sárospatak 10,408, Sümeg 5341 lakosának érdekeit 2-2 hetilap, Miskolc 60,000 3 napi- s 1 hetilap, Orosháza 24,079 lakosának érdekeit 2 hapi- s 1 hetilap védi és képviseli a folyóiratokon kívül. így említhetném meg Szombathely (34,699 lak.) 3 napi- $ 2 hetilapját, Szeged (119,109 lak.) 4 napi- és 2 hetilapját az illető városokban ezrével olvasott fővárosi lapok mellett. És most állapitsuk meg, hogy Csonkamagyai ország 175,000 görögkatholikusának egyetlen hetilapja sincs, holott pl. Hajdudorog jelentősége s jövője is megérdemelne s a fenti példák szerint könnyen meg is bírna egyet. Az egyes ipari, kereskedelmi, művészeti, stb. érdekek is mind saját orgánumaikra támaszkodnak az országos <nagy s^aklapképviseletek mellett is. így pl. a borbélyoknak 3, a cipészeknek 4, a dohányárusoknak 3, a nyergeseknek-kárpitosokpak 2, a szappanfőzőknek, kéményseprőknek l-l lapjuk van, s a mi egyházi, kulturális es gazdasági érdekeinknek pedig egyetlen szószólója sincs. A lat. szert, kath- testvéreink sok valláserkölcsi, hittudományi s egyházi (lapjáról, folyóiratáról rtem is beszélve pl. a hazai protestánsok érdekeit 10 hetilap, és folyóirat, a zsidókét 5 hetilap és 2 havi folyóirat szolgálja. így folytathatnók a felsorolást, de nincs terünk rá, akiket ezek a beszédes adatok érdekelnek, nézzen bele a»magyarország ujság-katalogusa ben«c. műbe s ámulva fogja kérdeni, vájjon nekünk, magyar görögkatholikusoknak nincsen-e egyházi, társadalmi és kulturális életünk, nincsenek-e szükségleteink, érdekeink, törekvéseink, hogy egy hang sem hallatszik róla a napi- és hetilapok s folyóiratok hatalmas táborában, amelyeket a politika, a társadalom, az egyház, az irodalom, művészet, ipar, kereskedelem ' előszervezetei ösztönszerű életszükségletként alapítottak és tartanak fenn. Sokan azt mondják erre, hogy kevesen és szegények vagyunk egy lap fenntartására. A vázolt adatok már eleve megcáfolják ugyan ezt a kényelmes kishitüséget, de számszerűleg is döntsük meg. Fővárosi és vidéki nyomdáktól beszerzett ajánlatok szerint egy 4 oldalas hetilap l-l száma 600 példányban a postaköltség s a szerkesztői díjazáson kivül pengő, vagyis évenként 5720 pengő. Minden további 100 példány már csak 2 P 50 fillér. A postaköltség (kedvezményes) átlag heti 10 pengő, vagyis évi 520 pengő. Az adminisztrációra s a szerkesztésre, amig meg nem erősödünk s a lelkesedésre appellálunk, számítunk 1000 pengőt, így az egész évi kiadás 7270 pengőt tenne ki. Vájjon elő tudjuk-e teremteni ezt a minimális összeget? Igen 1

32 Lássuk be, hogy minden lap-alapitásnál elengedhetetlen bizonyos fix tőke, vagy jövedelem, amelyre minden körülmények közölt számitani lehessen s aszerint adjunk és agitáljunk. Ilyen állandó jövedelemként kínálkozik pl. a nm. püspöki kar által már elrendelt $ minden hivő után beszedendő kulturadó, amely hívőnként évi 4 fillérekben állapíttatott meg. Ha csak hivőt veszek alapul, akkor is évi 600,000 fillér, vagyis 6000 pengő állhat sajtónk rendelkezésére, mert a^t fel sem tudom tételezni, hogy saját kultur-adónkat a mi, reánk nézve éieí-kérdést jelentő sajtónk megteremtésére ne fordithatnók. A kulturadónak befizetése eleinte talán némi nehézséget okozna itt-ott, de a tapintatos pasztoráció talá ékonysága majd módját ejti. Szomorú volna, ha nem tudná. Másik forrás lehetne a.sajtóvasárnapok felelevenítése. Főpásztoraink még 1909-ben elrendelték a sajtó-vasárnapok megtartását. Ezt is csak fel kell elevenitenünk s ezekről is hiszem, hogy kellő előkészítéssel eredményesek lehetnek. Harmadik forrás lehe.ne az előfizetők gyüj.ése és a kolportázs. Ezekhez is hozzáértés es odaadó munka kell. 100 parochiát véve (á 4 előfizetővel) meg lehetne aiapi ani a lap törzs előfizetőinek táborát. A templomok előtt való árusítás megszervezésével pedig egyre bővülne a lap olvasóinak száma. Negyedik forrás lehelne a pasztorális propaganda. A X. kath. nagygyü és elfogadta Mayer Géza azon indítványát, hogy a sajtó támogatása érdekében a sajtó vasárnap látogatottabb bucsu helyekre is kiterjesztessék. Az indítványt a szakosztály azzal bővi.ette ki, hogy ezeken a bucsu/aró helyeken katholikus népies kiad ványok árusittassanak, a pásztorjátékok és katholikus egyesületek előadási jövedelméből egy hányad a k a th. sajtó javára forditassék. Csupa olyan mód, amelyet még nem véltünk igénybe, vagy nem használtunk ki eléggé. Utoljára hagyom az egyházi és világi hatóságok esetleges támogatását, a lap elterjedésével arányban növekedő hirdetési jövedelmet. Sok munka, sok törődés, sok szeretet kell mind ehhez s mindnyájunknak meg kell értenünk, hogy az előfizetés lerovásával még nem tettünk eleget a sajtó iránt tartozó kötelességünknek. Akinek pénze van, pénzzel, akinek tehetsége van, pennájával, akinek módja van hozzá, az agitáiássai siessen sajtónk életrekeitésére, akinek pedig egyiket sem adta meg a Gondse^és: imádkozzék ügyünk diadaláért, mert bármily magasztos is a cél : Isten kegyelme nélkül csak puszta vágy marad. Egy anyagilag is megvalósítható erkölcsi Kötelességről van itt szó, amely elől kárunk nélkül kúérnank nem lehet. Henry Bereng^r mondja a saj tó hatalmáról, hogy»hatása olyan, mint egy általános, ádandó népszavazásé. Beiő e terem a közvélemény. A hir szárnyaira ültet, de el is temet... A közszereplés emberei, politikusok, hivatalbeli tényezők, irók, művészek, mind-mind szolgálatkészen ánanak előtte... A sajtó erősebb, mint az iskola, hatalmasabb, mint a parlament, az egyikbe is, a másikba is behatol, sőt oda is elér, ameddig ezek el nem hatnak«. A mi szerény viszonyainkra értve is áll ez s nekünk is azért kell, mert lehet is, hogy legyen alapos nivós és tárgyi.agos sajtónk, nogy szavunk, vágyaink s jogos kívánságaink oda is behatoljanak, ahová ma képviselet nélküli szomorú helyzetünkben eddig el nem juthattak. Mélyen átérezve ezen igazságok súlyát s az idő sürgető, riasztó szavát, tisztelettel indítványozom : Mondja ki a XIX. Orsz. Kath. Nagygyűlés görögkathojkus szakosztálya egy, évi december 25-én meginduló hetilap megalapításának szükségességét; küldjön ki egy szűkebb körű bizottságot, amely sürgősen megtartandó ülésében a lap megjelenésének helyét, szerkesztőit, kiadóját és részleges programmját illetőleg kimerítő javasiatot készítsen s mutasson be a MAüOSz igazgatóságának, illetve választmányának, hogy a lap az örök Ige születésének ünnepén meg is indulhasson. Indi.ványom indokai az eiőbb felsorakoztatott igazságok és tények, amelyek elől kitérnünk többé nem lehet. Befejezésül megrázóbb szavakat nem tudok találni azoknál, amelyeket P. Butykay Antal, a méltán hires szónok intézett a sajtó érdekében a X. Katho.ikus Nagygyü.és közönségéhez, amikor szinte extatikus erővel süvítette a kényelmes szendergésben élő lelkekbe,»hogy a rövidlá ás nem mentség, hogy a gondolkodási nehézkesség visszataszító nyavalya, hogy a türelem csak addig erényamíg felsőbbrendű abszolút értékű, hozzá meg közös szellemi javaink nem forognak kockán. Sajtóügyben a tétlenséggel kom-

33 ROTHERMERE LORD angol főúr, a világ legnagyobb lapjának tulajdonosa, lapjaiban feltárta a trianoni békeszerződés igazságtalanságait s követeli annak revízióját.

34 o "S n C/3 m 73 z o n X o C/3 S» - L'A?ñ g- 2» «s = Sr ^ 3 «Ci ST m»> peer* O g: p.»» ' (S N g: N ft * 2 0i n F e ft< D» ft L

35 binált közönyösség elvitázhatatlan bűn!... Azért,értsük meg, hogy a sajtóügy fellendítése halaszthatatlan kötelesség! Sietni kell, mig lehet, mig van mivel és mit mentenünk 1«Nem költői kép, de - szomorú valóság, hogy a magyar görögkatholicizmusnak utolsó mohikánjai, az életösztön feltörő erejével fújják ma itt a harci riadót, amelynek nyomán a betűk rendezett hadseregének, sajtónknak kell "harcvonalba állni létünk, jövőnk, katholikus és nemzeti hivatásunk érdekében! Ne adj Isten, hogy hiába szóljon ez a riadó, mert sajtó nélkül elveszünk, szerte széledünk s dicső multunk dicstelen sirjára ráirja majd a történelem :»Fűit«, Létezett, de nem Alkotott s nem töltötte be gondviselésszerű hivatását, s ezért kellett elpusztulnia. Párhuzam az ó- és újszövetség között. I. Az ó- és újszövetség lényege. A világtörténelmet általában három főkorszakra szoktuk osztani, u. m. ó-korra, mely a világ kezdetétől a nyugat-római birodalom bukásáig (Kr. u. 476) terjed, középkorra, mely a nyugat-római birodalom bukásától Amerika fölfedezéséig (1492.) tart és uj-korra, mely az Amerika fölfedezésétől egész napjainkig végbement nevezetesebb eseményeket foglalja magában- Vallási szempontból, vagyis az embernek Istenhez való viszonyát tekintve, az emberiség történetében két főkorszakot különböztetünk meg, t i. az ó-szövetséget, mely az ember teremtésétől Jézus Krisztusnak eljöveteléig tartott és az újszövetséget, mely Jézus Krisztustól napjainkig, illetve egész a világ végéig terjed. E két főkorszak időtartama felöleli "cehát az emberi nem egész történetét, a múltban, jelenben és majdan a jövőben, a bölcsőtől a sírig. Aszetirása két főkorszakot jogos alapon nevezi szövetségnek. Isten ugyanis valósággal szövetséget kötött az emberekkel, melynek értelmében különös előnyöket, kiváltságokat, ideiglenes fö'di, vagy földöntúli örök javakat, isteni oltalmat, vagy,kegyelmet igért teremtményeinek; ezzel szemben azonban teremtményeitől is en gedelmességet, tiszteletet, szeretetet és Istent megillető hódolatot követelt. Isten az ószövetséget elsősorban a pátriárkákkal, Ábrahám-, Izsák- és ^ Jákobbal kötötte meg, később pedig Mózes közvetítésével kiterjesztette azt az egész Izrael-népre. Az ó-szövetség megkötésére vonatkozólag a szentírásban a következőket olvassuk. Midőn Ábrahám életének 99. esztendejébe lépett, megjelent előtte az Ur és azt mondá neki : ;> /z vágyok a min-j denható Isten, járj előttem és légy tökéle-, tes«. Ábrahám ez igék hallatára arcra bobérult, az Ur pedig így szólt hozzá :»Többé nem lesz a te heved Ábrahám (fönséges atya), hanem Ábrahám (sokaság atyja). Ezután e fontos kijelentést tette az Ur Ábrahámnak :»Megállapítom szövetségemmel közöttem és közötted és ivadékod között, hogy a te Istened legyek, és iva j dékodé utánad«mikor pedig Ábrahám később Isten iránti határtalan szeretetből kész volt egyszülött fiát, Izsákot is feláldozni, Isten jutalmul és mintegy a már megkötött szövetség kíegészi.éséül, angyala által e nagyjelentőségű Ígéreteket tette neki : y>megáldalak téged és megsoi kasitom a te ivadékodat, mint az ég csillagait És megáldatnak ivadékodban a föld minden nemzetségei«. Az Ábrahámmal kötött szövetséget Isten megújította Izsákkal és Jákobbal. Isten ugyanis igy szólott Izsákhoz, Ábrahám 'fiához :»Megsokasítom ivadékodat, mint az ég csil'.agait és utódaidnak adom mind e tartományokat; és a te ivadékod. ban megáldatnak a föld minden népek. - Hasonlóan Jákobnak, Izsák fiának ezeket mondotta az Ur :»A földet, melyen aluszol, neked adom és ivadékodn^k. És ivadékod annyi lesz, mint a föld pora. És megáldatnak te benned és ivadékodban a föld minden népei. És őrzöd leszek akár\ hova mégy, és visszahozlak e földre; és el nem hagylak, mig be nem teljesítem mind, amiket mondottam«. A pátriárkákkal kötött e szövetséget Isten később Mózes által teljessé tette és az egész Izrael népre kiterjesztette. Ez a szentírás szerint következőképen történt: Miután Tsten a Sinai hegyen kihirdette Izrael népének a tizparancsolatot, az ó-szövetségi törvényt, Mózes áldozatot mutatott be az Urnák és felolvasá a népnek a szövetség "könyvét. Az izraeliták fiagy. áhítattal hallgatták az igéket és igy kiáltanak

36 fel :»Mindént megcselekszünk, mit az Ur mondott, és engedelmesek leszünk! Mózes pedig vévén az áldozat vérét, a népre hinté e szavak kíséretében :»Ez a szövetség vére, melyet az Ur szerzett veletek, mindezen igékröu Ily módon 'kötötte meg Isten Mózes által az «gész Izrael néppel az ó-szövetséget, melyet előbb már a pátriárkákkal megállapított. Most már vizsgáljuk, hogy a szövetség értelmében mit igért Isten az izraelitáknak és mit követelt tő ük. Az Úristen mindenekelőtt megígérte a pátriárkáknak, hogy utódaikat megszaporítja, mint az ég csillagait és hogy választott népét, az izraelitákat, minden körülmények között fenntartja. Istennek ez az ígérete valóban beteljesedett az izraelitákon. Mikor Jákob pátriárka fiaival együtt a Kánaánban dühöngő nagy éhség miatt Egyiptomba költözött - ahol József fia kormányzói tisztet töltött be, - Egyiptomban az izraelitákat csak ő képselte családjával és kíséretével. Idővel azonban utódai annyira elszaporodtak, hogy az egyéptomiak már félni kezdtek a hatalmas nemzetté vált izraelitáktól és emiatt mindenképen sanyargatták őket, sőt azt a parancsot adták ki, hogy az izraelitáknak minden újszülött figyermeke a f>íilus vizébe fojtassék. Ámde ez a rettenetes parancs nem sokáig imaradt érvényben, mert a mindenható Isten másként intézkedett. Mózes, az izraeliták nagy prófétája, aki kisded korában csak Isten különös gondviseléséből szabadult meg a biztos haláltól, tiz kemény csapást mért Egyiptomra, melyek közül legborzasztóbb volt az utolsó, midőn az egyiptomiak Összes elsőszülött gyermekei hirtelenül meghaltak. E nagy csapás után maga a király kérte fel Mózest, hogy az izraelitákkal hagyja el Egyiptom földjét. Az Izraeliták tényleg elköltöztek Egyiptomból és megszabadultak az egyiptomi szolgaságból. A megszabadulás csodálatos módon történt. Mózes csodatevő vesszejével megüté a Vöröstenger vizét, a tenger hullámai ketté váltak, és az izraeliták száraz lábbal mentek át a Vöröstengeren. Mikor pedig az egyiptomiak üldözőbe vették az izraelitákat, a Vöröstenger hullámai összecsaptak az egyiptomiak fölött "és elborittoták őket- Ez időben az izraeliták már oly nagy nemzetséget alkottak, hogy számuk az asszonyokon és gyermekeken kivül meghaladta a hatszázezret. Amint negyven évi vándorlás után visszatértek az igéreí földjére, számuk és hatalmuk mindjobban növekedett, úgyannyira, hogy különösen Salamon király idejében már egy tekintélyes, hatalmas és félelmetes nemzet lett belőlük. Bár állandóan harcban állottak a különféle, ellenséges indulatú pogány nemzetekkel, minők voltak a filiszteusok, ammuniták, madianiták, amalekiták, a babiloni fogság után pedig,a perzsák, macedónok, szirusok, egyiptomiak és l. rómaiak, mindmegannyi hatalmas pogány nép mindazonáltal nem mentek tönkre, nem pusztultak el, mert Isten csodálatosan támogatta és fenntartotta őket az ellenséggél szemben. így váltotta be isten a pátriárkáknak tett ezt az igéretét :»Megsokasítom ivadékodat, mint az ég csilla-, gait... őrződ leszek, bárhova mégy«. Isten továbbá biztosította a pátriárkákat arról is, hogy Kánaánt, az igéret földjét az ő utódaik részére fönntartja- Kánaán egy gazdag, termékeny tartomány volt Kisázsiában, a Földközi tenger keleti partján, a Jordán folyó mentében. Az Ur gondviselésszerüleg Kánaánt választá ki az izraeliták lakhelyéül, mert ez a föld az akkor ismert három világrésznek, Európa, Ázsia, és Afrikának mintegy középpontján terült el és így nagyon alkalmas volt arra, hogy az ott végbement csodás eseményekről az egész világ műveltebb népei tudomást szerezzenek. Több izben voltak kénytelenek az izraeliták elhagyni az igéret földjét, de végeredményben mégis birtokukba vették azt. Jákobnak Egyiptomba való költözése után az ő utódai 430 évig voltak távol hazájuktól és az egyiptomi fogságban és rabszolgaságban sínylődtek. Mózes azonban, Istentől nyert csodatevő erejével, mint láítuk, kiszabadította őket az egyiptomi fogságból s 40 évi vándorlás után ismét elfoglalták Kánaán földjét. Később midőn az izraeliták már ketté szakadtak és két külön országot alkottak, Izrael és Juda országát, újból elvesztették az Ígéret földjét. Izrael országának lakói ugyanis az assziriai fogságba kerültek és ott öszszevegyültek a polgárokkal, Juda országának lakosai pedig a babiloni "fogságba jutottak, melyben 70. évig szenvedtek. Cirusz perzsa király uralkodása alatt azonban elhagyhatták Babiloniát, visszatértek Kánaánba és felépitették a jeruzsálemi templomot. Dacára tehát a sok viszontagságnak és hányattatásnak, melyeket az izraeitáknak ell kellett viselniök, Isten

37 csodálatosan teljesítette Izsák és Jákobnak tett ezt az igéretét:»és utódaidnak adom mind e tartományokat... A főidet, melyen aluszol, neked adom és ivadékaidnak... És őrződ leszek akárhova mégy és visszahozlak e földre«. Az Úristen azonkivül azt a fontos kijelentést tette Ábrahám-, Izsák- és Jákobnak, hogy az ő utódaikban megáldatnak a földnek minden nemzetiségei, vagyis, hogy az ő utódaikból fog származni a világ Megváltója, Jézus Krisztus. Ez a jövendölés szószerint ^beteljesedett, a Messiás, a világ Megváltója valóban Ábrahám, Izsák és Jákob utódaiból, Juda nemzetségéből született. Erről legkönnyebben és legbiztosabban szerezhetünk meggyőződést, ha figyelemmel olvassuk Máté evangéliumának I. szakaszát, mely a Karácsony előtti vasárnapon a szent misén olvastatik, s mélyben ösmertetve van Jézus Krisztusnak nemzetség-könyve, nemzetség-táblája. E nemzetség-könyvben pontosan és névszerint fel vannak sorolva Jézus Krisztusnak ősei, akiktől ő leszármazott, visszamenőleg egészen Jákob, Izsák és Ábrahámig. Csak kisérjük figyelemmel annak idején a jelzett evangéliumi szakasznak felolvasását, és hallani fogjuk azoknak a tiszteletreméltó ó-szövetségi ősatyáknak neveit, akiktől testszerint származott a megígért Messiás, Jézus Krisztus. Jogosan nevezzük tehát az izraelitákat Isten választott népének, mert Isten a föld összes nemzetei közül lezt a nemzetséget tüntette ki azzal a nagy dicsőséggel, hogy belőle született a világ Megváltója; és emiatt történt, hogy a leghatalmasabb és legellenségesebb pogány nemzetek sem voltak képesek megsemmisíteni az izraelitákat, Istennek választott népét, mert az Ur keze őrködött fölötte és a legnagyobb veszedelmek közepette is megmentette azt a végpusztulástól. A pátriárkákkal és Mózessel kötött szövetség értelmében Isten nemcsak különös kiváltságokat igért az izraelitáknak, hanem viszont tőlük is megkövetelte, hogy hittel és szeretettel, hűséggel és engedelmességgel viseltessenek iránta. Azért parancsokat adott az izraelitáknak, főkép a tízparancsolatot, melyekben kijelentette legszentebb akaratát, megjelölte, hogy mit kell és mit nem szabadd cselekedni, és azok megtartásától tette függővé az ő égi oltalmának és segítségének megadását. Azt mondá ugyanis Isten Mózes által a népnek :»Ha szövetségemet megtartjátok talajdonommá lesnek nekem minden népek között«. E szavak szerint Isten csak abban az esetben biztosította az izraelitákat az ő jóindulatáról és támogatásáról ha megtartják az ő szövetségét, vagyis' ha hiven teljesitik az ő parancsait. Jói tudták az izraeliták is, hogy kötelezve vannak a szövetségnek, illetve a szövetség.törvényeinek szigorú megtartására és azért a tiz parancsolat kihirdetése után ünnepélyesen felfogadták azoknak teljesítését, így kiáltván tel :»Mindent megcselekszünk, amit az Ur mondott és engedelme >. sek leszünk«. És valóban, ha Izrael népének történetét tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy az izraelitáknak jóléte, vagy mostoha helyzete mindig összefüggésben volt az ő Isten iránti hüségükkel, vagy hűtlenségükkel. Mikor ugyanis az izraeliták Isten parancsai szerint éltek, Istennek különös áldásaiban és jótéteményeiben részesültek ; ha azonban elpártoltak Istentől és megszegték az ő törvényeit, akkor súlyos csapásokkal lettek büntetve: éhség, döghalál, ellenség, fogság és egyéb büntetések nehezedtek rájok. Amint Izrael néqe betölté azt a foytos hivatást, mely miatt csodálatos módon a föld színén maradt, amint e nemzetségből a próféták által megjövendölt időben és helyen megszületett a világ megváltója, az.izraeliták megszűntek Istennek választott népe lenni", és helyettök a keresztények, akik elfogadták a Messiást. Jiittek és hisznek Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, lettek e föld liereksésén Istennek fogadott gyermekei és a mennyország boldog örökösei. Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának születésével tehát az emberi nemnek vallási szempontból vett történetében befejezést nyert az első főkorszak, az ó- szövetség, és kezdetét vette a második főkorszak, az uj-szövetség, mely Jézus Krisztusnak születésétől a világ végéig tart. Hogy az újszövetség lényegileg miként jött létre és miként köttetett meg, erre nézve megfelelő magyarázatot nyerünk a szentírásban. Mikor Jézus Krisztus az utolsó vacsorán az oltári szentséget szerezte, a kenyér megáldása után kezébe vette a borral telt kelyhet, hálát adott és azt mondá tanítványainak :»Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az újszövetségé, mely éret- 3*

38 36 tetek és sokakért kiotiiatik d bűnök bocsánatára«< Üdvözítőnk az utolsó vacsorái saját vérét az újszövetség vérének nevezi, mely kiontatik a bűnök bocsánatára, és ezáltal emlékeztet minket Mózesnek az ószövetség megkötése alkalmával mondott ezen szavaira :»Ez a szövetség vére, melyet az Ur szerzett veletek«. A két szövetség megkötése közö t a legs emb-tünőbb hasonlatosság van- Valamint az ószövetséget maga Isten kötötte meg Mózes által Izrael népével a Sinai hegyen, mely alkalommal Mózes az áldozati állatok vérével szentelte meg a szövetséget; ugy az újszövetséget is Isten kötötte meg Jézus Krisztus közvetítésével a Golgota hegyén az egész emberi nemmel, és ezt a szövetséget Jézus Krisztus saját legszetebb vérével pecsételte meg. Az újszövetséget tehát akkor kötötte isten a Megváltó által az emberi nemmel, mikor Jézus Krisztus a Golgota hegyén önként feláldozta magát mennyei Atyjának és vérét ontotta az emberiség bűneiért. Hogy pedig szeretett Megváltónk a keresztfán bemutatott véres (áldozatát vérnéiküli módon szüntelenül megújítsa és annak végtelen érdemeiben részesítsen minket, az utolsó vacsorán, mint láttuk, szerezte az oltári szentséget és e szavakkal :»ezt cselekedjétek az én emiékeze_ temre«, egyszersmind elrendelte az újszövetségi vérnélküli áldozatnak szüntelen bemutatását, ami a szent misében történik, így tehát a szent mise nem egyéb, mint az újszövetség áldozata, melyben szüntelenül megujittatik vérnélküli módon Jézus Krisztusnak a Golgota hegyén bemutatott véres áldozata. Miként az ó-szövetség, ugy a? uj-szövetség is mintegy kétoldalú szerződés, rtielyben Isten biztosítja az embereket bizonyos javak elnyeréséről, de ő is megköveteli az emberektől, hogy az általa megjelölt feltételeket teljesítsék. Igaz ugyan, hogy az uj-szövetség értelmében Isten, Jézus Krisztus kereszthalála által ki lett engesztelve, megbocsátott az emberi nemnek és megnyitotta előtte a mennyei paradicsomnak zárt kapuit; ámde a mennyországba váló tényleges bejutás bizonyos feltételekhez van kötve. Mert a valóságban csak az nyerheti el á mennyei örök javakat, aki elsősorban hisz az egy igaz Istenben és az Ő szent Fiában, Jézus Krisztusban, Üdvözítőnknek e szavai szerint :»Aki hisz t az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik«. Egyedül a hit azonban még nem elegendő az üdvösségre, hanem ezenkívül feltétlenül szükséges- még Isten parancsait is teljesítenünk, mert azt monda Krisztus Urunk az evangéliumi gazdag ifjúnak:»ha az éleibe akarsz menni, tartsd meg a parancsokat«. Miként tehát az ó-szövetségben csak akkor tapasztalták az izraeliták Istennek kegyeit, ha a szövetség törvényeit megtartották; ugy az új-szövetségben is csak akkor nyerhetjük el Istennek szent kegyelmét, az örök üdvösségnek legnélkülözhetetlenebb eszközét, ha az újszövetségi törvények, vagyis a szent'evangéliumok szerint folytatjuk életünket, melyek Jézus Krisztusnak örökbecsű tanítását foglalják magukban. Ösmerve az ó- és uj-szövetség lényegét, mibenlétét, most már párhuzamot vonhatunk közöttük. Lényegileg az ó-szövetséget Isten Mózes által kötötte Izrael népével, az újszövetséget pedig Isten Jézus Krisztus közvetítésével kötötte az egész emberi nemmel. Az időtartamot illetőleg az ó-szövetség az emberi nem eredetétől a világ Megváltójának eljöveteléig tartott. Igaz, ugyan hogy Isten az ó-szövetséget nem az első emberpárral, hanem később, a pátriárkákkal és Mózessel kötötte meg ; dacára ennek, azonban az ó-szövetség tartama kiterjed egész az ősszülők koráig, mert alapjában már az ősszülők is ígéretet nyertek Istentől a világ J\J,essiásának eljövetelére nézve, ami pedig az ószövetségnek leglényegesebb sarkpontja. Az újszövetség ellenben a viiág Megváltójának, Jézus Krisztusnak eljövetelével kezdődik és kiterjed napjainkig, illetve ki fog terjedni egész a világ végezetéig. Az ószövetség a mózesi törvények megtartására kötelezte az izraelitákat, az újszövetségben a Jézus Krisztus által adott parancsok megtartásának kötelezettsége kiterjed az egész emberi nemre. Az ószövetségi törvények megtartásáért Isten jutalmul ideiglenes javakat ígért választott népének, nevezetesen : az ő oltalmát, áldását és az igéret földjének birtoklását; az újszövetségi parancsok megtartásáért Isten e földön különös isteni kegyelmeket igér az embereknek, a földöntúli életben pedig soha el nem muló mennyei boldogságot. Az ószövetség kötelékébe a körülmetélés által léptek be az izraeliták; az újszövetség "kegyelmi állapotába a keresztség szentségének felvéte-j lével jutunk, melyben először részesülünk Istennek megszentelő malasztjában. Az ó- szövetség az Istennek áldozatul bemutatott állatok vérével lett megerősitve; még az újszövetség Jézus Krisztus legszentebb vé-

39 révei lett megpecsételve, aki önként feláldozta magát a világ bűneiért.. Végre az ó-szövetségben Isten, mint láttuk ; Ígéretet tett választott népérfek a világ Megváltójának eljövetelére vonatkozólag; az újszövetségben ez az igéret valóvá vált, Isten és a próféták által megjövendölt Messiás Jézus Krisztus személyében e világra jött, Róma városának alapiíása után 747. esztendőben. Ez alkalommal csak általánosan, nagy vonásokban óhajtottam lényegileg ösmertetni az ó- és újszövetség közötti viszonyt. Ezzel azonban még távolról sincs kimerítve fölvett tárgyunknak gazdag anyaga. Mert bővebben Tehet még tárgyalni az ó- és újszövetségi templomról, áldozatokról, papságról, ünnepekről és kinyilatkoztatásról. Adja Isten, hogy sz. kegyelmével a jövőben tovább folytathassuk megkezdett fejtegetésünket. Bányay Jenő. Miért kell egységesen megszerveznünk a görögkatholikus magyar nőtársadalmat? Irta: Dr. Máday Lajosné, a Magnosz országos elnöke. Ha széttekintünk a keresztény magyar vallásfelekezetek között, azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy mindegyiknek nőtársadalma helyiszervezetek révén egy-egy nagy országos szövetségben van tömörülve. Országos nőszövetségük van a róm. kath. vallású hittestvéreinknek, külön orszá gos szövetség intézi a protestáns nőtársadalom ügyeit, országos közérdekű mozgalmait. Csupán mi vagyunk egyedül a keresztény vallású nők között, akik itt állunk elhagyatva egyedül és kénytelenek vagyunk még ott is, ahol többségben vagyunk a keresztény vallásfelekezetek között, hozzájuk, a helyben lévő nőtársadalmi egyesületekhez csatlakozni, annak társadalmi karitatív munkáját elősegíteni! Nem lehetne ez ellen talán kifogást emelni akkor, hogyha mi magyar görögkatholikusok sokkal jobb körülmények között, lényegesebben jobb anyagi helyzetben lennénk, mint keresztény magyar testvéreink, ha lenne lelkészképző szemináriumunk, lelkész és tanitó árvaházunk és egyes gócpontokon internátusaink! A szomorú valóság azonban az, hogy mi mi magyar görögkatholikusok anyagiakban nagyon is szegények vagyunk és kulturális, valamint szociális közintézményeink nincsenek. Különös kötelességünk tehát arra törekedni, hogy a görögkatholikus társadalom minden jótékonycélra szánt filléreit elsősorban is a görögkatholikusok közjavára szolgáló intézmények céljaira ajánlja fel, hogy minden hittestvérünknek öntudatába mélyen bele véssük azt a tudatot, azt a gondolatot, hogy hitfelekezete, egyházával szemben bünt követ el, amidőn közönyösség bői jótékonycélu adományából a görögkatholikus érdekeket nem támogatja! A hajdudorogi egyházmegyének érdemekben gazdag főpásztora, Miklósy István megyéspüspök ur az idei országos katholikus nagygyűléssel kapcsolatban a Magosz" és a Magnosz" által elsőizben rendezett együttes szakosztály ülésen meggyőző és lélekbemarkoló szavakkal figyelmeztette a magyar görögkatholikusságot arra, hogy neki szüksége van a görögkatholikus társadalom erőteljes megmozdulására, szüksége van mindkét országos szervezetünk nagy lendületű munkásságára, mert tapasztalata az, hogy könnyebben tudja a görögkatholikus magyarság egyetemes érdekeit, az egyház erősítését, fejlesztését előmozdítani hivatott intézmények felállítását a kir. kormánynál kieszközölnie, hogyha hittestvéreink nagy tömegei mint egy lélek, egy test állanak háta mögött és országos szövetségeik segítségével erőteljesen elősegítik az egyházi kormányzat törekvéseit. Mi görögkatholikusok nem számithatunk hittestvéreink millióinak erkölcsi és anyagi támogatására. Jegyezzük meg azonban jól kedves hittestvéreim, hogy az egyéneknek a társadalmi szervezetekben kifejezésre jutó erkölcsi ereje nem annyira a számbeli mennyiségtől függ, hanem inkább az erős egységtől, attól, hogy azok, akik kevesen vannak bár, de tudjanak minden egyéni érdeket erős lélekkel és fegyelmezettséggel háttérbe szorítva, állhatatos kitartással közös kitűzött célért dolgozni, azért fáradni, a gyorsan lepergő élet pihenésre jutó óráinak, perceinek egy csekély hányadát az egyetemes érdekek támogatásának szentelni! Mi görögkatholikus vallású magyarok a statisztika kimutatása szerint majdnem leggyöngébbek vagyunk a keresztény vallásfelekezetek között. Azonban erkölcsi súlyban és tekintélyben a legnagyobbaknál is erösebbek és tekintélyesebbek lehetünk, ha 37

40 38 nem becsüljük le kicsinyhitüséggel erőinket és közös egyetemes érdekeinkért készek vagyunk a kibontott zászlók alatt küzdeni / Jelenlegi kis hazánk területén mintegy ötvenezer a görögkatholikus nőtársadalom száma! Tekintélyes szám ez és rendkívül nagy erkölcsi és anyagi súlyt, jelentőséget adhat Országos Szövetségünknek! Ha hittestvéreinknek csak tizedrésze elhatározza a tél folyamán, hogy megalakítja a Magyar Görög Katbolikus Nők Országos Szövetségének helyi szervezetét, a Magnősz" erkölcsi és anyagi súlyban máris egy vonalba fog kerülni a többi országos szövetségekkel. S mi következik ebből? Az, hogy a Magnosz"-nak a Magosz"-szal egyet értően a magyar görögkatholikus egyetemes érdekek előmozdítására irányuló előterjesztéseit jobban figyelembe fogják venni és az egyes családoknak, egyéneknek Szövetsé günk által pártfogolt kéréseit, panaszait sokkal eredményesebben fogjuk tudni orvosoltatni az illetékes hatóságoknál, mint jelenleg 1 Napról-napra látjuk, tapasztaljuk azt, hogy a vidéki városokból és falvakból mennyi segélyt kérő kéz nyúlik ki Országos Szövetségünk felé. Mennyi család exisztenciája, mindennapi kenyere függ attól, hogy Országos Szövetségünk beresztül tudja-e vinni, előtudja-e segíteni az illetékes hatóságoknál, minisztériumokban a kérvényezők állásba juttatását és más életbevágó ügyeik kedvező elintézését! Aki e panaszos levelekből felhangzó jajkiáltásokat napról-napra hallja, nem haladhat el érzéketlenül, könnyekig ható meghatottság nélkül hittestvéreinknek az ország sorsával hűen osztozó súlyosan nehéz hely zete mellett 1 Hittestvéreink iránti kötelességünk, hogy mindent elkövessünk arra nézve, hogy hittestvéreinket gyámolitsuk és ne hagyjuk őket magukra, hogy a legtávolabbi faluban is érezzék derék lelkészeikkel és tanítóikkal együtt azt, hogy a magyar görög katholikus nőtársadalom szive megmozdult és mélységes krisztusi szeretettel lehajol a segélyt kérők ezreinek támogatására és Országos Szövetségünk segítségével a megsemmisülés. a kétségbeesés széditő mélységének partjáról visszarántja az elveszni készülők százait! A Magyar Görög Katholikus Nők Országos Szövetsége ujult erővel kezdi meg a tél folyamán a szervezés munkáját. Kitűzött célunk az, hogy e tél folyamán minden népesebb, görögkatholikusok által lakott községben megszervezzük helyi fiókunkat, helyi egyesületeinket! Különös súlyt helyezünk arra, hogy Abauj, Borsod, Zemplén, Szabolcs és Hajdú, vármegyék görögkatholikus községeiben még e tél folyamán megalakuljanak helyi egyesületeink. Ahol helyi szervezeteink megalakulnak, ott lakó összes hittestvéreink számithatnak Országos Szövetségünk hathatós, önzetlen támogatására, akár egyéni, akár közérdekű ügyről lesz szó. Nemcsak hitfelekezetünk érdeke, nem csupán gyermekeink jövőjének érdeke, a helyi szervezeteink gyors kiépítése, hanem az igen fontos egyetemes nemzeti érdeket is érint 1 Nekünk görögkatholikus magyar nőknek ugyanis készen kell várnunk azt a pillanatot, amidőn kezet foghatunk a határon tul élő, tőlünk elszakított hittestvéreinkkel! A békeszerződésben foglalt népszavazás elrendelése után a ruthén föld felé eső trianoni országhatár leomlása előreláthatólag rövid idő alatt bekövetkezhetik. A ruthén föld visszacsatolásával mireánk magyar görögkatholikus nőkre igen fontos nemzeti misszió várakozik 1 Mireánk fog várni az a feladat, az a felelősségteljes munka, hogy késedelem nélkül megindítsuk a propagandát a ruszinköi hittestvéreink körében és a viszontlátás örömmámorában azonnal megszervezzük egyesületeinket azért, hogy görögkatholikus nő hittestvéreink támogatásával azokat a rathén hittestvéreinket is megnyerjük a magyar nemzeti gondolatnak és magyar állameszmének, akik az évek óta tartó pénszláv agitáció hatása alatt talán bizonyos tekintetben elidegenedtek tőlünk, magyar hittestvéreiktől, az anyaországtól! Erre az egyetemes nemzeti misszióra Csonka-Magyarország görögkatholikus nőtársadalmának már most készen kell állania! Már most meg kell kezdenünk Országos Szövetségünk nagyarányú szervezkedését, hogy mire a közeljövőben el fog jönni a történelmi nagy pillanat, erkölcsi és anyagi erőben megerősödve tölthessük be azt a szép és nemes hivatást, amit a magyar sors a mai, a jelenben élő magyar görögkatholikus nőtársadalomra reá hárított! Országos Szövetségünk éveken át kifej tett céltudatos nagy társadalmi tevékenységével máris sikerűit elérni azt, hogy az illetékes minisztériumok és különböző hatóságok, ahol bekopogtatunk észreveszik Szövetségünket és lelkes készséggel támogatják a MagnoszM céljai elérésében! Egyházi főpásztoraink, Miklósy István megyéspüspök ur és Papp Antal érsek ur

41 ismételten megmutatták, hogy átérzik és támogatják Szövetségünket, annak céltudatos munkásságát. Éppen azért most már a görögkatholikus nőkön a sor, hogy az egész országban megmozduljanak és a Magnosz" helyi egyesületeinek megalakításával maguk részéről is elősegítsék, hathatósan támogassák a Magnosz" törekvéseit! Hangsúlyozni kívánom, hogy minden kis falu megmozdulását, csatlakozását legnagyobb örömmel vesszük és minden erőnkből előmozdítjuk! Ne kicsinveljük le falusi hittestvéreinkel, az egyszerű görögkatholikus földmives asszonvokat, mert ő bennük, az ő hitbuzgó családjukban rejlik az őserő, nemzetünk és egyházunk igazi nagy támassza, jövő fejlődésének biztos alapja! Érezze, hassa át minden görögkatholikus hittestvérünk lelkét, szivét az a tudat, hogv támogatásával helyi egyesületük révén közös görögkatholikus célok megvafósitására is felajánlott filléreivel nevét örökre meg örökíti a görögkatholikus magvarság jelenlegi életéről megírandó históriában! Gyermekeink, utódaink büszkeséggel fogják mindenkor olvasni anyáiknak aranybetüvel csillogó neveit a magyar görögkatholikusságról írandó történet pergament lapjain, azoknak a magyar anyáknak neveit, akik áférezik a m^i súlyos nehéz megélhetés mellett is azt, hogv magyar nemzettel együtt a magyar görögkatholikusság is történelmi időket él és e tudatban ajánlják fel támogatásukat fiak boldogulása érdekében. Keljenek nemes versenyre hittestvéreink és az ő kiváló vezetőjük, lelkészeik, tanítóik minden faluban, hogv minél előbb megalakuljon a Magyar Görög Katholikus Nők Országos Szövetségének helyi egylete, melyre vonatkozólag elnökségünk azonnal és készséggel nyújt felvilágosítást. Magyar görögkatholikus nők, itt az utolsó óra! Halmokon, rónákon át összecsendülő harangjaink hívó hangja egy közös akaratba, egy közös fohászba olvadjon össze. Mi kibontottuk dicső elődeink, Rákóczi kurucainak szűz Máriás lobogóját. Jertek, csatlakozzatok! 39 Szent István, Krisztus első vértanuja. Úgy a latin, mint a görög szertartású kathohkussag a szent karácsonyt követő legelső szabad napon Krisztus első vértanuja, Szent István főszerpap tiszteletére szentel ünnepet. A latin szertartású egyházban december 26-ika ez a nap, a görög egyházban december 27-ike, mert bárha a Gergely pápa által javilott időszámításhoz alkalmaztuk is ünnepeinket, egyházunk ősi szokásait föl nem áldoztuk. Egyházunknak pedig beláthatatlan régi időkből fennmaradt szokása, hogy az Ur Jézus és a Boldogságos Szűzanya ünnepeit követő napot azoknak a szenteknek tiszteletére rendeli, akiknek az ünnep tárgyát képező eseménynél közreműködő szerepük volt. Nálunk e törvény szerint karácsony másodnapját az Istensz.üiő Szűz Mária tiszteletére kell szentelnünk. így az első szabad nap, december 27-ike jutott István vértanúnak, míg a latin egyházban, hol ez az ulóünneplő szokás nem áll fenn, már karácsony második uapján meg tudják ünnepelni Sz. Istvánt.*) Szent István vértanú életéről keveset jegyzett íöl az egyháztörténeem. Ugy vagyunk igen sok nagy szentünkkel, mint a leányok jó hirével. A közmondás azt tartja, hogy azoknak a leányoknak legjobb a hírük, akiknek nincs hirük. Sz. Józsefről az evangélium csak annyit mond, hogy igaz volt. Sz. Istvánról hasonlóképen igen keveset szól a Szentírás. Értve alatta Sz. István életét, mert halálát aztán mindnyájunk csodálatteljes okulására igen részletesen elbeszéli az Apostolok *) Az Úr ünnepeinél e törvényszerűség mindenütt észrevehető Karácsony másodnapján Szűz Máriát ünnepeljük, ki Jézust szülte. Vízkereszt másodnapján Keresztelő Sz. Jánost, ki megkeresztelte, Gyertyaszentelő másodnapján Simeont és Annát, ki a templomba hozott kisded Jézüst üdvö zölve fogadták. Húsvét ünnepe egy héten át tart, a nyolcadik napján Tamást ünnepeljük, ki a föltámadás csodájáról érzéki észrevétel utján győződő t meg. Egyedül Urunk színváltozása és mennybemenetele ünnepét nem követi ily k sérő ünnep, mert ezeknek az eseményeknek a jelen volt apostolok csak tanúi voltak, de nem közreműködők. A B. Szűz ünnepeit is hasonló ünnepek kisérik A szeplőtelen fogantatásnak december 8 ra helyezett ünnepét, melyet most kezdenek gyakorolni, szépen kiséri régi dec. 9-iki temp omi ünnepünk : Sz. Anna anyává létele, Szűz Mária születése ünnepét Joákim és Anna napja, az angyali üdvözlet ünnepét Gábor a kangyalé. A többi ünnepelt eseménynek ismét csak tanúi voltak, de nem közreműködői, következőleg nem is kiséri azokat ilyen emléknap.

42 40 cselekedeteiről irott könyv, melynek szerzője, mint köztudomásu, Sz. Lukács evangélista. Bár az Anyaszentegyház a róla szóló szakaszokat az apostoli levelek helyén a szentmisében fölolvastatja, okulásul itt is elismételjük, amit a szent iró István felől mond. Mennél jobban akadályozták a zsidók Krisztus evangéliumának hirdetését, annál nagyobb volt a siker, amit a Szentlélekkel eltelt apostolok elértek. Mikor pedig az apos tolokat már veréssel is fenyítették, ezerszáma jelentkeztek az uj hívek, kik naponként részt vettek az apostolok által bemutatott szentmisén és a szentmisék után a szegények, árvák, özvegyek részére rendelt agapé n, vagyis szeretetlakornán. A megtértek legnagyobb része zsidó származású volt, de sok görög is megtért. A szeretetlakomán a kiszolgálást kezdetben maguk az apostolok teljesítették, később azonban már nem győzték s igy egyesek segítettek az apostoloknak. Többnyire olyan zsidók, akik már régebben követték őket. Talán nincs is mit csodálkozni, ha ezek szivesebben szolgálták ki a zsidó származásuakat s ezért a görög származásúak békételenkední kezdtek, mert ugy vélték, hogy a közülük való özvegyek nem részesülnek a javakban érdemeik szerint. Egybehiván tehát a tizenkettő a tanítványok sokaságát irja Sz. Lukács az Apostolok cselekedetei 6. részében mondák : Nem illő nekünk elhagynunk az Isten igéjét és az asztaloknál szolgálnunk. Válaszszatok azért atyámfiai, közületek hét jóhirnevü férfit, Szentlélekkel és bölcsességgel teljeseket, kikre e foglalatosságot bizzuk. Mi pedig az imádságban és az ige szolgálatban leszüok foglalatosak. És tetszék e beszéd az egész sokaság előtt és választák Istvánt, hittel és Szentlélekkel teljes férfiút és Fiiepet Prokorust, Nikánort és Timont, Parmenést és Miklóst, az antiochiai jövevényt. Ezeket álliták az apostolok elé, kik imádkozván rájuk tevék kezeiket." (Ap. Cs ) István pedig teljes lévén malaszttal és erővel, nagy csodákat és jeleket tön a nép között." <U. ott. 8. vers) íme, ennyit tudunk István életéről. Teljes volt hittel és isteni malaszttal. Soha olyat nem tett, ami Isten parancsaival ellenkezett volna, ennyit elég tudnunk egy életről, főként ha olyan dicső vértanúság koronázta be ezt az életet, mint Sz. Istváné. De folytassuk halála történetét ismét Sz. Lukács szavaival. A zsinagógák népéből sokan István ellen támadtak és vitatkozásba bocsátkoztak vele. De nem állhattak ellene a bölcseségnek és Léleknek, aki szól vala. Akkor alattomban küldének férfiakat, kik majd azt mondják, hogy hallották őt káromló igéket szólani Mózes és az Isten ellen. Fölzenditék tehát a népet és a véneket és az írástudókat (akik a szentírást szokták a nép előtt magyarázni) és összefutván, megragadták őt és a gyülekezetbe vivék. És hamis tanukat állitának, kik mondák: Ez az ember nem szűnik meg a szent hely és a törvény ellen való igéket szólani; mert hallottuk őt mondani, hogy ez a názáreti Jézus lerontja ezt a helyet és elváltoztatja a hagyományokat, melyeket nekünk Mózes adott. És rája nézvén mindnyájan, kik a gyülekezetben ülnek vala, láták, hogy orcája olyan, mint az angyal orcája." (Ap. Cs ) A papifejedelem kérdőre vonta Istvánt, ő pedig hatalmas beszédben védte saját cselekedeteit Végigvonultatta szemeik előtt a zsidó nép történetét, kimutatta, mily sok jót tett Isten velük, hányszor mentette meg őket, mikor már csaknem elkellett volna pusztulniok, ők azonban mindenkor hálátlanok voltak: a békeszerző Mózest menekülésre kényszeritették, a pusztában aranyborjut imádtak s mihelyt egy-egy csapás elmúlt a fejük fölül, már el is pártoltak Istentől. Hogy hivatkozhatnak hát a hagyományokra? Kemény nyakuak vágta oda nekik és körülmetéletlen szívűek és fültiek, ti mindenkor ellene állottok a Szentléleknek, valamint atyáitok, ugy ti is! Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Megölték azokat, kik amaz Igaznak eljövetelét hirdették, kinek ti most árulói és gyilkosai voltatok. Kik a törvényt vétettétek az angyalok szoleálata által, de meg nem tartottátok." Ap. Cs ) Több sem kellett. Rettentő lárma támadt. Hogyne, hiszen a gyülekezet főbbjei ugyanazok voltak, akik Jézus keresztrefeszittetését Pilátustól kikövetelték. Megragadták Istvánt s kivonszolták a város kapui elé. Megfosztották a ruháitól s rábízták egy fiatal emberre, Saulra, hogy vigyázzon rá. Aztán köveket ragadtak, hogy agyondobálják a szent férfiút. István az égre tekintett s hangos szóval mondta el látomását, melyben e percekben részesült: Íme nyitva látom az egeket és az Emberfiát az Islen jobbja felől állani." De a felbőszült zsidók még a füleiket is bedugták, hogy ne hallják a szavát.

43 Irtózatos zúgással hullott Istvánra egyik kő a másik után. Rettentő zúzódások maradtak minden kődobás után a testén. Vér és roncs volt már egészen. Mikor már alig volt benne élet, mégegyszer felsóhajtott: Uram Jézus, vedd hozzád az én lelkemet." Majd térdrerogyott s nagyott kiáltott: Uram, ne tulajdonítsd neki e bűnt!" (Ap. Cs ) És kilehelte lelkét. A továbbiakból csak annyit jelent az evangélista feljegyzése, hogy nagy üldözés támadt, mely elől az apostolok, kik még küldetésüknek eleget nem tettek, menekülni voltak kénytelenek, Istvánt azonban istenfélő férfiak eltemették és nagy sirást tőnek fölötte." (U. o ) Halálának éve gyanánt a Krisztus születésétől számított 34. esztendőt tartják. Sz. Ágoston és Aranyszájú Sz. János azt mondják, hogy Sz. Pált, ki mint Saul egyetértett az ő megkövezőivel éppen Sz. István könyörgéseiért ruházta föl Isten az apostolság kegyelmével. Ugyanezt mondja róla Sz. Ambrus is. A Jeruzsálem pusztulása körüli időben megkezdődött háromszázéves keresztényüldözés korszaka nem igen volt alkalmas arra, hogy a szentek ereklyéit fölkutassák és illő tiszteletben részesítsék. Sz. István ereklyéi is rejtve voltak közel négyszáz éven át. Száz évvel a keresztényüldözések megszüntetését rendelő milánói rendelet után, melyet Nagy Konstantin császár adott ki, 415. december 3-án. Honórius és Theodózius császárok idején, egy Lucián nevü pap csodálatos látomás utján megtudta, hogy hol van eltemetve István első vértanú teste. Maga a szentéletü pap igy irja le a dolgot. Horórius és Teodózius császárok idejében, egy éjtszaka, mikor szokásom szerint a keresztelő helyemen pihentem, hogy bármikor készen lehessek, ha híveimnek rám hirtelen szükségük lenne s hogy a rám bízott Anyaszentegyházra jobban ügyelhessek, az éj első őrváltásakor, vagyis a harmadik órában (szerintünk esti 9 óra) ugy tetszett, mintha elragadtatásban részesült volna a lelkem. Egy tisztes őszhaju aggastyánt láttam papi ruhában, hosszú szakállal. Ruhája fehér volt, de arannyal és drágakövekkel ékesitve, melyek között mindenütt keresztjel látszott; kezében aranyos pálcát tartott. Hozzám jött s jobb oldalamat az aranyos pálcával megérintve, igy szólott háromszor hozzám : Lucián, ide halgass! Aztán 41 görög nyelven ezeket mondta nekem : Eredj Jeruzsálembe s mondd meg János püspöknek : Meddig maradunk elzárva? Miért nem nyitjátok meg nekünk? Mondd meg neki, hogy Isten ugy akarja, hogy mint püspök, ő találjon meg bennünket. Mondd meg neki, hogy igyekezzék mielőbb fölnyitni a koporsót, melyben testünk pihen, hogy imáink által az örök Atyaisten az ő szent Fiával, az Ur Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel nyissa meg isteni kegyelmét s jót tegyen e világgal, melyet gonoszságai miatt a pusztulás vésze fenyeget En nem annyira saját testemre gondolok, mint inkább azokra, kik velem egvütt vannak eltemetve s akik min den tiszteletre és megbecsülésre méltók." A jámbor pap megkérdezé a jelenést, ki ő? A jelenés azt felelte, hogy ő Gamáliel, Sz. Pál apostolnak egykori tanitómestere. Aki velem egy sirban, az ő tetemétől keletre fekszik, az Sz. István első vértanú, kit a Cédron felé vezető kapu előtt agyonköveztek. A jelenés elmondtá Luciánnak Sz. István ereklyéinek történetét is. A megkövezés után a zsidók Sz. István testét nem engedték mindjárt eltemetni. Ott hagyták a város kapuja előtti téren éjtszakára, hogy az ebek és a vadállatok megcsúfítsák. Isten azonban megóvta ettől. Gamáliel aztán néhány bátor keresztény segítségével éjnek idején elhozta István testét és a várostól 20 mértföldnyire levő tanyájára vitette, melyei Csafárgamálnak, azaz Gamáliel majorjának nevazelt el a nép. Ott, a majortól keletre eltemették a testet s 70 napig siratták. A jelenéstől azt is megtudta Lucián, hogy ugyanott egy másik sirban Nikodémus van eltemetve, ki előbb titokban hallgatta Jézust éjtszakánként, utóbb azonban nyíltan kereszténnyé lett s Krisztus testének a keresztről való levételénél is segítségére volt Arimateai Józsefnek, Emiatt a zsidók megfosztották rangjától, megátkozták és kitiltották a városból. Gamáliel pártját fogta és menedéket adott neki majorjában, ahol holtáig maradt. Továbbá ott temették el mint a jelelenés Luciánnal közölte Abidont, Gamáliel fiát, ki szintén kereszténnyé lett még 20 éves korában s atyjánál előbb halt meg. Etnás pedig. Gamáliel felesége és Szedemiás, a legidősebb fia, kik mint zsidók haltak meg, Gamáliel egy másik tanyáján temettettek el. A jelenés megjelölte a helyet is, ahol a szent tetemek pihennek: a major közelében levő Dellagráb nevü rét közepe táján. Lucián azonnal fölkelt s gondolkozni kezdett azon, amit neki álmában mondott Gamáliel. Ez pénteki napon történt. Arra

44 határozta magát, hogy nem megy a püspökhöz, hanem imával és böjttel kéri Istent, hogyha valóban az ő akarata az, amit a jelentés vele közlött, ismétlődjék meg másodszor és harmadszor is a jelenés. Egy heti böjt után, a következő pénteken megismétlődött a jelenés, majd a másik heti böjt után ismét pénteki napon harmadszor ís bekövetkezett. A pap most már valóban jelentést tett a püspöknek, aki rábizta a kutatást. Lucián híveivel együtt kiment a jelzett helyre, ásókkal s más szerszámokkal fölkészülve. A mező közepén egy nagy kőhalom állott. A püspök rendelkezése szerint ezt kellett fölásniok, mert János püspök ugy gondolta, hogy ez alatt lesznek a testek. Egy Nugécius nevü ember azonban álmában ugyancsak Gamáliel megjelenéséből megtudta, hogy azt a kőhalmot a Sz. Istvánt 70 napig sirató keresztények emlékül hordták össze, de a testek nem ott vannak eltemetve, hanem tovább attól, egy Dabathália nevezetű helyen. Lucián azonban a püspöki parancs szerint járt el s csak mikor a kőhalom alatt semmit sem találtak, ásatott a Nugéciusz megjelölte helyen s rá is talált a koporsókra, melyek kőlappal voltak lefedve. János püspök akkor a liddai Diospolisban volt, honnan két más püspökkel együtt jött Gamáliel majorjába, hogy a koporsókat fölnyissa. A fölnyitott koporsóból kellemes illat áradt. Sok beteg meggyógyult a koporsó érintése által. Gamálielt és társait más helyre temették. A Sz. István ereklyéiből Lucián egy keveset magához vett s küldött belőle Sz. Avitus papnak is. János püspök a vértanú ereklyéit Jeru zsálembe vitette, onnan később Konstantinápolyba vitték, honnan 560 ban Pelágiusz pápa Rómába vitette át (aug. 2.) és megtalálásának emlékére e napot ünneppé tette. Rómában Veriánus mezején Sz. Lőrinc vértanú ereklyéi mellé helyezték István ereklyéit A legenda azt tartja, hogy mikor a koporsót fölnyitották, hogy a szent testét a másik ereklye mellé helyezzék, a Sz. Lőrinc ereklyéi önmaguktól balra húzódtak, hogy a jobboldali helyre oda lehessen helyezni Sz. István ereklyéit. Sz. Ágoston sok csodát ir le, melyek Sz. István ereklyéi által történtek. Egy püspök néhány részecskét vitt Sz. István ereklyéiből. Útközben egy vak asszony járult hozzá, hogy tiszteletét kifejezze a főpásztor iránt. Alig érintette azonban, visszanyerte szeme világát. Egy Lucillus nevü püspök nehéz betegségbői gyógyult meg Sz. István ereklyéi által. Egy Eucharius nevü gutaütött spanyol pap szintén a szent vértanú ereklyéi által nyerte vissza testi épségét. Ugyanez a pap még egy másik nagy betegségből is meggyógyult Sz. István ereklyéi által. Egy kis gyermeket szekér gázolt halálra. A holtat az anyja Sz. István templomába vitte s a gyermek föltámadt. Szent István volt az első, kit Krisztusért Ítéltek halálra. Az Anyaszentegyház ezért több megtisztelő névvel illeli. Vértanáság kezde tének, vértanuk fejedelmének, a győzelmes vértanuk vezérének, a vértanuk zsengéjének nevezik. Egyházi szertartási könyveink protomártirnak mondják, azaz első vértanúnak, Tiszteletére sok templom épült. Sz. István első vértanú tiszteletére épült Bécsben az a hatalmas szép székesegyház is, hol a pócsi első könnyező képet őrzik. Sz. István első vértanú a pánfogója a hajdudorogi egyházmegyének is. Nemzetünk történetében is szerepe van. Mikor Géza fejedelmünk felesége, a görög szertartású katholikus Sarolta fejedelemasszony gyermekét szive alatt hordta, álmában megjelent neki Sz. István, szerpapi öltözetben s jóságos arccal rátekintve ezt mondta neki: Örvendj és vigadt Sarolta, mert fiad fog születni s ez királyi méltóságot és koronát (görögül Stephanos = István) fog szerezni házadnak. Mindjárt szüle:ése után a szent keresztségben az én nevemen nevezd 1" így lett első királyunk neve István, hogy e néven két jeles égi pártfogót is tisztelhessünk a többi számos között, kik az ó nevét' viselték és erényeit utánozni törekedtek. Kozma János. Oh gyermekek. Oh régi édes-kedves gyermekálmok, Gyermekszívekben, nyílnak a virágok. Néznek az édes jó anyára hosszan,... és kicsi szívok szeretettől dobban. Az édes apjuk két karjában bíznak,... ha kis-bánatok érik őket sirnak. Ettől lesz nehéz és unott a játék az öröm nekik: élet és ajándék. Oh gyermekek... de rossz időben éltek,.. eszembe jutnak, boldog gyermekévek. Radványi Sándor

45 A görög szertartású egyház tipikonja. Közli: Lege?a József, Oros. A szertartás külső cselekedet, amely át van itatva belső, lelki érzelmekkel. A lelki érzelmek életet öntenek bele, keresik, kutatják a külső szertartás összeállításában az egyháztörténelmi és dogmatikus okokat. Mi telve vagyunk szivünkben Isten iránti mély szeretettel, melyeket külsőleg szavakkal és cselekedetekkel mutatunk ki. Ezen belső, vallásos érzelmünk szoros kapcsolatban van külső megnyilatkozásainkkal. Ha a külsőt lassan-lassan elhagyjuk, a belső érzelem is kialszik szivünkben és ha a belső kiszárad, eredménytelen, gépies a külső. Midőn tehát megállapított rendszer, utmutatás szerint végezzük szertartásainkat, erősen figyelnünk kell belső és külső cselekedeteink véghezvitelére és elrendezésére. Saját egyéni véleményeinket alá kell rendel nünk egyházi legfőbb rendelkezéseknek. A görög szertartás Krisztus Urunknak mennybemenetele után igen egyszerű volt. Tudjuk, hogy maga az Üdvözítő, utána az apostolok és ezek tanításai folytán az első keresztények mindent elvetettek, ami a pogányságra emlékeztetett. A szertartás pár rövid himnusz és zsoltár olvasásából állott. A vallási érzelmek rögtönzött kifejezései voltak azok az apró dicsőítések, melyekben a krisztusi eszmei gazdagság jutott kifejezésre. A vallási érzelmek középpontja az Ur Jézus, annak isteni tanítása, szenvedése, elfogatása még emlékezetében volt a sok üldözést szenvedett első keresztényeknek, kik különböző helyeken egybegyűlvén, lassan-lassan szaporították a szertartások anyagát. A különböző éjféli, reggeli, déli, esteli összejövetelek alkalmával végzett, főképen magasztaló szertartásokban nem volt semmi rendszer. Ki is kelt ezért Szent Pál és figyelmezteti a korinthusi híveket, hogy tartsanak bizonyos rendet a szertartások végzésénél. Keleti szertartásunk liturgikus énekköltészete csak 890. év körül érte el mai tökéletes fejlettségét. Himnografikusaink közül legnevezetesebbek voltak: Damaszkusi sz. János, ki 780-ban halt meg. Szent Kozma mapimai püspök meghalt 781-ben Szent Teofán niceai püspök meghalt 850-ben. Az édes (kellemes) hangú Sz. József, ki a konstantinápolyi egyház gondnoka (kurátora) volt, meghalt 883-ban. Szabaita sz. István (Stefánosz) meghalt 797-ben. 43 Keleti egyházi költőink * -u«alakultak a görög szert arfác Z e m é n y e, b 5 1 choralis könyvei. Előttük nem, U ynevezett szertartásnak nyolchang szerint V a görög heti officiumot tartalmazó oktoectíoss 5^' toich), nem volt triodionja, mei y a és húsvéti időszak különböző szertk fog'alia magában és két részre oszlik bőr és világos triodionra. Fenti sz. költőink idejében lett szerkesztve az év mindennapi szentjének officiuma, a tizenkét hónapra osztott menea. Mindazon szabályok és törvények gyűjteményét, melvek a szertartás rendjét mutatják, tipikonnak, direktóriumnak nevezzük. A görög szertartásnak három tipikonja van. Az első Szent Száva (Szabbás) apátnak a müve A tipikon szerint igazodik általában a skizmatikus kereszténység szertartása. A második studiumi szent Theodor hitvalló szerzeménye; ezt az Olaszországban és Szicíliában élő görög ritusuak használják. (Tipikon Italograecum.) Harmadik a kiewi tipikon, melynek rendelkezéseit egy Márk nevü szerzetes szedte össze. Ezen tipikont használja általában a gör. kath. szláv egyház. Szent Márk tipikonjának rendelkezései szerint van a mi csekély számú magyar liturgikus könyvünk összeállítva. I. Szent Száva tipikonja, mely a jeruzsálemi egyházban szokásos praxist foglalta magában, csak a zsoltárokból, szentírási helyek felolvasásából, a szent atyák imáiból és nagyon kevés énekből állott. Szent Száva 532-ben halt meg, tehát tipikonját akkor állította össze, mikor fent említett egyházi költőink még nem voltak e világon. Ebben az időben a Sz. Száva-féle tipikon elég rövid volt. Körülbelül megfelelt a latin egyház most használatos breviáriumának. Az utókor mit sem változtatva a régi tipikonon, a későbbi szerzeményeket időről-időre hozzátoldotta, miáltal szerfölött hosszadalmassá lett. Egy vasárnapi ortrosz (ntrenye) 3 4 óráig is "eltart. II. Studiumi Sz. Theodor tipikonja már sokkal rövidebb. Róla is tudnunk kell, hogy 826 ban halt meg, így Sz. Teofán és Sz. József igen becses szerzeményei még nem léteztek. A két himnografus ott szereplő termékei, mint Sz. Teofán kánonjai, később vétettek fel. Studiumi Sz. Theodor rövidebbre szabta a zsoltáros részt és általában nagyon praktikusan állapította meg a vezérfonalat. E tipikont használják az egyesült gör. kath. románok. Studiumi Sz. Theodor konstantiná-

46 44 polyi szerzetes volt. Valósziníi, hogy az ottani szokásos rendszert állította össze tipikonjában. Midőn a képrombolók Konstantinápoly egyházi intézményeit feldúlták, a szerzetesek Szicíliába, Olaszországba szöktek, magukkal hozva a konstantinápolyi egyház tipikonját is. Ez a tulajdonképen igazi gör. kath. tipikon. III. A kiewi tipikont a kiewbarlangi szerzetház egyik tagja, Márk atya állította össze, a monostorban dívott szertartások végzési rendje alapján Ezt a szerzetházat kiewbarlangi Sz. Antal alapította 1063-ban. Ő előbb áthoshegyi szerzetes volt és igy nagyon valószínűnek látszák, hogy a kiewi tipikon tulajdonképen az áthoshegyi monostorban szokásos szertartási rendszert foglalja magában. Főbb szabályaiban ragaszkodik a Sz. Száva tipikonjához, de attól eltér rövidebb pszálmosaciójával és a naptári résszel. Kiewi tipikon van használatban az ősi munkácsi, eperjesi és körösi ü n. ruthén egyházmegyékben. A három egyházmegye 1896-ig a naptári részhez is szigorúan ragaszkodott ban, midőn b. e. Fircák Gyula munkácsi és dr. Vályi János eperjesi püspökök hosszú tanácskozások után egy uj Molitrosztor (horologion) kiadását határozták el, a kiewi tipikon naptári előírásait megváltoztatták, a ruthén egyházak propriumainak egyrészét vagy teljesen kihagyták, vagy csak commemoratiót irtak elő, holott a kiewi egyházi könyvekbeu nagy officium szerepel. Szigorúan ragaszkodtak azonban mindahhoz, ami pro universali ecclesia graeca kötelező. Nilles Miklós jezsuita atya egyik munkájában foglalkozik az itologrekusok propriumaival és érdekes, hogy az elsorolt napi szentek officiumai egyáltalában nem szerepelnek a másik két tipikonban, pedig ezek a Congregáció által mint ősi, tiszta katholikus officiumok vannak elismerve és igy föltétlenül pro universali ecclesia graeca kötelezők lennének. Az italogrekusok mindig katolicitásban voltak és igy a mi gör. kath. egyházunk előírásait sértetlenül, épségben tartották fenn. Ezen súlyos okoknál fogva nagyon üdvös lenne, ha a hajdudorogi egyházmegye a Propaganda fidei által kiadott és a római szentszék approbaciójával ellátott görög templomi könyvekre és tipikonra támasz kodna, a ruthén egyház hatalmi köréből teljesen kiválna és módjával elhelyezné uj tipikonjába a magyar katholikus egyház propriumait. A román gör. kath. egyház már a Propaganda fidei által kiadott görög könyvek alapján rendezkedett be. Na holnap. Jézus! szivemnek Csak Te vagy elégg, Hozzád, száll minden vágya, Dala, sóhaja Soha a... panasza. S ha ma" köröttem Sikolt az Étet, Hozzád futok Védőszárnyad alá, Vissza se nézve A forgó földre, Csak szállok szállok Mindig csak előre, S Jaj" szóra soha Nem nézek félre, Csakk fel... az égre. Onnét gyűjtök erői, Tüzes, lelki erőt. Attól lehull tüstént A föld salakja, S beléd fonódva Jobban, újra, Már bátran várok A... holnapra. Hozzád Csányi Medárd A keleti egyházból származó római pápák. (Folytatás) Konon ig uralkodott. V- János halála után ismét egy görög bazilíta szerzetes került a pápai székbe, Konon személyében. Megválasztása nem ment minden nehézség nélkül. Két párt küzdött egymással. Az egyik párthoz a római papság, a másikhoz a világi hatalom a katonasággal tartozott. Mindegyik a maga jelöltjét szerette volna látni a pápai trónon, de egyik sem Konont. Az áldatlan korteskedés fölé végre a jobb belátás került, melynek az volt a következménye, hogy mindkét part beszüntette kortes munkáját és a pápa megválasztását v -a Lateránban székelő papságra bizta. A választás Kononra esett, ki nagy tudományánál, kiváló papi erényeinél fogva mindenki előtt nagy tiszteletnek örvendett. Uralkodása rövid volt, mégis nagy esemény fűződik az ő pápaságához.

47 45 Ugyanis Gósbeft, a thüringiaiak fejedelme egész népével a pogányságból a keresztény hitre tért át. Hittérítő apostolát Kiliánt püspökké szentelte fel a pápa. Később qgyan a pogányság a keresztényeket majd mind kiirtotta, maga Kilián is vértanúi halált halt, de a keresztény magot "többé az emberek szivéből kiirtani nem lehetett s nagy Bonifacz, Németország nagy apostola itt már járt utakon hirdethette az Isteni igét- Konon thraciai származása 'és magnagraeciai nevelésű volt. Meghalt 687. szept. 21-én. /. Szent Sergius l-ig uralkodott. Konon után a pápai trónra Szent Sergius került, ki gir származású bazilita szerzetes volt. Megválasztása sok intrika között folyt le, de a versengő pártokat szelid modorával és okosságával később leszerelte és az egyházban békét teremtett. Uralkodását sok nevezetes esemény örökítette meg. Mindjárt a második évben Ceadvalla, a vessexi király, ki harciasságáról és kegyetlenségéről közismert vott és aki tragikus körülmények között forrón szeretett fivérét elvesztette, ebbeli bánatában lemondott a királyságról és a szent pápához fhenílrómába és arra kérte, ohgy keresztelje meg őt. A pápa telj esitette a király kérését, vendégszeretetébe fogadta "és megkeresztelte. A királyt a pápához Isten különös kegyelme vezérelte, módot akart neki adni, hogy földi életét idejében rendezze, mert alig mult el egy hét, a király meghalt. A pápa a megtért királyt 'a legnagyobb pompával temettette el a Szent Péter bazilikában. Szent Sergiusz alatt tértek meg a germánok, a skótok, az írek. Angliában a kereszténységek egy Theodor nevű bazilita szerzetes szervezte meg és halhatatlan érdemeket szerzett, később canterbury-i érsek lett. Halála után Szergiusz pápa uj érseket küldött és a kereszténységet megszilárdította. Az ő uralkodása alatt folyt le a trullai zsinat. Ezt a zsinatot II. Jusztinianus császár hivta egybe azzal az indokolással, hogy mivel az V és a VI. (egyetemes zsinatok nem hoztak fegyelmi szabályokat, ezek meghozatalára szükségessé vált egy a két zsinatot kiegészítő zsinat megtartása. És mivel ezt a zsinatot a konstantif nápolyi királyi palota kupolás (trulla) termében tartották meg, a teremről elnevezték a zsinatot trullai zsinatnak. Ezen a zsinaton 211 keleti püspök és a pápa.megbízottai jelentek meg. Sok üdvös határozatot hozott a trullai zsinat, de hozott olyanokat is, amelyek az egyház szellemével nem egyeztek meg. Ezért a pápa ezen utóbbi határozatokat nem hagyta jóvá. II. Jusztinianusz császár emiatt a pápát el akarta fogatni, de a nép megvédte s a császárnak sok csalódás után be kellett látnia, hogy egy egyház feje mégis csak a pápa és nem a császár. Ezen a zsinaton hozták azt a törvényt, amely a mi egyházunkban jelenleg is érvényben tan s amely igy szól :»fölszentelt lektorok és kántorok még megnősülhetnek. Nős férfiak felvehetik az alszerpapi, szerpapi, áldozási és püspöki rendet, de ha valaki püspökké szenteltetik, köteles nejétől megválni és őt valamely távolfekvő kolostorba küldeni«. l. Egész uralkodását á jótékonykodás, a hitterjesztés, a vallásos élet mélyítése jellemzik. Meghalt 701. október 7-én, mely napon egyházunk emlékét üli. A történelem az élet tanítója. Oktasson bennünket is a történelem áz életre, hogy egyházunkhoz hűek, vallásunkhoz tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodók legyünk. Jövőre folytatjuk. Budapest. Dr K:/a]nyák Gábor. A párisi gör. kath. templom. Páris kellő közepén a Notré-Dame hatalmas székesegyházzal szemben a Szajna másik partján ódon épülettömbök között ősrégi falakkal körülvett templomot láthatsz -- kedves olvasóm, mely külsőleg alig látszik s csak kertje fáinak lombjai hivogatólag integetnek feléd. A sok hatalmas, gyönyörű templom között magad sem gondolod, hogy ez a kis templom a többi mellett mégis a legkedvesebb, mert ősi gör. szertartásod szerint hallgathatsz benne szent misét. A templom a párisi gör. katholikusok temploma és az odajövő idegen gör. katholikusok felüdítő oázisa. Ha Parisba visz utad, el ne mulaszd meglátogatni hited, ősi szertartásod e szent helyét. Ez okból ide iktatom rövid ismertetését.

48 46 A templom legkönnyebben megtalál ható, ha a Notre-Dame székesegyház felől a Petit-Ponton (kishidon) átmegyünk a Szajnán és a szemben levő kis utcák között megkeressük a rue Saint-Julien-le Pauor-t. Az egészen rövid kis utca közepén, Páris legrégibb épülettömbjei között egy széles kapu bejárata fölött olvashatjuk: l'eglise gr. cath. Saint-Julien-le Pauore. (A szegénységről nevezetes szent Julián gör. kath. templom.) A kapuval szemben a templom bejárata, jobbról a paplak és más lakóházak, balról kis kert lombos fákkal. A templom története szorosan összefügg Páris történetével s talán ez volt Páris legelső keresztény temploma. 580 ban történik róla első emlités. Kezdetben, mint a nagy római ut mentén épült kis kápolna szerepel, melynél a fáradtságtól meggyötört utasok pihentek meg és töltekeztek meg a vallás vigaszával. Később, mint búcsújáróhely s mint Szent Julián mártir bazilikája tünkik fel. Mint ilyen, a szenvedő emberiség vigasztaló helye, az ájtatoskodók kegyelem osztó forrása és az üldözöttek menedékhelye volt. A IX. században a normandok pusztításai következtében a templom leégett. Restaurálva III. Ince pápa alatt a szerzetesek templomává lett és a Cluny-i apátság, mely tőle nem messze a római fürdők területén épült, jogkörébe került. Ebben az időben lett a másodiki: a briondi szent Juliánnak dedikálva, ki mans-i püspök és hitvalló volt ujjá épült és a két patrónusához a harmadik járult, ugyancsak Julián néven, kit a vendégszerető" és a szegény" mellékszóval illettek. Ennek a nevén szerepel jelenleg. Később az egyetemi összejövetelek temploma lett. Fülöp Ágost király rendelete értelmében Páris prépostja itt vette ki az esküt az egyetemi tanároktól és az egyetemi polgároktól a törvények megtartására ig itt történt a művészetek fakultása és az Almamater rektorának a megválasztása. A templom aranykora a 13. század volt. 50. szerzetes lakott a hozzá tartozó monostorban. Nagy tekintély és tisztelet vette körül s méltán mondhatja róla egyik irója, hogy az egész kereszténység legtiszteltebb helye" volt. A monostor priorja kardinálisi rangban volt. A nagy fény és virágzás után bekövetkezett a teljes hanyatlás. A XIV. századtól kezdve sorra érik mindenféle csapások. Elvesztette régi fényét, elsőbbségét s mint kis plébánia-templom állt fenn kórházi raktárul használják ben az ágos* tonrendü szerzetesek foglalták el, 1870-ben ismét bezárták ban a görögkatholikus melchitók szerezték meg és jelenleg is ők használják. A templom belseje szép ikonosztázionnal van felszerelve. A latin ritus sok emléke is látható a templomban, ilyenek a IX. Szent Lajos, Szent Ágoston, stb. szobrai. Van egy érdekes és kedves görög-melchita Szűzmária kegyképe, amely előtt állandóan ájtatoskodnan. A templom román stílusban épült, de felfedezhetők rajta az ó-keresztény bazilika stilus nyomai is. Az istentisztelet nyelve a görög. Szépen énekelnek. A szentmise kottás könyvét ott mindenki megveheti. A nagy idegen világban fokozottan ked ves a magunké. Budapest. Dr. Kraj nyák Gábor. Beteg szív. Irta : Tartallyné Stima Ilona. A cselédleány berohant: Verona Fedorcsova! - Mit akar itt szegény? kiléptem az ajtó elé. Veron csakugyan jött, föl az udvar görbe lépcsőzetén lehorgasztott fejjel. Azok járnak így, akiknek^ nagyon nehéz a szivük. Veron, a kurátor leánya, szép leány és menyasszony is Valami Amerikából jöit derék legény veszi feleségül, akinek hat darab földje van a határban. Verona Fedorcsova boldog leányzó, mint mondják csak nem látszik meg rajta. A szivén szegénynek valami gzörnyü betegség rágódik.és az bántja. Az anyját is a szive ölte meg. Az apja a legokosabb ember volt a faluban. Csúf, vén, nagyfejű paraszt, bozontos kis ember, állati ábrázattal. Dicsértessék az,ur Jézus Krisztus. Köszönt. Mindörökké- No, mi újság, Veron? Veron összezárta a száját és lesütötte a szemét. Szólj Veronka, mert hiszen csak jöttél valaminek? Az apám... apám^.. mikor volt itt? Tegnap is. Holmi pénzeket ho j zott az egyház kasszájába. És nem mondta, hogy a... hir-* detés ne menjen tovább?

49 47 Nem mondta. Inkább azt mondta, hogy két hét múlva meg lesz az esküvő. Veron sóhajtott : Mit vétettem, én Istenem... Mi bajod van Veron? Én nem akarom a Mihált... Én az Ondrejnek örök hűséget esküdtem odafenn a Lipove hurán... A Lipove hurán őriztük a teheneket és Ondrej szamócát szedett, és az én kötőmből ettük a szamócát..ondrej csak én rám nézett és senki mást nem akart soha, csak engem- És miért nem mondod ezt az apádnak? Az apám nem hallgat meg engem r mert o okosabb nálam- Az Ondrej elment katonának, Mihál meg itthon van. Az Ondrejnek csak négy darab földje van, az is az apjánál van még; Mihálnak meg sem apja, sem anyja, övé a ház s a föld. Azt mondja az apám, hogy nem leszek' a más menye, hanem gazdasszony leszek egyenesen. De nékem igy is csak az Ondrej kellene. Hát tudod, Veronka, hogy én csak jó tanácsot mernék adni neked és ebben az esetben csak azt mondhatom, hogy tégy a szived Szerint. Nem a ház, a föld s egyéb a fontos, hanem az, hogy kit szeretsz? Ha Ondrejt? Várjál rá és ne menj Mihálhoz. Veron szépen kezet csókolt' és ment vissza a görbe lépcsőn s én néztem utána- Ugy lépegetett, mintha félne, hogy összetör valamit. Verona Fedorcsova a fájó szivét vitte s benne az Ondrej képét s félt, hogy összetörik mindakettő. A sziv is, az Ondrej képe is. * Az öreg megjelent nálunk egy délután. Redves csizmája orrát nézegette, levette a kalapját s hosszú, csapzott haján végig simított a kezével. Széjjel tekintgetett, mintha keresne valamit. Helyet keresett a kunkorodott szélű kalapnak, aztán letette óvatosan a sarokba, a pitvar földjére. Hej, megkövetem önt, nagyságos urnő, nagyon kacskaringósan tudott beszélni az öreg sok baj van a fehér néppel. Különösképen sok baj van azzal, amelyik anya nélkül neveledik. Maga miért nem nősült meg, hogy lett yolna anyja a leánynak?! Nem akartam- Isten nyugosztalja a megboldogultat, megátkozott, ha a leányt megkárosítom a vagyonban- Anélkül pedig nem megy. Ha nem móringolok valamit, senki sem jön hozzám, adni meg csak abból adhatnék, ami van. Hiszen okos ember maga Fedorcso, maga tudja a legjobban. Csaka zt nem értem, minek adja a lányát ahhoz az amerikáshoz, mikor az azt 'nem szereti? Megkövetem önt, nagyságos urnő, a fehér nép maga sem tudja, hogy kit szeret. Az kellene mindég, aki nincs! Beletörődik mondta az Öreg, mert hiába olyan nagyon okos volt, ő sem tudott ennél az átkozott szónál okosabbat mondani, amelyet már ősidőktől fogva használnak a kegyetlen öregék olyan esetekben, mikor önállóan intézik a fiatalok sorsát. Ez az átko 7ott szó onnan ered, hogy a fiatal ökör 'rettenetesen lázong, mikor a járom először megszorítja a nyakát; később azonban ő maga dugja bele a járomfába alázatos, cimeres fejét. Tudja ezt az öreg, hogy a leánnyal is igy lesz. Beletörődik. Baj lesz a leánnyal, meglássa öreg mondtam mégegyszer neki. Ezután már az ura parancsol neki mondta s már indult is az iroda felé, hogy újra elintézze az egyháznak valami ügyét-baját. Újból redves csizmáját nézte, melyre zománcot rakott az idő porból és penészből. * Jött a násznép a templomból. A Veron feje most is a föld felé hajlott, mint a hervadt virág. Sápadt volt nagyon, pártája cifra szalagjait lobogtatta a szél. A lányok körülvették és furcsa nótákat énekeltek, hosszan és keservesen elnyújtva a végét: A templomba piros rózsa; A templomból viasz-virág. Leány voltál, rózsa voltál, Most nem szabad nézni sem rád. Kicsi és nagy fújta a dalt, rikoltva és ágaskodva, hogy közben mindegyik láthassa a menyasszony arcán a nóta hatását.,és Veron nem sirt. A vén asszonyok fejüket csóválták, a fiatalok uj nótába kezdtek, amelyikkel talán inkább megríkatják : A templomból maga, A templomból kette, S most egy esztendőre Lesznek öik már hárman. Veron még igy sem sirt. Kőszive van Veronnak. Veron pedig arra gondolt, hogy.

50 48 Iglón, a gyakorlótéren milyen nehéz lehet most a puska Ondrejnek, mert Ondrej tudja, hogy Veron Mihálhoz ment. Ondrejnek eszébe jut a Lipova hura, a szamóca, az esküvés és minden. Ondrej átkot mond erre a nászmenetre. A násznép tovább énekelte a különös értelmű tót nótákat, melyek csupán ilyen alkalmakra valók. A két násznagy felhozta az ajándékot hozzánk, amit ilyenkor adni szokás. Egy nagy kalács, egy üveg bor s egy házi szőttes vászon kendő- Pirosak voltak a bortól s nagyon csillogott a szemük. Hosszú mondatokba kezdtek és sehogysem tudták befejezni. Végre is elmentek, sallangos kendőjük, a násznagyi disz komikusan lógott az oldalukon. Veront vitték hát, még sókáig hallatszott a zaj. Furcsa szomorúságot éreztem Veron miatt- Mi jogon rendelkezik egyik ember a másik testével - lelkével? Utálatos rabszolgasors. Utálatos. Egész este, sőt éjjel is Veronra gondoltam. * Veront megverte az ura, hallottam a cselédleánytól, mert hazajött Ondrej és mézes szivet vett neki a presovi vásáron. A ftiézes szívben kis versike volt : Szeretlek, szeretlek, Sohasem feledlek, Te is szeretsz engem : Én édes szerelmem. Hallatlan dolog! Veron a szivet a kosárba te te s ott taiá ta meg az ura még a vásárban és egész uton haza felé jövet verte a hátát: Éngem szeretsz-e Veronka? Vegyek én is szivet neked? Nesze neked Veronka, itt a sziv a hátadon! Ez aztán a sziv, mert ezt holnap is cipeled! Szeretsz-e, Veronka? Veron nem felelt, csak lehorgasztott fejjel ment előre, az uton ott hevert öszszetörve a nagy mézes sziv, akárcsak ha a Veron szive lenne. Ondrej erről mit sem íudott, mert már a vonat vitte Igló felé. * Veronnak kis fia született, de meg is halt pár nap múlva. Nem életre való az anyja, hát a gyerek sem lehet az mondogatták hej, pedig de szép leány volt! Az öreg kurátor jött- Semmi bánat, vagy eféle nem látszott raita, mindig egyforma bozontos és zord. ~ - No öreg szólítom, h^t ni van a Veronkával? Legyint. Föld felé vágja a fejét s a világért sem nézne rám : Nem való az, alázatosan kérem, semmire. Semmire. Nem asszony az. Semmi... semmi. Bántja az ura. Nem tud 'jó lenni hozzá- Nem ass 7onynak valóa z. Talán nem szereti az urát, az a baj? Az öreg csodálkozva veti fel a fejét : Hát épen az! Az asszonynak kötelessége szeretni az urát! Bár az Isten elvenné már a Veront. Beteg az r nem emberhez való az. Nem életre való. Nem. Egyszerre furcsa, titokzatos lénynek éreztem ezt az öreg parasztot. Különös életbölcsesség az "övé, biztosan igaza van. Hogy Veron nem tudott beletörődni a házasságába, feltétlenül Veronban van a hiba, mert a többi tiz, száz, ezer asszony előtte már beletörődött- Veronka pedig elpusztul ebben a furcsa betegségben. Két hét múlva kitört a háború. Mihált is hivták a többivel, menni kellett. Zúgtak a templom harangjai s az asszonyok sirtak. A pap prédikált az utcán is, a templomban is. Veron is ott ment az urával, mint a többiek. Keskeny, meggyötört arcán végig-folytak a könnyek, kis hajlott teste egészen meggörnyedt a teher alatt. Nagy csomaggal kisérte Mihált. - Vájjon mit érez? Mihált siratja-e, vagy elrontott életét? AHg pár hónap telt el, a szomszéd város kórházába került Mihál és a különös sors szeszélyétől sodortatva Ondrej is. Nagy sebeket kaptak. Ondrej azért magához tért egyszer, mielőtt örökre lezárta volna a szemét. Mihál azonban eszméletlen maradt, ugy is halt meg. A gyászhir hamar elterjedt a faluban, aki csak tehette, sietett a temetésre. Hét vitéz katonát temettek egyszerre, Ondrej és Mihál egymás mellé kerültek a kórház udvarán. Amoda jönnek lám az Ondrej anyja és Veron. Sötét ruhájukon és arcuk halványságán rajta ül a bánat. Milyen nehéz, milyen görnyesztő; a szemek rájuk tapadnak s ők mennek, mennek lassan, mélységes szomorúságukkal ölelkezve, virággal a kezükben., * *

51 Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR mult évben elhunyt székesfehérvári megyés püspök emlékbeszédet mond a Vasvári Pál emléktábla leleplezésén.

52

53 Az Ondrej anyja sikoltva borul a halottra, azaz a fekete koporsóra, Veron megáll egy pillanatra, szemében döbbenet és bizonytalanság. Mihál, vagy Ondrej? Egy pillantást vet erre is, arra is, aztán a virágot ráteszi Mihál koporsójára. Még egyszer nézi a két koporsót, aztán messze, messze néz... Vájjon az élet valósága ez, hogy ő van, és két halott mellett áll és nem tudja, melyiket sirassa? Térdre hullott Veron a két koporsó között jgs egy sikoltással egészen földre borult. Mintha elájult volna. Azonban nem lehetett életre kelteni. Megölte a szive. j Prohászka Ottokár: Vasvári szordinót tett a felséges, tüzes hegedűre... Tavasz van, a Nemzeti Muzeum lépcsőin hatalmas koszorúk színesednek, ma avatja fel ez ország Vasvári Pál emlékmüvét. Szabolcsvármegye képviseletében Tóth László főjegyző hozza a szülővármegye büszke babérait, Tiszabüd község küldöttsége ezüstkoszorut helyez áhítattal az emlékműre. Az ünnep szónoka Prohászka Ottokár, a váteszi erejű magyar, a háborgó élethullámok felett az örök eszmék hófehér sirálya, a halhatatlan püspök. Az újságírók körülveszik az ünnepre érkező püspököt, az ünnepi beszéd kéziratát kérdezik. SÍKertelenül. Prohászka lelkében ott zeng a gyujtóbeszéd szimfóniája, szellemiségben ragyogó vonásait ihletetten nézem. Boldog vagyok, hogy itt állok szószéke mellett, érzem: egy életre kincsetadó élmény hallani, jegyezni, megírni, mit mond Prohászka a magyar szabadság Qrál-lovagjáról, Vasvári Pálról... Akkor nem tudta senki, hogy ez a beszéd az utolsó világi tárgyú beszéde, a végső dal szózatos ajkairól. Ez a testamentumos megnyilatkozás egész terjedelmében sehol nem jelent meg, csak a Nyirvidékben, melynek kiküldötteként jelen voltam a Vasvári Pál ünnepen. Boldog vagyok, hogy a drága kincset megőriztem és a Máriapócsi Naptárban a magyar gör. katholikusság elé tárhatom. * A Muzeum lépcsőzetén felzeng a Magyar Hiszekegy. Az Egyetemi Ennekarok adják elő a szabadságért sóvárgó magyar sziv forró hitével. A drapériás szószéken feltűnik Bakó László imnorá,,* in e megrendítő drámák dikcióis? zengésével adja elő Pei nyaló ódáját Majd áhítatod viharzanak fel a nagy püsnökn«u n. Ottokárnak igéi. l&t savakat' ^nond A magyarsag evange urnának, a kön és verrel irt magyar tortenelmek gyújtó iáéit Jaj annak a nemzetnek, amely n em érti meg, nem érzi át ezeket a fenséges ieéket nem méltó az a magyar névre akinek lelkében nem bontakozik az uj hit, Uj tavasz amikor Prohászka a márciusi tavasz teremtő fényét és melegét sugároztatja be a szívekbe. Prohászka Vasváriról. A negyvenés években tavasz járt a magyar erdőkön, magyar mezőkön és ebből a tavaszból egy irraconális ifjúság támadt, hogy 1848 ban a tettek funkciójába lépjen. Ez a lépcső volt az a Kapisztrán fal, ahonnan a szabadság igéit hirdették. Vasvári Pál is közöttük volt, vezérük volt. Fejér Pál volt a családi neve. Pap fia volt! Ugy mondják orosz papé. De ez a papság magyar volt és magyar szellemet sugárzott abba a népbe is, amely a határszélek vármegyéjében talán nem is beszélte a magyar nyelvet. Vasvári felkerül Pestre. Ki küldte? A lélek küldte. Rajongó akart lenni? Nem, A rajongás jön, mint az ég fuvallata, mint a tengerek árja író lett. Antennája a szárnyaló gondolatoknak, kisugároztatőja eszméknek, érzéseknek. És tanult 1 Magyar ifjúság! Hallod? Érted? Vasvári Pál tanult, tanult a mozgalmas, lázas 1848-ban nem szűnt meg tanulni. És beszélt. Igaz, sok szertelenség, irreálizmus volt abban, amiről akkor az ifjúság beszélt. Ő is beszélt egy dicsőséges proletáriátusról, egy szociális forradalomról, de szordinót tett a felséges, tüzes hegedűre. Nem egy osztály, egy néptöredék szabadságát, egész Magyarország felszabadulását hirdette, a hazát akarta felszabadítani. Ifjúság, ifjúság, ifjúság szép álma! Vasvári Pál dacos, tüzes ifjúsága, amely méltán haragszik az atyákra, akik annyi mindent elhibáztak, annyi mindent nem tudtak megérteni. Ifjúság, amely tudta s hogy nem szabad felednie, ennek a tüzes, a multat jelenbe olvasztó ifjúságnak élén állt Vasvári Pál, 49

54 Az Ő ifjúsága, a márciusi ifjúság volt a nemzet elementáris életereje, a lelkesedés gyújtó, elementáris energiája. Vasvári hirdette: jertek ifjak, itt a tettek ideje E szirtfokról hirdette, hogy tiz év előtt, amikor Budapestet elöntötte az árviz, látták a rombolás munkáját, amely megelőzte az uj alkotásokat; jöjjön a romok helyén az uj nemzetépítés munkája. Ő fogadta az első magyar minisztereket a magyar ifjúság nevében és azzal az önérzettel, amely Szilágyi Mihály lelkét eltöltötte, aki tudta, hogy háta mögött a Duna jegén a nemzet közakarata áll. Vasvári Pál tudta, hogy mögötte a nemzet forró lelkesedése, ereje van. Nekünk is ez az önérzetes, dacos ifjúság kell, az az ifjúság, amely a jelenben él, a jövőbe néz és a múltból veszi öntudatának hatalmas motivumait. Olyan ifjú ság, amely nem felejt, nem felejti soha a multat, azok ármánykodását, akik a nemzet érdekeit századokon át háttérbe szorították, (Viharos lelkesedés és taps.) Nem fogalmakra, szavakra van szükségünk. A fogalmi koncepció hideg. A lelkesedés tüze hevít. Nekünk tüzes, lelkes ifjúság kell, amely a mártírok máglyáinak fényénél látja feladatait és készül áldozatokra, odaadásra Ez az ünnep a márciusi ifjúságnak tüzét, lelkesedését ébreszti, szítja. Nem aluszékony, közömbös közérzület kell nekünk, hanem olyan, mint a pesti márciusi ifjúságé volt. Mikor őket idézzük, a régi eszméket uj tartalommal kell megtöltenünk. Ez az uj tartalom : az uj fájdalom. Trianon, a csonkaország a mi fájdalmunk. Vérveszteségünk fájdalma töltse meg uj tartalommal a magyar öntudatot. Lángolásra, de nem szalmalángra van szükségünk. Arra a szalmalángra, amely mellett ma olyan sokan sütik a maguk kis szalonnájukat, pecsenyéjüket. Nem arra a hazaszeretetre van szükségünk, amely csak önszeretetet, önzést álcázó szólam. Magyar ifjúság: vigyázz, nehogy azt mondhassák: te nem vagy a régi gyökér hajtása, mert feledted Trianont, az uj magyar fájdalmat... Amilyen az élet, olyan a halál. Milyen lehetett vasvári Pál halála? Hogy végezze 23 éves életét hogy a nagy opera szólamából csattanjon a honszerelem magasztos melódiája. A Funtinelli-szorosban az ő mártirvérének piros nefelejcsei nyíltak. Funtinélli! Funtinelli! Idegen szó, itt mégis kongeniális! Ennél a szónál hulljon le a lepel az emlékműről. Nem a falba, hanem á szivünkbe legyen ÍlIes2tVe. Nem emlékkő, hanem emlékforráskő, amelyből ihlető forrás vize szakadjon a számodra, magyar ifjúság! Funtinelli: magyarul magas forrásvidék. Igen, számunkra is magas forrás, fenséges energiák forrása Ha a magyar síkság elposványosodna, frissítse meg, ihlesse Funtinelli magasságának igézete, uj tavaszok igézete. Funtinelli! Vérvirágos magasság. Minden csepp vér, amely pirosra festett: tüz, tüz, nem szalmatüz, elementáris tüz, amely rombolni tud, de csak azért, hogy építsen, mert alkotó energiája a nemzetnek, tüz amely egyedül méltó a magyar ifjúsághoz és a vértanuk áldozattételével örök életre hívott nemzetnek. * Elhangzott a püspök magyar tűzben izzó beszéde és ezt a beszédet hallgatnunk kell a Tisza-Duna partján, amíg csak magyar él Az ifjúságnak meg kell hallania a prófétás szavakból: Vasvári Pál akkor is, 1848 ban is, a harcok tüzében is tanult. Az örvényt vetőknek, a társadalom tüzszitóinak meg kell hallaniok: Vasvári szordinót tett a felséges, tüzes hegedűre, mert minden fenntartás nélkül szerette a hazát. A görögkatholikus magyarságnak olyan gazdag inspirációt ad ez a beszéd, mint a Vasvári mártirvérével megszentelt erdélyi bérc az örök magyarságnak. Prohászka püspök a magyar feltámadást hirdette utolsó világi beszedében és az utolsó szó felséges profitizmus Vasvári nemzetének, amelyet a mártírok vere eljegy zett a halhatatlanságra. Téger Béla. Ó, Szűzanya. Oh Szűzanya, egek ékessége. Egi szépség... földöntúli béke. Hozzád esdünk emlékezzél rólunk, Akik itt lenn bűnökben halódunk Szent szivedben adjál helyet nékünk, Könnyet sírva, bizalommal kérünk Bennünk a szív megretten a bűntől,. Ments meg minket az örök veszélytől! Egi békénk, légy a mi oltalmunk, Lelkünkben: hit.. rózsafüzér rajtunk Óh Szűzanya, egek ékessége. Égi szépség. földöntúli béke! Radványi Sándof

55 Az anyai szív. írta : Kiss Andor toicsvai esperes-lelkész. Midőn Isten saját jóságát és gyöngédségét akarja velünk megismertetni, isteni szivét az anya szivéhez hasonlítja. Az anyai méltóságban ugyanis van valami isteni, ha tudatával vannak azon méltóságnak, melyre őket az Isten emelte, midőn teremtő hatalmának mintegy részeseivé tette őket, meg engedvén, hogy életet adjanak a legjelesebb teremtménynek, kik szentekké lehessenek a földön s egykor a túlvilági élet örömeiben örökké boldogok. Dupanloup Bódog püspök az anyákat igy jellemzi: Az anya a legtiszteletreméltób, a legnemesebb, a legkedvesebb teremtmény, ami a főidőn létezik." Magasztos hivatás vár reá, de nem kevésbé magasztosak, nagy felelősséggel járók kötelességei is. Nem elég gyermekeiknek életet adniok, hanem nevelniök is kell őket; fejleszteni, képezni leiköket s a jóra vezetni. Sajnos nem sok anya van, ki e magasztos hivatásának s ebből folyó méltóságának tökéletes tudatával rendelkezne Ne feledjék el az anyák soha, hogy Isten azért áldotta meg őket gyermekekkel, hogy azokat Hozzá emeljék fel, hogy gyermekeik telkeiben az isteni képmás valódi fényét ragyogtassák." Ez az anyák legszentebb köteiessége s legnemesebb fog Ialkozása. Isten a negyedik parancsban megparancsolja, hogy a gyermekek szeressék és tiszteljék szüleiket; az egyház a hitvesek részéről a kölcsönös szeretet igazolására esküt követel, de hol találjuk azt, hogy az anyának meg volna parancsolva, hogy szeresse gyermekét? Mily sajátságos az, hogy mig az emberek sok parancsolt dolgot figyelmen kivül hagynak és sok tiltottat véghezvisznek, addig az anyai sziv minden törvény és parancs nélkül teljesiti kötelességeit. Látván a fiatal anyák szorgos figyelmét, aggódó gondoskodását, mellyel gyermeköket körülveszik, csodálattal kell eltelnünk, mert valóban csodának kell mondanunk azt az átalakulást, mélyet Isten a nő lelkében az anyai szeretet hatalmával véghezvisz, mely megváltoztat, megfékez mindent a fiatal anya szivében. Sem szóra kozás, sem társaság, semmisem létezik az anyára, ha kedves gyermekének gondozásáról van sző. Megfoghatatlan az a hatalom, mellyel az anya siró kis gyermekét lecsendesíteni, megvigasztalni képes. Valami KJ 1 titokteljes édesség van hangjában, mely sohasem marad hatás nélkül. Ha közelebbről tanúi vagyunk ily jelenetnek, önkéntelenül is az a gondolat támad bennünk, hogy Isten jelen van és gyönyörködik e látványban. Igen, a jó Isten jelenléte itt nyilvánvaló. Van még az anyai szeretetnek egy más, nem kevésbé isteni vonása, melyet nem lehet eléggé csodálnunk, tudniillik a mindenttürő s úgyszólván szakadatlan áldozatok szeretete. A szenvedés ugyan közös sorsunk, ezt senki sem kerülheti el; a minden nők között legáldottabh anya: a Boldogságos Szűz is alá volt vetve e törvénynek, de nincs a földön teremtmény, mely annyi szenvedésnek volna alávetve, mint az anya és különösen ebben rejlik az anyai szeretet nagysága és nemessége. De nemcsak sokat tűrő, önfeláldozó, hanem bátor és harcias is lesz a nő, ha anyai szeretete ezt igy kívánja. A legszelídebb, a leggyöngédebb nő is oroszlánná lesz, ha gyermekeit akarnák tőle elragadni. Egy alkalommal egy anyának oroszlán ragadta el gyermekét. E gyönge teremtés odarohant az oroszlánhoz s az anyai szívből eredt sikoltás megrémítette még a fenevadat is és letette a kis gyermeket. Oh, ha az anyai sziv ily csodálatos erővel van felruházva, ha annak szeretete ily hatalmas, akkor ne essünk kétségbe még századunk romlottsága felett rsem, mert ha e század hemzseg is az Ágostonoktól, de bővelkedik a Mónikákban is. Ágoston feslett életű ifjú volt; romlottságából édesanyja mentette meg azáltal, hogy szeretetteljes intelmei, könyörgései mellett sohasem szűnt meg fo r ró imái és könnyei záporával ostromolni az eget, hogy tévelygő fiának adná meg az Isten a megtérés kegyelmét. S ez ima meg is lett hallgatva, a jóságos Isten teljesítette ez anyának; szent Mónikának kérelmét, visszaadta neki fiát. És az anyának nagyobb örömet okozott fiának lelki újjászületése, mint mikor őt Isten kegyelme folytán e világra szülte. Emiitettem, hogy az Ágostonok századát éljük. Igen, az erkölcsi ziláltság kétségbeejtő századát! Nincs nap, hogy a napilapok ne hoznának hirt gyilkos merényletről, kettős öngyilkosságról, halálba rohanó könnyelmű egyének meggondolatlan, szomorú tragédiájáról. Ha olvassuk a rém hireket, szomorúság lep meg s önkéntelenül is az a kérdés támad bennünk: mi is adja 4«

56 52 hát az alig élt, az életet csak mint színpadot ismert gyermeknek kezébe a hideg puskacsövet, a méreggel telt serleget stb,; miért dobja el oly könnyelműen azt, mit Istentől nyert, mivel nem rendelkezik önhatalmúlag s amit önmagától eldobni nincs joga?! Az ilyenek nem törődnek azzal, hogy vétket követve el lelköket az örök kárhozat borzalmas kínjaiba dobják, nem törődnek a testvérek, a szülők s különösen az anyának szivettépő fájdalmaival. S ha gondolkozunk társadalmunk e szomorú betegségének okáról, csak egyet találok: a vallástalanságot. Szent Ágostonnak élete példát nyújt arra, miként kell nevelniök a keresztény anyáknak gyermekeiket, hogy velők együtt végcéljukat, az örök boldogságot elérjék. Igen, az anyának gyermeke lelkiüdvét inkább kell szeretnie, mint annak akár életét és kell, hogy az anya, ki e név dicsőségére szert akar tenni, szivének gyötrelmét kisebb értékűnek tartsa gyermeke lelkének örök üdvénél, miértis, ha ugy történnék, ne sajnálja felcserélni szivének örömét a fájdalmak óceánjával. A történelem nem szűkölködik az anyai szivek ily dicső példáiban. A szentírás emliti a Makkabeusok hős anyját, ki midőn hat gyermekét a gonosz zsarnok megcsonkítva a serpenyőben megsüttette, legkisebb gyermekének ingadozását látva így kiáltott fel: Kérlek fiam! tekints az égre, földre és mindenekre, mik azokban vannak és értsd meg, hogy az Isten semmiből teremtette azokat és az emberi nemet, azért ne iélj a hóhértól." E szent anya inkább óhajtotta fiai halálát, semhogy hitét, Istenét megtagadja. Az antuni szent Symphoriánus anyja, mikor meghallotta, hogy fiát Krisztusért halálra Ítélték s már viszik is a vesztőhelyre, remegve eléje fut s már távolról igy kiált felé: Fiam! nézz az égre, nem veszik el éltedet, hanem jobbal cserélik fel azt." A langresi hármas testvér anyja pedig belép a börtönbe, hol gyermekei hitük miatt fogva vannak, megcsókolja láncaikat s mialatt örömtől sugárzik arca, igy biztatja egyiket is, másikat is: Dicső őseink közül egyik sem árasztott oly fényt nevünkre, mint aminő halhatatlan dicsőséggel a ti halálotok övezi azt." Az anyai sziv által felajánlott áldozatot Isten mindig szívesen fogadta. Örömmel fogadta Sz. Mónikáét is és az anyáknak a nevelés nehéz munkájában hathatós segítségökre van. A Boldogságos Szűz Mária után minden keresztény anyának Sz. Mónika legbensőbb bizalmasa, leghatalmasabb védőszentje és pártfogója. Ha akadnak anyák, kik siratnak egy-egy eltévedt fiút, ne essenek kétségbe, hivják segítségül Sz. Mónikát. Tanuljanak e hitvestől és anyától imádkozni és sirni, szüntelenül remélni és soha el nem csüggedni. Lehetetlen, hogy Sz. Ágoston anyja az ég magasságában vissza ne emlékeznék ama gondjaira, melyek az ő szivét keserítették itt e földön, lehetetlen, hogy rész véttel ne gondolna az ily anyákra s ki ne eszközölje a szeretett fiu részére a megtérés kegyelmét. A vén fűz. Ott állt mély sodránál a víznek. Ezüstös lombja, mint valamely ősz fej Ott állt a vén fűz, dereka odvas, ósdi, De ágai közt két kis madár fészkel A viz előbb szelíd csókokkal félve Ölelgette vén gyökerét a fának, Dalosan bugyborgott, mintha társa volna, A két boldogan röpdöső madárnak. Ott állt a vén fa, bölcs feje lehajlott, S a kék vízben szelíden ringott mása, Mint az ég, a felhők és a virágok, Melyeknek egybefolyt selymes mosolygása. Mosolygott a nap is, de messze messze, Vad robajjal villámló vihar támadt Ismeretlen hegyek ormához ütődtek Záport zuhogó sötét fellegszárnyak. S a víz, mely előbb, mint ezüst tükör Tündöklött kéken csodás csöndben úszva, Most zokog, zúg, szennyes áradattal, Mintha benne ezer halott úszna. S egyetlen vad öleléssel lerántja Dult ölébe az ezüstös fűzet Habzik, kacag, hullám-hullámra táncol, És beléhörögnek az égi tüzek. A vén fűz szennyesen, összetépve Megállt egy messze hídnál holt-meredten S a két kis madár az elhagyott parton Sötét suhogással, némán átallebben. Tartallyné Stima Ilona,

57 Máriapőcson. A csodatevő pőcsi Szűz Máriának, aki gránátok véres földjén, iszonyú galiciai éjszakákon és az ojtozi-szorosban mikor csontdermesztően zúgott a Nemere megvédett és aztán az idegenné tett otthoni földön, az istentelenek és gyűlölködők elleni harcok idején is vélem volt, fogadalmat tettem, hogy ha életem nyugvópontra jut, elzarándokolok hozzá, a béke és a jóság szentséges anyjához: imádkozni, hálát adni. Fogadalmamat betöltve, mint a szent város, Mekka felé közelgő buzgó mohamedánnak, nekem is öröm és boldogság áradt szerte a lelkemben, ahogy feltűnt előttem a távolból a Nyirség aranykalászos róná. ján a pócsi monostor öttornyu temploma. Csöndes, szép nyári délután volt. A mezőn napbarnított-arcú dolgos aratók sarlója hatalmas rendeket vágott. Kereszt kereszt mellé sorakozott a búzaföldeken: mintha azt szimbolizálták volna, hogy az élet és az emberi munka is csak a kereszt szent jegyében találhat áldást. Az eső utáni üde légben a béke, a hálaadás és a jóság zsolozsmái zengtek az aratók vidám énekében. Közben megszólalt a monostori templom vecsernyére hívó öreg harangja. És a sík mezőt betöltő érces zengése mindeneket megszentelő istenáldás hangja volt. A kegytemplomban. Mikor megérkeztem a monostori templomhoz, ott a könnyező Szűz Mária csodatevő képe előtt, az aranyos ikonosztázion mellett már égtek a gyertyák s a templomban istenfélő áhítattal zengett a vecsernyések éneke, hogy : Igazodjék fel az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé..." Dolhy Leontin, az Ur, jámbor szolgája, végezte a szertartást. És én a tömjénfüstös, orgona-zugásos,zsolozsmáktól zengő kis templomban térdreborulva meghajtottam fáradt fejemet az Istenanya előtt. Aztán a papi erényekkel ékes Zsatkovics Dénes atya gyóntatószékében levetve magamról minden földi salakot, tiszta szívvel hálát adtam az Istennek s nagyirgalmu szentséges Anyjának, hogy megérhettem ezt a napot. Olsavszky püspök monostora. Pócsi tartózkodásom idején a rendház vendége voltam. A boltozatos, komor fo- 53 lyosókon kongó léptekkel barangolva és a monostor minden zegét-zugát bejárva, egy meghitt, szép kis világ tárult elém: az Isten igaz szolgáinak e földön is boldog világa. Láttam az ősi monostor megszentelt falai között az Isten félelmében, emberek szeretetébén, irgalmasságok gyakorlásában s a tudomány és hitbuzgalom ápolásában élő Szent Bazil Rendi magyar szerzeteseink életét. Es ez az élet, amely a Bazil Rendnek a közelmúltban történt megreformálása óta a jezsuita atyák életrendjével azonos, a legmélyebb tiszteletet ébresztette bennem. Imádság, kulturtevékenység, a könnyező Szűz Mária tiszteletének ápolása és a hitélet elmélyítésének Isten előtt kedves munkája ez. A monostornak gazdag könyvtára van. Hatalmas polcokon a tudásnak tömérdek kincse van itt felhalmozva. És ezt a sok sok kincset a derék szerzetesek mind igyekeznek a magukévá tenni. Olvasnak és munkálkodnak állandóan. A rend mint tudjuk Zsatkovics Dénes szerkesztésében Máriapócsi Virágoskert" címmel tartalmas hitbuzgalmi folyóiratot ad ki, amely a maga nemében elsőrendű sajtótermék. Dolhy Leontin házfőnök áldozatokat nem kímélve eredeti nagyságban gyönyörű szinnyomásos reprodukciót készíttetett a csodatevő kegyképről, hogy ennek a képmásolatnak minél szélesebb körökben való elterjesztésével is propagálja a könnyező Szűz Mária kultuszát. Amilyen gazdag otthona a rendház a gör. kath. kulturának és a hitbuzgalomnak, annyira a krisztusi szegénység tiszteletreméltó elvei szerint van berendezve a derék bazilita szerzetesek élete. Tiszta, rendes, de egyszerű hajlékuk egyetlen ékessége a feszület s egynéhány szentkép. Dolhy Leontin házfőnök szobájában ezenkívül ott látható a monostor és a kegytemplom építőjének, a boldogemlékü Olsavszky Mánuel XIX. munkácsi püspöknek életnagyságú olajfestménye. Olsavszky püspök különben a templom alatti kriptában van eltemetve, több munkácsi püspökkel és kanonokkal együtt Ave Mária! "-ra harangoztak... mikor búcsút véve a vendégszerető, kedves Szent Bazil rendi atyáktól, átléptem a monostor küszöbét, még egy utolsó búcsú

58 54 tekintetet vetettem a kegytemplom felé és aztán a rendház kocsija az alkony meghitt csendjében a vasútállomás felé kocogott velem. A gazdag vetések homályos sziluettjei mindjobban egybemosódtak már az űt mentén, mikor megszólalt az esti harangszó. És én lelkem mélyéből fakadó igaz áhítattal sóhajtottam föl: Istennek szent anyja, imádkozzál miérettünk bűnösökért, most és halálunk óráján! Ámen." Dr. Gulovics Titusz Péter A munka keresztényi elgondolása. Azt mondják a munka századát éljük. Tagadhatatlan, hogy füstölnek a gyárkémények, a többtermelés jelszavával türkjük a földet és igyekszünk belőle minél több hasznot húzni. Az emberek mindig csak sietnek, azt hozva.okul :»az idő pénz«. A munka századát "éljük és ennek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy talán sohasem irtóztak az emberek annyira a munkától, mint épen ma. Kérdezzük meg akármelyik munkást mit kiván? A válasz egyformán hangzik : nagyobb fizetés, kevesebb munkaidő, több szórakozás. Tagadhatatlan a munkásságnak vannak jogos követelései, hogy mást ne mondjak, aki dolgozni akar és dolgozik is, megérdemli, hogy emberhez méltó életet éljen, de az is tagadhatatlan, hogy általánosságban nincs meg az emberekben a munka szeretete. Odaadják izmaikat a munkára, de szivük távol áll a munkától, dolgoznak mint a gép, lélek nélkül. Épen azért azután a munkát gyötrő robotnak, verejtéket sajtoló fáradtságnak nézik, melyet kényszerűségből végzeni kell, mert elvégre mégis csak pénzt, a mindenkitől annyira sóvárgott pénzt adnak érte. Ily körülmények közepette gondol-e valaki arra, hogy a munka még örömet is szerezhet és feledteti fáradtságunkat? Aligha. Pedig ha a munkába nem csak izmaink erejét állítjuk bele, hanem a lelkünket is, ha szívvel-lélekkel dolgozunk, akkor nem lázadoz a szív, nem teher a munka, mert azt nem kényszerűségnek, hanem kötelességnek tartjuk. Egy faluban a templom előtt egy nagyobb vaskeresztet láttam. Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt csinálta a felirás tanúsága szerint az odavaló kovács mesterek céhe. Ugy magam elé képzelem azokat a becsületes, bőrkötényes mestereket, menynyire gyöngyözhetett homlokuk az izzó vasnál, de nem törődtek vele, mert szivvellélekkel dolgoztak és azokat a vasdarabokat nemcsak a tüz melegével tették izzóvá, hanem szivük melegével is, mert vágytak emléket állítani vallásosságuknak, amely emléket a megváltói jelben : a szent keresztben váltottak valóvá. Merné-<e valaki állítani, hogy ez a munka robot volt- Merné-e valaki állítani, hogy ez a munka nem szerzett örömet a végzőinek? Merné-e valaki áliltani, hogy ezek a derék munkás emberek alig várták az időt, hogy elhajíthassák a harapófogót és kalapácsot és mehessenek szórakozni? Nem tehetek róla, de vugy Tátom, azért teher ma a fnunkaszázadában a munka, mert a munkás Jíezek nem a kereszt felállítására fognak össze, hanem inkább a kereszt ledöntésében értenek egyet, mert a munkás szivek nem a :»Hiszekegy» és a :»Mi Atyánk«elmondásában ^dobbannak össze, hanem Krisztus és Anyaszentegyházának a káromlásában. Pedig a munkát senki más nem becsülte meg anynyira, mint az Ur Jézus, a munkást senki sem védi ugy, mint a krisztusi hit. A pogány világban dolgozni szégyen volt a munkát az állati sorsban tartott rabszolga végezte. És jött az Ur Jézus s dolgozott, hiszen :»ács fiának = (Máté 13-55) nevezték, miáltal a munkát tiszteltté tette, de ezáltal a munkást is felemelte, mert a szeretet törvénye által testvérré tette a: munkást és munkaadót, a rabszolgát és a szabadgazdasx>kat. A munka megbecsülésével felemelte a munkás embereket. Hiszen kik evangéliumának első hirdetői? Szegény munkás emberek. Egyházának fejévé földi helytartójává is a dolgozó, halászó Simont teszi meg, aki bizalommal csüng az Ur Jézuson, aki:»élő Isten Fiá«nak nevezi s szilárdan hisz az Ur Jézusban és tanításában. A munka századában teher a munka, mert a gépek zakatolásával zakatol az emberek szive az orvosság: a krisztusi hit nem igen kell, nem hallják, mert nem akarják hallani szt. Pál szavát:»akit mint hivott az Ur, ugy járjon = (I. Kor ) Ha mint földmivelőt vagy gyári munkást, gazdag földbirtokost, vagy ki-

59 rályt hivott engem az Ur, járjak ugy és kötelességemet, munkámat becsületesen teljesítsem:»nem szemre szolgálván, mint embereknek kedveskedők, hanem mint Krisztus szolgái, szívből cselekedvén az Isten akaratát = (Szf. Pál: Ef. 6 6.) Az igy végzett munka: öröm, és könnyű :»mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű = (Máté: ) A munka századában teher a munka, mert a hit elohmályosulásával a nyugtalan ember túlvilági jutalmat nem remélve itt a földön akarja munkájának jutalmát élvezi. Anyagi javak, pénz szerzés, testi élvezetek kielégítése a jelszó és ebben a téves célban véli a mai ember kápótolni magát a több-kevesebb hanyagsággal elvégzett munkáért és valahogy meggondolatlanul azt a kommunista álomképet kívánja: nem kell mennyország, nem kell túlvilág, csináljuk meg itt a földön a paradicsomot. 55 Nincs hit, nincs remény nincs bol- dogság, nincs munkakedv. Munka századát éljük, dolgoznak az emberek rogyásig és ott vannak ahol a part szakad- Az ember maga magának jutalmazója nem lehet. Aggódó lélekkel, szorongó szívvel nézem, mint szentségtelenitik meg a vasárés ünnepnapokat még a földmivelők is, abban a hamis vélekedésben, hogy a szorgos munka kényszerét a hétköznapi munkára s mentsük, ami menthető, de arra nem gondolnak, hogy jön egy fagy, szárazság, jégeső s nincs amit menteni lehetne s akkor keservesen felhördülnek, egész éven át dolgoztam s nincs semmi eredmény. Isten nélkül, sőt Isten akarata ellen sikeresen dolgozni nem lehet. A munka századában járjunk amire az Ur hivott, munkálkodjunk mint az Ur szolgái, akkor nemcsak sokat dolgozunk, de nagy eredményt is érünk, mert a csalhatatlan jsten mondja :»Örüljetek és vigadjatok, mert a ti jutalmatok bőséges mennyekben«= (Máté 5-12.) Dr. Szuvák József. Hogyan gyilkolták meg a cseh katonák 1919-ben, pünkösd vasárnapján Jaczkovics Sándor alsódomonyai görög kath. lelkészt?*) Az alsódomonyai temetőben minden csöndes- A zöldelő sírokra öreg akácfák vetnek borongó árnyékot. A szellő lágyan leng: mintha a meghaltak örök álmai felett őrködne, elpihentető, csöndes-bus melódiáival. A kis fakeresztekkel megjelölt sirok között az egyik sok-sok' virágból ékes- Az istenfélő, domonyai görögkatholikusok mind nagyobb számban járnak ide, imádkozni, vezekelni, szent fogadalmakat tenni. A sir, amely a templomtól mintegy száz lépésnyire fekszik, megboldogult ruthén tanáromnak, a jó Jaczkovics Sándornak örök nyugvóhelye. Én is letérdelek előtte s imát mondok azért a szentéletű emberért, ki mint fiatal diákot éveken át az Isten félelmére és a jó emberek megbecsülésére tanított engem, türelemmel, jósággal, szeretettel. Aztán a faluba megyek. Beszélgetni kezdek az arsódomonyaiakkal. Eleinte bizalmatlan idegenkedéssel húzódoznak tőlem. Mikor azonban a megboldogultat idézem az emlékezetükbe, egyszerre közlékenyekké s szeretetteljesekké változnak. De a szomorúság is hirtelen ránehezedik napbarnitotta szép falusi arcukra. És beszélni kezdenek a gyilkosságról, melynek részletei a következők : 1919 junius 8-án, pünkösd vasárnapján, Jaczkovics Sándor prófétai ihlettségü szép szentbeszédet tartott az alsódomonyai gör. kath. templomban. Szavainak 1 lángostorával végigsujtott az istentagadás és az erkölcstelenség kóborlovagjainak a bűnein, s tiszta életre, az erkölcsi kötelezettségek mindenkori pontos teljesítésére buzdította hiveit- Egyesek az erős -szavakkal ugy látszik találva érezték magukat, s amint hirlik, felbujtottak néhány durvalelkü cseh katonát hogy álljanak bosszút bűneik szigorú biráján, Jaczkovics Sándoron. A bosszú rettenetes volt- Pünkösd vasárnapján este 9 óra tájban egy teherautó állt meg a gör. kath. *) A aebreceni pokolgépes merénylet alkalmával mártir-halált halt Jaczkovics Mihály kanonok testvérét. Szerk.

60 t/u lelkészi lakás előtt. Az autóból cseh katonák ugráltak ki és zörgetni kezdték a ház ajtaját. Mikor Jaczkovics Sándor nővére megkérdezte a katonáktól, hogy mit kívánnak, azok a^t felelték, hogy a «Jávár»-ral (lelkésszel!) akarnak beszélni. És nyomban be is hatoltak a szobába; fölverték a napi fáradalmai után már álomban pihenő papot. Durván ráparancsoltak, hogy öltözzön fel azonnal Mikor ez megtörtént, kituszkolták a házból, s a teherautóba dobták, mégpedig oly szerencsétlenül, hogy az automobil ajtaja becsípte és teljesen leszakította áldozatuk egyik Iába sarkát. A halál-autó erre elrobogott Ungvár felé- (Ungvár Alsódomonyától kb. 2 kilométer távolságra fekszik.) A megborzadt hivek, akik látták az elhurcolást, pár perc múlva lövéseket hallottak az Ung-csatorna hidja felől. Mivel pedig papjuk nem tért vissza, másnap reggel küldöttségileg Ungvárra, az egyházmegyei főhatóság elé vonultak, bejelentvén Jaczkovics Sándor eltűnését. Papp Antal püspök erre utasította titkárát, Sztojka Sándort, hogy járjon utána a rejtélyes ügynek. Sztojka azonnal a rendőrségre sietett. Ott jelentette "a dolgot (a z ügyeletes rendőrtisztviselőnek és kérte, hogy a nyomozáshoz adjon neki segtségül egy rendőrt. Az újdonsült»policajni kapitan«(rendőrkapitány) azonban ezt megtagadta, sőt cinikus módon még azzal Válaszolt, hogy»ha Jaczkovics Sándornak valami baja történik, akkor az annak a szerencsétlen politikának a következménye lesz, amit az urak folytatnak.«a fatelepen. A püspöki titkár erre egyedül volt kénytelen elindulni a hívekkel Jaczkovics Sándor fölkeresésére. A domonyaiak tanácsára egyenesen a kincstári fatelepre (fluderre!) ment, ahol a szolgálatot tevő erdőtanácsosnál érdeklődött, hogy nem látta-e valahol az eltűnt Jaczkovicsot. A tanácsos azt felelte, hogy* egy papi kalapot éppen most hozott,le a viz sodra a domonyai híd felől. Kevéssel ezt követőleg körülbelül délelőtt 10 órára odaért aztán a megboldogult holtteste is. Teljesen föl volt öltözve reverendába. Sztojka Sándor a nagyszámban egybegyűlt hívekkel együtt letérdelt a holttest mellett, s imát mondott a halott lelki üdvéért. Majd a városi orvost hivatta oda, aki egy hatósági kiküldöttel együtt rövidesen meg is jelent a helyszínen. A hatósági kiküldött csáklyákkal akarta kihúzatni a holttestet a vizből A domonyaiak ez ellen tiltakoztak, s belegázolva a folyóba, karjaikon hozták ki szeretett lelkészüket. Hogy nézett ki a holttest? A vizből kihúzott holttesten rettenetes kegyetlenségek nyomai voltak láthatók. Mindenekelőtt három bajonett-szurás volt raj l a, melyek közül az egyik a tüdőt járta át. A szúrásokon kivül az alsóajk táján egy golyólövés ment" be, mely a szerencsétlen pap állkapcsát és fogait teljesen összezúzta. Az egyik sarka le volt törve. A hatósági orvos kórházba akarta vitetni Jaczkovics Sándor hült tetemét. A hivek azonban vállaikra kapták lelkészükét és zokogva hazaszállították a parochiára, ahonnan másnap öt pap közreműködése mellett, s az egybegyűlt v gyászoló hivek nagy sokadalma előtt eltemették Jaczkovics Sándort. A temetési menetet lucerna-tolvaj fegyveres cseh katonáknak egy társasága zavarta meg, akik magasan megrakott szekerükkel a halottaskocsi útjába jöttek, s azt kitérésre kényszeritették. A katonák láttára a gyászoló hivek nagyrésze megrettenve szétfutott. Mi lett a gyilkosokkal? A munkácsi egyházmegye főhatósága és a hivek a borzalmas gyilkosságról nyomban jelentést tettek ugy,az akkor Ungváron parancsnokló francia generálisnak, mint a cseh polgári hatóságoknak. A katonai és polgári hatóságok azonban az egyházmegyei kormánytól a gyilkosság ügyében kapott átiratot egy lanyhán "lefolytatott s igy természetesen»eredménytelenül«végződő vizsgálat után válasz nélkül hagyták. Azóta több, mint nyolc esztendő telt el. Nyolc egymást követő tavasz uj és uj zöldelő pázsitot fakasztott a Jaczkovics Jándor sirja fölött, s megujuló pompában virulnak a szeretet.és az emlékezés virágai is az alsódomonyai temető egyszerű fakeresztjének tövében. De a kereszt, a jóság és a szeretet nemes-szivü apostolának cseh gyilkosai még mindig mint»ismeretlen tettesek«vannak elkönyvelve. Szomorú, de jellemző dolog! Dr Gulovics Titusz Péter,

61 Kis leány volt akkor még csak, Mennyországnak Királynéja, Kiről mindjárt elbeszélem, Hogy mi történt vele néha. Kis leány volt kicsi ám, Ha a kertbe' fűbe' járt, Alig tudták a virág közt Megtalálni a kis lányt. Egyszer a kis pici lánynak Nem tudom, mi kedve támad? Kapja magát odafut, Hol a rózsafának ága Zöld kezével himbálgatja A szép fehér koszorút. Mert akkor még fehér volt ám A rózsa, kis piros rózsám, Mint annak a kis galambnak Mely nézd. épen ideballag, Libegő két szárnya Alem cseppent még akkor a vér, A piros vér rája. Hát mint mondom odafut Eszébe még nem is jut, Hogy a rózsák fája Olyan magas amily kicsi Szent Annának lánya. Körüljárja, körülfutja Kapaszkodik pici ujja De hiába hasztalan, A szép bimbó, a szép virág Messze, messze, messze van Ugy sóvárog, ugy beszélget Hol is talál már egy széket Pedig ha virad A holnapi nap Jó anyjának, szent Annának Nevenapja lészen A koszorú, a koszorú, Mikor lesz még készen. Édes fehér rózsám Hajolj le én hozzám Nem lesz úgysem szebb halálod, Bár meddig is várod Mintha ezt az én anyámnak Kebelén találod. Édes fehér rózsám, hajolj le én hozzám!" A szép rózsa, fehér rózsa Épen mintha lába fogyna, Lejebb hajlik, ereszkedik Lengedezve a porszemig. Hónapos rózsa. Egy kislánynak meséli ifj. Marsalkó János.*) Ugy ám mert az égben Kihallgatták szépen S, a parancs szól az angyalnak Olts magadra szárnyat Menj a földre segíteni, Annak a kis lánynak. És az angyal sugár arccal Hajtja le az ágat És az ágak a kis lánynak Lábaihoz szállnak. Két fehér kéz vagy liliom Bizony én már nem is tudom Vagy két fehér lepke A rózsákat a kislánynak Kötényébe szedte. Jaj de amint szedte A két fehér lepke Ujjait a szúró tövis Véresre sebezte Két fehér lepkének Kis leány kezének Piros volt a vére, Odacseppent a rózsának Fehér leveláre. Rózsa, rózsa, rózsa Ilyen édes harmat Tudom hogy nem reszketett még Eleiedben rajtad. Soha még, de meg is őrzöm Levelemen tartom, Hogy a szine ékesítse Halálomig arcom- Kicsiny vagyok, az maradok, Azzá tettek az angyalok, De régi nagyságom Sohasem sajnálom, Mert ezután szűz vérétől Piroslik virágom." És a rózsa kicsi maradt Ablakban is elfér, De levelén ott piroslik, A rácseppent szent vér. Vége kislány vége, A mesének vége, Hogyha szeretsz meséltetni, Fizess is meg érte. Nem sokat kivánok, Csak egy rózsaszálat Küldj helyettem ablakodból Az én Szűzanyámnak. *) Külön érdekessége e versnek, hogy egyszerű falusi gazdálkodó irta, akinek nincs több jvágya, minthogy lakóhelyén, a minden gör kath. templomtól távol fekvő borsodmegyei Kisgyőrben mielőbb kápolna épülhessen. Szives adományokat kér e naptár tehetősebb olvasóitól e cimre : Gör. kath. lelkészi hivatal Görömböly, u. P- Hejőcsaba.

62 Baskói kőemlék. Mély csend ül a falun. A nap bíborvörös szinnel vonja be a templom tornyát. Sehol egy lélek... Az egész falu kihaltnak látszik. A templomból azonban a szt. mise énekek végső akkordjait hozza ki a langyos szellő... Nemsokára élénkülni kezd a falu. Megilletődött arcú férfiak, asszonyok sietnek haza a vasárnapi szt. miséről. Mások csoportokba verődnek és a plébános ur beszédét kezdik tárgyalgatni. Minden arcon öröm, derű honol. A testet, lelket kimeritő heti munka után oly jól esik egy kissé gondtalanul beszélgetniük, egymás szavaiból vigaszt meritniök. Csak egy férfi megy lehorgasztott fejjel, komoly léptekkel végig a falun. Az ő lelkét nem tudta fölmelegíteni a szent beszéd, a szent mise, az ájtatos hangulat, amely végigömlött az embereken. Elgondolkodva halad az uton. Valamikor jómódú ember volt. Volt háza, földecskéje, szép családja... Jött a világháború. Elvitt mindent... min dent és ő megfosztva mindenétől, megfosztva hónától távol hordozta az orosz fogság bilincseit Most került haza megrendült hittel, megfertőzött lélekkel. Gondolata visszatér a jelenbe. A templomban van. Érzi azt a vágyat, amely megszállta őt akkor, amikor látta a pap kezében ragyogni a szent kelyhet. A nép hódolattal borult le az isteni titok előtt, őt azonban az arany csillogása kábította el, Ilyen gondolatok cikkáztak át lelkén, miközben megy-megy a romlás felé s távolodik Istenétől. Eközben a nap elsötétül. Az égen felhők tornyosulnak. A légben nyomasztó csend honol, mintha lelkének boruja áradt volna szét. Minden élőlény menedék alá fut. Ember, állat, madár mind-mind az édes otthon meleg karjaiba törekszik. Csak ő nem veszi észre a veszélyt. Pedig már a villámcsapások egymást kergetik s az ég csatornáiból megáradó víztömeg zúgva, tombolva sodor el mindent. Lelkének viharát még ez sem tudja túlharsogni. Ekkor mintegy kérlelő zsolozsma szólal meg a harang. Hangja busán, szomorúan, majd bátorítóan fonódik egybe a vihar tombolásával, mint egy szenvedő, küzködő em beriségnek segélykiáltása. Minden ember keze imába kulcsolódik, csak az övé szorul össze s mogorván suttogja: Enyém lesz a kehely!" Visszafordul és sietve megy a templom felé. Beoson az ajtón, amelyet a harangozó hagyott nyitva és ellopja a kelyhet. Arcán ördögi megelégedettség honol, szeme azonban révetegen tekint körül s megakad az oltáron. Az Üdvözítő ártatlan szeme oly szomorún, oly esdve tekint le rá! Nem bírja kiállni e tekintetet, de valami benső erőszak kényszeríti, hogy nézzen az Üdvözítő bánatos szemei közé. Az Ur tekintete, mint valami izzó, tüzes vas járja át lelkét, feje összeszorul, térde meginog. Ugy érzi, mintha valaki szorítaná szivét s ördögi kárörömmel hivná maga után. Kiszalad a templomból, végig fut a falun, elcsúszva a sáros uton, felbukva a kövezeten. Már elhagyta a falut, már a hegyre ért, de csak fut tovább, fuj a szive után, melyet valamely láthatatlan erőszak, a lelkiismeret vádoló szelleme tart fogva. Tüske, bozót összekarcolja, de ő nem veszi észre, csak rohan tovább... tovább, míg végre ereje elhagyja, meginog és összeroskad, miközben a kelyhet egy szikladarabra dobja. Zavart szemeivel ugy látja, hogy a kehely lassan a sziklába merül és maga alatt nyomja vérző, sajgó szivét. Kimondhatatlan fájdalom fut végig testén, remegő ajkát e szó hagyja el kínosan, kétségbeesetten: Isten!... Még egy végső erőlködést tesz s leveti magát a mellette tátongó mélységbe.... A légben fölötte varjúcsapat száll tova. Fekete alakjuk mintha gyászolni akarna egy megtévelyedett lelket, miközben gyászosan károgják: Kár! Kár! * * * A kehelyalaku mélyedés még most is ott látható a sziklában, mint egy figyelmeztető jel: Ember! Ne kivánd a földi kincseket ott, ahol az isteni kegyelem bőségét élvezheted!" Ladomerszky Béla. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwwiro^^ KEGYSZEREK legolcsóbban a Magosz" Sajtóvállalatnál szerezhetők be. NYÍREGYHÁZA SZÉCHENYI ÚT 6. SZÁM. tlliltlie Í<IllIIlÍllllllllllIllll ÍIfFflllIliIllllllllllltlIft»»HmiUilllllllllÍIIIlIÍI]tUII

63 Máriapócs és a ruthének. Az északkeleti Kárpátok vidéke, a kicsi, szomorú Ruszinszkó", mint tudjuk már évek óta a legfékfelenebb vallási izgatás színhelye. A cseh kormány ugyanis a magyar nemzeti gondolathoz hű görögkatholikus papság letörésére s a szláv eszme intézményesebb megerősítése céljából már évek óta uj apostoloknak rontást és békétlenséget hirdető hadával támadja a gör. kath vallást a ruthén Felvidéken. Ezek a prágai kormány által felbérelt hittéritők" aztán a ruthén népnek az orosz 59 át, a kicsi verchovinai falvakban, a»gens fidelissima" valami atavisztikus vonzalommal megmaradt a görögkatho'ikus vallás mellett s ahelyett, hogy messze orosz tájak felé kacsintgatott volna, sóvárogva a hitbeli vigasztalódás régi Mekkája, a magyar Máriapócs felé tekint mindig. Az aranykalászos szabolcsi róna minden idegen csábítás és uj prófécia dacára is változatlanul vonzó maradt a ruthének számára. Százan és százan kelnek útra most is a csodatevő kegyhely felé; pedig a határon gyakran sok nehézséggel kell megküzdeniök. De mégis mennek zsolozsmázó, hosszn sorokban és mig ajkukról vontatottan Az álmosdi uj gk, iskola és az 1925-ben renovált templom. szakadárság 1 karjaiba való görnyesztésével ki akarják vonni az Erdőskárpátok vidékét a katholikus nyugat köréből s a minden szlávok számára szent kelet vallási mentalitása felé akarják vinni. A pravoszláv agitátoroknak eszközökben egyáltalán nem válogatós munkája azonban nem járt a remélt sikerrel. Hiába igyekeztek ámítással, Ígéretekkel, majd a középkori vallásháborúkra emlékeztető nagy terrorral hiveket toborozni az uj vallásnak, a ruthén nép zöme hű maradt ősei hitéhez. Hiába prédikáltak a hosszuszakállu pópák éveken szól az ősi ószláv ének, hogy Ó Mária milosztiva...", addig lelkükben Rákóczi népének elpusztíthatatlan magyarszeretete zeng a szabolcsi mezők felé. A cseh kormány érzi és tudja is, hogy mit jelent Máriapócs a ruthének szemében. Ezért látva, hogy a görögkeleti vallásra való áttérités nem sikerült ugy, ahogy szerették volna, a gör. kath. hiten megmaradt ruthének lekötésére uj kegyhelyről szeretne gondoskodni. Kapóra jött tehát neki, hogy a Pápa a Munkács melletti csernekhegyi Sz. Bazil rendháznak egy régi, hires kegyképet aján-

64 60 dékozott: az 1453-ból való bizanci-stilusu, úgynevezett Orosz Szűz Máriát". A szentképet a ruthén Felvidék fővárosában, Ungváron közszemlére tették ki; majd Gebé Péter gör. kath. püspök (a csehek által kiüldözött Papp Antal érsek utóda!) ünnepélyesen megáldotta azt. A csernekhegyi «Orosz Szűz Mária" azonban mégsem tndja pótolni az Erdőskárpátok népének hitvilágában a magyar Máriapócsot. A jó ruthének vál:ozatlan szeretettel és szinte fanatikus rajongással csüggnek a pócsi kegyhelyen, amelyhez vallási tradíciókon kivül a magyar múlt ezer meg ezer elszakíthatatlan szála s egy lelkük mélyén élő titkos, de erős reménység fűzi őket. Dr. Gulovics Titusz Péter A kegyelem. Szemelvény Az Egyház az emberiség legnagyobb jótevője" ciniü pályadijat nyert munkámból. Metz István III. éves theologus. Midőn Isten megteremtette az embert, nem elégedett meg azzal, hogy neki oly állást és méltóságot adott, amely tisztán a természetes rend kifolyása. Jóságától indíttatva, végtelen kegyességgel sokkal magasabb állásra, természetfeletti állapotba helyezte, isteni és természetfeletti célt tűzött eléje: az ember avégre van teremtve, hogy Istent itt a földön megismerje, szeresse, neki szolgáljon és ezáltal kiérdemelje azt, hogy ínykor a mennyben szinről-szinre láthassa, öt birja s vele örökké boldog legyen. Egy úttal megadta neki mindazokat az eszközöket, melyek e magasztos rendeltetésének megvalósítására szükségesek. Mindjárt a teremtés alkalmával lépett Isten e természetfeletti viszonyba az emberrel. De majdnem ugyanazon pillanatban lázadt fel az ember Teremtője ellen; megszegte Isten pozitív parancsát, mely szerint tiltva volt a jó és gonosz tudás fája gyümölcsből ennie s ezzel széttépte az Istenhez fűzött köteléket. Az ember e miatt halálra ítéltetett s bűnével együtt a büntetés is átszármazott minden utódjára. Isten mindazonáltal megkönyörült rajta és megváltót ígért. E megváltó maga Jézus Krisztus, a második isteni személy, kinek az idők teljének felvirradásakor kellett megjönni. Maga a második isteni személy jött el, hogy a szétszakadt láncot összekösse, hogy a bűnös emberek sértett Istenével kibékítse és az isteni igazságot kielégítő elégtételt nyújtsa. Eljött a második isteni személy, amikor elérkezett az idők telje, amikor az ókor halálfáradtra gyötörte magát a Sriszyfuszkővel, amelyet nem tudott sem útból eltenni, sem hegytetőre feljuttatni, amikor az önmegváltás lehetőségei kimerültek, a lelki-ínség és megváltást igénylő nyomorúság legmagasabb állását érte el. Eljött a várt óra és a második isteni személy leszállott az égből, mienkhez hasonló természetet öltött magára és érdemszerző életével és halálával a bűnös emberiség helyett és érette eleget tett Isten felségének. Ezzel megszerezte az eredeti bűn bocsánatát és visszaszerezte az elveszett kegyelem állapotát, helyreállította a régi jó viszonyt, a szövetséget, melyet Isten a paradicsomban kötött az emberrel. A megváltás első következménye tehát a bűnbocsánat volt az Isten részéről; ezzel ismét nyitva lett előttünk a mennyország ajtaja, az örök üdvösség kapuja. Második a kegyelemmel való elhalmozás. Az örök élet elnyerése, Isten boldogító látása ugyanis egy valójában természetfeletti cél. Egy valójában természetfeletti célt pedig természetes képességekkel elérni, mint aminőkkel az ember rendelkezik, nem lehet. Szükség van tehát a természetfeletti célnak megfelelő természetfeletti segédeszközre, olyan eszközre, mellyel az örök élet útjában álló akadályokat legyőzhetjük, oly erőre, mely az örök üdvösség elérése érdekében tett cselekedetek értékét természetfeletti, örök értéküekké teszi, mely végleges diadalra juttat az örök élet és ideiglenes élet, az örökkévalóság és mulandóság harcában az előbbi javára. Ez a természetfeletti segédeszköz, ez az erő: a kegyelem. Nem volna szükség kegyelemre a jó és rossz harcában, ha mentesek volnánk a földiség minden vonásától. Azonban nem így van. Két elv, két kísértés igyekszik az embert hatalmába keriteni, az egyik fel akarja emelni, a másik iparkodik lehúzni; az egyik a jó, az örökkévalóság után törekszik, míg a másik az aljast, a köznapit és a mulandót hajhássza s az utóbbinak valamennyi érzéki inger segítségére van. A jelen élet gyönyöreiről lemondani, hogy egykor a jövendőnek élhessünk, kezeink közt levő láthatatlan kincsekért feláldozni nemde szinte elviselhetetlen áldozat-e, melyre még a kiváló emberek sem képesek? Ki nem érzi magában a jóra való tehetetlenséget,

65 különösen ha nagy nehézségek árán s az érdemek kizárásával kell uíana törekedni? E tehetetlenség miatt fakadt sóhajra az apos tol: Nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem ami rosszat nem akarok, azt művelem." (Róm. 7., 15.) Maguk a pogányok is, anélkül, hogy okát tudták volna adni, ismerték e kétféle törvényt, mely oly hevesen üzi az embert, a két ellentétes irányba, egyik költöjük nem átalotta bevallani, hogy benne a gonosz zsarnok hatalma a jóravaló szándékot legyőzte: Videa meliora proboque, deteriora auquor.«(látom a jót és javalom, de azért a rosszat követem.) A pogányok is érezték tehát és tudták, hogy az akarás és tett közt nagy mélység tátong. Ki tudja e mélység két partját összekötni, ki lesz képes bennünket önmagunk és gyöngéink fölé emelni? Ki segit minket győzelemre a mulandóság és örökkévalóság harcában? Ki szabadit meg minket a halálnak testéből? Kérdé Szem Pál. De ugyanez az apostol meg is felel: Az Isten kegyelme a mi Urunk Jézus által.«(róm. 7, 25.) Az Isten kegyelme ez tehát, mely felemeli az embert a mélyből, kirántja a kétségbeesésnek és bűnnek örvényéből és összeköti az aka rás és tett közt tátongó ürt. A kegyelem az tehát, mely a természetfeletti célunknak megfelelő természetfeletti nivóra emel, azaz mely kiszabadit minket a földiség láncából, mely győzelemre segit a mulandóság és az örökkévalóság harcában, hogy a rosszat kerüljük, a jót kövessük és igy egykor a mennyek országába, örök boldogságunkhoz eljussunk. A kegyelem feltárja a természetfeletti jövő és élet végtelen távlatait és a földszagú ember megérik fenséges isteni hivatásának megismerésére és akarására. Felébred szivében a harci kedv és érzi lelkében az erőt a küzdelemre a bűn ellen önmagának alacsonysága és rossz hajlamai ellen. Krisztus megváltásával szétzúzta a bűn láncait és az ember kegyelemben, mint felszabadult Prometheus áll ki az erkölcsi küzdőtérre. Ellensége a bűn, arzenálja a kegyelem, cél Isten országának a megalapítása lelkében és örök boldogságának kivívása. A kegyelem lelkében elhallgattatja az önzés, a büszkeség, a gyűlölet és az érzékiség szavát. A kegyelem ad neki bátorságot, hogy öröm mel veti meg a rangot, a gyönyört és lábbal tapossa mindazt, ami előrehaladását gátolja. Kegyelem az embernek önmagát növelő és léleknek Istenhez való viszonyát mélyítő munka. Kegyelem hatása az a munka, melyet az egyes erkölcsi énen végez, mikor azt átgyúrja, átformálja, mikor az önző, érzékies embert elnyomja, hogy az evangeliumi örök életet igénylő krisztusi ember lépjen helyébe. A kegyelem képessé teszi az embert arra is, hogy a bűnök és szenvedélyek rabságában sinylődő Ágostonbői szent Ágoston válljék. A kegyelem tehát, összefoglalva a mondottakat, az örök életre segítő természetfeletti segédeszköz, mely nélkül az ember jó harcot harcolni és üdvözülni nem képes. A kegyelem Krisztus Urunk megváltásának eredménye. Első eredmény a bűnbocsánat, utána a kegyelemmel való elhalmozás. A kegyelem a megváltási érdemek nagy kincsesládája, melyből az Egyház osztogat az embereknek, ha nem volna Egyház, nem kapnánk kegyelmet, vagy csak igen kis mértékben. A kegyelmi élet terén tehát rendithetetlen, legszembeszökőbb bizonysággal fog elénk tárulni az Egyház munkássága, jótéteménye jogai hivatalánál fogva. A feketeruhás asszonyok templomában. Egy messze idegen országban, kanyargó szép szőke folyó mentén csöndes kicsi falu húzódik meg a kopár mezőkön Lakosai Istenhivő, régi tradíciók nyugalmában született emberek. Napbarnitotta szép arcuk évszázadokon át daccal nézett az Idő forgatagos múlásába. De most valami mély szomorúság borult a kis falura. Vasárnap délután van. Három óra. A téli nap bágyadt sugarai fáradtan hullanak a csöndes, ünnepi békében szunnyadozó ház-sorokra. De mintha a közelben valahol egy elrendelt nagy vezeklés folyton erősbödő hangú zsolozsmája hallatszanék. És csakugyan hallatszik 1 A község közepén egy egyszerű, szép fehér ház áll. Onnan szól az ének. A háznak négy piciny ablaka van: az 61 ember-puszta sötétségébe bámuló apró mécsesei valami megszentelt nagy szomorúságnak. Egy ismeretlen vallás temploma ez... A falai bent is egyszerű fehérre vannak meszelve. A bejárattal szemben két buzakalászos tábla lóg. Rajta jelmondatok: Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!" és Én vagyok az élet útja." A jelmondatok előtt egy szinte alázatosan egyszerű kicsi pódium. Rajta hatalmas evangéliumos könyv. Felette primitív vaskaron petróleum-lámpa