Szigetszentmiklósi Szigetszentmiklós, 2018

Átírás

1 Szigetszentmiklósi Szigetszentmiklós, 2018

2 Tartalom BEVEZETŐ... 7 Hatályos jogszabályok... 7 A szervezeti és működési szabályzat hatálya...7 Az SZMSZ személyi hatálya... 7 Az SZMSZ területi hatálya... 8 Időbeni hatálya... 8 Az SZMSZ megismerésének lehetőségei... 8 Az intézmény általános jellemzői... 8 A z intézmény n e ve... 8 A z intézmény típusa...8 A z intézmény székhelye...8 A z intézmény alapítója... 8 Fenntartó...8 Fenntartó székhelye...8 A z intézmény O M azonosító szám a... 9 Köznevelési és egyéb alapfeladata...9 A z intézmény gazdálkodása Az intézményi bélyegzők felirata, ienyomata és használata... 9 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje...10 Az intézményvezető Hatáskörök átruházása...13 Az intézményvezető-helyettesek...13 Az iskola kibővített vezetősége Szakmai munkaközösségek A munkaközösségek együttműködésének form ái A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje...16 Igazgatótanács Az Igazgatótanács {a későbbiekben!t) összetétele és választása Az Igazgatótanácsi tagság létesítése...17 Az IT jogköre Az IT m űködése Az Igazgatótanács ügyrendje...18 A vezetőségi értekezlet A nevelőtestület... 19

3 Alkalmazotti közösség Szülői szervezet a szülői munkaközösség {a későbbiekben S Z M K )...21 A SZM K véleményezési és egyetértési joga A SZIVIK javaslattevő joga Diákönkormányzat A diákönkormányzat és az iskola kapcsolata...21 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Kapcsolat az osztálytanítók és a nevelők között...22 Kapcsolat az alsós és felsős közösség között Kapcsolat az általános iskola és a művészeti iskola között A nevelőtestületi értekezlet Munkaközösségi értekezlet...23 Az intézményvezető vagy helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje...24 Szülői értekezlet Családlátogatás Nyílt nap Fogadó ó ra SZM K értekezlet A szülők írásbeli tájékoztatása A diákönkormányzat m űködése Diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás Diák önkormányzati szerv valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása SZAKM AI M U N K A BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK REN D JE Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok...25 A belső ellenőrzés feladatai A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Intézm ényvezető...26 Intézményvezető-helyettesek A művészeti Iskolai intézményegység vezető...27 A művészeti Iskolai intézményegység-vezetőhelyettesek...27 M unkaközösség-vezetők...27 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja...27

4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése so rá n Az ellenőrzés form ái...29 A visszacsatolás formái és fórumai...29 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokum entum ok...30 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokum entumai A szakmai alapdokum entum A pedagógiai program...30 Az éves m unkaterv...31 Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása...32 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok munkaidejének kitöltése A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak A munkaidő többi részében ellátott feladatok a következők Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok m eghatározása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény nem pedagógus munkaváüalóinak m unkarendje A tanulók munkarendje A fegyelmi eljárás rendje...36 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai...37 A tanuló kártérítési felelőssége KÜLSŐ KAPCSOLATOK Szigetszentmiklós Család- és Gyermekjóléti Központtal való kapcsolat formája, módja...39 Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolat formája, módja Egészségügyi szolgálattal való kapcsolat formája, m ódja Gyámhivatallal való kapcsolat formája, m ódja...40 Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel való kapcsolat formája, m ódja...40 További külső kapcsolatok és azokkal való kapcsolat formája, módja A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS REN D JE...42 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK...43 A tanuióbalesetek megelőzése A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás

5 Tanulmányi kirándulások előtti balesetvédelmi oktatás Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek-és tanulóbalesetek esetén...44 Tűz, baleset és munkavédelmi tájékoztatás az intézmény munkavállalóinak szám ára... L. 45 A dohányzással kapcsolatos előírások RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BO M BARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK...;..45 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE, FO R M Á I A tanulók ebédeltetése Napközis foglalkozás Szakkörök, énekkarok és művészeti foglalkozások Korrepetálások...48 Sportfoglalkozások ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések helyi rendje A hagyományápolás külső megjelenési form ái Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet...50 AZ INTÉZMÉNYI DO KUM ENTUM OK NYILVÁNTARTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGA A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK F O R M Á I A diákok tájékoztatása AZ INTÉZMÉNYI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az intézmény épületének egészére vonatkozó rendszabályok Az épületek rendje...51 Biztonsági rendszabályok...52 A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasznáíata...52 A tanulók helyiséghasználata...52 A szaktantermek használati rendje A berendezések használata Karbantartás és kártérítés A közös terek használata...53 AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOM TATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE REKLÁMTEVÉKENYSÉG A FELVÉTELI EUÁRÁS SZABÁLYO ZÁSA Függelék Művészeti Intézményegység SZ M SZ Az iskolai Könyvtár Működési és Gyűjtőköri Szabályzata

6 Tankönyvtári Szabályzat Meiiékletek Munkaköri leírásminták... 58

7 BEVEZETŐ A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Hatályos jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat (későbbiekben SZMSZ) létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről évi CXÍI tv. az infonnációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII tv. a nem dohányzók védelméről CCXXXII. a tankönyv piac rendjéről 20/2012. EMMI rendelet a nevelési -- oktatási intézmények működéséről 17/2014. EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A szervezeti és működési szabályzat hatálya Az SZMSZ személyi hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását s, ha ez nem vezet

8 eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét illetve megteszi a szükséges intézkedéseket. Az SZMSZ területi hatálya Az intézmény székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Szcbeni út 81/b Az intézmény feladat ellátási helyei: 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti u Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos u Szigetszentmiklós, Csokonai u, 14, 2310 Szigetszentmiklós, Tököli út 30/a Szigetszentmiklós, Losonczi utca 13. Időbeni hatálya Az SZMSZ hatályos a következő törvényes módosításig. Az SZMSZ megismerésének lehetőségei Az SZMSZ egy ~ egy példánya megtekinthető; az iskola intézményvezetőjénél, intézményegység-vezetőjénél az iskola honlapján kivonatát a Köznevelési törvénynek megfelelően a beiratkozáskor a szülőnek elolvasásra át kell adni. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény típusa Közös igazgatású köznevelési intézmény Az intézmény székhelye 2310 Szigetszentmiklós, Szebeni út 81/b Az intézmény alapítója Emberi Erőforrások Minisztériuma Fenntartó Szigetszentmiklósi Tankemleti Központ Fenntartó székhelye 2310 Szigetszentmiklós, ÁTI-Sziget Ipari Park l/a. 11.

9 Az intézmény OM azonosító száma I Köznevelési és egyéb alapfeladata A szakmai alapdokumentum szerint. Az intézmény gazdálkodása ; Az intézmény pénzügyi gazdálkodást nem folytat, pénzügyi feladatait a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ látja el. I i i Az Intézményi bélyegzők felirata, lenyomata és használata Hosszú bélyegző: Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: Szigetszentmiklós Szebeni út 81/b Kőrbélyegző: Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: Szigetszentmiklós Szebeni út 81/b Az intézményi bélyegző használatára a következő személyek jogosultak: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, intézményegység-vezető, intézményegység-vezetőhelyettesek, iskolatitkárok.

10 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Szervezeti ábra: I Munkaközösség vezető I [ jw M u n l^ Nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő aikaimazottak Iskola napi működését segítő aikaimazottak (technikai alkalmazottak) *A művészeti íntézményegység szervezeti felépítését az intézményegységre vonatkozó SZMSZ tartalmazza. Az intézmény közös igazgatású köznevelési intézmény. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységekböl áll. Ennek megfelelően a vezetés struktúrája a következő: Az intézményt 2 intézményegység alkotja: az általános iskolai nevelés-oktatási intézményegység (továbbiakban: általános iskola) az alapfokú művészetoktatási intézmény egy ség (továbbiakban: művészeti iskola). 10

11 Ennek megfelelően a vezetés struktúrája a következő: Az intézmény élén egy magasabb vezető, az intézményvezető áll. Az intézményegységek irányítását és a koordinációs munkát az intézményvezető látja el, a szakmai munka közvetlen irányítása és ellenőrzése pedig az általános iskolában az intézményvezető, a művészeti iskolában az intézményegység vezető feladata. Az intézniényegysegek szakmai tekintetben önállóak. Az iskolák napi tevékenységüket az intézményvezető útmutatásai alapján az intézményvezető-helyettesek és a művészeti iskolai intézmény egység-vezető irányításával végzik. Az intézményben a Pedagógiai Program alapján működő iskolák egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. A munkák összehangolását esetenként az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács az általa elfogadott rend szerint ülésezik. Az intézményvezető A köznevelési intézmény vezetője a)ml feigi az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért ~ önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. 11

12 e ) ^ a gyemiek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyennekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, f) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, g) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttmüködésért, h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, i) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, j) a pedagógus etika normáinak betartásáéit és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az intézményvezető feladata > a nevelőtestületi értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, > a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése az intézményegységek szakmai vezetőin keresztül, a 2 intézményegység tevékenységének koordinálása: - irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. - az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása, - dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. - jóváhagyja az intézményegységek tantárgyfelosztását. - gondoskodik a polgári védelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza), - teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. 12

13 Hatáskörök átruházása Az intézményvezető a következő feladatokat és hatásköröket ruházza át: a művészeti iskolában az intézményegység-vezetö számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a művészeti iskolában az intézményegység-vezető számára a művészeti iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézményegység képviseletét. Képviseleti Jogosultság köréből: a művészeti iskola szakmai képviseletét a művészeti iskolai intézmény egységvezető látja el. Kiadmányozási Jogköréből: - az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általa felhatalmazott egyik vezető írja alá, - a művészeti iskola intézményegység-vezetőjének aláírási jogköre a vezetése alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre terjed ki. Az intézményvezető-helyettesek A magasabb vezetői megbízást a Szigetszentmiklósi Tankemieti Központ igazgatója az intézményvezető véleményének kikérésével adja, vezetői megbízást az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre vagy visszavonásig érvényes. Az intézményegység-vezetö az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat. Az intézményvezető-helyettesek, intézményegység-vezetőhelyettesek munkaköri leírásuk alapján önállóan, az intézményvezető közvetlen irányításával dolgoznak. A felsős és alsós intézményvezető-helyettesek feladatai: a munkaköri leírásban foglaltak szerint megbízott felelős vezetőként segítik az intézményvezető munkavégzését, közvetlenül irányítják a beosztottaik munkáját, részt vesznek az intézményi tevékenység tervezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében. A művészeti intézményegység-vezető feladata: a nappali rendszerű alapfokú művészeti oktatás szervezése, irányítása, valamint a tandíjak és térítési díjak nyilvántartása, kezelése. Az intézményegység-vezetőhelyettesek feladatai: a munkaköri leírásban foglaltak szerint megbízott felelős vezetőként segítik az intézményegység-vezetö munkavégzését, közvetlenül irányítják a beosztottaik munkáját, részt vesznek az intézményi tevékenység tei*vezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében. Az alsós intézményvezető-helyettes feladata még: az alsó tagozat nevelő-oktató munkájának megszervezésében, irányításában való részvétel, értekezletek tartása, előkészítése, javaslat tantárgyfelosztásra, 13

14 az alsó tagozat ügyeleti rendjének megszervezése, irányítása, ellenőrzése, - helyettesítések szei*vezése alsó tagozaton, napköziben, naplók (KRÉTA - e-napló), adminisztrációs munka figyelemmel kísérése, - javítóvizsga szei*vezése, lebonyolítása az alsó tagozaton, alsós tanulmányi versenyek, nevelői pályázatok gondozása, személyi anyagok, jubileumi jutalom nyilvántartása, - nevelői hiányzások nyilvántartása az alsó tagozaton, napköziben. A felsős intézményvezető-helyettes feladata még: a felső tagozat nevelő-oktató munkájának megszervezésében, irányításában való részvétel, értekezletek tartása, előkészítése, - javaslat tantárgyfelosztásra, - javítóvizsgák szervezése, lebonyolítása a felső tagozaton, - a tanári ügyeleti rend megszei^vezésének irányítása, ellenőrzése a felső tagozaton. - helyettesítések szervezése felső tagozaton, felsős napköziben és ebédeltetés területén, felsős munkaközösségek munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése (továbbképzések, pályázatok), - naplók (KRÉTA - e-napló), adminisztrációs munka figyelemmel kísérése, ~ diákönkoraiányzattal való kapcsolattartás, felsős tanulmányi versenyek, pályázatok figyelemmel kísérése. Az iskola kibővített vezetősége intézményvezető intézményegység-vezető - intézményvezető-helyettesek intézményegység-vezetőhelyettesek - munkaközösség-vezetők diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskola kibővített vezetősége az iskola egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Összehívása nem kötelező, és a témák aktualitásától függő összetételben történik. Szakmai munkaközösségek Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség napközis munkaközösség reál munkaközösség humán munkaközösség - nyelvi munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség - művészeti munkaközösségek (4db - lásd művészeti iskola SZMSZ-e) 14

15 A munkaközösségeket az intézményvezető illetve helyettesei irányítják a munkaközösségvezetőkön keresztül. A szakmai munkaközösség feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, - részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében, - egységes követelmény rendszer kialakítása, - a tanulók ismeret szintjének folyamatos mérése, értékelése, tantárgy tanmeneteinek elkészítése, ebben segítségnyújtás, előkészítés az elfogadásra, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, bonyolítása, - pedagógusok továbbképzésében segítségnyújtás, - költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására javaslat, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőjének, önálló kezdeményezésre méréseket szervezhetnek, eldönthetik annak anyagát és az értékelés módját. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének megbízását az intézményvezető adja, a munkaközösség tagjainak véleményét kikérve 5 évre, illetve visszavonásig. A munkaközösség-vezető feladatai: - tantárgy illetve tantárgy csoportok gondozása, - tamnenetek, tantervek figyelemmel kisérése szükség szerinti korrigálása, - tanításhoz szükséges szemléltető eszközök, fejlesztési igények eljuttatása az intézményvezetőhöz, szertárak és az ott lévő szemléltető eszközök rendezettségének biztosítása, - a munkatervben meghatározottak alapján megtartja a munkaközösségi foglalkozásokat, - a tanév elején vezetésével, javaslatára a munkaközösség meghatározza az évi feladatokat, - tanév végi értékeléshez beszámolót készít, melyet átad vagy ismertet, látogatja a munkaközösség tagjainak óráit, - figyelemmel kíséri a tananyag helyzetét, a munkaközösségen belül bemutató órákat szervezhet a közösség tagjainak részére, ismerje a munkaközösséghez tartozó tanárok munkáját, igény szerint tegyen javaslatot a kiemelkedő munkát végzők jutalmazására. Az osztályfőnök feladatai: az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg, úgy, hogy osztályát lehetőleg több tanéven át vezesse 1-4-ig, illetve 5-8. osztályig, 15

16 - első osztályt lehetőleg pályakezdő ne vezessen, feladata, hogy tanulóit minél jobban megismerje, céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, - segítse, alakítsa tanítványai személyiségének fejlődését, továbbtanulásukban irányítsa őket, - tanév elején osztályfőnöki tanmenetet készít, az osztályközösség fejlesztése, alakítása érdekében együttmüködik a diákönkonnányzattal, - a tanulók észrevételeit, javaslatait osztályfőnöki munkájában felhasználja, - kapcsolatot tart fenn az osztályban tanító nevelőkkel, szükség esetén összehívja őket, látogathatja osztálya tanóráit, foglalkozásait, szükség szerint tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Szülői értekezletet tart, ahol tájékoztatja őket gyennekük tanulmányi és magatartási helyzetéről, valamint a soron következő feladatokról, félév és év vége előtt javaslatot készít a tanulók magatartás és szorgalom jegyéről, - a tanulókkal, szülőkkel közösen szervezi az osztályprogramokat, osztályozó értekezleten értékeli osztálya éves munkáját, ~ elvégzi az adminisztrációs teendőket, kitölteti a tanulók adatlapját, és évente felülvizsgálja, - vezeti a haladási és osztályozó naplót (e-napló ~ KRÉTA), - vezeti a tanulók törzslapját és bizonyítványát, az ellenőrző könyvet havonta ellenőrzi, - értesíti a szülőt a tanulóval kapcsolatos minden lényeges dologról, fokozott figyelmet fordít a tanítványait veszélyeztető tényekre, a problémás eseteket jelzi az i^úságvédelmi felelősnek, - kezdeményezi különböző segélyek elnyerését, tanulói érdekében pályázatokat ír, - figyelemmel kíséri a házirend betartását, évente egy alkalommal elviszi osztályát a fogorvosi vizsgálatra. A munkaközösségek együttműködésének formái Elméleti előadások, felmérések összeállítása, bemutató foglalkozások, programok készítése, közös értékelések. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje Munkaközösség-vezetői egyeztetések szükségszerűen, alkalmanként. Kibővített vezetőségi értekezleten az intézményvezető által előre kiadott témában. Igazgatótanács Az Igazgatótanács (a későbbiekben IT) összetétele és választása A közös igazgatású köznevelési intézmény az intézmény egységek munkájának összehangolását ~ az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló ~ IT segíti, amely jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Tagjai: 8 fő 16

17 4 fö az általános iskolai intézmény egységből: intézményvezető intézményvezető-helyettesek 1 fö nevelőtestületi tag 4 fő a művészeti iskolai intézményegységből: intézményegység-vezető intézményegység-vezetőhelyettesek 1 fö nevelőtestületi tag Az IT nem vezető beosztású tagjait az intézményegységek tagjai választják meg. Az IT intézményegységek tagjai által választott tagok megbízása 5 évre szól. Visszahívásukra a megválasztásukra irányadó szabályok vonatkoznak. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése Az IT intézményegységi képviselőit az érintett egységek alkalmazottai nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg. Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és választható az igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 fönek nyílt szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. Szavazategyenlőség esetén az érintett intézményegység-vezetője dönt. A tagság megszűnik: az megbízás elteltével a tagságról való lemondással a tagságból való visszahívással a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével Az írásbeli lemondást az intézményvezetőnek kell átadni. A visszahívás az alkalmazottak 50 %-a + 1 fő javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető. Az IT jogköre Döntési jogkör: saj át ügyrendj érői. Véleményezési jogkör: az intézményegységek feladatainak összehangolásáról, szervezeti struktúra létrehozásáról és megszüntetéséről, mindarról, amiben az intézményvezető állásfoglalást kér, a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekről (címek adományozása, kitüntetési javaslat). 17

18 Javaslattevő jogköre: rendelkezik szervezeti egységek létrehozásáról, rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Az IT feladata: - az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése. Az IT működése Az ÍT az aktuális ügyek miatt ülésezik. Az IT t az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli ülést az intézményvezető vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az IT akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. Az intézményvezetői megbízáshoz az IT véleményét kell kikérnie a fenntartónak. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Napirendi javaslatot az intézmény valameimyi közalkalmazottja tehet. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az IT üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács ügyrendje 1. Üléseit a mindenkori aktualitások figyelembevételével tartja. 2. Az időpontról legalább 5 nappal előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban esetlegesen készült előterjesztések közzétételével együtt. 3. A rendkívüli IT ülések időpontjáról a tagokat az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével. 4. Az IT üléseit az intézményvezető vezeti. A vezetőségi értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, konzultatív, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményvezető által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Információt közvetít a napi működés fonnájáról. A vezetőségi értekezletet az intézményvezető hívja össze és vezeti. Tagjai: az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek az alapfokú művészeti iskola intézményegység vezetője az alapfokú művészeti iskola intézményegység-vezetőhelyettesek 18

19 Az intézmény vezetősége együttmüködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás a vezetők feladata. A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szei-vezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, h) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 19

20 (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valameimyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyek csak egy intézményegységet érintik, az intézmény egységben foglalkoztatott alkalmazottakból és az intézményegység vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (4) Az óraadó, a választható hit- és erkölcstan tantárgy oktatója a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület a jogkörei közül az alábbiakat átruházza a szakmai munkaközösségekre: emelt szintű osztályok indításának, megszüntetésének kezdeményezése, - az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő osztályok szervezése, a tantárgy-felosztás és az órarend elkészítésében való közreműködés, az iskolai költségvetésben a szakmai előirányzatok felhasználására javaslat, szaktárgyi és kulturális versenyek megszervezése és lebonyolítása, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában véleményezés, - tanmenetek ellenőrzése, szaktárgyak tanításának eredményességi vizsgálata, mérés - értékelés. Alkalmazotti közösség nevelőtestület tagjai iskolatitkárok gazdasági ügyintéző - pedagógiai asszisztensek laboráns jelmez- és viselettáros - hangszerkarbantartó - rendszergazda gondnok takarítók - portások Az alkalmazotti közösségi értekezletet kell tartani jogszabályban meghatározott ügyekben. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, kapcsolatos kérdésekben. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az IT valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. 20

21 Az összalkalmazolti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazolti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az értekezletről jegyzőkönyv készül Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. ^Az összehívást az intézményvezető kezdeményezi és hívja össze. Szülői szervezet a szülői munkaközösség (a későbbiekben SZMK) Az SZMK a szülők által választott tagok szervezete. Az osztályszülői értekezleteken delegált minimum 2 fő képezi az általános iskolai intézményegység munkaközösségét. A művészeti intézményegységbe járó tanulók szülei egyénenként kapnak értesítést. A választott tagok maguk közül, az iskola intézményvezetőjének javaslatára elnököt választanak. A SZMK véleményezési és egyetértési Joga Az SZMSZ, a Házirend, a Pedagógiai Program elfogadása előtt a tanulókra vonatkozó részeknél véleményezési jogot gyakorol. Megvitatás után a szervezet javaslatait a nevelőtestülettel egyeztetni kell, a végleges változat elfogadása után az SZMK elnöke a fent említett dokumentumokat aláírja. A SZMK javaslattevő joga az iskola működésével, a vezetők személyével, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekkel kapcsolatos. Az osztályok SZMK-ba delegált tagjait tanév elején, az első szülői értekezleten kell megválasztani. Az iskolai választmányi értekezletet szeptember végén vagy október elején kell megtartani. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből elnököt és két helyettest választanak. Az SZMK dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, munkaprogramjáról, a szülői munkaközösség tevékenységének szervezéséről. Diákönkormányzat A diákönkormányzat és az iskola kapcsolata A diákönkormányzatot segítő pedagógus tagja az iskolai kibővített vezetőségének. A vezetői értekezlet során tudomást szerez azokról az intézkedésekről, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az intézményvezető legalább 10 nappal korábban köteles tudomására hozni a diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg a véleményét ki kell kérni. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét önállóan szabályozza. 21

22 Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt az intézményvezető ~ a nevelőtestület véleményét figyelembe véve - a diákönkormányzat vezetésével bízza meg. Az intézményvezető mindazon esetekben, amelyek a tanuló közösséget érintik, kikéri a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét kérheti. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleteken az önkomiányzatot segítő tanár képviseli. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkomiányzat - a segítő tanár támogatásával - az intézményvezetőhöz, a szükebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyülést, melyen a tagokat tájékoztatni keli az iskolai élet egészéről. Az intézmény költségvetésében meghatározott összeggel támogatja a működését. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít, valamint használhatja az iskola berendezéseit, felszerelését. A diákönkormányzat által szervezet programokon a befolyt összeggel a diákönkonnányzat rendelkezik, elszámolási kötelezettséggel tartozik az iskolavezetésnek. A diákönkonnányzat szükség szerint ülésezik, üléseit a diákönkonnányzatot segítő pedagógus hívja össze igény szerint és vezeti az üléseket. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Kapcsolat az osztálytanítók és a nevelők között A tanuló csoportok átadásakor illetve átvételekor kötelesek a nevelők egymást kölcsönösen tájékoztatni a tanulók napi munkájáról, valamint a délutáni feladatokról. - Az osztályfőnökök a magatartás és szorgalom havi értékelését megelőzően kötelesek a délutáni foglalkozásokat tartó nevelőkkel megbeszélni a tanulók értékelését. A cserelátogatások gyakorisága függ a csoport magatartási és tanulmányi színvonalától. Kapcsolat az alsós és felsős közösség között Szükség szerint az alsós munkaközösség tagjai vegyenek részt a szakmai munkaközösség megbeszélésein. A tanulmányi munka szintjének emelése érdekében kötelesek a 4. osztályos nevelők, valamint a szakos tanárok cserelátogatásokat tenni egymás között a tanév elejétől. Ugyanezzel a céllal kell október hónapban a 3-4. osztályban tanító és az adott szorgalmi évben az 5. osztályban tanító tanárok között megbeszélést tartani a magatartás és a szorgalom terén felvetődő gondokról, problémákról és a tanulmányi munka színvonaláról, az alsó tagozatban elsajátított ismeretekről és készségekről. Kapcsolat az általános iskola és a művészeti iskola között - napi kapcsolattartás a művészeti oktatásban résztvevő tanulók tanítóival, osztályfőnökeivel, napközis nevelőivel, a gyerekek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése, fejlesztésük elősegítése, 22

23 a végzős tanulók pályaorientációjában való segítségnyújtás, a művészetekben kiemelkedően tehetséges gyermekek szakirányú továbbtanulásának elősegítése. A nevelőtestületi értekezlet Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet Tárgyköre: a) a tanév beindításával kapcsolatos feladatok b) javítóvizsgák lebonyolításának szervezése tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozó - értekezletek - tanévzáró értekezlet Téma: a) az éves munka értékelése b) főbb statisztikai mutatók és ezek elemzése c) a következő tanév tantárgy-felosztásának terve és jövő évi feladatok előrevetítése - nevelési értekezlet intézményegységenként munkaértekezletek: az éves munkaterv szerint, illetve a napi tevékenység koordinálása céljából szükség szerint az intézményvezető vagy intézményegységvezető hívja össze Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a testület egyharmada kéri. Ha az SZMK vagy a diákönkomiányzat kezdeményezi az összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletet egy időben több helyszínen is lehet tartani. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésre alkalmilag bizottságot hozhat létre (fegyelmi, felvételi, választási, stb). A létrehozott bizottságok munkájuk végeztével beszámolnak a nevelőtestületnek. Munkaközösségi értekezlet A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség vezető hívja össze havonta egyszer, illetve a munkatervben meghatározott feladatoknak megfelelően. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az értekezlet határozatképes, ha a tagok 50 %-a jelen van. Az intézményvezető vagy helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén a következő sorrendben helyettesítik: 1. művészeti iskolai intézményegység-vezető 23

24 2. felsős intézményvezető helyettes 3. alsós intézményvezető-helyettes 4. zeneművészeti intézmény egy ség-vezetőhelyettes 5. képző és ipar-, tánc-, színművészeti intézményegység-vezetőhelyettes 6. osztályfőnöki munkaközösség-vezető A művészeti intézményegység-vezető akadályoztatása esetén a következő sorrendben helyettesítik: 1. intézményvezető 2. zeneművészeti intézmény egység-vezetőhelyettes 3. képző és ipar-, tánc-, színművészeti intézményegység-vezetőhelyettes Vezetők együttes akadályoztatása esetén a munkaközös ség-vezetők látják el a feladatot. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az SZMK elnökével közvetlen kapcsolatot az intézményvezető tart fenn. Megbeszéléseik mindig az iskola nagyobb eseményeihez, rendezvényeihez kötődnek. A szülői munkaközösség értekezleteinek állandó résztvevője az intézményvezető, illetve megbízott helyettese. A szülők képviselői előzetes egyeztetés alapján bármilyen ügyben közvetlenül fordulhatnak az iskolavezetéshez. Nevelőtestületi értekezletekre a tanulókat érintő problémás esetekben a szülői szervezet vezetője meghívást kap. Szülői értekezlet Az osztályszülői értekezletek idejét az iskola vezetésének úgy kell megterveznie, hogy azokon akkor is részt tudjanak venni a szülők, ha egy családból több gyerek jár iskolába. Osztályszülői értekezletet szeptemberben és februárban kell tartani. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy igény, gondok esetén vagy a szülök kérésére más esetekben is összehívható az értekezlet. A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze. Családlátogatás Az osztályfőnök kiemelt esetben a gyermekvédelmi felelőssel együtt, a szülőkkel való előzetes egyeztetés szerint látogatást tesz a családnál. Nyílt nap Évente egy alkalommal nyílt napot lehet szervezni a szülök részére, amelyen bepillantást nyerhetnek az iskola életébe. Fogadó óra A tanévnyitó értekezleten elfogadott munkatervnek megfelelően, az ott elfogadott időpontokban tart az iskola fogadó órát a szülőknek. Előzetes egyeztetés szerint - szülői kezdeményezésre más időpont is kérhető. SZMK értekezlet A szülői munkaközösségi értekezletet a mindenkori munkaközösség vezető hívja össze. Az SZMK üléseken az iskola valamelyik vezetője mindig részt vesz. 24

25 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrzőn és az e-naplón (KRÉTA) keresztül tájékoztatják a szülőket a gyennekükkel kapcsolatos értékelésről és történésekről. A diákönkormányzat működése Saját éves munkaterv szerint tanárvezető irányításával végzi munkáját. Tagja a felső tagozatos tanulócsoportokból kerülnek ki. Diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás Az iskola vezetősége napi kapcsolatban áll az iskola tanulóinak tanár képviselőjével. Diák önkormányzati szerv valamint az Iskolai vezetők közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat kapcsolatot tart: az intézményvezetővel, az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, az szülői munkaközösséggel, az osztályfőnöki munkaközösséggel, más diákönkormányzatokkal, ifjúsági fórumokkal, szervezetekkel, szerveződésekkel, a fenntartó képviselőivel. A kapcsolattartásért a diákönkoniiányzatot segítő tanár felel, a feladatot továbbadhatja, átruházhatja egyéb felelősökre. A diákönkonnányzat az információkat a kapcsolati hálón keresztül folyamatosan áramoltatja; a segítő tanár illetve a felelősök a megszerzett információkkal rendszeresen ellátja a diákönkomiányzat tagjait, tisztségviselőit. A kapcsolattartás módjai egyedi esetekben eltérő, megállapodás, megegyezés szerint. A szülői szervezet vezetőjét a tanulókra vonatkozó problémás esetekben tanácskozásaikra meg kell hívni. A diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása 1. Az iskola helyiségeit az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján használhatja a diákönkormányzat 2. A helyiség karbantartási, felújítási költségeit külön megállapodás alapján az iskola fedezi. SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A belső ellenőrzés feladatai - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény Pedagógiai Programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, - az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 25

26 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bánnelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy amrak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre Jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Intézményvezető ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, - ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi a vezetők, valamint a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját, elkészíti az intézmény Belső Ellenőrzési Szabályzatát, - összeállítja az éves ellenőrzési tervet a vezetők éves ellenőrzési tervei alapján, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, ellenőrzi az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a pályázatokkal és az Integrációs Pedagógiai Rendszerrel (ipr) kapcsolatos ellenőrzéseket végzi, felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető-helyettesek Folyamatosan ellenőrzi a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, a gyermek- és i^úságvédelmi munkát, a pályázatokkal és IPR-rel kapcsolatos ellenőrzéseket, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet. 26

27 az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszeríí végrehajtását, folyamatosan ellenőrzi a takarítók szabályszerű munka végzését, munkafegyelmét. A művészeti iskolai intézményegység vezető Folyamatosan ellenőrzi a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, az intézményegység működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. A művészeti iskolai intézményegység-vezetőhelyettesek Amilyen ellenőrzési feladattal az intézményegység-vezető megbízza. Munkaközösség-vezetők Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a nevelő-oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel), a pályázatokkal és az ipr pályázattal kapcsolatos tevékenységek megvalósítását koordinálják. A munkaköri leírásokban is megjelennek a vezetők ellenőrzési feladatai. A munkaköri leírásokat legalább ötévente felül kell vizsgálni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a nevelési-oktatási intézmények működéséről) bekezdése b) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 27

28 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: - az intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - intézményegység-vezetők, intézményegység-vezetőhelyettesek, - munkaközösség vezetők. Az intézményvezető ~ az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az intézmény pedagógusai, dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A többcélú intézmény intézményvezetője az intézményegységekben a pedagógiai ellenőrzést a vezetőkkel való egyeztetés alapján végzi. A részletes ellenőrzési tervet az éves ellenőrzési terv tartalmazza. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény Pedagógiai Progi'amja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során - pedagógusok munkafegyelme, ~ tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, " a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösség formálás, - tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményegy ség-vezető, munkaközösség-vezetők). 28

29 igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, digitális napló folyamatos ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. Az egyes tanévek ellenőrzési feladatait, ezek ütemezését az intézményi Ellenőrzési Terv határozza meg. Az Ellenőrzési Terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés formái " beszámoltatás, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni (a beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az intézmény vezetője az iskola tevékenységét vagy annak részterületét értékeli), óralátogatás, melyet az érintettel egy megbeszélés követ, ~ dokumentumelemzés, értekezleteken való részvétel, felmérések, tesztek, vizsgálatok, tanügyi dokumentumok elienőrzése. A visszacsatolás formái és fórumai - az ellenőrzött személy tájékoztatása, - vezetőségi, munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek, - IT tájékoztatása. 29

30 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény töi^vényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési szabályzat, - a pedagógiai program, - a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), különös közzétételi lista, továbbképzési tervezet, egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve ~ szükség esetén - módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai progi*amjának megalkotásához az intézmény számára a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a 201L évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. (1) bekezdésében meghatározottakat, az iskola helyi tantervét, ^ ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai jöglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat szeptember 1-jétöI a választott kerettanterv megnevezésével. 30

31 a pedagógusok helyi intézményi feladaíait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a taniílók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési-célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével, valamint a többletkötelezettségeket. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.^ A munkaterv egy példánya az infonnatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az intézmény m unkarendje A tanév munkarendje: A mindenkor hatályos tanév rendjében meghatározottak szerint (szeptember 1 -tol augusztus 31.) A tanítás órarend alapján folyik. a tanítási órákat és a délutáni foglalkozásokat a kiírás szerinti teremben kell tartani, óracserére vagy teremcserére csak az iskolavezetés adhat engedélyt, az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.30-tól ig, illetve a különféle terembérleti szerződésektől függően más időpontban tart nyitva, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon valamint a szokásos nyitva tartástól eltérő időben csak az intézményvezető engedélyével használható az iskola létesítménye, - reggeli ügyeletet tartunk fél héttől fél nyolcig, - a tanítási órák reggel 8 órakor kezdődnek és 14 óra 45-kor fejeződnek be, kivéve a művészeti órákat, az első három szünet 15 perces, a negyedik és ötödik szünet 10 perces, a 6. tanóra után 14 óráig ebédszünetet tartunk, a 7. tanóra és a délutáni foglalkozások 14 órakor kezdődnek, az óraközi szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodnak, ez alatt biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését, melyet az ügyeleti rendben meghatározott személyek végeznek. Ld. a 20/2012. (VIÍI.31.) EMMI rendelet 2. (l)-(2) bekezdésében foglaltakat. 31

32 - az ügyeleti beosztás a tanév kezdetekor a tanári szobában keml elhelyezésre, az időjárástól függően az alsó tagozat minden szünetben az udvaron tartózkodik, a felsősök az 1. és az 5. szünet kivételével tartózkodhatnak az udvaron, a tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, az órát más módon zavarni nem szabad, rendkívüli esetben az intézményvezető kivételt tehet, - hirdetés az iskolarádión keresztül a 3. tanóra kezdetén történik, - tanítási napnak számít, ha legalább 3 tanórát megtartottunk, - tanórának számíthat a tanmenetben jelzett, iskolán kívüli program is pl.: erdei iskolai foglalkozás, múzeum könyvtárlátogatás, stb. A fentiek betartásáért a pedagógusok fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik után a foglalkozást tartó tanár felel a törvényes rend betartásáért. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket - az órarend, a munkatei^v és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában m a ^ k határozzák meg. Az értekezleteket hétfői, fogadóórákat általában keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8- órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása, 32

33 b) a munkaközösség-vezetöi feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 1) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetöi, diákönkomiányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az iflúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ümiepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantennek rendben tartása, 33

34 y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok^ meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra vonatkozó fejezetben meghatározott tevékenységek mindegyike, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra vonatkozó fejezetben meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a munkaidő többi részében ellátott feladatokra vonatkozó fejezetben megbatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról - figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit - a pedagógus maga dönt. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást, A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 5. munkanapon le kell adni a titkárságon.^ Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a ^ 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. (1) bek. Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 34

35 tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási (foglalkozások) elcscrclését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. órák A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartam, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról* Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A munkaidő nyilvántartása jelenléti ív vezetésével történik. A tanulók m unkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását az iskolák házirendjei határozzák meg. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, pótló vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga) rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, (magántanuló), - az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 35

36 - ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, - átvételnél az iskola intézményvezetője írja elő, - a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A vizsgák megszervezése (hivatalos kiértesítés a szülőnek, pedagógusok beosztása, vizsgabizottság (szükségesetén több) megszervezése, adminisztráció előkészítéselebonyolítása, ellenőrzés, feladatlapok biztosítása, törzslapok, bizonyítványok, naplók rendbetétele, vizsga lezárása, határozatok készítése, stb.) az intézményvezető-helyettes feladata. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezetővel való egyeztetés után az intézményvezető-helyettesek jelölik ki. Az intézményvezető-helyettesek felelnek a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az intézményvezető-helyettesek készítik elő. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - az alapfokú művészeti iskolában húsz óráig - tarthat. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógusok jelenlétében ismerteti a vizsga szabályait, majd kiosztja a feladatokat. Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A tanulók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Ha az írásbeli vizsgát bánnilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A vizsgák között a tanulóknak pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A fegyelmi eljárás rendje A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Az a tanuló, aki kötelességszegést követ el, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lebonyolítását a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58../3-5. szakasza, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai szabályozzák. A fegyelmi büntetés lehet: 36

37 - megrovás, szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. Ha a kötelezettségszegés óta már három hónap eltelt, vagy ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, nem indítható fegyelmi eljárás. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai: A fegyelmi eljárás a megindítást követő 30 napon belül kerüljön lezárásra év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. - Az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegésről, a fegyelmi eljárás megindításáról és annak lehetséges kimeneteléről. - A nevelőtestület bízza meg a legalább háromtagú fegyelmi bizottságot, melyről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület a bizottság elnökének megválasztására nem jogosult, de javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet legalább két nappal a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően szóban ismertetni kell a nevelőtestülettel. - A fegyelmi tárgyaláson résztvevők: a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyehni bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek. Az utóbbiak csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodnak a tárgyalásra kijelölt teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról készült jegyzőkönyvet három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak, a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalást követően a határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, és az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012. EMMI rendelet 53..(1) értelmében egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás szabályai: - Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. 37

38 - A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. - Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. - Az egyeztető eljárás időpontját az intézményvezetője tűzi ki, az érdekeitekkel egyeztetve. Az időpontról és a helyszínről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az eljárás lefolytatására az intézményvezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztető eljárás lebonyolítására az intézményvezetője írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti. Az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez az érintett felek egyetértése szükséges. - A feladat ellátását csak személyes érintettségre hivatkozva lehet visszautasítani. - Az egyeztető személy az eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetni, amelynek célja az álláspontok tisztázása, közelítése. - Ha a felek egyetértenek, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást felfüggeszti a szükséges időre, de legföljebb három hónapra. - Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. - Az egyeztető eljárást írásos megállapodás zárja, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. - Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról kizárólag tájékoztatási céllal és ennek megfelelő mélységben lehet információt adni. - Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha ehhez egyik fél sem ragaszkodik. - A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. A tanuló kártérítési felelőssége A évi CXC. töi-vény a nemzeti köznevelésről 59.. (1) bekezdése értelmében, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai az irányadók. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 38

39 BELEPES-BENNTARTOZKODAS RENDJE AZOK RESZERE, AKIK NEM ALIN AK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntaitózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Hivatalos ügyek intézésére a tanulóknak a titkárságon minden nap és között, a szülőknek hétfőn , szerda és óra között van lehetősége. A szülők csak a szülői értekezleteken, fogadó órákon, előzetesen egyeztetett időpontban, hivatalos ügyintézés alkalmával, illetve iskolai rendezvényeken tartózkodhatnak az iskola területén. Ügyelet a nvári szünetben: a nyári szünetben a fenntartó által előírt időpontban ügyeletet kell tartani, amelyről írásban a szülőket az iskola honlapján értesítjük. A fenntartó képviselőit, illetve más intézményvezető fogadja. hivatalos szervtől érkezőket először az Az épületek helyiségeinek használatát civil csoportok az intézményvezetővel való előzetes egyeztetés alapján kérhetik. A foglalkozások befejezését követően a résztvevőknek el kell hagyni az épületet. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezetőhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Szigetszentmiklós Család- és Gyermekjóléti Központtal való kapcsolat formája, módja A gyermekvédelmi felelős munkája, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal a gyermekvédelmi felelősöket az intézményvezető bízza meg minden tanévben a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, - feladata a tanulókkal kapcsolatos óvó és védő megelőző tevékenység, veszélyhelyzetek feltárása, csökkentése, amelyek akadályozzák a tanulót fejlődésében, a rászorult tanulókat segítenie kell az étkezési, tankönyv támogatási segélyek elnyerésében, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében együttműködik vele az iskola tantestülete is, együtt kell működnie a járási székhely önkormányzat által létrehozott gyermekjóléti szolgálattal a törvény szerint előírt módon: A köznevelési intézményekben folyó szociális támogató szolgáltatások bővítésére, a gyermekek, 39

40 tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében szeptennber 1-jétöi sor kerül az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésére valamennyi köznevelési intézményben. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti központok a speciális szolgáltatásaik keretében kötelező jelleggel fogják biztosítani. Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátása a köznevelési intézmény és szükségszerűen a fenntartója, valamint a család- és gyermekjóléti központ közötti együttműködési megállapodás alapján történik. hetente fogadóórát tart, melyi'öl az iskolavezetés köteles a szülőket tanév elején értesítem, segíti az osztályfőnökök munkáját az egészséges életre nevelés témájában. Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolat formája, módja Első osztályos tanulóinkat diszlexiás vizsgálatnak vetik alá. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóban vagy az iskola épületében vizsgálatokat végeznek, csoportokat szerveznek más évfolyamokban is tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók esetében. Egészségügyi szolgálattal való kapcsolat formája, módja Az iskolában 2005/2006. tanévtől az iskolai egészségügyi szolgálat, főállású iskolavédőnővel működik. Az orvosi feladatokat szeptember 1. óta főállású iskolaorvos látja el. A munka az iskolával előre egyeztetett munkaterv alapján történik. Az iskola által biztosított rendelő a törvény által előírt feltételeknek megfelel. Az iskola és az egészségügyi szolgálat között a kapcsolat folyamatos. Gyámhivatallal való kapcsolat formája, módja Az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően kapcsolatot tart a Gyámhivatallal. Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel való kapcsolat formája, módja Iskolánkban az intézmény által kiközvetített gyógypedagógusok látják el az SNI-s tanulók ellátását. További külső kapcsolatok és azokkal való kapcsolat formája, módja Óvoda és iskola kapcsolata Hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn az intézmény a város mind az 5 óvodájával: 1. Napsugár 2. Csicsergő 3. Mocorgó 4. Akácliget 5. Napraforgó 6. Pitypang Október hónap: a mindenkori első osztályos nevelők tegyék lehetővé a volt nagycsoportos óvónők látogatását az osztályban. A tanítókkal való eszmecsere segítse elő a tanulók beilleszkedését az iskola életébe, valamint nyújtson támpontot az óvónőknek az iskolai beszoktatás rendjéről, a tanulmányi követelményekről. 40

41 November hónap: az alsós intézményvezető-helyettes előzetes tájékozódást végez a nagycsoportban. Ismerkedik a gyerekekkel és a foglalkozások módszerével. Alkotó észrevételeivel segíti az óvónők munkáját a beiskolázás előtt. Március hónap: az alsós intézményvezető-helyettes az iskola fejlesztőpedagógusával látogassa végig a nagycsoportokat, segítsen az óvónőknek az iskolaérettségi döntések meghozatalában. Május hónap: az első osztályosok fogadják a nagycsoportos óvodásokat, a tanító olyan foglalkozást tartson, amely kedvező bepillantást ad az iskola életbe. Az utolsó óvodai szülői értekezleten, igény esetén képviselje az iskolát egy alsós intézményvezető - helyettes, aki segítséget nyújt a szülőknek a tanévkezdés előtti problémák megoldásában. Tartson az iskola szülői értekezletet a leendő (iskolánkba már beiratkozott) első osztályos gyennekek szüleinek. Folyamatosan: A házi bemutatókra és a nyílt órákra kölcsönös meghívást kapnak, és részt vesznek az érintett óvodai és iskolai pedagógusok. Aktuális témák esetén a nevelési értekezletekre kölcsönös meghívást kapnak az iskolák, óvodák vezetői. Kapcsolat középfokú intézményekkel: Diákjaink sikeresebb továbbtanulása, eredményesebb felvételije érdekében a környező középfokú intézményekkel rendszeres kapcsolatot tartunk. 1. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 2. Kardos István Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium 3. Érdi SZC Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 4. Jaschik Almos Művészeti Szakgimnázium 5. Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium - a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája 6. Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakgimnáziuma, Ének-Zene Gimnáziuma 7. Halásztelki Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 8. Ráckevei Ady Endre Gimnázium 9. Baktay Ervin Gimnázium - Dunaharaszti - a tanulók biztonságosabb alaptudása, a jobb egymásra épülés érdekében évenként egy alkalommal közös szakmai tanácskozást rendezünk, - pályaválasztási szülői értekezlet iskolai szinten, - iskolalátogatás lehetősége az érdeklődő diákok és szüleik részére, felkérésünkre középiskolai tanárok közreműködése tanulmányi versenyeken. Jó a kapcsolatunk a katolikus és refoitnátus egyházakkal, és folyamatosan felvesszük a kapcsolatot az iskolánkban hittan tanítást vállaló, egyéb egyházakkal is. A hitoktatásra jelentkező tanulókat összeírjuk, kölcsönösen tájékoztatjuk a feleket, termet biztosítunk a hittanórák számára. Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk Városi Könyvtár és Közösségi Házzal ( SárgaházzaF ) ~ Sportegyesületekkel - Patak Galériával 41

42 Amatör Művészek Egyesületével Az országban működő Adám Jenő iskolákkal Külföldi kapcsolatok: Kós Károly Általános Iskola -- Gyergyószentmiklós (Románia) - Zentai Emlékiskola - Zenta (Szerbia) Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola -- Vári (Ukrajna) - Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Komámo (Szlovákia) - Kocani Zeneiskola (Macedónia) és Általános iskola Stádtisches Gymnasium Steinheim - Steinlieim (Németország) - Bischöfliches Gymnasium Paulinum - Schwaz (Ausztria) Vaskertes Általános Iskola - Gyergyószentmiklós (Románia) Elsőfokú Zeneiskola - Busko Zdroj (Lengyelország) - Zespol Placowek Oswiatowych w Zbludowicach Samorzadowe Gimnazjum w Zbludowicacli - Busko Zdroj (Lengyelország) - Goma Oryahovica (Bulgária) Külföldi kapcsolataink folyamán tanulóink idegen nyelvi levelezést folytatnak. Évente cscrelátogatáson vesznek részt, amikor közös programokat, közös alkotótáborokat szervezünk és adott témában projekt munkát készítenek. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola-egészségügyi ellátást Szigetszentmiklós Város Önkormányzata biztosítja. Az iskolaegészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek biztosítják az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel. A tanulók egy alkalommal iskolafogászaton vesznek részt, melyre az osztályfőnök köteles a tanulókat elvinni. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.3L) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Előre ütemezve végzi a szűrővizsgálatokat és a védőoltásokat. A tanulók évente fogoi'vosi szűrővizsgálaton is részt vesznek. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. A szűrővizsgálatok és védőoltások tanítási időben a pedagógusok felügyelete mellett történnek. Az intézmény felnőtt dolgozói részére a fenntartó tesz eleget a kötelező, törvényben előírt rendszeres szűréseknek. Az iskolaorvos tanévenkénti feladata 42

43 - az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a köznevelési törvény 46. (6)/d bekezdése, valamint a 25. (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését), a vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM rendelet alapján, a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve nonnál testnevelési csoportokba való besorolást végzi, végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, sürgősségi eseti ellátást végez. Az iskolai védőnő feladatai a védőnő munkája során együttműködik az iskolaorvossal, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.), a védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezető-helyettesekkel és az osztályfőnökökkel, munkájához tartozik a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munka, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttmüködve, kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ijjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az intézményvezető által kijelölt pedagógus végzi, az osztályfőnökök hathatós közreműködésével A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn Gyermekjóléti Szolgálat és a gyámügy szakembereivel. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulóbalesetek megelőzése A tanulóbaiesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A diákok számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát tehát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 43

44 Témák: Helyes közlekedés az utcán Baleseti veszélyforrások az iskolában és az iskola környezetében Védekezés a balesetek ellen Mi a teendő baleset esetén? Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások A tilos és az elvárható magatartásfonnák meghatározása, ismertetése Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn - ilyen tantárgyak a fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. Szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Napközben, tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus a felelős a tűz-, baleset- és munkavédelmi előírások betartatásáért. Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás A téli, tavaszi és nyári szünetek előtti héten megismételjük az oktatást az évszak adta veszélyforrások előtérbe helyezésével. Tanulmányi kirándulások előtti balesetvédelmi oktatás Tanulmányi kirándulások előtt az osztályfőnöknek/szervező pedagógusnak balesetvédelmioktatást kell tartani. Ezt a naplóban vagy a kérelemben rögzíteni kell. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek-és tanulóbalesetek esetén Ha a balesetet az intézményben bárhol, bármelyik alkalmazott észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget, és értesíteni kell az intézményvezetőt, annak akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettest, illetőleg bármely alkalmazottnak segítségét igénybe venni a további intézkedések megtétele érdekében. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sémlttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezető-helyetteseknek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A balesetek elektronikus nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető-helyettes végzi. 44

45 A tanuló baleseteket előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést ki kell vizsgálni, eitöl jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a fenntartónak, egyet a szülőnek kell küldeni. Súlyos baleset esetén azonnal jelenteni kel! a fenntartónak. Balesetvédelmi oktatást a tanév első órájában meg kell tartani, a naplóban ezt dokumentálni kell. Ugyancsak tűz- és balesetvédelmi oktatás kötelező az intézmény dolgozóinak is, megtartásáról jegyzőkönyv és jelenléti ív tanúskodik. Tűz, baleset és munkavédelmi tájékoztatás az intézmény munkavállalóinak számára A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény teljes területe nem dohányzó intézmény. Az intézményben ~ ide értve az iskola udvarát, a bejáratok előtti területrészt, a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! Az évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Az iskola óvó-védő előírásai szerint minden dolgozó és tanuló felelős: a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia felhasználással való tevékenységért, okozott kár esetén az iskolának kártérítési felelősséggel tartozik a kárt okozó. Az iskola épületet biztonsági rendszer védi, A számítógépes termet, a zenei szaktantermet, a hangszeres termeket, a konyhát és az irodákat külön mozgásérzékelők, kamerarendszer védi. A rendszert egy őrző-védő kft működteti és felügyeli. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIJL3L) EMMI rendelet 4. (l)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. 45

46 Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: a teniiészeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), a tűz, a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületeit vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettessel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Az eseményről azonnal értesíteni kell az intézményvezetőt, aki értesíti a tankerület igazgatóját. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, int ézményegység-vezető, intézményegység-vezetőhelyettesek. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartó képviseletében a tankerületi igazgatót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó hosszú sípoló hang, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a "Tüzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantenneken kívül (pl mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanulókat a tantermek elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. 46

47 A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a "Tüzríadó terv "-ben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szei*vek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetőjének. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény bármely munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy irodában dolgozó iskola titkárnak. Az értesített vezető vagy titkár a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos í Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó visszavonása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. 47

48 TANÓRÁN kívüli FOGLALKOZÁSOK RENDJE, FORMÁI A tanulók ebédeltetése Ütemezését az intézményvezető-helyettes irányításával, az ezzel megbízott napközis munkaközösség-vezető dolgozza ki. Az ebédidő 11 óra 30 perctől 14 óráig tart. A tanulók csak a kijelölt időpontban étkezhetnek, ettől eltérni külön kérésre lehet, - Az adott hónap étkezési befizetési igazolását előző hónap 20-ig be kell mutatni. Napközis foglalkozás Az iskola tanulói részére kötelező, ettől eltérni csak szülői engedélyezett kérés esetén lehet. A napközis foglalkozáson 11 óra 30 és 16 óra 30 között vesznek részt a tanulók. - A heti munkaterv szerint történik a munka ütemezése. - A napközi fö feladatai: étkeztetés, szabad levegőn való tartózkodás, felkészítő órák, sport, kulturális tevékenység. Szakkörök, énekkarok és művészeti foglalkozások (a művészeti intézményegység-vezető szervezésében) szakköröket igény (és lehetőség) szerint indítunk, egy szakkörben legfeljebb 15 tanuló lehet, egy tanuló maximum 3 szakkörben vehet részt, a szakkörök időbeni ütemezése külön órarend szerint történik, a művészeti foglalkozások szervezése a vonatkozó művészeti SZMSZ szerint történik. Korrepetálások A korrepetálásokon a szaktanár, illetve a megfelelő szakember által kijelölt tanulók részvétele kötelező (felzárkóztatás). Igénybe veheti a tanulásban átmenetileg elmaradt tanuló is. Időbeni ütemezése külön órarend szerint. A tanítók, illetve szaktanárok év elején felzárkóztató programot készítenek. Sportfoglalkozások Tömegsport foglalkozások száma a tantárgyfelosztás szerint meghatározott, tanításon kívüli időben, testnevelő tanárok ütemezése szerint tartandók. Ideje alatt az osztályok és az iskolák között előre meghirdetett versenyek lebonyolíthatók. Szervezője és lebonyolítója a testnevelési munkacsoport. A mindennapos testedzés megszervezésébe beszámítandók a tömegsport és a sport szakkörök. Igény és érdeklődés szerint azonban lehetővé kell tenni a gyermekek számára, hogy naponta mozogjanak. Egyéb alkalomszerű foglalkozásokért (pl. szereplések) a szervező a felelős. Erről köteles időben értesíteni az iskolavezetést, a tanórán kívüli foglalkozások idejének, rendjének egyeztetése kötelező minden érintett nevelő számára. 48

49 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK APOLASAVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések helyi rendje Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményben az állami ünnepek, megemlékezések rendezését (október 23., március 15.) az intézmény végzi és az éves munkatervben határozzuk meg a feladat elvégzésére kijelölt felelős nevét és az időpontokat. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Iskolarádiós műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról és a trianoni békeszerződés évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, illetve a Holocaustról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. Az iskolai szintű rendezvények, hagyományok ápolása a munkatervekben meghatározottak szerint történik. Ilyen rendezvény: karácsonyi koncert a szülök részére, Szülők bálja, Művészeti hét, Mikulás kupa, megyei, területi szintű tanulmányi versenyek, stb. A rendezvények időpontját és felelősét az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes, a művészeti iskola intézményegységben az intézményegység-vezetö határozzák meg. A rendezvény felelőse együttműködik az egységekkel, a szervezésben segítik munkáját. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, és gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézményi szintű és az iskolai szintű megtartott ünnepélyeken és rendezvényeken az alkalmazottak és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A munkaterv szerint: Nemzeti ünnepek Október a forradalom megünneplése Március 15. a szabadságharc ünneplése A tanulói közösségre vonatkozó ünnepek, megemlékezések formái, feladatok Október 1. - Megemlékezés a Zene Világnapjáról - Október 4. Állatok Világnapja (kiállítás, rajzverseny) - Október 6. ~ Aradi vértanuk napjáról megemlékezés November Magyar nyelv napja 49

50 Január Magyar Kultúra Napja Február Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március Magyar zászló napja Március Víz Világnapja Április Megemlékezés a Holocaustról Április 22. Föld Napja tiszteletére területi környezetvédelmi vetélkedő szervezése. Ápri 1i s 29. Tánc Világnapj a Május 25." Magyar hösök napja Június Nemzeti Összetartozás Napja Művészeti Hét megrendezése A 8. osztályosok ballagásának megszervezése Az intézményi hagyományok új dolgozóink köszöntése a tanévnyitó értekezleten, a tanulmányi versenyek évenkénti megszervezése, lebonyolítása, az első három helyezett elismerése oklevéllel, színház-, opera- és hangverseny-látogatások megszervezése, bérletek megrendelése, Mikulás napok szervezése, karácsonyi hangverseny és ünnepéiyszervezés, farsang, - Ki Mit Tud?, szülök báljának szervezése, tantestületi kirándulás, pedagógus napi ünnepség, a ballagáson a 8 éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, melyet az intézményvezető ad át, - távozó vagy nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatása, nyílt napok szervezése, szervezett papírgyűjtés, óvónők, óvodások látogatása, - tanulmányi kirándulás, idegen nyelvi nap, diákönkormányzat napja. A munkarendi pontok elrendelési hatáskörének és határidejének megállapítása az intézményvezető feladata. A hagyományápolás külső megjelenési formái Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet Az intézmény és az iskolák ünnepélyein a pedagógusoknak és a gyermekeknek, diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt, valamint hagyomány tiszteletből. Az ünnepi egyenruha a lányok részére sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; a fiúk részére sötét nadrág, fehér ing. A pedagógusok öltözete az alkalomnak szintén megfelelő ünnepi öltözék. 50

51 AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVANTARTASA ES NYILVANOSSAGA Az intézmény hivatalos dokumentumai (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend, Szakmai alapdokumentum) az intézményvezetői irodában, a tanári szobában, a könyvtárban, irattárban kerülnek elhelyezésre, valamint felkemlnek a honlapra. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. Felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az intézményvezető adhat. A vezetők saját egységük programjairól, a beiratkozás rendjéről a munkatervben rögzített terv szerint adnak tájékoztatást. A házirendet minden leendő elsős szüleinek a beiratkozáskor átadjuk. Az intézményi iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el, a 335/2005. (XII. 29.) Korm.rendelet 3. (3) bekezdése szerint szabályozott módon a feladatok- és hatáskörök megállapításra kerültek. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból igyekszünk havonta legalább egy osztályzatot adni. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte fclevente a tanuló lezárásához. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt legalább a témazárót megelőző órán tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan lehetőleg két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és az irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását lehetőleg két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. A diákközösséget érintő döntéseket a szünetek befejezésekor a hirdetésnél, vagy iskolagyülésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a tanulók tudomására hozni. AZ INTÉZMÉNYI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az intézmény épületének egészére vonatkozó rendszabályok Az iskolánknak a következő létesítményei vannak: a) Főépület: Szebeni út 81/b, önálló konyhával b) Losonczi utcai épület c) a további telephelyeken az ott működő intézmény használati rendjét kell betartani Az épületek rendje Az épület főbejáratánál címtáblát, a tanteimekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a vezetők feladata. Az épület egész területén be kell tartani a házirend szabályait. 51

52 A köznevelési intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit egyeztetés után ~ szabadon használhatja tanári felügyelet mellett a vezetővel való Tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak az intézményben, A különféle speciális helyiségekben kifüggesztett használati rendet be kell tartania mindenkinek, aki az adott helyiségben tartózkodik. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantenneket, szertárakat és egyéb helyiségeket. Az osztálytenneket az utolsó órát tartó nevelő, szaktanár, vagy az általa megbízott tanuló zárja be. A tantennek zárását tanítási idő után a takarítók ellenőrzik, akiknek feladatuk az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja vemii az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantennekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 52

53 A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktanteremben, a könyvtárban, az informatika teremben, a hangszeres tennekben, a tanulóbarát teremben - jól látható helyen - külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiség-használati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantennek (számítástechnika terem, stb.) használatához. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az intézményvezető-helyettesnek és a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantennek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse, illetve az a személy, aki a hibát, problémát észlelte, köteles az intézményvezető tudomására hozni. A hibás eszközöket az irodán le kell adni a hiba megjelölésével, A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az intézményvezető-helyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. A közös terek használata A közös terek használatáról a vezetőségi értekezleteken egyeztetnek a vezetők. Az intézmény helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik. AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt 53

54 dokumeníumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VI1L28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KÍR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk, A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskola titkár és eseti jelleggel a vezetők) férhetnek hozzá. A szülőket tájékoztató segítségével, bizonyos esetekben hivatalos levél útján papír alapon is tájékoztatjuk. REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az iskolában a Jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység csak az intézményvezető előzetes engedélyével végezhető. A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA Az iskolába való felvétel a köznevelési törvény, valamint fenntartó által meghatározottak szerint történik, a 20/2012. EMMI rendelet idevonatkozó paragrafusait figyelembe véve. 54

55 Záró rendelkezések Záradék a köznevelési törvény 25. alapján: 1. A Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület szeptember 1. napján tartott értekezletén megismerte, véleményezte és elfogadta. A jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség és a z iskola diákönkormányzata is. 2. A hatályba lépés időpontja: szeptember A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi SZMSZ~e. Kelt: Szigetszentmiklós, szeptember 1, Készítette:...j.../... Zillling Ibolya intézményvezető P. H. 55

56 Legitimációs záradék A Szervezeti Működési Szabályzatot a nevelőtestület a év szeptember 1. napján tartott ülésén elfogadta. Szigetszentmiklós, szeptember 1. Jóváhagyta: Zilling Ibolya intézményvezető sk. P,H. 56

57 Függelék Művészeti Intézményegység SZMSZ Az iskolai Könyvtár Működési és Gyűitőköri Szabályzata Tankönyvtári Szabályzat 57

58 Mellékletek Munkaköri leírásminták MUNKAKÖRI le ír á s Munkáltató megnevezése: Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ Intézmény megnevezése: Közalkalmazott neve: Munkakör megnevezése: Besorolása: Kinevezés kelte: A munkakör betöltésének kezdete: FEOR szám: Munkavégzés helye: Munkaidő, munkarend^: a) teljes munkaidő: (heti 40 óra) b) részmunkaidő:... (heti óra) c.) óraadó:... (heti óra) A munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezés és megszüntetés esetén: Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója: Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ igazgatója intézményvezető Közvetlen vezetője: Helyettesítését ellátó személy: Pl.: az intézmény SZMSZ-e szerint A megfelelő rész aláhúzandó. 58

59 A munkakör betöltéséhez a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 3. számú melléklete szerint előírt iskolai végzettség, képzettség: Egyéb végzettség, képesítés, feltétel {pl. számítástechnikai ismeretek, nyelvismeret, nemzetbiztonsági ellenőrzés, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség): A munkakör ellátásával kapcsolatos fő feladatai; 59

60 A munkakör ellátásával kapcsolatos részletes feladatai: 1. Gyakran ismétlődő, rendszeres feladatok: 2. Eseti jellegű feladatok; 3. Vezetői munkakör esetén irányítási, koordinációs feladatok: 60

61 Jogkörök^: 1. Szakmai jogkörök: a) hatósági b) engedélyezési c) véleményezési d) előterjesztési e) ellenőrzési f) koordinációs g) egyéb: Vezetői jogkörök: a) hatósági b) engedélyezési c) véleményezési d) előterjesztési e) ellenőrzési f) aláírási g) döntési h) munkáltatói i) koordinációs j) kiadmányozási k) kötelezettségvállalási i) egyéb:... A megfelelő rész aláhúzandó. 61

62 A munkakör ellátásával kapcsolatos felelőssége, kötelezettsége: Köteles ismerni az intézmény feladat- és hatáskörét, Illetve munkakörének ellátását meghatározó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket és belső irányítási eszközöket. A munkavégzés, feladatellátás során köteles különösen az alábbi szabályzatok szerint eljárni: az intézmény szervezeti és működési szabályzata az intézmény pedagógiai programja, házi rendje, egyéb szabályzatok, eljárás rendek Záradék: A közalkalmazott köteles felettesei utasításait végrehajtani, feladatát a tőle elvárható hozzáértéssel végezni. A munkaköri leírás csak a rendszeresen visszatérő alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. A felsoroltakon kívül el keli látnia a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is, továbbá mindazon feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója valamint a közvetlen vezetője megbízzák. A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, végrehajtásának elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást vonhat maga után. Kelt: intézményvezető A munkaköri leírást 1 példányban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: közalkalmazott 62

63 I. Munkaközösség vezetői feladatok Képviseli munkaközösségét, valamint megbízás alapján az iskolavezetést. Segítséget nyújt az oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Megszei-vezi a tagozattal kapcsolatos pályázatokat, tanulmányi versenyeket. Elősegíti az egységes követelményrendszer megvalósulását. Véleményt mond az új tankönyvekről. Rendszeresen munkaközösségi foglalkozásokat tart. Elkészíti a munkaközösség éves munkatervét. Az októberi statisztikai adatszolgáltatáshoz segítséget nyújt az intézményvezető-helyettesnek, összegyűjti a munkaközösség tagjaitól a szükséges adatokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók neveltségi szintjét. Szervezi a méréseket. Figyelemmel kíséri a szakirodalmat. Közreműködik a pályázatok megvalósításában. Feladata az ügyelet ellátásának megszervezése. Az intézmény épületei állag megóvásának figyelemmel kisérése. A határidők figyelemmel kísérése, és betartatása a munkaközösség tagjaival A mindennapi feladatellátás követése. Feladata: A szakmai munka gondozása, az intézmény helyi programjának és helyi tantervének megfelelően, a kompetencia alapú oktatás módszereinek kiterjesztése a munkaközösségen belül. Szakmai-pedagógiai segítségnyújtás a munkaközösség tagjainak, különös tekintettel az új kollégákra. A szakmai munka ellenőrzése, értékelése, óralátogatások. Tanév elején a tanmenetek ellenőrzése. A munkaközösséghez tartozó pedagógusok közötti szakmai együttműködés biztosítása, a tantárgyközi kapcsolatok tartalmi hatékonyságának növelése, általános pedagógiai kultúra, módszertani innovációs tevékenység fenntartása, fejlesztése. A különböző szintű tanulmányi, sport, egyéb tanulói versenyekre történő kiválasztás koordinálása, nevezések, - versenyeztetés figyelemmel követése. A TÁMOP fenntarthatóságának biztosítása, az adminisztráció ellenőrzésében való feladatvállalás. Taneszközök bővítési lehetőségeinek figyelemmel kísérése, szükséges beszerzések tervezése, segítése. 63

64 Házi versenyek szervezése, lebonyolítása, körzeti versenyek szervezése. Az iskola honlapjának eredményes működésében való aktív tevékenység: az iskolai eseményekről készített anyagok felelősökhöz való eljuttatásának figyelemmel kísérése. Az információáramlás optimalizálása. Az intézményi, valamint vezetőségi értekezleteken elfogadott döntések képviselete, a munkaközösség tagjainak tájékoztatása. Felkérésre illetve szükség szerint a munkaközösség tevékenységi körébe tartozó területen háttérelemzések elkészítése. Félévi (szóbeli), tanévvégi (írásbeli) szakmai elemzés, értékelés elkészítése, javaslattétel a nevelő-oktatómunka eredményességének növelésére. A munkaközösség-vezető hatékonyan segíti az intézményvezető és az intézm én yvezető-hel yettes munkáj át. 64

65 O sztáíyfőnöki feiclösscgek: Munkáját a Pedagógiai Program és az intézményi külső és belső elvárás-rendszer szellemében, az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározottak, és az iskolai dükumentumok (pl. éves munkaterv) betartásával végzi. Munkavégzése során szem előtt tailja az intézményi önértékelés elvárás-rendszerét. Személyes telelösséggel tartozik a tanulókkal kapcsoíatos adatok, tanügyi dokumentumok pontos vezetéséért. *Neve!ömunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási teit/tann^ienet. Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért.» Bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos infonnációkat. Maradéktalanul betartja az adatkezelés rá vonatkozó szabályait. Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat (pl. óralátogatás). A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőnek vagy helyettesének. 65

66 O s/íályfőnökí feladatok (nem érintve az oszíályfőnöki nevelőmunka tartalmi részeit): L Admimszirációs jeliem feladatok: A tanulók személyi adatait beíija a dokumentumokba, összesítéseket készít, statisztikai adatokat szolgáltat. Kitölti a törzslapot, bizonyítványokat, értesítőket. A haladási napló kitöltésének ellenőrzése, a szaktárgyi órabeírások (tananyag, sorszám) hetente történő ellenőrzése és a hiányok pótoltatása (szükség esetén az iskolavezetés értesítése). Az érdemjegyek beírásának és az osztályozó napló kitöltésének ellenőrzése. Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit és ellenőrzi a tanulók által beírt érdemjegyeket. A tanulói hiányzások igazolása, összesítése. A Házirend előírásai szerinti értesítéshez rendszeresen ellenőrzi a tanulói hiányzások mértékét, módját, a vezetőknek jelzi az osztályozhatóság veszélyeztetését, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók tanulmányi előmenetelét, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. A Házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. Elektronikus üzenetben, illetve ellenőrzőbe történő beírással, vagy egyéb módon értesíti a szülőket a tanulóval kapcsolatos problémáról, Felelősen ellátja a tanulók közösségi szolgálatával kapcsolatos ráháruló teendőit. Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. Rendszeresen ellenőrzi az ellenőrzőbe történt bejegyzések szülői aláírással vagy egyéb úton történő tudomásulvételét. Nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos tanulókról. Figyelemmel kíséri az egészségügyi, szociális, éi-zelmi gondokkal küszködő tanulókat, segítséget nyújt számukra. Segíti, nyomon követi és adminisztrálja osztálya orvosi vizsgálatait. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket. Elvégzi az osztályfőnök egyéb adminisztrációs feladatait. 66

67 í Jí Irány [ló, vezeíő ieííe^íj feladatok: Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pedagógiai Progi am hatáskörébe utal. A helyi tanten-ben meghatározott órakeretben rendszeresen osztályíönöki órát tart. Az osztály főnöki óra tartalma és vezetése, mint a pedagógiai munka kiemeit színtere az osztály éves tanmenete alapján valósul meg, amely során a tanulók tanulmányi eredményeinek a nyomon követése melleit, évente több alkalommal, változó tematikával, releváns társadalmi témákat is éiíntve saját maga, vagy megíiívott előadókkal foglalkozásokat tait. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkoiinányzó képességük fejlesztésére. Együttműködve az osztály tanulóival segíti a tanulóközösség kialakulását. Minden tanév első hetében ismeiteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmájiyi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait. Kirándulásokat, közös kuhurális prograinokat szervez osztálya tanulói számára. Ezek tervéről, programjáról és tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt vagy/és helyettesét, valamint a szülőket. Részt vesz osztályát érintő iskolai rendezvények előkészítő munkálataiban és a rendezvényeken. Folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására. Javaslatot tesz a tanulók jntaimazására, kitüntetésére. A tanulókat saját hatáskörében is jutalmazza (pl. osztályfőnöki dicséret). Fegyelmező intézkedéseket hoz, fegyelmi vétség esetén eljárást kezdeményezhet. A tanulók minden iskolai tevékenységét, beleértve a tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat is értékeli, kialakítja bennük a reális önértékelés igényét. Szervező, ősszehansoló jellesíű feladatok: Segít abban, hogy a gyerek ottlionosan és biztonságban érezze magát az iskolában. Ennek érdekében tájékozódik a rábízott tanulók neveltségi szintjéről, osztályban, egyéb közösségben elfoglalt helyéről, életviteléről, környezetéről.» Kapcsolatot tart az intézményben működő civil szervezetekkel A nevelési folyamat tervezésében a civil szervezetek szerepét, közreműködését segítő eszközként használja (pl. iskolai alapítvány). 67

68 Munkája során figyeicmbc veszi a DÖK programját, felelősséggel vesz részt annak szer\^ezésében, tervezésében, irányításában. ' Koordinálja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását^ segíti a tanulásban lemaradók feízárkóztaíását. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. A gyermekekről gyűjtött egyéni megfigyelési tapasztalatait, az érvényes diagnosztikai eredményeket, valamint a Szakértői Bizottság véleményét és javaslatát az osztályban tanító pedagógusokkal ismerteti, ezeket közösen elemzik, és a továbbhaladási célokat meghatározzák. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. logopédus, pszichológus, gyógy testnevelő, közösségi szolgálat koordinátorával stb,)< A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében egyiittműködik a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kollégával, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, szükség esetén részt vesz esetmegbeszéléseken. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat. Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Szükség esetén az intézményvezető hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Szükség szerint családlátogatásokat végez. A Munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, illetve fogadóórát tart. Szülői értekezletek, fogadóórák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, továbbtanulási lehetőségeki ől tájékoztatja őket, tanácsot ad és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz, tudatosan fejleszti az életpályakompetenciákat. A szülői értekezletek tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt vagy helyettesét. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkjcel. Tanév elején megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Az osztályozó konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában. Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira. 68

69 ;,':-A' í ; - : - k ' X - : '- ' ' :.-' üli. -. i. -v'^v-'' - -Vv-.T-,.-^;^SírVív'- Í'^'V Í^/V :--..: -V : ; ' -T' - :Vv:' '-^í;:-: i T v,......" '--Vivic; : v :vv' ' -.;. - -'v, r; :.- ^ ;;. >: > >' : >.:; - -ívj-'-:-v!, :-'V. '..' ; MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG Szervezeti és Működési Szabályzata

70 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat Tartalom 1. Bevezető Az intézményegység szervezeti és működési szabályzatának elkészítésére vonatkozó hatályos jogszabályok A művészeti iskola intézmény egység általános jellemzői Az intézményegység jogi státusza Az intézmény egység székhelye Az intézményegység további feladat ellátási helyei Az intézményegység jogelődjei, alapítója, alapítás éve Az intézményegység alaptevékenysége Az intézmény egység gazdálkodása A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Szervezeti ábra A művészeti iskola vezetője Az intézmény egység-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményegység-vezetőhelyettes Nevelőtestület, alkalmazotti közösség, szakmai munkaközösségek Munkaközösség-vezető Munkaközösségek együttműködésének formái Munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje Nevelőtestületi értekezlet (művészeti iskola szakmai közösségének értekezlete) A pedagógus Szülői munkaközösség A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Diákönkormányzat A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatás Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás A térítési díj, tandíj összege A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Kapcsolat az általános iskola és a művészeti iskola között Kapcsolat a feladat ellátási helyek vezetőivel Kapcsolattartás az iskolavezetéssel Kapcsolattartás a szülőkkel, érdeklődőkkel

71 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat További külső kapcsolatok és azokkal való kapcsolat fonnája, módja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés célja: Az ellenőrzés módszerei Az e] 1enőrzést végzők köre Az intézmény működési rendjét meghatározó dokmnentumok Szakmai alapdokumentum Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Házirend Munkaterv Különös közzétételi lista Az intézmény egységben használatos saját dokumentumok A művészeti iskola működésének rendje A művészeti iskola tanulóinak, alkalmazottainak és vezetőinek az intézményben való benntartózkodás rendje Nyitva tartás a szorgalmi időben A tanítási órák rendje Nyitva tartás a tanítási szünetekben A vezetők az intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A kötött munkaidőben ellátandó feladatok Kötetlen munkaidőben ellátandó feladatok Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az osztályfőnökök feladat- és hatásköre Osztályfőnöki feladatok kijelölése; A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai Munkaköri leírás-minták: Pedagógus munkaköri leírás-mintája Munkarend A pedagógusok munkarendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanulók munkarendje A létesítmények és helyiségek használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata: A tanulók helyiséghasználati rendje: A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok...31

72 Művészeti Iskola Intézniényegység Szervezeti és Működési Szabályzat 5.8 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő:... 31

73 Művészeti Iskola Intczményegység Szervezeti és Működési Szabályzat 1. Bevezető 1.1 Az intézmény egység szervezeti és működési szabályzatának elkészítésére vonatkozó hatályos jogszabályok évi CXC. törvény 20. (4) alapján: A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények feladatait láthatja el. 20/2012. (VIIL 31.) EMMI rendelet 4. (6) alapján: A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-kűlön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 22/2013, (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A művészeti iskola intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzata egységet képez a közös igazgatású köznevelési intézmény szabályzatával, annak mellékletét képezi, kiegészítve azt az alapfokú művészetoktatás működését meghatározó specifikumokkal. 1.2 A művészeti iskola intézraényegység általános jellemzői Az intézményegység jogi státusza A Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola közös igazgatású többcélú intézmény intézményegysége Az intézmény egység székhelye 231 OSzigetszentmiklós, Szebeni út 81/b Az intézményegység további feladat ellátási helyei 2310 Szigetszentmiklós, Radnóti Miklós utca Szigetszentmiklós, Csokonai utca Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos utca Szigetszentmiklós, Tököli út 30/a 2310 Szigetszentmiklós, Losonczi utca Az intézmény egység jogelődjei, alapítója, alapítás éve Jogelőd: Adám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 127/1991. sz. Önkomiányzati Határozat alapján Szigetszentmiklós Város Önkormányzata szeptember 1-jével létrehozta a város önálló zeneiskoláját.

74 Művészeti Iskola Intézmcnyegység Szervezeti és Működési Szabályzat Jogelőd: Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény AM-2489 nyilvántartási számon, Szigetszentmiklós három általános iskolájának összefogásával, a város Önkomiányzatának jóváhagyásával, a Művészeti Tanoda Alapítvány szeptember 1-jével indította el, alapítványi fenntartású intézményként a művészeti iskolai oktatást képző- és iparművészeti, táncművészeti és színművészeti ágon. 1.3 Az intézményegység alaptevékenysége Alapfokú oktatás, ezen belül nappali rendszerű alapfokú művészetoktatás. Az intézményegységben, a szakmai alapdokumentumban meghatározottak szerint zeneművészet^ táncművészet^ képző- és iparművészet, valamint a színművészet - bábművészet művészeti ágban ~ az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantei'vi programja alapján készített ~ helyi tantervben, pedagógiai programban meghatározott művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Felkészít az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követő művészeti alapvizsgára, illetőleg az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követő művészeti záróvizsga letételére. Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanulólétszámot az intézmény szakmai alapdokumentuma határozza meg. Az alaptevékenység ellátása székhelyen, feladat ellátási helyeken a szakmai alapdokumentum rendelkezése szerint folyik. 1.4 Az intézményegység gazdálkodása Az intézményegység pénzügyi gazdálkodást nem folytat, pénzügyi feladatait a fenntartó látja el.

75 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat 2 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.1 Szervezeti ábra ánps iskola és Alapfokú Művészeti iskola intézményegység Intézményegység'Vezető l Képző-és iparművészet, Jáncművészet/Színművészét Inlézményegység-vezetÖheiyeiítes Zeneművészet Intézményegység-vezető helyettes Zeneismeretm unkaközösség Munkaköiösség vezető NevéiÖ^:és 0 nkát közvetlenül segítő áikalmázottak Iskolatitkár Jelmez- és viselettáros vagy Hangszerkarbantartó * Az általános iskola szervezeti felépítését az intézmény Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 2.2 A művészeti iskola vezetője A művészeti iskola élén az intézményegység-vezető áll, aki vezetői tevékenységét a közös igazgatású intézmény igazgatójának alárendelve, az intézményegység-vezető helyettesek és a munkaközösség vezetők (tanszakvezetök) közreműködésével látja el. Az intézményegység-vezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.* évi CXC. törvény 67.

76 Művészeti Iskola Intézniényegység Szervezeti és Működési Szabályzat A megbízást az év során bánéikor, öt évre kell adni. A művés/eti intézmény egység-vezető feladata: - az intézményegység felelős vezetője, képviselője, intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza meg, - az intézményegység mindennapjait érintő oktatási-nevelési feladatok szervezője, ellenőrzője, a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv, és az intézményvezető irányítása alapján az intézmény egység dolgozóinak munkáját tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, - az általános iskola tantárgyfelosztásával egyeztetve, kidolgozza a művészeti iskola tantárgyfelosztását, - részt vesz a nevelőtestületi, vezetőségi és egyéb értekezletek, megbeszélések előkészítésében, vitájában, az elfogadott döntések végrehajtásában, ~ ellenőrzi és láttamozza a tanmeneteket, - konzultációk, óralátogatások során tájékozódik a tanítás színvonaláról, a pedagógusok tanítási módszereiről, - ellenőrzi, elemzi az oktatás hatékonyságát, szükség esetén méréseket kezdeményez, - figyelemmel kíséri az iskolai taneszközök állapotát, kezdeményezi a szertárak fejlesztését, a szakkönyv- és elektronikus állomány gyarapítását, felelős az alapfokú művészetoktatás taneszköz-szükségletének biztosításáért, javaslatot tesz a szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre, az éves beiskolázási tervre, - részt vesz az intézmény házirendjének előkészítésében, elfogadása esetén ellenőrzi annak betartását, betartatását, figyelemmel kíséri, ellenőrzi az éves munkaterv megvalósítását, előkészíti, megszervezi és levezeti az intézmény egység értekezleteit, felelős a tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabálynak megfelelő előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért, - felelős a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért, - felelős az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért, - tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az iskolai életben bekövetkező eseményekről, elvégzi az intézményegységgel kapcsolatos adminisztrációt, adatszolgáltatást. 7

77 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény egység-vezető: ~ megbízza a művészeti iskolába jelentkezők meghallgatását végző bizottság tagjait, - javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről, - a pedagógusok véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárhoz, - engedélyezi a tanulók beosztását más tanárhoz, - engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését, engedélyezi a csoportösszevonást, - kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát, engedélyt adhat arra, hogy a tanuló ettől eltérő időpontban tegyen vizsgát, megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait, - a vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, - közvetlenül irányítja az intézményegység-vezető helyettesek, a munkaközösség vezetők és a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját. 2.3 Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében jogkörét az 1. intézményvezető 2. intézményegység-vezetőhelyettes, feladatait az 1. intézmény egység-vezetőhelyettes 2. művészeti munkaközösség vezető veszi át. Vezetők együttes akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el a feladatot. 2.4 Az intézményegység-vezetőhelyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményegység-vezető helyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az intézményegység-vezetőhelyettes feladatai: Közreműködik a szervezeti ábrán feltüntetett feladatmegosztás szerint - a művészeti nevelő és oktató munka irányításában, - a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások, vizsgák megszervezésében, - a művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, - az iskolai hagyományok megőrzésével összefüggő feladatokban, - a pedagógus-továbbképzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokban.

78 Művészeti Iskola Intézmény egy ség Szervezeti és Működési Szabályzat - a szertári állomány kezelésének ellenőrzésében, ~ a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások vezetésének, az iratok kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzésében, - versenyek, bemutatók szervezésében, - a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, szei^vezésében, - a hiányzó pedagógus helyettesítőinek kijelölésében, akadályoztatása esetén helyettesíti az intézményegység-vezetőt - esetenként képviseli az intézményegységet, a szülői szervezet, a fenntartó ülésein, szakmai fórumokon. 2.5 Nevelőtestület, alkalmazotti közösség, szakmai munkaközösségek A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van.^ A közös igazgatású köznevelési intézményben, azokban az ügyekben, amelyek csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intézményegységet érintenek, az intézményegységben foglalkoztatott alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.^ A művészeti iskola nevelőtestületét a művészeti iskola intézményegységben különböző művészeti ágban foglalkoztatott pedagógus munkakört betöltő alkalmazottakból álló szakmai közösség alkotja. A művészeti iskola nevelőtestülete része az intézmény nevelőtestületének. A szakmai közösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A művészeti iskola alkalmazotti közössége az intézményegység nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkát közvetlenül segítő dolgozókból áll. A munkakörükből adódó feladatok elvégzésén túl részt vesznek minden olyan pedagógiai munkát érintő feladatban, amelyet a törvény előír számukra. Szakmai munkaközössegek az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható szakok oktatását ellátó tanárok részvételével kell létrehozni, amennyiben a tanárok száma legalább 5 fő. A művészeti iskola intézményegységben működő munkaközösségek: zeneismeret-népzene (szolfézs, magánének, citera, népi furulya), zongora, vonós-pengetös (hegedű, gordonka, gitár),/hvöí-htó' (furulya, fuvola, klarinét, oboa, szaxofon, trombita, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba, ütő), képző-, és iparművészet, táncművészet, színművészet évi CXC. törvény 70. (1) évi CXC. törvény 70. (4) b)

79 Művészeli Iskola Intézmónyegység Szervezeti és Működési Szabályzat A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját - Részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében - Egységes követelményrendszert alakítanak ki Pedagógusok továbbképzésében segítséget nyújtanak Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - Részt vállalnak a zenetanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, beszámolók meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. Éves feladataikat meghatározzák az iskola munkatervében. - Figyelemmel kísérik a tárgyi feltételek fejlesztésének szükségességét és lehetőségeit - Segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőjének A nevelőtestület jogkörei közül átruházott feladatok: - az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő általános iskolai osztályok szervezése, a tantárgy-felosztás és az órarend elkészítésében való közreműködés, ~ az iskolai költségvetésben a szakmai előirányzatok felhasználására javaslat, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, bonyolítása, - tantárgy tanmeneteinek elkészítése, ebben segítségnyújtás, előkészítés az elfogadásra, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában véleményezés Munkaközösség-vezető A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség - vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének megbízását az intézményegység vezető adja, a munkaközösség tagjainak véleményét kikérve. A munkaközösség vezetőket pótlék és órakedvezmény illeti meg. A munkaközösség-vezető feladatai: a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek előkészítése, szervezése, - a munkaközösség képviselete szakmai megbeszéléseken, egyéb fórumokon, - tantárgy illetve tantárgy csoportok gondozása, tanmenetek, tantervek figyelemmel kisérése szükség szerinti korrigálása, tanításhoz szükséges szemléltető eszközök, fejlesztési igények eljuttatása az intézményegység-vezetőhöz vagy a helyettese felé, - szertárak és az ott lévő szemléltető eszközök rendezettségének ellenőrzése, - tanév elején vezetésével, javaslatára a munkaközösség meghatározza az évi feladatokat, - félévi és tanév végi értékeléshez beszámolót készít, melyet átad vagy ismertet, 10

80 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési S zabái >^at ~ feladat ellátási helyeken a megfelelő tanítási feltételek figyelemmel kísérése, adott esetben jelzés az intézményegység-vezető, vagy helyettese felé Munkaközösségek együttműködésének formái A munkaközösség vezetők tagjai az iskola kibővített vezetőségének. A munkaközösségek főként saját közösségük tevékenységét koordinálják, szervezik, saját terveiket valósítják meg, de együttesen az iskola jellemző arculatát képezik Munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A munkaközösségek egy évi'e meghatározzák saját programjukat, mely része az intézmény éves munkatervének, itt találkoznak a tanszakok elképzelései. A munkaközösségek egymás munkáját segítik, a nevelő-oktató munkában folyamatos szakmai konzultációt folytatnak, a tanórán kívüli feladatokat pedig elosztják egymás között, illetve közösen végzik. Ezáltal válik színessé és egésszé az intézmény programja. A munkaközösségek egymás munkájáról az előbbieken túl az intézményi nevelőtestületi értekezleten tájékozódnak, itt nyílik még lehetőségük az együttműködés fejlesztésére Nevelőtestületi értekezlet (művészeti iskola szakmai közösségének értekezlete) Azokban az ügyekben, amelyek csak a művészeti iskola intézmény egység feladatát érintik, a művészeti iskola pedagógusaiból álló közösség jár el, átruházott jogkörben. A tanév során tervezett művészeti iskolai nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét a művészeti iskola éves munkaterve állapítja meg. Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. A nevelőtestület a tanév során a tervezett mellett rendkívüli értekezleteket is tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az intézményegység-vezető, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Nevelőtestületi értekezlet összehívását, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Fentieken kívül a munkaközös ség-vezető havonta, illetve a munkatervben meghatározott feladatoknak megfelelően hívhat össze munkaközösségi értekezletet. 11

81 Művészeti Iskola Intczménycgység Szervezeti és Működési Szabályzat A pedagógus A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy ~ személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, ~ a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, - saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, - részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, - szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában Az intézményben tanító pedagógusok feladatai - A tanári munka lényege a tanulók nevelése, oktatása. A pedagógiai folyamat e két alapvető, egymástól elválaszthatatlan feladatát az iskolai munkában a tanár korrekt szakmai-pedagógiai felkészültséggel végzi, munkájában a legnagyobb hatékonyságra törekszik. A tanév kezdetekor a tanár kötelessége ismertetni a tanulókkal a tárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírásokat. Oktatómunkájában a tanár folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A pedagógus az óra előtt minimum tíz perccel köteles megérkezni az iskolába, telephelyre. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló köteles az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni, mindennemű akadályoztatását köteles időben jelezni. Előre tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kér az intézményegységvezetőtől, a szakszerű helyettesítés megszei*vezése érdekében minden órájának anyagáról pontos infonnációt ad. 12

82 Művészeti Iskola Iiitczményegység Szervezeti és Működési Szabályzat - Óra elhagyására, cseréjére csak komoly indokkal, az intézményegység-vezető vagy az intézményegység-vezetöhelyettes előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Az iskola tanárának más intézménynél vállalt munkája a saját iskolájában végzendő munkáját rendszeresen nem akadályozhatja. Az intézmény egységben, a nevelő-oktató munkát a pedagógiai program és a helyi tantei*v által meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tananyagtei'vezés egy-egy osztályra (csoportra) bontja le az adott tanév tantei*vi anyagát. Az éves tanmenetet havi lebontásban a szaktanár készíti el, az intézményegység-vezető ellenőrzi. A tervezés egy tanévre történik. A tanítási naplót a pedagógus vezeti, a hiányzások igazolását adminisztrálja és ellenőrzi annak mértékét. A törzslapokat a pedagógus tölti ki. A törzslapon a beírási napló számot is feltünteti. A pedagógus írja meg a bizonyítványokat is, amely az intézményegység-vezető aláírásával válik érvényessé. A pedagógus feladata a közösségépítés, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása. A mentortanár (ok) feladatai szakmailag segíti, irányítja, vezeti, igazolja és értékeli a tanulókat, a jó gyakorlat átvételében résztvevő pedagógusokat segíti a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések, jegyzőkönyvek készítését - rendszeresen megbeszéléseket tart a tanári munkával kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról, segíti a tanulókat, a jó gyakorlatot átvevőket a felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében, a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készséget, pedagógiai felkészültséget. Óraadó pedagógus Óraadó, megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára témájában rendelkezik szavazati joggal. 13

83 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézményben tanító óraadó tanárok feladatai A törvényi keretszám szerinti tanítási óra megtartásán kívül az óraadó tanár feladatai a következők: részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken ötleteivel, javaslataival segíti az oktató-nevelő munkát egyéni feladatvállalásokat tesz részt vesz az iskola tanórán kívüli rendezvényein felvállalja a tehetséggondozást és a korrekciós feladatokat részt vesz az iskola szakirányú továbbképzésein. 2.6 Szülői munkaközösség Az általános iskolában működő szülői szervezet - a Szülői Munkaközösség - része a művészeti iskola intézményegység szülői közössége. A művészeti iskola intézmény egység szülői közösségét az intézmény egység tanáraihoz tartozó szülök egy-egy képviselője alkotja A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az SZMK elnökével közvetlen kapcsolatot az intézményvezető tart fenn. Megbeszéléseik mindig az iskola nagyobb eseményeihez, rendezvényeihez kötődnek. A szülői munkaközösség értekezleteinek állandó résztvevője az intézményvezető, illetve megbízott helyettese, amennyiben a téma a művészeti iskolát is érinti, úgy az intézményegység-vezető, illetve megbízott helyettese. 2.7 Diákönkormányzat A művészeti iskola tanulója az intézménnyel nem tankötelességet teljesítő tanulói jogviszonyban áll. Az intézmény minden tanulóját, beleértve a művészeti iskola tanulóit is, egy diákönkormányzat képviseli A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetősége napi kapcsolatban áll az iskola tanulóinak tanár képviselőjével. 2.8 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel ingyenes a halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetű, a fogyatékos továbbá az autista tanulók számára. Térítési díj ellenében igénybe vehető az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. Az ide vonatkozó törvények alapján a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi 14

84 Művészeti Iskola Intézmcnyegyscg Szervezeti és Működési Szabályzat eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Az intézmény a beszedett térítési díjról, tandíjról számlát állít ki Terítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatás Az alapfokú művészetoktatási intézményben a kötelező tantárgyak gyakorlatának és elméletének elsajátítására törvényben rögzített óraszám Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás Az alapfokú művészetoktatásban, a nem tanköteleseknél minden tanórai foglalkozás. Tandíjért vehető igénybe az alapfokú művészetoktatás, amennyiben a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézménnyel is tanulói Jogviszonyban áll, és ott térítési díj köteles, vagy ott a hátrányos helyzetért járó ingyenességet igénybe veszi. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik, ha a befizető ezt írásban kéri A térítési díj, tandíj összege Az adható mentességet, kedvezményeket, részletfizetési lehetőségeket a költségvetési támogatás, a fenntartói térítési díj és tandíj határozat függvényében évente, a beiratkozásig, legkésőbb a tanév kezdetéig határozza meg az igazgató, melynek összegét, és a befizetési határidőket a szülők által aláírt "Fizetési nyilatkozat""tartalmazza. A befizetésének Összegéről, a visszafizetés szabályairól a szülőket minden évben írásban tájékoztatjuk. 2.9 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolást kell hoznia. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról a csoportvezető (osztályfőnök) vagy az intézményegység-vezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A távolmaradás igazolását a betegség utáni első foglalkozáson be kell mutatni a csoportvezetőnek (osztályfőnöknek), vagy a foglalkozást tartó pedagógusnak. 15

85 Művészeti iskola Iiitézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat 2.10 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Kapcsolat az általános iskola cs a művészeti iskola között Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Napi kapcsolattartás a művészeti oktatásban résztvevő tanulók tanítóival, osztályfőnökeivel, napközis nevelőivel. A gyerekek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése, fejlesztésük elősegítése. - A végzős tanulók pályaorientációjában való segítségnyújtás. A művészetekben kiemelkedően tehetséges gyennekek szakirányú továbbtanulásának elősegítése Kapcsolat a feladat ellátási helyek vezetőivel A szakmai szervezési feladatokkal kapcsolatos teendők egyeztetése, megbeszélése, szükség esetén az intézményegység-vezető és a munkaközösség-vezető feladata a munkaköri leírásukban meghatározottak alapján Kapcsolattartás az iskolavezetéssel Az intézmény vezetésével az intézményegység-vezető és az intézményegység-vezető helyettesek tartják a kapcsolatot megbeszélések, vezetőségi értekezletek, napi egyeztetések keretében. A művészeti iskola féléves-, illetve az éves munkájáról a munkaközösség-vezető, az intézményegység-vezetőveí történő egyeztetést követően, írásban számol be az intézményvezető felé Kapcsolattartás a szülőkkel, érdeklődőkkel Szülői értekezlet Az összevont szülői értekezletét szeptemberben tartja az intézményegység. Az összevont szülői értekezletet az intézményegység-vezető hívja össze, figyelembe véve, hogy időpontja ne ütközzön az általános iskola szülői értekezletének időpontjaival. Igény, gondok esetén vagy a szülők kérésére más esetekben is összehívható csoport, tanszaki, vagy művészeti ági értekezlet. Ezeket az értekezleteket csoportvezető (osztályfőnök), vagy munkaközösség vezető is összehívhatja. Fogadó óra Az intézményegység tanévnyitó értekezletén elfogadott munkatervnek megfelelően, az ott elfogadott időpontokban tart a művészeti iskola fogadó órát a szülőknek. Előzetes egyeztetés szerint - szülői kezdeményezésre más időpont is kérhető. Nyílt hét 16

86 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézményegység éves munkatervében kijelöl egy hetet, amikor a csoportos foglalkozásokat bárki látogathatja. Ezen felül, egyéni egyeztetés alapján, szülők a szaktanárok, más látogatók az igazgató engedélyével részt vehetnek egyéni és csoportos foglalkozásokon is. Mindezen felül az intézményben folyó nevelési-oktatási feladatokról, eredményekről tájékozódhat bárki az iskola ingyenes koncertjein További külső kapcsolatok és azokkal való kapcsolat formája, módja Az intézményegységet a külső kapcsolatokban az intézmény egység-vezető képviseli. A művészeti szakközépiskolákkal való kapcsolattartás az intézményegység-vezető feladata, a kapcsolattartásban részt vesz az intézményegység-vezetőhelyettes, és a szaktanárok is. A település közművelődési intézményeivel, általános iskoláival, óvodáival való kapcsolattartás beépül az intézmény kapcsolattartási rendjébe. 3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésének célja az oktatás-nevelés jogszabályokban és helyi szabályozásokban előírt feladatainak nyomon követése, a minőségi munkafolyamatok biztosítása. A művészeti iskolában folyó oktatási-nevelési tevékenység ellenőrzésének rendje beépül az intézmény működési rendjébe. 3.1 Az ellenőrzés célja: - A nevelés - oktatás tevékenység rendszerében közvetlenül és közvetetten résztvevők munkájának segítése, értékelése. - A hibák időben történő feltárása, valamint a megfelelő korrekció érdekében intézkedés kezdeményezése. A nevelő-oktató munka eredményességének javítása. ~ Az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítése. - A minőségfejlesztés, minőségbiztosítás rendszerének fejlesztése, támogatása. 3.2 Az ellenőrzés módszerei - foglalkozások, vizsgák, előadások, kiállítások, versenyek látogatása írásos dokumentumok vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban 3.3 Az ellenőrzést végzők köre - intézményvezető - intézményegység-vezetö 17

87 Művészeti iskola Intézmcnyegység Szervezeti és Működési Szabályzat - intézményegység-vezctöhelyettes - munkaközös ség-vezető 4 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az iskola törvényes működését az alábbi ~ a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - dokumentumok határozzák meg: 4.1 Szakmai alapdokumentum Az alapdokumentum tartalmazza az intézmény, azon belül az intézményegység legfontosabb jellemzőit, a fenntartó meghatározza benne az intézmény típusát, alapfeladatait, kiegészítő tevékenységeit, ennek alapján biztosítja a működés feltételeit. Az intézmény alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve - szükség esetén - módosítja. 4.2 Szervezeti és működési szabályzat Az intézmény működési rendjét, a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását szabályozó dokumentum. A közös igazgatású köznevelési intézmény SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és ~ intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat."* 4.3 Pedagógiai program A szakmai alapdokumentumban szereplő alapfeladatok és kiegészítő tevékenységek alapján az intézmény nevelőtestülete elkészíti az intézmény pedagógiai programját, amely az intézményben folyó nevelő-oktatómunkát szabályozó alapdokumentum. A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához helyi tantervet használ.^ 4.4 Házirend Az intézmény házirendje, egységes keretben állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a köznevelési törvényben, illetve más jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. ^ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (6) évi CXC. törvény 26. (4) 18

88 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény működését alapvetően meghatározó dokumentumok nyilvánosak, az intézmény honlapján, titkárságán, vagy - az igazgató által hitelesített 3-3 másolati példányban - az iskolai könyvtárban, telephelyen a könyvtárszobában hozzáférhetőek. Úgy kell elhelyezni, hogy azok megtekintése a szülők, és a tanulók számára biztosított legyen. 4.5 Munkaterv Az intézményegység tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionál a tanév munkaterve. Az intézményegység minden tanév elején a pedagógiai és nevelési program alapján elkészíti éves munkatervét. 4.6 Különös közzétételi lista Az intézményegység működésének nyilvánosságát, a 229/2012. (VIII.28.) Konn. rendelet előírása szerint készült dokumentum biztosítja. Tartalma: - A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához - A nevelő-oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége - Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet ~ Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel ~ Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények - Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai - A helyi kulturális életben történő szerepvállalás ~ A tanév helyi rendje - Művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma. 4.7 Az intézmény egységben használatos saját dokumentumok " Jelentkezési lap - szülői nyilatkozat (fenntartó szabályzata alapján) Tartalmazza a tanuló adatait, a szülői hozzájárulást a tanulói jogviszony létesítésére, valamint, hogy térítési díj, vagy tandíj megfizetésével kívánja igénybe venni a képzést. - Különbözeti vizsgalap A különbözeti vizsga háromfős bizottság előtt zajlik. A bizottságnak tagja a csoportot tanító pedagógus, valamint az intézményegység-vezető által megbízott pedagógusok. - Vizsgalap: alap és záró művészeti alapvizsgához Az alapvizsgán való részvétel nem kötelező, de feltétele a továbbképzőn való továbbtanulásnak, a záróvizsga letétele szintén nem kötelező. 19

89 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési Szabályzat 5 A művészeti iskola működésének rendje 5.1 A művészeti iskola tanulóinak, alkalmazottainak és vezetőinek az intézményben való benntartózkodás rendje Nyitva tartás a szorgalmi időben Az alapfokú művészeti iskola éves munkarendjét a tanév rendjéről szóló, évente megjelenő rendelet határozza meg, mely az éves munkatervben kerül rögzítésre. A művészeti nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével a művészeti iskola heti órarendje alapján folyik a kijelölt tantermekben. A tanulók, a Házirendnek megfelelően kötelesek a kijelölt időben, a kijelölt tantermekben megjelenni. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain az intézmény nyitvatartási ideje áll rendelkezésre, az egyeztetést az intézményegység-vezető végzi. Rendezvények esetén a nyitva tartást, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való egyéb eltérést az intézményegység-vezető egyezteti az intézmény illetékesével, és ezt mind a tanulóknak, mind pedig a szülőknek jelezni kell. Az intézményegység, szorgalmi időben, a székhelyen, hétfőtől péntekig, 8:00-16:00 óráig tart titkársági ügyeletet A tanítási órák rendje Az alapfokú művészetoktatás a művészeti iskola órarendjében rögzített időpontban kezdődik. Az órarend kialakításában megkülönböztetett figyelmet fordítunk: az általános iskola órarendjére, a feladat ellátási helyek adottságaira az ebédelés idejére, a tanulók más délutáni elfoglaltságaira, különóráira, a tanulók életkori sajátosságaira. Egy tanszak foglalkozási időtartama heti 4(-6)x45 perc a képző- és iparművészeti, táncművészeti és színművészeti ágban, a zeneművészeti ágban 2x30 perc hangszeres és 2x45 perc csoportos. A foglalkozások didaktikai feladatainak hatékony megvalósítása érdekében (az életkori sajátosságokat, a figyelem és a terhelhetőség határait figyelembe véve) összevonhatóak. Összevont óra esetén időtartamuk heti 2x90 perc (zeneművészetnél 2x45 perc). Szakmai, életkori, és szervezési indokok alapján lehetséges a kötelező heti 4 óra egy 20

90 Művészeti Iskola Intézmény egy ség Szervezeti és Működési Szabályzat napon történő megtartása is. Ebben az estben a 2x90 perces órák közé minimum 5 perces szünetet kell beiktatni. A tanítási órák közti szünetet az adott évre elkészített aktuális órarend tartalmazza. Tanórának számíthat a tanmenetben jelzett, iskolán kívüli program is pl.: erdei iskolai foglalkozás, múzeum - könyvtárlátogatás, stb. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére a csoportvezetője (osztályfőnöke), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad (kivétel: rendkívüli eset pl.: balesetveszély). A tanítási óra az órarend alapján a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantennekben folyik. Oracserére vagy teremcserére csak az iskolavezetés adhat engedélyt. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény egység-vezető vagy helyettese szóbeli/írásos engedélye szükséges. A tanítási órák, megkezdésük után nem zavarhatok, kivételt képez indokolt esetben az intézményvezető, intézményegység-vezető. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza Nyitva tartás a tanítási szünetekben A tanítás nélküli szünetek idejét az éves munkaterv határozza meg. Az intézményegység az intézmény nyitvatartási rendjéhez igazodva, az ott meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg és hirdeti ki. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodnak az épületben. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 25-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel A vezetők az intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézményegység-vezető és helyetteseinek székhelyen való bent tartózkodása naponta 10 és 18 óra között, az évente meghatározott beosztás szerint történik. Egyebekben munkáját az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 21

91 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) kötött munkaidő: a munkaidő 80%-a (heti 32 óra), mely áll a ~ neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőből. A kötött munkaidőt az intézményegység-vezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus. b) kötetlen munkaidő: a munkaidő 20 %-a (heti 8 óra) A kötött munkaidőben ellátandó feladatok A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátandó feladatok: a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.) A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményegységvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi Kötetlen munkaidőben ellátandó feladatok A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben ellátandó feladatok: foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása, az intézmény kulturális életének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, felügyelet a vizsgákon, versenyeken, bemutatókon, osztályozó vizsgák lebonyolítása, a tanulók intézményegységen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 22

92 Művészeti iskola Intézniényegység Szervezeti és Működési Szabályzat a tanuló- és gyennekbal esetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület munkájában történő részvétel, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszei*vezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon a vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, az intézményegység-fejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét és helyettesítési rendet az intézményegység-vezető állapítja meg az intézményegység órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményegység feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményegység vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási órák» foglalkozások előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 10 óráig köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek, vagy az intézményegység-vezetöhelyettesnek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményegység-vezetőnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményegység-vezető töl, vagy az intézmény egységvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tamnenettöl eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) eicserélését az intézményegység-vezetőhelyettes engedélyezi. 23

93 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint ~ helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli ~ a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja az intézményegység-vezetőhelyettes és a munkaközösségvezető javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról 5.2 Az osztályfőnökök feladat- és hatásköre Ajánlás az osztályfőnöki feladatok meghatározásához, művészeti iskolában Osztályfőnöki feladatok kijelölése: - Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók megbatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. A művészeti iskolai osztályfőnök általában 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. - Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszámát a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kialakítani: Osztály- és csoportlétszámok alapfokú művészeti iskola, egyéb művészeti ágán minimum 8 tanuló, maximum 20 tanuló, átlag 10 tanuló. - Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó művészeti iskolai tanár legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. - Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: - az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése - a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a csoportot tanító más művészeti iskolai tanárokkal, illetve szükség esetén az általános iskolai tanítókkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, 24

94 Művészeti Iskola Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzat - a gyermek és i^úságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyennek és iqúságvédelmi felelőssel a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, 5.3 Munkaköri leírás-minták: Pedagógus munkaköri leírás-mintája Munkáltató: Munkavállaló: Munkakör: beosztása: egyéb megbízatásai: közvetlen felettese: A munkakör célja: A szaktárgyakat tanító pedagógus az iskola Pedagógiai Programja alapján, a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását. A tanórán és a tanórán kívüli programokon egyaránt figyelemmel van a nevelési szempontokra is. Munkaidő: Kötelezettsések: - A konb'ét tantárgy, foglalkozás, csoporthoz rendelt feladatokat a tantárgyfelosztás tartalmazza. - A konkrét csoporthoz rendelt időpontokat az órarend tartalmazza. - A munkavégzés követelményeit az intézményi SzMSz tartalmazza. - Betartja a munkafegyelmet, végrehajtja az igazgató és az intézményegység-vezető utasításait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. Különösen ügyel a szaktanterem állagának megóvására. - Betartja a naplók vezetésének és egyéb adminisztrációs feladatok határidejét. - Különösen ügyel az eszközök és felszerelések épségének megóvására. - feladata az iskola és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - legalább 10perccel a munkaidő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, - a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, - az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, - rendszeresen értékeli tanulói tudását, - tanítványai számára az értékeléseken kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatoh^ól, -javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, 25

95 Művészeti Iskola Intézmcnyegység Szervezeti és Működési Szabályz;at - részi vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, - szülői igény esetén fogadóórát tart - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, - helyettesítés esetén szakszerű órát tart, - bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - folyamatosan végzi a tanítványai versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, - szükség szerint kapcsolatot tart tanulói általános iskolai osztályfőnökével, - ellátja tanulói versenyre való kíséretét. Sajátos munkaköri felelőssések, kötelességek: - Figyelemmel kíséri az általa használt eszközök, gépek állapotát, az esetleges javíttatást, karbantartási igényt jelzi az intézményegység-vezető felé. ~ Az intézmény által biztosított oktatási segédanyagok használatát lehetővé teszi tanulói számára. - Felkészíti tanítványait a félévi-évvégi vizsgákra, előadásokra, kiállításokra, versenyekre. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusoknak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett tanulócsoportra, növendékf'e terjed ki Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, az intézmény és a társintézmények munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör: Személyesen felelős a felügyeletére bízott növendékek testi, érzelmi és morális épségéért, csoportjaiban a Pedagógiai Program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és a titoktartási kötelezettség megszegéséért a vagyonbiztonság veszélyeztetéséért a) A zenetanár feladatai: A zenetanár munkáját az érvényben lévő tantervek és utasítások figyelembevételével, az előírt módszertani útmutatók, a vezetői útmutatások, a tanszaki tervek, a tantestületi értekezletek határozatai, valamint az elfogadott éves munkaterv és szaktanácsadók segítségével végzi. 26

96 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési Szabályzat Órabeosztását az intézményi órarend, a tanítás helyét a teremheosztás határozza meg. A fennálló tanteremhiány, az órabeosztási nehézségek miatt engedélyezett a tanítási órák négy napra való elosztása. Az órarend szerinti foglalkozásokon felül tanítási napnak számít a tanterv által előírt meghallgatások időtartama, ezen kívül a tanulók hangversenye, bemutatói, közös órái, melyeken a tanulók részvétele kötelező. Zenetanári munkakörben az alábbi nevelő-oktató munkával, tanulókkal összefüggő feladatokat kell ellátni, és a felsorolt szabályokat kell betartani: A tanulókkal, csoportokkal, együttesekkel való szakszerű foglalkozás. A tananyag-tervezetek határidőre történő előkészítése, kidolgozása és érvényesítése. Szakmai pedagógusi képesítésének állandó szinten tartása és fejlesztése. A munkához tartozó adminisztráció naprakész ellátása, a testületi értekezleteken való részvétel, a szülőkkel való kapcsolattartás. Félévi és év végi növendék bemutató hangversenyek, vizsgák, versenyek, előadások, előkészítése, szervezése és lebonyolítása, versenyeken való részvétel, közreműködés. Az iskola tulajdonát képező, és a növendékeknél lévő eszközök, hangszerek naprakész dokumentálása, nyilvántartása, A titokvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megtartása. A házirend betartatása. Szigetszentmiklós város zenei kulturális életének alakítása, aktív részvétellel. A munka elkezdése előtt 15 perccel kötelező a munkahelyen megjelenni. Tanítási idő alatt - még ha növendéke hiányzik is, - az iskola épületét csak vezetői engedéllyel lehet elhagyni Az iskolán belül a tanár csak az iskola növendékeit oktathatja. A tanár, amennyiben napi munkáját betegség, vagy bármely más ok miatt nem tudja ellátni, köteles azt délelőtt, de legkésőbb a tanítási idő kezdete előtt 1 órával bejelenteni. Betegsége esetén a távollétet orvosi igazolással igazolja. Iskolán kívüli tevékenység (másodállás, mellékfoglalkozás) miatt a nevelő tanítási órát nem mulaszthat, órarendjén önkényesen nem változtathat. Ideiglenes órarendi változtatásra engedélyt szóban kér az intézmény vezetőjétől, és írásban rögzíti az erre kijelölt naplóban. A tanuló a tanár tudta nélkül a teremben nem tartózkodhat. Tilos a tanulókat tanítási idő alatt bármilyen ügyintézésre megkérni. Túlmunkát végezni csak az iskola vezetőjének vagy megbízottjának engedélyével, és a hatályos rendelkezések alapján szabad. Az e nélkül végzett túlmunkáért díjazás nem jár. b) A z osztályfőnök feladatai Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. 27

97 Míivészeti iskola íntézménycgység Szervezeti és Működési Szabályzat A művészeti iskolai osztályfőnök általában egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport oszíályfönöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az oszíályfönöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tonulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egy éni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, HL a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, c) A munkaközösség vezetőfeladatai: A munkaközösség munkatervének elkészítése, a végrehajtás lebonyolítása. A munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése. A pályakezdők segítése, óralátogatás a tanszak tanárainál. Félévkor és tanév végén beszámoló készítése a közösség munkájáról A tanárok munkájának figy elemmel kísérése, eredményeik számon tartása, értékelése, jutalmazási javaslat készítése. Aktív részvétel az iskola kibővített vezetőségében. 28

98 Művészeti Iskola Intézmény egység Szervezeti és Működési Szabályzat 5,4 Munkarend A pedagógusok munkarendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával Összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelöoktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról - ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a gazdaságvezetö közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására, A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület ~ az igazgató előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A Házirend betartása a Pedagógiai Program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 5.5 A létesítmények és helyiségek használati rendje Minden feladat ellátási hely épülete és helyiségeinek használata a szorgalmi időben, munkanapokon, a tanítási időben és tanórán kívüli foglalkozáson külön terembeosztás, valamint a Házirend szerint szabályozott Az alkalmazottak helyiséghasználata: A művészeti iskola minden pedagógusa, tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, 29

99 Művészeti Iskola Intézméiiycgység Szervezeti és Működési Szabályzat a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért minden feladat ellátási helyre vonatkozóan A tanulók helyiséghasználati rendje: A tanulók az intézmény (székhely, feladat ellátási helyek) létesítményeit, helyiségeit, udvarát csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskolai foglalkozások során mindenki köteles betartani a megelőző tűzvédelmi szabályokat. - Tűz vagy egyéb veszélyhelyzetben (robbanás, bombafenyegetés) az iskola minden tanulója köteles az eseményt a tanárnak jelezni. Veszélyhelyzetben a tanulók kötelesek a tanárok vezetésével az épületet haladéktalanul elhagyni, majd az erre kijelölt helyen gyülekezni. Az iskolában tilos olyan tevékenységet folytatni, amely tüzet vagy robbanást okozhat. A világítótestekre éghető anyagot, a konnektorba idegen tárgyat helyezni tilos. A foglalkozások idején az összes kíjárati ajtót szabadon kell tartani, azokat bezárni vagy eltorlaszolni tilos. Tilos tanári felügyelet nélkül a gépeket, berendezéseket és a vágásra, szúrásra alkalmas kézi szerszámokat használni. Tilos hibás géppel, szerszámmal dolgozni. Rendeltetésszerűen kell felhasználni minden anyagot, rendeltetésszerűen kell alkalmazni minden eszközt és berendezést. A munkaterületen rendet és tisztaságot kell tartani. Óvni kell az iskola létesítményeit, felszereléseit. Óvni kell a testi épséget, egészséget. Haladéktalanul jelenteni kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az intézmény más alkalmazottjának, ha magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá ha megsérült. Alkalomszerű foglalkozásokért (pl. szereplések) a szervező a felelős. Erről köteles időben értesíteni az iskolavezetést, a tanórán kívüli foglalkozások idejének, rendjének egyeztetése kötelező minden érintett nevelő számára. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket zárni kell. 5.6 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben - ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is - a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. 30

100 Művészeti Iskola Intézmény egy ség Szervezeti és Működési Szabályzat 5.7 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A művészeti iskola tanulói számára a tanév első foglalkozásán a szaktanár tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során ~ koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztató megtartásának tényét a naplóban dokumentálni kell. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Fokozott figyelmet igényelnek a veszélyfon'ást rejtő termek (kerámia, tűzzománc, tornaterem), valamint a foglalkozáson használt eszközök, vegyszerek megfelelő kezelése. A tanulóbalesetek bejelentése a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt kötelező az intézményvezető felé. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. 5.8 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő: Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, melynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. - Ilyen esemény lehet például: baleset, bombával való fenyegetés, tűz, illetéktelen személy behatolása, illetve minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A telephelyeken az azonnali intézkedéseket a telephely-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. - Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. - Bombariadó alkalmával a központi iskola, valamint a telephelyek épületének kiürítése a tüzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt. Az intézmény tanulóinak elhelyezése a település művelődési házában történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató illetve telephely vezető hoz. Akadályoztatása esetén a Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben tanító pedagógus hoz. 31

101 Művészeti Iskola Intézniénycgység Szervezeti és Működési Szabályzat 32

102 Művészeti Iskola íntózniényegység Szervezeti és Működési Szabályzat Záradék A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szigetszentmiklósi Adám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Művészeti Iskola Intézményegységének nevelőtestülete a augusztus 30~án megtartott, határozatképes értekezletén elfogadta. intézményegység vezető Jóváhagyás: Szigetszentmiklós, szeptember 01, 33

103 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI ES GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A könyvtárra vonatkozó adatok: A könyvtár neve: Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és AMI könyvtára Címe: 2310 Szígetszentiniklós, Szebeni út 81^ Telefon: 06-24/ /109 Fenntartója: Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ Létesítése: 2014-ben az iskolaépület átadásával egy időben kezdte meg működését Jellege: zárt könyvtár. Csak az iskolai tanulói, tanárai és dolgozói vehetik igénybe Elhelyezése: az iskola első emeletén a lépcsővel szemben a használók által könnyen elérhető helyen egy 114 m^ alapterületű szabadpolcos elrendezésű, egyidejűleg 30 főnek kényelmes olvasási és kutatási lehetőséget, illetve négy főnek internet hozzáférést biztosító helyiség Használata: ingyenes (alapszolgáltatások esetén) Beiratkozás: minden az iskolában tanító tanár, az iskolában tanuló diák, illetve az iskola alkalmazásában álló személy alanyi jogon a könyvtár beiratkozott tagja. A beiratkozáshoz szükséges adatokat minden tanév szeptember 30~ig az iskola titkársága a könyvtár rendelkezésére bocsájtja. Az adatokban történő változást szintén a titkárság segítségével módosítja a könyvtárvezető egy héten belül. Dokumentumainak száma: 4500 darab Az iskolai könyvtár célja, feladata Célja: segítse elő az iskolában folyó oktató és nevelőmunkát; a rendelkezésre álló dokumentumokkal biztosítsa a szakmai színvonal megtartását, emelését; segítse elő a könyvtárhasználók (tanárok, tanítók, nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános és szakmai műveltségének elmélyítését, kiszélesítését. A folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modem ismereteket. Az intézmény könyvtárának általános feladatai: Az intézmény könyvtárának - mint a nevelő oktató tevékenység szellemi bázisának - fő feladatai a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.) - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő - könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.), ~ biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, infonnációcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat - egyéb feladatok: közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai:

104 - az iskola helyi tantei'vének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak i gényeinek fi gyelembevétel ével, az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves munkatei*vében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 6 napon belül bevételezi, és leltárba veszi, ~naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó internetes adatbázist, - az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola évente, állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántaitást elvégzi, - a könyvtárállomány leltározását az intézmény a megfelelő időben és módon végzi, - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: - kézi könyvtár (olvasótermi könyvtál ), - kölcsönözhető állomány, - időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok stb.), - nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.), - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, - rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtál' elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató- nevelőmunkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: - a könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben, - a könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni, a könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni, - a kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól, a visszavételig - nyilvántartást kell vezetni, - a vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni, - közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák^ szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni, A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros-tanár a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. Vitás esetekben az igazgató dönt. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros-tanár feladata. A könyvtár gyűjtőköre A gyűjteményszervezés alapelve:

105 Tükrözze az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit; tantárgyi rendszerét; pedagógiai szellemiségét, módszereit; a tanári, tanulói közösséget. Gyarapítás módja: - vétel: lehetőség szerint állománygyarapítási tanácsadók segítségével, rendszeres megrendeléssel, előfizetéssel, de egyéb módokon is, - ajándék: független a könyvtári költségvetéstől, - csere: a gyűjteménybe nem illő művek el cserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. Allományfeltárás: Folyamatosan történik a Szikla könyvtári program segítségével a saját adatbázis kiépítése, amely lehetőséget ad az állomány nyilvántartására és a használói igényeket kielégítő sok szempontú keresésre. Számlanyilvántartás; A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek megőrzése a gazdasági szakember feladata. A könyvtáros-tanár feladata: a dokumentum beérkezését követő 6 munkanapon beiül a számlák kiegyenlítéséhez szükséges bizonylatok átadása (a számlákon az átvétel elismerése, leitárszámok feltüntetése). A dokumentumok állományba vétele: Az állományba vétel munkafolyamata:- összehasonlítás (esetleges reklamáció), - bélyegzés (a címlap hátsó oldalán, 17. lapon, utolsó szöveges lapon, táblákon; időszaki kiadványoknál a borítón; egyéb dokumentumnál a külső borítón, lehetőség szerint magán a dokumentumon is), - a dokumentumok leltárba vétele (a leltári nyilvántartás rendszere szerint). Leltári nyilvántartások: jellege szerint: végleges és időleges, fonnája szerint: egyedi és összesített. Végleges nyilvántartásba azok a dokumentumok kerülnek, amelyeket tartós megőrzésre szán a könyvtár. Dokumentumtípusonként külön-külön leltámyilvántartás található (könyvek, hangkazetták, CD-k, CD-ROM, hanglemez, társasjáték). Több dokumentumtípus esetén a meghatározó dokumentumnál történik az állományba vétel. A nyilvántartás formája: egyedi címleltár, a Szikla program segítségével. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmányban nem selejtezhető. Végleges megőrzésre kerülnek a pedagógia, a tantárgytanítás módszertani folyamatai. Időleges nyilvántartásba a legfeljebb 3 évre beszerzett dokumentumok kerülnek: (brosúrák, áruismertetők, prospektusok, gyorsan avuló kiadványok: pl, pályaválasztási éves tájékoztatók, felvételi tájékoztatók, tankönyvek, munkafüzetek). A nyilvántartások fonnái: egyedi leltár; csoportos leltár, mely a számítógépes adatbázis kiépítése után nem pénzügyi, hanem statisztikai kimutatásként fog rendelkezésre állni. Az állománygyarapítás mértéke, példányszámok: A gyűjtőköri szabályzatban megfogalmazottak szerint. Alapvetően egy-egy példányos beszerzés, de érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy az iskolai könyvtár olyan példányszámban gyűjt, hogy a kötelező olvasmányokból, munkáltató kiadványokból legalább egy tanulócsoportnak elegendő példányszám legyen, és az évről évre egy időben jelentkező tömeges igényeknek is lehetőség szerint meg tudjon felelni (ajánlott olvasmányok, könyvtári búvárkodást igénylő szakmai feladatok dokumentumszükséglete). Allományapasztás: A könyvtár nem növekedhet a végtelenségig. Könyvtárunkban a helyhiány miatt indokolttá válhat a rendszeres állományapasztás. Az állományból törlés jogcímei: Tervszerű állományapasztás: A gyűjteményszerzés fontos, folyamatosan végzendő, a szaktanárok véleményének kikérésével (a véleményezési határidő megjelölésével) történik.

106 A kivonás módjai: í. tartalmi elavulás (a dokumentumokban lévő ismeretanyag túlhaladottá vált, vagy téves információkat közvetít; megváltozik a tanterv; változik a kötelező és az ajánlott olvasmányok jegyzéke; megváltozik a tanított idegen nyelv; a korábbi szerzeményezés, ajándékozás nem feleit meg a gyűjtőköri alapelveknek; változik, vagy módosul az iskola profilja, szerkezete). Az esztétikai nevelés érdekében a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat természetes elhasználódás miatt kell kivonni. Ujraköttetés csak rendkívül fontos, pótolhatatlan dokumentum esetén jöhet számításba. II. hiány: 1, elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény) következtében keletkezett hiány. A kivezetés módja: az igazgató előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása, a soron kívüli állományellenőrzés után. 2, kölcsönzés közben elveszett dokumentumok: az olvasó a könyvtáros-tanár mérlegelése szerint - a fénymásolatban történő pótlás értékéig - megtéríti a kárt, vagy megvásárolja ugyanazt a kiadást. 3, állomány ellenőrzési hiány. Törlés: A törlésre engedélyt az iskola igazgatója ad. A könyvtáros-tanár csak javaslatot tehet, kivétel az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása (brossúra, Tankönyvtári nyilvántartás). A fölös példányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak, antikváriumoknak, az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli megvételre). A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. A dokumentumok eladását /megvételét igazoló bizonylat fényinásolata a törlési jegyzőkönyv melléklete. A befolyt pénzösszeget térítésként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni - az ipari hasznosításra átadottak kivételével A kivonás nyilvántartása a jegyzőkönyv. Tartalmazza a kivezetés okát az iskola igazgatójának aláírásával, bélyegzőjével hitelesített. A leltárkönyvből kivezetés alapdokumentuma. A könyvtári állomány védelme: A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által megfelelően biztosított személyi és tárgyi feltételek esetén belül anyagilag és erkölcsileg felelős. Az állomány ellenőrzése: Az állományellenörzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny szám) alapján kell végrehajtani. A könyvtár revízióját az igazgató rendeli el, kivéve, ha személyi változás történik, ekkor az átadó vagy átvevő kezdeményezi. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az igazgató a felelős. Állományellenőrzéskor a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az állományellenörzés menete: a revíziót legalább két személynek kell lebonyolítani. Az igazgató köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. A kötet fölötti dokumentummal rendelkező könyvtárak a jogszabály szerint 3 évenként végzik el az állományellenőrzést. Minden második lehet részleges is, de az állomány legalább 20 %-ra ki kell terjedni. Előkészítés: a lebonyolítási ütemtervet 6 hónappal a leltározás előtt kell jóváhagyásra benyújtani az igazgatónak. Lebonyolítás: teljes körű, fordulónapi, lengyel módszerű, a számítógépes adatbázis kiépülése után számítógépes. Lezárás: el kell készíteni és 3 napon belül át kell adni a záró jegyzőkönyvet az igazgatónak. Mellékletei: a leltározás kezdeményezése; jóváhagyott ütemterv; a hiányzó illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a könyvtáros-tanár, személyi változás esetén az átadó-átvevő írja alá. A hiány vagy többlet okait a könyvtáros-tanár köteles indokolni. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért a szorgalmi időn kívül kell elvégezni. Amennyiben az iskolában letéti könyvtár létesül, azt minden tanév végén ellenőrizni kell.