3. Halmazállapotok, elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás
|
|
- Liliána Dudás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3. Halmazállapotok, elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás A halmazállapotokról halmazállapotok: szilárd, folyadék, gáz A megkülönböztetés alapja: a térfogat és az alak állandósága. a szilárd halmazállapot: térfogata, alakja állandó példa: kavics a folyadék halmazállapot: térfogata állandó, alakja nem állandó példa: a folyékony víz a gáz halmazállapot: térfogata, alakja nem állandó, könnyen összenyomható példa: vízgőz a levegőben Nem teljesen egyértelmű mi a folyadék! a következők folyadékok? egyenkét kérdezni és megcáfolni esőcsepp? hintőpor? homok? aszfalt? üveg? Fontos az időskála és a távolságskála! A részecskék közötti távolságot, elmozdulás lehetőségét is figyelni kell. Gázoknál a részecskék távol vannak egymástól és függetlenül mozognak, a folyadékoknál közel vannak, de egymás mellett könnyen el tudnak mozdulni. Szilárd anyagoknál közel vannak a részecskék és nem tudnak könnyen elmozdulni egymás mellett. Thomas Parnell szurokcsepp kísérlete: dátum esemény időtartam hónapokban 1927 a kísérlet kezdete 1930 a szurokszál levágása december az 1. csepp lecseppen február a 2. csepp lecseppen április a 3. csepp lecseppen május a 4. csepp lecseppen augusztus az 5. csepp lecseppen április a 6. csepp lecseppen július a 7. csepp lecseppen november a 8. csepp lecseppen április a 9. csepp lecseppen 156 a folyadék halmazállapot: térfogata állandó, de alakja nem állandó, gyakorlatilag összenyomhatatlan példa: víz a folyóban tulajdonságainak magyarázata: a részecskék közel vannak egymáshoz (kicsi a szabad hely közöttük), de el tudnak mozdulni egymás mellett szilárd halmazállapot: meghatározott térfogata, alakja, formája van, gyakorlatilag összenyomhatatlan példa: jég a jégpályán tulajdonságainak magyarázata: a részecskék helye alapvetően rögzített, közöttük erős vonzóerő hat az anyag legrendezettebb formája, de tema03_biolf_
2 bizonyos anyagok rendezettsége hosszú távú: kristályos anyagok más anyagok szerkezete hosszú távon rendezetlen, változó: amorf anyagok A kristályos anyagok hosszú távú rendezettség, szabályos térbeli hálózat. legkisebb egység: az elemi cella halmazállapotváltozások szilárd folyadék szilárd gőz folyadék szilárd folyadék gőz gőz szilárd gőz folyadék olvadás szublimáció fagyás párolgás kondenzáció kondenzáció A szilárd + folyadék halmazállapotokat együtt kondenzált fázisoknak nevezzük. a gáz halmazállapot: térfogata, alakja nem állandó, könnyen összenyomható példa: vízgőz a levegőben tulajdonságainak magyarázata: a részecskék egymástól távol vannak, és függetlenül mozognak A gáz nagy része üres, 18 cm 3 víz szobahőmérsékleten 24,5 liter, azaz cm 3, ami kb szoros térfogat! Igen gyors mozgás, nagyságrendileg egy utasszállító repülőgép sebességének felel meg! az ideális gáz A gáz tulajdonságait leíró állapotjelzők nem függetlenek egymástól. A legegyszerűbb állapotegyenlet: az általános gáztörvény pv = nrt Ami ezt követi az az ideális gáz. Ideális gáz esetén feltételeztük, hogy a részecskék között nincs kölcsönhatás, és saját térfogatuk elhanyagolható. Egyszerű átalakítással az egyenlet a gáz moláris tömegét illetve a gázsűrűségét is tartalmazhatja: n = m / M ρ = m / V p*v = m / M *R* T p * M = ρ *R* T Ha a gáz anyagmennyisége állandó, akkor a pv / T mennyiség állandó. Ha az anyagmennyiség mellett a hőmérséklet is állandó, akkor a p*v szorzat állandó. Ezt nevezik Boyle Mariotte-törvénynek. Ha az anyagmennyiség mellett a nyomás is állandó, akkor a V / T hánydos állandó. Ezt nevezik Gay-Lussac-törvénynek. Ha az anyagmennyiség mellett a térfogat is állandó, akkor a p / T hányados állandó. Ezt nevezik Charles Gay-Lussac-törvénynek. Ezek az ideális gáztörvény speciális esetei, de jól használhatók egyszerű számolások során. Feladat: Meghatározott mennziségű nitrogén gáz térfogata 0,0577 MPa nyomáson 32,0 cm 3. Mekkora térfogatú ez a gáz, ha nyomása 0,1010 MPa, hőmérséklete pedig változatlan? Ebben az esetben pv=állandó, tehát p 1 * V 1 = p 2 * V 2 V 2 = p 1 * V 1 / p 2 = 0,0577 MPa * 32,0 cm 3 / 0,1010 MPa = 18,3 cm 3 Feladat: Egy fél literes szénsavmentes ásványvizes üvegből 1,5 dl vizet ivott meg a tulajdonosa egy repülőgép fedélzetén 8000 m magasságban. Az üveg teljes térfogata eredetileg 5,2 dl volt, de leszállás után az edény behorpadt és már csak 4,7 dl lett. Mekkora tema03_biolf_
3 volt a nyomás a repülőgép fedélzetén 8000 méter magasan, ha a föld felszínén 997 hpa-t mértek? Leszállás közben a hőmérséklet nem változott. Megoldás: Az ásványvízből 5 dl 1,5 dl = 3,5 dl maradt. Így a repülőgépen 5,2 dl 3,5 dl = 1,7 dl az üvegben a gáz térfogata, míg a Föld felszínén 4,7 dl 3,5 dl = 1,2 dl. Ha a hőmérséklet nem változott, akkor p * V = állandó, azaz 1,7 dl * p fent = 1,2 dl * 997 hpa p fent = 704 hpa Feladat: Egy 200 l-es gáztartályban szeretnénk 7 kg héliumot tárolni 60 C-on. Megfelelő ez a tartály, amely legfeljebb 200 atm nyomást bír el? Legfeljebb hány kg hélium tárolható adott körülmények között ebben a tartályban? Megoldás: 1. kérdésre: Mennyi lenne 7 kg hélium nyomása ezen a hőmérsékleten ebben a tartályban? m He = 7 kg = 7000 g n He = m He / M He = 7000 g / 4 g/mol = 1750 mol V = 200 l = 0,2 m 3 p * V = n * R * T p * 0,2 m 3 = 1750 mol * 8,314 J/(mol*K) * (273, ) K p = Pa = 239,2 atm Ez több, mint 200 atm, így a tartály nem megfelelő. 2. kérdésre: p = 200 atm = Pa Pa * 0,2 m 3 = n * 8,314 J/(mol*K) * (273, ) K n = 1463,3 mol, ami m = n * M = 5853 g Azaz mintegy 5,8 kg hélium tárolható a tartályban. elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan semleges képződmény, amelyet két vagy több különböző kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek kémiai kötésekkel kapcsolódnak. anyagmennyiség: 1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi részecskét (atomot, atomcsoportot, iont, molekulát, stb.) tartalmaz, mint amennyi atomot 0,012 kg 12 C. Ez hány részecskét jelent? Borzasztóan sokat! (6,02252 ±0,00028)*10 23 darabot Az anyagmennyiség és a darabszám közötti váltószámot Avogadro állandónak nevezzük, jele N a. N a = (6,02252 ±0,00028)*10 23 mol 1 figyelem! van mértékegysége Feladat: Van-e a Földön élő 7 milliárd embernek összesen 6*10 23 darab hajszála? Ha igen, hányszor annyi, ha nincs, akkor hány Földnyi népesség kellene hozzá? Tudjuk, hogy a hajas fejbőrön átlag 130 hajszál található négyzetcentiméterenként, a fejnek kb. a felét borítja haj. A fejet tekintsük gömbalakúnak, melynek átmérője 0,22 méter. A gömb felszíne 4r 2 π. (A hajas fejbőr területe átlagosan: 4*((0,22/2)m) 2 * π/2 = 0,0760 m 2 = 760 cm 2. Ezen 760cm 2 * 130 hajszál/cm 2 = hajszál van. 6*10 23 darab hajszála 6*10 23 / = 6, embernek volna. Ez jóval több, mint a Föld lakossága (7*10 9 ), így, a kb. 7 milliárd lakosú Földből 8, kéne, vagyis majdnem egymilliárd Föld ) Moláris tömeg Egy anyag moláris tömege az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa: tema03_biolf_
4 m M = n Mértékegysége: g / mol Számértéke megegyezik a relatív atomtömeggel, relatív molekulatömeggel. M (Na) = g / mol M (CO 2) = g / mol Mennyi a metán moláris tömege, a szén relatív atomtömege 12,01, a hidrogéné 1,008? metán: CH 4 M (CH 4) = g / mol + 4 * (1.008 g / mol) = g / mol Mennyi a nitrogén molekula moláris tömege, ha 2,51 mol gáz tömege 70,315g? nitrogén gáz: N 2 m M = n, tehát M (N 2) = 70,315 g / 2,51 mol = 28,0 g / mol Mennyi 0,410 mol ammónia (NH 3) tömege (a nitrogén relatív atomtömege 14,007, a hidrogéné 1,008)? M = g / mol + 3 * (1.008 g / mol) = g / mol m M =, tehát m = M * n n m (NH 3)= g / mol * mol = 6.98 g Mennyi 23,4 g ammónia (NH 3) anyagmennyisége, (a nitrogén relatív atomtömege 14,007, a hidrogéné 1,008)? M = g / mol + 3 * (1.008 g / mol) = g / mol m M = n, tehát m n = M n (NH 3)= 23,4 g / 17,031 g / mol = 1.37 mol Az átlagos moláris tömeg Moláris tömege csak kémiailag tiszta anyagoknak van. Gázelegyek esetén az ideális gáztörvény alkalmazható, amennyiben az elegyet alkotó komponensek anyagmennyiségének illetve tömegének összegével számolunk, de az utóbbi esetben a gázelegy úgynevezett átlagos moláris tömegére is szükségünk lesz. Ideális gázok esetén a gázelegy térfogat%-os (tf%) és anyagmennyiség%-os (mól%) összetétele megegyezik. A gázelegy átlagos moláris tömege a gázelegy alkotói moláris tömegének összetétellel súlyozott átlaga. Feladat: ÖLK 580/B Metán/propán gázelegy sűrűsége 17 C-on, 1020 hpa nyomáson 1,269 g/dm 3. Határozzuk meg a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! Megoldás: A fenti adatokból kiszámítható a gázelegy ÁTLAGOS moláris tömege. p * M = ρ *R* T M = ρ *R* T / p p = 1020 hpa = Pa T = 17 C = 290,15 K ρ = 1,269 g/dm 3 = 1269 g/m 3 M átlag = 1269 g/m 3 * 8,314 J/(mol*K) * 290,15 K / Pa = 30,0 g/mol M átlag = 30,0 g/mol, azaz 1 mol gázelegy 30,0 g. Legyen a gázelegyben x% metán (és így (100-x)% propán)! Gázokban adott körülmények (nyomás és hőmérséklet) között a térfogatszázalékos és a mólszázalékos összetétel megegyezik. A gázelegy tömege a két gáz tömegének összege: tema03_biolf_
5 x/100 * 16 g/mol + (100-x)/100 * 44 g/mol = 30 g Az egyenletet megoldva: x=50 Azaz a gázelegy 50% metánt és 50% propánt tartalmaz. Százalékos összetétel - tapasztalati képlet Számítsa ki a víz mólszázalékos és tömegszázalékos összetételét! M H2O=18.02g/mol (66,67% H és 33,33% O, illetve 11,19% H és 88,81% O). Számítsa ki a bárium-perklorát tömegszázalékos összetételét! Vegyünk 1 mol sót! M Ba(ClO4)2= (137, (35, ,00)) g/mol = 336,23 g/mol, azaz 1 mol só 336,23 g. Ebben 137,33 g bárium, 70,90 g klór és 128,00 g oxigén van. w% Ba = 137,33/336, = 40,8 w% Cl = 70,90/336, = 21,1 w% O = 128,00/336, = 38,1 Az atomok mindig semlegesek. Egyes atomcsoportok párosítatlan elektront tartalmaznak, ezek a gyökök. Rendszerint nagyon reaktívak! biológiai vonatkozás: szabad gyökök a szervezetben, védekezés a szabad gyökök ellen (Forrás: gy%c3%b3gyszertudom%c3%a1nyok/6115-kamikaze-molekulak-a-szabadgyoekoek-befolyasolasa-a-c-vitamintol-aviagraig.html, Szabó Csaba: Kamikáze molekulák: A szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig) például O 2, HO, ROO Szabadgyökök az egészséges szervezetben is termelődnek. Például a fehérvérsejtek egy fajtája bekebelezi a kórokozókat és szabadgyökökből és oxidánsokból álló koktélt és így pusztítja el azokat. A nitrogén-monoxid az érfal belsejében termelődik, értágító hatású. Ennek segítségével szabályozza a szervezet a vérnyomást. Ebből kiindulva fejlesztettek ki vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. A szabadgyökök kapcsolatban vannak egyes betegségek kialakulásával, az öregedés folyamatával. Ha egy (egyszerű vagy összetett) részecske nem semleges, akkor ion. Ha egy atom alkotja, akkor egyszerű ion. Ha több atom alkotja, akkor összetett ion. Az ion töltésszáma az a szám amennyivel több a pozitív töltés a részecskében, mint a negatív. Így a pozitív ionok töltésszáma pozitív, a negatív ionoké negatív. Az ionok jelölése: vegyjel/képlet után a jobb felső sarokba írjuk a töltések számát: +/ szám. Sok elem könnyen képez ionokat, mások nehezebben. Pozitív ionoknál ennek mértékére jellemző az első ionizációs energia: az az energia, amely egy atom (vagy molekula) leglazábban kötött elektronjának eltávolításához szükséges. A (g) A + (g) + e tema03_biolf_
6 Elektronok eltávolításához (például pozitív ionok atomokból történő létrehozásához) mindig energiára van szükség! A pozitív ionok neve kation. Negatív ionoknál a jellemző mennyiség az elektronaffinitás: az az energia, ami akkor szabadul fel, amikor egy atom (vagy molekula) egy elektront felvesz. A (g)+ e A (g) A negatív ionok neve anion. Egyes elemek jellemző töltésszámú ionokat hoznak létre: alkálifémek (lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium): +1 alkáliföldfémek (magnézium, kalcium, stroncium, bárium): +2 alumínium: +3 halogének: 1 oxigén: 2 más elemekből képződött ionok töltése változó lehet: réz: +1, +2 vas: +2, +3 hidrogén: +1 vagy 1 vagy nem hajlamosak ionképzésre: C, N, nemesgázok Ionos vegyületek létrejötte - Elektronátadással atomokból. Ekkor nem tűnik el elektron, ugyanannyit adnak le és vesznek fel összességében, így semleges vegyületet kapunk. - Már jelenlévő ionokból. Vegyületek elnevezésének alapjai triviális név: pl. konyhasó, rézgálic, hipo, szóda, gipsz A legfontosabb szervetlen és szerves anyagok nevét meg kell tanulni. Kapni fognak egy listát, amit tudni kell. a legegyszerűbb azonosítás: sorszám alapján létezik! a Chemical Abstract registry number -je. Csak adatbázisba jó, embernek semmitmondó. szisztematikus név - összetevők és arányuk megnevezése - első helyen a kisebb elektronegativitású elem áll - az egyes tagokat kötőjellel választjuk szét - a legelektronegatívabb, azaz utolsó elem id végződést kap (csak egyszerű anionokra!) - több azonos atomot görög számnevekkel jelölünk (mono, di, tri, tetr(a)) - különböző oxidációs állapotban előforduló fémionok oxidáltságának mérétékét a név után zárójelbe tett római számmal vagy névvel jelölni kell tema03_biolf_
7 például: KMgF 3 : kálium-magnézium-fluorid de! KNaCO 3: kálium-nátrium-karbonát (nincs id, mert összetett az anion) FeSO 4: vas(ii)szulfát/ferro-szulfát a képletekben a sorrend általában összhangban van az atomok kapcsolódási sorrendjével, de elterjedt, régi képletek használhatók (pl. H 2SO 4) Ezeket a szabályokat kell ismerni a kritériumdolgozat 1. feladatának megoldásához: A következő ionok felhasználásával szerkesszen ionvegyületeket a meghatározásoknak megfelelően. Adja meg képletüket és nevüket! Ionok: Na + Ca 2+ Fe 3+ CH 3COO - SO 4 2- PO 4 3- A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 1:1, az ionok töltésszáma 1 A vegyület képlete: CH 3COONa A vegyület neve: nátrium-acetát A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 1:1, az ionok töltésszáma 2 A vegyület képlete: CaSO 4 A vegyület neve: kalcium-szulfát (gipsz) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 2:1 A vegyület képlete: Na 2SO 4 A vegyület neve: nátrium-szulfát (glaubersó) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 3:1 A vegyület képlete: Na 3PO 4 A vegyület neve: trinátrium-foszfát (trisó) A vegyületben a kationok és az anionok aránya rendre 2:3 A vegyület képlete: Fe 2(SO 4) 3 A vegyület neve: vas(iii)szulfát/ferri-szulfát tiszta anyagok: csak egy elemet vagy vegyületet tartalmaznak (kémiailag egységesek) keverékek: nem tiszta anyagok (kémiailag nem egységesek) A tisztaság nincs összefüggésben a mérgező hatással! Semmilyen vegyszert nem kóstolunk meg! Minél tisztább anyagot szeretnénk annál nehezebb az előállítása. a tiszta anyagok jól definiált rendszerek például: víz 1 atm nyomáson 5 C szilárd keverékeknél fontos az összetétel! például só-víz keverék 1 atm nyomáson 5 C lehet szilárd, de folyadék is Keverékek szétválasztása, összekeverése. a keverékek: fizikai módszerekkel szétválaszthatók például: a só-víz keverékből a vizet elpárologtathatjuk, majd lecsaphatjuk Vannak egyszerű (pl. Hamupipőke lencse/hamu keverék, illetve só a levesben) és nehéz (bor, illetve tésztagyúrás) feladatok. homogén keverékek (elegyek): egységesek, a részei csak atomi szinten különböztethetők meg például: bor heterogén keverékek: nem egységesek, a részei makroszkópikusan megkülönböztethetők például: beton (homok, kavics, cement) Elegyek, oldatok elegyek: többkomponensű homogén keverékek oldatok: az egyik komponenst megkülönböztetetten kezeljük (általában ebből van a legtöbb, de pl. a tömény kénsav oldat esetén sokkal több a kénsav, mint a víz!) tema03_biolf_
8 Elnevezések: a megkülönböztetett komponens az oldószer. A többi komponens az oldott anyag. Az oldódás mértéke: az oldhatóság Bizonyos anyagok korlátlanul elegyednek egymással, azaz tetszőleges összetételű elegy készíthető belőlük. Például pentán-hexán, etanol-víz. Más anyagok erre nem képesek, azaz bizonyos összetételű elegyek nem jönnek létre. Ez a korlátozott elegyedés. Korlátozott elegyedés esetén a lehető legtöbb oldott anyagot tartalmazó rendszer a telített oldat. A telítetlen oldatban az oldószer nagyobb arányban van jelen az oldott anyag mellett, mint az ugyanolyan hőmérsékletű telített oldatban. A túltelített oldatok nem egyensúlyi rendszerek, több oldott anyagot tartalmaznak, mint amennyit a telített oldat. Elvileg nincsen egyáltalán nem oldódó anyag, csak gyakorlatilag oldhatatlan. Az oldhatóság mértékének, a telített oldat koncentrációjának számszerű jellemzése a a telített oldat koncentrációjának megadásával történik: moláris koncentráció molalitás tömegtört x g / 100g oldószer Hígítás: az oldathoz oldószert adunk, így az oldott anyag koncentrációja csökken. Töményítés: az oldatból oldószert távolítunk el, így az oldott anyag koncentrációja növekszik. x-szeres hígítás: az oldat térfogatát x-szeresére növeljük. Készítsünk x-szeres töménységű oldatot! (x-szeres töményítés: az oldat térfogatát x-ed részére csökkentjük) Hogyan kell tehát a következő utasításokat végrehajtani? Hígítsuk az oldatot a háromszorosára! Adjunk hozzá háromszoros mennyiségű vizet. Nagyon rossz válasz. Adjunk hozzá kétszeres mennyiségű vizet. Pontatlan válasz. Növeljük az oldat térfogatát pontosan a háromszorosára. Pontos válasz. Miért? Háromszoros mennyiségű víz hozzáadásával az oldat térfogata kb. négyszeresére változna. Kétszeres mennyiségű víz hozzáadásával az oldat térfogata kb., de nem pontosan háromszorosára változna. Készítsünk kétszeres töménységű oldatot! Növeljük az oldat térfogatát víz hozzáadásával a kétszeresére. Csökkentsük az oldat térfogatát víz elvételével pontosan a felére. Nagyon rossz válasz. Pontos válasz. feladat: Hígítsunk 25cm 3 sósav oldatot az ötszörösére! megoldás: A 25cm 3 oldatból 5*25=125cm 3 oldatot készítünk körülbelül 100cm 3 víz hozzáadásával, de pontosan beállítva a végtérfogatot. feladat: Készítsünk négyszer töményebb oldatot 140cm 3 oldatunkból! megoldás: Párologtassunk el belőle vizet mindaddig, amíg térfogata 140/4=35cm 3 nem lesz. A homeopátiás gyógyszerek hatóanyagtartalma. Forrás: A hígítást a homeopátiában potenciálásnak nevezik, hiszen ezáltal éri el a szer egyre nagyobb és nagyobb hatásfokát. Fontos, miként történik a hígítás, egyes szereket többszöri lépésben tízszeresére (D potenciálás), másokat százszorosára (C potenciálás) hígítanak. A szer erőségét így egy betű és egy szám adja meg: D8 azt jelenti, hogy nyolcszor egymás után hígították tízszeresére az eredeti oldatot (az 1 g/l koncentrációjú anyagból tehát 10-8 g/l koncentráció lesz), előfordul C200 hígítás is, ami azt jelenti, hogy kétszázszor hígították az eredeti oldatot a százszorosára (az előbbi 1 g/l koncentrációjú oldatunkból így g/l koncentrációjú lesz). Természetesen nem csak egyszerű hígításról van szó, az anyagot minden hígításnál tízszer erőteljes mozdulattal fentről lefelé kell rázni, enélkül mit sem ér az egész. A hígításhoz vizet, alkoholt vagy száraz anyagok esetében tejcukrot használnak. Nézzük ezt a C200-as hígítású homeopátiás szert! tema03_biolf_
9 C200 = 200-szori 100-szoros hígítás. Tételezzük fel a lehető legkisebb moláris tömeget: M = 1 g/mol! Azaz a szer mol/dm 3 koncentrációjú. Tehát minden literében 6* /mol * mol = 6* db hatóanyag molekula van. Házi feladat: Legyen a kiindulási oldatunk 1 mol/dm 3 koncentrációjú. Hány darab hatóanyag részecske van az ebből a kiindulási oldatból készített C10000-as homeopátiás szer 1 cm 3 -ében? Videó ajánlat: A homeopátiás sürgősségi Az oldódás két fő típusa: fizikai oldódás: kémiai kötés nem szakad fel az oldódás során pl. N 2, O 2 kémiai oldódás: Az oldódás során kémiai reakciók játszódhatnak le, ami az oldhatóságot nagymértékben megnöveli! disszociációs reakció illetve szolvolízis Az oldódási folyamatok egy része disszociációs reakció: pl. NaCl (sz) = Na + (aq) + Cl (aq) Poláris oldószerekben a vegyületek egy része ionokra disszociál, ez az elektrolitos disszociáció, az így viselkedő anyagok az elektrolitok. Bizonyos anyagok teljesen disszociálnak: erős elektrolitok (pl. erős savak, NaCl, NaOH) Más anyagok csak részben disszociálnak: gyenge elektrolitok (pl. gyenge savak, gyenge bázisok) A disszociáció mértéke erősen függ az oldószertől. Disszociáció nélküli kémiai reakció: szolvolízis (vízben: hidrolízis). pl. CO 2+H 2O=H 2CO 3 HCl+H 2O=H 3O + + Cl Jellemezzük mennyiségileg a disszociáció mértékét! ez a disszociációfok: α = disszociált anyag anyagmennyisége/összes anyagmennyiség 0 1 közötti szám lehet erős elektrolit: α = 1 (vagy nagyon közel 1) gyenge elektrolit: α < 1, de hígítással növekszik, végtelen híg oldatban tart 1-hez vizes oldat összetételének számolása, átszámítások, gyakorlás összetétel megadása 1-es index jelöli az oldószert, 2-es index jelöli az oldott anyagot név jel számítás jellemző mértékegység moláris koncentráció (anyagmennyiség c c = n 2/V mol*dm 3 koncentráció, molaritás) molalitás (Raoult-féle koncentráció) m vagy c m c m = n 2/m 1 mol*kg 1 tömegtört w w = m 2 / (m 1+m 2) nincs móltört x x = n 2 / (n 1+n 2) nincs tömegszázalék m/m% vagy w% w% = 100*w = nincs = 100*m 2 / (m 1+m 2) mólszázalék x% x% = 100*x = 100*n 2 / (n 1+n 2) nincs tömegkoncentráció ρ 2 ρ 2 = m 2/V g*cm 3, mg/ml vegyesszázalék m(g-ban)/100cm 3 oldat g/100cm 3 parciális nyomás p i p i=x i*p Pa gázok: parciális nyomás, móltört/százalék folyadékelegyek: móltört, mólszázalék oldatok: molaritás, molalitás, tömegtört/százalék, vegyesszázalék, tömegkoncentráció szilárd anyagok: tömegtört/százalék tema03_biolf_
10 Koncentrációszámítás az oldat sűrűségének használata nélkül 2,0 mol konyhasóból 1,5 l oldatot készítünk. Mennyi a nátrium-klorid anyagmennyiség és tömegkoncentrációja? M NaCl = 58,44 g/mol c = n 2/V n 2 = 2,0 mol V = 1,5 l = 1,5 dm 3 c = 2,0 mol / 1,5 dm 3 = 1,33333 mol/dm 3 1,33 mol/dm 3 ρ 2 = m 2/V m 2 = n 2 * M 2 = 2,0 mol * 58,44 g/mol = 116,88 g ρ 2 = 116,88 g /1,5 dm 3 = 77,92 g/dm 3 = 0,07792 g/cm 3 0,078 g/cm 3 29,22 g konyhasóból vízzel pontosan fél liter oldatot készítünk. Mennyi ennek az oldatnak a moláris koncentrációja? M NaCl = 58,44 g/mol c = n 2 / V m 2 = 29,22 g V = 0,50000 l n 2 = m 2 / M 2 = 29,22 g / 58,44 g/mol = 0,5000 mol V = 0,50000 l = 0,50000 dm 3 c = 0,5000 mol / 0,50000 dm 3 = 1,000 mol/dm 3 29,22 g konyhasóból 500 g oldatot készítünk. Mennyi ennek az oldatnak a koncentrációja tömegtörtben, tömegszázalékban, móltörtben, mólszázalékban, és molalitásban? M NaCl = g/mol, M H2O = g/mol w = m 2 / m w% = m 2 / m * 100 x = n 2 / n x% = n 2 / n * 100 c m = n 2 / m m 2 = 29,22 g m = 500 g w = 29,22 g / 500 g = 0,0584 w% = 29,22 g / 500 g * 100 = 5,84% n 2 = 29,22 g / 58,44 g/mol = 0,5000 mol m 1 = 500 g 29,22 g = 470,78 g n 1 = 470,78 g / 18,02 g/mol = 26,1254 mol n = n 1 + n 2 = 0,5000 mol + 26,1254 mol = 26,6254 mol x = 0,5000 mol / 26,6254 mol = 0,01878 x% = 0,5000 mol / 26,6254 mol * 100 = 1,88% c m = 0,5000 mol / 0,47078 kg = 1,062 mol/kg Sósav oldatot készítünk HCl gáz desztillált vízben történő elnyeletésével. Mennyi lesz oldatunkban a HCl tömegtörtje, ha 470 g vízben 10,3 dm 3 hidrogén-kloridot nyeletünk el 24 C-on, 0,94 atm nyomáson? Mennyi a víz tömegtörtje? pv = nrt p = 0,94 atm = 95245,5 Pa V = 10,3 dm 3 = 0,0103 m 3 T = 24 C = 297,15 K n HCl = pv / (RT) = 95245,5 Pa 0,0103 m 3 / (8,314 Pa m 3 / (molk)) 297,15 K) = 0,39710 mol m HCl = n HCl M HCl = 0,39710 mol 36,46 g/mol = 14,478 g w HCl = m 2 / m = 14,478 g / (14,478 g g) = 14,478 g / 484,478 g = 0, ,030 w H2O = 1 w HCl = 0, tema03_biolf_
11 Koncentrációszámítás a sűrűség használatával 131,7 g szilárd kálium-jodidot feloldunk 600 cm 3 desztillált vízben. A keletkezett sóoldat sűrűsége 20 C-on 1,147 g/cm 3. Számítsuk ki az így kapott oldat anyagmennyiség koncentrációját és tömegszázalékos összetételét! A víz sűrűségét tekintsük 1,00 g/cm 3 -nek, M KI = 166,01 g/mol. m 2 = 131,7 g M 2 = 166,01 g/mol V 1 = 600 cm 3 ρ 1 = 1,00 g/cm 3 w% = m 2 / m * 100 m = m 1 + m 2 ρ 1 = m 1 / V 1, tehát m 1 = ρ1 * V 1 m 1 = 1,00 g/cm 3 * 600 cm 3 = 600 g m = 131,7 g g = 731,7 g w% = 131,7 g / 731,7 g * 100 = 18,0 % c = n 2 / V n 2 = m 2 / M 2 = 131,7 g / 166,01 g/mol = mol V = m / ρ = 731,7g / 1,147 g/cm 3 = 637,925 cm 3 c = n 2 / V = mol / 0, dm 3 = 1,24 mol/dm 3 Az interpoláció Oldjunk meg egy hasonló feladatot! 60,79 g szilárd kálium-jodidot feloldunk 600cm 3 desztillált vízben. Számítsuk ki az így kapott oldat tömegszázalékos összetételét és anyagmennyiség koncentrációját! A víz sűrűségét tekintsük 1,00 g/cm 3 -nek, M KI = 166,01 g/mol. A feladat megoldásához szükséges sűrűségadatokat táblázatból keressük ki! w% = m 2 / m * 100 m = m 1 + m 2 ρ = m / V, tehát m = ρ * V m 1 = 1,00 g/cm 3 * 600 cm 3 = 600 g (ez a víz) m = 60,79 g g = 660,79 g w% = 60,79 g / 660,79 g * 100 = 9,20 % A sűrűségtáblázat szerint: a KI-oldat sóoldat sűrűsége 20 C-on: 8% : 1,060g/cm 3, 10% : 1,076g/cm 3. 9,20%-hoz tartozó érték nincs. Mit tehetünk? Interpoláljunk! hasonló hátomszögek 1,060 + (1,076-1,060)/ (10-8) * (9,20-8) = 1,0696 1,070 Koncentrációk átszámítása Hány mol/dm 3 a koncentrációja egy 11,3 w%-os oldatnak, ha sűrűsége 1,132 g/cm 3 és az oldott anyag moláris tömege 57,0 g/mol? c = n 2 / V w% = m 2 / m * 100 = 11,3 % ρ = m / V = 1,132 g/cm 3 n 2 = m 2 / M 2 Egyszerű módszer A feladat megoldásának elkezdésekor nehézséget jelenthet, hogy semmilyen, a rendszer méretéről információt adó mennyiséget nem ismerünk (azaz a feladatban adott összes mennyiség intenzív). Szerencsére a keresett koncentráció is az, így extenzív mennyiség ismeretére igazából nincs is szükség. Más szavakkal tetszőleges méretű rendszerrel dolgozhatunk. Szokásos módon egy extenzív mennyiségnek tetszőleges értéket adunk és ezzel számoljuk végig a feladatot. Vegyünk 1 dm 3 oldatot! Ennek tömege: m = ρ * 1 dm 3 = 1,132 g/cm 3 * 1000 cm 3 = 1132 g tema03_biolf_
12 Az oldott anyag tömege: m 2 = w% * m / 100 = 11,3 % * 1132 g / 100 = 127,916 g Az oldott anyag anyagmennyisége: n 2 = m 2 / M 2 = 127,916 g / 57,0 g/mol = 2,24 mol c = n 2 / V = 2,24 mol / 1 dm 3 = 2,24 mol/dm 3 Hatékony módszer haladóknak Az ismeretlen koncentráció kifejezhető az ismert mennyiségek egymásba helyettesítésével, a kapott kifejezések megfelelő átalakításával. c = n 2 / V n 2 = m 2 / M 2 V = m / ρ c = m 2 / M 2 / m / ρ = m 2 / m * ρ / M 2 m 2 / m = w% / 100 c = w% / 100 * ρ / M 2 c = 11,3 / 100 * 1132 g/dm 3 / 57,0 g/mol = 2,24 mol/dm 3 Vegyes feladatok megoldása 1. Mennyi vizet kell 17 g szilárd, kristályvízmentes NaNO 3-hoz adni, hogy a keletkezett oldat 15 m/m%-os legyen? m = m 1 + m 2 w% = m 2 / m * = 17 g / m * 100 m = 113,33 g m 1 = m m 2 = 113,33 g 17 g = 96,33 g g 20 C-os, 15 m/m%-os KNO 3-oldatot telítettségig bepárolunk. Hány g vizet kell elpárlogtatni ehhez az oldatból? (A 20 Con telített oldat 24 m/m%-os.) w% = m 2 / m * 100 m 2, azaz az oldott anyag mennyisége nem változik a víz elpárologtatásával. A párologtatás előtt: 15 = m 2 / 65 g * 100 m 2 = 9,75 g A párologtatás után: 24 = 9,75 g / m új * 100 m új = 40,625 g m = m régi m új = 65 g 40,625 g = 24,375 g 24,4 g 3. Készítsünk 2 liter 10%-os kénsavoldatot a kereskedelemben kapható tömény (98%-os) kénsavból, aminek a sűrűsége 1,84 g/cm 3. Mennyi tömény kénsavra van szükség ehhez? A 10%-os kénsavoldat sűrűsége 1,066 g/cm 3. w% = m 2 / m * 100 m 2, azaz az oldott anyag mennyisége nem változik a hígítás során. w% tömény = m 2 / m tömény * 100 w% híg = m 2 / m híg * 100 m = ρ * V m híg = 1,066 g/cm 3 * 2 dm 3 = 2132 g w% híg = m 2 / m híg * = m 2 / 2132 g * 100 m 2 = 213,2 g w% tömény = m 2 / m tömény * = 213,2 g / m tömény * 100 m tömény = 217,55 g tema03_biolf_
13 V tömény = m tömény / ρ tömény = 217,55 g / 1,84 g/cm 3 = 118 cm 3 A szilárd anyagok egy része kristályosodás során jellemző mennyiségű vízzel együtt kristályosodik. Ez nem nedvesség, mert beépül a kristályrácsba és mindig adott arányban tartalmazza adott anyag. Az ilyen anyagokat kristályvizes sóknak nevezzük. pl. CuSO 4 5H 2O, ZnSO 4 6 H 2O, Na 2CO 3 10 H 2O, FeSO 4 7H 2O Hevítés hatására a sók kristályvíztartalmukat elveszítik. 14,3 g kristályvíz tartalmú szódát tömegállandóságig hevítünk. Ekkor 5,3 g vízmentes szódát kapunk. Mi a kristályszóda összetétele? szóda: Na 2CO 3 kristályvizes szóda: Na 2CO 3 * n H 2O M(Na 2CO 3) = g/mol n(na 2CO 3) = m(na 2CO 3) / M(Na 2CO 3) = 5,3 g / g/mol = 0,05000 mol M(Na 2CO 3 * n H 2O) = 14,3 g / 0,05000 mol = 285,97 g/mol 285,97 g/mol = g / mol + n * 18 n = 10,0, tehát Na 2CO 3 * 10 H 2O A keverési egyenlet Szilárd anyag feloldása, oldat hígítása, töményítése közben az oldott anyag anyagmennyisége/tömege változatlan marad. Az ilyen jellegű feladatoknál ezt ki lehet használni és a megoldást egy egyszerű anyagmegmaradási egyenletre visszavezetni. A megmaradási egyenlet különféle összetételi változókkal felírható. Legyen két rendszerünk (1) és (2), amelyeket egyesítünk, így létrejön egy új rendszer (3). 1. A keverési egyenlet anyagmennyiség koncentrációval felírva: c 1V 1 + c 2V 2 = c 3V 3 Az egyenlet közvetlenül alkalmazható oldatok keverése esetén. Oldat hígításának számolásakor további egyszerűsítésre nyílik lehetőség. Legyen a kiindulási oldatunk (1), a hozzáadott víz (2). Ekkor c 2 = 0, mert a vízben nincs oldott anyag, így az egyenlet egyszerűsödik: c 1V 1 = c 3V 3. Átalakítva: V 3 = V 1*c 1/c 3. Figyelem! A térfogatok nem adódnak össze, tehát V 1 + V 2 = V 3 csak közelítőleg (vagy töményebb oldatok esetén még úgy sem) teljesül, ezért az oldatok sűrűségével számolni kell. 2. A keverési egyenlet tömegmegmaradásra felírva: Legyenek w 1, w 2 és w 3 rendre a kiindulási oldataink és a keletkező oldat koncentrációi tömegtörtben, m 1, m 2 és m 3 pedig az egyes oldatok tömege. A tömegek minden esetben összeadódnak: m 3 = m 1 + m 2. Ekkor w 1m 1 + w 2m 2 = w 3m 3 Oldat hígításának számolásakor további egyszerűsítésre nyílik lehetőség. Legyen a kiindulási oldatunk (1), a hozzáadott víz (2). Ekkor w 2 = 0, mert a vízben nincs oldott anyag, így az egyenlet egyszerűsödik: w 1m 1 = w 3m 3. Átalakítva: m 3 = m 1*w 1/w 3. Oldatok oldószer eltávolításával történő töményítésekor is használható az egyenlet, csak ebben az esetben nem hozzáadunk, hanem eltávolítunk oldószert, így annak hozzáadott mennyisége negatív lesz. Vegyes feladatok megoldása keverési egyenlettel 1. újra keverési egyenlettel 1. a szilárd anyag: m 1 = 17 g, w 1 = 1 2. a víz m 2 =?, w 2 = tema03_biolf_
14 3. a kész oldat m 3 = m 1 + m 2 = 17 g + m 2, w 3 = 15 m/m% = g*1 + m 2*0 = (17+m 2)* = 0.15* *m 2 m 2 = 96.3 g 2. újra keverési egyenlettel 1. a kiindulási oldat m 1 = 65 g, w 1 = 15 m/m% = 0,15 2. a hozzáadott víz (tudjuk, hogy a víz mennyisége csökken, így arra számítunk, hogy a kapott érték negatív lesz) m 2 =?, w 2 = 0 3. a keletkezett oldat m 3 = m 1 + m 2 = 65 g + m 2, w 3 = 24 m/m% = g*0,15 + m 2*0 = (65+m 2)*0.24 9,75 = 15,6 + 0,24*m 2 m 2 = 24,4 g Azaz 24,4 g vizet kell elpárologtatni. 3. újra keverési egyenlettel 1. a tömény kénsav oldat m 1 = V 1 * 1,84 g/cm 3, w 1 = 98 m/m% = 0,98 3. a keletkezett híg oldat m 3 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3, w 3 = 10 m/m% = 0,10 2. a hozzáadott víz m 2 = m 3 m 1 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 m 1, w 2 = 0 V 1 * 1,84 g/cm 3 * 0,98 + (2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 V 1 * 1,84 g/cm 3 ) * 0 = 2000 cm 3 * 1,066 g/cm 3 * 0,10 V 1 = 118 cm 3 A kristályvizes sókkal végzett oldatkészítési, kristályosítási számítások kicsit nehezebbek az átlagosnál, mert a só kristályvíztartalmát is figyelembe kell venni. Egy kristályvizes sót matematikai értelemben úgy is felfoghatunk, mint egy nagyon tömény oldatot (hiszen az is vízmentes sóból és vízből jön létre). Ennek alapján a kristályvizes só tömeg %-os összetétele ugyanúgy megadható vízmentes sóra, mint a töményebb és a hígabb oldaté. Ezután az oldatok esetében általánosan használt keverési egyenletet ebben az esetben azon az alapon írjuk fel, hogy a töményebb oldatban lévő vízmentes só tömege egyenlő a hígabb oldatban és a kivált kristályvizes sóban együttesen jelenlévő vízmentes só tömegének összegével. Adjunk 45,1 g kristályvizes réz-szulfáthoz (CuSO 4 5H 2O) 210 g vizet. Hány tömegszázalékos lesz az így keletkezett oldat? M(CuSO 4 5H 2O) = 249,68 g/mol M(CuSO 4) = 159,61 g/mol m 1 = 45,1 g m 2 = 210 g, w 2 = 0 m 3 = m 1 + m 2 = 45,1 g g = 255,1 g w 1 =? w 3 =? w 1 számítható a só összetétele alapján! n(cuso 4 5H 2O) = 45,1 g / 249,68 g / mol mol m(cuso 4) = mol * 159,61 g / mol = 28,83 g w 1 = m(cuso 4) / m(cuso 4 5H 2O) = 28,83 g / 45,1 g ,1 g * = 255,1 g * w 3 w 3 = 0,1130, azaz 11,3 w%-os tema03_biolf_
m n m n m M = n Mértékegysége: g / mol 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás tema03_biolf_
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan semleges képződmény, amelyet két vagy több különböző kémiai elem meghatározott arányban alkot,
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
Részletesebben3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel allotróp módosulatok: egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai
Részletesebbentema08_
8. Halmazok, halmazállapot-változások az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük általános séma: rendszer: vizsgálatunk jól körülhatárolt tárgya a rendszer állapota: tulajdonságainak összessége
RészletesebbenROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév Kémia Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár 1 Számítási feladatok OLDATOK ÖSSZETÉTELE Összeállította: Balázs
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenOldhatósági számítások
Oldhatósági számítások I. Az oldhatóság értelmezése A) A jód telített vizes oldatára vonatkozó adat nem megfelelő módon került megadásra. Nevezze meg a hibát, és számolja ki a helyes adatot! A hiba: Az
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebbena) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?
2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki
RészletesebbenKörnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenSzámítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
RészletesebbenHevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
RészletesebbenÁltalános Kémia GY tantermi gyakorlat 1.
Általános Kémia GY tantermi gyakorlat 1. Oxidációs számok Redoxiegyenletek rendezése Oldatkészítés, koncentrációegységek átváltása Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenÁltalános Kémia II gyakorlat I. ZH előkészítő 2016.
Általános Kémia II gyakorlat I. ZH előkészítő 2016. Oxidációs számok Redoxiegyenletek rendezése Oldatkészítés, koncentrációegységek átváltása Sztöchiometriai számítások Gáztörvények Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyesszázalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
Részletesebben1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?
Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
RészletesebbenLabor elızetes feladatok
Oldatkészítés szilárd anyagból és folyadékok hígítása. Tömegmérés. Eszközök és mérések pontosságának vizsgálata. Név: Neptun kód: mérıhely: Labor elızetes feladatok 101 102 103 104 105 konyhasó nátrium-acetát
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenVegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium
Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt
RészletesebbenHázi feladatok otthoni gyakorlásra I. Értékes jegyek, nagyságrend, kerekítés szabályai
Házi feladatok otthoni gyakorlásra I. Értékes jegyek, nagyságrend, kerekítés szabályai MINTAFELADATOK A/ Hány értékes jegyet tartalmaznak az alábbi számok? 87603,5 0,003690 Számoljuk meg a leírt számjegyeket
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 11. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny
RészletesebbenA csoport B csoport C csoport D csoport E csoport Sebestyén Timári Sarolta / Lihi Norbert Várnagy Katalin Nagy Zoltán Tóth Zoltán vegyészmérnök,
oktató szak 09.09-13. napi 2x2 óra 1-10 szem. 8-10 D404 hétfő 16-18 K/6 A csoport B csoport C csoport D csoport E csoport Sebestyén Timári Sarolta / Lihi Annamária Norbert Várnagy Katalin Nagy Zoltán Tóth
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenV É R Z K A S A Y E N P
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenKémia alapjai I. házifeladat típusfeladatok (2017. őszi félévtől)
Kémia alapjai I. házifeladat típusfeladatok (2017. őszi félévtől) I. ÖSSZETÉTEL MEGADÁSA A./ KA1 típus: Egyenes behelyettesítés a definíciók alapján 1 pont 1. Hány tömeg%-os az oldat kálium-permanganátra
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Részletesebben(Kémiai alapok) és
01/013 tavaszi félév 6. óra ph-számítás (I) Vízionszorzat, Erős savak és bázisok ph-ja Erős savak és bázisok nagyon híg oldatának ph-ja (pl. 10 7 M HCl) Gyenge savak és bázisok ph-ja (töményebb, illetve
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Részletesebben1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 54 524 01 Laboratóriumi technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS BIOMÉRNÖK BSC SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2017/18. I. félév)
1 ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS BIOMÉRNÖK BSC SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2017/18. I. félév) oktató szak A csoport B csoport C csoport D csoport Sebestyén Annamária
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2019/20. I.
1 ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2019/20. I. félév) A csoport B csoport C csoport D csoport oktató Kánya Nándor Homolya
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Részletesebben8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2018/19. I.
1 ÁLTALÁNOS KÉMIA SZEMINÁRIUM (TTKBG0101) I. ÉVES KÉMIA, VEGYÉSZMÉRNÖK BSC ÉS KÉMIA TANÁR SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (2018/19. I. félév) oktató szak 1. hét 09.03-09.07. Tájékoztató: szeptember 3. (), 16.00
RészletesebbenA tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
Részletesebben1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.
RészletesebbenTelítetlen oldat: még képes anyagot feloldani (befogadni), adott hőmérsékleten.
2. Oldatkészítés 2.1. Alapfogalmak Az oldat oldott anyagból és oldószerből áll. Az oldott anyag és az oldószer közül az a komponens az oldószer, amelyik nagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Az oldószer
Részletesebben1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!
1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév
Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek 2015/2016. őszi félév Zárthelyik A zárthelyik időpontja az kari zh-időpont: 17 00 19 00. A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot
RészletesebbenMinta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal I. FELADATSOR 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.
A feladatokat írta: Név: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Iskola: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza... Beküldési határidő: 2019. január 07. Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.
RészletesebbenMekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő kilenc feladat megoldására 90 perc áll
Részletesebben