2. oldal (2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegez

Átírás

1 1. oldal évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 1 Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Rész A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK FELTÉTELEI I. Fejezet A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK A támogatás formái 1. (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő e törvény szerinti igénybevételének jogát biztosítja peren kívül (a továbbiakban e Fejezetben: támogatás) a támogatott személynek (a továbbiakban: fél). (2)2 A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. (3)3 A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.4 2. (1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli (5. ), a jogi szolgáltatás igénybevétele a fél számára nem jár költségekkel. 1 Kihirdetve: XI Megállapította: évi CLI. törvény 1.. Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3 Hatályos: XI. 7-től. 4 Az óradíj április 1-jétől 2000 forint, január 1-jétől 2500 forint, a 2007., a 2008., a 2009., a 2010., a 2011., a 2012., a évben 3000 forint, a évben 4000 forint, a 2015., 2016., és évben 5000 forint. Lásd: évi CXVI. törvény 54. (2), évi CXXXV. törvény 58. (3), évi CLIII. törvény 61. (3), évi CXXVII. törvény 58. (3), évi CLXIX. törvény 58. (3), évi CII. törvény 56. (3), évi CXXX. törvény 73. (3), évi CLXIX. törvény 61. (3), évi CLXXXVIII. törvény 58. (3), évi CCIV. törvény 55. (3), évi CCXXX. törvény 56. (3), évi C. törvény 63. (3), évi C. törvény 61. (3), évi XC. törvény 63. (3), évi C. törvény 63. (3).

2 2. oldal (2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze (6. ), az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető. A támogatás igénybevételének feltételei1 3. (1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség, b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja, c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás, d)2 mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése, e)3 közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség, f)4 abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni, g)5 bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége, h)6 polgári, közigazgatási vagy büntetőügyben rendkívüli jogorvoslati kérelem előkészítéséhez kér segítséget, i)7 átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség, 1 Megállapította: évi CLI. törvény 23. (2). Hatályos: XII. 21-től. 2 Megállapította: évi XV. törvény 1.. Hatályos: III. 27-től. 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény 48. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXXV. törvény 48. (1). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CXXXV. törvény 48. (1). Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) a). 6 Megállapította: évi L. törvény 219. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Beiktatta: évi CLI. törvény 2. (1). Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3 3. oldal j)1 folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt. (2)2 A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal. (3) Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani3 a) szerződés készítésére, kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei, b) jogi tanácsadásra a következő területeken: 1. pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei, 2.4 olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése, c)5 d)6 a magánszemély vállalkozási, befektetési jellegű tevékenységével kapcsolatos ügyben, kivéve 1. az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyeket, ha az elkövetett bűncselekmény e tevékenységgel kapcsolatos, 2. a tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefüggő ügyeket, ha a vállalkozási jellegű jogviszonyra vonatkozó szerződés természetes személy által végzendő tevékenység folytatására vonatkozik alvállalkozó igénybevételének kizárásával, a munkavégzés helyének meghatározásával és a díj részletekben történő megfizetésével, e)7 civil szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben, f) vámügyekkel kapcsolatban. (4)8 Bűncselekmény áldozata részére a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről szóló általános tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg (1) Támogatásban részesíthető a fél, ha 1 Beiktatta: évi LXXV. törvény 65.. Hatályos: X. 1-től. Lásd: évi LXXV. törvény 140. (7). 2 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CLI. törvény 2. (2). Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 Módosította: évi CXXXVI. törvény 48. (13) a). 5 Megsemmisítette: 42/2012. (XII. 20.) AB határozat. Hatálytalan: XII. 21-től. 6 Megállapította: évi CXXXV. törvény 48. (2). Hatályos: I. 1-től. 7 Módosította: évi CLXXV. törvény 149. a). 8 Beiktatta: évi CXXXV. törvény 48. (3). Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 9 A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: évi CLI. törvény 23. (2). Hatálytalan: XII. 21-től.

4 4. oldal a) magyar állampolgár; b)1 vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy; c)2 nem magyar állampolgár, az államának Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján; d)3 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik; e)4 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; f)5 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény 42. (1) bekezdése vagy 43. (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott; g)6 humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2)7 A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilatkozata irányadó. (3) E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók Dániára (1)9 A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása), nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona pedig - a 9. -ban foglaltak figyelembevételével - nincs. (2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki a)10 aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, 1 Megállapította: évi LXXXIII. törvény 123. (1). Módosította: évi I. törvény 127. (2) g). 2 Módosította: évi CCI. törvény 231. a). 3 Megállapította: évi I. törvény 122. (1). Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: évi I. törvény 122. (1). Módosította: évi CCI. törvény 231. b). 5 Megállapította: évi XV. törvény 2.. Hatályos: VII. 1-től. 6 Beiktatta: évi XV. törvény 2.. Hatályos: VII. 1-től. 7 Módosította: évi CIX. törvény 170. (10) t). 8 A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: évi CLI. törvény 23. (2). Hatálytalan: XII. 21-től. 9 Módosította: évi CXXX. törvény 51. a). 10 Megállapította: évi CLI. törvény 3. (1). Módosította: évi CVII. törvény 52. (2) h).

5 5. oldal b) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, vagy c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy, d)1 menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, e)2 vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy, f)3 a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, g)4 a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget, h)5 a 4. (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik. (3)6 A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. -ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona - a 9. -ban foglaltak figyelembevételével - nincs. 7. (1)8 A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában vagy közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával. (2)9 A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni a) jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és b)10 lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek. 8. (1)11 A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában, 1 Megállapította: évi I. törvény 122. (3). Hatályos: VII. 1-től. 2 Beiktatta: évi LXXXIII. törvény 123. (3). Módosította: évi I. törvény 127. (2) g). 3 Beiktatta: évi CXXXV. törvény 48. (4). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 22.. Hatályos: VI. 18-tól. 5 Beiktatta: évi XV. törvény 3.. Hatályos: VII. 1-től. 6 Beiktatta: évi CLI. törvény 3. (2). Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 7 Módosította: évi CXXXV. törvény 48. (5). 8 Módosítva: évi LXXXIII. törvény 336. alapján. 9 Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) b). 10 Módosította: évi CXXX. törvény 51. b). 11 Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) c).

6 6. oldal b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné. (2)1 9. (1)2 Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg a rászorultsági összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel. (2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, és d)3 azokat a vagyontárgyakat, amelyek a rászorultsági összeghatárnak megfelelő mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek. 9/A. 4 (1) Ha a 3. (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság ban foglalt szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő fél terrorcselekmény áldozata, úgy jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak minősül. A támogatás kizártsága 10. (1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az ügyben a fél korábban már megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében segítséget nyújtott. (2)5 Nem részesíthető a fél támogatásban, ha a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 5 évig, b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy 1 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXIII. törvény Hatálytalan: XI. 1-től. 2 Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) c). 3 Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) c). 4 Megállapította: évi CXLIV. törvény 39. (1). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CLI. törvény 4.. Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

7 7. oldal c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza, d)1 támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul, vagy a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik. (3)2 A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthető támogatásban, ha igazolja, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes az általa igénybe vett jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére. II. Fejezet3 TÁMOGATÁS A POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKBAN4 A támogatás formája (1)6 Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét. 11/A. (1)7 A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben vagy munkavállalói költségkedvezményben (a továbbiakban együtt e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi. (2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak. 1 Beiktatta: évi XV. törvény 4.. Hatályos: III. 27-től. 2 Módosította: évi CLI. törvény 23. (1) d). 3 A II. Fejezet a évi CLI. törvény 5. szerint megállapított szöveggel lép hatályba a évi CXXXV. törvény 48. (12) bekezdésével megállapított 72. (5) bekezdése alapján I. 1-jén. 4 Módosította: évi CXXXVI. törvény 48. (13) b). 5 Megállapította: évi CLVIII. törvény 10.. Hatályos: XII. 23-tól. 6 Megállapította: évi CXXXVI. törvény 48. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXXX. törvény 50. (1). Hatályos: I. 1-től.

8 8. oldal (3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat. 11/B. (1) Ha az állam a fél számára a 15. alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi. (2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni. (3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat. A támogatás igénybevételének feltételei 12. Támogatásban részesül az a 13. -ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél, a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező, c)1 aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, és a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról értesítette a jogi segítségnyújtó szolgálatot, hogy ügyében eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani. 13. A támogatásban részesíthető a) a 4. (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél; b)2 a menekültügyi eljárásban hozott határozatot bíróság előtt megtámadó személy; c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn; d)3 a 15. alapján nyújtott támogatás esetében a közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben. 14. A támogatásra rászorultnak tekintendő a) az 5. -ban és a ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél, b)4 a fél, ha költségmentesség illeti meg. 15. A támogatásra - a 14. -ban foglaltakon túlmenően - rászorultnak tekintendő a) a 6. -ban és a ban foglalt feltételeknek megfelelő fél; b) a 9/A. -ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jogvagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. szerint minősül rászorultnak; c)5 a fél, ha költségfeljegyzési jog illeti meg; d) vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. d) pontjában megjelölt szervezet. 1 Beiktatta: évi LXVII. törvény 33. (1). Hatályos: VII. 9-től. Lásd: évi LXVII. törvény Módosította: évi L. törvény 220. a). 3 Módosította: évi CLXXV. törvény Megállapította: évi CXXX. törvény 50. (2). Hatályos: I. 1-től. 5 Módosította: évi CXXX. törvény 52. a).

9 9. oldal A támogatás kizártsága 16. (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben: a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta; b) a 10. (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására; c)1 a fél a 3. (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér támogatást. (2) Ha a fél rászorultsága a 14. a) pontján vagy a 15. -on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése: a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik; b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta; c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul; d)2 a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni. III. Fejezet TÁMOGATÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN A támogatás formái 17. (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja: a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 343. (3) bek.], b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek [Be. 57. (3) bek.], valamint a pótmagánvádló [Be (3) bek.] részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás). (2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a Be. határozza meg. A támogatás igénybevételének feltételei 18. A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető. 1 Beiktatta: évi LXXV. törvény 68. (1). Hatályos: X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi LXXV. törvény 68. (2). Hatályos: X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10 10. oldal (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor tekintendő rászorultnak, ha a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. -ban és a ban foglalt feltételeknek, vagy b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. szerinti feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére. (2) Nem engedélyezhető a támogatás a) a 10. (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. (3) bekezdésének alkalmazására, vagy b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. (3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. 20. (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. szerint rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére. (2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése nélkül megilleti a) a kiskorú sértettet és magánfelet, b) a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádlót. II. Rész A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE IV. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A támogatás engedélyezése iránti kérelem 1 A évi CLI. törvény 6. szerint megállapított szöveggel lép hatályba a évi CXXXV. törvény 48. (12) bekezdésével megállapított 72. (5) bekezdése alapján I. 1-jén. 2 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 151. b). Hatálytalan: I. 1-től.

11 11. oldal 22. (1)1 A félnek az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat: a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai), b)-c)2 (2)3 A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt. (3)4 A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti. A kérelem elbírálásának határideje (1)6 A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt. (2)7 A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minősül: a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása, b) a támogatás megvonása, c) a támogatás összegének meghatározása, d) a támogatás visszatérítésére kötelezés, e)8 (3)9 A jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény 42. (1) bekezdése vagy 43. (2) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt. 1 A bevezető szövegrészt megállapította: évi LXXXIII. törvény 125. (1). Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 2 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXIII. törvény Hatálytalan: XI. 1-től. 3 Megállapította: évi LXXXIII. törvény 125. (2). Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Beiktatta: évi LXVII. törvény 33. (2). Hatályos: VII. 9-től. Lásd: évi LXVII. törvény Megállapította: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 6 Megállapította: évi XV. törvény 5. (1). Hatályos: VII. 1-től. 7 Megállapította: évi CLI. törvény 7.. Hatályos: XII. 21-től. Folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 8 Hatályon kívül helyezte: évi LXXV. törvény 144. (4) a). Hatálytalan: X. 1-től. 9 Beiktatta: évi XV. törvény 5. (2). Módosította: évi L. törvény 220. b), c).

12 12. oldal Adatváltozás bejelentése A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak öt napon belül bejelenteni. A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése 25. (1)-(2)2 (3)3 A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot A támogatás felülvizsgálata és megvonása 27. (1)5 A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását. (2)6 A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezi a felet, ha a) a felülvizsgálat során - felhívás ellenére - nem nyilatkozik a támogatás engedélyezéséhez szükséges adatairól, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, c) a 10. (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. Segítségnyújtás a támogatás igénybevételéhez, egyéb tanácsadás 28. (1)7 A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről a jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. 1 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Módosította: évi CLII. törvény 2. (56). 2 Hatályon kívül helyezte: évi LXXV. törvény 144. (4) b). Hatálytalan: X. 1-től. 3 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 4 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi LXXV. törvény 144. (4) c). Hatálytalan: X. 1-től. 5 Megállapította: évi LXXV. törvény 69.. Hatályos: X. 1-től. Lásd: évi LXXV. törvény 140. (7). 6 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 7 Módosította: évi CIX. törvény 150. g).

13 13. oldal (2)1 A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő fél esetében írásban történik. A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg A támogatás nyilvántartása 33. (1)5 A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételéről - a támogatás iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében - nyilvántartást vezet. (2)6 A jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett nyilvántartás országos adatbázist alkot. 34. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) a fél nevét, születési időpontját, anyja nevét és lakóhelyét, b) a kérelem elbírálására vonatkozó következő adatokat: 1. a határozat tartalma (engedélyezés, elutasítás), 2. a határozathozatal időpontja, 3.7 a jogorvoslati kérelem elbírálása, véglegessé válás vagy jogerőre emelkedés időpontja, 4. a megismételt eljárás adatai (1-6. pontok szerint), 5. a támogatás formája, 6. a támogatás felülvizsgálatára vonatkozó adatok. 35. (1)8 A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy jogszabályellenes felhasználás ellen. (2)9 A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást ad a büntető-, közigazgatási vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság részére, valamint a 43. (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára. 1 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Az utolsó mondatot beiktatta: évi CXXXV. törvény 48. (10). Módosította: évi CIX. törvény 150. g), évi L. törvény 220. d). 2 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 151. b). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 151. b). Hatálytalan: I. 1-től. 4 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi L. törvény 221. a). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 6 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 7 Módosította: évi L. törvény 220. e). 8 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 9 Módosította: évi CIX. törvény 150. g), évi L. törvény 220. f).

14 14. oldal A támogatás visszatérítése Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a véglegessé vált határozat alapján nyilvántartja A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat - a fél kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor. 38. (1)3 Ha a fél a 37. alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti, a jogi segítségnyújtó szolgálat írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30 napon belül fizesse meg. (2)4 A támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt, Jogi segítségnyújtás elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni: a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja a minisztert. (3)5 Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos eljárásban6 38/A. 7 A jogi segítségnyújtó szolgálat a félnek a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a fél tartozását - a támogatás megvonása alapján keletkezett visszafizetési kötelezettséget kivéve - mérsékelheti vagy elengedheti, ha a fél rászorultsága az 5. -ban és a ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg és a körülményeiben bekövetkezett változást a 22. -ban foglaltaknak megfelelően igazolja. Egyéb eljárási szabályok (1)10 Az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható. 1 Módosította: évi CIX. törvény 150. g), évi L. törvény 220. g). 2 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 3 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 4 Megállapította: évi LXXXIII. törvény 340. (7). Módosította: évi CIX. törvény 150. g), 170. (10) t). 5 Hatályon kívül helyezte: évi CLIX. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi XXXVIII. törvény 122. (1). Hatályos: VI. 2-től. 7 Beiktatta: évi XXXVIII. törvény 122. (1). Módosította: évi L. törvény 220. h), 221. b). 8 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 9 Megállapította: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 10 Megállapította: évi L. törvény 219. (3). Hatályos: I. 1-től.

15 15. oldal (2)1 Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb nyolc napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja. (3)2 (4) A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve - jogutódlásnak nincs helye. (5)3 Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni. (6)4 Az eljárás irataiba a 35. (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek. (7)5 A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni. (8)6 (9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve a)7 a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a hatósághoz, b) ha a 28. (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást, c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt utasították el, d)8 a menekültügyi eljárásban részt vevő, továbbá a 4. (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott személyt, 1 Megállapította: évi LXXV. törvény 71. (1). Módosította: évi CXXXVI. törvény 48. (13) c). 2 Hatályon kívül helyezte: évi L. törvény 221. c). Hatálytalan: I. 1-től. 3 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: évi LXXV. törvény 144. (4) d). Hatálytalan: X. 1-től. 4 Megállapította: évi LXXV. törvény 71. (2). Hatályos: X. 1-től. Lásd: évi LXXV. törvény 140. (7). 5 Megállapította: évi XV. törvény 6. (1). Hatályos: III. 27-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi LXXV. törvény 144. (4) e). Hatálytalan: X. 1-től. 7 Megállapította: évi LXXV. törvény 71. (3). Módosította: évi CLXXIX. törvény 209. a). 8 Megállapította: évi XV. törvény 6. (2). Hatályos: VII. 1-től.

16 16. oldal e)1 ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. (10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (11)2 Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben nincs helye fellebbezésnek. V. Fejezet A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK A támogatásra irányuló kérelem 40. (1)3 A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást (jogi tanácsadás, okiratszerkesztés), de legalább annak rövid leírását, hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi segítséget. (2)4 A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig - a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. szerint. (3)5 A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fél kéri - a 24. szerinti határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot. Határozathozatal (1) A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza: a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését, b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját, c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy előlegezi meg a fél helyett, d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét, e) a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi. (2)7 Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény 42. (1) bekezdése vagy 43. (2) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. 1 Beiktatta: évi XV. törvény 6. (2). Hatályos: VII. 1-től. 2 Megállapította: évi CLXXXVI. törvény 31.. Hatályos: I. 1-től. 3 Számozását módosította: évi LXXXIII. törvény Beiktatta: évi LXXXIII. törvény Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 5 Beiktatta: évi XXXII. törvény 14. (1). Hatályos: VII. 1-től. 6 Megállapította: évi XV. törvény 7.. Hatályos: VII. 1-től. 7 Módosította: évi L. törvény 220. b), c).

17 17. oldal (3) A (2) bekezdés alapján kirendelt tolmács díjazására a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok díjazásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. A jogi szolgáltatás igénybevétele A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg. 43. (1)2 Ha a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás utólagos engedélyezésével). (2) A félnek a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében a támogatás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratokat a jogi segítőnek át kell adnia. Ha a jogi segítő a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratok és a fél nyilatkozata alapján a feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. -ban meghatározott jogi szolgáltatást nyújtja. (3)3 A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálattól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás összegét visszatérítette-e. (4)4 Ha a jogi szolgáltatás e -ban foglalt módon történő igénybevételének nincs helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása alapján nem látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatást engedélyező határozata alapján veheti igénybe. 44. (1)5 Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a jogi segítségnyújtó szolgálat utólag támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő díjának összegét is. (2)6 A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő díjazásban - a határozatban foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének elmaradása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás igénybevétele feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezése iránti kérelemként kezel. A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet. 1 Megállapította: évi XV. törvény 8.. Hatályos: III. 27-től. 2 Módosította: évi CXXVII. törvény Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 4 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 5 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 6 Módosította: évi CIX. törvény 150. g). 7 Módosította: évi CIX. törvény 150. g), évi L. törvény 221. e).