Kunszentmárton TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 Kunszentmárton TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 22 2

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ KUNSZENTMÁRTON BEMUTATÁSA ÖRÖKSÉGÜNK TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

4 44 4

5 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ Az építészet a formák rendszerbe szedésével rendet teremt, letisztult szellemi alkotást hoz létre. A formákkal érzékeinkre hat, plasztikai élményeket vált ki, e kapcsolatrendszerrel mély visszhangot ébreszt bennünk, hiszen olyan rend mértékét adja meg, melyet a világegyetem rendjével összhangban lévőnek érzünk. Amikor szellemünk irányát és szívünk lüktetését meghatározza, megérezzük a szépséget. Le Corbusier Az építészet egy vizuális művészet és az épületek önmagukért beszélnek. Tükrözhetnek különböző érzelmeket, vagy akár az adott tájegység jellemzőit, kulturális és történelmi értékeit. Ezért lényeges a település tudatos formálása: a parkok, terek és egyéb közterületek megfelelő elrendezése és kialakítása, az épületek körültekintő vizsgálata és esetleges változtatása. Ezáltal nemcsak az épületek, de a település is magáért beszél majd. A kézikönyv lényegében Kunszentmárton építészeti örökségének és jelenének tükre. Egyfajta iránymutatás arra nézve, hogy hogyan őrízhetjük meg a régmultat és hogyan építhetünk a jelenkor elvárásainak megfelelő mégis környezetbeillő, a település sajátos, egyedi arculatát megtartó épületet. Kézikönyv hosszú távon jelentősen befolyásolja a település életét, ezért készítésébe bevonásra kerültek a helyi civil szervezetek, köztük a Szilárdffy Jakab Városvédő Egyesület, a Települési Értéktár Bizottság, lokálpatrióták, a helyi lakosság, hogy érdemi módon szólhassanak bele lakóhelyük arculatának megőrzésébe és alakításába. A kézikönyv készítése során Kunszentmárton Város Önkormányzata által kiírt fotópályázat megmozgatta a lakosságot és más szempontból, máshogyan járva a települést olyan részletgazdag és művészi fotókat küldtek a pályázatra, melyek rámutattak a város szépségeire, rejtett kincseire, a természeti és épített környezet értékeire. A fotópályázat díjazott alkotásai színesítik a kézikönyvet, művészi kifejezésmódjukkal az arculati kézikönyv legértékesebb felvételei. 5

6 66 Nagy Margit: Részlet kategória (fotópályázat) A kézikönyv segítséget nyújt abban, hogy felismerhetővé váljanak Kunszentmárton értékei. Ajánlásokat ad az építéshez, szépítéshez, megőrzéshez, illeszkedéshez. A településkép védelméről szóló, évi LXXIV. törvény egyik legfontosabb, gyakorlati megvalósulást segítő eszköze a Településképi Arculati Kézikönyv. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően, és mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kézikönyv meghatározza a település településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat ad. 6

7 Az ajánlások nem tekinthetők kötelezőnek, azonban figyelembevételükkel elkerülhetjük, hogy a település karaktere megváltozzon, elősegítjük, hogy a kialakult jellegét megőrizze és erősítse azt. A kézikönyv folyamatosan formálódik a létrejövő újabb és újabb épületek, műtárgyak, természeti környezet folyamatosan alakítják, bővítik tartalmát. Oláh Szabolcs: Utca kategória (fotópályázat) A kézikönyvben nem tudjuk feltárni a település teljes egészét, nem tudunk bemutatni minden épületet, de törekszünk a legjellegzetesebb, a település karakterét, arculatát meghatározó példákat bemutatni a teljesség igénye nélkül. 7

8 88 Andrási Máté: Táj kategória (fotópályázat) Célunk, hogy a kézikönyvet olvasó, lapozgató reális képet kapjon Kunszentmártonról és áttanulmányozva a kézikönyvet kibontakozzon előtte a településkép. Ajánljuk mindazok figyelmébe akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket és ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 8

9 2. KUNSZENTMÁRTON BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER, AVAGY VÁROS SZÜLETIK Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye déli határán a Nagykunság, a Tiszazug, és a Körös-völgy találkozásánál található. A Hármas-Körös kanyarulatait követő település a folyó bal partján fekszik a megyeszékhelytől 45 km távolságra. Kuszentmárton körül, viszonylag közel több megyeszékhely található, Szolnok 45, Békéscsaba 75, míg Kecskemét 55 km távolságra van. Kunszentmárton igazgatási területén találkozik a Kecskemétet Békéscsabával összekötő 44. számú és a Kunszentmártont Szentessel összekötő 45. számú főközlekedési út és a város fejlődése, térségi elérhetősége szempontjából meghatározó lesz az M44 gyorsforgalmi út, mely Nagykőröst köti össze Békéscsabával, majd távlatban folytatódik Románia felé. Jelenleg a Tiszakürt Kondoros közötti szakasz építése folyamatban van, mely a város gazdasági, turisztikai, logisztikai lehetőségei szempontjából kiemelt jelentőségű. A gyorsforgalmi út megépítésével lényegesen lerövidül mind Békéscsaba, mind Kecskemét megközelítési ideje. Kunszentmárton az Alföld történelmi jelentőségű települése, erre utalnak jó közlekedési adottságai és meglévő építészeti értékei is. A település vasúti megközelíthetősége is jó. A város területén halad át Szolnok-Hódmezővásárhely és a Kunszentmárton-Kiskunfélegyháza vasútvonal. 9

10 1010 Kunszentmárton kulturális, egyházi, mezőgazdasági és kézműipari hagyományokra épülő város. Kulturális életében meghatározóak a rendezvények, rendezvénysorozatok, melyeken a város lakóin kívül a térségben lakók is képviseltetik magukat. Számos civil egyesületük és hagyományőrző csoportjuk aktívan tevékenykedik. A turizmus elsősorban a város épített és természeti értékei iránt érdeklődőket vonzza, a Körös folyó, a kiépített kerékpárutak az aktív sportturizmus, míg a holtágak vízfelületei a csendesebb, rekreációs turizmus és horgászturizmus számára nyújtanak lehetőséget. Az utóbbi években előtérbe került a lovassport és rendezvényturizmus is. Az apróvadban gazdag területtel rendelkező Kőrös Vadásztársaság vadászati lehetőséggel fogadja az érdeklődőket. A lovaglásra a bel- és külterületen egyaránt nyílik lehetőség. A kerékpáros- és gyalogos túra-útvonal a várost határoló festői szépségű természetvédelmi területeken és a hullámteret szegélyező védőgáton át köti össze a szomszédos településekkel Kunszentmártont. Nagy Margit: Táj kategória (fotópályázat) Kunszentmárton környékén szélesebb körben kisebb-nagyobb lakott terület található. (Telekparti tanyák, Érközi tanyák, Jaksori tanyák, Ugari tanyák, Péterszögi tanyák, stb.). A hagyományosan állattartással foglalkozó alföldi településekre jellemzően alakult ki itt is a gyűrű-szerűen megtalálható tanyavilág. A városban lévő porta, ház és a külterületen - a földeken - a gazdálkodás és az állattartás helyszínén a tanya. 10

11 Az egykori gazdasági központok körül tanyacsoportok alakultak ki, melyek egy része utcát alkotva tanyasort hozott létre. Több házból álló tanyát, vagy több portából álló tanyacsoportot az alföldi tájra jellemző facsoportok, ölelik körbe. Napjainkban a külterületet járva gyakran már csak az elvadult növényzettel körbevett szabályos alaprajzú terület utal a korábbi lakóhelyre. A jó termőhelyi adottságok, a változatos mozaikszerűen egymás mellett található, de eltérő tájhasználatú területek (rét, legelő, erdők, szántók, stb.) elősegítették a hatalmas majorok, (korábban uradalmak, később termelőszövetkezetek) mezőgazdasági központok létrejöttét. (Almássymajor, Kopasz-major, volt állami gazdasági terület, Búzakalász Agrár Rt., stb.) 11

12 1212 Hajdanán ezekben a gazdasági központokban munkálkodók letelepedésével jöhetett létre a Kunszentmártontól területileg elhatárolódott két jelentősebb lakott terület: Kungyalu és Istvánháza is. Kunszentmárton természeti adottságokban gazdag, változatos megjelenésű külterület jellemzi. A környező tájat kisebb-nagyobb erdősült területek, kertgazdasági területek, valamint a széles, (korábban nagyüzemi termelést lehetővé tevő) egybefüggő mezőgazdasági területek (szántóföldek) és a közöttük fel-fel bukkanó jelentős méretű gazdasági majorok, ipari létesítmények jellemzik. A tájban megjelenő határozott vonalú közlekedési létesítmények (utak, vasutak, belvízelvezető csatornák, öntözőcsatornák) kísérő növényzete és a mélyfekvésű területek (volt folyómedrek, anyagnyerő helyek) nádas felületei is hozzájárulnak a várost övező külterület sokszínűségéhez. Kunszentmárton határát két tájegységre osztja az észak-kelet dél-nyugat irányban folyó Hármas-Körös széles, kanyargós vize és a holtágakkal, volt folyómedrekkel tarkított hullámtere. Demjén Melinda: Táj kategória (fotópályázat) 12

13 A folyótól északra lévő határrészek a Közép-Tiszavidéki Nagykunság Tiszazug kistája, a délre eső területek a Körös-Maros közén fekvő Békés-Csongrádi síkság Kőröszug elnevezésű kistája. Ennek megfelelően Kunszentmártont övező táj természetes növénytakarója az ártéri ligeterdők és a lösz-puszta gyepek, cserjés pusztai lösztölgyes, sziki tölgyesek növényegyüttesei. Az eredeti növénytársulások napjainkban csak helyenként, (elsősorban a folyó árterein) és zárványszerűen az öcsödi gyepes határrészen (Bábockai rész) láthatók. A kiváló termőhelyi adottságoknak megfelelően a mezőgazdasági tájhasználat a legjellemzőbb a város határára. Mezőgazdasági tájhasználat Kunszentmárton külterületén nagyrészt szántóföldi művelést, rétés legelő gazdálkodást, hagyományos és korszerű állattartást, erdőművelést, kertművelést és halgazdálkodást folytató területeket foglal magába. A település külterületének nagy része löszös hordalékkúp síkságon kialakult terület. (északi és déli határrészeken: Csukat, Telekpart, Köttön, stb.). Réti csernozjom talajú területek a csongrádi határban (Pétersszög, Jaksor, Károlytelep), réti öntéstalajok a Hármas-Körös mentét jellemzik. Kunszentmárton külterületén a szántóterületeken (a lineárok szélességéhez igazított földutakkal felosztott művelési táblákon) gabonaféléket, búzát, kukoricát, napraforgót, és korábban cukorrépát termesztettek. A város közvetlen határában az Érparti zártkertekben, Istvánháza környéki családi gazdálkodás formájában fóliasátras intenzív zöldségtermesztés, palántanevelés és hagyományos gyümölcskertészet is megtalálható. 13

14 1414 Kunszentmárton történetiségében, hagyományaiban állattartó település. A várost körülölelő legelőket hajdanán nagy juhtartás és szarvasmarha tartás, legeltető állattartás jellemezte. Később a zártabb nagyüzemi állattartásra rendezkedtek be a gazdaságok. Napjainkban a külterületen látható nagyüzemi telepek (Kahyb sertéstelep, Jaksor-telep tehenészet) és elhagyott hodályok, (Péterszög, Almássy major) istállók egyaránt megtalálhatók. Különleges tájhasználatú területek a jelenleg az országos jelentőségű védett természeti területek. Ide tartozik Kunszentmárton külterületén a Hármas-Körös folyó és hullámtere, a hozzá kapcsolódó ártéri rét és az általa körbezárt természetközeli- és ültetett erdőterület, mely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának felügyelete és természetvédelmi kezelése alá tartozik. A külterületet gazdagítja a csendes felüdülést keresőknek a Hármas-Körösön kialakított horgászhelyek, illetve a vízzel borított holtágak partján (Betekincsi és a Csengedi holtág mentén) biztosít jó horgászatot a három horgászegyesület. (Fekete István Horgászegyesület, Kunszentmártoni Körös Horgászegyesület) Az aktív pihenést választók számára a vadászat, a lovaglás, valamint a gyalog-, kerékpár- és vizitúrák nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. 14

15 Kunszentmárton lakónépessége a évi adatok alapján 8485 fő. Kunszentmárton város területi elhelyezkedése kedvező, Közép-alföldi pólustérség Szolnok-Kecskemét központokkal, Szolnok -Abony- Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Tiszakécske Kunszentmárton - Martfű - Törökszentmiklós városok által határoltan kialakult térségben. Ezen belül Kunszentmárton, mint a Tiszazugi térség központja határozható meg egyértelmű gazdasági és szolgáltatási funkciói révén. A Kunszentmártoni járáshoz 11 település tartozik: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, és Tiszasas települések, melyek közül Tiszaföldvár városi, Öcsöd és Cibakháza nagyközségi ranggal rendelkezik. Kunszentmárton esetében kimagasló a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működő cégek száma, de jelentős számú vállalkozás működik a szakmai, tudományos, műszaki területeken, a mezőgazdaságban és az építőiparban is. A térség természeti adottságai természetesen nagymértékben meghatározzák a terület mezőgazdaságát. A növénytermesztés fő termékei: a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce. Az állattartásban főként a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tartása jellemző. A termőföldek magántulajdonba kerülésével növekedett a kertészeti arány. Az ágazat meghatározó vállalkozásai a Kőröshús Kft., a Hungarotej Tejfeldolgozó Kft., az Agroforte Grain Kft., a Köttöni Gazda Kft., a Köröskert Kft. valamint a Volumen-Trans Kft. A szövetkezetek közül megemlítendő a Hód-Tész Szövetkezet, valamint a Búzakalász-Agrár Rt. Az ipart illetően kijelenthető, hogy több, magas hozzáadott értéket képviselő cég települt meg a városban, melyek közül nem egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát nagy nemzetközi cégek beszállítójává. A környék adottságai kedveznek a befektetők idevonzásának, letelepítésének, és térségi-gazdasági decentrumként számos beruházó számára biztosít fejlesztési helyszínt. Kunszentmárton gazdaságán belül meghatározónak mondható a feldolgozóipari szektor, ezen belül kiemelten a járműgyártáshoz kapcsolódó tevékenység. Kunszentmárton és a Tiszazug kistérség gazdasági és földrajzi feltételeit figyelembe véve határozta el a város és az alapító tulajdonosok, hogy létrehozzák az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Szolgáltató, Üzemeltető és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságot, mely 2000-ben kapta meg az Ipari Park címet Az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. a város északi részén a 44. számú főközlekedési út bal oldalán található, mintegy 30 ha-os területen. Az infrastruktúra majdnem teljesen kiépült, ezzel a terület alkalmas bármilyen ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére, valamint logisztikai bázis kialakítására. Az itt letelepült cégek: NP Hungaria Kft. (műanyagipari tevékenység), Interplex Hungary Kft. (fémmegmunkálás, fémfeldolgozás), Euraseal Bt. (autóipari beszállító vállalkozás, fém alkatrészek gyártása), Recymet Indrustries Kft. (fémáru szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelem). Az ipari parkon kívül az Öcsödi út melletti iparterületen és város területén több helyen kisebb nagyobb vállalkozások üzemelnek, melyek elsősorban fémipari vagy építőipari tevékenységet végeznek. (forrás: 15

16 ÖRÖKSÉGÜNK Az építészetnek nem a saját idejéért és helyéért kell beszélnie, hanem az időtlenségre törekednie (Frank Gehry) Kunszentmárton külterülete régészeti lelőhelyekben rendkívül gazdag, módszeres és nagyszámú ásatás volt a külterületen így összesen 175 azonosított régészeti lelőhelyről van tudomásunk. Neolit leletek kerültek elő a következő határrészekről: Kunszentmárton-Bohonya, Érpart, Kovácshalom, Érpart-Bábocka, Jaksor, Kékes, Kisjaksor, Péterszög, Nagyjaksor-ér. Találtak Rézkori lelőhelyeket, Bronzkori, Vaskori, Szarmata, Germán és Népvándorláskori leleteket. Már az Árpád-korban vonzotta a letelepedni vágyókat a Körös folyó tiszta vize, a gazdag termőföldek, rétek. A középkori falu nyomait a régészek Kunszentmárton telekparti részén találták meg. A mai városka első írásos említését (Szentmárton) oklevéllel bizonyíthatóan csupán 1377-ből ismerjük, de nagyon valószínű, hogy a Váradi regestrumban vagy más néven Váradi jegyzőkönyvekben is róla tesznek említést Mortun falu néven ( ). A tatárjárás után IV. Béla királyunk jóvoltából kunok érkeztek e területre, és a település így vált a Nagykunság részévé. A 15. század közepén a források szállásként (Szentmártonszállás) említik, mely név már egyértelműen kun településre utal. A században adományozás és vásárlás útján több gazdája is volt a településnek. Adózott az egri, majd a gyulai várnak is ben Lajos király Kunszentmártont a Radics-Bosics családnak adományozza. A jászkunok általában Szapolyai János pártján állottak, ezért Ferdinánd király újabb és újabb tulajdonosoknak juttatta a község területét. Kunszentmárton történetének jelentőségteljes eseménye volt szeptember 18-án, a településen a Szent Koronával átutazó Izabella királyné látogatása őszén az Eger alól visszavonuló török csapatok pusztították a vidéket és a községet is ben faluként szerepelt ben a gyulai várkapitány foglalta el Kunszentmártont szeptember 2-án Gyula török kézre kerülésével Kunszentmárton véglegesen hódoltsági területté vált ben Kunszentmártont elszakították Kolbászszéktől és királyi adományként Ungnád Kristóf nyerte el. A tizenöt éves háború viharai során valószínűleg elnéptelenedett a község, 1630-ban ugyanis pusztaként szerepel. Sőt birtokjogilag és közigazgatásilag megváltozik helyzete. Az egri vár összeírásaiban a XVII. század folyamán már nem találjuk említését, ellenben feltűnik Csongrád megye tartozékaként, s a váci egyházmegye részeként. A XVII. század közepén minden bizonnyal újra benépesült a község ban azonban a nagy háborús felvonulások ismét súlyos károkat okoztak, és 1685-től pusztaként szerepelt az összeírásokban. 16

17 A teljesen elnéptelenedett Szent Mártony pusztára 1718-tól érkeztek folyamatosan jász betelepülők Jászapátiból és Jászalsószentgyörgyről. A falu benépesítésére vagy ahogy akkor nevezték megszállására Orczy István jászkun főkapitány május 14-én adott engedélyt. A jászapáti lakosok Radics István, a település későbbi bírájának vezetésével érkeztek ide. Kunszentmárton így elsősorban nem kun, hanem jász etnikumú település, s vallásilag is elkülönült a nagykun városoktól tisztán katolikus népessége folytán. A lakosság száma gyorsan növekedett, 1725-ben már 117 család élt itt. Nagy csapást jelentett az 1739-es pestisjárvány, mely a népesség csaknem felének életét (737 ember) követelte. A török kiűzése az országból meglehetősen kiürítette az államkincstárt. Lipót császár új bevételi forrásokat keresett, így 1702-ben eladta a Jászkunság területét a Német Lovagrendnek. Az eladással korábbi kiváltságaikat elveszítő kunok és jászok sérelmeiket csak 1745-ben tudták orvosolni. Ekkor Mária Teréziának háborús kiadásaihoz jelentős pénzösszegre volt szüksége, így felajánlotta, hogy a jászkunok önmegváltás, latinul redempció során földjeiket tetemes summával megváltsák, visszavásárolják. Visszakapták önállóságukat a jogszolgáltatásban, a közigazgatásban, szabadparaszti jogállást nyertek ben Mária Terézia Kunszentmártont a Nagykun kerület közigazgatási és igazságszolgáltatási központjává tette, ahol a nagykun kapitányok bíráskodtak. A redempció nagy lökést adott Kunszentmárton fejlődésének, hiszen ismét kiváltságos helység lett. A szabadparaszti társadalom jobb lehetőségei vonzották a betelepülőket. Mezőgazdaságát meghatározta, hogy hatalmas puszták tartoztak a településhez (Mesterszállás, Csorba) mely jelentős állattartásra kínált lehetőséget (szarvasmarha, ló, juh). Rendkívüli ütemben erősödött a kézművesipar, melyet a Jászkunságban eléggé korainak számító (1765) céhszerveződés igazol ben révprivilégiumot kapott a község, s 1806-ra első fahídja is felépült. A település mintegy 90 év alatt a semmiből kinőve eljutott a városi rang megszerzéséig 1807-ben. A mezővárosi rangot elnyert település, s Nagykun kerületi székhely a 19. században lendületesen fejlődött. Folyami átkelőhelyként fontos szerepet játszott az Alföld kereskedelmi forgalmának lebonyolításában. A városi címmel járó évi négy országos és egy hetivásár tartása kedvezően hatott az ipar és a kereskedelem élénkülésére. A 19. század folyamán a város vezető szerepet kapott a Tiszazugban, s e terület társadalmi, gazdasági, kulturális életének központjává vált. Kisipara, boltjai, vásárai az egész kistájat kiszolgálták. Az es forradalom és szabadságharc idején komoly áldozatokat vállaltak a kunszentmártoniak. 105 fős nemzetőrséget állítottak ki, élelmezték az átvonuló hadseregeket, kisegítő honvédkórházat állítottak fel a nagyiskolában. Nagy megpróbáltatást élt át a város augusztus elején, amikor Schlick osztrák tábornok főnyi sereg lepte el a vidéket. A helyi társadalom nagy része a forradalom leverése után is kitartott a 48-as eszmék mellett. A várossá válás olyan külsőségekben is megnyilvánult, mint a központ máig megmaradt képének kialakulása, a városi rangú középületek felépülése a 18. század végétől. A tanácsi jegyzőkönyvek az as évektől említenek vendégfogadót ban a városháza, 1837-ben a Nagyiskola, 1830-ban a Nagyvendéglő készült el ben új tornyot kapott a templom, majd 1895-ben új toronysisakot s ben két oldalhajót ben elrendelték az utcák új elnevezését és a házak számozását ben rendezték a piacteret, 1875-re elkészült a járdák építési terve. 17

18 1818 A Jászkun Kerület, mint közigazgatási egység megszűntetése és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulása (1876) után Kunszentmárton rendezett tanácsú város lett, polgármester vezetésével. A településhez tartozó Mesterszállás és Csorbapuszta önállóvá válásával 1896-ban a nagy anyagi terhek miatt a település lemondott a városi rangról, jogilag nagyközséggé minősítették vissza. Ennek ellenére a település fejlődése nem torpant meg látványosan. A változásnak, előre lépésnek fontos jele volt az ipariskola megalapítása. A hitelrendszer bővülését a Népbank és a Kunszentmártoni Takarékpénztár után létrejött Gazdasági Takarékpénztár (1896) jelezte. A századfordulón megalakultak az első szövetkezetek. A vasútvonalak (1885. Pusztatenyő- Kunszentmárton, Kunszentmárton- Szentes) nem csupán a búza szállítását biztosították, hanem bekapcsolták az itt élőket az ország kulturális, gazdasági vérkeringésébe. Az egyesületek, körök saját székházakkal büszkélkedhettek, s a Gőz- és Kádfürdő (1908) mellett a már nagyvárosias jellegű Körös Szálló (1909) impozáns épülete is elkészült ben létrejött a Polgári Fiú és Leányiskola, amely a korábbi Nagyvendéglő épületében kapott helyet. Mátray Lajos téglagyáros felajánlása tette lehetővé 1898-ban a téglaburkolatú Körös Védgát elkészítését. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben katonai kórház létesült a községben. A különböző frontvonalakon több mint 600 élete teljében lévő férfi veszette életét. Emléküket Kunszentmárton legszebb közterületi szobra őrzi a város főterén novemberében a köztársaság kikiáltása mellett foglaltak állást a kunszentmártoniak. A következő év március 23-án népgyűlésen ismertették a forradalmi változásokat, megalakították a munkás- és paraszttanácsot, a direktóriumot. A Tanácsköztársaság terveinek megvalósítását a román csapatok gyors közeledése megakadályozta. A román megszállók nagy veszteségeket okoztak a településnek: raboltak, fosztogattak, felgyújtották a Körös fahídját, majd 1920 elején elhagyták a községet. A súlyos véráldozatot követelő háború és az azt követő zűrzavaros évek után lassan visszatért az élet a régi kerékvágásba ben Kungyalut és Istvánházát Kunszentmártonhoz csatolták, valamint felavatták az új vasbeton közúti hidat. Az építkezések folytatódtak, s elkészült az ipartestület székháza (1927), a református templom (1937). A két világháború közötti időszakban az infrastruktúra egyik fejlődő területe a villamosítás lett, s ban kezdődött meg a villanyhálózat kiépítése Kunszentmártonban. Lassú ütemben bővültek a közlekedés lehetőségei ben telepítették az első benzinkutat, 1936-ban indult meg Tiszakürt felé a buszjárat. A Körös tekintélyes hajóforgalmat bonyolított le ban indult az első személyhajójárat. Az ipar virágzó területének minősült a malomipar és a téglagyártás. A Horváth és a régi Trincz-féle malom, a betekincsi malom mellett 1910-ben megalapították a kor műszaki színvonalán álló Cseuz gőzmalmot. A gyáripar fellendülése 1935-től a kisiparosokra is hatást gyakorolt, s még ösztönzőbben érintette őket a háborús konjunktúra 1938-tól. A ruházati ipar, gépgyártás, építőipar kapott jelentős megrendeléseket ben a Kunszentmártoni Szövőüzem 80 munkáslánnyal működött, s beindult a Palásthy- féle rosta- és terményszelelőket gyártó üzem. A Mátray gőztégla- cserép- és agyagárugyár kunszentmártoni és csongrádi telepe az Alföld legnagyobb gőztéglagyáraként hirdette magát 1935-ben. A következő vállalkozásokkal folytathatjuk a sort: a Malomipar Vállalat Kft., a Weiss Testvérek fűrésztelepe, a Schweiger fatelep, az id. és az ifj. Szűcs Lajos gépjavító üzeme, Bozsik János földbirtokos és téglagyáros. Nagy megbecsülésnek örvendett Bozsik Kálmán fazekasmester, aki kerámiáival nem csak szakmai tudásának, de Kunszentmártonnak is hírét vitte a világban. 18

19 A második világháború idején a község lakosságának zöme helyben maradt. A front közeledtével 1944 szeptemberében az iskolákat kórházakká rendezték át. A helyi zsidóságot 1944-ben gettósították, majd az auschwitzi haláltáborba deportálták, ahol közel 200 kunszentmártoni zsidó lelte halálát. Október 6. éjjelén szovjet légitámadás sújtotta Kunszentmártont. A következő három napon a szovjet csapatok kiszorították a németeket. A helyi harcok során közel hetven ember vesztette életét, s hatszor érte légitámadás a települést. A háborúban elesett kunszentmártoni katonák nevét a templom falába épített emléktábla őrzi végét gyors politikai átalakulások jellemezték. Megalakult a Magyar Kommunista Párt, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi szervezete. A helyi Nemzeti Bizottság átvette a Munkástanács szerepét és feladatkörét re lezárultak a társadalmi-politikai változások, s a proletárdiktatúra bevezetését radikális államosítások kísérték októberében létrejött Szolnok megye második termelőszövetkezeti csoportja a Zalka Máté, majd a Búzakalász és a Zöld Mező, kisipari termelőszövetkezetek alakultak (Ruházati, Cipészipari Ktsz, Építőipari Ktsz. stb.). Az 1960-as évek végén kezdődő és az 1980-as évekig folyó iparosítás gyors és jelentős méretű volt. Olyan nagy- és középüzemek jöttek létre, mint a hagyományos bőrfeldolgozásra épülő Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat, a Beton- és Vasbetonipari Művek Kunszentmártoni Gyáregysége, melyek létszáma az 1000 főt meghaladta. Kunszentmárton az 1980-as évekre a megye déli peremének egyetlen számottevő iparral rendelkező települése lett. Ekkor 14 ipari telephely és üzem jellemezte a községet. Az ipar népességmegtartó ereje között vált érezhetővé. Ez stabilizálta a település központi szerepkörét a térségben, s hozzájárult Kunszentmárton január 1-jei várossá nyilvánításához. Ma Kunszentmárton a kistérségi szerveződés szerint 11 településből álló Tiszazug központja, járás székhely. (Forrás: 19

20 2020 Kunszentmártonhoz tartozik Kungyalu település, mely egykor önálló közigazgatású volt. Kungyalu neve először 1560-ban Gyalu néven fordul elő, majd től a mai Kungyalu alakban használatos. Anonymus Gestájában helynévként is szereplő gyalu névadója valószínűleg egy X. század elején élt magyar főember volt. Más vélemények szerint feltehetőleg a régi gyarlani, gyallani ige igeneve. A községben elsősorban a Köröspart és Körtvélyes nevű határrészek, valamint az állami gazdaság területének kutatása során került elő igen gazdag leletanyag. Tanyaközpontból mesterségesen kialakított, mérnöki tervek alapján épített, ma még laza községmag, melyhez kiterjedt tanyavilág tartozik. A településen igén sok tornác nélküli házat, kerek alaprajzú ólat találunk. Gazdálkodást tanyai állattartás és a kukoricatermesztés jellemezte. A törökök betörése előtt népes település, a Tiszazug egyik jelentős faluja volt, Az évi török defterben még lakott, a hódoltság utolsó időszakában 1675-ben azonban már depopulata (néptelen) helyként említik az összeírók. A XVIII. század elején újra benépesült, a Nagykunságból, valamint a Csongrád és Békés megyékből érkezők révén. Az elvándorlás azonban igen nagy méreteket öltött. Így az 1720 körül idetelepült 10 Békés megyei családból 1723-ban már csak kettő lakott a faluban. A XVIII. század végén és XIX. században a földterületeinek kisebb-nagyobb részét bíró kunszentmártoni lakosok közül is sokan kiköltöztek az akkor már pusztaként emlegetett gyalura. Népessége a múlt század közepétől kezdve fokozatosan emelkedett után azonban csökkent, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás tekintetében a Tiszazug községeinek rangsorában Kungyalu állt az első helyen. A csökkenés okát abban kereshetjük, hogy az egykori puszta községgé fejlődése csak nehezen indult meg a kedvezőbb élet- és munkakörülmények máshová csábították az itt élő emberek. 20

21 Gyalu nevét az évi pápai tizedjegyzék említi először, tehát ekkor már önálló egyházzal rendelkező község ben a Jeneiek a falu határában kompot állítottak fel, amely átvezetett a Körösön. A település nevével ismét, a XV. század végén, 1483-ban és 1948-ban találkozunk. Az ekkor kelt oklevelek Vas László Külső-Szolnok megyei alispánt nevezik meg a falu birtokosaként ben Izabella királyné, Szapolyai János özvegye az ország főembereivel Lippára indult, magukkal vive a koronát is. Utuk egyik állomása a királyi birtoknak nevezett Gyalu volt. Az évi defter szerint még 24 házzal rendelkező népes hely. A hódoltság idején a szolnoki szandzsák csongrádi nahijéjébe tartozott. Nincsenek pontos adataink a török pusztításra vonatkozóan, tény azonban, hogy a XVII. század végi portaösszeírás már néptelen helyként említi. Az évi összeírásban már újratelepült falu néven szerepelt. Községi jogállását azonban nem sokáig élvezhette, mert 1726-ban újra pusztának nevezték. Ebben az időben közigazgatásilag Heves és Külső- Szolnok megyéhez tartozott. Egyházszervezeti beosztásban hol a váci, hol az egri egyházmegye része ben Csépa pusztája volt ben már Szelevény néven megint községgé alakították. A XX. század elején megindult a harc Gyalu megszerzéséért. Gróf Almásy Pál kérte, hogy a pusztát csatolják Cibakházához. A további birtokosok egyik része Gyalut és Istvánházát teljes egészében, a másik csoport csak Kis Gyalut kívánta Kunszentmártonnal egyesíteni ben a gyalui Almásy-uradalom cselédei nagyarányú sztrájkba kezdtek ben több évi csatározás után Szelevény község kétségbeesett tiltakozása ellenére Gyalut és Istvánháza nagy részét 8501 kh területtel és mintegy ezer lakossal az 11770/1925. számú alispáni rendelettel Kunszentmártonhoz csatolták ben a Tanyai Tanács terveinek megfelelően a Cibakházához tartozott Gyügér és a Kunszentmártonból kivált Gyalu pusztákat egyesítették és önálló községgé alakították. Kunszentmártontól 4191, Cibakházától (Gyügér) 1883 kat. holdat csatoltak át. Kungyalu mint önálló település sem fejlődött a várakozásnak megfelelően, ezért 1966-ban újra egyesítették Kunszentmártonnal. A XV. században a községet a Vass család birtokolta. A XVII. század végén és a XVIII. század elején elsősorban nagykunsági, Békés, Csongrád és megyebeli családok népesítették be. A XVIII. század közepén a pusztává visszasüllyedt Gyalu birtokosa a gróf Serényi család volt ben a nemesi szántóföldek összeírásának idején a pusztát már gróf Almásy Pál kezén találjuk. A közeli Kunszentmárton lakosai többször árendálták kisebb-nagyobb részét, majd a XIX. században egy új tulajdonos tűnik fel, Kecskemét város, mely az 1850-es években a gyalui földek kb. felét (26000 kh-t) mondhatta magáénak. A múlt század végén és századunk első évtizedeiben 2-3 nagyobb (gr. Almásy és Pappszász család) és több mint 100 kisebb birtokos osztozott a puszta területén évi népszámlálás szerint a lakosok legnagyobb része mezőgazdasági cseléd és munkás volt, akik jórészt az Almásy uradalomban dolgoztak. Kungyalu társadalmi változásának fontos állomásához érkezett 1959-ben, amikor termelőszövetkezeti községgé vált. Fényes Elek a XIX. század közepén földekkel és rétekkel gazdagon rendelkező, a Körös folyón jelentős halászóhellyel bíró településként ábrázolta. A századfordulón a sok apró területű gazdaság közül kiemelkedett az Almásy uradalom. A Horthy-rendszer időszakában a puszta lakóinak több mint fele mezőgazdasági munkás és cseléd volt. 21

22 2222 A kis település lakói minden korban leginkább állatokat tenyésztettek, földet műveltek, halásztak, az iparral és kereskedelemmel való foglalkozás nem játszott nagy szerepet. Feltehetően itt is éltek a mezőgazdaságot kiszolgáló (pl. kovács, bognár) vagy a mezőgazdaság termékeit feldolgozó iparosok, továbbá a gabonát, állatokat értékesítő kereskedők, róluk azonban sajnos nem szólnak a rendelkezésünkre álló források. Gyalu török hódoltság előtt a templomos helyekhez tartozott. Lakosai a XVIII. században reformátusok voltak, ezt követően a katolikusok kerültek túlsúlyba. Forrásaink a XX. században már csak egy miseház meglétéről adnak hírt. Századunk elején Gyalun még nem működött iskola, így a gyerekek nagy része a kunszentmártoni és a Szelevényhez tartozó csörkehalmi iskolában tanult. A községben élők a közlekedésbe a Szolnok-Szentes között húzódó vasút és a Kunszentmártont Cibakházával összekötő másodrendű műút révén kapcsolódnak be. Kunszentmárton település magját a hagyomány szerint a mai Deák Ferenc úti iskola környéke alkotta, s később a községi rév és az első megtelepedési hely között alakult ki a centrum. A rév döntően befolyásolta a terepviszonyok mellett, hogy hol legyen a központ és a piac. 22

23 A település központjában épült fel között a Szent Márton templom, amely a mai barokk épületnek 1784-ben adja át végleges helyét. 23

24 2424 Kunszentmárton belterületén a Szentes irányába elterülő településrészt Alvégnek hívják. A XVIII. század második felében már adatok vannak arról, hogy a hatóság a települést nem engedi össze-vissza építeni, bizonyos utcarendszer kialakítást követel meg. Kunszentmárton egyedi arculatát műemlékek, településképi szempontból jelentős értékek határozzák meg. Kunszentmárton történeti és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró épített értékei közül több országos védelem alatt áll: Szent Márton Római Katolikus templom A város legszebb műemlék középülete a Római katolikus nagytemplom, más néven a Szent Márton plébániatemplom, Kunszentmárton egyik szimbóluma. Kunszentmárton nevében a régi kolbászszékhez tartozó összes kun szállások közül egyedül visel templomi védőszent nevet. A tatárjárás előtt már egyházas hely. Kunszentmárton már 1700-as években nem kun etnikumú, hanem jász település, s vallásilag is elüt a környező kunsági városoktól. Tisztán katolikus a népessége ban Zsidó Mátyás kántor, Csomortáni Imre jászapáti plébánostól kapott engedéllyel megkeresztelte az itt születetteteket, az elhalálozottakat eltemette s 1719-től anyakönyvet vezetett, melyet a jászapáti plébánia bocsátott rendelkezésére ben ideiglenes templomot építettek és 1721-ben már plébánosa volt a falunak Zatkó Mátyás személyében. Az ideiglenes, beköltözéskor épített kis templomot között új templom váltja fel, Szent Márton nevére szentelve. A templom kőből épült 14 öl magas toronnyal és 12 kőszoborral díszítve. A második templomot ben kezdték el építeni az akkori községet újratelepítő jászok és kunok. Ez a templom nem elégítette ki a növekvő népességszám miatt a település igényeit, ezért úgy határoztak, hogy között egy új nagyobb templomot emelnek. Anyagi forrás hiányában 1763-ra készült el a 27 méter magas órával felszerelt torony. 30 év elteltével a templom állapota úgy megromlott, hogy Jung József pesti kőművesmester javaslata alapján a torony kivételével lebontották az építményt. Az alapkőletétel június 24-én történt, majd 1784 őszére elkészült a későbarokk stílusú 42 méter hosszú egyhajós templom. A nagyszerű épület Jung József fővállalkozón kívül Gruber József ácsmester és Rabl Károly kerületi kőműves mester keze munkáját dicséri. Rabl Károly készítette többek között a főoltár kőépítményét, a főoltárképet pedig Czirckler János festette. Említésre méltó a templom orgonája, Dangl Antal aradi mester remekműve ban toronymagasítást végeztek, majd 1895-ben került a helyére a budapesti Schlik & Nicholson vasgyár által készített új, 23 méter magas vörösréz toronysisak. A 20. század elején szükség volt a templom állagának megerősítésére, amely következtében a belső teret is megnagyobbították Aigner Sándor budapesti építész tervei alapján. A két mellékhajóval bővült templomot 1910-ben szentelte fel Szmrecsányi Alajos egri segédpüspök. Az építmény északi falán az I. és a II. világháború kunszentmártoni hősi halottainak táblái találhatók. Legutóbb 1992-ben fejeződött be a templom teljes belső és 2005-ben a külső felújítása. (forrás: Józsa László: "Isten hajléka az emberek között" A kunszentmártoni római katolikus nagytemplom 2009) 24

25 25

26

27 Római katolikus plébánia Barokk épület ben épült, bővítése gazdasági épületszárnnyal (kocsiszín, istálló) 1820-ban volt. Az építőmesterek közül egyedül Strobok József ácsmester neve ismeretes. Az épület stílusában a falusi barokk kúriák stílusjegyeit hordozza magán, déli véghomlokzatának kialakítása és díszítése a XVIII. század végi barokk jellegzetességeit őrzi. Különleges értéket képvisel a helyben égetett téglával burkolt, rendkívül teherbíró, terjedelmes pince, amely az épület fő szárnya alatt van. Az elmúlt években újították fel. 27

28 2828 Zsinagóga A szecessziós stílusú zsinagóga Dobrovszky József István szentesi építész tervei alapján ben épült az 1906-ban leégett zsidó imaház helyén. Az templom építészeti megoldásain és díszítésén megfigyelhetők a szecesszió stílusjegyei és a népművészeti motívumok alkalmazása. A Mátray-téglagyár égetett épületdíszei és Bozsik Kálmán színes kerámia betétei mellett megjelennek a magyaros virág- és indadíszes ornamentika díszítőelemei. A főhomlokzat lépcsős elrendezésű, falsíkja zárt előcsarnok mögül emelkedik ki, melyen magas oromzatos rozettás ablakok kerültek elhelyezésre. A vészkorszak idején, 1944-ben itt hozták létre a gettót, ahonnan 200 főt deportáltak Németországba után körülbelül két évtizeden keresztül nem használták az épületet, majd 1964 őszén az izraelita felekezet és a Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ szerződést kötött. A termény- és bútorraktárnak használt épületet 1990 után a város önkormányzata megvásárolta a szövetkezettől és fokozatosan felújította. A műemléképület július 1. óta Bartók Béla Terem néven kulturális rendezvényteremként funkcionál. (forrás: Jokity Zita: Ház kategória (fotópályázat) 28

29 Felsővárosi Szentlélek temető kápolna A település Felső-temetőjében egy kápolna megvalósítását tervezték 1869-től kezdve, ezért kápolnatársulatot hoztak létre a lelkes kezdeményezők. Az épület terveit Sulyák János kunszentmártoni építőmester készítette. Az alapkövet március 29-én helyezték el, és elindult az építkezés. A kápolna két hónap alatt felépült, május 22-én már a toronykeresztek is felkerültek az épület tetejére. A neoreneszánsz stílusban épült kápolna szentelését egy évvel később 1874.május 27-én Tóth Sándor helyi plébános végezte. A munkálatokat László István ácsmester és Scheibel Adolf bádogosmester folytatták, miután állt a db téglából emelt épület. Tetőfedésre db lapos és 50 db görbe cserepet használtak. A kápolna hossza 12,33 méter, szélessége 7,65 méter, magassága 7 méter. A középső torony 13,5 méter, a kisebb tornyok 10,5 méter magasak. A belső festmények és a külső falakon található vasajtókkal zárható fülkékben lévő 1880 körül készült 14 stációs kép Sonnenschein Gáspár festőművész remekművei. Az orgonát 1876-ban Bakos Károly ceglédi orgonaépítő mester alkotta. A tölgyfából készült padok Molnár Ferenc asztalosmester műhelyéből kerültek ki 1886-ban. Az első harangokat szintén ban Ruepprecht János harang- és fémöntő műhelyében öntötték, melyeket az I. Világháborúban hadicélokra elszállították. A két új harangot Szlezák László harangöntő készítette 1932-ben, ezek mai is használatban vannak. A kápolna titulusa: Vígasztaló Szentlélek. Felújítások 1963-ban, 1972-ben és között történtek a kápolnán. (Forrás: Az épületet műemlékké nyilvánították, a védettség a kápolna oldalai melletti első parcella sorra és a kápolna szentélye mögötti összes sírhelyre kiterjed. A kőszegi kálváriakápolna szolgált mintául építésekor. 29

30 3030 Múzeum A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum az egykori kétszintes börtönépületben és a 19. század első évtizedeiben hozzá toldott Kerületiház utcára nyíló épületrészben valamint a 2014-ben átadott, pályázat útján épített Látványtár és Kiállítóteremben található. Az között épült Nagykun Kerületi Ház (ma Földhivatal) a törvénykezés és ítélet-végrehajtás feladatait látta el. Szükség volt egy börtönépületre is, ezért döntöttek a kétszintes épület megépítése mellett, melyek boltíves cellái ma múzeumi helyiségekként működnek. Mindkét szinten gangokról, folyosókról nyílnak az egykori tömlöc helyiségek. Az alsó gang Körös felőli végén korábban ajtó volt, de befalazták és ablakot tettek a helyére. Az épület fűtését falba épített nyolc fűtőnyílással oldották meg, szalmával vagy fával tüzeltek. Az alsó szinten nyolc egyszemélyes cella, az emeleten négy darab négyilletve hatszemélyes cella található. Kápolnát is alakítottak ki, boltíves mennyezete a felső szint tetejéig emelkedik. Az épület fazsindelyes teteje az június 24-i szörnyű szélvész után megújult, cseréppel fedték le az építményt. A börtön 1853-ig működött. Az es forradalom és szabadságharc után közigazgatási reformra került sor, melynek folyamán a Nagykun Kerület börtöne Karcagra került. A Kerületi Házat és a hozzá tartozó börtönépületet a kunszentmártoni tanács 1874-ben megvásárolta. Felújítások 1884-ben és a századfordulón zajlottak. Az 1900-as évek elejétől a járásbíróság fogházaként működött, majd 1959-ben végleg bezárták. Az 1970-es évek elejéig a rendőrkapitány szolgálati lakásaként funkcionált, közben idekerült a gyarapodó helytörténeti gyűjtemény anyaga től Helytörténeti Múzeumként működik az épület. (Forrás: 30

31 Mátyás pince, volt Talányi - ház Johann Treffler osztrák orvosborbély az 1830-as években érkezett Magyarországra Alsó Ausztriából után Öcsödről települt át Kunszentmártonba és magyarosította a nevét Talányira. Az 1870-es években építette fel a Mátyás király úti impozáns lakóházat, amelynek homlokzata (bástyákban végződő kiugró falpillérek, attika fal, keleties ablakkeretek) teszik egyedivé az épületet. Az épület a magyar romantikus építészeti stílus egyetlen kunszentmártoni alkotása. Az államosítással termelőszövetkezeti használatba, majd magántulajdonba került. Tágas pincéjében 1968 júliusában nyitották meg a Mátyás Pincét. Szélmalom A Szentesi úton lévő műemlélki jegyzékben szereplő szélmalom összedőlt. Kunszentmárton centrumában a XVIII. század végétől sorra épültek azok a rangos középületek, amelyek az 1807-ben városi rangot nyert Kunszentmárton mai képét meghatározzák ben épül a Kerület Székház, 1813-ban a Városháza, 1837-ben a Nagyiskola, 1830-ban a kocsiszínnel ellátott Nagyvendéglő. Ebben az időben a Szent Márton templom építése is folyik, 1892-ben új tornyot kapott a templom, ben pedig új toronysisakot. 31

32 3232 Helyileg védett építészeti értékek 32

33 A felépült középületek és családiházak közül ma is több településképi szempontból meghatározó, helyileg védett épület található jellemzően a település főbb útjai a Kossuth, Deák, Kerületiház utca térségében. A helyileg védett épületek közül a Kossuth utcában lévő polgári jellegű, jellemzően utcával párhuzamos gerincű, padlásmagasításos és külső stílusjegyeiben, arányaiban hasonló épületek alkotta utcakép védelem alatt áll. Az utcaképi védelmen túl az egyes épületek is védelem alatt állnak, melyek közül néhányon a Mátray téglagyár termékeinek szép kivitelezése, a téglák színharmoniájának megjelenése, az igényes téglakötések, a precíz munka megfigyelhető. 33

34

35 A település központi részén a Köztársaság tértől a Szentesi útig tartó szakaszon találhatók azok a közintézmények, melyek településképi szempontból meghatározó védett épületek, és melyek közül a településközpont legjelentősebbjeit bemutatjuk. A késő eklektikus stílusban 1906-ban épült polgári lakóházat Mátray Lajos téglagyáros építette. A ház alápincézett épület. Az épület egyediségét meghatározza az építőanyag használat, a saját gyártású Mátray téglaburkolat. A homlokzatok gazdagon díszítettek, a nyílászárók közül és a felső párkányzaton stukkódíszítések adnak egyedi külsőt a homlokzatnak. A cserépfedést barna és zöld cserepek teszik változatossá. A lakóház 1950 után a járási, majd városi pártbizottság épülete, jelenleg pedig a Bíróság épülete. Az épületet 2006-ban felújították. 35

36 3636 A volt úri kaszinó épületét 1903-ban építette Mátray Lajos építőmester, téglagyáros, nagyvállalkozó. Az alapanyagok legnagyobb részét Mátray adta. A háború után a MADISZ és a helyi kisgazda szervezet nyert elhelyezést a Kaszinó falai között ben államosították tól járási, nagyközségi járási, majd városi könyvtár. Jelenleg Alapfokú Művészeti Iskola működik az épületben. A növényzet takarásában lévő épület nyílászárója, homlokzati téglaburkolata, az épület traktusai meghatározók. 36

37 Az 1901-ben vásárolt régi iparosköri székház helyén épült meg az új Iparos székház, melyet Tomonitzka József képesített kunszentmártoni kőművesmester tervezett és a helyi iparosok építették. Az ajtókat és ablakokat Beleznay Ferenc műbútorasztalos készítette, a homlokzatot Bozsik Kálmán világhírű keramikus nagyméretű kerámiái díszítették ben építették fel az épületet ben az állam átadta a szakszervezeteknek. Majd 1960-as évektől 1990-ig járási művelődési központ. Jelenleg itt kapott helyet a Szabó Gyula Kulturális Intézmény és Kiállító Terem. 37

38 ben épült a településképi szempontból meghatározó, a volt Körös szálló épülete. Szilárdfy Jakab városi mérnök egykori lakóházának helyén épült a város máig egyetlen szállodája. A részvénytársasági alapon felépített épület alapításában az 1896-ban alakult Gazdasági Takarékpénztár szintén érdekelt volt, a társaság többségi tulajdonú részvényese azonban a Kunszentmártoni Takarékpénztár RT. lett. Szecessziós stílusú emeletes épületről van szó, mely 1908 és 1909 között épült fel Sípos István szarvasi építőmester tervei alapján. A földszintre tervezték a színház- és mozitermet, a kávéházat és a söntést. Az emeleten kialakított szobákat pedig a főbejáratból nyíló lépcsőházon keresztül érhették el a vendégek. A nagyvárosi színvonalú kávéházba a szálloda sarki bejáratánál forgóajtón keresztül lehetett bejutni ben a nagyközséget megszálló román katonai parancsnokság tartózkodott a szálló épületében. A Kunszentmártoni Takarékpénztár RT januárjában eladta részvényeinek többségét így a szálló ügyeinek irányítását a település elöljárósága vette át t követően a járási tanács, később a járási hivatal szakigazgatási szerveinek elhelyezését oldották meg az épületben, 1990 után pedig társadalmi szervezetek is működnek benne, többek között a Kunszentmártoni Városi Bíróság. A 2000-es évek kezdetén a rendőrkapitányságnak adott otthont az épület, majd általános irodaházként funkcionált, intézményeknek, civilszervezeteknek és politikai pártoknak helyet adva. Működött itt a Városi Polgárőrség, a Polgári Védelmi Kirendeltség, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete. Jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélszolgálati Irodájának, a Magyar Vöröskereszt Kunszentmárton Területi Szervezetének, a LEADER irodáinak, a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak biztosít helyet. Az épület mai állapota szerint felújításra vár. 38

39 1807-ben Kunszentmárton mezővárosi rangot kapott, ennek megfelelően épült fel között az első emeletes, klasszicista stílusú Városháza. A közigazgatási épület átadására november 7-én került sor, felszentelését báró Bémer László plébános végezte. Az épületre jellemző a as ablakosztás, az oszlopfős falpillérek és a bolthajtásos főbejárat ben tűz ütött ki az épületben, a tanácsterem eredeti berendezése megsemmisült és két hivatalnok életét vesztette. A földszinten a főbejárattól jobbra üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek üzemeltetői Garay György, később Vincze Miklós divatáru kereskedők voltak után Kéki Miklós működtetett patikát a helyiségekben. A 19. században lóistálló, egy a tűzoltóság céljaira használt fabarakk, a 20. században a két helyiségből álló rendőrségi épület helyezkedett el a Városháza telkén. A főbejárat fölött található az 1935-ben elhelyezésre került vörösmárvány emléktábla, a magyar Szent Korona 1541-es kunszentmártoni őrzésének emlékére október 27. és november 9. között a Községi Forradalmi Tanács irányította a községet a forradalom napjaiban. A Városházát között újították fel, mely ma is városházaként funkcionál. ( 39

40 4040 A település központi részén lévő nagyszámú védett épületeket jellegük szerint csoportosíthatjuk, a Kunszentmártonra jellemző építészeti részletek, kivitel alapján külön csoportot képviselnek a tégla homlokzatú épületek, melyeknél legtöbb esetben az 1891-ben létrejött Mátray téglagyár termékei kerültek felhasználásra. Külön csoportba sorolhatjuk azokat az épületeket, melyek magukon viselik a Bozsik kerámiákat, melyek különös díszítést, homlokzati megjelenést mutatnak és Kunszentmárton egyedi épített értékeinek jellegzetes díszítőelemei. 40

41 Kunszentmártonban a kül- és belterület építkezése sokban különbözik es években már jelentős számú népesség él külterületen. Az 1960-as évek közepéig a lakosság %-a a tanyákon lakott. A tanyai építmények megőrizték a hagyományos, ipartól független építkezési technikákat és formákat. Tanyán kevésbé rangos épületeket emeltek, jelentősek voltak a gazdasági épületek. Kunszentmárton örökségéhez hozzátartozik az a nagyszámú régészeti lelőhely, mely a külterület szinte minden területén megtalálható a módszeres terepbejárások és régészeti kutatások eredményeként. Régészeti szempontból a Tiszazug hazánk egyik legnagyobb régészeti értékkel bíró területe. A régészeti lelőhelyek közül külön említést érdemelnek az ex lege védett kunhalmok, melyek az alföldi táj jellegzetes táji elemei a különböző céllal, sajátos történeti értékeket is rejtő, emberkéz alkotta földdombok. Kunszentmárton határában a település dél-keleti határában találhatók azok a kunhalmok, melyek Dr. Tóth Albert munkássága révén váltak ismertté: 1. Bábocka-halom, 2. Bábocka-halom II és III, 3. Gödér-halom, 4. Kettős-halom, 5. Kis János halma, 6. Köttön-halom, 7. Köttön-halom II, 8. Lengyel-halom, 9. Nagy-halom, 10. Péterszögi-halom, 11. Telek-halom. 41

42

43 Ezek a halmok részben alacsonyak és az erózió következtében lekopottak, (alig láthatók), részben jellegüket megőrző, kimagasló kunhalmok. Kis hányaduk őrizte csak meg karakteres formáját és értékes, az egykori Alföldet jellemző ligetes táj löszgyep növényborítottságát. Kunhalmoknak régészeti jelentősége is van, hiszen nagy részük még feltáratlan honfoglalás-kori, bronz-kori élőhelyek, temetők. Kunszentmárton határa természeti értékekben is nagyon gazdag, ex-lege védett szikes tó található közvetlenül Kungyalu határában, valamint a szintén oltalmat élvező szikes gyepek Kunszentmárton külterületén több helyen is fellelhetők, melyek közül különösen értékesek a Natura 2000 hálózat részét képező kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Bábockai legelő. Kunszentmárton külterülete nemcsak védett növény, mint a réti őszirózsa, törpemandula, sziki kocsord, szamárkenyér, hanem védett vagy fokozottan védett állatfajokban is igen gazdag, előfordul itt a kerecsensólyom, parlagi sas, rétisas, holló, vöröshasú unka, nagy szikibagoly. 43

44

45 A Nagykunság más településeihez hasonlóan Kunszentmárton közigazgatási területén is sokfelé, - a határban útelágazásoknál, a városban, és a hozzá kapcsolódó egyéb lakott (Kungyalu, Istvánháza) területén belül is láthatók kőkeresztek, egyházi témájú szobrok. A kőkeresztek ex-lege védett épített táji értékek. 45

46 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA 1802-ben Bedekovich Lőrinc készít községrendezési térképet a településről, s célja, hogy kiegyenesítse az utcákat, még rendezettebbé tegye a község képét. Kunszentmártonban ez sikerrel járt, a település nem kertes jellege, részben az addig folyó átgondoltabb települési rend miatt. Az évi nagy tűzvész átrendezi a települési képet. A később osztásra kerülő, szinte 6-10 évenként kimért új utcák, településrészek egyöntetűen rendezettek, sakktáblaszerű utcahálózatuk a következetes ellenőrzést, mérnöki beavatkozást tanúsítják. A szabályozott településkép, az új osztások, s a szaporodó, városi rangú középületek meghatározták a település karakterét, s a spontán gyakorlat és irányítottság együttesen alakította ki a mai szerkezetet. Katonai felmérések térképei 46

47 Kunszentmárton város településképi szempontból eltérő karakterű területeinek lehatárolásánál egyrészt figyelembe vettük a történelmi településszerkezetet, Kunszentmárton 1823-as nagy tűzvész utáni átépülésének településszerkezeti jellegét, valamint azokat az arculati utcaképi elemeket amelyek miatt egy egy településrészt egy egységbe érdemes fogni. A településrészeken belül is vannak kisebb egységek, melyek azonos karakterisztikát mutatnak és külön ajánlásokat adunk ezeknek a kisebb egységek karakter őrzésére. 47

48 4848 TELEPÜLÉSKÖZPONT TELEPÜLÉSRÉSZ A település központi részhez a város újjáépítésének intézményekkel, városias központi térrel, egységes utcaképpel, helyi értékvédelem alatt álló épületekkel, hasonló karakterisztikával rendelkező területét soroljuk. Ebből adódóan a településrészen jellemzően azonos korban épült épületek találhatók. A városközpont a Körös partja mellett, a parti sétánytól a Szentesi útig húzódó tömbök, melyeket szélesebb, fásított utak, reprezentatív épületek jellemzik. 48

49 A településrészt nyugati délnyugati irányból a Körös folyó zárja le és sétányával mintegy keretezi a településrészt. Demjén Melinda: Táj kategória (fotópályázat) 49

50 5050 A településközpont szíve a városháza és Szent Márton Római katolikus templom környéke jelentős zöldfelülettel, településképi szempontból meghatározó szökőkúttal, jelentős közintézményekkel. 50

51 A településrészen az elmúlt évtized nagyobb településrendezési beavatkozása a római katolikus templom melletti rendezvénytér és parkolók építése volt. A központi tér térfalát egyrészt a római katolikus plébánia kerítése és a térhatároló örökzöld növények, másrészt a megépült modernebb vegyes funkciójú társasház határolja. 51

52 5252 A településrészre a szélesebb, nagy keresztmetszetű, egyenes vonalvezetésű utcák a jellemzők, kisebb telekterületméret, történelmileg kialakult telekszerkezet határozza meg a településrészt. A városközpont egyes részein zártsorú beépítés alakult ki, melyet csak kapubejárók szakítanak meg. Jellemzően előkert nélküli épületelhelyezéssel találkozunk, utcával párhuzamos gerincű, vagy befelé forduló épületek alkotják az utcaképet. 52

53 A városközpontban a nagyobb közintézmények, a városháza, bíróság, művelődési ház szabadonálló beépítéssel, előkert nélkül épületek, épületmagasságuk a nagyobb belmagasság és a padlásmagasítás miatt nagyobb, jellemzően földszint vagy földszint + 1 emeletesek. A közintézmények középső traktusa hangsúlyosabb, kiemelkedik a homlokzati síkból. Felületképzésükre jellemző a téglahomlokzat, vagy vakolt felület, oszlopokkal, tagozatokkal osztottan, díszesebb homlokzati elemekkel. A homlokzatok szimmetrikusak, a nyílászárók rendje kötött, így egy egységes, harmonikus homlokzat jött létre. Az épületekhez csatlakozó kerítések az épület homlokzati vonalát követve falazott lábazatos és kerítésoszlopos, áttört kerítésmezős, díszes kerítések. Az utcaképet nagymértékben meghatározzák a közterületek növényzetei a több évtizedes lombos fák. 53

54 5454 A központi részen a közintézmények közül néhány az elmúlt évszázad második felében, vagy később épült és az adott kor stíluselemeit hordozza magába. Jellemzően szabadonállóak, egy emeletesek, magastetősek és a tetőgerinc az utcával párhuzamos. Funkciójuk miatt nagyobb belmagasság és méretek jellemzik. 54

55 Oláh Szabolcs: Táj kategória (fotópályázat) Összességében a városközpontban elmondhatjuk a központi részen a közintézmények szabadonálló, míg a polgárházak zártsorúsodó beépítéssel épültek, jellemző az utcával párhuzamos nyeregtető, vagy az udvar felé beforduló hajlított ház. Jellemzően magastetős épületek, közel azonos tetőhajlásszög jellemzi. Épületmagasság tekintetében a földszintes épületek is jellemzően az átlagosnál a belmagasság, lábazat és padlásmagasítás miatt magasabbak, az intézmények pedig 1-2 emeletesek. A városközpont településrész kiemelt jelentőségű településrészbe került besorolásra, melyre a településképi rendelet külön szabályokat állapít meg. 55

56 5656 TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSRÉSZ Kunszentmárton történelmi múltját, a jellemzően régi polgári házak térbeli elhelyezkedését figyelembe véve a városközpont körül kerültek lehatárolásra azok a tömbök, melyeken jellemzően az utcával párhuzamos gerincű, padlásmagasításos, tipikus polgári házak épültek, és az utcaképbe csak egy két újabb építésű lakóház ékelődik. A történelmi településrész Kossuth utcai szakasza védett utcaképű településrész, ahol még eredeti tömegarányában és formájában fennmaradtak az épületek és egységes utcaképet alkotnak. A történelmi településrészre jellemzők a szélesebb utcák, a történelmi vonalvezetés, a kialakult viszonylag egyenes utcák, a kis telekméretek, a jellemzően szabályos utcára keskenyebb a belső telekhatár felé hosszabb telek. Az épületek előkert nélkül jellemzően oldalhatáron állóan épületek. Jellemző az épület vonalában elhelyezett zárt kerítés, melyet kapubejáró tagol. A kerítések jellemzően azonos magasságúak. 56

57 A Köttön utca széles utcaszakaszán a középső részen alakult ki egy zöldsáv és így mintegy körüljárható zöldterület jött létre. 57

58 5858 A településrészen jellemzően előkert nélküli, tipikusan városias képet mutató, általában utcára több ablakos, szimmetrikus elrendezésű épületek épültek. Az eredeti nyílászrók ritmusa, osztása közel azonos, az ablakok hosszúkás téglalap alakúak. A kerítések a főépület vonalában épültek és jellemzően zártak, falazott, vagy deszkakerítések voltak. Épületelhelyezés tekintetében oldalhatáronálló, vagy a nagyobb épületek esetén szabadonálló épületelhelyezés a jellemző. A padlásmagasítást a kör vagy négyzet alakú padlásbevilágító ablakok jelölik, melyek egyúttal a homlokzatot is megtörik. A lábazat jellemzően téglaburkolatú vagy más színnel felületkezelt, a padlóvonal jellemzően magasabb, mint a tipikus népi lakóházaknál. A területen nem jellemző az oromfal, egyrészt utcával párhuzamos tetőgerinccel találkozunk, mely épület sok esetben udvar felé folytatódva L alakúak, másrészt az oldalhatáronálló tipikus utcára merőleges gerincű nyeregtetős épületek kontyoltak, így utcaképi elemet oromzat nem képez. A cserépfedésre jellemző a hódfarkú cserépfedés. 58

59 A történelmi településrész kiemelt jelentőségű településrészbe került besorolásra, melyre a településképi rendelet külön szabályokat állapít meg. 59

60 6060 ÁLTALÁNOS LAKÓTERÜLET TELEPÜLÉSRÉSZ Kunszentmárton belterületének nagy részét ebbe a településrészbe soroljuk. A telekszerkezetre jellemző a szabályos, vagy közel szabályos téglalap alakú utcai telekhatár mentén keskenyebb az oldalsó telekhatár felé mélyebb telek. Az utcák vonalvezetése általában szabályos, a település központi részéhez képest keskenyebb közterületekkel. A régebbi, jellemzően kisebb telekterületű részeken előkert nélkül, míg az újabb osztású részeken előkertes az épületelhelyezés. A teljes területre a családiházas épületek oldalhatáron beépítéssel a jellemzők, a peremterületeken nagyobb telekméretekkel. A területrész egyes tömbjeiben a fokozatos átépülés miatt többféle épülettipussal találkozunk. A régi polgári jellegű utcára merőleges gerincű épületek mellett egyes utcaszakaszokon, de az Alvég területén teljes utcán is megjelennek a tipikus sátortetős kockaházak és ugyancsak az Alvég déli részén az újabb telekosztású részeken a tetőtérbeépítéses utcára merőleges gerincű családiházak épültek. 60

61 61

62 6262 A településrész régebbi beépítésű előkert nélküli utcaszakaszain a kerítés az épület vonalát követi és jellemzően zárt, míg az előkertes részeken a kerítés teljes szélességében utcaképi elemet képez, jellemzően lábazattal és áttört kerítésmezőjkkel épült utcaszakaszokon azonos magassággal. 62

63 Az általános településrész része az Öcsödi út melletti terület, ahol a területfelhasználási, és funkcióváltások miatt egy fokozatosan átépülő részt határolhatunk le, ahol előtérbe kerül a gazdasági funkció, mely mindinkább háttérbe szorítja a lakófunkciót. A vegyes funkciójú utcák lakótelkeire az oldalhatáronálló beépítés, a földszintes, egyes helyeken tetőtérbeépítéses családiházak a jellemzőek. 63

64 6464 LAKÓTELEP TELEPÜLÉSRÉSZ A településrészek közül az es évek után a vasútállomás mellett a Felvégen kialakult Széchenyi lakótelep külön területet képvisel. A területen szabadonálló, úszótelkes beépítéssel zöldbe ágyazottan földszint+ 3 emeletes lakóépület épültek. A nagyobb népességű településrész ellátását külön oktatási és kereskedelmi egységek biztosítják. 64

65 A településrészen földszint + emeletes sorházas részt is találunk. 65

66 6666 KUNGYALU, ISTVÁNHÁZA ÉS CSENGEDI ÜDÜLŐTERÜLET TELEPÜLÉSRÉSZ 66

67 Kungyalu, mint Kunszentmártonhoz tartozó, de a központi belterülettől távolabb eső, egykor önálló település külön településrészbe került besorolásra a kialakult jellegzetes szerkezet, a jellemző beépítés és telekhasználat miatt. Ugyanebbe a területbe soroltuk Istvánházát, amely a legnagyobb egybefüggő külterületi lakott hely és beépült utcák alakultak ki falusias, gazdálkodó életmóddal és beépítéssel. A kungyalui településrészre jellemző az egyenes utcavonalvezetés, a viszonylag nagy, gazdálkodásra alkalmas porták, az utca felé keskenyebb, hátra hosszabb telkek, egyes szakaszokon szöget bezáró telekhatárok és oldalhatáronálló épületelhelyezés. Utcai fronton keskenyebb hátranyúló utcára merőleges gerincű nyeregtetős, kontyolt tetejű házak, vagy az 1960-as évek körül épült sátortetős kockaházak alkotják a településrész épületállományának zömét. 67

68 6868 Jellemző az előkert, melyet virágoskertként használnak, az épület előtt végigfutó, azonos magasságú, lábazatos, áttört kerítés. Istvánháza lakóutcáira jellemző a fásított, széles zöldterülettel rendelkező utca. a lakótelkek szabályosak, az utcafronti oldaluk keskenyebb, amely kedvez az oldalhatáron álló épületlehelyezésnek. Jellemzően a lakásállomány régebbi építésű, utcára merőleges gerincű oromfalas, vagy kontyolt véggel épült lakóházak előkerttel, vagy anélkül épültek. A településrészre jellemző a gazdálkodás, a fóliasátras növénytermesztés, az állattartás. 68

69 69

70 7070 CSENGEDI ÜDÜLŐTERÜLET A Csengedi Körös holtág mellett meglévő üdülőterület jellemzően a terület funkciójának megfelelő, üdülési, pihenési kiskertekkel szép természeti környezettel körülvéve. A fákkal beültetett utak sok helyen csak egyoldalas beépítésűek, a telkek jellemzően utca felé keskenyebb, a belső oldal felé benyúló üdülőtelkek, nagy előkerttel és szabadonálló beépítéssel. Az üdülőházak tetőtérbeépítéses, magastetős, néhány alpesitetős épülettel. 70

71 71

72 7272 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT IPARTERÜLETEK Kunszentmárton településtörténetével, a város fejlődésével, a település arculatával szorosan összefüggnek az iparterületek. PANNÓNIA IPARTELEP A belterület és Istvánháza között a Körös túlpartján egykor virágzó ipari terület, mely a Pannónia Bőr- és szőrmegyárnak, a Beton és Vasbetonipari Művek telephelyének adott területet. A jelenleg hasznosítatlan terület funkció szerint gazdasági területként várja új befektetők jelentkezését. 72

73 TÉGLAGYÁR Kunszentmárton településképi arculatának meghatározója az egykori téglagyárakból, főleg a Mátray téglagyárból kikerült termékek használata, a nyerstégla homlokzaton, a dísztéglák alkalmazása. A nagy hagyományokkal rendelkező téglagyártás nagy telepén ma már nincs gyártás, egyéb gazdasági funkcióra használják a telepet. 73

74 7474 IPARI PARK Kunszentmárton újkori történelméhez tartozik a munkahelyteremtő beruházások támogatása, és ennek biztosítására hozták létre a több gyár létesítésére alkalmas ipari parkot a főútvonal mellett. 74

75 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÉS BEÉKELŐDŐ MEZŐGAZDSASÁGI MAJOR, ÁLLATTARTÓ TELEP TERÜLETEK Kunszentmárton nagykiterjedésű külterületére jellemző a változatos területhasználat, a külterületen erdőterületeket, művelt mezőgazdasági területeket éppúgy találunk, mint egykori mezőgazdasági majorokat, állattartó telepeket és körülöttük kialakult lakóterületeket. Több telephely ma is működik, jellemző a mezőgazdasághoz kapcsolódó telephelyek, mezőgazdasági üzemek látványa. A majorokban jellemzően több hosszanti elrendezésű állattartó épület, silók, gabonatárolók és egyéb épületek épülnek csoportosítva, de nem egy egységként összeépítve. A telepek jellemzően kerítéssel vagy növénysávval határoltak. 75

76

77 A külterületi majorok, egykori gazdaságok mellett alakultak ki utcát alkotva a tanyasorok, tanyacsoportok, a Jaksori tanyák területe, Károly- telep, mely területeken jellemzően egyforma szolgálati lakásokat építettek, melyek egy részét az elmúlt időszakban átépítettek, felújítottak. Jellemzően telekkel körbevett tanyaudvarok alakultak ki, előkerttel, és néhány ház utcaszakaszt képezve, lakófunkciót képvisel. 77

78

79 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv ezen fejezete segítség szeretne lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egyes településrészek egységes településképét ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrizhetjük meg Kunszentmárton kialakult történelmi belvárosát, hogyan ötvözhetjük a régi és új építéseket. Iránymutatást ad arra, hogy hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan építhetünk modern, környezetbeillő, nem hivalkodó épületet. A kézikönyv javaslatot szeretne adni a város fejlesztéséhez, az átalakuló településrészek településszövetbe való kapcsolására, a településkép megőrzésére, a környezetkultúra fejlesztésére. TELEPÜLÉSKÖZPONT TELEPÜLÉSRÉSZ Általánosságban elmondhatjuk, hogy a településrész beépült, bontással, beépítetlen területek beépítésével nem kell számolni, azonban az épületállomány jellegét tekintve előtérbe kell helyezni a felújítások, átépítések, bővítések, funkcióváltások lehetőségét. Javasoljuk, hogy átépítés, felújítás esetén a korabeli fotók, kordokumentumok alapján a külső homlokzati stílusjegyek, épületrészletek kerüljenek megőrzése, a hagyományos építőanyagokat használjuk, tetőfelújítás esetén a fedélszék jellege ne változzon meg, a héjazat pedig égetett cserép legyen lehetőleg az eredeti tipust és színt alkalmazva. Az épület külső homlokzati felületein a tömegarányok, a traktusok ne változzanak meg. Nyílászárók tekintetében lehetőleg az eredeti kerüljön felújításra, vagy az eredeti hasonmása kerüljön gyártásra fából készítve a korabeli színvilággal. A homlokzati felületképzés tekintetében az eredeti gipszstukkókat őrízzük meg, amennyiben védett épület, épületrészlet kerül felújításra az eredeti homlokzat mind anyag, mind szín tekintetében kerüljön megőrzésre, homlokzati színezés szempontjából pedig a meglévő színvilághoz igazodva paszteles színárnyalat kerüljön a homlokzatra. A téglahomlokzatú épületek esetén homlokzati átalakítást ne végezzünk, a téglák felújítása, esetleges javítása esetén az eredeti homlokzat kerüljön visszaállításra. Eredeti fényképfelvételek és esetleges filmanyag alapján könnyen visszaazonosítható az eredeti állapot, melynek őrzésére, esetleges visszaállítására javasolt törekedni. Ezen a területen az értékőrzés a legfontosabb feladat. 79

80 8080 TELEPÍTÉS A településközpont településrészen megállapíthatjuk, hogy zártsorú vagy zártsorúsodó beépítés alakult ki, a főbb utak mentén egyes nagyobb intézmények szabadonálló beépítéssel, míg lakóépületek oldalhatáronálló beépítéssel épültek. Javasoljuk az adott utcaszakasz vizsgálatát és az ahhoz illő beépítési mód megválasztását. A szabadonálló épületek mellé, közé továbbra is szabadonálló épület épüljön, míg a kialakult zártsorú utcaszakaszok telepítése maradjon továbbra is zártsorú, az oldalhatáronálló, pedig kövesse a telepítést. Összességében a telepítésnél javasoljuk az illeszkedés vizsgálatát, valamint a beépült településrészen bontás során felszabaduló telken az eredeti telepítés megtartásának megfontolását. A szabadonálló beépítésnél is próbáljunk a környezethez igazodni, vegyük figyelembe a beépítési vonalat. Amennyiben újabb épületek épülnének vegyük figyelembe a már meglévő épületsorokat, igyekezzünk azokhoz hasonlót telepíteni, így a városközpont területének ezen negyedén továbbra is megmarad az egységes településkép. A zártsorú beépítésnél esetleges bontással felszabaduló telken, vagy jelentős átépítés esetén, továbbra is őrízzük meg a zártsorú beépítés karakterét, egymás mellé építsük az épületeket és a már zártsorú beépítés ne váljon egy-egy épületmegszakítással hézagossá, mert a történelmileg kialakult utcakép a jellegét elveszti. 80

81 ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen a földszint+emeletes, földszintes nagyobb belmagasságú és nagyobb épületmagasságú középületek, a jellemzően régi tipusú földszintes, de az átlagosnál nagyobb magasságú épületek a jellemzők. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. A településtörténet és műemléki szempontból is jelentős városközpontban a kialakult épületmagasság megtartását javasoljuk. 81

82 8282 TETŐHAJLÁSSZÖG A városközpont településrészen az egyes kisebb egységeknél a tetőhajlásszög egyforma. Az épületek magastetősek a területen. Javasoljuk a kialakult tetőhajlásszög megőrzését, amennyiben bontás után felszabaduló terület felújítására kerül sor, akkor javasoljuk a szomszédos tetőhajlásszögek figyelembe vételét. Az azonos, vagy egymáshoz közeli tetőhajlásszögek egy rendezett, harmonikus utcaképet eredményeznek. 82

83 TETŐFORMA A városközpontban a jellemző tetőforma az utcával párhuzamos nyeregtető, egy két nem történelmi jelentőségű épület esetén a lapostető. Javasoljuk az utcával párhuzamos nyeregtető megőrzését, kerüljük a túl összetett tetőidom alkalmazását. 83

84 8484 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően a történelem során kialakultak szerint a védett, téglahomlokzatú épületek architektúrája megtartandó, felújítás esetén a homlokzati díszítőelemek megőrizendők. A vakolt homlokzatú részeken a meglévőhöz hasonló színvilágot, a paszteles árnyalatokat használjuk, kerüljük a kirívó, túl színes homlokzati színeket, mert nem jellemző a városközpontra és a harmonikus településkép ezáltal megváltozna. KERÍTÉS Kerítés csak a szabadon vagy oldalhatáron álló telepítéssel épület épületeknél alakult ki. A jellemzően előkert nélküli beépítésnél a kerítés az épület vonalát követi, jellemzően lábazattal, áttört kerítésmezőkkel. A meglévő kerítésekhez hasonló kerítést építsünk és a már kialakult kerítésmagasság kerüljön megőrzésre. Az áttört kerítés az átszellőzés miatt is javasolt. A teljes mértékben áttört hálószerű kerítést a terület jellege és a kialakult hagyományok miatt nem javasoljuk. 84

85 TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSRÉSZ A településrészen jellemzően bontás után felszabaduló telkek beépítésével, vagy átalakítással, bővítéssel, felújítással kell számolni. Javasoljuk minden esetben az illeszkedés vizsgálatát, hogy az utcaképbe illő, hasonló stílusú és színvilágú épület épüljön. A történelmi településrész értékes téglahomlokzatú, vagy kerámiabetétes védett épületei megtartandók és környezetükben javasoljuk, hogy hasonló stílusú épület épüljön így erősítve a településrész történelmi jellegét. A védett utcaszakaszon a beépítés jellege és az egyes épületek védelme kerüljön előtérbe és a sajátos, a polgári építészet jegyeit magán viselő kunszenmtártoni épületek hangulatát őrizzük meg. TELEPÍTÉS A történelmi településrész egyes szakaszain a beépítés zártsorú, vagy zártsorúsodó, ugyanakkor egy-két szabadon álló épülettel is találkozunk, valamint teljes utcákon és utcaszakaszokon az épületlehelyezés oldalhatáron álló, jellemzően előkert nélkül. Nem jellemző az ikerház, melyet továbbra sem javaslunk elhelyezni. Az egyes utcaszakaszokra jellemző telepítést őrizzük meg, mert általa rendezett településkép jön létre. 85

86 8686 ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, jellemzően földszintes családiházak alkotnak utcasort és utcaképet. A régebben épült házak általában az átlagosnál nagyobb épületmagasságúak. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 86

87 TETŐHAJLÁSSZÖG A történelmi településrészen a tetőhajlásszög egyes utcákon teljesen egyforma, míg más utcákon az átépülés miatt egy-egy épület a teljesen azonos tetőhajlásszöget megtöri, de még így is szűk tartományban mozog. Nem jellemző a lapostető, az alpesitető és a túl alacsony tetőhajlásszög sem, és javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. 87

88 8888 TETŐFORMA A történelmi településrészen jellemző az utcával párhuzamos nyeregtető, mely több esetben egy beforduló szárnnyal merőlegesre vált. Egyes utcaszakszokon utcára merőleges nyeregtető alakult ki. Nem jellemző sátortető, és nem alakult ki manzardtető és összetett tetőidom sem, így javasoljuk, hogy ezeket a tipusokat ne válasszák. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. A védett utca egyes épületeinél és egyes utcaszakaszokon téglahomlokzatú falazat alakult ki, egyes helyeken kerámiabetétes homlokzattal is találkozunk. A védett homlokzatok továbbra is megőrízendők eredeti formájukban. 88

89 Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. Amennyiben tetőfelújításra kerülne sor az eredetihez hasonló égetett agyag terméket válaszunk. KERÍTÉS A településrészen a kerítések jellemzően az épület vonalát követik, falazott oszlopokat és lábazatot kerítésmezők töltik ki. A kerítés kialakításánál minden esetben vegyük figyelembe a szomszédos kerítéseket és az építendő épületet. Az épülettel együtt tervezzük meg a kerítést, mert úgy stílusában és színezésében is megjelenik az összhang és ezáltal az utcakép kedvezőbb lesz. 89

90 9090 ÁLTALÁNOS LAKÓTERÜLET TELEPÜLÉSRÉSZ A településrészen az utca és utcaszakasz jellege alapján próbáljunk településképbe illő épületet építeni. Az épületelhelyezés tekintetében az utcára jellemző beépítési vonalat kövessük és vegyük figyelembe a helyi építési szabályzat előírásait is, mely egyes utcákra a fokozatos átépülés miatt előkert méretet határoz meg, mely által egységes utcakép alakul ki. Az épületünk tömegformálása, színvilága környezetbe illő legyen. TELEPÍTÉS Az általános településrészen, melybe a település belterületének zöme tartozik az elterjedt az előkertes vagy előkert nélküli oldalhatáros épületelhelyezés. Javasoljuk az adott utcaszakasz vizsgálatát és oldalhatáron álló épület mellé ugyanolyan telepítésű kerüljön, valamint az egyes területeken vegyük figyelembe előkert tekintetében a kialakult hagyományokat és a helyi építési szabályzat előírásait. Az Öcsödi út melletti terület iparterülettel vegyes területein a gazdasági területhasználat kezd előtérbe kerülni. Lakótelkek funkcióváltásánál az utcakép megőrzése érdekében javasoljuk, hogy az utcában kialakult előkert megtartásával épített iroda, vagy szociális épület kövesse a utcában kialakult rendet és a gazdasági épület a telken az irodaépület mögött épüljön, hogy a kialakult utcakép ne kerüljön megbontásra. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen a földszint, földszint+ tetőtérbeépítéses épületek a jellemzők. Épületmagasság tekintetében vizsgáljuk meg az adott utcán jellemző magasságot és ahhoz igazodjunk. Jelentős átépítésre szánt utcánál vegyük figyelembe a helyi építési szabályzat előírását, valamint a településrészen újabban épült épület magasságát. 90

91 TETŐHAJLÁSSZÖG A területen tetőhajlásszög tekintetében az utcaszakaszokon közel azonosak a hajlásszögek. Nem jellemző a lapostető és a túl meredek tető sem. TETŐFORMA A településrészen az utcára merőleges gerincű tető, és a sátortető a legelterjedtebb, de találkozunk utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel is. 91

92 9292 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen a sötétebb lábazat a világosabb falazat és a piros, vagy barnás árnyalatú tetőfedés a jellemző. Próbáljuk megőrizni a kialakult színvilágot, törekedjünk a színek harmóniájára, mely a kerítés, lábazat, falazat, tető és nyílászáró színeinek együttes meghatározását jelenti. Ne használjunk csak 2-3 színt, mert a túl sok szín az épületet rendezetlenné teszi. A kialakult halványabb színű falazatot tartsuk meg és erőteljesebb színt csak kiegészítő színként javaslunk használni. KERÍTÉS A településrészen az előkertes épületek esetén teljes telekszélességen végigfut a kerítés és meghatározó utcaképi elemet képez, míg az előkert nélküli utcaszakaszokon az épület síkjában fut végig és az épülettel képez egységet. 92

93 LAKÓTELEP TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Kunszentmárton nagy lakótelepén és a környező kisebb lakótelepi részen a szabadonálló, úszótelkes épületelhelyezés alakult ki. A lakótelep peremrészén kialakult sorházas rész zártsorú beépítésű. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen földszint + 3 emeletes és földszint + 1 emeletes többlakásos társasházak épültek. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné a lakótelep kialakult képét, kiemelkedne a telepből, a túl alacsony épület pedig megbontaná a lakótelep ritmusát. TETŐHAJLÁSSZÖG A területen lapostetős épületek épülnek. Amennyiben az épületek magastetősítése felmerül, akkor javasoljuk az egész területre azonos tetőhajlásszög és tetőforma meghatározását. TETŐFORMA A településrészen a lapostető a jellemző, minden épület így épült. 93

94 9494 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően vakolt falazat alakult ki pasztell, a fehér- szürke árnyalatokhoz közeli színvilággal. Javasoljuk homlokzati hőszigetelés és felújítás során az egész lakótelepre egy egységes színezési terv kidolgozását, annak érdekében, hogy egységes településkép jöjjön létre. KERÍTÉS A településrész úszótelkes épületeinél kerítés nem alakult ki és nem javasoljuk azok építését. Az egyes funkciók elkülönülését megfelelő növényzet ültetésével érhetjük el. 94

95 KUNGYALU ÉS ISTVÁNHÁZA TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Kunszentmárton Kungyalu és Istvánháza településrészén jellemzően oldalhatáron álló beépítés alakult ki. Nem jellemző az ikres, a zártsorú beépítés és továbbra sem kívánatos, hogy ilyen legyen. Tartsuk meg az épületelhelyezést, mert a kialakult harmonikus utcakép ezáltal megőrzésre kerül. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészeken jellemzően földszintes kockaházakkal, vagy utcára merőleges gerincű nyeregtetős épületekkel találkozunk. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná, a túl alacsony épület pedig megbontaná az utca egységét. TETŐHAJLÁSSZÖG A kockaházas utcákon, utcaszakaszokon a tetőhajlásszög egyforma. Míg az utcára merőleges gerincű földszintes családiházak is egymáshoz hasonló tetőhajlásszögekkel épültek. Nem jellemző a lapostető és az alacsony hajlásszögű tető, így javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. 95

96 9696 TETŐFORMA A kockaházas településrészen a sátortető, míg a többi épületnél az utcára merőleges nyeregtető alakult ki. Nem alakult ki manzardtető és lapostető sem, így javasoljuk, hogy ezeket a tipusokat ne válasszák. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően paszteles színárnyalatokat alkalmaznak. Az elütő színű lábazat, és a diszkrétebb homlokzati díszítés az elterjedt. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát, mert zavarossá válik az utcakép és tájidegen. 96

97 KERÍTÉS A településrészen jellemzően előkertes az épületelhelyezés, és a kerítések a telek teljes szélességében végigfutnak. Jellemzően a falazott lábazattal készültek, a kerítésmezőket pedig a régebbi épületeknél áttört fém betétek alkotják, míg az újabb épületeknél fa léceket, fa betéteket alkalmaznak. A már kialakulthoz illeszkedő kerítéstipust válaszunk, kerüljük ezen a részen a teljesen zárt kerítést. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 97

98 9898 CSENGEDI ÜDÜLŐTERÜLET TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A Csengedi üdülőterület területén az épületelhelyezés jellemzően szabadonálló. Javasoljuk továbbra is a szabadonálló épületlehelyezést a zömében kialakult állapot szerint. ÉPÜLETMAGASSÁG Az üdülőterületen jellemzően kisebb méretű pihenést szolgáló épületek épültek sok esetben tetőtérbeépítéssel. Javasoljuk, hogy a földszint + tetőtérbeépítéses épületnél magasabbat ne építsenek, mert a kialakult rendet megtörné és a településrész arculata átalakulna. TETŐHAJLÁSSZÖG A Csengedi területen a tetőhajlásszög különböző, azonban utcaszakaszokon közel azonos tartományba esek. Nem jellemző a lapostető és az alacsony hajlásszögű tető, így javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. 98

99 TETŐFORMA Az üdülőterület településrészen az utcára merőleges nyeregtető a tipikus. Nem alakult ki manzardtető, sátortető és lapostető sem, így javasoljuk, hogy ezeket a tipusokat ne válasszák. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Az üdülőterületen vegyes színeket alkalmaznak. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát, mert még zavarosabbá válik az utcakép. Élénkebb színeket csak díszítőelemként, kis felületen alkalmazzunk és akkor is vigyázzunk az alapszín és a kiegészítő szín harmóniájára és a két színen kívül újabb színeket ne használjunk, mert túldíszítetté válik az épület. KERÍTÉS Az üdülő terület településrészen jellegéből adódóan mély előkertek alakultak ki, a pihenőudvar, díszkert az épület előtt van. A kerítések a telek teljes szélességében végigfutnak. A területen az áttört kerítés a jellemző. Továbbra is őrizzük meg ezt a kerítésépítési hagyományt, és igyekezzünk minél szellősebb, áttörtebb kerítést használni, hogy a természeti környezet egybeolvadhasson. Javasoljuk a teljesen áttört kerítés alkalmazását, ahol a látómező nem törik meg. A zárt kerítés nem elfogadható, egy pihenő, kertes üdülőterülethez nem illik, mert túl zárttá válna az utcakép és a természetes átszellőzést is megakadályozná. 99

100 IPARI TERÜLETEK A kézikönyv javaslatai jellemzően a lakóterületre vonatkoznak, azonban Kunszentmárton esetében nem tekinthetünk el a nagy ipari területektől, melyek környezetalakítására, arculatformálására néhány ajánlást fogalmaz meg a településképi arculati kézikönyv. Kunszentmárton ipari területei közül az egykori Pannónia szőrmegyár és BVM körüli egybefüggő ipartelep jelenleg kismértékben hasznosított. Javasoljuk, hogy új funkció esetén az épületek felújítása, átépítése során az épületekkel együtt a környezetrendezés is valósuljon meg. A területre, amennyiben új funkció és működő iparterület fejlesztésére kerül sor, a konkrét beruházás ismeretében javasoljuk az egységes építészeti megjelenés érdekében beépítési javaslat készítését. A külterületi ipari park területénél a meglévő iparterület és annak esetleges bővítése esetén javasoljuk a zöldfelületrendezést egységesen megvalósítani. 100

101 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET, ÉS BEÉKELŐDŐ MEZŐGAZDASÁGI MAJOROK, ÁLLATTARTÓ TELEP TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területen lévő lakó funkciójú részeken az épületek felújítása, átépítése esetén javasoljuk a meglévő épületlehelyezés, az előkert megtartását. Épületmagasság szempontjából a meglévő földszintes épületek magasságát őrízzük meg, valamint a tetőforma is hasonló legyen a meglévőhöz, továbbra is a nyeregtetős tetőforma alkalmazása a jó megoldás, a lakófunkció bővítése érdekében a funkcióhoz igazítottan nyeregtetős oldalszárnyak építése is elfogadott. A túlságosan tagolt, vagy manzardtetős tetőforma nem illik a településképbe. A tájbaillesztés érdekében javasolt a teljesen áttört kerítés építése, vagy élősövény esetleg egyéb zöld növényzet biztosítsa a tanyatelek elválasztását. A hagyományos színvilág, a sötétebb lábazat, a fehér vagy törtfehér falazat szín, az égetett cserép héjazat megtartásával követjük a hagyományokat és fennmarad az egykori tanyai épülettipus. TELEPÍTÉS A külterületi majorokat, állattartó telepeket, gazdasági területeket különálló épületek alkotják, melyek között és a telepek körül fasorok, facsoportok találhatók. A kialakult telepítési forma továbbra is megtartandó. Nem javasolt egybeépített, a telep teljes hosszában végigfutó épült, és nem javasoljuk a különböző funkciójú szociális, termelő, gazdasági épületek összevonását, amennyiben a technológia nem indokolja. ÉPÜLET, ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG Az épület és építménymagasság megválasztása esetén javasoljuk a kialakulthoz való igazodást, telepen belül a silók, tartályok, egyéb technológiai építmények, műtárgyak kivételével ne építsünk többemeletes nagyon magas épületet. 101

102 TETŐHAJLÁSSZÖG, TETŐFORMA Javasoljuk a hosszanti elrendezésű gazdasági és szociális épületeken a magastető alkalmazását, ajánlott nyeregtetős tetőforma építése. Amennyiben a technológia nem indokolja ne építsünk lapostetős épületet. A tetőhajlásszög megválasztásánál a szerkezeti tartóváz adottságait vegyük figyelembe és lehetőleg 45fokosnál meredekebb tetőt ne építsünk. 102

103 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Javasoljuk, hogy a majorok, állattartó telepek épületei lehetőleg hagyományos építőanyagokból épüljenek. Amennyiben könnyűszerkezetes épületet építenek, akkor külső homlokzati felületképzése hasonló legyen a hagyományos épített falazathoz. Javasoljuk a hagyományos színvilág, a fehér vagy törtfehér meszelt falazat, és cserépfedés, vagy a cserépfedéshez hasonló fedés alkalmazását. Kerüljük az élénk, rikító és a hagyományostól távolálló (kék, zöld) színek alkalmazását. KERÍTÉSEK Az állattartó telepek, majorok körül amennyiben vagyonvédelmi és egyéb okok épített, telepített kerítés létesítését indokolják javasoljuk, hogy ne teljesen zárt kerítés létesüljön és a látvány, valamint tájbaillesztés és a szélvédelem miatt sok zöld lombos fa kerüljön a telep körül telepítésre. 103

104 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK A településkép nagymértékben függ az utcák, terek, közterületek kialakításától. Sokszor csak a közterületek növényeit látjuk, melyek részben eltakarják az utcaképét. Ezért nagyon fontos, hogy ezek a területek gondozottak, ápoltak legyenek. A közterületek tervezésekor is alkalmazkodjunk a meglévő adottságokhoz, jellemző homlokzatmagassághoz, tetőformához. A rendezett utcakép a település dísze. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. Kunszentmártonra elmondhatjuk, hogy zöld város, a régi történelmi utcákon jelentős lombkoronájú fasorokkal, a Körös part széles fás árterületével, mely a város szívében helyezkedik el, a szélesebb utcán középső zöldsávval, közparkokkal, terekkel és még a lakótelep is nagy egybefüggő zöldterülettel rendelkezik. A családiházas övezetek is élen járnak a környezetrendezésben, hiszen az utcafásítások, és egyes helyeken a közterületeken virágok, dekorációk adnak különleges utcaképet. A város zöldterületi mutatója magas és az önkormányzat kiemelt jelentőségűnek tartja az ápolt zöldfelültek fenntartását, gondozását. 104

105 105

106

107 Nagy Margit: Utca kategória (fotópályázat) 107

108 Jokity Zita: Utca kategória (fotópályázat) 108

109 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK Minden településen találhatunk olyan épületet, amely példaértékű lehet a település közösségének. Sokszor egy- egy jól megválasztott színezés, vagy a ház kert- kerítés összhangja teljesen meg tudja változtatni az utcaképet. Sokszor az ottlakók az utcákat járva a megszokott képpel találkoznak és fel sem tűnnek nekik azok a jó példák, melyeket követve egy rendezettebb, élhetőbb település jön létre. Vegyük észre magunk körül a szépet és igyekezzünk követni a példát, amelyhez sokszor csak egy kis odafigyelés, kétkezi munka kell, de a létrejövő eredménye egy más környezetet varázsol. Kungyalun is találunk jól megválasztott színvilágot, harmonizáló színeket. 109

110 Kungyalu településrészen a tipikus kocka házak szépen rendben tartottak. A szép és igényes növényzet a harmonikus kerítés ház egységet méginkább kiemeli és kellemes, igényes megjelenést biztosít. 110

111 A színek összhangja, a rendezett udvar és közterület egységes képet biztosít. 111

112 Modern, szokatlan formavilágú épület is lehet környezetbeillő, csak meg kell találni, hogy milyen utcaképbe, milyen beépítés mellé építhető. A jól megválasztott színvilág harmonikussá teszi az épületet. A sötétebb alsó szint és a világosabb felső jó választás lehet, érdekes, harmonikus összhatást eredményez. A régebbi kockaházakat is fel lehet újítani úgy, hogy jellegét megtartva modernebb épületet kapunk. A mogyoró és sötétebb barna szín harmoniája, a kerítés és az épület összhangja egy harmonikus épületet eredményez. 112

113 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK A kézikönyv jelen fejezete Kunszentmárton teljes területén lévő épületek jellemző részleteivel, követendő jó példákkal, jellemzőkkel foglalkozik. A kézikönyv igyekszik bemutatni a teljesség igénye nélkül azokat a szép részleteket, melyek egy egy épületet egyedivé varázsolnak, melyek jellemzőek Kunszentmárton építészetére. Andrási Máté: Részlet kategória (fotópályázat) TÉGLAHOMLOKZATOK Kunszentmárton történelmi múltjára építészetére jellemző a külső téglahomlokzatú épületek. A homlokzatok teljes egészében téglával borítottak sokszor a téglakötések, vagy éppen a téglák színeinek váltakozása adja az épület különleges külső megjelenését. 113

114

115 115

116

117 HOMLOKZATI DÍSZÍTŐELEMEK 117

118

119 Nagy Margit: Részlet kategória (fotópályázat) Nagy Margit: Részlet kategória (fotópályázat) 119

120

121 121

122

123 ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok az idők alatt sokat változtak, gyakran divat is módosítja az osztásukat, méretüket. Kezdetben kicsi, kétszárnyú ablakok voltak, melyek később a ház méretével együtt nőttek. A házak tömegesebb építésével az ablak is funkcionálissá változik, elterjednek a készen kapható tipusablakok, melyek klasszikus példája a háromszárnyú ablak, jellemzően a tipus kockaházaknál, melyet később a kétszárnyú vált fel. A kezdeti kisebb ablak tehát növekszik, a lakóház egyre világosabbá válik. Javasoljuk a ház tömegéhez megválasztani a nyílászáró tipusát és színvilágához megválasztani a színét, lehetőleg hagyományos színek (fehér, barna) alkalmazását. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egy-egy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 123

124

125 125

126

127 127

128

129 129

130

131 AJTÓK Az ajtók fejlődéstörténete is éppúgy nyomon követhető, mint az ablakoké, a zárt deszka ajtók, egyre kidolgozottabbak lesznek, sokszor nem is utcai, hanem oldalhomlokzati elemet képezve. 131

132

133 PADLÁSBEVILÁGÍTÓK Kunszentmárton közintézményeire, polgári építészetére jellemző, hogy a nagyobb épületmagasság, az épület tömegarányai és a padlás, mint tárolótér használata miatt az 1800-as években, az 1900-as évek első harmadában jellemzően a padlásteret térdfalmagasítással építették és padlásbevilágítókat helyeztek el, melyenek egyúttal szellőző funkciójuk is volt. Ezek a nyitott ablakok díszes kivitelben az épület egyediségét, karakterét meghatározzák. Jellemzően a homlokzaton szabályos távolságra több nyílást elhelyeztek. 133

134

135 HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT 135

136

137 Benke Tiborné: Részlet kategória (fotópályázat) 137

138 A hagyományos kockaházakra is több jó példát találunk, ahol a világos, pasztell falazatot kiemeli a sötétebb lábazat és az utcavonali kerítésmezők színezése illeszkedik az épület színvilágához, tetőfedéséhez. Javasoljuk a házak homlokzati felújítása során az utcakép figyelembe vételét, a falazat színének világosabb, pasztelesebb árnyalat kiválasztását. Amennyiben élénkebb színt is alkalmazunk, azt kiegészítő színként a nyílászáró körüli díszítéshez, esetleges homlokzati elemek színezéséhez használjuk kisebb felületre és a színharmóniára törekedve. 138

139 KERÍTÉSEK 139

140

141 KERTEK Kunszentmártonban a kertkultúra kezd átalakulni. Míg régebben a városközpontra volt jellemző, hogy a kerteket általában pihenőkertnek, díszkertnek használják, addig manapság elmondhatjuk, hogy jellemzően a kertvárosi településrészeken a telekméretek nem nagyok, a városi életvitelhez méretezettek és ezen a területen pihenőkertek alakultak ki. Ezeken a részeken az előkertek általában virágos, örökzölddel beültetett díszkertek, ahol nagyon ötletes dekorációkat, kerti díszeket, ízléses beültetéseket láthatunk, az oldal és hátsókert pedig valóban pihenő funkciójú gondozott gyeppel, kerti bútorokkal, kerti dekorációval. Ma már csak kisebb részen, jellemzően a peremterületen, szélső utcákon találunk konyhakerteket, ahol gyümölcsfák, veteményeskertek vannak. Ezeken a telkeken is az előkert díszkertként funkcionál, és az oldal valamint hátsókert a gazdálkodásra alkalmas kertrész. Kungyalu településrészen, valamint a külterületi lakott részeken, Istvánházán, Károly telepen, a Jaksori tanyákon és az egyéb tanyasorokon a gazdálkodás és az állattartás jellemző, egyes telkeken jelentős nagyságú fóliasátorral. Kunszentmárton üdülőterületén a Csengedi üdülőterületen a pihenőkertek mellett szépen művel gyümölcsfákkal, zöldségekkel beültetett telkek találhatók. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 141

142

143 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Kunszentmártonban a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket, a megújuló energia berendezéseit, a klímák kültéri egységeit, az utcabútorokat. A reklámfeliratok ne legyenek rikító színűek és villódzó neon táblák, hanem lehetőleg a homlokzathoz illő cégéreket válaszunk. Egy egy stílszerű, jól megválasztott felírat legalább olyan figyelemfelkeltő, mintha tájidegen hivalkodó táblát választanánk, ugyanakkor esztétikusabb és tájba, környezetbe illeszthető. 143

144 Az utcabútorok nemcsak színesítik a közterületeket, hanem hasznosak is. Az Önkormányzat egységessé szeretné tenni a közterületi utcabútorokat, ezért azok lecserélését folyamatosan végzik. 144

145 A Város reklámbiciklije több helyen is feltűnik Kunszentmártonban, melyet a helybeliek és a vendégek is nagyon kedvelnek. 145

146 A városban a szép, míves lámpák is megfigyelhetők, melyeknek nemcsak funkcionális, hanem díszítő értéke is van. Nagy Margit: Részlet kategória (fotópályázat) 146

147 Kunszentmártonban a megújuló energiahasználat terén már egyes közintézmények is használnak napelemet, melyek a szükséges energia egy részét biztosítják. Javasoljuk a napelemek tetősíkra helyezését, oly módon, hogy lehetőleg ne az egész tetőfelületet fedje el, hanem engedje láttatni a héjazatot is. Magánházaknál is egyre több helyen alkalmaznak tetősíkra szerelt napelemet, melynek szép példája a képen látható megoldás, amikor a tető egy részére félig takarásban helyezik el az egységet. 147

148 Oláh Szabolcs: Ház kategória (fotópályázat) 148

149 A klíma kültéri egységeinek elhelyezése sokszor gondot okoz, mert az utcai homlokzatokat megváltoztatja, a kialakított harmonikus felületet megbontja. Magánház udvari homlokzatán alig észrevehetően felszerelt klíma nem változtatja meg a homlokzat egységét, ugyanakkor funkcionálisan használható. Klímák elhelyezésénél javasoljuk, hogy ha műszaki megoldás van rá épületen belülre, padlástérbe kerüljön, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor ne az utcai homlokzatra, hanem inkább oldalhomlokzatra, vagy hátsó udvari homlokzatra lehetőség szerint takarásban helyezzük el. A külterületen, óriásplakátok elhelyezése nem megengedett. A külterület a tájékoztató, idegenforgalmi táblák kialakítása legyen egységes, lehetőleg fából készüljön és a tájékoztatás ne legyen kirívó, csak figyelemfelkeltő. Világító táblákat ne alkalmazzunk, mert tájidegen és megzavarja a környék állatvilágát. Kunszentmárton település arculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő épített és természeti értékeket, azok környezetét, melyek meghatározzák a településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. 149