Előterjesztés a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához

Átírás

1 Előterjesztés a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 42/ (IV.29.) számú határozatával a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvényben (továbbiakban: Kt.) foglaltaknak megfelelően mint a költségvetési szervek alapító szerve felülvizsgálta a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezetek tekintetében. A Képviselő-testülete megállapította, hogy új költségvetési szervet nem hoz létre, a meglévő költségvetési szerveit fenntartja, a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból nem kívánja megváltoztatni, a jelenlegiek közül költségvetési szervet nem kíván megszüntetni. A Kt.-ben és külön törvényben foglalt előírásokat a költségvetési szervek esetében június 1-jéig az alapító okiratok módosításával, a költségvetési szervek besorolásának elvégzésével kell érvényesíteni. A költségvetési szerveket a tevékenységük jellege és a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint kell besorolni. Az új szakfeladatrend (számjel és megnevezés) január 1-jétől érvényes, összhangban az új gazdálkodási szabályokkal. Így a régi szakfeladatrend szerinti besorolás él még december 31-éig. Az év közbeni alapító okirat-módosításokban egyelőre meg kell hagyni a év végéig hatályos régi szakfeladatokat, egyúttal azonban meg kell jeleníteni a 2010-től alkalmazandó új szakfeladatrend szerinti szakfeladatokat is. Az alapító okiratokról szóló testületi döntést az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerinti internetes honlapon közzé kell tenni. A Kincstár június 30-ig bejegyzi július 1-jei hatállyal az adatváltozásokat a törzskönyvi nyilvántartásba (Kt. 44. (11) bekezdése). Költségvetési szervek a tevékenységük jellege szerint (Kt ) lehetnek: közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Ez alapján, valamint a Kt. 15. (2) bekezdése szerint az önkormányzat képviselőtestületének hivatala csak közhatalmi költségvetési szerv besorolású lehet. közszolgáltató költségvetési szerv: közintézmény: az alaptevékenység szerint klasszikus szellemi közszolgáltatást (közoktatás, szociális ellátás, közgyűjteményi, közművelődési tevékenység), illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv;

2 Közintézmény besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó közoktatási költségvetési szervek, szociális alapellátás, szakellátás költségvetési szervei, közgyűjtemények: könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közművelődési intézmények: jellemzően a művelődési házak, gesz-ek, gamesz-ok, önkormányzati kiskincstárak. közintézet: az alaptevékenység szerint részben piacszerű szellemi közszolgáltatást (pl. egészségügy, művészet, környezet- és természetvédelem, informatika) nyújtó költségvetési szerv. Közintézet besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó egészségügyi költségvetési szervek (így a kórházak és a járóbeteg szakellátást végző szervek), színházak, számítástechnikai intézetek. vállalkozó közintézet: az alaptevékenységébe tartozó meghatározott egészségügyi, művészeti (színházi) közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján, az Áht. szerinti piaci ismérveknek (100/K. ) is megfelelően végző költségvetési szerv, amely külön törvényben meghatározottak szerint, egyedi eljárás során kerülhet majd besorolásra a közintézeti körből ben egyrészt a Kt. 44. (9) bekezdése miatt, másrészt külön szaktörvényi szabályozás híján vállalkozó közintézet még nem hozható létre (vagyis annak most egyetlen szervet sem lehet besorolni). közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást végző költségvetési szerv. Közüzemként kell besorolni az ivóvíz-szolgáltatással és szennyvízkezeléssel, hulladékszállítással és -kezeléssel, község- és városüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerveket. Ide kell sorolni az önálló költségvetési szervként működtetett konyhát is, amennyiben az étkeztetést-élelmezést mint közszolgáltatást változatlan szervezeti keretben, s nem valamely más költségvetési szerven belül kívánják megoldani. A tevékenység szerinti besorolás nem opcionális, arra nézve a Törvény 15. és 16. -a egyértelmű definíciót, illetve kritériumokat fogalmaz meg. Amennyiben egy költségvetési szerv többféle tevékenységet is végez, akkor a Kt. 44. (6) bekezdése alapján kell dönteni az irányító szervnek. A Törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az ellátott szaktevékenysége alapján egy adott típusba tartozó költségvetési szerv egy másik típusú költségvetési szervre vonatkozó gazdálkodási szabályokat alkalmazza, a tartós (3 évig fennálló) forrásarányra és a foglalkoztatottak többségének jogviszonyára vonatkozó feltételek fennállása esetén. Az önkormányzati hivatalnál azonban nem feltétel a forrásarány, hanem elégséges, ha a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati (köztisztviselői) jogviszonyban áll a költségvetési szervnél.

3 Így a közintézmény közintézeti (Áht. 100/I. (6) bekezdés), a közhatalmi szerv közintézményi (Áht. 100/G. (6) bekezdés) szabályok szerint működhet és gazdálkodhat a feltételek fennállása és ilyen értelmű irányító szervi engedély esetén. Az ellentétes irány is lehetséges: a közintézetre közintézményi szabályok alkalmazása (Áht. 100/I. (5) bekezdés). Ez nem változtatja meg a tevékenység szerinti besorolást (Kt ), csak a gazdálkodás szabályaira vonatkozik. Fontos, hogy ezt a tényt az alapító okiratban rögzíteni kell (Áht. 100/G. (7) és 100/I. (7) bekezdések). A 3 év számítása ezekben az esetekben is 2009-ben kezdődik, de a Kt. 44. (8) bekezdése alapján lehetőség van a feltételek évekre való fennállása esetén a szabályok től való alkalmazására. Ez a megközelítés mérlegelhető a tevékenység szerint vegyes profilú intézmény besorolásakor is. Az irányító szerv döntésével jogi személyiségű szervezeti egység is létrehozható az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven belül (Kt. 14. ). Ez a szervezeti megoldás alkalmas a jogi személyiséget igénylő közszolgáltatási feladatok önálló költségvetési szervezete helyett egy más szervezeten belüli feladatellátás megszervezésére. Ennek jellemzői (ld. a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított Ámr. 12/A. ): közfeladat önálló ellátására képes; elkülöníthető = tevékenységében, = területi elhelyezkedésében, = forrásaiban, = szervezetileg; a szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, annak működése és gazdálkodása hatékonyságát nem ronthatja; a költségvetési szerv alapító okiratában megjelenik; az irányító szerv kérelmére a törzskönyvi nyilvántartásba a költségvetési szerv alszámára bejegyzett szervezeti egység nyer jogi személyiséget, a költségvetési szerv határoz meg a költségvetési előirányzatán belül a szervezeti egység tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat (A Törvény alapján nem a költségvetési szervet irányító szervnek kell dönteni ebben a kérdésben.), = az önkormányzat azonban az alapításkor kikötheti, hogy évente a költségvetési rendeletében meghatározhatja a költségvetési szerv költségvetésén belül a szervezeti egység részelőirányzatai minimumát, és kötelezheti a költségvetési szervet a részelőirányzat felhasználásáról történő elkülönített elszámolásra; = az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveinek egy része részben önálló költségvetési szervként került bejegyzésre a törzskönyvi nyilvántartásba, anélkül, hogy gazdálkodási feladatainak ellátását egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez rendelte volna az alapító: az

4 országos kisebbségi önkormányzat határozatban rendelkezhet arról, hogy jogi személyiségű szervezeti egységként a feltételeknek megfelelő szervezetet egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez rendeli; a gazdálkodással kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget a létrehozó határozatban kell megjelölni. Fontos szabály, hogy a lejárt tartozások kielégítésért a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve ebben a sorrendben helytállni tartozik. Költségvetési szervek a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (Kt. 18. ) lehetnek: A Kt a pontosan rögzíti a két kategória, az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti különbséget. Az elhatárolásuk lényege, hogy az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban a szakmai alapfeladata ellátását végző szervezeti egységekkel rendelkezik. Alaptevékenységnek, így a szakmai alapfeladat ellátásának kell tekinteni pl. a közoktatási intézményekben, szociális intézményekben szervezeti egységként működő konyha, egészségügyi intézményben működő mosoda működését. Természetesen önállóan működő költségvetési szervként sorolható be az az intézmény, ahol a szakmai alapfeladaton kívüli (adminisztratív, szellemi támogató, üzemeltetési) feladatokat ellátnak az intézményben, de azok nem önálló szervezeti egységben működnek (mert a kapacitás, az ilyen apparátus létszáma azt nem igényli, ugyanakkor más szervezetre a feladatellátás nem bízható). Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek minősíthető a költségvetési szerv, ha ellátandó feladata, szakmai tevékenysége összetett, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése az önálló gazdálkodást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: önálló költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van, rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel (ld. erről a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. -át), amennyiben nem rendelkezik pénzügyi feladatai ellátásához önálló szervezeti egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat/alkalmazottakat kell kijelölni. Az önkormányzati hivatal, valamint a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként sorolandó be (Ámr. 14. (3) bekezdés). Önállóan működő költségvetési szervnek sorolható be különösen az a költségvetési szerv, amely: kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik (vagy csak abból áll),

5 szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan ellátható, Ez nem zárja ki, hogy az önállóan működő költségvetési szervnél a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására alkalmazottat/alkalmazottakat foglalkoztassanak. szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. Az önállóan működő költségvetési szerv: elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amely felett a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője (vagy az általa írásban kijelölt személy) jogosult (ezek ellenjegyzésére a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult). A költségvetési keret célszerűen a szakmai feladatellátás személyi juttatásának, járulékainak, szakmai eszköz-anyag beszerzés előirányzatát tartalmazza. Tartalmazhatja, de nem feltétlenül része a működés rezsi kiadásainak előirányzata. Az önállóan működő költségvetési szerv szakmai keretét tartalmazó költségvetését ( költségvetési keretét ) és beszámolóját a képviselő-testület hagyja jóvá. A Kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettsége (elemi költségvetése, beszámolója) azonban nincs, adatai beépülnek az operatív gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatásába. Az elemi költségvetés (beszámoló) részletszabályait a később elfogadandó külön kormányrendelet fogja szabályozni. pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására az irányító szerv kijelöli az ilyen feladatok ellátására képes önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, és a költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító külön megállapodásban rögzíti. A Törvény 18. -a szerint az önkormányzatnak be kell sorolnia valamennyi költségvetési szervét a szerv belső szervezeti viszonyai, konkrétan a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervi típusok egyikébe. E kategóriák nem feleltethetőek meg egyértelműen a korábbi (de december 31-ig még létező!) önállóan/részben önállóan gazdálkodó kategóriáknak június 1-jéig minimális feladat, hogy valamennyi költségvetési szervet az irányító szerve a fennálló viszonyok alapján a fenti szempontból beazonosítson és besoroljon. Természetesen már eddig az időpontig is lehet e fennálló szervezeti viszonyokon változtatni aszerint, hogy mely kategóriában indokolt és szándékolt a költségvetési szerv július 1- je utáni működése. Különösen fontos ezt mérlegelni azoknál a szerveknél, ahol a szakmai működés nem naptári évhez kötött, vagyis lehetőség, esetleg kötelezettség is van az év közbeni módosításra.

6 Ha nincs indok vagy szándék a változtatásra, akkor a korábbi kategóriákból jellemzően az alábbi új besorolás adódik: 1) A most önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be. (Ennek indoka, hogy a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szervezeti egységein kívül gazdasági szervezettel és vélhetően más támogató funkcionális szervezeti egységekkel /munkaügyi, jogi, informatikai, fizikai feladatot ellátó stb./ is rendelkezik.) 2) A most részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel ugyan nem rendelkezik, de más, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel igen; Az új szabályozás szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél nem általános kötelezettség, hogy gazdasági szervezete legyen. Ez esetben a költségvetési szerv vezetője kijelölhet a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat), vagy az irányító szerve kijelölhet egy, az ilyen feladatok ellátására képes (másik) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Ez utóbbi esetben a kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás joga természetesen továbbra is megilleti a gazdasági szervezettel nem rendelkező, de önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjét. önállóan működő szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel és egyéb, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel sem rendelkezik, illetve ha most még rendelkezik, de azokat meg lehet szüntetni június 1- jéig. (Szervezeti egység nélkül egy-egy személy elláthat az önállóan működőnek besorolt szerveknél is támogató feladatokat, így pl. pénzügyi tevékenységet is.) Abban az esetben, ha január 1-jétől viszont az önkormányzat változtatni akar a költségvetési szerv belső szervezeti viszonyain, s ez érinti a fentiek szerinti besorolását, célszerű az a megoldás, hogy a június 1-jéig meghozott határozatban és ennek alapján az alapítóokirat-módosításban július 1-jei hatállyal a jelenlegi viszonyokat rögzíti, de már most megállapítja azt is, hogy egy későbbi időpontban ez hogyan változik. Pl. július 1-jétől a szerv még önállóan működő és gazdálkodó szervként működik, január 1-jétől már önállóan működő szervként. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy július 1. és december 31. között elvégezze az önkormányzat a szükséges szervezeti változtatásokat; a évi költségvetés már a 2010-től fennálló szervezeti viszonyok és ehhez kapcsolódó gazdálkodási szabályok szerint készüljön el; felkészüljön az önkormányzat és a költségvetési szerv is a január 1-jétől alkalmazandó differenciált gazdálkodási szabályokra. Tura, május 20. Dolányi Róbertné jegyző