Székelykapu motívumokról készített összehasonlító tanulmányunk:

Átírás

1 Székelykapu motívumokról készített összehasonlító tanulmányunk: Faragott székely-kapu: A világon egyedülállónak mondott térplasztika, mértanilag szerkesztett művészi ácsolat. A kapuállító mesterség valamikor önálló foglalkozás volt Erdélyben. A kapunak két változata ismert: gyalogkapu /személyi bejáró/ és összetett kapu /személyi bejáró kocsi behajtóval/. gyalog kapu Fő szerkezeti elemei: kaputalp, kapuzábé /kapu oszlopok/, szemöldökfa, kapuszárny, az összetett kapuknál kaputükör /a kapuszárny feletti terület/, egyes típusoknál galambbúg /a kapu szemöldökfája, felső fríze és az esővédő zsindely héjazat közötti galambdúc sor/. A székely-kapu alkatrészek legyártása, majd az összeállítás is rendkívül gondos munkát igényel. Az elemek eresztékkel, csapozással és egyéb fakötés variációkkal kötődnek egymásba, a kötéseket helyenként faszögek rögzítik. Csavarokat, szegeket csak nagyritkán használnak. A kapu díszítő faragása az utcafronti területre koncentrálódik. A díszítmény többnyire relief faragású. Ívesen hajló, burjánzó virág kompozíció, néha ember és állat ábrázolással, szöveges felirattal. Egyes területeken ékrovásos faragással készített virágozó kompozíció, és önálló díszítőelemek használata jellemző. 1

2 A kapubálvány, amely minden székely-kapu valamelyik kapuoszlopa mellett áll. A sokszor ember arcú, faragott oszlop elhelyezése a hiedelemvilághoz kapcsolható. A tulajdon őrzője, a rontás, a gonoszság elijesztője. Motívumok A motívumok nagyon fontosak voltak a magyarság életében, hiszen a rovásírás mellett ezzel írtak. Olyan rendezett, logikus rendben alkották meg az eleink ezt a motívumrendszert 1000 évekkel ezelőtt, hogy a legtöbb sztyeppei néppel megértették egymást a motívumokon keresztül, hiszen azonos jelentéstartalommal bírtak. Maguk a szimbólumok visszavezethetők a természeti elemekre, égitestekre, növényekre, totemállatokra, és a férfi-nő kapcsolata, amelyek a régi magyarság kultúrájában fontos szerepet játszottak. Hogy miért kerültek fel ezek a szimbólumok a fára? A válasz az ősmagyarok (és a XIX. századig a vidéki magyarság) mágikus gondolkodásában található: ha egy tárgyon rajta van valaminek a képe, akkor annak a tulajdonságait a tárgy is hordozza. A magyar motívumkincs kimeríthetetlen, Nemes Sándor szerint motívumokban (és egész népművészetünkben is) Európa nagyhatalma vagyunk, mivel csak tulipán-motívumból több száz variációt ismer, melyek mind mást jelentenek! Ez vonatkozik a többi motívumra is. A motívumoknál lényeges, hogy értsük, mit jelentenek, mert aki nem tudja a motívumokat lefordítani, az nem tudja őket később felhasználni, komponálni. Egy minta alapjelentését a vele összefüggésben álló többi minta nagyban módosítja, tehát ha szétválasztjuk őket, aktuális jelentésüket elveszítik. Geometrikus minták Ezekkel a mintákkal, az éleknél található metszésfelületekkel erőteljes fény-árnyékhatást lehet elérni. Technikai kivitelezése történhet késsel (ékrovásos faragás) vagy vésővel. A geometrikus díszítmények többnyire mértani formák: egyenesek, görbék, négyzetes rácsok, körbe foglalt csillagok, forgó kerekek, fogazások, fűrészfogak, szöges hullámvonalak, alakok első látásra, úgy tűnnek, hogy a szerepük egy kompozícióban az elválasztás és a keretbe öntés, semmi más. De valójában ezek rajzokban leírt jelentéstartalmak, melyek, mint a hieroglifák, elstilizálódtak olyan szintre, hogy jelentésük első ránézésre nem szembetűnő. Keret és záró motívumok Az alakábrázolások is túlmutatnak a puszta emberábrázoláson. Láthatóan 2 fő részre osztódnak: egy általában felfele szűkülő minta és ennek a tetején egy kör. A kör könnyen azonosítható: a nap különböző ábrázolásait ismerhetjük fel bennük, a felfele szűkülő háromszögek vagy félkörök belső tartalmuktól függetlenül a napot emelik fel a magasba, ezáltal feldicsőítve a napot, például (1. rajz) felmagasztalva azt a nagy embert, istent, aki napként sugározva bölcsességét, stb. a többiek felé emelkedik. A második sor első rajza hasonlít egy menyasszonyra, és valóban két szerelmi motívum is található benne a szerelmet jelképező hullámzó félkörök (víz egyik jelentése), és a nem fordított szív. 2

3 Virágminták A fafaragás virágmintáinak egy része a természetből merített, másik része a fantázia szüleménye. Van, aki inkább a természetes virágelemeket részesíti előnyben a művészetében, és van, aki eltávolodik a megszokott, kötött formáktól és szívesen használ csak a képzeletben kitalált mintákat. Mivel meg vannak egymással harmóniában, közösen használják őket. Tulipán: Az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is. A szív és a tulipán együttes előfordulása szerelmi üzenetet, kapcsolatot mond el, a tulipán a nőt, a megfordított szív a férfit ábrázolja. A megfordított szívet tökös mintának is szokták hívni a formájából kiindulva, innen a jelentése is. Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra 3

4 Szegfű: a magyar népművészet másik kedvelt virága, rengeteg változata létezik. A férfi jelölője, komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta. Térben magasabban szokott állni a kompozícióban, mint a többi virág. Rózsa: Középkori eredetű, szintén gyakori minta a népművészetünkben. A rózsa is áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. Szembetűnő a sötét-világos váltakozásai is, amit, mint már tudjuk, időben kell értelmezni, a periodikus ismétlődés az idő múlását szemlélteti, ami itt saját magába jutva vissza az örökkévalóságot hirdeti. 4

5 Rozetta: Kör alakú, legkönnyebben ékrovással készített díszítmények. Az alapja általában hatszögű, de lehet 8, 10, 12 szögű is, sőt a székelyek még 7 szögűt is faragnak. Lehet őket pozitív vagy negatív változatban is faragni (ez azt jelenti, hogy a minta emelkedik ki vagy a háttér). Ezek a díszek lehetnek a kozmikus világ szimbólumai, megjeleníthetik a napot, gyógyító erőt is tulajdonítottak neki, de adott estben a férfi jelölője is lehet. Rozmaring: A páros levelek akár önállóan, akár más virág szárán előfordulhatnak. Kompozíciókban általában a vázat adják, vagy az egyes motívumokat kötik egybe. A faág és levele (nem csak rozmaringlevél, de általában az) együtt szerelmi, ritkábban anya-lánya 5

6 kapcsolatot jelent. Külön, pedig első esetben valamilyen okból ideiglenesen vagy véglegesen elválasztott párt jelöl, második esetben pedig az anyjától elválasztott menyasszonyt. Liliom: Szerepe gyakran ugyanaz, mint a tulipánénak, mivel rokon növények, de jelentheti még az ártatlanságot és a halhatatlanságot is. Az összes eddig felsorolt és az ezután következő motívumkategóriákra (tulipán, szegfű, stb.) igaz, hogy más jelképekkel gazdagítva jelenik meg az alkotásokon. Ha például megfigyeljük a harmadik rajzot, jól látható, hogy a bibében (a virág ivarszervében) egy szilvamagmotívum található, amiről majd megtudjuk, hogy a női termékenység jelképe. E motívum körül pedig fekete köröket találunk, ami nem más, mint a magok, a bibe tetején ezenkívül egy, az ivarszervből kikerült, megszült, egyértelműen a nappal, tehát egy férfivel azonosítható szimbólum került. Gránátalma: A név itt félrevezető, hiszen ennek a jelképnek semmi köze sincs a gránátalmához, csupán csak hasonlít rá. A motívum kerek, belseje rácsos, tagolt vagy félkörökre osztott, a termékenységet szimbolizálja. Ezt a jelentést tovább fokozza az 1. rajz körül található termékeny magok, melyekből jelentős dolgok nőhetnek ki, vagy a következő rajzban található még nem termékeny, de valószínűleg majdan szintén hasznos dolgokat hordozó éretlen magok, és az összes motívum tetején lévő lángnyelvek, amelyek, mint a tűz egyik megjelenési formái, ősi termékenységi jelképek. (a tűzről továbbiak az égitesteknél). 6

7 Virágtő: Ez az alábbi motívumoknak az a része, amit cserépnek mondanánk. Ennek a motívumnak termékenység jelentése van, a cserép maga a termékenység magában is, de eredetét megvizsgálva (a 2. rajz alja ősi virágtő motívum) megfigyelhetjük, hogy hasonlít a női nemi szervre, ami a legtökéletesebb termékenységi szimbólum. Indák és különböző levelek: a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció hatását a burjánzásukkal. S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek. Az indák felfelé törő irányúak, melyek az élet folytonosságát, a lélek felemelkedését, a léleknek holta után az istenhez vezető útját jelképezi. 7

8 Az életfák életfolyamatokat ábrázolnak egy mintába sűrítve. Az első rajznak az olvasata lehet a következő: egy tökös minta látható legalul, ami ugye a férfi jelölője, ebből kiágazik öt jelképcsoport, melyek szintén könnyen azonosíthatóak, ha ismerjük valamelyest a kopjafákat, a lándzsavégződés a férfi jelölője ezeken a síremlékeken. Eddig annyit tudunk, hogy van egy apa, annak öt fia. Érdemes megfigyelni a téri elrendeződést: a legnagyobb méretű fiú van a legmagasabban, vagyis az öt fiú közül ez vitte a legtöbbre. Mivel ez a fiú méretben nagyobb az apjánál is, feltételezhető, hogy ő a főszereplője ennek a kompozíciónak. Állatminták: a motívumvilágunk egy része az állatvilágból ered, mivel az emberekre a környezetükben élő állatok is hatással voltak. Például gyakori a galambábrázolás, csőrében hajladozó virággal, a szerelem, szeretet jelképének tekintjük. Az egész életüket a természetben 8

9 élő pásztorok gyakran díszítették tárgyaikat a nyájuknak állataival és kedvenc kutyájukkal, szarvassal, őzzel, vaddisznóval. Ezeken kívül gyakori állatmotívumok a kígyó, a hal és a páva. Kígyó: Alkalmazták főként kapufélfára faragva, mint őrző-védő jel, de jelenthette a megújulást is a kígyó vedlése folytán. Hasonló az indához, ezt azonban levél nélkül alkalmazták a faragásokon legfeljebb a végükön található valamiféle virágmotívum. A kígyó ősi időktől fogva termékenység-szimbólum. Hal: Ősi szimbólum, ami főként a termékenységet jelöli, és mint általában, női jelleggel bír. A hal jelképezi az ember megölhetetlen részét, a lelkét is, amely képes újra életre kelni. Páva: A madár jelképek általában szerelmi motívumok vagy a túlvilágra szálló lélek szimbóluma, a páva azonban legfőképpen a szépség, a szerelem, a hiúság kifejezője, a halhatatlanság jelképe.. Szarvas: A szarvasnak az ősi hitvilágban nagy szerepe volt, gondoljunk csak a csodaszarvasmítoszunkra. A szarvak az erőt, a becsületet, a termékenységet, a szarvasok, pedig a hosszú életet és az újjászületést jelképezték. Szaknyelvi szótár: SZAKSZÓ ÉRTELME abfall abfasszen abrikter abriktol abzeccóg abzíen áderung anslág anslagfalc bandzége beiszcange bógni bólni hulladék élelvétel, fózolás egyengető gyalugép egyenget (síkba gyalul) bevágófürész leszinelés, lehúzás erezet, rajzolat, eresség ütközés, ráütődés, utólag fölszögelt részlet ütközőalj, szegés szalagfűrész (gép) harapófogó ív, (deszkából, pallóból kivágva, vagy hajlítva) palló 9

10 bordűr bretli bull kötés cájg kisztni cangli cangyalu canléc canol carg centrumfuró cirkli citling cóg col colstok cúgehör culág, cullag cvingli duplagyalu duplung embléma ertercóg falcgyalu falcléc fazon fazongyalu fercapfen ferkleidung firnájsz fórbórer fúgol gatter gecapfter ferband gejszfusz gér gérvéső hirni hóbelejzni szél, szegély (pl. intarzián) deszka fűrészárú, vagy furnérok összerendezése a rönkben elfoglalt helyük szerint szerszámosláda fogó fogasgyalu fogasléc Fogasgyaluval megdolgoz, megfogasol káva központfúró, gócfúró körző vonópenge fűrész hüvelyk (25-27 mm, hossza vidékenként és koronként változó. A XX. században M.o-on: 25,4 mm, (inch), az asztalosoknál 26,4 mm) mérővessző, mérőszalag kellék, segédanyag, hozzávaló tobzás, alátétfa szorító satu, kaloda kettős simitógyalu erősbités, duplázás, vastagítás jelkép, jelvény, a gyártó névjegye darabolófűrész aljgyalu ajtó-, ill. ablaktok magjára szögelt, aljat adó borítás alak, idom cifrázó gyalu, alakgyalu csapot készít, csapoz borítás,héjalás (lenolaj) kence, fénymáz előfúró, kisfúró összeereszt, ragasztandó éleket illeszt keretfűrész (gép) csapos toldás, vagy kötés sarokvéső (kecskeláb) ferde sarokillesztés ferdeélü véső végfa, bütü gyaluvas 10

11 hóbli hóblikaszten holkelvéső kapcóg, kopcóg kapitel kelelőgyalu kverrígel láger lohzége nút nút-féder nútgyalu nútol pászít pászító fűrész patent portal profilgyalu pucol puklis rihtiglatte ringli rissz slégel sleifol slicc sliccel sliccóg slihtgyalu sniccer snittfa srég srégel sroppgyalu sroppol srottcóg stószol streihmász, strájhmódli gyalu gyalufa, gyalutok kupásvéső fejező-, vagy bütüző fűrész oszlopfő cifrázógyalu keresztheveder, általfa alátétgerenda, ászok (fa) lyukfűrész árok, vágány, horony, ereszágy csapárok, árokcsap árkológyalu, horonygyalu árkol illeszt illesztő fűrész szabadalom, szabadalmazott, védett, átv.: kiváló kirakat, kapu valamely közelebbről meg nem nevezett tagozat vagy minta kigyalulására szolgáló gyalu tisztít, síkba gyalul domború szintezőléc (pár), padvonalzó karika hasadás, repedés fakalapács, bunkó csiszol rés, csapnyílás résel, csapot bevág csapozó fürész simítógyalu, laposgyalu faragó (asztalos) kés hasított fa, hasítvány rézs, ferde, haránt, sarkalt ferdére levág, sarkal nagyoló-, taroló gyalu gyaluval nagyol, harap hosszvágó, hasítófűrész bütüt gyalul, bütüz pár-, párhuzamvonalzó 11