1848-AS KATONADALOK ES KOSSUTH-NÓTÁK SOMOGYBAN

Átírás

1 SOMOGY MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATÓSÁGA VÁLOGATÁS EGYUD ÁRPAD NÉPRAJZI GYŰJTÉSEIBŐL AS KATONADALOK ES KOSSUTH-NÓTÁK SOMOGYBAN 1998 KAPOSVÁR

2

3 SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA VÁLOGATÁS EGYÜD ÁRPÁD NÉPRAJZI GYŰJTÉSEIBŐL 1

4 A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA ÉS A MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR KIADVÁNYA (2. bővített kiadás) Szerkesztő SZAPU MAGDA A dalokat lejegyezte MOLNÁR ÉVA Kottagrafika FÁBIÁN ZITA A címoldalon: Együd Árpád ( ) Gyertyás László felvétele, 1980 ISBN FELELŐS KIADÓ DR. KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS múzeumigazgató Készült: Kaposváron, a Megyei és Városi Könyvtár nyomdájában A nyomdai rendelés törzsszáma: 6.98 A sokszorosításért felel: Varga Róbert igazgató

5 KOSSUTH, MINT A PESTI HÍRLAP SZERKESZTŐJE (Franz Eybl kőlenyomata 1841-ből) Fotómásolat: Gőzsy Gáborné

6

7 ELŐSZÓ "Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből" címmel egy sorozatot indítunk útnak e szerény kiadvánnyal. A sorozat elsődleges célja Együd Árpád - jeles folklorista, múzeumunk egykori munkatársa, Somogy neves gyűjtője és kutatója - több évtizedes termékeny gyűjtőmunkáját közkinccsé tenni. Együd Árpád életművét, harminc év alatt felhalmozott kincsestárát - az Együd-hagyatékot - a megyei múzeum őrzi. A hagyaték zöme - kétszáz magnószalag és ötven kazetta -hangzóanyag, jobbára néprajzi magnófelvétel. A másik nagy egység a kéziratanyag, azon belül is hatszáz levél. Együd levelezése már feldolgozott és publikált. Harmadik nagy egység az a százötven archív filmanyag, amelyről szintén készült áttekintés. A bőséges - majd húszezer méternyi - magnófelvétel feldolgozása, tartalmi mutatózása, szöveghű lejegyzése megindult. A zenei anyagnál a szöveg és a kotta lejegyzése párhuzamosan készül. Ám a szakszerű lejegyzés e hatalmas, de sok esetben igen rossz minőségű hangfelvételnél hosszadalmas, időigényes. A gyakran pontatlanul, hiányosan adatolt felvételek utólagos adatolása - tekintettel az adatközlők életkorára, illetve a gyűjtés idejéreszinte lehetetlen feladat. A technikailag igen rosszul felszerelt múzeum nem tette lehetővé a minőségi munkát. Maga Együd is többször sürgette a hangarchívum átjátszását, a lejegyzési munkálatok megindítását. A felvételek minőségén már az sem javított lényegesen, hogy Olsvai Imre irányítása mellett a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete 1990-ben elkészítette a hangzóanyag másolatát. Tartalmilag viszont annál igényesebb a gyűjtemény. Együd Árpád, Vikár és Gönczi nyomdokait követve, bejárta a megyét (de gyűjtött más megyékben és a határainkon túl is). Gyűjtött valamennyi folklórműfajban (népzene, néptánc, balladák, néphit és szokások, szakrális néprajz, legendák, mondák), kutatta valamennyi társadalmi réteg életmódját (betyárok, pásztorok, cselédek), a katolikus, a református és a zsidó lakosság hagyományait. Nemzetiségek (német, horvát) és cigányok szöveges és zenei anyaga is része e hagyatéknak. Sorozatunkkal, amire vállalkozunk, vállalkozhatunk, nem több, mint forráskiadvány, egy-egy témára vagy témakörre felfűzött szöveg és dallamközlés. "Csupán" az első közlés jogát tartjuk fenn, hogy az így megszerkesztett köteteket szakember és helytörténeti kutató, tanulni és 5

8 tanítani akaró, a magyar kultúrkincs e részét, a somogyi népköltészetet megismerni szándékozó érdekló'dó' is haszonnal forgathassa. Válogatásunk elsó' száma - mint ahogy azt a kiadvány címe is jelzi Kossuth Lajosnak és az évi forradalom és szabadságharc emlékének kíván tisztelegni a Kossuth-centenárium alkalmából. Az anyag előkészítése - a hagyaték részleges feldolgozottsága, valamint a már fent említettek miatt nehéz feladat elé állított bennünket. Maga a téma ugyan népszerű volt országszerte, ám a műfaj - a lírai dal, katonanóta, melyek között sok a hazafias műdal - igen képlékeny. Mint ahogy az jellemző az új stílusú lírai dalokra, a katonadalok is többnyire csak egy versszakosak, legfeljebb azonos dallamra énekelt több szakaszból állnak. Mivel a szöveg és a dallam között laza kapcsolat van, a szövegek könnyen átalakíthatók, hely, név és idó' vonatkozásában is szabadon variálhatók, a változásokra gyorsan reagálnak és az adott környezethez könnyen alkalmazkodnak. így kerülhetett be a hazafias dalok szövegébe a huszár, mint "császár katonája"; Kossuth helyett Ferenc Jóska neve; stb. Bizony e kiadvány nehéz helyzetbe hozta a válogatni szándékozó folkloristát, a szerkesztó't. Sorozatunk újabb köteteit - a feldolgozás ütemétől függően - két évenként szándékozunk megjelentetni; természetesen lényegesen nagyobb terjedelemben. Következő témánk pedig - Együd Árpád egykori szándékát is tiszteletben tartva - a feldolgozás alatt álló "Somogyi balladák és más folklórműfajok" lesz. А későbbiekben pedig a somogyi gyermekjátékok, a somogyi jeles napok és szokások, valamint a tekintélyes mennyiségű szakrális anyag közzétételét tervezzük. Befejezésül idézzük Együdöt: A kiadványt "használják mindazok, akik egészséges lokálpatriotizmussal szeretik népünket, annak hagyományértékeit. Ezáltal szebbé, gazdagabbá tehetik saját életüket, valamint hasznos társadalmi ügyet szolgálva azon iparkodnak, hogy a felnövekvő' nemzedék jobban értse, világosabban értelmezze a múltat, s ezáltal a jelen valóságát is". A szerkesztő 6

9 BEVEZETŐ A szabadságharc népköltészete Magyarországon igen gazdag és változatos. Két műfajban - a lírai dalban és a rövid prózai mondákban, a történeti mondákban - találkozhatunk a 48-as dalokkal, illetve Kossuth Lajossal. A Kossuth-kultusznak az Alföldön nagy hagyománya van, kevesebb emléket őriz a Dunántúl. Kossuthról, az es forradalom és szabadságharc vezetó' egyéniségéről 110 dallamtípusnak mintegy 600 változatát ismeri a szakirodalom. De megtalálható alakja a cseh, a szlovák és a kárpátukrán népköltészetben is. A dalok többsége katonanóta, amely egy részre összefonódik a Garibali-dalokkal és az erőszakkal besorolt katonák tiltakozó dalaival. A harcok eseményein túl megénekli a nép a népszerű vezérek - Bem, Perczel, Nagy Sándor, Damjanich, Klapka, stb. alakját is, de a negyvennyolcas dalok többsége Kossuthról szól. A későbbi évtizedek dalanyaga is összefonódik Kossuth nevével. E dalok egy részébe Kossuth neve behelyettesítéssel került. A dalok dallamának és szövegének eredete eltér. A legtöbb dal bizakodó, optimista hangvételű, elüt a későbbi katonadaloktól. A Kossuth-dalok hosszú életére és népszerűségére jellemző, hogy a katonaságnál egyszerű névcserével Ferenc Jóskát és Horthy Miklóst énekeltettek helyette! (Katona Imre) A szabadságharc bukásáról, a világosi fegyverletételről, az aradi vértanúk kivégzéséről és a bujdosókról kissé szentimentális, szintén félnépi dalok szólnak (Jaj, de búsan süt az őszi nap sugara!). E katonadalok mint minden népköltészeti alkotás - szóbeli jellegüknél fogva változatokban élnek, variálódnak. Ugyanakkor az egymással eszmeileg és formailag legközelebb rokon alkotások, típusok vegyülnek. A népi líra - szemben az irodalommal - sohasem szöveges formában él, hanem azt ének, zene, esetleg tánc kíséri. Fejlett fokon kicsiny méretű, könnyed és változatos. Közösségi jellegéből adódóan az egyén a közösségen keresztül létezik, s így fogalmazza meg mondanivalóját. Erre is jó példa a Kossuth-nóta. Kossuth több epikus alkotásnak is hőse, nagy eszmék szolgálója, jelentős tettek végrehajtója. Petőfivel és Rózsa Sándorral is összekapcsolódik neve. A monda Kossuth nevéhez fűzi a jobbágyság eltörlését, s Mátyás mellett ő az "igazságos királyok" megtestesítője (Lengyel Dénes, Dobos Ilona). Somogyi "katona és hazafias dalokat" először a hetesi születésű Vikár Béla publikált. A folklorista, a nyelvész, a műfordító, a magyar 7

10 néprajztudomány nagy alakja elsőként Európában fonográffal gyűjtött népdalokat ben Somogyban, majd később az egész országban gyűjtéseket végzett, szövegeit gyorsírással jegyezte le. E gyűjtésekből készült el az első hiteles dallamokkal kiadott népdalgyűjtemény, a "Somogy népköltése", amely 1905-ben Budapesten jelent meg a Kisfaludy Társaság kiadásában, a Magyar Népköltési Gyűjtemény Új Folyam VI. köteteként. A kötet "Dallamok" címen ( ) harminckét dal kottáját és szövegét adja közre. Az általa csoportosított dalok egyik alcsoportját a "Katona és hazafias dalok" képezik ( ) harminckét dalszöveggel Ferenc József katonájáról, a katonaság keserves éveiről, a huszárokról. Sajnos itt kottalejegyzést nem közöl. Együd Árpád a két zenetitán Bartók és Kodály szellemitudományos előképének véli Vikárt, és ő maga is Vikár nyomdokain járt. Két tanulmányt is szentelt Vikárnak (Vikár Béla és a somogyi népköltészet gyűjtése. A folklorista Vikár Béla nyomában. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 25: Pécs, 1981.; valamint Vikár Béla nyomában. Emlékezés Vikár Bélára. Somogyi Múzeumok Közleményei. 7. Kaposvár ). Együd tanulmányaiban beszámol arról, hogy Olsvai Imrével közösen "kb. 800 néprajzi egységet" jegyeztek fel és "közel 300 adatközlőtől" sikerült olyan anyagot felvenni, amely azonos, vagy rokon változata a Vikárgyűjtésnek is. Az 1985-ös kiadású tanulmányban Együd "Kottamelléklet" címen huszonnégy dallam szövegét és kottáját közli, melyek dallamát Vikár és Együd egyaránt felgyűjtötték. Együd Árpád gyűjtéseinek első, reprezentatív kiadványa a "Somogyi népköltészet" 1975-ben, Kaposváron jelent meg. A kötet célja az volt, hogy egy összefoglaló képet nyújtson Somogy népköltészetének főbb részeiről. A publikált anyag a gyűjtött anyagnak csupán egyharmadát tette ki. Akkor még még nem volt szándéka az, hogy az énekelt szöveg mellé dallamokat is csatoljon, csupán a "Zenei jegyzetekben" ( ) ad közre dallampéldákat. A kötethez csatlakozó hanglemez-összeállításban pedig Olsvai Imre a somogyi népzene keresztmetszetét adja Együd gyűjtései alapján. A "Somogyi népköltészet" negyvenkét katonadal szövegét közli ( ), és a jegyzetekben azokról így ír: "Az elnyomott parasztság és a városi szegény nép az 1848-as forradalomtól várta szabadulását. Kossuth, Bem, Garibaldi, akiket dalaiba is foglalt. Nem hiányoznak azonban ezekből a dalokból a kedves s a szülő iránti hűség és szeretet kifejezései. Sok dalunkban megleljük a vasút emlegetését is, amelyhez rossz emlék fűzi a bevonulókat. A régi huszárdalok és a 48-as dalok szövege és dallama átnyúlik a világháborúk idejére is." Az általunk válogatott dalok közül hat dalszöveg már itt is szerepel (a 198, 199, 206, 215, 218, 220. számot viselő katonadalok), egy dal pedig következő gyűjteményes kötetének, a "Száz somogyi népdal"-nak címadó dala: "Kaposváron megverték a rézdobot." E kiadvány 1981-ben jelent meg Kaposváron Várnai Ferenc szerkesztésében. A kötet egy sorozatnak indult, ám a szerző halála csupán az első szám megjelenését tette lehetővé. Az itt szereplő 8

11 dalokat nem csupán Együd gyűjtötte, hanem "nagyszerű gyűjtó'-eló'dök" kitűnő anyagából is válogatott, mint pl. Kodály, Làjtha, Vikár stb. A "Száz somogyi népdal"-ban - a megyében gyűjtött mintegy ötvenféle műfajból a közölt anyag többsége gyermekdal (57 darab), de foglalkozásdalok, tréfás és mulatós dalok, jelesnapi és szokás énekek, balladák is szerepelnek a kötetben. Minden dalszöveg kottával együtt szerepel, a zenei lejegyzést Olsvai Imre, Paksa Katalin és Várnai Ferenc végezték. Ugyanitt négy katonadalt is közöl Együd ( számúak); a címadó dalon kívül még "Mikor mentem sorozásra...", "Sej, őrmester úr...", és a "Tótszentpálon megkészült a vasút..." címmel és "48-as katonadal" megjegyzéssel. Ugyancsak forrásként használtuk fel Együd még kéziratban lévó', kiadásra előkészített anyagából a "Somogyi népköltészet" második köteteként tervezett gyűjteményből az aradi vértanúk balladájára vonatkozó megjegyzéseit: "Az aradi tizenhárom hos emléke méltán ragadta meg a szerző' (feltehetően Lévay József) és a nép képzeletét. Ez a műköltési epikus ének országosan terjedt a múlt század második felében, mintegy emléket állítva a vesztett szabadságnak s hos áldozatainak. A keserű-borongós hangnemen azonban átsugárzik a honi szabadság reménysugara, amely a személyi vonatkozású "bús líraiság" emelkedettségével magával ragadó hatást ér el. Ezek a tényezők költői erővel tárják elénk a (költői) révedezés nagyon is valóságízű emócióin keresztül a szabadságszeretetet, a hos példaképeket. Ez a folklorizációs folyamatba került ének népköltési aspektusból is érdekes, értékes példa: a balladában feszülő' drámaisággal párhuzamosan a lírai vonások együttesen fejezik ki a meggyőző erővel ható tényt, annak ellenére, hogy szó sem esik a szövegekben a történelmi esemény konrétságáról (hiszen ez már a történelmi tudat része). Minden bizonnyal először a polgáriasult rétegkörben fejtett ki érzelmi és gondolati hatást, majd innen vagy talán egyidőben a népi mentalitásban is kifejtette kívánt eredményeit. A terjedés módjáról vannak ismereteink konkrétabban is: hazafias érzésű mesterek-tanítók, vándor truppok, s minden bizonnyal kézírásos úton-módon stb. (is terjedt)". Szapu Magda 9

12 EGYÜD ÁRPÁD NÉPRAJZI GYŰJTÉSEIVEL FOGLALKOZÓ TANULMÁNYOK JEGYZÉKE: Szapu Magda: - Együd Árpád és Somogy népköltészete. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 9. Kaposvár, (A "Melléklet" Együd Árpád bibliográfiáját adja.). - Együd Árpád hagyatéka. I. Együd Árpád levelezése. II. Az Együdhagyaték archív filmanyaga. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 10. Kaposvár, Az Együd-hagyaték a Somogy megyei Rippl-Rónai Múzeumban. (Az Együd Árpád halálának 10. évfordulója alkalmából Siófokon megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadás kézirata nyomdában van.). RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE: RRM - Rippl-Rónai Múzeum (archív szalagok) M - Múzeum (múzeumi szalagmásolatok, munkapéldányok) E - özv. Együd Árpádné anyagából..ja-...íb - A jelzett szalagok oldala - Hiányzó adatok. Néhány felvétel helye, ill. ideje a szalagon adatolatlan 10

13 Kossuth Lajos édesapánk... Temesi Józsefné /Tóth Regina/1913. Heves megyei születésű Somogyvár, Szalagszám: M 153/A 11

14 Kossuth Lajos édesapánk... Tislér Katalin Nemesdéd Nemesdéd, Kossuth Lajos íródeák, I I Nem kell annak gyertyavilág, Megírja ő a levelet l I Egy ragyogó csillag mellett. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! 12 Esik esó' karikára, Kossuth Lajos sírhalmára, Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Szalagszám: M 138/A

15 Hosszú a kisbári utca... Tóth Imre Karád Kisbárapáti, Ferencz Jóska édesapám, Felesége édesanyám, Azért vádolt el fiának, Mert beváltam katonának. 3. Ferencz Jóska szobájába, Vas közé a nevem zárval, Elveszett a láda kujcsa, Meg sem szabadulok soha. Szalagszám: M 118/B 13

16 Most jó lenni katonának... Pintér Pálné /Balogh Lídia/ Kapoiy Tihany, 2. Gyere pajtás katonának, Téged tesznek kapitánynak, Pár esztendő nem a világ, Éljen a magyar szabadság! Éljen, éljen a nemzet! Szalagszám: E/4 kazatta 14

17 Már Szentpálon megkészült a vasút... Hosszú Lázár Varjaskér Somogyszentpál-Varjaskér, Z. 15 Szalagszám: M 147/A

18 Kurucoknak kedves földje... Pintér Pálné /Balogh Lídia/ Kapoly Tihany, Vitézek fblne velője. Bő áldásban éltetője, Jaj de messze estem tőle! Szalagszám: E/4 kazetta 16

19 Már mihozzánk jönnek verbuválni... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, Sűrű erdő lakója vagyok én, I I I. h Nappal alszom,éccaka járok én. Az én babám otthon sírdogál, П Szeretője a bujdosó betyár. Mégsem leszek a császár katonája! Szalagszám: RRM /75. 17

20 Süvegemen nemzetiszín rózsa... Pintér Pálné /Balogh Lídia/ Kapoly 2. Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam csaptam én fel. 0 J 1.I> I. J I. Szülő anyám.te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád! Szalagszám: E/4 kazetta 18

21 Huszárgyerek ha fölül a nyeregbe... Váczi István Szőló'sgyörök Szólósgyörók, Ha a huszár tiszta szívből szeretne, Maga mellé a nyeregbe ültetne. Gyönge vagy még kisangyalom a lóra, П П П ГТМ.1 Táncol a ló, könnyen leesel róla, ism.: Majd ha egykor én ülök a nyeregbe, Ugrálhat is a csillagos egekbe. Szalagszám: RRM/

22 Beváltam huszárnak... Váczi István Szőlősgyörök Szőlősgyörök, Kérem az urakat, Adjanak paripát, Úgy viselem gondját, hogy Nem talál benn hibát. n Száz darab remonda közt Föl alá sétálok,.п П I Egy szilaj csikónak a Faránál megállok. Aranyos angyalom, Ülj föl a lovamra, i n I I Mához egy hétre Úgysem leszek tied. Kikötöm lovamat Szomorúfűzfához, Lehajtom fejem a Két első lábához. Ez a ló, ez a jó, П Az igazi pej csikó, Ez igazán csak a Betyár alá való. Szalagszám: RRM/

23 * Kaposváron megverték a rézdobot (48-as katonadal) Zóka Gyurkó Jánosné (1904), Szenna Tempo poco rubato, Moderato dac E.Á. lej.: Paksa 2.El kell menni a csata mezejére, 1) lu kell hagyni a babámat,nincs kire. Terád hagyom,jó pajtásom. Éljed vele világodat, nem bánom. 3. A kardcmnakmarkolatja ezüstből, 1) Kicsavarom én a kozák kezéből. Vágok vele jobbra-balra, Úgysem jön az többet vissza de soha. * Nyomtatásban megjelent- Együd Árpád: Száz somogyi népdal (Kaposvár, o.) 21

24 Őrmester úr kiadta a szigorú parancsot... Nyári György Szenna Szenna, Megy а gőzös, megy а gőzös Olaszország felé, Elviszi a katonákat a harctér elején, MPI. Szólnak az ágyúk a gépfegyverek, I п rm Folyik a sebesültek vére, y Sírhatsz kedves kisangyalom kinn a temetőbe. Szalagszám: M 120/A 22

25 Huszár az én babám... Vasznek János Értény Kánya, Magos a kaszárnya, Előtte a strázsa. Strázsa uram az egekre kérem, Honvéd huszár a szeretőm nékem, 3. Nem illik a lánynak Kaszárnyába járni, Tudom én azt, de mikor a babám Szabadnapos, mégsem jöhet hozzám, Nehéz azt kivárni. Engedjen hozzája. Szalagszám: M 125/B 23

26 Nyíregyházi honvéd huszár vagyok... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, Szalagszám: RRM

27 Honvéd huszár fölül a lovára... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, Szalagszám: RRM

28 Megjöttek a szabadságos huszárok... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, Szalagszám: RRM/75. 26

29 De sok szegény buszárnak... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, i. n, Pécs városi temető, nyitva a kapuja, Huszár gyerek holttestét most viszik be rajta, Kis pej lova nyeri ti,hol van a gazdája, I Г! Pécs városi temető annak a hazája. De sok szegény huszárnak oda van az élete, Rugós, harapós lovat adtak kezébe. Rezes banda kisérte ki a temetöbe, Árván maradt kedvese, jó szülei könnyeznek. Szalagszám: RRM/75. 27

30 Onnand felől, észak-kelet felől... Gelencsér Sándor Nagyberki Nagyberki, Nem szállok le vitéz kapitány úr, Míg csak le nem esek róla. Míg csak, míg csak, míg csak el nem fárad a Kispejlovam kese lába. ГП П I n Hadd folyjon a vérem a szép magyar hazáért, Őrmester úr azt se bánom. Oda haza van egy barna kislány, Csak egyedül azt sajnálom. Szalagszám: RRM/75. 28

31 Aradi vár, aradi vár... Tislér Katalin Nemesdéd Nemesdéd, Felsütött a ragyogó nap fénysugara, Jertek elő hős magyarok a halálra! I П I-* Számotokra nincs irgalom, nincs kegyelem, I! Számotokra páros csillag lesz fenn az égen ' (Színészektől tanulta 1908-ban.) Szalagszám: M 138/B 29

32 Kisütött a késő őszi nap sugara... Nagy Mózes Lajos Büssü Büssü, Elítélték sorban mind a tizenhármat, Szőttek, fontak a nyakukba ezer vádat. Elnevezték felségsértő pártütőknek, Kik a magyar szabadságért harcba keltek. Uramfia, az ítélet akasztófa, Mintha gyáva útonállók lettek vóna, Mintha méltók sem volnának egy lövésre, Katonákhoz, férfiakhoz illő végre. Nyílik már a börtönajtónak vas zárja, Készüljetek hű magyarok a halálra! Búcsúzzatok el egymástól mindörökre, Úgy menjetek, úgy szálljatok fel a mennybe!

33 5. Ki is jöttek vérző szívvel, haloványan, Elbúcsúztak egypár szóval, katonásan. Gyerünk fiúk az Istenhez fel az égbe, Hadd fordítsa szemeit a magyar népre! 6. Jaj de boldog, kit elsőnek nevezének, Ki a halált legelőször öleié meg. Ej, de akit legvégsőnek hagytak hátra, Ki bajtársi szenvedésit végig látta. 7. Damjanichot hagyták végső vértanúnak, Aki mindig a csatában elöl állott. Kegyetlenül haragszik rá minden német, Számtalanszor végig verte őkelméket. 8. Ott áll köztük mankójára támaszkodva, Mint egy szélben düledező templom tornya. Mint egy tigris, mely rost közé vagyon zárva, Ingerkedő gyereksereg j átékára. 9. Dörgő villám, ezek hát az én bíráim, Kiket összetörtek az én katonáim. Mondhatom, hogy derék hősök, szép vitézek, Nincs is kedvem az élethez, ha rájuk nézek. 10. És megállott olyan hősen, olyan bátran, mintha honvédek közt állna a csatában. Bajtársai már ott függnek mind előtte, őt is viszik, ő is ballag már előre. 11. És megállott akasztófa közelébe, Megöleli megcsókolja keservébe. Isten hozzád szabadságharc bitófája, Rajtad halok meg hazámért nemsokára! 12. Sürög-forog már a hóhér a kötéllel, Számolni egy magyar hősnek életével. Damjanich most így kiált fel nyugalmában: Vigyázz fattyú, föl ne borzaszd szép szakállam! 13. Mintha amit szenved, nem is halál lenne, Mintha nem is sírba, hanem bálba menne. A németek buta képpel bámulának, Ő bátran mond jó éjszakát e világnak. 14. Aradi vár, aradi vár, halál völgye, Tizenhárom magyar hősnek temetője. Nyíljon ki a környékén a sírvirág is, Felejthetetlen legyen a haláluk is! 31 Szalagszám: RRM 48/A

34 TARTALO M Előszó 5 Bevezető 7 Dalok Kossuth Lajos édesapánk 11 Kossuth Lajos édesapánk 12 Hosszú a kisbári utca 13 Most jó lenni katonának. 14 Már Szentpálon megkészült a vasút 15 Kurucoknak kedves földje 16 Már mihozzánk jönnek verbuválni 17 Süvegemen nemzetiszín rózsa 18 Huszárgyerek ha felül a nyeregbe 19 Beváltam huszárnak 20 Kaposváron megverték a rézdobot 21 Őrmester úr kiadta a szigorú parancsot 22 Huszár az én babám 23 Nyíregyházi honvéd huszár vagyok 24 Honvéd huszár fölül a lovára 25 Megjöttek a szabadságos huszárok 26 De sok szegény huszárnak 27 Onnand felől, észak-kelet felől 28 Aradi vár, aradi vár 29 Kisütött a késő őszi nap sugara 30 Katona Imre: Az es forradalom és szabadságharc népköltészetünkben 33

35 KATONA IMRE AZ ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC NÉPKÖLTÉSZETÜNKBEN A tudomány szempontjából az oly gyakran emlegetett történeti távlat elősegítheti az események és a bennük szereplő személyek tárgyilagosabb megítélését, a köztudat viszont idővel mindezt feledni látszik, sarkít és tömörít. Míg a kutatás a felmagasztalás-elmarasztalás elfogult szélsőségeit előbb-utóbb levetkezi, a népi történelemszemlélet másként alakul. A48 óta nem fog az átok! szólásunk áttételesen jelzi, hogy a történeti köztudat szempontjából is vízválasztóról van szól előtt a jobbágyi köztudatban a természeti-társadalmi-faluközösségi és vallási szemlélet még nem különült el, a múló időt inkább visszatérőnek, mint végleg lezártnak tekintették, a bün és a bűnhődés gondolatát kiterjesztették a történelemre, melynek eseményeit és szereplőit saját érdekeik szűrőjén átrostálva költői síkra emelték. E tértől-időtől fokozatosan szabaduló általánosítás az egyes népköltészeti műnemek-műfajok szerint azonban kissé eltérő módokon zajlott, 1848 szempontjából elsősorban a kötött formájú dalok és a kötetlen, prózai mondák kívánnak külön említést. A népdalok váza, tartósabb szerkezeti összetevője a dallam, mely (a szöveg által sugallt) kisebb-nagyobb változtatásokkal akár több száz, kivételesen még ennél is hosszabb időn át fennmaradhat. Dallamból mindig kevés van, ezért időnként új és új szöveggel öltöztetik fel, mely azonban nemcsak cserélődik, hanem önmaga is módosulhat. így talán érthetőbb és elfogadhatóbb a legnépszerűbb Kossuth-nóta egész életútja, bár egyes állomásai további pontosításra szorulnak: félnépi dallama valószínűleg 18. századi toborzó ( Beállottam katonának...), melyre a 19. század elején szerelmi szöveget (-Esik eső karikára...) is énekeltek. Kossuth 48 őszi toborzó útján keletkezett a legnépszerűbb versszak (- Kossuth Lajos azt üzente...), de a másik szövegbe is beillesztették a nevét (- Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára...). E szövegek tovább variálódtak, újak is születtek, úgyhogy egy évszázad alatt félezernél is több változatát sikerült összegyűjteni. A dallam külön is olyan népszerűnek bizonyult, hogy további 110 nem 48-as szöveget is húztak rá, igaz, ezek többsége olyan kortes- vagy mozgalmi dal, amely 48-as szellemben fogant. Kicsinyben a többi 48-as dallal is hasonló a helyzet, mint alábbi összefoglalásunkban látni fogjuk. 33

36 A 48-as dalok madártávlatból követhették ugyan az eseményeket, és be is mutathattak egyes hősöket, de minden részletezés nélküli pillanatfelvételek módján, legfeljebb Világos és Arad eseményeinek bemutatása pontosabb és reálisabb is; igaz, ez esetben lírai dalokról, ill. (műkőitől eredetű) balladafélékról van szó. (- Honnan jössz te oly leverten, jó pajtás?; - Jaj, de búsan süt az őszi nap sugara!...). Ami a kötetlen, prózai mondahagyományt illeti, a megtartó és megtanulható dallamok nélkül ezek változása még gyorsabb, átalakulásuk gyökeresebb, ugyanakkor viszont meglepően sok (ős-)régi részletet őrizhetnek, építhetnek be korszerűsített keretekbe. Száz év múltán még azokban a helységekben is mindössze hat 48-as monda maradt fenn átlagban, amelyek pedig közvetlenül is érintve voltak a mozgalmakban. Ugyanakkor Kossuth ezekben is álruhában járta a országot, és esetenként ő is megleckéztette az urakat (tiszteket), mint valaha Mátyás király, és az említett Őszi toborzóút során egy idős alsótanyai parasztember szentül meg volt győződve, hogy a Szegedre érkező Kossuth voltaképp a visszatérő II. Rákóczi Ferenc. A tértől és az időtől való távolodás tehát a kötetlen műfajok esetében rendszerint azzal jár, hogy az egyedi, egyszeri és helyi eseményből, ill. személyből általános és tipikus lesz. Szerep- és helycserék e műfajban is előfordulnak, de az igazán jellemző személyi vonások nem mindegyike azonos más hősökével: Mátyás továbbra is igazságosztó, Rákóczi szabadságharcos, Kossuth pedig elsősorban a jobbágyság felszabadítója, aki nem kis ügyvédi furfanggal éri el célját az udvarban. Akárhogyan is van, népünk egyáltalán nem rossz ízléssel válogatta kis saját hőseit, és ha Rózsa Sándor és önkénteseinek 48-as szerepére gondolunk, e népi szemlélet jogosságát még a betyárok esetében is némileg meg lehet érteni. Több visszaemlékezésben is olvashatjuk, hogy soha nem daloltak annyit, mint 1848-ban, a Bach -korszakban még tiltott, utóbb engedélyezett gyűjtések még száz esztendő múltán is igazolják ezeket az állításokat, ill. megfigyeléseket. E gazdag szellemi termés ismeretében bízvást mondhatjuk, hogy népünk ekkor vált államalkotó tagjává a nemzetnek, s a korábbi feltétlen úrellenesség jórészt feloldódott, a tömegek hallgattak vezetőikre, a honvédek nem érezték kényszernek a katonáskodást. 48-ban a nép fogalma kibővült, csaknem az egész társadalmat átfogta, ennek megfelelően a népköltészet is bőven fogadott be műkőitől hatásokat, az irodalom pedig népiesedett". Hivatásos és népművészet a kölcsönhatások révén soha nem látott közelségbe került egymáshoz, egységben egyesült. Erre a szellemi-művészi egységre sem korábban, sem pedig később nem volt példa, ennek megfelelően kell tehát szemlélnünk a 48-as hagyományok körét! (Nem rekesztve ki a félnépi, műkőitől alkotások körét.) A 48-as hagyományok gazdagsága és tartóssága szorosan összefügg a korabeli aktívabb részvétellel, ennek megfelelően mindig is az Alföldön, közelebbről a Viharsarokban volt a leggazdagabb, és e gócponttól távolodva halványodott a kép. Hasonló a helyzet a időbeli távolsággal is: a centenáris gyűjtések után megjelent mintegy 60 népköltészeti szövegválogatásból mindössze 26 gyűjteményben találtam 48-as dalokat, 11 esetben bizonytalan 34

37 változatokat csupán, és 23 antológiában egyetlen Kossuth- vagy honvéddal sem akadt; igaz, ezek többsége Romániában és Jugoszláviában jelent meg, tehát valamiféle cenzúra érvényesülhetett. Ami a gyűjtéseket és a nyomtatásban való közzétételeket illeti, nem véletlenül szerepel elsőit között a szegedi Kálmány Lajosi mások mellett ő az egyik legkövetkezetesebb hirdetője a népköltészet történeti jellegének. Már 1881-ben így ír: A nép költésébe szövi mind azt, ami őt érdekli: dalol, mesél róla, de érintetlenül nem hagyja... Azt állítani, hogy a magyart hazája sorsa nem érdekli, nem lehet, sőt ha népköltésébe beletekin tünk, az látjuk, hogy nagyon is kiválólag érdekli..." (Szeged népe, I. Arad, ) Majd tíz évvel később megállapítását tovább árnyalja, r á m u t a t a népi szemlélet sarkító jellegére is: Áld vagy átkoz, dicsér vagy gyaláz a nép, rettenthetetlenül teszi. Felmagasztalja az előtte kedves embereket, leteszi az kit megvet. Lelkesül a harczra, h a szereti uralkodóját s meg van békülve a czéllal, melynek elérésére vérét kell ontania; zokog az ellenkező esetben... A történetírónak tehát katona és hazafiúi dalainkat kell tekintenie, h a a népnek valamely korról szóló ítéletét akarja megismerni." (Szeged népe, III. Szeged, / Ennek értelmében az egész 48-as néphagyomány különleges jelentőségű, főként a történeti, politikai és a katonai vonatkozású dalok, amelyek a fontosabb eseményekkel, a kiemelkedő egyéniségekkel, ül. hatásukkal és emlékük kel foglalkoznak. E daltermés jelentős részben korábbi és aktualizált, kisebb hányada korabeli, új alkotás, s a többség szabadságharc utáni szellemi termék. A 48-as dalhagyomány történeti rétegződése tehát meglepően hasonló a kuruc költészetéhez. 48-ban feléledt vagy átalakult a kuruc énekek egy része, áta lakították a korábbi katonadalokat, új indulók, félnépi és műkőitől versek-dalok keletkeztek és terjedtek meglepő gyorsasággal, széles körben. Több korabeli leírás is említi a honvédség rendkívül tevékeny befogadó-rögtönző és átalakító szerepét. A honvéddalok hangvétele tér el legjobban az elő- és az utókor katona dalaiétól: a korábbi - Már minálunk verbuválnak kötéllel... panaszra mintegy felel Arany János széles körben elterjedt, énekelt verse: -Nem kerestek engemet kötéllel... Hasonlóképp folklorizálódott Petőfi harcra buzdító Csatadal-a is, de hasonlóan bizakodó hangvételűek a népi-félnépi honvéddalok is (- Most szép lenni katonának...; Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot... stb.), főként, amelyek Kossuth nevéhez, ill. személyéhez (- Kossuth Lajos édesapám...) kap csolódtak. Elsősorban ezek a honvéddalok kísérik végig a harci cselekményeket (toborzás, délvidéki, erdélyi harcok, a dicsőséges szolnoki csata, a főváros visszafoglalása stb.); bár az ütközeteket egyáltalán nem részletezik, és a bukás utáni visszatekintő dalok még a sikersorozattal lezajlott tavaszi daljáratot is mintegy gyászfátyolba öltöztetik (egy saját gyűjtésű honvéddal): Pákozd alatt kezdtem ontni véremet, Isaszegnél érte golyó kezemet, Kápolnánál vesztettem el lábamat, Világosnál szentnél-szentebb hazámat. (Pusztamérges, 1953.) 35

38 A 48-as honvéddaloknál jóval kevesebb félnépi politikai dal szól a jobbágyság felszabadításáról, holott ez éppen hogy hangsúlyosabb volt az ország függetlenségénél. Hasonló aránytalanság jellemzi a 48-as hősökről szóló alkotások összetételét is. Petőfi pl. a bukás után vált igazán ismertté: halálát nem hitték el, álruhában vélték mutatkozni, és verseit úgyszólván mindenki ismerte. Énekeltek ugyan alkalmi dalokat több hadvezérről is (Bem, Klapka, Nagy Sándor, Perczel és másokról, pl. Gábor Áronról), de Kossuth után valójában csak Damjanich volt igazán népszerű, és б is elsősorban a bitófa alatti hősies viselkedéséért. Kossuthtal azonban egyik felsorolt személy sem versenyezhet, minden vívmányt, győztes csatát neki tulajdonítanak, valósággal glorifikálják, és б az egyetlen, akinek idők haladtán sem fakul a dicsfénye: mindent neki panaszolnak el, hazavárják, és temetése napján a régi népdal (-Esik eső karikára...) már az б sírbatételéról szól. Nemcsak dalok és mondák foglalkoznak vele, hanem gondolatban-gyakorlatban a közrendűek - mágnások soha! - meg is látogatják, népszerű lett a Lajos keresztnév, (ld. Kálmány Lajos, Katona Lajos), a Kossuthkalap és szakáll, a palócoknál volt Kossuth-gyász, a Kunságban a politizálás kosútozás, a Viharsarokban a portuláka virág neve kosútka. (Némileg hasonló volt a helyzet a kuruc mozgalmak leverése után is.) A48-as pártok a kiegyezést nem fogadták el, és egyáltalán minden ellenzéki és agrármozgalmi megnyilvánulás is az б nevét igyekezett viselni. Utcák, terek, szobrok százai hordozzák nevét, és még az 1970-es években is a magyar felnőtt lakosság 2/3-a tudta a nevét, sot azt is, hogy mi volt történelmi szerepe. (Ugyanekkor mindössze 40 % tudott érdemben Marx kilétéről nyilatkozni, kinek nevét, tetteit, képeit és szobrait évtizedeken át hallhatta és láthatta.) Amennyire idealizálták Kossuth személyét, annyira tekintik hitvány árulónak Görgeyt, a sarkítás és ebből következően, a bűnbakkeresés lélektani törvényszerűsége pl. úgy érvényesül, hogy 36 félnépi dalból 32 neki tulajdonítja a bukást, míg a prózai mondáknak nem egészen fele tartja őt árulónak. (Ismét hasonló a helyzet a kuruc felkelés egyik vezéralakjával: Károlyi Sándorral kapcsolatban is.) Ez a torz kép napjainkig sem változott, legfeljebb a szűk körben ismert szakirodalomban. Kossuth töretlen népszerűsége a hazavárás időszakában Garibaldi és Türr sorsával és nevével társult, és Kossuth után az olasz szabadsághős a magyar történeti népköltészet második leggyakrabban emlegetett alakja; erre kevés példa van a Monarchia és szomszédai népeinek költészetében. így pl. a divide et impera (oszd meg és uralkodj) elv alapján 1848-ban sikerült a velünk együttélő nemzetiségek (főként a horvátok és a románok, valamint a szerbek) egy részét ellenünk fordítani, ezt korabeli rövidlátó nemzetiségi politikánk is elősegítette, így szomszédaink költészetében egyaránt találunk 48-as szellemű és Kossuth párti, valamint magyarellenes dalokat; kutatóink eddig jóformán csak a velünk rokonszenvező alkotásokat ismerik valamelyest. (A Bach-korszakról szólván, hivatásos történettudományunk némi elégtétellel állapíthatta meg, hogy a nemzetiségek azt kapták,jutalmul", amit mi büntetésül.) További kutatást kíván az a meglepő' tény is, hogy 48-ban ellenünk majdnem ugyan- 36

39 annyi magyar harcolt, mint mellettünk idegen. A borongós magyar szemléletre jellemző' a bukásról szóló énekek népszerűsége, mely vetekszik a Kossuth -nótáéval. A- Honnan jössz te oly leverten... kezdetű ének szerzője máig ismeretlen, a - Jaj, de búsan süt az őszi nap sugara... viszont az üldöztetést szerencsésen elkerült Lévai József hírlapíró szerzeménye. Ez utóbbi sokáig névtelenül terjedt és variálódott írásban és szóban, a változatok száma megközelíti a százat. Mellette még tucatjával lehetne említeni névtelen és utóbb nevesített alkotásokat is, de ezek közül alig egy-kettő" bizonyult maradandónak (pl. a Klapka-induló). Minden lírai költő, vásári ponyvaszerző, magyar nótaszerző" és mások is igyekeztek 48 és Kossuth révén halhatatlanná válni. A centenáris gyűjtés félezernél is több helységből kb adatot, emléket hozott felszínre, ebből mintegy 1600 verses és prózai emlék vonatkozik Kossuth Lajosra. A népköltészeti gyűjtések egyéb eredményeihez viszonyítva a 48-as hagyományok gazdagsága várható volt, holott száz éven keresztül hol feléje fordult, hol pedig elfordult tőle a kutatás. A rideg" számoknál maradva, a 49-es bukás utáni megtorlás során majdnem kétszáz személyt végeztek ki, igaz, 1956 után háromszáznál is többet; hajdan 1765 embert ítéltek súlyos börtönre, és tízezreket kényszerítettek katonának. Ennek ellenére, 1867 után még azok a 48-asok is honvédeknek vallották magukat, akik nemzetőrként ki sem mozdultak hazulról. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy korabeli középhatalom, a Monarchia csak egy (cári) nagyhatalom segítségével tudta a 48-as harcosokat leverni, és 1956-ban akkora haderő vonult fel Budapest ellen, amekkora német hadsereg a II. világháborúban Párizst elfoglalta. Az jogtörténetileg igaz, hogy a 13 aradi vértanú kivégzése szabályos" volt, de az uralkodónak lehetősége lett volna kegyelmet gyakorolni. Ez elmaradt akkor is, és 1956 után is, sőt Ferenc József íróasztalával szemben lógott a 13 aradi vértanú csoportképe, úgymond örök" mementónak. Hasonló felfüggesztésre" 1956 után már nem került sor. Azt hiszem, lassanként jó irányba fordul az ország szekere. Ideje!... Néhány alapvető" mű, további bőséges irodalommal: DEGH Linda: A szabadságharc népköltészete. Bp KATONA Imre: Parasztságunk történelemszemlélete. Bp Idő' és Történelem. A Marót Károly Emlékkonferencia Előadásai. Az ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványai, ORTUTAY Gyula: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. Ethnographia 63/1952/3-4. sz UJVÁRY Zoltán: Kossuth Lajos a népdalokban. Ethn. 106/1995/1. sz

40

41

42