EGYÜTT ÉL6 NEMESEK ÉS JOBBÁGYOK ÉRDEKKONFLIKTUSAI A XVIII. SZÁZADI BIHAR MEGYE MEZ6VÁROSAIBAN Papp Klára
|
|
- Zsófia Fodor
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EGYÜTT ÉL6 NEMESEK ÉS JOBBÁGYOK ÉRDEKKONFLIKTUSAI A XVIII. SZÁZADI BIHAR MEGYE MEZ6VÁROSAIBAN Papp Klára Ahogyan az Alföld más területein,i a XVIII. századi Bihar megyében is elsősorban a mezőváros volt az atelepülésforma, ahol a nemesi ésjobbágyi társadalom együttélésének problémaköre - a források által dokumentálhatóan - a legkielégítőbben vizsgálható. Nem szu"kíthet ő azonban le a kutatás csupán erre a településtípusra, részint a megye nemességének nagy száma miatt, részint pedig azért, mert egy sajátos nemesi önkormányzati forma (a báródsági nemesi kerületé) a sólyomkői uradalomfalutelepüléseihez kapcsolódott. A vizsgált helységek társadalmi összetételér ől a II. József korabeli népszámlálás férfilakosságra vonatkozó adatai nyújtanak hozzávetőleges képet :2 Mezőváros Nemes Paraszt Zsellér Egyéb Berettyóújfalu Berekböszörmény Derecske Diószeg Kaba Margitta Nagybajom Nagyszalonta Meghatározó jelentőségű a kiváltságoltak lakhelyválasztása szempontjából az a tény, hogy a megye a XVL-XVII. században az erdélyi fejedelemség fennhatósága alá tartozott, sjelentős számú - elsősorban Báthori Gábor által kiváltságolt - hajdú település és ugyancsak nagyszámú személyében nemesített volt (hajdú) katona birtoka érte meg a török elleni felszabadító háború korszakát. Míg tehát az alföldi nemesség nagyobb része számára ez akétévszázad a török hódoltságkorszakaként avárosba (elsősorban mezővárosba) költözés kényszerét jelentette, Biharban sajátos kiváltságokkal rendelkező közösségek létrejöttéhezjárult hozzá. A mintegy húsz hajdúváros lakói számára a fejedelemség védelmi szükségletei és az általa elindított Habsburg-el- 1 RáczIstván :Városlakó nemesekaz Alföldön között. Bp.,1988.Afonásadottságok miatt elsősorban a XVIII-XIX. század vizsgálatára vállalkozik. L. 14. old. 2 Dányi Dezső-Dávid Zoltán :Az első magyarországinépszámlálás. Bp., old. táblázatos adatai szerint 5148 férfit soroltak a nemesek közé. A báródsági nemesi kerületrő l Nyakas Miklós : A báródsági nemesi kerület rendtartása a XVIII. század végéről. - A Bihari Múzeum Évkönyve III. (Szerk. : Héthy Zoltán.) Berettyóújfalu, old. 21
2 lenes küzdelmek katonaszükséglete olyan kollektív nemesi jogok gyákorlását tette lehetővé,amely különbözött azországos nemességtől, azazköztes státustjelentett a szabad paraszti állapot és a személyes nemesség között. Afejedelmi kiváltságokugyanis nemcsak ajobbágy állapotból emelték ki akatonáskodókat, hanem egyrészt a vármegye igazságszolgáltatási és katonai illetékességébe utalták őket, másrészt településüket- éppen a királyi kisebb haszonvételek birto kába juttatással, a belső önkormányzati lehetőségek növelésével együtt - a mezővárosok sorába illesztették.3 A báródsági nemesi kerület-amelyhez Nagybáród, Kisbáród, Cséklye, Nagypatak, Korniczel, Beznye, Köröstopa és Brátka számítható, Sólyomkőváráhoztartozott.Alakosok többségét alkotó románok betelepítése Sólyomkővárába s a környező településekre a XVI. században birtokos Drágfiak kezdeményezése volt. A beköltözők egyrésze később személyes nemességet szerzett, így 1660-ban II. Rákóczi György mellé már a nemesi hadnagyság küldött két század katonát a törökellenes harcra.4 A török terjeszkedése, amelyet Várad elfoglalása után és a vasvári békét követően a Habsburg-hatalom Székelyhíd várának lerombolásával is megerősített, egyaránt hatással volt a két emutett nemesi szerveződésre. A hajdútelepülések jó része közvet lenül is török adózás és fennhatóság alá jutott, amely hatalom figyelmen kívül hagyta azerdélyi fejedelmektől elnyertkiváltságaikat, s ugyanakkor lehetetlenné tette (afejedelemség oldalán) katonai alkalmazásukat. Nyilvánvalóan nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a magánföldesúri hajdúk (Szentmihály, Szabolcs m.,1664) is ekkor fordultak Csáky István grófhoz, földesurukhoz azzal a kéréssel, hogy a pogányok igája miatt" menekedjenek meg a katonai szolgálattól, s ahogyan bekövetkezett, adhassanak inkább pénzbeli megváltást helyette. 5 ABáródság nemeseinek helyzetére hatást gyakorolt, hogy a hadi események következtében Sólyomkő is török végvárrá lett, 6 s így korábbi katonai funkciónak a nemesi kerület sem felelhetett meg. Atörök visszafoglaló háborút követőer. a bihari fejedelmi kiváltságolású hajdútelepek sorsa egyértelműen hasonlóvá vált a magánföldesúri hajdútelepülésekéhez, hiszen a Habsburg-hatalom az 1700-as évek elejére eladományozta a helységeket. Azoknak helyzete stabilizálódhatott, akik Esterházy Pál nádor zálogbirtokába jutottak.' Ahercegi család ugyanis kezdetben nem kívánt Bihar megyében majorságot kialakítani, ezért a derecskei uradalomhoz tartozó helységek lazább függésbe kerültek birtokosuktól, mint a vármegye többi településének lakói. Az uradalom 16 helysége közül nem volt valamennyi korábbi hajdúkiváltsággal bíró, a nemesek, jórészt armalistákjelenléte azonban mindegyiktelepülésen kimutat- 3 Pl. Berettyóújfalu, Derecske, Kaba, Kornádi, Nagyszalonta a XVIII. század folyamán is mezővárosként szerepelnek az összeírásokban. 4 Nyakas M : i. m old. és Bunyitay Vince: Biharvármegye oláhjai és avallásunió. Bp., old. 5 Rácz István :A hajdúk a XVII. században.- Magyar Történeti tanulmányok. II. k. (Szerk. : Szendrey István.) Debrecen, old. A fejedelmi kiváltságolások közül Körösszeg 1634-tok a Csákyak magánföldesúri hajdútelepei közé sorolható, ahová Kiss Márton hadnagysága alá telepítettek katonákat.- MOL P. 72. Fasc old. Idézi Rácz L : i.m old. Körösszeg azonbana Csákyak ősi birtokát képezte már a XIV. századtól, így a fejedelem évi kiváltsága politikai indítékú. 6 Erdély története(1606-tó11830-ig). (Szerk. : Makkal Lászlóés Szász Zoltán. )Bp., old. található 42. sz. térképe. 7 Szendrey István : Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Bp., old. 22
3 ható.a herceg lehetőséget adott, hogy az Uradalombéli communitasok" gyűlése döntsön az árendaösszeg elosztásáról, a földesúrhoz indított követküldésekről. A derecskei fokíró az ún. domaniális bíró tisztét is viselte, vezette a más-más helységben tartott közgyűléseket, a számadásokat, s az uradalom településein a bíráskodás vitás ügyeiben is jelen volt. A közgyűléseken a helységbeli bíró és nótárius vett részt. A Dominalis Generalis gyu~és" 8 -különösen az úrbérrendezésig-olyan lehetőségeket adott az önkormányzatra,arnely az 1790-et követőidőszakban a hajdúper elindításához is megfelelő alapul szolgálhatott. Az uradalom szerveződésének körülményei azonban világosan utalnak arra, hogy nem a XVII. századi hajdúkiváltságok képezték a működés alapját. A hercegi ház részér ől nem, a nemesség számárapedig csak áttételesen maradt meg a hajdúvárosi szabadságok igénye.1713-ban ugyan Reviczky László udvarbíró még a következo~céppen kommentálta az urasági rendelkezéssel való szembefordulást : kikben benne lévén mégh a Réghi Haydu Városi Szellett, mint egy kissebbséghnek tartanák az Uraságh Forumján ítéltetny." 9 Reviczky László ugyan kénytelen volt egy éven belül testvérének, Reviczky Jánosnak átadni az udvarbírói tisztet, az általa képviseltek érvényesítése azonban további törekvés maradt ; nemest és nemtelent az uradalmon belül egyaránt a birtokos úriszéke elé utalni. Ez ellen természetesen azok a helységek tiltakoztak, s értek el leginkább eredményeket, ahol mint Szalontón, Kabán, Derecskén, Bajomban nagyszámú nemes élt, s ahol a bírói funkció megszerzése után még aztis gátolni igyekeztek, hogy a jobbágyok az udvarbíró előtt panaszt emelhessenek. Anemesi cím elismertetése azonban a század első felében már megosztotta a települések lakosságát. A személyükben nemesítettek ugyanis megyeszerte elsősorban nem a korábbi kollektívjogok továbbvitelét, hanem saját privilégiumaik igazolását tartották fontosnak. A világi birtokon élő nemességkett ős szorításban élt ; egyrészt a nagybirtok kiépülő tisztikara fenyegette az urasági utasításokra hivatkozva haszonvételeit, privilégiumait s próbálkozott függésbe kényszerítésével, másrészt a település lakójaként úgy kellett együtt élnie a jobbágyi communitassal, hogy elkülönülő érdekeit megvédelmezze, s lehetőleg-szándékai szerint- vezető szerepre jusson a közösség irányításában is. I.A nemesi önkormányzat, a privilégiumok megőrzésének formája és lehetősége Bihar megye településein jórészt kontinuus, s csak részben beköltöző nemesi címmel bíró lakosságról beszélhetünk. Ahelységek- fo leg avoltfejedelmihajdútelepek - új betelepülői jórészt az adózó jobbágynépességb ől kerültek ki. MóczárJózsef, aki 1906-ban Szalonta jubileumán elemezte a kiváltság elvesztésének körülményeit, úgy vélte, hogy annak oka egyértelműen abban keresendő : jogaikat és birtokukat nem osztották meg abetelepülo~kel, mint ajászkunok, hanem jobbágyi állapotra akarták őketkényszeríteni". Annyi mindenképpen bizonyos, hogy a nemesek - ahogyan egy a vármegye előtt tett évi tanúvallomásban elhangzottt - csak akkor tértek vissza lakhelyükre, amikor a Török háború meg csende- 8 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban : HBML) XL601/ 1. és 601/3.-A derecskeiuradalom iratai. 9 Szendrey István:A derecskei uradalom kiépítése. - HBML Évkönyve VI. (Szerk. : GazdagIstván. ) Db., old. 10 HBML IV.A.6/b 1. k old. Móczár József: Szalonta története. Nagy-Szalonta, (Szerk. : MóczárJÓzsef.) Nagyszalonta, old. és Szendrey L : Egy alföldi... i. m old. 23
4 sedvén... Váradot ennek előtte circiter 60 esztendővel a Kereszténység megvette és ennek örömét is Kolozsvárott Nemes Erdély Országában a Piacz közepén... három ágyúkkal meg lőtték...". A visszaköltözés után a település határán a jobbágyokkal kellett osztozniuk [sbár azok még a Neoaquistica Comissio előtt (1737) is kinyilvánították, hogy a helységhez tartozó puszták,;a szalonfai régibb nemesek tulajdonát képezik"], az összeütközés elkerülhetetlenné vált.a helyzet nagyon "hasonlít ahhoz, amiről a diószegi Posta István és árva Simándi Éva panaszolkodtak a vármegyéhez küldött instantiájukban. Bajaik gyökere az, hogy Dietrichstein gróf udvarbírája, Laport János a panaszosok curiáját eltiltotta a szabad privilégiummal éléstől, valamintahogy írták - igazságunkért magunk személyében verettettünk, meg is tömlöczöztettünk, s summa pénzbeli fizetéssel nyomorogtattunk", miközben a Paraszt Bírák Uraimék... hirdetik... ha mindnyájan halva fekünnénk is senki hozzánk bé jönni ne merészellyen." A diószegi nemesek nem csupán maguk megaláztatását sérelmezték, hanemkeserűen kifakadtak : ha ez lesz a gyakorlat, a jövendőben márkegyes úrirendek maradékok merre jutnak..." Minden bizonnyal az ilyen és ehhez hasonló sérelmekkel magyarázható, hogy a nemesség saját önkormányzat szervezésébe fogott. A történeti szakirodalomban a nemességkutatást háttérbe szorító hibás szemlélet miatt csak az elmúlt évtizedben jelenhetettmeg egyre több, a városban, mezővárosban élő nemesség társadalmi-gazdasági helyzetét, önkormányzatát elemző tanul mány. A bihari nemesség önkormányzatának a források által mutatott formálódása, változása remélhetőleg hozzájárulhat az eddigi ismeretek bővítéséhez.t2 Abajomi nemesek, akik anemességvizsgálatok tanúsága szerint több évszázadra is visszavezethető privilegizálást tudtak kimutatni,l 2ia már 1714-ben aztjelezték Egry László inspectornak, hogy van bírájuk, akitőlfüggenek, smivelnem hercegi földön élnek, csak a vármegye előtt hajlandóak az adófizetésről tárgyalni.t3 A szdlontaiakaz évi nemességmegerősítés után szervezték mega hadnagyságot, ahogy egy 1762-b ől fennmaradt helytartótanácsi leirat a mulcödési tilalmat megfogalmazta külön tanácsot" ügyük intézésére. Ebben a vármegye is segítette őket, azért is hivatkoztak 1751-ben írott levelükbent4 arra, hogy a közöttünk lévő Hadnagyság á T. N. (Tekintetes Nemes) Vármegye Determinatiójabul (volt) eddig... való ususában ". Most azonban a herceg annak megszüntetését követeli, valamint hogy paraszti Communitasnak Bíráitul fügjünk ; a' Méltóságos Uraság Törvény Székinek minden Causainkban magunkat Submittallyuk, különben ha azokra rá nem állunk, az Dominiumbul ki kergettetünk". Az indoklás túlzóan erőltetettnek tűnik, különösen, ha tudjuk, hogy Nagybajomban is van írásos nyoma a Nemesi Társaság"működésének. A mezőváros protocollumának október 8-án kelt bejegyzések szerint a bajomi nemesség hadna- 11 HBML IV.A.1/a 12. k. (1751). - A mezőváros tanácsa 500 forint büntetést és tömlöcöt is kilátásba helyezett Postásék elszigetelésére. 12 Novák László: Három város. Bp., Falvak, mezővárosok az Alföldön. (Szerk. : Novák László, Selmeczi Lász16. ) Nagykőrös, Rácz L :Városlakó nemesek... i. m. A nemesi önkormányzat típusait lásd. uo old. - 12/a MOL U. et C., Fasc. 44. No. 13. (1726) Tizennyolc család nemességét igazolja. Bővebben lásd. Papp Klára : Bajom története 1702-től 1848/49-ig. Kézirat. 13 MOL Esterházy levéltár (továbbiakban : EL). Rep. 33/A. Fasc. E. No HBML IV.A.1/a 12. k., ill. XL601/3. 15 Uo. V.614/a 1, k. Protocollum nov. 8. (Nagybajom). 24
5 gyának, Hajdú Jánosnak, és vicehadnagyának, Gál Jánosnak tellyes authoritást" engedélyezett, hogy ha ennek utána Nemes Ember a Város Pinczéjében káromkodik... meg fogattassék... és megtartóztassék", mindaddig, míg dolgát a bírák el nem igazítják. A nemesi hadnagyság határozata a kiváltságoltak képvisel őinek a Communitas béli B. (Becsületes) Tanács" ellenében - finak hatalmát korlátozandó - adott jogkört, s nyilvánította ki : a nemesek közösségefelett csaksaját bírájuk ítélkezhetett. Sajnálatos, hogy a bajomi Nemesi Communitas" kialakulásának további dokumentumai ezidáignem kerültek elő. Talán nem alaptalan a felvetés, nem azonos-e ez akezdet a volt hajdútelepek és a nagyszámú személyükben nemesített, volt hajdúlakossal bíró helységek esetében, mint a báródsági nemesi kerületnél. Ott ugyanis, bár Sólyomkő évi kapitulációja után a vidék katonai szerepe végleg megszűnt, élén a polgári perek, a rend és vagyonbiztonság" szavatolására meghagytak egyfo~adnagyot". t6 Nem tudunk bővebb ismereteket nyújtani a berettyóújfalui nemesek tanácsának létrejöttéről sem, bára helységben 1749-ben már aparaszti és nemesi fél tanácsok működéséről, közös döntéseiről értesülünk.l' A nemesség és aparasztpolgárok önkor mányzati szervezeteinek koordinálásáról, az ún. kétfél tanács rendszeréről a megye több településéről tudunk : Derecskén 1720-tól, Szalontón 1747-től, Konyáron szintén 1747-től van adat a működésére.t8 A bajomi jegyzőkönyv bejegyzései, a berettyóújfalui protocollummal együtt alkalmasak amixtasedes"(vegyes ülés) működésének vizsgálatára. A két fél Becsületes Tanács előtt vagyis Mixta Sedes előtt" tárgyalt esetek a szó szoros értelmében a két fél közös ügyeit jelentették. Bajomban 1760-ban Vígh István és Gál Ferenc nemes egymás közötti dehonesztációjáért és... zavaros beszédekért" indított eljárás képezte az együttes fellépés alapját.1771-ben pedig egy Szalai János nevűnemesemberprotestált az ellen, hogy apja abajomi házat, valamint a curiaután való, Bajomi határon levőszőllejét" eladhassa. t9 Az együttesen kialakított döntéseket a nemesek hadnagya (ductornobilium) és afőbíró (judex primarius) írtaalá, anótárius és az esküdtek jelenlétében. Újfaluban a molnár megbízása, a külső puszták védelme az uradalommal szemben, vagy Korogy puszta (1824) taksa alá vonása késztette közös fellépésre a feleket. Ugyancsak a hercegi hatalommal szemben érvényesíthető közös érdek vezethetett oda, hogy Derecskén, Berettyóújfaluban és Nagybajomban egyaránt gyakori a nemesek főbíróvá választása (a Czirják és Török, a Zákány, ill. a Várady család tagjai).2 Esetenként azonban átmeneti típus is megfigyelhető a tanács összetételében. Nagybajomban (ahol 1757-ből maradt fenn első adat a két fél tanács működéséről) ben, amikor a nemesek hadnagyát, Várady Jánost választották főbíróvá, szükségesnek tartották, hogy mellette legyen még egy, a lakosok ügyeit intéző bíró is. Az úrbérrendezést követően a derecskei uradalom helységeivel kötött új szerződések a contractualistaviszonyból származó előnyök gyors felszámolásához vezettek től több fo~adnagyot sorol Nyakas M. : i. m old. 17 Rácz István : Berettyóújfalu a török hódoltságtól ajobbágyfelszabadításig. -Berettyóújfalutörténete. (Szerk. : Varga Gyula.) Berettyóújfalu, otd. 18 Rácz L :Városlakó... i. m old., ill. Konyárra HBML V.640/a 1. k.- A város nótáriusának lakóhelyéről intézkedett Nagy János főbíró és a két fél tanács. 19 HBML V.614/a 1. k. (A szőlővel betelepíthető földet ugyanis korábban a tanács osztotta.) 20 HBML V.622/a, ill. Szendrey István-Nyakas Miklós : Derecske története. Debrecen, old. 25
6 Ahajdúszabadságért folytatott per elo készületei már megosztották a helységeket, s az érdekek új csoportosulásokhoz vezettek. A vármegye a nemesség önszerveződését támogatta, 1784-ben ugyanis helyt adott a dancsházi és szerepi nemesek igényének, hogy kis számuk miatt a bajomi nemesi communitassal egyben foglalni, és ugyanazon igazgatók igazgatása- és rend tartása alatt lenni" akarnak.21 Ezzel egyideju leg részletesen, 29 pontban szabályozták a communitas működését, sok tekintetbenalapozva abajomi önkormányzati- bíráskodási gyakorlatra. Avármegyei közgyűlés határozata érvényesült abáródsági nemesi kerület új szabályzatában is, amely a hét település privilegizáltjait a fő- és alhadnagy, valamint a tizenkét tanácsbeli (assessor) ítélezése alárendelte, s ahogyan abajomi nemesi tanácsot, ezt is az illetékes főszolgabíróhoz utalta.22 A megyei közgyűlésekjegyzőkönyveinek tanúsága szerinta XIX. század elején politikai elvvé vált a szerteszéjjel lakó szegényebb sorsúnemesek" támogatása,költségcsökkentési igénnyel és a nemesi jogok megőrzésének szándékával. Az 1809-ben megfogalmazott megyei rendszabályok ugyanis előírták, hogy már húsz (egy településen vagy egymás közelében lakó) nemes alkosson egy hadnagy alá való communitast". 23 Ennek nyomán az 1840-es években már a nemtelen lakosok" panaszai is megfogalmazódtak, minden helyben lévén Nemes Hadnagy Szék azok a nemesek szóbeli perét kevés költséggel intézhetik". 24 II. Az adózásból, a helységek határhasználatából és a haszonvételekből származó konfliktusok Az adózás kérdésében elsősorban nem a birtokos, hanem a kurialista és armálissal élő nemesség jelentett problémát a helységek jobbágytársadalma számára, hiszen éppen a két utóbbi - számában is tekintélyes réteg - képviselői éltek közöttük. A kuriális nemességgel elsősorban az ún. közös költségek fizetése miatt különböztek össze.a derecskei uradalomban a communitasok gyu~ése" évenként meghatározott összeget rótt ki a települések lakóira, s a városi közterhek másutt isjelentkez tek.a nagybajomiak már 1717-ben arra panaszkodtak, hogy a nemesek kivonják magukat az adózásból. Szalontón viszont a privilegizáltak kerestek a vármegyénél támogatást (1724) s elérték, hogy a mezővároshoz tartozó puszták használata után nekik fizessen a szegénység ből a sárándinemesek visszaéléseit rögzítette az uradalmilevéltár, akik nemhogy adót nem fizettek, hanem saját részükre szedték aztbe a helybeliektől. Berettyóújfalubírája Varga Mihály 1774-ben azért fordult a vármegyéhez, mivel két nemes vélt nemességük címén magukat a helység terhétől mentesnek 21 Rettegi Istvánné : A szerepi Nemes Communitas Protocolluma". (Adatközlés) - Déri Múzeum Évkönyve (Szerk. : DankóImre. ) Db., old.aszabályozás 1787-rekészült el. Uo. 93. old. A bajomi főhadnagymellett második hadnagyot, valamint 12 bajomi, 6 szerepiés 6 dancsházai tanácstagotis választottak. 22 Nyakas M. : i. m old. és HBML IV.A.1/b 181. cs. Fasc. V. No (1798). 23 A szerepi forrás részeként közli Rettegi L-né : i. m. 99. old. Az évi 20. tc. földesúri birtokon a hadnagyszék működését is engedélyezte. L. Rácz L : Városlakó... i. m old. 24 HBML XL601/3. - derecskei uradalom iratai (1843) ben Kabáról tudósítanak a nemesség hadnagyáról. - Uo jan. 4-én Bajom és Szerep mellett Udvari két fél tanácsais utasítást kapott egy rendelet kihirdetésére.- Szűcs Sándor hagyatékának részét képezőlevéltári iratok apüspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban. 26
7 adták elő ". 2s Éppen az ilyen esetek miatt szorgalmazta a közösség is a nemességvizsgálatokat. Az armalisták esetében- ahol a privilegizált nem birtokolt mentességgel bíró telket- a jobbágytelek használata a földesúri adó és a közterhek viselésére egyaránt kötelező évényű volt. A birtokos esetenként éppen ezértadottki abelsőföldforgalmat ellenőrző rendelkezést, amilyet p ban a Bagoson tartott úriszékenhatároztak meg a derecskei uradalom számára : eszerint a lakosság semmilyen ingatlant Mlgos (Méltóságos) UrasághTisztje híre, következendol~éppenannak comissiója s a Helység bírája tudta... nélkül külsőnek kiadni, árendálni, annyival inkább zálogosítani és eladni ne merészellye". Az utasítás lehetőséget teremtettarra is, hogya helységek elöljárói bevonják az adózásba a curiával rendelkező, de földjét bővíteni kívánó nemeseket is. Bajomban 1746-ban ifi. Sólyom János kapott a Mlgos (Méltóságos) Hercegi Ház földjén egy istállónak való helyet", amely után az éves taxafizetést magára vállalta ben Nemes Ferencnek, aki Nemesi Titulust" vindikált magának, az alábbi feltételek mellett engedélyezték a vásárlást : a házés ajószág taxáját mint akármely contribuens ember fizesse meg", adja meg az Uraságot érintő" szolgálatokat, s hasonlóan a culinarét, pascuatio bért" stb., ellenkező esetben a bíró elveheti és másnak adhatja a földjét.z ben a birtokosi szándék még leplezetlenebbül szerepelt a feltételek között : Földes Uraság ügyét illetően Bíró Uramtul fügjön..." A Károlyiak kéci birtokán Drágosi György nemes hasonló tartalmú kötelezvény alá tette oda kereszt vonását", amikor Szokán Tógyer árváinak házát megvásárolta (1821). z7 A margittai Szüts István (1799) nemcsak az anyai jusson neki jutó két darab földet ajánlotta fel Giday Mihály inspectorhoz írott kérelmében a Csáky családnak, hanem a helyette a helység határában kapott földért 2 Rft taxát és Esztendőnként Húsz gyalog napszámot" is ígért.28 Az armalista nemesek és aparaszti közösség földesúri adózásának elkülönítésére jó példa Berekböszörmény mezőváros, ahol Ferdényi Gábor plenipotentiárus különkülön kötött éves contractust a szolgáltatásokról. Az közötti időszakról fennmaradt szerződések a nobilium részére a nónán kívül előírták : ;,tartoznának Taxát és 12 napi szolgálatot fizetni 151 Rft 48 krajcárt". Bizonyos fuvarozási kötelezettségük (a téglavetőhöz) megmaradt, mindez azonban jelentősen kevesebb, mint a communitásé, ahol az éves summa mellett sokrétű szolgáltatással tartoztak.a Csákyak a mezővárosban továbbra is lehetőséget adtak a robotváltságra, pl ban és 1794-ben, amikor a váltságpénzt fizetők között ott voltak a nemesek is.z9 A török háborútkövetően nemes ésnemtelen egyarántszabadon foglalhatottföldeta helységek határán, s ebből következően a korábbi nemesi földek jelentősen bővültek. A Csákyak által manumittált Kovács família a margittai Fogas hegyen kb. 7 kapaallya földet irtatott az erdo b ől, s ragasztatott a... manumittált szo lőhöz Kovács Mihály által, s... azulta, mint manumittált szőlo"k bíratnak". A Kaposi nevű szőlőt pedig egy Pántos nevűjobbágytól erőszakkal vette el Kovács Mihály.3 A konyári sená- 25 Bajom és Sáránd esetei, l. SzendreyL:i. m old., Szalonta, l. Móczárt. :i. m. 55. old., Berettyóújfalu, HBML IV.A.1/a 39. k. (1774). 26 HBML V.614/a. További példák hasonló feltételekkel : Szalai János (1763), Sólyom Ferenc (1771), Sólyom István (1756), Mátyus István (1759), Szekrényes János és Nemes Péter (1762). 27 MOL P fiók (Kécz). 28 Uo. P. 71. Fasc. 6. No Uo. P. 71. Fasc. 4. No. 18. és ~OBA Levoca Fasc D. 66., Fasc. 645., D MOLP. 71. Fasc. 6. No. 27. (1751). 27
8 tus 1765 októberébenerdőháti Istvánt intette meg, mivel a nádas rétegy részét maga tulajdonának lenni" vallotta, ők azonban régi szokás szerint használt közös földnek nyilvánították.3t 1770-ben Nagybajom határán az előgátközben, a Farkas ér gátjánál egy Bagdi István nevű nemes nyilvánított egy földdarabot a sajátjának, amit a tanács megvizsgált, s végül is Uraság földjének lennivallották". A föld kaszálóvolt, s az esküdtek azért mentek ki a színhelyre, mert Bagdi a város számára tilalmasban tartotta azt, ami problémákat okozott.még ugyanazon évben Szlávy György adminisztrátor jelenlétében az előgátköz Székporongós nevű földjeit is megosztották.ahatárelkülönítésére azért volt szükség, mert a város és a nemesek nem egyeztek az előgátköz területének használatában. Virágos Györgyés MileJános úgy egyezett meg végülisa communitas bírájával, Tunyogi Mihállyal, hogy bármely fél a kitűzött határt megszegi, 50 Rft legyen a büntetése. 32 Nagybajomban már a harmincas évektől maradtak fenn hasonló esetekről feljegyzések : 1738-ban pl. Földesi Gergely szántott fel olyan kaszálót, amely a városé volt, ezt a bírák revideálták, Földesít pedig 3 ft-ra büntették. További példák arróltanúskodnak, hogy a nádtermőrétb őlis hiradatlankiskertet" fogtak fel egyesek, ahol a nád ahalak útját gátolta, ezért a bírák a büntetés mellett megszüntették a kerteket. A protocollum 1803-ból származó bejegyzése szerint 1756-ban a város népeeddig ismeretlen okból- felindult", s ennek az lett akövetkezménye, hogy Ház sorjában, nem pedig Nemes Curia után, a Fő Tiszteknek engedelméből fel osztódott a Sziget Káposztás Kertnek",amelyet azután szolőskertté alakítottak át. Az eredmény - feltehetően- annak a panaszolkodás-hullámnak egyik állomása, amely már ban azt sérelmezte, hogy a városi tisztségeket viselő nemesség a saját sorstársainak juttatta a faluhatár legjobb földjét. 3s Berettyóújfaluban a szántó és kaszáló használatában nem lehetett a nemesi előjogok miatt keletkezett súrlódásokat kitapintani. A mezővárosban a bérelt prédiumokat és a faluhatárt egy egységként kezelték. A legelőhasználat esetében azonban már elgondolkodtató, hogy 1721-ben egy Gulyás Péter nevű embert a parasztszeri tehéncsordát" őrzendő vették fe1,34 ami sugalmazza a nemesszer" létét is, ahogyan azt Orosz István elemzése is felvetette. Bajomban szintén az volt a nemesség határhasználatában az egyikpanaszra okot adó sérelem, hogynagyszámú marhákkal" élik a határt. Az 1740-es évek elején a helység bírája be is hajtatta a nemesek marháit Derecskére, az udvarbíróhoz. Emiatt aztánjeney Ferenc 1743 karácsony éjszakájánverekedést provokált a communitas alkalmazottaival. 3s A török háborúkat követőena faluhatárokbővítésének jó lehetősége volt a közelipuszták bérlete, ezek birtoklása is több összetűzésforrása lett. A mezővárosok bels ő viszályaiközött Nagyszalontánvolt ennek a legnagyobbszerepe. Az közöt ti konfliktus okairól, a régi szalontai nemesek Répáskeszi pusztán épült házainak vandál és brutális elpusztításáról tanúvallomási jegyzőkönyv is maradt fenn. Az akció a mezőváros parasztpolgáraitól indult ki. Egy Gazsó Mihály nevű személy az események után azt beszélte el a lakosok előtt : jól vagyon, én akartam, én jártam ezért az 31 HBML V.640/a. 32 Uo. V.614/a 1. k. Szalai János nemes el őtt. 33 Uo. 1738, 1743 és 1756-ból származó híradások, valamint Szendrey L : i. m. 67. old. 34 Orosz István : Berettyóújfalu agrárviszonyai axviii-xix. században. Berettyóújfalu története. I. m old. - HBML V.A.612/a (1721). 35 MOL Esterházy lt. Rep. 33/A. Fasc. F. No
9 urakat éjel s nappal, hogy fel égessenek, ez eddig is így kellett volna".a harag olyanynyira elemi erejű volt, hogy az elfogott nemeseket kezesség fejében sem engedték szabadon, hanem a Mező Város háznál harmad napig tartottak", 36 majd a vármegyei tömlöcbe vitték őket. Sobrik Ádám comissariusés Nyíri Szabó Ferenc a pusztán előbb a nemesek pincéihez vezette ajánosdai, madarászi és homorogi oláhokat, s miután megengedték nekik, hogy igyanak, rontották le a pincéket", majd a csapszéket és a nemesek házait. Akocsma boráta szalonfai strázsamester kvártélyáravitték be, akia Montecuccoli ezred 25 emberével és az oláhokkal jelen volt az égetésnél. Amintegy 25 újonnan épült házat az esetet követő napon le is rombolták.a Jánosdáról való Konder János szerint Sobrik comissariusa vármegye parancsolatjára hi-. vatkozott, s ő volt a nemesek elfogatója is. Egy másikfalujabeli, MajorAndrás szerint viszont nem törvényre, hanem hatalmasságra" jöttek Sobriék.3' Répáskeszi, Kis és Nagy Vásári, Bagd, Simonkerék, Vimer, Panasz, Mezőgyarak és Oroszi puszták korlátozás nélkül való használatáról csak a Várad megvétele előtti időkből maradt pontos híradás. Akkor a jövevényeknek valóban nem volt joguk a pusztákhoz, ha...valamely ember telekén (akart) lakni, pénzen vett magának földet és így élősködött." Arevolutiótól fogvást" azonban- aparaszti lakosok szerint- a pusztákat egyenlő akaratból egyik úgy élte, mint a másik". Egy 1780-ból való tanúvallomás szerint a szalonfai nemesek Lipót császártól kaptak adománylevelet, ezért nem akartak sem árendát, sem taxát adni róla, s követeltek a helységjövevény, vagyis paraszti népességétol fizetséget érte. A bagdi és répáskeszi pusztát, illetve a simonkerékit is (az utóbbit a káptalantól) kivont kardokkal védelmezték meg". Valószínűsíthet ő, hogy alapvetően a birtokos Esterházy kívánta tulajdonjogát érvényesíteni - a lakosok követelésének támogatásával - a puszták felett. Már az évi contractusban is úgy fogalmaztak : az árendaösszeg kifizetéséért a praediu mok használatát is engedélyezték.aszalonfaiak előbb védelmezték, még a réten is duggadták" a pergamenre írott megerősítő levelet, 1762-ben azonban Jeszenák ügyvéd erőszakkal hozatta be a mezőrol Jámbor Gáspár nótáriust, levelet íratott vele a káptalanhoz, s azzal az ürüggyel csalta ki tőlük az oklevelet, hogy az hasznot fog nekik hajtani. Ezután a következő contractusba a puszták használatát is belevették, ám az 1767-ben Pozsonybaküldött követség továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy mint régi eleink tettenek, olyanjusson akarják (azokat) használni. A követelés megismétlődött az és évi inquisitióban is. 3g 1777-ben a szalonfai nemesek közül Fóngd Mihály, öreg Fónad István és Bereczky János az ellen tiltakoztak, hogy ezen Urbarialis Regulatio alá conscribáltattak" a puszták, holott arról soha nem adóztak, s a szántók és kaszálók is erdőből irtat tak ki általunk és eleink által". A nemesek és parasztok elválasztásának szándékát és tényét mutatja, hogy az adózók aláírtak valami conscriptiót, de - ahogyan a tiltakozók vélik - az nem vonatkozhat rájuk",s 9 36 HBML N.A.6/b 1. k.- Tiszti perek.-fónagy Miklós, Molnár György, Csut János, Ács Benedek és Váry Tamás voltak az elfogottak. 37 Többen vallották, hogy a jelenlévő oláhokat kényszeríteni kellett az akcióban való részvételre, sőt pénzbírságot (40 ft) is kilátásba helyeztek, ha elmennének. Major a püspök fegyverese volt Jánosdán. 38 HBML XL601/2. Jeszenák olyanírást csináltatott, hogy aszalonfaiak elállnaka pusztákiránti jussukról, s a koholt írást a város pecsétjével hitelesítette. Az szept. 12-én kelt irat szerint a lemondás ellenértékeként Szalonfa város lakosai használhatják" árendaösszegért, mint az uradalom többihelysége. 39 Uo. XL601/4. 29
10 A puszták iránti jog a késo~biekben a hajdúper követelései között is helyet kapott. Margittán, a Csákyak legjelentősebb mezővárosában, a század elején manumittáltak igyekeztek kivonni magukata famffia által újabban (az 1780-as években) bejelentett határhasználati tilalom alól.a manumissus nemesek" szerint ugyanisők sem a família, sem a lakosok kárára nem követnek el túlkapásokat, hiszen joguk kiadásakor sem az erdő, sem a vizek használata nem volt tilalmasban, ezért ők azokat appertinentiának számították".a A jószőlőtermővidékekenkülönösen a kurialista nemesekkocsmatartása váltott ki elégedetlenséget. Nagybajom 1754-b ől származó feljegyzései szerint többeket büntetett meg a communitas tanácsa, mert nem a mezőváros által árendált, hanem az ún. tilalmas kocsmán" ivott bort. Dudema György cigányt, miután kétszer rajtakapták 8 ft-ra, vagy 40 pálcára ítélték.1760-ban Sólyom Mihály azért szenvedett 24 pálcaütést, mert elfogadta a mások kínálását a tiltott borból". A tilalmas csapszék a Nemesek csapszéke volt",amelyet a herceg rendelete szerint sem volt szabad az uraság földén lakóknak" látogatni.a l Berettyóújfaluban, ahol szintén a parasztpolgárok közössége bérelte a kocsmát, már 1731-ben arra panaszkodtak, hogy olyan manumissusok folytatnak kocsmát", akik nemrég még contribuensek voltak (Fodor György, Csiffi Ferenc). Csiffi ellenjó val késo~b (1788) is háborogtak, mert házában pálinkát mértek, s azt a lakosok az árenda hasznának korlátozásaként értékelték.a2 Anemesi kocsmatartásijog olyannyira akadálytalanul érvényesült, hogy amikor 1838-ban a váradolaszi uradalmi gyűlésen a házaknál nyitható Cántor Csapszékek" iránti úrbéri pereskedést megbeszélték, a bajomiak úgy értékelték saját helyzetüket : á sok curjális csapszékek miatt á mostani egy csapszékjeknek sem tudván illendő hasznát venni" elállnak a kéréstok. Végül SzilágyiGyörgy ügyvéd Derecske, Szalonta, Sáránd és Nagybajom városokat kivéve tette meg javaslatát.a3 Anemesekvélt vagy valós jogainak érvényesítése másterületen is ellenállást váltott ki. Margittán (1757) az urasági vendégfogadótkiárendáló Novák Vencel panaszkodott a Csákygrófhozírott levelében, hogy az erdélyi kereskedőutasok amanumis sus Fundusokon lakó emberek" házához szállnak, s ezjelentősen csökkenti az őjövedelmeit.aa A pusztahasználat, a haszonvételek (kocsma, mészárszék, vendégfogadó stb.) jogának érvényesítése - a jobbágyi népesség mellett - leginkább az uradalomépítő nagybirtokos érdekeit sértette. Ezzel is magyarázható a jobbágyi communitások és a világi nagybirtokosok közeledése. Ezért tűnik úgy, hogy az érdekellentétek csupán a helyi társadalomban okoztak konfliktusokat, holott avalódi ütközés a mezővárosi nemesség és a világi vagy egyházi nagybirtok között történt. A haszonvételek tulajdonjoga ugyanis nem illette meg a mezővárosok parasztpolgárait, csak használatát kaphatták meg- éves szerződés alapján- bérletbe. Ha a helybeli kurialista és armalista nemességezeknek működtetését korlátoztavagy gátolta, akkor ténylegesen a tulajdonos érdekeivel került szembe. 40 MOL P. 72. Fasc No. 8. Az elhangzott panaszok szerint a tilalmas Makk termőfákat" vápák, rétjeiket, szántóikat szaporítják, s a vadas erdőt is használják. 41 HBML V.614/a. 42 Uo. IV.A.2/b. Fasc. XV. No. 59. (1788) és Szendrey L : i. m HBML XL601/2. - Az évi 6. törvénycikkre hivatkoztak kérésüknél. 44 MOL P. 71. Fasc. 6. No
11 Összefoglalóan megállapítható, hogy a megye katonai szerepköre már a XVII. században kialakította a nemesség közigazgatási, bírói fórumait, amelyeket viszonylag könnyen át lehetett menteni. Feltételezhetően ezzel magyarázható, hogy már a XVIII. század első felében - néhány évtizeddel megelőzve az Alföld volt hódoltsági mezővárosait - megjelentek a nemesi önkormányzat formái, amelynek működtetéséhez jelentős támogatást kapott a nemesség a vármegyétől is. A két fél tanácsok létrejötte a települések nemesi és paraszti népességének együttélését kívánta az érdekegyeztetéssel (azuradalmakkal szembeni közösfellépés) könnyíteni, valamint lehetőséget teremtett, az érdekellentétek törvényes rendezéséhez Ȧ század folyamán a nemesség jogi és vagyoni sokrét űsége miatt - amelyet e helyütt anemesi társadalom kutatásának lemaradása miatt csak érzékeltetni tudtunk - egyre növekedett az uradalmak földjét használók száma (fundusok vásárlása, földbérletek stb.), amely folyamat egyre több összeütközést eredményezett a nemesi és jobbágyi communitasok között. A korábbi privilégiumok keresése, a nemesi communitas működésének szabályozásaakkorvett újabb, nagyobb erejű lendületet, amikor az úrbérrendezést követően a világi nagybirtok majorságépítésbe kezdett, s kihasználta a lehetőséget ajobbágytelket használó nemesség szolgáltatási kötelékének szorításához, adóztatásához, bírói függésbe vonásához. Nem lehet véletlen, hogy a hajdútelepek kezdeményezéséhez hasonlóan Berekböszörmény is 1791-ben menesztett küldöttséget Erdélybe a régi kiváltságok felkutatására. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a kurialista nemesség az uradalommal került szembe, míg ajobbágysága helybeli nemességgel ütköző igényei érvényesítéséhez mindig támogatóra talált a világi nagybirtokban. Interest Conflicts of Co-Existing Noble People and Serfs in the County-Towns in District Bihar of the XVlllth Century Klára Papp The available sources make possible the investigation of interest conflicts in the country-towns of the District. In the settlements of District Bihar essentially we may speak about noble title bearint inhabitants partly as immigrants. The new immigrants of thesettlements-mainly thoseof the oldprincely Hajdú Settlements-were the tax paying populations. The military role of the District defined its armal nobility's administrative, jurisdictional forms in the XVIIth century that could be transferred into the next era with relative ease. It can be supposed that this was the explanation of the appearance of the form of noble autonomy during the first half of the XVlllth century preceding that by the century turns of the old parts under Turkish rule in the Great Hungarian Plane. Noble people and serfs being in the same settlements besides interdependence went into conflicts with one another. These conflicts were born out of the questions of taxation, boundary utilization and lease cases of the landowners. The utilization of the puszta, lease of inns and hostelries caused conflicts apparently only with the local peasant population but in the reality nobility became a conflicting class of the secular class of big estate owners as well. 3 1
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai
Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
RészletesebbenZALA MEGYEI LEVÉLTÁR LAJSTROM
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. LAJSTROM XIII. 9. Dervarits család iratai 1757-1870 száma, neve, terjedelme: Összes raktári és terjedelme: 2 doboz = 0,22 ifm 2 doboz = 0,22 ifm Helyrajzi
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenTöredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
RészletesebbenSZÁLKAI TAMÁS. Adalékok a sárréti armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyainak elemzéséhez (1758/ )
SZÁLKAI TAMÁS Adalékok a sárréti armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyainak elemzéséhez (1758/59 1792) Bihar vármegyében a 18. század közepétől kezdve néhány évente újabb nemesi összeírásokra
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenCsongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B
Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B. 1426. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYAINAK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE 1827 1895 1,62 ifm (12 nagydoboz, 1 doboz) 1,19 kfm
RészletesebbenVII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek
A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet
RészletesebbenXIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942
XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenDr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.
Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak
RészletesebbenHAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre
Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN
NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,
RészletesebbenIV. 3. CSANÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI (1736 ) ( 1870)
IV. 3. CSANÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI (1736 ) 1790 1848 ( 1870) 34,84 ifm (268 nagydoboz) 0,18 ifm (5 csomó) 7,88 kfm (136 kötet) 42,90 fm II. József halála után Csanád vármegye visszanyerte
Részletesebbenéletutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,
Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenVEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/887- /2013.RP. Tárgy: panasz elbírálása
RészletesebbenHERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia
HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
RészletesebbenBIHAR VÁRMEGYE MAGÁNFÖLDESÚRI BIRTOKAI A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Papp Klára
BIHAR VÁRMEGYE MAGÁNFÖLDESÚRI BIRTOKAI A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Papp Klára A koraközépkori Biharország", a területi és funkcióbeli változások után ebből kialakuló későbbi Bihar vármegye időszakunkban,
RészletesebbenAz Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése
Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata
RészletesebbenXIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965
Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei
RészletesebbenCollegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ
1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen
RészletesebbenXIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877. 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10.
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10 Iratjegyzék
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenA IV. osztály góllövőlistájának végeredménye H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Fodor Artúr Törökszentmiklósiak 61 2 Drotter Zsolt Grande Szanda 33 3 Tóth
A IV. osztály góllövőlistájának végeredménye H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Fodor Artúr Törökszentmiklósiak 61 2 Drotter Zsolt Grande Szanda 33 3 Tóth Norbert Trakció 31 4 Szelindi Ádám Népsport 28 5 Gombos
RészletesebbenXIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenR Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T
R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.
RészletesebbenA LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL
Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
RészletesebbenXIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876
Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára Raktári helye: Mester utca, földszint, 50. állvány, 16. polc-51. állvány, 7. polc a) Családülési jegyzőkönyvek 1733-1864 2,04 fm (Protocollum concursum) b)
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR (I.) MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
L SZŰ ÍRSBL FLADASR (.) GLDS ÉS ÉRÉLÉS ÚUAÓ. gyszerű, rövid választ igénylő feladatok. FLADA a) szónok b) filozófus c) történetíró d) történetíró (elemenként 0,5 pont; összesen 2) 2. FLADA a) D b) B c)
RészletesebbenA POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
RészletesebbenA KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁR KİSZEGI FIÓKLEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.62. A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935 db doboz = 0,12 fm db doboz = ifm db kötet = ifm Összesen:
Részletesebben2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd
2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú
Részletesebben2008/2009. TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA IV. KORCSOPORT EGYÉNI PÁLYABAJNOKSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYE
2008/2009. TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA IV. KORCSOPORT EGYÉNI PÁLYABAJNOKSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYE Helyszín: Debrecen Időpont:2009. május 14. A Versenybíróság elnöke: Benéné Lipcsey Irén 2008/2009. TANÉVI ATLÉTIKA
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYEI MATEMATIKAVERSENY 2018/2019
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MATEMATIKAVERSENY 2018/2019 Bejutók a döntőbe A döntő helyszínének címei és a bejutás ponthatárai a dokumentum végén láthatóak. Város Iskolanév Osztály Kategória Név Helyszín Bagamér
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenBÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenA 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés.
1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság
RészletesebbenNekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára
Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több
RészletesebbenAz 1945. évi földreformról
Az 1945. évi földreformról Dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal földhasználati osztály ny. vezetője 1. Bevezetés A földre vonatkozó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok
RészletesebbenII. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi
II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1 83 Csire Sándor - 01:40:30 00:00:00 2 59 Németh Miklós Sólyom Team 01:40:31 00:00:00 3 145 Jakab Csaba - 01:41:38
RészletesebbenTárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok
Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom
RészletesebbenXIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok
RészletesebbenII. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi
II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1 174 Vígh Zoltán - 01:34:30 00:00:00 2 139 Nagy Gyula Alföld KS 01:34:32 00:00:01 3 152 Vízer Barnabás Team Katay 01:36:57
RészletesebbenA HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai
RészletesebbenI. korcsoport 2005-ben és utána születettek idő B kategória Név Szül.év Város Iskola
I. korcsoport 2005-ben és utána születettek 1. Bácsi Fruzsina 2005 Hajdúböszörmény Baltazár D.Ref.Ált.Isk. 8:45 2. Pusztai Dóra 2006 Debrecen Óvoda 9:09 3. Eszenyi Gréta 2005 Hajdúböszörmény Baltazár D.Ref.Ált.Isk.
Részletesebben1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1
Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,
RészletesebbenA közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law
Kovács Miklós A közös tulajdon a földjogban The joint ownership of the land law kovacs.miklos@amk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, mestertanár I. Jogelméleti megfontolások A közös tulajdon
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS I.
Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni
RészletesebbenNemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1
188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSzékhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY
HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) mint Kiíró a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Nemzeti
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenAZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
RészletesebbenDr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)
1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult
Részletesebben2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
Részletesebben3000 Hatvan, Kossuth tér 15. Cg.10-02-020168 Adószám: 10111620-2-10 Telefon: 37/ 541-911 Telefax: 37/ 541-910 e-mail : postmaster@hatvan-takarek.axelero.net honlap : www.hatvani.tksz.hu ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
RészletesebbenA BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
RészletesebbenAZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenOBDK. Esettanulmány. Jogsérelem a házi segítségnyújtásban
OBDK Esettanulmány Jogsérelem a házi segítségnyújtásban 1. Az eset leírása. TP, 82 éves, mozgásában korlátozott ellátott, - aki egy bérház 3. emeletén él, hozzátartozói nincsenek a településen, - panasszal
RészletesebbenPiszmán 90. Összesített egyéni eredmények. Megkezdve: Befejezve:
Piszmán 90. Összesített egyéni eredmények Megkezdve: 2015.05.23. Befejezve: 2015.05.23. Helyezés Versenyző neve F.szam Pont Ft Csapatnév 1 Varga István 1 12 222 2 Duzmath Lajos 1 12 208 3 Bolevácz László
RészletesebbenA csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.
- 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett
RészletesebbenA IV. osztály góllövőlistája 30 forduló után H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Szekeres Tibor Besenyszög 43 2 Nagy Csaba Kovács Tüzép 42 3 Drotter Zsolt
A IV. osztály góllövőlistája 30 forduló után H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Szekeres Tibor Besenyszög 43 2 Nagy Csaba Kovács Tüzép 42 3 Drotter Zsolt Grande Szanda 41 4 Szabó Csaba Kornéliusz 40 5 Szelindi
RészletesebbenCsaládtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés
Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenSzabályzat. Perfekt Felelôsségbiztosítás. Érvényes: 2015. január 1-tôl
Szabályzat Perfekt Felelôsségbiztosítás Érvényes: 2015. január 1-tôl TARTALOMJEGYZÉK 1. PFSZ PERFEKT FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 3 1.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3 1.2 A BIZTOSÍTÁS 3 1.3 BIZTOSÍTOTT,
RészletesebbenBordány Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől T/8 /2014
Bordány Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől T/8 /2014 Előterjesztés Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény kezelésében álló Mórahalom, Kölcsey u. 2. szám alatti ingatlan bérbeadásához Tisztelt Képviselő-
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2014. április 14. napján tartott rendkívüli nyílt üléséről.
Jegyzőkönyv Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2014. április 14. napján tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Dr. Bohács Zsolt a bizottság elnöke Gila
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenFelkelõcsoport a Corvin közben
EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenKISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola
Részletesebben