: CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ

Átírás

1 f ^ ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. K iadja a M agyar T udományos A kadémia. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁK. X III. KÖTET. X. SZÁM. 188: : CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ A VEGYTANI ELEMZÉSE. SCHEEFEL AURÉL-töl. I (Betelj sztette a III. osztály ülésén jón. 4. Nendtvich K.) / 1» -Iá^ jsáíi! - >< Y áí. >í\ (namdcillla J! W s ' W" Д, 4, t j. BUDAPEST, 1S83. * Г %-*Е A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (A z A k a d é m ia é p ü le té b e n.) V ; J \ /

2 ÉRTEKEZÉSEK a természettudományok köréből. Első kötet Második kötet Harmadik kötet Negyedik kötet. 187ÎS Ötödik kötet Hatodik kötet I. E m lékbeszéd gr. L ázár K álm án felett. X á n t u s. 10 k r. II. D o rner Jó zsef em léke. K a lc h b r e n n e r. 12 kr. III Em lékbeszéd T örök János 1. t. felett. Erkövy. 12 k r. IV. A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről. Schuller. 10 kr. V. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d. egyetem v egytani intézetéből. E r. Fleischer. 20 kr. VI. A k n y ahin ai m eteorkő m ennyileges vegyelem zése. D r. Than. 10 kr. V II. A szinérzésről indirect látás m ellett. D r. K 1 u g. 30 k r. V III. E gy felszinti H ypogaeus. Hazslinszky. 10 kr. IX. A m arg itszig eti hévforrás vegyi elem zése. Than. 10 kr. X Öt köziem én y a m. k. E gyet, v egytani in tézetéb ő l. E lő terjeszti Than. 20 kr. X I. A kőzetek ta n u l m ányozásának m ódszerei stb. Dr. Koch 30 k r. X II. N yolcz közlem ény a m. k. egyetem v egytani in tézetéb ő l. E lő te rje sz ti T han. 30 kr. Hetedik kötet I. V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tu d. egyetem v e g y ta n i in té z etéb ő l. K özi. Dr. Fleischer. 20 kr. II. B áró Prónay G ábor em léke. H a b ere rn. 12 k r. III. A légnyom ás v álto zásain ak pontos m eghatározásáról. Schuller 10 k r. IV. Négy közlem ény a m. kir. orvosi tan in tézetb ő l. B em u tatja D r. Thanhoff e г. 50 kr. V. P ólya József em léke. Dr. Török. 10 kr. VI. T an u lm án y o k a talaj ab so rb tió ja fölött. D r. P i 1 1i t z. 20 kr. V II. A szőlő öbölye. Hazslinszky. 10 kr. V III. Az agy féltekéinek és a kis a g y n ak m űködéséről Balogh. 40 k r. IX. K ry stá ly ta n i v izsg álato k a b e tlé ri w olnynon. 3 k ép táb láv al. Szécskay. 30 kr. X. Az agy befolyásáról a szívm ozgásokra. Balogh 10 k r. XI. Két isom ér M o n o b ro m itro n aphth alin ró l. D r. Fabinyi. 10 k r. X II. K ubinyi Ferencz és Á goston életrajzu k. Nendtvich. 10 k r. X III. Je le n té G örögországba te tt geológiai u tazásairó l. D r. Szabó. 10 k r. XIV. A felsőb ányái tra c h it w olfram itja. 1 táb lával. Dr. Kren пег. 10 k r. XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d. egyetem vegytanintézetéből. 6) A cyansav vegyületek szöveti a lk a táró l. Dr. Fleischer. 10 kr. X V I. A villanyosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldalinfluentiája. К о n t. 10 k r. Nyolczadik kötet I. Az isogouok rendhag y ó m enetéről M agyarország erd ély i részeiben Sclienzl. 40 k r. II. A h o rto b ág y i keserűviz elem zése. D r. Schvarczer 10 kr. III. A datok a járu lék o s gyökerek fejlődéséhez. Schuch. 10 kr. IV V izsgálatok a fulm inátok (dursavvegyek) vegyalkata felett. D r. Steiner. 20 kr. V. Az em beri vese M alpighi-féle lobrai. L e n h о s s ó к József. 20 kr. VI. Adalékok a k árp áto k földtani ism eretéhez. Hantken M iksa. 10 kr. VII. T anulm ányok az aldehydek vegyületeiről phenolokkal. (E lső értekezés.) Dihydroxyphenyl-aethan és vegyűletei. Dr. Fabinyi R udolf. 10 kr. V III. M agyarhoni Anglesitek. Székfoglaló értekezés D r. К renn er József Sándortól. (9 táb láv al.) 20 kr. IX. A vas chem iai a lk a ta és kem énysége közötti vonatkozások. K é r p e l у Antaltól. K ét tá b lá v al és több rajzzal a szöveg között. 20 kr. X. Á svány- és k ő zettan i közlem ények E rd élyből. Dr. Koch Antal lev. tag tó l. 20 kr. X I. Em lékbeszéd D r. E ntz F erencz a ni. tud. akad é m ia levelező tag ja fű lö tt. Galgóczy Károly, lev. ta g tó l. 10 kr. X II.

3 É R T E K E Z É SE K Л TERM ÉSZET TUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. K iad ja a M agyar T udományos A kadémia. A III. O SZT Á L Y R E N D E L E T É B Ő L. SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A czemétei ásványvíz vegytani elemzése. SCHERFEL AURÉL-töl. (Beterjesztette a IIL osztály ülésén jún. 4. N endtw ich K.) A szab. kir. Eperjes város tulajdonát képező Czeméte nevű fürdő, a várostól nyugotra egy órányi távolságban fekszik. A vegyes fanemekkel benőtt dombokon keresztül odavezető eperjes-gölnitzi út igen kellemetes. A fák közt túlnyomók a bükkök és gyertyánfák, de találkozik itt-ott tölgy, jávor és fenyő is, habár kisebb mennyiségben. A fürdő közelében van egy szurkos-vörös- és közönséges fényűből álló nagyobb fenyves. A fürdő fekszik éjszakról dombmagaslat által elzárt, délre nyiló völgyben, melyet nyugat és kelet-felől erdőkkel benőtt hegyek keritenek. A fürdőt jelenleg hosszabb időre alakult részvény társulat tartja bérben, mely sem fáradtságot, sem költséget nem kiméi, hogy azt a mai kor igényeinek megfelelőleg berendezze. Az újabb időben építtetett három újház sveiczi stílben, a melynek szobái csinosan vannak bebutorozva. A társaság jelenleg 31 szoba fölött rendelkezik, melyeket jutányos áron ád ki, fürdő-szoba van 8, ezek között kettő czément-padozattal és lakirozott fürdőkádakkal. Az egész fürdőnek körülbelül közepén lévő forrás, mely oszlopokon nyugvó tetővel van fedve s melyhez köröskörül lépcső vezet, részint fába, részint öntött vasból való hengerbe M. TUD. AKAD, ÉRTÉK, A TERM, TUD. KÖRÉBŐL X III. K, 10, SZ. J

4 2 SCHERFEL AURÉL. van foglalva: szélessége 0 53 m. Г89 méternyi mélység mellett. A forrásból kifolyó víz mennyisége nem volt megmérhető. A víz hőmérsékét októb. 15-én cl. u. 1 órakor -f 10*6 C léghőmérsék mellett -f 9*6 C-nak találtam. A forrás vize tökéletesen tisztának látszik, de tüzetesebb szemlélés mellett látni benne kisebb porva pelyheket úszkálni. Időről-időre azonban majd itt, majd ott a forrás fenekéről gázbuborékok emelkednek föl. A víznek íze nagyon kellemes, savanyűs, kissé tinta utóízzel. Szaga, főleg ha egy félig megtöltött palaczkban rázatik, köneny-kénegre emlékeztet. A víz tömöttsége + 1Г20 cels.-nál 1* Ha a víz hosszabb ideig palaczkban áll, zavarodik és porva színű üledék rakódik le annak fenekén és oldalán. A lefolyást közvetitő csatornában is porva képződik ; de a talált mennyiség oly csekély volt, hogy abból behatóbb vizsgálódásra elegendő mennyiséget nem lehetett gyűjteni. A kémszerek vegvhatásai a forrásból frissen merített víznél következők : Salétromsav csekély gázfejlődést okoz. Salétromsavas ezüst a salétromsavval savanyított vízben alig idéz opállást. Chlórbarium sósavval savanyított vízben még hosszabb állás után sem képez észrevehető zavarodást. Ammon azonnal fehér zavarodást ad. Sóskasavas ammon rögtön erős fehér csapadékot ád. Cser sav és gubacssav mindjárt tinta színűvé festi. Ferridcyankaliumtál rögtön megkékül. Kék lakmuszpapír átmenőleg veresíttetik. Curcuma papír a megszáradás után sem változik észrevehetőleg. A minöleges elemezés következő alkatrészeket tüntetett elő : Aljak: Káli. Nátron. Rubidium, (nyomok) Ammon. (nyomok) Kovasav. Mész. Chlór, MAGVA* штат шшь шюш Sók és sóképzők : Kénsav. Szénsav. Phosphorsav.

5 A CZ EMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 3 Magnesia. Kénköneny (nyomok) Timföld. Vasoxydul. Közömbös alkatrészek : Mangan. (nyomok) Szerves anyagok, (nyomok) A forrásból szabadon fejlődő gáz csak nagyobb fáradsággal volt összegyűjthető, mivel a gázbuborékok a forrás különböző helyein és hosszabb szünetek után emelkednek fel. Nem volt ezen gázok felfogásánál azon lehetőség kizárva, hogy egy kis légköri levegő is bele jusson a felfogó palaczkba, a mit a vizsgálat is bizonyított. Az egy kis palaczkba gyűjtött gáz, mely k. c. tett, 98 4k. c. szénsav és 19T k. c. légköri levegőből állott. Á^alószínü, hogy a forrásból szabadon fejlődő gáz tiszta szénsav. A mennyileges elemzést saját vegyműhelyemben F elkán eszközöltem. Az ehez szükséges vizet merítettem a forrásból október 15, mely alkalommal a szénsav meghatározását is eszközöltem. Azon vízmennyiségnek lepárolgása, a melyben a kovasav és timföld meghatároztatott, platin csészében történt, porczellánnal nem jött érintkezésbe. A czemétei ásványvíz elemezéséhez sz. k. Eperjes városa és a czemétei fürdő-részvénytársulat közös megbízásából fogtam. A czemétei ásványvíz mennyileges elemzésének közvetetlen eredményei. 1. C h ló r. 10,000 r. vízben gr. víz adott gr. chlórezüstöt, megfelelvén gr. chlórnak , Kénsav gr. víz adott gr. kénsavas báriumot, megfelelvén gr. kénsavnak , Szénsav. 250 k. c. víz adott a szénsav meghatározására szolgáló Fresenius-Will-féle apparátusban :

6 4 SCHERFEL AURÉL. a) az első kísérletnél grammot, h) a másod, kísérletnél grammot. közép grammot rész vízben , Pliospliorsav gr. víz adott, 0,008 gr. phosphorsavas molydensavas-aminonból lecsapott phospliorsavas magnesiát,megfelelvén a phosphorsavnak gr Kovasav gr. víz adott gr. kovasavat 0. Vasoxydul. Az 5-dik szám alatti szürlet szolgáltatott gr. tiszta vasoxydot, mely megfelel gr. vasoxydnlnak Timföld és phospliorsavas timföld. A 6-ik szám alatti szürlet (vassulphur) szolgáltatott gr. phospliorsavas timföldet Mész. A 7-ik szám alatti szürlet adott gr. szénsavas meszet, megfelelvén gr. m észnek Magnesia. A 8-ik számú szürlet megfelelőleg kezelve adott gr. pyrophosphorsavas magnesiát, mely megfelel 0.194,435 gr. magnesiának Chlórkalium és clilórnatriuin gr. víz adott gr. chlórkalium és chlórnatriumot Kali. A 10. szám alatti chlórkalium és chlórnatrium keverék szolgáltatott gr. kalium platinchloridot, mely megfelel , , , , ,

7 A CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 5 gr. chlórkaliumnak... vagy 0.025,196 gr. k á lin a k Nátron. Az összes chlórkalium és chlórnatriumb ó l ,166 a chlórkalium a maradék clilórnatrium... megfelelve n átron n ak A szilárd alkatrészek összes mennyisége^ miután kénsavas sókká átváltoztattak és gyengén lievíttettek. 1,000 gr.víz adott ily módon nyert gr. m aradékot ,000 Az elemzés kiszámítása. Az előre bocsátottakból a r. vízben tartalmazott alkatrészek következőleg számíttatnak ki. 1. Kénsavas kali. Kali jelen v a n... ez telít k én sa v a t... Kénsavas k á liv á Kénsavas nátron. Az egész k én savból kálival egyesült ,641 m a r a d... mely telít nátront... kéusavas nátronná Clilórnatrium. Chlór jelen van... köt nátriumot, megfelelve 0*017,965 nátronnal... chlórnátriummá Szénsavas nátron. A nátronból ta lá lta to tt... ebből kénsavval e g y e s ü lt ,405 10,000 r. vízben ; , , , , , , , , , , , ,908

8 6 SCHERFF.L AURÉL. chlórral ,965 összesen... marad... telítvén szénsavat... semleges szénsavas n átron n á Szénsavas mész. Mész jelen v a n... telítvén szénsavat... semleges szénsavas m észszé...л.. 6. Szénsavas m agnesia. Magnesia jelen v a n... telítvén szénsavat... semleges szénsavas magnesiává Phospliorsavas tim föld. Phosphorsav jelen v a n... telítvén tim földet... phospliorsavas timfölddé Timföld. A timföld és phospliorsavas timföld keveréke te sz... ebhöl levonva a phospliorsavas timföld... marad tiszta tim föld Szénsavas vasoxydul. Vasoxydul jelen v a n... telítvén szénsavat... semleges szénsavas vasoxydnllá Kovasav. Kovasav jelen v a n Szabad szénsav. A szénsav összes mennyisége... ebből vegyülve van : nátronnal ,431 10,000 r. vízben , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

9 A CZEMÈTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 7 mészszel magnesiával ,393 Yasoxvdullal ,875 összesen... m a r a d... Ebből a semleges szénsavas sókkal, kettes szénsavas sókká vegyülve van... marad egészen szabad szénsav Ellenőrzési számítás. 10,000 r. vízben Az ellenőrzési számítást az által eszközöljük. bogy az egyes, mint kénsavas sókat kiszámított, alkatrészeket összehasonlítjuk fölös mennyiségű kénsav hozzátétele és gyenge izzítás után közvetlenül talált maradékkal : Káli 0.041,994 mint kénsavas káli ,635 Nátron 0.555,908 mint kénsavas nátron ,185 Mész 2.409,400 mint kénsavas mész ,400 Magnesia 0.972,175 mint kénsavas magnesia Phosphorsavas timföld mint olyan ,722 Timföld mint olyan ,778 Vasoxydul 0.191,250 mint vasoxyd Kovasav mint ily e n ,500 összeg ,245 közvetetlenül talált m aradék ,000 Az elemzés összeállítása. A czemétei ásványvíz tartalmaz : a) Szénsavas sók mint semleges sók vannak kiszámítva : Kénsavas káli ,635 Kénsavas nátron ,031 Chlómatrium ,859 Szénsavas n á tr o n ,969 Szénsavas mész ,500 Szénsavas m agnesia ,568

10 8 SCHERFEL AURÉL. 10,000 r. vízben. Phosphorsavas tim fö ld ,722 Tim föld ,778 Szénsavas vasoxyd ul ,125 K o v a sa v ,500 összeg 8.114,687 Félig kötött szénsav ,799 Egészen szabad szénsav ,402 összes alkatrészek Megmérhetetlen mennyiségben : Rubidium. mangan, ammon, kénköneny és közömbös szerves anyagok nyomai. b) A szénsavas sók mint vízmentsavas szénsavas sók kiszámítása : Kénsavas káli ,635 Kénsavas nátron ,031 Chlórnatrium ,859 Ketted szénsavas nátron Ketted szénsavas mész ,600 Ketted szénsavas magnesia ,961 Phosphorsavas tim fö ld ,722 Tim föld Ketted szénsavas vasoxyd ul..., ,000 Kovasav összeg ,486 Egészen szabad szénsav ,402 összes alkatrészek ,888 Megmérhetetlen mennyiségű alkatrészek mint a) alatt. Térfogatokra átszámítva a forrás 9. 6 cels. hömérsékénél és a légsúlymérö normál állása 760 m. m. mellett: a) az egészen szabad szénsav 1000 k. c. v ízb en k. e. b) a szabad és félig kötött szénsav 1000 k. e. vízben k. c. Az előre bocsátottakból következőleg a czemétei ásványvi mind szabad szénsav-

11 A CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 9 ban meglehetősen gazdag, mind szénsavas vasoxydulban. A szénsavas vasoxydul tartalma szerint mindenesetre még a közép erejű vasvizekhez tartozik ; tehát gyógyászati tekintetben ott, hol vas indicálva van, kitűnő gyógyhatású leend. A többi szilárd alkatrészek közt túlnyomó a szénsavas mész és szénsavas magnesia, a chloridok és kénsavas sók csekély mennyisége mellett. A kénsavas vegyekben való csekély tartalom igen alkalmassá teszi a vizet hosszabb eltartásra, mivel nincs kitéve a veszélynek, hogy azok reductiója által rossz szagúvá legyen. Szabad szénsavban, mint már fenn említve volt, gazdag, és ha egynéhány hazai ásványvízzel egybevetjük, azt találjuk, hogy abból majdnem ugyanannyit tartalmaz, mint a tdtrafiiredi polluxforrás ; de jóval gazdagabb abban mint valamennyi koritniczai forrás, mint a luhlói ásványvíz, sőt gazdagabb mint a ránk-herlani»régi forrás«,» Valéria«és»Rudolf forrás. «и. Л i

12

13 H őm ennyiség-m érések. Schuller A lajos és dr. W arth a Y incze tan áro k tó l. Egy táb lával. 20 k r. X III. Folyékony cyánsó vas-nag3*olvasztóból. K özli Kerpely Antal 1. ta g. 10 k r. X IV. D olgozatok a k. m. tu d. egyetem vegytani in tézetéb ő l. K özli Jendrássik Jenő 1. tag. 50 k r. XV. L ázas b ántalm ak egyik okbeli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. Balogh Kálmántól. 2u k r. X V I. Szibériai és dólam erikai gom bák (Fungi e S ibiria et Am erica A ustrali.) K alchbrenner K ároly r. tagtó l. N égy táblával. 60 k r. Kilenczcdik kötet I. A datok a dentinfogak finomabb szerkezetének ism eretéhez. T e s c h 1 er G yörgy reáliskolai ta n á rtó l K örm öczbányán. 7 táb lán ra jz o lt 28 ábráv al. 60 k r. II. A d itro i syenittöm zs k ő zettan i és hegyszerkezeti viszonyairól. К о с h. 1 táb la rajzzal. 30 kr. III. A gyuladásról. Thanhoffer. 3 táb la rajzzal. 40 k r. IV. N ehány gázkeverék szinképi vizsgálata. Lengyel. 1 táb la rajzzal. 10 kr. V. Uj adatok M agyarhon k ry ptogam virányálioz az évből. H azslinszky 10 kr. VI. Agyszöveti vizsgálatok. Laufenauer. 2 tá b la rajzzal. 10 kr. V II. Em lékbeszéd B állá K. felett. Galgóczy. 10 kr. V III. Az érvesréről Thanhoffer. 64 fam etszvény és 1 táb la. 50 kr. IX. U rvölgyit egy uj rézásvány. Szabó. 1 táb la rajzzal. 10 kr. X. A P in guicula alp in a m in t rovarevő növény. Klein Gyulától. 2 táb la rajzzal. 20 k r. X I. Az aczél m egkülönböztető jelei. (In d íto tt töm ecsü állapot, mfeleg törő próba.)k erpelyantaltól. 30 kr. X II. H ébert és M unier Chaluias közlem ényei a m agyarországi ó h a r m adkori képződm ényekről. H antken Miksától. K ét táb la rajzzal. 20 kr. X III. Fouquó m unkája S antorin vulkáni szigetről, m egism erteti és jegyzetekkel kiséri dr. Szabó József. 20 kr. XIV. Em lékbeszéd n éhai dr. Kovács- Sebestyén E n d re lev. ta g fölött. Dr. Bózsay Józseftől. 10 k r. XV. F loristicai adatok, különös tek in tettel a R oripákra. Borbás Vinczétől. 40 kr. XVI. A hazai epilobium ok ism eretéhez. Borbás Vinczétől. 20 k r. X V II. A szaru h á rty a szalagszeréi elbom ályosodásáról. (Bundförm ige H o rn h a u ttrü bung.) R ajzzal egy táb lán. D r. Goldzieher Vilmostól. 10 kr. X V III vizsgálatok az agy corticalis látóm ezőjéről. Dr. L aufenauer Károlyt ól 20 kr. X IX. Ú jabb adato k a ten g eri m oszatok krystalloidjairól. Klein Gyulától. E gy táb lával. 30 kr. XX. A m agas hőm érsék és karbolsavgőz hatása szerves testekre. ThanK árolytól. 10 k r. X X I. Az alsó-kékedi gyógyforrás chem iai elemzése. Stollár Gyulától. A felső-rákosi savanyúviz, v alam int a székely-udvarhelyi hideg sós fürdő chem iai elemzése. Dr. S о 1 y m о s i Lajostól 20 kr. X X II. A felső-ruszbachi ásványvíz vegyelemzése. Scher fel W. A a r é 11 ó l.lo k r. X X III. A g rá n át és C ordierit(d itroit) szereplése a m agyarországi T rachyto k b an D r. 8zabó Józseftől. 30 k r X X IV Megemlékezés B em ard Claude fölött. Balogh Kálmántól. 20 kr. X X V. R égnau lt H. V ictor em lékezete. D r. T hank árolytól. 10 kr. Tizedik kötet I. Közlem ények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. I. A datok a carbonylsulfid phisikai sajátságaihoz. D r 1 1 о s v а у L ajostól. A budapesti világitó gáz chem iai analysise. U gyanattól. Egy földpát m ennyiségi analysise. L о c z к a Józseftől. II. G róf Vass Samu emlékezete. Deák Farkastól. III. A m agyarországi dunaszigetek fö ld irati csoportosulása s képződésük tényezői. D r. Ortvay Tivadartól. E gy m elléklettel. IV. A datok a M artin-aczél tu la j donságainak ism ertetéséhez. Kerpely Antaltól. V. A viz-elvonó testek behatásáról a kám forsavra és am idjaira. В álló Mátyástól. VI. A vadgesztenye gyökereinek ism ertetéséhez. Klein Gyulától és Szabó F e re n c z t ő 1. Egy táblával. V U. Az u tó v ilágitásró l Geissler-féle csövekben. D r. Lengyel Bélától. V III. A rank-h erlein i és szejkei ásványvizek chem iai elemzése. Dr. Lengyel Bélától. IX. A városligeti artézi k ú t hévforrásának vegyi elemzése. Than Károlytól. X. A datok a M ecsekhegység és dom bvidéke Ju rakorbeli lerakodásának ism ertetéséhez. I. S tra tig ra p h ia i rész. Böckh Jánostól. X I. M yelin és idegvelő. (Szövettani tanulm ány.) P e t r i к Ottótól. 16 rajzzal. X II. Közlem ények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. I. A durranó lég sűrűségének m eghatároása. Kalecsinszky Sándortól. II. A uitrosylsav néhány sójáról. D r. Csulak L ajostól. X III. A magyar ten g e rp art szivacsfaunája. I. közlem ény. D r. Dezső Bélától. XTV. A

14 bábolnai m eleg»m átyás-forrás«és «я szovátai»fekete-tó«hideg: sósforrás chem iai elemzése. D r. Hankó Vilmostól. XV. Közlem ények a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytani intézetéből. Dr. Ossikovszky Józseftől. I. A dalék a hyrosin és a skatol vegyi szerkezetéhez. II. Arsenkéneg m int m éreg s annak szerepe törvényszéki kérdésekben A tellu rn ak előállítása a nagyági aran y tello r érczekből és a nyers tellurból. XV I. Az ágyéki és gerinczagj-i dúczolc többszürösségéről. Dr. D a v ida Leótól. E gy táblával. X V II. Uj vagy kevesbbó ism ert szöm örcsögfélék. (Phalloidei növi vei m inus cogniti.) Kalchbrenner Károlytól. H árom táblával. X V III. Az associált. szemm ozgások idegm echanism usáról. Dr. Hőgyes Endrétől. I. közlem ény. 2 kőnyom atú és 3 egyszerű nyom atú táblával. (Bevezetés. I. rész. A fej- és te s'm ozgásokat kisérő associált szemm ozgások tünem ényei em lősöknél és az em bereknél.) Tizenegyedik kötet I. Az associált szemmozgások idegm echanismusáról. 2 fam etszettel. (Második közlemény. II. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szemmozgásokra.) Dr. Hőgyes Endrétől. II. A Erusca-gora aquitan iai flórája. 4 táblával. Dr. Staub Móricztól. III. A pinguicula és utricuta ria sejtm agjaiban előforduló krystalloidokról (Egy táblával.) Klein G y u 1 á- tól. IV. V egyerélytani vizsgálatok. (II. értekezés.) Dr. Than Károlytól. Egy tábla kőrajzzal. V. ITjabb ta n u lm á n j^ a kám forcsoport köréből. B a 11 ó M á tyástól. VI. A hom orodi vasas savanyúviz-források chem iai elemzése. Dr. Solymosi Lajostól. V II. A solymosi hideg savanyú ásványvíz chem iai elemzése. Dr. Hankó Vilmostól. V III. Önműködő higanylégszivattyú. Schuller Alajostól. E gy rajzzal. IX. A datok a Mecsekhegység és dom b vidéke jurakorbeli lerakodásainak ism eretéhez. (II. Palaeontologiai rész.) В ö с к h J á n o s t ó l. 10 tábla rajzzal. X. A carludovica és a canna gum m ijáratairól. Szabó F e r e n c z t ő l. E gy táblával. XI. Budapest főváros ivóvizei egészségi szem pontból s néhány ásványvíz elemzése. B a lló M á t y á s tó l. X II. Emlékbeszéd W illiam Stephen Atkinson külső tag felett. Dr. Duka T i v a d a r t ó l. ХЦ1. A datok a h arántcsílcú izm ok szerkezete- és idegvégződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) Thanh о f f e r Lajostól. E gy 4-es rétű tábla rajzzal. XIV. A m ohai (fehérmegyei) Agnes-forrás vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. XV. E gy újabb szerkezetű, vízszivattyúval com binált higany-légszivattyúról. Dr. Lengyel Bélától. E gy tábla rajzzal. XVI. Az elzöldült szarkaláb m int m orphologiai útm utató. Borbás Vinczétöl. E gy tábla rajzzal. X V II. A viznelc képződési melegéről. Schuller Alajostól. X V III. Békésvármegye flórája. Dr. Borbás Vinczétöl. X IX. Bendhagyó köggom bák. Hazslinszky Frigyestől. R ajzokkal. XX. D olgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. Közli Jendrássik Jenő. (I. A datok a szűrődés tanához. Regéczy N agy Im re tr. ta n á r segédtől. II. A gyom or hám sajtjeiről. B allagi János tr. élettani gyakornoktól. III. A datok a zsírfelszívódáshoz a gyom orban. M átrai Gábor orvostanhallgatótól. IV. A zsírok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt. Hutyu-a Ferencz orvostanhallgatótól.(r ajzokkal.) X X I. Emlékbeszéd. Kenessey A lbert felett. Galgóczy K á rolytól. X X II. A tudom ányok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányam ivelésre.p é ch A n t a l t ó l. X X III.V egyerélytani vizsgálatok. A calorim etrikus mérések adatainak összehasonlitásáról. Than Károlytól. XXIV. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani laboratórium ából. B em utatta Than Károly. (I. A borkősav száraz lepárlási term ényeiről. Lieberm ann Leótól. II. Adatok a Carbonylsulfid physikai sajátságaihoz s tiszta Carbonylsulfid előállítása. 2-ik közlemény. Ilosvay Lajostól.) XXV. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratóriumából. Liehe г mann Leótól. (I. A kénessav kim utatása a boi-ban és más folyadékban. II. E gy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának m eghatározására.) Egy rajzzal. XXVI. A hydrogen hyperoxyd képződése égés közben. II. Válasz a viz képződési melegének ügyében. Schuller Alajostól. Budapest, Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája.