BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSÁNAK BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT INTÉZKEDÉSEN KERESZTÜL Budapest, Készítette: SÁGI MÓNIKA

2 TARTALOMJEGYZÉK ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE BEVEZETŐ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA, MINT AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ALAPJA AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER HAZÁNKBAN A CSATLAKOZÁS UTÁN A VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGON 2004 ÉS 2006 KÖZÖTT Az AVOP prioritásai bővebben Az AVOP prioritásai számokkal Az AVOP végrehajtásának intézményrendszere PÁLYÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS AZ AVOP 1.4.-ES JOGCÍM ESETÉBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÓ TÁMOGATÁSA A támogatásban részesíthető tevékenységek A támogatás formája és keretösszege A támogatási összeg A támogatás igénylésére jogosultak A pályázat tartalmi és formai követelményei Kizárási okok a pályázás alól PÁLYÁZATKEZELÉS FOLYAMATA A PÁLYÁZÁSTÓL A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG SAPARD tapasztalatok felhasználása az AVOP pályáztatásában Fiatal gazdák pályázatkészítése és a pályázat benyújtása Pályázat feldolgozás, értékelés

3 2.3. A MONITORING BIZOTTSÁG JOGI HÁTTERE Az AVOP Monitoring Bizottság (MB) feladati és hatásköre AZ AVOP FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÓ TÁMOGATÁSÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEI ORSZÁGOS TEKINTETBEN AZ EGÉSZ AVOP-RA NÉZVE AZ EREDMÉNYEK Fiatal gazdák pályázatainak országos szintű lefedettsége AZ INTÉZKEDÉS NÉPSZERŰSÍTÉSE ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

4 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra Részesedés az EU mezőgazdasági termeléséből (%) (2005. év) ábra Magyarország földterülete művelési ágak szerint (ezer ha) (2007.év) táblázat: A strukturális alapok megoszlása a célkitűzések között ábra Az NFT Operatív Programjai táblázat: A strukturális alap forrásainak megoszlása az operatív programok között ( ) ábra Az AVOP keretösszege prioritásokra bontva ábra Az összes beérkezett pályázatok darabszáma prioritások szerint ábra Az IH által támogatott pályázatok darabszáma táblázat: AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (Ft) ábra AVOP kifizetések megoszlása intézkedésenként (%) ábra MVH Kirendeltségeinek elhelyezkedése táblázat: Az 1.4.-es intézkedés pénzügyi terve (1 Euró=255 Ft) táblázat: Az AVOP 1.4.-es intézkedés időszak eredményei (Mrd Ft) táblázat: Az AVOP 1.3 intézkedés időszak eredményei (db,%) táblázat: Az AVOP 1.3. intézkedésre időszakban beérkezett pályázatok számának regionális megoszlása (db)

5 BEVEZETŐ Dolgozatom témájának az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Fiatal gazdák induló támogatása című intézkedés részletes bemutatását választottam. Hazánk május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz és ezzel a magyar mezőgazdasági életben is egy új korszak indult el. Részesei lettünk a Közös Agrárpolitikának, mellyel új támogatási források nyíltak meg mind a magyar agrárium mind a vidékfejlesztés területén is. Szakdolgozati témám kiválasztásában jelentős részben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban eltöltött szakmai gyakorlatom játszott szerepet. A Hivatalban bepillantást nyerhettem az agrár- és vidékfejlesztési programok végrehajtásába, mely nagyon szerteágazó. Választásom azért esett konkrétan az Agrárés Vidékfejlesztési Opartív Programra (AVOP) mint kiinduló pontra, mert ez esetben már egy lezárt programról beszélhetünk, és így talán konkrétabb konklúziókat tudok levonni a program eredményességét illetően. Ebben nagy segítésre voltak a Program alap dokumentumai, záró dokumentumai, tanulmányok, melyek azzal foglalkoztak, hogy milyen eredménnyel zárult az AVOP Magyarországon. A Hivatalon belül számos papír alapú AVOP pályázatásával kapcsolatos nyomtatványhoz fértem hozzá, melyek bővítették látókörömet a témával kapcsolatban. Kutatásomat kis mértékben nehezítette, hogy a pályázók és pályázataik adatait bizalmasan kezelik a Hivatalban. Kutatási célom arra irányult, hogy az AVOP pályázat felépítését és működését bemutassam. Kérdésként vetődött fel bennem, hogy a pályázók, honnan értesülhettek ezekről az új pályázati formákról, honnan kaphattak segítséget a sikeres pályázás elnyeréséhez, vajon hasznosak-e ezek a pályázati lehetőségek a magyar gazdáknak, kiemelve a fiatal gazdákat. De az érme másik fele is érdekelt. Kérdések merültek fel bennem, a pályázat kiírását, lebonyolítását tekintve. Ezek mind olyan kérdések voltak, melyeket dolgozatomban megpróbálok kifejteni és választ kapni rájuk. 6

6 1. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1.1. A Közös Agrárpolitika, mint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások alapja A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve, amely az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki, és aminek május 1-jétől hazánk is tagja. 1 A százalék nagysága jól mutatja, hogy milyen nagy területet ölel át a mezőgazdasági támogatási szektor a közösségen belül, hiszen majdnem az uniós támogatások felét teszi ki. E szerint az adat szerint semmiféleképpen sem elhanyagolható témáról beszélünk. Nézzük meg, miért állhat fenn az a jelenség, hogy az EU kiadásainak évente majdnem a fele a mezőgazdaság támogatására irányul. Az EU bizonyos tagállamai és Magyarország is olyan jellegzetes mezőgazdasági tulajdonsággal bírnak, melyet ki kell aknázni a közösség érdekében. Tegyünk egy kis kitekintést az Európai Unió mezőgazdasági területének jellemzésére illetve a mezőgazdaságban dolgozó gazdák munkájának fontosságára. Az Európai Unió területének nagy részét mezőgazdasági művelés alatt álló földek és erdők borítják, amelyek nemcsak a táj szépségét emelik, hanem a vidéki gazdaságok hatékony és állandó működését is biztosítják. Ezeknek a vidéki gazdaságoknak folyamatos fejlődésre van szükségük, és az esetek túlnyomó részében nincs elég hazai forrás ezeknek a fejlesztéseknek a lefedésére. A mezőgazdaság szerepe jelentős azokban a térségekben, ahol a gazdaságokat működtetik. A mezőgazdasági gazdálkodók feladatkörére rátérve, elmondható, hogy munkájuk nagyon szerteágazó. Az élelmiszerek és egyéb, nem élelmiszeripari jellegű mezőgazdasági termékek előállításától kezdve a tájgazdálkodáson és a természetmegőrzésen át az idegenforgalmi szolgáltatásokig számos különböző tevékenységet végeznek. A gazdálkodás ezért többcélú tevékenységként jellemezhető, és többszintes támogatási rendszerre van szükség a gazdák esetében is, 2 legyen szó továbbképzésről vagy akár átképzésről. Természetesen az EU országai különböző arányban részesülnek a mezőgazdasági termelésből, amelyet a következő diagram jól láthatóan megmutat : :00 7

7 1. ábra Részesedés az EU mezőgazdasági termeléséből (%) (2005. év) 3 A diagram megmutatja, hogy milyen százalékos megosztásban vettek részt az EU-25-ök tagállamai a mezőgazdasági termelésben. Látjuk, hogy Franciaországhoz vagy akár Spanyolországhoz képest jelentősen kevesebb Magyarország részesedése, de ez természetesen a területbeli méretkülönbségekből adódik elsősorban. Hiszen Magyarország összes területének, ami a földrajzi világatlasz szerint km², 83%-a termőterület. 4 A termőterület 24%-a erdő, a többi mezőgazdasági terület. A hazai mezőgazdasági terület részesedési arányát tekintve Európában egyedülállóan kimagaslónak számít. A következő diagramon jól látható, hogy a körülbelül km² termőterület hogy oszlik szét a művelési ágak szempontjából 2007-ben. 2. ábra Magyarország földterülete művelési ágak szerint (ezer ha) (2007.év) : : :00 8

8 Ezek a számadatok azt tükrözik, hogy mennyi a valós termőterület, de ebből nem következik egyenes arányosan, hogy ezek 100%-ban ki vannak használva. Itt kapcsolódunk vissza az agrártámogatások fontosságához. Hiszen a célunk, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben ki legyenek használva, valamint hogy a terület kiváló minőségű termékek előállítására szolgáljon, valamint környezetbarát, megújuló erőforrásokon alapuló, új technológiák alkalmazásával tudjon előállítani termékeket. De ezenkívül hazánk esetében az is kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy ne olyan támogatásokat kapjunk, mellyel embert, élő munkát helyettesítő gépeket használunk, hanem olyanokat, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát is növelni tudjuk. Hisz egy olyan ország esetében, mint hazánk, melynek agroökológiai adottságai kiválóak, gazdálkodási, agrikulturális hagyományai gazdagok, ugyanakkor energiahordozókban szegény, vidéki körzetei pedig jelentős munkanélküliséggel küzdenek, fontos, hogy a gazdáink munkához juthassanak és ezzel vidéki térségeink folyamatosan fejlődjenek. 6 Visszatérve a Közös Agrárpolitika jelentőségére elmondható, hogy a KAP felismerte, hogy a mezőgazdaságban szükség van szerkezet átalakításra és ennek támogatására. Ez főleg abból adódik, hogy a tagállamok mezőgazdasági területeinek szerkezeti és természeti adottságai között nagy az egyenlőtlenség, és ennek kiigazítására törekednie kell az uniós tagállamoknak. Főleg, hogy május 1-je óta 12 új tagállammal bővült az EU és ezzel együtt új kihívásokkal kell szembe nézni a közösségnek. Ha a számadatokat tekintjük, a bővítésnek az uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatása drámai. A 15 régebbi tagállam 6 millió főt számláló mezőgazdasági népessége további 7 millió gazdálkodóval nőtt. A 12 új tagállam körülbelül 55 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású földterülettel gyarapítja a 15 régi uniós tagállam 130 millió hektáros területét, ami 40%-os növekedést jelent. Igaz, a 27 tagú EU termelése csupán 10-20%- kal lesz nagyobb a legtöbb termék esetében. Ez megerősíti azt a tényt, hogy az új tagállamok rendkívül nagy mezőgazdasági termelési potenciálja még távolról sincs teljes mértékben kiaknázva. 7 A KAP fontosságát már 1960-ban felismerte az Európai Bizottság a hat tagállam esetében, és mint minden uniós politikánál itt sem maradhatott el a célok megnevezése ben a római szerződés 39. cikkelye szerint öt alapvető célt tűztek ki a közös : :00 9

9 agrárpolitika megvalósításához. A mezőgazdaság termelékenységének növelése legfőképp a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, fontossági sorrendben a munka optimális felhasználásának biztosítása volt az első célkitűzés. Ezt követte a megfelelő jövedelem és az ezzel járó életszínvonal növelése a mezőgazdaságban dolgozóknak. Az agrárpiacok stabilizálása a termelők és fogyasztók védelmével, az élelmiszer-ellátás biztosításának garantálása és a fogyasztói igények méltányos áru kielégítése zárták a kezdetleges célkitűzéseket. Ezek a célkitűzések napjainkra új formát öltöttek. Most már négy célt jelöl meg a politika. Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése, a vidéki népesség megtartása, a tájjelleg megőrzése és a vidékfejlesztés az elsődleges céljai a KAP-nak. Az EU minden egyes polgára hetente átlagosan 2 euróval járul hozzá a KAP finanszírozásához, de ez igazán nem nagy ár a folyamatos élelmiszer-ellátásért és a vidék életben maradásáért. 8 Főleg, ha azt tartjuk szem előtt, hogy milyen támogatásokban vehetünk részt a mezőgazdaságunk fejlesztésére és versenyképességének fokozására. Jól látható, hogy minden egyes EU állampolgár fontos szerepet tölt be az uniós célkitűzések eléréséhez. Ahogy már említettem az Európai Uniónak nagy kihívást jelentett a 2004-es csatlakozások utáni agrártámogatási rendszer kiterjesztése az új tagállamokra is. Ezzel együtt Magyarországon megtörtént az agrártámogatási rendszer megújítása Agrártámogatási rendszer hazánkban a csatlakozás után Magyarország agártámogatási rendszere jelentősen megváltozott és kibővült az uniós csatlakozásunkat követően. A következő három nagy csoportba sorolhatók hazánk támogatásai finanszírozásuk alapján: uniós közvetlen kifizetések, társfinanszírozású támogatások és nemzeti támogatások :00 10

10 Az agrártámogatási rendszer 2004-ben a következőképpen nézett ki. Az EU által finanszírozott támogatások a közvetlen termelői támogatásból és piaci intézkedésekből (exporttámogatások, intervenciók) állt össze. A társfinanszírozott támogatási konstrukciókhoz három jelentős agrár- és vidékfejlesztési program tartozott. Ilyen volt az előcsatlakozási uniós program, a SAPRAD Program, ezt követte az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Ennél a három intézkedésnél nagy arányú közösségi támogatás mellé nemzeti forrással is kellett rendelkeznünk, az arány 75-25% volt az uniós támogatás javára. A harmadik támogatási konstrukció, a tisztán hazai forrásokból finanszírozott támogatások voltak. Hazánk esetében uniós csatlakozásunk után is részben megmaradtak az agrárium nemzeti támogatásai. Viszont néhány alapvető kritériumnak teljesülnie kellett ahhoz, hogy működhessen a hazai forrásból támogatott intézkedések finanszírozása. Ezek a nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások nem állhatnak szemben a KAP elveivel, nem sérthetik és befolyásolhatják negatívan a versenyegyenlőséget, és szeptember 1-ig és külön-külön el kellett fogadtatnunk minden ilyen derogációs jogcímet Brüsszellel. Ezzel Magyarország nagy felelősséget vállalt fel magára, hiszen ezeket a jogcímeket a nemzeti költségvetésből kell finanszíroznia. A közvetlen uniós támogatásokon belül kiemelném a Közvetlen Területalapú Termelő Támogatást (SAPS), ahol az első évben (2004) 25%-os uniós támogatás mellé 30%-os nemzeti kiegészítés társul. Vagyis ez esetben az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részlegéből kerül kifizetésre a 25%-os támogatási rész. Ez a jogcím egészíthető ki a Kiegészítő Nemzeti Közvetlen Támogatás (KNKT) jogcímmel a hazai költségvetésünkből 30%- kal. A további években, ahogy az uniós támogatás aránya növekedett, úgy csökkent a nemzeti rész aránya. 9 Beszélhetünk még állatszám alapú támogatásokról; tejkvótanyilvántartásról; belpiaci intézkedésekről; külpiaci intézkedésekről; az állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt, piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedésekről; a növényi termékek nemzeti hatáskörben elrendelt vagy akár piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedésekről. Ahogy látjuk hazánk uniós csatlakozásával jelentős támogatási források nyíltak meg az agrárium támogatására a vidékfejlesztési támogatásokkal együttesen. Nézzük meg, milyen európai helyzet indokolja a vidékfejlesztési támogatásokat :00 11

11 1.3. A vidékfejlesztés támogatása A vidékfejlesztés támogatása külön célként jelenik meg a támogatások színterén, de program szinten nem válik külön az agrárium támogatásától. Lássuk, milyen okok vezettek a vidékfejlesztés komoly támogatására. Ahogy a statisztikák is mutatják, a régi és új tagállamok életszínvonalában nagy eltéréseket láthatunk. Egy felmérés szerint 2001-ben az EU-15-ök életszínvonalának 45%-át érik el az újonnan csatlakozott tagállamok. Ez a szintkülönbség a vidéki térségekben sokkal hangsúlyozottabban jelenik meg, mint a városi régiókban. Ami kimutatható, hogy a vidéki térségekben sokkal magasabb a munkanélküliség és alacsonyabbak a jövedelmek. Az bizonyos, hogy a vidék és város közti szintkülönbség nemcsak a 2004 illetve 2007-ben csatlakozott országokban jellemző, csak itt sokkal szignifikánsabb a különbség. Ezt az új kihívást kellett mérlegelnie az Európai Uniónak, hisz nem céljuk, hogy az uniós határokon belül szétszakadások és lemaradások legyenek. Ezzel 2004-ben szembesülniük kellett és a lehető legnagyobb mértékben az új típusú támogatások bevezetésével biztosították a tagállamok felzárkózását nemcsak a fejlettebb uniós tagállamokhoz, hanem saját országhatáraikon belül is. Az egyenlőtlenségek kiigazítása, a mezőgazdaság és a vidéken élő népesség támogatása fontos célként szerepel napjainkig, melyhez a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és Közösségi Kezdeményezések járulnak hozzá. Nagyon fontos, hogy ezek az alapok nem 100%-os közösségi támogatást nyújtanak. A cél teljes eléréséhez nemzeti forráskeretet is biztosítani kell a megvalósulandó projektek támogatásához, mellyel a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalát és a mezőgazdasági termelés minőségi növelését el tudják érni. A regionális politika a szolidaritáson alapszik tehát a közösségi pénzek a kevésbé fejlett vagy szociális problémákkal küszködő területek támogatására fordítódnak. Az Európai Unió között 213 milliárd eurót fordít a régiók fejlesztésére, ami az összköltségvetés csaknem egyharmada. Ebből a 213 milliárd euróból 195 milliárd a Strukturális Alapokba, 18 milliárd a Kohéziós Alapba folyik. A pénzeket társfinanszírozás keretében folyósítják, azaz a kedvezményezetteknek önrésszel kell rendelkezniük. A regionális politika egyik alapelve a partnerség, mely a programok 12

12 előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Illetve ez az elv mutatja tisztán, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat. Négy strukturális alapot különböztetünk meg a 2000 és 2006 közötti programozási ciklusban. a. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); (European Regional Development Fund - ERDF) b. Európai Szociális Alap (ESZA); (European Social Fund - ESF) c. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója (EMOGA); (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) d. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE); (Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) A Strukturális Alapok általános célkitűzéseit három prioritásban foglalhatjuk össze: 10 I. Célkitűzés (terület alapú): Az elmaradott fejlettségű régiók felzárkózásának elősegítése a hiányzó infrastruktúra pótlásán illetve a beruházások ösztönzésén keresztül. Az Unió lakosságának 22 %-nak otthont adó közel 50 régió tartozik ide és részesül a rendelkezésre álló támogatási források 70%-ban. II. Célkitűzés (terület alapú): A gazdasági és szociális átalakulás elősegítése a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző ipari, vidéki, városi illetve halászattól függő területeken. Az Unió lakosságának 18%-a él ilyen válságos területeken, ahova az összes támogatás 11,5%-a áramlik. III. Célkitűzés (tematikus alapú): A képzési rendszerek modernizálása és a foglalkoztatás elősegítése. A 3. Célkitűzés kereteiben támogatott intézkedések az :00 13

13 egész Unióra kiterjednek, kivéve az 1. Célkitűzéshez tartozó régiókat, ahol a képzési és foglalkoztatási projektek a felzárkóztatási programok részét képezik. A 3. Célkitűzésre az összes támogatás 12,3 %-át fordítják. 1. táblázat: A strukturális alapok megoszlása a célkitűzések között Célkitűzés 2. Célkitűzés 3. Célkitűzés Az érintett alapok ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA EMOGA-Orientáció HOPE Magyarországon a csatlakozás után a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok támogatásának finanszírozását az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásaiból finanszírozták. Az Orientációs szekciójából az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási jogcímet a Garancia szekciójából pedig a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási jogcímet finanszírozták. Az AVOP megvalósítási időszaka 2004 és 2006 között történt. A 2006 végéig benyújtott pályázatok esetében összesen 105 milliárd Ft hívható le az EMOGA Orientációs szekciójából és a HOPE forrásaiból. Ahogy már említettem ez nem 100%- os közösségi támogatás, így ennek megfelelően hazai forrásokat is rendelkezésre kellett bocsátani. A 105 milliárd Ft-ból 78,8 milliárd Ft a közösségi rész és 26,2 milliárd Ft a nemzeti finanszírozás. 12 Ez 75-25%-os arányt jelent. Ez az összeg éves szinten a következőképpen oszlik meg ben 24,5 milliárd Ft; 2005-ben 35,00 milliárd Ft és 2006-ban 45,4 milliárd Ft a tervezett keret a projektek finanszírozására. A többi strukturális alappal részletesebben nem foglalkozok dolgozatomban, mert nem kapcsolódnak direkt az AVOP kifizetés lebonyolításához. De természetesen fontos volt megemlíteni mind a négy alapot, hiszen együttesen biztosítják a stratégiai célkitűzések megvalósítását : :00 14

14 1.4. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások Magyarországon 2004 és 2006 között 2004 és 2006 között Magyarországon az agrárium- és a vidékfejlesztésre nyújtott támogatásokat az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) fedte le. De hazánk már csatlakozásunk előtti három évben is részesült támogatásban. Hisz az Unió számára fontos volt, hogy a csatlakozás előtt álló országoknak biztosítani tudja pénzügyi támogatás segítségével is a felzárkózást a többi tagállam átlagszínvonalához. A SAPARD program, mint Uniós előcsatlakozási program időszaka 2000 és 2006 között valósult meg. Magyarország esetében a program hivatalos indulása 2002 decemberére tehető, amikor is Brüsszel által kijelölt Állami Számvevőszék akkreditálta a SAPARD Hivatalt, mely ettől a dátumtól kezdve tudott működni, mint a Program Kifizető egysége. Esetünkben a SPARD Program 2004-ben zárásra is került, mert május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A SAPARD célja, hogy a tagjelölt országok segítséget kapjanak a közösségi jogszabályok átvételéhez, kiváltképp az EMOGA-ból finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre. Hozzájárulni egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez; csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységből származó káros környezeti hatásokat, elősegíteni a vidéki térségek adaptációs képességének fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést és megtartást; végül, de nem utolsó sorban felkészíteni a tagjelölt országokat az úgynevezett strukturális alapok fogadására. Az Unió feltételekhez kötve tudja pénzügyi forrásait a tagállam számára kibocsátani. Így elsődleges feladatuk egy fejlesztési terv kidolgozása volt, melyben pontosan meghatározzák, hogy milyen intézkedésekre és milyen feltételekkel tudnak pályázni a magyar agrárszektorban dolgozók. Magyarországon 2004-ben került sor az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozására, mely uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma volt. Ezt a dokumentumot nemcsak Magyarországnak kellett felmutatnia Brüsszel felé, hanem minden olyan tagországnak, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Ez a Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze hazánknak arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. Mivel az Unió egyik alapvető 15

15 célkitűzései között jelenik meg a tagállamok és a régiók közti fejlettségbeli különbségek mérséklése, létrehozták a Strukturális Alapokat és a Kohéziós Alapokat, amelyek sokoldalúan erősítik a gazdasági és szociális kohéziót. Az alapok nagyon nagy segítséget nyújtanak a fejlettségbeli különbségek mérsékelésére, melyek a társfinanszírozás elve alapján működnek, vagyis az uniós források mellett nemzeti források lehívásával segítik a fejlesztések és projektek megvalósulását. Ezért vált szükségessé az NFT kidolgozása, mely rögzíti hazánk alkupozícióját a források felhasználása tekintetében. Az NFT három specifikus célt határozott meg a os periódusra. A humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése Magyarországon. Az említett specifikus célok mellett négy fejlesztési prioritást is megfogalmaz az NFT. A termelőszektor versenyképességének fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, regionális és helyi potenciál erősítése; illetve a technikai segítségnyújtás megfelelő felhasználása. Eme célok megvalósítását 2004 és 2006 között öt operatív program segítette. Fontosnak érzem az öt operatív programot megemlíteni, mert nem 100%-ban elkülönített programokról beszélünk, így az AVOP is kapcsoltban áll a maradék négy programmal. 3. ábra Az NFT Operatív Programjai :01 16

16 Az öt operatív program rövid leírása: Humán erőforrás-fejlesztés operatív program (HEFOP): célja a foglalkoztatás magasabb szintű kivitelezése, a munkaerő versenyképességének javítása, melyhez megfelelő képzettséget kell biztosítani a munkaerő-piac igényeihez mérten, illetve a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP): a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani, olyan beruházásokkal, melyek a termelőszektor modernizációját támogatják. Ezen kívül a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást a kisés középvállalatok technikai modernizálásával, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük segítségével próbálja a program növelni. A gazdasági innovációt is fontosnak tartja a GVOP, a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak támogatásával. Az előbb említett két szektor közötti együttműködést is segíti támogatásával. Az operatív program további célja az elektronikus gazdaság kiépítésének ösztönzése az infrastruktúra és a digitális tartalom fejlesztése. Mind ezt az elektronikus közigazgatás útjára kívánja terelni. Környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (KIOP): célja, hogy a környezetvédelmi, az energetikai és a környezeti-infrastrukturális beruházásokat nagyobb mértékben támogatni tudják hazánkban a Kohéziós Alapból finanszírozott fejlesztésekkel összehangoltan. Regionális fejlesztési operatív program (RFOP): a régiókon belüli térség- és településfejlesztési tevékenységeket öleli fel. A program magába foglalja a gazdasági környezet javítását a turizmus támogatásával és egyes infrastrukturális fejlesztések megvalósításával. Ezen kívül az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, valamint környezetgazdálkodásuk fejlesztése is fontos pontot képeznek az RFOP-n belül. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP): egyik alapvető célja a mezőgazdaság modernizálása és hatékonyabbá tétele, egyik oldalról a termelési technológiákkal, másik oldalról a termékfeldolgozás fejlesztésével kívánja ezeket elérni. 17

17 Másik alapvető célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek teremtése ezeken a vidéki térségeken. A vidéki infrastruktúra, a szolgáltatások fejlesztése, illetve a vidék kulturális örökségének védelme sem maradhat el táblázat: A strukturális alap forrásainak megoszlása az operatív programok között ( )15 Operatív program EU-támogatás (millió euró, 99-es áron) EU-támogatás megoszlása (%) HEFOP 500,10 28,30 GVOP 429,00 24,30 AVOP 317,60 17,90 KIOP 195,30 11,10 RFOP 319,40 18,00 TS 4,40 0,24 Strukturális alapok összesen Az AVOP-hoz szervesen hozzátartozik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT). Már a nevéből kivehető, hogy a vidékfejlesztés áll a program középpontjában. Ahogy említettem, az AVOP intézkedéseire 105 milliárd kerettámogatást biztosítottak. Ezzel szemben az NVT intézkedéseinek pályáztatására 198 milliárd Ft kerettámogatást biztosítottak. Nem elhanyagolható megemlíteni dolgozatomban az AVOP-hoz való kapcsolódását. Először nézzük nagy vonalakban mi is volt az NVT. A dokumentum a vidékfejlesztési politika dokumentumaként jött létre, melynek legfőbb célja a vidéki térségekben elő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. Az NVT keretein belül számos intézkedésekre lehetett pályázatot benyújtani. A következő jogcímeket jelölte meg a Terv. Agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú területek támogatása; az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása; mezőgazdasági területek erdősítése; korai nyugdíjazás; a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Ezeken kívül a technikai segítségnyújtást jelölte még intézkedései között. 14 Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Budapest, Dr. Ránky Anna Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, Budapest,

18 Magyarország 2004 és 2006 között az NVT keretében euró támogatást kapott, melyből a közösségi támogatás aránya 80%, azaz eurót tett ki. Ahogy már korábban megemlítettem az EMOGA Garancia részlegéből finanszírozzák az NVT vidékfejlesztési intézkedéseit. Most lássuk, milyen részekben van közös kapcsolódási pont az AVOP és az NVT között. Az NVT, mint az NFT szerkezetébe illeszkedő dokumentum, a vidék fenntartható fejlődésének kulcsfontosságú eszköze. Mind az NFT, mind az AVOP célrendszere magában foglalja az NVT-ben megfogalmazott általános célokat is, amelyekhez az eszközöket az NVT biztosítja. A három dokumentum közti szoros koherenciát az EMOGA strukturális alap is megerősíti. Néhány konkrét egybeesésre mutatok rá az NVT és az AVOP intézkedésein belül, melyek jól mutatják a két program közti szoros együttműködést. o Az NVT-ben a racionális földhasználat prioritása úgy néz ki, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken működő gazdaságoknak nyújt támogatást, valamint a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező területeken támogatja az erdősítés folyamatát. Ez összhangban van az AVOP azon intézkedésével, mellyel a versenyképesebb és gazdaságilag életképes vállalkozásokat támogatja, és ezzel, elismeri a mezőgazdaság többcélú szerepét, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását, ugyanakkor a kulturális és természeti táj megőrzését is támogatja. o Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés előnyben részesíti a környezetkímélő termelési gyakorlat elterjesztését és a földhasználat racionalizálását, ehhez az AVOP I. és II. prioritása szorosan kapcsolódik a beruházási intézkedéseivel. o A félig önellátó gazdálkodókat támogató intézkedések célja, hogy a részben önellátó gazdaságok nagy része gazdaságilag életképessé váljon és tovább fejlődjön. o A gazdálkodóknak az EU környezetvédelmi, higiénés és állatjóléti szabványainak meg kell felelniük és erre segítő intézkedéseket nyújt az NVT is, mely intézkedések szintén növelhetik az AVOP alapján finanszírozott beruházások értékét. 19

19 o Az NVT korai nyugdíj intézkedése az AVOP Fiatal gazdálkodókat segítő támogatása című intézkedésével együtt a mezőgazdasági termelők egészségesebb korösszetételét segíti elő. o Az NVT korai nyugdíjazás intézkedése és az AVOP fiatal gazdálkodók földhöz jutását támogató intézkedése együttesen képes elérni, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele jelentősen javulhasson. 16 A fentiekben felsorolt hat pont csak egy kis szegmense azoknak az intézkedéseknek, melyek az NVT-ben és az AVOP-ban szinergikusan működnek együtt, de jól mutatják, kiegészítő szerepüket, ezzel szélesítve a magyar gazdák tevékenységének és életszínvonalának nagy fokú növelését. Most, hogy bemutattam az agrártámogatási rendszer felépítését, annak kifizetési rendszerét, az uniós keret hátterét, áttérhetünk az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) fő céljainak, intézkedéseinek, intézményrendszerének bemutatására, mely megalapozza, hogy az általam kiválasztott Fiatal gazdálkodók induló támogatása című jogcímet az AVOP programon belül el tudjuk helyezni. Ahogy már az öt operatív program rövid ismertetésénél írtam, az AVOP egyik fő célja a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban részt vevő gazdasági szereplők versenyképességének javítása volt. Ezeknek együtt kellett járnia a termékek minőségbeli és az élelmiszer-biztonság javulásával és ezeket kiegészítette a környezetvédelmi, állathigiéniai és elhelyezési normák teljes körű betartása is. Az AVOP másik nagy célja a vidékfejlesztésre irányult, melynek középpontjában a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére nyújtott támogatások álltak. Az elmaradott térségek infrastrukturális fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek javítása is megjelent a támogatásban részesülő intézkedések között. Az AVOP keretein belül a vidékfejlesztés támogatásával egy élő, vonzó és egészséges környezet megteremtésének elérése volt a cél. 16 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire, Bp., július

20 Az AVOP két nagy irányvonalának bemutatása után felmerül a kérdés, hogy mindezek, milyen pénzügyi alapból finanszírozhatóak. Az AVOP intézkedéseit két Strukturális Alapból - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (HOPE) finanszírozzák, uniós társfinanszírozás formájában. A HOPE forrásait kizárólag egyetlen intézkedésre, az 1.2. A halászati ágazat strukturális támogatására használhatják fel. Az AVOP három fő fejlesztési irányt, prioritást határoz meg. Ezeket egyes, kettes, hármas tengelynek is nevezik, illetve a négyes tengely a Technikai Segítségnyújtás intézkedéseit tartalmazza. Az AVOP prioritásai és intézkedései az alábbiak: 1. Prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása 1.2. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2. Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. Prioritás: Vidéki térségek fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 3.5. LEADER+ 4. Technikai segítségnyújtás 4.1. Technikai segítségnyújtás Ezek a prioritások és intézkedéseik további 28 alintézkedésekre bonthatók. Ezzel számos támogatási témát nyújt az AVOP a magyar gazdáknak. 21